MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2012. október 24.

Mozgóképkultúra és médiaismeret

középszint Javítási-értékelési útmutató 1211

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Mozgóképkultúra és médiaismeret — középszint

Javítási-értékelési útmutató

ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 10 pont) 1. 3 pont Kapcsolja össze a következő technikai képrögzítéssel kapcsolatos formaképző eszközöket a mellékelt képekkel! Azt a képet jelölje valamely fogalomhoz, amelyen annak használata a legmarkánsabban érvényesül a három kép közül, és indokolja választását! a) mélységélesség – mint formaképző eszköz; (1 pont) b) alsó gépállás – mint formaképző eszköz; (1 pont) c) hosszú expozíciós idő – mint formaképző eszköz! (1 pont)

1.

2.

3.

Helyes válasz: 1-1, összesen három pontot kaphat a vizsgázó a fogalmak és a képek helyes összekapcsolása, valamint az alábbiak (vagy bármely ezzel megegyező értelmű releváns) indoklás esetén (pontot csak a helyes összekapcsolás és a helyes indoklás együttese ér): a) 2; a kép az előtérben álló életlen sziklatömb, az élesre állított, középtérben elhelyezett motoros és az életlen városháttér mélységben tagolt kompozíciójára épül, melyet a mélységélesség sajátos alkalmazásával ér el a képkészítő; b) 3; a kép megformálásának alapeszköze az ugródeszka alatt elhelyezett kameraszemszög alkalmazása, mellyel a kép készítője a repülés érzetét erősítette; c) 1; a kép készítése során hosszú expozíciót kellett alkalmazni, csakis ilyen módon jöhetett létre a száradó harisnyák bemozdulásos életlensége. 2. „A ………………………………….. nemcsak egy stílusirányzat, hanem egyrészt bizonyos értelemben a némafilm lehetőségeinek betetőzése, másrészt alapvető filmműfajok megteremtője, harmadrészt a film azóta is használatos alapvető kifejezésformáinak forrása, negyedrészt egyik ritka találkozási pontja tömegfilmnek és művészfilmnek. Ezen kívül az első egységesen jelentkező filmi stílusirányzat, valamint film és képzőművészet első és azóta is egyetlen nem experimentális és nem avantgard jellegű találkozása.”

írásbeli vizsga 1211

2 / 11

3 pont

2012. október 24.



a) Írja a kipontozott helyre annak a filmművészeti stílusirányzatnak a megnevezését, amelyre a fenti idézet vonatkozik! (1 pont) (Forrás:http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=5820)

b) Nevezzen meg legalább két alkotót és művet, amely a szóban forgó stílusirányzathoz sorolható! (2 pont) Helyes válasz: a) Német expresszionizmus; b) például Wiene: Dr. Caligari; Murnau: Nosferatu; Murnau: Az utolsó ember; Lang: Metropolis. 3. 4 pont Soroljon fel legalább négy olyan tényezőt, amely a konkrét szövegen túl befolyással van arra, hogyan választ, és miképpen értelmez a befogadó valamely médiaszöveget! Az egyes szempontokat röviden indokolja is! (4 pont) Helyes válasz: 1-1, maximum négy pontot kaphat a vizsgázó, amennyiben az alábbiak szerint (vagy más, a befogadást ténylegesen befolyásoló) szempontokat nevez meg, és azt helyesen indokolja: – a befogadó neme (a nők és a férfiak többnyire részben eltérő műsortípusokat és műfajokat kedvelnek – például a szappanoperákat jellemzően többségében a női közönség, a sportműsorokat és a hírműsorokat inkább a férfiközönség választja; a nemi identitással összefüggésben a férfiak és a nők gyakran más-más karaktereket kedvelnek vagy utasítanak el); – a befogadó életkora (a gyártók gyakran kifejezetten bizonyos korcsoportoknak szóló szövegeket kínálnak – például a gyerekműsorok; a számítógépes játékok megítélése, értelmezése pedig markánsan függ a befogadó életkorától); – a befogadó iskolai végzettsége (a tájékozottabb, magasabb kulturális kompetenciával rendelkező befogadó szövegválasztási gyakorlata eltérhet az iskolázatlanabb közönségétől, gyakrabban tájékozódik több (média)forrásból, és többnyire pontosabban, árnyaltabban értelmezi a szövegeket, mint aki kevésbé tanult); – a befogadó társadalmi helyzete (attól függően, hogy a befogadó a társadalom melyik szegmensében él – például valamely kisebbség tagja-e –, szövegválasztását és valamely konkrét médiaszöveg jelentésének megállapítását ez erősen motiválja, befolyásolja, mert érzékenyebb az őt személyesen is érintő problémákra, megfogalmazásokra, vagy éppen előítéletes az adott médiaszöveggel kapcsolatban); – a befogadó ízlése (egy horrorfilm-rajongó tinédzser egészen más – akár ironikus, humoros – jelentéssel ruházza fel az adott művet, mint a műfajt kevéssé ismerő és értő filmnéző); – a befogadó neveltetése, értékrendje (ugyanaz a szöveg egészen más morális kontextusba kerül például egy nagyvárosi környezetben élő vallástalan befogadó számára, mint egy hagyományos parasztcsaládból származó, falun élő, hívő közönségnek).


