Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat
Gazdasági Működtetési Központ 1158 Budapest, Ady Endre utca 31-33. Telefon: 06-1-815-1700, fax: 06-1-607-1144 web: www.gmkxv.hu
MŰSZAKI ÉS SZOLGÁLTATÁSI IGAZGATÓSÁG ÜGYRENDJE
Érvényes: 2014. január 01.
1 1
I. AZ ÜGYRENDRŐL 1.
2. 3.
A Gazdasági Működtetési Központ (továbbiakban: GMK), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodási feladatait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormány rendelet határozza meg. A GMK-hoz rendelt, az Önkormányzat saját és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XV. kerületi tankerületének (továbbiakban KLIK) egyes, az Önkormányzattól átvett köznevelési intézményeinek (továbbiakban és együttesen Intézmények) működtetési és szolgáltatási feladatait a GMK Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK fejezete első bekezdésében felsorolt Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által alkotott határozatok alapján gyakorolja. Ezen ügyrend (továbbiakban: Ügyrend) e határozatok alapján, a GMK SZMSZ-e előírásait figyelembe véve készült. A Műszaki és szolgáltatási igazgatóság (továbbiakban: MSZI) a GMK azon szervezeti egysége, amely a GMK és az Intézmények működéséhez és üzemeléséhez szükséges műszaki feladatokat látja el. A GMK, ezen belül az MSZI működésével és jogállásával kapcsolatos jogszabályok felsorolása a GMK SZMSZ-e „A feladatellátásra vonatkozó legfontosabb jogszabályok” szakaszában megtalálhatók. Az ezekben található, az MSZI-re kiemelten vonatkoztatható legfontosabb jogszabályi előírások hivatkozásai a következőkben felsorolásra kerülnek az előírások beidézése nélkül: 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (továbbiakban: Áht.)
1. § (1) és (2). 7. § (1) - (3). 10. § (1), (3) és (5). 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Kormányrendelet) [Az Áht. 10. § (4) bekezdéséhez] 9. § (1), (3), (4) a) és b), valamint (5). [Az Áht. 10. § (5) bekezdéséhez] 13. § (5). 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 20. § (1), (2)66 a) - c). 21. § (1) a) - c), (2) - (3), (4) a) - b) és (5). 22. § (1) - (2) és (3) a) - c). 23. § (1) - (3). 24. § (1) - (2). XV. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. (VI. 30.) ök. rendelete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről; XV. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2013. (IX. 30.) ök. rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól; 4.
A GMK SZMSZ-ében fel nem sorolt, de az MSZI-re vonatkoztatható további fontosabb jogszabályi előírások, azok egyes lényeges szakaszai az Ügyrend 1. számú függelékében találhatók. 2 2
II. AZ ÜGYREND CÉLJA ÉS TARTALMA 1.
2.
3.
4. 5.
Az Ügyrend elsődleges célja, hogy az MSZI-n belül szervezeti egységenként és tevékenységi körönként meghatározza a vezetők és a beosztottak munkavégzésével összefüggő feladat-, hatás- és jogköreit, rögzítse a működés és helyettesítés rendjét, valamint egyes másutt nem szabályozott folyamatok lebonyolításának módját. Az Ügyrend további célja, hogy az MSZI-n belül érvényre juttassa az integritás érvényesülését. Az MSZI dolgozóira akkor jellemző az integritás, akkor nevezhetik magukat feddhetetlennek, ha tiszteletben tartják a jó közigazgatás értékeit és normáit. Ezért az integritás nem csupán a megvesztegethetetlenség követelményét foglalja magában, hanem a becsületesség, az őszinteség, a közvetlenség, a semlegesség, a megfontoltság, a megbízhatóság, az ügyfélcentrikusság, a tisztelet, az objektivitás és az illemtudás értékeit is. A dolgozóknak törekedniük kell arra, hogy a rájuk ruházott felelősséggel, valamint a rendelkezésükre álló hatalommal, információval és forrásokkal az általuk szolgált közérdeket figyelembe véve éljenek, és helyesen járjanak el mind munkatársaikkal, mind másokkal szemben. A GMK általános gazdálkodásával, illetve egyéb szervezeti egységeivel összefüggő egyes más tevékenységek részletes előírásait a többi szervezeti egység ügyrendje, valamint a külön szabályzatok tartalmazzák. Ezekre ez az Ügyrend csak az azokkal fennálló összefüggéseiben tér ki. Az MSZI belső szabályzatait, a műszaki igazgató utasításait az Ügyrendben meghatározott módon és tartalommal, az Ügyrenddel összhangban kell elkészíteni. Az Ügyrend hatálya kiterjed az MSZI-re, a műszaki területtel összefüggésben pedig a GMK minden egyéb szervezeti egységére is. III. AZ MSZI JOGÁLLÁSA
1.
2.
3. 4. 5.
6.
Az MSZI a GMK olyan szolgáltató szervezeti egysége, amely alapfeladat ellátása részeként az Intézményeknek helyet adó ingatlanokat üzemeltet, továbbá az egyes Intézményeknek a velük kötött együttműködési és munkamegosztási megállapodásban (továbbiakban Megállapodás) foglaltak szerint segít alapfeladatai ellátásában. A GMK e működtetés során megteremti az egyes munkafolyamatok eredményes ellátásához szükséges munkafeltételeket. A GMK létesítményműködtetéssel, üzemeltetéssel, felújítással, fejlesztéssel és beruházásokkal, továbbá a vagyon használatával, hasznosításával és védelmével kapcsolatos feladatainak ellátását az MSZI szervezi, s végzi el részben saját alkalmazotti állománya, részben vásárolt szolgáltatások igénybevétele útján, továbbá az Intézmények személyi állományával együttműködésben. Az MSZI-nek a saját és az Intézmények telephelyein ellátandó létesítményüzemeltetési feladatait a GMK Létesítmény Működtetési Szabályzata „A GMK MŰKÖDTETÉSI FELADATAI” fejezete megfelelő szakaszai részletesen tartalmazzák. Az MSZI az SZMSZ szerint a GMK főigazgatójának döntése alapján elkülönülő olyan belső szervezeti egység, mely egységnek s szakmai igazgatójának feladatait, hatáskörét, felelősségét és helyettesítésének rendjét a főigazgató határozza meg. Az MSZI feladatait a műszaki igazgató közvetlen vezetésével, irányításával végzi. A műszaki igazgató munkáját – a főigazgató közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett – szakmailag önállóan és felelősen végzi. Gondoskodik a szakszerű és jogszerű munkavégzésről. A műszaki igazgató feladat- és hatáskörét az SZMSZ tételesen felsorolja.
