Mosonszolnok rendezési terv módosítás

- M o s o n s z o l n o k r e n d e z é s i t e r v m ó d o s í t á s _ Msz: 11027-

T•P

TALENT˘PLAN

Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

9023 Gyõr, Richter János u. 11. Tel: 96/418− 373; Fax: 96/418− 699; E−mail: [email protected]

Mosonszolnok rendezési terv módosítás

Elılap - Jogosultsági számok: Felelıs vezetıtervezı:

Németh Gyula…………………………………… TT1 08-0066

Településmérnök:

Cseh-Németh Ida

………………………………………

TT 08-0477

Közlekedés-,

Miklósi Attila

közmővezetıtervezı:

K1d-1/08-513, V3a-2/08-0513, V4d-2/08-0513

………………………………………

„tervezıi jogosultság folyamatban”

Környezeti vizsgálat:

Hajdú Balázs

………………………………………

MMK-08-1137

T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Györ, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 1 -


Tartalomjegyzék: MŐSZAKI LEÍRÁSOK - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1. ELÕZMÉNYEK, 2. MAGASABBRENDÛ TERVVEL VALÓ EGYBEVETÉS 3. A RENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSOK 4. KÖTELEZÕ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1. Biológiai aktivitásérték 4.2. Közmûvesítettség 4.3. Tájrendezés és környezetalakítás 4.4. Környezeti vizsgálat

TERVIRATOK Elõzetes hatósági kör anyaga Véleményezési hatósági kör anyaga Eltérı vélemnyek egyeztetı tárgyalása

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI MUNKARÉSZEK Településszerkezeti határozat TRT-1/m Településszerkezeti tervlap módosítása

M = 1: 10 000

SZABÁLYOZÁSI TERVI MUNKARÉSZEK Helyi építési szabályzat rendelet tervezett TRT- 2/m Külterület szabályozási tervlap módosítás TRT -3/m Belterület szabályozási tervlap módosítás

M = 1: 10 000 M = 1: 2 500



1. ELÕZMÉNYEK Mosonszolnok település mind szerkezeti (Mosonszolnok község Önkormányzata képviselõtestületének 9/2010. (II. 16.) határozata a településszerkezeti terv módosításáról); mind szabályozási tervvel (Mosonszolnok Önkormányzat képviselõ-testületének 13/2002. (XI. 26.) rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervrõl) rendelkezik, utolsó módosítása 3/2010. (II.16.) Kt. rendelet. A település képviselõtestülete 14/2011. (I.27.) Kt. határozatában a település szabályozási tervének és a szerkezeti tervének módosítását határozta el 6 pontban. 1. módosítás: SMR mögötti ipari terület, a 900/1 hrsz-ú útról való megközelítése, az ipari területek összefüggıségének megteremtése. A módosítás okai, célja: A "két" gyár mögött meglévı ipari területek negy részét megvásárolta az SMR. A területét szeretné egységesíteni, egy egységes ipari parkot létrehozni, melyet a 900/1 hrsz-ú útról a tervezett helyeken szeretne megközelíteni. Így szükség van a telekhatárok és a védıterületek (fásítás) újra gondolására. A módosítás várható hatásai: A "két" gyár megközelítése, a kialakult és a várható üzemi forgalma kisebb fennakadásokat fog okozni a jelenlegi állapotoknál. 2. módosítás A HABAU Kft. területe jelenleg mezıgazdasági övezet, de rendelkezik jogerıs bányamővelési engedéllyel, szeretne a kavicsbányája mellé, elıregyártó üzemet létesíteni. A módosítás okai, célja: A HABAU Kft. már több éve szeretné a meglévı területét hasznosítani, szeretné az ott megtermelt kavicsot többféleképen felhasználni. A jelenlegi mezıgazdasági területen a jogerıs bányamővelési engedélyének megfelelıen a kavics kitermelést szeretné fejleszteni, ennek egy részét szeretné a helyszínen feldolgozni. Az elkészült elıregyártott beton elemeket a 900/1 hrsz-úton szeretné a 86 -os fıútra kiszállítani, a település és védett területek elkerülésével. A módosítás várható hatásai: A "két" gyár megközelítése, is ezen a 900/1 hrsz-ú úton lehetséges, ez az útszakasz kerülne majd a Habau-ig kiépítésre a megfelelı teherbírással. Így a település belterülete mellett, a védett szántóföldek kikerülésével lehetne elérni a 86-os fıutat a kész termékekkel. Az