3 / 11

2012. október 24.



SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 25 pont) 4. a) Nevezze meg az alábbi képeken látható öt szereplőt! (Névvel vagy a foglalkozás megjelölésével!) (1 pont)

6 pont

b) Nevezze meg vagy röviden írja le, ki milyen kapcsolatban áll a másik négy szereplővel! (3 pont) c) Hasonlítsa össze az első képen látható fehérkalapos és a második képen látható bajszos figurát! Legalább két megfigyeléssel igazolja, hogy a két karakter ellenpontja egymásnak! (2 pont)

Helyes válasz: a) Az első képen látható kocsiban ülő szereplők Thelma, Louise és a stoppos fiú (elfogadható, ha a vizsgázó a színész nevével utal a karakterre, a figurát Brad Pitt alakítja, ahogyan az is, hogy egyetemistának nevezi). A másik képen a nyomozó és Darryl látható. A helyes és teljes válaszért 1 pontot kap a vizsgázó.


4 / 11

2012. október 24.



b) – Thelma és Louise barátnők és bűntársak (a bűntársi viszony felismerése a megoldás értékelésénél nem követelmény); – Thelma és Darryl férj és feleség (házastársak); – Thelma vonzódik a stoppos egyetemistához (tetszik neki a srác), a Brad Pitt alakította karakternek tetszik a nő, de inkább csak megszokásból és/vagy számításból teszi neki a szépet; – Thelma és Louise nem ismeri a nyomozót, a nyomozó személyesen nem ismeri a nőket, de egyre több adattal rendelkezik róluk; – Louise ismeri Darrylt, és nagyon rossz véleménnyel van róla, ám az a részletből nem derül ki, Darryl milyennek látja Louise-t; – Louise számára érdektelen a stoppos fiú, Thelma kedvéért veszi fel, hasonlóan a srác számára is meglehetősen érdektelen az idősebb nő, Louise; – a nyomozó és a stoppos fiú nem ismerik egymást, nem is tudnak egymás létezéséről; – Darryl szeretné levegőnek nézni a nyomozót, aki azonnal látja, hogy Thelma férje éretlen, beképzelt, infantilis alak. A vizsgázó nem kap pontot, ha a válaszból nem derül ki egyértelműen, hogy felismerte volna, miszerint Thelma és Louise barátnők, valamint Darryl Thelma férje. 1-1, összesen maximum három pontot kap a vizsgázó, ha – Thelma Louise-zal, Darryllel és a stoppos fiúval való viszonyát helyesen fogalmazza meg; – ha Louise Darryllel és a stoppos sráccal való viszonyát is helyesen értelmezi; – ha a stoppos fiú Thelmával alakuló kapcsolatát jól ragadja meg, továbbá helyesen értelmezi a nyomozó sajátosan alakuló kapcsolatát a gyanúsítottakkal. c) Helyes válasz: 1-1, maximum kettő pontot kap a vizsgázó, ha a két karakter között két ellentétpárt bemutat – például az alábbiak szerint (vagy más, a részlettel igazolható módon): – A fehér kalapos fiú fiatal és kimondottan jóképű fickó, a bajuszos figura, Darryl középkorú, átlagos, cseppet sem vonzó küllemű férfi; – A fiú személyisége vonzó Thelma számára, Darryl már régóta inkább taszítja; – A fiú rejtelmes és izgalmas karakter, aki a semmiből kerül elő, míg Darryl az unalmas lakásban gumipapucsában a pizzát taposva esetlen, infantilis, sőt komikus fajankó; – A fiúnak gyors a helyzetfelismerő-képessége, Darryl ezzel szemben szinte fel sem fogja, mit mond neki a nyomozó, mi történik vele. 5. 4 pont A részletben több – önmagában semleges – környezeti elem, helyszín, motívum az adott filmbeli helyzetben baljóslatúvá, fenyegetővé válik. Soroljon fel ezek közül kettőt, és indokolja meg, hogy a filmes ábrázolásmód mely eszközei alakítják az adott helyszínt, motívumot fenyegetővé! (4 pont)


