MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

ÉRETTSÉGI VIZSGA

●

2007. május 22.

Mozgóképkultúra és médiaismeret

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0611

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Mozgóképkultúra és médiaismeret — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 15 pont) 1.

(4 pont) Párosítsa az alábbi filmképeket a megfelelő stílusirányzatokkal! A stílusirányzatokat párosítsa a megfelelő évtizeddel!

a)

b)

c) a) b) c) d)

d) neorealizmus német expresszionizmus csehszlovák új hullám szovjet montázsiskola

1920-as évek 1960-as évek 1920-as évek 1940-es évek

Helyes válasz: a – csehszlovák új hullám – 1960-as évek b – orosz montázsiskola – 1920-as évek c – neorealizmus – 1940-es évek d – német expresszionizmus –1920-as évek 2.

(1 pont) Értelmezze a szerialitás (szériaelv) fogalmát! Helyes válasz: az a jelenség, illetve tendencia, mely szerint a médiában megjelenő bármiféle szöveg idővel rendszeresen ismétlődő – sorozatszerű – formát nyer.

írásbeli vizsga 0611

2/8

2007. május 22.



3.

(1 pont) Mit jelent a duális médiarendszer fogalma? Helyes válasz: a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok párhuzamos működése és egymásra hatása.

4.

(3 pont) Nevezzen meg legalább három, a médiahatást modellező különböző elméletet! Helyes válasz pl.: injekcióstű-elmélet (direkthatás-elmélet); korlátozott hatások elmélete; napirend-kijelölés elmélete; kultivációs elmélet; használatiérték-modell

5.

(3 pont) Soroljon fel legalább három, jellegzetesen eltérő montázstípust! Helyes válasz pl.: lineáris, cselekményszervező montázs; párhuzamos montázs; asszociációs montázs; belső montázs; szeriális montázs

6.

(3 pont) Jellemezze legalább két filmes műfaj archetipikus gyökereit, azt az alapélményt, ami a műfajt táplálja! Helyes válasz pl.: A horror és a fantasztikus filmek alapélménye az ősi iszonyatérzés, amely tárgytalan, a mindenségből árad, s a természet erőinek kiszolgáltatott embert mindig is kísérte. A szatírák, vígjátékok, burleszkek, hasraesős komédiák mögött az emberlét örök napos oldala, az ember karikírozó hajlama érzékelhető. A kalandfilmek, westernek, science fictionok világa arra az archetipikus kíváncsiságra, kalandvágyra épül, amely már a homéroszi eposzoknak is központi mozgatója volt. A melodrámák, románcok és erotikus filmek alapélménye a szerelmi élmény és a testi vágy. A bűnfilmek, krimik, thrillerek és gengszterfilmek mögött az emberfaj ősbűnét, a bibliai Káin testvérgyilkosságát – a napos oldallal szemben az árnyékosat, a pusztító bírvágyat, együtt élni nem tudást, és agressziót érzékeljük.

A LÁTOTT FILMRÉSZLETTEL KAPCSOLATOS SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 30 pont) 7.

(5 pont) a) Mit csinál az ügyvéd, miközben Leni a füléhez hajol, majd elrendezi rajta a takarót? (1 pont) b) Hogyan reagál Leni az ügyvéd következő mondatára: „Most ugyan az ágyamhoz köt a betegség.”? (1 pont) c) Ki volt a tanúja még Joseph és Max érkezésének az ügyvéden és Lenin kívül? (1 pont)


3/8

2007. május 22.



d) Hogyan pillantja meg Joseph újra Lenit, miután követi a lányt, akit az ügyvéd kiküldött? (1 pont) e) Változott-e Joseph ruházata a részlet végére ahhoz képest, ahogy belépett az ügyvéd ajtaján? (1 pont) Helyes válasz: a) megpaskolja a lány fenekét; b) mosolyog az ügyvéden; c) a törvényszéki irodafőnök; d) a kitört tükör mögött látja meg a lányt; e) igen, a részlet végén kabátot visel. 8.

