MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMU11NLC
Egyenes vonalú felületek
sík
henger
kúp
Csavarfelület
FORGÁSFELÜLET KELETKEZÉSE tengely
meridián (leírógörbe)
A meridián síkgörbe!
• • • •
A leírógörbe pontjai forgáskor paralellköröket írnak le A tengelyen átmenő síkok a felületet egy-egy meridiánban metszik Torokkör: a környezetében legkisebb sugarú paralellkör Ekvátorkör (egyenlítőkör): a környezetében legnagyobb sugarú paralellkör
FORGÁSFELÜLETEK
Forgáskúp
Forgáshenger
Gömb
Körgyűrű tórusz
forgáshenger forgáskúp
Zárt körgyűrű (tórusz)
Nyitott körgyűrű (tórusz)
Forgáskúp ábrázolása
Kontúr alkotó képe
Felületi vonalak és pont felvétele
kontúr
Kontúr képe
alkotó
nem látszik
látszik
Forgáshenger ábrázolása
Felületi vonalak és pont felvétele
Gömb ábrázolása, felületi vonalak és pontok felvétele
Tórusz ábrázolása, felületi vonalak és pontok felvétele
Forgáskúp döfése főegyenessel
e
Gömb döfése főegyenessel
e
Henger döfése egyenessel
e
A forgáskúp síkmetszetei (kúpszeletek) A metszősík és a tengely szöge a kúpfélszögnél: nagyobb
egyenlő
kisebb
A kúp csúcsán átmenő metszősík
A kúp csúcsán nem átmenő metszősíksík
Ellipszisben metszett kúp modellje
Parabolában metszett kúp modellje
Hiperbolában metszett kúp modellje
Kihegyezett ceruza
A forgáskúp síkmetszetei tehát: • A csúcson átmenő sík alkotót metsz ki • A tengelyre merőleges sík kört metsz ki • A tengellyel a félkúpszögnél nagyobb szöget bezáró sík ellipszist metsz ki „e” • A tengellyel a félkúpszögnél kisebb szöget bezáró sík hiperbolát metsz ki „h” • A tengellyel a félkúpszöggel egyenlő szöget bezáró sík parabolát metsz ki „p”
Forgáskúp metszése a csúcsponton átmenő síkkal
Forgáskúp metszése a csúcsponton átmenő síkkal
(Kedvelt zh kérdés!)
Forgáskúp metszése a csúcsponton nem átmenő síkkal KISTENGELY
A síkmetszet ellipszis!
NAGYTENGELY VÉGPONTJAI
Forgáskúp metszése a csúcsponton nem átmenő síkkal • A síkmetszet ellipszis • Az ellipszis nagytengelye vetítéssel megszerkeszthető • Az ellipszis tengelyei merőlegesek és felezik egymást • A kistengelyt is meg tudjuk szerkeszteni
Ellipszisszerkesztés „kétkörös” módszerrel
• Elv: az ellipszis a kör képe
R sugarú kör
alkotó
A 3.15. feladatlap METSZŐSÍK
GÖMB
KÚP
1. Az x1,2 tengely felvétele
A gömb szeletelése
1. A gömb elmetszése egy horizontális segédsíkkal SZELETELŐSÍK
2. A (zöld) metszősík, a (kék) segédsík és a (piros) gömb metszéspontjának kijelölése
3. A metszéspont első képének szerkesztése
3. A metszéspont első képének szerkesztése
4. Újabb (kék) horizontális metszősík kijelölése
5. A gömbből kimetszett (piros) kör második képének ábrázolása
6. A (piros) metszetkör első képének ábrázolása
7. A (piros) metszetkör és a (zöld) metszősík metszéspontjainak ábrázolása
7. A (piros) metszetkör és a (zöld) metszősík metszéspontjainak ábrázolása
7. A (piros) metszetkör és a (zöld) metszősík metszéspontjainak ábrázolása
8. Összefoglalás: a forgástest síkmetszetének eddig megszerkesztett pontjai
9. A gömb szeletelésének folyamatos ismétlése
A kúp szeletelése
A metszésvonal megrajzolása
A metszésvonal ellipsziseinek teljes formája
A metszésvonal ellipsziseinek teljes formája
A rajz kihúzása a láthatóság figyelembevételével
A rajz végleges képe a rajzlapon
A 3.19. FELADATLAP
FORGÁSFELÜLETEK ÁTHATÁSA HENGER
TÓRUSZ
KÚP ÉS HENGER ÁTHATÁSA
HENGER - HENGER ÁTHATÁSA
tagolóvonal
SZELETELŐMÓDSZER
SEGÉDGÖMBÖS MÓDSZER
Metsződő forgástengelyek
MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ALULNÉZET
BALNÉZET
JOBBNÉZET
HÁTULNÉZET
ELÖLNÉZET (FŐNÉZET)
FELÜLNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
ELÖLNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
FELÜLNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
BALNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
JOBBNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
ALULNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
HÁTULNÉZET
EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD
AMERIKAI VETÍTÉSI MÓD felülnézet
Jele: balnézet
hátulnézet alulnézet
jobbnézet
ÁBRÁZOLÁSI EGYSZERŰSÍTÉSEK
Nézési irányt mutató nyíl módszere
Nincs hely a felülnézetnek!
