MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2013. október 21.

Mozgóképkultúra és médiaismeret

középszint Javítási-értékelési útmutató 1212

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Mozgóképkultúra és médiaismeret — középszint

Javítási-értékelési útmutató

ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 10 pont) 1. 4 pont a) Jelölje, hogy az alábbiak közül ki készítette az első és ki a második képet! (2 pont) b) Röviden fogalmazza meg, mi a kommunikációtörténeti jelentősége a szóban forgó felvételeknek! (2 pont) T. A. Edison; E. Muybridge; N. Niepce; A. Lumiere; E-J. Marey; L. Daguerre; G. Melies;

1.

2.

Helyes válasz: A vizsgázó 1-1, összesen két pontot kaphat, amennyiben pontosan nevezi meg a képek készítőit (a vezetéknév ismerete elfogadható) és további 1-1 pontot, ha helyesen indokolja a felvételek kultúrtörténeti jelentőségét az alábbiak szerint: 1. Niepce – a képen az első fotográfia látható; a fénykép feltalálása pedig hasonló kultúrtörténeti jelentőségű esemény, mint az írás kialakulása volt. 2. Muybridge – a képen a lovak mozgását ábrázoló sorozatfelvétel látható; a fénykép és a film között Muybridge (és Marey) sorozatfelvétellel kapcsolatos kísérletei jelentik a láncszemet. 2. 3 pont Sorolja fel az elbeszélő (narratív) montázs használatának legalább három alapvető feladatát a mozgóképi ábrázolásban a filmidő megteremtésén kívül! (3 pont) Helyes válasz: 1-1, maximum három pontot kaphat a vizsgázó legalább három elem helyes megfogalmazása esetén az alábbiak (vagy ezzel tartalmában ekvivalens meghatározások) szerint: – a cselekmény folyamatosságának megteremtése; – a filmtér létrehozása; – sajátos, a kép-és hangkapcsolatokkal kifejezhető jelentések létrehozása; – a film ritmusának szervezése, alakítása.

írásbeli vizsga 1212

2 / 11

2013. október 21.



3. 3 pont a) Fogalmazza meg, mit értünk a közönség passzív és aktív felfogása, modellje alatt! (2 pont) b) Állapítsa meg, melyik felfogás álláspontja szerint tudja a média kevéssé befolyásolni azt, hogy a közönség miről, mit gondoljon! (1 pont) Helyes válasz: 1-1 pontot kap a vizsgázó, amennyiben az aktív és passzív közönségmodellt a következők (vagy más, hasonlóan releváns leírással) fogalmazza meg: – a közönség passzív felfogása azt jelenti, hogy a közönséget a média hatásának kitett, könnyen befolyásolható áldozatnak, manipulálható, homogén tömegnek tekintjük; – az aktív közönség modellje szerint ezzel szemben a befogadók tömege nem egységes, hanem rendkívül tagolt, egyszersmind a média üzeneteit az egyén aktívan, attitűdje és társadalmi helyzete, tapasztalatai által befolyásoltan dolgozza fel, ily módon jóval kevésbé manipulálható, mint ahogyan azt a közönség passzív felfogása feltételezi. További 1 pontot kap a vizsgázó, ha helyesen állapítja meg, hogy a közönség aktív modellje szerint tudja a média kevéssé befolyásolni azt, hogy miről mit gondoljon a befogadó.


3 / 11

2013. október 21.



SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 25 pont) 4. a) Állapítsa meg, hogy az alábbi két idézet közül melyiknek tárgya a látott film! (1 pont)

3 pont

b) Megállapítását legalább kettő, a filmrészlet szerkezetére, stílusára, látásmódjára, látványszervezési és más filmnyelvi megoldásaira vonatkozó megfigyeléssel indokolja! Érvei támogathatják a kiválasztott szöveget, de lehetnek a másik szöveget kizáró ellenérvek is. (2 pont) „[…] mindvégig tudatosan és nyomatékosan használja a »tanult« filmes kifejezőeszközöket, hasonlatokat, ellenpontos szerkesztést, anélkül, hogy modorossá válna. Ez köszönhető a vállalt érzelmi azonosulásból következő megközelítésnek, amely a filmben hol a lírai, hol a drámai hangnem felerősödését biztosítja. Hősei leginkább élő felkiáltójelekre hasonlítanak: a szomorúan vádló, megtört asszonyi tekintetek kiegészítik a keserű tapasztalatokról beszámoló férfiak elbeszéléseit. […].” http://www.filmtett.ro/cikk/1889 „[…] A szegénység nyers, tényszerű ábrázolásmódja, a pontos állítások, amelyek a szegény cigányember szociológiai környezetét mérik fel, a stilizáltság teljes elhagyásával, az amatőr szereplők félszeg játékmódjával, a tragikus pátosz hangnemében fogant szituációkkal, eseményekkel párosulnak. A cigányember lelki folyamatai kivetítődnek a tárgyi és természeti környezetre, annak motívumai szinte már mind megannyi allegória utalnak a belső történésekre.” http://beszelo.c3.hu/03/11/10pocsik.htm Helyes válasz: 1 pontot kap a vizsgázó, ha helyesen jelöli meg, ((http://www.filmtett.ro/cikk/1889) vonatkozik a látott filmre.

hogy

az

első

idézet

További 1-1, maximum két pontot kap a vizsgázó, amennyiben a következők szerint érvel az idézet megválasztása mellett (vagy más, a részlet és a két idézet alapján helyes érvvel él az indoklásban): – az első szöveg ellenpontos szerkezetről beszél, ami a látott filmben meghatározó: az orvosok vagy a munkaadók rideg elvárásai és a romák lehetőségei, vágyai ütköznek egymással, ahogy az emberek bezártsága a vonat vagy az autó kontrasztjával; – az első szöveg kiemeli a tekintet motívumát. A látott film beállításai közül nagyon sok közeli, rengeteg arc, tekintet, nézés szervezi a montázst; – az első szöveg kiemeli a férfiak elbeszélését és az arra rímelő asszonyarcokat: a felidézett jelenetben a hangi és képi információk erősítik egymást; – a szerző a részlet alapján nem keres választ; az egyes témákat nem zárja le, újabb nyitott kérdéssel, problémával, etnográfiai megfigyeléssel folytatja az elbeszélést; – a második szöveg amatőr szereplőkről beszél, félszeg játékmódról, ami a dokumentumjátékfilm jellemzője, kevésbé illeszkedik a látott részlet egészére; – a második szövegben írt szociológiai nézőpont, a nyers, tényszerű ábrázolás egészen más, mint a látott részlet együttérző, lírai, olykor drámai ábrázolásmódja; – a látott film – elsősorban a montázs és a szöveganyag alkalmazásának módjával nagyon erősen stilizál, ellentétben a második idézetben írtakkal.


4 / 11

2013. október 21.



