MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY

XXV. évfolyam, 2015. 3. szám

MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY XXV. évfolyam, 3. szám

"Műszaki katonák alatt értjük azt a hadrakelt nagycsaládot, amely nem csak fegyverrel a kézben küzdött, hanem tudásával, különleges fölszerelésével, kiképzésével és leleményességével a küzdő csapatok leghűségesebb és nélkülözhetetlen segítőtársa volt." (Jacobi Ágost utászezredes, 1938)

2015.

Kiadja: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki Szakosztálya. Megjelenik negyedévente

Felelős kiadó:

Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja Dr. habil. Kovács Tibor, PhD, a Műszaki Szakosztály elnöke Főszerkesztő: Dr. habil. Kovács Tibor, PhD Web megjelenés: Dr. Dénes Kálmán, PhD A szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Hornyacsek Júlia, PhD Dr. habil. Horváth Tibor, PhD Dr. Kovács Zoltán, PhD Prof. Dr. Padányi József, DSc Dr. Tóth Rudolf, PhD Kovácsné Lebedy Ágnes Szerkesztőség címe: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetőképző Intézet, Műveleti Támogató Tanszék, Műszaki Szakcsoport, 1101. Budapest, Hungária krt. 9-11. A. épület3. emelet, 330. iroda Levelezési cím: 1581 Budapest, Pf.:15. E-mail: [email protected], Web: E-mail: [email protected] Telefon: (1)-432-9000/29-539 mellék HM (2)-29-539 Fax: (1)-432-9000/29-667 mellék HM (2) 29-667

A megjelent publikációk „html” és „pdf” formátumban 5 évig érhetők el on-line formában. Ezt követően a cikkek DVD-ROM-on kerülnek archiválásra, és a NKE Egyetemi Könyvtárában férhetők hozzá. Az on-line archívumban továbbra is megtalálhatók az addig megjelent cikkek dátum, szerző, cím és rezümé szerinti rendszerezésben. Az on-line folyóirat archiválása az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisában (http://epa.oszk.hu/) is megtörténik.

ISSN 2063-4986

XXV. évfolyam, 2015. 3. szám

T

A R T A L O M

Az utak, területek akadálymentesítése V. (Route Clearence) (Szabó Sándor, Kovács Tibor, Kovács Zoltán)................................................. 2 Az utak, területek akadálymentesítése VI. (Route Clearence) (Szabó Sándor, Kovács Tibor, Kovács Zoltán)............................................... 10 Műszaki zár a határon (Padányi József) .......................................................... 21 Ipari területen belüli ideiglenes beruházások, építkezések, fejlesztések vagyonvédelmi szervezése, szenzitív kérdései (Kálmán László) .............................................................................................. 34 Zárszerkezet, mint a mechanikai védelem sebezhető pontja (Dr. Berek Tamás – Elek Imre) ....................................................................... 47 A hadszíntér-előkészítés lehetséges feladatai a XXI. század kihívásai tükrében (Györök László) ............................................................................... 59 A szimbolikus helyszín, mint a kritikus infrastruktúra lehetséges eleme (Dudás Zoltán) ................................................................................................. 69

1

XXV. évfolyam, 2015. 3. szám Szabó Sándor 1, Kovács Tibor2, Kovács Zoltán3

AZ UTAK, TERÜLETEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE V.4 (ROUTE CLEARANCE5) A mozgás, manőver a csapatok tevékenységének szerves része. A háborúk sora bizonyítja, hogy az időben végrehajtott mozgások, manőverek, az utánpótlás időbeni szállítása alapvetően befolyásolta egy-egy műveleti tevékenység kimenetelét. Ma sincs ez másként. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az aszimmetrikus hadviselés kapcsán számtalan új lehetőség, módszer alakult ki a csapatok biztonságos mozgásának akadályozására, megnehezítésére. Napjainkban a mozgás-manőverszabadság fenntartása a katonai műveletek egyik legfontosabb tevékenységévé vált. A biztonságos mozgási feltételek megteremtése igen komoly feladatok elé állítja a fegyvernemeket, szakcsapatokat egyaránt. Az erőfeszítések döntő többsége azonban a műszaki csapatokra hárul, amelyek felderítik, hatástalanítják a csapatok mozgását megnehezítő akadályokat, helyreállítják az utakat, műtárgyakat, biztosítva ezzel a biztonságos mozgási feltételeket. Publikációnkban ezen erőfeszítéseket szeretnénk bemutatni. Kulcsszó: mozgás, manőver, mozgékonyság, út, akadálymentesítés, műszaki eszköz ROUTE AND AREA CLEARANCE The freedom of movement and maneuver are integral part of troops’ activity. A series of wars prove that the motions, maneuvers, delivery of supply in the right time fundamentally influenced operational activity ou tcomes. Situation today is the same. However, in the asymmetrical warfare there are many new possibilities and methods to hinder the safe movement of troops. Today, the freedom of movement of troops has become main task of military operations. The safe movement conditions pose a serious task of combined arms and branch of service. The deciding majority of the efforts fall to the engineer troops. They detect and disarm the obstacles, restore roads and objects and provide safe conditions for movement. In this article we want to present these efforts. Keywords: movement, maneuver, mobility, route, area, clearance, engineer equipment

BEVEZETÉS Előző publikációnkban bemutattuk az útvonal akadálymentesítés végrehajtása során alkalmazott módszereket, eljárásokat az iraki tapasztalatok alapján. Jelen írásunkban – az előző rész folytatásaként – áttekintjük az iraki haderő útvonal akadálymentesítő erői felkészítésének tapasztalatait. „2009. február 27-én Obama elnök Camp Leujene-ben tartott beszédében bejelentette, hogy választási ígéretéhez híven az amerikai harcoló alakulatokat 2010. augusztus 31-ig kivonják Irakból. Ezt követően váltotta fel az Iraki Szabadság hadműveletet az Új Hajnal hadművelet 1

Szerzőtársunk 2015. május 16-án elhunyt. Mivel a teljes cikksorozat előkészületeinek és vázlatos elkészítésének is aktív részese volt, a továbbiakban is társszerzőként tüntetjük fel a nevét. 2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, E-mail: [email protected] 3 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, E-mail: [email protected] 4 Bírálta: Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, E-mail: [email protected] 5 A kifejezések alapvetően a feladatrendszer tartalma szerint kerülnek fordításra. (A szerzők megjegyzése.)

2

(Operation New Dawn), amelynek keretén belül az amerikai katonai erők elsőrendű feladata stabilizációs műveletek végrehajtása lett. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az Irakban állomásozó amerikai erők egyik fő feladatává vált a kiképzés.”6,7

AZ IRAKI ÚTVONAL AKADÁLYMENTESÍTŐ ERŐK FELKÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI8 Az amerikai katonai szakértők szerint az amerikai erők kivonása miatt az iraki hadseregnek (Iraqi Army – IA) szüksége lesz a képességeinek jelentős bővítésére. A felkészítés egyik igen fontos területe az improvizált robbanószerkezetek elleni harc. Ezek az eszközök jelentik az első számú veszélyt mind a koalíciós, mind az iraki erők számára. Ennek megfelelően kiemelt kérdéssé vált az útvonal akadálymentesítő csoportok felkészítése. Felismerve az iraki képességek hiányát, a 4. dandár különleges zászlóalja (Brigade Special Troops Battalion – BSTB) több más alakulattal közösen kidolgozta az Operation Lionclaw tervet az iraki útvonal akadálymentesítő kapacitás kiépítésére. A művelet négy kritikus részből állt: személyi állomány, felszerelés, kiképzés és együttműködés. Az iraki hadsereg katonai átképző csoportja négy szakaszerejű kötelék kiképzését hajtotta végre. A másik kulcsfontosságú kérdés az iraki haderő részére szükséges felszerelések meghatározása volt. Az irakiak útvonal akadálymentesítő járműve a Badger, amely az aknarobbanás elleni védelemmel rendelkező (Mine Resistant Ambush Protected – MRAP9) Cougar egyik változata.

1. ábra Badger ILAV10

2. ábra Badger manipulátor karral felszerelve 11

6

Kemény János: Az amerikai–iraki védelmi együttmûködés helyzete napjainkban. Nemzet és Biztonság . 2011. december. Url: http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/kemeny_janos-az_amerikai___iraki_vedelmi_ egyuttmukodes_helyzete_napjainkban.pdf, 57. oldal. 2015.01.28. 7 Lásd részletesebben: Tomolya János, Padányi József: A műszaki erők alkalmazása az iraki Szabadság Műveletben. Hadtudományi Szemle 3: (2008) 40. oldal. Url: http://uni-nke.hu/downloads/kutatas/folyoiratok/ hadtudomanyi_szemle/szamok/2008/2008_3/2008_3_hm_tomolya_padanyi_34_48.pdf. 2012.04.12. 8 Captain Andrew P. Sanders, Major Marvin L. Griffin, First Lieutenant Eric R. Gentzel: Operation Lionclaw: building Iraqi Route Clearance Capability Trough Active Phartnership. Url: http://www.wood.army.mil/ ENGRMAG/PDFs%20for%20Jan-Apr%2009/Sanders.pdf, 2014.08.30. 9 Daruka Norbert: A bűnös célú/terror jellegű robbantások és az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a tűzszerész feladatok ellátására. PhD értekezés. 239. oldal. Budapest, 2013. NKE EKK 10 Forrás: http://mouragraphics.webnode.pt/fotos-veiculos/#p1000124-jpg, 2015.01.29. 11 Forrás: http://www.longwarjournal.org/multimedia/8th%20Div%20ILAV%20Badger%2020Oct08-thumb.jpg, 2015.01.28.

3

Az iraki hadosztályok egyenként négy ilyen járművel rendelkeztek, így különböző alternatívákat kellett kidolgozni az alkalmazásukra. Az amerikai útvonal akadálymentesítő járőr egy felderítő részlegből, átvizsgáló részlegből és biztosító részlegből áll. A felderítő részlegben található egy-két Husky aknakereső jármű és az aknataposó hengerrel felszerelt RG–31 (Self Protection Adaptive Roller Kit – SPARK).

3. ábra Husky talajradarral12

4. ábra RG–31 aknataposó hengerrel13

Az átvizsgáló részleg Buffalo aknarobbanás elleni védelemmel rendelkező útvonal akadálymentesítő járműve végrehajtja a talált szerkezet vizsgálatát és az RG–31 vagy MRAP típusú járművek gondoskodnak a közelbiztosításról (5. ábra).

5. ábra Az amerikai és iraki útvonal akadálymentesítő csoport felszerelése 14

12

Forrás: http://www.c4defence.com/upload/cache/data/ckfinder/images/husky-530x460.png, 2015.01.29. Forrás: http://news.cnet.com/i/bto/20080522/SPARK_540x405.jpg,2014.08.13. 14 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor Forrás: Captain Andrew P. Sanders, Major Marvin L. Griffin, First Lieutenant Eric R. Gentzel: Operation Lionclaw: building Iraqi Route Clearance Capability Trough Active Phartnership. Engineer, January–April 2009. pp. 38–41. Url: http://www.wood.army. mil/ENGRMAG/PDFs%20for%20JanApr%2009/Sanders.pdf, 39. oldal 1. sz. ábra. 2014.08.30. 13

4

Az iraki járőr eszközeinek kialakítására az eredeti terv az volt, hogy az iraki erők a lengyelek által gyártott DZIK páncélozott személygépkocsit, mint alapjárművet alkalmazzák a felderítő és az átvizsgáló részlegben egyaránt, előbbit felszerelve egy légfúvóval, utóbbit pedig egy manipulátor karral az átvizsgálási feladatokhoz.

6. ábra Lengyel gyártmányú Dzik15

7. ábra Dzik felfegyverezve16

Amerikai javaslatra a járőrt kiegészítették még egy RG–31 aknataposó hengerrel felszerelt járművel a felderítéshez és egy iraki M1114 páncélozott járművel a közelbiztosításhoz. A műszaki és mechanikai értékelések után megállapították, hogy a DZIK jól működik a felszerelt légfúvóval, az amerikaiak pedig felszereltek egy manipulátorkart az aknataposó henger tartójára, amelyet a technikai csoportjuk tervezett és gyártott le. Miután a gyártás befejeződött, a kezdeti, négy járműből álló (2 db RG–31, egy DZIK, egy M1114) eszközkészlet teljes mértékben alkalmazásra kész volt (5. ábra). Az iraki állomány 14 napos képzése Kalsu előretolt műveleti bázison került végrehajtásra. Az amerikai útvonal akadálymentesítő szakaszparancsnok, a rajparancsnokok és EOD katonák, mint kiképzők az első héten többnyire elméleti oktatást folytattak. A képzés témakörei a gépjárművek mentésére, a járőrözésre és a helyszíni járműkarbantartásra összpontosultak. A képzés második hetében a kiképzendők „járőrözési” tevékenységet hajtottak végre szituációs kiképzési gyakorlat (Situational Training Exercise – STX) keretében az előretolt műveleti bázison. Az amerikai EOD katonák gyakorló IED-ket és iniciáló rendszereket telepítettek a működési környezetben, az iraki katonák pedig vezették a járműveket és üzemeltették a berendezéseket, keresve a feltételezett robbanószerkezeteket. Miután az első szakasz befejezte a kéthetes kiképzést, készen álltak megkezdeni az együttműködést, a közös feladat-végrehjtást az amerikai erőkkel. Habár korábban is volt bizonyos szintű együttműködés a két nemzet katonái között, de akadálymentesítés közös, együttes végrehajtására eddig még nem került sor. A közös végrehajtás begyakorlásának elején az amerikai szakasz vezette a tevékenységet, amely magába foglalt egy „gyakorló kört”, majd a tényleges végrehajtást (8. ábra). 15

Forrás: http://www.military-informer.narod.ru/Photo/Armored/Dzik.jpg, 2015.01.30. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/AMZ_Dzik#mediaviewer/File:Dzik_APC_transports_Iraqi_army_ soldiers.jpg, 2015.01.30. 16

5

8. ábra Közös útvonal akadálymentesítő járőr amerikai vezetéssel17

Az együttműködést továbbfejlesztve, a begyakorlás további részében az iraki fél vette át a tevékenység irányítását, az amerikai erőket integrálták az iraki szakasz vezetése alá (9. ábra). Az egyik amerikai útvonal akadálymentesítő szakaszt kijelölték állandó „partnerségi szakasznak”, így a műveletek egységesekké váltak és a szakasz vezetése fejleszteni tudta a személyes kapcsolait is, amely nagyon fontos sikertényező az arab kultúrában.

9. ábra Közös útvonal akadálymentesítő járőr iraki vezetéssel18

17

Szerkesztette Dr. Szabó Sándor Forrás: Captain Andrew P. Sanders, Major Marvin L. Griffin, First Lieutenant Eric R. Gentzel: Operation Lionclaw: building Iraqi Route Clearance Capability Trough Active Phartnership. Engineer, January–April 2009. pp. 38–41. Url: http://www.wood.army. mil/ENGRMAG/PDFs%20for%20JanApr%2009/Sanders.pdf, 40. oldal, 2. sz. ábra. 2014.08.30. 18 Szerkesztette Dr. Szabó Sándor Forrás: Uo. 40. oldal, 3. sz. ábra. 2014.08.30.

6

Az első sikeres kiképzés után megkezdődött a többi iraki szakasz kiképzése is. A kezdeti nyelvi és technikai nehézségek ellenére folyamatosan fejlődtek, javultak a vezetési és irányítási taktikák, technikák és eljárások (Tactics, Techniques, and Procedures – TTP), valamint a gyakorlati végrehajtás színvonala. Az egyes feladatok végrehajtását követően rendszeresen értékelték a felmerült hiányosságokat.

10. ábra Tapasztalatok megbeszélése19

A szakaszokat két részre osztották, mindegyik részleggel kétnapos gyakorlati kiképzést és a hozzákapcsolt begyakorlások hajtottak végre az előretolt műveleti bázison. A kiképzés és begyakorolás magába foglalta az IED felkutatását, a szerkezet megvizsgálását, megsemmisítését (felrobbantását), az egészségügyi kiürítést és a gépjárművek mentését. A sikeres elméleti felkészítést és műveleti bázison végrehajtott begyakorlást követően az egyesített járőr képessé vált műveletek végrehajtására éles körülmények között, az előretolt műveleti bázison kívül. Minden részleg egy háromnapos kombinált járőrtevékenységet hajtott végre. A feladatvégrehajtást a kisebb veszélyt jelentő többsávos utak menti területekkel kezdték, hogy „beletanuljanak” a valós környezetben történő tevékenységbe. A közös járőrökben az iraki elem végezte az IED gyanús eszközök megvizsgálását, az útvonal zárását a vizsgálat folyamán. Minden járőrözés után végrehajtottak egy közös megbeszélést, hogy összegyűjtsék a tanulságokat a napi működés, a vezetési és irányítási tevékenység hatékonyságának növelésére. Minden további kiképzett iraki szakasz gyakorlati felkészítése és éles bevetése hasonló körülmények között zajlott le. Ahogy korábban, a járőrök a valós tevékenységüket egy kisebb forgalmú többsávos autópályán kezdték meg. Ez lehetővé tette, hogy az irakiak könnyebben manőverezzenek, és jobban tudjanak koncentrálni az útvonal akadálymentesítés mozzanataira anélkül, hogy egy beépített területen a polgári forgalomra is figyelni kellett volna.

19

Forrás: http://static.dvidshub.net/media/thumbs/photos/0808/108849/1000w_q75.jpg, 2015.01.30.

7

Az iraki szakaszparancsnok az amerikai szakaszparancsnok járművében helyezkedett el, ahonnan a járműbe épített AN/VIC–3 kommunikációs rendszer segítségével képes volt vezetni, irányítani a saját alakzatatát és tolmács segítségével összehangolni a tevékenységet az amerikai járőrrel.

11. ábra Iraki vezetésű útvonal akadálymentesítő járőr20

A közös járőrözés öt napon keresztül zajlott iraki vezetéssel, közben a járőrök tevékenysége folyamatosan fejlődött, egyre „nehezebb” viszonyok között dolgoztak, a viszonylag egyszerű útvonaltól a többsávos autópályán át a bonyolult terepig. Az iraki navigációs és vezetési– irányítási képességek számára a legnagyobb kihívást a túlzsúfolt Haswah és Iskandariyah városokon keresztül történő manőverezés jelentette, melyeket sikeresen hajtottak végre. Az Operation Lionclaw terv sikeresen megteremtette az iraki hadsereg számára a lehetőséget és a képességet a közös műveletek végrehajtására az amerikai haderővel. Önálló feladatvégrehajtásra azonban csak a megfelelő mennyiségű és minőségű technikai eszközök beszerzését követően kerülhetett sor.

ÖSSZEFOGLALÁS Jelen publikációnkban – az előző rész folytatásaként – rövid áttekintést adtunk az iraki haderő útvonal akadálymentesítő erők felkészítésének tapasztalatairól. Írásunk folytatásaként részletesebben áttekintjük az út- és terület akadálymentesítés végrehajtása során alkalmazott technikai eszközök főbb jellemzőit, alkalmazásuk sajátosságait.

20

Forrás: http://d2.static.dvidshub.net/media/thumbs/photos/0809/114273/450x301_q95.jpg, 2015.01.30.

8

FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁS 1.

2.

3.

4.

5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Captain Andrew P. Sanders, Major Marvin L. Griffin, First Lieutenant Eric R. Gentzel: Operation Lionclaw: building Iraqi Route Clearance Capability Trough Active Phartnership. Engineer, January–April 2009. pp. 38–41. Url: http://www.wood.army. mil/ENGRMAG/PDFs%20for%20Jan-Apr%2009/Sanders.pdf, 2014.08.30. Daruka Norbert: A bűnös célú/terror jellegű robbantások és az ellenük való védekezés lehetőségei, különös tekintettel a tűzszerész feladatok ellátására. PhD értekezés. Budapest, 2013. 243 p. NKE Egyetemi Központi Könyvtár. Kemény János: Az amerikai–iraki védelmi együttmûködés helyzete napjainkban. Nemzet és Biztonság . 2011. december. Url: http://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/ kemeny_janos-az_amerikai___iraki_vedelmi_ egyuttmukodes_helyzete_ napjainkban.pdf, 57. oldal. 2015.01.28. Tomolya János, Padányi József: A műszaki erők alkalmazása az iraki Szabadság Műveletben. Hadtudományi Szemle 3: (2008) 34–48. oldal. Url: http://uni-nke.hu/ downloads/kutatas/folyoiratok/hadtudomanyi_szemle/szamok/2008/2008_3/2008_3_hm _tomolya_padanyi_34_48.pdf. 2012.04.12. Route Clearance Handbook (Tactics, Techniques, and Procedures) No. 06-32 Sep 06. Center for Army Lessons Learned (CALL) Fort Leavenworth, KS 66027-1350. Url: https://ia600603.us.archive.org/12/items/RouteClearanceHandBook/RouteClearanceHa ndBook.pdf, 2014.06.26. http://d2.static.dvidshub.net/media/thumbs/photos/0809/114273/450x301_q95.jpg, 2015.01.30. http://en.wikipedia.org/wiki/AMZ_Dzik#mediaviewer/File:Dzik_APC_transports_Iraqi _army_soldiers.jpg, 2015.01.30. http://mouragraphics.webnode.pt/fotos-veiculos/#p1000124-jpg, 2015.01.29. http://news.cnet.com/i/bto/20080522/SPARK_540x405.jpg,2014.08.13. http://static.dvidshub.net/media/thumbs/photos/0808/108849/1000w_q75.jpg, 2015.01.30. http://www.c4defence.com/upload/cache/data/ckfinder/images/husky-530x460.png, 2015.01.29. http://www.longwarjournal.org/multimedia/8th%20Div%20ILAV%20Badger%2020Oc t08-thumb.jpg, 2015.01.28. http://www.military-informer.narod.ru/Photo/Armored/Dzik.jpg, 2015.01.30.

9

XXV. évfolyam, 2015. 3. szám Szabó Sándor 1, Kovács Tibor2, Kovács Zoltán3

AZ UTAK, TERÜLETEK AKADÁLYMENTESÍTÉSE VI.4 (ROUTE CLEARANCE5) A mozgás, manőver a csapatok tevékenységének szerves része. A háborúk sora bizonyítja, hogy az időben végrehajtott mozgások, manőverek, az utánpótlás időbeni szállítása alapvetően befolyásolta egy-egy műveleti tevékenység kimenetelét. Ma sincs ez másként. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az aszimmetrikus hadviselés kapcsán számtalan új lehetőség, módszer alakult ki a csapatok biztonságos mozgásának akadályozására, megnehezítésére. Napjainkban a mozgás-manőverszabadság fenntartása a katonai műveletek egyik legfontosabb tevékenységévé vált. A biztonságos mozgási feltételek megteremtése igen komoly feladatok elé állítja a fegyvernemeket, szakcsapatokat egyaránt. Az erőfeszítések döntő többsége azonban a műszaki csapatokra hárul, amelyek felderítik, hatástalanítják a csapatok mozgását megnehezítő akadályokat, helyreállítják az utakat, műtárgyakat, biztosítva ezzel a biztonságos mozgási feltételeket. Publikációnkban ezen erőfeszítéseket szeretnénk bemutatni. Kulcsszó: mozgás, manőver, mozgékonyság, út, akadálymentesítés, műszaki eszköz. ROUTE AND AREA CLEARANCE The freedom of movement and maneuver are integral part of troops’ activity. A series of wars prove that the motions, maneuvers, delivery of supply in the right time fundamentally influenced operational activity ou tcomes. Situation today is the same. However, in the asymmetrical warfare there are many new possibilities and methods to hinder the safe movement of troops. Today, the freedom of movement of troops has become main task of military operations. The safe movement conditions pose a serious task of combined arms and branch of service. The deciding majority of the efforts fall to the engineer troops. They detect and disarm the obstacles, restore roads and objects and provide safe conditions for movement. In this article we want to present these efforts. Keywords: movement, maneuver, mobility, route, area, clearance, engineer equipment.

BEVEZETÉS Jelen publikációnkban – sorozatunk folytatásaként – bemutatjuk az út- és terület akadálymentesítés végrehajtása során alkalmazott korszerű technikai eszközök legontosabb jellemzőit és alkalmazásuk lehetőségeit. Az improvizált robbanószerkezetekkel (IED) rendszerint az egyre nehezebben megvédhető6 kritikus infratsruktúrák elleni terrorista akciókban, illetve a nem hagyományos módon vívott háborúban találkozhatunk. Ezt a gondolatot támasztják alá a második iraki háború adatai is, 1

Szerzőtársunk 2015. május 16-án elhunyt. Mivel a teljes cikksorozat előkészületeinek és vázlatos elkészítésének is aktív részese volt, a továbbiakban is társszerzőként tüntetjük fel a nevét. 2 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, E-mail: [email protected] 3 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, E-mail: [email protected] 4 Lektorálta: Prof. Dr. Padányi József mk. dandártábornok, E-mail: [email protected] 5 A kifejezések alapvetően a feladatrendszer tartalma szerint kerülnek fordításra. (A szerzők megjegyzése.) 6 A fizikai védelem egyes feladatai tartalékos katonákkal is végrehajtható. Lásd: Simicskó István: A tartalékos rendszer fejlesztésének kiemelt kérdései. Hadtudomány XXI. évf. 4. szám., MHTT folyóirata, 2011. – 77. o.

10

melyek szerint 2007 végéig a koalíciós erők veszteségeinek mintegy 63%-át okozta IED. Hasonlóan szomorú adatokat mutatnak a koalíciós erők afganisztáni veszteségei is 2001–2012 között, ahol ennek mértékét a katonai szakértők 66%-ra tették7 Az adatok azt mutatják, hogy az iraki és afganisztáni hadszíntereken egyre célirányosabban és sikeresebben alkalmazták az IED-t a szövetséges erők konvojainak, menetoszlopainak támadására, veszteségek okozására. Ezek a jól előkészített támadások és a telepített improvizált robbanóeszközök egyre „kifinomultabb” alkalmazása megkövetelte a koalíciós erők részéről is a szükséges válaszlépéseket. A kihívásokra adandó válaszok egyike a korszerű technológiák, technikák széleskörű alkalmazása volt.8 A szerzők alapvető célja, hogy rövid áttekintést adjanak a főbb technikai eszközök jellemzőiről és alkalmazási lehetőségeiről.

AZ UTAK, TERÜLETEK AKADÁLYMENTESÍTÉSÉNEK KORSZERŰ ESZKÖZEI9,10,11 Husky a járműre szerelhető aknakeresővel12,13,14 A Husky járműre szerelhető aknakereső (Vehicle Mounted Mine Detector – VMMD) egy aknamentesítő készlet része, melyet Dél-Afrikában fejlesztettek ki az 1970-es években a katonai konvojok útvonalainak aknamentesítésére Namíbiában és Angolában. A VMMD készlet két Husky járműből áll. Az első jármű aknakeresőként tevékenykedik (korábban ezt a járművet Meerkat-nek nevezték), a második Husky vontatja a háromrészes – Duisendpoots15 – vontatott aknakereső járművet (Towing/Mine Detection Vehicle – T/MDV). A két jármű egy nap alatt képes 200 km hosszú, 3 méter széles útvonalat akadálymentesíteni. A Husky legújabb verziója a 2G típus rendelkezik egy magas érzékenységű, alacsony fémtartalmat is jelző érzékelővel, emellett felszerelhető talajradarral, nagy teljesítményű légfúvóval és egy robotkarral is. Ezek az extra felszerelések indokolták a Husky fejlesztését és egy második kezelő személy rendszeresítését a járműben. A VMMD volt az első érzékelő rendszer, melyet a Huskyra szereltek. Ez biztosítja a fém 7

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Improvised_explosive_device, 2015.02.02. Lásd részletesebben: Tomolya János, Padányi József: A műszaki erők alkalmazása az iraki Szabadság Műveletben. Hadtudományi Szemle 3: (2008) 34. oldal. Url: http://uni-nke.hu/downloads/kutatas/folyoiratok/ hadtudomanyi_szemle/szamok/2008/2008_3/2008_3_hm_tomolya_padanyi_34_48.pdf. 2012.04.12. 9 Forrás: Route Clearance Handbook. (Tactics, Techniques, and Procedures) No. 06-32, Sep 06. Center for Army Lessons Learned (CALL) Fort Leavenworth, KS 66027-1350. Url: https://ia600603.us.archive.org/12/items/ RouteClearanceHandBook/RouteClearanceHandBook.pdf, 3. oldal. 2014.06.26. 10 Forrás: Afghanistan Route Clearance Handbook. (Tactics, Techniques, and Procedures) No. 09-33, May 09. Center for Army Lessons Learned (CALL), US Army Combined Arms Center (USACAC) Fort Leavenworth. Url: http://info.publicintelligence.net/USArmy-AfghanRouteClearance.pdf, 2013.06.26. 11 Forrás: Afghanistan Route Clearance Handbook. No. 11-42, Sep 11. Center for Army Lessons Learned (CALL), US Army Combined Arms Center (USACAC) Fort Leavenworth. Url: https://www.jcsll.mil.jo/ sites/default/files/11-42%20Afghan%20Route%20 Clearance%20Handbook.pdf, 2014.06.30. 12 Forrás: Afghanistan Route Clearance Handbook. URL: https://www.jcsll.mil.jo/sites/default/files/11-42%20 Afghan%20Route%20Clearance%20Handbook.pdf, 5. oldal. 2014.06.30. 13 Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Chubby_(mine_detection_system), 2014.12.30. 14 Forrás: http://www.casr.ca/bg-eroc-husky-mdv.htm, 2014.12.23. 15 A Duisendpoot egy aknarobbantó pótkocsi készlet, melyet a második Husky jármű vontat. Felrobbantja azokat az aknákat, melyeket a Meerkat és a Husky nem derített fel. 8

11

érzékelését és a helyszín pontos megjelölését, így a Buffalo vagy más vizsgáló rendszer előremozoghat részletesen megvizsgálni a területet. Az érzékelő működési hatékonysága jelentősen csökken a magas fémtartalommal rendelkező területeken és az egyenetlen talajú terepen. Az érzékelő panelek sérülékenyek, ha túlságosan alacsony szintre vannak beállítva, a talaj (terep) rendszeresen eltöri vagy leszakíthatja.