5 / 11

2012. október 24.



Helyes válasz: 1-1, összesen 2 pontot kap a vizsgázó például az alábbiak (vagy a részlettel alátámasztható egyéb helytálló) megfigyelései közül kettőre és további 1-1, összesen két pontot azok helyes értelmezésére: – a földútnál a nők előtt áthaladó vonat; az erős hanghatás és a hangsúlyos alsó gépállásból fényképezett súlyos tömege miatt; – a permetező repülőgép; mert szokatlanul hosszan és szubjektív légi felvétel perspektívájából látjuk távolodni az úton haladó nőktől, ráadásul a gép zaja és a levegőben zúgó szél az egész részlet legfelszabadultabb jelenetét, az autórádióval együttes éneklést szakítja meg (a kép utalás Alfred Hitchcock Észak-északnyugat című filmjének egyik veszélyes akciós jelenetére); – a lerobbant útmenti ház, ahol a stoppos fiút végül felveszik a kocsiba, mert az épület lepusztult és az egész környezete sivár, kietlen és elhagyatott; – az olajkutak-olajmező a részlet végén, mert az addig napfényes táj hirtelen sötétté válik, és mert a főszereplők autója elveszik a fenyegetően bólogató hatalmas fémszerkezetek között, hiszen ide a rendőrök előli bujkálás miatt hajtanak le; – az elsötétített rendőrségi irodahelyiség, mert a félhomály miatt nyomasztó a hangulat, és ijesztőnek tűnik az ott a számítógép előtt ülő nyomozó ellenfényben feltűnő közelije; – a villanypóznákkal sűrűn szegélyezett, lefele tartó út – a rendőrök miatti letérés és a részlet egyéb menekülésre utaló jelzései, információi után egyértelműen a két nő sarokba szorítottságát, üldözöttségét hangsúlyozó motívum az út egyébként szabadságot és mozgást közvetítő karaktere ellenére.

6. a) A film adott részletét jellemző cselekménysor és más formanyelvi jegyek alapján határozza meg, hogy a filmelbeszélés mely szerkezeti egységében helyezkedik el a látott részlet! (1 pont)

5 pont

b) Megállapítását legalább négy érvvel indokolja, támassza alá! (4 pont) Helyes válasz: a) 1 pontot kap a vizsgázó, amennyiben helyesen állapítja meg, hogy a részlet a történet kibontakozás szakaszából származik (nem adható pont, ha a vizsgázó az adott részletet az expozíció, a tetőpont vagy a lezárás részeként határozza meg, de jár a pont akkor, ha a válasz egyértelműen az elbeszélő szerkezet középrészére vonatkozik akkor is, ha azt bonyodalomnak vagy tárgyalásnak nevezi meg); b) 1-1, összesen 4 pont adható minden az alábbiak (vagy a részlet jelzéseivel alátámasztható egyéb helyes) megfigyelésre, érvre: – a nők láthatóan idegen környezetben és nem az általuk ismert vidéken vagy településeken autóznak, vagyis valahonnan elindultak, és még nagy út áll előttük (Mexikóba tartanak); – Thelma a részlet elején egy telefonfülkéből jön ki; a motívumnak csak akkor van értelme a cselekményszervezés szempontjából, ha van előzménye a férj, Darryl felhívásának; – a Mexikóba vezető útvonal megtervezéséről szóló éles vitában Louise a menekülés okaként egy általa elkövetett gyilkosságot nevez meg, ez jellemzően előzmény vagy az expozíció eleme a film elbeszélő szerkezetében; – előzmény a fiatalabb nő rossz házasságára vonatkozó elbeszélése (vagy az első vitában a férjével való telefonálásra tett utalása) is, mivel indokolja, hogy miért jött el otthonról, a férje mellől;


6 / 11

2012. október 24.



