A szerkesztő bizottság elnöke: HORVÁTH I M R E Szerkesztő: A N G Y A L LÁSZLÓ SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG BHG
ORION
TERTA
Laczkó Endre Bernhardt Richárd Dr. Eisler Péter Dr. Gosztony Géza Hontl Ottó Klug Miklós Tölgyesi László
Jakubik Béla Csernoch János Froemel Károly Sass Károly Szabó Károly Szász Gerő
Bánsághi Pál Baján Tibor Benedek Elek Halmi Gábor Hutter Mihály
BHG ORION TERTA
MŰSZAKI KÖZLEMÉNYEK XXVIII. évfolyam
1982
A híradásipar mérőautomatáiról. IV. rész Mérőrendszerek moduláris kialakítása, I E C — I R (Interface-rendszer) realizálása" 1. Bevezetés A korszerű berendezésgyártás felgyorsult ü t e m e , nagy volumene, bonyolultsága szükségszerűvé teszi a modern méréstechnológia bevezetését, melynek a l a p v e t ő eszközei a vizsgálórendszerek és m é r ő a u t o m a t á k . Ezen berendezések alkalmazása a vizsgálati technológia új generációs szintjét teremti meg, mely a k o r á b b i manuális és félautomata vizsgálati gene rációkat hivatott kiváltani. Hazai tapasztalatok azt m u t a t j á k , hogy számos n a g y ü z e m b e n ez a méréstechnológiai generációváltás nehézségekbe ütközik, illetve nem kellő ü t e m b e n és időben t ö r t é n i k (vagy t ö r t é n t ) meg, s ez természete sen visszahat az üzem termelésére is. Ez a t é n y alap vetően k é t hatótényezőre vezethető vissza. Az egyik — napjainkban m á r valószínűleg kevésbé s z á m o t t e vő — az üzemi szakembergárda egy részének az ú j hoz való elégtelen affinitása. A másik, alapvetően meghatározó ok a mérőberendezések nagy bonyolult sága és á r a . E z t a gondot még fokozza az a t é n y , hogy a legtöbb esetben importra van szükség. Ennek k a p c s á n felmerül a kérdés, hogy van-e létjogosultsága Magyarországon m é r ő a u t o m a t á k fejlesztésének, épí tésének, hisz jól ismert a világpiac m é r ő a u t o m a t a k í n á l a t a . Feltérképezve a világpiac a j á n l a t á t és az ipari méréstechnológiai igényeket megállapítható és leszögezhető, hogy nemcsak létjogosultsága van, hanem szükségszerű is a hazai fejlesztés. Ezen meg állapítás a l á t á m a s z t á s á r a szolgáljanak az alábbi gondolatok és t é n y e k : — a vizsgálandó objektumok sok esetben speciális rendeltetésűek, szűk áramkörkészlettel, szeré nyebb vizsgálati igényekkel; — a világpiacon fellelhető univerzális m é r ő a u t o m a t á k k ö z ö t t nem mindig találni olyat, amelyik képességeiben illeszkedik az ellátandó feladathoz * Az I . rész B H G O R I O N T E R T A Műszaki Közlemé nyek 1979. 1. számában, a I I . rész a H Í R A D Á S T E C H N I K A 1980. 4., a I I I . rész 1981. 11. számában jelent meg. Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 7. szám
7. szám
T E M E S V Á R I ZSOLT KKVMF
(pl. csatlakozópontok száma, működési sebesség, vizsgálati mélység stb.); — az importból beszerzett berendezések drágák, a nagy értékű importcikkek beszerzésének nehéz ségei pedig közismertek; — célfeladatok ellátási igénye esetén különösen ér demes a hazai fejlesztést mérlegelni, hisz az ilyen c é l a u t o m a t á k a feladatok pontos ismerete alap j á n modulrendszerben, „ t e s t r e s z a b o t t á n " alakít h a t ó k k i . Sok esetben az automata saját, de legalábbis hazai gyártásból származó egységekből építhető fel; — a m é r ő a u t o m a t á