MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMK11NLF

1.- 2. konzultáció

MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMK11NLF

Előadó: dr. Horváth Sándor egyetemi docens okl. gépészmérnök

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet E-mail: [email protected] Tel.: 666-53-45 Szobaszám: Népszínház u. 8. földszint 13.

Évfolyamfelelős

A tárgy bemutatása Oktatási cél A mérnökök „közös nyelvének” megismerése: Rajzolvasási készség kialakítása Rajztechnika elsajátítása Géprajzi szabályok megismerése A tárgy felépítése A műszaki kommunikáció általános jellemzése Ábrázolási lehetőségek A géprajz alapjai. Nézetek, metszetek, méretezés Jelképes ábrázolás, tűrés- illesztés

A FÉLÉV PROGRAMJA, KÖVETELMÉNYEI Óraszám:

8+4 óra 4x3 óra konzultáció: 02.18, 03.10., 04.07., 05.05.

Kreditérték: 4 Követelmény: f

Részvétel :

konzultációkon kötelező

Jegyzet :

Műszaki kommunikáció 3014 Műszaki kommunikáció segédlet 3013

www.bgk.uni-obuda.hu /Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet /Oktatás

jegyzet

Segédlet mellékletekkel

Évközi feladatok 1. feladatcsomag: síkmértan, axonometria, vetületi ábrázolás Beadási határidő: 3. konzultáció 2. feladatcsomag: Műszaki rajzfeladatok Beadási határidő: 4. konzultáció

A félévi munka értékelése Félévközi jegy: 4 osztályzat átlaga 1. és 2. feladatcsomag zárthelyi (a 4. konzultáción) FELTÉTEL: 1.és 2. feladatcsomag elégséges A zárthelyi elégséges Felvételezési gyakorlat teljesült (3. konz.)

Pótlási lehetőségek • Határidőn túli beadás különeljárási díj ellenében a szorgalmi időszak végéig (4. konzultáció) • Felvételezési gyakorlat külön időpontban • Elégtelen, vagy nem megírt zh. a vizsgaidőszakban egy alkalommal pótolható

A műszaki kommunikáció általános jellemzése

A kommunikáció fogalma Tartalma: két vagy több ember közötti információátadás Célja: az információt adó személy befolyásolja a vevő személy viselkedését Adó: Vevő:

„kommunikátor” „interpretátor”


A műszaki kommunikáció fogalma Tartalma: műszaki gondolatokra épülő információ megjelenítése és átadása. Célja: műszaki gondolatok világos, érthető, egyértelmű, reprodukálható megfogalmazása és átadása mások számára.

Információveszteség, torzulás nem megengedett!!!

Az igazgató a helyettesének: Holnap 9 órakor napfogyatkozás, azaz a nap eltűnése következik be, amely természetesen nem mindennapos jelenség. Úgy vélem, hasznos volna, ha dolgozóink látnák ezt a természeti jelenséget. Menjenek ki holnap az udvarra, úgy ahogy vannak, munkaruhában. A ritka jelenség megfigyeléséhez én majd megfelelő tájékoztatást fűzök. Ha esni fog az eső, és így semmit sem látni, az előadást az ebédlőhelyiségben tartom meg.

Az igazgatóhelyettes az üzemvezetőnek: Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor napfogyatkozás lesz. Ha esni fog az eső, nem lehet megnézni munkaruhában. Ez esetben a napfogyatkozás az ebédlőben fog végbemenni, ami természetesen nem látható minden nap.

Az üzemvezető a művezetőnek: Az igazgató rendelkezése szerint holnap 9 órakor munkaruhában napfogyatkozás lesz. Az igazgató azt is elrendelte, hogy essen az eső, amit ő nem lát minden nap.

A művezető a brigádvezetőnek: Ha holnap az ebédlőben esik az eső, ami nem minden nap fordul elő, akkor 9 órakor eltűnik az igazgatónk munkaruhában.

A brigádvezető a munkásoknak: Holnap 9 órakor eltűnik az igazgatónk. Kár, hogy ez nem minden nap fordul elő.