5. 6 pont a) Különítsen el legalább öt markánsan eltérő kompozíciós részt (szekvenciát) a látott részletben! Azonosítsa az egyes szakaszokat, vagyis adja meg azok karakteres, egyértelmű tartalmi vagy formai megoldásait! (5 pont) b) A szakaszokat sorszámmal lássa el, és állítsa a részletben látható sorrendbe! (1 pont) Helyes válasz: A vizsgázó 1-1, maximum öt pontot kaphat abban az esetben, ha az alábbiak szerint (vagy más, a részlet alapján igazolható, helyes érvekkel alátámasztott szakaszolásnak megfelelően) különíti el az egymásra következő kompozíciós blokkokat: 1.) állóképek, fotómontázs, a nyomor, a putrivilág képei, igénytelenség, kosz, szegénység, a modernitást és a kannazenét is idéző kísérőzene; 2.) a rendezettebb erdei cigányfalu életképei (külsők és belsők), a kamerahasználatot erős párhuzamos kocsizások jellemzik, a cigány holocaustot idéző cigány és magyar nyelvű ének kíséri, méltósága van; 3.) a kötelező orvosi vizsgálat képei, a két világ találkozásának egyik példája, főszereplők a nők és a gyerekek, illetve az orvosok, a köznapi élet egy eseményét rögzíti a felvevőgép; 4.) a másik világon innen; bámészkodás az utak mentén, az autók és a vonat elsuhanó képei – svenkek, helyenként szubjektív nézőpont alkalmazása; 5.) klasszikus riportfilmes részlet interjúhelyzetekkel, az interjúk, a férfiak beszéde, a megfogalmazott sorsok, tapasztalatok, panaszok blokkja a beszélő és néma fejek dominanciájával, életképekkel, zenehasználat nélkül; 6.) a halottsiratás, zárt belső tér, közelik szériába rendezett alkalmazása; fordítás nélküli énekek és ima; Mantegna híres, a halott Jézust ábrázoló festményét idéző alapbeállítás majd folytatólagosan az eredetmítosz elmesélése, a roma identitástörténet – zárt világ, lefordított szöveggel, sok szériába rendezett portré; 7.) a kovácsműhelyben koncentráltan dolgozó férfiak képe – párhuzamos hang, munkazene, kocsizás alkalmazása. A vizsgázó 1 pontot kap a helyes sorrendért (akkor is, ha nem jelöli az összes szekvenciát, tehát a válasz hiányos, de a leírt szakaszok sorrendisége hibátlan). 6. A részletben látható rengeteg arcközeli felvétel több, karakteresen eltérő csoportba rendezhető a tekintet iránya, jellege szerint. Nevezzen meg, vagy írjon pontosan körül két kompozíciós eljárást, majd a látványszervezés és szerepjáték jellegzetességeire építve értelmezze ezek hatását! (4 pont)

4 pont

Helyes válasz: 1-1, összesen 2 pontot kap a vizsgázó, ha helyesen tárja fel és nevezi meg a premier plánok legalább két csoportját az alábbiak szerint: a) az általában kontrasztosan megvilágított, félprofilú közelik, amelyek többnyire maguk elé vagy a semmibe meredő romákat ábrázolnak; b) a frontálisan, közvetlenül a kamerába vagy a fényképezőgépbe néző arcok premier plánjai;


5 / 11

2013. október 21.