1. ábra Husky fémkeresővel felszerelve16

A Husky V-alakú, héjszerkezetű hegesztett acéltörzzsel rendelkezik, amely akna robbanásakor a keletkező energiát és légnyomást oldalra vezeti el.

2. ábra A védelmi rendszer17

16

3. ábra Akna elleni védelem18

Forrás: https://www.maw.pl/img/products/b/2009_10/411.jpg, 2014.12.23.

12

A vezetőfülke üvegezése lövedékálló. A jármű speciálisan kialakított törzse ellenáll két egymásra helyezett akna robbanásának (~14 kg TNT) bármelyik kerék alatt és egy akna robbanásának (~7 kg TNT) a jármű középpontja alatt. A VMMD aknarobbanás ellen védett, két járműre szerelt aknakereső és vizsgáló rendszer, amely képes megtalálni és megjelölni a fémtartalmú robbanásveszélyes eszközöket. Korai változatai egy Meerkat és egy Husky járműre voltak szerelve, az újabb változatok két Husky típusú járműből állnak.

4. ábra Meerkat típusú jármű19

5. ábra Husky típusú jármű20

A Husky egy kezelővel üzemelő négykerék-meghajtású jármű, melyet az aknarobbanás elleni védelemre és a gyors harctéri javíthatóságra terveztek egy „redpack” cserealkatrész készlettel, melyet a VMMD szállít. A kétüléses Husky verziónál a vezető mellett található egy kezelő, aki figyeli a jármű elülső részére szerelt NIITEK VISOR talajradart és fémdetektorokat. Ezen kívül a Husky-t ellátták egy továbbfejlesztett CROWS II távirányítású fegyverrendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy a kezelő a géppuskával az üléséből tüzeljen. További korszerűsítés az integrált SINCGARS kommunikációs rendszer és a tolatókamera. A Husky fajlagos talajnyomása alacsony, a kerekek „átgurulnak” az aknán, annak felrobbantása nélkül. Ha egy akna mégis felrobban, és az első vagy hátsó felfüggesztések, tengelyek megsérülnek, a „redpack” készletből képesek gyorsan pótolni ezeket a komponenseket a terepen is, így a jármű gyorsan újra hadrafoghatóvá tehető. A Husky javító készletében két „redpack” csomag (pótkerék modul és vontatókeret), valamint egy „bluepack” csomag (tartalék motor és fontosabb javítási alkatrészek) is található.

6. ábra Meerkat „Red-pack” készlet21

7. ábra Husky „Red-pack” készlet20

17

Szerkesztette Dr. Szabó Sándor Forrás: http://d2n4wb9orp1vta.cloudfront.net/resources/images/cdn/cms/ 0910_HPC_Armor2.jpg, 2014.12.29. 18 Forrás: http://www.scribd.com/doc/6714803/RG31Mk5-Specs#scribd, 2014.12.29. 19 Forrás: http://www.warwheels.net/images/MeerkatMDVsauer%20(17).jpg, 2015.02.21. 20 Forrás: http://www.warwheels.net/images/HuskyT_MDVsauer%20(58).jpg, 2015.02.21. 21 Forrás: http://www.defence.gov.au/jlc/Documents/Cleaning%20Manual/97.pdf, 11. oldal. 2014.08.08.

13

A legújabb fejlesztésű Husky – a Husky 2G – egyedülálló négykerék-kormányzásal rendelkezik. Megnevezés Motortípus Motor teljesítmény Lökettérfogat Motor feltöltés Teljes hossz Tengelytáv Teljes szélesség Működési magasság Működési tömeg Maximális felderítési sebesség Legnagyobb sebesség

Husky Mk I22

Husky Mk II

Husky Mk III

Husky 2G23,24

150 kW 6,0 liter Turbófeltöltésű töltőlevegőhűtéssel 7250 mm 5065 mm 2530 mm 2915 mm 8200 kg

Mercedes-Benz OM 906 LA 150 kW 6,4 liter Turbófeltöltésű töltőlevegőhűtéssel 7500 mm 5230 mm 2530 mm 3100 mm 8200 kg

Mercedes-Benz OM 906 LA 150 kW 6,4 liter Turbófeltöltésű töltőlevegőhűtéssel 7340 mm 5230 mm 2530 mm 3100 mm 8700 kg

Mercedes Benz OM 906 LA 150 kW 6,4 liter

35 km/h

35 km/h

50 km/h

50 km/h

65 km/h

120 km/h VMMDS 3 + DSP (Digital Signal Processing – digitális jelfeldolgozás)

80 km/h

95 km/h

VMMDS (DSP)

VMMDS (HSDSP)

Kettős

Redundáns kettős tekercsek

ADE 366 TI

Aknafelderítő rendszer típusa

VMMDS 3

Aknafelderítő rendszer tekercseinek száma

Egyetlen

Kettős

Turbódízel (JP-8nak megfelelő) 7340 mm 5230 mm 2530 mm 3217 mm 9200 kg

Aknafelderítő rendszer üzemmódja

Mágneses indukciós impulzusüzemű

Mágneses indukciós impulzusüzemű

Mágneses indukciós impulzusüzemű

Nagy érzékenységű mágneses indukciós impulzusüzemű, integrált diagnosztika

Aknafelderítő rendszer teszt tekercs

Nincs

Igen

Igen

Igen

Folyamatos üzemidő

6 óra

6 óra

Hatótávolság Hatótávolság (aknarobbantó pótkocsival)

350 km

500 km

Korlátozva a kezelő fáradtságához 800 km

Korlátozva a kezelő fáradtságához 750 km

200 km

350 km

500 km

200 km

Meghajtás és irányítás

4x4, elsőkerék kormányzás

4x4, elsőkerék kormányzás

4x4, elsőkerék kormányzás

4x4, állandó mechanikus négykerék kormányzás

20%

20%

70%

70%

40%

40%

40%

40%

590 mm

590 mm

415 mm 360 mm

415 mm 360 mm

Maximális emelkedő (aknarobbantó pótkocsival) Maximális oldaldőlés Hasmagasság  a „hajótest” alatt  a tengely alatt normál módban  „átjáró” módban

1. táblázat Az egyes Husky típusok főbb adatai

A pótkerék modul (Spare Wheel Module – SWM) egy mobil tartalék alkatrész készlet, amely 22

Forrás: http://www.globalsecurity.org/military/systems/ground/ivmmd-specs.htm, 2014.12.20. Forrás: http://www.c-s-i.com/brochures/husky-2g-data-sheet.pdf, 2014.08.08. 24 Forrás: http://www.army-technology.com/projects/husky-vehicle-mounted-mine-detector/, 2014.12.30. 23

14

tartalmaz a jármű első és hátsó részéhez modul kereteket, alkatrészeket és pótkerekeket, melyek lehetővé teszik a robbanás során megsérült jármű helyszíni javítását a kezelő(k) által a lehető legrövidebb idő alatt. A pótkerék készleteket mind a Husky T/MDV, mind az MDT járművekről lekapcsolják, ha az feladatot hajt végre, azt az útvonal akadálymentesítő csoport támogató eleme vontatja. Az alacsony intenzitású műveletek során a pótkerék modult rendszerint a támogató bázison tárolják. Aknarobbantó pótkocsik Az aknarobbantó pótkocsi készletet, mely két négykerekű és egy ötkerekű pótkocsiból áll, a Husky járművek vontatják. Az aknarobbantó pótkocsi készletet úgy tervezték, hogy a tömegük elegendő legyen (az első két pótkocsi tömege több mint 8 tonna, a harmadik pótkocsi tömege pedig több mint 6 tonna) a nyomásra érzékeny robbanószerkezetek felrobbantására.

8. ábra Az aknarobbantó pótkocsi készlet25

A hat különböző hosszúságra beállítható tengely a kerekekkel lehetővé teszi, hogy a pótkocsik teljes szélességében ellenőrízzék a Husky nyomvonalát. Minden egyes pótkocsi robbanás ellenálló kocsiszekrénye tartalmaz egy acél tuskó alvázkeretet, hátsó tengelyt, első tengelyt, egy forgótányért és egy „A” alakú vonókeretet. Az acéldoboz elrendezése a védőcsatornák kialakításával megakadályozza a légtartály és a fékrendszer csővezetékeinek sérülését. Az alvázkeret alatt két acél tuskó is összekapcsolható, hogy növelje a pótkocsi tömegét, de ezeket el is lehet távolítani a könnyebb vontatás érdekében, vagy ha az eszközt puha homokban alkalmazzák. Az emelőtányér az emelési feladatok megkönnyítését szolgálja.

25

Forrás: http://www.defence.gov.au/jlc/Documents/Cleaning%20Manual/97.pdf, 9. oldal. 2014.08.08.

15

A Husky járműre szerelhető egyéb aknafelderítő- és mentesítő eszközök A Husky típusú jármű attól függően, hogy milyen műveleti környezetben alkalmazzák, felszerelhető többfajta érzékelővel vagy eszközzel az aknák és a robbanószerkezetek felderítésére, megvizsgálására vagy hatástalanítására. A fentebb már ismertetett eszközök mellett a Husky felszerelhető például nagy érzékenységű indukciós fémkeresővel, video megfigyelő berendezéssel, robotkarral, infravörös sugarakat érzékelő eszközökkel, légfúvóval és aknataposó hengerrel is. Fémérzékelő rendszer26 Távirányítású keresőfej emelőszerkezet A jelenleg gyártott járműveknél a keresőfejek magassága csak a járművön kívülről állítható, két ember közreműködésével. A kezelőnek a terep jrárhatóságának függvényében előre ki kellett választania a keresőfej magasságát és azt be kellett állítani a feladat megkezdése előtt. (A túl magasra állítás rontotta a keresőfej érzékenységét, a túl alacsonyra állítás pedig gyakran sérülésekhez vezetett.) Az újonnan kifejlesztett keresőfej emelőszerkezet segítségével a kezelő a fülkéből képes a keresőfejek magasságának állítására. Elektromos működtetésű szerkezet irányítja a billentést és az emelést, a kezelő választhat négy különböző magassági beállításból, 450 mm-től a 150 mm talajszint feletti magasságig.

9. ábra Az érzékelő panel menethelyzetben27

10. ábra Az érzékelő panel munkahelyzetben28

A rendszer moduláris felépítése megkönnyíti a járművekre történő egyszerű felszerelést, sérülés esetén a könnyű és gyors javíthatóságot. Vizuális precíziós kijelző és dőlésmérő A vizuális precíziós kijelző fő funkciója, hogy vizuálisan megjelenítse a fémsűrűségét, amit a panelegység érzékel a jármű mindkét oldalán. Ez segíti a kezelőt, vizuálisan is megerősítve a sztereó jeleket, amit a fülhallgatón keresztül kapott. A nagyobb céltárgyakkal való találkozáskor a LED-ek száma és azok fényereje növekszik. A kijelző másodlagos funkciója, hogy megjelenítse a jármű „emelkedés és dőlés” szögét az adott terepen. 26

Forrás: Vehicle Mounted Mine Detector – docslide-net_vmmd.pdf – Url: http://cdn.docslide.net/download/ document/vmmd, 2015.01.01. 27 Forrás: Uo. 28 Forrás: Uo.

16

A járműre szerelt rendszer működésének kívülről történő nyomonkövetését segíti elő a jármű hátsó részére felszerelt LED-es lámpasor. A zöld lámpa jelzi a rendszer készenléti állapotát, míg a jobb vagy baloldali piros lámpa jelzése a felderített fémtárgyat jelzi. A jelzőegység hangszóróval is el van látva, amely a talált fémmennyiséggel arányos hangerővel, változó frekvencián jelzi a fémtárgy jelenlétét.

11. ábra A vizuális precíziós kijelző29

12. ábra A rendszer hátsó jelzőfényei30

Nagy érzékenységű impulzusos indukciós fémérzékelő rendszer A járműre szerelt korábbi aknakutató berendezések célja az volt, hogy észleljék a nagy fémburkolattal rendelkező aknákat. A nagy érzékenységű rendszer kialakításának alapvető célja az érzékenység javítása volt, hogy képes legyen felismerni a kismennyiségű vagy mélyen eltemetett fémtartalmú céltárgyakat is. Ezt úgy érték el, hogy még több energiát bocsátottak ki a talajba és javították a visszavert hullámok jel-zaj viszonyát. A legújabb korszerű technológia alkalmazását az új keresőfej és az integrált vezérlő doboz bevezetése jelentette. A műszer digitális szűrését javították és így a rendszert alkalmassá tették arra, hogy még hatékonyabban működjön: a nagy érzékenységű rendszer általános teljesítménye mintegy 30%-kal jobb, mint a jelenlegi impulzusos indukciós rendszereké. Cél Nagy Közepes Alacsony

Régi analóg rendszerű IVMMD MK I Kicsi 150 -

Közepes cél (350 mm) Sebesség km/h Nagy Közepes Alacsony

Közepes 300 200 -

Jelenlegi DSP rendszer VMMD MK II és MK III

Nagy 450 400 350

Kicsi 180 -

Közepes 350 250 150

Jelenlegi DSP rendszer VMMD MK II és MK III 8 16 24

x

x x

Nagy 450 400 350

Új nagy érzékenységű DSP rendszer Kicsi 230 200 -

Közepes 450 350 200

Nagy 650 500 400

Új nagy érzékenységű DSP rendszer 8

16

24

x x

2. táblázat Az aknakutató rendszer érzékenysége a sebesség függvényében31 29

Forrás: Vehicle Mounted Mine Detector – docslide-net_vmmd.pdf, 4. oldal – Url: http://cdn.docslide.net/ download/document/vmmd, 2015.01.01. 30 Forrás: Uo. 31 Forrás: Uo.

17

A jármű elülső részére 4, a központi részére pedig 12 jelölő fúvókát szereltek fel a veszélyes helyek megjelölésére. A jelölő fúvókák beépítésre kerültek az érzékelő fejekbe, egyszerűsítve így a karbantartást és növelve a jelölőrendszer megbízhatóságát. A berendezés alacsony téves riasztási arányok mellett érzékeli az aknákat és robbanószerkezeteket. A Husky VMMD rendszer három méter széles sáv felderítésére képes, akár 50 km/h sebesség mellett is. NIITEK VISOR 2500 típusú talajradar Az aknák és improvizált robbanószerkezetek elleni harc fejlesztéseinek eredményeként 2008 elejére az afganisztáni műveleti területre szállították azokat a Husky típusú járműveket, melyeket NIITEK VISOR 2500 típusú talajradarral (Ground Penetrating Radar – GPR) szereltek fel. Ez a talajradar áttörést jelentett az aknafelderítés terén. A berendezés igen magas felderítési arányt produkál bármilyen típusú akna esetén, rendkívül alacsony téves riasztási arány mellett. Az alkalmazott technológia lehetőséget ad bármilyen – a talajtól eltérő összetételű – céltárgy (például műanyag, kis fémtartalmű akna, eltemetett robbanóanyag vagy IED, stb.) felderítésére, helyének pontos meghatározására. A talajradar egy adó- és egy vevőantennából, valamint egy központi irányító egységből áll. Ez utóbbi vezérli a jelkibocsátást és kapcsolatot tart a mérést vezérlő számítógéppel. Az adó a talaj felszínén mozogva rövid időtartamú elektromágneses hullámokat bocsát a talajba. A radarhullámok a különböző talajszerkezetekről, illetve a felszín alatti objektumokról eltérő módon verődnek vissza a vevőegységhez. A visszaérkezett jeleket a vevőantenna regisztrálja. A visszaérkező hullámokat használja fel a radar kezelőegysége a 2D-s vagy 3D-s képalkotásra.32 A jármű elejére szerelt, négy érzékelő kazettával rendelkező rendszer 3,2 m szélességű sáv felderítésére képes. A munkahelyzetbe és szállítási helyzetbe történő visszaállítása hidraulikusan történik.

13. ábra Huskyra szerelt talajradar33 32

Forrás: http://vizmuvek.hu/hu/fovarosi-vizmuvek/uzleti-ugyfelek/vizplusz_szolgaltatasok/talajradar, 2015.02.18. Forrás: http://www.armyrecognition.com/images/stories/europe/united_kingdom/exhibition/dsei_2011/pictures/ Husky_mine_detection_vehicle_with_Visor_2500_Ground_Penetrating_Radar_GPR_001.jpg, 2015. 02. 20. 33

18

A talajradar fejlesztése beváltotta a hozzáfűzött reményeket és egy teljesen új lehetőséget adott az aknák és improvizált robbanószerkezetek ellen harcoló katonák kezébe.

ÖSSZEFOGLALÁS Jelen publikációnkban – az előző rész folytatásaként – elkezdtük bemutatni az út- és terület akadálymentesítés végrehajtása során alkalmazott korszerű technikai eszközök jellemzőit, alkalmazási elveit, melyek a lehetőségekhez képest biztonságosabbá teszik ezt a nagyon veszélyes tevékenységet. Írásunk folytatásaként a következő publikációnkban újabb technikai eszközöket mutatunk be.

FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁS 1. 2.

3.

4.

5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Simicskó István: A tartalékos rendszer fejlesztésének kiemelt kérdései. Hadtudomány XXI. évf. 4. szám., MHTT folyóirata, 2011. december, ISSN 1215-4121, pp. 69-84. Tomolya János, Padányi József: A műszaki erők alkalmazása az iraki Szabadság Műveletben. Hadtudományi Szemle 3: (2008), 34–48. oldal. Url: http://uni-nke.hu/ downloads/kutatas/folyoiratok/hadtudomanyi_szemle/szamok/2008/2008_3/2008_3_hm _tomolya_padanyi_34_48.pdf. 2012.04.12. Afghanistan Route Clearance Handbook. (Tactics, Techniques, and Procedures) No. 0933, May 09. Center for Army Lessons Learned (CALL), US Army Combined Arms Center (USACAC) Fort Leavenworth. Url: http://info.publicintelligence.net/USArmyAfghanRouteClearance.pdf, 2013.06.26. Afghanistan Route Clearance Handbook. No. 11-42, Sep 11. Center for Army Lessons Learned (CALL), US Army Combined Arms Center (USACAC) Fort Leavenworth. Url: https://www.jcsll.mil.jo/ sites/default/files/11-42%20Afghan%20Route%20 Clearance%20Handbook.pdf, 2014.06.30. Route Clearance Handbook. (Tactics, Techniques, and Procedures) No. 06-32, Sep 06. Center for Army Lessons Learned (CALL) Fort Leavenworth, KS 66027-1350. Url: https://ia600603.us.archive.org/12/items/RouteClearanceHandBook/RouteClearanceHa ndBook.pdf, 3. oldal. 2014.06.26. Vehicle Mounted Mine Detector – docslide-net_vmmd.pdf – Url: http://cdn. docslide.net/download/ document/vmmd, 2015.01.01. http://d2n4wb9orp1vta.cloudfront.net/resources/images/cdn/cms/0910_HPC_Armor2.jp g ábra alapján. 2014.12.29. http://en.wikipedia.org/wiki/Chubby_(mine_detection_system), 2014.12.30. http://en.wikipedia.org/wiki/Improvised_explosive_device, 2015.02.02. http://olive-drab.com/idphoto/id_photos_mrap_husky.php, 2015.02.21. http://olive-drab.com/images/sincgars_01_375.jpg, 2015.02.21. http://vizmuvek.hu/hu/fovarosi-vizmuvek/uzleti-ugyfelek/vizplusz_szolgaltatasok/ talajradar, 2015.02.18. http://www.armyrecognition.com/images/stories/europe/united_kingdom/exhibition/dse i_2011/pictures/ Husky_mine_detection_vehicle_with_Visor_2500_Ground_ Penetrating_Radar_GPR_001.jpg, 2015. 02. 20. 19

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

http://www.army-technology.com/projects/husky-vehicle-mounted-mine-detector/, 2014.12.30. http://www.casr.ca/bg-eroc-husky-mdv.htm, 2014.12.23. http://www.c-s-i.com/brochures/husky-2g-data-sheet.pdf, 2014.08.08. http://www.dcd.co.za/Portals/6/Downloads/Husky%20.pdf, 2014.12.30. http://www.defence.gov.au/jlc/Documents/Cleaning%20Manual/97.pdf, 2014.08.08. http://www.globalsecurity.org/military/systems/ground/ivmmd-specs.htm, 2014.12.20. http://www.niitek.com/husky.php, 2015.02.18. http://www.niitek.com/media/NIITEK_HMDS.pdf, 2014.08.08. http://www.scribd.com/doc/6714803/RG31Mk5-Specs#scribd, 2014.12.29. http://www.thinkdefence.co.uk/2012/07/ieds-mines-route-clearance-and-talisman/, 2014.12.30. http://www.warwheels.net/images/HuskyT_MDVsauer%20(58).jpg, 2015.02.21. http://www.warwheels.net/images/MeerkatMDVsauer%20(17).jpg, 2015.02.21. https://www.maw.pl/img/products/b/2009_10/411.jpg, 2014.12.23.

20

XXV. évfolyam, 2015. 3. szám Padányi József1

Műszaki zár a határon2 Absztrakt 2015 legnagyobb vihart kavart eseménye a déli határon telepített drótkerítés, amely segített szabályozottá tenni a migránsok beáramlását hazánkba.3Sokan és sokat írtak erről, de kevesen foglalkoztak magával a kerítéssel, mint műszaki akadállyal. A következőkben erre teszek kísérletet, illetve számos példával bizonyítom, hogy egyáltalán nem szokatlan megoldás ez a határok lezárására. Kulcsszavak: drótkerítés, migráns, műszaki zár

Abstract The most controversialevent of 2015 wasthe building of thefencethathelpedtocontroltheinflux of migrantsinto Hungary. A lot has beenwrittenabouttheissuebutnotaboutthefenceitselfas an engineerbarrier. I am goingtomake an attemptnowtodothat and usemanyexamplestoprovethatthis is not an unusualsolutiontoclose a border. Key words: borderfence, immigrant,engineerbarrier

A műszaki zárak egyik meghatározó csoportja a nem robbanó zárak, ezen belül is a kerítések. A délszláv-válság kapcsán katonáink számtalan esetben építettek ilyen zárakat, kombinálva a kerítést más elemekkel. Ezek a zárak alkalmasak a mozgás akadályozására vagy korlátozására, a tömegek mozgásának irányítására, táborok, telephelyek védelmének megerősítésére. A drótakadály elsősorban a fontos területek és irányok lezárására, egyéb anyagokból készült akadályok megerősítésére alkalmazható. A katonai erő objektumaiba vezető utakon, a bejárati kapuknál, a kerítés mentén és a tábor belső területein egyaránt széles körben alkalmazzák. Telepíthető meglévő kerítések tetejére, de alkalmazható önállóan is. Lehet több sorba és több szintre építeni. Napjainkban a kerítés azért került reflektorfénybe, mert a határon átkelő tömegek kezelésének egyik meghatározó eszközévé vált. A következőkben – szakmai szempontok mentén – mutatjuk be a különböző kerítések, zárak típusait, alkalmazásuk lehetőségeit és gyakorlatát, különös tekintettel az ellenőrizetlenül áramló tömegek elleni védekezésre. Sajátos aktualitást ad kutatási témánknak a déli határainknál kialakult helyzet, amelynek egyik kulcsa az oda telepített drótakadály. A katonai gyakorlatban az élőerő elleni nem robbanó zárak nagyobb csoportját képezik a drótzárak, melyek lehetnek helyhez kötöttek, vagy hordozhatóak. A helyhez kötött drótzárakat, mint azt nevük is mutatja, egy meghatározott helyre, terepszakaszra telepítik, ott fejtik ki akadályozó hatásukat. Ide soroljuk a különböző drótkerítéseket (egy vagy többsoros), valamint a dróthálókat. A leggyakrabban alkalmazott 1

Prof. dr.Padányi József mk. dandártábornok, egyetemi tanár. [email protected] Lektorálta: Dr. Kovács Zoltán mk. alezredes, egyetemi docens. [email protected] 3 A cikkben következetesen a migráns kifejezést használom, tudatosan távol tartva magam a kialakult terminológiai vitától. 2

21

zárfajta a drótkerítés, amely viszonylag könnyen és gyorsan létrehozható a rendelkezésre álló erőforrás függvényében. A hordozható (mobil) zárak közé tartozik a spanyolbak, a sündisznó akadály, a dróthengerek (vagy gyorstelepítésű drótakadály: GYODA), dróthálók. Ezek az akadályok könnyen mozdíthatóak, többször is alkalmazhatóak, áthelyezésük nem okoz nehézséget. Elkészíthetők előre vagy pedig az alkalmazás helyszínén, esetenként szükség anyagokból is. Kiválóan alkalmazhatóak a kívánt területek, utak, objektumok gyors és megbízható lezárására.4 A zárakhoz felhasznált drót tulajdonságai alapvetően meghatározzák, hogy milyen zárelem hozható létre belőle, és az milyen cél ellen alkalmazható. Az élőerő elleni felhasználásra tervezett drótfajták többségében acélból készülnek, közepes szakítószilárdsággal és kisebb drótvastagsággal (Ø 1,5–3,5 mm) rendelkeznek, míg a járművek elleni drótok szakítószilárdsága és vastagsága (Ø 3,5–5,5 mm) jóval nagyobb. Az alkalmazott drótok fajtáit tekintve tehát azok acélból, esetleg rézből (nagyon ritkán) készülnek, sima felületűek vagy pedig valamilyen szúró, vágó tüskével felszereltek, valamint egymással összefonva vagy pedig szálanként kifeszítve kerülnek felhasználásra. A műszaki zárként alkalmazott kerítések a magasságukat tekintve széles skálán mozognak, de leggyakrabban 1,8–4,0 m közti értéktartományba esnek (de a gyakorlatban találkozhatunk 7 m-es magassággal is). Előnyük, hogy a leküzdésük időigényes folyamat (főleg a többsoros, esetleg más zárelemmel megerősített kerítés), megbízható akadályt képez a gyalogosokkal szemben. Hátrányként merül fel azonban a kialakításához szükséges idő, munkaerő és anyagszükséglet, valamint a terep okozta nehézségek. Dróthengerekkel, elektromos zárakkal, valamint jelzőszerkezetekkel kombinálva hatékony feltartóztató és terelő erőt jelent. A dróthengerek jól alkalmazhatóak a személyek és a járművek ellen, függően a felhasznált drót vastagságától, minőségétől. Egyik fontos ismérvük, hogy vágó éllel ellátott dróthuzalból készülnek.

Különböző kialakítású vágó élek5

4

Kovács Zoltán: Műszaki zárak a békefenntartó műveletekben. http://193.224.76.2/downloads/konyvtar/digitgy/20012/eloadas/kovacsz.html Letöltve: 2015. október 2. 5 A szerző felvétele.

22

A dróthengerek a leggyakrabban alkalmazott drótzár-típusok, felhasználásuk igen széles körű. A dróthengerek különböző nagyságban készíthetők el, mind az átmérőjüket (20–150 cm), mind a hosszukat (10–30 m) tekintve. Alkalmazható egy- vagy többsoros formában, egyvagy többemeletes kialakításban, önálló zárelemként vagy pedig más zártípusok megerősítésére.6A következő ábrán bemutatok néhány telepítési lehetőséget, amikor a dróthengereket önállóan vagy kerítéssel kombinálva alkalmazzuk.

Dróthengerek alkalmazásának néhány lehetősége7 A dróthengerek egymásra helyezését, azaz a többszintű műszaki zár kialakítását befolyásolja az eszköz állékonysága, ami függőleges merevítéssel javítható. Ez a rendszer jól alkalmazható beépített környezetben, zavargások esetén a saját erők védelmére, utak, terek, épületek lezárására. A béketámogató műveletek során alkalmazott nem robbanó műszaki záraknak, erődítési akadályoknak – amellett, hogy a megnehezítik a mozgást – fontos feladata a szándék egyértelmű bemutatása. Míg a klasszikus értelemben vett harc-hadművelet során a mozgást 6

Kovács Zoltán: A műszaki zárak alkalmazási lehetőségei a nem háborús katonai műveletekben. Hadtudomány, 2004. 3-4. szám. Budapesthttp://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2004/3_4/2004_3_4_7.html Letöltve: 2015. október 2. 7 Készítette a szerző.

23

akadályozó elemeket gyakorta álcázzuk, addig a béketámogató műveletek többségében hangsúlyozzuk azok szerepét. Álcázásról nem beszélhetünk, hiszen a talaj felszínére, jól láthatóan helyezzük el az elemeket. A telepített drótakadályok élettartamát növeli, hogy – megelőzve az aljnövényzet okozta problémákat – geotextil szőnyegre terített kavicsszórásra kerülnek az elemek.8

Katonai tábort védő kerítés9 A bemutatott zárak hatékonyságát növelhetjük, ha kamerákkal, mozgásérzékelőkkel szereljük fel, és járőrökkel biztosítjuk azokat. Ebben az esetben megbízhatóan zárnak, észrevétlen leküzdésük gyakorlatilag lehetetlen. Felhasználásukra számos példát tudunk, ezekből mutatunk be néhányat. Észtország a bevándorlás megfékezésére két és fél méter magas szögesdrótkerítést épít Oroszországgal közös határán. Az Európába tartó migránsok ugyanis egyre nagyobb számban Oroszországon keresztül igyekeznek elérni a schengeni övezetet. A tervek szerint az Észtország és Oroszország közötti határ egyharmadát zárják le, ez 108 kilométeres szakaszt jelent. A kerítés az ország délkeleti határának biztosítását szolgálja, attól északra a határvonal többnyire vízfelületen húzódik. Az építkezés költsége meghaladja a 71 millió eurót.10 A norvégok is lépéseket fontolgatnak annak érdekében, hogy gátat vessen az illegális határátlépéseknek az Oroszországgal közös, jellemzően szárazföldi határán. A Norvégia és 8

A többsoros drótakadály telepítésére már az adott tábor tervezésénél gondolni kell. Egy folyóméter kerítés megerősítése háromsoros drótakadállyal ugyanis 3m2 területet kíván. Ehhez kell alkalmazkodnia a körvilágításnak, a felvezetési útvonalnak és a belső közlekedési utaknak. 9 A szerző felvétele. 10 JennaLifhits: EstoniaToBuildFenceAtRussianBorder. http://freebeacon.com/national-security/estonia-to-buildfence-at-russian-border/Letöltve: 2015. szeptember 10.