3 3
IV. AZ MSZI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 1. 2. 3. 4.
A GMK – ezen belül az MSZI – szervezeti felépítését az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Az MSZI vezetője, mint a GMK műszaki- és szolgáltatási területének és feladatainak felelős vezetője, a műszaki igazgató. Feladatait, hatás- és felelősségi körét, helyettesítése rendjét az SZMSZ III. fejezet 1.4 szakasza tartalmazza. Az MSZI osztályokra, csoportokra, műhelyekre és gondnokságokra tagolódik. Szervezeti felépítését az SZMSZ III. fejezet 1.8.5 szakasza, az MSZI-n belüli szervezeti egységek engedélyezett álláshelyeinek számát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. Az MSZI szervezeti tagolódása: a) A Közétkeztetési osztály, amely a közétkeztetési osztályvezető irányítása alatt működik. Az osztály áll aa) az Étkeztetés szervezési csoportból, melynek tagjai a közétkeztetési előadók és közvetlen vezetőjük a közétkeztetési osztályvezető, továbbá ab) négy főzőkonyhából, amelyek mindennapi operatív irányítását az élelmezésvezető gyakorolja. Az élelmezésvezetők a közétkeztetési osztály irányítása mellett végzik munkájukat. b) A Fejlesztési csoport, melynek tagjai a felújítási és fejlesztési előadók. A csoport a fejlesztési csoportvezető irányítása alatt működik. c) Az Energetikai csoport, melynek tagjai az energetikai és közműellátási előadók. A csoport az energetikai csoportvezető irányítása alatt működik. d) A Műszaki osztály, amely a műszaki osztályvezető irányítása alatt működik. Az osztály a feladatok megosztása alapján áll da) a Gondnoki csoportból, melynek tagjai a szolgáltatási előadók és közvetlen vezetőjük a műszaki osztályvezető, db) a Hibaelhárítási csoportból, melynek tagjai az intézményműködtetési előadók és közvetlen vezetőjük a hibaelhárítási csoportvezető, továbbá dc) a Központi műszaki karbantartó műhelyből, melynek tagjai a műszaki karbantartók és közvetlen vezetőjük a műhelyvezető, aki a Hibaelhárítási csoport szakmai irányítása mellett látja el feladatát, dd) a Központi kertkarbantartó műhelyből, melynek tagjai a kertészeti karbantartó dolgozók és közvetlen vezetőjük a főkertész, aki egyben a műhelyvezető és de) az egyes létesítménygondnokságokból. A gondnokság tevékenységének és dolgozóinak irányítója a gondnok, aki a Gondnoki csoport szakmai irányítása mellett látja el feladatát. A további beosztott dolgozók: a műszaki gondnokok, a takarítók, a kertészek, a pályakarbantartók, a portások, a fűtők és a kisegítő dolgozók. V. AZ EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
„A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait - ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.” 1.
Közétkeztetési osztály
a)
A közétkeztetés olyan vendéglátó tevékenység, amelynek során meghatározott fogyasztói csoportot, vendéglátóipari termékekkel, étellel többnyire előre megrendelés alapján a nap 4 4
b) − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − c) d)
2. a)
egy-egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban látnak el különösen oktatási, gyermek-, szociális-, egészségügyi-, bentlakásos intézményben, táborban, munkahelyen. A közétkeztetési osztály alapfeladata, hogy szervezeti egységei keretében ellássa a közétkeztetéssel kapcsolatos tevékenységeket, részletezve: a közétkeztetés minőségének rendszeres felmérése az egészséges életmód szempontjából a gazdaságossági szempontok figyelembe vételével, az egészséges életmód népszerűsítése a kerület intézményeiben, közétkeztetés minőségének fokozatos és folyamatos javítása, a minőségbiztosítás követelményeinek megvalósítása a közétkeztetésben, HACCP rendszer kialakítása és működtetése, az Intézményekben lévő konyhaüzemek közvetlen szakmai irányítása, kapacitásuk kihasználása, növelése, gazdaságosságuk javítása, a saját konyhaüzemek és tálalókonyhák operatív irányítása, az Intézmények saját tálalókonyháinak szakmai irányítása, a konyhaüzemekre alapozott közétkeztetési rendszer (étkezési igények, termelő kapacitások, meglévő konyhaüzemek és fogyasztási helyek) kiépítése és folyamatos hozzáigazítása a valós igényekhez, illetve erre javaslattétel, felújítási és fejlesztési programok kidolgozása, a konyhaüzemek tervezésének szakmai koordinálása, a közvetlen mezőgazdasági alapanyag beszerzés arányának javítása, közvetlen termelőifogyasztói kapcsolatok kiépítésével, közreműködés a beszerzési szerződések előkészítésében, megkötésében, beszerzésekkel kapcsolatos szerződések nyilvántartása, aktualizálása, módosítások előkészítése, közétkeztetésre vonatkozó szolgáltatói szerződések felülvizsgálata, megkötésükben való aktív részvétel, kapcsolattartás fenntartóval, külső cégekkel, szerződéses partnerekkel, étlapok minőségi vizsgálata, étlapok véleményezése, élelmezési nyersanyag felhasználás folyamatos ellenőrzése szociális nyári gyermekétkeztetés lebonyolítása, szervezése, ellátása nyári táborokban az étkeztetés szervezése, ellenőrzése. A közétkeztetési osztály feladata általában a közétkeztetés területén kifejtett közfoglalkoztatás szervezése és irányítása. Az étkeztetésszervezési csoport feladata a főző- és tálalókonyhák és az ételszállítás feladatainak irányítása és koordinálása, az egyes főző- és tálalókonyhák konyhai dolgozóinak feladata pedig az alapanyagok feldolgozása, az ételek elkészítése, a saját készítésű és vásárolt szolgáltatással beszerezett élelmiszertálalása és az ehhez szükséges összes egyéb feladat elvégzése. Fejlesztési (önálló) csoport A GMK a rábízott ingatlan vagyonnal (továbbiakban Vagyon) és az egyéb beépített, rögzített és mozdítható bútorokkal, berendezésekkel és felszerelésekkel (a továbbiakban együttesen Berendezések) gazdálkodik. A Vagyon és Berendezések (együttesen továbbiakban Vagyonelemek) műszaki fejlesztésével – amely magába foglalja a beruházás, a felújítás, fejlesztés (továbbiakban együttesen: Fejlesztés) és a tervszerű megelőző karbantartás területét – kapcsolatos hatósági és szakhatósági, illetve egyéb hivatali ügyek intézése, a Fejlesztések tervezése, a Fejlesztéssel kapcsolatos döntések előkészítése a Fejlesztési csoport feladata, amely áll:
5 5
− − − − − − − − − − −
a tervszerű megelőző karbantartás tervezéséből, a tervszerű megelőző karbantartás éves költségvetési javaslat összeállításából, a Vagyonelemekre vonatkozó Fejlesztés igényeinek felméréséből, a Fejlesztés igényeivel, tervezhető megvalósításukkal összefüggő megtakarítási lehetőségek felméréséből, a Vagyonra vonatkozó adatbázis létrehozásából és működtetéséből, a Fejlesztéshez szükséges műszaki tervek elkészítésből és elkészíttetéséből, javaslatok összeállításából a Fejlesztés minőségi, mennyiségi paramétereire, a megvalósítás ütemezésére, sorrendiségére és költségeire vonatkozóan, a javasolt Fejlesztés éves költségvetési javaslata összeállításából, közreműködésből a Fejlesztésre vonatkozó pályázatok összeállításában, műszaki tanácsadásból és konzultációból az Intézmények vezetőivel és a Fejlesztés projektjei figyelemmel követéséből, segítéséből, megvalósulásuk ellenőrzéséből.
b)
A Fejlesztés feladatainak és fogalmainak további, részletekbe menő kifejtése a GMK Létesítmény Működtetési Szabályzatában (továbbiakban: LMSZ) található.
3.
