MOST A MOZGÁS
SZABAD TEREI
A KONCEPCIÓT KIDOLGOZTA: Salamin Géza Farkas Sára Gutpintér Júlia Polomik Heléna Vajas Ákos
47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM (SZOMBATHELY)
A magyar lakosság egészségi állapota Népbetegségek a mozgáshiány miatt…
A rokkantnyugdíjasok…
•
mozgásszervi betegségek (11,2%)
legnagyobb részük a mozgáshiányra visszavezethető
•
szív- és érrendszeri (39,2%)
betegségekben szenvednek (pr. Artzózis)
A magyar lakosságot jelentős mértékben érintő betegségek (legfőbb halálozási okok is!)
Magyarország „boldogtalan” A Happy Planet Index felmérése szerint Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 80. helyen
szerepel
az
“élettel
való
elégedettség” rangsorában, olyan országokkal holtversenyben, mint Indonézia, Mongólia, Dzsibuti és Moldova. (EUROBAROMETER, 2010)
2
A sportolással és a szabadban mozgással töltött idő A szabadon eltöltött idő napi mennyiségének (egy felnőttnek napi átlagban közel négy és fél óra) felhasználása egyre egyoldalúbb: 2010-ben a 17-74 éves korosztály 87,4% töltötte
szabadidejét
a
képernyő
előtt,
ugyan ez az arány a 60–74 évesek esetében már közel 95%-os. Magyarország lakosságának
53% sohasem sportolt.
ÁBRA: Sportban való részvétel (Forrás: Eurobarometer, Sport and Physical Activity, 2010)
Az EU állampolgárok 40%-a állítja azt, hogy rendszeresen vagy viszonylagos rendszerességgel – legalább
heti egy alkalommal - sportol, addig hazánkban ez az arány 23%.
...pedig lenne rá hajlandóságunk Ugyanakkor az is kiderül, hogy kiemelkedő a magyarok ún. informális sportolási hajlandósága (pl. biciklizés, gyaloglás, táncolás, kertészkedés) Ezzel Magyarország a 4. legjobb mutatókkal rendelkező állam az EU 27 tagországa között (!) Magyarország lakosságának
41%
ha tudna, akkor sportolna.
ÁBRA:Informális sportolási szokások (Forrás: Eurobarometer, Sport and Physical Activity, 2010)
Az európai állampolgárok elsősorban a SZABADTÉRI, TERMÉSZETHEZ KÖZELI HELYEKET részesítik előnyben sportolás szempontjából: legnagyobb arányban PARKOKBAN (48%), illetve az OTTHONRÓL AZ ISKOLÁBA/EGYETEMRE/MUNKAHELYRE tartó úton (31%) sportolnak
A sport és mozgás gazdasági hatása Minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben (WHO, 2003) Magyarországon a táppénzek és a betegállomány kimaradt kiesett termelés csökkentése
273 milliárd
Ft megtakarítást
eredményezhet,
a rokkantság
csökkentésével pedig 796 milliárd Ft megtakarítás realizálható (KSH, OEP, ONYF, 2005) Magyarországon a betegségek közvetlen és közvetett költségei 2005-ben összesen
6157 milliárd forintot tettek ki. (KSH, OEP, ONYF, 2005)
6157 milliárd forint
Mi a megoldás? Lehetővé kell tenni a szabadtéri mozgást, sportot mindenkinek
CÉL:
a szabad téri mozgás és sport tevékenység beillesztése az életmódba (pl.: séta, futás, horgászat, nordic walking, kirándulás, túrázás, biciklizés, torna, egyéb szabadtéri játékok stb.)
DE: Ma Magyarországon kevés és csökkenő mértékű a magas használati értékkel rendelkező zöld- és szabadterület.
Mi szükséges a kialakításhoz?
INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS 1. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TERÜLETEK BŐVÍTÉSE, FEJLESZTÉSE 2. A TERVEZÉS, RENDEZÉS, FEJLESZTÉS ÉS KIVITELEZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA 3. ÚJ TERÜLETEK KIALAKÍTÁSA - KIJELÖLÉSE 4. VÁROSFEJLESZTÉSI, TERVEZÉSI AKCIÓK 5. NÉPSZERŰSÍTÉS, SZEMLÉLETFORMÁLÁS, OKTATÁS stb.