24

Oroszország közötti egyetlen határátkelőnél idén eddig 131 migránst regisztráltak. A migránsok többsége szíriai származású, derült ki a norvég határőrség közleményéből. Közülük sokan stopposként – gyanútlan turistákhoz csatlakozva – kelnek át a határon. A schengeni övezet országai közül Finnországnak van a leghosszabb – mintegy 1500 kilométeres – közös határa Oroszországgal. Ennek a határszakasznak a biztosítása még a szovjet időkből maradt fenn, és Finnország idáig nem jelezte, hogy nőtt volna az illegális határátlépések száma.11 Bulgária 2014-ben kezdett el egy 30 kilométeres kerítést felhúzni a főleg közel-keleti migránsok áradatának megfékezésére, Törökországgal közös határán. A kerítés ötmillió dollárba került, a hadsereg fejezte be, és ezzel hetedére csökkent az illegális határátlépések száma.

Kerítés a bolgár-török határon12 Ahogy a képeken is látszik a kerítés több mint három méter magas, betonba ágyazott oszlopok tartják, és pengés dróthengerrel van védve. Az egymásra rakott dróthengerek a kerítés teljes magasságáig terjednek (a tetején is egy sor) és mélységben is legalább három oszlopban helyezkednek el – mindig a támadott oldalon. Ez az elrendezés gyakorlatilag megközelíthetetlenné teszi a kerítést, azt sem megrongálni, sem megmászni nem lehet emiatt. A kerítést folyamatosan őrzik, a rendszert kamerák teszik még hatékonyabbá. A 2015-ös év elején egy újabb 130 kilométeres szakasz építését jelentették be a bolgár illetékesek. A bolgárokhoz hasonlóan a görögök is kerítést húztak a Törökországgal közös szárazföldi határra, a Frontex-el13 egyetértésben. A tizenkét és fél kilométer hosszú, négy méter magas drótkerítést hőérzékelőkkel és infrakamerákkal is ellátták, valamint folyamatosan járőröznek

11

http://pestisracok.hu/esztorszag-keritest-epit-az-orosz-hataron-felkeszul-norvegia/Letöltve: 2015. szeptember10

. 12

http://www.reuters.com/article/2014/07/17/us-bulgaria-refugees-fence-idUSKBN0FM1ZF20140717 Letöltve: 2015. november 8. 13 Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség.

25

mellette.14 A fal megépítése azonnali eredménnyel járt, mert drasztikusan csökkent ezen a szakaszon a migránsok száma. Ugyanakkor a jelenség nem szűnt meg, csak az útvonal változott és a súlypont áthelyeződött az Égei-tengerre.

Kerítés a görög-török határon15 Jól látszik, hogy hat sor dróthenger van egymásra helyezve és rögzítve a kerítéshez. Fontos különbség az előzőekhez képest, hogy az egy oszlopba rakott dróthenger nem jelent komoly mélységet, így könnyebb a kerítés közvetlen közelébe jutni. Az is látszik, hogy a kerítés alapja betonozott, jól kiépített, ami hosszabb távú fenntartási szándékra utal. Sajátos helyzetben vannak azok a spanyol városok, amelyek Afrikában, Marokkó területén találhatók. Ceuta és Melilla helyzetüknél fogva vonzzák az Európába vágyó migránsokat, a kábítószer és ember csempészeket. A spanyol hatóságok kerítéssel próbálják megakadályozni a nem kívánt látogatók érkezését. Ceutában 8,2 kilométer, Melillában 12 kilométer hosszúságban építették ki a szögesdrótokat még a kilencvenes években, majd az ezredforduló után bővítették tovább. Jelenleg három párhuzamos kerítés fut végig a határ mentén, magasságuk eléri a 7 métert, helyenként dróthenger sorokkal megerősítve. A határokat ezen kívül infravörös kamerákkal szerelték fel, és komoly spanyol és marokkói határőrizeti és rendészeti jelenléttel erősítették meg, mindkét oldalán. A hazánkkal szomszédos országokban is gyakorlattá vált a határkerítés telepítése. Kerítés épül az osztrák-szlovén határon és a szlovén-horvát határon. 2015 novemberében jelentették be, 14

https://euobserver.com/fortress-eu/118565Letöltve: 2015. szeptember 20. https://euobserver.com/fortress-eu/118565 Letöltve: 2015. november 8.

15

26

hogy Ausztria 4 km hosszú kerítést épít a stájerországi Spielfeldnél, a szlovén határon. A kerítés magassága 4 méter, és polgári-katonai együttműködésben épül.

Kerítés Ceuta körül16 Szlovénia terveiben 550 km hosszú kerítés építése szerepel a tervekben a Horvátországgal közös határon, amihez hazánkban vásárolják a pengés drótot. A hadsereg itt is kiveszi részét a munkálatokból, hiszen a műszaki csapatok végzik a feladatot. Sajátos biztonsági helyzeténél fogva Izrael is kerítést épített több határszakaszon, de eltérő céllal és hangsúllyal. Az egyiptomi határ egyes szakaszain inkább jelképes, míg Szíria vagy Libanon felé felhúzottak komoly szerepet töltenek be. Ugyancsak izraeli kerítés húzódik a jordán határon. Az első szakasz Eilat mellett 30 km hosszan épül, de a jordán határszakasz hossza 235 km. Ebben az esetben az illegális határsértők távoltartása csak másodlagos szempont. A legfontosabb a dzsihádista beszivárgás megakadályozása különös tekintettel arra, hogy az épülő új eilati repülőtér alig 200 méterre van a határtól.17 A Ciszjordániában emelt beton fal (mint sajátos kivitelezésű kerítés) több szakaszból áll: helyenként három méter magas, elektromos kerítés, a veszélyesnek ítélt városi területeken nyolc méteres betonfal emelkedik. A műszaki zár mindkét oldalán szerviz- és járőr utak, mély árkok és nyomrögzítő homoksávok, szögesdrótkerítések és biztonsági kamerák találhatók. A járőrözés folyamatos a falak mentén.18

16

http://www.npr.org/sections/parallels/2015/04/16/393577925/the-fences-where-spain-and-africa-meetLetöltve: 2015. november 8. 17 http://hirekizraelbol.hu/?p=6984 Letöltve: 2015. szeptember 20. 18 http://tortenelemklub.com/erdekessegek/erdekessegek-a-vilagtoertenelemben/941-a-berlini-es-izraeli-faltoertenete Letöltve: 2015. szeptember 20.

27

Beton elemekből épült kerítés Ciszjordániában19 A marokkóiak 1980-tól kezdve hat ütemben felépítették a Bermet vagy más néven marokkói falat, amely 2700 kilométer hosszan húzódik a sivatagban (Nyugat-Szahara), nagyjából párhuzamosan az óceán partjával. A homokból és kövekből rakott falat és árkokat öt kilométerenként kisebb-nagyobb erődítmény töri meg, ahol katonák állomásoznak. A műszaki zár megépítésének célja az volt, hogy távol tartsa a gerillákat a Marokkó számára értékes szaharai területektől, valamint a megszállás törvényesítése, véglegesítése.20

19

http://www.origo.hu/nagyvilag/20091109-nem-csak-a-berlini-fal-nepeket-elvalaszto-falak-es.htmlLetöltve: 2015. november 8. 20 Besenyő János: Gerillaháború Nyugat-Szaharában: Polisario vs. Marokkó és Mauritánia. Hadtudomány online 2015. http://mhtt.eu/hadtudomany/2015/2015_elektronikus/6_BESENYO_JANOS.pdf Letöltve: 2015. október 2. 55. oldal.

28

Műszaki zár a sivatagban21 Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk a Magyarország déli határán létrehozott műszaki zárról, hivatalos nevén a határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzárról.22 A hivatkozott kormányrendelet meghatározza mind az ideiglenes biztonsági határzár területét, mind az ideiglenes biztonsági határzár fogalmát. Eszerint: -

-

ideiglenes biztonsági határzár területe: a Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított – az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából igénybe vett –10 méteres sávja; ideiglenes biztonsági határzár: az 1. pont szerinti területen az államhatár rendjének védelme érdekében épített, telepített, az állam tulajdonában álló létesítmény.

A megfogalmazás nem részletezi a létesítményt, így kellő rugalmasságot ad a kivitelezésnek és a továbbfejlesztésnek. Annál is inkább szükség van erre, mert a terep eltérő nehézségű, így a biztonsági határzár építése is eltérő követelményeket támasztott. Tucatnyi helyen keresztezi vízfolyás a határzár vonalát, vasútvonal és közút is található a magyar-szerb és a magyar

21

https://www.google.hu/search?q=the+berm&espv=2&biw=1280&bih=631&source=lnms&tbm=isch&sa=X&v ed=0CAYQ_AUoAWoVChMIjOLOsIqGyAIVpBByCh3M7Q1f#tbm=isch&q=the+berm+morocco&imgrc=Xz xQATempDSdrM%3ALetöltve: 2015. november 8. 22

213/2015. (VII. 31.) Korm. rendeleta határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár építésén dolgozók védelméről, továbbá az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról.

29

horvát határon. Ezeken a pontokon sajátos megoldásokat alkalmaztak az építők, gondoljunk csak az elhíresült „megerősített vagonra”, amellyel a határon átvezető vasútvonalat zárták le. A magyar-szerb és a magyar-horvát határon építetett műszaki zár célja a tömeges migráció megfékezése. A műszaki zár a nyitott irányok lezárásával a migránsokat a jól őrzött és ellenőrzött kapukhoz tereli, így csökkentve a biztonsági kockázatokat. Ennek megfelelően a műszaki zár jól látható, többnyelvű eligazító táblákkal, kapukkal felszerelt akadály. Alapvető célja a tömegek terelése, az ellenőrzött mozgás feltételeinek megteremtése. A műszaki zár telepítése – különösen a határon – nagy odafigyelést igényel. Egyrészt a határ tiszteletben tartása, másrészt a megfelelő nyomvonal kialakítása kíván figyelmet. Az átszegdelt terepen, a sűrű növényzet és a változó talajviszonyok nehezítik a gyors előrehaladást. Ugyancsak lassíthatja a tempót a szélsőséges időjárás (nagy meleg, eső, por), a sajtótolakodó érdeklődése, a gyakori – esetenként magas szintű – elöljárói látogatás, az anyagellátás hiányosságai. Munkaszervezési szempontból az ilyen jellegű vonalas munkáknál alapvető a „leggyengébb láncszem” meghatározása. A tömeges munkaerő nem sokat ér, ha a kerítés építéséhez elengedhetetlenül szükséges gépek, eszközök (cölöpverő, dróthenger) nem állnak rendelkezésre, de ez igaz fordítva is. Növelhető a munkavégzés hatékonysága, ha egy időben, több szakaszon kezdődik a munka. Ugyancsak nem hagyható figyelmen kívül a munkaerő felkészültsége. Nem a technikai eszközök kezelőiről van szó, hanem a tömeges kézi munkát végzőkről. Mivel a kerítés építésében szerzett korábbi tapasztalatok és a szakemberek is elkoptak, a katonáknak is újra kellett tanulni a fogásokat. Az olyan szervezett erőnél, mint a honvédség ez nem probléma, de a közmunkában érkezett emberek felkészítése komoly kihívás. Igaz ez mind a felkészítésre, mind a biztonságos és fegyelmezett munkavégzésre. A határ biztonságát szolgáló létesítmény határidőre elkészült. Első ütemben megtörtént a nyomvonal felmérése és kijelölése, ezt követte a terep rendezése, majd a dróthengerek fektetése, végül a kerítés megépítése és jelölése, majd a folyamatos őrzés és fenntartás. Leírva nem sok, de ami mögötte van, az szakmai szempontból is tiszteletre méltó. Ugyanakkor a gyorsan elvégzett munka nem tette lehetővé a drótkerítés alatti talaj megfelelő előkészítését, így tavasszal számolhatunk az aljnövényzet megjelenésével és annak következményeivel. Megérdemel egy bekezdést az elkészült műszaki zár őrzése. Megítélésem szerint ez legalább annyira fontos, mint a műszaki zár telepítése. Komoly terhet ró minden érintett szervezetre az őrzésben való részvétel, de ez nem takarítható meg. Itt kap különös jelentőséget a tartalékos rendszer jelenlegi helyzete, az önkéntes műveleti tartalékosok időszakos alkalmazhatósága.23

23

Simicskó István: A tartalékos rendszer fejlesztésének kiemelt kérdései. Hadtudomány 2011. 4. szám 78. oldal.

30

A határzár első üteme: a telepített dróthengerek24

A határzár második üteme: a kerítés25

24 25

Forrás: Honvéd Vezérkar Forrás: Honvéd Vezérkar

31

Összefoglalás A bemutatott példák azt bizonyítják, hogy szerte a világon elfogadott módszer a határok lezárására, az illegális tevékenység akadályozására, a tömegek mozgásának irányítására a drótkerítés telepítése. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy önmagában a kerítés mit sem ér, ha nincs folyamatos technikai és élőerős ellenőrzés alatt. Utóbbi az egyetlen garancia, hogy a műszaki zár hatékonysága megfelel annak, ami miatt létrehozták. Minden példa azt mutatja, hogy a technikai őrzés – legyen az a legkorszerűbb érzékelő rendszer – csak arra elegendő, hogy csökkentse az őrzők reakcióidejét. Igaz ez a magyar határon telepített drótkerítésre is. Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy amíg nincs kitűzve az akadály lebontásának ideje, addig gondoskodnunk kell annak karbantartásáról is. A békefenntartás során szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a karbantartás hiánya már egy év alatt is súlyos károkat okoz, csökkentve a drótkerítés hatékonyságát.

Felhasznált irodalom: 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13.

14.

Kovács Zoltán: Műszaki zárak a békefenntartó műveletekben. http://193.224.76.2/downloads/konyvtar/digitgy/20012/eloadas/kovacsz.html Kovács Zoltán: A műszaki zárak alkalmazási lehetőségei a nem háborús katonai műveletekben. Hadtudomány, 2004. 3-4. szám. Budapest http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2004/3_4/2004_3_4_7.html JennaLifhits: EstoniaToBuildFenceAtRussianBorder. http://freebeacon.com/nationalsecurity/estonia-to-build-fence-at-russian-border/ http://pestisracok.hu/esztorszag-keritest-epit-az-orosz-hataron-felkeszul-norvegia/ http://www.reuters.com/article/2014/07/17/us-bulgaria-refugees-fenceidUSKBN0FM1ZF20140717 https://euobserver.com/fortress-eu/118565 http://www.npr.org/sections/parallels/2015/04/16/393577925/the-fences-where-spainand-africa-meet https://euobserver.com/fortress-eu/118565 http://www.origo.hu/nagyvilag/20091109-nem-csak-a-berlini-fal-nepeket-elvalasztofalak-es.html https://www.google.hu/search?q=the+berm&espv=2&biw=1280&bih=631&source=ln ms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAYQ_AUoAWoVChMIjOLOsIqGyAIVpBByCh3M7Q 1f#tbm=isch&q=the+berm+morocco&imgrc=XzxQATempDSdrM%3A http://hirekizraelbol.hu/?p=6984 http://tortenelemklub.com/erdekessegek/erdekessegek-a-vilagtoertenelemben/941-aberlini-es-izraeli-fal-toertenete Besenyő János: Gerillaháború Nyugat-Szaharában: Polisario vs. Marokkó és Mauritánia. Hadtudomány on-line 2015. http://mhtt.eu/hadtudomany/2015/2015_elektronikus/6_BESENYO_JANOS.pdf 213/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet a határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár építésén dolgozók védelméről, továbbá az államhatárról szóló törvény szerinti

32

15.

közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról. Simicskó István: A tartalékos rendszer fejlesztésének kiemelt kérdései. Hadtudomány 2011. 4. szám 78. oldal.

33

XXV. évfolyam, 2015. 3. szám Kálmán László1

IPARI TERÜLETEN BELÜLI IDEIGLENES BERUHÁZÁSOK, ÉPITKEZÉSEK, FEJLESZTÉSEK VAGYONVÉDELMI SZERVEZÉSE, SZENZITÍV KÉRDÉSEI2 TEMPORARY INVESTMENTS WITHIN INDUSTRIAL AREA,CONSTRUCTION, DEVELOPMENT ORGANIZATION OF SECURITY, AND/REGARDING SENSITIVE ISSUES

Absztrakt Ipari gyártó, termelő társaságoknál a technikai fejlődés az ipari környezet folyamatos változása –a piacgazdasági versenyképesség megmaradása érdekében –A fejlesztések beruházások a társaságok életének elengedhetetlen részét képezik. Mind a technológiai folyamatok, mind a gyártási kapacitás és ezáltal a logisztikai forgalom is folyamatosan változik. Felgyorsult világunkban e változások vetik föl azt a kérdést, hogyan lehet a belső, objektumokon belüli építkezések, beruházások vagyonvédelmi biztosítását a lehető legjobban megvalósítani. A szerző kifejezetten az ipari nagyságú területeken lévő beruházásokat veszik górcső alá és így próbálja meg bemutatni különböző típusú megoldásokat, illetve vett föl a szakma részére szenzitív kérdéseket.

Abstract Industrial Producer companieswith ongoing changes in the technological development of the industrialenvironment-ensurethesurvival of the market economiccompetitiveness-.Thedevelopment of theinvestmentcompaniesare a vital part of its life. All technological processes and production capacity and logistics process is constantly changing.Thisacceleratedworldchangesbringsupthequestion of how theinternalobjectsinconstruction ,investmentpropertyprotectiontoensurethebestpossiblewaytoachieve. The author specifically takes under the microscope the areas of the industrial sized investments - and then try to introduce different types of solutions , and brings up this sensitive issues and questions for the professional.

Kulcsszavak: beruházás, kockázat, baleset, tulajdonvédelem~investment, risk, accident, propertyprotection

Bevezetés Az ipari gyártólétesítmények őrzés-védelmének kialakítása és működtetése már önmagában is igen összetett feladat, összehangolása komoly szakértelmet igényel, amely során a magánbiztonság szinte valamennyi elemét ésszerűen fel kell használni és össze kell hangolni az üzembiztos működés és a tulajdonvédelem érdekében. Ugyanakkor további kérdéseket, feladatokat vet fel a speciális területek – például vegyi üzemek, gyógyszergyárak – védelmének szervezése. A Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikái alapján is jól látható, 1 2

NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola, e-mail:[email protected] Lektorálta: Dr. Berek Tamás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

34

mely iparágak azok, amelyek veszélyt hordoznak a munkabaleseti statisztikák alapján. Elmondható tehát, az építőipar önmagában is egy olyan ipari tevékenység, ahol a munkabalesetek száma és súlyossága kiemelkedő, ezért mind a hatóságok, mind a szakemberek, szabályzók, védőeszközök és védőfelszerelések segítségével csökkenteni a balesetek számát. A vagyonvédelemben az építőipari beruházások védelmi stratégiájának kialakítása fontos és nagyon érzékeny terület, ahol még a legjobban szervezett magánbiztonsági szolgálat is szembesülhet rendkívüli helyzetekkel, jogi konfliktussal, és igen komoly mértékeket ölthet a jogtalan eltulajdonítás. A felvázoltak alapján jól látszik a két érzékeny terület: ipari méretű gyártó- illetve termelő üzem, valamint az építőipar. Ennek sajátos ötvözete, amikor az ipari területen belül valósul meg építőipari beruházás. Ebben a formában a tulajdonvédelmi és biztonsági kockázatok megsokszorozódnak, ezért a külön stratégiákat össze kell olvasztani és eljárási rendet kell kidolgozni; hogy miként tudjuk az objektumon belüli beruházás magánbiztonságát komplexitásában a legjobban megszervezni, és beleilleszteni az adott objektum mindennapi életébe.

Beruházás előtti intézkedések Természetesen a beruházás előtti intézkedések nem a tervezési szakaszt foglalják magukba, hanem magának az engedélyezett beruházási eljárásnak lebonyolítási fázisait hivatott előkészíteni. Az előkészítésénél a biztonságtechnikai ágon belül a tulajdonvédelemre fektetjük a hangsúlyt, de természetesen a szakterületek között kohézió kell, hogy legyen. Értelmezni, elemezni, feltárni kell a kockázatokat, amelynek megértésére tekintünk át néhány fogalmat és statisztikát. Munkabaleset: Az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozásegészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történik.[1]

35

8264

8400

8057

8200

2011 I. félév

8000 7600

2012 I. félév

7664

7800

7503

2013 I. félév

7343

7400

2014 I. félév

7200

2015 I. félév

7000 6800

1. ábra.Az összes munkabaleset száma az elmúlt 5 évben [2] 45 40

41 37

35 30 25

31 23

23

20

Összes halálos munkabaleset

15 10 5 0 2011 I. félév 2012 I. félév 2013 I.félév 2014 I. félév 2015 I. félév

2. ábra. Összes halálos munkabaleset [3] A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának 2015. évi I. féléves tájékoztatójából egyértelműen kiderül, hogy a legsúlyosabb balesetek az építőiparban következnek be. A legnagyobb számú baleseti kockázatott pedig a feldolgozóipar, gépipar, kereskedelem jelenti. Tehát az iparágon belüli beruházás igen kiemelt kockázatott képvisel. Az emberi élet, testi épség és az egészség védelme kiemelkedő fontosságú, ezért nemcsak ezeknek a sérelmével, hanem az ezeket a jogtárgyakat veszélyeztető cselekményekkel szemben is indokolt büntetőjogi védelmet biztosítani. A Hazai jogrend szerint a büntető törvénykönyv. „165 § (1) Aki a foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Segítségnyújtás elmulasztása: „166 § (1) Aki nem nyújt a tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.” [4] 36

A bekövetkezett munkabaleseteknek igen súlyos személyi és gazdasági következményei lehetnek, elkerülése a társaság jól megfontolt pénzügyi érdeke, így szorosan kapcsolódik saját tulajdon védelméhez. A védelem része a biztonságtudatos munkahelyek kialakítása, eszköze a kidolgozott ellenőrzési rendszerek és azok működtetése. Mind a segítségnyújtásban, mentésben, hatósági közreműködésben és megelőzésben nélkülözhetetlen a szerepe. A nemzetközi statisztika mérőszámként a lakás és gépjármű eltulajdonításokat használja, ezért használjuk alapadatként, a mértéke viszont vezethető a tárgyi tulajdon elsajátítására. A tulajdon eltulajdonítása és megrongálása vagyon elleni bűncselekmény. Természetesen a nemzetközi adatok összehasonlításában is különböző mértékeket kapunk a cselekmények megvalósításának módjától függően. A tárgyi vagyon eltulajdonítás mértéke (lakásbetörés) az egész EU területén 2007–2012 között növekvő mértéket mutatott, természetesen a 28 tagország közötti százalékos eloszlás eltérő. Az EU-28 tekintetében a gépjárművek eltulajdonítása összességében csökkent, ez részben magyarázható a gépjárművédelmi technológiák fejlődésével. [5] A bűncselekmények megoszlásának jellege szerint mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban elmondható, hogy a vagyon elleni cselekmények száma messze a legmagasabb, kilengése egy-egy kivételt tekintve szinte évről évre azonos. [6] Összességében elmondható, hogy a kockázatok ismeretében és körültekintő figyelembevételével kezdhetjük meg a tervezést. Kockázatelemzésünk vezérfonala a személy és tulajdonvédelem körül mozog, természetesen más-más szakterületeket, tudományágakat is bevonva. A biztonságtechnika, a védelem egységes kezelése és ennek megértetése kulcsfontosságú a beruházások megkezdése előtt.

Döntés A beruházás típusától függően (építőipari kivitelezés, felújítás, karbantartás, gépek üzembehelyezése, területrendezés stb.) el kell dönteni, hogy az objektum meglévő védelmi rendszerei elegendők-e a megfelelő védelem biztosítására. Ha a meglévő védelmi infrastruktúra a beruházáshoz, vagy fejlesztéshez elegendő, akkor átléphetünk a munkaterület átadási fázisába, amikor a viszont különböző szakterületekkel összefogva, mint biztonságtechnika, munkavédelem, tűzvédelem meg kell határozni a kivitelezővel szemben támasztott követelményeket, felhívva a figyelmét a helyi sajátosságokra és biztonsági intézkedésekre. A fenti esetben, még ha külön erőforrást nem is igényel a beruházás, tulajdonvédelem szempontjából akkor is ellenőrizni kell. Mind az ellenőrzés, mind a munkavégzés feltételeit, lehetőségeit és módját szerződésben rögzíteni kell. A munkavégzés csak a munkaterület átadását követően kezdődhet meg, egyik legfontosabb törekvésnek kell lennie, hogy a munkaterületet el kell különíteni, „lezárni” és korlátozni kell az oda belépők körét. Az elzárás módja lehetőleg legyen fizikai: szalag, korlát, ideiglenes kerítés, elektronikus beléptető rendszer stb. A munkaterületen végzet minden munkát irányítani kell felelős vezetőnek, építésvezető, kivitelezés vezető, projektvezető stb. Számolnunk kell azzal, hogy a be- és kiléptetés száma és típusa a beruházás alatt akár teljes mértékben megváltozhat valószínű, hogy jelentős mértékben nőni fog, természetesen ez a kivitelezés jellegétől függ. Elengedhetetlen tehát az erőforrásainkat a megnövekvő feladatok, kockázatok ismeretében 37

növelni, átcsoportosítani. Abban az esetben, ha a beruházás mértéke vagy jellege szükségessé teszi, illetve lehetőség van rá, objektumon belüli vagy objektumból kicsatolt védelmi munkaterületet kell kialakítani. A munkaterület biztonságát szavatolni kell. Az előkészítési fázisban célszerű meghatározni a körülhatárolást, az elzárt területre való belépés rendjét, az őrzés pontos módját,a vagyonvédelmi szolgálat megbízóját. [7] Egy meglévő ipari objektum a minta. A területet a magánbiztonsági szolgálatok közül a saját élőerős védelmi modell határozza meg. A beruházás alatt saját erőt alkalmazunk – ha lehetőség van rá – vagy vegyes őrzési módszert választunk, tehát a saját őrzést kombináljuk a vállalkozás keretében végzett vagyonvédelemmel. Ideiglenes őrzés esetén ez az egyik legjobb megoldás, természetesen csak ott ahol van saját őrzés. Általánosságban elmondható, hogy nagyobb beruházások esetén az őrzésvédelmet vagy a generálkivitelező, vagy valamelyik alvállalkozói láncolat alkalmazza. Ennek pénzügyi-gazdasági okai vannak, legfőbb célja az olcsó munkaerő alkalmazása, de szinte nyomon követhetetlen a megbízások sora. Cseppet sem mondható rá, hogy hatékony, valamint hogy a megrendelő érdekeit képviseli. A láncolat a vagyonvédelmen belül továbbfokozódik, kölcsönzött munkaerőként vagy egyéni vállalkozókén alkalmazzák a személy- és vagyonőrt. Sajnálatos módon nem kevés jogvitára adhat és ad is okot az alábbi láncolat:

vállalkozó

alvállalkozó

alvállakozó

kölcsönzött munkaerő

vagyonőr alvállalkozó

vagyonőr

vállalkozó MEGBÍZÓ

Generál vállalkozó

alvállalkozó alvállalkozó

alválalkozó

vállalkozó

alválalkozó alvállalkozó

alválalkozó

alválalkozó

3. ábra. Szokványos vállalkozói láncolat(Kálmán) Természetesen az alkalmazás során a vagyonvédelmi megbízásra sor kerülhet közvetlenül a generálkivitelező alatt, amely sokkal ideálisabb állapot a fent ábrázoltnál. Ugyanakkor – a piaci gyakorlattól kissé eltérően – is megközelíthető a biztonsági szemlélet, amikor is a megbízó tudatos stratégiaként saját hatáskörében tartja a tulajdonvédelmi, munka, illetve tűzvédelmi szerződéskötéseket (biztonsági szervezeteket). Itt fő előny, hogy közvetlenül a saját szervezeteinek ellenőrzési, irányítási felügyelete alatt tudja tartani és kontrollálni az ellenőrző szervezetek összehangolt munkáját. Nem utolsó szempont, hogy ebben az esetben a felelősség egyértelműen beazonosítható, a generálkivitelező és a biztonságtechnika szereplői között egyszerűbb és hatékonyabb az esetleges jogvita rendezése. Hatósági ellenőrzések vagy rendkívüli események vizsgálatakor mindenképpen előnyös és joggal elvárható az átlátható biztonsági szervezet, jól meghatározott felelősségi körökkel. Vállalkozás keretében végzet tevékenység esetén a megbízó (megrendelő) bár közvetve nem felelős, de a tőle elvárható gondosság szemlélete nagyon fontos, nemcsak a szakmának van nagy szüksége a szemléletváltásra, hanem a megbízói oldalnak is. Összegezve a kockázatokat tudjuk meghozni 38

azon döntésünket, milyen módón építjük vagy építtetjük fel ideiglenes biztonságtechnikai szervezetünket, hogy megkezdődhessen a tervezés.[8]

Megbizó saját tulajdonvédelme

vállalkozás keretében végzet vagyonvédelem alvállalkozó

MEGBÍZÓ

vállalkozó

alvállalkozó

alvállakozó alválallkozó

vállalkozó Generál vállalkozó

alvállalkozó alvállalkozó

vállalkozó

alválalkozó alválalkozó

alvállalkozó

alválalkozó

4. ábra. Megfelelő vagyonvédelmi struktúra (Kálmán)

Tervezés Védelmi tervezésnél elsődlegesen figyelembe kell venni a beruházás méretét és objektumon belüli elhelyezkedését. Amennyiben lehetőség van rá, meg kell valósítani az objektumból való teljes leválasztást. Ez azt jelenti, hogy ideiglenes kerítéssel az ipari területből leválasztjuk a beruházási területet és annak forgalmát külön kapun keresztül bonyolítjuk. Ez a megoldás a teljes leválasztás. A beruházás elhelyezkedése természetesen lehet olyan, hogy ez nem megoldható, de ez esetben is végre kell hajtani a fizikai körülhatárolást. Amikor már, tisztában vagyunk a beruházás mértékével, fel kell építenünk különböző stádiumokra bontva a komplex védelmi szolgálat működését. Minden építőipari beruházás fázisokra osztható. Ezen fázisok elnevezése szakterületenként változó, de mindenképpen a munkafázisokhoz igazodik:  terület-előkészítés;  betelepülés,  mélyépítés: alapozó munkálatok (talaj-előkészítés);  magasépítés: épületszerkezet-építés (homlokzatkialakítás, alépítmények, gyengeés erősáram);  gépészeti előkészítés;  belső burkolás, gépészeti berendezések;  végső kialakítás (belső építészet, berendezés);  kitelepülés;  terület átadás–átvétel,  próbaüzem;  üzembe helyezés. 39

A tervezés során számolnunk kell azzal, hogy a különböző fázisokban különböző védelmi megoldásokra lesz szükség. A kialakítandó védelmi rendszernek együtt kell épülnie a fejlesztéssel mind technikailag, mind személyi élőerő tekintetében. A tervezés előre vetíti, hogy a teljes elkészülésig milyen védelmi megoldások összességét alkalmazzuk. A védelmi tervezést akkor valósítjuk meg megfelelően, ha a teljes periódus során a tulajdoni károkat minimalizáljuk, és az újonnan kialakult fejlesztés már tartalmazza saját biztonsági rendszerét, amely integrálódik az objektum teljes biztonsági rendszerébe és alkalmazkodik annak kialakított teljes protokollú védelmi struktúrájába. Természetesen a tervezés teljes fázisa a különböző szakterületek folyamatos konzultációját jelenti, amely mérettől függően tarthat napokig, akár hetekig is, ezek az úgynevezett projektindító megbeszélések. Ezen konzultációk nemcsak a sikeres lebonyolításhoz járulnak hozzá, hanem a szerződéskötők feladatait is megkönnyítik, a gyakorlatot harmonizálják az elmélettel. Annak érdekében, hogy a védelem sikeresen valósuljon meg szükséges valamilyen módon szabályozni, ennek egyik eszköze a szolgálati utasítás készítése.