Energetikai (önálló) csoport
a)
Az Energetikai csoport feladata a Vagyonnal kapcsolatos energia management és – gazdálkodási tevékenységek elvégzése vagy elvégeztetése, továbbá az ehhez tartozó garanciák, szavatosságok figyelemmel kísérése. Részletezve: energiagazdálkodási rendszer kiépítése, ennek keretében: − az energiafogyasztási adatok és költségek nyilvántartása, − fajlagos mutatók kiszámítása, − fajlagos mutatók alapján történő minősítés, rangsorolás, − az elvárható energiaköltség kiszámítása, − statisztikai kimutatások készítése, − az energiafelhasználási helyek alkalomszerű ellenőrzése. az energia- és közmű szolgáltatási rendszerek kapacitáskihasználtságának ellenőrzése, az energetikai beszerzési eljárásokban és az egyes eljárások előkészítésében való közreműködés, fűtési, melegvíz-előállítási rendszerek esetében: − megtakarítások elérése a meglévő rendszerek szabályozhatósága kihasználásával és javíttatásával, a felhasználói ismeretek bővítésével, tájékoztatással, ellenőrzéssel, − az épületek túlfűtöttségének megszüntetése, − a rendszerek szabályozhatóságának javítása kisebb beavatkozásokkal, felújítással, beruházással, korszerűsítéssel, − energetikai auditok készíttetése, értékelése, − közreműködés az energetikai rendszerek átépítésében, korszerűsítésében, − alternatív energiarendszerek, megújuló energiaforrások alkalmazása. távhő ellátás biztosítása terén: − Egyedi Közüzemi szerződések illetve Megállapodások kötése, aktualizálása, − hőmérséklet ellenőrzés és ellenőriztetés, − adatgyűjtés és kiértékelés. földgáz ellátás biztosítása terén: − a fogyasztási és elosztó hálózati szerződések megkötése, azok aktualizálása, − mérőórák felülvizsgálata, gazdaságtalan használat esetén megszüntetése.
−
− − −
−
−
6 6
−
elektromos hálózatok, rendszerek esetében: − a kereskedelmi és a hálózat használati szerződések megkötése, aktualizálása, − teljesítmény lekötések vizsgálata, lehetőség szerint a csökkentések megvalósítása, − meddőenergia gazdálkodás kialakítása, − terhelési görbék lekérdezése, mentése, elemzése, − energiatakarékos világítás lehetőségeinek kidolgozása, − megtakarítások elérése egyéb – pl. szabályozási – eszközökkel. − vízellátás, csatornázás terén: − víztakarékos rendszerek alkalmazása lehetőségeinek kidolgozása, − megtakarítások elérése egyéb eszközökkel (csapadékvíz hasznosítása, stb.). − egyéb működtetési feladatok, ezek keretében: − folyamatos kapcsolattartás az Önkormányzattal illetve annak felügyeleti szervével a szerződések aláírása végett, − adatszolgáltatás a pénzügyi csoportnak a továbbszámlázandó számlák elkészítéséhez és kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételéhez, − egyéb közüzemi szerződések igény szerinti módosítása a szolgáltatókkal, − rendszeres közüzemi mérőállások bekérése az intézményektől, adatrögzítés; − energiatudatosság kialakítása a GMK-ban és az Intézményekben; − átfogó adatbázis létrehozása, folyamatos karbantartása, abból adatszolgáltatás, − összesített ill. Intézményekre lebontott energiaköltség és naturália tervezés, ehhez TERV-TÉNY táblázat készítés. Negyedévente egyeztetés a Költségvetés tervezési csoporttal, a szükséges módosítások átvezetése, − egyéb kimutatások, előterjesztések, jelentések készítése, − beérkező szolgáltatói számlák szakmai teljesítés ellenőrzése, igazolása, − mennyiségi, minőségi kifogások érvényesítése a szolgáltatókkal szemben, − a fogyasztóktól panaszok kivizsgálása, intézkedés a Szolgáltató, a Műszaki osztály, vagy a diszpécserszolgálat irányában, − a jogszabályi változások figyelemmel kísérése, − gazdaságossági szempontok érvényesítése az energiaellátásban, költségcsökkentési lehetőségek feltárása, javaslatok összeállítása és megvalósítása, − havaria helyzetben egyeztetés a Szolgáltatóval, − árszabályozás, tarifaváltozás folyamatos figyelemmel kísérése, a változások átvezetése az adatbázisban. b) Az Energetikai csoport feladata a gondnokságok energiafelelősi munkájának szakmai irányítása. A gondnokságok energiafelelősi feladatainak és fogalmainak további, részletekbe menő kifejtése az LMSZ-ben található. 4.
Műszaki osztály
a)
Funkcionális feladatnak tekinthető minden, a szervezeti működést szolgáló, de nem a szakmai alapfeladat ellátáshoz kötődő tevékenység. A Műszaki osztály az Intézmények működtetéséhez kapcsolódó funkcionális feladatokon belül azon műszaki műveletek elvégzéséért felelős, melyek a hibaelhárítás-karbantartás, a működtetés-szolgáltatás, az épülethigiénia és az őrzés-védelem területén jelentkeznek. A Műszaki osztály alapfeladata, hogy szervezeti egységei keretében ellássa az a) ponttal kapcsolatos tevékenységeket, részletezve:
b)
7 7
−
−
−
A hibaelhárítás-karbantartás területén − az Intézmények hibaelhárítási és karbantartási feladatainak folyamatos felmérése; − a szükséges és elégséges szolgáltatási igények meghatározása; − hibaelhárítási gyorsszolgálat megszervezése és fenntartása; − az Intézményeknél helyben maradó és központilag szervezhető feladatok (a szükséges és elégséges szakági létszámigény, felszereltség) meghatározása; − a szakági műhelyek és gondnokságok tevékenységének szervezése, irányítása; − a szakági karbantartási, (ezen belül kiemelten tervszerű megelőző karbantartási) feladatok megszervezése; − az épületszolgáltatási minőség javításának megszervezése karbantartási eszközökkel. A működtetés-szolgáltatás területén − az Intézmények működtetésének és épületszolgáltatásainak felmérése (műszaki paraméterek, épület- és szolgáltatási alapadatok, az azonos szolgáltatások műszaki és költségszintjei, szükséges- és elégséges létszámadatok); − egységes szolgáltatási szintek kidolgozása, létrehozása, működtetése (őrzésvédelem, biztonságtechnika, biztosítások, takarítás, kert- és parkgondozás, hulladékkezelés- és gazdálkodás, hatósági felülvizsgálatok, stb.); − megtakarítási és hatékonyságjavítási feladatok: − a meglévő rendszerek, szolgáltatások ismeretében a szabályozhatóság javításával, a felhasználók ismereteinek bővítésével, tájékoztatásával, ellenőrzésével, − az intézményi működtetés és épületszolgáltatások teljes körű átszervezésével, − beszerzések/közbeszerzések adta megtakarítási lehetőségek feltárása, − szolgáltatói adatbázis létrehozása, karbantartása; − mennyiségi, minőségi kifogások érvényesítése a szolgáltatókkal szemben; − összesítések, kimutatások, elemzések készítése; − árszabályozás, tarifaváltozások folyamatos figyelemmel kísérése, költségszámítások készítése, javaslatok kidolgozása; − új, vagy részben működő gazdálkodási módszerek bevezetése és fejlesztése (pl. hulladékgazdálkodás, megújuló energia előállítása, használata, esővízgyűjtő kialakítása). Általában a hibaelhárítás-karbantartás, a működtetés-szolgáltatás területén − a (köz)beszerzési eljárások szakmai előkészítése a működtetés és épületszolgáltatások terén egyes intézménycsoportokra, vagy a teljes intézményhálózatra; − közreműködés a beszerzési szerződések előkészítésében és a Beszerzési szabályzatban meghatározott értékhatár alatti szerződések megkötésében; − a kapcsolatos értékhatár alatti beszerzések, szerződések nyilvántartása, aktualizálása, módosításuk előkészítése; − az egyes Vagyonelemek összetartozó rendszerek szerinti felmérése, elsősorban a létesítménygondnokságok bevonásával; − a megtakarítási lehetőségek felmérése, és maximális elérése; − folyamatos kapcsolattartás az intézmények vezetőivel és a szolgáltató cégekkel; − a közfoglalkoztatás műszaki előkészítése és irányítása. 8 8