(3 pont) A részlet alapján ítélje meg, milyen jelentőségű lehet Joseph „ügye” (jelentéktelen vagy átlagos, netán jelentős)! Legalább két megfigyeléssel indokolja állítását! Helyes válasz: az ügy minden jel szerint jelentős (1 pont), mivel – szokatlan időpontban, bejelentés nélkül az otthonában keresik fel az ügyvédet; – Joseph K. nevének hallatára az ügyvéd azonnal felfigyel, ugyanebben a pillanatban az ellenpontozó zene is megszólal; – Albert Hussler már tud az ügyről, melyet az „érdekesebbek” közt tart számon; – törvényszéki kollégáival már megvitatták a témát; – már Joseph érkezése előtt az ügyvédhez érkezett a törvényszék egy magarangú tisztségviselője. A fentiek közül előforduló – és minden más további – helyes válaszért 1-1, de maximum 2 pont jár.

9.

(6 pont) Soroljon fel a) az ügyvéd megjelenésével és viselkedésével, b) Leni helyzetével és viselkedésével, c) a jelenet színterével kapcsolatosan legalább két-két szembetűnő ellentmondást! Helyes válasz pl.: Az ügyvéd a háziköntöse fölött talárt visel; egészségesnek tűnik, noha betegként jellemzik; Leniről nem lehet megállapítani, hogy ápoló vagy szobalány; ellentmondásos a lány kihívó viselkedése Josephfel szemben, miközben az ügyvéddel intim kapcsolatban van. A jelenet színtere – bár az ügyvéd lakásának tűnik – legalább annyira mutatkozik hivatalnak; az ügyvéd tekintélyes személyiségéhez képest túl nagy a rendetlenség – a térszerkezet és a berendezés egyaránt funkciótlan, kaotikus. (Az a,b,c alkérdésekre minden helyes megállapításért 1-1, de maximum 2 pont, összesen tehát 6 pont adható.)

10.

(3 pont) Azonosul-e valamelyik szereplő nézőpontjával a kamera? Megállapítását értelmezze! Helyes válasz: Nem azonosul, nincs a részletben egyetlen szubjektív beállítás sem. (1 pont)


4/8

2007. május 22.



Értelmezés: Mivel a kamera hangsúlyozottan kívülről nézi az eseményeket, távolságot tart, ily módon a filmkészítők mintha szándékosan nehezítenék a beleélést, csökkentik az együttérzést Josephfel – mintha ébren akarnák tartani a nézőben a figyelmes tanút. (Minden önálló és helyes értelmező megállapítása esetén 1-1, maximum 2 pontot kap a vizsgázó.) 11.

(4 pont) „Logikája az álomé”. Ez a mondat a film – most nem látott – elején jelenik meg. Vizsgálja meg, miként érvényesül a látott részlet narrációjában, képi világában az álomlogika, az álomszerűség! Megfigyeléseit legalább négy példával igazolja!

Helyes válasz pl.: – a helyszín eleve álomszerű, a ház szobái hatalmasak; szűk, sötét folyosók kötik össze a helyiségeket; sok az esetlegesség a térben, nehéz átlátni, váratlanul ablakok, furcsa nyílások, belsőépítészeti elemek bukkannak fel a magasban, a háttérben stb. – a tér szinte víziószerű; – feltűnőek az aránytalanságok (irreálisan sok az akta, a papír, a gyertya); – a vihar, a színpadias fények, villámlások is valószerűtlenné teszik a közeget; – az álomszerűséget erősíti a tükrös jelenet: itt végképp átláthatatlanná válik az amúgy is nehezen belátható tér; – a cselekményben egymás mellé kerülnek távoli témák, hangulatok (drámaiság és kokettálás, irodai és személyes kapcsolatok – a „barátnő”, a hajdani iskolatárs, a betegeskedő, de amúgy makkegészségesnek tűnő Albert; – problémátlan ellentmondások, túlzások jelennek meg a dialógusban, ahogy egy álomban is megjelennének teljes természetességgel: pl. a nagybácsi és Joseph vendégek, az ügyvéd udvariasan bemutatja őket („régi barátom és az unokaöccse”), de közben betolakodóknak nevezi őket baráti hangján, és azt mondja, „ránk törtetek”. Minden helyes és indokolt állításra 1-1 pontot, de maximum 4 pontot kap a vizsgázó. 12.