k modul rendszerű felépítése lehe tővé teszi a k ö n n y ű konfigurációváltást, a cél automata flexibilis á t a l a k í t á s á t m á s célú auto matává ; — a hazai, üzemen belüli fejlesztés során ú j , a fej lesztésben j á r a t o s „ s z a k m ű h e l y e k " alakulnak k i , melyek léte biztosítéka a méréstechnológiai gene rációváltás létrejöttének; — a modern vizsgálati technológiai k u l t ú r a meg gy ökeresedése szempontjából fontos, hogy hazai, talajból is kinőjenek annak egyes termékei. Fentieket átgondolva nyilvánvaló a hazai fejlesz tés létjogosultsága, de ugyanakkor nem z á r h a t j u k k i az importbeszerzést sem. 2. Mérőrendszerek kialakítása A mérőrendszerek mérőblokkjuk (mérőegységek rend szere) kialakítása szerint lehetnek integrált, é p í t ő kocka szinten moduláris és készülék szinten m o d u l á ris rendszerek. Az integrált rendszer fő jellemzői: az építőelemek szoros strukturális kapcsolatban vannak, önálló egységekre nem b o n t h a t ó k , feladat orientált, nem v á l t o z t a t h a t ó felépítésűek. Az építő kocka szinten moduláris rendszer azt jelenti, hogy a mérőblokk önállóan is létezik, de a készülékeknél alárendeltebb á r a m k ö r i egységekből áll (pl. A / D , D / A á t a l a k í t ó , műveleti erősítő, tároló, m i n t a v e v ő
313
Interface
Interfoce rendszer
1
n
rendszer
Vezérlő bemeneti áramkörök
V,
El | E 1E 2
-
V
K,
K
TT
m
En
3
VSzérlí kimeneti áramkörök
11
2
Kapcsoló rendszer
Kapcsoló r e n d s z e r
ÍJ
v.o.
V.O.
Az ábrákon használt jelölések : >lvezeték
V l
rendszer
KI 1
1
E
K1
V1 —1
V, .... V
Klí
no
KIE
n
"2
T
vezérlő processzor(ok)
Kj .... K =
K 2
Kapcsoló
=
m
E, .... E = s t r u k t u r á l i s a n kötődő, 1 n , , szét nem választható, •funkcionális egységek, építőelemek. a mérőblokkot alkotó építőelemek, illetve készülékek.
n
rendszer
T
KIE,....KIE =
készülék interface egységek.
VI) .... V l
vezérlő interface egységek.
n
m
r
V.O.
B 23G-1
1. ábra. Mérőautomata mérőblokk-kialakítások, a) Integrált mérőblokk; b) Építőkocka szinten modulációs mérőblokk; c) Készülék szinten modulációs mérőblokk vont, a vezérlési feladatok t ú l n y o m ó h á n y a d á t a processzor látja el. A készülékszinten moduláris rendszerben az interface-rendszer elosztott felépítésű, azaz a vezérlési feladatok jelentős részét a készülé kekhez rendelt interface-egységek látják el. Az 1. ábra rendre integrált, építőkocka szinten modulá ris és készülék szinten moduláris mérőrendszert m u t a t be. Az esetek többségében szükséges a vezérlő illesz tésére szolgáló V I egységek használata, mivel a kisés mikroszámítógépek, mikroprocesszorok interface felületei nem egységesítettek. Az interface-rendszerek fontos jellemzője a jelve zetékrendszer kialakítása. Ennek lehetséges válto-
stb.). A készülék szinten moduláris mérőblokk ha g y o m á n y o s , önállóan is h a s z n á l h a t ó készülékeket foglal m a g á b a (digitális voltmérő, impulzusgenerátor, m u l t i m é t e r stb.). A mérőrendszerekben r e n d k í v ü l fontos szerepet t ö l t be az interface-rendszer, hisz közvetítésével ala k u l k i egy olyan kommunikációs rendszer, amelyben az egységek információcserére képesek és össze hangoltan m ű k ö d n e k . Az interface-rendszer felé pítését befolyásolja, hogy a mérőrendszer integ r á l t , építőkocka szinten moduláris, vagy készülék szinten moduláris rendszerű-e. Az integrált és építő kocka szinten moduláris rendszernél az interfacerendszer felépítése á l t a l á b a n k ö z p o n t o s í t o t t , össze