Szolgálati utasítás általános szabályai A megbízó és a védelmi szolgálatot ellátó között (természetesen nem saját őrzés esetében)megbízási szerződés kerül megkötésre, melynek szerves része lehet a szolgálati utasítás. A védelem csak ezt követően lép a végrehajtási fázisba. A szolgálati utasításnak jogszabályokkal harmonizálva és egyértelműnek kell lennie, tartalmazva az alapvető követelményeket, általános jogszabályi hivatkozásokat:  Magyarország Alaptörvénye;  2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről;  2005. évi CXXXIII. törvény – személy vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól;  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról;  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Felépítésének tartalmi követelményei:  megbízott és megbízó pontos adatai;  őrzött objektum címe vagy pontos elhelyezkedése (lehatárolható terület esetén javasolt a helyrajzi szám használata);  utasítás célja;  biztonsági helyzet;  mechanikai biztonsági rendszer elemei;  elektronikus biztonsági rendszer elemei;  a tulajdonvédelmi szolgálat szervezése;  a váltás rendje, felállítási helye és mozgási körzete, felszerelés,  használatban lévő okmányok;  általános szabályok;  szolgálatot teljesítők feladatai, jogai és kötelezettségei, tilalmai. 40

A munkaterületen belül a megbízótól kapott felhatalmazás, valamint a vagyonvédelmi törvény alapján a szolgálati tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések. A szolgálatot teljesítő tevékenysége rendkívüli helyzetben, illetve rendkívüli esemény bekövetkeztekor. Ellenőrzési és utasítás adási jogosultságok. Megbízó és megbízott ellenjegyzése (aláírás, bélyegző). Szolgálatot teljesítők ellenjegyzése tudomásulvétel céljából. [9]

Beruházás kockázati tényezői Azért, hogy mimnél körültekintőben tudjuk a védelmi stratégiánkat kidolgozni, illetve a tulajdont megóvni, szükséges megismerni a beruházás különböző fázisainak néhány kockázatát. Ezen ismeretek birtokában tudatosan tudjuk szervezni a védelmi feladatokat, természetesen nincs két egyforma beruházás ezért minden esetben egyedi szempontokat is figyelembe veszünk. Terület-előkészítés Magában foglalja az ipari létesítményen belüli, illetve az ipari területből kicsatolt terület körülhatárolását, kerítésépítéssel, beléptetési pont meghatározással és kiépítésével. Fontos, hogy ha van rá lehetőség, már ebben a szakaszban úgy célszerű kialakítania védelmi szolgálat helyét, hogy figyelembe vesszük a munkálatokat végző dolgozók számára parkoló elhelyezkedését, és ezt követően állítsuk fel a beléptetési pontot. A körülhatárolt és leválasztott parkoló megakadályozhat balesetek bekövetkezését, illetve nehezíti a jogtalan eltulajdonítást így fokozva a védelmet. Már ekkor érdemes szabályozni, hogy a leendő építkezési területre gépjármű árurakodás vagy munkavégzés céljából érkezhessen. Az előkészítési fázisban a munkálatok vegyes területen zajlanak, hiszen a kerítésépítés és betelepülés előkészítése (erősáram, csatorna, víz, kiszolgáló területek kijelölése előkészítése) a fő feladat,és már itt is el kell határolni a munkaterületet (figyelemfelkeltő, veszélyt jelző táblákkal). Általában nagyobb számú vállalkozó és személyi mozgás ekkor még nem várható. Ebben a szakaszban vagy már előtte érdemes a talajmechanikai vizsgálatokat elvégezni, amely mind az építkezés, alapozás megkezdéséhez szükségszerű, illetve a balesetek omlásveszély elkerülésének egyik fontos lehetősége. Ki kell jelölni a szociális helyiségeket és fel kell készülni az egészségügyi kockázatokra (elsősegélynyújtó helyek kijelölése) Betelepülés A generál-, külső kivitelezők betelepülése, „konténerváros” kialakulása. Az előkészített területre ekkor kerülnek be a kivitelezői, illetve biztonságtechnikai konténerek. Fontos, hogy a terület biztonságáért, a munkavédelmi oktatásért és az építésért felelős vezetők elsőként foglalják el helyüket. Ha saját területen helyben lévő a felelős vezető, akkor csak elérhetőségét szükséges biztosítani. A betelepülés magában foglalja a gépek, berendezések, szerszámok, behozatalát, tehát nagyon gondosan ekkor kell kialakítani a pontos kulcsfelvételi rendet, illetve a jogosultságok meghatározását. A védelmi szolgálat a zártságot és 41

sérülésmentességet tudja ellenőrizni, a felvonulási konténereken a belső eszközök leltári átadása átvétele az esetek többségében nem megoldható. Egyik jól bevált módszer a konténerek munkaidőn kívüli plombálása és ennek sértetlenségének átadás átvétele a szolgálatok között, illetve a napközbeni ellenőrzése. Természetesen a zártság ellenőrzése járőrözés során is elengedhetetlen. Már az első betelepülésnél célszerű az kamerarendszert is üzemeltetni, a kapuknál ez mára már szinte elengedhetetlen, de a betelepülési területen is rendkívül ajánlott. A be és kilépési pontok kamerás ellenőrzése az utólagos vizsgálatot nagymértékben segítik. Mélyépítés, alapozó munkálatok A munkavállalók és munkagépek ebben a fázisban vagyonvédelmi szempontból jól áttekinthetők, nem jellemző még a különböző cégek képviselőinek jelenléte, de természetesen ez a kivitelezés méretétől függ. A védelmi szolgálat szempontjából kockázat – és igen jellemző – a munkagépek eltulajdonításának kísérlete A munkavégzés során a fő veszélyességi tényező a munkagödör mélységének nagysága és kiterjedése, a talaj szerkezete, az időjárás, a közművezeték szakadás. Gyakran fordulnak elő ebben a fázisban igen súlyos, akár halálos balesetek leesés, földomlás következtében. A szolgálat feladata a balesetet szenvedett sérült megközelítésének biztosítása, illetve a hatósági személyek, mentő fogadása, útbaigazítása. A talajmunkálatok során gyakran kerül elő háborús gránát, robbanószer vagy anyag, ekkor a kiürítés, a hatóság értesítése és a helyszín biztosítása a legfontosabb teendő. Az építési munkálatokat megelőzően ki kell jelölni a mozgási területeket mind a gyalogosok, mind a munkagépek és szállítógépjárművek számára. Nagyon fontos, a védőfelszerelés használata mindenkire vonatkozik, aki a területre belép, tehát a vagyonőri szolgálat is csak meghatározott útvonalon és védőeszközben járőrözhet. [10] Magasépítés Magasépítés és homlokzatkialakítás során a súlyos balesetek száma és előfordulása sajnos elég sűrű, elsődleges veszélyforrás: leesés, nehéz tárgyak lezuhanása (daruzás) és egyben megmarad a földcsuszamlás, omlás veszélye. Tehát az előzőekhez hasonlóan a védelmi szolgálatnak biztosítani kell az esetleges sérült ellátásához szükséges útvonalat, a hatósági személyek bejutását. Magasépítési fázisban folyamatosan növekszik a kivitelezők száma, ezáltal nő a kockázata eltulajdonításnak. Nemcsak a külső eltulajdonítások ellen kell jobban védekezni, hanem megnövekszik a kivitelezők szándékos vagy gondatlan „szerszám birtokbavétele” is. A gépek, berendezések megjelenésétől kezdve érdemes külön figyelmet szentelni – védelmi szempontból – az üzemanyag-felhasználásnak is. A munkagépek többsége nem rendelkezik megfelelően zárható üzemanyag-betöltőnyílással. A tapasztalatok azt mutatják, ezzel rendszerint meg is próbálnak visszaélni. Nagyon fontos a munkavédelmi képviselő folyamatos jelenléte, itt már mondható: gyakorta változik a kivitelezői összetétel. A biztonságtechnikai szervezetek akkor képesek hatékonyan megelőzni a baleseteket, illetve enyhíteni a károkat, ha a munkavégzők számával és arányával nő az ellenőrzések száma, valamint ha ezzel párhuzamosan fejlesztjük a vagyonvédelmi 42

technikai rendszereket is. Kamerarendszerek ideiglenes telepítésével folyamatosan nyomon kell követnünk az érzékeny területeket, ezzel is segítve a hatékony védelmet. Ha a beruházás nagysága és mérete megkívánja, az élőerő számát is növelni kell. A hazai gyakorlatban nem megszokott, hogy a leválasztott területen belül közösen járőrözik a saját tulajdonú őrzésvédelmi szolgálat a vállalkozás keretében végzett tulajdonvédelemmel. A védelmet tovább fokozhatjuk, ha már meglévő védelmi rendszerünkből csoportosítunk át eszközöket, ugyanakkor ezzel nemcsak technikai előnyhöz jutunk, hanem gazdaságossági szempontból is hasznos. A magasépítési munkálatok a leglátványosabbak, egyben a legveszélyesebbek is, általánosságban elmondható, hogy a beruházás során a fázisok közül az egyik leghosszabb időszakot öleli föl.[11] Gépészet,belső burkolás, berendezések A magasépítést követi a kevésbé látványos belső kialakítás, a gépészeti berendezések, burkolóanyagok, szerelvények, csövek, vezetékek, kábelek, lámpatestek, bútorzatok stb. elhelyezése, ami védelmi szempontból kiemelkedő kockázatot jelent. Ennek oka – természetesen a kivitelezés nagyságától függően –, hogy ebben a fázisban dolgozik a területen a legtöbb, különféle alvállalkozók és azok különböző emberei (bejelentetlen munkaerők, nem kellő jártasság). A berendezések és eszközök értéke egyre magasabb, méretük viszont csökken. A beruházás elején megfelelően kialakított külső parkolási rend és annak folyamatos betartatása az őrző-védő munkát megkönnyíti, de számolni lehet az eltulajdonítások, illetve az arra kísérletet tevők számának folyamatos emelkedésére az építési területen belül különösen akkor, ha folyamatosan növekszik az ott dolgozók száma, illetve változik annak vállalkozói alvállalkozói összetétele. Az építendő épülethez kapcsolódó vagyonvédelmi rendszer tervezését, üzemeltetését célszerű minél korábban már a beruházás tervezésénél elkezdeni. A „kívülről befelé elvet” a védelmi rendszer építésével fenn kell tartani. Az épülettel együtt fejlődik a vagyonvédelmi rendszer, kerítéstől, belépési pont(ok), térfigyelés, épületfelügyeleti rendszer. Az építőanyagokat, értékes berendezéseket, szerelvényeket minden kivitelezői területnek el kell zárnia a munkavégzéskor, a zárást a védelmi szolgálat köteles ellenőrizni. A védelem fontosságát, a kivitelező cégek vezetőivel együtt, tudatosítani kell a dolgozókban. A vagyontárgyak védelme nemcsak a megbízó értékeire, hanem minden egyes kivitelező értékének megóvása a cél, amit megvalósítani csak a vezetőkkel együttesen lehet. A kivitelezés teljes ideje alatt ügyelni kell a kerítés állapotára, mert keletkezhetnek szándékos rongálások eltulajdonításra, tehát fokozott, napi szintű ellenőrzést kell végezni. Balesetveszély szempontjából nemcsak súlyosabb, hanem könnyebb sérülések és balesetek is megjelennek: elcsúszás, elesés, beütés, vágás, rándulás stb. Kiemelt értékeket kiemelten kell őrizni, gondosan kell elhelyezni, elzárni és megfigyelni. Nagyon fontos a felelősségi körök egyértelmű meghatározása (ki a felelős az elzárásért, ki ellenőrzi az elzárást, értékek átvétele és átadása, okmányok kezelése stb.). Az őrzés létszámát szükség szerint felül kell vizsgálni, esetenként elengedhetetlen az élőerő növelése. Nemcsak önmagában a vagyonőr jelenléte fontos, hanem az őket a szakmai vezetőjük általi ellenőrzés, iránymutatás és folyamatos oktatás, útbaigazítás a változó helyzetekhez. Mit ér a technikai fejlesztés, a vagyonvédelmi rendszerbővítés, ha annak kezelésére a személyzet nem képes? 43

Vegyes őrzéssel (például saját illetve vállalkozás keretében alkalmazott vagyonőr) végrehajtott járőrözések során gyűjtött tapasztalattal a későbbiekben, amikor integrálásra kerülnek az épületek vagy építmények saját ipari környezetükbe, kellő hatékonysággal láthatjuk el a tulajdonvédelmet. A helyismeretet együtt sajátítjuk el, az épület kialakulásával. Kitelepülés A kitelepülés első stádiuma a „konténerváros” megszüntetése, a kivitelezők folyamatos levonulása. A konténerben lévő szerszám- és gépleltárt még az építési területen, a helyén végre kell hajtani, ezt követően a konténert le kell zárni, tanácsos leplombálni, hogy a kiszállítás (és ellenőrzés) minél zökkenőmentesebben menjen. Veszélyforrást jelent a szállítójárművek mozgása, a konténerek emelése, illetve a közművek bontása. A második fázisban megtörténik a környezeti rekonstrukció, a csatolt infrastruktúrák helyének megszüntetése, visszabontása, illetve elszállítása. Az utolsó fázisban lebontják az elhatároló kerítést, beolvad az ipari környezetbe az építési terület, átadás-átvételre kerül a beruházás. A vállalkozás keretében végzett vagyonvédelem szerepét átveszi a helyi biztonsági szolgálat (saját őrzés). Megkezdődik a birtokbavétel és a próbaüzem időszaka. Természetesen az ipari területeken történő beruházásoknak számtalan formája van, ebből egy nagyméretű építkezést és annak védelmi kialakítási fázisait vázoltuk föl. Érdekességet jelent a vegyes őrzési mód gyakorlati megvalósítása, illetve a megbízó által közvetített biztonsági szemlélet, azaz a közvetlen üzemeltetése a vagyon-, tűz- és munkavédelmi szolgálatnak. Láthatjuk, hogy az ipari területek önmagukban is fokozott veszélyeket rejtenek, a biztonságtechnika különböző ágait tekintve. Az építőipar szintén a kiemelt kockázati tényezők közé sorolható (kimagasló a halálos, illetve súlyos balesetek száma), és az őrzésvédelem is nagyon összetett feladat. Mindezek miatt igen érdekes kérdéseket vet fel a két terület ideiglenes összeolvadása, a biztonság szereplői számára a kockázat minél kisebbre csökkentése érdekében. Érdekességként megemlítendő, hogy az ilyen típusú beruházásoknál már nem egyedi eset, hogy költségmegtakarítás céljából, a megbízó látja el a generál szerepét is.

Szenzitív kérdések A belső beruházások tekintetében lényegi kérdés: mennyire tudjuk meggyőzni a megbízót a biztonság szerepéről és fontosságáról, és többségében mennyire dönt a rövidtávú pénzügyi előny, a pillanatnyi gazdaságosság a biztonság kárára. A meggyőzés történhet a saját szervezetből a tudatos biztonság kialakításával, illetve külső szakemberek (auditok) tapasztalataival. Már az építési objektum beléptető rendszerének tervezésekor számos körülményt kell számításba venni, különösen a rendszerrel szemben támasztott követelményeinket illetően. Meg kell vizsgálni egyebek mellett az épület tereinek (zónáinak) sajátosságait, azokba a belépésre jogosultak körét, a bármely szempontból ellenőrzött terek veszélyforrásait. [12] Nagyon fontos megemlíteni, hogy nemcsak nagy volumenű beruházások vannak az ipari területeken, hanem olyan kisebb beruházások is, amelyeknél nehéz a fizikai lehatárolást 44

végrehajtani és kizárólag a munkavégzők számára fenntartani a munkaterületet. A valóságban számtalanszor előfordul annak problematikája, hogy akár egy helyen, több megbízás alapján, több kivitelező dolgozik, amelyhez még társul a napi ipari tevékenység. Természetesen ebben az esetben is van megoldás. Gyártóüzemek esetében a beruházási feladatok elvégzéséhez olyan időszakot kell kijelölni, amikor gyártás nem folyik, ezeket hívhatjuk leállásoknak, amikor – mérettől függően – évente egy vagy két alkalommal, meghatározott időszakig (kéthárom hét/alkalom) a gyártási- és termelési tevékenység szünetel. Erre az időszakra biztosítható az üzemi részlegek karbantartási, illetve fejlesztési munkaterületté történő átadása. Természetesen elvárás, a projekt szerinti irányítás, az egy személy általi vezetés az adott területeken, összehangolva a kivitelezők munkáját. Tudomásul kell venni, hogy ezen időszakok a biztonságtechnikai területek számára fokozott igénybevételt jelentenek, szolgálati szervezésüket ennek tudatában kell végrehajtani. Előfordulhatnak olyan kivitelezési munkálatok is, amelyeket a gyártási folyamatok közben, üzemszerű állapotban kell végrehajtani. A tapasztalatok azt mutatják, ezek a legveszélyesebb tevékenységek lehetnek, hiszen bizonyos esetekben szinte lehetetlen a teljes munkaterületi korlátozás és elzárás. Rendkívüli figyelmet kíván a napi munkálatok és a kivitelezők által végzett munkák összehangolása. Nemcsak hogy a balesetek bekövetkezésének a valószínűsége nagyobb, hanem a sok különböző kivitelező jelenléte is vagyonvédelmi problémákat vethet fel. Törekedni kell a biztonsági szabályzatok, eljárási rendek kidolgozására annak érdekében, hogy a kivitelezők és a területen dolgozók számára érthető legyen, illetve hogy a baleseti és védelmi kockázatokat minimalizáljuk. A legfontosabb kulcskérdés: hogyan lehet megvalósítani valamennyi beruházási körülmény között a biztonsági szabályozottságot? Azon múlik a társaság védelmi stratégiájának sikere, hogy mennyire tudja ezen kérdéseket, folyamatokat biztonsági stratégiáján keresztül jól átadni, megértetni és alkalmazni. Ugyanakkor kerülendő a túlszabályozottság is, mert elveszhet a megértése a szabályoknak és ez szintén rendkívüli eseményhez, balesethez vezethet.

Összefoglalás Az ipari területen belüli beruházások – különös tekintettel az építkezésekre – számos kihívással szembesítik a különböző szakmai ágazatok vezetőit. A cikk tartalma próbál ebben a bonyolult rendszerben egy kis áttekinthetőséget, de inkább egy nagyon fontos biztonságtudatos szemléletet megmutatni. Mind az építkezés, mind az ipari ágazatok, önmagukban is jelentős kihívást jelentenek a védelmi stratégiák kidolgozásában. Egy ipari területen belül két ágazatot kombinálva (gyógyszergyár területén belüli építkezési terület kialakítása) természetesen a kihívások is nőnek. Nem csak a vagyonvédelemnek, hanem a komplex biztonságtechnikának is kellő harmonizációban kell lennie, hogy az esetleges rendkívüli eseményeket, baleseteket elkerüljük, illetve megelőzzük. Egységes gondolatvonal kialakítása lehetséges, bár mindenegyes építkezés más és más egyedi igényeket vethet föl magában, ezért fontos, hogy a biztonsági szemléletünk kellőképpen rugalmas legyen és alkalmazkodjon a különböző helyzetekhez.

45

Felhasznált irodalom [1][2][3] Nemzetgazdasági Minisztérium Tájékoztató A munkabalesetek alakulásáról A feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján 2015. I. félév letöltés ideje: 2015.11. 23. helye: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=464 [4] 2012. évi. C. törvény a Büntető törvénykönyvről jogtár letöltés ideje: 2015.11.26. [5] Bűnügyi statisztika – StatisticsExplained letöltés ideje: 2015.11.21. helye: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Crime_statistics/hu [6] Magyarország bűncselekményei 48 év tükrében – Magyar Újságírók Lapja letöltés ideje: 2015.11.21. helye:http://www.mul.hu/index.php/magazin/99-magyarorszagbuncselekmenyei-48-ev-tukreben [7] Bodrácska Gyula, Berek Tamás: Megelőző intézkedések szerepe a komplex vagyonvédelem területén, építőipari beruházások biztosítása során, V. Évfolyam 1. szám – 2010. március, HadmérnökISSN1788-1919 http://www.hadmernok.hu/2010_1_bodracska_berekt.php [8] Berek Tamás, Bodrácska Gyula: Az élőerős őrzés az objektumvédelem építőipari ágazatában, V. Évfolyam 4. szám – 2010. december,HadmérnökISSN1788-1919 http://www.hadmernok.hu/2010_4_berek_bodracska.php [9] dr. Szövényi György: Biztonságvédelmi kézikönyv, kiadó: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000. ISBN: 963 224 553 9 [10] Gádor János: Munkavédelem a mélyépítésben, kiadó: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Koordinációs Osztálya, Budapest, 1994. [11] Gádor János: Munkavédelem a magasépítésben, kiadó: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Koordinációs Osztálya, Budapest, 1994. [12]Berek Tamás: ABV (CBRN) analitikai laboratórium beléptető-rendszere a biztonságos üzemeltetés szolgálatában, Hadmérnök VI. Évfolyam 2. szám, 2011. június ISSN1788-1919 http://www.hadmernok.hu/2011_2_berek.pdf pp. 29-30

46

XXV. évfolyam, 2015. 3. szám 1

Dr. Berek Tamás - Elek Imre2

ZÁRSZERKEZET, MINT A MECHANIKAI VÉDELEM SEBEZHETŐ PONTJA3 LOCKING DEVICEAS VULNERABLE POINTOF MECHANICALPHYSICAL PROTECTION Absztrakt A biztonság a biztonságtudomány meghatározó, alapvető kategóriája. A biztonság azonban csak az azt fenyegető tényező kapcsolatában értelmezhető. Tökéletes védelem nem létezik, a komplex vagyonvédelem alkalmazása azonban lehetőséget nyújt a kockázat minimalizálására. A mechanikai védelem fontos komponensét képezi e rendszernek, melynek egy jellemző támadási felülete lehet a zárszerkezet. A szerzők a cikkben bemutatják a mechanikai védelem egyik kulcsfontosságú komponensét és rámutatnak annak sebezhetőségére.

Kulcsszavak:komplex vagyonvédelem, védelmi koncepció, kulcs, mechanikai védelmi színvonal, roncsolásos nyitás Abstract Safety is the basic category of security science. However, thesecuritycan be interpretedonlyinassotiationwiththreats. Perfectprotectiondoesnotexist, however, theuse of complex property protection provides an opportunity to minimize the risk. The mechanical protection is an important component of this system with the locking device, which can be a typical attack surface of the lock. The authors of thearticlepresentthekeyelement of themechanicalprotection and pointtothevulnerability of this. Keywords:complex security, protection concepts, mechanical-physical protection, key, locking system, lock, destruction lock

Bevezetés A biztonság valaminek (valakinek) a veszélymentes állapota, amely veszélymentes állapot nem létezik, ugyanis a biztonság valamilyen lét, vagy tevékenység és az azt veszélyeztető tényezők együtthatása. A biztonság tehát csak valami veszélyeztető tényezővel együtt értelmezhető. Abban a pillanatban, amikor megjelenik valamely veszélyeztető tényező, kap csupán értelmet a biztonság kifejezés. Minél nagyobb mérvű, vagy több a létet, vagy a rendeltetésszerű működést veszélyeztető tényező annál kisebb, annál alacsonyabb szintű a biztonság.[1] A biztonságtervezésre vonatkozó alapvetések kimondják, hogy a teljes biztonságot megvalósítani nem lehet. Egy adott rendszer, folyamat biztonságának megtervezésénél a balesetek bekövetkezési valószínűségeit az alkalmazott anyagok, technológiák és folyamatok 1

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, e-mail: [email protected] NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola, e-mail: [email protected] 3 Lektorálta: Prof dr. Berek Lajos,Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2

47

fejlesztésével próbálják meg a legalacsonyabb szintre szorítani, de mindig marad egy bizonytalansági sáv. A bizonytalansági sávot az emberismeret hiánya, anyagi eszközök és technikai kapacitások véges állapota határozza meg. [2] A vagyonvédelmi koncepció kialakítását követően a komplex biztonsági rendszer tervezésekor komoly elemző és értékelő munkát követel meg a védelmi alrendszerek helyes arányainak kialakítása. Komplex a vagyonvédelem, ha a vagyonvédelmi feladathoz a mechanikai védelmi, és az elektronikai jelző eszközök, valamint az élőerős állomány alkalmazása arányosan megosztott. A komplex vagyonvédelem azonban csak látszólag jelenti a védelemre rendelkezésre álló erők és eszközök egyszerű összehangolását. Manapság ugyanis az esetek döntő többségében nem elég csupán a meglévő erőket és eszközöket összehangolni, hanem a kockázatelemzés és a kockázatértékelés elvégzését követően kell meghatározni, hogy a kívánt védelmi szint eléréséhez milyen mechanikai védelmi eszközöket, elektronikai jelző berendezéseket kell alkalmazni és ezek felügyeletére milyen élőerőt kell alkalmazni.[3] A kockázatelemzés során az adott létesítménnyel, üzemeltetésével és a benne folyótevékenységekkel kapcsolatban esetleg előforduló lehetséges kockázatok azonosítását és értékelését szükséges elvégezni. Az elemzés során a kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerülését, illetve hatásának csökkentését lehetővé tevő intézkedéseket kell megvizsgálni, és azok várhatóhatásait figyelembe véve alternatív megoldásokat, javaslatokat célszerű kidolgozni. Az alkalmazható kockázatcsökkentő intézkedések figyelembevételével készíthető el a védelmi koncepció, amely a biztonsági rendszer alapjául szolgálhat. A védelmi koncepció a vagyonvédelmi rendszer egyes összetevőinek funkcióit, kapcsolatát, működési módját írja le. Meghatározza a szükséges mechanikai, elektronikai, információ-technológiai védelmi alrendszerek, eszközök főbb paramétereit, egymásra-épülésüket, funkcionális jellemzőiket,kezelésük, karbantartásuk módját. [4] A komplex vagyonvédelem tehát egymásra épülő összetevőkből áll, melynek célja a kockázatok előfordulási valószínűségének és az egyes, mégis bekövetkező kockázati események káros következményeinek minél nagyobb mértékű csökkentése. Összetevőinek kapcsolatát legérzékletesebben piramisban történő ábrázolással szokták kifejezni.

48

1. ábra: A komplex vagyonvédelem összetevői4 A fenti csoportosítás komponenseit egyenként vagy akár egyszerre is alkalmazhatják, azonban a magas szintű biztonság a fentiek összehangolt, optimális, arányos alkalmazásával érhető el, ez a komplex őrzés-védelem, vagy az őrzés-védelem komplexitása. [5] A komplex vagyonvédelemmel szemben jogosan elvárható igény, hogy az legyen hatékony. A védelmi komplexum bármely részelemének hiánya vagy gyengesége kihat azonban a teljes biztonsági rendszer hatékonyságára. A komplex rendszer részelemei is bonyolult biztonsági alrendszerek (beléptető rendszer; biztonsági monitoring rendszer stb.). A zavarmentes működés követelményeinek biztosítása létfontosságú. Az elektronikai és mechanikai védelmi alrendszerek azokat üzemeltető élőerő tevékenysége ellenére is sebezhető komponensek maradnak.[6] A mechanikai védelem, mint a technikai védelem része az egyik legrégebben alkalmazott területe a vagyonvédelemnek. Gyakran primer védelemnek tekintett, ugyanis a szándékos jogellenes cselekmény elkövetésekor először ezt kell leküzdeni. A komplex személy- és vagyonbiztonság egyik meghatározó elemeként, mindazon építészeti és gépészeti eljárások, eszközök és technológiák összessége, amelyek a személy vagy a vagyon létét, vagy a rendeltetésszerű működését veszélyeztető szándékos jogellenes cselekményt késlelteti, akadályozza, esetleg megakadályozza. [7] A mechanikai védelem fő területei:   

a kültéri védelem (kapuk, kerítések, sáncok, árkok, akasztók stb.); építményvédelem (falazat, födém, padozat, tetőzet, ajtók, ablakok, rácsok, redőnyök, fóliák stb.); mechanikai tárgyvédelem (lemez- és páncélszekrények, széfek, trezorok, zárható bútorok és ládák stb.).

4

A piramis csúcsán álló SK a „saját kockázat” rövidítése. Forrás: Utassy Sándor: Komplex villamos rendszerek biztonságtechnikai kérdései doktori (PhD) értekezés, 2009.

49

Mindhárom terület meghatározó elemei a különböző zárak, lakatok és reteszek, ezért azok alkalmazására célszerűen komoly figyelmet kell fordítani. Az emberiséggel szinte egy időben kialakult használati tárgyak közé lehet sorolni, a fegyver mellett a zárszerkezetet is. Kevés olyan eszköz van az emberiség történetében, amely ilyen régóta uralná az alkalmazás e széles spektrumát.