A műszaki kommunikáció módozatai / csatornái Nyelvi Szövegszerű információátadás

Matematikai Számszerű információátadás

Geometriai-rajzi Rajzi információátadás


A műszaki rajz sajátosságai Időtálló „A szó elszáll, a rajz megmarad”

Nyelvektől független Megértéséhez nem kell idegen-nyelvtudás

Egyértelmű Helyesen olvasva nem lehet félreérteni

Nemzetközi Az egész világon minden mérnök megérti


A műszaki rajzzal szembeni elvárások •Egyértelmű, mérethelyes •Szemléletes •Könnyen rajzolható

Csak egymás rovására kielégíthető kritériumok!

A papír mindent elbír!?

Egyértelműség, reprodukálhatóság!


A műszaki ábrázolás jelei • Geometriai idomok • Rajzi jelek • Jelképek


Szükséges ismeretek • Térlátás (2D ⇔ 3D probléma)

• Szabványismeret • Technológiai ismeretek


A szabványok Tartalma: Rendszeresen ismétlődő műszaki feladatok egységes megoldási módszereire vonatkozó előírások Célja: Tervezés megkönnyítése Csereszabatosság biztosítása Megvalósulási módja: Hivatalosan közzétett előírások (szabványgyűjtemények)


A szabványok érvényességi területe Nemzetközi szabványok ISO, SI Országos szabványok MSZ Ágazati szabványok

A MŰSZAKI KÉPALKOTÁS

A műszaki képalkotás

A műszaki képalkotás általános jellemzése Célja: Térbeli alakzatok megjelenítése síkban (2D-3D probléma) Eredménye: A kép egyértelműen meghatározza a a tárgy alakját (formáját) a tárgy helyzetét a tárgy méreteit Módja: vetítés


A vetítés (képzeletbeli) folyamata




A vetület


A vetítés fajtái Középpontos vetítés

Párhuzamos vetítés

Centrális projekció

Paralell projekció


A párhuzamos vetítés fajtái Merőleges vetítés Paralell ortogonális projekció

Ferde vetítés


A párhuzamos vetítés (paralell projekció) fő jellemzői • • • •

Pont képe pont Egyenes képe egyenes Párhuzamos egyenesek képe párhuzamos Képsíkkal párhuzamos szakaszok változatlanok (valódi hossz) • Ferde szakaszok rövidülnek • Szakaszok aránya állandó • Szögek képe változik


FŐBB KÉPALKOTÁSI MÓDSZEREK


Perspektivikus ábrázolás














Perspektivikus ábrázolás Származtatása: Centrális vetítés Centrum a szemünk Jellemzői: Szemléletes Térhatású Távolabbi részek kisebbek Méretleolvasásra nem alkalmas Alkalmazási területe: Építőipar


Axonometrikus ábrázolás


Axonometrikus ábrázolás


Egyméretű (izometrikus) axonometria


Kétméretű (dimetrikus) axonometria


Frontális (kabinet) axonometria


Monge-féle ábrázolás (Gaspard Monge 1746-1818)

Származtatása: • két merőleges képsíkot használ • paralell ortogonális vetítés Jellemzői: • oldal és felülnézet torzulásmentes lehet • méretleolvasásra, szerkesztésre alkalmas Alkalmazási területe: • műszaki rajz


Monge-féle ábrázolás (Gaspard Monge 1746-1818)

Származtatása: • két merőleges képsíkot használ • paralell ortogonális vetítés Jellemzői: • oldal és felülnézet torzulásmentes lehet • méretleolvasásra, szerkesztésre alkalmas Alkalmazási területe: • műszaki rajz


Monge-féle ábrázolás Származtatása: • két merőleges képsíkot használ • paralell ortogonális vetítés Jellemzői: • oldal és felülnézet torzulásmentes lehet • méretleolvasásra, szerkesztésre alkalmas Alkalmazási területe: • műszaki rajz










Szemléltető ábra Származtatása: Párhuzamos vetítés Egyetlen képsíkra Jellemzői: Szemléletes Méretlevételre nem alkalmas Alkalmazási területe: Magyarázó ábra Szövegek kiegészítése

MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD ALULNÉZET

BALNÉZET

JOBBNÉZET

HÁTULNÉZET

ELÖLNÉZET (FŐNÉZET)