c) az eredettörténet alatt látható közelik csoportját, amelyen figyelem, mosoly tükröződik. 1-1, összesen további 2 pontot kap a vizsgázó, ha az alábbiak szerint (vagy a részlettel összhangban álló egyéb megfogalmazásban) értelmezi a közelképek egyes csoportjait (legalább kettőt): a) a félprofilú felvételeken szereplők megtört vagy semmibe révedő tekintete, a zömmel lefelé vagy kifelé forduló arcok és az enyhén meghajlott testtartások fáradtságot, reménytelenséget és kilátástalanságot, megtörtséget és szégyenérzetet, megalázottságot fejeznek ki. Ezt a hatást fokozza az arcok kontrasztos, félárnyékos megvilágítása; b) a frontálisan fényképezett arcokon többször látható öröm vagy kérdő és nyílt tekintetű arc; az ilyen felvételek funkciója a film nézőjével közvetlenül megteremtett szavak nélküli dialógus megkonstruálása, olyan kommunikációs gesztus, amely egyértelműen a néző érzelmi bevonását célozza, éri el; c) az eredettörténet alatt látható, közeliben fényképezett arcok az elhangzottakra, az idős néni által meséltekre reagálnak, vagyis az ábrázolt szituációból következő kommunikációs gesztusok. 7. 4 pont A részlet gazdagon, számos eszköz alkalmazásával ábrázolja, mutatja be a roma emberek és a társadalmi környezetük, a roma közösségen kívüli világ kapcsolatát. Nevezzen meg egy-egy olyan szituációt, szöveget, vagy/és képet vagy/és szimbolikus megoldást a részletből, amelyek a) a romák és a külvilág távolságát, idegenségét érzékelteti; (1 pont) b) a romák magára hagyottságát ábrázolja; (1 pont) c) a romák modernizációtól való lemaradását, esélytelenségét mutatja be (1 pont) d) a roma közösségek zártságát összetartó erejét, tűrőképességét fejezi ki!(1 pont) Helyes válasz: 1-1, összesen 4 pont adható, ha a vizsgázó válasza tartalmaz az a-b-c-d megállapításokra vonatkozóan az alábbi (vagy a részlettel alátámasztható egyéb) megoldások közül legalább egyet, és azokat beazonosíthatóan a részlet valamelyik szakaszához köti: a) a romák és a külvilág távolságát, idegenségét érzékelteti közvetetten a külvilág felé induló és onnan megtérő romák életképeit visszatérően alkalmazó képsorok alkalmazása, amely a roma közösség elkülönültségére, elkülönítésére utal; az orvosi vizsgálat során a minden empátiát nélkülöző dialógusok jelzik a két csoport távolságát; a technikai környezet képei szintén a két világ távolságát érzékeltetik; b) az énekben megidézett holokauszttörténet; a romák magárahagyottságát mutatja, hogy az orvosokon kívül egyetlen képen, képsorban sem találkoznak a cigányemberek a nem maguk közé tartozókkal; mindaz, ami és ahogy a riportmonológokban hallható, a roma emberek külvilágban egyre fogyatkozó hitét és bizalmát, nehezen tűrhető sérelmeit fogalmazza meg, az egyre kevesebb segítséget, de annál több bántást elszenvedő, magára hagyott közösség képét rajzolva meg; c) a romák modernizációtól való lemaradását, esélytelenségét fogalmazza meg szimbolikus eszközökkel az a montázs-szekvencia, melyben a különféle utakon (autóút és vasúti sínek) nagy sebességgel elhaladó járművek a romák mellett/felett gyorsan modernizálódó külvilág jelképeiként értelmezhetőek; a mozdulatlanul az utak mellett álló, a jövendő generációt képviselő és szomorú, vágyakozó tekintettel a járművek után néző gyerekekkel való ellentétük a roma közösség fejlődésből való kirekesztettségét, lemaradását és esélytelenségét hangsúlyozza;


6 / 11

2013. október 21.



d) a roma közösségek zártságát összetartó erejét, tűrőképességét fejezi ki a halott siratása során látható körforma és a közös eredetmítosz, majd a sors általi megedzettséget és tűrőképességet szimbolizáló kovácsolás szekvenciája. 8. 4 pont a) Nevezzen meg a részletben legalább két olyan szöveget vagy motívumot, amelyek azt mutatják be, hogy a befogadó közeg, a környezet nem mint egyénekre, individuumokra, hanem mint típusra, etnikai közösségre tekint a cigány emberekre! (2 pont) b) Két példával mutasson rá, hogy a rendező, amikor a cigányokról beszél, közel hozza, egyéníti is az egyes embereket! (2 pont) Helyes válasz: 1-1, maximum 2 pontot kap a vizsgázó, ha helyesen nevezi meg az alábbiakat (vagy a részlettel igazolható más indoklással él): a) – a sirató szövege szerint a roma holocaust a cigány etnikum, a roma közösség tragédiája, nem az egyes embereké, családoké; – az egyik férfi a monológjában idézi a többségi társadalom romákkal szemben megfogalmazott álláspontját, miszerint azt mondták neki, hogy „ti nem emberek vagytok, hanem gazemberek, cigányok” – vagyis nem az egyes emberre, hanem az etnikumra vonatkozik a megítélés, függetlenül attól, kinek is mondják; b) – egyénít ezzel szemben a sok premier plán; – az egyenként megszólaló, saját problémáikat megosztó emberek szövege; – a halott a maga egyediségében és a siratás megrendítő közelségében, naturalizmusában. 9. Nevezzen meg a részlet alapján a) legalább két olyan eszközt, filmes megoldást, amelyek líraivá teszik a látott filmszöveget! (1 pont) b) legalább két olyan eszközt, filmes megoldást, amelyek drámaivá teszik az adott részletet! (1 pont) c) legalább két olyan eszközt, filmes megoldást, amelyek epikusnak mondhatóak! (1 pont) d) nevezze meg azt a filmes szövegtípust, amelybe a film leginkább besorolható! (1 pont)