A vagyonvédelem mechanikai eszközei, mint támadási pontok A mechanikai vagyonvédelmi eszközökre általában jellemző, hogy egy meghatározott szabványi környezetben különböző hatásokkal szemben meghatározható módon reagálnak. Ez a gyakorlatban valamekkora ellenállási értéket jelent. Az ellenállási érték, mint biztonságtechnikai fogalom, nem csak a környezeti hatások, vagy a szándékos rongálás, ill. erőszakos nyitással szembeni ellenálló képességet jelenthet, hanem különböző manipulációs eljárásokkal szembeni védelmet is. A vagyonvédelmi eszköz felhasználásától függően a manipulációs támadások különbözőek lehetnek. Egy egyszerű szerkezeti felépítésű zárszerkezet esetében egy manipulációs nyitás az elkövető számára sokszor egyszerűbb feladatot jelenthet, mint egy roncsolásos nyitás, nem beszélve arról, hogy a külsérelmi nyom hiánya általában a cselekmény és az észlelés közötti időintervallumot is növelheti, ami viszont a bűncselekmény egyes részleteinek megismerésében okozhat nehézséget. Egy biztonsági tasak, vagy plomba manipulációs nyitása, vagy hamisítása esetén az azonnali észlelhetőség elkerülése illetve az eredeti állapot, hitelesség illúziójának fenntartása a célja az elkövetőnek, hiszen így maga a cselekmény hosszabb ideig maradhat látenciában. Az elkövető számára másodlagos szempont a kivitelezhetőség, illetve az alkalmazott módszer nehézségi foka. Fentiek alapján a mechanikai vagyonvédelmi eszközök vizsgálatánál figyelembe kell venni azt, hogy az adott eszköznek mi a rendeltetése és milyen védelmi célt szolgál. A zárszerkezeteknek, értéktárolóknak, nyílászáróknak egyszerre kell védelmet nyújtani a roncsolásos és a roncsolás mentes nyitásokkal szemben, míg a plombák, értékszállító tasakok, zsákok esetében a roncsolásos nyitás elleni védelmi kérdés nem merül fel, hiszen az ilyen rongálódások, eszköznyomok éppen a jogszerű használat során keletkeznek. Ezen eszközök tervezésénél fő szempont az, hogy a legkisebb rongálódás is jól látható legyen egy esetleges szándékos, vagy gondatlan sérülés azonnali észlelése és a személyi felelősség tisztázása azonosítása érdekében. [8] Ezek okán a különböző vagyonvédelmi eszközök vizsgálatánál különbséget kell tenni abban, hogy az ellenállási érték roncsolásos és/vagy roncsolásmentes támadással szemben értelmezhető. Ennek megfelelően biztonságtechnikai szempontból a mechanikai vagyonvédelmi eszközök legfontosabb alkotó elemeinek tekinthetőek az értéktárolók, a mechanikai-fizikai védelmi eszközök, a biztonsági üvegek és fóliák. A vagyonvédelmi eszköz fajtajellegétől függően az ellenállási érték meghatározására szabványokban megfogalmazott módszereken és irányelveken alapuló vizsgálatokat kell elvégezni. A mechanikai-fizikai védelmi eszközök esetében külön szabványok foglalkoznak a bejárati ajtók, biztonsági ablakok, portál elemek, függönyfalak a zárszerkezetek, 50

hengerzárbetétek, fix és mobilrácsok a biztonsági üvegek, megfelelően a biztonsági fóliák és üvegszerkezetek biztonságával.5 A szabványokban előírt vizsgálati módszerek alapján végzett tesztek vizsgálati eredményei alapozzák meg azt, hogy az adott vagyonvédelmi eszközt melyik védelmi kategóriába és milyen ellenállási értékkel sorolják be. A roncsolásos vizsgálatok esetében jellemzően a statikus és dinamikus erőhatásokkal szembeni ellenállás vizsgálatára kerül sor, míg a roncsolásmentes vizsgálatok esetén az ismert manipulációs eljárásokat tesztelik a behatás időintervallumának függvényében.

Ellenállásérték, védelmi színvonal Egy vagyonvédelmi eszköz ellenállási értékét, védelmi színvonalát szabványok alapján végzett roncsolásos-roncsolásmentes vizsgálatok eredményei rögzítik, amelyet aztán a megtörtént bűncselekmények tényszerű adatai igazolhatnak, vagy cáfolhatnak. Pl. egy hengerzárbetét ellenállási értékének meghatározásakor figyelembe veszik a zárlati variáció számát, a HSS minőségű csigafúróval szembeni ellenállás időintervallumát, a zármag kihúzásának időintervallumát és egyes álkulcsokkal szembeni védelem mértékét. [9]

A vagyonvédelmi eszközök fajtajellegétől függően eltérő besorolási struktúrákkal lehet találkozni. A hengerzárbetét esetében a hivatkozott szabvány öt védelmi osztályt határoz meg, amelyeket a gyakorlatban az alábbi védelmi kategóriákba sorolnak:   

az 5. szint a teljes körű mechanikai-fizikai védelem alkotóeleme lehet; a 4. és a 3. szint a részleges mechanikai-fizikai védelem alkotóeleme lehet; a 2., 1. védelmi besorolás nem tartalmaz biztonsági elemeket ezért ezek a minimális mechanikai-fizikai védelem részeiként vehetők figyelembe.

A fizikai védelmen belül a mechanikai védelem értékelése során komplexen kell vizsgálni az adott alrendszert. Egy mechanikus védelmi színvonal megítélésében gyakorta hajlamosak vagyunk téves következtetéseket levonni használatukról, alkalmazáshatóságukról, egy esetleges támadással (jogosulatlan nyitással) szembeni ellenálló képességükről, amennyiben téves információval rendelkezünk a zárak védelmi kapacitását illetően. [10] „A zárak épületek, helyiségek ajtajai, kapui, ablakai, szekrények, fiókok, páncél- és lemezszekrények, kazetták, gépjárművek ajtajai, valamint táskák és bőröndök stb. zárására szolgáló olyan szerkezetek, amelyek alkalmazásával meg kívánják akadályozni, hogy az adott objektumba, épületbe, vagy helyiségbe stb. arra illetéktelen személy bejusson, illetve az ott(szekrényekben, fiókokban, táskákban, bőröndökben stb.) elhelyezett tárgyakhoz hozzájuthasson.” [11]

MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány MSZ EN 12600 szabvány 5

51

A hazai publikációkban a zárak biztonsági fokozata meghatározásának vizsgálatára figyelembevett jogosulatlan behatolások közül legnagyobb figyelmet az erőszakos, rongálódással járóbehatolások, zárnyitások érdemlik ki. [12] A feltörés bizonyos esetekben lehet legális is, pl. működésképtelenné vált zárszerkezet, vagy elvesztett, vagy ellopott kulcs esetén történő zárcserét megelőzően. A bűnelkövetők által alkalmazott módszer, hogy az elkövető nem úgy jut be a védett területre, hogy a zárat feltöri, vagy kinyitja, hanem először megrongálja azt, majd amikor a tulajdonos gondoskodik a javításáról és esetleg a javítás hosszabb ideig elhúzódik, az elkövető ezt az időszakot kihasználva követi el a bűncselekményt. A szándékosan megrongált zárszerkezet cseréje alkalmával elkövetett betörések kárrendezési folyamatában ez zavart kelthet.[13]

A működésbiztonság a védelmi szint megítélésében nem elhanyagolható tényező, hiszen a rendeltetésszerű működésben fellépő zavarok, akadályok, meghibásodások a védelmi szintben folytonosság megszakadást okozhatnak. A működésbiztonság különböző vagyonvédelmi eszközök esetében eltérő módon értelmezhető. Egy zárszerkezet esetében a folyamatos és megbízható működést jelenti amennyiben annak használata a gyártói, telepítői, biztonságtechnikai előírásokkal, ajánlásokkal összhangban történik. Más vagyonvédelmi eszközök esetében, mint pl. plomba, pénzszállító tasak a megbízható működést az eltérő környezeti feltételek melletti akadálymentes használat és a gyártó által garantált védelmi színvonal egyenletes biztosítása a teljes használati időszakon belül. Jellemző zárnyitási módszerek A kriminalisztikával foglalkozó szakirodalmak az alábbi zárnyitási módszereket különbözteti meg az előfordulásuk alapján:     

zártörés, hengerzártörés; zárfúrás; zár beütés, leütés; Maghúzás roncsolás mentes zárnyitás.

A hazai bűnügyi szakértői gyakorlatban ismertté vált elkövetési módszerek és eszközök rendkívül változatosak. A nyomvizsgálatban szerzett tapasztalatok és megfigyelések alapján a különböző nyitási és feltörési technika jelentősen eltérő hányadban jelenik meg a betöréses lopásokkal kapcsolatban. Pl. a roncsolásos zárnyitások közül még mindig listavezető a hengerzártörés és a roncsolásmentes nyitások esetében ugyanígy a csapfelszedő álkulcsos zárnyitási módszernek tulajdonítható a legnagyobb hányad. Ezeket a megfigyeléseket a BSZKI Nyomszakértői Laboratóriumának statisztikai adatai is alátámasztják.

52

2. ábra:BSZKI Nyomszakértői Laboratóriumában megvizsgált hengerzárbetétes zárszerkezetek vélelmezett nyitási technikáinak megoszlása (Forrás: Elek Imre: Vagyonvédelmi eszközök, mint traszológiai nyomhordozók doktori (PhD) értekezés NKE 2015) A jogosulatlan zárnyitás során keletkezett elváltozások, illetve a vizuális észlelhetőség szempontjából különbséget kell tenni a roncsolásos és a roncsolásmentes elkövetési módszerek között.

Érdekes újdonság? Zár savazás A vagyonvédelem egyes forrásai említést tesznek a zárak savazásos nyitásáról, azonban az elmúlt 20 éves időszakon belül bizonyíthatóan savazással kinyitott zárszerkezet a bűnügyi szakértői gyakorlatban nem fordult elő. Elterjedt az a feltételezés, hogy amennyiben megfelelő összetételű savat juttatnak a zárba, az lefolyva szétmarja a rugókat, megfelelő koncentráció esetén esetleg még a csapokat is, és az összes csap leesik, így a záróhenger csavarhúzóval könnyedén elfordíthatóvá válik. Sokan tévesen értelmezték így a „saválló” kifejezést, mivel a zár ellenálló képességét nem a rendeltetésszerű használattal, hanem a zár maró vegyi anyaggal történő roncsolásos nyithatóságával hozták összefüggésbe. A kilencvenes évek elején futótűzként terjedt a kereskedelemben az a hír, hogy bizonyos típusú zárak nemcsak törés, fúrás, álkulcsos nyitással szemben ellenállóak, de még a „savazásos” nyitási kísérletnek is. Ebben az időszakban egy betöréses lopás miatt indult nyomozás, melynek érdekessége az volt, hogy a bűnügyi technikusok azt gondolták, hogy egy új elkövetési módszerrel állnak szemben, amikor a zár biztosítása közben savmaradványokat is észleltek. A nyomozás során szakértőket is kirendeltek, azonban a szakértői vélemények a zárak nyitási módszerére vonatkozóan ellentmondásosak voltak ezért került sor a zárnyitási kísérletek modellezésére. A modellezéshez a bűnjelként lefoglalt zárakkal megegyező gyártmányú zárak lettek felhasználva. 53

Az ezzel kapcsolatos modellkísérletek (Elek Imre 2010) során a hengerzárbetétek, a zárak valóságos szerelési helyzetében - 50 ml salétromsav felhasználásával - végzett savazását követően megállapítást nyert, hogy 24 óra eltelte után a reteszelést végző szerkezeti elemek oxidálódtak, de sérülésmentes állapotban maradtak és a csapfészkekben lévő rugók az ellencsapok helyretolásához megfelelő rugóerőt biztosítottak. A hengerzárbetétekben lévő csapfészkek peremrészeinek sértetlen állapota alapján, zárt állapotban történt hengerkihúzás kizárható volt. A hengerzárbetétek hengereinek eltávolítása csak a henger elfordított, a hengerrögzítő gyűrű eltávolított, vagy kitágított állapotában történhetett volna. [14]

3. ábra: Hengerzár savazása, annak valóságos szerelési helyzetében (Forrás: Berek Tamás felvétele, képrögzítő eszköz: Fujifilm HS20EXR 35mm fókusztávolság) A zársavazásos modellezés rávilágított arra, hogy egy beszerelt állapotú zár életszerű körülmények közötti savazásával, hosszabb időn keresztül sem lehet olyan mértékű rongálódást előidézni, amely a zár nyitásához vezetne, vagy a zár biztonsági fokát jelentősen lerontaná. Ugyanakkor az is meglepő volt, hogy egy kiszerelt hengerzárbetét esetében, savban történő elmerítést követően már másodpercek alatt észlelhető rongálódás, elmaródás alakul ki. Az alábbi ábrán a helyszíni szemle során biztosított hengerzárbetét (1.) életszerű körülmények között savazott hengerzárbetét (2.) és kiszerelt állapotában elmerített hengerzárbetét (3.) látható.

54

4. ábra: Savazott hengerzárbetétek Forrás: (Elek Imre felvétele, képrögzítő eszköz: Sony Alpha-100--Minolta AF macro 100 mm 1:2,8 (32) A képeken savazott hengerzárbetéteken létrejött elmaródások láthatók. Az 1. kép a helyszínen eredetben biztosított hengerzárbetétet, a 2. kép a feltételezett nyitási kísérlet okozta felületi elváltozásokat ábrázolja, a 3. képen merítés hatására elmaródott hengerzárbetét látható.

Zárak biztonsági fokozatával szemben támasztott szabványi követelmények A megtörtént bűncselekmények kapcsán ismertté vált és vélelmezett elkövetési módszerek és az alkalmazott eszközök, betörő szerszámok, a bűncselekménnyel érintett zárszerkezet betörésállóságát igazoló tanúsítványával szemben nem ritkán ellentmondásos helyzet alakulhat ki, ami viszont a nyomozásban téves következtetések levonását is eredményezheti nem beszélve arról, hogy egy esetleges bírósági perben jogvitához vezethet. A biztonsági ajtók kézi betörés vizsgálatával az MSZ ENV 1627-1630:2001 szabványok foglalkoznak, a zárszerkezetek, vasalatok biztonsági fokozatával szemben támasztott követelményrendszert a MSZ EN 1303 írja le, az egyes minősítéseket a MABISZ megbízásából a Plútó Mérnöki Iroda végzi. [15] A számításba vett szabvány szerint a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban előírt legmagasabb követelményeknek.6 A szabványokban rögzített követelményrendszer a durva támadásokkal szembeni ellenállási osztályokat határoz meg, magasabb védelmi színvonal elérése esetén említi meg a letapogatás elleni védelmet illetve a „manipulációs nyitással való támadás elleni védelmet” nélkülözve a konkrét meghatározásokat álkulcs és idegen kulcs vonatkozásában. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a szabványi követelményrendszerben a legmagasabb védelmi kategóriában követeli meg a hengerzárbetét eltörése elleni védelmet.

6

MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány, MSZ ENV 1303 szabvány

55

Egy adott vagyonvédelmi eszköz egyetlen gyenge pontja képes meghatározni egy teljes rendszert. Mechanikai vagyonvédelmi eszközök esetében ez jellemzően a leggyengébb láncszemet jelenti. Így van ez a zárszerkezetek esetében is, ahol az egyik legnagyobb problémát a hiteles márkajelzés nélküli zárszerkezetek jelentik, mivel ezek a termékek a márkajelzéssel ellátott társai mechanikai ellenálló képességeikhez viszonyítva jelentősen alulmaradnak.

Befejezés A biztonságtudomány szempontjából a biztonság valakinek a léte, vagy valaminek a rendeltetésszerű működése és az azt veszélyeztető szándékos jogellenes magatartások együtthatása. Ezek megelőzése, megakadályozása, elhárítása érdekében védelmi erőforrásokat kell alkalmaznunk. Tehát a személy- és vagyonvédelem egy változó dinamikus állapot, melyet közvetlenül két tényező befolyásol. Az egyik a veszélyeztetés, a másik pedig az alkalmazott védelmi erőforrások. A két tényező egymással szemben hat, a veszélyeztetés növekedése csökkenti, az alkalmazott védelmi erőforrások szinten tartják, vagy növelik a biztonságot. [16] A vagyon elleni bűncselekmények közül talán a betöréses lopás az amelynek meghatározó szerepe van a bűnözés alakulásában. A bűnügyi statisztikai adatok, a publikált elkövetési módszerek, eszközök, a bűnözői profizmus és a felderítetlen ügyek jelentős hányada mind negatívan befolyásolja az állampolgárok biztonságérzetét és vagyonbiztonságát. A bűnügyi szakértői gyakorlat azt mutatja, hogy az elkövetői módszerek folyamatosan bővülnek, újabb és újabb eszközök, betörő szerszámok kerülnek napvilágra. A profi betörők szakmai fejlődésében a korszerű technikai eszközök elterjedése (internet, kommunikáció, gps stb.) is komoly szerepet játszik. [17] A komplex védelem felépítésénél a fenyegetések függvényében kell dönteni a mechanikai és elektronikai védelem eszközeinek alkalmazásáról az őrszolgálat támogatása érdekében. Az élőerős védelem önmagában költséges és az emberi hibalehetőséget figyelembe véve szinte folyamatosan kockázatokkal terhelt komponens. Hatékonyságának megőrzése, valamint a működtetése során „betáplált” energia hasznosulása érdekében rendkívül fontos az élőerős védelem támogatása a komplex vagyonvédelmi rendszer elektronikai és mechanikai komponensek technikai eszközeivel.[18] A hatékonyság egyik záloga az összetevők helyes arányának kialakítása és fenntartása. A rendszer rugalmasságát az adja, hogy a körülmények változását követően változtatható a komponensek aránya. Az élőerős, valamint az elektronikai elem jelentősen bővíthető, a mechanikai védelem szerepe és aránya változik a legkevésbé a korábbi szinthez képest a komplex védelmen belül. A mechanikai védelem elsődleges célja a behatolás késleltetése, az elektronikai védelem jelzőrendszerei által értesített élőerős védelem helyszínre érkezéséig, beavatkozásáig. Másodlagos funkciója az elriasztás, elrettentés az alkalmi elkövetők szándékának befolyásolása.[19] 56

Az közismert, hogy a vagyonvédelmi rendszer hatékonyságát a leggyengébb elemének hatékonysága determinálja. Nem kellő körültekintéssel felépített rendszereknek gyakorta a mechanikai összetevője jelenti a leggyengébb láncszemet. A zárszerkezet a mechanikai vagyonvédelem meghatározó szegmense, és kriminalisztikai szempontból is előkelő helyet foglal el, mivel számos bűncselekménnyel kapcsolatban szükséges vizsgálni a jogosulatlan behatolás, zárfeltörés körülményeit. Az ellenállási értékrendszer szinten is értelmezhető, amelyben általában a „leggyengébb láncszem” határozza meg az ellenállási értéket.

Irodalomjegyzék [1][3][7][16] Berek Lajos: Biztonságtechnika ÁROP – 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel jegyzete NKE 2014 [2] Kiss Sándor: Biztonságtechnika alapjai, főiskolai jegyzet, 2004, ZMNE, Budapest [4] Utassy Sándor: Vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése Detektor Plusz, 14. évf. 8-9. szám 2007. aug.-szeptember, 18.-20. oldal, ISSN1217 9175 [5] Berek Lajos-Vass Attila: Gázturbinás erőműi objektum védelme, Hadmérnök IX. évfolyam 2. szám 2014. júniusISSN1788-1919 http://www.hadmernok.hu/142_01_berekl.pdf [6] Berek Tamás: Vagyonvédelmi koncepció kialakításának sajátosságai veszélyes anyagok vizsgálatát biztosító létesítmények esetében Hadmérnök VI. Évfolyam 4. szám - 2011. december ISSN1788-1919 http://hadmernok.hu/2011_4_berek.php [8] Elek Imre: Vagyonvédelmi eszközök, mint traszológiai nyomhordozók doktori (PhD) értekezés NKE 2015 [9] MSZ EN 1630 szabvány, www.pluto.hu/mechanikai fizikai védelem. Letöltés ideje: 2015.05.13 [10][12] Elek Imre: Mechanikus zárszerkezetek a biztonságtechnikában traszológus szemmel Hadmérnök, V. Évfolyam 1. szám 2010. március ISSN1788-1919 http://hadmernok.hu/2010_1_elek.pdf [11] Kertész I. - Katona G. - Katona Gézáné - Lengyel Z. - Illár Sándor - Szinák J. - Krebs S. - Jakab L. - Pálmai Józsefné: Krimináltechnika, BM Könyvkiadó 1984. p .268 [13][17] Elek Imre: Vagyon elleni bűncselekmények kulcskérdései, Bolyai Szemle XIX. évf. 2. sz. 2010 http://portal.zmne.hu/download/bjkmk/bsz/bszemle2010/2/11.pdf [14] Elek Imre: Vagyonvédelmi eszközök, mint traszológiai nyomhordozók doktori (PhD) értekezés NKE 2015 [15] MSZ ENV 1627-1630:2000 szabvány, MSZ ENV 1303 szabvány

57

[18]Berek Tamás - Bodrácska Gyula: A fizikai védelem eszközeinek alkalmazása építőipari kivitelezések élőerős védelmének támogatása során 2011. Bolyai Szemle XX. évf. 2. szám, ISSN: 1416-1443 http://portal.zmne.hu/download/bjkmk/bsz/bszemle2011/2/Berek_Bodracska.pdf [19] Utassy Sándor: Komplex villamos rendszerek biztonságtechnikai kérdései, Doktori (PhD) értekezés, 2009.

58

XXV. évfolyam, 2015. 3. szám Györök László1

A HADSZÍNTÉR-ELŐKÉSZÍTÉS LEHETSÉGES FELADATAI A XXI. SZÁZAD KIHÍVÁSAI TÜKRÉBEN2 POSSIBLE TASKS OF PREPARATION THEATRE OF WAR IN THE LIGHT OF CHALLENGES OF THE 21ST CENTURY Absztrakt A technikai fejlődés és a merényletek gyakoribbá válása megváltoztatta a hadszíntér fogalmát és ezzel a hadszíntér-előkészítés feladatrendszerét is. A hadszíntér-előkészítés célja nem változott, az továbbra is minden körülmények között az ország épségének, függetlenségének, civil lakosságának, valamint anyagi és eszmei javainak védelme a védelmi erők alkalmazásának rendszabályaival összefüggésben. E tanulmány a hadszíntér-előkészítés korábbi eredményeinek áttekintésével és a XXI. században várható hadviselés új formáinak megfelelő néhány, építési megoldáselvi javaslatát szemlélteti.

Kulcsszavak: hadszíntér, előkészítés, folyamat, hatás. Abstract Technical evolution and assassination getting more and more frequent changed conception of theatre of war and therefore the task system of preparation of theatre of war. Aim of preparation of theatre of war stayed on to protect soundness, independence, population and possession of the country to support the act of defence forces following regulations. The paper reviews former results of preparation of theatre of war, and introduces some construction methods for problems forms of new type of warfare taken in the 21st century.

Key words: theatre of war, preparation, effect, process.

1. Bevezetés A hadszíntéren3zajló ütközetek nemcsak a szemben álló katonai erőket terhelik, hanem az ütközetek jellegétől függően veszélyeztetik a polgári lakosságot, a területi épséget és függetlenséget, a jogbiztonságot, valamint az anyagi és eszmei javakat is. Annak érdekében, hogy a hadi tevékenység, a harc minél kevésbé veszélyeztesse az értékeket, korlátozott területre terjed

1

NKE KMDI II. éves doktorandusz, [email protected] Bírálta: Dr. habil. Kovács Tibor ny. mk. ezredes (PhD), címzetes egyetemi tanár, [email protected] 3 „Hadszíntér: háromkiterjedésű földrajzi térség, amelyben a hadviselő (összeütköző) felek haderőiket összevonják, szétbontakoztatják, és egységes hadászati elgondolás és terv alapján haditevékenységet folytatnak.” … „A haditechnikai fejlődés ma már problematikussá teszi a hadszínterek elhatárolását, mivel azok a szemben álló hadviselő felek országainak teljes mélységére kiterjedhetnek, valamint a kozmikus térségre is.” Szabó József (szerk.): Hadtudományi lexikon. 1. köt. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995, 472. o. 2

59

ki, ahol a védelmi erők hatékonyan végezhetik feladatukat. Ezt, az adott területet a hadszíntérelőkészítés4 feladatrendszerében előzetesen fel kell készíteni a várható behatásokra. E tanulmány a hadszíntér-előkészítés szükségességének, formáinak, és korábban elért megoldásainak áttekintésével, a XXI. században várható veszélyek kiváltó okainak, és a hadviselés néhány új formájának bemutatásával, valamint a modern hadszíntér-előkészítés néhány elvi javaslatával foglalkozik. A tanulmány célja, hogy szemléltesse a hadszíntér-előkészítés néhány különleges építészeti problémáit is.

2. A hadszíntér-előkészítés indoka, formái és feladatai Az emberi történelmet végigkíséri a küzdelem. A küzdelem végső célja mindig a győzelem kivívása, de a küzdelem jellegétől és körülményétől függően egy adott területen elért részleges eredményeket is sok esetben sikernek kell tekinteni. A küzdelem számtalan lehetséges formája közül a fegyveres küzdelem az, amely a résztvevők legösszetettebb erőfeszítését igényli, és amelynek kimenetele számos összetevőtől függ. Függ többek között a küzdelemben résztvevők képességétől, a felkészülésük eredményességétől, és attól, hogy milyen mértékben sikerül a rendelkezésre álló idő alatt a veszélyeket felismerni, elhárítani, a küzdelemben várhatóan hátrányos adottságokat megszüntetni. A hagyományos módon vívott fegyveres küzdelmek a hadszíntéren a harci övezetben zajlanak. Napjainkban viszont a harci övezet és a hadszíntér tényleges területrészének az számít, amelyet a küzdelemben résztvevők: – annak tekintenek, illetve; – képesek a tevékenységükkel harci övezetként, hadszíntérként használni. A hadszíntér a fegyveres küzdelem jellegétől függően korlátozódhat egy ország területére, érintheti az egymással szomszédos vagy egymástól távoli országok területét, valamint kiterjedhet a szövetségek teljes területére is, amelyek közül ténylegesen csak egyetlen ország területén harcolnak. Még, azok az országok vagy szövetségek se bízhatnak abban, hogy területüket háborús konfliktusoktól mentes marad, amelyek területén fegyveres küzdelem már évtizedek óta nem történt. Ahhoz, hogy ne váljanak védtelenné, számolniuk kell a területük és érdekük elleni fegyveres támadással. Emiatt felkészülésként egyrészt állandóan vizsgálni kell, hogy a fegyveres küzdelem milyen formában történhet meg, másrészt mindig törekedni kell a küzdelem várható formái szerint hátrányos meglévő adottságok megszüntetésére. „Az ország területe védelmi célú hadszíntér-előkészítésének rendszabályai, feladatai béke, veszélyhelyzet és háború időszakában – egymásra épülten, egy átfogó rendszert alkotva – kerülnek végrehajtásra.”5

4

„Hadszíntér előkészítés: az ország honvédelmi felkészítésének része, a hadászati biztosítás egyik fajtája. A hadszíntér-előkészítés az ország egész területére kiterjedő, békében és háborúban megvalósítandó olyan rendszabályok összessége, amelyek megteremtik a fegyveres erők sikeres alkalmazásának feltételeit.” Szabó József (szerk.): Hadtudományi…, 472. o. 5 Szabó Sándor - Kovács Tibor – Kovács Zoltán – Hodosi Lajos: Műszaki jellegű feladatok az ország területe védelmi jellegű előkészítése során. Hadtudományi tájékoztató, Budapest 2002/3. 150. oldal.