A MOST PROGRAM CÉLJA: „Teret a mozgásnak” – A mozgás lehetőségét megteremteni mindenkinek – A lakosság életminőségének (fizikai- és mentális egészség, „boldogság”) javítása,
úgy hogy a mozgást és a sport tevékenységét szerves részévé teszi az életmódunknak (megfelelő „márkaépítés”, kommunikáció, marketing, népszerűsítési kampány stb.) – Termelékenyebb, kreatívabb, egészségesebb munkaerő, ugyanis a meglévő
zöldterületek megfelelő (fenntartható) hasznosítása vonzó tényező (gazdasági versenyképességi tényező) – A szabadtéri mozgáshoz és sportolás növeléséhez megteremteni a megfelelő szabadtéri terek, zöld övezetek és korridorok kialakítása, biztosítása – A várostervezés és városfejlesztés során „horizontális elv”, szempont (iránytű) legyen, azaz változtatni és újítani a zöldfelületi tervezés kapcsán – Hosszabb távon egy városi térinformatikai adatbázis kiépítése és folyamatos monitorozás
8
A MOST PROGRAM CÉLCSOPORTJA FIATALOK: iskolán kívüli szabadidő aktív eltöltése, testedzés (az egészséges életmód iránti igényt)
CSALÁDOK: családi kiadások csökkenése, aktív együttlét kereteinek megteremtése. IDŐSKORÚAK: hozzájárulás az egészséges, aktív időskorhoz, betegségek megelőzéséhez. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK: ingyenes sportolási lehetőség, társadalmi befogadás erősítése
KREATÍV OSZTÁLY: a városok vonzóvá válnak a lakókörnyezet és a közterek javulásával
A MOST PROGRAM ELŐNYEI – Szinte minden állampolgárt elér (pl.: egy stadion építése csak keveseket) „A jelenleg nem sportolók 38%-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez egy minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális
réteget jelent” (NEMZETI SPORTSTRATÉGIA 2007) – Jövedelemtől függetlenül mindenki számára használható létesítményeket hoz létre (esélyegyenlőség biztosítása)
– A lakosság életminőségének közvetett javítása a várostervezés révén
Nemzetközi jó példák a zöld terek rendszerszintű tervezésére
A szabadterek rendszerszemlélete (zöldterületek, folyosók és „lépegető kövek”), amely alapot nyújt a gyakorlatban a rendszerszerű kezeléshez, fenntartáshoz és fejlesztéshez
Hálózatos szemlélet Közérthető
ÁBRA: A Temze folyosó zöldhálózata Essex déli részén
LONDON: A szabad terek hálózatos tervezése és védelme >> kontinuitás térben és időben <<
(Sir) Patrick Abercromby, 1943
HAMBURG: A szabad terek városi léptékű térszervező ereje (Freiraumstruktur konzept)
NASHVILLE- DAVIDSON COUNTY (USA, Tennessee)- Szabadtér terve
A 2011 áprilisában kiadott terv célja, hogy az egész megyében védje a szabadterületeket. A
következő
10
évben
a
terv
célkitűzései
a
következők: • 30%-kal növelni a városi jelentőségű (metro) parkok nagyságát • További 1000 hektáron védelmet nyújtani a természeti területek számára
• Parkok hálózatának megteremtése - számos kisebb park, parkosított folyosók kialakítása- 5 év alatt 25 mérfölddel növelni a zöldfolyosók nagyságát