– a részletben kétszer is szóba jön Mexikó mint távolabbi és Oklahoma City, mint közvetlen úti cél, miközben a részlet végén is a nyílt országúton látjuk a főszereplőket, vagyis nem a lezáró részt látjuk; – a nyomozó összes lépése a folytatásra utal, célja egyértelműen a két nő úti céljának kiderítése és a nők megtalálása.

7. 3 pont Figyelje meg a párbeszédekben a múltra tett utalásokat! Milyen időszakokat, mely három eltérő időréteget jelölnek meg ezek az utalások, a jelenbeli eseményeket valamilyen módon befolyásoló, múlt időben zajló események! (3 pont) Helyes válasz: 1-1, összesen 3 pontot kap a vizsgázó, amennyiben helyesen jelöli meg, hogy a részlet párbeszédeiben a múlt idő háromféle rétege bukkan fel: – a közvetlen múlt idő, a még aznap vagy a tegnap; erre utal a Louise által említett gyilkosság, ami miatt menekülniük kell; – a közelmúlt; erre utal Thelma házasságának válságáról és férjétől történő elhidegüléséről szóló számos jelzés, valamint a Louise életére utaló jelek (például az üres lakás és a gyorséttermi munkahely), mindez az útnak indulás motivációjaként értelmezhető; – a régmúlt, amikor történt valami felkavaró, egész életére kiható Louise-zal Texasban, erre utal Louise heves reagálása és a rendőrség emlegetése az üggyel kapcsolatosan. 8. 3 pont A részletben főszereplő nők több jellegzetes női szerepmintát élnek és idéznek meg. Nevezzen meg ezek közül hármat, és indokolja is megfigyeléseit! (3 pont) Helyes válasz: 1-1, összesen 3 pont adható a következő (vagy ezekhez hasonlóan a részlettel alátámasztható egyéb) női szerepekre, ha azok a vizsgázó válaszában kellően alátámasztottak: – klasszikus háziasszony és alárendelődő feleség: Thelma eddigi női szerepe egy birtokló férfit kiszolgáló, hiányérzettel küzdő, szexuálisan tapasztalatlan, „rendes”, ám a kapcsolatba máris belefáradt nő figuráját rajzolja meg; – csábító nő: Thelmának a stoppos fiúval folytatott flörtje azt jelzi, hogy az alárendelődés után ezen az úton igyekszik megélni, kipróbálni, megtapasztalni nőiségét és annak a férfiakra gyakorolt vonzását; – lázadó, öntudatos és autonóm nő: Louise karaktere, aki maga határoz, és nem tűri a férfierőszakot; – dolgozó nő (közvetetten ábrázolt szerep): a nyomozó Louise munkahelyén is megfordul, és a nő lakása is a világban való önálló, kemény munkával való boldogulásra utal.


7 / 11

2012. október 24.