4 pont

Helyes válasz: 1-1, összesen 4 pont adható a válaszra, ha az indoklásban az alábbi (vagy más, a részlet alapján igazolható) megfigyelés, helyes érvelés jelenik meg: a) a filmrészletben erős a lírai jelleg főként az – ellenpontozó és párhuzamos zenehasználat; – a konkrét szituációkból ki- vagy eltekintő arcok szomorúsága; – az intim képi témák (például a gyermekét ringató anya, az ölelések, a síró vagy mosolygó arcok) gyakori alkalmazása miatt; b) a filmrészletben erős a drámai jelleg, főként az – erős kontrasztok (például az ácsorgó, ücsörgő cigánygyerekek és a gyorsan haladó autók és vonat képeinek montázskapcsolata);


7 / 11

2013. október 21.



– a világos és sötét felületek, tónusok szembeállítása (falak, az orvosi köpeny világító fehére és a putribelsők félhomálya, sötétsége); – a részlet elején és végén az expresszív montázs és kameramozgatás használata miatt; c) a filmrészletben meghatározó az epikus jelleg is, epikus karaktert ad a részletnek – a személyes történetek elbeszélése az interjúkban; – a roma eredetmítosz elbeszélése; d) a részlet alapján a film dokumentumfilmnek tűnik (helyes a válasz, ha a vizsgázó kísérleti dokumentumfilmnek vagy dokumentumfilm-etűdnek látja a szöveget (a kísérleti film, filmetűd meghatározás önmagában még nem elfogadható válasz).


8 / 11

2013. október 21.



MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont) 10. Olvassa el a következő interjúrészletet, amely a Magyar Televízió intendánsával készített az egyik napilap:

a) Jelöljön meg a szövegben három, a média szabályozására vonatkozó, azzal szorosan összefüggő kifejezést, megfogalmazást, majd röviden értelmezze azokat! (3 pont) b) Az interjú alapján, abból kiindulva írjon rövid esszét a közszolgálati médiaszolgáltatás fontosabb céljairól, feladatairól – Nemcsak a kereskedelmi tévéké a világ! címmel!


9 / 11

2013. október 21.