60

A NATO szövetség tagjainak a hadszíntér-előkészítés területén a területvédelemben, az infrastruktúra és az NSIP6 fejlesztésekben, valamint a HNS7biztosításában nemzeti katonai illetve szövetségi szintű, képesség fenntartó és fejlesztő feladatai vannak. [1] [2] 2.1 Hadszíntér-előkészítés keretében korábban végrehajtott feladatok Az ókorban a hadszíntér-előkészítés feladatai során létrehozott legjelentősebb építményeknek az akkori rendszereket leginkább veszélyeztető idegen népek behatolásai ellen emelt kínai „Nagy fal”, és a Római Birodalom határa mentén emelt összefüggő védvonal tekinthető. A kínai „Nagy fal” határvédelmi, és katonai közlekedési útvonal rendszert több százezer katona, földműves és elítélt több száz évig építette földből, téglából és kőből, hozzáigazítva a fal nyomvonalát a domborzati viszonyokhoz. A Római Birodalom határán is az árkok, cölöpök, sáncok, kőfalak és őrtornyok egyedi rendszeréből álló védvonalat az ellenség behatolása ellen, védelmi célból hozták létre. Mindkét védvonal őrtornyai kommunikációs pontokként a birodalom távoli területei közötti gyors kommunikáció lehetőségét is biztosították. Európa szerte a középkorban védelmi rendeltetésű erődítményeket, később a mozgásban lévő csapatok ellátására, támogatásukra raktárbázisokat létesítettek. Az I. világháborút megelőző évtizedektől számos európai ország határánál vasbeton szerkezetű megerősített pontokkal, fészkekkel ellátott védvonal rendszereket hoztak létre. A hátországokban a hadszíntérelőkészítés hangsúlyát a kormányzati, a katonai és a logisztikai infrastruktúrafejlesztésére helyezték. Magyarországon a II. világháborút követő években elkezdődött a határvédelmi rendszer építése a déli határnál.8 [3] A Varsói Szerződés tagjaivá vált számos Közép- és KeletEurópai országhoz hasonlóan a hadszíntér-előkészítés fő feladatait a nukleáris fegyverkezési verseny fokozódása miatt a vezető szervek részére az ABV9 fegyverek hatásától menedéket nyújtó állami és katonai feladattal létrehozott védett vezetési pontok, légvédelmi- és rakétabázisok, valamint a polgári lakosság részére óvóhelyek építései jelentették. A katonai, és a nemzeti infrastruktúra fejlesztése is folytatódott, kettős rendeltetésű új létesítményeket, intézményeket és szervezeteket hoztak létre. [4] A hadszíntér-előkészítés főbb feladatait az alábbi táblázat szemlélteti:

1. táblázat: A hadszíntér főbb feladatait jelentő infrastruktúra fejlesztések 10

6

NATO Security Investment Programme: NATO Biztonsági Beruházási Program. Host Nation Support: Befogadó Nemzeti Támogatás. 8 Bővebben lásd: Kovács Tibor – Nyers József – Padányi József „Építünk, védünk, alkotunk – A műszaki csapatok története 1945-től napjainkig” ISBN 978 963 327 541 2 Zrínyi Kiadó, Budapest, 2013. vonatkozó fejezetei alapján. 9 ABV: nukleáris, biológiai, vegyi. 10 Készítette a cikk szerzője. Szabó Sándor: A hadszíntér-előkészítés műszaki jellegű feladatai: egyetemi jegyzet. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Műszaki hadműveleti-harcászati tanszék, Budapest, 1999, 22. o. alapján. 7

61

Az 1999. évi NATO csatlakozás után a hadszíntér-előkészítés célja megváltozott. Az új célok az ország érdekeit figyelembe vevő, és szövetségi kötelességből eredő új feladatok elvégzését követelték meg. 2.2.A globális és a területi helyzetet érintő veszélyforrások és hatásuk a XXI. században Annak ellenére, hogy a világot és benne az adott országot fenyegető összes veszélyt, azok hatását lehetetlen előzetesen teljes mértékben ismerni, a XXI. század folyamataira a Föld számos területén, valamint a múltban kezdődő és ebben a században zajló események és jelenségek hatásaiból trendeket lehet felállítani. A kialakult, vagy alakulóban lévő trendek mellett azt is valószínűsíteni szükséges, hogy a XXI. század történéseit új, véletlenszerű, speciális események bekövetkezése is befolyásolhatja. Az emberi tevékenységből, a környezet változása miatt bekövetkező folyamatok és az űrből érkező objektumok esetleges becsapódásából eredő különleges események is kiváltó okai vagy következményei lehetnek konfliktusoknak. A jelenleg ismert globális folyamatokból az alábbi táblázat összefüggéseit kell figyelembe venni:

2. táblázat: A 21. században globálisan figyelembe veendő folyamatok 11

Magyarország helyzetét a 21. században a globális folyamatok mellett a közvetlen környezettel való kapcsolatok változásai is befolyásolhatják, amelyek közül számolni kell a(z): – határon túl élők életkörülményei megváltozásával; – labilis társadalmi szerkezetű, adottságú környező országokban történő változásokkal; – előnyös tagságon és együttműködésen alapuló nemzetközi kapcsolatoknak beállt változásokkal. A fenti világszintű vagy helyi folyamat és esemény közül egy kritikus mértékű, vagy több egyidejű bekövetkezése a jelenleg ismert társadalmi környezet alapjainak működését közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti, ami további konfliktusok kialakulásához, háborúk kitöréséhez vezethet. Az a tény, hogy a globális folyamatok és események közvetlen negatív hatásai Magyarországon kevésbé érzékelhetők, nem pusztán a földrajzi elhelyezkedés következménye, hanem az ország katonai képességének fenntartása, fejlesztése érdekében végzett hadszíntér-előkészítés folyamatos feladatainak eredménye is.

11

Készítette a cikk szerzője.

62

3. A XXI. század kihívásai tükrében végrehajtandó hadszíntér-előkészítés néhány építési problémája, elvi javaslatok e problémák megoldására Annak érdekében, hogy a XXI. század negatív globális és helyi folyamatai, eseményei ne veszélyeztessék a társadalmakat, ne eszkalálódjanak helyi vagy több nemzet közötti háborúvá, egyrészt törekedni kell a kiváltó okok csökkentésére, másrészt védelmi intézkedéseket kell foganatosítani a hadszíntér-előkészítés feladatainak folyamatos biztosítására. Megelőző védelemként valós információk beszerzése és elemzése szükséges a biztonságot veszélyeztető személyek, szervezetek és országok céljairól és tevékenységéről. Az információk alapján reális veszélyű cselekmények bekövetkezése ellen, a hatásaik csökkentésére megfelelően arányos és hatékony védelmi intézkedéseket kell foganatosítani. 3.1 A hadszíntér-előkészítést meghatározó problémák a 21. században Helyi és globális folyamatok hatására az elmúlt másfél évtizedben számos fegyveres konfliktus bontakozott ki. A világ más részeihez hasonlóan Európában is merényleteket követtek el, amelyek közül a 2004-ben Madridban és 2005-ben Londonban a tömegközlekedési járatokon robbantásokkal, 2015-ben Párizsban gépfegyverekkel elkövetett demonstratív jellegű cselekmények voltak a legpusztítóbbak. A világ többi részén elkövetett merényletek nagy része idegenforgalmi létesítményeknél turisták ellen irányultak, de jellemzőek voltak még a járművekkel, vagy a vágóeszközökkel elkövetett cselekmények is. Ezek a merényletek, a hagyományos háborúkkal ellentétben mindig felkészületlenül értéka védelmi erőket és közvetetten a társadalmat is. E merényletek többségét olyan kis létszámú szervezett csoportok követték el, amelyek részben hasonló ideológia alapján, az egyes esetekben közös cél érdekében, egységes szándékkal cselekedtek. Az elkövetett merényletek, és a globális folyamatok kedvezőtlen hatása alapján nem lehet kijelenteni, hogy a merényleteket kiváltó ideológiák megszűntek, és azt se, hogy elfogytak a potenciális elkövetők. Mindez azt jelenti, hogy a hagyományos hadszíntér-előkészítés feladatrendszerét ki kell egészíteni a XXI. század kihívásai alapján szükségessé váló feladatokkal a védelmi erők hatékony alkalmazhatósága érdekében.

1-2. kép: Az 1. (baloldali) képen migránsok kritikus tömege a Baross téren, a 2. (jobboldali) képen migránsok által hátrahagyott terület helyreállítása Hegyeshalomnál12 12

1. kép: Baross tér. Készítette a cikk szerzője. 2. kép: Hegyeshalom. Készítette a cikk szerzője.

63

3.2 Néhány elvi javaslat a 21. század hadszíntér-előkészítés, építési jellegű problémáinak megoldására Magyarország területén a hadszíntér-előkészítés feladatrendszerében olyan intézkedéseket szükséges foganatosítani, amelyek: – megelőző jellegűek; – rendszabályokkal, szervezéssel, kommunikációval csökkentik alakosság, a terület, a függetlenség, a jogbiztonság, az infrastruktúra, az anyagi és eszmei javak veszélyeztetettségét és az esetleg bekövetkező események hatásait. A hadszíntér-előkészítés feladatrendszerébe az olyan, jelenleg is aktuális feladatok tartoznak bele, mint az MH Pápa Bázis repülőtér beruházásai, de szükség esetén a modern helikopterbázisok létesítése, vagy a biztonsági határzár bővítése is szükségessé válhat.[2] A hadszíntérelőkészítés feladatrendszerében számos, az alábbiakban vázlatosan bemutatásra kerülő egyéb feladatot is el kell végezni. Létre kell hozni és üzemeltetni kell egy olyan adatbázist, amely – folyamatos pontosítás (adatszolgáltatás) mellet – idő- és tényszerű adatokat tartalmaz a gazdasági társaságok használatában lévő, de a haderőnél a béke- és a háborús időszakban szükségessé válható kapacitásokra vonatkozóan. Ennek a nyilvántartásnak ki kell terjednie a polgári életből bevonultatható személyi állományra (kiképzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokkal), a speciális járművekre, gépekre, eszközökre, raktárakra, anyaglelőhelyekre, gyártási kapacitásokra és az ezeket működtetni képes személyekre.13 A hadszíntér-előkészítésfeladatai között a közlekedés infrastruktúra alrendszerében is változtatásokat szükséges elvégezni. Az elmúlt másfél évtized merényletei célpontjainak ismeretében és a közlekedés infrastruktúra alrendszer kritikus, vagy kritikus jellegű infrastruktúráinak kiszolgáltatottsága csökkentésére a villamosított vasúthálózatot legalább még egy, a közúti és a gyalogos forgalomtól indokolt esetben elzárható, a főváros területén kívüli új Duna híddal szükséges bővíteni. E felvetés részletes indoklása külön tanulmány tárgyát képezi. A világ számos részén a tömegközlekedési járatoknál, a tömegrendezvényeken és a középületekben elkövetett merényletek azt is indokolttá teszik, hogy terrorveszély esetén a közelben tartózkodók közelében található óvóhelyeket14az arra rászorulók azonnal használatba tudják venni. Az óvóhelyek lakosság által azonnali igénybevételéhez a(z): – óvóhelyek létesítésére, műszaki követelményeire, és kettős rendeltetésű használatára vonatkozó jogszabályi előírásokat meg kell változtatni; – lakosság részére minden időben elérhető tájékoztatást kell biztosítani a használható, közelben telepített óvóhelyek elhelyezkedéséről, megközelíthetőségéről; – az ABV fegyverek XXI. században történő használatára felkészülésként a meglévő, nagy befogadóképességű életvédelmi létesítményeket fel kell újítani, az elavultak he13

Kovács Tibor – Nyers József – Padányi József „Építünk, védünk, alkotunk – A műszaki csapatok története 1945-től napjainkig” ISBN 978 963 327 541 2 Zrínyi Kiadó, Budapest, 2013. vonatkozó fejezetei alapján. 14 „…megfelelően kiépített műszaki létesítmény, amely határoló szerkezetei, berendezései, felszerelése és műtárgyai révén meghatározott védelmet nyújt támadó fegyverek és katasztrófák hatásai ellen.” MI-04-260-1 Építésügyi Ágazati Műszaki Irányelv. Életvédelmi létesítmények tervezése: óvóhelyek. Általános előírások. A PVOP: III-IV-V. osztályú védőképességű óvóhelyek tervezése és méretezése (1970) című kiadvány helyett. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, h. n., 1993, 3. o.

64

lyett, és az elhelyezhető lakosság arányának javítása érdekében, új óvóhelyeket kell létesíteni. Mivel az ország legnagyobb befogadóképességű életvédelmi létesítménye a metró, mélyvezetésű, zárt tér jellegű állomásai és hálózatrendszere kevésbé alkalmas a leggyakrabban elkövetett típusú merényletek elleni hatékony védelemre, ezért a metróhálózatban elkövethető merényletek valószínűségének csökkentésére külön intézkedéseket szükséges foganatosítani. [5] Ezeknek az intézkedéseknek érinteniük kell a nagyméretű, vagy kétséges tartalmú poggyászok előzetes átvizsgálhatóságát az állomások bejáratánál lehatárolt zónában kialakított röntgenberendezéssel.

3-4. kép: A 3. (baloldali) képen Transzeurópai vasúti közlekedési hálózat részlete, a 4. (jobboldali) képen metróállomás területére kihelyezett vizsgálóhely 15

A hadszíntér-előkészítés feladatában a helyi védelem befogadóképességének növelése mellett a kimenekített, kitelepített lakosság, vagy szükség esetén a migrációra kényszerült tömegek befogadására alkalmas táborokat is ki kell alakítani. Az új befogadó táboroknál ki kell építeni a teljes tábori infrastruktúrát a táborvezetői, a szállás, az étkezési, a szociális, az oktatási, az egészségügyi, a raktár és műhely, valamint a tábort határoló kerítésrendszerrel. [6]

5-6. kép: Az 5. (baloldali) képen befogadó tábor, a 6. (jobboldali) képen befogadó tábor Törökországban16 15

3. kép: Vasúti közlekedési hálózat. http://www.kti.hu/uploads/images/Trendek-9/2-Infrastrukt%C3%BAra/T09_2-100.JPG(2016. 01. 20.) alapján. 4. kép: Metróállomás vizsgálóhellyel. http://shanghaiscrap.com/2010/04/beyond-security-theater-in-security-theater-and-the-shanghai-metro-x-raymachines/(2016. 01. 20.) alapján.

65

A bűnös célú robbantások pusztításának elkerülésére a rendezvényközpontok, középületek kialakítására vonatkozó építési jogszabályokat is célszerű módosítani. A módosítások többek között azért is szükségesek, mert számos rendezvényközpontban az épület belső területében alakítottak ki ruhatárat, amelyet nagyméretű csomagokkal, poggyászokkal is meg lehet közelíteni. A jogszabályok javasolt módosításának az a lényege, hogy megakadályozza a poggyászok, csomagok középületen belülre juttatását azáltal, hogy az épület telepítésétől és elrendezésétől függően egyrészt vagy a Szélfogó helyiségben kerül elhelyezésre a ruhatár funkció, vagy a középülettől védett távolságba kell elhelyezni egy, a ruhatár funkciót is tartalmazó fogadóépületet. A módosítandó jogszabályok többek között az: – 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről; – 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.

1. ábra: Könnyűszerkezetű fogadóépületben, illetve Középülettel egy tömegben kialakított Ruhatárak lehetőségeinek metszeti vázlata17 Mivel a Magyarországi települések elrendezésének többségét a merényletek elterjedése előtt alakították ki, és a világ számos pontján gépjárművekkel követtek el merényleteket, ezért az ilyen cselekmények lehetőségeit is csökkenteni szükséges. Utcabútorok, és a jelenleg meglévő korlátokhoz képest nagyobb védőképességű határoló szerkezetek telepítésével, valamint számos utcában a gépjármű és a gyalogos forgalom különválasztásával a városi közlekedés biztonsága növelhető.

16

3. kép: Befogadó tábor. http://www.pecsma.hu/pecs_aktual/osszel-epul-meg-tabor/ (2016. 01. 20.) alapján. 4. kép: Befogadó tábor Törökországban. http://www.theguardian.com/world/2013/jul/25/syrian-refugee-crisistensions-turkey (2016. 01. 20.) alapján. 17 1. ábra: Ruhatárak középületeknél elhelyezésének koncepciói. Az arányos ábrát a cikk szerzője készítette.

66

4. ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK A tárgyi tanulmány bemutatta a XXI. század globális és helyi várható folyamatainak alakulását és ennek következtében a hadviselés módjának, és a hadszíntér-előkészítés feladatrendszerének megváltozását okozó hatásokat. A tanulmány rávilágított a hadszíntér-előkészítés új feladataira, és elvi javaslatokat tett a merényletek és háborús cselekmények által veszélyeztetett értékek és létesítmények néhány építési részletmegoldására. Felhasznált irodalom [1]

Dr. Király László: Hadszíntér-előkészítés, befogadó nemzeti támogatás, kritikus infrastruktúra védelem – védelemgazdasági nézőpontból. [online] Hadtudományi Szemle, VIII. évfolyam, 2015/3. szám, 10-20. o.http://hhk.uninke.hu/downloads/kutatas/folyoiratok/hadtudomanyi_szemle/szamok/2015/2015_3/15 _3_hm_kiralyl.pdf (2016. 01. 17.).

[2]

Dr. Kovács Ferenc: A katonai infrastruktúra elméleti és gyakorlati kérdései. Előadás a Katonai infrastruktúra és fejlesztésének kérdései órán. Budapest, 2015. 10. 07., KMDI.

[3]

Dr. Ravasz István (szerk.): Betonba zárt hidegháború: az 1950-es években épített déli védelmi rendszer kutatása és feltárása. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, 2010, 207 o.

[4]

Holczer Ferenc: A hadszíntér-előkészítés elvei: jegyzet. Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Budapest, 1994, 35 o.

[5]

Kasza Anett: A fővárosi metró alkalmazási lehetőségei és korlátai a katasztrófák elleni védekezés területén. PhD értekezés - tervezet. NKE, Pécs, 2015.http://hhk.uninke.hu/uploads/media_items/ertekezes-tervezet-22.original.pdf (2016. 01. 06.).

[6]

Dudás Zoltán: Állandó és fél állandó táborok létesítése katonai tapasztalatok alapján. [online] Műszaki Katonai Közlöny, XXV. évfolyam, 2015/2. szám, 6-21. o. http://hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uninke.hu/PDF_2015_2sz/ossz_2015_2sz.pdf (2015. 11. 04.).

[7]

Szabó József (szerk.): Hadtudományi lexikon. 1-2. köt. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995, 1584 o.

[8]

Szabó Sándor: A hadszíntér-előkészítés műszaki jellegű feladatai: egyetemi jegyzet. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Műszaki hadműveleti-harcászati tanszék, Budapest, 1999, 65 o.

[9]

MI-04-260-1. Építésügyi Ágazati Műszaki Irányelv. Életvédelmi létesítmények tervezése: óvóhelyek. Általános előírások. A PVOP: III-IV-V. osztályú védőképességű óvóhelyek tervezése és méretezése (1970) című kiadvány helyett. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, h. n., 1993, 14 o.

67

[10]

Transzeurópai közlekedési hálózat. http://www.kti.hu/uploads/images/Trendek-9/2-Infrastrukt%C3%BAra/T09_2-100.JPG (2016. 01. 20.).

[11]

Beyond Security Theater: Unsecured Theater, and the Shanghai Metro X-Ray Machines.http://shanghaiscrap.com/2010/04/beyond-security-theater-in-security-theaterand-the-shanghai-metro-x-ray-machines/(2016. 01. 20.).

[12]

Hargitai szerint ősszel épül meg a tábor. http://www.pecsma.hu/pecs_aktual/osszelepul-meg-tabor/ (2016. 01. 20.).

[13]

Syrian refugee crisis raises tensions in Turkish border towns.http://www.theguardian.com/world/2013/jul/25/syrian-refugee-crisis-tensionsturkey(2016. 01. 20.)

Idézetek: 1. Hadtudományi lexikon. 1. köt. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995, 472. 2. Szabó Sándor - Kovács Tibor – Kovács Zoltán – Hodosi Lajos: Műszaki jellegű feladatok az ország területe védelmi jellegű előkészítése során. Hadtudományi tájékoztató, Budapest 2002/3. 150. oldal. 3. Kovács Tibor – Nyers József – Padányi József „Építünk, védünk, alkotunk – A műszaki csapatok története 1945-től napjainkig” ISBN 978 963 327 541 2 Zrínyi Kiadó, Budapest, 2013.

68

XXV. évfolyam, 2015. 3. szám 1

Dudás Zoltán

A SZIMBOLIKUS HELYSZÍN, MINT AKRITIKUS INFRASTRUKTÚRA LEHETSÉGES ELEME2 Absztrakt A katonai hadviselés megváltozott. A terrorizmus, mint az aszimmetrikus hadviselés típusa már Európában is jelen van, mely előrevetíti, hogy a hadviselés teljes átalakuláson ment keresztül. Korábbiakban a közel-keleti események jelezték, hogy a szokásos ellenfél az ellenfél ellen, technika a technika ellen felállás már a múlté. A kritikus infrastruktúra egy országon belül a társadalom, illetve a gazdaság működését elősegítő létesítmények, hálózatok és szervezetek összessége, vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése az adott ország működési feltételeire negatív hatással jár. Az egyre gyakoribbá váló,polgári tömegeket érintő támadások rámutatnak, hogy a korábbikban megfogalmazott, jelenleg hatályos nemzetközi, európai vagy hazai szabályozók nem követték le az időközben a támadások döntő többségét elviselő nagy tömegek befogadására alkalmas helyszínek besorolását, esetleges kritikus infrastruktúra ágazataként történő meghatározását. Ezen új támadási célpontok közös jellemzője, hogy polgári rendeltetésűek, könnyű célpontok, nagy tömegek befogadására alkalmasak,támadásuk fokozottan kelt közfelháborodást és riadalmat, kimagasló közvetett kihatással van az ország, a gazdaság és a társadalom működésére, nagy médiafigyelem kíséri, és a támadások következtében az áldozatok döntő többsége ártatlan polgári személy. A támadások új célpontjai a szimbolikus helyszínek, amelyek sérülékenységük és erőteljes társadalmi hatásuk következtében méltán válhatnak a kritikus infrastruktúra részeivé.

Abstract Military warfare has been changed. Terrorist attacks, as a type of asymmetric warfare are present in Europe, whichanticipates the warfare has completely transformed. Earlier events in the Middle East indicated that the conventional warfare, enemy versus enemy or technology versus technology is over. Critical infrastructure is the collection of facilities, networks and organizations, or parts of them, which facilitate a country’s society and economy. Destruction or loss of services has negativeconsequences forthe society, country or even at international scale. The increasing occurrence of attacks involvingcivilian crowds, point out, that international, European and national scale regulations formulated fifteen or ten yearsagohave not followed the changing circumstances. While the majority of attacks are committed against crowds, and put in effect in large places, the definition of critical infrastructure must be extended. The common feature of these new attack targets is theircivilian function, they are easy targets, are capable to be used by a large number of people,the assault results in public outcry and panic. These outrageshave high indirect impact on the functioning of the country, economy and society, have a large media attention, and the victims' vast majority are innocent civilians. The new targets of attacks are the symbolic sites, whichcould worthilybecome parts of the critical infrastructure due to their vulnerability and strong social impact.

Kulcsszavak: kritikus infrastruktúra, aszimmetrikus hadviselés, szimbolikus helyszín, biztonság, tömeg Key notes: critical infrastructure, asymmetricwarfare, symbolicsites, security, crowd

1

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola II. éves doktorandusz, [email protected] Bírálta: Dr. habil. Kovács Tibor ny. mk. ezredes, címzetes egyetemi tanár, [email protected]

2

69

Bevezetés Mindazon hallgatók, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára, vagy Katonai Műszaki Doktori Iskolájába járnak, köszönhetően Kovács 3 tanár urak hathatós munkájának már tanulmányaik kezdetekén tudják, hogy mi a kritikus infrastruktúra. Az infrastruktúra mind az anyagi szolgáltatások (energetika, hírközlés, pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi szolgáltatások, áru- és személyszállítás, logisztikai tevékenység), mind a nem anyagi szolgáltatások: (oktatás és kutatás, egészségügy, közigazgatás, rend-, hon- és katasztrófavédelem vagy éppen a szociális ellátás) épületeinek, helyszíneinek, szolgáltatásainak, továbbá humán erőforrásainak összessége. Ez egy olyan komplex rendszer, mely már az ókortól kezdve napjainkig folyamatosan fejlődik és kiegészül. Újabbnál újabb megoldások, szolgáltatások könnyítik meg az emberek életét, melyek beépülve a mindennapokba, főleg a társadalomszabályozó és irányító rendszerekbe, idővel megkerülhetetlenné válnak. A legutóbbi időszakban mutatkozó terrortámadások következtében – melyek elérték már Európát is – tapasztaljuk, hogy a korábbiakban a kritikus infrastruktúrával kapcsolatosan tett megközelítések ugyan helytállóak, de a támadások célpontjainak ismeretében kibővítésre szorulnak. A jelenleg hatályos nemzetközi, európai és hazai szabályozók fogalomtára nem tartalmazza az időközben kritikussá vált újabb helyszínek és helyzetek fogalmát. Ezek hasonló módon erőteljes kihatással tudnak lenni egy társadalom, egy ország vagy egy régió működésére. A terrortámadások elkövetői megtalálták azokat a könnyű polgári célpontokat, ahol tömegesen szedhetnek áldozatokat és tettüket nagy médiafigyelem kíséri. Ezen helyszínek sérülése vagy megsemmisülése a fokozott közfelháborodáson túl, kimagasló közvetett kihatással vannak az ország, a gazdaság és a társadalom működésére. Ezen tanulmány keretein belül a támadások új célpontjai, a szimbolikus helyszínek kerülnek bemutatásra, amelyek a következőekben felvázolt körülmények okán, méltán válhatnak a kritikus infrastruktúra részévé.

1. A kritikus infrastruktúra Definíció szerint a kritikus infrastruktúra „a nemzeti, szövetségi és uniós infrastruktúra azon létfontosságú elemei, melyek jelentős károsodása, üzemzavara vagy megsemmisülése súlyos következménnyel járna a nemzet vagy a nemzetek biztonságára, a gazdaságra, a környezetre és közegészségre, illetve egyes kormányok, az állam hatékony működésére”.4 A kritikus infrastruktúra a tengerentúlon meghonosodott fogalom szerint „mindazon fizikai vagy virtuális rendszerek és berendezések, amelyek oly létfontosságúak az Amerikai Egyesült Államok számára, hogy azok korlátozása vagy megsemmisülése meggyengítő hatással lenne a 3

Dr. Kovács Ferenc ny. mk. ezredes, Prof. Dr. Kovács László ezredes, egyetemi tanár, Dr. habil. Kovács Tibor ny. mk. ezredes, címzetes egyetemi tanár, Dr. Kovács Zoltán alezredes, egyetemi docens 4 Dr. Kovács Ferenc, A kritikus infrastruktúra védelme I., NKE jegyzet, 2014. p.15.

70

nemzetbiztonságra és a nemzetgazdaság biztonságára, a közegészségre, közbiztonságra vagy ezek bármelyik kombinációjára”.5 A kritikus infrastruktúra mindezek alapján egy országon belül a társadalom, továbbá a gazdaság működését elősegítő létesítmények, hálózatok és szervezetek összessége, vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkentése az országon belüli érintett felhasználói kör működési feltételeire negatív hatással jár. Ilyen kritikus infrastruktúra területek az energia, a közlekedés, a víz és élelmiszer ellátás, az egészségügy, a pénzügyi szektor, az infokommunikációs technológiák, az ipar, a kormányzat és közigazgatás, és a közbiztonság. Különböző országok különböző módon sorolják infrastruktúrájukat a kritikus infrastruktúrák közé. Vannak, olyan országok ahol a prioritások máshova esnek, és vannak olyanok ahol az egyes elemeket nem is tekintenek kritikusnak. Az Európai Unió a madridi 11/M6 és a londoni 7/77 támadást követően 2005 novemberében kiadta létfontosságú infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről szóló Zöld Könyvét, 8 amit lekövet a 2006 decemberében a miniszterek tanácsa által elfogadott, a Létfontosságú Infrastruktúrák Védelmére Vonatkozó Európai Program [1], leginkább idézett nevén EPCIP 9 , mely dokumentum már tagállami szinten is tartalmaz kötelezettségeket. Az uniós szinten megfogalmazott dokumentumok hozadéka, hogy a tagországok elkezdték összeállítani kritikus infrastruktúra kataszterüket, továbbá a tagállamok részéről összeállított infrastruktúra felmérésekbe kezd egy átgondolt rendező elv is beszivárogni. Ezek alapján a későbbiekben egységes szempontok szerint lehet osztályozni a kritikus infrastruktúrákat. Magyarország részéről kidolgozásra és elfogadásra került a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programja 2080/2008 (VI.30.) Kormányhatározat [2], mely jelenleg ugyan már nem hatályos, de főbb elemei megtalálhatóak az azt felváltó hatályos jogszabályokban. A tanulmány megírásának időpontjában a kritikus infrastruktúrát és azok védelmét érintő magyar jogszabályok a következők:  2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről;  65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról;  1035/2012. (II.21.) Korm. rendelet Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája;  2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről;  2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról;

5

USA, PATRIOT Act, Uniting and Strengthening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism Act of 2001 6 Madrid, 2004. március 11. (két és fél évvel a New York-i 9/11 támadást követően) 7 London, 2015. július 7. 8 ECI – European Critical Infrastructures / Európai Kritikus Infrastruktúrák 9 European Programme for Critical Infrastructure Protection

71

  



234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet a katasztrófavédelmi törvény végrehajtási rendelete;10 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól;11 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról; 1249/2010. (XI. 19.) Korm. hat. A 2008/114/EK tanácsi Irányelvnek való megfelelés érdekében végrehajtandó kormányzati feladatokról.

A jelenleg hatályos 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről [3], valamint annak végrehajtási rendelete a 65/2013. (III. 8.) Kormányrendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról,[4] már nem a korábbi egy mellékletes felosztásban, hanem a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmének hatályba lépését nyomon követő tagoltabb felosztást követ. A jogszabályban az ágazati és alágazati csoportosítások lekövetik a korábbiakban alapműnek számító, a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programja 2080/2008 (VI.30.) Kormányhatározatot. A jelenleg tapasztalható tagolás lehetővé teszi, hogy mind a törvény, mind a kormányhatározat szövegét a jogalkotók rugalmasan kezeljék, újabb ágazatok és alágazatok meghatározásával és esetleges kodifikálásával. A kritikus infrastruktúrát behatároló európai uniós és hazai jogszabályokban sorra visszacseng a New York-i, a londoni, vagy a madridi támadásokat követő doktrína, mely alapján a kritikus infrastruktúra mindazon elemek, szolgáltatások és humán erőforrások összessége, melyeknek megsemmisülése, vagy csak részleges kiesése az érintett társadalomra vagy az országra negatív hatással van”. Ez a megközelítés teljes mértékben megállja a helyét, ugyanakkor a terrortámadásokat követően tíz-tizenöt év távlatában, a jelenleg hatályos nemzetközi, európai és hazai szabályozók fogalomtára nem tartalmazza az időközben kritikussá vált újabb helyszínek és helyzetek fogalmát. Ezek hasonló módon erőteljes kihatással tudnak lenni egy társadalom,egy ország vagy egy régió működésére. A következő fejezetben,az előzőekben bemutatottak alapján, felvázolom, hogy a kritikus infrastruktúra fogalma miért igényel átgondolást, illetve egy újabb ágazat, a szimbolikus helyszínek meghatározásával a nagy tömegegű, sok embert mozgató rendezvények, események sikeres védelme érdekében hogyan kell számolni vele.

10

a Kormányrendeletben megtalálhatjuk a fogalmi meghatározásokat a kritikus infrastruktúrára, továbbá az európai kritikus infrastruktúra védelmére is 11 13.§ a fővárosi és megyei igazgatók ellátják a katasztrófák elleni védekezés feladatkörében a kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos feladatokat, közreműködnek a kritikus infrastruktúra elemek beazonosítási folyamatában, irányítják a kritikus infrastruktúra elemek védelmének erősítését, illetékességi területükön kapcsolatot tartanak a kritikus infrastruktúra elemek tulajdonosaival.

