Műszaki Földtudományi szak, Hidrogeológus-mérnök szakirány Vízkutatás, vízvédelem 1. Alkalmazott fúrási eljárások és a megválasztás fõbb szempontjai. 2. A fúrási munkát befolyásoló tényezõk. Fúrt kutak béléscsövezése. 3. Fúrt kutak osztályozása, alkalmazási területük. 4. A fúróberendezés fõbb egységei 5. Az öblítéses rotary fúrási eljárásnál alkalmazott öblítõközeg (fõbb jellemzõk, öblítõrendszer, mérési módszerek) 6. A balöblítéses szívófúrási eljárás lényege, alkalmazási területe. - Kútvizsgálatok célja és módszerei. 7. Kútszûrõk típusai és mechanikai igénybevételei. 8. Kútszûrõkkel szemben támasztott követelmények. 9. A szûrõk anyaga és típusai. 10. Szûrõ beépítési eljárások. Az iszaplepény megbontásának módszerei. 11. A kompresszoros vízemelés berendezése, végrehajtása. 12. A vízbeszerzés lehetséges mûtárgyai. 13. A kút építési anyagai. 14. A kút üzembe állítása, tisztító szivattyúzás, próbaszivattyúzás. 15. Alkalmazott kútszerkezetek, palást-cementezés. 16. Kútjavítási módszerek. 17. A víztelenítés tervezéséhez szükséges alapadatok. A hidraulikai talajtörés jelensége. A rétegfelszakadás vizsgálata. 18. A munkatér víztelenítése nyíltvíz tartással. A tervezés menete. 19. A munkatér víztelenítése gravitációs talajvízszint-süllyesztéssel. Szûrõkutas, pontkutas, mélykutas, többlépcsõs talajvízszint-süllyesztés. A méretezés lépései. 20. Vákuumkutas vagy elektroozmótikus talajvízszint-süllyesztés munkaterek víztelenítésénél. A méretezés menete. 21. A vízvédelem helye és szerepe a bányászatban. 22. Vízvédelmi módszerek. 23. Mi a feltétele az eredményes passzív vízvédelemnek? Mi a tervezés menete? 24. A vízveszély csökkentése megelõzõ védekezéssel.
Vízkutatás 1. Az vízföldtani kutatás feladatai, céljai, idõbeli fázisai és általános elvei. A hidrogeológiai célkutatás feladata, módszerei, A kutatáskor követendõ elvek (teljesség, fokozatosság, egyenletes megismerés, gazdaságosság). A kutatás ismeretessége. 2. A földtani megismerés eszközei: lekaparás, letisztítás, kutató gödör, árok és kutatóakna (sekély és nagymélységû), a tárós kutatás.
3. Vízföldtani, földtani feltárás kutatófúrással. Fúrólyukban végzett geofizikai vizsgálatok. Felszíni geofizikai módszerek alkalmazási lehetõségei a vízkutatásban. 4. A nyugalmi vízszint, nyugalmi nyomás és a nyomásszelvény mérése és eredményeinek feldolgozása. A vízhozam és visszatöltõdési görbe. Szivárgási tényezõ meghatározása Theis (grafikus, egy kutas), Jacob, Ghow és Porchet módszerrel. 5. A hálózatos, szelvényes és az analitikus kutatás elve, változatai és alkalmazási területei, módja. . A kutatási sûrûség, a kutatási lépcsõk. A hálózatos kutatás során a hálózat sûrûségét befolyásoló fõbb tényezõk (a víztartó minõségének állandósága, a víztartó alakjának állandósága, a települési viszonyok és azok állandósága, egyéb tényezõk). 6. A vízbázis területén végzett kutatás (forráskutatás, talajvízkutatás, rétegvízkutatás). A figyelõkutak típusai és kialakításuk, a vízbázis körüli figyelõkút-rendszer telepítési elvei parti szûrésû, talaj- és rétegvízbázis esetén. 