Nézési irányt mutató nyíl módszere
Rajzoljuk ide!
Nézési irányt mutató nyíl módszere
B B
Azonosítani kell!
ÁTHATÁSOK EGYSZERŰSÍTETT ÁBRÁZOLÁSA
valós
valós
egyszerűsített
egyszerűsített
Elméleti áthatások rajzolása
tagolóvonalak
Szimmetrikus tárgy ábrázolása
túlnyúlás
Törésvonallal megszakított ábrázolás
A hosszú, információt nem tartalmazó részt elhagyjuk
Résznézet A résznézet a helyére került, jelölni nem kell
A teljes nézet sem adna több információt
Résznézet a nézetrendtől eltérő elhelyezéssel Torzulna a vetület
Helyi nézet Reteszhorony
Hornyos furat
Kiemelt részlet
Ismétlődő alakzatok ábrázolása
Különleges ábrázolások Sík felület
Eredeti körvonal
Csatlakozó alkatrész
Üreges tárgy ábrázolása
Nézet Furat, horony szaggatott
Ábrázolás metszetekkel
Ábrázolás metszetekkel
Kerülendő!
Vonalkázás (sraffozás)
Vékony vonal o Dőlésszög 45 a kontúrhoz Sűrűség 1-10 mm , minimum 2 x vastagvonal Egy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók
Vonalkázás (sraffozás)
Csatlakozó alkatrészek vonalkázása: • különböző irányú • különböző sűrűségű
Vonalkázás (sraffozás)
0.7 mm rés
Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni.
Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell.
ANYAGFAJTA JELÖLÉSE
A metszősík nyomvonalának jelölése
szimmetriasík
Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha: • a metszősík szimmetriasík, • csak egy metszet készül a tárgyról, • a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.
A metszősík nyomvonalának jelölése azonosítás
azonosítás
nyomvonalak
Jelölni kell a nyomvonalat, ha: • a metszősík helye nem egyértelmű, vagy • több metszősík van.
METSZETEK FAJTÁI Egyszerű metszet – egy metszősík teljes metszet félmetszet félnézet-félmetszet kitörés
Összetett metszet – több metszősík lépcsős metszet befordított metszet
Teljes metszet Nem vetítési irányban elhelyezett metszet Vetítési irányban elhelyezett metszet
Teljes metszet elforgatva A-A
Nem vetítési irányban elhelyezett, elforgatott metszet.
Az elforgatást nem kell jelölni!
Félmetszet
Félnézet-félmetszet Nézet
Metszet
Látható él nem eshet a szimmetriatengelyre!
Kitörés
törésvonal
Lépcsős metszet
törésvonal
Lépcsős metszet Metszethatárok törésvonallal jelölhetők. A vonalkázás eltolható.
