”
Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet.” M (Ézsaiás 52:7) M
5. évfolyam 1. szám • 2009. április • A Budapesti Svábhegyi Református Missziói Egyházközség lapja
Lelkipásztori üzenet
A világ igazi krízise „Most krízis van ebben a világban” János evangéliuma 12,31.
M
„ ost megy végbe az ítélet e világ felett.” – olvassuk új fordítású Bibliánkban ezen a helyen. De ha ezt nem ilyen szépen, nem ilyen költõien fogalmazzuk, hanem nagyon nyersen, szó szerint, akkor Jézus a következõket mondja: most krízis van ebben a világban. Az ítélet szava a krízis, a világ szava a kozmosz. Mind a kettõt ismerjük. A krízist különbözõ élethelyzetekbõl: betegség, emberi tragédiák, gyász, és a híradásokból: krízis a gazdaságban, a pénzpiacokon, a bankokban. A kozmoszt pedig – amely eredeti értelme szerint nem világûrt, hanem rendet, rendszert jelent –, ha máshonnan nem is, a kozmetika szóból, amikor rendszerezni kell, rendbe kell rakni az ember külsejét. Az utóbbi idõben együtt is ismerjük a kettõt, a krízist úgy, hogy ettõl, ennek különbözõ formáitól szenved az egész világ, és sajnos jól ismerjük a kozmetikát is, hiszen olyan kozmetikázott adatokról hallunk, amelyeket már az sem hisz el, aki leírta,
E számunk tartalmából ÚTRAVALÓ A világ igazi krízise (Lelkipásztori üzenet) • 1 B
ALAPFOGALMAINK Bibliaóra • 4 B
VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Gyerekkarácsony • 7 Ökumenikus imahét • 9 Farsang – 2009 • 10 Gyülekezeti délután • 11 B
IFI OLDAL „Honnan veszed a bátorságot” • 13 Kálvin évek • 14 Ifikarácsony – 2009 • 16 B
A HIT EMBEREI Egykor így hívták: Jehan Cauvin • 17 B
BEHARANGOZÓ Gyülekezeti programok • 21 Nyári gyülekezeti táborok • 22 Gazdaság és etika • 24 B
VENDÉGVÁRÓ Testvérgyülekezetünk látogatása • 26 B
OLVASÁSRA AJÁNLJUK • 28
d Örömmondó
ÚTRAVALÓ
elmondta, vagy kiszámította. Most krízis van ebben a világban – ezt mondja Jézus az evangéliumnak abban a szakaszában, ahol János a maga sajátos módján leírja a Gecsemáné kerti jelenetet, Jézus szenvedéstörténetének ezt a részletét. Ha olvassuk, ha halljuk a szenvedéstörténet részleteit, azt a sokféle bizonytalanságot, ami Jézus körül, az õ megítélésével kapcsolatban van az emberek fejében és szívében, csupa zûrzavart látunk. Egyesek azt mondják: õ az, akire várunk. Mások azt mondják: ámító. A Nagytanácsban azt tanácsolják, hûvös, racionális számítással: ennek az embernek el kell vesznie, mert jobb, ha egy ember hal meg, mint ha az egész nép. Amikor – e mondat elõtt – hang hallatszik az égbõl, egyesek azt mondják: csak a menny dörög, mások azt: angyallal beszélt. Egy teljesen összekavarodott, összezavarodott világban mondja Jézus: ami most történik, az az ítélet, a krízis. A Szentírás szavai, gondolkodásmódja szerint az ítélet, a krízis mindig össze nem tartozó dolgoknak a szétválasztását jelenti. Az elsõ ítéletet a Biblia lapjain ott találjuk rögtön a teremtéstörténet kezdetén, amikor azt mondja Isten: legyen világosság! És elválasztja a világosságot a sötétségtõl. Mert a kettõ nem tartozhat össze. Ebben a zûrzavaros, szürke, homállyal teli világban most krízis van, ítélet van, azért, hogy szétváljon a sötétség és a világosság, az igazság és a hazugság, mert ami nem tartozik össze, az csak görcsöt, félelmet, bizonytalanságot okoz. Az emberiség újra és újra azt érzi és tapasztalja saját történetében, hogy akkor jönnek a nagy tragédiák, a nagy bajok, amikor ezek a dolgok összekeverednek. Nem véletlenül kezdi nagy reformátorunk, Kálvin a keresztyén hitrõl való ta-
2009. Húsvét
nítást azzal, hogy az igazi bölcsességnek két forrása van, Isten és önmagunk helyes ismerete. Mert ha ez a kettõ összekeveredik, ha az ember magát istennek képzeli, és ha Istent úgy akarja elképzelni, mint egy embert, abból mindig tragédia származik. Hiszen így kezdõdött a nagy félresiklás is, a bûneset története, amikor az ember istent akart játszani, és Istent le akarta húzni az embervilág szintjére, aminek az lett a következménye, hogy az ember nem tud többé szabadon, emberségesen élni Isten színe elõtt, és Isten imádatát felcseréli a teremtmények imádatával, a bálványok tiszteletével. Most krízis van ebben a világban. Jézus szavai hihetetlenül idõszerûnek tûnnek ma. De Hamvas Béla, a múlt század egyik legegyetemesebben gondolkodó keresztyén hátterû gondolkodója szerint mindig volt, van és lesz válság, mert az az emberlét örök része. Krízis és Katarzis címû tanulmányában Hamvas azt írja, hogy a „krízis világfolyamat, ahol morál, állam, társadalom, ember, szellem, mûvészet, szokás krízise csak megnyilvánulása a kritikus világhelyzetnek.” Ennek megfelelõen a katarzist, tehát a megtisztulást, amit az ember átél, „nem pszichológiailag, társadalmilag, politikailag, hanem metafizikailag éli át, s a megújulás nem az egyes ember, hanem az egész emberiség megújulását jelenti”. Nem kisebb feladatról volna tehát szó, mint az emberiség alapvetõ helyzetének radikális megváltozásáról – ez volna a katarzis, a globális rendszerváltás. Ám az emberiség – ahogyan Hamvas fogalmazott hét évtizeddel ezelõtt, az elsõ nagy gazdasági világválság idején – „ma még csak a krízis-folyamat legelején tart, és amennyiben katarzisról beszélni lehet, ez csak egyes személyekben és csak részlegesen
2009. Húsvét
ÚTRAVALÓ
folyt le”. De míg a katarzis még csak egyedi és kezdeti, a válság már nem az: a krízis egyetemes, az egész emberi kultúrát érinti, és nem tegnap kezdõdött. Szerinte ugyanis a válság eredendõen szellemi. Fedezeti válságról persze Hamvas is beszél, de szerinte nemcsak a bankhitelek mögött nem áll fedezet, hanem a szavak mögött sem, az elveknek sincsen hitelük. Nincsenek biztosítékok – és a válságtudat alapélménye éppen a bizonytalanság. Szakadék szélén táncolunk, óriási az igény a megkapaszkodásra, szellemi aranytartalékokra, vezérfonalakra – ám a bizonytalanság érzése (és ezzel maga a bizonytalanság) csak fokozódik, és lassan az egész emberi egzisztenciára kiterjed. Ezért a válság egyrészt a lázadás szellemét éleszti föl, másrészt azt a szemléletet, illetve gyakorlatot is, amely „kezelni” kívánja a válságot, noha annak – a betegség metaforájánál maradva – csupán a tüneteit „kezelheti”. A filozófiai eszmefuttatás helyesen írja le a válság természetrajzát, sõt a megoldás felé is utat mutat. Mert a megoldás tényleg csak katartikus, azaz megtisztító hatású, és valóban csak metafizikai, azaz eredendõen lelki-szellemi jellegû lehet. János evangéliumában éppen errõl beszél a folytatásban Jézus: „Én pedig, ha felemeltetem a földrõl, magamhoz vonzok mindeneket .” (János 12,32.) Ez a felemeltetés kettõs értelmû: utal Jézusnak a keresztre való felemeltetésére is, de a halálból való feltámadására és mennybemenetelére is. És épp ez a lényeg: hogy a világ igazi krízise, ítélete nem az, ami a szemünk elõtt zajlik, hanem ami a Golgota keresztjén és Arimáthiai József sírjában zajlott. Az igazi krízist a világ minden bûnét magára véve Jézus szenvedte el értünk, amikor benne megítélte Isten
Örömmondó
d
a világ minden bûnét, és az igazi katarzist, a szabadulás, a megváltás csodáját is az Õ halála és feltámadása által élheti át az összezavarodott gondolkodású ember és a kaotikussá vált világ. A kérdés csak az: vajon az Õ vonzása mennyiben tapasztalható a recsegve-ropogva összedõlõ bálványok világában, amikor nemcsak a múzsák, hanem a pénz, a hatalom, az erõszak istenei is hallgatnak, mert már nem tudnak mit mondani? Vajon hajlandó-e a világ meghallani Jézus szavát? Vajon hajlandók vagyunk-e engedni, hogy Õ vonzzon bennünket, amikor annyian ámítanak, csalogatnak, csábítanak? A reménytelenségben, a válságban egyedüli az Õ irgalmas, szeretettel teli vonzása lehet a segítség. Ezért mi se a régi, Isten és ember életét összekeverõ és összekavaró hatalmasságokba kapaszkodjunk, hanem tudjunk úgy szólni és úgy élni, hogy bennünket látva elhiggyék az emberek: a keresztyének Krisztus vonzáskörében élnek, és õk ki tudnak szakadni a gonoszságnak, a hazugságnak, az ámításnak, a manipulációknak a bûvkörébõl, mert ezt a vonzást mindennél többre tartják. És legyen a mi gyülekezetünk olyan vonzó hely, ahol emberek azt érzik, hogy itt nem azzal kezdik, hogy ezüstünk és aranyunk van, hanem azt mondják: ezüstünk és aranyunk nincs, de a Názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj! Mert Õ meggyógyít, megáld és megtart. Most krízis van ebben a világban. De Jézus meghalt és feltámadott, felemeltetett errõl a földrõl, és mindeneket, azaz minden népeket magához vonz – talán épp e jelenlegi krízis által is. Ez lehet 2009. nagyhetének legfontosabb örömüzenete. Berta Zsolt lelkipásztor
d Örömmondó
ALAPFOGALMAINK
2009. Húsvét
A gyülekezeti élet alapfogalmai Az Örömmondóban sorra vesszük a református gyülekezeti élet, s ezen belül Svábhegyi Református Missziói Egyházközségünk életének alapvetõ fogalmait. Reméljük, hogy minden új és régi gyülekezeti tagunknak segít ez a sorozat ezeket a gyakran hallott és használt szavakat még jobban megérteni.
