MŐSZAKI INFORMATIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS OKJ ÚJ: TANTÁRGYLEÍRÁSAI

PANNON EGYETEM FELNİTTKÉPZÉSI INTÉZET

A

MŐSZAKI INFORMATIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS OKJ-55 5423 02 ÚJ: 56 810 01 0010 5509 TANTÁRGYLEÍRÁSAI

Veszprém, 2006

Regisztrációs szám: 02-0021-04 FAT akkreditációs szám: 0601 8200 Veszprém, Wartha Vince utca 1. Postacím: 8201 Veszprém, Pf. 158. Tel: 88-624-191, Fax: 88-624-452, e-mail: [email protected]


A képzésért felelıs intézmény:

Pannon Egyetem Címe:

8201, Veszprém, Egyetem utca 10

Felelıs vezetı:

Dr. Gaál Zoltán rektor

Képzésért felelıs vezetık

szakmai vezetı:

szervezési, gazdasági feladatok:

Dr. Friedler Ferenc egyetemi tanár, dékán mőszaki Informatikai Kar

Dr. Simon Ákos ügyvezetı igazgató Felnıttképzési Intézet

2

3


Tartalom

A mőszaki informatikai mérnökasszisztens OKJ-ben szereplı adatai

5. oldal

A képzésben elérhetı kreditpontok és beszámításuk

6. oldal

Felvétel az FSz képzésbe, felvétel a fıiskolai képzésbe

8. oldal

Az oktatás minıségbiztosítása

9. oldal

A képzés tárgyi és személyi feltételei

11. oldal

A képzés félévenként megadott óraszámai és követelményei

12. oldal

A képzés modul óraterve

13. oldal

Alapismereti modul, mőszaki közös modul

14. oldal

Alapismereti modul, számítástechnika

18. oldal

Mőszaki közös modul

45. oldal

Mőszaki informatikai közös modul

60. oldal

Speciális mőszaki, informatikai modulok

86. oldal

Szabadon választható tárgyak

96. oldal


4

Munkánk során az alábbi jogszabályoknak megfelelıen jártunk el: • • • • • • • •

Az Országos Képzési Jegyzékrıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet. A 2005. évi CXXXIX törvény a felsıoktatásról. Az oktatást érintı egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény A többször módosított 1993. évi LXXVI törvény a szakképzésrıl. A 45/1997. (III.12.) Korm. rendelet az akkreditált szakképzésrıl. A 45/1999 (XII.13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendelet. A szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendelet száma: 25/2000. (VII.31.) OM rendelet [Alaprendelet 18/1995. (VI.6.) IKM r.]


A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplı adatai:

megnevezése:

Mőszaki informatikai mérnökasszisztens

szintje: tanulmányi területe: sorszáma:

55 5423 02

FEOR száma:

3139

OKJ jegyzékbe kerülésének éve: 2/2000. (I. 31.) OM rendelet

A képzésért felelıs miniszter:

Oktatási Miniszter

A szakképesítés munkaterülete A szakképesítéssel betölthetı munkakörök, foglalkozás 3139

Egyéb számítástechnikai foglalkozások

A szakképesítéssel betölthetı munkakörök, foglalkozások 3139 3139 3139 3139 3139 3129 3132

Számítógépkezelı Számítástechnikai szoftverüzemeltetı Számítógép rendszerprogramozó Ipari informatikai technikus Villamos mérnökasszisztens Mőszaki számítástechnikai technikus Számítástechnikai programozó

5


A

MŐSZAKI INFORMATIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS

felsıfokú szakképesítés

Az elérhetı kreditpontok beszámítása Felvétel az FSz képzésbe, felvétel a felsıfokú képzésbe Az oktatás minıségbiztosítása A képzés személyi és tárgyi feltételei

6

7


A Mőszaki informatikai mérnökasszisztens fsz KREDITBESZÁMÍTÁSI TÁBLÁZATA VE MŐSZAKI INFORMATIKA SZAK FSz tantárgy Gazdasági alapismeretek Vállalkozói ismeretek Munkaerıpiaci ismeretek Társadalmi alapismeretek A viselkedés pszihológiai alapjai Készség és személyiség fejlesztés Számítógépes alapismeretek Felhasználói programok alkalmazása Mőszaki informatika Hálózati alapismeretek Számítógép-hálózatok Idegen nyelv (angol) Szakdolgozat

kredit 2 2 2 2 2 2 1 3 4 1 4 0 18

Matematika I. II. Mőszaki fizika Kémia Mőszaki dokumentáció Gazdasági és vállalkozási ismeretek Anyag- és környezetismeret Közgazdaságtan

4 4 2 4 2 4 4 4

Elektronika Digitális technika Architektúrák Perifériák Adatbázisok alapjai I. II. (kötelezıen választható) Programozási ismeretek I.

4 3 3 4 4 4 4 4

Operációs rendszerek Rendszer és adatvédelem Informatikai rendszerek üzemeltetése, rendszer-adminisztráció

6 2 4

Vállalati információs rendszerek Kiadványszerkesztés Ismeretalapú rendszerek Információs hálózati szolgáltatások Összóraszám / Összes kreditek Szabadon választható (min 12 kr.) Multimédia és grafika Irányítástechnika Robottechnika Minıségbiztosítás „Gondolkodó magyarok” Etika és Politika A fizika kultúrtörténete Az Európai mővészet története Összóraszám / Összes kreditek

2 4 3 4 120 5 4 4 4 2 2 2 min. 12

Egyetemi tantárgy

kód

kredit

Bevezetés az információs technológiába számítástechnika

VI 2114i

4

Bevezetés az információs technológiába információs hálózatok

IR 2114h

4

Kémia

OK 1114i

4

Vállalati gazdaságtan Anyagtudomány Közgazdaságtan

GA 2112 SI 1112v GA 1114a

2 2 4

Bevezetés az információ technológiába programozás I Bevezetés az információ technológiákba: Programozás II.

SA 2144b

4

SA 2144b

4

Mőszaki multimédia és alkalmazásai I Bevezetés az irányítástechnikába Robotok irányítása Információs rendszerek min. biztosítása „Gondolkodó magyarok” Etika és Politika A fizika kultúrtörténete Az Európai mővészet története

KN 5175a VI 2244i VI 4144r IR 5144q VI 1212g

5 4 4 4 2

KN 1112f SA 1212m

2 2 49


8

FELVÉTEL AZ FSZ KÉPZÉSBE, FELVÉTEL A FELSİFOKÚ KÉPZÉSBE Az FSz képzésbe történı beiskolázás feltétele -

szakirányú szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány, vagy gimnáziumi érettségi esetén számítástechnikából, matematikából és fizikából legalább 3.0 átlag a középiskolai tanulmányok során, valamint sikeres felvételi vizsga, vagy átvétellel egyéni elbírálás alapján, esetleg különbözeti vizsgák letételével, szakirányú közép és felsıfokú képzésbıl.

Felvétel a felsıfokú képzésbe Az OKJ 55 5423 02 sz. mőszaki informatikai mérnökasszisztens felsıfokú szakképzést elvégzett hallgatóknak, akik a mőszaki informatika szakra jelentkeznek, felvételi vizsgát nem kell tenni. A felvételi pontszámot ebben az esetben a szakképzési bizonyítványban szereplı osztályzatok átlagának 24-szeresét számolva kell meghatározni ( 269/2000.(XII.26.) Korm. rendelet 10. p (4) bekezdés). A kreditek elismerése A mőszaki informatikai mérnökasszisztens képzésben elérhetı krediteket a Veszprémi Egyetem mőszaki informatika szak ismeri el, ismételten megerısíti, hogy a képzésben elérhetı 121 kreditpontból min. 41 kreditpontot a felvételre kerülı hallgatóknak egyetemi tanulmányaik során beszámít. Az egyértelmő azonosíthatóság érdekében táblázatosan megadtuk az egyetemi tárgyak kódszámait is, amelyek esetében a kreditek elismerésre kerülnek. A kreditek elismerésének technikája A egyetemi felvételt nyert hallgató a beiratkozás után leckekönyvébe felveszi azokat a tárgyakat, melyek kreditpontjait az FSZ képzés során megszerezte. A kreditpontokat az Egyetem Oktatásszervezési és Információs Intézete az FSZ képzés dokumentumai alapján a leckekönyvben igazolja, illetve a számítógépes nyilvántartásba bevezeti.


9

AZ OKTATÁS MINİSÉGBIZTOSÍTÁSA Az oktatással kapcsolatos szervezési teendıket az Egyetemen a Tanácsadó, Továbbképzı és Távoktatási Intézet végzi. Az oktatás minıségéért a Mőszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet igazgatója felel. Az oktatás minıségbiztosításáért a Tanácsadó, Továbbképzı és Távoktatási Intézet igazgatója felel.

Szakmai vizsga A szakmai vizsgát a “Szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl” kiadott 26/2001. (VII.27.) OM rendelet elıírásai szerint kell megtartani a VE képviselıinek jelenlétében.

A képzés során vezetett dokumentumok: Egyetemi képzés esetén: A kihelyezett képzési hely az OIK-val együttmőködve a képzés során a következı dokumentumokat vezeti: -

leckekönyv, melyben félévenként feltünteti a tantárgyakat és a féléves és évvégi vizsgák eredményét Tü. 1104/Kredit r.sz. számú törzskönyv, melyben minden vizsga eredményét feltünteti és azt a tárgyvezetı tanárok szignálják osztálynapló egyéb archiválásra kerülı dokumentumok: szóbeli vizsgakérdés sorok írásos ellenırzı feladatok, dolgozatok, témazárók,

Szakközépiskolában folyó képzés esetén: A képzésben résztvevı szakközépiskola a képzés során a következı dokumentumokat vezeti: -

középiskolai haladási bizonyítvány, melyben félévenként feltünteti a tantárgyakat és a féléves és évvégi vizsgák eredményét Tü. 1104/Kredit r.sz. számú törzskönyv, melyben minden vizsga eredményét feltünteti és azt a tárgyvezetı tanárok szignálják osztálynapló egyéb archiválásra kerülı dokumentumok: szóbeli vizsgakérdés sorok írásos ellenırzı feladatok, dolgozatok, témazárók,

Fenti dokumentumokat a szakközépiskola a Pannon Egyetem Iratkezelési Szabályzata szerint kezeli.


10

TOVÁBBI MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEK Hallgatói visszacsatolás: A képzés tartalmának, tárgyi felszereltségének, az oktatók felkészültségének, elıadói kvalitásának, emberi példamutatásának, közösségépítı képességének szervezettségének, minısítése évenként hallgatói visszacsatoló lap kitöltésével és értékelésével. A felmérést a képzı hely hallgatói önkormányzata szervezi, értékeli. Az értékelést megküldi a Pannon Egyetem Felnıttképzési Intézetének minden félév utolsó oktatási hetében. Oktatói visszacsatolás: Az oktatók oktatói visszacsatoló lap kitöltésével évente véleményezik, minısítik az általuk oktatott modulok tartalmát, kapcsolódásait, korszerőségét, a tanulmányi teljesítményt, oktatási módszereket, tárgyi feltételeket és javaslatokat tesznek a bevezetendı változtatásokra. Az értékelı lapokat a képzı hely vezetıje félévente megküldi a Pannon Egyetem Felnıttképzési Intézetének. Vezetıi visszacsatolás: A képzı hely vezetıje évente legalább egy alkalommal minden oktatott tárgy esetén óralátogatást tesz és arról értékelı lapot tölt ki, intézkedési javaslatot tesz, illetve a hatáskörébe tartozó ügyekben szükség szerint eljár. Az értékelı lapot és a bevezetett változások jegyzékét megküldi a Pannon Egyetem Felnıttképzési Intézetének. A Pannon Egyetem Felnıttképzési Intézet és a mőszaki informatika szak képviselıje évente legalább egy alkalommal látogatást tesz az együttmőködı képzési helyen, melyrıl értékelı lapot készít. A kérdıíveket, értékeléseket a Pannon Egyetem Felnıttképzési Intézete győjti, archiválja. Értékeli és intézkedési javaslatot tesz. A felelıs vezetık a fenti értékelés és intézkedési javaslat alapján szükség szerint eljárnak.


11

A KÉPZÉS TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI Tárgyi feltételek: A képzés tárgyi feltételeit az egyes tantárgy-tematikák leírásánál megadtuk, ezért erre itt részletesen nem térük ki. Személyi feltételek: Az elıadásokat, elméleti oktatást egyetemet végzett, szakirányú felkészültséggel rendelkezı tanárok, oktatók tarthatják. A gyakorlati oktatást szakirányú felkészültséggel rendelkezı fıiskolát végzett oktatók tarthatják. Minden oktatott tantárgynak a képzési helyen tárgyvezetıje, minden egyetemen beszámításra kerülı, kreditet adó tárgynak pedig egy egyetemi tárgyvezetıje van. A tárgyvezetık feladata: A képzı hely tárgyvezetıi állítják össze az évközi ellenırzı feladatokat, a féléves jegyadó záróvizsgák, záródolgozatok kérdéseit, azok javítási, osztályozási útmutatóját. Az egyetemen beszámításra kerülı, kreditet adó tárgyak esetén ezt egyeztetik az egyetem tárgyvezetıjével. Az egyetem tárgyvezetıi a képzı hely tanárai számára igény szerint konzultációt tartanak.


A


felsıfokú szakképzés félévenként megadott óraszámai és követelményei

12

13


A mőszaki informatikai mérnökasszisztens FSz képzés modul óraterve

Alapismereti modul Számítástechnika Mőszaki közös modul Mőszaki informatikai közös modulok Speciális mőszaki, informatikai modulok Szabadon választható tárgyak(min 12 kredit) Összes óraszám

4+2 0+4 10+6 4+4 0+0

2+2 0+0 6+6 8+4 1+3

18+16

17+15

4+7 0+0 0+0 5+7 1+2 8+5 18+21

1+5 0+0 4+0 6+3 4+1 6+4 21+13

14


A mőszaki informatikai mérnökasszisztens FSz képzés Alapismereti modul Számítástechnika Tantárgy neve

félévek/óraszám

Alapismereti modul Gazdasági alapismeretek Vállalkozói és munkaerı-piaci ismeretek Társadalmi alapismeretek A viselkedés pszichológiai alapjai Készség- és, személyiségfejlesztés Viselkedéskultúra Számítástechnika Számítógépes alapismeretek Felhasználói programok alkalmazása Hálózati alapismeretek Idegen nyelv (angol) Szakdolgozat

I. félév 2+0+0K

II. félév

III. félév

IV. félév

1+1+0K

1+0+1Gy

2+0+0K 1+1+0Gy 1+1+0Gy 0+1+0Gy 0+0+1Gy 0+0+2Gy 0+0+1Gy 0+2+0Gy

0+2+0Gy

0+2+0Gy 0+2+0A

0+2+0Gy 0+2+0A

Mőszaki közös modul Tantárgy neve Mőszaki közös modul Matematika Mőszaki fizika Kémia Mőszaki informatika Mőszaki dokumentáció Gazdasági és vállalkozási ismeretek Anyag- és környezetismeret Közgazdaságtan

félévek/óraszám I. félév 1+2+0Gy 1+1+0Gy

II. félév 1+2+0K

III. félév

IV. félév

4+0+0K 2+0+2Gy 1+0+1Gy 2+1+0K 2+2+0Gy 4+0+0K

15


Mőszaki informatikai közös modul Tantárgy neve Mőszaki informatikai közös modulok Elektronika Digitális technika Architektúrák Perifériák Számítógép-hálózatok Adatbázisok alapjai Programozási ismeretek I. Operációs rendszerek Rendszer és adatvédelem Informatikai rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció

félévek/óraszám I. félév 2+2+0Gy

II. félév

III. félév

IV. félév

2+1+0K 2+1+0K 2+0+0K 2+2+0Gy 2+0+1K 1+0+2Gy 2+0+0K

1+0+2K 1+0+2Gy 1+1+0Gy 2+0+2Gy

16


Speciális mőszaki, informatikai modulok Tantárgy neve Speciális mőszaki, informatikai modulok Vállalati információs rendszerek Kiadványszerkesztés Ismeretalapú rendszerek Információs hálózati szolgáltatások

félévek/óraszám I. félév

II. félév

III. félév

IV. félév 2+0+0Gy

1+0+2Gy 1+1+0Gy 1+0+2Gy

Szabadon választható tárgyak Tantárgy neve Szabadon

választható tárgyak (min 12 kredit) Multimédia és grafika Irányítástechnika Robottechnika Minıségbiztosítás „Gondolkodó magyarok” Etika és Politika A fizika kultúrtörténete Az európai mővészet története Programozási ismeretek II.


III. félév 2+0+2Gy

IV. félév 2+2+0Gy 2+2+0Gy

2+2+0Gy 2+0+0K 2+0+0K 2+0+0K 1+0+2K

Tantárgy neve Alapismereti modul Gazdasági alapismeretek Vállalkozói, munkaerıpiaci ismeretek Társadalmi alapismeretek A viselkedés pszichológiai alapjai Készség-és, személyiségfejlesztés Viselkedéskultúra Számítástechnika Számítógépes alapismeretek Felhasználói programok alkalmazása Hálózati alapismeretek

II. félév

félévek/óraszám I. félév 2+0+0K

II. félév

III. félév

IV. félév

1+1+0K

1+0+1Gy

2+0+0K 1+1+0Gy 1+1+0Gy 0+1+0Gy 0+0+1Gy 0+0+2Gy 0+0+1Gy

Idegen nyelv (angol) Szakdolgozat Mőszaki közös modul Matematika Mőszaki fizika Kémia Mőszaki informatika Mőszaki dokumentáció Gazdasági és vállalkozási ismeretek Anyag- és környezetismeret Közgazdaságtan Mőszaki informatikai közös modulok Elektronika Digitális technika Architektúrák Perifériák Számítógép-hálózatok Adatbázisok alapjai Programozási ismeretek I. Operációs rendszerek Rendszer és adatvédelem Info rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció Speciális mőszaki, informatikai modulok Vállalati információs rendszerek Kiadványszerkesztés Ismeretalapú rendszerek Információs hálózati szolgáltatások Szabadon választható tárgyak(min 12 kredit) Multimédia és grafika Irányítástechnika Robottechnika Minıségbiztosítás „Gondolkodó magyarok” Etika és Politika A fizika kultúrtörténete Az európai mővészet története Programozási ismeretek II.

0+2+0Gy

0+2+0Gy

4+6 I. félév 1+2+0Gy 1+1+0Gy

2+6 II. félév 1+2+0K

0+2+0Gy 0+2+0Zv 4+7 III. félév

0+2+0Gy 0+2+0A 1+5 IV. félév

4+0+0K 2+0+2Gy 1+0+1Gy 2+1+0K 2+2+0Gy 10+6 I. félév 2+2+0Gy

6+6 II. félév

0+0 III. félév

4+0+0K 4+0 IV. félév

2+1+0K 2+1+0K 2+0+0K 2+2+0Gy 2+0+1K 1+0+2Gy 2+0+0K

4+4 I. félév

8+4 II. félév

1+0+2K 1+0+2Gy

5+7 III. félév

1+1+0Gy 2+0+2Gy 6+3 IV. félév 2+0+0Gy

1+0+2Gy 1+1+0Gy 0+0 I. félév

1+3 II. félév


1+0+2Gy 1+2 III. félév 2+0+2Gy

4+1 IV. félév 2+2+0Gy 2+2+0Gy

2+2+0Gy 2+0+0K 2+0+0K 2+0+0K 1+0+2K 8+5

6+4

A mőszaki informatikai mérnökasszisztens FSz képzés Alapismereti modul Számítástechnika Tantárgy neve Alapismereti modul Gazdasági alapismeretek Vállalkozói és munkaerıpiaci ismeretek Társadalmi alapismeretek A viselkedés pszichológiai alapjai Készség- és, személyiségfejlesztés Viselkedéskultúra Számítástechnika Számítógépes alapismeretek Felhasználói programok alkalmazása Hálózati alapismeretek Idegen nyelv (angol) Szakdolgozat

félévek/óraszám I. félév 2+0+0K

II. félév

III. félév

IV. félév

1+1+0K

1+0+1Gy

2+0+0K 1+1+0Gy 1+1+0Gy 0+1+0Gy 0+0+1Gy 0+0+2Gy 0+0+1Gy 0+2+0Gy

0+2+0Gy


0+2+0Gy 0+2+0A

0+2+0Gy 0+2+0A


GAZDASÁGI ALAPISMERETEK Elhelyezés / óraszám:

I. félév / 2+0+0K

Oktatási cél:

A tárgy átfogó képet ad a mai modern gazdaság mőködési mechanizmusáról, a kereslet-kínálat-ár összefüggés rendszerérıl, a vállalkozásról, a makro- és vállalati gazdálkodás alapvetı összefüggésrendszerérıl. és a napi gazdasági változások elemzésérıl. A tantárgy ismeretanyaga nyitott, történeti megalapozottságú és korszerő szemléletet ad, amely végsı fokon elısegíti a fiatalok társadalmi integrációját. Ismeretkörök:

1. A gazdálkodás oka és célja, a szükséglet, mint a gazdálkodás oka és hajtóereje, a javak, mint a gazdálkodás tárgya. 2. A gazdaság erıforrásai: föld, munka, tıketényezık, vállalkozók. Magyarország és az európai integráció. 3. Termelés és gazdaságosság, a gazdálkodás alapelvei (minimum és maximum elv) 4. A modern gazdálkodás mőködési modellje: munkamegosztás, a gazdasági tevékenységek összehangolásának rendszerei, a piac és az állam gazdaságszervezı szerepe a modern gazdaságban. 5. A piac mőködési mechanizmusa: piactípusok, piacformák. 6. Áru és szolgáltatás piac, munkaerıpiac, pénz és tıkepiac, föld és ingatlanpiac. 7. A piac mőködésének alapvonásai: kereslet és a keresletre ható tényezık, kínálat és a kínálatra ható tényezık. 8. A pénz. Az ár szerepe a gazdaságban. Magyarország és az európai integráció. 9. A vállalkozás, mint a gazdálkodás szervezeti egysége. A vállalati célok rendszere. Vállalati funkciók: beszerzés, termelés, értékesítés (marketing), finanszírozás, kutatás, fejlesztés. 10. A vállalkozások szervezeti formái. Magyarország és az európai integráció. 11. A vállalati gazdálkodás területei: piacelemzés és piactervezés, a vállalati gazdálkodás erıforrásai: anyagi erıforrások, emberi erıforrások, az információ, mint erıforrás. 12. Költség és árkialakítás. Bevétel és gazdasági eredmény kapcsolata. Költségek, árképzés. Az állam gazdaságszabályozó szerepe és a vállalat. 13. Szabad sáv 14. Szabad sáv 15. Szabad sáv Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

D. Pálinkó, Solt, Szabó: Gazdasági alapismeretek, Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger D. Pálinkó, Dévai, Szabó: Vállalkozási ismeretek, Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger Javasolt irodalom:

Hoffmann, Koppányi: Gazdasági és jogi ismeretek I. A gazdaság alapjai. NT, 1996. Koppányi, Petró, Vági: Közgazdaságtan I. Mikroökonómia. NT, 1996.