72

2. A kritikus infrastruktúra fogalmi meghatározásának újragondolása A korábbi 2080/2008 Kormányhatározat 1. számú melléklete (Zöld könyv a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti programról) meghatározása szerint: „Kritikus infrastruktúrák alatt olyan, egymással összekapcsolódó, interaktív és egymástól kölcsönös függésben lévő infrastruktúra elemek, létesítmények, szolgáltatások, rendszerek és folyamatok hálózatát értjük, amelyek az ország (lakosság, gazdaság és kormányzat) működése szempontjából létfontosságúak és érdemi szerepük van egy társadalmilag elvárt minimális szintű jogbiztonság, közbiztonság, nemzetbiztonság, gazdasági működőképesség, közegészségügyi és környezeti állapot fenntartásában”.12 A kritikus infrastruktúrafogalmi meghatározásának átgondolása előtt célszerű néhány gondolat erejéig kitérni a konvencionális hadviselés átalakulásának területére. A kritikus infrastruktúrák sajátossága, hogy veszélynek vannak kitéve. Az elsődleges veszélyforrások a szándékos cselekmények, amelyek lehetnek háborúk, polgárháborúk és fegyveres konfliktusok, de ide sorolhatóak a bűncselekmények, a különböző szabotázs akciók vagy éppen a különböző terrorcselekmények. Egy-egy kritikus infrastruktúra alágazat meghatározása során nem hagyhatók figyelmen kívül a természeti eredetű veszélyek vagy a civilizációs, technológiai veszélyek sem. Tekintettel arra, hogy utóbbiak sokkal inkább előrevetíthetőek, illetve szabályozók által megelőzhetőek, ezért ezekre nem térek ki jelen dolgozatban. A védelem szempontjából jelen esetben a szándékos veszélyforrásokra, azon belül is a terrorizmusra fókuszálok. Tekintettel az ártó szándékú veszélyforrásokra és az ilyen cselekményeknek mind gyakoribb jelenlétére, az ezekkel kapcsolatos fogalmi meghatározások átgondolása megkerülhetetlenné vált. A kritikus infrastruktúrák és az alkalmazott aszimmetrikus hadviselés összefüggésének a megértéséhez indokolt párhuzamba állítani a szovjet típusú és az atlanti szövetség katonai infrastruktúrára vonatkozó meghatározásait. A szovjet típusú katonai infrastruktúra meghatározása alapul veszi, hogy minden hadszíntérnek volt tekinthető. A „minden hadszíntér”felfogás a korábbi Hadtudományi Lexikon 13 megközelítésében is tetten érhető, mely szerint a katonai infrastruktúra a „Hadszíntéren a fegyveres erők felvonulását, szétbontakozását, harctevékenységük folytatását és mindenoldalú biztosítását segítő (megkönnyítő) katonai és polgári létesítmények, objektumok és szervezetek összessége. A legfontosabb elemei: a csapatok elhelyezési, ellátó-és javítóobjektumai; a védelmi létesítmények; út-, vasút- és csővezeték-hálózat; híradó rendszer; életfeltételeket biztosító közellátási és egészségügyi hálózat.”Ez a szovjet típusú katonai infrastruktúra megközelítés, kiemeli a „minden hadszíntér” elvet, amely napjainkban a Közel-keleten tevékenykedő fundamentalista szervezetek egyik alaptétele. A hazánkban használatos katonai infrastruktúra meghatározásból kitűnik, hogy NATO szinten máshova esnek a hangsúlyok. „A katonai infrastruktúra meghatározott katonai erő 12

2080/2008 Korm. határozat 1. számú melléklete, Zöld könyv a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti programról 3. fejezet 3.2. pont 13 Szabó József szerk.: Hadtudományi lexikon A-Zs I-II. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest-1995. p. 644.

73

normatívák szerinti elhelyezéséhez, fenntartásához, mozgatásához, alkalmazásához és vezetéséhez szükséges folyamatosan működő, vagy zárolt katonai kezelésű létesítmények, területek, technikai eszközök és kommunikációs rendszerek összessége, melyhez hozzátartozik a létrehozói és üzemeltetői állomány szakmai tudása is.” 14 A definícióból kiderül, hogy a kritikus infrastruktúra megközelítésében központi szerepet kap az adott állami, vagy katonai, vagy polgári infrastruktúra bázisán működő szervezet vagy szolgáltatás zavartalan működése. E szövetségi megközelítés szerint a biztonságot a kritikus infrastruktúrák vonatkozásában leginkább az energia, a közlekedés, a víz és élelmiszer ellátás, az egészségügy, a pénzügyi szektor, az infokommunikációs technológiák, az ipar, a kormányzat és közigazgatás és a közbiztonság ágazatokban indokolt szavatolni. A kritikus infrastruktúrák meghatározása során jelen pillanatban még figyelmen kívül hagyják a dzsihadisták által kedvelt fókuszpontokat. Az aszimmetrikus hadviselés következtében célponttá váltak olyan helyszínek is, amelyek a kritikus infrastruktúra európai meghatározásából még hiányoznak. Megítélésük szerint hadat kell viselni a hitetlenekkel szemben „a keresztesek 15 és zsidók ellen a szent háborút mindenhol meg kell vívni!”.16 Meghatározásuk szerint az igazhitűek, vagyis a muszlimok arra kaptak felhívást, hogy a világon bárhol, bármilyen formában szent háborút, azaz dzsihádot folytassanak a hitetlenek ellen. Amennyiben figyelembe vesszük adzsihadisták azon felfogását, hogy nincsenek kiszámítható eszközök és nincsenek konvencionális támadási helyszínek, vagyis az „Egész hitetlen világ hadszíntér!” 17 Akkor a kritikus infrastruktúrák meghatározása során célszerű a korábbi szovjet megközelítést szem előtt tartani, hogy mely további létesítmények, objektumok válhatnak potenciális kiemelt célponttá. A kritikus infrastruktúra meghatározása alapján a polgári rendeltetésű létesítmények, objektumok és helyszínek üzembiztonságának olyan fokú megzavarása, vagy annak gátolása mely a társadalom vagy ország biztonságos működését veszélyezteti, kritikussá teszi az adott létesítményt, objektumot vagy helyszínt. Vannak olyan polgári, leginkább szolgáltatást nyújtóhelyszínek, amelyeknek infrastruktúraként történő meghatározása körülményes, de a nagyszámú látogató, vagy résztvevő okán (például egy karnevál, egy futóverseny, egy fesztivál, egy nagy ifjúsági találkozó vagy koncert, egy rendezvény) egy esetleges terrorcselekmény következtében tud olyan kihatásokat generálni, ami komoly működési zavarokat okoz egy társadalom vagy akár az egész ország működésében. Mindezen oknál fogva e polgári helyszínek kritikus infrastruktúraként történő besorolása indokolt. A kritikus infrastruktúrát meghatározó jogszabályok áttekintése során tapasztalhatjuk, hogy a szabályozók nem irányultak a kritikus infrastruktúrák teljes védelmére, kiemelt figyelmet kifejezetten az egyes sebezhető pontok csökkentésére fordították. A kockázati tényezők tudatos és folyamatos beazonosítása kiemelt és meghatározó szempont a kritikus infrastruktúra elemek beazonosítása során. A szabályozók a kritikus infrastruktúrák 14

Dr. Kovács Ferenc, A katonai kritikus infrastruktúra elmélete , NKE jegyzet, 2015. p.3. dzsihaditák szerint keresztesek (crusaders – keresztes lovagok): az egész nyugati világ 16 Dzsihadista propaganda film https://www.youtube.com/watch?v=kkcx9IIOVzo Letöltés ideje: 2016. január 8. 17 uo. 15

74

meghatározása során hangsúlyozták a szabályozások rugalmas voltát, ami szintén alátámasztja a legújabb célpont helyszínek meghatározását és besorolását. Figyelembe véve és számolva a legújabb kihívásokkal, az európai és nemzeti kritikus infrastruktúra rugalmas felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy a szimbolikus helyszíneknek számító helyek, létesítmények, kritikus infrastruktúraként kerüljenek meghatározásra. Ugyancsak erősíti az előzőekben említett, leginkább szolgáltatást nyújtó helyszínek kritikus infrastruktúraként történő azonosítását, hogy annak meghatározása és csoportosítása között szerepel, hogy azok időszakosan vagy állandó jelleggel igényelhetnek védelmet. Az ideiglenesen nagy tömegek befogadására alkalmas helyszínek a legújabb tapasztalatok alapján kiemelt célpontjai lehetnek az aszimmetrikus hadviselést folytató csoportok számára. Az ilyen hadviselés nem fogad el semmilyen szabályt, nincs felhívás, nincs tárgyalás, bármilyen eszköz bevethető, ami az ellenséget megrettenti, akadályozza, vagy leginkább megsemmisíti. 18 Tekintettel, hogy az ellenfelek kultúrája, hadi és technológiai felszerelése jelentősen eltér, továbbá az aszimmetrikus hadviselés jellemzője a meglepetés, ezért a támadó fél nem a gentleman agreement 19 szerint fog támadni. Kihasználja előnyeit, kezdeményez, helyszínt jelöl, megfélemlít, fegyvernemet választ és nem utolsó sorban hadszínteret. Szabály, hogy nincs szabály! „Bárki és bármi lehet célpont, főleg ha tette az ellenséget gyengíti, elborzasztja, akadályozza.”20 A legújabb kori hadviselés mindenkori eleme az információs műveletek, mely „mindazon összehangolt, koordinált információs tevékenységet jelentik, amelyek arra irányulnak, hogy a másik félinformációs rendszerei működésének korlátozásával befolyásolják a társadalom egészének vagy egyes területeinek működési folyamatait. (…) Az információs hadviselés a saját erőknél erősokszorozó, a másik félnél erőcsökkentő, erőmegosztó szerepet tölt be.”21Az információs műveletek minden szinten jelentkeznek. A hadászati, hadműveleti, és harcászati szinteken túlmenően jelentkeznek a politikai, gazdasági vagy éppen kulturális-vallási területeken, úgy békeidőben, mint háborúban. Az információs műveletek keretein belül definiált, úgynevezett pszichológiai műveletek (PSYOP),22 melyeknek célja, hogy a tervezett tevékenységek során, meghatározott cselekmények révén az ellenfelet lélektanilag befolyásolják. A műveletek következtében a célpontok, érzelmi hatások következtében megváltoztatják céljaikat, cselekvésüket és nem utolsó sorban viselkedésüket. A célcsoport lehet egyén, csoport, szervezet, de akár egy egész társadalom vagy kormányzat is. A PSYOP nagyon könnyen nyomon követhető a világ nyugati részén a legutóbbi időkben elkövetett terrortámadások során. Ennek egyik eszköze a nyílt színen, több embert érintő, kellően dokumentált támadás, melyről a 9/11-es támadások egyik résztvevője Wailal-Shihri a következőképen fogalmazott: „…és amikor elkezdtünk azután kutatni, hogy mi gyengíti őket 18

Dzsihadista propaganda film https://www.youtube.com/watch?v=kkcx9IIOVzo Letöltés ideje: 2016. január 8. 19 általánosan elfogadott elvek („úriemberek megállapodása”) szerint, közmegállapodás 20 Dr. Kovács Zoltán: Az improvizált robbanóeszközök elleni védelem elvei, módszerei és eljárásai, Tanulmány, Budapest-2014, p.3. 21 Dr. Haig Zsolt, Dr. Várhegyi István: Információs műveletek I.,Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest-2004. p.66. 22 Psychological operations

75

legjobban, és mivel húzhatjuk át számításaikat, úgy találtuk, hogy az öngyilkos merénylettel tudjuk a legjobban terrorizálni az ellenséget, és a legnagyobb csapást mérni rájuk. Különösen akkor, amikor a hagyományos támadások már nem kivitelezhetők.” 23 [5] Ugyancsak a pszichológiai műveletek szemszögéből érdekes Oszama Bin-Laden tanmeséje: „És akkor azt kérdezték Antarahtól: hogy éred el, hogy az emberek félnek tőled? Így válaszolt: belenézek a szemükbe, és aki gyengének látszik, azzal kezdem és fejét veszem, mert ez könnyű. Majd ezt követően kiontott vérük láttán az erősek is megrémülnek.”24 Napjainkban a terrorista cselekmények, mint az aszimmetrikus hadviselés fajtái már Európában is megmutatták, hogy a hadviselés teljes átalakuláson ment keresztül. Míg korábbiakban csak a közel-keleti, szíriai vagy éppen iraki események jelezték, hogy a korábbiakban szokásos: ellenfél az ellenfél ellen, technika a technika ellen felállás már a múlté. Ez a fajta hadviselés Európában tetten érhető. Már nem csak katonák vívnak csatákat katonákkal, hanem civilek támadnak civilekre vagy a rendfenntartókra. Az hogy a támadók élő pajzsként civileket használnak akciójukhoz már nemcsak a Közel-keleten ismert, hanem a legutóbbi párizsi Bataclan szórakozóhelyen történt támadás során is megmutatkozott. A támadók nem viselnek egyenruhát, a közel-keleti területeken is ez már csak a szövetséges erők attribútuma. A kritikus infrastruktúra meghatározása során indokolt az aszimmetrikus hadviselés gerjesztette új helyzet körülményeivel is számolni, a támadni szándékozott infrastruktúra kiválasztásában nem lehet számítani írott vagy íratlan szabályra. A célpontok feltérképezésére a hírszerzésen túlmenően a legpontosabban a fundamentalisták által közreadott propaganda dokumentumok szolgálnak. Ayman al Zawahiri, az Al-Kaida vezetője gazdasági és információs dzsihádot hirdetett meg az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei ellen. Stratégiailag fontos feladatként megjelölték a kritikus infrastruktúrák elpusztítását. A szervezet 20 éves 2000-2020 közötti programjában25 [6] az ötödik fejezet a Kalifátus 2013-2016 közötti kinyilvánításáról szól, melyre 2014. június 29-énkerültsor az Iraki és Levantei (Szíriai) Iszlám Állam kikiáltásával. Ezt követően, a program szerint a világ muszlim erői világraszóló intifádába, azaz szent háborúba kezdenek. A hatodik fejezet a „Totális összeütközés”, melyre 2016-2020 között kerül sor, mely a hívők, vagyis a muszlimok, és a nem hívők, vagyis mindenki más közötti teljes mértékű háborút jelent. [7]Amint az elmúlt években tapasztalhattuk a muszlimok által jelentősen megnövekedett az általuk hitetlennek tartott emberek elleni erőszakos akciók végrehajtása. Az egyre inkább elterjedő non-konvencionális fegyveres erők, az irreguláris katonai szervezetek és az aszimmetrikus hadviselés folytató csoportok fenyegetései miatt egyre nagyobb számban kell olyan helyeken is támadásokra felkészülni, ahol korábbiakban azokra nem számoltunk. 23

Knowledge is for Acting Upon: The Manhattan Raid, propagandafilm, 2006. szeptember 10. in Román Zsolt: Robbantásos merényletek elemzése, ellenük való védekezés és annak építményvédelmi vonatkozásai, PhD értekezés, Óbudai Egyetem, 2015. szeptember 18. p.19. http://bdi.uni-obuda.hu/sites/default/files/RZS_Doktori_%28PhD%29_ertekezes-tervezet.pdf Letöltés ideje: 2016. január 8. 24 uo. 25 Bill Roggio, The seven Phases of the Base, The Long War Journal, August 15th. 2005. http://www.longwarjournal.org/archives/2005/08/the_seven_phase.php Letöltés ideje: 2016. január 2.

76

A kritikus infrastruktúra létesítményei, objektumai a militáns iszlamisták kiemelt célpontjai, legyenek azok energetikai központok, telekommunikációs rendszerek, tömegközlekedési infrastruktúrák, a polgári légi közlekedés, vagy a pénzügyi szolgáltatások helyszínei. A legutóbbi támadások bizonyítják, hogy a hagyományos értelemben definiálható kritikus infrastruktúrákat már meghaladó szemlélet lett uralkodó. Az ártatlan emberi tömeg, mint célpont megjelent a szándékos cselekmények elkövetőinek repertoárjában. A hagyományos értelemben vett kritikus infrastruktúra, mint célpont a militáns iszlamisták szemszögéből meghaladottá vált. Fokozottan kezdenek olyan célpontok támadásába, amelyek egyáltalán nem szerepelnek sem a nemzetközi, sem az európai kritikus infrastruktúra definíciókban, így egy teljesen új kategóriát kell megteremteni a kritikus infrastruktúrákon belül a szimbolikus helyszínek meghatározásával. A mind intenzívebbé váló támadások és újabbnál újabb célpontok, a kritikus infrastruktúra tíz évvel ezelőtt megalapozott fogalmát már feszegeti, ezért szükséges ezt tovább bővíteni a nagy tömegek megjelenésére alkalmas helyszínek csoportjával.

3. A „szimbolikus”helyszín, mint a kritikus infrastruktúra újágazata 2013. január 16-án egy szélsőséges csoport az algériai InAmenas területén fekvő norvég érdekeltségbe tartozó Tiguentourine gázkitermelő és feldolgozóüzemet egy háborús veterán Mokhtar Belmokhtar26vezetésével elfoglalták és azok dolgozóit túszul ejtették. A támadók a Dél-Líbia dzsihádista táboraiból érkeztek, akikkel az algériai katonaság sohasem bocsátkozott tárgyalásba. A túszejtés következtében elhunyt több angol, norvég és algériai állampolgár, mindösszesen negyven fő. A térségben a legnagyobb létszámú algériai hadsereg a négynapos ostrom alatt összesen harminckettő túszejtőt ölt meg. A támadást követően a különböző biztonságpolitikai elemzők 27 sokáig találgattak, hogy milyen céllal támadhatták meg a létesítményt, hiszen tudva levő volt, hogy nem fognak tárgyalni a túszokról, sem a gáztelepről. [8] A franciák Maliba történő bevonulása, mint ürügy, amelyre sokáig hivatkoztak, nem látszott igazoltnak, hiszen ebben csak annyi közös pont volt, hogy az algériaiak átengedték a francia csapatoknak a légterüket. A támadásokat követő egy évben körvonalazódott, hogy a szélsőségesek egy szimbolikus helyet választottak ki támadásuk célpontjául. Pár hónappal később 2013. április 15-én Bostonban28 két bomba robbant a városi maratoni futóverseny célegyenesében. A támadás során hárman elhunytak – közöttük egy nyolc éves kisfiú – és száznegyvenen megsebesültek, tíz főnél kellett az orvosoknak amputációt végezniük. Az elkövetők Dzhokhar Tsarnaev és Tamerlan Tsarnaev, akik közül az életben maradt és bíróság elé került Dzhokhar, fundamentalista iszlám nézeteivel magyarázta támadásukat. A maratoni futás, mint esemény vagy bármelyik más sportrendezvény 26

Mokhtar Belmokhtar charged over Algeria gas plant siege, BBC online http://www.bbc.com/news/world-us-canada-23387147Letöltés ideje: 2016. január 2. 27 Dr. Adam Dolnik, Case study: The In Amenas Gas Plant Siege, in Conference Critical Infrastructure Protection against Terrorist Attacks, Turkey,Ankara 4thNovember 2014 http://www.tmmm.tsk.tr/publication/course_reports/12-CIP.pdfLetöltés ideje: 2016. január14. 28 Bombs explode at the Boston Marathon, CBS News http://www.cbsnews.com/videos/bombs-explode-at-the-boston-marathon/ Letöltés ideje: 2016. január 2.

77

egyáltalán nem szerepel a kritikus infrastruktúrák között, mégis a két fő által elkövetett bombatámadás következtében mind a közbizalom, mind a tőzsdei forgalom megingott az adott időszakban. Habár mindkettő magához tért, a bostoni robbantás még napjainkban is kellő nyomot hagyott az amerikai társadalomban és világszinten izgalomban tartja a maratoni futást rendezőket. A testvérpár nagy feltűnést keltő tette ismételten az amerikai kontinensre vitte az iszlám terrort, továbbá bebizonyította, hogy nem csak a kritikus infrastruktúrákat érheti a társadalmat nagymértékben megrázó támadás, hanem egyéb, más szimbolikusnak tekinthető helyszíneket és rendezvényeket is. Ugyanabban az évben, 2013. szeptemberben 21-én az Al-Shabaab szomáliai iszlamista szervezet fegyveresei a kenyai fővárosban megtámadták a Westgate bevásárlóközpontot és ott túszokat ejtettek. A bevásárlóközpontból a túszok egy részének sikerült megszöknie, számos bevásárlót a támadók megöltek. A támadást követő egy nappal később a kenyai hadsereg katonái behatoltak az épületbe. A tucatnyi túszejtő ekkor még körülbelül harminc embert tartott fogva a bevásárlóközpont második emeletén, akik közül néhányat a hadsereg katonái kiszabadították. A bevásárlóközpontban végrehajtott akció során a terroristák összesen hatvanhét embert öltek meg és további százhetvenötöt sebesítettek meg. Az akció érdekessége, hogy a túszejtők között számos amerikai állampolgár volt, de voltak közöttük kanadaiak és finnek is. Brit források szerint a szervezet tevékenységének irányítója az a huszonkilenc éves Samantha Lewthwaite volt, aki egy brit katonatiszt leányaként DélAngliában született és nőtt fel. Kamaszkorában áttért az iszlám hitre, és fiatalon feleségül ment egy jamaicai származású, szintén iszlám hitre tért bevándorlóhoz, Germaine Lindsayhez, akitől három gyermeke született. A férj,a Londonban 2005. július 7-én elkövetett, ötvenkettő halálos áldozattal járó öngyilkos merényletsorozat egyik elkövetője volt. A londoni összpontosított merényleteket követően a közösségi közlekedési rendszer, sérülékenysége és a támadást követő kritikus helyzet okán felkerült a kritikus infrastruktúrák listájára a nagy tömegeket fogadó, a támadásban több halálos áldozatot követő helyszín, de a bevásárló központok, mint célpontok még nem. A Westgate bevásárlóközpont Nairobi egyik presztízs üzlete, így annak megtámadása szimbolikus jelentőséggel bírt, de ilyennek tekinthető a bostoni maraton, vagy a későbbiekben felsorolásra kerülő más helyszínek is. Annak következtében, hogy 2013-at követően jelentősen megnövekedett a szimbolikus helyszínek támadása, kiemelt figyelmet kell fordítani e védelmére és esetlegesen kritikus infrastruktúraként való kezelésére. „A szimbolikus helyszínek olyan polgári rendeltetésű, nagy tömegek befogadására alkalmas, könnyű célpontoknak számítólétesítmények, objektumok, helyszínek, amelyek támadása nagy médiafigyelemmel kísértés az ártatlan polgári áldozatok okán,a társadalomban fokozottan kelt közfelháborodást és riadalmat, ami közvetett kihatással van az ország és a gazdaság működésére”.29 Az új támadási célpontok nem rendelkeznek a korábbiakban megfogalmazott kritikus infrastruktúra determinánsokkal, nem részei a tíz ágazatban és negyvenkét alágazatban meghatározott csoportoknak, de egy-egy szimbolikus hely megtámadása sokszor sokkal 29

A szerző definíciója.

78

nagyobb társadalmi vagy gazdasági kihatással jár, mint a hatályos jogszabályokban bekategorizált hagyományos kritikus infrastruktúrákat ért támadások. Szimbolikus helyszín megtámadása alatt értem azt is, amikor a turisták által felkeresett helyeket vagy szállodákat érnek támadások. A2015. év az ilyen szimbolikus helyszínek megtámadásának az éve volt. Az egész világot megrázó esetek történtek Tunéziában tavasszal és nyáron. 2015. március 18-án harmincnyolc külföldi turistát lőttek le Tunézia fővárosában, Tuniszban a Bardo múzeumban. 30 Az előre megszervezett akcióban két fegyveres már az utcán is lövöldözni kezdett, majd a múzeum épületében túszokat ejtett. A biztonsági erők hamar lezárták a környéket és körbevették a helyszínt és megkezdték túszmentő akciójukat. A lövöldözésben elhunyt turisták a világ minden részéről érkeztek, hiszen japán, brit, olasz, kolumbiai, ausztrál, francia, spanyol és lengyel állampolgár is volt az elhunytak között. A Bardo múzeum Tunisz egyik fő látványossága, az ország történetét mutatja be, ott található a világ legnagyobb római mozaikgyűjteménye, a Tunéziai Parlament közvetlen közelében helyezkedik el, méltán választották támadási helyszínül az elkövetők. 2015. június 26-án újabb terrortámadás volt egy tunéziai tengerparti szállodában. 31 Az iszlamista fegyveresek a népszerű és felkapott üdülővárosban, Sousse-ban, egy kifejezetten külföldi turisták által látogatott üdülőközpontban, az ötcsillagos Hotel Riu Imperial Marhaba szálloda tengerparti strandján kezdtek el lövöldözni. A támadásban főként brit állampolgárok voltak érintve. A fegyveresek, és a kiérkező rendőrök között tűzpárbaj alakult ki, a híradások huszonhét halottról szóltak, akik brit, német, spanyol és tunéziai állampolgárságúak voltak. Az ötcsillagos szálloda az egyik legimpozánsabb presztízs szálláshely az üdülővárosban. A támadók a maximális hírfelületet és kárt tudták elérni a célpont választásával. Hasonló kiemelt turisztikai célpontokat vettek támadás alá iszlamista fegyveresek Bulgáriában 2012. július 18-án Burgaszban,32Egyiptomban 2014. február 16-án Tabában33 és 2015. június 10-én Luxorban.34 Az egyiptomi szállodák kedvelt célpontként szerepelnek a terroristák támadásai között, hiszen Kairóban 2015. november 24-én a SwissIn Hotelt, 35 rá pár napra 2015. december 4.-én egy másik szállodát36 támadtak meg. A szállodák elleni támadások iskolapéldája a 2008. november 26-án Indiában, Mumbaiban, a történelmi belváros, Collaba közvetlen közelében lezajlott terrorakció. Több csoport a 30

Tragikus túszdráma: külföldi turistákat lőttek le Tunéziában, Turizmus Online 2015. március 18 http://www.turizmusonline.hu/cikk/kulfoldi_turistakat_lottek_le_tuneziaban Letöltés ideje: 2016. január 3. 31 Terrortámadás egy tunéziai tengerparti szállodában, Turizmus Online, 2015. június 26. http://www.turizmusonline.hu/kulfold/cikk/terrortamadas_egy_tuneziai_tengerparti_szallodaban Letöltés ideje: 2016. január 3. 32 “Barbár terrortámadás” Öngyilkos merénylő robbantotta fel az izraeli turistabuszt http://www.danielcsoport.hu/hirek/barbar-terrortamadas-ongyilkos-merenylo-robbantotta-fel-az-izraelituristabuszt/ Letöltés ideje: 2016. január 3 33 Felrobbantottak egy turistabuszt az izraeli határ közelében, HVG, 2014. február 16. http://hvg.hu/vilag/20140216_Felrobbantottak_egy_turistabuszt_az_izraeLetöltés ideje: 2016. január 3. 34 Legalább három ember meghalt a leghíresebb egyiptomi turistalátványosságnál, Magyar Hírlap 2015. jún. 10. http://magyarhirlap.hu/cikk/27320/Terrortamadas_a_Luxornal_VIDEO Letöltés ideje: 2016. január 3. 35 Az Iszlám Állam robbanthatott Egyiptomban is, Forgács Ági, RIPOST, 2015. november 24. http://ripost.hu/cikk-az-iszlam-allam-robbanthatott-egyiptombanLetöltés ideje: 2016. január 3. 36 Újabb robbantásos merénylet Kairóban, tizennyolc halott, Forgács Ági, RIPOST, 2015. december 4. http://ripost.hu/cikk-ujabb-merenylet-kairoban-tizennyolc-halottLetöltés ideje: 2016. január 3.

79

belváros különböző pontjait vette célba, a patinás Leopold kávéházat, a központban lévő Cshatrapati Sívádzsin pályaudvart, továbbá elfoglalták a város két legismertebb luxusszállodáját, a Taj Mahalt és az Oberoit, valamint túszokat ejtettek a Chabbad Zsidó Központban. A szállodai túszmentés három napig tartott, de ekkor már lángokban állt mindkét szálloda. A terroristák a Lashkar e Taiba, kasmíri iszlamista radikális szervezet fegyveresei voltak, akciójukat követően százkilencvenöt ember hunyt el, akik közül huszonkettő külföldi volt. A turista látványosságok, a turizmust kiszolgáló infrastruktúrák és a szállodák könnyű és hatékony célpontjaivá váltak a terroristatámadásoknak. A sorozatos támadásokat követően indokolt a luxus szállodákat, mint szimbolikus helyszíneket a kritikus infrastruktúra alágazataként kezelni. A terrortámadások másik kedvelt helyszíne a nagy bevásárlóközpontok vagy plázák. Ezekben nagy tömegek fordulnak meg, könnyű célpontokat jelentenek, jelentős hírfelületet vonzanak és – tekintettel a lakosság közvetlen érintettségére – nagymértékben befolyásolja a társadalom, támadáshoz való viszonyulását. Svédországban, a Stockholmhoz közeli Västeras városban lévő IKEA áruházban végrehajtott támadásra került sor két ember,egy nő és egy férfi a helyszínen életét vesztette, egy harmadik pedig súlyos sérüléseket szenvedett miután egy eritreai 23 éves férfi késsel támadt rájuk. 37 A halálos áldozatok hétköznapi vásárlók voltak, ismerték egymást és semmilyen indítékot nem szolgáltattak a támadásra. Mint későbbiekben kiderült a támadó az elutasított menedékkérelme okán támadt a bevásárlóközpontban. Izraelben tapasztalható, hogy a bevásárlóközpontok kiemelt biztonsági követelményeknek kell, hogy megfeleljenek, akár gyalogos, akár gépjárművel történő beléptetés esetén. A bejáratoknál fémdetektoros kapuk és élő erős biztonsági szolgálat teljesít szolgálatot, a gépkocsikat a parkolóhelyre történő bejutást megelőzően ellenőrzik, szükség szerint átvizsgálják. A magyarországi, vagy európai nagybevásárláshoz szokott embereknek furcsán hat egy autó csomagtartójának az átvizsgálása a bevásárlóközpont bejáratánál. Figyelemmel kísérve és komolyan véve az iszlamista csoportok fenyegetéseit, lehet, hogy Európában is fel kell készülni arra, hogy egy-egy bevásárlóközpontba vagy plázába csak alapos biztonsági vizsgálatot követően lehet bejutni. A nagyforgalmat bonyolító vagy központi helyen lévő bevásárló központok kiemelt célpontjaivá tudnak válni egy-egy terrorista akciónak, így azok szimbolikus célpontként meghatározott kritikus infrastruktúraként való meghatározása indokolttá vált. Az új típusú, 2013 után elkövetett támadások legjellemzőbb tulajdonsága a kiszámíthatatlanság. Már nem lehet egyszerűen megjósolni, vagy valószínűség számítással kalkulálni, hogy mely célpontok a lehetséges következő támadási helyek. Már a legvalószínűtlenebb helyeken is várhatóak támadások, hiszen fő jellemzőjük a kiszámíthatatlanság. Ugyancsak ilyen kiszámíthatatlan helyszín volt a kenyai Garissa városának egyeteme, amikor az Al-Shabaab szomáliai terroristacsoport emberei fegyveres támadást hajtottak végre az egyetemi campuson és annak kollégiumában. 38 A merénylők 37

Késes támadás egy svédországi IKEA-ban, Info Rádió, 2015. augusztus 10. http://inforadio.hu/hir/bunugyek/keses-tamadas-egy-svedorszagi-ikea-ban-748549 Letöltés ideje: 2016. január 3. 38 Terrortámadás egy kenyai egyetemen, Magyar Hírlap, 2015. április 2.

