MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2015. május 21.

Mozgóképkultúra és médiaismeret

középszint Javítási-értékelési útmutató 1511

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Mozgóképkultúra és médiaismeret — középszint

Javítási-értékelési útmutató

ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 10 pont) 1. 2 pont a) A szoba falán, a tapétán látható épület nem látható, ha a szobában villanyt gyújtunk. Adjon olyan címet az alábbi fényképnek, amelyben megnevezi azt a jelenséget, amelynek eredményeképpen a szoba falán a Pantheon képe jelent meg! (1 pont)

b) Fogalmazza meg, miért látható a szoba falán a Pantheon fejjel lefelé, illetve a jobb és bal oldalt felcserélve! 1 pont Helyes válasz: a) A vizsgázó pontot akkor kap a válaszra, ha abban szerepel a camera obscura kifejezés. Pantheon Camera Obscura. (Elfogadható a megoldás, ha a címben szerepel a lencse nélküli lyukkamera vagy a sötétkamra kifejezés, netán a camera obscura leírása, miszerint egy fekete doboz falán lévő lyukon áthaladó fény a doboz szemközti falán képet hoz létre.) b) A fény egyenes vonalú terjedése és a középpontos tükrözés miatt. A kupola csúcsáról visszaverődő fénysugár a lyukon át lefelé vetítődik, a talapzatáról visszaverődő felfelé. Ugyanezért a jobb és baloldal is felcserélődik a képen – hiszen a szoba valós terében is mindig a másik oldalra kellene „átmennünk” ahhoz, hogy az ellentétes oldalra láthassunk kifelé.

írásbeli vizsga 1511

2 / 12

2015. május 21.



2. Olvassa el figyelmesen a következő, Vilém Flussertől származó idézetet!

3 pont

A szöveget a Kr. előtti második évezredben találták ki azért, hogy a képeket mágiátlanítsák, bár a feltalálói ennek feltehetően nem voltak tudatában; a fotográfiát mint az első technikai képet a 19. században találták föl azért, hogy a szöveget újból ……… töltsék föl, akkor is, ha a feltalálók ezúttal se voltak ennek a tudatában. a) Értelmezze, mit jelent a szövegben a „képek mágiátlanítása”! b) Írja a kipontozott helyre a helyes kifejezést! c) Fogalmazza meg, miért tiltja a Tízparancsolat a második szakaszban a képi ábrázolást! („Ne csinálj magadnak faragott képet és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.”)

Helyes válasz: a) Flusser a kép mágikus szemléletére utal, amely valamely személyt vagy tárgyat annak képével azonosít, az írásbeliség a flusseri szöveg szerint ennek a szemléletnek a felszámolását célozta; b) Mágiával; c) Azért, mert amennyiben a kép azonos annak tárgyával, akkor a képmás birtoklása az „igazi” feletti hatalmat jelent. Márpedig ez úgy Istenre, mint az ő teremtményeire nézve megengedhetetlen. (Válaszként elfogadható a bálványimádás tiltása amennyiben a vizsgázó kifejti, hogy a „hasonló” – vagyis a bálvány – birtoklása az igazi feletti hatalmat jelenti, ezért tiltott.) 3. Hasonlítsa össze röviden az alábbi négy képet a montázsgondolkodás szempontjából!

I) Odüsszeusz és a küklopsz Kr. e. VI. sz.


4 pont

II) Dix: Harcos pipával

3 / 12

2015. május 21.


III) Gino Severini: Egy táncos dinamizmusa


IV) Delvaux: Az alagút

a) Jelölje az alábbi táblázatban „x”-szel azt a montázstípust (típusokat) amely (amelyek) az adott kép szerkesztésmódját, montázsgondolkodását leginkább jellemzi(k)! b) Indokolja állításait! elbeszélő (narratív) montázs

expresszív montázs

intellektuális/asszociációs montázs

elbeszélő (narratív) montázs

expresszív montázs

intellektuális/asszociációs montázs

I) Vázakép II) Harcos III) Táncos IV) Alagút

Helyes válasz:

a) Vázakép b) Harcos c) Táncos d) Alagút

x x x x

A vizsgázó minden kép esetében 1-1, maximum 4 pontot kaphat a helyes válaszra az alábbiak szerint (vagy más, de a kép montázsgondolkodását érvényesen indokoló érvelés esetén): – a vázakép az Odüsszeusz küklopsz-epizódjának fontos cselekményelemeit sűríti egyetlen kompozícióba (emberevés, leitatás, megvakítás), így a sajátos párhuzamos-egyidejű ábrázolás elsősorban a történetmesélés eszköze; – Dix kubista képe, a Harcos, a téma jellemző elemeit geometrikus formákra bontja, és öntörvényűen, a festői szándék szerint a legkifejezőbb módon, nem a közvetlenül észlelhető valóságnak megfelelően rendezi újra (a befogadó ugyanakkor nincs arra késztetve, hogy akár történetet, akár új, a képelemekben nem szereplő jelentést konstruáljon a kompozíció alapján);


4 / 12

2015. május 21.



– A táncos a mozgás (és ezzel az idő) festői ábrázolását mutatja, itt sincs a történet vagy új jelentés konstruálásának lényeges szerepe, az idő és a mozgás expresszív-kifejező megragadása a festői program célja. Helyes, vagyis elfogadható válasz az esetleg a táblázatban külön nem feltüntetett „szeriális montázs”.); – Delvaux szürrealista képe a cselekményszervezés szempontjából nem (vagy nem szükségképpen) összekapcsolódó motivikus, szituatív és formai elemekkel a befogadót arra készteti, hogy lelki, tudatalatti, álomszerű képrétegekből konstruáljon – elsősorban asszociatív alapon – jelentést. Pont csak a helyes indoklás esetén jár a válaszadónak, önmagában a táblázatban helyesen elhelyezett „x”-re nem adható pont. 4. Nevezze meg azt a fogalmat, amelyet a következő meghatározás definiál!

1 pont

A médiakínálat sokszínűsége, amelyet többek között a helyi és a független média működése, valamint a nyilvánosság számára elérhetővé tett médiumok és tartalmak (álláspontok és vélemények) sokszínűsége biztosíthat. Helyes válasz: Médiapluralizmus (elfogadható a szabad véleménynyilvánítás, véleményszabadság).

SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 25 pont) 5. A részletben több idősík ismerhető fel. Állapítsa meg, melyek ezek! 3 pont

3 pont

Helyes megoldás: A vizsgázó egy-egy, összesen három pontot kap, amennyiben helyesen különíti el az 1983-as gyerekkori tornaedzést a cirkuszosok látogatásával és a cirkuszba szökéssel az egykori tornateremben tett 2002-es látogatástól, illetve a részletet nyitó tornaedzéstől és az azt követő sétálástól a felhőkarcolók között. (A részletben tehát.3 idősíkot különíthetünk el) (Nem fogadható el helyes válaszként a 2002-es jelenetben az edző halálára utaló gyászjelentésben szereplő 1999-es év.) 6. 3 pont Nevezzen meg három utalást, amely a nézőt segíti abban, hogy az első jelenetsorban látott edzőt és a fiatal Dongót azonos személyként azonosítsa! 3 pont Helyes megoldás: – a férfi felnéz az égre, a toronyházakra Kanadában, a fiú is felnéz a lakótelepi házak magasába az égre a következő jelenetben – és ez a vizuális rím a két szereplő azonosításaként működik;


5 / 12

2015. május 21.



– az utolsó jelenetben Feri bácsi gyászjelentését úgy nézi a fiatal férfi, mint akinek köze volt hozzá; – abba a tornacsarnokba megy el a 2002-es magyarországi jelenetben, ahol annak idején Dongó edzett; – az, hogy edzőként Feri bácsi teljes ellentéte (mintha a rossz edzői és felnőttminta kiigazítása történne meg ezzel).