9. 4 pont a) Jelölje meg aláhúzással, hogy a látott részlet alapján milyen filmtípus vagy műfaj markáns jellemzőit fedezi fel a filmben az alább felsoroltak közül! Legalább hármat jelöljön meg! (1 pont) Kémfilm, feminista film, katasztrófafilm, utazásos kalandfilm (road-movie), film noir, vígjáték, melodráma, bűnfilm, akciófilm, horror, western, történelmi film b) Nevezzen meg egy-egy különösen jellemző műfaji jegyet a három felismert műfaj esetében! (3 pont) Helyes válasz: a) A vizsgázó 1 pontot kap, ha legalább hármat aláhúz a következő műfajok közül: road-movie; bűnügyi film; feminista film, melodráma, western, vígjáték. b) a vizsgázó 1-1, összesen maximum 3 pontot kap, amennyiben helyesen fejti ki, hogy a film: – részben road-movie, mert a főszereplők idegen környezetben utaznak/menekülnek, veszélyt, kalandot és a változást helyzetükben az utazás során megélt helyzetek hoznak, másfelől a kompozíciók, a gyakori gépmozgás, fahrt-használat, a külső jelenetek dominanciája is a road-movie filmek jellemzője; – részben bűnügyi film, mivel egy gyilkosság tetteseinek menekülése és az utánuk induló hajsza szervezi részben a cselekményt oly módon, hogy a tettesek személyisége árnyaltan kerül bemutatásra, másfelől a hangulatfestő eszközök alkalmazása, a félelmet, veszélyérzetet ébresztő motívumok, hangok és fények a bűnfilm kelléktárát is jellemzik; – részben feminista film, amennyiben a női tekintet, a nők látásmódja, kommunikációja dominálja a részletet; – részben melodráma, mivel a Thelma, Darryl és a stoppos fiú hármasa egy drámai vég felé tartó szerelmi szenvedélyfilm vonásait is felidézi; – a filmrészletben fel-felbukkannak westernes áthallások, az olajkitermelés környezete, de a stoppos fiú karaktere és a kemény, önálló nők egyaránt feltűnhetnének egy kései westernfilmben, noha a műfaj alapjegyeit a részlet nem mutatja (pont csak abban az esetben jár, ha a vizsgázó indoklásából kiderül, hogy nem westernfilmről, csupán westernfilmes áthallásokról beszél); – hasonlóképpen használ az alkotó vígjátéki elemeket, elsősorban Darryl figurájának megrajzolásában és az autós párbeszédben, de a jelenet alapkaraktere mégsem vígjátéki.


8 / 11

2012. október 24.



MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont) 10. 15 pont Nevezzen meg az alábbi képekkel jelzett műsortípusok közül legalább hármat, majd érveljen amellett, hogy a szóban forgó műsortípusokra egyaránt érvényesül a sorozatelv! (6 pont)

a)

b)

c)

d)


9 / 11

2012. október 24.



e) Írjon rövid esszét Minden sorozattá válik, vagy ami nem, az nem képernyőképes címmel, amelyben értelmezi és elemzi a sorozatelv érvényesülését, mint alapvető médiajelenséget! (9 pont) Helyes válasz: 2-2-2, összesen hat pontot kap a vizsgázó, ha a képekkel jelölt műsortípusokat helyesen nevezi meg, és az alábbiak szerint – vagy más, hasonlóan érvényes indoklással – bizonyítja a sorozatelv érvényesülését az adott műsortípus esetében (egy-egy helyesen megnevezett műsortípusra egy-egy pont, a helyes indoklásokra úgyszintén műsortípusonként egy-egy pont adható): a) sportműsor: A sportműsorokban csak látszólag az éppen folyó verseny eredménye a lényeges a néző számára. Valójában a főszereplőket, a sportoló-és edző sztárokat követi a néző az újra és újra ismétlődő, sorozatszerűen, előre tervezhető műsorhelyeken és időpontokban látható-hallható közvetítésekben, ahol a sportélet szereplői hosszabb versenysorozatok, bajnokságok és pályafutások kontextusának új-és újabb epizódjában jelenik meg. A közönség azokra a narratívákra, eseményekre, információkra éhes, melyeket sorozatszerűen szállít a média, hogy a sportipar arra alkalmas szereplői „ismerősökké” válhassanak, olyan karaktereket építve, akiknek sorsa, karrierje, eredményei, megingásai és hőstettei (illetve bármilyen velük kapcsolatos magánéleti vagy más információ) újra-és újra sorozatszerűen formálódik a nézők érdeklődését fenntartva. b) híradó: A híradóműsor ritkábban a váratlan, az új események, információk megjelenési terepe a médiában. Szereplői többnyire már hosszabb ideje ismert közéleti személyiségek (vagy előtörténetüket a média építi fel háttér-információkból), az események pedig nem elszigeteltek, hanem összefüggéseikben, kontextusukban jelennek meg. Az egyes híradóepizódok rendszerint az emberek széles köre számára valami miatt fontos eseményből kiinduló, hosszan, olykor évekig napirenden tartandó, az eredeti eseménymaghoz gyakran egészen távolról és lazán kapcsolódó történések füzére, melyeket a hírszerkesztőség tudatosan választ és szerkeszt – fenntartva az érdeklődést a már ismerős ügy iránt –, legyen az egy természeti katasztrófa vagy egy politikai szempontból izgalmas fejlemény. c) közéleti szórakoztató/politikai show: A showműsorok mindegyike alapvetően a szériaelvre épül, amennyiben azonos díszletben, azonos formai jegyekkel, főcímmel, műsorvezetőkkel, hétről hétre vagy napról napra azonos formátumban és műsorhelyen jelenik meg, ilyen módon is tagolva és „beosztva” a néző napirendjét. A Heti Hetes vagy más hasonló műsorok sorozatelvnek megfelelő működését elsősorban az állandó szereplők (és az állandó szereplők között tudatosan kialakított és lényegében változatlanul ismétlődő játszmák) adják, melyek az éppen tárgyalt témától függetlenül mindig ugyanúgy működnek. d) valóságshow vagy reality: Ebben az esetben is a formátum és a karakterek ismerőssége, illetve a stabil műsorrendbe tagozódás a sorozatelv érvényesülésének jellemzője. Ugyanott,