13
A SZABADTEREK HIERARCHIÁJA
A KÖZÖSSÉGEK FIZIKAI AKTIVITÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A SZABAD TEREK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI
MINŐSÉG
MÉRET
NÖVÉNYZETTEL VALÓ BORÍTOTTSÁG
BIZTONSÁG
FUNKCIÓ
16
TÉRTÍPUSOK AZONOSÍTÁSA SZABADTÉR LEHETSÉGES TÍPUSAI FUNKCIÓIK ALAPJÁN:
Városi – és országos jelentőségű PARKOK ÉS KERTEK
VÁROSI TEREK BURKOLT FELÜLETTEL: elsősorban a gyalogos forgalomnak átadott területek
TERMÉSZETI ÉS TERMÉSZET KÖZELI ZÖLDTERÜLETEK: erdőségek,tisztások, mezők és városi erdők, különböző vizes élőhelyek, valamint alulhasznosított, parlagon lévő területek
VÍZPARTOK: folyók, tavak, stb. partjai
ZÖLDFOLYOSÓK: kerékpár és egyéb túra útvonalak
TEMATIKUS SZABADTEREK: játszó- és játék terek (pl. gördeszka pálya), sportpályák – természeti
és épített környezeti elemeket egyaránt
REKREÁCIÓS ZÖLDTERÜLETEK: elsősorban a lakóterületekhez közeli, és lakóterületeken belül található pihenőterületek
KÖZÖSSÉGI KERTEK, veteményeskertek, és a város(városi) gazdaságok
Jól megközelíthető VÁROS-VIDÉK PEREMTERÜLETEK
TÉRKATEGÓRIÁK - TÉRTERMÉKEK
AKTÍV TÉR
AKTÍV PARK
MOST VÍZFRONT
MOST TÚRAPARK
MOST KORRIDOR
AKTÍV TÉR Erzsébet Tér (Budapest) & Mikado tér (Koppenhága)
MIKADO TÉR
ERZSÉBET TÉR
AKTÍV PARK Margitsziget (Budapest) & Hasle Hills (Aarhus)
Hasle Hills
HASLE HILLS
MARGITSZIGET
MOST TÚRAPARK PILISI PARKERDŐ A BUDAI-HEGYSÉGBEN
PILISI PARKERDŐ
MOST VÍZFRONT Duna tanösvény (Budapest)
PÉTANQUE BAJNOKSÁG A LÁNCHÍDNÁL
DUNA FELFEDEZŐ BRINGÁS JÁTÉK A DUNA TANÖSVÉNYEN
MOST VÍZFRONT Rakpartok átalakítása(Lyon) A város koncessziót szerzett a francia államtól a folyópart meghatározott szakaszainak hasznosítására, hogy a város létrehozhasson egy 10 HEKTÁROS VÁROSI PARKOT és kivitelezzen egy 5 KM HOSSZÚ SÉTÁNYT. A cél nem nemcsak egy egyszerű folyópart-rehabilitáció volt, hanem a VÁROSI ÉLETMÓDBAN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOKAT ÉS A VÁROSI KÖZLEKEDÉSI MÓDOK VÁLTOZÁSÁT CÉLZÓ ÁTALAKÍTÁS, bevonva a tervezési folyamatba a lakosságot is.
MOST KORRIDOR VÁROSI példa – Bedfordshire (UK) BEDFORDSHIRE egy olyan új városrész kialakítását tervezik oly módon, hogy az átmenetet képezzen a természeti és városi területek között Ennek elérése érdekében megőrizték a terület jelenlegi gyalogosútjait és a rendezési ezeket
tervben
(master
plan)
zöld folyosókká kapcsolják,
melyek a városból a vidéki területek felé irányulnak
MOST KORRIDOR TÉRSÉGI (INTEGRÁLT SZEMLÉLET) példa – Elba-menti kerékpárút (Németország)
Az útvonalak felfűzik az egyes városokat, látnivalókat
Az út mentén ~5-10 km-enként kerékpárszerviz, szálláslehetőség és vendéglátóhely biztosított
A szálláshelyek az útvonaltól 0-2,5 km távolságban helyezkednek el
Az Elba-menti kerékpáros útvonalhoz más tematikus utak is kapcsolódnak.
