MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2014. október 20.

Mozgóképkultúra és médiaismeret

középszint Javítási-értékelési útmutató 1412

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Mozgóképkultúra és médiaismeret — középszint

Javítási-értékelési útmutató

ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 10 pont) 1. Egy filmben a következő képkockával jellemezhető beállítást (A) látjuk:

3 pont

Az alábbi három képkocka (frame) az (A) beállítást követő (B) beállításból való:

B/1. frame

B/2. frame

írásbeli vizsga 1412

2 / 15

2014. október 20.



B/3. frame a) Jelölje meg (húzza alá), milyen gépmozgásra volt szükség ahhoz, hogy ezek a frame-ek szerepelhessenek a snittben! 1 pont svenk, fahrt, kran (daruzás) b) Figyelje meg a (B) beállítás szerkezetét, a cselekmény menetét! A kameramozgás során változik a nézőpont. Megfigyelései alapján határozza meg és aláhúzással jelölje, milyen típusba sorolható az B/1. és B/3. frame! 2 pont B/1. frame: objektív, társított, szubjektív, szerzői B/3. frame: objektív, társított, szubjektív, szerzői Helyes válasz: a) fahrt; b) B/1. frame: szubjektív; B/3. frame: objektív. 2. Legalább két-két funkciót megnevezve fogalmazza meg, mi a szerepe az epizódtípusú és a fordulattípusú jeleneteknek a filmi elbeszélésben!

4 pont

Helyes válasz: Epizódtípusú jelenetek szerepe: 1-1, maximum két pontot kap a vizsgázó tartalmában az alábbiak szerint megfogalmazott válaszok esetén – a szereplők cselekedetei okainak, motivációinak felépítése, bemutatása; – a szereplők karakterrajzának árnyalása; – a cselekmény pontosabb megértésének segítése, háttér-információinak adagolása; – a cselekmény világának részletesebb, elmélyültebb bemutatása.


3 / 15

2014. október 20.



Fordulattípusú jelenetek szerepe: 1-1, maximum két pontot kap a vizsgázó tartalmában az alábbiak szerint megfogalmazott válaszok esetén – alapvető változást hozni a cselekmény menetében; – alapvető változást hozni a szereplők sorsában. 3. Figyelmesen olvassa el a következő állításokat!

3 pont

a) Minél nagyobb a távolság a média által közvetített vélemény és a befogadó véleménye között, annál kisebb a véleményváltozás valószínűsége. b) Azoknak, akik sokat tévéznek, jobban hasonlít a világképük a tévében közvetített világképhez. c) A média azáltal gyakorol hatást az emberek véleményére és viselkedésére, hogy egyfajta véleményklímát teremt: elhiteti velük, hogy a domináns közvélemény másként gondolkodik, mint ők. Állapítsa meg az egyes állításokról, hogy azok a médiának korlátozott vagy meghatározó-domináns hatást tulajdonítanak-e a befogadók befolyásolásával kapcsolatban! A helyes választ jelölje „x”-szel a táblázatban! meghatározó-domináns a) állítás b) állítás c) állítás

korlátozott x

x x

Helyes válasz: a) korlátozott; b) meghatározó-domináns; c) meghatározó-domináns.


4 / 15

2014. október 20.



SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 25 pont) 4.

2 pont

a) Hol (a világ mely részén, melyik országban) játszódik a látott filmrészlet? 1 pont b) A részlet két konkrét jelzésével igazolja válaszát! 1 pont Helyes válasz: a) Amerikai Egyesült Államok (elfogadható válasz: Amerika; Észak-Amerika) b) 1 pontot kap a vizsgázó, ha a következő megfigyelésekből (vagy más, a részlet alapján releváns indoklásból) legalább kettő helyesen szerepel válaszában: – többször is az amerikai zászló polgárháborúban használt unionista változatát látjuk lobogni; – az egyenruhák jellegzetesen az északi és déli hadsereg eltérő sötét és világos öltözetét idézik; – a részlet végén felolvasott levél angol nyelven fogalmazódott; – a felolvasott levélben a transzamerikai vasútvonal építéséről esik szó; – a levélből közelképeken is látható részlet, és Lincoln elnök képmásával nyomott százdolláros esik ki. 5. Keressen három olyan konkrét mozzanatot, jelzést, amelyek a részlet nyitó és középső szakaszának cselekménybeli/kronológiai kapcsolódását, folytatódását igazolják/ bizonyossá teszik!

