Varga Illés Levente
Műszaki dokumentációk alapfogalmai Jelen jegyzet azoknak a fogalmaknak a tisztázását tűzi ki célul, melyek az elektronikus műszaki leírások, dokumentációk készítése, kezelése, továbbítása során felmerül, a miértek és a hogyanok megértéséhez ismerni érdemes. A jegyzet azon magánindíttatású céllal készült, hogy azon kollégáknak, ismerősöknek segítsek, akik a papír alapú dokumentálásról most térnek át az elektronikus dokumentálásra, vagy csak új e-dokumentálási módszerek iránt érdeklődnek. Ennek megfelelően a jegyzet változatlan formában szabadon terjeszthető és forrásmegjelöléssel hivatkozható. A jegyzet ugyanakkor időnként új informáci ókkal frissül, így érdemes mindig a láblécben feltüntetett forrásra és dátumra is tekintettel lenni. Vektorgrafika 3 Előnyök Műveletek Térbeli modellezés
3 3 3
Rasztergrafika
4
Grafikai elemekkel kapcsolatos fogalmak
6
Fájlformátumok
7
A rasztergrafika Felbontás (PPI) Rácsfelbontás (LPI, DPI) Ellentéte: a vektorgrafika Layer-technológia Átlátszó objektumok
PDF (Portable Document Format) IFC (Industry Foundation Classes) DOC, DOCX ODF (OpenDocument Format)
4 4 4 5 6 6 7 7 7 8
Java (programozási nyelv) Nyílt forráskód
9 10
Szövegszerkesztési alapismeretek
12
Home Edition vs. Professional, Office Version
14
Történet Nyílt forráskódú szoftver FLOSS Szabad szoftver engedélyek
Irodalom TrueType betű Karakterfelismerő program (OCR)
Jelen jegyzet mentése: 2012. október 6. http://vargailles.archi.hu/index.php/muszdoksi
10 10 11 11 12 12 13
Ha kinyomtatnád, akkor tedd kétoldalasan! A dokumentum füzetnyomtatásra optimalizált.
Alapfogalmak
Vektorgrafika A vektorgrafika vagy geometriai modellezés a számítógépes grafikában az az eljárás, melynek során geo metriai primitíveket (rajzelemeket), mint például pontokat, egyeneseket, görbéket és sokszögeket hasz nálunk képek leírására. Ennek az ellentéte a rasztergrafika, ahol képek leírására szabályos elrendezésű pontokat használunk.
Előnyök Vegyünk például egy r sugarú kört. Ennek felrajzolásához az alábbi adatokra van a programnak szüksége: • a sugár (r) • a középpont helye • a vonal stílusa (például folytonos, szaggatott stb.) és színe (esetleg áttetsző) • zárt alakzatnál a körbezárt terület kitöltési stílusa és színe (esetleg áttetsző) Ebben az esetben a vektorgrafika előnyei a rasztergrafikával szemben az alábbiak: • Minimális memóriaigény a nagy raszterképekhez képest (a memóriaigény nem függ az objektum mé reteitől) • Tetszőlegesen nagy kinagyítás sem torzítja el a kört, míg raszterkép esetén nagyításkor eltűnik az alakzat görbe volta. • A vonalvastagságnak nem kell a nagyítással arányosan nőni, szemben a raszterképekkel. • Az alakzatok méretei (paraméterek) tárolhatók és így később megváltoztathatók. Ez azt is jelenti, hogy az objektumok mozgatása, nagyítása-kicsinyítése, forgatása, kitöltése stb. nem megy a pontosság rovására. Ezen túlmenőleg lehetséges az adatok tárolása eszközfüggetlen egységekben, ez lehetővé te szi az optimális raszterizálást.
Műveletek A vektorgrafikus szerkesztő programok általában lehetővé teszik az objektumok forgatását, mozgatását, tükrözését, nyújtását, általában affin transzformációit, a megrajzolás sorrendjét, és azt, hogy az egyszerű objektumokból sokkal bonyolultabbakat lehessen szerkeszteni. Bonyolultabb feladat halmazműveletek elvégzése zárt objektumokon (unió, metszet, különbségképzés stb.) A vektorgrafika ideális egyszerű vagy kompozit rajzok készítésére, ami eszközfüggetlen és nem igényel fotorealisztikus megjelenítést. Például a PostScript és PDF lapleíró nyelv vektorgrafikus.