üzem megépítésével legalább 20 vagy több munkahely kerülne kialakításra. 3. módosítás Telephelyek kialakítása a Dózsa György utcában a 655 hrsz területbıl a meglévı telephelyekkel szemben. A módosítás okai, célja: A Dózsa György utcában már kialakítottak a külterület felé esı oldalon telephelyeket melyeket a településen élı gazdák, vállakozók vásáoltak meg az "üzemi" tevékenységük folytatásához. az igény viszont az ilyen területekre még mindig nagyon nagy, szüksége van még ilyen telephelyekre a településen élıknek. A Dózsa György és a Hársfa utca közti rendezetlen területet szeretnék rendbe rakni és a területen a meglévı telephelyekkel szemben új telephelyeket létesíteni. Így a már kiépített infrastruktúra az új telephelyeket is el tudja látni. A módosítás várható hatásai: A gazdák ezeken a telephelyeken tudják tárolni eszközeiket, javaikat, nem szállítják, nem szállítják be a lakóépületek udvarára. Csökken a belterület terhelése mind közlekedési, mind környezetvédelmi szempontból. 4. módosítás A Vasút és a Dózsa György utca kialakításánál levı zöld terület felülvizsgálata, a tervezett idısek otthona kialakításának szebályozási felülvizsgálata, a mőemléki környezettel való kapcsolata, az ingatlan megközelítésének felülvizsgálata. A módosítás okai, célja: Az önkormányzat erre a területre szeretne idısek otthonát létesíteni, melynek terveit a közelmúltban újra felülvizsgálta és a jelenlegi szabályozáshoz képest szeretne a változtatni az épület megközelítésén, a környezet szabályozásán, közúti csatlakozásain.



A módosítás várható hatásai: Az ingatlan megközelítése egyszerőbbé, biztontonságosabbá válik. 5. módosítás A Fı utca könyvtár - kultúrház felé esı részének a beépítési módjának a felülvizsgálata, hrsz: 206-226, hrsz: 56-74 A módosítás okai, célja: Az utcaszakasz beépítési módja nagyon vegyes, változatos. Szeretnénk azt felülvizsgálni, a valóságnak megfelelı beépítési módokat lehetıvé tenni. A módosítás várható hatásai: Egységes szerkezető utcakép kialakítása, a meglévı beépízési módok egységesítése.

A módosítás okai, célja: A Szabadság utca és régi temetı közti telkek, régi temetı felé esı oldalán már nagyon rég óta gazdasági udvarok vannak kialakítva. Szükségük van az itt élıknek a gazdasági udvaruk megnövelésére, nagyobb udvarra. Ezt úgy szeretnénk biztosítani, hogy a kiszolgáló út megtartásával, a 642 és a 643/3 hrsz-ú területekbıl, a Szabadság utcával párhuzamosan, illetve erre merılegesen az Akácfa utcáig kikötéssel új telephelyeket szeretnének kialakítan. A módosítás várható hatásai: A gazdák udvari része megnı, olyan helyeken alakulnak ki a gazdasági udvarok ahol az nem zavarja a falu lakóit.

6. módosítás A régi temetı mellett 982, 642 hrsz területen telephelyek kialakítása.