H
Bibliaóra
a magában a Bibliában keresnénk ezt a kifejezést, értelemszerûen nem találnánk meg. Mint ahogy természetesen maga a „Biblia” szó sem fordul elõ a Bibliában. Mégis – mi protestánsok – hétrõlhétre emlegetjük, használjuk, bár sokan sokféle tartalmat vetítünk bele, attól függõen, hogy milyen tapasztalattal rendelkezünk vele kapcsolatban. Hiszen ahány gyülekezet, annyi -féle, fajta bibliaóra van a világon. A mi gyülekezetünkben is van házi bibliaóra, felnõtt bibliaóra, ifjúsági bibliaóra, de máshol találunk még presbiteri bibliaórát, asszonybibliaórát, sõt van ahol ezekbõl is idõpont, vagy életkor szerint többet is. Melyek a legfontosabb jellegzetességei, sajátosságai ezeknek az alkalmaknak általában? Milyen jellemzõi vannak a mi svábhegyi bibliaóráinknak? S annak ellenére, hogy a „bibliaóra” szó nem szerepel az Igében, vannak-e mégis bibliai alapjai, gyökerei ennek a fajta lelki alkalomnak? Az elsõ keresztyén gyülekezetekben rendszeres gyakorlat volt az, hogy nemcsak az Úr napján, azaz vasárnap találkoztak egy-egy nagyobb épületben, kezdetben a jeruzsálemi templom valamelyik oszlopcsarnokában, késõbb, pogány területeken egy-egy tehetõsebb gyülekezeti tag házában a hívõk, hanem házanként és olykor naponta összegyûltek, hogy meghallgassák az apostolok taní-
tását, vagy együtt tanulmányozzák az ószövetségi írásokat, esetleg Pál, vagy Péter valamelyik levelét. Többször is olvasunk errõl az Újszövetségben, például az Apostolok Cselekedete 19. részében, ahol Pál efézusi tartózkodásáról így számol be Lukács: „…mindennap egy Tirannosz nevû ember iskolájában tanított. Ez két éven át tartott, úgyhogy mindazok, akik Ázsiában laktak, meghallották az Úr igéjét, mind a zsidók, mind a görögök.” (Ap. Csel. 19:9-10.) A kezdetektõl gyakorlattá vált az õsegyházban, hogy a vasárnapi, ünnepi és nagyobb létszámú alkalom mellett, hétközben, szûkebb körben, több kisebb csoportban is összejöttek a hitre jutott gyülekezeti tagok, hogy szabadabban, és személyre szabottan is megbeszélhessék és alkalmazhassák a keresztyén tanítást. Amikor pedig – a II. század közepétõl – egyre gyakoribbá váltak a keresztyénüldözések a Római Birodalomban, a házaknál, családi körben tartott beszélgetéseknek fokozatosan megnõtt a szerepe. Hiszen a nyilvános és nagy létszámú összejövetelek gyanúsnak számítottak, és a hatóságok rosszallását és ellenszenvét váltották ki, ezért a legnehezebb idõszakokban a bibliaóra jellegû kiscsoportos alkalmakban élt tovább az egyház és terjedt az evangélium. A keresztyénség államvallássá válásával döntõ módon megváltozott ez a helyzet, hiszen sem
2009. Húsvét
ALAPFOGALMAINK
a hierarchikus egyházi struktúra, sem a templomépítési szokások nem segítették elõ a bibliaórák fennmaradását. A középkorban legfeljebb a szerzetesrendekben volt lehetõség arra, hogy lelki-hitbeli kérdésekrõl szervezett formában és kisebb közösségben beszélgessenek, de az egyház szélesebb rétegei számára ez elérhetetlen volt. A XVI. századi reformációval változott meg ez a helyzet, amelynek nyomán a nemzeti nyelvû bibliafordítások és igehirdetések, valamint a könyvnyomtatás elterjedése révén már nemcsak a papi hivatást viselõk, hanem a laikus hívõk is olvashatták és megérthették Isten Igéjét. Ráadásul Európa sok országában, – legtovább és legvéresebb módon Magyarországon – az ellenreformáció támadásai miatt a protestáns egyházak ismét visszakényszerültek a családi keretek közé. Hazánkban az 1681-es soproni országgyûlés, valamint az 1691-es ún. Explanatio Leopoldina határozata nyomán nyilvános protestáns istentiszteletet csak az ún. artikuláris helyeken, a szabad
Örömmondó
d
királyi városokban és vármegyénként egy-egy településen tarthattak, az összes többi helyen csak a magán vallásgyakorlatot engedélyezték. Ebbõl a rosszból azonban Isten kihozta a jót, megerõsödött és széles körben elterjedt a házi, családi istentiszteletek, bibliaórák szokása. A XIX. századi egyházi liberalizmus népszerûsége folytán ugyan kisebb mértékben csökkentek a gyülekezetekben az ilyen jellegû alkalmak, de a XX. század elején – nem utolsó sorban a belmissziós és ifjúsági mozgalmak hatására – ismét egyre több helyen tartottak gyülekezeti és családi bibliaórákat. A II. világháború utáni ún. ébredési hullám pedig tovább erõsítette a bibliaórák jelentõségét egyházunkban. A bibliaórák célja, értelme, szerepe ugyanaz ma is, mint régen. Isten Igéje alapján, testvéri közösségben megbeszélni mindazt, ami az Igébõl életünkre, mindennapjainkra nézve, gyakorlati módon is következik. A bibliaóra nem egy kis körben meghallgatott prédikáció,
d Örömmondó
ALAPFOGALMAINK
hanem közösségi alkalom, ahol a hallottakat együtt emésztjük meg, ahol merünk vitatkozni, ahol megtanulunk szeretetben tolerálni más véleményeket, ahol, ha kell merünk változtatni meggyõzõdésünkön, ahol aktívan keressük együtt az Igazságot, és ahol a saját életünkön teszteljük az elveinket. Az a – kívülállók által gyakran jogosan kritizált – kegyes máz, ami a vasárnapi, gyülekezeti istentiszteletekre felvehetõ és hordható, s amely alatt elrejthetõek a kétségek, a kudarcok, vagy akár a hitetlenség is, a bibliaórákon hamar lemállik. Hiszen ilyenkor saját hitbeli tapasztalatainkat, vagy azok hiányát osztjuk meg egymással. Egymás hite által közvetlen módon, és ezek hiányai révén közvetett módon is épülünk. De ezek az alkalmak nem azért vannak, hogy bárkinek a nézeteit bírálgassuk, és nem is azért, hogy a hitben erõtlent megítéljük, hanem hogy Isten Igéje és Lelke segítségével megéljük a krisztusi szeretetet, amely a kétkedõt eligazítja, a megfáradtat megerõsíti, a magabiztost pedig elbizonytalanítja. Svábhegyi bibliaóráink bizonyára sokban hasonlítanak más gyülekezetek hasonló alkalmaihoz. Mégis melyek azok a jellemzõk, amelyekre különösen is nagy hangsúlyt igyekszünk fektetni? Az egyik ilyen, hogy amennyire csak lehet, mindig megpróbáljuk az adott bibliai szakaszt, vagy igét, elõször a hétköznapi tapasztalataink oldaláról megközelíteni. Tehát, ha például az aznapi témánk az önértékelés, amelyet mondjuk Saul király kisebbrendûségi komplexusai alapján szeretnénk körüljárni, akkor az éneklés és imádság után elõször saját élményeink, véleményünk, általános tapasztalataink összegyûjtésével kezdjük az alkalmat, hogy mindenki rá tudjon hango-
2009. Húsvét
lódni az igei tanításra. A másik olyan jellemzõnk, amelyet értékesnek és megõrzendõnek tartunk, az az, hogy nem a lelkipásztor egy maga mondja el, hogy „mit kell gondolni” egy-egy kérdésrõl, vagy igérõl, hanem együtt próbáljuk megfogalmazni az örök érvényû és az idõszerû üzeneteket. Ezáltal azok is, akik kezdõk a hit útján, gyorsabban otthon érzik magukat, és egyszerûbben beilleszkednek. Mindenki véleménye fontos, és mindenki mindenféle korlátozás nélkül szabadon kérdezhet, vagy hozzászólhat. A harmadik pedig, hogy minden bibliaórát imaközösséggel zárunk, amikor a meghitt és bizalmas légkörben személyes kéréseinket, hálánkat is könnyebben meg tudjuk fogalmazni hangosan is. S hogy miért jó a svábhegyi gyülekezet felnõtt bibliaóráira járni? Végül hadd álljon itt két ezzel kapcsolatos vélemény: „A Biblia összefüggéseit jobban megértjük. Egy-egy téma mélyebb kibontására van lehetõség. A közös beszélgetés, együttgondolkodás segítséget jelent abban, hogy a mindennapokban megéljük azt, amirõl hallottunk. Egymás hittapasztalatai nyomán élet közelbõl látjuk, mit jelent Krisztust követni ebben a világban. Feltehetjük a kérdéseinket.” – „Miért szeretek bibliaórára járni? A kérdés egyszerûnek tûnik, de a válasz összetett: – lelki testvéreimmel lehetek együtt „intimen”; – a témák sokoldalú megvilágítása miatt; – az ószövetségi részek jobb megismerése miatt; – így tanulhatok, és az jó; – a közös éneklés öröme miatt; – az imaközösség miatt; – a véleményemet mindig elmondhatom.” Jó szívvel hívogatunk ezért mindenkit gyülekezetünk különbözõ bibliaóráira! Berta Zsolt lelkipásztor