Gacsályi, Meyer, Misz, Simonits: Közgazdaságtan II. Makroökonómia, NT 1996 Számonkérés rendje:

Félév közben: A tárgyból három 100 pontos, 45 perces, négy kérdéses írásbeli beszámoló, elégtelen esetén szóbeli ismételt beszámolási lehetıség Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):

40 ponttól 55 ponttól 70 ponttól 85 ponttól

Félévvégi beszámoló: Egy választott témájú, önálló, forrásmunkák alapján elkészítendı dolgozat, melyekbıl a legjobbak szóban is bemutatásra, megtárgyalásra kerülnek. Beszámoló-kérdések témakörei: A beszámolók kérdéseit a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük. A következıkben példákat adunk a témakörökre. − Mit ért az erıforrások korlátozottságán? Indokolja ennek figyelembevételével a gazdálkodás szükségességét! − Melyek a gazdaság erıforrásai és mi a funkciójuk? − Ismertesse a minimum- és maximumelvet! Hogyan kell a hatékony gazdálkodás céljából alkalmazni ezeket? − Ismertesse a modern gazdálkodás mőködési modelljét! Jellemezze az elemeit! − Ismertesse az ágazati rendszer felépítését! Indokolja a gazdasági munkamegosztás hatékonyságát! − Ismertesse a piackutatási módszereket! Milyen szociológiai szempontok alapján lehet piacokat vizsgálni? − Melyek a piac mőködésének alapvetı mechanizmusai? − Ismertesse a piacok típusait, formáit és jellemezze ezeket! − Melyek a keresletre és a kínálatra ható tényezık? Hogyan érvényesülnek ezek az egyes piactípusoknál? − Ismertesse az árak szerkezetét és típusait! Hogyan alkalmazható a piackutatás eredményei az árképzésnél? − Ismertesse a pénz kialakulását és a modern pénz alapvetı funkcióit! − Melyek a vállalatok alapvetı céljai a gazdaságban? Ismertesse az ezek eléréséhez szükséges erıforrásokat! − Melyek a vállalkozások és vállalatok legjellemzıbb szervezeti formái? Határozza meg a dolgozói létszám alapján a legcélszerőbb formákat! − Milyen jellemzık alapján lehet piacelemzést végezni? Ismertessen néhány gyakori módszert is! − Magyarázza meg az elı- és utókalkuláció fogalmát! Ismertesse az ár-költség összefüggéseket! − Milyen költségtípusokat ismer? Jellemezze ezeknek az eredményre gyakorolt hatásait!


− Milyen módon lehet az eredményt meghatározni? Mutasson be egy példán keresztül eredmény-meghatározást! − Melyek az állam szerepei a gazdaságban? Hogyan függnek össze az állam gazdasági és társadalmi funkciói? − Milyen szabályozó szerepe van a piacon az államnak? Milyen intézményei vannak a feladatok végrehajtására? Önálló dolgozatok témakörei: Az önálló dolgozatok témaköreit a tanulókkal a dolgozat készítésének megkezdése elıtt két héttel, a választás lehetıvé tételére, kifüggesztés útján ismertetjük. A következıkben példákat adunk az önálló dolgozatok témaköreire. − A gazdasági folyamatok és a társadalmi változások kölcsönhatásainak elemzése egy tetszıleges példán keresztül − A gazdaság és a gazdálkodás − A gazdaság erıforrásai − A minimum és maximumelv, a hatékony gazdálkodás jellemzıi − A gazdasági munkamegosztás, az állam szerepe a munkamegosztásban − A gazdaság szereplıi és funkcióik − A piac jellemzése, a piacok mőködési mechanizmusa és fajtái − Az ár szerepe a gazdaságban, az árak típusai − A pénz kialakulása és jellemzıi − A vállalatok és vállalkozások szerepe a gazdaságban, a vállalatok céljai − Vállalkozások szervezeti formái − Piacelemzés, piacelemzési módszerek − Költség és árkalkuláció, az eredmény meghatározása − Az állam gazdasági szerepe a piacokon − Az állam szabályozó szerepe, a szabályozás formái A tárgy zárójegyének kiszámítása: ÉRDEMJEGY = (3*önálló dolgozat jegye + beszámolók jegyeinek összege)/6 kerekítve a szokásos módon


VÁLLAKOZÓI ÉS MUNKAERİPIACI ISMERETEK Elhelyezés / óraszám:

III. félév / 1+1+0K IV. félév / 1+0+1Gy

Oktatási cél:

A hallgatók ismerjék meg, a "Társadalmi és Gazdasági Ismeretek" c. tárgy ismeretkörére alapozva, azt a szabályozási környezetet, amelyben a gazdasági szereplık - közöttük a vállalkozások - mőködnek. Sajátítsák el az üzleti terv készítésének alapvetı eszközrendszerét, a tervezés menetét, a tervezés során alkalmazott módszereket. Ismerjék fel az alapvetı döntési helyzeteket. A hallgató személyes hatékonyságának fejlesztése: az aktuális munkaerıpiaci helyzet és trendek ismertetése, az egyéni jellemzık és a munkaerıpiaci helyzet összefüggéseinek vizsgálata, álláskeresési stratégiák és taktikák ismertetése, valamint azok gyakorlása útján. Ismeretkörök: III. félév

1. A vállalkozás. A vállalkozás, mint befektetési forma. Üzleti szervezetek: egyéni vállalkozás, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelısségő társaság, részvénytársaság, szövetkezet 2. A vállalkozások létrehozásának, alapításának jogi kérdései, személyi feltételei. 3. A vállalkozások külsı szabályozási környezete. A magyar számviteli szabályozás jellemzıi. Éves beszámolók rendszere. 4. Könyvvezetés fı típusai, jellemzıi. A gazdasági események hatása a mérlegre és eredmény-kimutatásra. Nyilvánosságra hozatal és közzététel. 5. A vállalkozások adózása. A vállalkozások adókötelezettsége. Az adók csoportosítása és a vállalatokat terhelı fı adónemek. Személyi jövedelemadó. Társasági adó. Általános forgalmi adó. Helyi adók. 6. Vámok és illetékek. Társadalombiztosítás. Társadalombiztosítási ellátás fı típusai. Járulékfizetési kötelezettségek. 7. Az üzleti terv. Az üzleti terv készítésének célja, alkalmazásának területei. Az üzleti terv felépítése, szerkezete. Fontosabb fejezetek elkészítésének munkafázisai. 8. Marketing terv, termelési terv, befektetési és finanszírozási terv, pénzügyi terv, szervezeti és vezetési koncepció. 9. A vállalat mőködtetése, az üzleti terv megvalósítása. A vállalkozás szervezeti és ügyviteli rendje. 10. Gazdálkodás az emberi erıforrásokkal. 11. Készletgazdálkodás, anyagbeszerzés. Termelésszervezés. 12. A vállalkozás átalakítása, megszüntetése. 13. Szabad sáv 14. Szabad sáv 15. Szabad sáv IV. félév

1. Munkaerıpiaci alapfogalmak, közgazdasági összefüggések. A munkaerıpiac aktuális helyzete, foglalkoztatási trendek. Az aktuális helyzet értékelésének szempontjai


2. A foglalkoztatás lehetséges formái: idıszakos megbízások, idıszakos munkavállalás, félállások, csökkentett munkaidejő megbízások, bedolgozás, információs távmunka. 3. Munkaerıpiaci szolgáltatások: funkciók, intézményrendszer, támogatási formák Munkajogi ismeretek. Munkaviszony. Megbízási jogviszony. Vállalkozási jogviszony. 4. Karriercélok és állásvadászat. Az egyéni jellemzık: adottságok, képességek, készségek, szakképzettség és annak konvertibilitása / számbavétele és a karriercélok megfogalmazása. 5. A karriercélok stratégiai-taktikai és a munkaerıpiaci kereslet vizsgálata, megfeleltetése. Az egyéni körülmények: egzisztencia, vagyoni helyzet, a személyes környezet tárgyai, mint lehetséges munkaeszközök számbavétele és a karriercélok esetleges korrekciója. 6. Az önfejlesztés szükségessége és lehetıségei. Ismerethiányok pótlása, illetve új ismeretek szerzése, készségfejlesztés. Az önfejlesztés tervezése. 7. Az állásvadászat közvetlen céljai. Álláskeresési technikák. Az álláskeresés információs bázisai: hirdetések, pályázatok, társadalmi-szakmai kapcsolatok. 8. Jelentkezés a hirdetésre, álláspályázat, informálódás személyesen vagy telefonon. A bejelentkezés alapdokumentuma: az önéletrajz. 9. Az önéletrajz típusai, a legfontosabb tartalmi-formai elemek. Esélynövelı referenciák dokumentálása. A kísérı levél szerepe, tartalmi-formai megvalósítása. 10. Az álláskeresı szerepében - felvételi beszélgetés. Információgyőjtés: az alkalmazó tevékenységérıl, eredményességérıl, piaci helyzetérıl, a foglalkoztatás általános helyzetérıl az adott szakterületen. Felkészülés az alkalmazó lehetséges kérdéseire, felkészülés a munkavállalói lehetséges kérdésekre. 11. A saját alku-pozíció kereteinek és feltételeinek meghatározása. Hozzájárulás a kedvezı légkör kialakításához. A szituáció által diktált viselkedési /verbálisnonverbális/ szabályok. 12. A kiegészítı információk adásáról. Az önfeledés korlátai. Szokatlan kérdések. 13. Alkalmazkodás a szituációhoz. A felkészülés során kialakított terv folytonos kontrollja. 14. Az alkalmaztatás munkaügyi kérdései. A megállapodás leglényegesebb kérdései. A munkaszerzıdés tartalma és megkötése. Az ígéretek beváltása. 15. Szabad sáv Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Zsigmond, Szép: Munkaerıpiaci ismeretek, álláskeresési technikák, Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger D. Pálinkó, Dévai, Szabó: Vállalkozási ismeretek, Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger Javasolt irodalom:

Fülöp Gyula: Kisvállalati gazdálkodás, Aula Kiadó, 1994. Bp Reményi István: Gazdasági társaságok, Címer kiadó, 1996 Bp


Számonkérés rendje: III. félév

Félév közben: A tanulók rendszeres munkáját három, az elméleti alapokból írt, 45 perces, 4-5 kérdést tartalmazó, 100 pontos írásbeli dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi beszámoló: Adott paraméterek alapján üzleti terv készítése és szóbeli megvédése. Elérhetı pontszámok: üzleti terv: 50 pont védés: 50 pont Értékelés módja: elégséges(2): közepes(3): jó(4): jeles(5):


Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük. − Ismertesse a vállalkozás fogalmát mint befektetési formát! Milyen kockázatokkal kell számolnia? − Jellemezze a közkereseti társaságot! Milyen felelıséggel rendelkeznek a KKT tagjai? − Jellemezze a betéti társaságot! Magyarázza meg a beltag és kültag fogalmát, felelısségvállalást! − Jellemezze a korlátolt felelısségő társaságot! Mit jelent a jogi személy fogalma? − Jellemezze a részvénytársaságot! Milyen feltételei vannak a részvénytársaságok alapításának? − Ismertesse a könyvvezetés fı típusait! Írja le az alapvetı követelményeket is! − Ismertesse a vállalkozás alapításához szükséges lépéseket! Állítsa idırendbe a folyamatokat! − Ismertesse a vállalkozások adófizetési kötelezettségeinek keletkezését! − Ismertesse a helyi adók rendszerét! Röviden jellemezze az egyes adófajtákat! − Ismertesse a társadalombiztosítási rendszer felépítését! Írja le a társadalombiztosításhoz kapcsolódó intézményrendszert! − Milyen elemekbıl épül fel az üzleti terv? Foglalja röviden össze az egyes elemek tartalmát! − Mit tartalmaz a marketing terv? Mi a különbség a befektetési és finanszírozási terv között? − Milyen módon szüntetheti meg a vállalkozást? Milyen jogi kötelezettségekkel jár a megszüntetés?


IV. félév

Félév közben: A tanulók rendszeres munkáját kettı, az elméleti alapokból írt, 45 perces, 4-5 kérdést tartalmazó, 100 pontos írásbeli dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Önéletrajz írása. Félévvégi beszámoló: 100 pontos záródolgozat a megadott kérdésekbıl. Értékelés: elégséges(2): közepes(3): jó(4): jeles(5):


Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük. − Írja le a munkaviszony létesítésének feltételeit! Jellemezze a megbízási és a vállalkozási jogviszonyt! − Ismertesse a felmondásra vonatkozó törvényi elıírásokat! Határozza meg a felmondás, a felmondási idı és a végkielégítés kapcsolatát! − Milyen elemei vannak a szakmai önéletrajznak? − Milyen módon készülne fel egy felvételi beszélgetésre? Indokolja is ezek szerepét! − Melyek a kommunikáció verbális és nem-verbális kifejezıelemei? Írjon példát néhány szituáció viselkedési szabályairól! − Mit tartalmaz a munkaszerzıdés? Melyek a munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó legfontosabb jogok és kötelezettségek?


TÁRSADALMI ALAPISMERETEK Elhelyezés / óraszám:

I. félév / 2+0+0K

Oktatási cél:

A tárgy oktatása során megszerzett tudás eligazodást biztosít a hallgatóknak a társadalmi folyamatok, a makroszintő változások területén a mai Magyarországon. Megkönnyíti a társadalmi beilleszkedést, javítja a munkaerıpiaci pozíciót. A tantárgy ismeretanyaga nyitott, történeti megalapozottságú és korszerő szemléletet ad, amely végsı fokon elısegíti a fiatalok társadalmi integrációját. Ismeretkörök:

1. A szociológia helye és funkciói a társadalomban, a társadalomtudományok sajátosságai, a pszichológia, szociálpszichológia szemlélete, módszerei, a közgazdaságtan lehetıségei és korlátai, a szociológiai megközelítés határai a szociológia módszertana. 2. 2. Hogyan ismerjük meg a társadalmat? Az információ-keresı, győjtı módszerek, az információ feldolgozását, értelmezését szolgáló módszerek. A szociológia szerepe és funkciói a modern társadalomban, a szociológiai megismerés és kritika. 3. A mai magyar társadalom szerkezetének kialakulása, a társadalmi szerkezet és rétegzıdés Magyarországon. Társadalmi egyenlıtlenségek, szegénység. Társadalmi mobilitás fı trendjei 1945-1995. Migráció. 4. Társadalompolitika-szociálpolitika. Globalizáció és regionális hatások, a globalizáció folyamata és a lokális értékek. A városi és vidéki társadalom Magyarországon, regionális egyenlıtlenségek gyökerei, a városi és kisvárosi társadalom. A településhálózat alakulása, a Nyugat-Kelet dimenzió. 5. A mai magyar falusi társadalom. A területfejlesztés, vidékfejlesztés és falufejlesztés kistérségi fejlesztés alapkérdései. Az európai integráció hatása. 6. Mindennapi élet a társadalomban. A szocializáció folyamata és színterei, a család, a kortárscsoportok, az iskola szerepe, a tömegkommunikáció, mint szocializáló tényezı. 7. Az életmód és életminıség, az életmód kialakulásának fıbb tényezıi, az életmódok hasonlóságai és különbözıségei, az életmódot befolyásoló értékrendszerek, az életminıség jelentése és alakulása. 8. Mőveltség, képzés, oktatási rendszer a mai magyar társadalomban. Demokrácia és politikai élet. A demokratikus szervezetrendszer és intézményi struktúra. 9. Civil szervezetek és a civil társadalom szerepe. 10. A politikai élet és a politika funkciói a társadalomban. Politikai vélemények, attitődök, értékek 11. Magyarország és az európai integráció 12. Szabad sáv 13. Szabad sáv 14. Szabad sáv 15. Szabad sáv


Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Kulcsár László: Társadalmi alapismeretek, Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger Javasolt irodalom:

Hoffmann, Koppányi: Gazdasági és jogi ismeretek I. A gazdaság alapjai. NT, 1996 Számonkérés rendje:

Félév közben: A tárgyból három, 100 pontos, 45 perces, négy kérdéses írásbeli beszámoló, elégtelen esetén szóbeli ismételt beszámolási lehetıség. Félévvégi beszámoló: Egy választott témájú, önálló, forrásmunkák alapján elkészítendı dolgozat, melyekbıl a legjobbak szóban is bemutatásra, megtárgyalásra kerülnek. Értékelés: elégséges(2): közepes(3): jó(4): jeles(5):


Vizsgakérdések témakörei: A beszámolók kérdéseit a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük. A következıkben példákat adunk a témakörökre. Önálló dolgozatok témakörei: Az önálló dolgozatok témaköreit a tanulókkal a dolgozat készítésének megkezdése elıtt két héttel, a választás lehetıvé tételére, kifüggesztés útján ismertetjük. A következıkben példákat adunk az önálló dolgozatok témaköreire. − Forrásmunkák alapján rövid jellemzés a magyar társadalom alapvetı változásairól a 90-es években − A demokratikus intézményrendszer kialakulása, strukturális felépítése − A gazdasági folyamatok és a társadalmi változások kölcsönhatásainak elemzése egy tetszıleges példán keresztül − Magyarország és az európai integráció − Az állam szabályozó szerepe, a szabályozás formái A tárgy zárójegyének kiszámítása: ÉRDEMJEGY = (3*önálló dolgozat jegye + beszámolók jegyeinek összege)/6 kerekítve a szokásos módon


A VISELKEDÉS PSZICHOLÓGIAI ALAPJAI Elhelyezése / óraszám:

II. félév / 1+1+0Gy

Oktatási cél:

Megismertetni a viselkedés pszichológiai alapjait és a személyiségfejlıdés folyamatát. Elméleti ismereteket adni a személyiség jellemzıirıl a szocializációról és az egyén hatékony kommunikációjáról. Az egyén és csoport, az egyén és munka közötti összefüggés megláttatása és megértetése. Ismeretkörök:

1. Bevezetés a pszichológiába. A pszichológia fogalma, célja, tárgya, tevékenységi területei. A pszichológia módszerei. 2. Nézıpontok a pszichológiában. Rövid történeti áttekintés. A pszichológia biológiai alapjai. 3. A pszichikum alkotóelemei: a pszichikus tulajdonságok és folyamatok. Az emberi megismerés alapjelenségei. 4. Pszichológiai iskolák: kísérleti lélektan, behaviorizmus, tanulás elméletek, alaklélektan, pszichoanalízis, kognitív pszichológia. 5. A személyiségfejlıdés alapjai: öröklıdés, érés, tanulás. Öröklés és környezeti hatások viszonya. A személyiség fogalma. Egyén, egyéniség, jellem. 6. A személyiség strukturális megközelítése. A pszichoanalitikus és strukturális személyiségmodellek. 7. Személyiségvonások és dimenziók. A személyiség tipológiai megközelítése. 8. A személyiség ösztönzı rendszere: motiváció. 9. Teljesítmény, siker- kudarc orientáció. 10. Egyén és közösség. A szocializáció. A szociális tanulás formái. 11. Emberi kapcsolatrendszerek: interakció, kommunikáció. Vonzalom, hasonlóság, függıség. 12. A verbális, nonverbális és metakommunikáció. A hatékony kommunikáció. 13. A csoport, a csoport mőködése. 14. Egyén és munka. Ember - pálya megfelelés. Alkalmasság, kiválasztás, beválás. 15. Az egyén társadalmi és munkahelyi beilleszkedése. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Keményné, Pálffy: Bevezetés a pszichológiába, Tankönyvkiadó, 1989, Bp. Javasolt irodalom:

Bodnár, Simon: A viselkedés pszichológiai alapjai. Líceum Kiadó. Eger, 1998.


Számonkérés rendje:

A félév teljesítésének feltétele: aláírás Az aláírás feltétele: a félévvégén egy zárthelyi dolgozat megírása A zárthelyi dolgozat értékelés: nem felelt meg (50% és ez alatti teljesítmény) megfelelt ( 51-80%), ), kiválóan megfelelt (81-100%) A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük.


KÉSZSÉG- ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZETÉS Elhelyezése / óraszám:

III. félév / 1+1+0Gy

Oktatási cél:

Az önismeret elmélyítése, az énkép tisztázása, az öndefiníciós képesség fejlesztése, az önértékelés emelése, a belsı erısségek felismerése, ön- és társelfogadás erısítése, az empátiás készség fejlesztése, a jövıre irányuló céltudatos ön- és környezetformálási képesség kialakítása, a tartós törekvés hátterének fejlesztése. A kommunikációs képességek fejlesztése, a tárgyalási eszközök használatának alapszintő begyakorlása, a problémamegoldás és a döntési folyamat tudatosítása, az ezt segítı eljárások megismerése. Az önmenedzselés megalapozása. Ismeretkörök:

1. A viselkedés általában. Viselkedni kell? A viselkedés-szabályozás szükségessége. Viselkedni tudni kell! A viselkedési szabályok elsajátításának lehetısége. Viselkedés és kommunikáció. 2. A viselkedés mozgatórugói. A szükségletek és a motiváció (Maslow modell). 3. A környezet észlelése. A környezetrıl alkotott kép. A figyelem szelektivitása és az összerendezés buktatói. Önmagunk észlelése. 4. Énkép - reális én - eszményi én. A visszacsatolás szerepe és szabályai. Én-védelem. A befolyásolás-alkalmazkodás viselkedés-szabályozó szerepe. 5. Személyes hatékonyság és kommunikáció. A kommunikáció általános modellje. A kommunikátor és a címzett, az üzenet, a kommunikáció kódja, a kommunikációs helyzet, a kommunikáció csatornái. 6. Beszéd és írás. A verbális kommunikáció szabályai. Beszédalkalmak, beszédszerepek. 7. Viselkedés és nyelvhasználat. A beszéd technikája. 8. Üzeneteink írásba foglalása. Levelezés, fontos információk írásba foglalása, jegyzıkönyv, emlékeztetı, szerzıdés, jelentés, mőszaki leírás stb. 9. Szavak nélkül. A nonverbális kommunikáció szabályai. A mimika és a tekintet. Közlés hangokkal, gesztusok és a testtartás. Térközszabályozás. 10. Kulturális szignálok a kommunikációban. Jelvények, öltözködés, ápoltság. 11. Valamennyi csatorna adásban - a metakommunikáció. Kongruencia, kommunikációs zavarok. 12. Magatartás, viselkedés, illem, modor. Hétköznapi viselkedésformák. Ismerkedés, bemutatkozás, megszólítás, tegezıdés, köszönés, társalgás, ajándékozás, dohányzás, személyes ügyek intézése stb. 13. Hétköznapi viselkedésformák a munkahelyen. Munkahelyi szerepek, konfliktusok és azok kezelése, értekezletek, telefonálás stb. 14. Szakmai-üzleti protokoll. Meghívás, meghívók, névjegyhasználat, a partnerek fogadása és vendégül látása. 15. Gyakorlat, szituációs játék. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Szatmáriné, Balogh: Készség és személyiségfejlesztés, Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger


Javasolt irodalom:

Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, Gondolat 1989, Bp. Keményné, Pálffy: Bevezetés a pszichológiába, Tankönyvkiadó, 1989, Bp. Számonkérés rendje:

Félév közben: A félév során a tanulók évközi munkáját folyamatosan értékelni kell a csoportos foglalkozásokon mutatott teljesítményük alapján. Félévvégi beszámoló: A félév végén 100 pontos írásbeli dolgozat, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıség. Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):


Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük. − Tárgyalási stratégiák − Viselkedési szabályok − Környezet – figyelem – én-védelem − Hatékony kommunikáció − Személyes kommunikáció hatékonysága − Írott kommunikáció − Testbeszéd − Megjelenés, formális információk − Magatartásformák különbözı helyzetekben


VISELKEDÉSKULTÚRA Elhelyezése / óraszám:


Oktatási cél:

A tárgy oktatásának célja a hallgató személyes hatékonyságának fejlesztése: a viselkedés-szabályozás szükségességének felismertetésével, a viselkedés-szabályozás lehetısége és a kommunikációs készségek fejlettsége közötti összefüggés bemutatásával, az emberi viselkedés mozgatórugóinak, valamint az általánosan elfogadott viselkedéséi formák megismertetésén keresztül. Ismeretkörök:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. 15.