2. GYMSM MEGYEI TERVVEL VALÓ ÖSSZEVETÉS Megyei tervi elhatározások: Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyőlése 12/2010.(IX.17.) sz. rendeletével és 190/2010.(IX.17.) sz. határozatával,- melynek 8.§ (2) hatályba lépését a 36/2011.(II.18.) KH. állapította meg – módosította a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervet, melynek elıírásai betartandóak. 1) A megye térségi szerkezeti tervérõl szóló településre és környékére vonatkozó része:



2) Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete:

3) Kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezete:

4) Országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezete, térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete:



4) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezete:

5) Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezete:

6) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete:



7) Együtt tervezhetı térségek övezete:

8) Kiemelt fontosságú meglévı honvédelmi terület övezete:

9) Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Pufferterület övezete:



10) Erdıtelepítésre alkalmas terület övezete:

11) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezete:

12) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete:



13) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete:

14) Rendszeresen belvízjárta terület övezete, nagyvízi meder övezete:

15) Földtani veszélyforrás területének övezete:



16) Vízeróziónak kitett terület övezete:

17) Széleróziónak kitett terület övezete:

A megyei tervi övezetekkel való érintettség:

- kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete (teljes külterület a közigazgatási területen) 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervrıl hatálya alá esik Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete: 13/A. § Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki.

- magterület övezete (teljes külterület a közigazgatási területen) OTRT 17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.



(2) Az (1) bekezdésben szereplı kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élıhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködése. (3) Az övezetben közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élıhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok mőködését nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával helyezhetı el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elı kell írni a tájszerkezetbe illeszkedı beépítési mód, a tájra jellemzı építészeti hagyományok és építmények megırzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni mőveléső bányatelek nem létesíthetı, meglévı külszíni mőveléső bányatelek nem bıvíthetı.

- pufferterület övezete OTRT 19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti

- térségi komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezete (1) A komplex tájrehabilitációt igénylı terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak, vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni. (2) A térségi tájrehabilitációt igénylı terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.

Mosonszolnok település a Gyır-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Terv besorolása alapján (teljes külterülete kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete és magterület övezete) a jelenleg beépítésre szánt területén kivül területfejlesztést nem tud végrehajtani. Minden fejlesztési elképzelését a jelenlegi beépítésre szánt terület határian belül valósíthatja meg, ezzel rákényszerül, hogy hosszútávon a jelenleg beépítettlen területeit teljesen felélje.

3. RENDEZÉSI TERVI MÓDOSÍTÁSOK A rendezési tervi módosításokat a vonatkozó Szerkezeti és Szabályozási tervlapok tartalmazzák. A mûleírásban szereplõ módosítások sorszáma a tervlapokon jelölt számokkal megegyezik. 1. módosuló terület: A 900/13 és 900/14 hrsz-ú gazdasági területet (melyen mőködik az "SMR" cég) elválasztotta a tervezett gazdasági területektıl (061/12, 061/13) egy útszakasz (061/9,10,11 hrsz-okon). MIután a tervezett gazdasági területeket is ugyanez a cég vásárolta meg a gazdasági tevékenysége számára bıvítési területként, a területek közötti közterületi kapcsolat okafogyottá vált. A területek összevonásával egyetlen telehely alakul ki (a 900/13,14 hrsz-okhoz a 061/12 és 061/13 hrsz csatlakozik), mely közlekedési kapcsolatát telephelyen belül a már meglévı rendszerre felfőzve alakítja ki. A további bıvítések figyelembe vételével egy telephelyi kapcsolatot a tervezett véderdın keresztül a Temetı és Sportpálya elıtt haladó 900/1 hrsz-ú útra is kérnek biztosítani. 2. módosuló terület: A betonelem elıregyártó üzem létesítésének lehetıségét kérték a 093/1 hrsz-on. A terület több szempontból is érdekes, hiszen érvényes bányamővelési engedéllyel rendelkezik, a Földhivatal szerint viszont igen értékes földterület. Továbbá a terület a magasabb rendő jogszabályban, azaz Gyır-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervben kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete és magterület T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Györ, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 11 -