7. Az üzemelõ rendszerekben végzendõ kutatási feladatok. A felhagyás utáni kutatás célja, módszerei 8. A hidrodinamikai és transzportmodell-számítások folyamata, lépései, A szivárgás alapegyenletének megoldása véges differencia módszerrel 9. A szivárgás alapegyenletének végeselem módszerrel való megoldásának elvi alapjai, A hidrodinamikai modellezéskor elõforduló numerikus hibák típusai és okai 10. A szennyezõ anyagok mozgása porózus közegben (advekció, diffúzió, diszperzió, adszorpció és bomlás) a transzportegyenlet. 11. A transzportegyenlet megoldása analitikusan és véges differencia módszerrel, az idõbeli változások követése a modellezés során (az idõbeli differenciaképzés típusai) 12. A transzportegyenlet megoldása részecskeszemléletû szimulációkkal (a karakterisztika módszere, a véletlen bolyongás elvén alapuló számítások) A numerikus transzport-számítások hibái. 13. A modellszámítások adatigényének kielégítése: Zónák használatának sajátosságai, Interpolációs eljárások alkalmazása, hibái, a krigelés. 14. A vízgazdálkodás célja, ágazatai, munkafolyamatai és sajátosságai. A vízgazdálkodás irányítási rendszere. A vízügyi igazgatóságok. A vízjog, a vízügyi törvény legfontosabb elemei, A vízkészlet-gazdálkodás általános jellemzõi, szükségessége, céljai. A vízkészlet fogalmának hidrológiai értelmezése. 15. A felszíni vízkészletek. A hidrológiai hossz-szelvények és típusai. A felszín alatti vízkészletek típusai. 16. A parti szûrésû vízkészletek és védelmük. A szögletes áramvonalak módszere és alkalmazási lehetõségei partiszûrésû rendszerek esetén. 17. A talajvízkészletek jellemzõi és hasznosítási lehetõségei. 18. A rétegvízkészletek. A készletnemek (térfogati, vízrugalmas, gázrugalmas és konszolidációs). A dinamikus rétegvízkészletek meghatározási módjai. 19. A karsztvízkészletek és hasadékos kõzetek vizeinek készletei. A kitermelhetõ karsztvízkészlet meghatározása. Hévizkészletek Magyarországon 20. A vízkészlet védelem (passzív, aktív, teljes értékû, korlátozott). A védõidom meghatározása. A védõidomokkal kapcsolatos hazai jogi szabályozás rendszere.
Geotechnika-talajmechanika 1. Kőzetek szerkezete és fizikai jellemzõi. 2. Laza kõzetek fizikai tulajdonságai, konzisztencia indexek. 3. Kőzetek szilárdsági tulajdonságai és jellemzõi. 4. Kőzetek szilárdsági tulajdonságainak laboratóriumi meghatározása, méret- és véglaphatás. 5. Kőzetek képlékenységi és tönkremeneteli határállapotai. 6. Végtelen féltér primer feszültségállapota (rugalmas-képlékeny). 7. Folyadékszint-süllyedés előidézte külszíni süllyedések. 8. Ferde térszínnel határolt kõzetek állékonysága, a víz befolyásoló hatása. 9. Körszelvényû függõleges tengelyû üreg körüli feszültségállapot m 3 esetén. 10. Körszelvényû vízszintes tengelyû üreg körüli feszültségállapot. 11. Zárt felületen átadódó terhelés által az altalajban keltett feszültségek meghatározása. 12. A talaj teherbírásának meghatározása elméleti úton. 13. A talaj teherbírását befolyásoló tényezõk. 14. Az állékonyság vizsgálata: talajtörés, elcsúszás, felbillenés. 15. Az alaptest süllyedésének a meghatározása. 16. A süllyedések idõbeni alakulása. A süllyedésszámításokkal és mérésekkel kapcsolatos tapasztalatok. 17. A káros süllyedésekkel szembeni védekezés módja. 18. Egyedi cölöpök teherbírásának meghatározása. 19. Az aktív földnyomás meghatározása kohézió nélküli és kohéziós talajokban, a Rebhann tétel.