2009. Húsvét
VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR
Örömmondó
d
Gyerekkarácsony az új templomban
H
osszú évek óta hagyomány már egyházközségünkben, hogy advent utolsó vasárnapján gyülekezetünk hittanos és vasárnapi-iskolás gyermekei is jelen vannak az istentiszteleten. Ilyenkor az igehirdetés is rövidebb szokott lenni, és igyekszik a gyermekekhez igazított hangon megszólalni. Az is régi szokás, hogy a gyermekek valamilyen mûsorral – énekekkel, versekkel, vagy betlehemes elõadással – kedveskednek a felnõtteknek, és hogy az alkalom végén szeretetvendégséget tartunk, amelynek keretén belül karácsonyi ajándékcsomagot kapnak a gyülekezettõl. 2008. december 21-én sem volt ez másként, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy a templomtér fûtési és világítási rendszerének elkészülését követõen ekkor tartottunk
Gyermekkarácsony az új templomban
elõször istentiszteletet az új helyen. Azért is volt erre szükség, mert az elmúlt években mindig zsúfolásig megtelt ilyenkor az altemplom, és persze megfelelõ méretû hely sem állt rendelkezésre a gyermekek mûsorához. A szokottnál is nagyobb izgalommal készültek ezért a vasárnapi gyermekistentiszteletre járók az idei betlehemesre, amelyet egyébként egyik gyülekezeti tagunk, dr. Kóti Tamás személyesen gyûjtött Debrecen mellõl, Geszterédrõl. Annál is inkább, mivel egy sokkal nagyobb térben, legalább 150 ember elõtt kellett megszólalniuk, ráadásul a többségük az oldalkarzat lépcsõin helyezkedett el, ahol minden mozdulatukra figyelniük kellett, mivel végig szem elõtt voltak. Valljuk be, ez olykor a felnõtteknek sem könnyû,
d Örömmondó
VISSZAPILLANTÓ ÚTRAVALÓTÜKÖR
2009. Húsvét
Gyermekkarácsony a Kálvin Otthonban
hát még az izgõ-mozgó apróságoknak. A mûsort, amely – Istennek hála – ezen nehézségek ellenére is remekül sikerült, az is színesítette, hogy ezúttal nemcsak a hagyományos betlehemes szerepeket játszották, énekelték el a gyerekek, hanem furulyával és – Négyesi Adrienn személyében – gitárral is kísérték a dalokat, amelyek közül mûvészi színvonalával kiemelkedett a Mária énekét elõadó Kardon Annamária. Köszönet érte Falusné Szabó Zsófiának, aki a tavalyi elõadáshoz hasonlóan, idén is nagy lelkesedéssel és remek szervezéssel fogta össze és irányította az egész mûsort. Köszönetet azonban nemcsak gyülekezetünk tagjaitól érdemelnek és kaptak a gyermekek, hanem a kerületben lévõ, Nógrádi utcai Kálvin János Református Idõsek Otthona lakóitól is, akik csakúgy
mint 2007-ben, tavaly is élvezhették ugyanezt az elõadást. Másnap délután ugyanis a kápolnával egybenyitott ebédlõben gyûltek össze az idõs nénik és bácsik, hogy a gyermekek vidám hangja és kedves lénye által Isten szeretete örömmel töltse meg az ünnep elõtti várakozásukat. Jó volt látni, hogy még a legkisebb gyerekek is megérezték azt, hogy az itt lakó idõs embereknek mekkora élmény lehet az õ kis fellépésük. S persze a mûsor után nem maradt el a jól megérdemelt ajándék csoki sem. Reméljük, hogy hasonlóan igényes mûsorral és még több szereplõvel láthatjuk majd idén karácsonykor is õket a birtokba vett új templomban. Berta Zsolt lelkipásztor
2009. Húsvét
VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR
Örömmondó
d
Vendéglátók voltunk az ökumenikus imahét keretében
J
anuár közepe táján, amikor már túl vagyunk a karácsonyi ünnepek idején, de a nappalok még rövidek és csikorgó fagyok vannak, jön el az ökumenikus imahét ideje. A Krisztusban hívõk egységéért imádkozunk, és szeretetvendégségek keretében gyakoroljuk a testvéri egységet. Ha valaki részt vesz ezeken az alkalmakon, tapasztalhatja, hogy valóban meghitt és egymást erõsítõ találkozásokról van szó. Idén január 22-én mi fogadtuk a kerület különbözõ gyülekezeteibõl érkezõ vendégeket., Kocsis István római katolikus plébános volt az igehirdetõ. Lelkipásztorunk, Berta Zsolt betegsége miatt Négyesi Adrienn képviselte hivatalosan gyülekezetünket, s nagyszerûen helytállt. Kocsis István plébános úr lendületes, és bevallottan a protestáns hagyományokból merítõ prédikációt tartott – többször
meg is nevettette hallgatóságát, hangsúlyozva, hogy a hívõk nem azonosak a megkeseredett, savanyú emberek csoportjával. Mind az imádságra felkértek, mind az imádsághoz csatlakozók szabadon és szívbõl szóltak – jó tapasztalni, hogy ez valóban a legfontosabb része ökumenikus együttlétünknek. A szeretetvendégséget idén már a felsõ templomtérben tarthattuk. A fényárban úszó helyiség mindenkinek elnyerte tetszését, többen sétáltak körbe örömmel, nézelõdve. (Bár már korábban is volt nálunk imaheti alkalom, a téli hidegben és sötétségben vendégeink édeskeveset láthattak a templomból.) Nekünk pedig jó érzés volt arra gondolni, hogy legközelebb már az „igazi” templomtérben fogjuk tartani ezt a kedves összejövetelt. Berecz Ágnes
d Örömmondó
VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR
2009. Húsvét
Farsang – 2009
T
alán elsõ hallásra furcsának tûnik, hogy farsangi, jelmezes mulatságot tartunk a templomban. A farsangi ünnepek azonban (bár gyökerüket kizárólag népszokásokban kell keresnünk, vallási vonatkozásuk nincsen) az évszázadok alatt beleágyazódtak az egyházi ünnepkörbe. Ezen kívül egy ilyen alkalomnak rendkívüli közösségteremtõ ereje van. Ebben az évben több mint 20 jelmezbe öltözött testvérünk, és a hozzájuk tartozó családtagok jelentek meg, elsõsorban persze az óvodás, iskolás korosztályból, de nagy örömünkre több felnõtt is „benne volt a mókában”, jobbnál jobb ötleteket, jelmezeket láthattunk. Sõt, volt, aki saját magát alakította. A szokásos, és szinte kötelezõ jelmezverseny (mindenki helyezett volt!), valamint tombola mellett más mûsorszámok is voltak. Bemelegítés képpen Konkoly Bori tanított éneklõs-táncolós játékokat kicsiknek és nagyoknak. Az eleinte bátortalan apróságok is hamar belejöttek, a végére a mindig ellenálló nagy fiúkat is
sikerült táncba vinni. A fánkevõ verseny mindig igen népszerû, idén is így volt ez. Farkas Györgyi finomságos túrós fánkjait tömték magukba a gyerekek, és nem a fánk kitûnõ állagának volt köszönhetõ, hogy az elsõ harapással kiesett Barnus elsõ foga. A tombolán idén is ezer apró kincset nyerhettek a gyerekek, kicsit el is húzódott, de a végén azt hiszem elégedett lehetett mindenki. Levezetés képpen pedig egy „farsangismereti” vetélkedõt játszottunk. Kiderült, hogy nem is egyértelmû, mi is az az „asszony-farsang”, vagy a „farsang farka”, milyen hagyományos fánkfajták léteznek, vagy hogy Konc király a farsangi bõséget, míg Cibere vajda a böjtöt jelképezi egy ilyenkor szokásos dramatikus játékban. Nagyon szépen köszönöm MINDENKINEK a rengeteg segítséget, a közös munkának köszönhetõ, hogy idén is egy kellemes, mókás délutánt tölthettünk együtt félig maskarában, félig anélkül. Szabó Zsófia
2009. Húsvét
VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR
Örömmondó
d
Családi délután – Bihari Zita elõadása a globális éghajlatváltozásról
R