7. a) Igazolja két megfigyeléssel, hogy a kisfiú, Dongó edzője feltétlen engedelmességet kíván, és be akarja törni tanítványait! 1 pont

2 pont

b) További két megfigyeléssel igazolja, hogy Feri bácsit viselkedése elidegenítő, erőszakos, agresszív edzői módszereinek érvényesítésében a gyerekek tárgyiasítása segíti! 1 pont Helyes megoldás: a) – mozdulatai szélsőségesen hevesek-hirtelenek, így fenyegetőek; – többször is megfenyíti és veri Dongót, illetve lerántja a gyereket a szerről; – üvölt-káromkodik. b) –

amikor a gyerekekről szól, folyamatosan „ezekről” beszél, „kényes jószágként” említi őket, nem használ neveket, nem jelöli őket személyként;

–

Dongót ugyan a nevén szólítja, de „nyomorultnak” is nevezi; úgy fogalmaz, mintha birtokolná a gyerekeket: „Azt hiszed, hogy rajtam kívül komolyan fog venni bárki is?” „Te már a miénk vagy!”.

Pont a kérdés a) és b) részére is csak abban az esetben adható, ha a vizsgázó a kérdésben megfogalmazott állítást legalább két helyes megfigyeléssel igazolja.

8. a) Érveljen legalább két filmes kifejezőeszköz megjelölésével amellett, hogy a részlet nyitóblokkjában nem egyetlen edzést látunk! 2 pont

3 pont

b) A részlet ezen szakasza populáris filmekben is gyakran alkalmazott archetípusokra, a szereplők közti karakteres viszonyra épül. Fejtse ki, melyek ezek! Nevezzen meg legalább két archetípusos karaktert és/vagy viszonyt, amelyet felismer a részlet nyitóblokkjában! 1 pont


6 / 12

2015. május 21.



Helyes válasz: a) 1-1, összesen két pont adható a következő (vagy ezekhez hasonlóan a részlet konkrét jelzéseivel bizonyítható egyéb más) filmnyelvi eszköz, jelzés helyes megnevezése esetén: – többször/folyamatosan változik a két tornász öltözete; – többször változik a tornászok külön-külön és együttesen elfoglalt helye a térben, illetve változik az általuk felváltva vagy párhuzamosan végzett gyakorlatok jellege – ezeket olykor gyors, átkötő gépmozgás kapcsolja össze, egyetlen edzés során ilyen térbeli, akcióbeli és időbeli elrendeződések nem jöhetnének létre – a jelenet tehát kihagyásokkal ábrázolt edzéssorozat montázsszekvenciáiból áll össze. b) 1 pont adható, ha a vizsgázó az alábbiak vagy a részlettel igazolható más archetípusos karakterek és/vagy viszonyok közül legalább kettő megnevezésével helyesen veszi észre, miszerint – a tornaedzés jeleneteiben egyszerre van jelen a két tornász közti vetélkedés (egyfajta párbajként ábrázolt versengés); másrészt – a jelenetek végén a főszereplő Dongó által a szőke tornásznak adott elismerő dicséret jelzi, hogy közben itt valamiféle beavatási rítus, tanítási szituáció is lezajlott; – elfogadható válaszként még a két tornász közti bizalom kiépülésének, az elfogadásnak a megemlítése is. Pont adható a mester és tanítvány viszony (vagy annak szinonimái) megnevezése esetén is. Nem fogadhatóak el válaszként a szereplők külső megjelenésére építő észrevételek: pl. világos és sötét hajú, vékonyabb/inasabb és zömökebb testfelépítésű tornász. 9. 2 pont Nevezzen meg egy olyan látványszervezési eszközt, amelynek konzekvens használata a) összetartja a látott részletet, amelynek használata a részlet egészére jellemző; b) elkülöníti a különböző helyszínek képi világát! Helyes válasz: 1-1 pont adható a következő (vagy ezekhez hasonlóan a részlet konkrét jelzéseivel bizonyítható egyéb más) látványszervezési eszköz, jelzés helyes megnevezése esetén: a) a keret állandó mozgása, a kézikamera-használata; b) a szín- és tónusvilág alapvetően különböző a kanadai/külföldön játszódó, az álomszerű (fémes, kontrasztos), a debreceni, a cirkuszi (intenzívebb, telítettebb színek, erős mesterséges fény, tükröződések, reflexek) jelenetekben. 10. 3 pont Nevezzen meg a látott részletből egy-egy olyan szituációt (jelenetet) amelyben a helyzet ábrázolásának lényeges kompozíciós elemévé válik a) az elliptikus (kihagyásos) montázs alkalmazása; b) a svenk mint átkötő gépmozgás alkalmazása; c) a szubjektív nézőpont alkalmazása. Értelmezze, milyen jelentést hordoz a válaszában megnevezett szituációkban az adott formanyelvi eszköz alkalmazása!