A dolgozatban térjen ki arra is, minek alapján állapítható meg, hogy a közszolgálati média sikeresen működik-e, s ezzel kapcsolatban a cikkből kiindulva fejtse ki, milyen műsortervezési stratégia alapján alakította át műsorrendjét a Magyar Televízió! (12 pont) Helyes válasz: a) 1-1, maximum három pontot kaphat a vizsgázó, amennyiben az alábbiak szerint (vagy más helyes és releváns meghatározással, érveléssel) jelöli és értelmezi a megadott szövegben a média szabályozására utaló elemeket (pont csak a helyesen jelölt kifejezés/megfogalmazás és annak helyes értelmezése esetén jár): – „médiatörvény”; a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, amely meghatározza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit, valamint rendelkezik a rájuk kiróható szankciókról, valamint szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogköreit. Hatálya minden médiumra, azaz a televíziók és a rádiók mellett a lapokra, a hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed; – „politikailag nem korrekt”; a médiatörvény előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltat nem közölhet politikailag tartósan kiegyensúlyozatlan (elfogult) tartalmakat; – „tartalmilag vállalhatatlan”; a médiatörvény bizonyos tartalmak közlésre vonatkozóan korlátozásokat vagy tiltást tartalmaz, ezek betartása a médiaszolgáltatók vezetőinek a felelőssége; – Közszolgálati Kuratórium; a közszolgálati médiaszolgáltatók feletti tulajdonosi és felügyeleti jogokat gyakorló Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma, ez a testület választja a közszolgálati intézmények vezérigazgatóit; – „… én döntöm el, hogy milyen műsorok szűnjenek meg, illetve induljanak, és azt is, kik legyenek a képernyőn”; a médiaszabályozás fontos részei a közszolgálati médiaszolgáltató intézmények működési formájára, vezetőire, vezetői kinevezésére és felelősségére vonatkozó előírások, összeférhetetlenségi szabályok; – „köztévé”: a médiaszabályozás egyik alapvetően fontos kategóriája a közszolgálati médiaszolgáltatás, amely a költségvetési bevételekből finanszírozott és meghatározott – a közösség számára alapvető – feladatai vannak – például a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a nemzeti kultúra értékeinek közvetítése, a kisebbségek megszólalásának biztosítása stb. b) 1-1, összesen maximum négy pontot kap a vizsgázó az esszé megírásához szükséges alapvető ismeretekért, ha a közszolgálati médiaszolgáltató céljai, feladatai közül az alábbiak szerint legalább négyet helyesen fogalmaz meg: a közszolgálati médiaszolgáltatás célja és feladata: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni; b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása; c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása; d) az alkotmányos jogoknak, az alkotmányos rend alapértékeinek és a demokratikus társadalmi rend szabályainak megismertetése, támogatása; e) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása;


10 / 11

2013. október 21.



f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése; g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele; h) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorszámok közzététele; i) oktatási és ismeretterjesztő feladatok ellátása, az új tudományos eredmények bemutatása; j) az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése; k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása; l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára; m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás; n) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás; o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele, színvonalas szórakoztatás, nagy érdeklődést kiváltó műsorszámok bemutatása; p) a műsorfolyam minden elemében minőségi műsorkészítés megvalósulása, a médiapiaci versenyben való ésszerű és indokolt részvétel. 1-1, maximum kettő pontot kap a vizsgázó, amennyiben az alábbiak szerint (vagy más, hasonlóan releváns indoklással) helyesen fogalmazza meg a dolgozatban, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató sikeres működésének megítélése elsősorban: – a közönségarányt (nézettséget) mérhetően és hosszabb távon stabilizáló, kiszámítható működéstől; – néhány kiemelkedő, a közönség figyelmét tartósan a műsorra irányító, saját/hazai gyártású program fejlesztésétől és műsoron tartásától; – a társadalom különféle kisebbségeinek (határon túli magyarok, nemzeti és etnikai kisebbségek, fogyatékkal élők) és speciális szubkultúráinak (gyerekek, fiatalok, nők, öregek) állandósult médiajelenlétének biztosításától; – a gazdaságos, a közpénzt értékarányosan felhasználó működéstől függ. További 1 pontot kap a vizsgázó, amennyiben az alábbiak szerint (vagy más, hasonlóan releváns indoklással) helyesen fogalmazza meg a dolgozatban, hogy a Magyar Televízió – betartva közszolgálati funkcióinak teljesítését – egyre fontosabbnak tartja a minőségi szórakoztatást, bizonyos célközönségek elhódítását a konkurenciától. A helyesen felépített esszészerkezetre (állítás, megfigyelések, ismeretek alapján történő érvelés-bizonyítás, konklúzió) 3 pont adható. Az önállónak tekinthető megfigyelések felvetése és azok minősége további 2 ponttal értékelendő.


11 / 11

2013. október 21.

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Recommend Documents