égóta tervezett gyülekezeti programsorozatunk elsõ elõadására március 8-án került sor. Ezzel egy kézenfekvõ ötletbõl lett valóság: gyülekezetünkben sok olyan szakember található, akiknek szakmája, kutatási területe szélesebb érdeklõdésre tarthat számot. Missziói bizottságunk úgy vélekedett, hogy egy-egy vasárnap délutáni elõadás és az azt követõ együttlét mind gyülekezetünk belsõ összetartozását, mind esetleges bõvülését jól szolgálná. Elsõ alkalommal tehát Bihari Zita tartott vetített prezentációval kísért elõadást a globális éghajlatváltozásról. Miután tisztázta az alapvetõ fogalmakat (éghajlati rendszerünk mûködésének elemei, kölcsönhatásai; az üvegházhatás mibenléte) és a változások fõ okait (naptevékenység, vulkáni tevékenység, a lég-
köri gázok koncentrációjának változása, óceáni cirkuláció stb.), részletesebben szólt az üvegház-gázokról (széndioxid, metán, freonok, aeroszolok). Ezek koncentrációjától és összetételétõl függ ugyanis a napsugarak elnyelõdésénekvisszaverõdésének aránya, s ez az érzékeny egyensúly az, ami végsõ soron meghatározza, hogy hûl-e avagy melegszik éghajlatunk. Mindannyian tudjuk, hogy az utolsó 35 évben erõteljes melegedés figyelhetõ meg, amelynek közvetlen oka a széndioxid felszaporodása. De mi volt a helyzet korábban? Földünk 4,6 milliárd évre tekinthet vissza, ebbõl az utolsó 1 milliárd év éghajlatáról van valamelyes elképzelés. Óriási kilengések voltak: jégkorszakok (amikor például Európát 3 km vastagságú jégréteg borította), és melegedések (ami-
d Örömmondó
VISSZAPILLANTÓ ÚTRAVALÓTÜKÖR
A Levegõ Munkacsoport plakátja
kor például Grönland valóban zöld sziget volt) váltották egymást. Érdekesség, hogy Földünk az utóbbi 1 millárd év 90%-ában teljesen jégmentes volt – lehet, hogy hamarosan újra az lesz. De ha csupán az utolsó 1000 évet tekintjük, amelyrõl már vannak feljegyzések is, azt tapasztaljuk, hogy például 1450 és 1850 között egy kisebbfajta jégkorszak figyelhetõ meg. Az utolsó 150 évrõl pedig standardizált meteorológiai adataink vannak; ezek tanúskodnak a megindult intenzív felmelegedésrõl, amely 1910 és 1945 között, majd 1975-tõl napjainkig meredeken felfutó ívet mutatnak. Csökkennek a nagy hidegek; a csapadék egyes területeken nõ, másutt csökken; a tengerek vízszintje emelkedik; az extrém idõjárási helyzetek szaporodnak. Különösen riasztó, hogy a változásokban – a korábbi kilengésektõl eltérõen –
2009. Húsvét
az emberi tevékenység szerepe mérhetõ és igazolható. Magyarországon a 2007. év volt az eddigi legmelegebb, és nálunk a globális mérték felett várható a hõmérséklet további emelkedése. Csökken a csapadék mennyisége, és ami még rosszabb, ez nem egyenletesen oszlik meg: hosszú aszályos idõszakok és rövid, özönvízszerû esõzések váltják egymást. – A kutatók régóta dolgoznak a várható változások modellezésén (dinamikus klímamodellek forgatókönyvei), amelyekben igyekeznek figyelembe venni minden lehetséges tényezõt. De tulajdonképpen csak rossz és még rosszabb prognózisok adódnak: a legjobb esetben is csak unokáink fognak tapasztalni kedvezõbb tendenciát. Mit teszünk, mit tehetünk? Hallunk különféle nemzetközi egyezményekrõl, de a mi hétköznapjainkat ezek nemigen befolyásolják. A zöld mozgalmak terjesztik az egyének által is teljesíthetõ tanácsokat (Tekerd le! Kapcsold ki! Hasznosítsd! Sétálj!). Számunkra, hívõ emberek számára pedig útmutató lehet a Biblia üzenete, amely arra int, hogy felelõsen éljünk ezen a Földön. Berecz Ágnes
Egy 2008-as uniós pályázati plakát
2009. Húsvét
IFI OLDAL
Örömmondó
d
„Honnan veszed a bátorságot?”
E
zt a kérdést teszi fel Református Egyházunk kétévente megrendezésre kerülõ ifjúsági táborának, az ún. Csillagpontnak a plakátja. S tényleg, honnan veszem a bátorságot? – de mihez is? Elõször is ahhoz, hogy gyülekezeti újságunkban egy új, és reménység szerint állandó rovatot nyissunk, s annak beharangozóját megírjam. Talán onnan, hogy ismerem az ifiseket, és tudom van bennük elég fantázia és lelkesedés, hogy rendszeresen írásokkal, ötletekkel, filmajánlókkal, élménybeszámolókkal töltsék meg ezt az oldalt? Igen, talán onnan is. És honnan veszem
s ha kell, a közvéleménnyel, a világgal, az általános elvárásokkal és mércékkel szembemenni? Számomra a végsõ válasz ezekre a kérdésekre a Bibliában van, ahol – állítólag 365-ször szerepel, s így – minden napra jut egy kedves, isteni bátorítás: „Ne félj!” (Ezért nem félek elmenni idén a Csillagpontra sem, amely 2009. július 21-25. között lesz Fadd-Domboriban, az ifjúsági táborban és kempingben, s ezért nem félek elkísérni oda gyülekezetünk fiataljait és konfirmandusait sem.) Az ember sokszor kerülhet életében ijesztõ helyzetbe. Annak, aki ma fiatal,
Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó – Fadd-Dombori
a bátorságot, hogy túl a negyedik ikszen hétrõl-hétre beszélgessek velük, és megnyíljak elõttük? Talán onnan, hogy már középiskolás fiatalként is nagyon szerettem volna változtatni akkori ifink jellegén és menetén, mert túl életidegennek és merevnek tartottam? Igen, talán onnan is. Vagy onnan, hogy ma is jól érzem magam ebben a korosztályban, és számomra is felüdülés vidám társaságukban lenni? Igen, talán onnan is. De a plakát kérdése nyilván nem erre vonatkozik. Gondolom, hogy inkább arra, honnan vegye egy mai fiatal a bátorságot: – becsületesen tanulni, – hosszú távra tervezni, – tisztességesen dolgozni, – tiszta szerelmi életet élni, – a halál kultúrája helyett az életre igent mondani, –
rengeteg oka lehet a félelemre, a csüggedésre. Egyetemi tandíj – ki fogja kifizetni? Diákhitel – mekkora kamattal fogom visszafizetni? Pályakezdés – lesz-e szükség arra, amit évekig tanultam? Munkahely keresés – mekkora lesz a munkanélküliség, amikor befejezem a tanulást? – De végsõ soron csak egyet kell megválaszolni ahhoz, hogy a többire is felelni tudjunk: Te honnan veszed a bátorságot? Én Isten Igéjébõl, amelyben azt olvasom, hogy az Úr egyszer így szólt egy fiatal, pályakezdõ, s nem kisebb feladat, mint a honfoglalás elõtt álló emberhez, Józsuéhoz: „Megparancsoltam neked, hogy légy erõs és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué 1:9.)
d Örömmondó
2009. Húsvét
IFI OLDAL
Kálvin évek 1509–1564 – 2009–2014 A svájci fiatalok közül sokan nem ismerik Kálvint és Zwingli
Z
ürich – A fiatalabb svájci generációknak a fele nem hallott soha még Kálvinról, akinek idén ünnepli a református világ születése 500. évfordulóját. A döbbenetes tényt a zürichi Sonntags Zeitungban nemrégiben közzétett felmérés tartalmazza. A 34 év alatti korosztályból 53% még csak nem is hallott Kálvin Jánosról, 48% pedig Ulrich Zwinglirõl. A köztük legismertebb személyiség Albert Einstein. Utána Barth Károly református teológus következik, aztán Niklaus von Flüe svájci misztikus neve olvasható az ismertségi sorban. Hans Küng svájci katolikus teológus ismertségben a 25. helyen áll. Forrás: Jesus.de – reformatus.hu Elgondolkodtam: vajon Budapesten hányan tudják, hogy mirõl nevezetes a Kálvin tér? A 4-es metróról? És vajon Magyarországon hány, magát reformátusnak valló fiatal és idõs van tisztában azzal, hogy kinek az 500. születésnapját ünnepeljük idén? – Olvassátok el a Dunamelléki Református Egyházkerület ehhez a témához kapcsolódó pályázati felhívását:
„Kálvin a mi uccánk” S S
S
Hol van Kálvin? Csak a múltban? Könyvekben? Emlékeinkben? Az utcatáblákon, amelyek nevét õrzik?
S S S S
Ki volt õ? Miben és hogyan fejtette ki hatását? Mi az az örökség, amit ránk hagyott? Mit kezdünk ezzel itt és most?
