MOZGÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM Jóváhagyva a Bp. XVI. Ker. Képviselő- testület 402/199. (VI.8.) Kt. Határozata által
MÓDOSÍTÁS
Az 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 47§. Változása és a 2004. május 20.-i szakértői vélemény alapján készült.
Gyerekkuckó Óvoda 1165. Budapest, Centenáriumi sétány 3 Intézményegységek: 1162 Budapest Hermina u. 66-68. 1162 Budapest Hársfa u. 54-56. .
1
Tartalomjegyzék
1. Az óvodai nevelés alapelvei, célja
2.oldal
2. Gyermekkép, óvodakép
4.oldal
3. Az óvodai nevelés feladatai: 3. 1. Az egészséges életmód 3. 2. Az érzelmi nevelés és szocializáció 3. 3. Az értelmi fejlesztés, nevelés
5.oldal 7.oldal 9.oldal
4. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 4. 1. Mozgás 11.oldal 4. 2. Kommunikáció 14.oldal 4. 3. Játék 16.oldal 4. 4. Vers-mese 18.oldal 4. 5. Ének, zene, énekes játék 20.oldal 4. 6. Rajzolás, mintázás, kézi munka 22.oldal 4. 7. A külső világ tevékeny megismerése 24.oldal 4. 8. Munka jellegű tevékenységek 26.oldal 4. 9. Tanulás 27.oldal 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 5. 1. Személyi feltételek 5. 2. Tárgyi feltételek 5. 3. Szervezeti és időkeretek, szolgáltatás
28.oldal 28.oldal 29.oldal
6. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai
30.oldal
7. Integrált nevelés
32.oldal
8. Az óvoda kapcsolatrendszere
33.oldal
2
1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJA A szülőt tájékoztatjuk a Centenáriumi, Hermina és Hársfa utcai óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programjáról, mielőtt dönt, hogy vállalhassa normarendszerét. Ehhez óvodánk segítséget nyújt. A nevelésben óvodánk elismeri a család elsődlegességét, tiszteljük a szülőt. Alapelvünk, hogy minden szülő megismerje jogait és kötelességeit. Az óvoda és a család kapcsolatát tapintatra építjük, mélyítjük az összetartozás érzését, a közös programokkal, tevékenységekkel. Bízunk a gyermek cselekvési vágyában, a világ megismerése iránti igényében és hozzájárulunk mindezek kielégítéséhez. A gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartjuk, biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Segítjük a gyermekeket abban, hogy önmegvalósításra képesek legyenek, és tartózkodunk minden hátrányos megkülönböztetéstől.
Törekszünk a játéktevékenység folyamatos biztosítására, a játékidő növelésére. Tiszteletben tartjuk a játék szabadságát és intimitását. A gyermeket mindenfajta tevékenységében segítjük az egészséges életvitel kialakításában. Ügyeljünk arra, hogy ne történjék elkerülhető baleset. Törekszünk az együttes tevékenység során is a differenciált, egyéni bánásmód megvalósítására. Segítjük a szociális érzékenység fejlődését, a társak elfogadását, erősítjük a toleranciakészséget, és ebben mutatunk példát. Az óvodába lépés pillanatától kezdve, folyamatosan figyeljük a gyermek beszédkészségét és beszédminőségét. Teremtsünk alkalmat az egyes gyerekkel való meghitt, spontán kommunikációra. Törekszünk a szülők szemléletének formálására, a beszédhibás gyerekekkel való helyes bánásmód kialakítására. Törekszünk az egybefüggő játékidő biztosítására. Ösztönözzük a gyerekeket a nyugodt játék érdekében kialakított szabályok betartására, a kultúrált viselkedési szokások alkalmazására.
3
Figyelembe vesszük a gyerekek egyéni érési tempóját, ehhez mérten állítunk fel követelményeket. Elegendő időt biztosítunk arra, hogy a gyerekek elsajátíthassanak egy - egy új munkafázist. Figyelembe vesszük a folyamatosság, fokozatosság, és a rendszeresség elvét.
CÉLUNK Minden óvodás örömmel, jókedvűen töltse idejét az óvodában. A 3–7-8 éves gyermekek harmonikusan fejlődjenek intézményünkben. A gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével történő sokoldalú személyiségfejlesztés, a családdal együttműködve. Sikerorientált, szívesen és színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, sokféle mozgástapasztalattal rendelkező, problémájukat megoldó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, iskolai életre kész gyermekek nevelése. A sajátos nevelési igényű gyerekek integrációjának elősegítése.
4
2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Nevelésünk során:
érdeklődő, kapcsolatteremtésre kész, önmagát megismerni akaró, társas tevékenységekben együttműködni képes, a probléma megoldás alapjaival rendelkező, kreatív, figyelmes, segítőkész, jószívű, önzetlen, kiegyensúlyozott, egészségesen fejlődő személyiség kialakítása a célunk.
Óvodakép Jellemző adataink: Gyerekkuckó Óvoda 1165 Budapest Centenáriumi sétány 3. Tel./fax: 403-66-18 Fenntartó Budapest főváros XVI. kerületi Önkormányzat 1163 Budapest, Havashalom u. 43. Tel: 401-1523, 401-1530 Az óvodához tartozó intézményegységek: Gyerekkuckó Óvoda 1162 Budapest, Hermina u. 66.-68.
Gyerekkuckó Óvoda 1162 Budapest, Hársfa u. 54.-56.
Az óvodai csoportok száma: 13 Az óvoda a szülőkkel együttműködve neveli gyermeküket. Bensőséges, szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk. Elfogadjuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Fogadjuk a logopédiai fejlesztést igénylő gyermekeket. Legfőbb tevékenységünk a játék, és az általa történő fejlesztés. A partneri visszajelzések alapján a gyermekek fejlesztése: egyénre szabott, türelmes, korának megfelelő változatos tevékenységi formában történik.
5
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Óvodai nevelésünk feladatai a személyiségfejlesztés területén megegyeznek az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában leírtakkal: testi - lelki szükségletek kielégítése, értelmi fejlődés. Ezen belül:
3.1 . Egészséges életmód kialakítása, 3.2 . Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3.3 . Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 3. 1. Egészséges életmód alakítása CÉL: -
A gyermeki szükségletek kielégítése. A helyes szokások kialakítása. Az egészséges növekedés és fejlődés elősegítése.
FELADAT: Egyéni szükségleteinek megfelelő folyadék, étel, zöldség és gyümölcs biztosítása. Helyes szokásrendszer kialakítása. Életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelő segítségnyújtás az öltözködés terén. Változatos mozgásigény feltételeinek biztosítása az egész nap során. A szabad levegőn való tartózkodás biztosítása. Az óvónő feladata: - A gyermekek életritmusának figyelembevételével alakítja ki a napirendet. Figyelembe veszi a gyerek testi szükségleteit. Megismeri a gyerek otthoni gondozással kapcsolatos szokásait. Az óvoda helyiségeiben és udvarán biztosítja az egészséges körülményeket: megfelelő hőmérséklet és páratartalom, állandó szellőztetés, a bútorzat, felszerelési eszközök épsége, az udvar gondozása, megfelelő portalanítása, árnyékolás, játékeszközök célszerű tárolása. – segítséggel teremtse meg a feltételeket. Törekszik a gyerekek mozgásigényének változatos kielégítésére a teremben és az udvaron egyaránt Biztosítja a pihenés és az alvás nyugodt feltételeit.