övezete, mely mindkét esetben a külön hatósági eljárást ír elı. Amennyiben ez az úgynevezett területrendezési hatósági eljárás pozitív eredménnyel zárul, csak utána haladhat tovább a településrendezési tervi elképzelések között. Ennek értelmében a módosítási pontban külön egyeztetésekre kerül sor és ennek a tervezési szakasznak nem képezi a részét továbbiakban (lásd: 181/2011.(IX.29.) Kt. határozat), mely szerint a Habau Kft. kérelmére indított eljárást a szükséges kiegészítı hatástanulmányok elkészítése után folytatja). A 2012. január 17-én tartott eltérő vélemények egyeztető tárgyalásán rögzítésre került, hogy az 1. és 2. sz. módosítási pontok kapcsán a rendezési terv módosítási eljárás két eljárássá válik, két vonalon halad tovább. Az elkészült Natura 2000 hatásbecslési tanulmány elkészülte és az alátámasztó munkarészként kért zaj- és rezgésvédelmi, továbbá levegőtisztaságvédelmi tervfejezetek elkészülte után, az Étv. szerinti újabb eltérő vélemények egyeztető tárgyalása hatósági eljárással folytatódhat majd az 1. és 2. sz. pont. A rendezési tervi módosítási eljárás többi pontjára vonatkozóan (3., 4., 5., és 6. sz. módosítási pont) a következőkben leírtak szerint folytatódik a hatósági eljárás az Étv. szerinti végső főépítészi véleményezéssel és lakossági kifüggesztéssel, majd jóváhagyással. 3. módosuló terület: Mezıgazdasági telephelyek kialakításának lehetıségét kívánja biztosítani az önkormányzat a Dózsa György utcában a 655 hrsz-ú területen. A tervezési terület a Dózsa György utcában már kialakított ugyanilyen telephelyekkel szemben található. A településen élı gazdák vásárolták meg ezeket a területeket a mezıgazdasági terményfeldolgozás, mezıgazdasági gépek tárolása stb érdekében és alakították ki a telephelyeiket. További telephely kialakításra jelenleg nincs mód, melyet ezzel a módosítással kíván lehetıvé tenni a település a gazdák számára, így a hagyományosan lakott részekrıl ezek a tevékenységek kikerülhetnek. A módosítás során a tervezett idısek otthonának helyet biztosító településközpont vegyes területtıl egy markáns (~70 m) zöldterület választja el a tervezett mezıgazdasági üzemi területtıl. A mezıgazdasági üzemi terület tervezett övezeti jele megegyezik a már meglévı területeken alkalmazott övezeti jellel:

Kmg

SZ 7,5

30 1000-20

40

A rendezési tervi 3. sz. pontban történő módosításhoz alátámasztó munkarészként a kért zaj- és rezgésvédelmi, továbbá levegőtisztaságvédelmi tervfejezetek kell elkészíteni. Az ebben szükséges intézkedések alapján kerül javításra a rendezési terv. A módosítás során teljesülni kell az Étv. előírásának, mely szerint a biológiai aktivitásérték a módosítás során nem csökkenhet az újonnan beépítésre szánt területeken. Ennek érdekében 3. sz. módosítási területen történő mezőgazdasági üzemi terület kijelölhetőség érdekében két helyszínen a vasút területek melletti általános mezőgazdasági területen kötelezően beültetendő 15 m-es sávot jelöl ki a 02/3-13 hrsz-ú telkeken, továbbá a tervezet bányaterületen 10 m-es sávban a 093/1 hrsz-on. 4. módosuló terület: A Vasút és Dózsa György utca sarkán a településközpont vegyes területen a mőemlék, zöldterület, parkolók kérdésének rendezése. A területen meglévı mőemléki szobor részére, mint a településen mindenhol, egy 15x15 mes telekterületet javaslunk kialakítani. A telek köré kisebb telekegységekben (600 m²) javasoljuk elhelyezni a zöldterületet, a parkolók területét és ezek között kialakítható magánutakat igény szerint, ezzel egyfajta intimitás teremthetı a mőemlék számára, ugyanakkor mégis szerves részévé tehetı a fejlesztési területnek és ezzel a környezet minısége is garantálható hosszútávon. A rendezési tervben ennek a módosításnak a megvalósíthatósága érdekében a minimális teleknagyságot szükséges módosítani 1000 m²-rıl 600 m²-re. Az új övezeti jel: T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Györ, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 12 -