10 / 11

2012. október 24.



ugyanakkor lényegében ugyanazt kapja a néző, de extra dózisban. Vérprofi műsorvezetőket és látszólag fura, extrovertált „csudabogarakat”, akiket a műsor dramaturgiája állandó határsértésekbe, botrányokba lök. Ezek alakulása, a főszereplők viselkedésének menet közbeni alakulása, változása vagy változásának esélyei, szövetségkötései és játszmái teszik sorozatszerűvé az ilyen műsortípust. A botrányok nagyon szűk spektrumban, rendszerint az udvarlás, erotika, nemiség, szexizmus tartományában mozognak, a kimenetel pedig – mint a szériaelv szerint szerveződő műsorok esetében mindig – lényegében kiszámítható. e) vetélkedő/tehetségkutató show: Ez a műsortípus sajátos keverék, elsősorban a reality és a vetélkedő elemeit kapcsolja össze, de más szövegtípusok, például a riport eszköztárát is használja a formátum. Úgyszintén a sorozatelv szerint épül fel, mert ismert (zsűritagok, műsorvezetők) és a műsor elején még ismeretlen karakterek (a versenyzők) történeteit rendezi hétről hétre a fő narratívába (ki nyeri a versenyt). A műsortípusra jellemző (ahogy a valóságshowkra is), hogy más (szatellitműsorok) is épülnek köré, ezzel is erősítve az alapszöveg sorozatszerű megjelenését. További 1-1, összesen maximum négy pontot kaphat a vizsgázó abban az esetben, ha az esszében a sorozatelv-jelenséggel kapcsolatos alábbi ismereteket helyesen fejti ki (vagy más, a jelenséggel kapcsolatos releváns, lényegi megállapításokat tesz): – a sorozatelv érvényesülése az egyedi, a néző számára előre kiszámíthatatlan, meglepetésszerű szövegeket lényegében kiszorította a mai televíziózásból; – a sorozatelv érvényesülése erősen uniformizálja a televízió műsorkínálatát; – a sorozatelv ősmintája a szappanopera végtelenített dramaturgiája; – a sorozatelv szerint szerveződő műsor (vagyis szinte minden műsor) arra törekszik, hogy a néző számára az ismerősség, és így a biztonság érzetét teremtse meg; – a sorozatelv jegyében készült szövegek szüneteltethetőek, de bármikor folytathatóak; – a szériába szerveződő műsorok megkönnyítik a befogadást; – a sorozatelv szerint alakított, valahol már bevált, sikeres műsorformátumok könnyen értékesíthetőek más piacokon is; – a sorozatelv érvényesülése alapvető eszköz a médiaipar számára, hogy olyasmit is elfogadjon a nézők nagy tömege, amitől egyébként idegenkedne, netán elutasítaná; – a sorozatelv érvényesülése erős kapcsolatban van a média napirend kijelölő szerepével; – a szériaelv elsősorban a televíziózást jellemzi, de – kisebb mértékben és eltérő módon – az iparszerűen működő médiaszektor minden ágazatában megfigyelhető. A helyesen felépített esszészerkezetre (állítás, megfigyelések, ismeretek alapján történő érvelés-bizonyítás, konklúzió) 3 pont adható. Az önállónak tekinthető megfigyelések felvetése és azok minősége további 2 ponttal értékelendő.


11 / 11

2012. október 24.

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Recommend Documents