6
Felfigyel a gyermekek fejlődésében esetlegesen tapasztalható elváltozásokra. A rendellenességek korrekciója érdekében konzultál az óvoda orvosával, a fejlesztő pedagógussal, logopédussal. Tapintattal kezeli a szomatikus tüneteket, kiküszöbölésük érdekében szakorvoshoz irányítja a szülőt. Törekszik a gondozási feladatok végzése közben a kommunikáció lehetőségének kihasználására, a személyes kontaktus révén. SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, 6–7-8 éves korra. Testápolás: A gyermekek önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor szükséges, használják a körömkefét. Ruhájuk ujját fel és letűrik. Vigyáznak a WC, mosdó rendjére. Tisztálkodási eszközeiket a kijelölt helyre teszik. Fogat mosnak, hajukat rendben tartják. Használják a zsebkendőt. Önkiszolgálás: Önkiszolgálási teendőiket teljesen önállóan, biztonsággal látják el. A lábtörlőt, sárkaparót használják. Segítenek az ágyazásban, ágyneműiket összehajtják. Észreveszik az elvégzendő feladatokat, segítséget nyújtanak társaiknak és a felnőtteknek. Étkezés: Étkezés közben helyes testtartással ülnek, rendeltetésszerűen használják az evőeszközöket és a szalvétát, kulturáltan viselkednek. Öltözködés: Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat hajtogatva teszik a helyére. Cipőfűzőjüket megkötik. Ha fáznak vagy melegük van, segítenek magukon. Környezet rendje: Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére. Környezetük tárgyaival óvatosan bánnak, észreveszik a rendetlenséget, megszűntetik A napirendet a gyermekcsoportok igényeinek és életkorának megfelelően alakítjuk.
7
3. 2. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása A közösségi nevelés az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, amely lehetővé teszi a közösség szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. E tulajdonságok sikeres formálásának legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység tartalma felismerhető, tudatosítható, és átélhető legyen. A közösségi nevelés által biztosíthatjuk a gyermekek fejlődéséhez szükséges tevékenységformákat és társasa kapcsolatokat. A közösségi nevelés segíti a szocializációt, amelyet a családi szocializációra építve az óvoda folytat, ezzel segítve a gyermek bevezetését a tágabb környezetébe. Fontos a másokkal való érintkezés és a kommunikációs képesség kialakítása gyermekeinkben, hiszen ez az alapja a társas együttműködésnek. Az óvodában új kapcsolatokra tesz szert minden gyermek. E változással járó alkalmazkodást az óvónők könnyítik meg. CÉL
- Közösségi élethez tartozó szokás- és szabályrendszer kialakítása. - A gyermek érezze jól magát az óvodában. - A másság elfogadtatása.
FELADAT: A beszoktatás alatt ismerkedjen meg a gyerek az óvodai élettel, óvónőkkel és dajkákkal, a csoportszobával és egyéb helyiségekkel. A gyermek számára az óvodai élet elfogadása fokozatosan történjen. A gyermek vegyen részt a csoport változatos tevékenységében, mint a gondozási, játék, munkatevékenységek. A választható tevékenységek gyakorlását önállóan döntse el, valamint azt is, hogy meddig kívánja az adott tevékenységet folytatni. A csoport tagjai érdeklődjenek hiányzó társaik iránt, örömmel fogadják a hiányzásból visszaérkezőket.
Az óvónő feladata: Óvónő - gyermek kapcsolatban: Megteremti a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mivel a szociális érzelmek alakulása csak pozitív érzelmi töltésű, bizalomteljes légkörben, érzelmi támaszt nyújtó nevelői attitűd mellett bontakozik ki. Az óvónő viselkedése modellértékű, mert a gyermek érzelmi indíttatása mintakövetésre sarkall. Figyelemmel kíséri a társas kapcsolatok kialakulását, erősíti a közösségi tulajdonságokat. Figyelembe veszi az egyes gyermek egyéni sajátosságait, és ennek megfelelően differenciált bánásmódot alkalmaz. Erősíti az „én” tudat kialakulását.
8
Gyerek - gyerek kapcsolatban Elősegíti az „én” határok kialakulását. Kialakítja a „mi” tudatot, és célirányosan erősíti azt. Fejleszti a gyermek önerősítő, tűrő és elfogadó képességét, empatikus készségét. Elősegíti baráti kapcsolatok kialakulását és ápolja azokat Együttműködik a családokkal a gyermek egyéni fejlődési tempóját figyelemmel kíséri, az esetleges szocializációs nehézségek leküzdése céljából. SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, 6–7-8 éves korra A gyermekek természetes módon tesznek eleget a már kialakult szokásoknak. A közös tevékenységben aktívan vesznek részt. Közösségi tudat ébredezik bennük, örülnek a közösen elért sikereknek. Érdeklődnek egymás iránt. Figyelmesen, türelmesen hallgatják végig az óvónő utasításait, és elfogadják azokat. Bekapcsolódnak önként a közös tevékenységekbe. Felismerik, ha társuknak segítségre van szüksége. Alakulnak baráti kapcsolataik, egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet éreznek. A közösség életét zavaró megnyilvánulás láttán próbálkoznak annak megoldásával. Képesek a közösség számára hasznos tevékenységet végezni. A megkezdett munkát befejezik. Együttműködnek adott feladat elvégzésében, elfogadják a függőségi viszonyokat, önálló véleményalkotásra is vállalkoznak, választanak és döntenek ismert helyzetekben. Felfogják az óvónő metakommunikációs jelzéseit. Társaikkal felszabadultan kommunikálnak, a közös tevékenység során a tevékenységnek megfelelő szókincs, gesztusok használatával. Élményeikről folyamatosan beszámolnak a csoportnak és óvónőjüknek.
9
3. 3. Értelmi fejlesztés, nevelés CÉL: Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. FELADAT: Az óvónő feladatai: - A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendezése, bővítése. - Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése. - Az arra rászoruló gyermekeket fejlesztő pedagógus bevonásával zárkóztatja fel. Anyanyelvi fejlesztés Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes mintaadással – az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az arra rászoruló gyermekekkel 4 éves koruktól kezdve rendszeresen foglalkozzon logopédus, hogy hátrányaikat az iskolába kerülésig leküzdjék. SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 6-7-8 éves korra: A gyermek az óvodáskor végére – belső érés, a családi és óvodai nevelés hatására – eléri az iskolai élet és munka megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolai életre való felkészültségnek testi, értelmi, lelki és szociális kritériumai vannak. A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6–7-8 éves kora körül: Eljut az első alakváltozáshoz, Megváltoznak testarányai, Megkezdődik a fogváltás, Teste arányosan fejlett, Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotoriak, Képes mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítani. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére: Nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre.
10
Értelmi képességek fejlődése: A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Tovább differenciálódik érzékelése, észlelése. Önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés után megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Megnő a megőrzés időtartama. A felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik tartalma, terjedelme. Könnyebbé válik a figyelem megosztása, átvitele. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás.
Beszéde: Az egészségesen fejlődő gyermek: Érthetően folyamatosan kommunikál, beszél. Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Viszonylag tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.
A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére: Készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására. Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel, gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Kialakulóban van feladattudata, mely a feladat megértésében, feladattartásban és a feladatok eredményes elvégzésében nyilvánul meg. Viselkedése fokozatosan akaratlagos irányítás alá kerül. Monotónia tűrése fokozatosan fejlődik.
11
4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
ÉS
AZ
4. 1. Mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. Az óvodába kerülő, egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni - mászni, manipulálni, vagyis mozogni. Az őket körülvevő felnőttek szemléletétől, és a megfelelő feltételek megteremtésétől függ, hogy megmarad-e természetes mozgáskedvük. A mozgás, mint tevékenység spontán és tervezett módon megtalálható az óvoda mindennapjaiban. A gyermek napirendjét úgy alakítjuk, hogy egész nap biztosítunk számára megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodjanak. 3–4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. A csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket biztosítjuk a csoportszobában, illetve lehetőséget adunk az asztalok alatti bújócskázáshoz. 4–5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A koordináció fejlesztését szolgálják a célbadobó játékok, kugli, ugróiskola, ugrókötelezés, barkácsoló tevékenység is. Az egyensúly fejlesztésére a szabad játékban a különböző hinták, a füles labda, a lépegető alkalmasak. 5–6–7-8 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek spontán fejlesztésére, pl. az ábrázolási technikák gyakorlása során, tépés, vágás, varrás, gyöngyfűzés vagy legózás, konstruálás stb. A szabad játéktevékenységben célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. Meggyőződésünk, hogy a kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermek örömmel vesz részt. A sikeres, jó hangulatú tevékenység a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre ösztönzi Így a mozgás természetesen épül be spontán tevékenységükbe, szokássá, igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességeik, ezek eredményeként egészségesebbek lesznek.