Az kerépárút 90%-ban autómentes úton halad
Különböző nehézségű és vonalvezetésű útvonalak állnak rendelkezésre
Az útvonaljelző táblák, minősítő táblák egységes megjelenést követnek
Minősítési rendszeren alapuló szálláshelyek és vendéglátóhelyek)
védjegyrendszer
(kerékpárosbarát
MEGVALÓSÍTÁS – SZEREPLŐK ÉS ESZKÖZÖK SZEREPLŐK ÉS FELADATAIK HELYI ÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Gazda szerep (karbantartás) Területek biztosítása (településrendezéssel) Területi, integrált szemléletű stratégia és monitoring Helyi szereplők bekapcsolása (civil, vállalkozói)
CIVIL SZERVEZETEK A területeken programok, attrakciók kialakítsa- a mozgás tereinek bekapcsolása és rögzítése az emberek mentális térképén (sportklubok, zöld civilek)
ESZKÖZÖK
Infrastruktúrafejlesztés - a kritériumok teljesülése esetén – Márkaépítés (pl.: a dániai „Park Run” minősítés) Térinformatikai háttér Vizuális kommunikáció - design kódok „Városterápiák” (pl.: Pécs) Díjak átadása - legsikeresebb aktív szabadidős tereknek (pl.: Green Flag Award [UK] ) 32
TERVEZŐ TÁBOR SILLABUSZ SZAKMAI ÜTEMTERV, MODULOS FELÉPÍTÉS, WARMING-UP (interaktív gyakorlatok) ELVI MODUL Kereslet-orientált tervezés („hely” termék modell), célcsoportok igényeinek felmérése, közösségi tervezési mód
TEREPMUNKA (biciklis közlekedés, vegyes párok) + HELYI SZEREPLŐK KÖZÖS BESZÁMOLÓK + ÉRTÉKELÉS BRAINSTORMING (csoport munka) KÖZÖS DÖNTÉS (pl.: az alapstratégiáról) TÉRKÉPEK rendezési terv, topográfiai térképek FOKOZÓDÓ ÖNÁLLÓSÁG terepmunka csoportbeosztás, terület felosztása, módszerek megválasztása … VÉGSŐ DOKUMENTUM (elvárt tartalmi elemek, de önálló felosztás) + POSZTER
A CELLDÖMÖLKI TEREKET A MOST „TEMPLATEK” ALAPJÁN KELL AZONOSÍTANI!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
AKTÍV TÉR Városi, döntően épített környezeti elemekkel rendelkező terület. A városszövet belső, illetve középső területein a munkahelyekhez és lakóterületekhez közeli területek. – Hazai helyzetkép és kihívások • • •
Településeink köztereinek megújítása, motorizációtól való visszafoglalása egyre markánsabb folyamattá válik Gyakran alulhasznosított, gondozatlan, a lakosság számára alacsony használati értékkel rendelkező teresedések Közbiztonsági problémák
– Kritériumok: • Tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalogosan jól megközelíthető • Legalább 2 hektár területű • Integrált szemlélet: több típusú mozgás forma és több generáció felé biztosítja az egészséges mozgás feltételeit • Infrastruktúrája az előző pont alapján családbarát, felszereltsége magas szintű (öltöző, ivókút, árnyékoló utcabútorok, kerékpár tároló stb.) • A tér bizonyos részein a dohányzás és kutyasétáltatás tilalma • Szolgáltatások jelenléte
– Teendők: • • • •
Fejlesztési szereplők együttműködési kereteinek, menedzsmentjének felállítása Szabadtér stratégia kialakítása A megvalósítás és fenntartás operatív lépéseinek és forrásainak azonosítása A folyamat minden lépésének széleskörű kommunikációja a publikum számára
AKTÍV PARK Természeti és természet közeli zöldterületek: parkok, arborétumok, (véd)erdők, (közösségi)kertek a városszövet középső és peremterületein – Hazai helyzetkép és kihívások: • • • • •
Védett területek magas aránya városi léptékben is A természeti, természetközeli területek beépítése- a városi „szétterülés” problémája A zöldfelületek gondozatlansága (allergén és invazív növényfajok terjedése) A társadalom természettől való elidegenedése, a természet értékeinek, valamint őshonos növény- és állatfajaink ismeretének hiánya Ma már nem jellemző a településfejlesztésben a lakóterülethez sportolási tevékenységet (pl.: sportpálya, játszótér) betervezése
– Kritériumok: • • • • •
Tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalogosan megközelíthető legyen Szolgáltatások jelenléte (egész napot el lehessen tölteni a szabadban) „Pulzusintenzív” mozgásformák előtérbe helyezése A tér bizonyos részein a dohányzás és kutyasétáltatás tilalma Kiterjedtebb sport infrastruktúra (az Aktív Park kritériumain kívül rekortán futópálya, szabadtéri tornapálya és nyújtó/lazító helyek kialakítása)