K1 Vezérig
•
«9US*9
s radiális
j
K2
Vezérlő egység
Vezérlő egység KI
K2
l- l K
közös sin
K1
K2
Kn
n
soros B236-2
2. ábra. Jelvezetékrendszer-kialakítások
314
Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 7. szám
zatai a radiális, a soros és sin rendszer. Ezek alap v e t ő felépítését szemlélteti a 2. ábra. A széles körben elterjedt modern m é r ő a u t o m a t a rendszereket t a n u l m á n y o z v a kiderül, hogy a sin szervezésű interface-rendszer kialakítás szinte egyed uralkodó (PEGAMAT, A N D I M AT, CAMAC, I E C . . . ) . Megvizsgálva az általa nyert előnyöket ez é r t h e t ő v é válik. Ez biztosít leginkább lehetőséget modulrend szer alkalmazására, flexibilis konfiguráció változ t a t á s r a , bővítésre. A sin szervezésű interface-rendszerek közül k i emelkedő jelentőségű az IEC — I R . Ezen kijelentés indokolására elegendő azt a t é n y t megemlíteni, hogy ez napjaink t a l á n legelterjedtebben használt interface-rendszere. A világ legkülönbözőbb cégeinek, legkülönbözőbb készülékei rendelkeznek ilyen interface opcióval. A mérőrendszer készülékszinten mo duláris kialakítása szinte sugallja az I E C - I R válasz tását. A mérőrendszerek gyors, flexibilis előállításának és á t a l a k í t á s á n a k — mint m á r kifejtettük — alap vető feltétele a moduláris kialakítás. A mérőrendszer moduláris felépítését a készülékszinten moduláris rendszerválasztás biztosítja. A teljes, totális modularitás eléréséhez szükséges az interface-rendszer, a konstrukciós és software-rendszer moduláris felé pítése is. Az alkalmazott interface-rendszer célszerűen az IEC-IR. Ez az individuális készülékek interfaceegységeiből és az azokat összekapcsoló jelvezeték rendszerből áll. A modularitás elve az egyes interface-egységek kialakításánál is érvényesíthető. Az interface-egységeket alkotó modulok száma és felé pítése az alkalmazott á r a m k ö r i szinttől függ. Az SSI, M S I á r a m k ö r i szint esetében a k ö v e t k e z ő fő modulo k a t kell h a s z n á l n i : jelvezeték meghajtó és vevő á r a m körök (JMVÁ), t á v ü z e n e t dekódoló és az interfacefunkciók moduljai. Az említett modulok egymással, illetve az interface-jelvezetékrendszerrel, valamint a készülék funkciókkal való kapcsolatrendszerét a 3. ábra szemlélteti. Az interface-funkciókat m a g á b a foglaló főmodul az interface-funkciókat realizáló á r a m k ö r i egységekből épül fel, amelyek szintén mo duloknak t e k i n t h e t ő k . Az L S I , V L S I
áramköri
szint
alkalmazásakor
a modulok száma lecsökken, sőt az egy modul i n terface-egység felé közelít. Ezen kérdésekkel a 3. fejezet foglalkozik részletesebben. Célszerű a szerkezeti konstrukciót is moduláris elemcsaládból (pl. K O N T A S E T ) megvalósítani. A software-rendszer moduláris felépítése azt je lenti, hogy az olyan software-csomagokból áll, ame lyek az egyes készülékek kezelésére szolgálnak. Tartalmaznia kell olyan „ ü r e s " csomagokat is, amelyek felhasználhatók új készülékek b e i k t a t á s a k o r azok software a d a p t á l á s á r a . Ezen csomagok a konk r é t készülék ismeretében töltődnek meg.