A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és
12
izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Rendszeresen a szabadban örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakításához szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. A testi nevelés átfogó tevékenység és feladatrendszerét elsősorban a gondozás és a mozgás által kívánjuk megvalósítani. A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek, - egyben az önmagukról kialakított testséma is. A finommotorika fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, - lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. A mozgás szocializációs hatása a következőkben mutatkozik meg: A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság / kompetencia / érzését, a mozgás feletti kontroll az én-kontrollt erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentráció a kitartás, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek én-határának a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához. A testnevelést, mint kötött tervezett és szervezett nevelési területet a „mozgás” tág tartományán belül értelmezzük. A testnevelés hatására lényeges személyiségvonások alakulnak, erősödnek, mint bátorság, fegyelmezettség, kitartás, türelem, együttműködés, és egészséges versenyszellem. CÉL: - Az összerendezett mozgás, megfelelő állóképesség kialakítása. FELADAT: Mozgásigény kielégítése. A gyermekek mindennapos játékos mozgásban és szervezett formában életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően vegyenek részt mindhárom korcsoportban. A játékos mozgást a gyermekek a járás és futás különféle változataival kezdjék, nagymozgásokat végezzenek, illetve gyakorolják a testnevelési foglalkozás főgyakorlatának elemeit, többnyire mozgásos játékok keretein belül. A gimnasztikai anyagból főleg tartásjavító gyakorlatokat végezzenek a helyes testtartás kialakulása érdekében. Szívesen végezzék a testnevelési játékok sokféle változatát. Gyakorolják a járások, futások nehezített változatait. Különböző tartás- szabad- és társas kéziszer gyakorlatokat sajátítsanak el. Változatos formában és körülmények között gyakoroljanak járásokat (irányváltás, sávok közötti, tárgyak megkerülése, átlépése) ugrásokat: távol- és magasugrás, szökdelések, (egy és páros lábon) le és felugrások. Csússzanak, másszanak, kússzanak különböző tempóban, helyen, tárgyakon. Támasz és függőgyakorlatokat ismerjenek meg, próbáljanak ki. Egyensúlyozzanak különböző tárgyakon ill. eszközök segítségével.
13
Dobjanak célba, a labdát dobják fel és kapják el, pattogtassák, vezessék. Az óvónő feladata: -
Nevelőközösségünk fontos feladatának tekinti, hogy megőrizzük, ha szükséges felkeltsük a mozgáskedvet, és tudatosan építsünk rá. Az elsajátítás folyamatát a gyerekek mozgástapasztalataira, valamint játékos kedvére építi. Szem előtt tartja, hogy a testnevelés legértékesebb anyagai a játékok. Az adott gyakorlatot ki-ki saját képességei szintjén hajtsa végre. Együttműködik a családdal, illetve más nevelési intézménnyel e területen is. Az óvoda környezeti feltételeiből eredő lehetőségeket - udvar, terasz, lépcső- kihasználja. Felfigyel a mozgásában bármilyen ok miatt gátolt gyermekekre, fejlesztésükhöz szakember segítségét kéri.
SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, 6–7-8 éves korra: Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Fejlődik téri tájékozódó képességük, megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni, csoportos, sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. Állórajtból kiindulva 20 - 30 métert futnak. Talicskáznak, combfogással, egyensúlyoznak padmerevítő gerendán. Függésben lábemeléseket végeznek. Hat - nyolc lépés nekifutással tetszés szerinti akadályt átugranak. Ugrásukat a talajéréskor fékezni tudják. Kislabdát hajítanak, távolba. Labdát vezetnek, pattogtatják.
14
4. 2. Kommunikáció A kommunikáció azt jelenti, közzétenni, közölni valamit mások számára. A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. A kommunikáció által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulásának alapvető feltételei: az egymást meghallgató, és az egymáshoz beszélő társak (felnőtt-gyerek, gyermek-gyermek) beszédkedve, beszédképessége, az anyanyelv szókincsének, hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságainak tapasztalatai, ismerete, használata. A kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka egészét, az óvodai élet minden területét. A gyermeket már egész kicsi korban szoktatni kell reagálni a kommunikációra, metakommunikációra. Alkotóan alkalmazkodó magatartást alakítunk ki minden kommunikációs helyzetben. A gyermeknek ehhez utánzáson alapuló biztonságos normaismeretre, gyakorlatra, és nagy mintakészletre van szüksége. Óvodánkban valamennyi tevékenység kommunikációs szinten is zajlik, így a kommunikációs képességek fejlesztésére számtalan lehetőség kínálkozik. CÉL: -
Kommunikatív, beszélőkedvvel, gazdag szókinccsel rendelkező gyermek nevelése.
FELADAT: A gyermekek minden tevékenység közben szabadon kommunikáljanak. Ennek tartalma és lefolyásának módja az adott helyzet függvénye. Kommunikációs képességfejlesztés szándékával szervezett játékos gyermeki tevékenységeket: anyanyelvi játékokat, beszédtechnikát, kifejező beszéd eszközeit, szóbeli közlést, gondolkodást fejlesztő, beszédértést fokozó anyanyelvi játékokat játszanak. Ismerkedjenek meg metakommunikációs eszköztáruk gazdagítását célzó játékokkal. A játékos helyzetgyakorlatok, megfelelő magatartásformák elsajátíttatását, az érintkezés szabályainak gyakorlását, - köszönés, beszélgetés, megszólítás, bemutatkozás, - tegyék lehetővé, alkalmazzák. Dramatikus játékokat játszanak, így a megjelenítés és utánzás eszközeivel az ön- és emberismeret fejlesztését, kapcsolatteremtés megkönnyítését, a mozgásos játékok során a beszéd és a mozgás összehangolását segítik elő. A kommunikációs nevelés része az anyanyelvi nevelés, melynek feladatai, hogy a gyermekek képesek legyenek érzelmeiket, élményeiket verbálisan megfogalmazni, gondolataikat érthetően kifejezni, mások szavait megérteni, jelentését felfogni.
15
Az óvónő feladata:
Az óvónő elfogadó kapcsolatteremtő, kezdeményező, együttműködő Szem előtt tartja, hogy minden megnyilatkozása modellértékű. Legyen támogató, ugyanakkor határozott és következetes. Használja a humor eszközeit. Felháborodásának árnyalt módon ad hangot. Az interakciós zavarokkal küzdő gyermekre különös figyelmet fordít, segíti őt ennek leküzdésében. Az óvónő példát mutat a felnőttek közötti érintkezés szabályainak betartásában Az óvónő beszéde legyen követésre méltó, kifogástalan, mondatszerkesztése egyszerű, de változatos. Törekedjék a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására. Figyelemmel kíséri a gyerek kialakulóban lévő egyéni beszédsajátosságait. Felismeri a beszédhibákat és időben logopédushoz irányítja a gyermeket. Alkalmat biztosít a gyerek spontán megnyilatkozásához, ezáltal tapasztalatokat szerez beszédének szerepéről, célszerűségéről, hatásáról. Felfigyel a családban esetleg előforduló beszédhibákra. Könyvajánlásokkal segíti a családokban a magyar nyelv értékeinek ápolását. Törekszik a hagyományőrzésre, feladatának tekinti a népi játékok, szólások, közmondások, találós kérdések gyűjtését, alkalmazását.
SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, 6–7-8 éves korra A gyerekek aktívan használják élményeik során bővült szókincsüket. Elbeszélésük folyamatos, de gyakran még nem követik a történések logikai, időbeli sorrendjét. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat a témához igazítják. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik.
4. 3. Játék Az óvodáskorú gyermek elsődleges tevékenysége, sokrétű és összetett viselkedést, életmódot, életformát, életkategóriát jelent számára.
16
A játékban a szimbólumok elemzésével érthetjük meg a gyermek érzelmi állapotát, viselkedését, megfigyelhetjük kommunikációs, kognitív fejlettségét, információt kapunk teljes személyiségéről. Kezdetben az óvónő meghatározó játszótárs a gyermek játékában, ő az, aki utánozható mintát ad a játéktevékenységre. A fejlődés későbbi fokán is megmarad, mint bevonható társ, segítő, ha erre a gyermeknek szüksége van. Az óvónő a gyermek lelkiállapotába, problémájába beleélve magát a gyermek érzelmeit szóban megfogalmazza, megérti őt, segíti ez által, a saját megoldás keresésében, megtalálásában, a feszültségek levezetésében és feldolgozásában. Minden helyzetben őszintén kimutatja és megfogalmazza saját érzelmeit is. A játékban a gyermekek megtanulják önállóan megoldani konfliktusaikat. A konfliktusok jelenlétét természetesnek tekintjük, amelyet leggyakrabban az eszközök birtoklása és a rangsorképzés vált ki. Óvodánkban a gyermekek saját, otthonról hozott játékeszközöket is használhatnak. A gyermek számára tájékozódó tevékenység a játék, valóságszerű, de nem valóságos. A valóságból származó élménymaradványokon, tapasztaláselemeken alapszik. Valóságos tárgyak, eszközök, felhasználásával folyik. A mindennapi dolgokat azonban a gyermek furcsán, a játék logikája szerint kapcsolja össze. A külvilágból és saját belső világából származó benyomásaikat játékában tagolja. A játékfajták nem választhatóak szét egymástól. A tevékenységek gyakorlása, konstrukció, szerep és szabály a játékon belül fokozatosan összerendeződnek. CÉL: -
A gyermek személyiségének fejlesztése. A közösségi magatartás formálása. Szocializációs készségek, képességek alakítása.
FELADAT: Az óvónő feladata: Biztosítja a nyugodt légkört a játéktevékenység alatt a csoportban. Segíti a gyermeket abban, hogy különböző élethelyzetekben növekedjék önállóságuk, így játékukban is önállóbbak lehetnek. Biztosítja az elmélyült, nyugodt játékhoz a megfelelő helyet a csoportszobában, udvaron egyaránt. Figyel arra, hogy a megfelelő hely megtalálásához a játékszerek kiválasztásához, a játékhelyzet és a folyamatos, gazdag játék kialakulásához időre van szükség. Gondoskodik olyan játékszerekről, melyek az elmélyült játék kialakítását segítik és motiváló, fejlesztő hatást váltanak ki. Törekszik arra, hogy a gyermekek minél jobban megismerjék környezetüket. A tapasztalat és ismeretszerzés során szerzett élményeik a játék tartalmát gazdagítsák.
17
Igyekszik az óvónő megismerni a gyermek óvodán kívül szerzett tapasztalatait. Számol azzal, hogy a gyermek játékában a negatív élmények és tapasztalatok is megjelennek, ezeket megfelelőképpen fel is használja. Fokozottan ügyel a játék irányításának módjára és mértékére. Kérésre bekapcsolódik a gyerekek játékába. Az új, a gyerekek számára ismeretlen játékszerek használatát bemutatja. Társas és egyéb szabályjátékok szabályait közös tevékenység során tudatosítja. Figyelmezteti a gyermekeket a játékeszközök megóvására. A hibás darabokat lehetőleg a gyerekek bevonásával javítja ki. SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, 6–7-8 éves korra: A gyerekek képesek elgondolásaikat játékuk során megvalósítani, megválasztják a játék témáját, helyét, a felhasználandó eszközöket. Önállóan választanak szerepet, szereplőket, meggyőzhetőek a kevésbé érdekes szerepek eljátszására is. Kialakulnak a vezéregyéniségek, akiket a többség elfogad. Képesek egymáshoz alkalmazkodni, egymás javára játékszerekről lemondani. Betartják a szabályokat és ezt társaiktól is elvárják. Kitartóan végigjátszanak hosszabb ideig tartó szabályjátékokat is, társaikkal új, kitalált szabályt fogadtatnak el. Elkészítik a játékukhoz szükséges kiegészítő eszközöket, bábokat, jelmezeket. Önként részt vesznek a játékszerek javításában, tisztításában, elrakásában.
4. 4. Vers, mese A vers és mese műfaján keresztül hozza közel a gyermekhez az őt körülvevő világot. A mesét az átváltozás motívuma, az ellentétek kedvelése, az ismétlések, a veszély megmenekülés helyzetei, a kompenzálás, a vágyteljesítés dinamikája, a tudatszintek váltása teszi lelki - szellemi élménnyé. A vers pedig érdekes ritmikus hangzása, a mozgásélménnyel összekapcsolódó hangulat, érzelem miatt vonzó a kisgyermek számára. Élményjellegükben közös az, hogy mindkettő a hétköznapitól eltérő, más hangzású, furcsa beszéd.
18
CÉL: -
Irodalmi élmények nyújtásával, a mese-vers megszerettetése. A könyv szeretetére nevelés. A verbális emlékezet fejlesztése.
FELADAT: A gyerekek hallgassanak meg ölbeli játékokat, dajkarímeket és játsszák el közösen az óvónővel. Szerezzenek ismereteket környezetükről és önmagukról a versek, történetek hallgatása közben. Fejlődjön emlékezetük kedvelt verseik, mondókáik gyakori ismétlésével Színesedjen kifejezőkészségük, ritmusérzékük, szövegmondásuk dinamikája. Önállóan kezdeményezzenek vers és mondóka mondogatást, képesek legyenek improvizálni mondókaszerű szövegeket. Fedezzék fel a hallott irodalmi műben a humort, éljék bele magukat a mesék és történetek hőseinek életébe, kedvenceikről gyakran kérjenek meséket. Játékukban, rajzaikban jelenítsék meg, mind a mesék környezetét, mind a mesehősöket. Jegyezzenek meg állandó szókapcsolatokat, ezeket szívesen ismételjék, mondogassák játékukban is. Dramatizálják kedvenc meséiket, mind külsőségeiben, mind a szereplők jellemének megjelenítésében. Próbálják a párbeszédeket egyre színesebben, gazdagabban előadni.
Az óvónő feladata: Igényesen választ a gyermekek számára mondókákat, verseket, egyéb prózai szövegeket, szem előtt tartva a magyar népköltészet kincseit. Nyugodt körülményeket teremt az irodalmi élmény befogadásához. Szem előtt tartja, hogy fontos a személyesség, az élő emberi kapcsolat sokféle érzékeltetése. Versmondásnál ügyel a ritmus, a hangsúly elsődlegességére. Gyakran ismétli a verseket, meséket. A meséket többnyire emlékezetből mondja, átéléssel mesél, használja a gesztust, a mimikát, előadásmódja színesítésére. Olyan szemléltetőeszközöket alkalmaz, melyek megindítják a gyermek fantáziáját, de nem zavarják a belső kép kialakítását. A gyermekek dramatizáló tevékenységét eszközökkel segíti. Elalvás előtt rendszeresen mesél. Ragaszkodik az irodalmi szöveghűséghez.
19
Közös színház - bábszínház látogatással bővíti az irodalmi élmények körét. Megtanítja a gyermekeket a mese és verseskönyvek használatára, megbecsülésére. Az ismert népi nyelvi fordulatokat hétköznapi beszédében is alkalmazza, ezzel is érzékeltetni próbálja az anyanyelv sokszínűségét.
SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, 6–7-8 éves korra: A gyerekek társak, az óvónő énekes, halandzsás, mozgásos improvizáló játékkezdeményezéseiben. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit. Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a megfelelő feltételek kialakításában. Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, ismételt mesemondáskor a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét, viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képalkotásnak a jelei. A folytatásos mesék, verses mesék szálait össze tudják kötni. Van néhány kedvelt mesehősük, a vele megtörtént dolgokat beviszik játékukba. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa és dallamos hangzású szavait megjegyzik, a mese témájú játékokban egymást is így szólítják. Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek. A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Ismerik a csoport könyvespolcát, a könyvek között eligazodnak, vigyáznak épségükre.
4. 5. Ének, zene, énekes játék Az énekes játékok szövegei, funkciói az ember és a természet, az ember és a közösség viszonyáról, magatartásáról őriznek olyan ismereteket, amelyek az emberré válás kellékei, s amelyek akkor válnak a gyermekek sajátjává, ha ezekre vonatkozó emlékképeit, élményeit fel tudja idézni. A kisgyermek számára elsősorban a dalok szövegének kellemes hangzása, valamint az ezzel összefüggő ritmus és mozgás jelenti az örömforrást. CÉL: -
Az énekes játékok, dalok és mondókák megszerettetése. Zenei képesség fejlesztése: ritmus és hallásfejlesztés.
20
FELADAT: A gyermekek az óvodai élet egész napja folyamán halljanak az óvónőktől mondókákat, dalokat, dalos játékokat, hangszeres zenét. Örömmel vegyenek részt a közös zenei tevékenységben. Szívesen ismételjék a már megtanult zenei anyagot, közben ritmus érzékük és hallásuk is finomodjon. Ismerkedjenek meg, éneklés és dalos játék játszása közben a zenei alapfogalmakkal, és fejezzék ki azokat. (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú) Ismerkedjenek meg az egyszerűbb ritmushangszerekkel, az óvónő hangszeres játéka kapcsán egyéb hangszerekkel is. Dalos játékok játszása közben változatos térformákat alakítsanak ki. Néhány egyszerű tánclépéssel is próbálkozzanak. Improvizáljanak dallamokat saját szövegre, ezeket mozgással, vagy ritmuskísérettel is kapcsolják össze. Az óvónő feladata: Fejleszti a gyerekek zenei képzeletét és alkotókedvét oly módon, hogy szívesen veszi ötleteiket, új elképzeléseiket. Olyan alkalmakat teremt, ahol a gyermekek ösztönös zenei alkotóhajlama kibontakozhat. Változatos módszerekkel, a gyerekek aktív részvételére támaszkodva szervezi meg a foglalkozásokat. Figyelembe veszi a gyerekek fejlettségi szintjét és érdeklődését. Követi a fokozatosság elvét a zenei anyag feldolgozásában, a játékok sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében is. Az énekes játékok, mondókák ízes népi szövegein keresztül megismerteti a magyar nép hagyományait.
SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, 6–7-8 éves korra:
A gyerekek tudják a mondókákat megfelelő ritmusban mondani, a pentaton alapú dalokat tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni. A tempó a természetes járásnak megfelelő. Ismert dalokat biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is. Felismerik a magas és a mély, a halk és a hangos, a lassú és a gyors közötti különbséget, tudnak ennek megfelelően énekelni, tapsolni, beszélni. Felelgetős játékokat két csoportban, folyamatosan el tudnak énekelni.
21
Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, a hasonló fordulatokból, sajátos kezdő és erősen eltérő belső vagy záró motívumokról. Tudnak dallammotívumokat hosszabb és rövidebb egységekben visszaadni. Érzékenyek a természet és a környezet hangjaira. Ismernek néhány hangszert, megszólaltatásuk módját. Kifejezik az egyenletes lüktetést és a ritmust. A jól ismert dalokat, mondókákat jellegzetes ritmusuk alapján felismerik, az ütemhangsúlyokat kiemelik. Egyszerű, játékos táncmozgásokat esztétikusan, kedvvel végeznek. (dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás stb.) Térformákat alakítanak gyermekek vezetésével. Ütőhangszereket használnak
4. 6. Rajzolás, mintázás, kézimunka
CÉL: -
Esztétikai igényesség kialakítása. Az egyéni kifejezési mód kibontakoztatása. Finommozgások kialakítása.
FELADAT: A gyermekek rajzoljanak különféle eszközökkel, fessenek, alkotásokat hozzanak létre különböző anyagok és eszközök felhasználásával.
22
Mintázzanak sokféle anyag segítségével, fejlődjenek plasztikai képzeteik, díszítőérzékük, a sokféle felhasználható anyag, termény segítségével. Papírmunkákat készítsenek, különböző nagyságú, vastagságú színű stb. papírfélékből változatos technikákkal. Textilmunkákat készítsenek különböző vastagságú, színű, fonalak, anyagok segítségével. Ismerkedjenek meg a pókfonás, szövés technikájával, egyszerű öltésformákkal. Fűzzenek gyöngyöt, díszítsenek síkban és térben egyaránt. Térépítésük során nyitott és zárt tereket hozzanak létre. Az óvónő feladata: Segíti a gyerekeket, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően a térbeli tájékozódásuk fejlődésében. Fejleszti manuális kifejezőképességüket. Felébreszti a gyermek ábrázolás iránti vágyát. Változatos technikákat kínál. Biztosítja a vizuális nevelés feltételeit, eszközeit. Segíti a gyerekek kreatív önkifejezését. Felhívja a gyermekek figyelmét a szépségre, az esztétikai értékek megóvására. Folyamatosan biztosítja a gyermeket körülvevő környezet esztétikáját. Tiszteletben tartja a gyermeki önállóság érvényesülését, a gyermekek egyéni látásmódjának kifejeződését. Az egész nap folyamán, teremben és udvaron egyaránt lehetővé teszi a gyerekek számára az alkotást. Új technikákat mutat be, tanít meg, az eszközök használatát tökéletesíti. A gyerekeket saját és társaik alkotásainak megbecsülésére szoktatja. Lehetővé teszi, hogy a gyerekek elkészült munkáikban gyönyörködhessenek. A gyermeki alkotásokat összegyűjti, megőrzi, év végén a szülőknek átadja. A gyermekeket életkoruknak megfelelő formában megismerteti a népművészeti, iparművészeti képzőművészeti alkotások szépségeivel.
SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, 6–7-8 éves korra Térszemléletük finomodik, tevékenyen vesznek részt környezetük átrendezésében. Térészlelésük fejlődése megmutatkozik a síkban történő ábrázolásaik alkalmával is.
23
Biztonsággal használják a megismert eszközöket, anyagokat, technikákat. Kiemelik a jellemző formai jegyeket. Színhasználatukban biztonsággal bánnak a különböző színekkel, színkeveréssel újakat hoznak létre. Emberrajzuk tagolódik, arányosabbá válik, kiegészítő elemekkel bővül, megjelenik a mozgás ábrázolása. Türelemmel és kitartással ábrázolnak, örömöt jelent számukra az ábrázoló tevékenység, átlátják a munkafolyamat menetét.
4. 7. A külső világ tevékeny megismerése CÉL: -
Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése, természeti, emberi, tárgyi környezetben. Környezeti kultúra megalapozása.
FELADAT: Ismerkedjenek természeti, társadalmi környezetükkel.