FELÜLNÉZET

EURÓPAI VETÍTÉSI MÓD

ELÖLNÉZET


FELÜLNÉZET


BALNÉZET


JOBBNÉZET


ALULNÉZET


HÁTULNÉZET


AMERIKAI VETÍTÉSI MÓD felülnézet

Jele: balnézet

hátulnézet alulnézet

jobbnézet

„Dobozt” alkotó képsíkok felvétele

Az alkatrész (képzeletbeli) elhelyezése a „dobozban”

Vetítés elölről→elölnézet

Vetítés elölről→elölnézet

Vetítés felülről→felülnézet

Vetítés felülről→felülnézet

Vetítés balról→balnézet

Vetítés balról→balnézet

Vetítés jobbról→jobbnézet

Vetítés jobbról→jobbnézet

Vetítés alulról→alulnézet

Vetítés alulról→alulnézet

Vetítés hátulról→hátulnézet

Vetítés hátulról→hátulnézet

A „doboz” oldalai a rajta kialakult „fényképekkel”

Az alkatrész (képzeletbeli) eltávolítása a dobozból

A „doboz” kiterítése

























































A kiterített „doboz” a rajzlapon

A vetületek szabványos elhelyezése (rendezett vetületek)

A vetületképzés szempontjai

Az alkatrész beállítása a képsíkokhoz képest —Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt (a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete) —Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen —Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek —Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek

A szükséges vetületek száma —Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges —Minél kevesebb, annál jobb

NÉZETEK

A nézetkészítés célja

az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése

A NÉZETEK SZÁRMAZTATÁSA

A nézetek tartalma

az alkatrész valódi alakjának vetületei

A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE

Rendezett nézetek Nem kell külön jelölni a nézet helyét

2. konzultáció • • • •

Ábrázolási egyszerűsítések Metszetek, szelvények Méretmegadás Jelképes ábrázolás

Nézési irányt mutató nyíl módszere

Nincs hely a felülnézetnek!


Rajzoljuk ide!


B B

Azonosítani kell!

ÁTHATÁSOK EGYSZERŰSÍTETT ÁBRÁZOLÁSA

valós

valós

egyszerűsített

egyszerűsített

Elméleti áthatások rajzolása

tagolóvonalak

Szimmetrikus tárgy ábrázolása

túlnyúlás

Törésvonallal megszakított ábrázolás

A hosszú, információt nem tartalmazó részt elhagyjuk

Résznézet A résznézet a helyére került, jelölni nem kell

A teljes nézet sem adna több információt

Résznézet a nézetrendtől eltérő elhelyezéssel Torzulna a vetület

Helyi nézet Reteszhorony

Hornyos furat

Kiemelt részlet

Ismétlődő alakzatok ábrázolása

Különleges ábrázolások Sík felület

Eredeti körvonal

Csatlakozó alkatrész

Üreges tárgy ábrázolása

Nézet Furat, horony szaggatott

Ábrázolás metszetekkel

Ábrázolás metszetekkel

Kerülendő!

Vonalkázás (sraffozás)

Vékony vonal o Dőlésszög 45 a kontúrhoz Sűrűség 1-10 mm , minimum 2 x vastagvonal Egy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók


Csatlakozó alkatrészek vonalkázása: • különböző irányú • különböző sűrűségű


0.7 mm rés

Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni.

Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell.

ANYAGFAJTA JELÖLÉSE

A metszősík nyomvonalának jelölése

szimmetriasík

Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha: • a metszősík szimmetriasík, • csak egy metszet készül a tárgyról, • a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.

A metszősík nyomvonalának jelölése azonosítás

azonosítás

nyomvonalak

Jelölni kell a nyomvonalat, ha: • a metszősík helye nem egyértelmű, vagy • több metszősík van.

METSZETEK FAJTÁI Egyszerű metszet – egy metszősík teljes metszet félmetszet félnézet-félmetszet kitörés

Összetett metszet – több metszősík lépcsős metszet befordított metszet

Teljes metszet Nem vetítési irányban elhelyezett metszet Vetítési irányban elhelyezett metszet

Teljes metszet elforgatva A-A

Nem vetítési irányban elhelyezett, elforgatott metszet.