c)
A Gondnoki csoport feladata a gondnokságok épületeken belüli és kívüli tevékenységének – elsősorban a napi működés ismétlődő elemeinek – irányítása, koordinálása. A Hibaelhárítási csoport feladata a Vagyonban előálló hibák, működési rendellenességek felmérése és kiküszöbölésük megszervezése, illetve koordinálása, irányítása. A Központi műszaki karbantartó műhely feladata a Vagyonban előálló, de a gondnokságok rendelkezésére álló eszközökkel már meg nem oldható hibák, működési rendellenességek saját erővel történő elhárítása és a hozzájuk beosztott közfoglalkoztatottak munkájának koordinálása, irányítása és ellenőrzése. A Központi kertkarbantartó műhely feladata az Intézmények udvarainak, kertjeinek, zöldfelületeinek a gondnokságok rendelkezésére álló eszközökkel már meg nem oldható gondozási feladatainak elvégzés saját erővel és a hozzájuk beosztott közfoglalkoztatottak munkájának koordinálása, irányítása és ellenőrzése. Az egyes létesítménygondnokságok feladata a helyben rendelkezésre álló dolgozók és eszközállomány adta kereteken belül a gondnokság Intézményei épületein belüli és kívüli tevékenységek, ezen belül elsősorban a napi működés ismétlődő elemeinek elvégzése és a területükre vezényelt közfoglalkoztatottak munkájának koordinálása, irányítása és ellenőrzése. A hibaelhárítás-karbantartás, a működtetés-szolgáltatás, az épülethigiénia és az őrzésvédelem feladatainak és fogalmainak további, részletekbe menő kifejtése az LMSZ-ben található. Az MSZI belső szervezeti egységei vezetőinek feladat- és hatáskörei
d) e)
f)
g)
h) 5. a) b) − − − − − − − − − − − − − −
A GMK osztály- és csoportvezetőinek általános feladatai és hatásköre leírását az SZMSZ III. 1.6 szakasza tartalmazza. Elvárás valamennyi osztály- és csoportvezetővel szemben az a) pontban foglaltakon és az előadókkal szembeni elvárásokon túl, hogy munkáját ne csak az integritás elvei figyelembevételével és gyakorlati megvalósításával végezze el, de az integritást várja el beosztottaitól, s erre ösztönözze őket, lássa el saját szervezeti egysége, illetve a szervezeti egysége feladataiban együttműködő más szervezeti egységek feladatellátásának koordinálását, a szükséges gyakorisággal osztály- és csoportértekezlet hív össze, igazgatósági értekezletet kezdeményez. elvégezi a munkafolyamatokba beépített és vezetői ellenőrzés megszervezését és folyamatos működtetését saját szervezeti egységénél, az MSZI ügyviteli rendjének betartásával és gazdálkodásával összefüggő tevékenységek szervezeti egységére vonatkoztatott teljesülését ellenőrzi, javaslatokat tesz a jobb, hatékonyabb, korszerűbb működésre, a vezetői megbeszéléseken részt vesz, javaslataival elősegíti a GMK munkáját, A szabályzatok előkészítéséből aktívan kiveszi részét, véleményezi azokat és javaslatokat tesz rájuk, felügyeli a feladatkörébe tartozó jogszabályok, önkormányzati rendeletek és határozatok, külső és belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartását és betartatását, felelősen gyakorolja a ráruházott szakmai teljesítési igazolási jogkört, az SZMSZ adta keretek között képviseli a GMK-t és szervezeti egységét az Önkormányzat szervezeti egységeivel és külső cégekkel szemben, az Intézményeknek a működési, irányítási területét érintő kérdésekben tájékoztatókat, módszertani útmutatókat, értesítéseket készít elő, vezetője engedélyével ad ki, tevékenységüket figyelemmel kíséri és ellenőrzi, felügyeli a beosztottaira vonatkozó szakmai és képesíti feltételek meglétét, azok jogszabályban előírt időszakonkénti frissítését, az új elvárások teljesítését, ezekről igazgatóját igény illetve szükség szerint tájékoztatja, érvényesíti az egyéni felelősséget a vezetése alatt álló munkavállalók esetében, valamint ellenőrzi a szolgálati út betartását. 9 9
6.
Az MSZI beosztott előadóinak feladat- és hatáskörei
a)
Valamennyi a beosztott előadóra vonatkozó feladat- és hatáskör: − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
− − − − −
a munkaköri leírásába foglalt feladatok lelkiismeretes és eredményes elvégzése, a munkaköri leírásába bele nem foglalt, de ténylegesen rá tartozó, vagy másra át nem hárítható feladatok ellátása és ezek haladéktalan jelzése közvetlen vezetője részére, munkáját az integritás gyakorlati megvalósításával végzi el, a munkaterületére vonatkozó kimutatások, beszámolók, összesítések, jelentések határidőre történő készítése, a munkaköre ellátásához tartozó jogszabályok, szabványok, előírások ismerete, folyamatos figyelemmel kísérése és betartása, jogszabályváltozás esetén kötelessége annak megismerése, az ezzel kapcsolatos továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel munkahelyi vezetője engedélye/utasítása szerint, a GMK szabályzatainak megismerése, betartása, betartatása, a GMK szabályzatainak előkészítésében való aktív részvétel, köteles a munkahelyén beosztásának megfelelő időben pontosan megjelenni, a jelenléti ívet folyamatosan vezetni, az eljárási és egyéb határidők betartása, az előírt vagy jogszabály által kötelező adatszolgáltatások teljesítése, közreműködés a leltározásokban, selejtezésekben, közreműködés a GMK és az Intézmények éves összesített közbeszerzési tervének összeállításában. a részvételével zajló beszerzési eljárások munkaterületére vonatkozó előkészítése, koordinálása és megvalósítása a beszerzésért felelős előadóval együttműködve, a munkaterületére vonatkozó szakmai specifikáció elkészítése a beszerzési kiírások előkészítéséhez, a beszerzési eljárásokkal kapcsolatos helyszíni bemutatók, bejárások és konzultációk szervezése, közreműködés a beérkezett ajánlatok bírálatában, közreműködés a munkaterületét érintő szerződések előkészítésében, megkötésében, módosításában és nyilvántartásában. a munkaterületére vonatkozó költségvetési előirányzatok figyelemmel kísérése, adatszolgáltatás a költségvetési beszámolóhoz, illetve évközi adatszolgáltatásokhoz, részvétel a munkaterületét érintő az éves költségvetési javaslat összeállításában, kapcsolattartás és együttműködés egyéni és szervezeti egység szintjén is − az Intézmények vezetőivel, gazdasági ügyintézőivel, − a GMK főigazgatójával, igazgatóival, osztály- és csoportvezetőivel, dolgozóival, − a fenntartóval, külső cégekkel, szerződéses partnerekkel, köteles részt venni a munkafolyamatba épített belső ellenőrzésben és betartani, illetve figyelembe venni annak megállapításait, kezdeményezi a részvételt, illetve részt vesz a feladatai ellátásához szükséges szakmai konferenciákon és továbbképzésen a munkahelyi vezetőjével való egyeztetés alapján, köteles a beosztására vonatkozó szakmai és képesítési feltételek teljesítésére, gondoskodik azok jogszabályban előírt időszakonkénti frissítéséről, az új elvárások teljesítéséről, ezekről közvetlen felettesét igény illetve szükség szerint tájékoztatja, betartja és betartatja a munka- és tűzvédelmi szabályzatban foglalt előírásokat, a megelőzően felsorolt feladatokkal kapcsolatos miden adminisztratív teendő ellátása. 1010