Ha tollat, vagy kamerát ragadsz, és részt veszel magazinunk pályázatán, választ kapunk a kérdésekre! Mûfaji megkötés nincs: a pályamûvek lehetnek komolyak, viccesek, valóságot, tényeket közlõek, elvontak, vagy átvitt értelmûek. „Kálvin tér” címen el lehet látogatni az országban található, Kálvin nevet viselõ bármelyik térre, utcába: megragadhat a látvány furcsa volta, rendkívülisége, vagy épp unalma, megihlethet az ott élõ gyülekezet történetisége. Beszélhet egy Kálvin szobor, egy Biblia, egy névtábla… Minden, ami összefüggésbe hozható Kálvinnal: szembeköszön velünk a falvakban, városokban, vagy épp mindennapjainkban, ha lelkünkben élõ saját örökség ez. Pályázatunkra elsõsorban középiskolások, egyetemisták és ifi-tagok munkáit várjuk. Kategóriák:
1. Film Pályázni YouTube-ra feltöltött, maximálisan 5 perc hosszúságú filmmel lehet. (A film eredeti változatát digitális hor-
2009. Húsvét
IFI OLDAL
dozón is kérjük eljuttatni szerkesztõségünkbe.) Fôdíj: Samsung MX20 YouTube-kompatibilis (H.264) digitális videókamera
2. Fotó, fotósorozat vagy fotó-esszé (maximum 5 kép) Beküldendõ legalább 13×18cm méretben kidolgozott papírkép és digitális eredeti. Fôdíj: Canon PowerShot A2000 IS (vagy hasonló teljesítményû) digitális fényképezõgép
3. Írásmû Maximális terjedelem: 5000 karakter Fôdíj: Asus EEE netbook PC
1536-ban jelent meg a Tanítás a keresztény vallásról címû könyve
Örömmondó
d
Kategóriánként az elsõ három pályamûvet díjazzuk. Az arra érdemesnek tartott munkákat megismerhetik magazinunkban, a díjazott filmeket bemutatja a Magyar Televízióban az „Örömhír” magazin és szerepelnek majd a „Kálvin kertje” interaktív kiállítás programjában. Benyújtási határidõ: május 17. (vasárnap) Eredményhirdetés a Közös(s)Ég magazin júniusi számában. Ünnepélyes díjkiosztó: június 5. (péntek) 17 óra. A pályázatokat postai úton az alábbi címre kérjük beküldeni: DRE Közös(s)Ég Magazin 1092. Budapest, Ráday u. 28. http://www.parokia.net/kozosseg
A Magyarországi Református Egyház hivatalos emlékérme a 2009-es jubileumi Kálvin emlékév alkalmából (ifj. Szlávics László munkája)
d Örömmondó
IFI OLDAL
2009. Húsvét
Ifikarácsony – 2008
K
arácsonykor a legtöbb ember, különösen is a fiatalok, kiváltképp az egyházi kötõdésû, netán még egyházi gimnáziumban is tanulók megcsömörlik a rengeteg karácsonyozástól. Karácsonyi ünnepség az osztályban. Kötelezõ ajándékozás, mûáhítat, idétlenkedés. Karácsonyi ünnepség az iskolában. Énekek és versek, versek és énekek. Zene és novella, novella és zene. Karácsony a bevásárlóközpontokban és a piacokon, az utcákon és a tévében. Mindenünnen feltartóztathatatlanul árad a giccs, az ízléstelenség, a lecsupaszított Mammon imádat: vásárolj, költs, szórd a pénzt, rázd a rongyot! Nem csoda, ha egy idõ után telítõdik az ember mindazzal, amit ma karácsonynak csúfolnak. Milyen lehet ennek ismeretében egy ifikarácsony a Svábhegyi gyülekezetben? Kegyeskedõ, klisékkel teli, formális, unalmas? Aki eddig így gondolta, nagyot téved. Gyülekezetünk ifjúsági csoportjában ugyanis évrõl-évre igyekszünk elkerülni ezeket a csapdákat. Persze ilyenkor is szükség van a csend, a magunkba szállás, a hálaadás pillanataira, de a hangsúly ezen a 2008. december 23-i estén is a derûre került. Az úrvacsorai elõkészítõt követõen gyûlt össze a csapat,
hogy a péntekenként megszokott életteli jókedvben legyünk együtt. Ifis és karácsonyi énekeink után néhány szabadon magunkkal hozott könyvrészlet, idézet és gondolat következett, majd pedig sor került a várva-várt ajándékozásra is. Mindenki igyekezett valamilyen testhez álló, a megajándékozott egyéniségéhez illõ aprósággal kedveskedni, egyedül e sorok szerzõje (én, Zsolt /bá/csi) nem remélhetett semmit, mivel az elõzetes névhúzást elrontotta, s ezért elvileg neki nem is jutott (volna) ajándék. Az ifisek azonban öszszefogtak, s az egy üveg, vöröses színû, hordóban érlelt, és díszes palackba töltött szõlõlén kívül még ennél is személyesebb ajándékot vettek „lelki atyjuk”-nak: egy speciális rendszámtáblát: „Ne vezess gyorsabban, mint ahogy az õrangyalod repül” felirattal, valamint egy szintén az autóban elhelyezhetõ kitûzõt: „devil driver”,„ördögi sofõr” szöveggel – ki tudja miért? Az amúgy is vidám este hangulatát Kádár Ábel hegedûjátéka és a nagy sikerû tiramisu elfogyasztása fokozta. A végén azért természetesen ismét a komolyságé volt a szerep, hiszen imádságban adtunk hálát Istennek a 2008-as esztendõ áldásaiért.
2009. Húsvét
AÚ HIT TRAVALÓ EMBEREI
Örömmondó
d
Egykor így hívták: Jehan Cauvin „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem” Illyés Gyula: A refomáció genfi emlékmûve elõtt
E
sorok megírására készülve mi sem volt természetesebb, mint „felmenni a hálóra” és az interneten megnézni, mit is lehet ott fellelni a cikk témájával kapcsolatban. Nos, a magyar nyelvû keresõ 142 000, a francia pedig 385 000 találatot jelzett. Ezért ez a rövid cikk csupán történelmi bevezetés kívánhat lenni a Kálvin év, majd évek során gyülekezetünk újságának hasábjain sorra megjelenõ írások elé. Az áttekintés remélhetõleg néhol némi eligazítást is ad idõsebb és fiatal testvéreink számára, netán egy-egy dátum felkelti kíváncsiságukat ahhoz, hogy jobban el tudják helyezni a rengeteg információ közé azt a kort, amelyben a keresztségben Jehan Cauvin néven megkeresztelt vallásalapító élt és munkálkodott. A név latinos változata, a Calvinus rövidített formájában vált Jean Calvinként elfogadottá. Az, hogy mi magyarok
Kálvin Jánosként hívjuk és tiszteljük õt, hûen fejezi ki azt, mennyire a miénknek, történelmünk, népünk és családunk részének fogadták el eleink és fogadjuk el mi is személyét. Született: 1509. július 10.-én Noyon városában1. Apja, Gérard a ház melletti meredek utca végében található katedrális káptalanának vagyonkezelõje, tehát jobbmódú polgár volt. Anyja, Jeanne le Franc hét gyermeket szült férjének. Franciaországban ekkor I. Ferenc a király (Leonardo da Vinci mecénása). 1509 legfontosabb világtörténelmi eseménye VIII. Henrik angol király trónra lépése. Erdélyben pedig ebben az évben lesz erdélyi vajda Szapolyai János. (Kálvin tehát még csak 8 éves, amikor Luther Márton 1517. október 31.-én kiszögezi a wittembergi vártemplom kapujára a 95 pontot.) 1523-ban Párizsba küldi apja, hogy tanulmányait folytassa (s hogy elkerülje a pestisjárványt). VII. Kelemen, azaz Giulio Medici (Michelangelo mecénása) lép ugyanekkor a pápai trónra, hazánkban pedig II. Lajos a király. Rövid idõ után Kálvin iskolát cserélt, kitartóan tanult, de az elégtelen és rossz minõségû kollégiumi ellátás egy életre tönkretette a gyomrát. 19 éves, amikor elnyeri elsõ tudományos minõsítését, a licenciátust. Ekkor dönti el, hogy tanul-
1 Ha valaki az olvasók közül arrafelé jár, ke-
Kálvin János szülõháza Noyon városában
resse meg az A1es autópálya mellett Compiegne városát a térképen, és onnan a 32-es számú úton csupán néhány kilométer Noyon, ahol elég a városközpont irányát követni.