Az elforgatást nem kell jelölni!

Félmetszet

Félmetszet Nézet

Metszet

Látható él nem eshet a szimmetriatengelyre!

Kitörés

törésvonal

Lépcsős metszet

törésvonal

Lépcsős metszet Metszethatárok törésvonallal jelölhetők. A vonalkázás eltolható.

3 metszősík van

Befordított metszet

beforgatás

Egymást metsző metszősíkok

SZELVÉNY RAJZOLÁSA SZELVÉNY: csak a metszősíkba eső keresztmetszet

„Széteső” szelvények

SZELVÉNY RAJZOLÁSA

A „széteső” szelvényrészeket össze kell kötni!

Szelvény rajzolása vetületen kívül

Szelvény rajzolása vetületen kívül Vastag vonallal

A nézet közelében, pontvonallal azonosítva

Más helyzetben, betűkkel azonosítva (lehet elforgatva is)

Szelvény rajzolása vetületen belül Vékony folytonos vonallal, vonalkázva

Azonosításra nincs szükség.

Szelvény sorozat rajzolása

Azonosítani kell, a szelvény helyzete nem egyértelmű!

Szelvény sorozat rajzolása

Azonosításra nincs szükség, a szelvények helyzete egyértelmű.

A metszet kerülése Nem rajzolunk metszetet, ha nem mond többet, mint a nézet.

csavar

Ék, retesz

csapszeg kitörés

szegecs

Tárgyrészek nézetben hagyása Eredmény: szemléletesebb vetület

fogaskerék fog

borda

küllő

A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI

A MÉRETMEGADÁS JELEI

A méretmegadás alapsémája

A méretvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a méretezett szakasz geometriai ábrázolása

A méretvonalak párhuzamosak a méretezett szakasszal

A méretvonalak nem metszhetik egymást

A méretvonalak távolsága a többi vonaltól

A méretvonalak végpontjainak lehetséges helyzetei

Méretvonalként nem használható vonalak

Íves felültek méretvonalai

A méret-segédvonal Formája: vékony vonal Célja: kivetített méretek jelzése

Méret-segédvonal változatok

A méretvonal-határoló

Méretvonal-határolók változatai

A nyíl szokásos formája

A nyíl elhelyezési lehetőségei

A nyíllal fedésben lévő rajzi elemek ábrázolása

A mutatóvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm) Célja: a kiemelt szöveg (méret) helyzetének jelölése

A mutatóvonal alakja

A mutatóvonal elhelyezésének változatai

A méret felirata Betűnagyság: 3,5 mm Méretek mértékegysége: mm Mértékegység nem írandó ki A szöveg (méretszám) a méretvonal felett, középen, balról jobbra, vagy alulról felfelé legyen olvasható

A szöveg elhelyezésének változatai I.

A szöveg elhelyezésének változatai II.

Az alkatrész alakjára utaló jelek

Hengeres, lekerekített és négyzetes hasáb alakú alkatrészek

Gömbfelületű és íves alkatrészek

Megengedhető egyszerűsítések

MÉRETHÁLÓZATOK

A mérethálózatok általános jellemzése • Fogalma: – rajz méretmegadásainak összessége

• Alapelvei: – Minden méret egyszer megadandó – Egy méret csak egyszer adható meg – Zárt méretlánc alkalmazása tilos – A mérethálózat legyen áttekinthető

A mérethálózat igazodjon a gyártás technológiájához

A mérethálózat igazodjon az ellenőrző mérések menetéhez

A méretek fajtái Funkcionális méretek: számértékét fontos betartani Nem funkcionális méretek: nem baj, ha kissé pontatlan Tájékoztató méretek: kiadódó méret (gyártás alapját nem képezheti)

A mérethálózatok fajtái

BÁZISTÓL INDULÓ MÉRETHÁLÓZATOK

A bázistól induló mérethálózat változatai

A bázis kiválasztásának szempontjai

Bázis: az alkatrész működése miatt fontos felület

Bázis: az alkatrész működése miatt fontos szimmetriatengely

Bázis: az alkatrész valamely fő méretének határoló vonala

A mérethálózat elhelyezésének szempontjai

A méreteket a legjellemzőbb vetületen kell megadni

Egy geometriai egységet alkotó méretcsoportot lehetőleg ugyanazon a vetületen adjuk meg