Mérnöki építéstan 1. A betonkészítés technológiája. Összetétel, keverési arány, víz/cement-tényező, bedolgoz-hatóság, konzisztencia, adalékanyag megválasztása. (Finomsági modulus fogalma). 2. A beton jelölései, a különböző igények szerint készített betonok típusai. 3. A mérnöki méretezések alapgondolata. Modell-alkotás. Az osztott biztonsági tényező, a mértékadó igénybevétel, állandó terhelések, hasznos terhelések figyelembe vétele. A szilárdság fogalma a mérnöki szerkezeteknél. 4. Az Eurocode 7 főbb tartalmi fejezetei. Az EUROCODE 7-ben bevezetett geotechnikai kategóriák. A geotechnikai tervezés alapjai. 5. In situ talajvizsgálatok különböző típusai. 6. Az alaptestek határteherbírásának meghatározási lehetőségei az MSZ 15004 alapján. A határfeszültségi alapérték fogalma. A talajok határfeszültségének és a törőfeszültségének értelmezése. 7. Földnyomás jellegzetes típusai és kialakulásának feltételei. A falelmozdulás és a földnyomás kapcsolata. A nyugalmi földnyomás értéke. A dúcnyomás fogalma. 8. A súlytámfalak méretezésének kérdései. Keresztmetszeti kialakítás. 9. A talajok szemeloszlásának összefüggései. A szemeloszlási diagram jellegzetességei. A szemeloszlás ismeretének felhasználása a mérnöki gyakorlatban.
10. A talajok tömörségének mérőszámai. A tömörségi fok és a relatív tömörségek. A talajok tömörségével is összefüggő egyéb vizsgálati lehetőségek. CBR, tárcsás terhelés. 11. Jet-grouting szilárdítási eljárás lényege 12. A résfalépítés elve, alkalmazási lehetőségei. Réselési eljárások. 13. Vasútépítés – A vasúti pálya szerkezete. A vasúti felépítményre ható erők. Nyomtávolság, vágánytengelytávolság. A vasúti kerékpár kialakítása. Űrszelvény és rakszelvény. A vasúti felépítmény fő szerkezeti elemei (ágyazat, keresztaljak, sín, sínleerősítések). 14. Útépítés – Az úttervezés menete, úttervek fajtái, tartalma 15. Útépítés – A közutak osztályba sorolása, a környezeti körülmények meghatározása, a tervezés általános előírásai. Tervezési alapadatok, a vonalvezetés megtervezésének lépései. A helyszínrajzi tervezés, a magassági vonalvezetés megtervezése, valamint a helyszínrajz és a hossz-szelvény összehangolásának alapelvei. 16. Vízellátó hálózatok építése – Csővezetékekre ható külső és belső terhelések, megtámasztások 17. Vízellátó hálózatok építése – Csőanyagok, idomok, kötések 18. Csatornázás – Csatornázási rendszerek ismertetése. A gravitációs és a kényszer-áramoltatású csatornahálózat működése, a helyszínrajzi és magassági vonalvezetés alapelvei, a csatornák lejtésének tervezése. A csatornahálózat műtárgyai. A csatornahálózat építésének és üzemeltetésének kérdései 19. Vasbeton szerkezetek – A tartószerkezetekkel kapcsolatos alapfogalmak, a tartószerkezetek erőtani tervezésének lépései, a tartószerkezetekre ható terhek és hatások. A vasbeton anyagainak megkívánt minősége, méretei. A vasbeton lemez fogalma, vasalásának meghatározása. 20. Vasbeton szerkezetek – A vasbeton erőtani számításának alapjai. A vasbeton feszültségi állapotai. A vasbeton szerkezetek elemei. A vasbeton gerenda és vasbeton oszlop fogalma, vasalásának meghatározása.