A viselkedésrıl általában. A viselkedésszabályozás szükségessége. A viselkedési szabályok elsajátításának lehetısége. Viselkedés és kommunikáció. A viselkedés mozgatórugói. A szükségletek és a motiváció (Maslow modellje alapján). A környezet észlelése. A környezetrıl alkotott kép. A figyelem szelektivitása és az összerendezés buktatói. Önmagunk észlelése. Énkép – reális én – eszményi én. A visszacsatolás szerepe és szabályai. Én-védelem. A befolyásolás-alkalmazkodás viselkedés-szabályozó szerepe. Személyes hatékonyság és kommunikáció. A kommunikáció általános modellje. Beszéd és írás (A verbális kommunikáció szabályai). Beszédalkalmak, beszédszerepek. A beszéd technikája. Üzeneteink írásba foglalása. Szavak nélkül… (A nonverbális kommunikáció szabályai.) A mimika és tekintet, közlés hangokkal, gesztusok és testtartás, térközszabályozás, kulturális szignálok a kommunikációban (jelvények, öltözködés, ápoltság). Valamennyi csatorna adásban – a metakommunikáció. Magatartás, viselkedés, illem, modor. Hétköznapi viselkedésformák. (Ismerkedés, bemutatkozás, tegezıdés, köszönés, társalgás, ajándékozás, dohányzás, személyes ügyek intézése, stb.) Hétköznapi viselkedésformák a munkahelyen. (Munkahelyi szerepek, konfliktusok és azok kezelése, értekezletek, telefonálás, stb.) Szakmai-üzleti protokoll. (Meghívás, meghívók, névjegyhasználat, a partnerek fogadása és vendégül látása.)


Bodnár, Simon: A viselkedés pszichológiai alapjai, Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger Javasolt tankönyvek:

Zsigmond Csaba: Viselkedéskultúra, Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger



Félév közben: A félév során a tanulók évközi munkáját folyamatosan értékelni kell a csoportos foglalkozásokon mutatott teljesítményük alapján. Félévvégi beszámoló: A félév végén 100 pontos írásbeli dolgozat, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıség. Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):


Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük.


MUNKAVÉGZÉSI TECHNIKÁK, IRODASZERVEZÉS Elhelyezése / óraszám:

IV. félév / 1+0+1K

Oktatási cél:

A telekommunikációs és korszerő irodatechnikai eszközök hatékonyságot segítı hatásának és használatának megismertetése. Készségfejlesztés az írásbeli és szóbeli kommunikáció kifejezési eszközeinek, a levélkészítés, illetve a tárgyalástechnikák szabályainak alkalmazásában. Tudatosítsa az önmagunkkal és másokkal szembeni igényesség fontosságát a munkavégzés során. Segítse a vezetık munkájához kapcsolódó tevékenységek, feladatok elvégzéséhez a legcélravezetıbb módszerek megválasztását. Ismeretkörök:

1. Az irodai munkavégzés általános folyamata, hatékonyságának feltételei, a munkafolyamat jellemzıi. Vezetıi döntés-elıkészítés. 2. Adott szervezeten belüli ügyintézés. Hivatali ügyintézés, dokumentumok (ügyiratok) keletkezése, kezelése. Iktatás, továbbítás. 3. Az iroda kialakítása, berendezése. Az ergonómiai szempontok áttekintése. Berendezési tárgyak megválasztása, a megvilágítás és a színek szerepe. Klíma és akusztikai viszonyok. A munka hatékonyságát elısegítı technikai eszközök kiválasztása. 4. Ügyintézés és kommunikáció. Szóbeli érintkezés - vezetıvel, ügyféllel, munkatársakkal. A hivatalos nyelvezet terminus technikuszainak elsajátítása. A közéleti megszólalásfajták: felszólalás, beszámoló, jelentés, szónoklat. A helyes és kulturált verbális és nonverbális megnyilatkozás. 5. Szervezés, elıkészítés. Határidık, elintézendı ügyek nyilvántartása, megoldása. Rendezvények (vendégfogadás) technikai lebonyolítása. Hivatalos utak megszervezése (helyfoglalás, szállásfoglalás). 6. Információk megszervezése, felhasználása: telefon, telefax, rádiótelefon, személyhívó, e-mail, Internet. Információforrások: közlönyök, kiadványok, menetrendek, jelentések használata. E-mail, Internet használata az ügyvitelben. 7. Dokumentumok készítése, fogadása, elküldése - írásbeli kommunikáció. A levél fogalma, stilisztikai és formai követelményei az adott idıszakban érvényes mőszaki leírás szabályai alapján. A hivatali stílus elsajátítása, a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok helyes használata. 8. A levelek csoportosítása. Egyszerő ügyiratok és levelek: magánszemélyek érintkezése hivatalos szervekkel, hivatalos szervek levelei magánszemélyekhez, munkavállalással kapcsolatos ügyiratok. 9. Szervek belsı és külsı levelezése: jelentések, összetett dokumentumok, az adásvétellel kapcsolatos ügyiratok, a teljesítéssel kapcsolatos levelek (ajánlatkérés, hirdetések, reklámszövegek, emlékeztetık, körlevelek megszövegezése), ajánlatok, árajánlatok, megrendelések elfogadásával és módosításával, sztornírozásával kapcsolatos levelek, reklamációs és rendezı levelek. 10. Álláspályázatok készítése, szakmai önéletrajz, szerzıdés, jegyzıkönyv (különbözı céllal). 11. Dokumentumok (ügyiratok) készítése különféle célra - papír vagy számítógép írógép, számítógép (szövegszerkesztı), diktafon, fénymásoló használata.


12. Iratkezelés. A küldemények nyilvántartásba vétele és érkeztetése. Az iktatás, iktatóbélyegzı, iktatószám, az iktatókönyv rovatai, hitelesítésük, a téves bejegyzés törlésének, javításának módja. 13. Az iratok továbbítása az ügykezelıkhöz. A kézbesítıkönyv. Az elintézéstervezet formái. Irattározás - iratok selejtezése, esetleges levéltáviratba utalási módozat. Az iratmegsemmisítı használata. 14. Ügyirat hagyományos, illetve hálózatos (lokális és Internet) továbbítása. Korszerő dokumentumtárolók. Iktatási rendszerek megszervezése - iktatás számítógéppel. Számítógépes irattározás. 15. Szabad sáv A tárgy oktatása kiscsoportos bontásban történhet. Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem minden hallgatóra egy személyi számítógép Windows 95, segédprogramok Word, Excel Helyi hálózat Internet elérési lehetıség, Internet böngészı programok Segédkönyvek Irodatechnikai felszerelések: telefon, fax, írógép, másoló Nyilvántartási, iktatási nyomtatványok Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

SZOMA Képzési Központ: Munkavégzési technikák, irodaszervezés, Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger Javasolt irodalom:

Balla, Halász: Kereskedelmi levelezés, iratforgalom, KJK, 1991, Bp. Francsovics, Bencsik, Kósáné, Kıszeginé, Suplicz: Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek, Közgazdasági Továbbképzı Intézet, 1995 Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanulók rendszeres munkáját három, 100 pontos dokumentumkészítési írásbeli dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi beszámoló: 100 pontos dokumentumkészítési és az alapfogalmak körébıl írt dolgozat, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıség. Értékelés: elégséges(2): közepes(3): jó(4): jeles(5):



Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük. − Az irodai munkavégzés általános folyamatai. − Hivatali ügyintézés. − Ergonómiai szempontok az iroda kialakítására, berendezésére. − Ügyintézés és kommunikáció. − Szervezés, elıkészítés. − Információk megszervezése, felhasználása. − Dokumentumok készítése, fogadása, elküldése. − Az ügyiratok levelek csoportosítása. − Iratkezelés, irattovábbítás. − Modern lehetıségek az iratkezelésre, továbbításra. − Iktatási rendszerek megszervezése.


SZÁMÍTÓGÉPES ALAPISMERETEK Elhelyezés / óraszám:

I. félév / 0+0+1Gy

Oktatási cél:

A képzés célja, hogy a hallgatók jártasságot szerezzenek egy perifériákkal ellátott számítógépes munkahely üzembe helyezésére, mőködtetésére, szoftverek installációjára, üzemeltetési feladatainak ellátására, hibák elhárítására, computerrel támogatott feladatok elvégzésére. Ismeretkörök:

1. Számítástechnikai alapismeretek. A számítógép rövid története, a Neumann-elvő számítógépek. A digitalizálás elve. A digitális számítógépek csoportosítása. A személyi számítógépek (PC-k) és perifériáik alapvetı felépítése. 2. Fıbb önálló, funkcionális egységek: az alaplap, a processzorok, a memóriák, a háttértárak típusai, kiegészítı elemek. 3. A leggyakrabban elıforduló perifériák: billentyőzet, egér, szkenner, monitorok és nyomtatók. Speciális perifériák: optikai háttértárak. Tipikus konfigurációk. 4. A használhatóság megítélése és a kiválasztás szempontjai. Személyi számítógépek és perifériák üzembe helyezése, munkavédelmi és baleseti elıírások. 5. Rendszerprogramok, segédprogramok, alkalmazói programok. A program fogalma. Az optimális rendszerrıl általában: fogalma, funkciói és jellemzıi. 6. A DOS jellemzıi. Alapvetı DOS parancsok használata: állomány- és lemezkezelés. 7. A Windows jellemzıi. Alapelemek a Windowsban. A programkezelı és a súgó használata. Fájlkezelı használata. Meghajtók, alkönyvtárak, állományok kezelése. 8. Lemezek formázása, állományok másolása, törlése, átnevezése, teljes lemez másolása. A fájlkezelı és a DOS parancsok közötti párhuzam. 9. A Windows beállítási lehetıségei: fontok, nyomtatók telepítése, a felhasználói környezet jellemzıinek beállítása. 10. Számítógépes vírusok. A számítógépes vírus fogalma, alapvetı mőködésük, felismerésük módjai, vírusok irtására szolgáló módszerek és szoftverek. Állandó vírusfelügyelet (hálózatok vírusvédelme). 11. Hardvertesztelı programok, feladatok, típusok, kezelésük, eredményeik értékelése. 12. Szabad sáv 13. Szabad sáv 14. Szabad sáv 15. Szabad sáv Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Windows 95-98, segédprogramok. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Kovácsné, Benkı: Mindenkinek a PC-rıl!, ComputerBooks, 1996.


Javasolt irodalom:

Kovács, Kovácsné, Ozsváth, G. Nagy: Mit kell tudni a PC-rıl, ComputerBooks, 1998. Budavári Csabáné szerk.: ECDL tankönyv Novotrade, 1998, Bp. Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanulók rendszeres munkáját három 100 pontos írásbeli dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi beszámoló: 100 pontos írásbeli dolgozat, elégtelen esetén ismételt vizsgalehetıség. Értékelés: elégséges(2): közepes(3): jó(4): jeles(5):




FELHASZNÁLÓI PROGRAMOK ALKALMAZÁSA Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A hallgatók ismerjék meg és kombinatív módon használja a szövegszerkesztés lehetıségeit, tudjon elektronikus, állóképes prezentációt készíteni. Táblázatkezelıvel tudjon adatokat feldolgozni, diagramon ábrázolni. Ismeretkörök:

1. Szövegszerkesztés. Szövegszerkesztési alapismeretek, alapfogalmak. Különbségek az írógépes és a szövegszerkesztın alapuló munkában. A szövegszerkesztı program indítása, részei. Oldalbeállítás, alapvetı gépelési és javítási szabályok. 2. A helyesírás ellenırzése, elválasztás. Az automatikus formázási, javítási mechanizmus. Szimbólumok, különleges karakterek beszúrása. Szöveg mentése, betöltése, nyomtatása. Szövegrészek keresése és cseréje. 3. Kijelölések egérrel és a billentyőzettel. A vágólap használata. Betők formálása. A betőtípus, betőméret és egyéb betőjellemzık kiválasztása. Bekezdésformák. Igazítások és egyéb bekezdésjellemzık meghatározása. Felsorolás és számozás. A szegélyek. 4. Oldalbeállítás, lábjegyzetek. Szövegrészek rendezése. Kép beillesztése és a hozzá kapcsolódó mőveletek. Keretek. Tabulátorok, táblázatok. Szakaszok. Élıfej és élıláb készítése. Több hasábos szöveg készítése. 5. Stílusok alkalmazási területei és a hozzájuk kapcsolódó mőveletek. Tartalomjegyzék készítése. Körlevelek készítése, a szövegszerkesztı mőködésének beállítása. 6. Táblázatkezelés. Táblázatkezelı használat. Alapfogalmak: munkafüzet, munkalap, a tartomány, sor, oszlop, cella. Cellák azonosítása. Abszolút cellahivatkozások. Adattípusok: állandók (szám, szöveg, dátum, idı), egyszerő matematikai képletek. 7. Adatbevitel a cellákba. A cellák tartalmának javítása, szerkezete. A táblázatok szerkesztése: cellák, tartományok mozgatása, másolása, cellák, sorok és oszlopok beszúrása, törlése. Kijelölés módjai. 8. Számolás a táblázat adataival. Egyszerő matematikai képletek használata. 9. Diagramok készítése. A diagramok típusai. Diagramok szerkesztése, módosítása, formázása. Diagramok beillesztése szöveges dokumentumba. 10. Állóképes bemutató készítése. Vizuális információhordozók készítésének alapjai. A vizuális közlés formanyelve. 11. Táblázatok és diagramok alkalmazás. Képkompozíciók. A képelemek elrendezése. A képek szöveges információi. 12. Szabad sáv. 13. Szabad sáv. 14. Szabad sáv. 15. Szabad sáv. Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Windows 95-98, Word, Excel, segédprogramok.


Tankönyvek: Elıírt tankönyv:

Budavári Csabáné szerk.: ECDL tankönyv Novotrade, 1998, Bp. Javasolt irodalom:

Kovács, Kovácsné, Ozsváth, G. Nagy: Mit kell tudni a PC-rıl, ComputerBooks, 1998. Számonkérés rendje:

Félév közben: Három témazáró teszt - dolgozat (100 pontos), elégtelen esetén szóbeli ismételt ellenırzés lehetıség. A témazáró dolgozatok témakörei: Az ECDL vizsgapéldatár alapján állítjuk össze, az ECDL regisztrációs lapot megvásárló tanulók részére egyben ECDL ellenırzés is. Félév végén: 100 pontos gyakorlati ellenırzés, melyen számítógép segítségével kell komplex feladatot megoldani. Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):


Gyakorlati ellenırzés mintafeladat: Az ECDL vizsgapéldatár alapján állítjuk össze, az ECDL regisztrációs lapot megvásárló tanulók részére egyben ECDL ellenırzés


HÁLÓZATI ALAPISMERETEK Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A hallgatók ismerjék meg a számítógépes hálózatokat, gyakorlati alkalmazásban legyenek képesek információkat győjteni egy nagykiterjedéső számítógépes hálózat szolgáltatásait felhasználva - tipikusan az Internetet alapul véve. Ismeretkörök:

1. Bevezetés, alapfogalmak. 2. Hálózati alapismeretek. Számítógépes hálózatok felépítésének alapjai. Topológiák, egyenrangú és szerver-kliens hálózatok. A hálózatok osztályozása kiterjedésük szerint. 3. Az adatátvitel fizikai közegei: koax, sodrott érpár, üvegszál, rádióhullám, mikrohullám. Hozzáférési módok. A kommunikációs szabályok fogalma és ismertebb típusai (a protokoll fogalma). 4. Egy lokális hálózat operációs rendszerének alapfokú ismerete. Be- és kijelentkezés, hálózati erıforrások használata: nyomtatás és fájlszerviz. 5. Jogok a hálózaton. 6. Közcélú és nyilvános hálózatok. Az Internet. Története, mőködési alapelvei. Internet szolgáltatások áttekintése. Az elektronikus levelezés alapelvei. A címzés. Levelek készítése, küldése, továbbítása. 7. A levelek rendszerezése, kartotékok készítése és kezelése. Csatolt küldemények kezelése. 8. A World Wide Web. Egy böngészı program alapfokú kezelésének elsajátítása, beállítások, böngészés, adatkérés ismert címrıl. 9. A keresıgépek és használatuk. Egyéb Internet szolgáltatások: Gopher, Telnet, Ftp, News. 10. Szabad sáv, ECDL felkészítı foglalkozás. 11. Szabad sáv, ECDL felkészítı foglalkozás. 12. Szabad sáv, ECDL felkészítı foglalkozás. 13. Szabad sáv, ECDL felkészítı foglalkozás. 14. Szabad sáv, ECDL felkészítı foglalkozás. 15. Szabad sáv, ECDL felkészítı foglalkozás. A tárgy oktatása kiscsoportos bontásban történjen. Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Windows 95-98, Word, Excel, segédprogramok. Helyi hálózat. Internet elérési lehetıség, Internet böngészı programok.



Koczka Ferenc: Informatika: Számítógépes alapismeretek. Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger Koczka, Nyesıné, Marton: Informatika: Táblázatkezelés. Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger Baka, Koczka: Informatika: Szövegszerkesztés. Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger Pomaházi, Raffai, Szabó: Informatika: Hálózati alapismeretek. Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger Javasolt irodalom:

Budavári Csabáné szerk.: ECDL tankönyv Novotrade, 1998, Bp. Számonkérés rendje:

Félév közben: Három témazáró teszt - dolgozat (100 pontos), elégtelen esetén szóbeli ismételt ellenırzés lehetıség. A témazáró dolgozatok témakörei: Az ECDL vizsgapéldatár alapján állítjuk össze, az ECDL regisztrációs lapot megvásárló tanulók részére egyben ECDL ellenırzés is. Félév végén: 100 pontos gyakorlati ellenırzés, melyen számítógép segítségével kell komplex feladatot megoldani. Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):


Gyakorlati ellenırzés mintafeladat: Az ECDL vizsgapéldatár alapján állítjuk össze, az ECDL regisztrációs lapot megvásárló tanulók részére egyben ECDL ellenırzés


ANGOL NYELV Elhelyezés / óraszám:

I. félév / 0+2+0Gy II. félév / 0+2+0Gy III. félév / 0+2+0Gy IV. félév / 0+2+0Gy

Oktatási cél:

A hallgatók ismerjék meg a számítógépes hálózatokat, gyakorlati alkalmazásban legyenek képesek információkat győjteni egy nagykiterjedéső számítógépes hálózat szolgáltatásait felhasználva - tipikusan az Internetet alapul véve. Ismeretkörök:

KEZDİ 1. Ismétlés, gyakorlás 2. Folyamatos Jelen I. 3. Folyamatos Jelen II, szókincsbıvítés 4. Szituációs gyakorlatok, szókincsbıvítés 5. Zárthelyi dolgozat 6. Múlt idı bevezetése, igék második, harmadik alakjai 7. Egyszerő Múlt, idıhatározók. 8. Folyamatos Múlt használata 9. Gyakorlás, szókincsbıvítés 10. Zárthelyi dolgozat 11. Jövıidık bevezetése. Egyszerő jövı, idıhatározók 12. Folyamatos jövı, gyakorlás 13. Igeidık összehasonlítása, szókincsbıvítés, kommunikációs gyakorlatok 14. Gyakorlás 15. Félévet záró zárthelyi dolgozat HALADÓ 1. Ismétlés, gyakorlás 2. Mőveltetı szerkezetek I. 3. Mőveltetı szerkezetek II. 4. Gyakorlás, szókincsbıvítés 5. Zárthelyi dolgozat 6. Megszorító értelmő vonatkozói mellékmondatok 7. Nem megszorító értelmő vonatkozói mellékmondatok 8. Célhatározói mellékmondatok 9. Gyakorlás 10. Zárthelyi dolgozat 11. Kommunikációs gyakorlatok 12. Fordítási gyakorlatok 13. Szókincsbıvítés 14. Gyakorlás, ismétlés 15. Félévet záró zárthelyi dolgozat A tárgy oktatása kiscsoportos bontásban történjen.



Az órákon való részvétel (max 3 igazolt hiányzás) A 3 ZH dolgozat megírása, min. 50 %-ra Szóbeli vizsga (megajánlott jegy hiányában)

A Mőszaki informatikai mérnökasszisztens FSz képzés Mőszaki közös modul

Tantárgy neve Mőszaki közös modul Matematika Mőszaki fizika Kémia Mőszaki informatika Mőszaki dokumentáció Gazdasági és vállalkozási ismeretek Anyag- és környezetismeret Közgazdaságtan

félévek/óraszám I. félév 1+2+0Gy 1+1+0Gy

II. félév 1+2+0K

III. félév

IV. félév

4+0+0K 2+0+2Gy 1+0+1Gy 2+1+0K 2+2+0Gy


4+0+0K

MATEMATIKA Elhelyezés / óraszám

I. félév / 1+2+0Gy II. félév / 1+2+0K

Oktatási cél:

A középiskolai tananyag egyes fejezeteinek módszeres áttekintése, a felsıfokú tanulmányok elkezdéséhez szükséges néhány fejezet bevezetése. A témakörökhöz kapcsolódó feladatok megoldása. Ismeretkörök: I. félév

1. A halmazelmélet alapjai, számhalmazok, valós és komplex számtest 2. Komplex számok halmaza (komplex számok három alakja, ábrázolás és mőveletek) 3. Lineáris algebra: Vektoralgebra ( mőveletek vektorokkal: összeg, különbség, skaláris, vektoriális szorzat, lineáris kombináció, lineáris függetlenség.) 4. Geometriai alkalmazások, sík és egyenes egyenlete, távolságok és közbezárt szögek meghatározása 5. A mátrix fogalma, mőveletek mátrixokkal (összeg, különbség, szorzás). Determináns (alaptulajdonságok, kifejtés) 6. Lineáris egyenletrendszerek ( Cramer szabály , Gauss- módszer) 7. Zárthelyi dolgozat 8. Bevezetés az analízisbe: Relációk, függvények . Számsorozatok. 9. Sorozatok tulajdonságai. 10. Egyváltozós valós függvények, és grafikonjaik 11. Egyváltozós valós függvények folytonossága, határérték. 12. A differenciálszámítás Differencia- és differenciálhányados, deriváltfüggvény 13. Differenciálási szabályok, magasabbrendő deriváltak, elemi függvények deriváltjai. 14. A differenciálszámítás alkalmazásai. Függvénydiszkusszió. L'Hospital- szabály 15. Zárthelyi dolgozat

II. félév

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Integrálszámítás Határozatlan integrál (Fogalma, tulajdonságai) Integrálási módszerek (parciális integrálás, helyettesítéses integrálás) Racionális törtfüggvények integrálása Határozott integrál, Newton- Leibniz - szabály A határozott integrál alkalmazásai (területszámítás, ivhossz számítás, forgástest térfogata, felszíne) Zárthelyi dolgozat Többváltozós függvények határértéke, folytonossága Többváltozós függvények differenciálszámítása (parciális derivált, iránymenti derivált, magasabbrendő deriváltak)


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Többváltozós függvények differenciálszámításának alkalmazásai (szélsıérték számítás, érintı sík egyenlete.) A kettısintegrál és alkalmazásai. Közönséges differenciálegyenletek . Az elsırendő differenciálegyenletek Szétválasztható változójú differenciálegyenletek. Elsı és másodrendő állandó együtthatós differenciálegyenletek megoldása. Zárthelyi dolgozat Összefoglalás (záróvizsga elıkészítı).