Térbeli modellezés A 3D számítógépes grafikában a vektorizált felület leírás szokásos. Alacsony felbontású képhez egyszerű sokszögekre bontott felületeket használnak olyan esetekben, ahol a gyors képfelépítés és az egyszerűség fontos, míg a pontosabb grafikánál, ahol nem fontos az esetleg hosszabb feldolgozási idő, azonban a kép minősége és pontosága elsőrendű szempont, sima felület leíró modelleket használnak, mint például a Bezier foltok, NURBS felületek, vagy a felületek felosztása. Vannak azonban olyan render eljárások, me lyek sokszög modellről is sima felületű képet készítenek (például Phong). Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Vektorgrafika
3
Alapfogalmak
Rasztergrafika A rasztergrafika, másként pixelgrafika olyan digitális kép, ábra, melyen minden egyes képpontot (pixelt) önállóan definiálunk. Előnyei: Egyszerű adatszerkezet; egyszerű algoritmus; gyors feldolgozás; fotótechnikai trükköknél jól al kalmazható. Hátrányai: az adatállomány nagy méretű; rögzített felbontás; nagyításnál a minőség romlik.
A rasztergrafika A pixelgrafikus rajzolóprogramok a képeket mátrix-szerűen elrendezett képpontokból, pixelekből építik fel. A sorokat és oszlopokat alkotó képpontok különböző színűek lehetnek, ezekből a pontokból áll össze a rajz. A bitmap grafika (vagy rasztergrafika) egy kép tartalmát egy négyzetrácson elhelyezkedő színes képpontok összességeként, ún. pixelekkel írja le. Ahogy a képen látható, a falevél képét képpontjai helyé nek és a képpontok színértékeinek tárolásával hozzuk létre úgy, mintha egy mozaik kockáit raknánk egy más mellé. A pixelekből álló képet a kép felépítésére utalva bittérképnek is nevezik. A bittérképek egyik legfontosabb tulajdonsága a felbontás. A kép minőségét több felbontás-típus egyszerre határozza meg.
Felbontás (PPI) A képfelbontás a képen belüli képpont-távolságot mutatja. Mértékegysége a képpont/hüvelyk (angolul pixels per inch, ppi). Ha egy kép felbontása 72 ppi, az azt jelenti, hogy egy négyzethüvelyknyi területen 72×72 = 5184 képpont található. Nagyobb felbontás esetén jobb a kép minősége, azaz több részlet jelenik meg rajta. A képfelbontás elmé leti érték, ugyanis az, hogy milyen minőségű képet kapunk, függ a kép fizikai méretétől és a kimeneti esz köz felbontásától is. A bitfelbontás vagy színmélység azt mutatja meg, hogy egy képpont színét hány bi ten tároljuk, vagyis maximálisan hány színt használhatunk a képben. A nagyobb színmélység több színt, az eredeti kép pontosabb színvisszaadását teszi lehetővé, de egyben a képfájl méretét is növeli. 8 bites színmélység esetén 256, a 16 bites (High Color) színmélység esetén 65 536, a 24 bites (True Color) szín mélység esetén 16 777 216 színt használhatunk. A monitorfelbontás a megjelenítő eszköz képfelbontá sát jellemzi. A forgalomban levő átlagos monitorok felbontása 72…96 ppi (képpont/hüvelyk, pixel per inch). A monitor felbontása a megjeleníthető kép méretét mutatja, például egy 192 ppi képfelbontású kép egy 96 ppi felbontású monitoron eredeti méretének kétszeresében jelenik meg, mivel a 192 képpont ból csak 96 jeleníthető meg a képernyő egy hüvelykjén.
Rácsfelbontás (LPI, DPI) A rácsfelbontás vagy rácsfrekvencia az egy hüvelykre eső, tónusképzéshez használt elemi egységek szá mát mutatja. Mértékegysége a vonal/hüvelyk (lines per inch, lpi). Ha egy színes képet fekete-fehérben nyomtatunk ki, vagy a nyomdai feldolgozáshoz alapszíneire bontjuk, fekete-fehér rácsmintát haszná lunk a színek szimulálásához. A képminőség függ a rácsfelbontástól, és a kimeneti eszköz felbontásától. A kimeneti eszköz felbontása jellemzi a kész képet megjelenítő eszköz (nyomtató, vagy nyomdai eszkö 4
Alapfogalmak
zök) felbontását. A forgalomban levő lézernyomtatók általában 600-1200 dpi (pont/hüvelyk, dot per inch) felbontásúak. Egy digitálisan tárolt kép fájlmérete arányos a kép felbontásával: egy nagyobb felbontású kép részletgaz dagabb, mint egy azonos méretű, kisebb felbontású kép. A fájlméretet befolyásolja továbbá a használt színmélység, illetve a fájlformátum megválasztása.