7 / 12

2015. május 21.



Helyes válasz: a) az első (edzés)blokk szervező eszköze az elliptikus montázs – egyértelmű időkihagyásokra utal a két tornász ruhájának változása; az elliptikus montázs segítségével követhetjük nyomon a finom változásokat a két férfi kapcsolatában – miközben a tér és az idő érzete folyamatos; b) ugyancsak az első jelenetsor domináns eszköze a svenk mint átkötő gépmozgás, amikor a két tornászt a kameramozgás „összekapcsolja” ellenpólusú világukból, amikor a még egymástól lelkileg távol lévő, rivalizálók között megteremti az utat, visz egyiktől a másikig; vagy amikor később a békésen egymás mellett gyakorló tornászokat közös térbe vonja; c) a nyitó edzés utáni városi sétát, amelyben a felhőkarcolók idézik fel a hajdani debreceni bérházudvart, majd a látomást Feri bácsiról; vagy a cirkuszi jelenetben, amikor Dongó szemével láthatjuk az elegáns cirkuszigazgató metonimikus képét – a cipőjét, szivarját, kezét –, így érzékeltetve mindazt, amiért Dongó odament; vagy az utolsó jelenetben a gyászjelentésre tekintő Dongó nézőpontját, aki most tudta lezárni a mindmáig őt kísértő gyerekkori traumát. 11. A filmrészlet több lépésben/stációban mutatja be a gyermek Dongó lázadását az erőszakos edző által képviselt világgal szemben. Ezek közül jelöljön meg legalább hármat! 3 pont

3 pont

Helyes válasz: 1-1, összesen maximum 3 pont adható a következő (vagy ezekhez hasonlóan a részlet konkrét jelzéseivel bizonyítható egyéb más) jelzések helyes megfigyelése esetén: – Dongó a flash-back szakasz elején az edző öngyilkosság vagy baleset formájában bekövetkező (látszólagos, hamis) haláláról fantáziál; – tevőlegesen is szembefordul az őt az elalvásért szidalmazó és vívótőrrel fegyelmező edzővel (nem hagyja magát megverni); – a gumikötéllel való fegyelmezés elől (a holmijával együtt) megszökik; – szökése után közvetlenül tüntetőleg (a lázadás érzelmi feszültségét levezetendő, egyben a tornász/sportolói léttel lényegileg ellenkező módon) cigarettára gyújt; – önként egy másik közösséggel/életmóddal való azonosulást választ a cirkuszosokkal való tárgyalás jelenetében. 12.

6 pont

a) Nevezze meg egyértelműen azt a két jelenetet és/vagy beállítást, amely az „edző halálát” fogalmazza meg! (1 pont) b) Jelölje azt a két jelenetet és/vagy beállítást, amely az „edzők magányáról” szól! (1 pont) írásbeli vizsga 1511

8 / 12

2015. május 21.