Tankönyvek: Ajánlott tankönyvek:

Obádovics J: Gyula : Matematika, Scolar kiadó, Budapest, 1999. Obádovics J: Gyula : Felsıbb matematikai feladatgyőjtemény, Scolar kiadó, Budapest, 1999. Számonkérés rendje:

I. Félév, gyakorlati jegy: A tárgyból két 50 pontos 45 perces zárthelyi dolgozatra kapják a tanulók a gyakorlati jegyet. Elégtelen esetén javítási lehetıséget adunk. II. Félév, vizsga: 60 perces feladatmegoldás és 30 perc elméleti kérdések részbıl álló írásbeli vizsga, melynek feltétele két félévközi ZH 40%-os teljesítése és a kitőzött vizsgaidıpontra való elızetes jelentkezés Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):

40 %-tól 55 %-tól 70 %-tól 85 %-tól


MŐSZAKI FIZIKA Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A hallgatók középiskolai fizika ismereteinek rendszerezése, a „ Hálózati ismeretek I.” egyetemi tantárgy elsajátításához szükséges alapismeretek megszerzése és egyéb elektromosságtant igénylı tantárgyak, pl.: digitális ismeretek, digitális technika, információs hálózati szolgáltatások megtanulásához, megértéséhez szükséges alapismeretek elsajátítása Ismeretkörök:

1. Elıadás: Elektrosztatika, az elektromos állapot, nyugvó töltések között fellépı erı meghatározása, Coulomb törvény, az elektrosztatikus mezı. Energiaviszonyok az elektrosztatikus mezıben, munkavégzés az elektrosztatikus mezıben, potenciális energia, a potenciál, elektromos megosztás, a töltés eloszlása fémes vezetın. Gyakorlat: A és C csoport 2. Gyakorlat: B és D csoport 3. Elıadás: Az elektromos áram, konvekciós és kondukciós áram, áramforrások, az elektromos ellenállás, Ohm törvénye, az áramforrás belsı ellenállása, az elektromos munka és teljesítmény, a Joule-féle hı. Gyakorlat: A és C csoport 4. Gyakorlat: B és D csoport 5. Elıadás: Elektromos hálózatok, Kirchhoff törvények, hálózatok számítása Gyakorlat: A és C csoport 6. Gyakorlat: B és D csoport 7. I. zárthelyi dolgozat 8. Pótzárthelyi dolgozat / március 27./ 9. tavaszi szünet 10. Elıadás: Magnetosztatika, mágneses állapot. Mozgó töltések mágneses hatása, elektromos töltés és mágneses pólus kölcsönhatása, áramok mágneses mezejének mennyiségi leírása. Mágneses mezık hatása elektromos áramokra, köráram mágneses nyomatéka, egyenes vezetı mágneses mezıben, mágnesek hatása mozgó töltésre, mozgó mágnes körüli elektromos erıvonalak, áramok kölcsönhatása Gyakorlat: A és C csoport 11. Gyakorlat: B és D csoport 12. Elıadás: Az idıben változó mágneses mezı, az elektromágneses indukció, indukciós jelenségek, az indukált elektromos és mágneses mezı kapcsolata, az indukció együtthatója, az önindukció. A váltakozó áramok, elıállítása, ábrázolása, mérése, effektív értékek. Váltakozó áramú áramkörök vizsgálata, ohmikus ellenállás, impedancia, induktív ellenállás, kapacitiv ellenállás, teljesítmény munkavégzés, rezgıkörök. Gyakorlat: A és C csoport 13. Munkaszüneti nap miatt nincs foglalkozás 14. Gyakorlat: B és D csoport 15. II. Zárthelyi dolgozat (Pótzárthelyi dolgozat május 16.-án du.)


Tankönyvek: Javasolt irodalom:

Budó Ágoston: Kísérleti fizika II. / Tankönyvkiadó/ Gamow: Fizika Elektromosság, mágnesség (Calibra kiadó) Dér-Radnai-Soós: Fizika feladatok Veszprémi Egyetemi Kiadó: Fizika feladatok Számonkérés rendje:

Nem kaphat aláírást az a hallgató, aki az elıadások illetve gyakorlatok 30 %-nál többet hiányzik. A hiányzásokat igazolni kell. A gyakorlati jegyet a kettı, 100 pontos zárthelyi dolgozat átlaga adja. Elégtelen osztályzat illetve igazolt hiányzás esetén pótlási lehetıség van. Ha a zárthelyi dolgozat pontszáma kevesebb, mint 25 pont a dolgozatot meg kell ismételni. Értékelés: elégséges : 40 ponttól közepes: 50 ponttól jó: 70 ponttól jeles: 85 ponttól


KÉMIA Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A kémia alapfogalmainak, törvényeinek megismertetése a szervetlen-, szerves- és biokémia legfontosabb összefüggéseinek elsajátítása. Ismeretkörök:

1. Az anyagok csoportosítása a fizikai állapot és kémiai felépítés szerint; kémiai képletek és egyenletek kezelése; a "mol" fogalma és alkalmazása kémiai számításokban. Gáztörvények, kinetikus gázelmélet; az atom szerkezete, izotópok; kvantumkémiai alapfogalmak, kvantumszámok. Az atom elektronszerkezete, periodicitás; a periodusos rendszer; periodikus tulajdonságok; oxidációfok, redoxi reakciók. 2. Ionos és kovalens kötés; kötéselméletek (LCAO-MO, VB, VSEPR) és felhasználásuk a molekulák leírásában. Oldatok, reakciók oldatokban; sav-bázis koncepciók; savbázis egyensúlyok. Kémiai termodinamika; reakciókinetika; egyensúlyi reakciók. Elektrokémia. 3. A fıcsoportbeli elemek vegyületeinek áttekintése: nemfémes elemek, nemesgázok. A fıcsoportbeli elemek vegyületeinek áttekintése: fémek és vegyületeik. 4. A fıcsoportbeli elemek vegyületeinek áttekintése: fémek és vegyületeik. 5. A fıcsoportbeli elemek vegyületeinek áttekintése: félfémek, átmenetifémek és vegyületeik. 6. Szerves vegyületek típusai, szerkezete, kötések, elektroneltolódási effektusok. Homolitikus, heterolitikus kötésfelhasadás. Szénhidrogének csoportosítása. Telített nyíltláncú szénhidrogének felépítése, elnevezése, térbeli elhelyezkedése, konformáció fogalma. Paraffin szénhidrogének tulajdonságai, elıállítása, fontosabb reakciói. Gyökös-, ionos mechanizmusú reakciók, szénatomok rendősége, karbokationok stabilitása. Telített ciklikus szénhidrogének. Nevezéktan. A ciklohexán konformációi. 7. Olefinek homológ sora, elnevezésük, tulajdonságaik. Geometriai izoméria. Olefinek elıállítása, reakciói. Kumulált, konjugált, izolált diének. Konjugált diének szerkezete, reakciói. Acetilének. Aromás vegyületek. Nevezéktan. Hückel-szabály. Elıállítás. Reakciók. Elektrofil szubsztitúció mechanizmusa. 8. Halogénezett szénhidrogének. A C-X kötés polározottsága. Nevezéktan. Alkil- és arilhalogenidek elıállítása, reakciói. 9. Alkoholok, fenolok. Tulajdonságok. Nevezéktan. Elıállítás, reakciók. Éterek elıállítása. Peroxidok bomlása. Kéntartalmú vegyületek: tiolok 10. Karbonilvegyületek. C=O kötés polározottsága. Nevezéktan. Elıállítás. Reakciók. Karbonsavak. Karboxil csoport szerkezete. Nevezéktan. Elıállítás, reakciók. Karbonsavanhidridek, karbonsavhalogenidek, karbonsavészterek. karbonsavamidok, karbonsavnitrilek elıállítása, reakcióik. 11. Szerves nitrogéntartalmú vegyületek. Aminok. Nitrovegyületek. Aromás vegyületek nitrálása. Egyéb nitrogéntartalmú vegyületek: nitrozo-, azovegyületek, hidrazinszármazékok.. Heterociklusos vegyületek. 12. A biokémia. Szénhidrátok. A monoszacharidok térszerkezete, az optikai aktivitás fogalma. Mutarotáció jelensége. Az oxocsoport és a hidroxilcsoport reakciói. Diszacharidok. Poliszacharidok felépítése. Lipidek. Csoportosítás. Egyszerő lipidek. Zsírsavak és tulajdonságaik. Összetett lipidek, sejtmembránok felépítése. Izoprenoidok. Monoterpének. Karotinoidok. A-


vitamin. Szteroidok, szteránváz szerkezete, koleszterin, szteroid hormonok, Dvitaminok. 13. Aminosavak. Sztereokémia, elıállítás, fizikai tulajdonságok. Peptidek, peptidkötés kialakításának stratégiája. Aminosavsorrend. Néhány biológiai jelentıségő peptid. Fehérjék. Csoportosítás. Szerkezeti felépítés. Fehérjék denaturálása. 14. Nukleozidok. Nukleotidok. ATP szerepe a biokatalitikus folyamatokban. Nukleotid komponenső koenzimek. Polinukleotidok: DNS, RNS. A fehérjebioszintézis alapfolyamatai. Biokatalízis. Enzimek felépítése, alapfogalmak. Csoportosítás. Az enzimek mőködése. Specifitás, kulcs-zár elmélet, indukált illeszkedési elmélet. Enzimaktivitást befolyásoló tényezık. Az enzimaktivitás szabályozása, az enzimreakciók gátlása. 15. Az energiaszolgáltató folyamatok összefüggései. Szénhidrátok lebontása. Glikolízis. Citrátkör. Az aminosavak anyagcseréje. Az ammónia beépülése. Az aminosavak lebontása. Karbamidciklus. Zsírok lebontása, zsírsavak β-oxidációja. Terminális oxidáció. Fotoszintézis. Tankönyvek: Kötelezı irodalom:

Dr. Horváth Viola: Kémia Farády L.: Szerves kémia agrárvegyészeknek I-III., VE Egyetemi Kiadó, Veszprém. Javasolt irodalom:

Kovács K., Halmos M.: A szerves kémia alapjai Gombkötı G., Sajgó M.: Biokémia, Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. Wolfe, D.H.:General organic and biological chemistry, Mcgraw-Hill, 1986. Számonkérés rendje:

Az érdemjegy alapja a félév végi 100 pontos írásbeli vizsga. A vizsgakérdéseket a hallgatókkal kifüggesztés útján közöljük.


MŐSZAKI INFORMATIKA Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

Az informatika alapvetı fogalmainak és összefüggéseinek megismertetése. Egy programozási nyelv és a programozás alapfogalmainak elsajátítása. Ismeretkörök

1. Az analóg és a digitális számítás elve és alkalmazásai. Számrendszerek, számábrázolási technikák. Kódolás, kódrendszerek. 2. Alapvetı adattípusok, adatszerkezetek és tárolásuk. 3. Aritmetikai, logikai mőveletek relációk és kapcsolatuk az adattípusokkal. Algoritmus, folyamatábra, program. 4. A tárolt programú számítógép elve, a számítógép logikai felépítése. A számítógép funkcionális egységei. 5. A memória hierarchia elemei. A korszerő számítógépek tipikus megvalósításai. 6. A számítógépek és a hálózatok üzemeltetésének alapjai. 7. A szoftverek csoportosítása. A programnyelvek utasításkészlete. A strukturált programfelépítés. 8. Egy magasszintő programozási nyelv megismertetése, elemi algoritmusok megvalósítása. A programfejlesztés fázisai, fejlesztı környezetek. 9. Pascal program szerkezete (eljárások, függvények, paraméterátadás, unitok). Tevékenységek Pascalban (értékadás, ciklus, elágazás stb.). 10. Egyszerő és összetett típusok és mőveleteik. Rekord, halmaz, verem adattípus és mőveletei. 11. Programozási tételek. 12. Keresési módszerek. 13. Rendezési módszerek (közvetlen kiválasztás, buborék). 14. Szövegállományok és típusos állományok kezelése. 15. Összetett program írása. Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Windows 95-98, Turbo Pascal 7.0 Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Dr. Kovács Magda: Elsı lépés a mikroszámítógépek világába, LSI Oktatóközpont Alapítvány, 1997 Javasolt irodalom:

Simon Collin: A számítógép és az MS-DOS, Park Kiadó, 1996 Antony Ralston: Programozás és számítástudomány, Mőszaki Könyvkiadó, 1974 Csépai, Quitner: Bit-les számítástechnikai lemezlovas, Számalk, 1987 Dr. Kovács Péter: TV informatika, Számalk, 1987 Dr. Kovács Magda: Egyszerően a mikroszámítógépekrıl, LSI Oktatóközpont Alapítvány, 1993


Osborne A.: An introduction to microcomputers, Sybex, 1994 Angster Erzsébet: Programozás tankönyv II. Hetényi Pálné: Számítástechnikai feladatok 2000-ig I, II Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanulók rendszeres munkáját két 100 pontos írásbeli dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi beszámoló: Elméleti kérdéseket is és feladatokat is (kb. 1/2 - 1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az érdemjegyet, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):




MŐSZAKI DOKUMENTÁCIÓ Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

Kommunikációelméleti és ábrázoló geometriai alapok elsajátítása megfelelı rajz- ill. rajzolvasási készség kialakítása, szabványosítási rendszerek, különbözı szakterületek legfontosabb mőszaki ábrázolási szabályainak és egy számítógépes rajzszerkesztı rendszer használatának megismerése. Ismeretkörök:

1. Kommunikációelméleti alapok, mőszaki kommunikáció. A kommunikáció fogalma, tárgya, ismeretelmélet, technikai, hatékonysági problémái. Az információ befogadásának módjai. A mőszaki kommunikáció célja, formái, rajzi csatornái. 2. A mőszaki dokumentáció általános elıírásai. Termékek csoportosítása, a mőszaki dokumentáció készítéséhez. Mőszaki rajzok fajtái és osztályozása. Rajzkészítés és rajzszámozási rendszerek. A számítógépes mőszaki dokumentáció. A szabványkiadványok rendszere. 3. Rajzlapok kialakítása, feliratozása, méretaránya, feliratai és vonalai. Ábrázolási lehetıségek, ábrázoló geometria, mőszaki rajz 4. Síkgeometriai alapismeretek, kör, kúpszeletek, érintık, ruletták, spirálok és csavarvonal szerkesztése. Perspektivikus ábrázolás. Axonometrikus ábrázolás. Szakgrafika. 5. Két képsíkos ábrázolás. Térelemek ábrázolása, speciális térelemek ábrázolása, több képsíkos ábrázolás, transzformáció. Síkalapú testek ábrázolása. Illeszkedési, metszési és áthatási feladatok. 6. Forgásfelületek ábrázolása. Illeszkedési, metszési és áthatási feladatok. Vetületi ábrázolás, nézetek, metszetek, mérethálózat. Ábrázolási egyszerősítések, jelképes ábrázolás. 7. Számítógépes rajzszerkesztés alapjai AutoCAD-del. 2D rajzolás. 8. Számítógépes rajzszerkesztés alapjai AutoCAD-del. 2D rajzolás. 9. Számítógépes rajzszerkesztés alapjai AutoCAD-del. 2D rajzolás. 10. Számítógépes rajzszerkesztés alapjai AutoCAD-del. 2D rajzolás. 11. Számítógépes rajzszerkesztés alapjai AutoCAD-del. 2D rajzolás. 12. Számítógépes rajzszerkesztés alapjai AutoCAD-del. 2D rajzolás. 13. Számítógépes rajzszerkesztés alapjai AutoCAD-del. 2D rajzolás. 14. Számítógépes rajzszerkesztés alapjai AutoCAD-del. 2D rajzolás. 15. Számítógépes rajzszerkesztés alapjai AutoCAD-del. 2D rajzolás. A tárgy oktatása az AutoCAD alkalmazásánál kiscsoportos bontásban történhet. Tárgyi feltételek:

Rajzterem, rajzeszközök Modellek, ismertetı tablók, mintakollekció Szabványok Számítógépes terem minden hallgatóra egy személyi számítógép Windows 95, segédprogramok AutoCAD R13 Segédkönyvek



Borbély Tibor: AutoCAD 2D, 3D, oktatási segédanyag, Veszprémi Egyetem 1998. Vp. Bertalan, Szabó: Informatika, mőszaki ismeretek: MK, 1996, Bp Javasolt irodalom:

Szántai Balázs: Vegyipari készülékek szerkesztése, Tankönyvkiadó, 1969, Bp. A.L. Lydersen: A hı és anyagátadás gyakorlata, MK, 1982, Bp. Vörös Imre: Gépelemek I, II, Tankönyvkiadó, 1961, Bp. Ambrózy, Jávor: Mérésadatok kiértékelése, MK, 1976, Bp. Szabó László: Vegyipari mőveletek és gépek, MK, 1990, Bp. Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanulók évközben önálló tervezési feladatot készítenek (pl. tengelykapcsoló, fogaskerékhajtás, szíjhajtás, szilárdságtanilag is méretezett rajza). Félévvégi beszámoló: Kettı 100 pontos írásbeli dolgozat, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıség. Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):


Az évvégi gyakorlati jegy megállapítása: Gyakorlati jegy = (önálló feladat jegye + 1.dolgozat jegye + 2. dolgozat jegye)/3, kerekítve Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük.


GAZDASÁGI ÉS VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK Elhelyezés / óraszám

II. félév / 2+1+0K

Oktatási cél:

A hallgató ismerje meg azokat a közgazdasági összefüggéseket, amelyek elsajátításával képes tájékozódni a piacgazdasági viszonyok között. Ismerje meg a piacgazdaság szereplıit, a gazdaságban betöltött szerepüket, a köztük levı gazdasági kapcsolatokat, a gazdasági szereplık döntéseit befolyásoló szempontokat, döntési mechanizmusokat, a számvitel feladatait a vállalkozás rendszerében. Ismeretkörök:

1. Az üzleti vállalkozás alapvetı célja. A vállalat küldetése. A vállalati mőködés érintettjei. 2. A vállalat céljai. Az egyéni és szervezeti célok. A tulajdonosok, menedzserek munkavállalók - céljaik és kapcsolataik. A vállalati célok. Vállalatelméletek. 3. A vállalat társadalmi szerepe. A piac és a piaci viszonyok. A piacra való belépés és kilépés. Árupiacok és erıforráspiacok. Verseny és együttmőködés a piacon. 4. A piacok tulajdonságai, piactípusok. A hatékony piac. Keresleti-kínálati viszonyok. A piaci struktúra és hatása a versenyre. A piacok földrajzi kiterjedése. A globális piac. A piac gazdaságszabályozó szerepe. 5. Az állam gazdasági szerepe. Az állam gazdasági szerepvállalásának tendenciái. Az állami szerepvállalás szférai és a vállalatok. Gazdasági mechanizmus és gazdaságpolitika. Az üzleti világ fejlıdésének tényezıi. Globalizáció. Integráció. Humanizáció. Fogyasztóorientáció. 6. A vállalat tevékenységi rendszere. A külsı és belsı tevékenységek integrációja. A marketing. Az innováció. Az emberi erıforrás. 7. Az információ, mint erıforrás. Az információ és információs rendszer. Az információs rendszer alrendszerei. A kontrolling. Az információs technológia. 8. Termelés és szolgáltatás. A termelés és szolgáltatás típusai. A termelési stratégia. Termeléstervezés és végrehajtás. 9. Stratégia és üzleti terv. A tervezés szerepe és fajtái a vállalkozásnál. A vállalati stratégia szerepe, fıbb tartalmi elemei, megvalósítása. Az üzleti terv felépítése és tartalma. 10. A vállalkozások gazdálkodása és elszámolási kötelezettsége. A vállalkozások eszközei, forrásai, költségei és bevételei. A számvitel fogalma, feladatai. A könyvvitel fogalma, feladatai. A beszámolás és könyvvezetési kötelezettség. 11. A leltár és a mérleg. A leltár és a leltárkészítése. A mérleg és a mérlegkészítés. 12. A gazdasági mőveletek fogalma, hatása a mérlegre. A könyvviteli számla fogalma, fajtái. A könyvelési tétel megszerkesztése. A könyvviteli számlák adatainak összesítése. Az analitikus és szintetikus elszámolások. 13. A vásárolt készletek elszámolása. A vásárolt készletek fogalma, csoportosítás. A vásárolt készletek értékelése. A jövedelem elszámolás. A jövedelem összetevıi. 14. A tárgyi eszközök. A tárgyi eszközök beszerzése. A beruházások könyvviteli elszámolása. Az értékcsökkenés kiszámítása. A termelési és az értékesítései folyamat elszámolása. A költségek és csoportosításuk. Az önköltség megállapítása. Az eredmény megállapítási módszerei. Összköltség eljárásra épülı eredmény kimutatás. Forgalmi költség eljárásra épülı eredmény kimutatás.


15. Az egyszeres könyvvezetési kötelezettség. A pénztárkönyv. A naplófıkönyv. Az egyszerősített mérleg. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Chikán Attila: Vállalat gazdaságtan Surányi Kálmánné: Könyvviteli alapismeretek Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanulók rendszeres munkáját félévenként két 100 pontos írásbeli dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félév végén: Elméleti kérdéseket is és feladatokat is (kb. 1/2 - 1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az érdemjegyet, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):


Megajánlott jegyet kaphat az a hallgató, akinek a ZH-k alapján az összpontszáma eléri a 140 pontot.