Ellentéte: a vektorgrafika A vektorgrafikus rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat (téglalap, ellipszis, sok szög, stb.) és ún. Bézier görbéket (csomópontokkal, a csomópontok közt húzott görbékkel és érintősza kaszokkal felépített görbéket) használnak. A vektoros képkészítésnek számos előnye van, de vannak korlátai is. Mivel a képek nem képpontokból állnak, tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetőek, a vég eredmény minősége csak a képmegjelenítő eszköztől függ. Lényeges szempont, hogy mennyi hely szük séges a program által előállított állományok tárolására. Egy bittérképnél – egy pixelgrafikus rajzolóprogrammal készített grafikánál – természetes, hogy a kép méretével a képfájl mérete is növekszik, hiszen több képpont adatait kell tárolni. Mivel a vektorgrafikus rajzolóprogramok a képeket csomópontok segítségével építik fel, a képfájlok méretét a csomópontok és görbék száma határozza meg: minél több csomópont szükséges a kép leírásához - tehát minél több gör béből áll a kép -, annál nagyobb a vektoros állomány mérete. Mivel a kép nagyításával, illetve kicsinyíté sével nem változik a csomópontok száma, természetes, hogy nem változik az állomány mérete sem. Bo nyolultabb grafikák esetében (pl. tervezőprogramok, 3D modellező programok) több MB méretű vekto ros állomány is előállítható. Egy vektorokból álló objektumokkal felépített képen minden objektum kitölthető valamilyen színnel, vi szont - mivel az objektumok jól elkülöníthető görbékből állnak - nincs lehetőségünk fotótechnikai eljá rások (elmosás, élesítés, homályosítás) használatára. Ezek a műveletek csak pixelgrafikus rajzolóprog ramokkal végezhetők el. A mai rajzolóprogramok természetesen képesek a vektorgrafikus rajzokat pixe les formátumra konvertálni, amelyen azután további módosításokat végezhetünk. http://hu.wikipedia.org/wiki/Rasztergrafika
5
Alapfogalmak
Grafikai elemekkel kapcsolatos fogalmak Layer-technológia A vektorgrafikus és pixelgrafikus alkalmazásoknál is alkalmazott egyik legalapvetőbb funkció az, hogy az egyes objektumokat (elemeket) különböző rétegekre, más megfogalmazásban fóliákra, layer-ekre he lyezve csoportosíthatjuk. Egyes CAD alkalmazások az elem tulajdonságai, fajtái alapján akár automati kusan is csoportosítják (pl. a teherhordó és nem teherhordó szerkezeti elemeket külön-külön), de a Pho toShop, a Gimp vagy a LibreOffice Draw a felhasználón szándékainak megfelelően alakítja a különböző rétegeket. Ezeket a rétegeket azután ki-be lehet kapcsolni. Térképeken rétegek lehetnek például az épü letek rétege, az utcanevek rétege, vagy akár a növényzet, domborzat, vízrajz rétegei is. Elég csak a Goog leMaps-re gondolni, ahol a térkép különböző elemeit tudjuk ki-be kapcsolni. Az Acrobat Reader-ben is lehetőség van a rétegek ki- és bekapcsolására. A rétegek megjelenítését az alapértelmezett és a kiindulá si állapot beállításokkal szabályozható. El lehet rejteni pl. egy szerzői joggal kapcsolatos megjegyzést tartalmazó réteget amíg a dokumentum a képernyőn jelenik meg, de biztosítani lehet, hogy a réteg min dig ki legyen nyomtatva. Ehhez természetesen olyan szoftvert kell alkalmazni, mely nem csak kezeli a rétegeket, de PDF import opciójában ezen beállításokat is kezelni lehet.