Környezetmérnök szak, Általános környezetmérnök szakirány Levegőtisztaság-védelem, Zaj és vibráció, Hulladékgazdálkodás 1. Hogyan befolyásolja a levegõtényezõ változtatása a NOx és CO képzõdést valamint a SO2==>SO3 átalakulást? 2. Foglalja össze a NOx csökkentés primer módszereit, különös tekintettel a fokozatos elégetésre! 3. Ismertesse a SO2 füstgázoldali leválasztásának legelterjedtebb módszereit! 4. Porok környezetvédelmi fogalma, szemcseösszetételük meghatározási elvei és gyakorlati módszerei. 5. Porkoncentráció mérõ mûszerek szerkezete, mûködési alapelve. 6. Munkahelyi légtér porkoncentrációjának csökkentési módszere, az elszívó rendszer méretezése. 7. Ipari porleválasztó berendezések osztályozása, a ciklonok és az elektrosztatikus porleválasztók szerkezete, mûködési elve. 8. Akusztikai alapfogalmak. Forrás- és térjellemzõk (teljesítmény, intenzitás, hangnyomás, akusztikai áttétel és hatásfok). 9. Decibelek és szintek. A szintek bevezetésének szükségessége. A teljesítményszint és származtatott szintjei frekvenciaszint és -mérték feszültségszint. Abszolút és relatív szint. Mûveletek szintekkel. 10. Zaj- és rezgésmérések. Mûszerek és alapelemeik, kiviteli megoldások. Érzékelõk, szûrõk, azonos idejû
elemzõk. Mûszerrendszerek összeállítása. Adatfeldolgozás és kiértékelés. 11. Hangtér. Térjellemzõk. Forrástípusok (pont- és vonalforrás). Térjellemzõk számítása. Közvetlen és visszavert hangtér. 12. Szilárd szerkezetek magatartása. Hangvisszaverés, - elnyelés, - abszorpció és - átvezetés. Hanggátlás. Különbözõ szerkezetek hanggátlásának meghatározása a gerjesztési frekvencia függvényében. 13. Egyadatos mérõszámok: A-hangnyomásszint, hangosság, hangosságszint, zajosság, zajosságszint, beszédérthetõség) egyenértékû A-hangnyomásszint, súlyozott egyenértékû rezgésgyorsulás). Elõírások és ajánlások. Terhelési határértékek. 14. Hangtompítók. Jellemzõk. Csoportosítás. Típusok és alkalmazási területek. Egyéni hallásvédõ eszközök. 15. Hanggátak. Burkolatok. Szerkezeti megoldások, méretezés. Gazdaságosság. 16. Az égetéssel ártalmatlanítható hulladékok osztályozása (eredete), legfontosabb tüzeléstechnikai jellemzõi, a Tanner-féle diagram felépítése és értelmezése. 17. Éghetõ anyagok tüzeléstechnikai jellemzõi (kémiai összetétel, fûtõérték, égésmeleg, sûrûség, égési sebesség, gyulladási hõmérséklet). 18. Az égés fajlagos oxigén -és levegõszükséglete szilárd, folyékony és gáznemû hulladékok esetén, füstgázok mennyiségének és kémiai összetételének számítása. 19. A tüzelésellenõrzés célja, módszerei, az égésnél kialakult levegõtényezõ és a CO2max, számítása. 20. Az elméleti, és a gyakorlati égési hõmérséklet fogalma, meghatározásuk módja, növelési és csökkentési lehetõségei. 21. Kisfûtõértékû hulladékok égési hõmérsékletének növelési lehetõségei és gyakorlati módszerei. 22. A lángstabilizálás módszerei, az égõkövek feladatai, kiviteli formája, mûködése és méretezése. 23. Éghetõ hulladékok víztartalmának csökkentési módszerei, a vízgõz T=f(i) diagram jellege, a hulladékok száradásának hõszükséglete. 24. Hulladékégetés általános technológiai folyamatábrája, legfontosabb berendezései. 25. Szilárd hulladékégetõk rostélyai (henger-, lengõ-, lépcsõs vándorrostély), a forgó hengerrostélyos, kommunális hulladékégetõmû, a hozzákapcsolt hõhasznosító és füstgázrendszer szerkezete, mûködése, alkalmazásának elõnyei. 26. Kommunális hulladékégetõ berendezés hõmérlegének jellemzõ szalagdiagramja, a berendezés fajlagos beruházási költsége és a gazdasági optimum diagramja a kapacitás függvényében.
Hulladékelhelyezés 1. Hulladéklerakók helykiválasztásának környezetföldtani követelményei. 2. A környezetföldtani kutatás fázisai. 3. A megkutatott területek értékelése, rangsorolása. 4. A természetes anyagú szigetelõréteg kiválasztása, az elvégzendõ vizsgálatok. A tömöríthetõség és a beépítési jellemzõk meghatározása. 5. A szivárgási tényezõ meghatározása a szigetelõképesség megítélése szempontjából. 6. A szigetelõréteg és csurgalékvíz kompatibilitásának a kérdései. 7. A természetes anyagú szigetelõréteggel szemben támasztott követelmények, a beépítés, a minõségellenõrzés.