d Örömmondó
AÚ HIT TRAVALÓ EMBEREI
mányait a jogi pálya felé irányítja, és Orléans egyetemére iratkozik be. 1532ben írja meg elsõ mûvét, egy kommentárt Seneca, a nagy római filozófus „De Clementia” (A kegyességrõl) címû mûvérõl. A doktori címet 1533-ban nyerte el egy másik városban, Bourges-ban. Ezek alatt az évek alatt ismerkedik meg a lutheri eszmékkel is. Barátja, Nicolas Cop számára írott novemberi beszédében a hit által való megigazulás (sola fide) mellett áll ki. Mindkettõjüket feljelentik, menekülniük kell, Kálvin Angoulembe megy. 1526: Mohács. VII. Kelemen pápa 1530-ban koronázza német-római császárrá V.Károlyt. 1533-ban VIII. Henrik, mint az anglikán egyház feje, megszakítja a Szentszékkel való kapcsolatot. Kálvin eközben nagy odaszánással készíti fõmûvének, az Institutio-nak elsõ változatát. A következõ állomás Nérac, az evangéliumi tanokért lelkesedõ Navarrai Margit (a cikkíró kedvenc francia királyának, IV. Henriknek a nagyanyja) udvara. 1534 májusában szülõvárosában lemond egyházi javadalmairól, amelyeket eddig egyfajta ösztöndíjként használt fel tanulmányai érdekében. Útja ezután Párizsba vezet, onnan Poitiers az irány, ahol baráti kör gyûlik személye köré és összejöveteleik legfontosabb témája Krisztus jelenléte az úrvacsorában. Hitünk fontos helyszíne Poitiers: ez a város a református istentisztelet õshazája. Az esztendõ végén Kálvin az üldöztetés elõl Strasbourgon keresztül Bázelbe menekül. I. Ferenc, a franciák királya igen kemény eszközökkel (máglya) kívánja elejét venni az új vallási tanok elterjedésének. Ez készteti Kálvint 1536-ban egy kis, a köpenyek zsebében is elférõ könyvecske formájában az Institució, a Keresztyén vallás rendszere kiadására. 1536 vége felé az itáliai Ferrarába tett rövid kitérõ után
2009. Húsvét
ismét Bázelben találjuk, ahonnan Párizsba megy ügyei végsõ rendezésére, többek között noyon-i földjeinek eladására. Egyik öccse és húga kíséretében elindul Strasbourg felé, és ezután már soha nem tér vissza – még rövid idõre sem – a gallok földjére. Az út kerülõvel Genfen keresztül vezet. Genfben, ahol ekkorra már szakítottak a pápasággal (például betiltották a katolikus misézést), találkozik Guillaume Farel tiszteletessel. Kálvint Farel maradásra akarja bírni, de õ tanulmányait akarja folytatni. Errõl így ír késõbb egy zsoltároskönyv elõszavában: „Erre Farel, aki égett a vágytól, hogy az evangélium ügyét nagyobb buzgósággal mozdítsa elõ, nyomban minden eszközzel próbált rávenni a maradásra. Mikor meghallotta, hogy nem akarok semmi megkötöttséget vállalni, …és látta, hogy könyörgéssel semmire sem megy, átokra fakadt, mondván, hogy Isten átka lesz tanulmányaimon …ha ily szükségben megtagadom a segítséget és támogatást… Mintha Isten karja nyúlt volna le a magasból, hogy visszatartson.” Ezen a történelmi ponton köt örök szövetséget Kálvin és Genf városa. Történt mindez 1536 júliusában a „Medvéhez” címzett fogadóban. Letelepedése elsõ idejében Kálvin szerény feladatokat lát el, 1537-ben a neki adott cím mindössze a „Szentírás oktatója”. Munkálkodásának középpontjában az úrvacsora ügye áll. (Csupán jelzésként a késõbbi ismeretek elé: ekkoriban már nyomai vannak a „felügyelõi” intézménynek, és abból az öregek – görögül presbyteroi – rendszerének.) Kálvin tollának nyomait lehet felfedezni a genfi egyház „alkotmányát” tartalmazó „Cikkelyek” címû munkában is. (Ismét csak jelzésként, de a cikkíró szívéhez nagyon közel: ebben a mûben esik szó a közös
2009. Húsvét
AÚ HIT TRAVALÓ EMBEREI
zsoltáréneklésrõl a gyülekezetben, valamint a gyermekek oktatásáról is.) Genfet súlyos belsõ harcok osztják meg, a városvezetõk Kétszázak Tanácsa odáig vitte a hitvitát, hogy Kálvint és Farelt 1538 április 23.-án a város elhagyására kötelezik, ha jobban tetszik, számûzik. Hazánk történetében ehhez az évhez a váradi békekötés kapcsolódik, amelyben Szapolyai János erdélyi fejedelem és a Habsburg I. Ferdinánd kötöttek, többek között az utódlás ügyérõl is. Egyházunk történetében pedig a debreceni református kollégium megalakulása a legjelentõsebb dátum. Kálvin útja Bázelen keresztül Strasburgba vezet. Szinte akarata ellenére megy az elzászi városba, mert az ottani reformátorok is Isten haragjával fenyegetik, ha nem ezt tenné. Lelkipásztori feladatai ellátása mellett tanít is, mi több, ekkor készül el és kerül nyomdába az immár 17 fejezetbõl álló Institutio második kiadása is. És ismét az éneklés: Strasburgban adott ki Kálvin egy zsoltárgyûjteményt, és a gyülekezet elkezdte együtténekléssel dicsérni az Istent. Eleddig ugyanis csak „prózában” zajlott az istentisztelet. Kálvin nincsen még harminc éves, mikor megházasodik, felesége, Idelette de Bure (özvegyasszony) boldog házasságban él vele, sajnos rövid ideig, miután 1549-ben meghal. Kapcsolatukból egy, csak néhány napig élõ fiú születik. Kálvin nem is lett test szerinti apa élete során, de ahogy egyszer mondta: „Az én gyermekeim megtalálhatók az egész földkerekségen”. Idõközben Genfben is megváltoznak a „politikai” viszonyok és Farel ismét csak a fenyegetés fegyverével élve bírja rá Kálvint, hogy térjen vissza a városba. „…De mert tudván tudom, hogy nem a magamé vagyok, szívemet áldozatul ajánlom Isten-
Örömmondó
d
nek.” – írja megerõsítésként Kálvin kollégájának. 1541 szeptemberében Genf viszontlátja a számûzöttet. Egy hónap múltán a város valamennyi tanácsa elfogadta az ún. Egyházi Rendtartást, amely szerint a kálvinista egyház négy alapvetõ szolgálata: a lelkipásztori, a tanítói, a presbiteri és a diakóniai. Az év végén, oktatási céllal kérdés-felelet formában elkészül a káté. Egy rövid cikk nem engedi meg a városi magisztrátus és az egyházi Konzisztórium állandó vitájának ismertetését, csupán a figyelmet hívja fel arra, ha ez a késõbbi írásokban, elõadásokban majd szóba kerül. Ugyanebben az évben I. Szulejmán „fekete levessel” itatja meg Török Bálintot és csellel elfoglalja Budát. Az ország hosszú idõre három részre szakad. Kálvin törekvése, hogy a megreformált egyház alkotmányt, jól érzékelhetõ szervezetet kapjon, genfi munkássága kezdetétõl fogva nehézségekbe ütközött.
A noyoni katedrális
d Örömmondó
AÚ HIT TRAVALÓ EMBEREI
Sok francia is menekült ebbe a városba, akiket persze az õshonos genfiek nem néztek jó szemmel. Kálvin csupán szellemi tekintélyével tudott a Konzisztóriumban ez ellen küzdeni. Gyakran megvádolták azzal, hogy túl kemény és szigorú. 1552-ben adja ki az isteni eleve elrendelésrõl, a predesztinációról szóló állásfoglalását. Késõbbi cikkek és elemzések bizonyára elmélyült magyarázatát adják majd ennek a korszaknak. Csupán kiragadva a történelmi események közül: ezen évek alatt választják elsõ református püspökké Szegedi Kis Istvánt Baranyában (1544), hal meg VIII. Henrik angol király (1547), fogad el a pozsonyi országgyûlés a reformáció ellen, a katolikus egyház megerõsítésére törvényeket (1548). 1553. október 27.-én Genf városának ítélete alapján, de a többi svájci egyház véleményének elõzetes kikérésével, megégették Szervét Mihály spanyol teológust a Szentháromság tagadásáért. A máglya füstjével szívesen kormozzák Kálvin kritikusai a vallásalapító emlékét. Legyen egy, az e cikknél a témában sokkal jobban elmélyült elemzés tárgya ennek az egész ügynek kifejtése, magyarázata. Tartozunk a jobb tisztánlátás igényével református hitünknek. Ugorjunk inkább elõre egy kicsit, egészen 1559-ig, ekkor alapítják meg Genfben az Akadémiát, amelynek megszervezése Kálvin életmûvének betetõzése. A kétszintû iskola (középiskola és egyetem – mai értelemben) a francia nyelvû reformáció szellemi központja lesz. Azé a reformációé, amely hihetetlen sebességgel terjed, és amelynek nagyszámú lelkészre van szüksége. (Franciaországban 2150 gyülekezet mûködött ekkortájt.)
2009. Húsvét
Kálvin rengeteget dolgozik, teológiát (bibliamagyarázatot) tanít az Akadémián, naponta igét hirdet, hihetetlen kiterjedtségû levelezést folytat. Ennek magyar vonatkozásaira találunk példát a Reformátusok Lapjának elsõ oldalain is. Ismét csak néhány kiragadott történelmi-kultúrtörténeti dátum: Tinódi közreadja a végvéri harcokat megéneklõ Cronica-ját (1554), augsburgi vallásbéke (1555), elkészül a Batthyány-kódex, a legrégebbi magyar protestáns énekeskönyv (1556), I. Erzsébet lesz az angol uralkodó (1558), Franciaországban a vallásháborúk nyitányaként Vassyban vérfürdõt rendeznek egy hugenotta2 istentisztelet résztvevõi között (1562), Heidelbergben megjelenik a reformáció lutheri és kálvini irányzatának közös hitvallási irata, a Heidelbergi Káté (1562), véget ér a tridenti zsinat (eltörlik a búcsúcédulák árusítását: 1563). A Kálvin által elvégzett felfoghatatlanul hatalmas munkát egy súlyosan beteg, sokat szenvedõ ember végezte el. Élete utolsó hónapjaiban még megtartotta elõadásait az Akadémián és prédikációit templomában. 1564. április 28.-án alázatos szavakkal búcsúzott el genfi lelkipásztor kollégáitól. Majd eljön május 27. napja, amelynek alkonyatán megtér Urához. Végakaratához híven minden ünnepélyes szertartást mellõzve temették el a Plainpalais temetõben egy jeltelen sírba. Mert hiszen tudjuk: SOLI DEO GLORIA! Egyedül Istené a dicsõség! Ágai László
2 A szó eredete az Eidgenossen (felesküdött bajtársak), ahogy a Savoya herceggel szemben álló genfi hazafiakat hívták. A franciás átirat a mozgalom vezére, Hugues de Besançon keretsztnevévek becézett változata.