csupán érdemes tudnunk róla és kikísérletezni azt a módszert, amivel a kívánt végeredményt elérhetjük. Ha pedig ilyen üzenetet kapunk PDF készítésekor, akkor ellenőrizzük a készített PDF fájlt (nyissuk meg és nézzük át), hogy ne érjenek meglepetések. Ha lehet, tárolja a fájlt olyan formátumban, amely megtart ja az eredeti átlátszóságot, így szükség szerint változtatni tud rajta. A natív átlátszósági adatok az alábbi formátumok használatakor megmaradnak: AI9 és későbbi, AI9 EPS vagy későbbi, PDF 1.4 vagy későbbi. Az átlátszóság egyéb esetekben simításra kerül (pl. nyomtatáskor, EMF vagy WMF mentésekor). 6
Alapfogalmak
Fájlformátumok PDF (Portable Document Format) A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett bináris fájlformátum. Ebben a formátumban dokumentumok tárolhatók, amelyek különböző szoftverekkel, hardverekkel és operációs rendszerekkel olvashatók és létrehozhatók. A PDF alkalmas szöveget, ábrát és képeket tartalmazó doku mentum leírására eszközfüggetlen és felbontásfüggetlen formában. A dokumentum lehet egyoldalas, és több ezer oldalas is, egyszerű vagy összetett: sokféle betűtípussal, ábrával, színnel és képpel, továbbá tar talmazhat interaktív beviteli mezőket, nyomógombokat stb., lehetőséget teremtve arra, hogy üres űrla pokat hozzunk létre, amit a felhasználók később elektronikus formában is ki tudnak tölteni. A PDF egy nyílt szabvány, emiatt bárki jogdíjmentesen írhat alkalmazásokat, amelyek olvasnak vagy írnak PDF for mátumot. http://hu.wikipedia.org/wiki/Portable_Document_Format
IFC (Industry Foundation Classes) Platformfüggetlen adatformátum az épül ést(modell)ek, berendezéseik kezelésére a AEC és FM (létesít ménygazdálkodás) iparág résztvevőinek adat- és információcseréjéhez, -megosztásához. Az IFC formá tumot a buildingSMART International (korábban International Alliance for Interoperability, IAI) szer vezet hozta létre és fejleszti. Lásd még: www.buildingsmart-tech.org és www.iai-tech.org. Ez egy fájltípus, mely – a létrehozó szervezet nevében is – szereplő interoperabilitás, azaz együttmű ködő-képesség megteremtésére alkottak meg. Igaz ugyan, hogy a jól ismert DWG vagy DXF exporttal vo nalakat, szövegeket, méretvonalakat, de akár 3D testeket is át tudunk adni más szoftverek számára, de az IFC fájlokon keresztül magát az épületet és annak berendezéseit tudjuk. Azaz a tervező saját szoftverében megrajzolja a falat, melynek megadja anyagát, sraffozását, szerkezeti szerepét (teherhordó-e), rétegeit, költségvetési és épületenergetikai tulajdonságait, stb., s ha mindezt IFC formátumba exportálja, akkor mindezen információk is átadásra kerülnek, s így lehet beolvasni mindezt a másik CAD rendszerbe is. Az IFC formátum ma már a falakat, pilléreket, födémeket és egyéb épületszerkezeteket, gépészeti és elektromos berendezéseket, épületfelügyeleti rendszerelemeket is is mer, valamint tudhatja az épületelemek azon fizikai jellemzőit, melyekre egy statikusnak vagy egy épü letgépésznek szüksége van. A formátum ezzel lehetővé teszi az építmény tervezése, kivitelezése és üze meltetése közben alkalmazott szoftverek közötti kommunikációt. A szoftverek jó része legalább tízéves IFC-s tapasztalattal rendelkeznek, s mára az új IFC verzió(k) al kalmazása jórészt kielégítik a felhasználók igényeit. A szócikkben felhasználtam Rákosi Zsolt blogbejegyzését az allplan.blog.hu/2010/11/23/ifc_mi_ez_mire_jo oldalról.