(5 pont) Válassza ki az alábbi fogalmak közül azt, amelyik a film cselekményszervezésére és formanyelvi megoldásaira a látott részletben végig jellemző! Indokolja választását a filmrészlet kompozíció- és motívumvilágának legalább négy elemével! szerelemvágy, düh, közömbösség, bizonytalanság, gyűlölet, játék (Helyes válasz: bizonytalanság (1 pont): – bizonytalan, hol vagyunk egyáltalában. Látszólag az ügyvéd lakásában, ám ez a tér túlságosan nagy, lakáshoz képest nem egyértelmű funkciójú helyiségekből áll, olykor sokkal inkább emlékeztet valamiféle hivatal helyiségeire; – a tér átláthatatlan, ezt az érzetet csak felerősíti, hogy a kamera gyakran változó, olykor szokatlan nézőpontokból mutatja a teret; – a bizonytalanságérzetet erősítik a sötétbe vesző terek; – az sem egyértelmű, hogy honnan jön a fény: látszólag a számtalan gyertya világítja meg a tereket, de a fény karaktere másmilyen; – a bizonytalanság érzetét növeli a szereplők egymáshoz viszonyított helyzetének állandóan változó jellege, a folyamatos átrendeződés;


5/8

2007. május 22.



– Joseph K. metakommunikációja – elsősorban állandó maga mögé nézegetése úgyszintén a bizonytalanság – ezúttal a főhős személyiségének – kifejeződése; – a férfi megkettőződése a tükörben; – a kontraszt Joseph és az összes többi szereplő határozottsága között; – úgyszintén a bizonytalanság érzetét erősítik az ellentmondónak tűnő cselekménymotívumok: Joseph „ügye” miatt jöttek, ami annyira fontos, hogy mindenki hallott róla törvényszéki körökben, Joseph mégis Lenit követi; magáról az Ügyről semmit nem tudunk meg; – nem egyértelmű Leni szerepe, bizonytalan a státusza (talán nem is hús-vér figura, hanem álom-alak) és a szándéka sem egyértelmű Josephfel kapcsolatban A fentiek bármelyike vagy más, a bizonytalanságot kifejező jelezés további 1-1, de maximum 4 ponttal értékelhető) 13.

(4 pont) Filmes stílustörténeti ismeretei alapján az alábbiak közül kiválasztva nevezze meg azt a rendezőt, akinek szemlélete, filmes godolkodásmódja felismerhető a részletben! Legalább három érvvel indokolja választását! Szergej Mihajlovics Eizenstein; Luchino Visconti; Jean-Luc Godard; Orson Welles; Fritz Lang Helyes válasz: Orson Welles (1 pont), mert a kompozíciót meghatározzák a tér mélységére komponált, gyakran nagylátószögű optika használatát igényló, erős fényárnyék hatásokkal, dinamikus kameramozgásokkal és hatásos gépállásokkal operáló beállítások a filmes eszközök komplex, szintézist teremtő használata. Az ügyvéd figuráját pedig maga Orson Welles alakítja, ahogy az Aranypolgár főszerepét is magára osztotta a rendező. (Minden helyes észrevétel 1-1, maximum 3 pont.)

MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont) 14. Írjon rövid esszét Ki terjeszti a madárinfleunzát? címmel a média napirendkijelölő szerepéről! a) Dolgozatában előbb jelölje meg az esszé címéből következő problémá(ka)t (3 pont)! b) Felhasználva a mellékelt képet és sajtóhíradások címeit – mutassa be, milyen lehetőségeket biztosítanak a témából képezhető narratívák a média számára! (4 pont)! c) Érveljen a képaláírásban olvasható állítás mellett vagy ellene (2 pont)! További 2 pont szerezhető a témához kapcsolt önálló szempont, megfigyelés felvetésével. Az esszé arányos tartalmi-logikai-nyelvi megszerkesztettsége, az érveléstechnika helyes alkalmazása 4 pontot ér.


6/8

2007. május 22.



A madárinfluenzát elsősorban a média terjeszti Rácz Jenő egészségügyi miniszter szervezetének sikerült ellenanyagot termelnie; Feszültség az állattetempiacon; Pánik Magyarországon; Emberölés is lehet a madárinfluenzás tetem eltüntetése?; Nincs madárinfluenza Borsodban; Rendőrök nyomoznak majd a járvány terjesztői ellen; Összeírják a szárnyas állatokat; Zöld kommandó; Madárinfluenza-gyakorlat Baranyában; Elmarad a budapesti madárkiállítás; Ürülékmintákat vesznek a hazai madaraktól;Tyúktetemek Rétszilasnál; Magyar hattyút vizsgálnak Horvátországban; Járványszimuláció; Magyarország felkészült a védekezésre; Szigorú ellenőrzés a határon; Ingyen lesz az oltás; Karantén a szegedi vadasparkban; Gázzal tesztelték a tyúkokat

Helyes válasz: Ismeret (maximum 9 pont) a) Az esszében tárgyalandó probléma – ezt fel kell ismernie a vizsgázónak –, hogy a média elsősorban abban befolyásolja a közönséget, hogy miről alkosson képzeteket, mi foglalkoztassa, nem pedig abban, hogy a napirendre kerülő kérdésekről miképpen vélekedjen, másfelől az, hogy az adott probléma súlyának a megítélése a médiafigyelem hatására nagy mértékben megváltozhat (3 pont). b) További 2 pontot kaphat a válaszadó, ha a szóban forgó probléma kapcsán felismeri és példákkal is megvilágítja, hogy a madárinfluenza-veszély esetében a média számára nagyon hatásosan feldolgozható narratíváról van szó (pl. milliós nagyságrendű áldozattal fenyegető járványveszély; szerencsétlen, védtelen állatok pusztítása; egyetlen fertőzött állat – a veszély könnyedén ikonizálható; a tudomány tehetetlensége vagy éppen szenzációs felfedezések). Újabb 2 pontot pedig akkor, ha a szóban forgó probléma kapcsán felismeri és példákkal is megvilágítja, hogy a madárinfluenza-veszély esetében a média őrkutyaként is funkcionál (pl. feltárja, ha netán a hivatalos szervek eltussolnák a gyanús ügyeket). c) 1-1 pontot kap a válaszadó, ha érvényes állításokkal érvel amellett, hogy a madárinfluenzát elsősorban a média „terjeszti”. (Hiszen a kór jelentéktelen kockázatot jelent az emberekre, a pánikot elsősorban a média túlreagálása okozza, a sajtó felelőssége


7/8

2007. május 22.



rendkívüli). Másfelől érvel amellett, hogy ez az állítás éppen azért lehet hamis, mert a média a madárinfluenza-tematika napirendre tűzésével ténylegesen hozzájárul a járványveszély csökkentéséhez (pl. tudatosítja az emberekben, mit ne tegyenek, nyomást gyakorol a döntéshozókra). A helyesen felépített esszészerkezetre (állítás, megfigyelések, ismeretek alapján történő érvelés-bizonyítás, konklúzió) 4 pont adható. Az önálló megfigyelések felvetése és azok minősége további 2 ponttal értékelendő.


8/8

2007. május 22.

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Recommend Documents