80

elvegyültek a diákok között, majd lövöldözni kezdtek és túszokat ejtettek. A fegyveresek a kollégiumnak azon épületeit foglalták el, ahol a diákok laktak. A terroristák a szobákat végigjárva a diákokat kérdezgették, hogy muszlim vagy keresztény vallásúak-e?A keresztényeket azonnal lelőtték. A merénylet során száznegyvenheten vesztették életüket, és további hetvenkilencen sebesültek meg. A kenyai kormányerők a túszul ejtett diákok közül ötszáznyolcvanhetet kiszabadítottak. A terrortámadás mögött az Al-Shabaab szervezet állt, aki a nairobi Westgate bevásárlóközpont ellen intézett támadást, majd 2014 novemberében egy busz elleni támadásban huszonnyolc nem muszlim utast gyilkoltak le a Szomália és Kenya határában lévő Manderában. A terrortámadásban érintett szimbolikus helyszínek közül bemutatásra kerülnek az európai, a franciaországi helyszínek is. Tekintettel, hogy a Charlie Hebdo39 szatirikus folyóirat önmaga biztonságával mit sem törődve, folyamatosan provokálta Európa legnagyobb muszlim közösségét, a franciaországi muszlimokat, akik a lakosság mintegy 7-10%-át teszik ki, prognosztizálható volt egy bizonyos fokú retorzió. A2015. január 7-én végrehajtott tizenhét halálos áldozatot és további húsz sebesülést követelő támadás sorozat az európai átlagemberek számára tapinthatóvá tette a terrorveszélyt. A szélsőséges merénylet szövetkeztette a nyugati világ vezetőit 40 a terrorizmus elleni küzdelemben. Ilyen mértékű szolidaritási akciókra sem a londoni, sem a madridi, sem a moszkvai támadásokat követően nem került sor. A világ vezetői számára világossá vált, hogy bárki és bármilyenintézmény, épület, vagy szervezet célponttá válhat, akit,vagy amit szélsőséges iszlamisták annak jelölnek meg. Franciaország és Európa még fel sem dolgozhatta az év elején történt támadásokat, amikor 2015. november 13-án, pénteken újabb, immár százharminc áldozatot követelő támadássorozatra került sor Párizsba,41 összesen három helyszínen, több célpontra fókuszálva. A tíz elkövető közül kilenc a támadássorozatban és az azt követő rendőrségi akciókban vesztette életét, egy elkövető Abdeslam Salah, a cikk leadásának időpontjában is körözés alatt áll. Az elkövetők közül mindössze hetet sikerült azonosítani, a többiek kiléte nem tisztázott. A támadók három helyszínen hajtottak végre támadást. Legelőször 42 a Párizs északi részén fekvő Nemzeti Stadionnál robbantottak, ahol éppen a francia és német válogatott barátságos mérkőzést játszott. A mérkőzésen szurkoló Francois Hollande francia elnököt a biztonsági szolgálat kimenekítette, a szurkolókat a játéktérre terelték, majd rendőrök biztosították a helyszínt. A stadionnál történt támadást követően, egy óra múlva Párizs belvárosában, a Köztársaság tér közelében lévő szórakozó negyedben: a Le Carillion bisztróban, a Petit http://magyarhirlap.hu/cikk/21421/Terrortamadas_egy_kenyai_egyetemen Letöltés ideje: 2016. január 3. 39 A timeline of the Charlie Hebdo terror attack, By Josh Levs, Ed Payne and Michael Person, CNN http://edition.cnn.com/2015/01/08/europe/charlie-hebdo-attack-timeline/index.htmlLetöltés ideje: 2016. január 3 40 A terror áldozataira emlékezett Párizsban a világ, ORIGO, 2015. január 11. http://www.origo.hu/nagyvilag/20150111-a-terror-aldozataira-emlekezik-parizsban-a-vilag.html Letöltés ideje: 2016. január 3. 41 Paris attacks: The investigation so far, BBC News, 2015. november 23. http://www.bbc.com/news/world-europe-34822265Letöltés ideje: 2016. január 13. 42 Anna Dubuis and Nicola Oakley: Paris terror attacks timeline: What happened where and when on night of terror and confusion in French capital, Mirror, 2015. november 14. http://www.mirror.co.uk/news/world-news/paris-terror-attacks-timeline-what-6830455 Letöltés ideje: 2016. január 13.

81

Cambodge étteremben és a Belle Equipe Bar szórakozóhelyen nyitnak tüzet a vendégekre, továbbá a közelben lévő Bataclan színházban ejtenek túszokat a támadók. Az akció előre megtervezett és pontosan felépített forgatókönyv szerint zajlott. A jelenleg is szökésben levő Abdeslam Salah volt a felelős egy negyedik helyszínen történő támadásért, ami egyelőre nem tisztázott körülmények miatt meghiúsult. A francia elnök a támadást háborús cselekménynek minősítette! A párizsi merényleteket követően németországi helyszínekkel kapcsolatosan is érkeztek támadások előkészületeiről szóló hírek, melyek szerint szélsőséges csoportok a támadásokat terveztek végrehajtani. Ilyen volt a hamburgi stadionban megrendezésre kerülő német-holland barátságos mérkőzés, amit végül nem a bíró fújt le, hanem még a mérkőzés megkezdése előtt a német rendőrség. A híradások Németországban az év utolsó napjaiban arról szóltak, hogy szélsőséges iszlamisták a müncheni pályaudvar ellen terveznek támadást,43 akiket a rendőrség nagyerőkkel keresett. A nagy visszhangot keltő esetre végül Kölnben szilveszter éjszakáján került sor, amikor ezer „arab és észak-afrikai kinézetű” fiatal férfi kezdett ámokfutásba.44 A cikk lezárásának időpontjában ötszáz, nőkkel szembeni szexuális molesztálás, egy nemi erőszak ügyében és nyolcvan lopás esetében készült feljelentés. A kölni esetet követően számos egyéb európai nagyvárosban számoltak be tömeges szexuális indíttatású, csoportosan elkövetett bűncselekményről, mint Salzburg, Stuttgart, Hamburg, Helsinki, Berlin. A támadások közös jellemzője, hogy ezt nyílt színen, tömegben, csoportosan követték el ártatlan nőkkel szemben. A cikk leadásának időpontjában, Törökországban, Isztambulban, a Kék Mecset közelében, a Sulthanat téren turistacsoportok ellen követtek el öngyilkos bombamerényletet. Tíz külföldi turista elhunyt, akiből nyolcan voltak német állampolgárságúak. A rendőrségi nyomozás következtében kiderült, hogy az elkövető szír nemzetiségű volt, menekültként tartózkodott Törökországban. Az 1972-ben Münchenben megrendezett nyári olimpián a Fekete Szeptember fegyveres csoport tagjai az izraeli delegáció öt atlétáját és hat edzőjét ölte meg az olimpiai falu területén. A támadásban elhunyt egy német rendőr, valamint a nyolc támadó közül öt. Az incidens rávilágított arra, hogy minden olyan helyszín, aminek ugyan nemzetgazdasági szempontból nincs közvetlen szerepe, de könnyű a támadhatósága és az nagy hírértékkel bír, könnyen válhat terrorista támadás célpontjává. A terrortámadásokat követően a média információinak köszönhetően a támadásoknak van közvetett gazdasági kihatása is, hiszen az egyiptomi, a tunéziai vagy éppen a párizsi támadásokat követően e helyszínek turista forgalma a gazdaságra kiható mértékben csökkent. Ugyanakkor a támadók nagyon sok esetben 43

Újra megnyitották a müncheni pályaudvarokat, Info Rádió, 2016. január 1. http://inforadio.hu/hir/kulfold/ujra-megnyitottak-a-muncheni-palyaudvarokat-787017 Letöltés ideje: 2016. január 12. 44 MassCologne Sex Attack: 1,000 Attackers, The New Observer, 2016. január 4. http://newobserveronline.com/mass-cologne-sex-attack-1000-attackers/Letöltés ideje: 2016. január 13.

82

használják is a média nyújtotta felületeket, hiszen ezzel tettük felerősödik és azt propaganda célokra is fel tudják használni. „A robbantásos cselekmények fő célja a félelem- és zavarkeltésen túl a nyilvánosság, a kiemelt jelentőségű célpontok ellen elkövetett robbantásos események pedig mindig nagy közérdeklődést kapnak, a média kitüntetett figyelmet szentel a történteknek.” 45 A könnyen támadható jelleg miatt is könnyebben válnak célponttá, mint a korábbiakban ágazatba sorolt kritikus infrastruktúra területek. [9]

4. A szimbolikus helyszín alágazatai A szimbolikus helyszínek és a kritikus infrastruktúrák közös jellemzője a kapacitás, vagyis az, hogy egy bizonyos forgalmat, szolgáltatást egy adott időegységen belül biztosítania. A szimbolikus helyszínek ezen ismérve megkönnyíti, hogy azonosításra, majd besorolásra kerüljön a kritikus infrastruktúra ágazataként. A szimbolikus helyszínek fontos és szinte elsődleges jellemzője, hogy nagytömegek befogadására, kiszolgálására alkalmasak. További jellegzetes ismérvük, hogy a felhasználók zömében civilek, tehát egy terrorcselekmény következtében az esetleges áldozatok döntő többsége ártatlan polgári személy. A szimbolikus helyszínek közös jellemzőit a következőképpen lehet összefoglalni:  nagytömegek veszik igénybe;  könnyű célpontok;  támadás esetén ártatlan, polgári személyek az áldozatok;  kiemelt médiafigyelem kíséri támadásukat;  jellemzően polgári rendeltetésű létesítmények;  támadásuk fokozottan kelt közfelháborodást és riadalmat;  támadásuk kimagasló közvetett kihatással van az ország, a gazdaság és a társadalom működésére. A nagy tömegekhez kötődő kritikus infrastruktúrák alágazati besorolása és meghatározása az esetleges célpontokra komolyabb figyelmet igényel a védelmi szervek, az érintett polgári létesítmények működtetői, vagy az illetékes rendezvényszervezők részéről. A szimbolikus helyszínek alágazati besorolásánál azokat a nagy tömegek befogadására, megjelenésére alkalmas helyszíneket célszerű meghatározni, amelyek a többi ágazatban alágazatként még nem szerepelnek. A legújabb támadások, a „minden hadszíntér” elvre való tekintettel, a kormányzati, rendvédelmi, katonai szervek célpontjain túlmenően, már olyan helyszínek ellen irányulnak, amelyek polgári, gazdasági vagy vallási szervezetek infrastruktúrái. Azon nagy tömegek befogadására alkalmas polgári helyszíneket, amelyek a közelmúltban kimutathatóan magas számban váltak valós vagy felderített célponttá szükséges szimbolikus helyszíni alágazatként meghatározni.

45

Dr. Kovács Zoltán: Az improvizált robbanóeszközök főbb típusai. Műszaki Katonai Közlöny XXII. évf. 2. szám, 2012, p.37.

83

A szimbolikus helyszínnek alágazataia következők lehetnek:  nagy tömeg befogadására, megjelenésére alkalmas helyszínek; o piacok, vásárok (helyi, regionális, nemzetközi); o stadionok, sportcsarnokok, tömegsport helyszínei; o kiállítási helyszínek; o fesztiválok, karneválok, találkozók;  turistákat érintő helyszínek; o luxus szállodák; o turisták által tömegesen látogatott helyszínek;  kiemelt vallási helyszínek, rendezvények; o templomok, szakrális helyek; o nagytömeget mozgató szakrális események. Az alágazatok nevesítése könnyebben azonosíthatóvá teszi az esetleges célpontokat a védelemben résztvevő szakemberek számára. Jogszabályi megjelenítésük mind békeidőben, mind különleges jogrend idején megkönnyíti a nemzetvédelemben résztvevő szervek munkáját. Annak tudatában, hogy a szándékos pusztító cselekmények csak nehezen és erőteljes hírszerzési munkával előzhetőek meg, továbbá az előrejelzések minimálisak, az érintett nagy tömegek befogadására és megjelenésére alkalmas helyszínek, a turista helyszínek és kiemelt jelentőségű vallási helyszínek védelmének felelősei kritikus infrastruktúraként kell kezeljék a szimbolikus helyszíneket, mint lehetséges terrorista támadás célpontjait. A védelem során pusztán hírszerzési elemekre alapozni egyoldalú, sokkal hatékonyabb védekezést lehet elérni amennyiben a nagy tömegeket befogadó helyszínek esetében is a védelem már a működtetés során kialakul. A szimbolikus helyszínek védelemének a korábbi támadások történeti, politikai, gazdasági és védelmi elemzésén kell nyugodnia. Amennyiben egy szimbolikus helyszínként azonosítható infrastruktúra nem rendelkezik semmilyen védelemmel, a működtetőnek indokolt azt az elővigyázatosság elvén kialakítania és működtetnie. A szimbolikus helyszínek döntő többsége magántulajdonban és működtetésben van, kivételt csak a főbb turista látványosságok jelenthetnek, így a polgári vagy gazdasági szférának kiemelt figyelmet kell fordítania ezek védelmére. A kritikus infrastruktúra alapvető meghatározója az üzemfolytonosság, a másik a biztonságot szavatoló ellenálló képesség. Ezeket a jellemzőket a szimbolikus helyszínek esetében is indokolt garantálni és fenntartani. Ebben a feladatban a tulajdonos vagy működtető nincs magára hagyva, hiszen mind nemzeti, mind nemzetközi szinten komoly védelmi szervezetek derítik fel, hárítják el, akadályozzák meg és számolják fel a szándékos cselekmények eshetőségeit. A szövetségi rendszeren belül a NATO-nak is van Polgári Vészhelyzeti Tervezése. 46 Az eljárás kifejezetten fokuszál a természeti katasztrófákon túlmenően, a szándékos ártó cselekményekre. Ezen belül kifejezetten szimbolikus helyszínekről nem, de a könnyű célpontok rombolásának lehetőségéről az eljárás említést tesz. A polgári veszélyhelyzeti tervezés válságkezelő 46

CarstenFausboll, Head CEP NATO HQ, NATO Civil EmergencyPlanning, p.25.http://www.difesa.it/SMD_/CASD/IM/CeMiSS/Pubblicazioni/OSN/Documents/04_NATOCivilEmergency Planning1.pdf Letöltés ideje: 2016. január 14.

84

intézkedései, 47 kiterjednek a lakosság és a kritikus infrastruktúrák védelmére terrorista támadások esetén is. A szimbolikus helyszínek kritikus infrastruktúrák között történő meghatározása következtében a veszélyhelyzeti tervezés kiterjedne e helyszínekre is. A harmadik fejezetben bemutatott példákon túlmenően a szimbolikus helyszínek alágazati felsorolásába bekerültek a kiemelt vallási helyszínek és rendezvények is. Ezek megtámadására Európában még nem került sor, de a Közel-keleten a síita és szunnita muszlimok között a vallási célpontokat érintő támadások mindennaposak. 2015 februárjában, Rómában terrorkészültséget rendeltek el,48 mert hírszerzői források megerősítették, hogy az ISIS49 támadásokra készült Rómában és a Vatikánban. A római védelmi szervek egész évben folyamatosan fenntartották az élőerős védelmet. Ugyancsak kiemelt figyelmet kell kapjanak az elkövetkezendő időkben a nagy tömegeket mozgató kulturális események, fesztiválok. Erre a 2015. évi szilveszteri kölni incidens mutatott rá világosan. A támadások napokkal későbbi kitudódása után felmerült, hogy a 2016 februárjában megrendezésre kerülő kölni karnevál esetleg elhalasztásra kerüljön. A megváltozott aszimmetrikus hadviselési helyzetben egy ország vezetése, a döntéshozók az ország valamennyi polgáráért különleges felelősséggel tartoznak. A támadási lehetőségek előzetes elemzése, majd a lehetséges célpontok besorolása által lehetőség van a terrorcselekmények kivédésére vagy azok csökkentésére a szimbolikus helyszínek esetében is. Mindehhez szükséges, hogy a szimbolikus helyszínek ágazatban meghatározott, nagytömegű rendezvények helyszíneit, a kiemelt turista helyszíneket, továbbá a kiemelt vallási jelentőséggel rendelkező helyszíneket a kritikus infrastruktúra alágazataként kezeljék. A jelenleg hatályos 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről foglalja keretbe a nemzeti kritikus infrastruktúra elemeket. A jogalkotó a kritikus infrastruktúra elemek több mellékletbe valós sorolása, a különböző területek tagolása által nyitva hagyta a lehetőséget, hogy a törvény egy esetleges 4. melléklettel kerüljön kiegészítésre. A szimbolikus helyszínek törvényi meghatározása és kritikus infrastruktúra elemként történő leszabályozása lehetővé teszi, hogy az egyre gyakoribb támadásokat érő szimbolikus helyszínek kiemelt és hangsúlyos figyelmet, majd védelmet kapjanak.

47

NATO document EAPC (SCEPC) D (2003) 13-REV 2. http://www.ifrc.org/docs/idrl/I716EN.pdf Letöltés ideje: 2016. január 14. 48 Terrorkészültség van Rómában az ISIS fenyegetése miatt, in Mandiner, 2015. február 17. http://mandiner.hu/cikk/20150217_terrorkeszultseg_van_romaban_az_isis_fenyegetese_miatt Letöltés ideje: 2016. január 14. 49 Iraki és Szíriai Iszlám Állam, innen az angol rövidítés: ISIS

85

A törvény a következő melléklettel kerülhet kiegészítésre:50 A

B

ÁGAZAT

ALÁGAZAT

43 44 45

nagytömeget befogadó helyszínek Szimbolikus helyszínek

turistákat érintő helyszínek kiemelt vallási helyszínek, rendezvények 4. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez

A törvénymódosítás következtében leszabályozásra kerülhet a zömében civilek által használt, nagytömegek befogadására illetve kiszolgálására alkalmas, támadás esetén kiemelt médiafelületet gerjesztő szimbolikus helyszínek, melyek sérülése vagy rombolása erőteljes közvetett kihatással van a társadalom, a gazdaság vagy az ország működésére. A megnövekedett európai szintű terrorfenyegetettség okán a szimbolikus helyszínek kodifikációt követő meghatározása és kijelölése időszerűbb, mint valaha. Samuel P. Huntington 1998-ban megjelent nagy ívű „A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása” című könyve előrevetítette a XXI. század kihívásait.[10]Egyes, akkori meglátásai ma már történelmi tények, a közel- és távol-keleti gazdasági növekedés, és az azt követő hatalmi expanzió kihatással van mind a nyugati civilizációra, mind az egész világra. A nyugati megközelítéstől eltérő eszmék már nem csak szociokulturális területen, a vallás, az orvostudomány, az oktatás vagy a társadalombiztosítás területén mutatkoznak, hanem egyre nagyobb befolyással bírnak a gazdaság, a kormányzási technikák vagy éppen a hadviselés területén. Az aszimmetrikus hadviselés támasztotta új kihívásoknak megfelelő védelmi szabályozók kialakítása, technikák rendszerbe állítása és személyzet felkészítése sürgető aktualitással bír.

Összegzés A terrorizmus, mint az aszimmetrikus hadviselés egyik formája Európában egyre nagyobb teret nyer és folyamatos veszélyforrást jelent. Ebben a dolgozatban a kritikus infrastruktúra nem kerül részletes bemutatásra, csak azon részei, amelyek a gondolatmenet követhetősége szempontjából fontosak. A katonai kritikus infrastruktúra nyugati és keleti meghatározása közötti különbség feltárása által válik nyilvánvalóvá, hogy az aszimmetrikus hadviselés mely,a konvencionális hadszíntereken túlmenő területeket, infrastruktúrákat és helyszíneket tekinthetjük lehetséges célpontnak.

50

Az alkalmazott tagolás és formátum leköveti a Létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény mellékleteinek tagolását és formátumát.

86

A kritikus infrastruktúrák elemeit a szemléletváltást követően már a támadók szemszögéből is célszerű figyelnünk és meghatároznunk. A tíz évvel korábbi londoni vagy madridi támadásokat követő doktrínák a kritikus infrastruktúrák rendszerét egy országon belül főleg a gazdaság működését elősegítő létesítmények, hálózatok és szervezetek összességeként, vagy ezek részeiként definiálták. Ugyanakkor a legújabb támadások döntő többsége már nem a gazdasági, vagy rendvédelmi, vagy katonai célpontokat érik, hanem a polgári rendeltetésű, nagy tömegek befogadására vagy megjelenésére alkalmas,nagy média felületet kapó könnyű célpontokat. A támadások sokkal inkább szólnak az egész társadalomnak, körében közfelháborodást és nagy riadalom okozva, ami közvetett kihatással van az ország és a gazdaságra is. A terrorista-támadásokat már nem fegyveres szervezetek, hanem polgári létesítmények és helyszínek követik el ellen; a támadásokban az áldozatok döntő többsége ártatlan polgári személy. A támadások célpontjai a szimbolikus helyszínek, mely elnevezés utal a támadók ideológiai alapú indíttatására. Az iszlamista támadók, a szimbolikus helyszín kiválasztása által olyan célpontot támadnak, ahol sok polgári személy tartózkodik, vagy presztízs értékű, vagy szorosan kötődik a nyugati civilizáció gyökereihez, történelmi hagyományaihoz, vagy annak értékeihez. Egy karnevál, a turizmus, egy keresztény vagy buddhistavallási, vagy éppen egy tömegsport rendezvény nem tartozik bele a támadók értékvilágába, ezért az potenciális célpont a szélsőségesek számára. Alapjaiban a fanatikus ideológiai beágyazottság az oka, hogy ezek a helyszínek a szélsőségesek számára a nyugati világot jelképező, szimbolizáló célponttá válnak. A védelemi feladatok ellátásában, a veszélyhelyzetekre történő reagálásban, azok elhárításában a döntéshozó szervekben tevékenykedő szakemberek időszerű feladata, hogy a saját illetékességi területükön beazonosítsák azokat a szimbolikus helyszíneket, amelyek célponttá válhatnak a szélsőségesek számára. A 2015. év európai eseményei megmutatták, hogy a súlypontok átpozícionálása időszerű, amelyhez jelen dolgozat, egy új megközelítés bemutatásával kívánt segítséget nyújtani.

87

IRODALOM [1] ECIP Létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program, a Bizottság közleménye (2006. december 12.)– Hivatalos Lap C 126., 2007.6.7. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV:l33260 Letöltés ideje: 2016. január 2. [2] A Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programja Kormányhatározat http://pvir.bm.hu/jog/File/2080_2008%20Korm.%20hat.doc Letöltés ideje: 2016. január 6.

2080/2008

(VI.30.)

[3] 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről http://mkogy.jogtar.hu/?page=show&docid=a1200166.TV Letöltés ideje: 2016. január 6. [4] 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300065.KOR Letöltés ideje: 2016. január 6. [5] Rainer Hermann: Az Iszlám Állam – A világi állam kudarca az arab világban, Akadémiai Kiadó, 2015. [6] Bill Roggio, The sevenPhases of theBase, The Long War Journal, August 15th, 2005. http://www.longwarjournal.org/archives/2005/08/the_seven_phase.php Letöltés ideje: 2016. január 2. [7] Shmuel Bar, YairMinzili: The ZawahiriLetter and theStrategy of Al-Qaeda, Hudson Institute, February 16th, 2006. http://www.hudson.org/research/9901-the-zawahiri-letter-and-the-strategy-of-al-qaeda Letöltés ideje: 2016. január 2. [8]Critical Infrastructure Protection against Terrorist Attacks, Turkey,Ankara 4th November 2014. http://www.tmmm.tsk.tr/publication/course_reports/12-CIP.pdfLetöltés ideje: 2016. január14. [9] Dr. Kovács Zoltán: Az improvizált robbanóeszközök elleni védelem elvei, módszerei és eljárásai, Tanulmány, Budapest-2014. [10] Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa könyvkiadó, Budapest 2008.

88

IDÉZETT IRODALOM Dr. Kovács Ferenc, A kritikus infrastruktúra védelme I., NKE jegyzet, 2014. USA, PATRIOT Act, Uniting and Strengthening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism Act of 2001 Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programja 2080/2008 (VI.30.) Kormányhatározat Szabó József szerk.: Hadtudományi lexikon A-Zs I-II. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest-1995. Dr. Kovács Ferenc, A katonai kritikus infrastruktúra elmélete, NKE jegyzet, 2015. Dzsihadista propaganda film https://www.youtube.com/watch?v=kkcx9IIOVzo Dr. Kovács Zoltán: Az improvizált robbanóeszközök főbb típusai. Műszaki Katonai Közlöny XXII. évf. 2. szám, 2012. Dr. Haig Zsolt, Dr. Várhegyi István: Információs műveletek I., Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest-2004. Román Zsolt: Robbantásos merényletek elemzése, ellenük való védekezés és annak építményvédelmi vonatkozásai, PhD értekezés, Óbudai Egyetem, 2015. szeptember 18. http://bdi.uni-obuda.hu/sites/default/files/RZS_Doktori_%28PhD%29_ertekezes-tervezet.pdf Bill Roggio, The seven Phases of the Base, The Long War Journal, August 15th. 2005. http://www.longwarjournal.org/archives/2005/08/the_seven_phase.php Mokhtar Belmokhtar charged over Algeria gas plant siege, BBC online http://www.bbc.com/news/world-us-canada-23387147 Dr. Adam Dolnik, Case study: The InAmenas Gas Plant Siege, in Conference Critical Infrastructure Protection against Terrorist Attacks, Turkey,Ankara 4th November 2014 http://www.tmmm.tsk.tr/publication/course_reports/12-CIP.pdf Bombs explode at the Boston Marathon, CBS News http://www.cbsnews.com/videos/bombs-explode-at-the-boston-marathon/ Tragikus túszdráma: külföldi turistákat lőttek le Tunéziában, Turizmus Online 2015. március 18. http://www.turizmusonline.hu/cikk/kulfoldi_turistakat_lottek_le_tuneziaban Terrortámadás egy tunéziai tengerparti szállodában, Turizmus Online, 2015. június 26. http://www.turizmusonline.hu/kulfold/cikk/terrortamadas_egy_tuneziai_tengerparti_szallodab an “Barbár terrortámadás” Öngyilkos merénylő robbantotta fel az izraeli turistabuszt http://www.danielcsoport.hu/hirek/barbar-terrortamadas-ongyilkos-merenylo-robbantotta-felaz-izraeli-turistabuszt/ 89

Felrobbantottak egy turistabuszt az izraeli határ közelében, HVG, 2014. február 16. http://hvg.hu/vilag/20140216_Felrobbantottak_egy_turistabuszt_az_izrae Legalább három ember meghalt a leghíresebb egyiptomi turistalátványosságnál, Magyar Hírlap 2015. jún. 10. http://magyarhirlap.hu/cikk/27320/Terrortamadas_a_Luxornal_VIDEO Az Iszlám Állam robbanthatott Egyiptomban is, Forgács Ági, RIPOST, 2015. november 24. http://ripost.hu/cikk-az-iszlam-allam-robbanthatott-egyiptomban Újabb robbantásos merénylet Kairóban, tizennyolc halott, Forgács Ági, RIPOST, 2015. december 4. http://ripost.hu/cikk-ujabb-merenylet-kairoban-tizennyolc-halott Késes támadás egy svédországi IKEA-ban, InfoRádió, 2015. augusztus 10. http://inforadio.hu/hir/bunugyek/keses-tamadas-egy-svedorszagi-ikea-ban-748549 Terrortámadás egy kenyai egyetemen, Magyar Hírlap, 2015. április 2. http://magyarhirlap.hu/cikk/21421/Terrortamadas_egy_kenyai_egyetemen A timeline of the Charlie Hebdo terror attack, By Josh Levs, Ed Payne and Michael Person, CNN http://edition.cnn.com/2015/01/08/europe/charlie-hebdo-attack-timeline/index.html A terror áldozataira emlékezett Párizsban a világ, ORIGO, 2015. január 11. http://www.origo.hu/nagyvilag/20150111-a-terror-aldozataira-emlekezik-parizsban-avilag.html Paris attacks: The investigation so far, BBC News, 2015. november 23. http://www.bbc.com/news/world-europe-34822265 Anna Dubuis and Nicola Oakley: Paris terror attacks timeline: What happened where and when on night of terror and confusion in French capital, Mirror, 2015. november 14. http://www.mirror.co.uk/news/world-news/paris-terror-attacks-timeline-what-6830455 Újra megnyitották a müncheni pályaudvarokat, Info Rádió, 2016. január 1. http://inforadio.hu/hir/kulfold/ujra-megnyitottak-a-muncheni-palyaudvarokat-787017 MassCologne Sex Attack: 1,000 Attackers, The New Observer, 2016. január 4. http://newobserveronline.com/mass-cologne-sex-attack-1000-attackers/ CarstenFausboll, Head CEP NATO HQ, NATO Civil EmergencyPlanninghttp://www.difesa.it/SMD_/CASD/IM/CeMiSS/Pubblicazioni/OSN/Docu ments/04_NATOCivilEmergencyPlanning1.pdf NATO document EAPC (SCEPC) D (2003) 13-REV 2. http://www.ifrc.org/docs/idrl/I716EN.pdf Terrorkészültség van Rómában az ISIS fenyegetése miatt, in Mandiner, 2015. február 17. http://mandiner.hu/cikk/20150217_terrorkeszultseg_van_romaban_az_isis_fenyegetese_miatt

90