8. Mesterséges anyagú szigetelõk, kombinált szigetelõrendszerek. 9. A szigetelõrendszer felépítésének szabályozása. 10. A csurgalékvízgyûjtõ rendszer. 11. A hulladéklerakók lezárása. 12. Nagybiztonságú hulladéklerakók, a tárolószerûen kialakított lerakók. 13. A radioaktív hulladékok elhelyezésének a kérdései. 14. A hulladéklerakóban lejátszódó folyamatok (konszolidáció, a hulladéklebomlási folyamat, a lerakó vízháztartása). 15. A monitoring rendszer 16. A szennyezett területek feltárása, kutatása, az eredmények értékelése. 17. Kárelhárítás a talaj kiemelése nélkül. 18. Kárelhárítás a talaj kiemelésével. 19. A hidraulikus védelmi eljárások. 20. A szennyezett terület környezettõl való elszigetelése.
Vízminőségvédelem, Víztisztítás-Szennyvíztisztítás 1. A víz, mint környezeti elem. A szennyvíz fogalma, leggyakrabban elõforduló vízszennyezõ anyagok, a befogadó elszennyezõdésének megakadályozása, vízgazdálkodás. 2. A vízminõségvédelem általános feladatai, vízminõsítés. A szennyvíztisztítás célja, a nagyobb méretû "lebegõ" anyagok leválasztásának elve, berendezései (rácsok, ülepítõk, hidrociklon, stb.) 3. A vízbe jutó szennyezõdések. A finomabb "lebegõ" anyag leválasztás módjai, elvek, berendezések (szûrés, és típusai, centrifugálás). 4. Szennyezõanyagok viselkedése és hatásmechanizmusa a felszín alatti vízben. A szennyvíztisztítás fizikai-kémiai módszerei (semlegesítés, koagulálás, flokkulálás, emulzió bontás). 5. A nitrogén szennyezõdés fõ forrásai és veszélyei. A szennyvíztisztítás biológiai mûvelete, eljárásai és azok reaktorai. 6. A szennyezõdés terjedés modellezése a felszíni és felszín alatti vizekben. Vizek édesítése, sótalanítása. 7. A felszíni és felszín alatti víz öntisztulási folyamatai. Az oldott szervetlen, kicsapatható szennyezõdések leválasztása (PO4, fém-ionok, SO4 kicsapatás). 8. Vízanalitika. Fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai vízminõségi vizsgálatok. Kommunális szennyvíztisztítása, iszapkezelés, vizek fertõtlenítése. 9. Oldott, lebegõ és kémiai szennyezések elleni védekezés. Olajos szennyvizek tisztítása, iszapkezelés. 10. Úszó olajszennyezés elleni védekezés. Gépipari szennyvizek tisztítása (ciános, krómos, fémionos, olajos szennyvíz), iszapkezelés. 11. A vízgazdálkodás célja. A vízgazdálkodás ágazatai, feladatai és sajátosságai..
Homokszûrõk osztályozása, felhasználási területek. 12. Szennyezõ anyagok viselkedése és hatásmechanizmusa a felszíni vizekben. Aktív szénszûrõk. 13. Hazai vízkészleteink általános minõségi jellemzése. Gyorsszûrõk, vas- és mangántalanítás. 14. Biológiai vízminõsítés. Derítés, derítõszerek. 15. A vízminõség és a vízhozam kapcsolata. A víz oxigénháztartása és az oxigénvonal. Savtalanítás, metánmentesítés. 16. A szennyvízterhelhetõség meghatározása a felszíni vizekben. Csírátlanítás, fertõtlenítés. 17. A tisztított szennyvíz elhelyezése a talajban, szikkasztórendszerek. Ülepítés, homokfogók, ülepítõmedencék. 18. Vízminõségi kárelhárítás felszíni vizekben. Kellemetlen ízt, szagot és elszínezõdést okozó anyagok eltávolítása. 19. A felszín alatti vizek védelme védõidommal. Vízbázis-védelem. Lassúszûrõk, különleges szûrõk. 20. A vízminõség modellezése. A Streeter és Phelps egyenletek. Szennyvíziszap típusai, jellemzõi, ártalmatlanítási lehetõségei.