b)
Felújítási és fejlesztési előadók feladat- és hatásköre: − − −
az Intézményeknél szükséges Fejlesztése igényeinek felmérése, a Fejlesztés megvalósításával összefüggő megtakarítási lehetőségek felmérése, pályázatok elő- és elkészítése vagy részvétel pályázatok elő- és elkészítésében, az elnyert pályázatok megvalósítása, részvétel a megvalósításukban, a más szervek által bonyolított pályázatok megvalósulásának követése, − egységes adatbázis létrehozása, működtetése, adattartalom-gondozása és -bővítése, − A szükséges és indokolt Fejlesztés felmérése, elhatárolása a hibaelhárítási és karbantartási feladatoktól, − javaslatok összeállítása a Fejlesztés minőségi és mennyiségi jellemzőire, a megvalósítás ütemezésére, sorrendiségére, költségeire vonatkozóan, − A Fejlesztés megvalósulása hatékonyságának felügyelete, ellenőrzése, mennyiségi és minőségi kifogások érvényesítése, − A Fejlesztés éves költségvetési javaslatának összeállítása, − rendszeres, időszakos és eseti jelentéstételi kötelezettségek teljesítése, − a gázhálózati elemek átfogó kezelése, hibaelhárításon túli kapcsolódó feladatok ellátása, − műszaki-szolgáltatási dokumentáció- és tervtár felállítása, rendszerének kialakítása és felügyelete, − a megelőzően felsorolt feladatokkal kapcsolatos miden adminisztratív teendő ellátása. c)
Energetikai és közműellátási előadók feladat- és hatásköre: − az Intézmények energia- és közműszolgáltatásai biztosításának felügyelete, ellenőrzése, a hatékony szolgáltatás elősegítése, − az Intézmények energetikai-és közműellátással kapcsolatos feladatainak felmérése, − szakmai paraméterek rendszeres és rendszerezett gyűjtése az energetikai, közműellátási, illetve a kapcsolódó adminisztratív és egyéb feladatok ellátásához, − az energetikai és közmű rendszerek átalakítása által elérhető megtakarítási lehetőségek felmérése, és maximalizálása − a meglévő rendszerek szabályozhatóságának kihasználásával, a szabványok és belső előírások betartásával, a végfelhasználókkal való megismertetésével, ellenőrzéssel, − a szabályozhatóság javítása, illetve javaslattétel ennek módjára, − javaslattétel nagyobb beavatkozásokra, felújításra, korszerűsítésre, − energetikai és közmű adatbázis létrehozása és működtetése, ebben adatrögzítés, ebből adatszolgáltatás, − az energia-, közmű- és közszolgáltatási rendszerek kapacitás kihasználtságának, hatékonyságának, megbízhatóságának ellenőrzése és felügyelete, − számlakezelés, számlareklamációk ügyintézése, − minden energiafajta ellátása terén: − energiatakarékos fogyasztók, rendszerek alkalmazási feltételeinek megteremtése, − energiatakarékos hálózat kialakítása, a célszerű szakaszolás megvalósítása, − takarékoskodás egyéb – pl. szabályozási – eszközökkel, − a fogyasztói panaszok kivizsgálása, ezt követően a célszerű intézkedések megtétele. − távhő ellátás terén: − hőmérsékletmérési adattáblák gyűjtése, kiértékelése.
1111
− vízellátás, csatornázás terén: − takarékoskodás egyéb eszközökkel: szürke szennyvíz alkalmazása, csapadékvíz hasznosítása, locsolás helyi víznyeréssel, stb. − pályázatok elő- és elkészítése vagy részvétel pályázatok elő- és elkészítésében, az elnyert pályázatok megvalósítása, részvétel a megvalósításukban, a más szervek által bonyolított pályázatok megvalósulásának követése, − az energiatudatosság fejlesztése a munkavégzés során a helyi munkavállalók, az intézményi felelősök, általában a dolgozók körében, − a megelőzően felsorolt feladatokkal kapcsolatos miden adminisztratív teendő ellátása. d)
Szolgáltatási előadók feladat- és hatásköre: − − − − − − − − −
e)
az Intézmények működtetéséhez szükséges épületszolgáltatások felmérése és szervezése, szolgáltatói adatbázis létrehozása, karbantartása, adatok szolgáltatása, az egységes szolgáltatási szintek kidolgozása, létrehozása, az igénybevett nem közmű- és közszolgáltatások árainak folyamatos figyelemmel kísérése, változások esetén költségszámítások készítése, javaslatok kidolgozása, új eljárások, módszerek bevezetése, a meglévők javítása, fejlesztése, a beszerzési eljárások műszaki-szakmai előkészítése a működtetés és az épületszolgáltatások terén intézményekre, intézménycsoportokra, a teljes intézményhálózatra, a szakterületre vonatkozó értékhatár alatti beszerzések, szerződések nyilvántartása, aktualizálása, módosítás előkészítése, az igénybevett szolgáltatások díj- és árváltozásainak figyelemmel kísérése, költségszámítások, javaslatok kidolgozása, Fajlagos igénybevételi, hatékonysági mutatók elkészítése. Intézményműködtetési előadók feladat- és hatásköre:
−
− − − − − − − − −
a hibaelhárítási és karbantartási szolgáltatások szervezése, felügyelete, a hatékony szolgáltatás elősegítése az alábbi feladatok körében: − épített- és épületszerkezetek, − bel- és kültéri beépített és mobil bútorzat és berendezés, − elektromos és integrált gyengeáramú hálózatok, − vízellátási és csatorna rendszerek, − fűtő és melegvíz ellátó rendszerek, a hibaelhárítással-karbantartással kapcsolatos feladatok felmérése, erőforrás optimalizálás, illetve javaslattétel ennek módjára, a hibaelhárítással és karbantartással összefüggő megtakarítási lehetőségek felmérése és kiaknázása, egységes adatbázis létrehozása és működtetése, folyamatos adatrögzítés, a hibaelhárítási és karbantartási rendszer kapacitáskihasználtságának, hatékonyságának ellenőrzése és javítása, az épületszolgáltatás minőségének javítása karbantartási eszközökkel, hibaelhárítási gyorsszolgálat megszervezése és fenntartása, a szakági műhely(ek) irányítása, tevékenységük koordinálása, karbantartási, ezen belül kiemelten a tervszerű megelőző karbantartási feladatok szervezése és koordinálása: − az Intézményi épületállomány szerkezeteinek, szak- és szerelőipari rendszereinek felmérése, fizikai és erkölcsi avultsága meghatározása, − az épületellenőrzés és –diagnosztika rendszerének megszervezése. 1212
f)
Szolgáltatási és intézményműködtetési előadók közös feladat- és hatásköre: − a szakterületre vonatkozó éves költségvetési javaslat összeállítása, − mennyiségi minőségi kifogások érvényesítése, − megtakarítási és hatékonyságjavítási feladatok ellátása.
g)
A karbantartók, a kertészeti dolgozók és a beosztott kisegítő dolgozók feladat- és hatásköre: Valamennyien fizikai állományban lévő, esetenként legfeljebb irányítói (és nem vezetői) feladatelemekkel is megbízott dolgozók, akiknek feladat és hatáskörét munkaköri leírásuk tartalmazza részletekbe menően.