c) Röviden fejtse ki, értelmezze a megjelölt jelenetpárok tartalmi-filmnyelvi összefüggéseit, vagyis azok párhuzamos, ellentétes, motivikus kapcsolatrendszerét! Jelenet-, beállításpáronként legalább két-két érdemi állítást tegyen! 4 pont Helyes válasz: a) A vizsgázó 1 pontot kap a helyesen felismert jelenet-, beállításpárok megnevezése esetén az alábbiak szerint: Az edző halála: – a látomásszerű szekvenciában Feri bácsi lezuhan a magasból, és látszólag halottként fekszik a betonon, míg az utolsó jelenetben olvashatjuk a gyászjelentést, miszerint Feri bácsi 1999-ben meghalt. A válaszra csak a két válaszelem együttes megléte esetén jár pont. b) A vizsgázó 1 pontot kap a helyesen felismert jelenet/beállításpárok megnevezése esetén az alábbiak szerint: Az edzők magánya: – Az üres tornacsarnokban Feri bácsi magányosan, maga elé nézve ül; a felnőtt (és a kanadai versenyzőt edző) Dongó az utcán gyalogol magányosan egy idegen városban; a felnőtt Dongó magányosan idézi fel gyerekkorát az üres, lepusztult edzőteremben. A válaszra csak a két válaszelem együttes megléte esetén jár pont. c) a vizsgázó további 2-2 pontot kap, amennyiben az alábbiak (vagy más, a jelenetekkel/beállításokkal igazolható módon) helyesen értelmezi, bontja ki a két téma ábrázolásának filmnyelvi eszközökkel történő – eltérő – megfogalmazását: az edző halála: Mindkét részletben Dongó szembesül Feri bácsi halálával, noha ténylegesen az edző egyik jelenetben sincs jelen. Az első (álom)jelenetben Feri bácsi látszólag testi valójában jelenik meg, míg az utolsóban mosolygós arccal csupán a fényképen van jelen; Az első jelenetben Dongó gyerekként kegyelettelenül, furcsa higgadtsággal vizsgálja a testet, a lábával meglöki azt, a másik képben felnőttként, elgondolkodva nézi a gyászjelentést; Az első jelentben Dongó gyerekként még testileg/fizikailag kiszolgáltatott, hiszen a „feltámadó” Feri bácsi megragadja a lábát, míg a gyászjelentés előtt Dongó csendesen továbblép, kiszolgáltatottsága, függősége, kötődése – ha van – lelki lehet; Az első jelenet szinte horrorisztikus, látomásos; a másik békésebb, csendes, hétköznapi; Az első szűk terű, kevés tárgyi elemet tartalmazó, a másik egy raktárszerű tornacsarnok zsúfolt rendetlenségű nagy terében zajló jelenet. Az edző magánya: A részlet vége felé Feri bácsit kistotálban, profilból veszi a kamera, az arcát egyáltalán nem látjuk, míg Dongót a részlet első blokkjának a végén a kanadai nagyvárosban (és a gyerekkori edzőteremben tett látogatása során is) félközeliben figyelhetjük, több nézőpontból; A Feri bácsit láttató beállítás statikus, míg a másik képsor kifejezetten mozgalmas, dinamikus; Feri bácsi kezét tördelve a „birodalmában” ül egyedül, amely rendezett, de üres (akárcsak a zárójelenetben a felnőtt Dongó körül); Dongó a nagyvárosban jár valahol; Dongó magányos utcai passzázsa a sikeres felkészítés után látható, amikor a tanítvány elfogadja őt, mint mesterét, míg Feri bácsi magányos ücsörgése Dongó, a tanítvány szökését, a cirkuszjelenetet követi, így az edző (az ember) kudarcáról és sikeréről szólóan a részlet egészét kapcsolja össze.


9 / 12

2015. május 21.



MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont) 13. Figyelmesen olvassa el az alábbi esetleírást! A szlovák Eva Varholíková Rezesová 2012-ben balesetet okozott az M3-ason, ezért négy ember halálát okozó ittas vezetéssel vádolták meg. Rezesovának két kiskorú gyereke van, a kassai társasági élet ismert alakja, a szlovákiai bulvárlapok rendszeres szereplője, első férje ünnepelt jéghokis. Édesapja a néhány éve elhunyt szlovák milliárdos, Alexander Rezes, a Meciar-kormány egykori minisztere, aki a kassai vasmű privatizációja során szerezte vagyonát. Az elsőfokú perben Rezesovát hat év börtönre ítélték, miután bűnösnek találták ittas gépjárművezetés következtében elkövetett halálos baleset vétségében. A műszaki szakértői vélemény alapján nem kizárható, hogy a baleset előtt a szerencsétlenül járt gépjármű szabálytalanul előzött. Az ítélet ellen a vádlott és az ügyészség egyaránt fellebbezett. A bíróság a vádlottat szabadlábra helyezte, és házi őrizetbe engedte. Rogán Antal, a kormányzó párt frakcióvezetője törvénymódosítást sürgetett, amikor kiderült, hogy a vádlott a másodfokú tárgyalásig egy luxus lakóparkban töltheti a házi őrizetét. A frakcióvezető tiltakozását követő négy órán belül a másodfokú bíróság megvonta Rezesovától a házi őrizet jogát, újra előzetes letartóztatásba került. 2014-ben a másodfokú bíróság kizárta az eljárásból az első fokú ítéletet megalapozó szakértőt. Az új műszaki szakértői véleményre alapozva a jogerős másodfokú ítélet szerint Eva Rezesová bűnös, ezért kilenc év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte őt a bíróság. Az áldozatok hozzátartozói üdvözölték a jogerős döntést, a szigorúbb ítéletet. Rezesová nevére kattintva több mint 130.000 internetes oldal nyitható meg. Az üggyel kapcsolatban több ezer újságcikk, televízió- és rádiós anyag, hír, riport, elemző háttérműsor készült.