3. Készülék interface-egységek realizálása I E C - I R alkalmazásával Az I E C - I R alkalmazása, mint l á t t u k n a g y m é r t é k b e n leegyszerűsíti a mérőrendszerek rendszerszintű ter vezését. K o n k r é t á r a m k ö r i tervezési feladatot egy-egy új készülék interface-egységének a kialakítása jelent. Az á r a m k ö r i tervezésnek napjainkban k é t lehet séges alternatívája van, mégpedig az alkalmazott á r a m k ö r ö k integráltsági szintje szerint: — SSI, M S I integráltsági szint, — L S I , V L S I integráltsági szint. A k i v á l a s z t o t t integráltsági szint determinálja az á r a m k ö r i kialakítás módszerét. Az SSI, M S I á r a m k ö r i készlet esetében a logikai hálózatok tervezési módszereit h a s z n á l h a t j u k és az egyes funkciókat különálló á r a m k ö r i egységekként, m o d u l o k k é n t állíthatjuk elő. Ezen á r a m k ö r i modu lokból tetszőleges képességű készülék interfaceegység ( K I ) a l a k í t h a t ó k i . Ennek akkor lehet külö nös jelentősége, ha olyan készülékeket állítunk elő, amelyek kevés funkciót igényelnek. Az L S I , V L S I integráltsági szint alkalmazása m e r ő ben megváltoztatja az interface-problémák megoldá sát. Elmaradhat az interface-egységek logikai á r a m k ö r i tervezése és helyette a kész á r a m k ö r ö k rendszerbe illesztését kell megvalósítani. Napjainkban gomba módjára szaporodnak az olyan univerzális, valamennyi, vagy csaknem vala mennyi létező interface-funkciót realizáló L S I i n tegrált á r a m k ö r i chipek, amelyek ö n m a g u k b a n meg oldják egy-egy készülék interface illesztését. Mind t ö b b esetben érdemes SSI, M S I helyett fel használó orientált („custom-design") vagy általá nosabb célú — s így esetleg r e d u n d á n s — L S I , V L S I á r a m k ö r t használni. 3.1. Funkciók áramköri realizálása áramkörökkel
3. ábra. Interface-egységek moduláris kialakítása Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 7. szám
SSI,
MSI
Ezen az á r a m k ö r i szinten való realizálás módja a funkció memóriaigényétől függ. A z olyan funkciók nál, m i n t a DC és D T funkciók — nincs szükség t á rolóra, így azok kombinációs h á l ó z a t t a l realizálhatók. Tárolóigényű funkciók esetében a szinkron vagy aszinkron szekvenciális hálózat alkalmas a funkció realizálására. Az SH, AC, D T és DC funkció megvaló sítható kombinációs h á l ó z a t t a l , míg a t ö b b i funkció hoz szekvenciós hálózat szükséges.