h)
Közétkeztetési előadók feladat- és hatásköre: ha) Élelmezéstudományi szakmai feladatai – közvetlen főigazgatói felügyelet mellett: − − − − − − − − − − − − − − − − −
Felméri a közétkeztetés rendszerét (étkezési igények, kapacitások, meglévő konyhaüzemek és fogyasztási helyek). Dolgozik a közétkeztetés minőségének javításán, kezeli a fogyasztói reklamációkat, vizsgálja a minőségi kifogásokat. Intézkedési tervet készít a felmerülő problémák megoldására. Javítja a közétkeztetés minőségét az intézményi szempontok, életkori sajátosságok figyelembe vételével. Véleményezi a közétkeztetés étlapjait és javaslatot tesz az étlapok tervezésének alapelveire. A havi étlapot az élelmezési osztályvezetők közreműködésével elkészíti. Ellenőrzi, hogy a havi étlapokat tárgyhó előtti hónap 15-éig az Intézmények illetve a közétkeztetést ellátó cégek véleményezésre juttassák el a GMK közétkeztetési előadójának. Népszerűsíti az Intézményekben az egészséges életmódot, szakmai programokat szervez, más szakmai programokon vesz részt. Elkészíti a kerület közétkeztetési szabályzatát és azt szükség szerint aktualizálja. Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású konyhaüzemek közvetlen szakmai irányítása. A konyhaüzemek élelmezési osztályvezetőivel együttműködve elkészíti az élelmezés éves gazdálkodási tervét és munkatervét. Elkészíti a főzőkonyhák szabályzatait és ellenőrzi az azokban foglaltakat. A közétkeztetés élelmiszerbiztonsági előírásainak (HACCP) való megfelelés vizsgálata, illetve megteremtése és fenntartása, mindezek feltételeinek felmérése. Ellenőrzi, illetve gondoskodik róla, hogy az élelmezési üzemben dolgozók az egészségügyi minimum tanfolyamot elvégezzék, és általában az egészségügyi feltételeknek megfeleljenek. A konyhaüzemek nyersanyag beszerzési rendszerének vizsgálata, szükség szerinti módosítása a minőség, az ár/érték arány és az egészséges táplálkozást biztosító összetétel irányában. A nyersanyag beszerzések szempontjából erőteljes vidéksegítési program kidolgozása, a program végrehajtásában való közreműködés. A biogazdálkodás keretében, illetve őstermelők által előállított élelmiszerek és alapanyagok arányának növelése az élelmezésben. Szakmai paraméterek, a jelenlegi és a szükséges létszámadatok felmérése a saját konyhaüzemek működtetéséhez és a vásárolt élelmezés biztosításához kapcsolódóan. Elvégzi a beszerzések és közbeszerzések adta megtakarítási lehetőségének felmérését, törekszik annak maximális elérésére. 1313
− Beszállítók kiválasztási és értékelési szempontjainak kialakítása, kiválasztása és értékelése, valamint nyilvántartása. − Szolgáltatások ellenőrzött átvételének biztosítása, mennyiségi és minőségi kifogások érvényesítése. − Az élelmezési nyersanyagok felhasználását folyamatosan ellenőrzi. − Szervezi és koordinálja a nyári táboroztatások alkalmával, illetve a szociális nyári gyermekétkeztetés étkezéssel kapcsolatos feladatokat. hb) Működtetési és szolgáltatási feladatai – műszaki igazgatói felügyelet mellett: − − − − − − − − − −
A saját konyhaüzemek alkalmasságának vizsgálata, a megfelelő kapacitású és felszerelésű saját konyhaüzemi hálózat kialakítására vonatkozó felmérés készítése, javaslatok tétele. Közétkeztetési felújítás és fejlesztési programokat dolgoz ki együttműködve az Intézményekkel. Az élelmezési üzemek felújítási, korszerűsítési munkáinak előkészítésében és kivitelezésében közreműködik. Az Intézmények étkeztetéssel kapcsolatos beszerzési és közbeszerzési feladatainak (igényeinek) felmérése. Gondoskodik a konyhaüzemi berendezések, gépek, edényzet és egyéb felszerelés rendszeres karbantartásáról, a korszerűtlen, nem megfelelő, vagy a használat folyamán selejtezésre kerülő eszközök pótlásáról. Szabályzatokat készít a közétkeztetés szervezetére és folyamataira vonatkozóan, e szabályzatokat karbantartja. A vásárolt élelmezés (külső szolgáltatók) és élelmezési nyersanyagok (saját főzőkonyhák) beszerzésének vonatkozásában éves költségvetési javaslat összeállítása. A centralizált anyag-és eszközbeszerzés megszervezése és működtetése. A minőségbiztosítás követelményeinek megvalósítása a közétkeztetés minden folyamatában. Raktározás, raktári kiadás feltételeinek és szabályainak, folyamatának és bizonylati rendjének kialakítása. A raktárakat rendszeresen ellenőrzi, részt vesz az élelmezési raktár havi és negyedéves ellenőrzésében és az esetleges eltérések okát kivizsgálja.
hc) Mindkét szakterületet érintő feladatai: Elvégzi a teljes közétkeztetési rendszer átfogó, minden lényegi szempontra kiterjedő átvilágítását, működtetésének elemzését a közétkeztetés minőségének javítása érdekében. − Az Intézményekkel szorosan együttműködve vizsgálja a konyhaüzemek gazdaságosságát, hatékonyságát. − A meglévő konyhaüzemek kapacitáskihasználtságának növelése a gazdálkodási szempontok előtérbe helyezése, gazdaságosságuk javítása, a kiadások ésszerű megtakarítása és a szakmai minőségi követelmények biztosítása mellett. −
i)
Kiegészítő rendelkezések a feladat- és hatáskörök tekintetében ia) ib)
Az egyes szervezeti egységeken belüli munkamegosztás és az eltérő tapasztalatok alapján az egyes munkavállalók munkaköri leírásában a felsorolt feladatok teljesítésének elvárt szintje eltérő lehet. Szervezeti egység szintjén a feladatteljesítés személyi feltételeinek együttesen rendelkezésre kell állnia.
7.