Rövid elemző esszében, A Rezesová-eset címmel fejtse ki, miért foglalkozhatott a média két éven át folyamatosan az üggyel! a) Az esszében nevezzen meg legalább két olyan tényezőt az ügy főszereplőjének sajátos helyzetével összefüggésben, amely miatt az eset különösen alkalmas volt a kitüntetett média-figyelemre! Indokolja válaszát! 4 pont b) A napirend-kijelölés és a használatiérték-modell alább olvasható meghatározása alapján esszéjében azt is mutassa be, miképpen alkalmazhatóak ezek a médiamodellek a konkrét esetre! (A napirend-kijelölés esetében legalább két megfigyeléssel mutassa be a modell alkalmazhatóságát az adott ügyre, a használati érték szerinti megközelítésnél legalább három szempontra térjen ki!) 5 pont A média napirend-kijelölő szerepe: a média az események közötti szelektálással fontossági sorrendet – értékhierarchiát – állít fel: egyes eseményeket fontosnak, másokat kevésbé fontosnak pozicionál. A média elsősorban nem azt szabja meg, hogy mit gondoljunk, hanem azt, hogy miről gondolkodjunk. A média használati érték felfogásában a mindennapi élet feszültségeitől való menekülés, elszakadás, a virtuális közösség részévé válás, az éntudat megerősítése (a médiaszövegekben előforduló helyzetek reflektálása a saját élethelyzetekre), valamint tájékozódás, informálódás, illetve használható szerepminták és identitásminták közti válogatás céljából való használatot jelenti.

c) Nevezzen meg legalább három olyan értelmezési keretet, amelyet a média a fenti esetleírás alapján felkínálhatott a közönségnek, mint olyat, amely részben vagy egészben magyarázza az eset valamely morálisan lényeges mozzanatát! Indokolja röviden választását! 3 pont


10 / 12

2015. május 21.