2009. Húsvét
Örömmondó
BEHARANGOZÓ ÚTRAVALÓ
d
Gyülekezeti programjaink – 2009. április 5-én, virágvasárnap délután 4 órakor tartjuk gyülekezeticsaládi délutánunk legközelebbi alkalmát, amelyen „Keresztyén szemmel a világgazdasági válságról” címmel elõadást tart Szanyi Miklós közgazdász, gyülekezeti tagunk. – Április 3-án, 4-én és 5-én, ifi hétvégét tartunk a középiskolás korosztályú ifjúsági csoportunknak Kismaroson. A részleteket a gyülekezet honlapján fogjuk közzétenni. – Április 19-én, vasárnap délután 4 órakor templomépítésünk javára jótékonysági koncertet tartunk a templomban,
amelyen fellép az a Talitha Kumi keresztyén zenekar, amelyben korábban Négyesi Adrienn teológus testvérünk is énekelt. – Május 1. és 3. között vendégül látjuk délvidéki testvéreinket, a Torontálvásárhelyi gyülekezet tagjait. Ottani testvéreink tavaly nagy szeretettel fogadtak bennünket, amit szeretnénk nekik viszonozni. Kérjük, hogy aki segíteni tud határon túli testvéreink fogadásában, vendégül látásában, az iratkozzon fel a templomban. – Programjainkra mindenkit nagy szeretettel várunk!
Ünnepi alkalmak, istentiszteletek ● Április 6-tól 10-ig tart idei nagyheti-bûnbánati elõkészítõ sorozatunk. Az alkalmak este ½7-kor kezdõdnek, kivéve április 10-én, amikor nagypénteki úrvacsorás istentiszteletet tartunk este 6 órakor. ● 2009. április 12-én, vasárnap 10 órakor, húsvét elsõ napján – igét hirdet: Berta Zsolt lelkipásztor ● 2009. április 13-án, hétfõn 10 órakor, húsvét második napján – igét hirdet: Négyesi Adrienn VI. éves teológus ● 2009. május 21-én, csütörtökön este 6 órakor, ál-
Kottás oldal Jézus feltámadása jelenettel a Mátyás Graduale-ból (1480 körüli énekeskönyv)
dozócsütörtökön – igét hirdet: Berta Zsolt lelkipásztor ● 2009. május 24-én, vasárnap 10 órakor kerül sor Négyesi Adrienn, VI. éves teológusunk vizsga istentiszteletére ● 2009. május 31-én, vasárnap 10 órakor, pünkösd elsõ napján – igét hirdet: Berta Zsolt lelkipásztor ● 2009. június 1-én, hétfõn 10 órakor, pünkösd második napján – igét hirdet Négyesi Adrienn VI. éves teológus
d Örömmondó
BEHARANGOZÓ ÚTRAVALÓ
2009. Húsvét
Nyári táborok, csendeshetek – 2009. július 13. és 18. között tartjuk többgenerációs gyülekezeti nagy táborunkat a Dunakanyarban, a Szentendrei-szigeten lévõ Kisorosziban, a Református Gyülekezet és a Protestáns Ifjúsági Mûvészeti Misszió kezelésében lévõ konferenciaházban, igényesen berendezett 2-4-6 ágyas, fürdõszobás szobákban. Ezen kívül rendelkezésünkre áll majd szabadtéri színpad, játszótér és pihenõkert is. A táborról részletes leírást lehet találni az interneten, a www.pimm.hu oldalon. Ez a hét a gyülekezet minden tagjának szól, arra kivétel nélkül minden korosztály tagjait szeretettel várjuk, s akinek anyagi támogatásra van szüksége, az kérjük jelezze, mert szívesen segítünk. Felnõtteknek
Nyári tábor 2008, Monoszló
egy nap teljes ellátással 4400 Ft-ba kerül. Elõleget kérünk: 5000 Ft/fõ – Gyülekezetünk középiskolás ifjúsági csoportjának nyári táborát, konfirmandusainkkal együtt idén a Református Egyház országos ifjúsági találkozójának, az ún. Csillagpontnak a keretén belül tartjuk. Ez 2009. július 21. és 25. között lesz Fadd-Domboriban, Tolna megyében, Szekszárd közelében, a Duna-parton. A táborról részletes leírást lehet találni az interneten, a www.csillag.reformatus.hu oldalon. Elõleget kérünk: 5000 Ft/fõ Valamennyi alkalmunkra, programunkra szeretettel hívunk és várunk minden érdeklõdõt! Rászorulóknak támogatást tudunk biztosítani!
2009. Húsvét
BEHARANGOZÓ ÚTRAVALÓ
Örömmondó
d
Rendszeres gyülekezeti alkalmaink – Vasárnap 10:00 – istentisztelet, ezzel egy idõben gyermek-istentisztelet és a legkisebbek számára gyermekmegõrzés – Gyülekezeti bibliaiskola kéthetente kedden 18:00-kor a templomban – Csütörtökön 18:00 – gyülekezeti bibliaóra – Csütörtökön 20:00 – egyetemi ifjúsági óra a Protestáns Kollégiumban (Bp. 1121 Eötvös út 35.) – Pénteken 18:00 – ifjúsági bibliaóra a középiskolás korosztály számára – Minden hónap második vasárnapján délután: családi-kisgyermekes bibliakör egyeztetett helyszínen Hittanórák rendje Óvodai hitoktatás
– Csütörtökön 15,00–15,30 – Ovis hittan-foglalkozás a Normafa úti Óvodában (2. csoport) Iskolai hitoktatás
– Hétfõn 13:00 – 2. osztályosoknak a Jókai Mór Általános Iskola 202-es termében – Hétfõn 14:00 – 1–2. osztályosoknak a Diana úti Általános Iskola 22-es termében – Szerdán 13:00 – 1. osztályosoknak a Jókai Mór Általános Iskola 202-es termében – Szerdán 13:45 – 3. osztályosoknak, 14:30 – 4-5. osztályosoknak a Jókai Mór Általános Iskola 202-es termében Templomi hitoktatás
– Kedden 14,45–15,15 – Ovis hittan-foglalkozás az Õzike úti Óvodában (1. csoport) – Kedden 14,45–15,15 – Ovis hittan-foglalkozás az Õzike úti Óvodában (2. csoport) – Csütörtökön 14,30–15,00 – Ovis hittanfoglalkozás a Normafa úti Óvodában (1. csoport)
– Péntekenként 17:00-tól a 7-8. osztályosok számára konfirmációi elõkészítõ a templomban. Felhívjuk a figyelmet, hogy a konfirmációi elõkészítõ Egyházunk rendje szerint két év!
d Örömmondó
BEHARANGOZÓ ÚTRAVALÓ
2009. Húsvét
Gazdaság és etika
A
Biblia számos helyen fogalmaz meg a gazdaságra vonatkozó etikai normákat. Érdemes ezek közül néhányat most a globális válság kapcsán átgondolni. Jézus példázata a tálentumokról egyértelmûen arra utasít, hogy Isten által rendelkezésünkre bocsátott képességeinket a jó gazda szorgosságával kell gyarapítanunk, esetenként kockázatot is vállalva. De hol a határ az ésszerû és ésszerûtlen kockázatvállalás között? Nehéz ezt pontosan meghatározni. Egyéni habitustól is függ, hogy ki milyen pontig érzi célszerûnek kockáztatni. A mai kapitalista gazdaság mûködésének egyik fõ jellemzõje, hogy az emberek külsõ tanácsokat követve döntenek befektetéseikrõl, illetve közvetítõkre bízzák vagyonuk kezelését. Ezért a befektetési döntésekhez szükséges információkról csak közvetve, áttételesen és többnyire utólag értesülünk. Lényegében mások döntenek helyettünk. A bizalomnak itt alapvetõ jelentõsége van. De hogyan bízhatunk meg tanácsadóinkban, ha azok rosszul mérik fel a kockázatokat és tévesen tájékoztatnak? Hogyan sáfárkodhatunk mégis ügyesen és kellõ gondossággal a reánk bízott anyagi javakkal? Jézus arra tanít minket, hogy nem szolgálhatunk egyszerre két urat, Istent és a mammont. Ez a tanítás számomra elsõsorban a túlzott anyagiasságról és még inkább az eltúlzott fogyasztásról szól. Arról, hogy eszünk újabb és újabb anyagi javak megszerzésén jár, illetve azon, hogy miként tudjuk az ehhez szükséges anyagiakat elõteremteni. Nem elégszünk meg a Hegyi Beszéd ígéretével, hogy a hit által megszerzett örök élet
mellé Isten ráadásként megadja azokat a földi javakat is, amelyekre szükségünk van. Ezeket mi magunk akarjuk megszerezni! Ha lehet, még többet is, mint amire szükségünk van! Az anyagiasság, a mammon imádata visz rá minket arra is, hogy tálentumainkat esetenként túlságosan kockázatos módon próbáljuk meg fialtatni. A válság erre a gyengeségünkre is ráirányította a figyelmet. A nagymértékû eladósodás ezt jelzi. További fontos kérdés a társadalmi felelõsségé. Jézus arra is int bennünket, hogy nem hagyhatjuk el az elesetteket. Segítségünknek pedig nem feltétele az, hogy a maga hibájából jutott valaki bajba, vagy mások juttatták oda. Ugyanakkor teljesen világos, hogy a segítésnek korlátai vannak, hiszen ezzel (is) csúnyán vissza lehet élni. Az a cél, hogy a megsegített a segítõ közremûködésével, de saját erejére is támaszkodva, végleg ki tudjon lábalni a válságos helyzetébõl. Kapcsolható a válsághoz az igényesség, a munka szeretete és a helytállás követelménye is. Számtalan erre vonatkozó ószövetségi igeszakasz közül talán a legismertebb József története. József rabszolgából vált a fáraó elsõ emberévé, és e szédítõ karrier elérésében mindig Istenre hallgatva járt el. Valahogyan így kell nekünk is a válsághoz viszonyulnunk. József is elkövetett mindent, hogy a börtönbõl megszabaduljon. Nekünk is mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy ezt a gazdasági válságot átvészeljük, és helytálljunk azokon a helyeken, ahová Isten állított minket. Akinek élõ kapcsolata van Istennel és az Õ Egyházával, arról Isten elõbb-utóbb gondoskodni fog!