Összeállítási rajzon a különböző alkatrészek mérethálózata lehetőleg alkosson elkülönülő csoportokat

Jelképes ábrázolás – csavarok – fogaskerekek – gördülőcsapágyak – kötések – rugók

JELKÉPES ÁBRÁZOLÁS

fogak menetek

bonyolult, ismétlődő elemek

Az alkatrészek bonyolult, ismétlődő felületeinek valósághű ábrázolása felesleges valósághű

jelképes

Csavarmenet származtatása d1 magátmérő

profil

d2 középátmérő

d névleges átmérő

Ph menetemelkedés

A menetemelkedés szöge Ψ=arc tg Ph /d2 x π

Ph Ψ d2 x π Nagy menetemelkedés: nagy szög Önzárás nem biztosítható

Többekezdésű menet P menetosztás

Ph menetemelkedés

Ph=P x n ahol n a bekezdések száma

Menetprofilok éles

W whitworth

Tr trapéz M metrikus

A menetprofilok szabványosítva vannak!

S fűrész

Rd zsinór

A menetemelkedés iránya

Jobbmenet

Balmenet

(RH)

LH Előírandó!

Nem szabványos menet

A szabványos menet előírása • • • • •

Profil (pl. M) Névleges átmérő d Menetemelkedés Ph Menetosztás P Emelkedés iránya (pl. LH)

A bekezdések száma kiadódik: n=Ph/P • Nem kell előírni: – A normál emelkedést – A jobbmenetet – Egybekezdés esetén a menetosztást

M 200 x 6 (P2) LH Metrikus menet

M 200 x 6 (P2) LH Metrikus Névleges átmérő d=200 mm

M 200 x 6 (P2) LH Metrikus d=200 mm Menetemelkedés: Ph=6mm

M 200 x 6 (P2) LH Metrikus d=200 mm Ph=6mm Menetosztás: P =2mm

Tehát a menet 3 bekezdésű!

M 200 x 6 (P2) LH Metrikus d=200 mm Ph=6mm P =2mm Balmenet

példák M24 normál emelkedésű, egybekezdésű metrikus jobbmenet M24x1 1mm emelkedésű, egybekezdésű metrikus jobbmenet (finommenet)

M12 LH normál emelkedésű, egybekezdésű metrikus balmenet M36x3(P1,5) 3mm emelkedésű, kétbekezdésű metrikus jobbmenet

Menetes orsó (csavar) jelképes rajzolása

vékony

vastag

Menetes furat (anya) jelképes rajzolása

Menetvégződés rajzolása

Szerelt anya és csavar rajzolása

Hatlapfejű csavar és hatlapú anya rajzolása

hiperbolák

Hatlapfejű csavar és hatlapú anya rajzolása

Balmenetű elemek kialakítása

Csavarmenet méretmegadása

Csavarmenet egyszerűsített méretmegadása

csavarok, anyák….

belső kulcsnyílású (imbusz) szárnyas

kereszthornyos (PH, PZ)

Csavarbiztosítások

Fogaskerekek ábrázolása

fogprofil (szabványos)

Fogaskerekek ábrázolása lábkör

fejkör

osztókör

Kapcsolódó fogaskerekek ábrázolása

hézag

Gördülőcsapágy ábrázolása

Gördülőcsapágy ábrázolása Tengelyvégre rajzolt csapágy Egyszerűsített

Egyezményes

jelképes

Forrasztott és ragasztott kötés ábrázolása

kiemelt vastagság

forrasztott

ragasztott

Hegesztett kötés ábrázolása kirajzolva

Hegesztett kötés ábrázolása jelképesen

Hegesztési varratok alapjelei

Hegesztési varratok kiegészítő jelei

A rajzjelek elhelyezése varrat jele

mutatóvonal

kettős referenciavonal

A varrat méretmegadása

Rugók egyszerűsített ábrázolása

Rugók egyszerűsített ábrázolása

MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ BGBMK11NLF

Recommend Documents