DOC, DOCX A DOC (az angol document szó rövidítése) egy szövegszerkesztésre használt fájlformátum. Az 1980-as években a Wordperfect szövegszerkesztő használta a DOC kiterjesztést saját zárt fájlformátumaként. Az 1990-es években a Microsoft a DOC kiterjesztést választotta a Microsoft Word szövegszerkesztő zárt fájlformátumának. Az eredeti Wordperfect DOC fájlformátum az 1990-es években eltűnt a személyi szá mítógépes világból. A bináris DOC fájl gyakran több szövegformázási információt (valamint szkripteket és visszavonási információkat) tartalmaz más fájlformátumokhoz képest mint az RTF vagy a HTML, de általában kevésbé kompatibilis. A DOC formátum sokat változott a Microsoft Office verziói között. A Word 97-es verziójáig más formátumot használtak mint a 97 és a 2003 között. Az Office 2007 megjele nésével a Microsoft egy új, XML-alapú formátumot használ DOCX kiterjesztéssel ami az Office 2007 alapértelmezett fájlformátuma, de használható a régebbi Office-okkal is a 'kompatibilitási csomag' le 7
Alapfogalmak
töltése és telepítése után. A DOC a Microsoft Office Word saját formátuma, de más szoftverek, mint a szabad szoftver OpenOffice.org szoftvercsomag Writer komponense, vagy az AbiWord is képesek készí teni és olvasni .doc fájlokat. Unix-szerű operációs rendszerek parancssori programokkal képesek DOC formátumú fájlokat a wv könyvtári függvény segítségével egyszerű szövegfájlokká vagy más szabványos formátumú fájlokká alakítani. A .doc fájlformátum zárt mivoltából eredően a magas szintű formázás (beleértve az élőfejet és élőlábat) gyakran elvész a konverzió során. A formátum specifikációja 2008. február óta elérhető Microsoft Open Specification Promise licenc alatt a Microsoft-tól. A DOCX (Office Open XML - ISO/IEC 29500:2008) az Office 2007 megjelenése óta alapértelmezett for mátuma a Microsoft Office-nakde az 'Office 2007 Compatibility Pack' telepítése után használható a Of fice 2003-ban, XP-ben, 2000-ben és a Microsoft Works-ben. Szintén használható egyre több más prog ramban. http://hu.wikipedia.org/wiki/Doc
ODF (OpenDocument Format) Az OpenDocument vagy ODF (eredetileg OASIS Open Document Format for Office Applications) egy nyílt fájlformátum-szabvány irodai programcsomagok dokumentumainak, úgymint szöveges dokumen tumok, táblázatok, adatbázisok és bemutatók tárolására és cseréjére. A szabványt az OASIS ipari kon zorcium készítette az OpenOffice.org XML-alapú formátumát alapul véve. Az első olyan fájlformá tum-szabvány, amit az irodai programcsomagok számára készített egy független, elismert szabványosító szervezet. A szabvány szabadon, jogdíjak nélkül felhasználható, ezzel életképes alternatívája a piaci ver senyt gátló zárt vagy jogdíj ellenében felhasználható formátumoknak. Az ODF-dokumentumok gyakoribb fájlnév-kiterjesztései:
Sablonok fájlnévkiterjesztései:
• .odt jelöli a szöveges, • .ott jelöli a szöveg, • .odm a mester-, • .ots a táblázat-, • .ods a táblázat-, • .otp a bemutató-, • .odp a bemutató-, • .otg az ábra-, • .odg az ábra-, • .oth a weblapsablont. • .odb az adatbázis-, • .odf a képletdokumentumokat. Az ODF alapértelmezett fájlformátuma az IBM Lotus Symphony, KOffice, LibreOffice és OpenOffice.org irodai programcsomagoknak. Támogatja a Google Dokumentumok, valamint a Microsoft Office is a 2007 SP2-es változattól. A Microsoft Office 2010-et megelőző Microsoft Office-ok javasolt kiegészítője az Of fice Open XML/ODF Translator, illetve az Oracle ODF Plugin for Microsoft Office. http://hu.wikipedia.org/wiki/Odt
8
Alapfogalmak
Java (programozási nyelv) A Java általános célú, objektumorientált programozási nyelv, amelyet a Sun Microsystems fejlesztett a ’90-es évek elejétől kezdve egészen addig, amíg a céget fel nem vásárolta az Oracle 2009-ben. 2011-ben a Java 1.7-es verzióját az Oracle gondozásában adták ki. A Java alkalmazásokat jellemzően bájtkód formátumra alakítják, de közvetlenül natív (gépi) kód is ké szíthető Java forráskódból. A bájtkód futtatása a Java virtuális géppel történik, ami vagy interpretálja a bájtkódot vagy natív gépi kódot készít belőle, és azt futtatja az adott operációs rendszeren. A Java nyelvet kávézás közben találták ki, innen ered a kávéscsésze ikon. Négy fontos szempontot tartot tak szem előtt, amikor a Javát kifejlesztették: • objektum-orientáltság; • függetlenség az operációs rendszertől, amelyen fut (többé-kevésbé); • olyan kódokat és könyvtárakat tartalmazzon, amelyek elősegítik a hálózati programozást; • távoli gépeken is képes legyen biztonságosan futni. A (platform)függetlenség azt jelenti, hogy a Javában íródott programok hasonlóan fognak futni különbö ző hardvereken. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a Java fordítóprogram csak egy úgynevezett Java bájt kódra fordítja le a forráskódot, ami aztán futtatva lesz a virtuális gépben, amely lefordítja az illető hard ver gépi kódjára. A Sun Microsystems licence ragaszkodik a különböző Java kivitelezések összeférhető ségéhez. Egyes cégek, mint például a Microsoft, mégis platformfüggő sajátságokat adtak a nyelvhez, amire a Sun keményen reagált: beperelte a Microsoftot (az amerikai bíróság 20 millió dollár kártérítésre és a sajátos tulajdonságok visszavonására kötelezte a céget). Válaszként a Microsoft kihagyta a Java rendszert a jövőbeli termékekből és Windows-változatokból. Ez azt jelenti, hogy az Internet Explorer webböngésző alapváltozataiból hiányzik a Java, így az olyan weboldalak, amelyek Javát használnak, nem fognak helyesen megjelenni. A Sun és más cégek ingyenesen letölthetővé tették a JVM rendszert azon Windows-változatok számára, amelyekből a virtuális gép hiányzik. forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/JAVA
9
Alapfogalmak
Nyílt forráskód A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, ta nulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linux operációs rend szer és változatai (Ubuntu, Android okostelefon platform stb.), a Mozilla Firefox és Google Chrome bön gésző, a LibreOffice (korábban OpenOffice.org) irodai csomag. A nyílt forráskódnak növekvő szerepe van az informatikában. A vállalati és kormányzati szféra ma ugyanolyan alternatívának tekinti a nyílt forráskódú szoftvereket, mint a zárt programokat. A vállalatok többsége használ már nyílt forráskódot, az okok között első helyen említve a szabad szoftverek alacso nyabb birtoklási költségét (TCO), gyártófüggetlenségét, nyílt szabványokon alapuló működését és korlá tozás nélküli használatát. Az Európai Unió tanulmánya szerint a nyílt forráskódú szoftverekre fordított összeg megduplázása az EU GDP-jének évi 0,1%-nyi növekedését eredményezi, az informatikai szektor közvetlen hasznát nem számolva. Hollandiában a közigazgatási hivatalok több mint fele nyílt forráskódú szoftvert használ. Mind emögött az OSOSS projekt áll, amelyet 2002-ben indított a holland parlament a nyílt szabványok és lehetőség szerint a nyílt forráskód támogatására. A szabad programok szabadságát a szabad licencek biztosítják.
Történet A közkincsként (public domain) terjesztett forráskód egyidős a modern programozással. A szabad szoft ver mozgalmat Richard M. Stallman indította 1983-ban a GNU projekttel. Az elvi célkitűzést kiáltvány (The GNU Manifesto, 1984), alapítvány (Free Software Foundation, röviden FSF, 1985) és az első általá nos szabad szoftver licenc (GNU GPL, 1989) követte. Az FSF szerint a szabad szoftverek a következő szabadságjogokkal kell, hogy rendelkezzenek: • a tetszőleges célra történő szabad felhasználás, • a szabad tanulmányozhatóság és igény szerinti módosíthatóság, aminek előfeltétele a forráskódhoz való hozzáférhetőség, • a másolatok szabad terjeszthetősége, segítve ezzel ismerőseinket, • a szabad továbbfejleszthetőség, és az eredmény szabad közzététele a közösség javára (ennek is előfel tétele a forráskód elérhetősége). A „szabad” nem feltétlenül jelent „ingyenest”: bárki bármennyiért árusíthatja a kérdéses programokat; az egyetlen feltétel, hogy a fenti négy alapjogot garantálja vevői számra. Miért venné meg bárki is? Azért, mert például nem képes azt magának lefordítani, szüksége van kézikönyvre, CD-n vagy DVD-n szeretné a programokat megkapni, vagy mert támogatásra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy valaki egyedi fejlesztéssel, testreszabással, adott hiba kijavításával, adott funkció beépítésével bíz meg egy programo zót vagy céget. Az FSF vezeti a fenti elveknek megfelelő licencek listáját. A GNU GPL a legelterjedtebb szabad szoftver licenc. A nyílt forráskódú fejlesztések nagy része pedig az FSF vezetésével készült nyílt forráskódú fej lesztőeszközöket használja mind a mai napig.
Nyílt forráskódú szoftver Eric S. Raymond és Bruce Perens kezdeményezésére, a szabad szoftverek vállalati körben való népsze rűsítésére 1998-ban megalapult az Open Source Initiative (OSI) közhasznú társaság, amely a nyílt for ráskódot hangsúlyozza az angolban félreérthető „szabad” helyett. (A szabad szoftver angol nevében sze replő free ingyenes jelentéssel is bír, ami tévesen azt sugallhatja, hogy szabad szoftvereket nem lehet el adásra fejleszteni, vagy egyéb profitorientált módon felhasználni.)