ANYAG- ÉS KÖRNYEZETISMERET Elhelyezés / óraszám


Oktatási cél

A tantárgy a szerkezeti anyagok tulajdonságainak, az igénybevételeknek, a tulajdonságok megváltoztatási lehetıségeinek, a vizsgálatoknak a bemutatásával alapozza a mőszaki tantárgyakat. Az anyagok tulajdonságainak bemutatásán túl megismerteti az anyagkiválasztás folyamatát, annak fontosságát. Megismertet a környezetvédelem legfontosabb kérdéseivel. Ismeretkörök:

1. Az anyagok körfolyamata. A szerkezeti anyagok felosztása. A szerkezeti anyagok felépítése. Szerkezeti anyag csoportok (fémek, félvezetık, szervetlen nem fémes anyagok, polimerek, kerámiák, kompozitok, stb.) és tulajdonságaik (sőrőség, mechanikai-, termikus-, villamos-, mágneses tulajdonságok). 2. Fémes szerkezeti anyagok. A fémes szerkezeti anyagok elıállítása. A fémek felosztása. Vas alapú szerkezeti anyagok. Acélok szerkezete, egyensúlya. 3. Az egyensúlyitól eltérı átalakulások (C görbék). Öntöttvasak. A tulajdonságváltoztatás lehetıségei (módosítás, gömbgrafitos öntöttvas, temeröntvények). 4. Nem vas fémek (alumínium, réz, nikkel, titán, stb.) és ötvözeteik. Fém üvegek. 5. A fémek tulajdonságainak megváltoztatási lehetıségei (ötvözés, alakítás hatása, hıkezelés). 6. Szervetlen nem fémes szerkezeti anyagok. Szén, grafit. Kerámiák. Üveg. Szerves anyagok, polimer szerkezeti anyagok. A szerkezettel összefüggı tulajdonságok és azok változtatásának lehetıségei. 7. Összetett szerkezeti anyagok (kompozitok). Üzemi folyadékok (üzemanyagok, kenıanyagok, hőtıfolyadékok, fékfolyadék, stb.). 8. Anyagkárosodás, anyagvédelem (Törés, kifáradás. Meleg törés. Öregedés. Korrózió). Anyagvizsgálat. Vegyi összetétel meghatározása. Szilárdsági vizsgálatok. 9. Technológiai vizsgálatok. Keménységmérés. Roncsolás mentes vizsgálatok. Anyagkiválasztás. Az anyagkiválasztás módszertana. 10. Ökológiai alapok. A környezetvédelem szempontjából fontos ökológiai tényezık. 11. A talaj kialakulása, legfontosabb jellemzıi. Talajszennyezés, talajvédelem. 12. A víz körforgása, vízszennyezés. A víz szerepe a levegıvédelemben. A levegıszennyezés fajtái. Legfontosabb levegıtisztasági védelmi határértékek. 13. A népesség, hulladék probléma. Hulladékkezelési eljárások. 14. Energetika és környezet. Zaj-, rezgés-, és sugárvédelem. 15. A környezetvédelem intézményrendszere és jogi szabályozói Magyarországon. Tárgyi feltételek:

− − − − − −

faliképek, tablók törvények, rendeletek, szabványok szakirodalom, folyóiratok különbözı tájékoztató és tiltó táblák tanulók által készített tablók, szemléltetı anyagok, eszközök írásvetítı anyagok, diafilmek, videofilmek



Moser, Pálmai: A környezetvédelem alapjai, NT, 1996, Bp. Faragó Lajos: Környezetvédelem, környezetgazdálkodás Javasolt tankönyvek:

Nánási Irén: Humánökológia I, II, Elte Eötvös Kiadó, 1997, Bp. Mészáros Ernı: Bevezetés a környezettanba. VE 27/1994 Mészáros Ernı: Légkörtan. VE .: 89/1993 Mészáros Ernı: Levegıkémia. VE .: 32/1997 Nemecz Ernı: Nyersanyagtan 13/1988 Nemecz Ernı:. Kristálytan. VE 40/1986 Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanulók rendszeres munkáját hat rövid, 100 pontos írásbeli témazáró dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi beszámoló: Elméleti kérdéseket is és feladatokat is (kb. 1/2 - 1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az érdemjegyet, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):




A mőszaki informatikai mérnöksszisztens FSz képzés Mőszaki informatikai közös modul

Tantárgy neve Mőszaki informatikai közös modulok Elektronika Digitális technika Architektúrák Perifériák Számítógép-hálózatok Adatbázisok alapjai Programozási ismeretek I. Operációs rendszerek Rendszer és adatvédelem Informatikai rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció

félévek/óraszám I. félév 2+2+0Gy

II. félév

III. félév

IV. félév

2+1+0K 2+1+0K 2+0+0K 2+2+0Gy 2+0+1K 1+0+2Gy 2+0+0K


1+0+2K 1+0+2Gy 1+1+0Gy 2+0+2Gy

ELEKTRONIKA Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A hallgató ismerje meg az analóg és digitális technika alapjait, az elektronikus eszközöket és alkatrészeket, az alapvetı elektronikai technológiákat, az alapvetı méréstechnikai módszereket és mőszereket, a telekommunikációs eszközök mőködésének alapjait és az irodatechnikai eszközök mőködésének alapjait. Ismeretkörök:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Az elektronika alapjai. Analóg és digitális technika alapjai, elektronikus eszközök és alkatrészek. A szabályozástechnika alapjai. Alapvetı méréstechnikai módszerek és mőszerek. Félvezetı diódák. Speciális tulajdonságú félvezetı diódák. Bipoláris tranzisztorok. Unipoláris tranzisztorok. Erısítı áramkörök. Billenıkörök. Oszcillátor áramkörök. Stabilizátor áramkörök. Integrált áramkörök. Tirisztorok. Diac és triac. Optoelektronika. Különleges tulajdonságú eszközök. Hall-generátorok. Mágnestérlemezek. Mágnesdiódák. Nyomásfüggı félvezetı elemek. Folyadékkristályos alkatrészek. Digitális alapkapcsolások. Digitális kódok. Kapcsolásanalízis. Logikai algebra. A logikai hálózatok szintézise. Áramkörcsaládok. Flip-flopok. A digitális jelek szétválasztása és egyesítése. Regiszterek és tárolók. Számláló áramkörök. D/A és A/D átalakítók. Aritmetikai áramkörök. Telekommunikációs és irodai eszközök mőködésének alapjai. Audiovizuális eszközök mőködése. Mikroprocesszorok és mikroszámítógépek.


Dr. Erdélyi István: Elektronika Javasolt tankönyvek:

Jamniczky Árpád Villamosságtan 1-6.VE 58/1988, 60/1988, 75/1989, 20/1990, 44/1991, 54/1992, 84 oldal 380 Ft


Félév közben: A tanulók rendszeres munkáját hat rövid, 100 pontos írásbeli témazáró dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk.


Félévvégi beszámoló: Elméleti kérdéseket is és feladatokat is (kb. 1/2 - 1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az érdemjegyet, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Értékelés: elégséges(2): közepes (3): jó(4): jeles(5):




DIGITÁLIS TECHNIKA Elhelyezés / óraszám

III. félév / 2+1+0K

Oktatási cél:

A képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék mindazokat az elektronikai alapismeretek, amelyek a mőszaki informatikai képzettségő mőszaki informatikai asszisztensek számára szükségesek, hogy megértsék a gyakorlatban használt hardver eszközök felépítését, mőködését. Ismeretkörök:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. 15.

Az analóg jel fogalma. Analóg elektronikus áramkörök passzív alapelemei. Analóg elektronikus áramkörök aktív alapelemei, diódák, bipoláris tranzisztorok. JFET, MOSFET, MESFET tipikus kapcsolások. Áramkörök modellezése, áramköri szimuláció. Mőveleti erısítık, ideális mőveleti erısítı fogalma, jellemzıi. Ideális mőveleti erısítıs kapcsolások. Visszacsatolás fogalma, fajtái, jellemzıi, hatásai. Valódi mőveleti erısítık jellemzıi, mőveleti erısítıs kapcsolások. Komparátorok, komparátor-kapcsolások. Tápegységek, analóg tápegységek, alapáramkörök, kapcsolások, túláramvédelem, kapcsolóüzemő tápegységek, hálózati transzformátor nélküli kapcsolóüzemő tápegység. Optoelektronikai áramkörök. A jelátvitel áramkörei, busz és interface áramkörök és alkalmazásaik. Logikai hálózatok áramköri megvalósítása, inverterek, alapkapuk, sebesség és fogyasztás. Legfontosabb logikai áramkörcsalád (bipoláris és MOS). Nagysebességő áramkörök.


Zsom Gyula: Elektronikus áramkörök I/A KKMF-1040 Javasolt irodalom:

Molnár, Zsom: Elektronikus áramkörök II/A KKMF Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanuló rendszeres munkáját 2 db 100 pontos zárthelyi (csak feladatok) dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi beszámoló: Elméleti kérdéseket is, és feladatokat is (kb. 1/2-1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az éremjegyet, elégtelen esetén a szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk.


Értékelés: nem felelt meg: 39 pontig megfelelt: 40 ponttól kiválóan megfelelt: 70 ponttól Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük.


ARCHITEKTÚRÁK Elhelyezés / óraszám

I. félév / 2+1+0K

Oktatási cél:

A hallgatók ismerjék meg a számítógép felépítését és azoknak a hardver eszközöknek a mőködését, amelyekkel gyakran találkozunk. Ismeretkörök:

1. Architektura fogalma és a tantárgy céljának és tartalmának ismertetése 2. Digitális elektronikus számítógép mőködési elve. Neumann-elvő számítógép. 3. A CPU fogalma, felépítése, részegységeinek funkciói. 4. Aritmetikai egység mőködési alapelve, CPU vezérlése és regiszterei. 5. Utasítás végrehajtásának folyamata és elemi lépései 6. Sínrendszer fogalma, felépítése, átvitel vezérlési módszerek a sínen. 7. Tárolóeszközök osztályozása, fıbb jellemzıik, tárolóhierarchia. 8. Regiszter-, cache-, operatív- és háttértár szervezési elvek. 9. Virtuális tárkezelés. 10. Megszakítás fogalma, megvalósítása. Közvetlen memória hozzáférés. 11. Hardware interface fogalma idızítési és elektromos illesztési problémák megoldása. 12. I/O eszközök csatlakoztatása, vezérlési és kezelési módszereik. 13. CISC és RISC alapvetı jellemzık, elınyök, hátrányok. 14. Mikroprocesszorok felépítése. IBM PC processzorainak fıbb jellemzıi 15. A CPU teljesítményének növelése, folyamatok párhuzamosítása. Tankönyvek:

Javasolt tankönyvek:

Szücs László: Digitális számítógépek; Mőszaki Könyvkiadó, Budapest; ISBN 963 16 16746 Ajánlott irodalom:

Dr Cserny László: Mikroszámítógépek; LSI Oktatóközpont; ISBN 963 577 188 6


Félév közben: Az elıadásokról és gyakorlatokról is max. 3-3 alkalommal lehet igazoltan hiányozni. Igazolatlan hiányzás nem lehet! A 9. és a 14. tanulmányi héten az addigi elıadások és gyakorlatok anyagából ZH-t kell írni. Mindkét ZH-n max 50 pont érhetı el. A 15. héten egy ZH pótolható, vagy javítható. Az aláírás feltétele az engedélyezettnél nem több hiányzás és a ZH-k összpontszáma eléri a 40-t.


Félévvégi kollokvium: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. A vizsga írásbeli, az elégséges szint 40%, 30%-tól szóbeli javítás lehetséges. Megajánlott vizsgajegyet kaphat az a hallgató, aki a gyakorlatokon aktívan és jól szerepel, valamint ZH-inak összpontszáma eléri a 70-t


PERIFÉRIÁK Elhelyezés / óraszám

II. félév / 2+0+0K

Oktatási cél:

A hallgatók ismerkedjenek meg a személyi számítógépek perifériáival. Ismerjék a gyakran elıforduló számítógép részegységek fıbb jellemzıit: úgymint mőködési elvüket, sebességüket, üzemeltetési tulajdonságaikat. Képesek legyenek választ adni olyan kérdésekre, mivel, hogyan lehet és érdemes adatokat tárolni, szállítani, ismerjék az információáram különbözı hordozóit, az ezt megvalósító eszközöket. Ismerjék ezek árait (legalább a fajtákét egymáshoz képest, ill. várható alakulásukat), hogy képesek legyenek egyszerőbb gazdaságossági döntésekre. Azaz tudjanak választani a lehetséges megoldások közül gazdaságossági, adatbiztonsági, sebességi megfontolásból. Ismerjék meg a számítógép perifériák leírásainak leggyakoribb helyeit (Internet, szakfolyóiratok, stb.), hirdetéseit, ezek leggyakoribb helyeit, ill. értsék a hirdetések szokásos rövidítéseit, kifejezéseit. Ezáltal önálló döntésekre legyenek képesek a hirdetések alapján, mit, hol érdemes venni, hogy egy számítógép-konfigurációt, vagy csoportot adott feladatok elvégzésére képessé tegyenek, ill. korszerősítsenek. Ismerjék a perifériák felépítését, mőködési feltételeit, hogy el tudják kerülni a szakszerőtlen igénybevételt (rázkódás, melegedés, stb.). Ez mellett legyenek képesek (használati útmutatót használva) arra, hogy üzembe tudjanak helyezni, általánosan használt számítógép részegységet (CD-ROM meghajtók, hard diszk, floppy, modem) Ismerjék a perifériák fejlıdésének fıbb állomásait, tehát a múltat, és a lehetséges jövıt, a fejlesztések irányát, elképzeléseket. Értsék a perifériákról szóló szakirodalom kifejezéseit, és képesek legyenek kifejezni az ezekkel kapcsolatos gondolataikat. Ismeretkörök:

1. Bevezetés, alapfogalmak, áttekintés Perifériák csoportosítása. Adatátvitel iránya szerint: beviteli, kiviteli, ki/beviteli. 2. A periféria funkciója szerint: háttértároló, megjelenítı, valós idejő (Real time), multimédia, játék, Internet, korszerő kapcsolattartás, IRC, videó-konferencia, Internet telefon, stb. 3. Háttértárolók: Rendeltetésük (cél), fogalmak. Háttértárolók tároló közeg szerint csoportosítva, történeti áttekintés: Forma, anyag szerint: szalag, kártya. Eszköz szerint: lyukasztók, mágneses háttértárolók. Forma és anyag szerint: dob, szalag, kártya, lemez. Háttértárak tulajdonságai. Elérésük: véletlen, soros. Háttértárolók mérete, háttértárak illesztése, sebesség, stb. IDE, SCSI, USB, Párhuzamos port. Soros port. 4. Mágneses háttértárak, streamer, mágneslemezek. Adatok elhelyezkedése a mágneslemezen: track, sector, cylinder, allokációs egység. Fragmentálódás, problémák, kezelésük. Merevlemez és meghajtója. Hajlékony lemez (floppy) és hajlékony lemezes meghajtók. 5. Újabb fejlesztéső mágneslemezek. Nagy kapacitású hordozható lemezek, „A” drive, ZIP, Iomega JAZ, stb. Cserélhetı HD, mobil rack, stb. Magneto-Optikai lemezek. 6. Optikai háttértárak.


7. CD-ROM és meghajtó. Adatszerkezet a CD-ROM-on. Írható CD-k és írók. CD-R és CD-RW lemezek és írók. Mit kell tudni a CD írásról? Újabb, nagy kapacitású optikai lemezek, DVD, DVD RAM 8. Beviteli perifériák: billentyőzet egér, trackball, digitalizáló táblák, optikai olvasók, scannerek, optikai karakter olvasók, vonalkód olvasók 9. Egyéb beviteli eszközök: fényceruza, botkormány, joystick, kesztyő, mikrofon, kamera, videó digitalizálás, digitális fotó, TV, rádióvevı, stb. Hangszórók, D/A kártyák, hálózat, modem, hangkártyák, egyéb érzékelık, beavatkozó szervek 10. Megjelenítık: katódsugár csöves, LCD képernyı. Videó kártyák tulajdonságai, ergonómia, sebesség, színek, frissítés, stb. 11. Nyomtatók: mátrixnyomtató, sor- és lapnyomtató. Tintasugaras nyomtató, fotoxerografikus nyomtató, egyéb nyomtatók: szilárd tintás, ion, hı, stb. 12. Plotterek, fajtái: Rajzoló eszköz szerint: dob plotter, sík plotter. Rajzolás módja szerint: tollas, tintasugaras. A megjelenítendı adatok ábrázolása a számítógépben: vektor, pixel és karakteres ábrázolás, tárigény. 13. Csatlakozó felületek (portok), melyeken a megjelenítık a géphez csatlakoznak: soros port, PS2 port, párhuzamos port: ECC, EPP. USB port, IDE, SCSI felület, PCI busz, AGP busz, egyéb ki és bemenetek, optikai csatlakozó felület, stb. A portok, buszok sebessége, tulajdonságaik, korlátjaik, problémák, (táp, stb.) 14. Multimédia, játék, szimuláció, a korszerő térélmény hardveres eszközei. 3D kép, videó, videó gyorsítás, hardveres támogatások, valós idejő tömörítés, kibontás, MPEG, stb., újdonságok. Térbeli hangzás, Dolby surround, EAX, A3D, hardveres támogatások, valós idejő tömörítés, kibontás, MPEG, stb. Korszerő beviteli eszközök, kormányok, force feedback, kesztyő, új adatkiértékelési módok, stb. Korszerő megjelenítık, „elfajult” számítógépek, konzolok. Perifériák közvetlen vezérlése, Direct X, Direct 3D. Nevesebb chipkészletek képre, hangra, teljesítmény. A multimédia fıbb fejlıdési iránya, törekvések, várható eredmények, kép és hang feldolgozás 15. Az adattárolás fejlıdése, lehetıségek, várható eredmények a közeljövıben. Új (eddig fejlesztési fázisban levı) hordozó anyagok. Új (eddig fejlesztési fázisban levı) rögzítési elvek. Összefoglalás, rendszerezés. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek

Kovács, Kovácsné, Ozsváth, G. Nagy: Mit kell tudni a PC-rıl, ComputerBooks, 1998. dr. Györök György: Perifériák KKMF-1175 A számonkérés rendje: Félév közben:

A hallgatók rendszeres munkáját 2 db 100 pontos zárthelyi dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi beszámoló:

Elméleti kérdéseket tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az érdemjegyet, elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk.


Értékelés:

Elégséges(2) 40%-tól Közepes(3) 50%-tól Jó(4) 70%-tól Jeles(5) 85%-tól Beszámoló esetén: legalább 25 oldal (A4, gépelt, vagy fájl) hasznos és önálló munka elıre egyeztetett témában. Zárthelyi dolgozat kérdések (mintapéldák) − Jelölje az alább felsorolt perifériákat az adatátvitel iránya szerint számmal! Jelölje 1-essel a beviteli, 2-essel a kiviteli és 3-assal a ki/beviteli) eszközöket: Képernyı; Billentyőzet; Hangszóró; Kesztyő; Trackball; Hangkártya; Digitalizáló tábla; Scanner; Modem; Optikai karakter olvasó; LCD képernyı; Vonalkód olvasó; D/A kártya; Fényceruza; Botkormány; Joystick; Hálózati kártya; Mikrofon; Kamera; Egér; Digitális fényképezıgép; − Ismertesse, miért készítettek háttértárolókat. − Adatszerkezet mágneslemezen. Ismertesse, milyen adatszerkezet jön létre egy 1,44 MB-os floppy lemez formázásakor Hasonlítsa össze, miben különbözik ill. miben egyezik ennek a floppy-lemeznek az adatszerkezete egy 8,7 GB-os merev lemezétıl! − Ismertesse néhány mondattal, mit tud róla, mi az: kiosztási (allokációs) egység cylinder szektor track − Ismertesse néhány mondattal, mit tud róla, mi az: CD-ROM meghajtó CD-RW meghajtó CD-R meghajtó − Számítsa ki (10 % pontosság elég), mennyi ideig tarthat: 650 MB adat felírása CD-R lemezre 4-szeres sebességő meghajtóval 30 MB adat kiolvasása CD-ROM-ról 32-szeres sebességő olvasóval, ha 200 fejmozgással történik, a fej átl. beállási ideje 80 ms, és az olvasásra kész idı 3 s? Vizsgakérdés példák: − Ismertesse, mit tud a CD lemezekrıl: A különbözı CD lemezekrıl (írható, újraírható), felépítésükrıl? Adatszerkezet, kapacitás, stb.? Fentiek meghajtóiról − Ismertesse, mit tud a merev lemezekrıl? (Felépítés, adatszerkezet, elıforduló kapacitások, stb.)


SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK Elhelyezés / óraszám:

IV. félév / 2+2+0Gy

Oktatási cél:

A hallgatók megismerjék az alapvetı jelátviteli eljárásokat, illetve az ezekbıl adódó mőködési jellegzetességeket. Ismeretkörök:

1. Kommunikációs rendszerek általános modellje. Információ definíciója, jelek, az információ tartalma. 2. Kommunikációs hálózatok csoportosítása. Szabványosítás és a kapcsolódó nemzetközi szervezetek. 3. Jelek analízise a frekvenciatartományban, a Fourier transzformáció. 4. Valós jelek teljesítménye és energiája, sávszélesség. A frekvenciaátviteli függvény, ideális szőrık. 5. A Nyquist féle mintavételezés. A beszédjel, mint alapvetı információhordozó. A látás és a képi információ. 6. Modulációs technikák. Amplitudó moduláció és demoduláció. 7. Szög moduláció és demoduláció. 8. Digitális moduláció. Alapsávi jelátvitel, kódolások. 9. PCM, delta moduláció. Nyalábolási technikák a nemzetközi gyakorlatban, TDM. 10. A fizikai közeg (zajok, torzítások). Jelvezetı kábelek. 11. Optikai jelátvitel (optikai kábelek jellemzıi, passzív eszközök). Optikai jelforrások. 12. (LASER, LED) és detektorok. 13. Mikrohullámú jelátvitel. Mőholdas adatátvitel (az INTELSAT mőholdak, FDMA, TDMA). 14. Vonalkapcsolás és csomagkapcsolás. Telefónia (jellegzetes eszközök). Postai hálózaton mőködı vonalkapcsolt szolgáltatások (telefax, telex, teletex, videotex). 15. Az ISDN (csatornakiosztás és jellegzetes szolgáltatások). Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Windows 95-98, Word, Excel, segédprogramok. Helyi hálózat. Internet elérési lehetıség, Internet böngészı programok. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Pomaházi, Raffai, Szabó: Informatika: Hálózati alapismeretek. Akkreditált iskolai rendszerő felsıfokú szakképzés alapismereti modul könyvei. Líceum Kiadó, 1998. Eger Javasolt irodalom:

Budavári Csabáné szerk.: ECDL tankönyv Novotrade, 1998, Bp. Ferenczy Pál: Hírközléselmélet, Tankönyvkiadó, Bp., 1974. Berkes, Gonda, Szabó, Verebélyi: Adatátvitel számítógép felhasználóknak



Félév közben: A tanuló rendszeres munkáját három 100 pontos zárthelyi (csak feladatok) dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi kollokvium: Elméleti kérdéseket is, és feladatokat is (kb. 1/2-1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az éremjegyet, elégtelen esetén a szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Értékelés: elégséges(2): közepes(3): jó(4): jeles(5):

40%-tól 50%-tól 70%-tól 85%-tól



ADATBÁZISOK ALAPJAI Elhelyezés / óraszám:

II. félév / 2+0+1K III. félév / 1+0+2K

Oktatási cél:

A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék az adatkezeléssel kapcsolatos alapvetı fogalmakat, az adatbázisok felépítését, funkcióját, történeti fejlıdését. A tanulóknak meg kell ismerniük az adatbázisok tervezésével kapcsolatos alapvetı fogalmakat, megértsék azok felépítését, használhatóságát és gyakorlati alkalmazását. Ismeretkörök:

1. Adatbázis fogalma (adat, információ, adatbázis, adatbázis kezelı rendszer), értelmezése. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai, történeti áttekintése. Adatbázis modellek jellemzıi (hierarchikus, hálós, relációs, objektumorientált). 2. Adatbázis-kezelı rendszerek feladata, jellemzıi. Adatmodell fogalma, E/R (E/K) adatmodell, Egyed, tulajdonság, kapcsolat típusai és jelölése E/R modellben. Néhány minta példa: raktár, könyvtár, üzemi konyha. 3. Relációs adatbáziskezelı-rendszerek jellemzıi, relációk fogalma. Egyed, egyedtípus, tulajdonság, tulajdonságtípus fogalma, az egyedtípuson belüli funkcionális kapcsolatok. A redundancia, konzisztencia, koherencia fogalma. Normálformák (0NF, 1NF, 2NF, 3NF, BCNF). 4. Az adattárolás fizikai jellemzıi, adathordozók, tárolási és elérési információk. Adattárolók (mágnesszalag, merevlemez, floppy lemez, optikai tárak). Fájlszervezési és hozzáférési módok. Szeriális (soros) és szekvenciális fájlszerkezetek. Indexelt szekvenciális hozzáférés, indexelési metódusok. Direkt hozzáféréső állományok, címzési módszerek. Random fájlszerkezet. 5. Indexelés fogalma és indexelési módok: hashing módszer, indexszekvenciális módszer, B-fa (gráf, fa fogalma, bináris, keresıfa, kiegyensulyozott fa fogalma). 6. ZH. 7. Relációs algebra fogalma, mőveletei és a halmazmőveletek. Adatmodellezés, normalizálás feladata, funkciója. Magasabb normálformák (4NF, 5NF). 8. SQL nyelv, jellemzıi, szabványai, történeti áttekintése. Adatdefiníciós nyelv utasításai. 9. Adatmanipulációs nyelv utasításai. 10. Lekérdezı nyelv. 11. Adatvezérlı nyelv. Tranzakció-kezelés, zárolás. 12. Objektumorientált adatbázisok. 13. Az adatbázis kezelık szabványosítása. (ANSI, ISO, SQL, ODMG). Szabványok jelentısége. 14. ZH. 15. Adatbázis architektúrák (lokális, fájl szerver, kliens szerver, többrétegő adatvédelmi módok, tükrözések, RAID technológia, osztott és osztottan kezelhetı adatbázisok. Tárgyi feltételek:

Hidegfényő írásvetítı, gyöngyvászon ernyıvel számítógéphez kapcsolható LCDvetítıpanel vagy kivetítı. Bármilyen SQL alapú adatbázis-kezelı szoftver.


Prezentációs program a tanári bemutatókhoz. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Rádi György: számítástechnika (PFSZ-SALGO) Javasolt irodalom:

Halassy Béla: Az adatbázis-tervezés alapjai és titkai Jeffrey D. Ullman-Jennifer Widom: Adatbázis rendszerek, Alapvetés ISBN 963 545 190 3, Panem-Printice-Hall 1997, Panem Kft. 1998 Stolniczki Gyula: SQL kézikönyv Dr. Siki Zoltán: Adatbázis-kezelés és szervezés Dr. Iványiné, Mánffy, Sütı: Számítógépes adatszervezés Számonkérés rendje:

Félévi aláírás feltétele: - A gyakorlatokról maximum 2 órát (azaz egy kettısórai alkalmat) lehet igazoltan hiányozni. Igazolatlan hiányzás nem lehet! - Gyakorlaton készült egyéni munkát a kiadott floppy lemezen kell beadni és minden beadott anyagnak elfogadottnak kell lennie. Egy gyakorlat pótlására, egy feladat újbóli beadására van lehetıség. - A 6. és a 14. tanulmányi héten az addigi elıadások és gyakorlatok anyagából ZH-t kell írni. Mindkét ZH-n maximum 100 pont érhetı el. A 15. héten egy ZH pótolható, vagy javítható (az eredeti ZH pontszámának törlésével). - Az aláírás feltétele az engedélyezettnél nem több hiányzás és a ZH-k összesített pontszáma eléri a 80 pontot ezen belül ZH-ként minimum 30-30 pontot valamint a kiírásnak megfelelı féléves feladat beadása (elıírt határidıre: 2002. május 10. 12:00). - A féléves feladat megoldásának tartalmaznia kell az adatmodell leírását (E/R diagramot, fizikai tervet), valamint az alkalmazást! Az Access adatbázisnak minimum 5 táblát (táblánként 10-10 tételt) , 5 lekérdezést, 5 őrlapot, 2 jelentést kell tartalmaznia. Mentesség: Az ECDL adatbázis modul vizsgával rendelkezık a gyakorlatok látogatása alól kérhetnek mentességet, az OKJ Szoftverüzemeltetı vizsgával rendelkezık a gyakorlatlátogatás és ZH írás alól kérhetnek mentességet (80 pontos eredménnyel). Féléves feladat beadása alól nem adható mentesség. Félévvégi vizsga: Elméleti kérdéseket és feladatokat is tartalmazó gépi vizsga (40%), ZH eredmény (40%) és a féléves feladat (20%) alapján kapják a hallgatók az érdemjegyet (azaz a gépivizsga és a ZH-k 200, a feladat pedig 100 pontos), elégtelen esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıség van. A gépi vizsgán, ZH-n külön-külön is el teljesíteni kell 80 pontot, míg a beadott feladatnak legalább 40 pontosnak kell lennie. Értékelés: nem felelt meg (1): 119 pontig megfelelt (2): 164 pontig közepes (3): 209 pontig jó (4): 254 pontig jeles (5): 255 ponttól


Vizsgakérdések témakörei: - Ismertesse a relációs adatbázis modell felépítését! - Hasonlítsa össze a hierarchikus és hálós adatbázis modellt! - Mutassa be a kliens-szerver adatbázis architektúrát! - Ismertesse a többrétegő adatbázis architektúrát! - Sorolja fel – rövid magyarázattal – az adatbázis-kezelık alapvetı funkcióit! - Ismertesse az adatok tárolását az adathordozók fizikai jellemzıi alapján! - Ismertesse az adatok tükrözésének módszereit! - Mutassa be a RAID technológiát, írjon néhány alkalmazási területet is! - Ismertesse a fájl hozzáférési módokat! - Ismertesse az adathordozók tárolási elve alapján a rajtuk alkalmazható fájlszervezési módokat! - Hasonlítsa össze a soros (szeriális) és szekvenciális fájlszerkezeteket! - Mutassa be az indexelt szekvenciális fájlszerkezetet! - Mutassa be a direkt fájl szerkezetet! - Ismertessen egy indirekt leképezı eljárást! - Írjon példát a random fájlszerkezet alkalmazására! - Fogalmazza meg a normalizálás célját és feladatát! - Határozza meg az azonosító fogalmát! - Definiálja a redundancia fogalmát! Mutassa be a redundancia következményeit is! - Mi a különbség a konzisztencia és a koherencia között? Írjon példát mindkettıre! - Határozza meg a funkcionális függés fogalmát! - Ismertesse a normalizálás alapvetı lépéseit! - Ismertesse az elsı (1NF) és második (2NF) normálformát! - Mutassa be a BCNF normálformát! - Fogalmazza meg a negyedik (4NF) és ötödik (5NF) normálforma lényegét! - Mutassa be a relációs adatbáziskezelı-rendszerek jellemzıit! - Ismertesse a relációs algebra mőveleteket! - Ismertesse a relációkra alkalmazható halmazmőveleteket! - Mutassa e a tranzakció-kezelés feladatát! - Jellemezze az SQL nyelvet! - Mutassa be az SQL adatdefiníciós nyelv utasításait! - Ismertesse az SQL adatmanipulációs nyelv utasításait! - Mutassa be a SELECT utasítást! - Ismertesse a SELECT utasítás GROUP BY záradékának funkcióját! - Mutassa be az objektumorientált adatbázisokat! - Hasonlítsa össze a relációs és objektumorientált adatbázismodelleket! - Mutasson be néhány adatbázis-kezelésben használt szabványt! Minta feladatok a féléves feladathoz: Iskolai nyilvántartás készítése. Iskolai nyilvántartást készítünk. A tanulóknak tároljuk az adataikat (név, lakcím, évfolyam, osztály) valamint az egyes tantárgyakból (magyar, matematika, angol nyelv történelem, informatika) kapott jegyeiket havonta. A tanulók havonta tetszıleges számú jegyet kaphatnak. Készítsünk egy programot, amely az alábbi adatokat határozza meg: - lekérdezhessük a tanulók egyes tantárgyból kapott jegyeit (havonta és összesen is), - meghatározhassuk a tantárgyak átlagát (havonta és összesen is), - meghatározhassuk, hogy egy tantárgyból az adott hónapban milyen jegyeket kaptak a tanulók,


- meghatározhassuk az egyes osztályok tanulói átlagát. A feladat megoldásának tartalmaznia kell az adatmodell leírását, valamint a hozzá (tetszıleges nyelven) írt programot! Lemezkatalógus készítése. Zenei lemezeink katalogizálására programot készítünk. Az adatbázisunkban tároljuk az együttes vagy énekes nevét, a zeneszám címét, a mőfaját (rock, pop, disco, stb.), az album nevét (amely a számot tartalmazza), valamint a kiadás évét. Az egyes dalok akár több lemezen is elıfordulhatnak (pl. válogatáslemezek is tartalmazhatják), valamint a dalokat többen is feldolgozhatták (több együttesnek vagy énekesnek is lehet ugyanaz a dalcíme). Készítsünk egy programot, amely az alábbi feladatokat valósítja meg: - lekérdezhessük egy együttes összes megjelent albumát idırendi sorrendben, - meghatározgassuk, hogy egy adott dalt milyen együttesek jelentettek meg, - megkereshessünk egy dalt (melyik album tartalmazza), - meghatározhassuk egy adott mőfajban megjelent dalokat és albumokat.


PROGRAMOZÁSI ISMERETEK I. Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A C programozási nyelv használatának elsajátítása a számítógépet igénylı feladatok megoldásában. Ismeretkörök:

1. A C nyelv alapjai. A C fejlesztırendszer használata. 2. Egyszerő program készítése. Programszerkezetek. 3. Eljárások, függvények 4. Összetett adatszerkezetek. (tömb, struktúra) 5. Elemi algoritmusok (összegzés, sorozatszámítás) és programozásuk. 6. Egyszerő keresési algoritmusok és programozásuk. 7. Egyszerő rendezési algoritmusok és programozásuk. 8. Mőveletek stringekkel 9. Feladatmegoldás 10. Fájlok kezelése 11. Dinamikus memóriakezelés 12. Projektfeladat kiadása 13. Láncolt adatszerkezetek 14. ZH 15. Pót ZH Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Windows 95-98, C++ fordítóprogram Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Benkıné; Poppe; Benkı: Turbo C++ programozása IBM PC-n Javasolt irodalom:

Wiener; Pinson: The C++ Workbook Kocsis; Poppe: C programozási feladatgyőjtemény és példatár Számonkérés rendje:

Félévközi követelmények: - Az gyakorlati órákról max. 2 alkalommal lehet igazoltan hiányozni. Igazolatlan hiányzás nem lehet! - A félév során megoldott beadandó feladatok megléte. - Egy személyre kiadott projektfeladat megvalósítása - A 14. tanulmányi héten egy 100 pontos írásbeli ZH. A 15. héten a ZH pótolható, vagy javítható.


-

Az aláírás feltétele az engedélyezettnél nem több hiányzás, a beadandó feladatok teljesítése, a ZH legalább 50 pontosra sikerül.

Gyakorlati jegy A projektfeladat és a ZH-n elért eredmény jegyeibıl lesz meghatározva. Kollokvium A vizsgaidıszakban egy szóbeli számonkérés.


OPERÁCIÓS RENDSZEREK Elhelyezés / óraszám:

II. félév / 2+0+0K III. félév / 1+0+2Gy

Oktatási cél:

Az oktatás célja, hogy a hallgatók megismerjék az operációs rendszerekkel kapcsolatos alapismereteket, amelyek a mőszaki informatikai képzettségő mőszaki informatikai asszisztensek számára szükségesek, hogy megértsék a gyakorlatban használt rendszerek felépítését, mőködését. Ismeretkörök: II. félév

1. Az operációs rendszerek célja, története, fı feladatai, néhány alapfogalma Folyamatok kezelése, állapotai 2. Folyamatok ütemezése. Csatolt folyamatok 3. Tárkezelés az operációs rendszerekben. Virtuális tárkezelés 4. Tantermi gyakorlat, konzultáció (március 1.) 5. ZÁRTHELYI DOLGOZAT (március 8.) 6. Perifériakezelés, programfejlesztési támogatás, alkalmazói támogatás, kezelıi felületek, kommunikáció 7. Állománykezelés, könyvtárkezelés 8. Erıforrásgazdálkodás, holtpontkezelés 9. Tantermi gyakorlat, konzultáció (április 19.) 10. ZÁRTHELYI DOLGOZAT (április 26.) 11. Az MS-DOS operációs rendszer mőködése 12. A Windows operációs rendszerek mőködése 13. Rendszeradminisztráció, telepítés, üzemeltetés. Az operációs rendszerek biztonsági kérdései 14. Szabad sáv. 15. Szabad sáv. III. félév

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Az elızı félév anyagának ismétlése, gyakorlása. A UNIX ismertetése. A UNIX ismertetése. A UNIX ismertetése. A UNIX ismertetése. Az X WINDOW ablakozó rendszer. Az X WINDOW ablakozó rendszer. Az X WINDOW ablakozó rendszer. Elosztott rendszerek: Kommunikációs hálózatok, elosztott operációs rendszerek típusai, elosztott állománykezelés. 10. Összehasonlítások, ajánlások: Feladatokhoz illı rendszerek kiválasztása. 11. Összehasonlítások, ajánlások: Feladatokhoz illı rendszerek kiválasztása.


12. 13. 14. 15.

Szabad sáv. Szabad sáv. Szabad sáv. Szabad sáv.

Tárgyi fetételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, MS-DOS, Windows 95/98, UNIX. Helyi hálózat. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Kiss, Kondorosi: Operációs rendszerek, Mőegyetemi Kiadó, 1992. Bakos, Zsadányi: Operációs rendszerek, LSI Oktató Központ, Budapest, 1989, (ISBN 963 577 098 7) Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanuló rendszeres munkáját 2 db 100 pontos zárthelyi (csak feladatok) dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi beszámoló: Elméleti kérdéseket is, és feladatokat is (kb. 1/2-1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az éremjegyet, elégtelen esetén a szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Értékelés: nem felelt meg: 39 pontig megfelelt: 40 ponttól kiválóan megfelelt: 70 ponttól Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük. Mintapéldák:

− − − − − − − − − −

Sorolja fel az operációs rendszer legfontosabb célkitőzéseit! Milyen a jó fejlesztıi környezet? Mi a programkönyvtárak szerepe? Sorolja fel a ma használatos operatív tárak leggyakoribb típusát! Milyen módon veheti igénybe a programozó az operációs rendszer igényeit? Milyen fontosabb hálózatkonfigurációkat ismer? Mi a virtuális tár, és hogyan kezelik az operációs rendszerek? Hogyan történik a programbetöltés? Mi a rendszermag, és mi a szerepe? Mi a holtpontkezelés két alapvetı stratégiája?


RENDSZER- ÉS ADATVÉDELEM Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A hallgatók ismerjék meg a hálózati üzenetváltás és a tárolt adatok védelmének problémáit és alapvetı módszereit. Legyenek áttekintı (nem részletekbe menı) ismereteik az üzenetrejtés és titkosítás alapjairól, módjairól és alkalmazásairól, valamint a hálózati biztonság alapjairól.. Ismeretkörök:

1. Átvezetés a Számítógép hálózatok c. tárgyban tanult információelméleti alapoktól. Bináris adatátviteli csatorna. Szimplex, fél duplex és duplex átvitel. Egyes hibák és hibacsomó keletkezése. Adatvédelem kódolással. A hibavédelmi kódolás alapjai. Paritáselemes kódok. Kétdimenziós adat elrendezés és hibajavítás paritáselemekkel. A hibavédelemre használt redundancia. 2. Lineáris kódok és áramkörök hibavédelemre. A Hamming kódok. Példák. 3. Adat- és információvédelem rejtéssel. Titkosított információtovábbítás és az un. (Denning-féle) betörési modellek. A titkosítás alapvetı módszerei. Információvédelem arra alkalmas kommunikációs protokollal. Demonstráció. 4. Második és harmadik generációs titkosítási módszerek. Megfejtési technikák. 5. Negyedik generációs, szimmetrikus kriptorendszerek. A DES és üzemmódjai. A DES feltörése. 6. A DES utódja(i). Az AES. A kulcs-disztribúció problémái. Az aszimmetrikus (nyiltkulcsú) kriptorendszerek megszületése. 7. Az aszimmetrikus és a szimmetrikus rendszerek együttes alkalmazása. Hibrid rendszerek. A PGP. 8. Zárthelyi és a ZH feladatok megoldása a beadás után. 9. A digitális aláírás. A hitelesítés-szolgáltatás és törvényi háttere. Az e-kereskedelem. 10. A PKI: Alapok, architektúra, alkalmazás/menedzselés, autentikáció (a 4A) 11. A személy-azonosítás modern, biometriai és kombinált módszerei. A biztonságos rendszerek szabványai. Az un. Orange book. Ügyfél-kiszolgáló rendszerek. 12. Adatvédelmi kommunikációs protokollok. A Kerberos, az SSL és továbbfejlesztett változatai. 13. A virtuális magánhálózatok. 14. Betörésjelzés, naplózás és teendık illegális hozzáférés észlelésekor. 15. Összefoglalás, a félévi anyag áttekintése, az opcionális házi feladatok beadása, konzultáció (és esetleges pótlás) Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Novell Netware, Windows NT, UNIX. Helyi hálózat.


Tankönyvek: Javasolt tankönyvek:

A LUNA SzÜV intranet hálózatra feltett szöveges anyagok és prezentációk A Budapesti Mőszaki Fıiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar jegyzetei: Dr. Tóth Mihály: Bevezetés az információelméletbe. 143/2000 Dr. Hudoba György – Dr. Tóth Mihály: A hibavédelmi kódolás és áramkörök, 1990. Dr. Tóth Mihály: Bevezetı áttekintés a kriptográfiához, 188/2000* Dr. Tóth Mihály: DES (Szimmetrikus kriptorendszerek) 27/2000 Dr. Tóth Mihály – Prof Randall K. Nichols: Aszimmetrikus kriptorendszerek Dr. Tóth Mihály – Prof Randall K. Nichols: A digitális aláírás xx/2002 A *-gal megjelölt jegyzet kivételével valamennyi felsorolt jegyzet sokkal mélyebb, mint amennyire az adott képzésben szükség van, ezért csak az elmélyülni kívánóknak ajánlhatók. A *-gal jelölt Bevezetés, azonban mindenkinek ajánlott és az alább ajánlott könyvek elolvasása is. (Simon Singh könyve különben annyira olvasmányos, hogy a titkosítás témája iránt érdeklıdı olvasó le sem tudja tenni, ha egyszer belekezdett.) Ajánlott irodalom:

Simon Singh: Kódkönyv; Park Könyvkiadó2001. év; ISBN 963 530 525 7 Peter Norton: A hálózati biztonság alapjairól; Kiskapu Kft. 2000. év; ISBN 963 93012 1 3 Számonkérés rendje:

Félév közben: Az elıadásokról és gyakorlatokról is max. 3-3 alkalommal lehet igazoltan hiányozni. Háromnál több igazolt, vagy akárhány igazolatlan hiányzás esetén a félév érvényteleníthetı, a hallgató vizsgára nem bocsájtható! A 8. héten az addigi elıadások és gyakorlatok anyagából ZH-t kell írni. A ZH (és a félév végén tartott) vizsga értékelése pontozással történik. Az elégséges eredményhez legalább 40%-os eredményt kell elérni. Az aláírás feltétele az engedélyezettnél nem több hiányzás és a legalább 40%-os félévközi eredmény. Az elıadásokról és gyakorlatokról is max. 3-3 alkalommal lehet igazoltan hiányozni. Háromnál több igazolt, vagy akárhány igazolatlan hiányzás esetén a félév érvényteleníthetı, a hallgató vizsgára nem bocsájtható! A 8. héten az addigi elıadások és gyakorlatok anyagából ZH-t kell írni. A ZH (és a félév végén tartott) vizsga értékelése pontozással történik. Az elégséges eredményhez legalább 40%-os eredményt kell elérni. Az aláírás feltétele az engedélyezettnél nem több hiányzás és a legalább 40%-os félévközi eredmény.


A vizsgára bocsájtás feltétele: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. A vizsga írásbeli, az elégséges szint 40%. Megajánlott vizsgajegyet kaphat az a hallgató, aki - a félév közben legalább 70%-os eredményt ért el - a ZH-n kívül (opcionális) házi dolgozatot is készített és annak, valamint a ZH-nak az összesített eredménye eléri a 70%-ot. Ha a 8. héten írt ZH eredménye nem éri el a minimális 40%-ot, akkor a hallgatónak (órarenden kívüli) pótlási lehetısége van a 15. oktatási héten, de akkor már az egész félévi anyagból kell ZH-t írnia. A vizsga: A vizsga írásbeli és a ZH-hoz hasonló szerkezető, felépítéső lesz. A vizsgára való felkészüléshez a hallgatók instrukciókat kapnak a félév során a tárgy elıadójától és a LUNA hálózatra is lesznek feltéve a felkészülést segítı anyagok, instrukciók. A vizsgán is minimálisan 40%-os eredményt kell elérni az elégséges szinthez. Aki ezt eléri, annak a vizsgajegyét fele-fele arányban határozza meg a félévközi eredmény és a vizsgaeredmény. Pl. ha valakinek a félévközi eredménye 80%-os, a vizsgaeredménye pedig csak 40%-os, akkor a jegyet meghatározó össz-eredménye 40+20%-os, ami még éppen “jó” eredményt ad. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ehhez a számítási módhoz mind a félévközi eredménynek, mind a vizsgaeredménynek külön-külön is el kell érnie a minimális 40%-ot. ismétlı vizsga esetén a hallgató “tiszta lappal” indul, és a vizsgajegyébe már semmi más nem számít bele, csakis az ismétlı vizsgán szerzett %-os eredmény.