3 pont

Helyes válasz: 1-1, összesen 3 pont adható a következő megfigyelésekre (vagy a részlettel igazolható más, úgyszintén helyes észrevételekre): – az első (csatatéri) blokkban végig szereplő szakállas tisztet látjuk a táborba belovagolni és jelentéstételre vonulni; – a nyitó részben is látható hatalmas (és feltehetően a megfigyelő berendezést tartalmazó) bőrtáska ott van a szakállas tisztet kísérő másik szereplő hátán; – a táborba begördülő ponyvás sebesültszállító szekeret láttuk a csatéren az első blokk végén; – a táborba érkező sebesültszállító szekéren a nyitó szakaszban a fán megsebesült fiatal katonát ismerjük fel; – szintén ezzel a szekérrel érkezik a táborba a kalap nélküli magas és szakállas katona, aki jól felismerhetően az első szakaszban vakmerően viselkedő katona/tiszt; – a részlet első blokkja a sötét egyenruhás (északi/unionista) katonák győzelmével ért véget, és a következőkben az ő pihenésüket, és részben ünneplésüket/mulatozásukat ábrázolja a részlet. 6. Legalább két megfigyeléssel igazolja, hogy a részlet első blokkja szinte folyamatosan érzékelteti a nézővel, hogy képet néz!

2 pont

Helyes válasz: 1-1, maximum két pontot kap a vizsgázó abban az esetben, ha helyesen nevez meg (vagy ír körül) az alábbiak közül legalább két megoldást:


5 / 15

2014. október 20.



– belső keret használata; – maszkolás alkalmazása; – a szereplő műszeren keresztül nézi a tájat; – a műszer szálkeresztje megjelenik a filmképen; – a szereplő maga is néz, megfigyel. 7. Az alábbi, számokkal felsorolt megállapításokat, formai-tartalmi jegyeket sorolja be (a táblázatban jelölje „x”-szel) aszerint, hogy a filmrészlet mely szakaszát jellemzik leginkább!

3 pont

1. hosszú beállítás és belső montázs alkalmazása 2. epizodikus mozzanatokat halmozó, semleges, leíró nézőpontú ábrázolás 3. kisebb-nagyobb tér-időkihagyásokkal dolgozó lineáris montázs 4. klasszikus, hangsúlyos nézőpontváltásokkal dolgozó montázs 5. dokumentumfilmszerű megoldásokat alkalmazó megfogalmazás 6. lélektani motivációkra, karakterekre hangsúlyosan utaló ábrázolás nyitó szakasz 1. 2. 3. 4. 5. 6.

x x

középső szakasz 1. x 2. x 3. 4. 5. 6.

záró szakasz 1. 2. 3. 4. 5. 6.

x x

Helyes válasz: A nyitó szakaszra a 3, 5; a középső szakaszra az 1, 2; a záró szakaszra a 4, 6 megállapítás igaz. Amennyiben a vizsgázó válaszai a filmrészlet szakaszainak mindkét jellemzőjét hibátlanul, helyesen jelölték meg, akkor szakaszonként 1, összesen 3 pont adható. 8. Keressen legalább három formai és tartalmi összefüggést a részlet és az alábbi dagerrotípiák között! Mindkét képre legalább egyszer hivatkozzon! a)

b)

(1837)


3 pont

6 / 15

(1844)

2014. október 20.



Helyes válasz: – a részlet hasonló keretezési megoldást használ, mint az a) képen látott; – a fénymaszkok, a fényvágás/ a fény kezelése is az a) kép formai megoldásaival rokonítja a részletet; – a b) képen Petőfi látható, a részletben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emigránsai szerepelnek; – a b) kép sérült felülete hasonlít a film egyes szakadozó, roncsolt részleteire. Minden helyes válaszért 1-1, összesen 3 pont adható. Ha a vizsgázó csak az egyik képre hivatkozik, három helyes válasz esetén is maximum 2 pontot kaphat. 9. Nevezze meg a részletben látható villanások legalább két, eltérő funkcióját!