SZ

Vt

6,0

40 600

40

A rendezési tervi 4. sz. pontban történő módosításhoz a kért sövényzár, kötelező beültetésként a szabályozási terven átvezetésre kerül.

5. módosuló terület: A Fı utca végén a 206-226 hrsz-ú és az 56-74 hrsz-ú szakaszon az övezeti elıírás szerinti beépítési mód a zártsorú. Itt azonban többféle: zártsorú, oldalhatáron álló és szabadon álló beépítési móddal találkozunk és a tervezett beépítések esetén is az építettıi igény inkább az oldalhatáron álló beépítés. A telekszélesség tradicionálisan keskeny, nem ritka a 10 m-es telekszélesség, de a jellemzı a 12 m, ezért az oldalhatáron álló beépítési mód elıírása esetén, a 4,5 m-es építménymagassághoz az oldalkert méretének 3 m-ben való megállapítása javasolt. Az új övezeti jel:

Vt*

O 4,5

50 600-K

40

*: legfeljebb 12 m építési telek szélességig az oldalkert mérete 3 m. 6. módosuló terület: A régi temetı mellett a 982 és 642, 643/2 hrsz-on régóta gazdasági udvarok vannak. A tárolók a mezıgazdasági tevékenységhez kapcsolódnak. A zöldterület északi és nyugati oldalán már adott a lehetıség, hogy falusias lakóterület alakítható ki, a féloldalas beépítés elkerülése érdekében és a közmővesítési költségek csökkentése érdekében. Ezt a lehetıséget kívánja folytatni keleti és déli oldalon is az önkormányzat ugyanezen indokok alapján, illetve a már meglévı gazdasági telepek építésjogilag tisztázott helyzete érdkében. A rendezési tervben mindenképpen javasoljuk, hogy a kialakítható telkek hátsó kertje (6 m): kötelezıen beültetendı településrendezési kötelezés hatálya alá essen, hiszen a visszamaradó zöldterület felıl a hátsókertek látványa meghatározó. Ezt a kötelezést a zöldterület körül minden lakótelek hátsókertjére jelöljük. A lakótelek tömbök között a zöldterület megközelíthetısége érdekében gyalogoskerékpáros kapcsolatok helye mindenhol biztosított.



A 6. sz. módosítási pontban a rendezési terven jelölt falusias lakóterület helyett, megegyezés született arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat nem kíván a területen semmilyen lakóterületet kialakítani, mert 1. ütemben a lakóterület folytatását a Kikelet utcától északkeletre fekvő (jelenleg beépítettlen) területeken kívánja lehetővé tenni. Ugyanakkor a meglévő használatot nem kívánja ellehetetleníteni, ezért a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész iroda javaslatára és támogatásával a terület különleges beépítésre nem szánt üzemi terület lesz. Ezzel a terület esetleges beépítését hosszútávon megakadályozhatják, de a jelenlegi használatot sem lehetetlenítik el. Továbbra is kérdéses, hogy a község egy közparki magjában hosszútávon a meglévő hasznosítás legalizálása a településképileg legindokoltabb megoldás. A 6. sz. módosítási pontban a rendezési tervben az eltérő vélemények egyeztető tágyalása után: A terület besorolása Kt-mg, beépítésre nem szánt különleges mezőgazdasági üzemi terület. Felhívjuk a figyelmet a területen az OTÉK 30/B §. Különleges beépítésre szánt területekre vonatkozó előírásai alapján: (3) A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. A területen továbbra is fontos előírás, hogy a meglévő zöldterület irányába, a kialakítható telkek hátsókertjei kötelezően beültetendőek.