10
Alapfogalmak
A nyílt forráskódú licenceket az OSI véleményezi és tartja nyilván. A nyílt forráskódú licencek között megtalálni a FSF GNU licenceit, de a Microsoft Ms-PL és Ms-RL licenceket is. A nyílt szoftverek licen cei nem minden esetben kompatibilisek: előfordulhat, hogy két szabad licenccel rendelkező szoftvercso mag forráskódját nem lehet kombinálni és terjeszteni a licencek összeférhetetlensége miatt.
FLOSS Az FSF álláspontja szerint a nyílt forráskódú szoftver nem tökéletes szinonimája a szabad szoftvernek, mivel a megnevezés nem hangsúlyozza ki a felhasználó szabadságát. A FLOSS szinonima feloldja a kü lönbséget azzal, hogy a Free/Libre/Open Source Software kifejezés rövidítésével a szabadságot és a nyílt forráskódot is kellőképpen hangsúlyozza a megnevezésben, rámutatva arra, hogy lényegi különbség nincs a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek között.
Szabad szoftver engedélyek A közkincsként (public domain) kiadott forráskód szabad szoftver, mivel semmiféle engedélyhez, vagy licenchez nem köti a felhasználást. Nem számít szabad szoftvernek a szabad szoftverrel nem összeférhető korlátozásokat tartalmazó vagy hiányzó forráskódú ingyenes freeware vagy shareware program. A szabad licencek általában előírják a licenc megőrzését a módosított változatokban is (ShareAlike), hogy a szoftver módosított változatai is szabadok maradjanak (angol szójátékkal, ezek a Copyleft licen cek). A BSD licenc ún. gyenge copyleft licenc, ugyanis a módosított kód egészére nem követeli meg az eredeti licencet, ahogy a módosított forráskód közzétételét sem, ezért könnyedén beépíthetők zárt (nem nyílt forráskódú) programokba. A FSF GNU GPL és GNU LGPL licence úgynevezett erős copyleft licenc: minden módosításra az eredeti licenc kell, hogy vonatkozzon (illetve az LGPL kód kivételesen GPL-ként is kiadható). Az LGPL progra mok annyi kedvezményt tartalmaznak a zárt programgyártók irányába, hogy a zárt programok meghív hatják az osztott LGPL-es programkönyvtárak függvényeit futásuk során. A Microsoft 2007-ben fogadtatta el az OSI-val két nyílt forráskódú licencét, az Ms-PL és az Ms-RL li cencet. Forrás és további információ: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyílt_forráskód
11
Alapfogalmak
Szövegszerkesztési alapismeretek Jelen jegyzetnek nem célja a dokumentumkészítés, a szövegszerkesztés ismereteit összefoglalni. Egyes szövegszerkesztő alkalmazásokkal és a kész dokumentumokkal kapcsolatban felmerülő kérdések azon ban azt mutatják, hogy igény mutatkozik ezen terület tárgyalására is. Az egyes ügykezelőrendszerekben keletkező iratok fejléc-et és lábléc-et használnak, a rendszerek sablon jai pedig a körlevél készítésénél megismerhető változók beszúrása-ra épülnek. Az igényes, egyértelmű, az olvasó számára is könnyen értelmezhető dokumentumok elkészítéséhez ki adványszerkesztési, dokumentumformázási, tipográfiai alapismeretekre is szükségünk van.
Irodalom Mindezen ismeretek könnyen elsajátíthatóak, még csak tanfolyamra sem kell beiratkoznunk. Az alábbi ingyenes irodalom sok felhasználónak adhat új információt. Az egyes könyvekbe akkor is érdemes bele olvasni, ha éppen nem az adott szoftvert alkalmazzuk, mert alapismereti részei univerzálisak. • Blahota István: Bevezetés a LibreOffice használatába http://mek.oszk.hu/09800/09875 • Németh László: Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel http://mek.oszk.hu/09400/09432 • Werner Roth: Nagy terjedelmű dokumentumok készítése ... http://mek.oszk.hu/09300/09300 • Pallay Ferenc: Az OpenOffice.org Calc használata http://mek.oszk.hu/07500/07556 • WikiKönyvek: A szövegszerkesztés alapjai http://hu.wikibooks.org/wiki/OpenOffice/A_szövegszerkesztés_alapjai • IHM tananyag: Szövegszerkesztés Microsoft Word XP http://ceto.uw.hu/pdf/doksik/03-Szovegszerkesztes_Word_XP-vel.pdf • Baksa-Haskó Gabriella: Szövegszerkesztés Microsoft Word 2010 http://users.atw.hu/bardandras/jegyzet.pdf
TrueType betű A TrueType vektoros betűkészlet-formátumot az 1980-as évek végén fejlesztette ki az Apple Inc. az Adobe PostScript Type–1-es betűkészlet-formátumának versenytársául. A modern grafikus felületek betűkészleteinek és betűkészlet-formátumainak (Apple Advanced Typography, Graphite és részben az OpenType) alapja. A formátum eredetileg azzal tűnt ki, hogy a kiváló raszterizálást képes biztosítani az alacsony felbontású képernyőkre, de az erre vonatkozó adatokat a mai TrueType betűkészletek gyakran nem tartalmazzák. Apple Mac OS és Windows A TrueType az Apple Mac OS és Windows operációs rendszerek legelterjedtebb betűkészlet-formátuma (bár a Type–1-es és – a Mac OS X és a Windows 2000 óta – az OpenType formátumokat is támogatják). Az operációs rendszerek újabb rendszerbetűi többnyire már OpenType formátumúak, de a legtöbb in gyenes vagy olcsó betűkészlet még a TrueType formátumot használja. A nagyobb képernyőfelbontás mellett egyre kevésbé van szükség a TrueType betűkészletek raszterizá lást javító adataira (hinting). Az Apple Mac OS szinte semmit nem használ fel ezekből az adatokból, a Microsoft ClearType technológiája pedig sokat figyelmen kívül hagy.