2009. Húsvét
BEHARANGOZÓ
Örömmondó
d
d Örömmondó
VENDÉGVÁRÓ
2009. Húsvét
A Torontálvásárhelyi Testvérgyülekezetünk május eleji látogatása
A
Íme, mily jó és mily gyönyörûséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak! – Zsolt. 133,1.
z elmúlt év május elején testvérgyülekezetünk meghívására négy gyönyörû napot tölthettünk Torontálvásárhelyen. Ez a látogatás mindkét gyülekezet számára áldásos volt. Élményekben gazdagodtunk az elszállásoló családoknál, a közös vacsorán, rendezvényeken, kirándulásokon és a vasárnapi közös búcsúebéden is. Ott jártunkkor nem csak a torontálvásárhelyi gyülekezet életét, hanem a délvidéki magyar közösségek szórványsorsát is megismerhettük, akikhez testvérgyülekezetünk tagjai kísértek el bennünket. Torontálvásárhely, azelõtt Debeljácsa, a nagybecskerek-pancsovai vasútvonal mentén fekvõ magyar nagyközség. Területe a török elvonulása után pusztasággá vált, olyannyira, hogy a Délmagyarországi Kincstári Puszták Bérlõ Társasága kezelte 1766-ig. Akkor a bécsi kamara a tiszai és a marosi szerb határõröknek engedte át, akik az elnéptelenedett magyar területre szerbeket telepítettek. A szerbek azonban nem mûvelték meg a mocsaras parlagföldeket, hanem a Temesvárról kirendelt kemény katonai felügyelet ellenére elszökdöstek, s a község 1783-ra ismét pusztává lett. 1794-ben az osztrák kincstár katonai felügyelet alá helyezte a határõrvidék e régióját és a szerbek helyére tiszavidéki magyarokat, „az evangéliom szerint reformált helvét hitvallású egyháznak tagjait” telepítette
ide Hódmezõvásárhelyrõl, Szentesrõl, Makóról és Gyomáról. Torontálvásárhelyet osztrák hadmérnökök tervezték meg, ezért nem jellemzik az alföldi táj településformái: utcái merõlegesek, elvágólagosak. Az ideérkezett telepesekre hárult az a feladat, hogy a terveket megvalósítsák. Építeniük kellett, hogy legyen fejüket hova lehajtani, utakat létesíteni, miközben a feltöretlen földeken meg kellett termelniük az élelmüket. Magyarjaink lelkész és tanítók nélkül érkeztek. 1804. május 5-én az elõdök elhatározták, hogy 50 000 téglát vesznek, és Istennek hajlékot emelnek, olyant, amely külsejében a kálvinista magyarság erejét mutassa, belsejében pedig az imádság elcsöndesedésével a legnagyobb fényességig röpítse lelküket. 1807-re el is készült a templom, de 1830-ban tûzvész áldozatául esett. Csak 1833-ban kezdõdött meg az új, a község közepén álló, mai szép díszes templom építése. Az épület még a modern építészet korában is lenyûgözõ, monumentális remek. Tornya 68 méter magas. 1 158 000 darab tégla van benne. Építõmestere Ságok Aladár. A község betelepedésének méltó befejezése a kálvinista templom 1838-ban történt felszentelése volt. Torontálvásárhelyen az újrakezdéstõl református volt a jelleg, egyházi volt az iskola, melyet a község épített és tartott fenn. A tanítókat is a község fizette. 1848–49-ben az itteni magyarok valósággal szigetet alkottak a délvidéki szerb lázadás tengerében. A község ma is õrzi
2009. Húsvét
VENDÉGVÁRÓ
Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. március 28-án a község polgáraihoz intézett leiratát, amelyben „e vészes idõkben tanúsított vitéz, állhatatos maguktartásáért” dicséri, s a kormány további jóakaratáról biztosítja õket. Támogatás helyett szerb felkelõk törtek rá a helységre. A túlerõ elõl a lakosság elmenekült. A szerbek a kiürült falut kifosztották, felgyújtották. A református templomból még a harangokat is elvitték, melyek közül egy 1851-ben került vissza Szerbiából. A szájhagyomány szerint Visnjica községben járványos betegségek pusztítottak, amióta a harang odakerült. A falu lakói maguk kérték a torontálvásárhelyieket, hogy az elvitt harangot hozzák viszsza, mert csapáscsapás után következik a hangja nyomán. Vissza is hozták, és régi helyére helyezték. A határõrvidék feloszlatása után Torontálvásárhely és református egyháza a Tiszántúli Egyházkerület Békés-Bánáti Egyházmegyéjéhez tartozott egészen 1922-ig. Ekkor a megváltozott viszonyok miatt az Alsó Baranya-Bács-Szlavoniai Egyházmegyéhez csatlakozott. Még ugyanazon évben húsvét napján a szerb politikai hatóság menesztette Torontálvásárhely lelkipásztorát, id. Gacsal Jánost, aki 43 éven át hirdette a községben az Isten igéjét. Helyét hasonnevû veje, a keleti egyházme-
Örömmondó
d
gye esperese ifj. Gachal János foglalta el, akit késõbb, akkor már a Délvidék református püspökeként 1945-ben a bevonuló szerb csapatok agyonvertek. Emlékét a templom oldalbejáratánál 2007-ben felavatott dombormû õrzi, a „hideg napok” magyar áldozatainak egyedüli emlékhelyévé téve a templomot. A szerb-horvát háború idején és azt követõen nagytiszteletû Móricz Attila és neje, a nálunk is igét hirdetõ Móriczné Bláthky Anna lelkészek látták el az egyházközség szolgálatát, akik 2006ban Magyarországon kaptak gyülekezetet és parókiát. Ott jártunkkor minket a fiatal lelkészházaspár, nagytiszteletû Gyenge Károly és felesége, a kolozsvári teológiát végzett Szlifka Tilda asszony fogadott. Emlékezetes számunkra az az Anyák-napi istentisztelet, amelyen a torontálvásárhelyiekkel szeretet-közösségben, együtt ünnepelhettünk. Hálás szívvel és köszönettel gondolunk a vendégfogadó torontálvásárhelyi reformátusokra, akik az ott töltött napokon elszállásoltak, jól tartottak bennünket, és akik azóta is szeretetben hordozzák gyülekezetünket. Nagy öröm számunkra, hogy azt a sok kedvességet most majd mi is viszonozhatjuk, amikor 2009. április 30. és május 3. közt ellátogatnak a Svábhegyre. Konkoly Elemér
d Örömmondó
OLVASÁSRA ÚTRAVALÓ AJÁNLJUK
2009. Húsvét
Les és Leslie Parrott: Kapcsolatklinika Nap mint nap megsebezzük a kapcsolatainkat. S nap mint nap megsebeznek minket a kapcsolataink. Parrotték azt a célt tûzték ki maguk elé, hogy segítsenek bennünket gyógyulni – és gyógyítani. Teszik mindezt sok történettel, olvasmányos stílusban – mégsem felületesen. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint: ● Kik vagyunk, és mit viszünk magunkkal a kapcsolatainkba? ● Hogyan formálja kapcsolati mintáinkat a család, amelyben felnõttünk? ● Hogyan építhetünk ki tartós barátságokat? ● Hogyan találhatunk szeretõ társra? ● Hogyan vészelhetjük át a szakításokat? ● Hogyan lehet õszinte és hiteles az Istennel való kapcsolatunk? A könyvben található önismereti tesztek segítenek az egészséges és jól mûködõ kapcsolatokhoz szükséges készségek elsajátításában. Éppen ezért tudom melegen ajánlani ezt a könyvet, amely közérthetõ módon, könnyed stílusban tárja elénk a dinamikus emberi kapcsolatok legfontosabb alapelveit.
William MacDonald: Csak egyszer élünk Mindnyájunknak kell olykor életfontosságú döntéseket hoznunk, és nagyon meg kell gondolnunk, hogyan döntünk. A kérdés, amelyre mindnyájunknak felelnünk kell, így hangzik: Mit kezdek az életemmel? Hogyan alakíthatom valóban értelmes módon? Ez a könyv ebben akar segíteni.
Simon András: A nyolc boldogságról Simon András könyve A teológia magas tudományában járatlan, de bensõ hallását az Istenre „hegyezõ” laikus elmélkedése Jézus boldog mondásairól, a szerzõ saját rajzaival illusztrálva. Észrevételeket, javaslatokat és cikkeket várunk az Örömmondó számára! ÖRÖMMONDÓ KIADJA A BUDAPEST SVÁBHEGYI REFORMÁTUS MISSZIÓI EGYHÁZKÖZSÉG 1125 BUDAPEST, FELHÕ U. 10 HVB BANKSZÁMLASZÁM: 10918001-00000017-35180007 LELKÉSZI HIVATAL: 1126 BUDAPEST, BÖSZÖRMÉNYI ÚT 28. (BUDAHEGYVIDÉK) H., K., CS.: 9:00–13:00 SZERKESZTI: BERECZ ÁGNES PRESBITER A KIADÁSÉRT FELEL: BERTA ZSOLT LELKIPÁSZTOR Az Örömmondó ingyenes. Adományaikat az újság megjelenésének támogatására szívesen fogadjuk. A megjelenést támogatja Budapest XII. kerületi Önkormányzata.