4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1. Biológiai aktivitásérték Az Étv. 8.§ (2) bek. b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejőleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminısítés elıtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet a település közigazgatási területén. A számítást a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet alapján (az adott terület hektárban mért területnagysága és az adott terület értékmutatójának szorzata) végezzük el. Kiinduló adatok: Övezet, területfelhasználás:

Terület:(ha)

Szorzó:

Érték:

Zöldterület (Z)

1,21 0,41 0,61 3,57

6,0 3,7

13,38 13,209 26,589

Övezet, területfelhasználás:

Terület:(ha)

Szorzó:

Érték:

Különleges mezıgazdasági üzemi (Kmg) Falusias lakóterület (Lf) Nem differenciált összesen:

1,21 1,02

0,7 2,4

0,847 2,448 3,295

+ Általános mezıgazdasági terület Kiinduló övezetek összesen Tervezett adatok, övezetek: Nem differenciált számítás:

Differenciált számítás: A rendezési terven kötelezıen beültetendı (fásítandó) településrendezési kötelezések kerültek jelölésre két helyszínen: a volt temetı közpark körül tervezett lakótelkek hátsókertjében és a lakóterületek védelme érdekében a vasút terület mellett 40 m-es sávban. Terület (ha)

Szorzó:

Érték:

3,57 0,052 0,065 0,104 0,078 0,097

6,0

23,796

Kötelezıen beültetendı terület

Kétszintő, gyep és 40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet

Differenciált összesen:

23,796



Tervezett adatok: Nem differenciált: Differenciált: Összesen:

3,295 23,796 27,091 (Tervezett állapot)

> 26,589 (Kiinduló adatok)

4.1/B. Biológiai aktivitásérték az eltérı vélemények egyeztetı tárgyalása után Az Étv. 8.§ (2) bek. b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet a település közigazgatási területén. A számítást a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet alapján (az adott terület hektárban mért területnagysága és az adott terület értékmutatójának szorzata) végezzük el. A korábbi számítás során figyelembe vett 6. sz. módosítási terület beépítésre nem szánt területként szerepel a továbbiakban, ezért a számításnak nem képezi részét. A biológiai aktivitás számítás során a 3. sz. módosuló területen alakul ki zöldterületből mezőgazdasági üzemi terület. Az Étv. előírásainak betartása érdekében mezőgazdasági területen tudunk kötelezően beültetendő területet kijelölni, melyet differenciált számítással vehetünk figyelembe. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági területek hasznosítása során a tervezett kötelező beültetés ne legyen meghatárzó, két helyszínen 10 és 15 m-es sávban jelöltüki ki. A vasút mellett a lakóterületek érdekében és tervezett bányaterületek mentén.

Kiinduló adatok: Övezet, területfelhasználás:

Terület:(ha)

Szorzó:

Érték:

Zöldterület (Z) (3. sz. mód. terület) Általános mezőgazdasági terület (Má) (kötelezően beültetendő terület) Kiinduló övezetek összesen:

1,21

6,0

7,26

2,83

3,7

10,471 17,731

Tervezett adatok, övezetek: Nem differenciált számítás: Övezet, területfelhasználás:

Terület:(ha)

Szorzó:

Érték:

Különleges mezőgazdasági üzemi (Kmg) (3. sz. mód. terület) Nem differenciált összesen:

1,21

0,7

0,847 0,847

Differenciált számítás: A rendezési terven kötelezően beültetendő (fásítandó) településrendezési kötelezés került jelölésre a lakóterületek védelme érdekében a vasút terület mellett 14 m-es sávban általános mezőgazdasági területen. Terület:(ha)

Szorzó:

Érték:

Kötelezően beültetendő terület (Kétszintű, gyep és 40 db cserje/150 m², vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m² növényzet) általános mezőgazdasági területen 2,83 6,0 16,98 Differenciált összesen: 16,98