INFORMATIKAI RENDSZEREK ÜZEMELTETÉSE, RENDSZERADMINISZTRÁCIÓ Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

Olyan gyakorlatorientált ismeretanyag átadása, amelyre alapozva a különbözı munkahelyek informatikai rendszereinek üzemeltetési, rendszergazdai feladatai megoldhatók. A kisebb és nagyobb önálló számítógép konfigurációk, helyi hálózati rendszerek, egyéb speciális vagy általános célú informatikai rendszerek üzemeltetéséhez szükséges elvi és gyakorlati ismeretek megalapozása. A hardver és szoftver komponensek állapotának nyomon követése, cseréje, karbantartása, a napi munkamenettel kapcsolatos rendszer adminisztrátori tevékenységek bemutatása. Az informatikai rendszerek teljesítmény- és hatékonyság-jellemzıinek ismertetése, a hatékonyság növelési módszerek, a „hangolás” gyakorlati bemutatása. Ismeretkörök:

Hálózati alapismeretek 1. Hálózati alapfogalmak: hálózatok alaptípusai (LAN és WAN, munkacsoport és szerverközpontú hálózatok). Alapvetı hálózati topológiák: busz, csillag, győrő topológia. Hálózati kábelezés, legfontosabb kábeltípusok (koaxiális, UTP, üvegszál). Jelátviteli technikák (alapsávú és szélessávú átvitel). Kábelezés megválasztásának szempontjai. 2. Kommunikációs hálózatok mőködése. Az OSI modell koncepciója, felépítése, az egyes szintek feladata. Eszközmeghajtók fogalma és helyük az OSI modellben. Kábel elérési módszerek (CSMA/CD, Token küldés, Demand priority) 3. Adatátviteli csomagok fogalma, szerepe, általános felépítésük. Adatátviteli protokollok fogalma. Leggyakoribb protokollok, jellegzetességeik és helyük az OSI modellben. 4. Hálózati architektúrák. Ethernet, TokenRig és ArcNet hálózatok jellegzetességei. Kábelezési és topológiai sajátosságok. 5. „Nagy” hálózatok jellegzetességei. Modemek, aszinkron kommunikáció, vonal típusok (kapcsolt, bérelt, ISDN, ADSL). Nagy hálózatok tervezése, hálózatok szegmentálására és összekapcsolására használt eszközök. Repeater, bridge, router és gateway fogalma, helyük az OSI modellben. Számítógép hálózatok típusai, felépítésük, üzemeltetésük 6. Munkacsoport és szerverközpontú hálózatok tervezése. Hálózati kiszolgáló telepítése. Hálózati címek kiosztásának stratégiái, DHCP kiszolgáló telepítése és használata. TCP/IP címek „fordítása” hálózati nevekké: DNS szerver telepítése és használata. Hálózati kliensek telepítése és bekapcsolása a hálózatba. 7. Adminisztrációs feladatok helyi hálózatokban. Felhasználók azonosításának fogalma, szükségessége. Felhasználók azonosítása munkacsoport és kiszolgáló központú hálózatokban. Példa felhasználók felvételére egy adott hálózati konfigurációban. 8. Felhasználók csoportosítása, csoport kiosztási stratégiák. Hozzáférési jogok dokumentumokhoz és mappákhoz. Erıforrások megosztása a hálózaton. 9. Hálózati nyomtatók konfigurálása. Speciális nyomtatással kapcsolatos jogosultságok különbözı hálózati operációs rendszerekben. Nyomtatókkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok.


10. Biztonsági beállítások implementálása. Házirend. Biztonsági beállítások elemzése. A rendszer eseményeinek naplózása. Naplózási házirend kialakítása és bevezetése. 11. Hálózat felügyelet. Hálózati erıforrások monitorozása. A hálózat teljesítményének növelése: hangolás. 12. Háttértárolók kezelése. Partíciók és kötetek. Legelterjedtebb fájl rendszer típusok és kompatibilitásuk. Adatvédelem: kötetek tükrözése, RAID technológiák. 13. Speciális kiszolgálók. Fájl szerverek, nyomtató szerverek, web szerverek, DNS szerverek, DHCP szerverek, levelezı szerverek, adatbázis kiszolgálók, egyéb alkalmazás szerverek. Terhelés-elosztás tervezése Kiegészítı témakörök 14. Kiterjedt hálózatok (WAN) felépítése. WAN átviteli technológiák (X-25, ISDN, ATM, Frame Relay, FDDI) 15. Mobil számítógépek konfigurálása. Távoli adminisztrációs feladatok elvégzése (desktop átvétele, Windows NT/2000 terminál funkciók használata). Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Novell Netware, Windows NT, UNIX. Helyi hálózat. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Babócsy László – Füzessy Tamás: Windows NT 4 hálózatok (NeTeN Bt. – 1999) Kónya László: Számítógép hálózatok (LSI – 1997) Javasolt irodalom:

Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok (Novotrade – 1992) Babócsy László – Füzessy Tamás – Erhart Kornél: Windows NT alkalmazás környezet (NeTeN Bt. – 2000) Kiss Balázs: Winternet (SZAK Kiadó – 1997) Englert Tamás: NetWare 4 hálózati operációs rendszer (LSI – 1997) Rudnai Péterné: A NetWare 4.11 (ComputerBooks – 1998) Számonkérés rendje:

Félév közben: A hallgatók rendszeres munkáját 2 db 100 pontos zárthelyi dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıségét biztosítva. Félévvégi beszámoló: Elméleti kérdéseket és gyakorlati feladatokat (kb. 1/2 – 1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az érdemjegyet, elégtelen dolgozat esetén szóbeli ismételt vizsga lehetıséget biztosítva. Értékelés: Sikertelen Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3)

30% alatt 30%-tól 40%-tól 55%-tól


Jó (4) Jeles (5)

70%-tól 85%-tól

A leckekönyv aláírásának és a gyakorlati jegy megajánlásának feltételei: Két darab sikeres (legalább 30%-os) zárthelyi dolgozat. Hiányzás vagy sikertelen dolgozat esetén egy alkalommal lehetıség van a zárthelyi dolgozat megismétlésére. A pót-zárthelyi idıpontja a 14. hét gyakorlata. A pót zárthelyi dolgozatot bárki megírhatja. Legalább két sikeres dolgozatának azonban mindenkinek lennie kell az index aláírásához. A gyakorlati jegy a megírt és beadott sikeres dolgozatok közül a két legeredményesebb dolgozat összpontszámának átlagából lesz kalkulálva a fenti táblázat alapján. Gyakorlati jegy pótlására a vizsgaidıszakban egy alkalommal szóbeli vizsgán van lehetıség. Szóbeli vizsgán pótolt gyakorlati jegy összesen kétféle lehet: megfelelt (elégséges) vagy nem felelt meg (elégtelen). Közepes vagy jobb jegyet ismétlı vizsgán szerezni nem lehet! A leckekönyv aláírásának szükséges (de nem elégséges!) feltétele a gyakorlatok és az elıadások rendszeres látogatása. Az elıadásokról és a gyakorlatokról összesen három alkalommal orvosilag igazolt esetben lehet hiányozni. Ennél több esetben történı hiányzásra a leckekönyv aláírása megtagadható (még igazolt hiányzás esetén is!). A zárthelyi dolgozatokról történı hiányzás nem számít bele a három alkalomba: azokat ugyanis orvosilag indokolt esetben is kötelezı pótolni! A pót zárthelyi dolgozaton nem kötelezı megjelenni annak, aki korábban már teljesítette a két sikeres zárthelyi dolgozat követelményt. Az elıadásokról és/vagy gyakorlatokról történı igazolatlan hiányzás esetén a leckekönyv aláírása megtagadható.


A Mőszaki informatikai menedzserasszisztens FSz képzés Speciális mőszaki, informatikai modulok

Tantárgy neve Speciális mőszaki, informatikai modulok Vállalati információs rendszerek Kiadványszerkesztés Ismeretalapú rendszerek Információs hálózati szolgáltatások


II. félév

III. félév

IV. félév 2+0+0Gy

1+0+2Gy


1+1+0Gy 1+0+2Gy

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A hallgatók ismerjék meg a vállalat fogalmát, jellemzıit, szerkezetét. A tananyag elsajátítása után ismerjék fel a vállalatok fı gazdasági folyamatait, tudják azokat modellezni. Ismerje a VIR használatával összefüggı általános elméleti hátteret és gyakorlati vonatkozásokat. Ismeretkörök:

1. A vállalatok mőködési köre, termelési szerkezete. Vezetési módszerek, hierarchiák 2. A vállalati folyamatok modellezésének lehetıségei: Dinamikus vállalatmodellezés. Vállalati folyamatok szervezése. A vállalatok mőködésének mutatói. A VIR adatforrásai 3. A VIR bevezetésének kérdései. Bevezetés módszertana, használata. Használatának általános jellemzıi. Szabadon választott vállalat szervezetének értékelése, ismertetése (feladat) 4. A gazdálkodó szervezetek általános modelljei az SSADM szerint. Az SSADM felépítése, moduljai, technikái (1): Megvalósíthatósági elemzés, követelmény meghatározás, adatfolyam modellezés. Logikai adatmodellezés. 5. Az SSADM felépítése, moduljai, technikái (2): Rendszerszervezési alternatívák. Funkciómeghatározás. Relációs adatelemzés. 6. Az SSADM felépítése, moduljai, technikái (3): Relációs adatmodellek és a logikai adatmodell összehasonlítása. Prototípus készítés. Egyed-esemény modellezés. 7. Rendszertechnikai alternatívák kidolgozása. 8. Vállalati információs rendszer kialakítása SSADM szerint (feladat). 9. A VIR funkcionalitása - Logisztika(1): Termelésirányítás. 10. A VIR funkcionalitása - Logisztika(1): Disztribúció. 11. A VIR funkcionalitása. Pénzügy. Számvitel. Kontrolling. 12. Vezetıi információk kezelése. Lekérdezések. Jelentések. Termelés követés. 13. A VIR információtechnológiai kérdései. Kommunikációs lehetıségek. Hálózati munka kérdései. 14. Irodaautomatizálás: Dokumentumfeldolgozás, dokumentum archiválás. Munkafolyamat-szabályozás, csoportmunka támogatás, kommunikációtámogatás. 15. Számítógéppel segített tervezés, számítógéppel segített gyártás CAD/CAM. Számítógéppel segített tanulás, számítógéppel segített képzés CAL/CAI. Multimédia. Térinformatika. A fejlıdés irányai, mesterséges intelligencia. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Bıgel György: Divizionális szervezetek, BKE, Vezetıképzı Intézet Bp. 1995. Javasolt irodalom

Péter Horváth: Controlling: a sikeres vezetés eszköze, KJK, Bp. 1995 Philip Kotler: Marketing management, Mőszaki Könyvkiadó, Bp. 1991. Bauer, Berács: Marketing, Aula, BKE, Bp. 1993.


Kerékgyártó Györgyné - Mundruczó György: Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben, Aula, Bp. 1995. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, KJK-AULA, Bp. 1992. Vezetés, szervezés, BKE, Bp. 1992 A kiadói munka jogi szabályozása, Rejtjel Kiadó, Bp. 1994 Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanuló rendszeres munkáját 2 db 100 pontos zárthelyi (csak feladatok) dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi beszámoló: Elméleti kérdéseket is, és feladatokat is (kb. 1/2-1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az éremjegyet, elégtelen esetén a szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Értékelés: nem felelt meg: 39 pontig megfelelt: 40 ponttól kiválóan megfelelt: 70 ponttól Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük.


KIADVÁNYSZERKESZTÉS Elhelyezés / óraszám:

II félév / 1+0+2Gy

Oktatási cél:

A hallgató legyen képes a maga által elkészített, illetve rendelkezésre álló kézirat és képeredetik alapján nyomtatványoldalak önálló kialakítására számítógép segítségével. Ismeretkörök:

Nyomdaipari alapismeretek. A papír tulajdonságai, szabványos papírméretek. Nyomtatási eljárások. Tipográfia. A tipográfia fogalma, feladata. A nyomtatványok fajtái és sajátosságaik. A kiadványtervezés szempontjai (esztétikai, technológiai, gazdaságossági). Tipográfia. A bető megválasztásának szempontjai, a betőkeverés szabályai. Tipográfiai építıelemek és hatáskeltık. Szövegszerkesztés. A szabvány kézirat fogalma, kezelése. A szövegszedés szabályai. A korrektúra fogalma, szerepe, végrehajtási módja, korrektúrajelek. Kiadványok fajtái. Kiadványok (könyv, újságoldal) önálló megszerkesztése nyomtatott vagy elektronikus kézirat alapján. Akcidens nyomtatványok (névjegy, meghívó, hirdetés, tájékoztató nyomtatvány) szerkesztése. Más programban tárolt kép beillesztése a nyomtatványba (export-import lehetıségek). Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Windows 95/98, MS-Word, Excel, kiadványszerkesztı program (QuarkXPress, Ventura, Adobe InDesign), nyomtató Tankönyvek: Javasolt irodalom:

Kolossa Tamás: Színes nyomda az íróasztalon, avagy DTP mindenkinek, Print Consult, 1996. Burns, Diane; Venit, Sharyn: QuarkXPress 4.0 kézikönyv (alapok, grafika, tördelés, tipográfia), Kiskapu, 1998. Számonkérés rendje:

Félévi aláírás feltétele: – a gyakorlatokon való aktív részvétel – a félév közben beadandó gyakorlati feladatok elkészítése határidıre – a beadott feladatokból legalább egy megfelelt minısítést kapott – félévvégi beszámoló megírása Félév közben: A félév során 3 beadandó feladatot kell megadott határidıre elkészíteni. Az értékelés megfelelt (+) és nem felelt meg (–) minısítéssel történik. A feladatokra kapott


minısítés a gyakorlati jegybe beleszámít. A határidıre el nem készített feladatokat csak a szorgalmi idıszakban lehet pótolni, különeljárási díj befizetése mellett. Félévvégi beszámoló: Egy elméleti kérdésekbıl álló dolgozatból és egy gyakorlati feladatból áll. A kapott érdemjegyek átlaga adja a gyakorlati jegyet, elégtelen esetén ismételt vizsgára van lehetıség. Az átlag kerekítését a félév közben beadott feladatok minısítése határozza meg.


ISMERETALAPÚ RENDSZEREK Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A hallgatók ismerjék meg a mesterséges intelligencia jellegzetes módszereit és azok alkalmazási lehetıségeit. A tantárgy anyagának elsajátítása után legyenek képesek arra, hogy a munkájuk során felmerülı feladatok sajátságait a mesterséges intelligencia módszerek és eszközök alkalmazhatósága szempontjából elemezzék. Ismeretkörök:

Elıadások témája 1. A mesterséges intelligencia meghatározása. A mesterséges intelligencia története. A mesterséges intelligencia fejlıdésének mérföldkövei. Hazai ismeretalapú eszközök. Hazai szakértıi rendszerek. Ismeretalapú rendszerek elméleti alapjai. Megoldáskeresı módszerek. Szimbolikus reprezentáció. Keresési stratégiák. Keresési problémák megfogalmazása. Keresési problémák típusai. Keresési stratégiák tulajdonságai. Általános keresési algoritmus. 2. Keresések: vak keresési módszerek, iteratív keresés, heurisztikus keresés. Keresés fán és gráfon. 3. Tudásreprezentáció. Szintaxis, szemantika, interpretáció. Következtetési módszerek. 4. Szimbolikus nyelvek. Prolog, LISP. 5. Cselekvéstervezés. Cselekvéstervezés, mint keresés és következtetés. Klasszikus tervezés. Finomító tervezés módszerei. Tervek korlátokkal történı leírása. Hierarchikus feladat-hálók. 6. Zárthelyi dolgozat. 7. Tudásbázisú rendszerek. Hagyományos programok-tudásalapú rendszerek. Adat, tudás-adatbázis, tudásbázis. Fogalmi hierarchiák. Öröklıdés. Szakértıi rendszerek. Szakértıi tudás, szakértıi rendszer generációk. Tudásalapú/szakértı technológia ismérvei. Tudásalapú/szakértı technológia értékelése. 8. Bizonytalanságkezelés. A bizonytalanság eredete, formalizálása. Bayes tételen alapuló modellezés. Fuzzy logika. 9. Rektori szünet 10. Alaptechnikák. Induktív rendszerek. Adatvezérelt következtetı rendszerek. Célvezérelt következtetı rendszerek. Hibrid rendszerek. Szakértı rendszer problématípusok. Jellegzetes problématípusok. Alaptechnikák és problématípusok kapcsolata. 11. Zárthelyi dolgozat. 12. Tanuló rendszerek. Feladatmegoldás és tanulás. Szimbolikus tanuló rendszerek. A fogalomleírás és tanulás kérdései. Az indukciós és a deduktív tanulás. Fogalomtanulás döntési fákkal. Neurális hálók. 13. A tudásalapú rendszerépítés jellegzetességei. Tudásalapú vállalati stratégia kidolgozása. Tudásalapú rendszer felhasználási lehetıségek. Tudásalapú alkalmazások elemzése. 14. Feladatelemzés. Feladat-szerkezet meghatározás. Ismeretek formalizálása. Tudásszerzés. 15. Feladatbeadás. Pótlás. Elıvizsga.


Gyakorlatok témája: 2-3. Keresési módszerek. Házi feladat. 4-5. Keresési módszerek. 6-7. Prolog. Laboratóriumi gyakorlat. Házi feladat. 8,10. Prolog. Laboratóriumi gyakorlat. 11-12. Tudásbázis építése. Laboratóriumi gyakorlat. Házi feladat. 13-14. Tudásbázis építése. Laboratóriumi gyakorlat. 15. Feladatbeadás. Pótlás. Elıvizsga. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Sántáné, Tóth: Tudásalapú Dunaújváros, 1997.

technológia,

szakértıi

rendszerek,

ME-DFK,

Javasolt irodalom

Futó Iván szerk.: Mesterséges intelligencia. - Aula, 1999. Stuart J. Russel - Peter Norwig: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben. - Panem Könyvkiadó, 2000. Borgulya István: Szakértıi rendszerek, technikák és alkalmazások. ComputerBooks, 1995. Számonkérés rendje:

Félév közben: Az elıadások és gyakorlatok rendszeres látogatása kötelezı. Érvénytelen a féléve annak a hallgatónak, akinek a hiányzása a TVSZ-ben meghatározott mértéket meghaladja. Az elıírt házi feladatok és tudásalapú rendszer féléves feladat beadása. Feladatbeadás és a házi feladatok pótlása legkésıbb a 15. héten, illetve a vizsgaidıszakban kiírt idıpontban IV jelleggel lehetséges. A 2 db 100 pontos zárthelyi dolgozat legalább elégségesre (40%) történı teljesítése. A ZH megírására a 6. és a 11. héten az elıadások idıpontjában kerül sor. Egy zárthelyi dolgozat pótlása a 15. héten, illetve a vizsgaidıszakban kiírt idıpontban IV jelleggel lehetséges. Félévvégi követelmény: Kollokvium, amelynek formája írásbeli (100 pont)és megközelítıen 50-50%-ban tartalmaz elméleti kérdéseket és gyakorlati feladatokat az elıadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon elhangzott témakörökbıl. Elégtelen eredmény esetén az ismételt vizsga szóbeli. Értékelés: jeles 80-100 jó 70-79 közepes 60-69 elégséges 50-59 elégtelen 0-49 pont


Megajánlott vizsgajegy jeles - mindkét ZH legalább 80 pontra történı teljesítése, valamint a félévközi követelmények kiemelkedı teljesítése esetén. jó - mindkét ZH legalább 70 pontra történı teljesítése, valamint a félévközi követelmények teljesítése esetén. Elıvizsga a 15. héten, amelynek feltétele mindkét ZH legalább 60 pontra történı teljesítése, valamint a félévközi követelmények teljesítése. Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük. 1.A mesterséges intelligencia alapjai. A mesterséges intelligencia meghatározása. A mesterséges intelligencia története. A mesterséges intelligencia fejlıdésének mérföldkövei. Hazai ismeretalapú eszközök. Hazai szakértıi rendszerek. 2.Ismeretalapú rendszerek elméleti alapjai. Megoldáskeresı módszerek. Szimbolikus reprezentáció. Keresési stratégiák. Keresési problémák megfogalmazása. Keresési problémák típusai. Keresési stratégiák tulajdonságai. Általános keresési algoritmus. Keresések: vak keresési módszerek, iteratív keresés, heurisztikus keresés. Keresés fán és gráfon. Tudásreprezentáció. Tudás és reprezentáció. Szintaxis, szemantika, interpretáció. Következtetési módszerek. Szimbolikus nyelvek. Prolog, LISP. 3.Tudásbázisú rendszerek. Cselekvéstervezés. Cselekvéstervezés, mint keresés és következtetés. Klasszikus tervezés. Finomító tervezés módszerei. Tervek korlátokkal történı leírása. Hierarchikus feladat-hálók. Hagyományos programoktudásalapú rendszerek. Adat, tudás-adatbázis, tudásbázis. Fogalmi hierarchiák. Öröklıdés. Szakértıi rendszerek. Szakértıi tudás, szakértıi rendszer generációk. Tudásalapú/szakértı technológia ismérvei. Tudásalapú/szakértı technológia értékelése. Bizonytalanságkezelés. A bizonytalanság eredete, formalizálása. Bayes tételen alapuló modellezés. Fuzzy logika. 4.Alaptechnikák. Induktív rendszerek. Adatvezérelt következtetı rendszerek. Célvezérelt következtetı rendszerek. Hibrid rendszerek. Szakértı rendszer problématípusok. Jellegzetes problématípusok. Alaptechnikák és problématípusok kapcsolata. Tanuló rendszerek. Feladatmegoldás és tanulás. Szimbolikus tanuló rendszerek. A fogalomleírás és tanulás kérdései. Az indukciós és a deduktív tanulás. Fogalomtanulás döntési fákkal. Neurális hálók. 5.A tudásalapú rendszerépítés jellegzetességei. Tudásalapú vállalati stratégia kidolgozása. Tudásalapú rendszer felhasználási lehetıségek. Tudásalapú alkalmazások elemzése. Feladat elemzés. Feladat-szerkezet meghatározás. Ismeretek formalizálása. Tudásszerzés.


INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék az Internet hálózat és az ablakos operációs rendszerek alapfogalmait, amelyek a mőszaki informatikai képzettségő mőszaki informatikai asszisztensek számára szükségesek, hogy megértsék és alkalmazni tudják a gyakorlatban. Ismeretkörök:

1. Windows alapismeretek. Általános ablakos operációs rendszerek. 2. A Windows 3.1 bemutatása, hálózati szolgáltatásai. A Windows 95 általános ismertetése, a plug and play bemutatása. 3. Windows NT Server bemutatása. Windows NT Workstation bemutatása. Felhasználói ismeretek 4. Windows NT Server hálózati funkciói. Rendszeradminisztrációs ismeretek. 5. UNIX X Window felületek. 6. Lokális, és távoli programfuttatás. 7. Internet. Protokollok, szabványok. E-mail 8. FTP 9. WWW 10. IRC, talk, News serverek 11. HTTP és HTML: Hypertextek ismertetése, és készítése. 12. Általános ismeretek a CGI scriptekrıl. 13. CGI készítés, és felhasználás. 14. JAVA alapok. A JAVA általános ismertetése. 15. Applet készítése, futtatása. Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Novell Netware, Windows NT, UNIX. Helyi hálózat. Internet elérhetıség. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Nagy Sándor: Internet és Intranet Intranetware hálózaton, ComputerBooks, Budapest 1997. (ISBN 9636181489) Tamás, Horváth, Kiss, Tóth: Windows 3.1 felhasználóknak Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanuló rendszeres munkáját 2 db 100 pontos zárthelyi (csak feladatok) dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsgalehetıséget adunk.


Félévvégi beszámoló: Elméleti kérdéseket is, és feladatokat is (kb. 1/2-1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az éremjegyet, elégtelen esetén a szóbeli ismételt vizsgalehetıséget adunk. Értékelés: nem felelt meg: 39 pontig megfelelt: 40 ponttól kiválóan megfelelt: 70 ponttól Vizsgakérdések témakörei: − Készítsen meghatározott könyvtárszerkezetet a Windows 3.1 fájlkezelıje segítségével! − Készítsen új programcsoportot Windows 3.1 alatt! − A Windows 95 Start menüjében hozzon létre egy almenüt a saját nevével és a saját dokumentumaival! − Windows 95-ben telepítsen nyomtatót! − Hogyan kell létrehozni egy új felhasználót a Windows NT Server segítségével? − Keresse meg egy híres színész képét az Interneten, majd egy levélhez csatolva küldje el a megadott email címre! − Keressen a News servereken egy játékleírás, és töltse le, majd tárolja a saját gépének merevlemezén! − FTP segítségével küldjön egy dokumentumot egy távoli gépre! − Készítsen egy saját HTML dokumentumot, amely egy másik dokumentumra ugró linket tartalmaz! − Készítsen egyszerő JAVA appletet, amely két bekért értéknek kiírja az összegét!


A Mőszaki informatikai mérnökasszisztens FSz képzés Szabadon választható tárgyak

Tantárgy neve Szabadon választható tárgyak (min 12 kredit) Multimédia és grafika Irányítástechnika Robottechnika Minıségbiztosítás „Gondolkodó magyarok” Etika és Politika A fizika kultúrtörténete Az európai mővészet története Programozási ismeretek II.


II. félév


III. félév 2+0+2Gy

IV. félév 2+2+0Gy 2+2+0Gy

2+2+0Gy 2+0+0K 2+0+0K 2+0+0K 1+0+2K

MULTIMÉDIA ÉS GRAFIKA Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A számítógépes grafika lehetıségeinek bemutatása és mőködésének ismertetése. Grafikai alapfogalmak, szabványok, programok megismerése. Grafikus felületek programozhatósága, alakzatok megjelenítése és a szükséges matematikai alapok biztosítása. Animációs eljárások, mozgó alakzatok programozása. Multimédiás eszközök mőködési elvének ismerete. Internetes alkalmazási lehetıségek. Ismeretkörök:

1. A szín, színlátás, színérzet. Fényforrások színhımérséklete. Színlátás, szemünk felépítése. Színrendszerek (RGB, HSB, CIE Lab, YUV). Additív és szubtraktív színkeverés elve, alkalmazásuk. Egy képfeldolgozó program kezelıfelületének bemutatása, alkalmazható eszközök, színek definiálása. 2. Grafikai alapfogalmak: videó módok, színkezelés. A grafika hardver eszközei: Videokártya, monitor, scanner, nyomtatók, speciális eszközök. Képretusáló eszközök, maszkolás, rétegek. 3. Digitalizált képek jellemzıi. Ismertebb képformátumok, és ezek tulajdonságai (TIFF, JPEG, GIF, PNG, EPS). Szín és árnyalatkorrekció eszközei. Egyszerő animált GIF 4. A Multimédia felépítése, az egyes média elemek paraméterei, erıforrás-igény a számítógéptıl. A szükséges eszközök. 5. Grafikus alkalmazások, a grafikus módszerek, minıségi faktor választás. A kép módszerek változatai és alkalmazásuk. 6. Képszerkesztı alkalmazás a Multimédia különbözı területein szükséges képmegjelenítés 7. Sík és térbeli alakzatok megjelenítése. Koordináta-geometria alapok, megjelenítések, animációs lehetıségek és módszerek. 8. 3D-s grafikai módszerek, lehetıségek, szoftver alkalmazások. 9. Animáció a Multimédia-rendszeren belül, a lehetséges módszerek és alkalmazásuk. 10. A hálózat alkalmazása, módszerei a Multimédián belül, sebességi kérdések. 11. Multimédia-szerkesztés alapkérdési, alkalmazásai, módszerei, forgatókönyv készítés. 12. Információk formája és megjelenítése, együttes alkalmazása. A kép, a hang, és más adatok együttes használata és milyen elınyökkel és hátrányokkal jár. A minıség érdekében milyen követelményeket kell támasztanunk. 13. A Video a számítógépen: eszközök és szoftverek ismertetése és alkalmazásuk. Gyakorlati alkalmazás, Window-os futtatás. Paraméterek. 14. A Hang a multimédiában. Alkalmazott paraméterek, számítógép erı-szükséglet. Az új audió-paraméterek és alkalmazásuk. 15. A Multimédiás rendszer paraméterei. Alkalmazások. Az új hardver és szoftver fejlıdés elınye és hátránya a Multimédiás rendszerben.


Tárgyi feltételek:

Számítógépes terem, minden hallgatóra egy személyi számítógép. Pentium min. 133 MHz, Windows NT, UNIX. Helyi hálózat. Internet elérhetıség. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Füzi János: Interaktív grafika R. Steinmetz: Multimédia Számonkérés rendje:

Félév közben: A hallgatók rendszeres munkáját 2 db 100 pontos zárthelyi dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıségét biztosítva. Félévvégi kollokvium: Elméleti kérdéseket és gyakorlati feladatokat (kb. 1/2–1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az érdemjegyet, elégtelen dolgozat esetén szóbeli ismételt vizsgalehetıséget biztosítva. Értékelés: elégséges(2): közepes(3): jó(4): jeles(5):

40%-tól 50%-tól 65%-tól 90%-tól

Vizsgakérdések témakörei Kérdések: − Mik az egyes videó módok paraméterei? − Mit takar az RGB elnevezés? − Ismertesse a monitorok mőködési elvét! − Ismertesse a nyomtatótípusokat és mőködési elvüket! − Linux grafikus felületének bemutatása. Gyakorlati feladatok: − Görbék megjelenítése, függvényábrázolás − Kör és négyzet közti átmenet megvalósítása − Web oldal készítése − 3D-s alakzatok (gömb, kocka) megjelenítése valamely programozási nyelvben. − Pár perces animáció készítése.


IRÁNYÍTÁSTECHNIKA Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

Az irányítástechnika fogalmának, eszközeinek és fontosabb módszereinek bemutatása. Az irányítástechnika elméleti alapjainak megismertetése. A vezérlés és szabályozás mint irányítástechnikai stratégiák sajátosságainak bemutatása, összehasonlítása. Az elméleti módszerek gyakorlati alkalmazási lehetıségeinek bemutatása. Az irányítástechnika gyakorlatának bemutatása. Ismeretkörök:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Az irányítási funkció. Vezérlés és szabályozás. Lineáris rendszerek leírása. Nemlineáris rendszerek. Vezérlı és szabályozó rendszerek. Minıségi jellemzık és beállítási lehetıségeik. Irányítástechnikai rendszerek mőködésének szimulációja. Az irányítástechnikai jellemzık mérése. Jelformálás, kompenzálás. Stabilitás és biztosítása. Analóg és digitális irányítástechnikai rendszerek. Számítógépes irányítás. Fuzzy és neuro-fuzzy rendszerek. Szabad sáv. Szabad sáv.


Morocz István: Irányítástechnika I. KKMF-1164 Javasolt irodalom

Vass József: Számítógépes folyamatirányítás, VE 4/1984 Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanuló rendszeres munkáját 2 db 100 pontos zárthelyi (csak feladatok) dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi kollokvium: Elméleti kérdéseket is, és feladatokat is (kb. 1/2-1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az éremjegyet, elégtelen esetén a szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk.


Értékelés: elégséges(2): közepes(3): jó(4): jeles(5):

40%-tól 50%-tól 70%-tól 85%-tól



ROBOTTECHNIKA Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A modern ipari társadalom egyik meghatározó diszciplínájának, a robotikának a bevezetése, elhelyezése a kultúra és technika történetében; a robotok mechanikai és rendszer-technikai felépítésének, mőködésének, a robotok matematikai modellezésének, statikus és dinamikus irányításának megismerése; a robotintelligencia és az ezt szolgáló érzékeléstechnika megalapozása. Ismeretkörök:

1. Bevezetés. Koncepció, kapcsolódások más területekhez, a robotika fejlıdése, irányzatai, jelenlegi helyzete. A robotikával kapcsolatos téveszmék, a robotok és az ember kapcsolata. 2. A robotok története. A robot-fogalom kialakulása, a robotok képe az emberi tudatban és a mővészetekben. A régmúlt robot-konstrukciói, a robotok kialakulásának közvetlen elızményei. 3. Az ipari robotok. A munkavégzı robotok kialakulása, fejlıdése, általános felépítése. Meghatározások, felosztási módok. A fejlesztés, gyártás, alkalmazás helyzete, hazai körkép. 4. Robotmanipulátorok. A robotkarok kialakítási módjai, kinematikai lánc típusok. Konstrukciós megoldások, szerkezeti elemek. Megfogók és szerszámok, hajtómővek és szervórendszerek. 5. A robot-mechanika alapjai. A manipulációs feladat és leírása. Koordináta transzformációk, a munkatér leírása, homogén koordináták és transzformációk, tárgyak leírása és mozgatása. 6. A robotkar matematikai modellje. A kar geometriai, kinematikai, dinamikai modellje. A pozíció és orientáció számítása, Denavit-Hartenberg leképezés, Euler forgatás, számítási nehézségek. 7. A robotok irányítása. Az irányítás követelményei, a manipulátor probléma inverz megoldása, irányítási módok, a visszacsatolások szintjei és módjai, PTP, CP, PB irányítás. 8. Robot-nyelvek. Felügyelı-, mőveleti- és szervó-irányítás, a feladatleírás szintjei és módjai. Irányítás a geometriai, kinematikai és dinamikai modell alapján. Assembly és magas szintő nyelvek. 9. Érzékelés a robotokban. A robot és a környezet kölcsönhatása, az érzékelési rendszer hierarchiája. Taktilis, belsı és globális érzékelık, többdimenziós, passzív és aktív érzékelık. 10. Intelligens robotok. A gépi intelligencia fogalma, lehetıségei, korlátai, érzékelésdöntésalkotás-beavatkozás, vizuális érzékelés és felismerés, szem-kéz koordináció, mozgáskövetés. 11. A robotok alkalmazása. Alkalmazási területek, feltételek, robotosított munkahely és rendszer tervezés, megbízhatóság, biztonság, karbantartás. Ipari és mezıgazdasági alkalmazási példák. 12. A robottechnika nem mőszaki problémái. A robot ember-gép kapcsolati eszközei, gazdasági és szociális tényezık, pszichológiai, ergonómiai, szervezési, munkaügyi és társadalmi hatások.


13. Esettanulmányok. Konkrét robotalkalmazások megtárgyalása, bemutatása videón és diaképeken. 14. Gyakorlatok. Konkrét számpéldák megoldása a robot-mechanika, matematikai modellezés, robotirányítás területérıl. Robot programozási gyakorlatok magasszintő nyelven. 15. Üzemlátogatások. Robotokat (is) alkalmazó üzemek meglátogatása, ott lehetıség szerint gyakorlatok végzése (IBM, ITT, Balluff, Philips, GM Opel, Csepel, BME, KKMF). Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Arz, Lipóth, Merksz: Robotmanipulátorok. LSI ATS, Budapest, 1988. Siegler András: Robot irányítási modellek. LSI ATS, Budapest, 1988. Javasolt irodalom:

Coiffet, Chirouze: An Introduction to Robot Technology. Kogan Page Ltd. London, 1983. Parent, Laurgeau: Robot Technology. Logic and Programming. Kogan Page, London, 1983. Appleton, Williams: Industrial Robot Application. Arz, Lipóth, Merksz: Robotmanipulátorok. LSI ATS, Budapest, 1988. Siegler András: Robot irányítási modellek. LSI ATS, Budapest, 1988. Joseph F. Engelberger: Robots in Practice. Kogan Page Ltd. London, 1982. Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanuló rendszeres munkáját 2 db 100 pontos zárthelyi (csak feladatok) dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk. Félévvégi kollokvium: Elméleti kérdéseket is, és feladatokat is (kb. 1/2-1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az éremjegyet, elégtelen esetén a szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Értékelés: elégséges(2): közepes(3): jó(4): jeles(5):

40%-tól 50%-tól 70%-tól 85%-tól

Vizsgakérdések témakörei: A vizsgakérdéseket a tanulókkal minden évben, a tantárgy megkezdésekor, kifüggesztés útján ismertetjük. Elméleti feladat − Írja fel egy ábrával megadott hasáb leíró mátrixát, majd adja meg a hasáb A-ból B-be való átvitelének transzformációs mátrixát.


− Adja meg a munkadarab referenciapontjának koordinátarendszerben a kamera képe alapján. ZV

YT

pozícióját

XT

a

világ

KAMERA

ROBOT

OC XC TCP

ZT

ZR

YC

ZC YM

ZM

YR

MUNKADARAB

XR XM

YV VILÁG

XV

OV Gyakorlati feladat − Készítsen VAL-I. nyelven programot egy SCARA robot megfogójában elhelyezett toll mozgatására tetszılegesen elhelyezett síkban fekvı kör mentén. − Készítsen VAL-I. nyelvő programot az alábbi manipulációs szekvenciára. − Home pozíció beállítása. − Győrő felvétele a rezgıadogatóból. − Győrő mozgatása akadályokkal teli munkatérben. − Győrő elhelyezése egy tüskére. − Visszatérés Home pozícióba.



MINİSÉGBIZTOSÍTÁS Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

Minıségügyi és mőszaki megbízhatósági ismeretek oktatása, hogy a végzett középkáderek képesek legyenek részt venni ipari minıségbiztosítási rendszerek kidolgozásában és bevezetésében, a minıségügyi eljárások és technikák alkalmazására, a minıségügyi rendszer javítására és a vállalkozás gazdaságosságának a növelésére. A tantárgy oktatása során a középiskolában és az AFSZ képzés során elsajátított matematikai, számítástechnikai és szakmai ismeretekre támaszkodunk. Ismeretkörök:

1. A minıség fogalma, szabványos, ill. filozófiai megközelítése. A minıség fogalmának piaci igény szerinti megközelítése. 2. A minıségügyi rendszerek és szabványaik. 3. Az ISO 9000-es szabványsorozat ismertetése. 4. A gyakorlati bevezetés kialakult módszerei, minıségügyi kézikönyv. A szabványsorozat kritikája. 5. A teljeskörő minıségirányítás (TQM) elvi kérdései. Összpontosítás a vevıre. 6. Folyamatos javítás, fejlesztés, teljes körő részvétel. 7. A TQM emberi oldala, oktatás, képzés. 8. A minıségfejlesztés néhány módszere. A probléma megoldás módszerei. 9. Minıségtechnikák. 10. Minıségtechnikák. 11. A megbízhatóság fogalma. A megbízhatóság mennyiségi jellemzıi.. 12. Megbízhatósági vizsgálatok, a megbízhatóság növelésének lehetıségei. 13. A minıség/megbízhatóság költségeinek tervezése. 14. Minıségi díj, benchmarking (szintjelölés), QFD - minıségfunkciók elemzése. 15. A minıségügy jogi kérdései, a minıség tanúsítása. Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Talyigás, Mojzes: Minıségbiztosítás, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1997, Vp Javasolt irodalom:

Juran: Minıségbiztosítás Feigenbaum: Teljeskörő minıségszabályozás Ferber: Vállalati minıségszabályozás Számonkérés rendje:

Félév közben: A tanuló rendszeres munkáját 2 db 100 pontos zárthelyi (csak feladatok) dolgozattal ellenırizzük, elégtelen esetén ismételt vizsga lehetıséget adunk.


Félévvégi kollokvium: Elméleti kérdéseket is, és feladatokat is (kb. 1/2-1/2 arányban) tartalmazó dolgozat alapján kapják a hallgatók az éremjegyet, elégtelen esetén a szóbeli ismételt vizsga lehetıséget adunk. Értékelés: elégséges(2): közepes(3): jó(4): jeles(5):

40%-tól 50%-tól 70%-tól 85%-tól



GONDOLKODÓ MAGYAROK - ETIKA ÉS POLITIKA Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A történelmi tudat és humán önismeret fejlesztése, az etika és politika összefüggéseinek megismerése, a helyzetelemzı és értékelı képesség kialakítása. Ismeretkörök:

1. Történelmi helyzet, történelmi folyamat 2. Periódus és fordulat; korszakok 3. Igazság, igazságosság; szubjektív és objektív igazság 4. Machiavellizmus 5. Politika és mővészet 6. Etika és mővészet 7. Etika és politika 8. A magyar történelem politikai csomópontjai 9. Egyéniség és hatalom; a hatalom szerkezete 10. Sajtószabadság; a nyilvánosság szerkezete 11. Demokrácia; a mindennapi élet szerkezete 12. Diktatúra; a hierarchia szerkezete 13. Hitélet; a belsı szabadság szerkezete 14. Parlamentarizmus; a külsı szabadság szerkezete 15. Az etikus és politikus gondolkodás lehetséges és szükségszerő harmóniája Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Dr. Szigethy Gábor: Ezer éves utazásom Dr. Szigethy Gábor: Gondolkodó magyarok I. - LVI. Számonkérés rendje:

A Gondolkodó magyarok valamelyik (I-LVI) kötetének írásbeli feldolgozása az elsı órán megadott szempontok alapján.


A FIZIKA KULTÚRTÖRTÉNETE Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

Ismertetni a mai természettudomány fogalmainak születését és fejlıdését, napjaink fizikai világképének kialakulását a fizika történetén keresztül felvillantva a mûvészetek és más tudományágak hatását is a fizika fejlıdésére. Ismeretkörök:

1. Értékelés és perodizáció a fizikatörténet vizsgálatában. 2. A tudománytörténet elemei. 3. Az antik örökség: Kezdetek 4. Egyiptom és Mezopotámia 5. Misztika és matematika 6. Gondolat és valóság 7. Az “elemi részek” 8. A peripatetikus dinamika, arisztotelészi világkép 9. Antik szaktudomány - Arkhimédész 10. Égi mozgás ptolemaioszi rendszere 11. Geográfia, geometria, technika 12. Az örökség sáfárai: Bizánc 13. Arabok és hinduk 14. Európa a középkorban. A reneszánsz és a fizika 15. Rombolás és alapozás, géniusok százada: Kopernikusz, Tycho de Brahe, Kepler, Galilei, Bacon, Descartes, Hygens, Newton Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete, Gondolat Kiadó, Budapest, Számonkérés rendje:

Minden egyes hallgatónak, egyéni egyeztetés alapján egy-egy fizikai diszciplina fejlıdésérıl, egy természettudós életérıl vagy egy adott idıszak természetfilozófiájáról kell egy 8-10 oldalas esszében számot adnia. Ehhez kb. 100-tételes irodalomjegyzékbıl választhat a hallgató segédanyagot.


AZ EURÓPAI MŐVÉSZET TÖRTÉNETE Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

A hallgatók általános mőveltségének növelése. Ismeretkörök:

1. Bevezetés, az ıskor mővészete 2. A görög mővészet története 3. Római kori mővészet 4. Korakeresztény mővészet, Bizánc mővészeti alkotásai 5. A románkori mővészet története, a gótika kezdetei 6. A reneszánsz építészete 7. A reneszánsz szobrászata, festészete 8. A barokk építészet, szobrászat festészet 9. Manierizmus, rokokó, klasszicizmus: építészet, szobrászat, festészet 10. A realizmus és romantika 11. Az izmusok 12. A szecesszió 13. XX. századi mővészeti irányzatok - szobrászat, festészet fotó 14. A XX. század építészete 15. A fotómővészet rövid története Tankönyvek: Elıírt tankönyvek:

Beke L.:Mőalkotások elemzése, Budapest, 1986 Gombrich: A mővészet története, Budapest, 1978 Számonkérés rendje:

A hallgatók részére jegy ajánlható meg az alábbiak alapján: rövid 8-10 perces referátum az alábbi választható témákban a.) egy székesfehérvári vagy a hallgató lakhelyén lévı mőemlék épület b.) egy legalább megyei Győjtıkörő, vagy országos múzeum (pl. Szépmővészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Kiscelli Múzeum, Iparmővészeti Múzeum stb.) c.) egy angol vagy magyar nyelvő mővészettörténeti, illetve kortárs mővészeti honlap bemutatása. A feladatok megoldásához konzultációt és ajánlott irodalmat a szaktanár biztosít.


PROGRAMOZÁSI ISMERETEK II. Elhelyezés / óraszám:


Oktatási cél:

Az objektumorientált programozás alapjainak elsajátítása. Ismeretkörök:

1. Az objektumorientált programozás és rendszerfejlesztés kialakítása. Fejlesztési módszerek. Az UML (Unified Modeling Language) diagramjai. 2. Objektum, objektum állapota, objektum azonosítása. Osztály, példány. Egységbezárás, információ elrejtés. 3. Konstruktor, destruktor. Objektum közötti kapcsolatok. Osztályok közötti kapcsolatok. 4. Objektumdiagram, együttmőködési diagram. 5. Osztálydiagram, osztályleírás 6. Zárthelyi 7. Öröklıdés. Konstruktorok és destruktorok végrehajtása. 8. Dinamikus objektumok. Létrehozás és megszüntetés. 9. Virtuális függvények. Késıi kötés. 10. Konténer fogalma. Konténerosztályok megvalósítása. 11. Aggregátum osztályok fogalma. 12. Absztrakt osztályok. Statikus adatmemberek és inicializálásuk. 13. Zárthelyi 14. Statikus függvénymemberek. 15. Alkalmazói keretrendszerek. Tankönyvek:

Angster Erzsébet: Az objektumorientált tervezés és programozás alapjai. Hallgató egyéni feladat típusai:

1. Az elıadások tematikájához kapcsolódó feladatok. 2. Egyedi feladat. Vizsgakérdések, vizsgakövetelmények:

A félévi anyag gyakorlati alkalmazása.


MŐSZAKI INFORMATIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS OKJ ÚJ: TANTÁRGYLEÍRÁSAI

Recommend Documents