12
Alapfogalmak
Linux és más operációs rendszerek A Linux és más szabad operációs rendszerek David Turner FreeType programkönyvtárát használják a TrueType fontok kezelésére. A programkönyvtár sokáig nem használhatta alapértelmezés szerint a Tru eType betűkészletek (egy erre szolgáló virtuális gép byte-kódján leírt) raszterizálási adatait az Apple 2010 májusában lejárt szoftverszabadalma miatt. TrueType-on alapuló további formátumok Az OpenType formátum TrueType és Type–1-es formátumú betűkészleteket is tartalmazhat, így csak részben tekinthető a TrueType formátum bővítésének. Az Apple Advanced Typography és a Graphite formátumok a TrueType formátum kiegészítő táblázataiban tárolják saját adataikat, így felülről kompa tibilisek a TrueType formátummal. Az Apple Advanced Typography az Apple védett formátuma, a Grap hite ezzel szemben egy nyílt forráskódú referencia-programkönyvtárral is rendelkező nyílt betűkész let-formátum, amelyet többek között a LibreOffice és az OpenOffice.org irodai programcsomag támogat.
Karakterfelismerő program (OCR) Az optikai karakterfelismerés (rövidítve OCR az angol optical character recognition szavakból) a számí tástechnikában olyan eljárás, mely lehetővé teszi a fizikai hordozón (leggyakrabban papíron) szereplő analóg írás, szöveg digitális formába történő alakítását. Az átalakított szöveg ezután könnyen használha tó, feldolgozható számítógépes környezetben. A karakterfelismerés a személyi számítógépeken szkennerek segítségével történik, speciális, erre a célra alkotott szoftverek végzik. A felismerési folyamat részei: • az írás képének beolvasása (scanning); • a képen szereplő szövegblokkok, szövegsorok vizsgálata; • a blokkokban, sorokban szereplő betűk vagy betűpárok felismerése; és • a felismert szöveg ellenőrzése (például helyesírás- vagy nyelvtani ellenőrzés). Ezen részek nem mindegyike kell, hogy szerepeljen egy OCR-programban, azonban mellőzésük rontja a felismerés hatékonyságát.
13
Alapfogalmak
Home Edition vs. Professional, Office Version Mind szoftverek, mind hardverek tekintetében ismert azok különböző igények szerinti kiépítettsége. Az otthoni felhasználás általában szerényebb kiépítésűek, kevesebb funkcióval bírnak, lassabbak, míg az irodai vagy profi felhasználásra gyártójuk egy magasabb árfekvésben több kényelmi funkciót, hatéko nyabb működést biztosít. Szoftvereknél gyakran tapasztalhatjuk, hogy a szerényebb képességű változa tot ingyenessé teszik ugyan, de egyes funkciók mellett megjelenik a Pro változat jele, mellyel arra utal nak, hogy ha a felhasználó megveszi a Pro verziót, akkor további szolgáltatást is kap. Eszközbeszerzésnél (elsősorban hardver elemeknél) mindig figyelni kell arra, hogy gyártója az adott ter méket milyen felhasználásra ajánlja. Egy projektor üzemideje vagy egy szkenner lapolvasási sebessége nagy felhasználási intenzitás mellett képes megbosszulni a termék olcsóságát.
14