– Teendők: • Fejlesztési szereplők együttműködési kereteinek, menedzsmentjének felállítása • Szabadtér stratégia kialakítása (elmozdulás a sport és sportolni vágyók térhasználati igényei felé) minél több napszakban lehessen sportolni • A megvalósítás és fenntartás operatív lépéseinek és forrásainak azonosítása • A folyamat minden lépésének széleskörű kommunikációja a publikum számára
MOST VÍZFRONT A városok belső, - illetve vidéki területeken városszövetből kivezető vízparti területekhez kapcsolódó zöldterületek, illetve zöldfolyosók – Hazai helyzetkép és kihívások: • • • • •
Vízparti zöldterületek alulhasznosítottsága Barnamezős területek (pl. Duna mentén) rehabilitációjának szükségessége Az esetek többségében motorizált közlekedési funkciók túlzott dominanciája jellemzi Vízpartokhoz kapcsolódó közösségi területek alacsony aránya Alacsony szolgáltatásokkal való ellátottság (pl. kerékpáros szolgáltatások, biztonságos lehetőségek vízi sportok űzéséhez)
– Kritériumok: • • • • •
Biztonságos mozgás Tájékozódást segítő elemek jelenléte (külföldiek számára is érthető ) Multimodális elérhetőség Az útvonal magas tájképi, esztétikai értéke, ugyanakkor az érzékeny természeti területek (magterületek) elkerülése Aktív programok
– Teendők: • • • •
Fejlesztési szereplők együttműködési kereteinek, menedzsmentjének felállítása* Szabadtér stratégia kialakítása (elmozdulás a sport és természetvédelem, környezetvédelem kapcsolatának erősítés irányába) A megvalósítás és fenntartás operatív lépéseinek és forrásainak azonosítása A folyamat minden lépésének széleskörű kommunikációja a publikum számára
MOST KORRIDOROK A városszövetből kivezető zöldfolyosók: vízparti területek, kerékpár és egyéb túra útvonalak, illetve parkrendszerek – Hazai helyzetkép és kihívások: • • • •
A települések közötti, és egyéb nagytávú folyosók, zöldterületek alulhasznosítása Nehézkes, bonyolult tájékozódás Alacsony szolgáltatásokkal való ellátottság (pl. kerékpáros szolgáltatások) Hiányzik a különböző szintű és nehézségű gyalogos/nordic walking/kerékpáros útvonalak egységes rendszere
– Kritériumok: • • • • •
Biztonságos mozgás Tájékozódást segítő elemek jelenléte (külföldiek számára is) Világos kezdő- és végcél pont Az útvonal magas tájképi, esztétikai értéke, ugyanakkor az érzékeny természeti területek (magterületek) elkerülése Az útvonalra minél több attrakció felfűzése
– Teendők: • • • •
Fejlesztési szereplők együttműködési kereteinek, menedzsmentjének felállítása* Szabadtér stratégia kialakítása (elmozdulás a sport és természetvédelem, környezetvédelem kapcsolatának erősítés irányába) A megvalósítás és fenntartás operatív lépéseinek és forrásainak azonosítása A folyamat minden lépésének széleskörű kommunikációja a publikum számára
MOST TÚRAPARKOK A városoktól távolabbi természeti területeken, és magas esztétikai értékű kultúrtájakon, látogatható természeti területeken. – Hazai helyzetkép és kihívások • • • • •
A turistaútvonalak hálózata Hungaricum Magyarországon alapvetően nagyon gazdag (Magyarország területén 14.000 km hosszúságú jelzett turistaút van) A turistautak minősége gyakran vegyes képet mutat Jelenleg megoldatlan a nemzeti szintű, egységes nyilvántartás, irányítás Nincs helyi gazdája (karbantartása, tervezése, kijelölése ezért nehézkes) A turista desztinációk amortizálódnak (ezeken a területeken szaporodnak az élmény értéket csökkentő beavatkozások)
– Kritériumok • • •
• • • • •
Minimum 200 km kijelölt túraút Rendszeres karbantartás (pl. hulladékgyűjtés) legyen felelős kezelője és gazdája Pihenő- és információs pontok rendszere (pl. 10km-es távonként esőház, 3km-es távonként információs tábla- tudományos ismeretterjesztési funkció) Minimum 1:20.000 arányú turistatérkép legyen elérhető (online és nyomtatott formában) Minimum 400 hektár összefüggő természeti terület, ebből min. 5% védett terület Biztonságos közlekedés Jól szervezett elérhetőség közösségi közlekedéssel is Látogatóközpontok (területenként legalább 1-3 db), amely természet közeli jelleggel és formában bemutatja a táj földrajzi jellemzői, élővilágát és kultúráját
̶ Teendők: • • • •
Fejlesztési szereplők együttműködési kereteinek, menedzsmentjének felállítása Szabadtér stratégia kialakítása (elmozdulás a sport és természetvédelem kapcsolatának erősítés irányába) A megvalósítás operatív lépéseinek, felelőseinek és forrásainak azonosítása A folyamat minden lépésének széleskörű kommunikációja a publikum számára