24
Séták, kirándulások alkalmával figyeljék meg a természetet, érzékszerveik segítségével tapasztalják meg a változásokat. Szerezzenek tapasztalatokat az időjárás és öltözködés összefüggéseiről. Gyakorolják a közlekedést. Figyeljék meg a napszakok változásait. Ismerkedjenek az állatokkal, lehetőleg természetes életterükben. A természettel való ismerkedés folyamán tegyenek szert matematikai és geometriai ismeretekre is, válogassák és hasonlítsák össze a terméseket, gyümölcsöket stb. Gyakorolják a sorba rendezést különböző szempontok szerint. Szabadon és megadott szempontok szerint is építsenek. - Elősegítjük, hogy a gyermek rácsodálkozzon a természetben, és az emberi környezetben megmutatkozó értékekre, tisztelje és becsülje ezeket. Az óvónő feladata: A gyermek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára épít. Lehetővé teszi, hogy folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel maguk fedezzék fel környezetüket. Lehetőséget ad az érzékszervekkel történő tapasztalásra. Figyelembe veszi a gyermek meglévő tapasztalatait, és az eltérő környezetből adódó különbségeket. Alkalmat teremt a természetvédelemmel való közvetlen találkozásra. Megismerteti a gyermekekkel az óvoda természeti és társadalmi környezetét a tárgyi kultúra értékeit. Elősegíti az elemi ok-okozati összefüggések felismerését, ezáltal lehetővé teszi a logikus gondolkodás megalapozását. Alakítja a gyermekek környezeti szemléletét.
SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 6–7-8 éves korra
Felismerik a színeket és azok árnyalatait. Tudják lakásuk címét, fontosabb személyi adataikat. Gyakorlottak a gyalogos közlekedés szabályainak betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. Ismerik a környezetükben található intézményeket, tisztában vannak azok rendeltetésével. Tudják testrészeik neveit, igényesek testük tisztaságára.
25
Felismerik a napszakokat. Különbséget tesznek az évszakok között, ismerik jellegzetességeiket. Ismerik a növény fogalmát, követik fejlődését. Felfedezik, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Csoportosítják az állatokat élőhelyük szerint. Képesek válogatásra, sorba rendezésre, összehasonlításaikat szóban is kifejezik. Önállóan összemérnek dolgokat, és helyes megállapításokat tesznek. Képesek másolással építeni, és új alakzatokat létrehozni. Megneveznek geometriai alakzatokat, ismerik egyszerű tulajdonságaikat.
4. 8. Munka jellegű tevékenységek A munkatevékenység óvodáskorban - a játékhoz hasonlóan - örömmel végzett tevékenység. A gyerekek közvetlenül érzékelik munkájuk eredményét, ezért szívesen tesznek erőfeszítéseket, könnyen motiválhatóak a munka elvégzésére. Miközben feladataikat ellátják, ismereteik széleskörűen bővülnek, mind a természeti, mind a társadalmi környezetről. A munkavégzéshez szükséges készségeik folyamatosan alakulnak, és egyre pontosabbakká válnak. CÉL:
26
-
FELADAT: -
-
A közösség érdekeit figyelembevevő, a környezet rendjére igényes, segítőkész gyermekek nevelése.
Önkiszolgáló tevékenységük - testápolás, étkezés, öltözködés, környezetük rendjének megőrzése - érdekében sokféle feladatot lássanak el. A közösség érdekében végzett munka során, vegyenek részt a csoport játékainak tisztántartásában. Segédkezzenek az udvari játékeszközök ki-be szállításában, rendben tartásában. A felnőttek kérésére végezzenek kisebb megbízatásokat. Vegyenek részt a csoportszoba átrendezésében, ünnepi feldíszítésében. Naposi munkát végezzenek bővülő tartalommal. - Növény és állatgondozás során segédkezzenek a csoportszoba élősarkának ápolásában. Gondozzák a kiskertek növényeit, veteményezzenek, ültessenek, locsoljanak. Segédkezzenek a gyümölcsök és termények összegyűjtésében. Söpörjék össze a faleveleket, télen vegyenek részt a hó eltakarításában, etessék a madarakat a téli időszakban.
Az óvónő feladata: A gyermekek életkorához, erejéhez mérten megteremti a munkavégzés lehetőségeit. Mindenfajta tevékenységben biztosítja a gyermeki önállóság érvényesülését. A gyermekeket megtanítja a munkavégzés módjára, az eszközök használatára. Elegendő időt biztosít a munka elvégzésére. Gondot fordít arra, hogy a gyerekekben kialakítsa az igényességet munkavégzésük során. Átgondoltan szervez, a szükséges anyagokat, eszközöket kellő mennyiségben biztosítja. Szükség szerint segítséget nyújt a rászorulóknak. Ösztönzi a gyermekeket a megkezdett munka befejezésére.
SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, 6–7-8 éves korra: Önállóan használják és tartják rendben a tisztálkodó eszközöket. Kulturáltan étkeznek, önállóan öntenek a kancsóból, mernek a tálból, minden evőeszközt megfelelően használnak.
27
Öltözködésük önálló és gyors, fűznek, kötnek, gombolnak a felnőtt segítsége nélkül. Igényesek környezetük rendje iránt, észreveszik, ha valahol rendetlenség van, ezt figyelmeztetés nélkül javítják. Örömmel tevékenykednek a csoportjuk érdekében, és segítik a kisebbeket szükség esetén
4. 9. Tanulás CÉL: - A tanulási folyamat a közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés, a több érzékszervet igénybevevő tapasztalatok szerzése, észlelés, valamint a sokoldalú cselekedtetés útján valósul meg.
FELADAT: Az óvónő feladata: Spontán helyzetek megragadása. A gyermeki kíváncsiság kielégítése. Probléma helyzetek teremtése. Irányított megfigyelések, és tapasztalat szerzés biztosítása. Minél több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás elősegítése. SIKERKRITÉRIUM: A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 6-7-8 éves korra. (Lásd. 10-11. oldal) A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen foglalkozások formájában, természetes és szimulált környezetben egyaránt megoldható. Az óvodapedagógus kompetenciája a megfelelő feltételek és időkeretek kiválasztása.
5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 5. 1. Személyi feltételek Óvodapedagógusaink minden tanévben továbbképzéseken vesznek részt. Kiemelt szerepet kapnak a nevelési programhoz kapcsolódó továbbképzések: Mozgásfejlesztés, mozgáskoordináció, tartásjavítás Beszédkultúra, beszédviselkedés, logopédia.
28
A technikai dolgozók – lehetőség szerint – rendelkezzenek szakirányú végzettséggel.
Kollégáink legyenek:
a gyermeki méltóságot tiszteletben tartó, felelősségteljes, konfliktus feloldó, korszerű ismeretekkel rendelkező, saját és mások munkáját megbecsülni tudó, kapcsolatteremtő, életvidám, emberszerető, pontos, mindig megújulni kész egyéniségek,
5. 2. Tárgyi feltételek A fejlesztéseket a nevelőmunka eszköz- és felszereltségi jegyzéke alapján tervezzük. A jegyzéket — az 1/1998.(VII. 24.) OM rendelet— tartalmazza. (lásd: melléklet)
5. 3. Szervezeti és időkeretek, szolgáltatás Elveink: Az óvodán kívüli foglalkozásokról az óvodavezető időben értesüljön. Mielőtt elhagyják az óvodát, balesetvédelmi oktatásban részesüljenek a gyerekek (biztonságos közlekedés). Ennek dokumentálása a naplóban a napi bejegyzéseknél történik. A csoportok szervezésénél a gyermekek érdekét, a szülő kérését és kor szerinti megosztásukat vesszük figyelembe. A napirendet a gyermekcsoportok igényeinek életkorának megfelelően alakítjuk.
29
Tevékenységek Játék és mozgás Étkezés, öltözködés, testápolás Pihenés
3–4 éveseknél 6, 5 óra
4–5 éveseknél 7 óra
5–6–7-8 éveseknél 7, 5 óra
2 óra
2 óra
2 óra
2 óra
2 óra
1, 5 óra
A szülők igényeinek megfelelő szolgáltatások 17 óra után.