1414
Munkaköri leírások tartalma és elkészítése a) b) c) d) e) f) g) h)
i) j) k) l) m) n) o) p)
q)
r)
Az MSZI dolgozói létszámának nagyságára való tekintettel az Ügyrend 2. számú függeléke az egyes főbb beosztások és munkakörök szerint tartalmazza a kiadandó munkaköri leírás mintákat és a munkaköri leírás kiegészítő lapot. Nem szükséges új munkaköri leírást kiadni, ha a változás csak kiegészíti az a munkaköri leírásba foglaltakat. A kiegészítés(eke)t a munkaköri leírás kiegészítő lapon rögzítik. Munkaköri leírás legfeljebb két alkalommal kerülhet kiegészítésre. A munkaköri leírás kiegészítő lapnak az illeszkedés érdekében tartalmaznia kell a kiegészített munkaköri leírás kiadásának keltezését. Nem adható ki munkaköri leírás kiegészítő lap, ha a munkaköri leírás I. Alapadatok, II. A munkakör betöltésének követelményei, IV. Függelmi viszonyok és V. Helyettesítés részét érinti a változás. Az egyes dolgozók munkaköri leírása csak a minták egységes szerkezetében készíthető el, azokból szakaszokat, táblázati sorokat, oszlopokat, az egyes mezőkön belül előre megadott tartalmakat kihagyni vagy megváltoztatni tilos. Minden „kitöltendő” vagy kipontozott „…..” elemet ki kell tölteni. Ahol az adott munkavállalóval kapcsolatosan nem értelmezhető a beírandó tartalom, ott kihagyással „---„ kell ellátni a mezőt. A gondnokságok dolgozóinak munkaköri leírását – a gondnok és műszaki gondnok kivételével - a gondnokok készítik elő és a Műszaki osztály erre munkaköri leírásában kijelölt tagja ellenőrzi, mielőtt azt aláírásra a műszaki igazgató elé terjesztik. Ha munkaköri leírásban nem kerül kijelölésre ellenőrző személy, akkor az ellenőrzés a műszaki osztályvezető feladata. A műhelyek dolgozóinak munkaköri leírását – a műhelyvezető kivételével - a műhelyvezetők készítik elő és a Hibaelhárítási csoport vezetője ellenőrzi, mielőtt azt aláírásra a műszaki igazgató elé terjesztik. A gondnokok és műszaki gondnokok munkaköri leírását a gondnoki csoport vezetője készíti elő és a műszaki osztályvezető ellenőrzi, mielőtt azt aláírásra a műszaki igazgató elé terjesztik. A gondnoki és hibaelhárítási csoport dolgozói, a műhelyek vezetői, a gondnoki csoport vezetője munkaköri leírását a műszaki osztályvezető készíti elő és a műszaki igazgató ellenőrzi, mielőtt azt aláírná. Az egyes főző- és tálalókonyhák dolgozóinak munkaköri leírását – az élelmezésvezető kivételével - az élelmezésvezetők készítik elő és a Közétkeztetési osztály vezetője ellenőrzi, mielőtt azt aláírásra a műszaki igazgató elé terjesztik. Az Étkeztetésszervezési csoport dolgozói és az élelmezésvezetők munkaköri leírását a közétkeztetési osztályvezető készíti elő és a műszaki igazgató ellenőrzi, mielőtt azt aláírná. A Fejlesztési és Energetikai csoport dolgozóinak munkaköri leírását a csoportvezető készíti elő és a műszaki igazgató ellenőrzi, mielőtt azt aláírná. Osztályvezetők, önálló csoportvezetők munkaköri leírását a műszaki igazgató készíti el. Valamennyi munkakör előkészítésben felelős személy köteles gondoskodni az e felelősségi körébe tartozó munkakörök tartalmának vagy a munkakört betöltő személyek változása esetén a munkaköri leírások módosításának kezdeményezéséről a változást követő 5 munkanapon belül a műszaki igazgatónál. Az MSZI rendszerében már meglévő munkakörök esetén az új belépő dolgozók munkaköri leírását – a belépés napját követő 5 munkanapon belül – az tartozik előkészíteni és ellenőrizni, akinél az adott munkakör típus felelősségi körében már szerepel. Új munkakör vagy beosztás létesülése esetén a műszaki igazgató rendelkezik az előkészítő és ellenőrző személyéről. 1515
8.
A helyettesítés rendje
a) b)
A műszaki igazgató helyettesítéséről az SZMSZ rendelkezik. A Műszaki osztályvezetőt legfeljebb öt munkanapig a műszaki igazgató helyettesíti. Ennél hosszabb távolléte esetén a műszaki igazgató által írásban erre kijelölt személy. A csoportvezetők helyettesítése csoportonként egy, a munkaköri leírásában ezzel konkrétan megbízott nagy tapasztalatokkal rendelkező előadó feladata. Az egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat munkaköri leírásuk tartalmazza, helyettesítésük rendjéről szakmai végzettségük, gyakorlatuk és tapasztalataik alapján ugyancsak munkaköri leírásukban kell rendelkezni. A műszaki igazgató utasításában – írásban, a szakmai végzettség, gyakorlat és tapasztalat megléte mellett – rendelkezhet bármely osztály-, csoportvezető és beosztott helyettesítéséről a munkaköri leírásában szereplőtől eltérően is. Külön csoportban dolgozó alkalmazottak között a helyettesítés csak indokolt esetben és megfelelő képesítés és szakmai gyakorlat mellett állapítható meg.
c) d) e) f) 8.
A kizárólag az MSZI munkáját és irányítását segítő eszközök
a) b)
Igazgatói értekezlet, melynek részleteit az SZMSZ tartalmazza. Alacsonyabb szervezeti egység (osztály, csoport) értekezlet, amelyet a szervezeti egység vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezlet célja: − tájékozódás a szervezeti egység munkájáról, − az aktuális és konkrét tennivalók áttekintése, − egyéb az egység működése szempontjából lényeges kérdés, téma megvitatása. Az értekezletre meg kell hívni a magasabb szervezeti egység(ek) vezetőit. Az értekezletekről jegyzőkönyv a szervezeti egység vezetője döntése alapján készül. Az osztály- és csoportvezetők szükség szerint tartanak értekezletet.
c) d) e)
VI. AZ MSZI MŰKÖDÉSÉNEK RENDJÉT MEGHATÁROZÓ BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS AZOK KÉSZÍTÉSÉRE, TARTALMÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 1.
2. 3. 4. 5. 6.
Az MSZI szabályszerű és szakszerű működéséhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani: − Létesítményműködtetési Szabályzat (LMSZ) − Élelmezési Szabályzat(ok főző konyhánként) (ÉSZ) − Konyhák Élelmiszerbiztonsági (HACCP) utasítása(i) (KU) − Tűzvédelmi Szabályzat (TVSZ) − Munkavédelmi Szabályzat (MVSZ) A változó jogszabályi és működési környezetből adódó szükséges módosításokat, MSZI és az Intézmények feladataiban bekövetkezett változásokat a szabályzatokban 90 napon belül aktualizálni kell. A KÖSZ és a KÉSZ változásainak előkészítéséért a Közétkeztetési osztályvezető felelős. A TVSZ és MVSZ változásainak előkészítéséért a Műszaki osztályvezető felelős. Az LMSZ változásainak előkészítéséért a Műszaki igazgató felelős. A szabályzatok összeállításáért és aktualizálásáért a műszaki igazgató a felelős.
1616
VII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7.
Az ellenőrzési nyomvonalak elkészítése és aktualizálása az osztályvezetők és önálló csoportvezetők feladata. Az elkészített ellenőrzési nyomvonalak ellenőrzésé és főigazgató elé terjesztése a műszaki igazgató feladata. Az Ügyrend függelékeit - azok legutolsó soraként - kiadásuk dátumával kell ellátni. Az MSZI munkatársai a televízió, a rádió és az írott és elektronikus sajtó képviselőinek mindennemű felvilágosítást (nyilatkozatot) az SZMSZ meghatározta keretek között adhatnak. Az osztály- és csoportvezetők kötelessége, hogy az Ügyrendet és annak mellékleteit, függelékeit, továbbá a más szervezetei egységek ügyrendjében előírt, de rájuk és beosztottaikra is vonatkozó előírásokat ismerjék és beosztott munkatársaikkal azok megjelenésétől, illetve változásától számított, továbbá az új dolgozókkal belépésüktől számított 5 munkanapon belül megismertessék. Az osztály- és csoportvezetők kötelessége, hogy a GMK SZMSZ-ét ismerjék, továbbá az új dolgozókkal belépésüktől számított 5 munkanapon belül megismertessék. Az osztály- és csoportvezetők kötelessége, hogy a GMK szabályzatait és azok mellékleteit, függelékeit ismerjék és beosztott munkatársaikkal azok megjelenésétől, továbbá az új dolgozókkal belépésüktől számított 5 munkanapon belül megismertessék. Jelen Ügyrend 2014. 01. 01-én lép érvénybe. Ezzel egyidejűleg az MSZI korábbi Ügyrendje érvényét veszíti. VII. MELLÉKLETEK ÉS FÜGGELÉKEK
1. számú melléklet
Ellenőrzési nyomvonalak csoportbontásban
1. számú függelék 2. számú függelék
Az MSZI dolgozóinak munkaköri leírása mintái Az MSZI működésével kapcsolatos főbb jogszabályok jegyzéke
Budapest, 2013. december 15.