2 pont

Helyes válasz: 1-1, maximum két pontot kap a vizsgázó abban az esetben, ha felismeri, hogy a villanások a következőkre utalnak: – robbanások; – az alkotó által alkalmazott stilizációs eszköz, a kép tudatos roncsolása; – az egyes beállítások kapcsolódásának, a vágásnak újszerű, egyedi megoldása. 10. 6 pont „A felborzolt felület alatt végig érezhető egy megtagadott kalandfilm jelenléte” – írta Erdély Miklós képzőművész, filmrendező és író a látott részletet tartalmazó filmről. Három-három különböző jellegű érvvel (motívumok: tárgyi világ/szereplők; a cselekmény menete/helyzetek; formanyelvi eszközök) értelmezze/igazolja a fenti állításban aláhúzott szavakat! a) „kalandfilm” b) „megtagadott” Helyes válasz: a) 1-1, maximum három pontot kap a vizsgázó akkor, ha eltérő jellegű (motivikus, cselekményvilág és formanyelvi) érvekkel igazolja a film „kalandfilm” jellegét az alábbiak (vagy más, a részlettel igazolható egyéb megfigyelések alapján: – lovas katonák karddal, fegyverrel, ágyúval (motivikus); – katonai tábor (motivikus); – hősiesnek tűnő szembeszállás az ellenséggel a részlet elején (cselekményvilág); – a sebesültek mentése (cselekményvilág); – a kalandfilmekben megszokott/tipikus szenvedés- és szórakozásképek a katonák életéből (cselekményvilág); – a vasútépítés mint új munka, mint új kaland ígérete (cselekményvilág); – a harcot /harcteret mutató nagytotálok alkalmazása; a főszereplőket /egyes szereplőket jobban kiemelő, a teret velük bejáró látványszervezés (formanyelv); – a csata, a harctéri események menetét többé-kevésbé folyamatában ábrázoló montázs, vágás (formanyelv).


7 / 15

2014. október 20.



b) 1-1, maximum három pontot kap a vizsgázó akkor, ha eltérő jellegű (motivikus, a cselekményvilágot jellemző és formanyelvi) érvekkel igazolja, hogy a film mégsem lehet kalandfilm az alábbiak (vagy más, a részlettel igazolható egyéb megfigyelések alapján: – a teodolit (a jelenetben látható megfigyelőműszer) gyakran indokolatlanul alkalmazott szálkeresztjének és magának a teodolitnak hangsúlyos jelenléte az adott szituációban nem tekinthető tipikus kalandfilmes jelenségnek (motivikus); – nem tipikus kalandfilmes megoldás egy higgadt, mérnöki munkát végző filmhős szerepeltetése a harctéren (motivikus); – a háborús jelenetek helyenként szinte véletlenszerűnek tűnnek, esetlegesek; a kontextus nélküli vakmerőség képei (a karba tett kézzel álló katonát láttató jelenetek) (szituatív, cselekményvilág); – a fiatal katona sebesülése csak töredékesen, a cselekmény fősodrán kívül, a cselekmény perifériáján érzékelhető (szituatív, cselekményvilág); – a jelenet talált dokumentum/„filmlelet” jellege: a kép-és hanganyag erős manipuláltsága/stilizáltsága/roncsolásai idegenek a tipikus kalandfilmek látvány- és hangzásvilágától (formanyelv); – az erősen értelmező jellegű, hatáskeltően ellenpontozó zenehasználat sem tekinthető jellegzetes kalandfilmes megoldásnak (formanyelv). 11. A filmrészletre egyformán jellemző a karakteresen dokumentumfilmszerű és a hangsúlyosan fikciós, játékfilmes eszközhasználat. A részlet egészének megoldásai alapján 2-2 helytálló megfigyeléssel igazolja ezt az állítást!