Biológiai aktivitás összesen: Kiinduló adatok összesen: Nem differenciált:

17,731

Tervezett adatok összesen: Nem differenciált: Differenciált: Összesen:

0,847 16,98 17,827

17,827 (Tervezett állapot) > 17,731 (Kiinduló adatok)

4.2. Közmûvesítettség Vízellátás: Napjainkig Mosonszolnok teljes területén egységes, rendszerő vízhálózat épült ki. A közmőterületen kiépített, megfelelı NA 150 KM PVC(gerinc) és NA 100 KM PVC (ellátó) átmérıjő vezetékes ivóvízhálózat biztosítja a lakóterületek, közintézmények és az ipari, mezıgazdasági területek maradéktalan vízigény kielégítését. A hálózatra telepített tőzcsapok kielégítik a tüzivízbiztosítás szükségleteit, ugyanakkor a fejlesztési elképzelések megoldhatóak a jelenlegi rendszer bıvítésével. A tervezett új beépítések vízvezetéki ellátására új NA 100 KM PVC gerinc kiépítését javasoljuk. A biztonságos ellátás érdekében körvezetékes módon kell az új nyomvonalakat kialakítani. A gerincvezetékekre 200 m-enként kitörésbiztos föld feletti tőzcsapokat kell építeni. Az ipari létesítmények oltóvizeinek biztosítását a közüzemi hálózatokon túl helyi tüzivíztározók építésével kell kielégíteni. Szennyvízelvezetés: Mosonszolnok teljes területén kiépült a regionális rendszerbe kapcsolódó szennyvízhálózat. Mosonszolnok közterületein vezetett vegyes kialakítású zárt szennyvízcsatorna kiszolgálja a teljes beépítési területet. A helyi adottságokat figyelembe véve (a település síkvidék T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Györ, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 17 -


jellegő) a község nagy részén gravitációs hálózat valósult meg, amelyet a település zöldterületein elhelyezett 3 szennyvízátemelı mőtárgyak szakítanak meg. A dél-keleti irányú regionális rendszerbe a település nyomott ággal kapcsolódik be. A tervezett fejlesztések szennyvízcsatorna kiszolgálása a kedvezı helyen elhelyezett átemelõ mőtárgyak miatt egyszerő mőszaki megoldások alkalmazásával biztosítható. A garvitációs csatornahálózat minden esetben lehetıséget ad a szennyvízelvezetésre. A tervezett új gerincvezetékek NA 200 KG PVC méretben épülhetnek ki, a helyi magassági viszonyoknak pontos meghatározásával. Csapadékvízelvezetés: A felszíni vizek befogadója a közterületi árokhálózat, de a legtöbb helyen a víz áramlása akadályozott, mert a kocsibejárók alatt a csıátereszek hiányoznak, vagy a lakosok saját maguk temetik be az árkokat. Ezen árkok nagy része esés nélküli szikkasztó árok. Az árkok többi része követve a terep természetes esési adottságait, a felhagyott, ma már elnövényesedett zöldterületekre folyik, és a szikkadás itt következik be. A település síkvidéki jellegébıl, talajadottságaiból és vízrajzi elhelyezkedésébıl adódóan lefolyástalan adottságú. A csapadék-elvezetı árkok rendszerére jellemzı, hogy nagyobb felszíni vízösszegyőlés, még hosszabb esızések idején is csak néhány helyen jellemzı. Az árkok karbantartását az önkormányzat az utak és járdák építésekor elvégzi. Az új beépítések során a közterületek kialakításának minden esetben meg kell oldani a csapadékvíz kérdést is. A kedvezı talajösszetétel és rétegrend miatt a szikkasztóárkos megoldással is kivitelezhetı. Az ipari területekrıl a csapadékvizet nem lehet a közterületek irányába kivezetni, elhelyezését tározó, szikkasztókutak stb., telephelyen belül kell megodani. Ez a mőszaki megoldás fokozottan felveti a helyi tisztítások szükségességét az egyéb rendeletek kielégítésével. Elektromos energiaellátás: Mosonszolnok Önkormányzat területének villamos energia ellátása a Mosonmagyaróvár 120/20/10 kV-os transzformátorállomásból induló Mosonszolnok 20 kV-os gerincvezetékrõl történik. A terület biztonságos villamos energia ellátására, üzemzavar esetén, tartalékul szolgálnak a: - Mosonmagyaróvár 120/20/10 kV-os állomásból induló LHÁG 20 kV-os gerincvezeték a 1422 sz. oszlopkapcsolón keresztül - Kimle 120/20 kV-os állomásból induló Jánosi 20 kV-os gerincvezeték a 12-34 sz. oszlopkapcsolón keresztül - Mosonmagyaróvár 120/20/10 kV-os állomásból induló Kavicsbánya 20 kV-os gerincvezeték a 12-57 sz. oszlopkapcsolón keresztül A község területén lévõ kommunális fogyasztók villamos-energia ellátására 4 (négy) db 20/0,4 kV-os transzformátorállomás szolgál. Az ipari és mezıgazdasági fogyasztók ellátása külön ipari transzformátor-állomásokról történik (TSZ, Szárító, SAPU, SAMA, Öntözõmû, stb.). A kommunális transzformátorállomások terhelése a névlegesnek kb. 60 %-a, tehát ezek terhelése az állomások átalakítása nélkül növelhetõ 40 %-kal. A község természetes kommunális villamos energia fogyasztásának növekedése fedezhetõ a meglévõ transzformátorállomásokról. Ezek esetleges átalakítása szükségessé válhat.