3 metszősík van
Befordított metszet
beforgatás
Egymást metsző metszősíkok
SZELVÉNY RAJZOLÁSA SZELVÉNY: csak a metszősíkba eső keresztmetszet
„Széteső” szelvények
SZELVÉNY RAJZOLÁSA
A „széteső” szelvényrészeket össze kell kötni!
Szelvény rajzolása vetületen kívül
Szelvény rajzolása vetületen kívül Vastag vonallal
A nézet közelében, pontvonallal azonosítva
Más helyzetben, betűkkel azonosítva (lehet elforgatva is)
Szelvény rajzolása vetületen belül Vékony folytonos vonallal, vonalkázva
Azonosításra nincs szükség.
Szelvény sorozat rajzolása
Azonosítani kell, a szelvény helyzete nem egyértelmű!
Szelvény sorozat rajzolása
Azonosításra nincs szükség, a szelvények helyzete egyértelmű.
A metszet kerülése Nem rajzolunk metszetet, ha nem mond többet, mint a nézet.
csavar
Ék, retesz
csapszeg kitörés
szegecs
Tárgyrészek nézetben hagyása Eredmény: szemléletesebb vetület
fogaskerék fog
borda
küllő
A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI
A MÉRETMEGADÁS JELEI
A méretmegadás alapsémája
A méretvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a méretezett szakasz geometriai ábrázolása
A méretvonalak párhuzamosak a méretezett szakasszal
A méretvonalak nem metszhetik egymást
A méretvonalak távolsága a többi vonaltól
A méretvonalak végpontjainak lehetséges helyzetei
Méretvonalként nem használható vonalak
Íves felültek méretvonalai
A méret-segédvonal Formája: vékony vonal Célja: kivetített méretek jelzése
Méret-segédvonal változatok
A méretvonal-határoló
Méretvonal-határolók változatai
A nyíl szokásos formája
A nyíl elhelyezési lehetőségei
A nyíllal fedésben lévő rajzi elemek ábrázolása
A mutatóvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a kiemelt szöveg (méret) helyzetének jelölése
A mutatóvonal alakja
A mutatóvonal elhelyezésének változatai
A méret felirata Betűnagyság: 3,5 mm Méretek mértékegysége: mm Mértékegység nem írandó ki A szöveg (méretszám) a méretvonal felett, középen, balról jobbra, vagy alulról felfelé legyen olvasható
A szöveg elhelyezésének változatai I.
A szöveg elhelyezésének változatai II.
Az alkatrész alakjára utaló jelek
Hengeres, lekerekített és négyzetes hasáb alakú alkatrészek
Gömbfelületű és íves alkatrészek
Megengedhető egyszerűsítések
MÉRETHÁLÓZATOK
A mérethálózatok általános jellemzése • Fogalma: – rajz méretmegadásainak összessége
• Alapelvei: – Minden méret egyszer megadandó – Egy méret csak egyszer adható meg – Zárt méretlánc alkalmazása tilos – A mérethálózat legyen áttekinthető
A mérethálózat igazodjon a gyártás technológiájához
A mérethálózat igazodjon az ellenőrző mérések menetéhez
A méretek fajtái Funkcionális méretek: számértékét fontos betartani Nem funkcionális méretek: nem baj, ha kissé pontatlan Tájékoztató méretek: kiadódó méret (gyártás alapját nem képezheti)
A mérethálózatok fajtái
BÁZISTÓL INDULÓ MÉRETHÁLÓZATOK
A bázistól induló mérethálózat változatai
A bázis kiválasztásának szempontjai
Bázis: az alkatrész működése miatt fontos felület
Bázis: az alkatrész működése miatt fontos szimmetriatengely
Bázis: az alkatrész valamely fő méretének határoló vonala
A mérethálózat elhelyezésének szempontjai
A méreteket a legjellemzőbb vetületen kell megadni
Egy geometriai egységet alkotó méretcsoportot lehetőleg ugyanazon a vetületen adjuk meg
Összeállítási rajzon a különböző alkatrészek mérethálózata lehetőleg alkosson elkülönülő csoportokat
Készítsünk szükséges számú, méretezett vetületet!
4.2. a) ábra
Az oldalnézeti képet alakítsuk metszetté!