Jóváhagyta: Budapest, 2013. december 15. napján
1717
1. számú melléklet
Ellenőrzési nyomvonalak Az 1.a) – 1.e) számú mellékletek külön dokumentumban találhatók. 1.a) számú melléklet 1.b) számú melléklet 1.c) számú melléklet 1.d) számú melléklet 1.e) számú melléklet
A közétkeztetési osztály ellenőrzési nyomvonalai A Műszaki osztály központi tevékenységei ellenőrzési nyomvonalai A Műszaki osztály karbantartó műhelyek tevékenységei ellenőrzési nyomvonalai Az Energetikai csoport ellenőrzési nyomvonalai A Fejlesztési csoport ellenőrzési nyomvonalai
1818
1. számú függelék
Az MSZI dolgozóinak munkaköri leírása mintái Az 1.a) – 1.u) függeléklapok külön dokumentumban találhatók. 1.a) függelék 1.b) függelék 1.c) függelék 1.d) függelék 1.e) függelék 1.f) függelék 1.g) függelék 1.h) függelék 1.i) függelék 1.j) függelék 1.k) függelék 1.l) függelék 1.m) függelék 1.n) függelék 1.o) függelék 1.p) függelék 1.q) függelék 1.r) függelék 1.s) függelék 1.t) függelék 1.u) függelék
Osztályvezető munkaköri leírása Csoportvezető munkaköri leírása Közétkeztetési előadó munkaköri leírása Élelmezésvezető munkaköri leírása Szakács munkaköri leírása Konyhai kisegítő dolgozó munkaköri leírása Fejlesztési előadó munkaköri leírása Energetikai és közműellátási előadó munkaköri leírása Szolgáltatási és intézményműködtetési előadó munkaköri leírása Irodai kisegítő dolgozó munkaköri leírása Műszaki karbantartó munkaköri leírása Kertész karbantartó munkaköri leírása Gondnok munkaköri leírása Műszaki gondnok munkaköri leírása Takarító munkaköri leírása Kertész munkaköri leírása Kertész pályakarbantartó munkaköri leírása Portás munkaköri leírása Fűtő munkaköri leírása Gondnoksági kisegítő dolgozó munkaköri leírása Munkaköri leírás kiegészítő lap
A függelék utolsó módosításának dátuma: 2014. január 01.
1919
2. számú függelék
Az MSZI működésével kapcsolatos főbb jogszabályok jegyzéke A közétkeztetéssel kapcsolatos jogszabályok jegyzéke Törvények: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 50. § (3) A közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 4 § (5) Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv b) táplálkozás-egészségügy szakterületen ba) vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan, bb) a ba) alpont szerinti feladatokkal összefüggésben táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat végez, különös tekintettel a vendéglátás – ezen belül kiemelten a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben, az oktatási és nevelési intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés – területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel, bc) a ba) és a bb) alpont szerinti területeken közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában, d) a betegélelmezés és a diétás étkeztetés területén da) vizsgálja a fekvőbeteg-gyógyintézeti betegélelmezés keretében nyújtott étkeztetést – a rendszeres diétát, a speciális diétát és az enterális szondatáplálást is beleértve – és a fekvőbeteggyógyintézeten kívüli diétás étkeztetést tápanyagszámítással, biokémiai elemzéssel, db) a da) alpont szerinti vizsgálatok eredménye alapján közreműködik a táplálkozásegészségügyi előírások kidolgozásában. Rendeletek: 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 40. § (1) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell b) az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést az energia- és tápanyag beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban meghatározottak szerint. 76. § (1) A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, az energia- és tápanyag beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban foglaltaknak megfelelően. A napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál. (2) Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani. 2020
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 6 § (3) Ha a kereskedelmi tevékenység a 7. § (4) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott hatóságok feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, az érintett hatóság, továbbá takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén a járási állat-egészségügyi hivatal, termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi igazgatóság, a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül hatósági ellenőrzést folytat le. 7 § (4) A Kormány a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságként jelöli ki a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben aa) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről 369/2013 (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 39 § (1) Ha az engedélyes működésével kapcsolatban más hatóság észlel hiányosságot, azt nyolc napon belül jelzi a 4. § (1)-(3) bekezdése alapján illetékes szociális és gyámhivatalnak. (3) Ha a működést engedélyező szerv a (2) bekezdésben foglalt esetben vagy más esetben a járási népegészségügyi intézetet vagy a bejegyzés során szakhatóságként eljáró más hatóságot (a továbbiakban együtt: ellenőrző társhatóság) ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi, az a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben az engedélyesnél, a működést engedélyező szervvel együttműködve, harminc napon belül ellenőrzést folytat le. (4) Szociális étkeztetés, bentlakásos szociális intézményi ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona és gyermekotthon, valamint meleg étkeztetést nyújtó nappali szociális ellátás, lakóotthon, támogatott lakhatás, családi napközi, alternatív napközbeni ellátás, családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén a járási népegészségügyi intézet a 19. §-ban foglalt feltételeken túl a táplálkozás-egészségügyi és dietetikai feltételek teljesítését is ellenőrzi. Ajánlások: Az országos tisztifőorvos ajánlása A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára Az országos tisztifőorvos 1/2011. utasítása a közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontokról (Egészségügyi Közlöny 2011./17. szám, 2011. szeptember 6.)
2121
Továbbá: Valamennyi a közétkeztetés feladatellátásához kapcsolódó érvényes önkormányzati rendelet, utasítás, körlevél, illetve a Gazdasági Működtetési Központ által kiadott belső szabályzat, utasítás körlevél.
Az energiaellátással kapcsolatos jogszabályok jegyzéke Törvények: 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (Get.) 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 2013. évi CLXXXVIII. törvény az egységes közszolgáltatói számlaképről Kormányrendeletek: 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 264/2008. Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról 19/2009. (I. 30. ) Korm. rendelet - a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényrendelkezéseinek végrehajtásáról 265/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet - a földgázvételezés korlátozásáról, a földgázbiztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről 48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról
2222
Egyéb rendeletek: 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról 8/2000. (X. 18.) KöViM rendelet az állami tulajdonú vízi közmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet - a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet - a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról 64/2011 (XI. 30.) NFM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól 76/2011 (XII. 29.) NFM rendelet a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről 83/2011 (XII. 29.) NFM rendelet a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól 66/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet a Budapest főváros területén végzett távhőszolgáltatásról 4/2013. (II. 4.) NFM rendelet a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet - a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 17/2013. (IV. 30.) NFM rendelet a földgáz rendszerüzemeltetők és egyetemes szolgáltatók által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról Továbbá: Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat és dokumentáció készítése MSZ HD 60364 (MSZ 2364; MSZ 172) - szabványok szerint
2323
A Fejlesztéssel és a műszaki osztály tevékenységével kapcsolatos fontosabb jogszabályok jegyzéke Valamennyi az energiaellátással kapcsolatos jogszabály, továbbá: Törvények: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű felelősségbiztosításáról 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról Kormányrendeletek: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről 201/2001 (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól 2424
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 347/2012. (XII. 11.) a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról Egyéb rendeletek: 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről (rovar- és rágcsálóirtás) 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 78/2003. (XI. 7.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról Továbbá: 305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (építési termékek felhasználására vonatkozó jogszabályi előírások) 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat az Egészség Évtizedének Johan Béla Programjáról (szakhatósági karbantartásról, tisztasági festésről, parlagfűmentesítésről)
A függelék utolsó módosításának dátuma: 2014. január 01.
2525