315
3.2. Funkciók áramköri realizálása LSI, áramkörökkel
VLSI
Az előző alfejezetben m e g e m l í t e t t ü k , hogyan lehet egy készülék interface egységét előállítani SSI, M S I áramkörkészlet felhasználásával. Ez a módszer „ t e s t r e s z a b o t t " interface-egységet eredményez, de nem kevés munka á r á n . Az u t ó b b i időben t ö b b olyan L S I , V L S I ( t o v á b b i a k b e n L S I ) á r a m k ö r l á t o t t nap világot, amely m a g á b a n foglalja a legtöbb funkciót, sőt a kiegészítő á r a m k ö r ö k (JMVÁ és t á v ü z e n e t de kódoló) egyes vagy valamennyi részét is. Az ilyen á r a m k ö r ö k a l k a l m a z á s a lényegesen leegyszerűsítiaz interface-tervezést, hisz az e m l í t e t t alap chipet n é h á n y kiegészítő elemmel körülépítve, kész interface-egység adódik. Az interface-egységek L S I á r a m k ö r r e l való rea lizálásának á r k ö v e t k e z m é n y e is jelentős. Míg a ha gyományos T T L á r a m k ö r ö k b ő l (SSI, M S I ) előállított interfac-eegység hozzávetőlegesen 1000 $-ba kerül, az L S I realizálás esetén ez az összeg tizedrészére, 100 $ nagyságrendjébe esik. Az L S I chipek á r a 20 $ közelében van. V á r h a t ó a jelzett á r a k t o v á b b i csök kenése. A fejlesztések i r á n y a e területen is az, hogy egyre t ö b b á r a m k ö r „beintegrálódik" a chipbe és végül elképzelhető, hogy valamennyi funkció az összes kiegészítő á r a m k ö r r e l e g y ü t t egy tokban kerül elhelyezésre. í g y megvalósulhat az egy chip interfaceegység.
Az L S I IEC interface illesztő á r a m k ö r ö k elterje désének még egy fontos indoka van. A korszerű mérőrendszerekben egyre gyakoribb a mikroproceszszorok vezérlőként való felhasználása. Ezzel p á r h u zamosan a mérőrendszerekbe építhető programirá nyítású készülékek intelligencia fokának ugrásszerű növekedése figyelhető meg. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a készülékek legtöbbje ma m á r maga is mikroprocesszort tartalmaz. Ennek követ keztében a készülékprogramozás — sok adat-byte átvitelét igénylő h a g y o m á n y o s m u n k á j a — leegysze rűsödik. Egy adott beállítási vagy működési szek vencia elvégzésére elegendő lehet egy szubrutint meg hívó parancs (adat-byte) leküldése. Minden t o v á b b i feladatot a készülék saját mikroprocesszora az ott t á r o l t programok felhasználásával elláthat. Egy kor szerű készülék felépítésére és annak L S I chippel való IEC illesztésére mutat p é l d á t a 4. ábra. Az L S I illesztők többsége közvetlenül mikro-
VEZÉRLŐ lA KÉSZÜLÉK BESZÉLŐ KÉSZÜLÉK HALLGATÓ KÉSZÜLÉK
Az L S I IEC illesztő chipek mindegyike rendel kezik az alapfunkciók közül a B E S Z É L Ő és H A L L GATÓ funkcióval, míg némelyik a V E Z É R L Ő interface-funkcióval is. Az 1. táblázat összefoglalja a világpiacon k a p h a t ó (általunk ismert) illesztő á r a m k ö r ö k e t , azok fő jellemzőivel e g y ü t t . Megjegyzendő, hogy azon á r a m k ö r ö k legtöbbje, amelyeknél a t á b l á z a t b a n csak a beszélő/hallgató funkció megnevezése szerepel, szintén a l k a l m a z h a t ó k vezérlőnek, csak t o v á b b i kiegészítő á r a m k ö r ö k fel használása szükséges. Az á r a m k ö r ö k a beszélő, hallgató és vezérlő funkciók mellett természetesen a t o v á b b i funkciókat is t a r t a l m a z z á k .