Helyes válasz: A vizsgázó az esszéhez szükséges ismeretanyag helyes alkalmazásáért 12 pontot kaphat a következők szerint: a) A vizsgázó szempontonként 1-1, maximum két pontot kaphat (két helyesen megnevezett szempontra és azok helyes indoklására tehát összesen maximálisan 2-2, vagyis négy pont jár), amennyiben esszéjében az alábbiak szerint (vagy más, releváns megfigyeléseit indokolva) kitér az alábbi szempontok közül legalább kettőre: – a média számára alapvető, hogy nevesíthető, drámai helyzetben lévő szereplő, szereplők narratíváját fogalmazhassa meg: egy kétgyermekes milliomosnő morális bukása, szenvedés és/vagy bűnhődéstörténete tökéletesen alkalmas ehhez; – az események hírértékét növeli, ha azok szereplője vagy szereplői ismert vagy/és hatalommal bíró szereplők, ha ismert emberekkel történik valami szokatlan, drámai esemény: Rezesová és családja a szomszédos ország magyar nyelvű közössége számára pontosan ilyen szereplő (az esetleírás szerint: a kassai társasági élet ismert alakja, a szlováki bulvárlapok rendszeres szereplője, első férje ünnepelt jégkorongozó. Édesapja a néhány éve elhunyt szlovák milliárdos, Alexander Rezes, a Meciar-kormány egykori minisztere, aki a kassai vasmű privatizációja során szerezte vagyonát); – a média számára előnyös, ha az események olyan narratívák felépítését teszik lehetővé, melyek sorozatszerűen, hosszabb időt, hónapokat, esetleg éveket fognak át: az ügy szereplője négy ember halálát okozó balesetért került vád alá, a bírósági eljárásrend a fellebbezésekkel és tárgyalások, bizonyítások sorozatával tökéletesen alkalmas erre. b) 1-1, összesen maximum két pontot kaphat a vizsgázó, amennyiben az alábbiak szerint (vagy más, de hasonlóan érvényes megfogalmazásban) mutatja be, hogy a Rezesová-eset eseményeit a média alapvetően fontosként pozícionálta, mivel: – önmagában az eset kapcsán a nyilvánosságnak szánt különösen nagy számú médiaszöveg mutatja, hogy a média az esetet nem egyszerűen egy közlekedési balesetnek tekintette, hanem olyan eseménynek, amely különösen erősen sérti a közösség felelős, morális viselkedésre vonatkozó normáit; – a morális igazságtétel a Rezesová-esetben nem egyszerűen bírósági kérdés, a médiának folyamatosan ébren kell tartani a közönség érdeklődését, és a hatalom kontrolljaként (a demokratikus rendszer „őrkutyájaként”) figyelni az igazságügyi szervek, az igazságszolgáltatás munkáját az adott ügyben. További 1-1 összesen maximum három pontot kaphat a vizsgázó, amennyiben az alábbiak szerint (vagy más, de hasonlóan érvényes megfogalmazásban) mutatja be, hogy a Rezesováeset kapcsán a befogadó számára fontos tényező a használatiérték-modell szerint például: – a tájékozódás, az informálódás, mivel a közönség tudni szeretné, mi is okozta pontosan a balesetet, a műszaki szakértőről bebizonyosodik-e, hogy korrupt, a politika beleszól-e a független igazságszolgáltatás menetébe, milyen ítélet születik, s az megfelel-e a társadalom igazságérzetének;


11 / 12

2015. május 21.



– az én-tudat megerősítése, mivel a közönség folyamatosan konfrontálódik a jómódból, a kivételezettségből, az ismertségből és jó kapcsolatokból (vagyis az osztályhelyzetből, a társadalmi különbségekből) eredő helyzetekkel – és azokra saját társadalmi pozíciója szerint reagál (pl. az áldozatokhoz hasonló kisemberként vagy kiszolgáltatott pozícióba kerülve, a Rezesová-esetben mindezen sérelmekért kaphatna áttételesen elégtételt egy őt elítélő döntéssel); – a virtuális közösséghez tartozás, vagyis annak a megélése, hogy az ügy kapcsán kialakuló véleményével nincs egyedül, erős véleményközösség részeként tartozik valakikhez; – nem a saját gondjaival kell foglalkoznia, hanem egy olyan – hosszabb ideig kiszámíthatatlan végkimenetelű és fordulatos – bírósági narratívát követhet, amelynek külső szemlélőjeként kellően borzonghat és izgulhat, ezáltal kiszakadva mindennapi élethelyzetének problémáiból. c) további 1-1 összesen maximum három pontot kaphat a vizsgázó, amennyiben az alábbiak szerint (vagy más, de hasonlóan érvényes megfogalmazásban) mutatja be a Rezesová-eset valamely érvényes értelmezési keretét, például: – gazdagság, celeblét – a korlátlan pénzeszközök, a mindenkire kötelező szabályok semmibe vétele, a felelőtlenség óhatatlanul személyiségromboló, adott esetben tragédiát okoz; – a hatalmi ágak függetlensége – sérült-e a demokratikus társadalom intézményrendszerének alapelve, a hatalmi ágak függetlensége az adott esetben azzal, hogy a hatalom képviselője egy folyó ügyben erőteljesen véleményt nyilvánít; – korrupció – korrumpálható-e az igazságszolgáltatás, bízhatunk-e azokban a törvényekben, szabályokban, amelyek szerint működnek az állam intézményei; – szlovák–magyar viszony alkalmas-e az adott eset arra, hogy a számos feszültséggel terhelt szomszédsági viszony kontextusába helyezve értelmeződjön. A helyesen felépített esszészerkezetre (állítás, megfigyelések, ismeretek alapján történő érvelés-bizonyítás, konklúzió) 3 pont adható.


12 / 12

2015. május 21.

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Recommend Documents