4 pont

Helyes válasz: 1-1, összesen 2 pont adható, ha a vizsgázó helyesen veszi észre például a következő dokumentumfilmes megoldásokat: – szokatlanul hosszan kitartott, vágatlan felvételek alkalmazása; – a kameravezetés többször „hibásnak” tűnik (pl. életlenség), az első, harctéri blokkban gyakori az eseményekre folyamatosan reagáló kézikamerázás; – a kamera csak meg-megtalálja az eseményeket, nem „beavatott”. – a filmkészítő a hanganyagot úgy használja, mintha az eredeti hangfelvétel lenne; – a filmkészítők képekben és hangban is az események múlt idejét idéző,„megviseltségre” utaló roncsolásokat és rontásokat (kiégő kép, nyersfilmes képminőség, alig hallható, torz vagy zajos hang stb.) alkalmaznak, különösen a részlet első blokkjában. 1-1, összesen további 2 pont adható, ha a vizsgázó helyesen veszi észre például a következő játékfilmes megoldásokat: – a dokumentumfilmet idéző képi és hangi minőségek ellenére gyakori az események hagyományosan játékfilmes, változatos plánokra és nézőpontváltásokra építő feldolgozása (pl. a fán megsebesülő katona kimenekítése vagy a sátorbeli párbeszéd); – a határozott szerzői jelenlétre utal a képen mozgatott szálkereszt alkalmazása; – a leghosszabb, belső montázzsal megoldott snittbe kétszer is idősíkváltást idéző, értelmezést kívánó asszociatív módon vágnak bele egy-egy esti fényviszonyok között felvett tábortűzi jelenetet; – a zenehasználat egyértelműen értelmező-kommentáló jellegű; – néhány szereplő mozgása, gesztusai erősen eltúlzott, teátrális hatást keltenek,


8 / 15

2014. október 20.



hangsúlyozottan jelzésszerűek, stilizáltak (pl. a csatatéren provokatívan mozgó tiszt vagy a fán megsebesült megfigyelő katona, de Balogh dadogása is ilyen hatást kelt); – az időszervező montázs alkalmazása, az események összefüggő, folyamatos, kronologikus láncolata különböző beállítástípusok (szubjektív, társított, leíró) alkalmazása, váltakoztatása; – a szöveg palimpszeszt (felülírás)-jellege: a némafilm korszakának, a régi nyersanyag használatának az imitálása.


9 / 15

2014. október 20.



MÉDIA (maximum 15 pont) a) Nevezze meg, hogy funkciójuk szerint milyen két csoportba sorolhatók a reklámok! Sorolja be az alábbi reklámokat a megfelelő csoportba! 2 pont b) Értelmezze a 2., a 3., a 4. vagy az 5., továbbá a 7. sorszámú reklámokat néhány mondatban! Állapítsa meg, milyen alapvető hatásmechanizmusra építenek az adott reklámok! 10 pont c) A reklámok csoportosítása és elemzése alapján fejtse ki, miért és miként szolgálhatja és kritizálhatja egyaránt a reklám a fogyasztói társadalmat! 3 pont

1.


10 / 15

2014. október 20.



2.

3.


11 / 15

2014. október 20.



Egy új otthon alapjai 4.

„Az egyik gyerek valami olyasmit tart, ami be van tiltva Amerikában, hogy megvédjük őket. Találd ki, melyik.” A gyerekek biztonsága érdekében nem árulunk Kinder-tojást. És mi van az automata fegyverekkel? (Az apró játékdarabok fulladást okozhatnak a kisgyerekeknél.)

5.


12 / 15

2014. október 20.



6.

7. írásbeli vizsga 1412

13 / 15

2014. október 20.