3 lAV-
BESZÉLÖ [ HALLGATÓ KÉSZÜLÉK KÉSZÜLÉK FUNKCIÓK INTERFACE FUNKCIÓK VEZÉRLÉS; IEC , ADAT ] ILLESZTÍ CIM i EGYSÉG ROM te RAM MEMÓRIÁK
| B236-A
á. ábra. Korszerű készülék felépítése
1. táblázat
LSI, VLSI I E C illesztők főbb jellemzői Gyártó
Típus
Gyártás technológia
Alapfunkció
Tokozás
Órasebesség
Fairchild
96LS488
Low-power Schottky
40-pln
Beszélő/hallgató
13 M H z
Fairchild
F
68 488
NMOS
40-pin
Beszélő/hallgató
1—2 M H z F6800 jxP-hez
Motorola
MC 68 488'
NMOS
40-pin
Bes z é l ő / h a l l g a t ó
1—2
Intel
8291 8292
NMOS NMOS
40-pin 40-pin
Beszélő/hallgató vezérlő
8 MHz 6 MHz
Philips/Signetics
HEF
4738 V
LOGMOS
40-pin
Beszélő/hallgató
2 MHz
Texas
TMS
9914
NMOS
40-pin
Beszélő/hallgató vezérlő
5 MHz
Instruments
National Semiconductor
316
fejlesztés
alatt
—
Beszélő/hallgató + vezérlő + meghajtók
Híradástechnika
XXXIII.
MHz
—
évfolyam 1982. 7. szám
processzorhoz k a p c s o l h a t ó . Abban az esetben, ha a vezérlő mikroprocesszorral épül és a mérőrendszer intelligens (fiP-t t a r t a l m a z ó ) készülékeket fog össze az L S I illesztők J A P — u . P k ö z ö t t i kapcsolatot létesí tenek. Fenti gondolatok jegyében k ö n n y e n megjósolható, hogy hamarosan egyeduralkodóvá válik az interfacep r o b l é m á k megoldására az L S I illesztő chipek alkal mazása (még akkor is, ha kihasználásuk e s e t e n k é n t redundáns). Az L S I illesztők alapvetően k é t csoportba sorol h a t ó k . Az egyik csoportba az ú n . hardware realizációjú, a másikba a software realizációjú á r a m k ö r ö k tartoznak. A hardware realizációjú L S I IEC illesztők 40—50 T T L á r a m k ö r t helyettesítenek. Felépítésük lényegé ben megegyezik az SSI, M S I á r a m k ö r ö k k e l realizált illesztőkével, de mindazokat egy chipbe „ b e i n t e g rálva". E g y a r á n t használhatók a h a g y o m á n y o s T T L á r a m k ö r ö k e t és mikroprocesszort t a r t a l m a z ó készülékek illesztésére. Ilyen típusú á r a m k ö r a Philips/Signetics H E F 4738 V illesztője. A software realizációjú illesztőknél nem szükséges minden r é s z á r a m k ö r t fizikailag realizálni, mert azok software elemekkel, programokkal helyettesít h e t ő k . Á l t a l á b a n mikroprocesszorral képesek e g y ü t t m ű k ö d n i , melyek vezérlő programja irányítja az illesztő működését is. Jellemzésükre megemlítjük az Intel 8291 és I n t e l 8292 típusú illesztőket, ame lyek fixen beprogramozott egy-chip 8041 ( U P I 41A) mikroszámítógépek. A 2. táblázatban összefoglaltuk az L S I IEC illesz tőegységek alkalmazástechnikájával kapcsolatos lényegesebb információkat. A t á b l á z a t kiegészítésére szolgál az 5., 6., 7., 8., 9., 10. ábrasor, amelyek be m u t a t j á k az egyes á r a m k ö r ö k b ő l k i a l a k í t h a t ó IEC illesztők b l o k k v á z l a t á t . Az 5. á b r a Fairchild 96 LS 488; a 6. á b r a az F 68 488 és az ahhoz hasonló MC 68 488 áramkörökből k i a l a k í t o t t intelligens k é szülék illesztőegységeket; a 7. á b r a az Intel 8291 és 8292 á r a m k ö r ö k b ő l k i a l a k í t o t t vezérlő illesztést mutat be. Ezen u t ó b b i á b r á n az Intel 8257 D M A vezérlő csatlakoztatása is fel van t ü n t e t v e . A 8. á b r a a hardware realizációjú H E F 4738 h a s z n á l a t á t szemlélteti készülék illesztő kiépítés esetében.
MC6800 vogy MC6802 ]/F6800 / I
( A-
]MVA
)
Adot
Adm.