Szolgáltatás Alapszolgáltatás:
logopédus, fejlesztőpedagógus, pályázati nyereményekből, további programok szervezése. Az intézmény költségvetése, ha lehetővé teszi, illetve ha a pályázati pénz rendelkezésre áll, akkor a gyerekek életkorának megfelelő programokat szervezünk.
6. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI CÉL: A korai prevenció és a hátrányok enyhítése, az esélyegyenlőség biztosítása. FELADAT: Az óvónő feladata: -
-
Különös gondot fordítsanak a szülőkkel való kapcsolattartásra, a gyermekekre vonatkozó reális tájékoztatásra, szem előtt tartva a gyermekek személyiségjogait. Az év elején végezzék el a szűrővizsgálatokat és az évközi változásokat, kísérjék figyelemmel. A csoportjába tartozó gyermekek segélykérelmeit vizsgálja felül, és továbbítsa a gyermekvédelmi felelősnek.
30
-
A családlátogatások, fogadóórák, nyílt napok kapcsán, igyekezzen a szülőket minél magasabb számban bevonni a nevelési folyamatba. Az óvodában lévő etnikai kisebbség – a különböző nemzetiségű gyermekek integrálását – nemzeti érzésük megtartása mellett, fontos feladatának tekintse.
A gyermekvédelmi felelős feladatai: -
-
-
-
-
Hívja fel az óvónők figyelmét a gyermekvédelmi munka fontosságára, különös figyelmet fordítva a hátrányos, veszélyeztetett és sajátos nevelési igényű gyermekekre. Az óvónők által az év elején végzett szűrőmunka eredményeit, és az év közben történő változásokat kísérje figyelemmel. Az óvónői megbeszéléseken a munkatársakat folyamatosan tájékoztassa. A csoport óvónője által javasolt segélykérelmeket véleményezze, és a további elbírálásra adja át az óvodavezetőnek. Vegyen részt a Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó és a Pedagógiai Szolgáltató Intézet szervezésében történő megbeszéléseken. Tartsa a kapcsolatot az önkormányzat gyámügyi osztályával. Napi kapcsolatban álljon az óvodában dolgozó fejlesztő pedagógussal és a logopédussal. A felmerülő problémákról tájékoztassa a vezető óvónőt. Segítse az óvónők munkáját a nevelési, környezeti, anyagi és egészségügyi problémák feltárásában. Segítse a rászoruló gyermekek számára a tanévkezdéssel kapcsolatos, valamint az esetenkénti segélyek megítélését. Segítse a csoportban dolgozó óvónőket a gyermekek hiányzásainak, különösen a hosszabb ideig tartó mulasztások vizsgálatában. Ha szükséges, jelezze az óvodavezetőnek. A gyermekek jogainak védelme érdekében külön figyelmet fordítson az esetlegesen tapasztalható szülői bántalmazásra, a gyermek hiányos étkezési és egyéb ellátására. A tapasztalatokról az óvodavezetőt rendszeresen tájékoztassa.
Az óvodavezető feladatai: -
-
A munkatársak figyelmét felhívja a gyermekvédelmi munka fontosságára, és a csoportokban elvégzendő szűrővizsgálatokra. Meghallgatja az óvónők véleményét a családokban észlelt változásokról, amelyek veszélyeztetik a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését. Ellenőrzi a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásba vételét, és figyelemmel kíséri fejlődésüket. A nagycsaládosok problémáit külön figyelemmel kíséri, szükség esetén segítséget nyújt.
31
-
-
-
A szülők által kért segélyeket a nevelőtestülettel együtt a gyermekvédelmi felelős véleményét figyelembe véve bírálja el, és terjeszti fel. Segítse a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Napraforgó Családsegítővel való együttműködést. Folyamatosan tájékozódjon a Nevelési Tanácsadóba járó gyermekek fejlődéséről. Az óvodában dolgozó fejlesztőpedagógussal, logopédussal, gyermekvédelmi felelőssel és a szülővel, beszélje meg a nevelési, környezeti, anyagi és egészségügyi okból felmerülő problémát. A gyermekek indokolatlan hiányzása esetén, tegye meg a szükséges intézkedést.
SIKERKRITÉRIUM: -
-
A szülő bátran fordul problémájával az óvónőhöz. Az arra rászoruló gyermekek mindig megkapják a megfelelő támogatást, segítséget. A gyermekvédelmi felelős tájékozott, naprakész az érvényben lévő jogszabályokról. Jó kapcsolat alakult ki, a gyermekek fejlesztésében, segítésében részt vevő társintézményekkel. (Nevelési Tanácsadó, Napraforgó családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, Gyermekvédelmi Iroda) Az etnikai kisebbség és a különböző nemzetiségű gyermekek jogai érvényesülnek.
7. INTEGRÁLT NEVELÉS -
-
Az Országos szakértői és rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kerülhetnek be a sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodánkba. Az Óvodai Nevelés országos aalapprogramja- függetlenül attól, hogya fogyatékos gyermek nevelése az e célra létrehozott óvodában, óvodai csoportban szegregáltan vagy a többi gyermekkel együtt integráltan történik- a fogyatékos gyermekek nevelését ellátó óvódák helyi nevelési programjában az alábbiak figyelembe vételével kerül megvalósításra:
32
-
-
-
-
A sérült kisgyermek harmónikus személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet segíti. Az óvodai nevelés a fogyatékos gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik: a nevelés hatására a sérülés arányában a fogyatékos kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó képességnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek: ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. A különleges gondozási igényből adódó feladatok végrehajtásánál törekszünk arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. Gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Amennyiben az óvodában sajátos nevelési igényű gyermek kerül felvételre, úgy részére az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján, illetve a 23/1997.(VI.4.) MKM rendelete: A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján fogunk eljárni.
SIKERKRITÉRIUM: -
A napközbeni ellátást és felügyeletet biztosítjuk. A beszédhibás gyermekek sikeres fejlesztése a logopédussal együttműködve. A sérült kisgyermek harmónikus személyiségfejlődésének eredményeit, sikeres próbálkozásait értékeljük.
7.1. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE, INTÉZKEDÉSI TERVE Az esélyegyenlőségi program általános céljai a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek nevelési szegregációjának csökkentése. Intézményünkben a szegregáció jeleit nem lehet tapasztalni. A fenntartó esélyegyenlőségi helyzetelemzésből a következtetések: -
Biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások, kivételt képez a fővárosban egy
helyen
tanácsadó.
működő
továbbtanulási
és
pályaválasztási
33
-
Sajnálatos módon folyamatosan emelkedik az érzelmileg és szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Nem nyilatkozott még minden érintett szülő gyermeke érdekében arról, hányan és kik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Meg kell teremteni az adatok feltárásának lehetőségét és nyilvántartást ezen a téren.
Az SNI-s gyerekek sikeres neveléséhez elsősorban a haladási ütem lassítását, a differenciált bánásmódot tekintjük kiindulópontnak. Első számú feladat, hogy az SNI és a HHH vonatkozásában nagyon pontos naprakész kimutatással rendelkezzünk.
Pedagógiai programunk részletesen meghatározza azokat a tevékenységfajtákat, amelyekkel az egészségesen fejlett személyiség kialakítására törekszünk. A pedagógusok módszertani megújulásának elősegítése a vezetés feladata.
A szülők még több munka és időráfordítással tudják eltartani családjukat, nagyobb nevelési feladat hárul az óvodára. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében a szülői házzal kapcsolatunkat közös játékdélutánok és kirándulások szervezésével próbáljuk elmélyíteni, ezzel is elismerve a család elsődlegességét.
Óvodánk nagy gondot fordít a beilleszkedési nehézségek, a tanulási zavarok kezelésére. A fejlesztés irányát logopédusból, fejlesztőpedagógusból álló csapat határozza meg a csoport óvónőivel együtt. A felzárkóztatás egyéni, vagy kiscsoportos formában történik. A kudarc okainak feltárása tanulási képességek felmérése, logopédus, pszichológus képességvizsgáló
központ
véleményének
kikérésével
folyamatosan
nyomon
követhető.