Helyes válasz: a) reklámok funkció szerinti csoportosítása: A vizsgázó 1 pontot kap a reklámcsoportok alábbiak szerinti (vagy más, de lényegi) csoportjainak megnevezéséért. További 1 pontot pedig a mellékelt reklámok helyes besorolásáért. (Hiányos vagy hibás besorolás esetén nem jár pont). A reklámok két csoportja a termék és/vagy szolgáltatás reklám, illetve a társadalmi célú reklám. (Az első funkciója, hogy rábeszélje a potenciális vásárlót a reklámozott termék vagy szolgáltatás fogyasztására. A társadalmi reklám funkciója, hogy valamely káros jelenségre és/vagy a közösség számára fontos problémára irányítsa a figyelmet, állásfoglalásra – például együttérzésre, elutasításra – késztessen.) A termék és/vagy szolgáltatás reklámokra példa a 2.¸az 5. és a 6. sorszámú reklám. A társadalmi célú reklámokra példa az 1.; 3.; 4. és a 7. sorszámú reklám. b) reklámok értelmezése, hatásmechanizmusa A vizsgázó reklámonként 1 pontot kap az alábbiak szerinti (vagy más, de releváns) értelmezésért. További 1 pont jár az adott reklám hatásmechanizmusának alábbiak szerinti (vagy más, de helyes) megállapításáért. A részfeladat tartalmi kifejtésére kapható maximális pontszám tehát 4x2, maximum 8. További 1-1, összesen maximum két pontot kaphat a vizsgázó az egyes reklámok értelmezésének és a hatásmechanizmusának helyes megfogalmazásán túl abban az esetben, ha egy-egy, legalább két reklámplakát esetében, plakátonként legalább két, egymástól érdemben különböző, önmagában is érvényes megfigyeléssel indokolja állítását (akár a reklámplakát jelentésére, akár annak hatásmechanizmusára vonatkozóan). A 2. reklám a Volkswagen Beetle (’bogár’) típusú autómárkájának termékreklámja. A reklám a Beetle-Beatles asszociációra épít, és ezt megerősíti azzal, hogy a reklámképen látható kocsik – éppen úgy négyen, mint a Beatles együttes tagjai, ugyanúgy egy zebrán állnak, mint a Beatles klasszikus Abbey Road című albumán, ahol John, George, Paul és Ringo megy át egymás mögött a zebrán. A hatásmechanizmus tehát a reklámozandó termékkel kapcsolatosan valami minőségire, értékesre és egyúttal ismert, népszerű dologra asszociáltatni a fogyasztót. A 3. reklám az emberhez méltó élet alapvető dolgait is nélkülöző, rászoruló bennszülött kezébe adott méregdrága márkás pipereszerrel a felesleges fogyasztásra hívja fel a figyelmet, vagyis társadalmi célú ellenreklám. A reklámötlet hatásmechanizmusa az össze nem illő dolgok összekapcsolása általi provokáció, elgondolkodtatás. A 4. reklám célja is a sokkolás. A reklám egy súlyos társadalmi problémára, a könnyű fegyverviselésre és annak mindenki által ismert drámai következményeire hívja fel a figyelmet. Annak tudatosítása, hogy Amerikában a gyerekek nem juthatnak Kinder-csokihoz (mert féltjük őket, hiszen lenyelhetik az apró játékdarabokat), de könnyedén hozzájuthatnak automata fegyverekhez. Vagyis a reklámhatás a veszélyforrások összehasonlítására, a tiltások


14 / 15

2014. október 20.



össze nem mérhető veszélyességében rejlő ellentmondásra/feszültségre, az abszurditás meglepetésére épít. Az 5. reklám a művészettörténet egyik legismertebb, ikonikus alkotását használja fel a legpatinásabb farmermárka reklámötlet alapjaként. A vékony lepellel borított, vagyis felöltözött Úr Levi’s farmert nyújt teremtményének, az első embernek, Ádámnak, hogy fedje el mezítelenségét. A reklámhatás részben itt is az értékeshez (sőt a transzcendens, a végső értékhez, a teremtés vallásos értelmezéséhez) kapcsolja a terméket (s nem mellékesen Michelangelo halhatatlan remekművéhez), másrészt meghökkentő módon a funkcióhoz, a Levi’s is nadrág, amely a méltó öltözet. A 7. reklám lényegileg ugyanarra a működésmódra szervezett, mint a 2., azzal az eltéréssel, hogy nem pozitív, hanem negatív asszociációt kelt, lévén dohányzás ellenes társadalmi célú reklám. c) A reklám szolgálhatja és kritizálhatja a fogyasztói társadalmat, mivel: A vizsgázó 1 pontot kap, amennyiben válasza tartalmazza, hogy a reklám a fogyasztói társadalom lényegét fejezi ki, mert a választásra és a választhatóságra épül, a választás szabadságán alapszik. További 1 pont jár a helyes válaszért, amennyiben a válaszadó helyesen fejti ki, hogy a társadalmi célú reklámok egy része éppen a felelőtlen, felesleges és egyes esetekben veszélyekkel is járó fogyasztásra, illetve a reklámozás anomáliáira, például a megtévesztésre hívja fel a figyelmet. További 1 pontot kaphat a vizsgázó a megfogalmazás minőségéért.


15 / 15

2014. október 20.

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Recommend Documents