0
MC66488 / F 68488 /
-VI
6. ábra. Készülék I E C interface-egység kialakítása a Motorola MC 64 488, illetve a Fairchild F 68 488 áramkörrel
Készülék funkciók
c
^iP jelvezeték
rendszer
7S
!
! 8257 1 l j
DACK DRQ
Intel 8291
/
Intel 8292
|B236-7
7. ábra. Vezérlő I E C — interface-egység kialakítása I N T E L áramkörökkel
Táptesz. bekapcs. á.k.
'
"v
\ 96LS488 /
—N
Adatok
3 B236-5
5. ábra. Készülék I E C — interface-egység kialakítása a Fairchild 96LS488 áramkörrel Híradástechnika
XXXIII.
Ora generátor
— *
Kézfogás és adminisztráció
]MVA
h—V adatok nak
v— MC3448A F 3«8 /
B236-6]
évfolyam 1982. 7. szám
-<
MV
Készülék funkciók I I
Készülék funkciók
A
K
\,
i
8
n
B 236-8
8. ábra. Készülék I E C — interface-egység kialakítása a Philips/Signetics H E F 4738 áramkörrel
317
A software realizációjúak közül szinte teljesen megegyezik a Motorola MC 68 488 és a Fairchild 68 488 áramkör. Az Intel 8291 + 8292 és a Texas TMS 9914 képességek tekintetében egymás mellé helyezhető (mindkét megoldás realizálhatja a vezér lő funkciót is), de az áramköri alkalmazástechnikai oldal m á r eltérő. A Fairchild 96LS488 egy újabb k a t e g ó r i á t jelent, mivel i t t m á r a vonal a d ó / v e v ő á r a m k ö r ö k egy része is bekerül a chipbe. Egy t o v á b b i lépést jelent a National Semiconductor készülő á r a m köre, amely m á r valamennyi kiegészítő elemet a chipen belül helyezi el.
A 9. á b r a a TMS 9914 á r a m k ö r alkalmazási körét, míg a 10. á b r a a TMS 9900 mikroprocesszorral való e g y ü t t m ű k ö d é s é t mutatja be. A rendszerbe illeszt h e t ő , mint az á b r á n l á t h a t ó is, a TMS 9911 D M A ve zérlő chip is. Az L S I illesztőket felépítésük szerint — m i n t ezt m á r k o r á b b a n is leszögeztük — k é t fő csoportba sorolhatjuk. Az egyikbe kerül a hardware realizációjú Philips/Signetics H E F 4738, míg az összes t ö b b i a második, a software realizációjúak közé so rolható.
I
I
8080
6800
4. Összefoglalás I TMS 9914
TMS9914
IEC
Detvezeték
Az IEC interface-rendszer kialakítása, világméret ben való elterjedése forradalmasította a mérőrend szerek, m é r ő a u t o m a t á k építésének folyamatát. IEC interface illesztési lehetőséggel rendelkező készülékek tömege áll rendelkezésre. L S I IEC illesztő áramkörök léte, alacsony á r a n a g y m é r t é k b e n megkönnyíti saját tervezésű készülékek interface egységeinek kialakí tását.
3
rendszer
TMS 9914 |
TMS 9914
TMS 9900
TMS 9980
1
Mindezeket figyelembevéve és a mérőrendszerek kiépítésének modularitási elvét k ö v e t v e igen nagy a realitása annak, hogy adott méréstechnológiai feladathoz rendelt (cél) m é r ő a u t o m a t á t hazai fej lesztés révén állítsunk elő.