Pedagógusaink továbbképzését beiskolázási terv alapján végezzük, tudatosan ismerkedünk a kooperatív oktatásszervezéssel, a projektpedagógiával, valamint a korszerű oktatás-szervezéssel.
34
Az esélyegyenlőségi intézkedések célja, hogy intézményünkben egyszerre javuljon a nevelés- oktatás eredményessége, hatékonysága, ugyanakkor továbbra is mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, az óvoda a tudás és képességek folyamatos fejlesztését megalapozó alapkészségeket adjon minden gyerek számára. A programra vonatkozó tervek:
az esélyegyenlőség biztosítása, az SNI-s gyermekek nevelés-oktatásának fejlesztése,
kompetenciafejlesztés.
Az intézkedési terv A Gyerekkuckó Óvoda Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az intézmény mindennapi munkájában a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény nyújtotta szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl, célul kell kitűzni az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányaiból adódó kompenzálásának az esélyegyenlőségük előmozdításának érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a következő kötelezettségeket kell vállalnia A Gyerekkuckó Óvodának: 1. Az intézmény a fenntartó terve és a törvény értelmezése alapján elkészíti az intézményi közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervét. 2. Az intézményi esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján készült intézkedési terv elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 3. A nevelőtestület által elfogadott intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet jóváhagyásra az intézmény felterjeszti a fenntartó önkormányzatnak. 4. Az esélyteremtés érdekében az intézkedési tervben megfogalmazott rövid-, közép- és hosszú távú intézkedések elvégzéséről az intézményvezető gondoskodik.
35
5. A megvalósulás eredményességét évente felülvizsgálja. 6. A felülvizsgálat eredményéről az intézmény vezetője évente a fenntartónak beszámol. 7. A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak teljesüléséről minden évben június 30-ig kell jelentést készíteni, s azt a fenntartó elé kell terjeszteni.
A Gyerekkuckó Óvoda Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve végrehajtásáért felelős az intézmény vezetője. Feladatai az alábbiak:
Biztosítania kell, hogy az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv minden érintett - különösképpen a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek - számára elérhető legyen.
Felelősséget vállal azért, hogy az intézkedési tervet az intézmény alkalmazotti közösségének minden tagja megismerje és kövesse a benne foglaltakat.
Biztosítania kell, hogy a végrehajtó közösség tagjai megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához.
Az esetleges – az egyenlő bánásmód elvét sértő - esetekben meg kell tennie a szükséges szakmai, adminisztratív, illetve jogi lépéseket.
A
Gyerekkuckó
Óvoda
Közoktatási
Esélyegyenlőségi
Intézkedési
Terve
megvalósításának irányítóját, az esélyegyenlőségi referenst, az intézményvezető bízza meg.
A megbízott feladata és felelőssége az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a végrehajtás nyomon követése, és az esélyegyenlőség, az egyéni bánásmód elvének megsértése esetén az esetleges panaszok kivizsgálása.
36
Az alkalmazotti közösség tagjai felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó törvényi, jogi előírásokat biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört ön- és továbbképzéseken gyarapítsák az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket, illetve a témához kapcsolódó programokon részt vegyenek ismerjék az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének sérülése esetén hivatalosan jelzik azt a megbízott esélyegyenlőségi referensnek.
37
8. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvodát szociális nevelési funkciója összekapcsolja a családdal és a gyermek fejlődésére közvetlenül ható más tényezőkkel. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, azt kiegészítve, folyamatos együttműködéssel érheti el célját.
Kapcsolatok modellje FENNTART Ó
CIVIL SZERVEZETEK - Történelmi Egyházak - stb.
CSALÁD
ÓVODA SZM
SzM
TÁRSINTÉZMÉNYEK -
Bölcsőde Iskola
-
KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK Könyvtárak Múzeumok Állatkert stb.
-
SEGÍTŐK Nevelési Tanácsadó Orvos Védőnő Logopédus Családsegítő stb
CÉL: -
FELADAT: -
Társintézményeinkkel egymás munkáját segítő, rendszeres, szoros kapcsolat tartása.
A ránk bízott gyermekek fejlődését, fejlesztését segítjük és képviseljük. Az együttműködés tartalmi kérdéseit külön szabályzatokban, évenként munkatervben meghatározzuk.
SIKERKRITÉRIUM: -
Nevelőtársi viszony. Kölcsönös bizalom. A szülő az óvónőben segítőtársat talál.
38
-
Óvodánk minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik a családokhoz.
A kapcsolattartás formái:
Beíratás Beszoktatás Családlátogatás Fogadóóra Ünnepségek Mikulás, Farsang Karácsony, Húsvét Anyák napja, Évzáró Gyermekhét Az iskolába menők búcsúztatása Kulturális rendezvények Közös programok
Gyermekkel együtt A gyermek igénye szerint Szükség szerint, megbeszélés alapján Előzetes megbeszélés alapján Délelőtt Érzelmi ráhangolódás Délután Egész nap Délután Délelőtt Délelőtt
A szülőket a Szülői szervezet képviseli, munkájukat a Működési Szabályzat szerint végzik.
Fenntartó Intézményünk a fenntartóval rendszeres, szoros és egyetértő kapcsolatra törekszik.
Társintézmények A bölcsőde, mint óvodába lépés előtti intézményes nevelés színtere hasznos információt adhat a gyermekek óvodáskor előtti fejlődéséről. Az iskolákkal való kapcsolattartásban óvodánk nyitott és kezdeményező: leendő elsősök látogatása az iskolában, nyitott gyermeknapok, óvónők látogatása az első osztályosoknál.)
Közművelődési intézmények:
Könyvtár Múzeumok (Közlekedési, Mezőgazdasági) Kreisz Mária Fazekas Központ Állat- és Növénykert Fővárosi Bábszínház
39
Segítők:
Nevelési Tanácsadó Orvos, védőnő Logopédus Családsegítő Központ
Az együttműködés tartalmi kérdéseit külön szabályzat tartalmazza
Civil szervezetek: Történelmi Egyházak Óvodánkban lehetővé tesszük, hogy azok a gyermekek, — akiknek szülei igénylik — hitoktatásban vegyenek részt.
40
Érvényességi rendelkezés
A Helyi Óvodai Nevelési Program érvényességi ideje: 2004. szeptember 1 -től, visszavonásig.
A program felülvizsgálatára 4 évenként kerül sor. A módosítás az alábbi indokok alapján lehetséges: -
Hálózatbővítés, leépítés Szervezeti átalakítás Ha a nevelőtestület – alapos indokok okán – más program bevezetéséről dönt. Ha egyéb érdekegyeztető fórum, módosítást javasol.
Előírás a programmódosítás előterjesztésére:
-
Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének. Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.
Budapest, 2004………………….
……………………………… Közalkalmazotti tanács elnöke
…………………… Intézményvezető
41
Legitimációs záradék:
Véleményezte: …………………………………. Országos Közoktatási szakértő Budapest
Dátum: …………………..
Egyetértését nyilvánította: Cent.st.1. – Hermina u. 66.-68. – Hársfa u. 54.-56. Gyerekkuckó Óvoda Szülői Munkaközössége
Dátum: …………………..
Elfogadta: Cent.st.1. – Hermina u. 66.-68. – Hársfa u. 54.-56. Alatti Gyerekkuckó Óvoda Nevelőtestülete
Dátum: ………………….
Jóváhagyta: Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzati Képviselőtestülete
Dátum: …………………
Tájékoztatásul hivatalosan megkapjuk:
Önkormányzat képviselőtestülete Országos Közoktatási Szakértő Nevelőtestület Szülői képviselet Irattár
42
43
44
45