9. ábra. A Texas TMS 9914 áramkörrel felépíthető vezérlők
2. táblázat LSI, VLSI IEC illesztők fontosabb alkalmazástechnikai jellemzői Típus
Kealizáció fajtája
Jellemző alkalmazási köre
Csatlakozási felület
Interface-ftuokciók
Szükséges (ajánlott) kiegészítő áramkörök
F
96 L S 488
software
intelligens készülékek
tetszőleges y.P
SH, A H , Tv, T E , Lv. L E , SR, PP, R L , DC, D T
J M V Á csak az adatvonalakhoz
F
68 488
software
intelligens készülék
F
SH, A H , Tv, T E , Lv. L E , SR, PP, R L , DC, D T
J M V Á ( F 3448)
MG 68 488
software
intelligens készülék
MC 6800 v. MC 6802 ;AP
SH, A H , Tv, T E , Lv. L E , SR, PP, R L , DC, D T
JMVÁ (MC 3448 A )
I n t e l 8291
software
intelligens készülék
SH, A H , Tv. T E , L v . L E , S R , OO, R L , DC, D T
JMVÁ
I n t e l 8292 ( + I n t e l 8291)
software
vezérlő
SH, A H , Tv. T E , L v . L E , S R , OO, R L , DC, D T + C, SC
JMVÁ
H E F 4738 V
hardware
készülék
| i P vagy T T L
SH, A H , T, L , SR, PP, R L , DC, DT
JMVÁ, kapcsoló/lép t e t ő regiszter, óragenerátor, tápfesz. bekapcs.
T M S 9914
software
intelligens k é s z ü l é k vagy vezérlő
tetszőleges fiP
SH, A H , Tv. T E , L v . JMVÁ L E , C, SC, S R , P P , ( S N 75 160, R L , DC, D T S N 75 161)
National semiconductor
software
intelligens készülékek, vezérlő
[*P
SH, A H , Tv. T E , L v . L E , C, SC, S R , PP, R L , DC, D T
318
6800
Híradástechnika
XXXIII.
—
évfolyam 1982. 7. szám
Memória interface
B 236-10
10. ábra. I E C — interface-egység felépítése a Texas TMS 9914 áramkörrel Ezen tevékenység folytatása a korszerű g y á r t á s technológiához nélkülözhetetlen, nagy hatékonyságú méréstechnológia kialakítása szempontjából is rend kívül fontos. Csak a hazai anyagi és szellemi erőfor rások bevetésével érhető el és csak e t t ő l v á r h a t ó el a méréstechnológiai generációváltás m a r a d é k t a l a n és gyors megvalósulása.
[4] [5] [6] [7]
IRODALOM [1] Dr. Kerpán István — Massziné Windisch Nóra: A híradásipar mérőautomatáiról. B H G ORION T E R T A Műszaki Közlemények, 1979. 1. sz. [2] Temesvári Zsolt: A híradásipar mérőautomatáiról I I . rész. Interface-rendszerek, programirányítású vizsgálókészülékek. HÍRADÁSTECHNIKA, 1980. 4. sz. [3] Holéczy Gyula: A híradásipar mérőautomatáiról.
Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 7. szám
[8] [9] [10]
I I I . rész. Vezérlési rendszerek, programozás. HÍRADÁSTECHNIKA, 1981. 11. sz. I N S T R U M E N T S 80; Instrument performance rides high, spurred by LSTbased design. Electro nic Design 21, October 11, 1979. Dave Bursky: L S I peripherals: wP's helping hands are strong and getting stronger. Electronic Design 24, November 22, 1979. Radnai Rudolf: I E C illesztőáramkörök. Mérés és automatika. 1979. 11. szám. 96LS4188 G E N E R A L P U R P O S E I N T E R F A C E B U S (GPIB) C I R C U I T . F A I R C H I L D Preliminary Data Sheet, January 1980. F 68 488 G E N E R A L P U R P O S E I N T E R F A C E A D A P T E R (GPIB) F A I R C H I L D Preliminary Data Sheet, April 1977. The H E F 4738 V I E C Bus interface circuit. S I G N E T I C S . Technical information 040. George Sideris: INSTRUMENTS'80; Compatibleinstrument clusters promise speedier, smarter bench measurements. Electronic Design 21, Octo ber 11, 1979.
319