4.3. Tájrendezés és környezetalakítás A település belterületén több közpark jellegő zöldfelület található. Összességében mindegyikrıl elmondható, hogy területük rendezett. A domborzatilag elınytelen területek (gödrök), melyek a belterületen találhatók, is példaszerő rendezettségnek örvendnek. E területek általában füvesítettek. Nemesebb taxonok (cserjék, fák) telepítése, ülıalkalmatosságok elhelyezése növelné a területek esztétikai valamint funkcionális értékét. A lakóterületek által közrezárt zöldfelületek lakóterületi parkként mőködnek. A lakóterület fejlesztésére szánt területek utcáin is követendı a meglévı példa. A hiányos fásítás esetén a kizárólag utcafásításra használatos fafajok telepítése a mérvadó. Az T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Györ, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 18 -


újonnan kialakítandó lakóövezetek utcafásításánál figyelembe kell venni továbbá a hulladékgyőjtı gépjármővek biztonságos közlekedését is. A családi házak kertjei kertvárosias beépítési mód jegyeit hordozzák. Zömében rendezettek. Az elıkerteket szinte mindenütt virágok díszítik. A belterületen lévı ipari ill. gazdasági területek rendezettek, védıfásításuk megoldott. Az ipar fejlesztésére szánt területek kapcsolódnak a meglévıkhöz. A lakóterületektıl megfelelı védıfásítással kell ıket elhatárolni. Ezek a füves területek, virágoskertek, parkok nélkülözhetetlenek az ember jó közérzetének, egyszersmind tisztább, egészségesebb környezetének kialakításához. A települési környezet részeként nagy szerepet játszanak a települési környezet védelmében.

4.4. Környezeti vizsgálat ELİZMÉNYEK: A tervezett változások célja: Mosonszolnok község önkormányzata a település fejlıdése során indukált változásokhoz és igényekhez igazodva, a megfelelı településszerkezet kialakítása érdekében a rendezés terv módosítását kezdeményezte. Az elızetes rendezési tervet a Talent-Plan Kft. készítette, amely az érintett területet több részre, több övezetre osztotta fel. Jelen környezetvédelmi alátámasztó munkarész a 3. sz. módosuló területet érinti. A módosítás szerint ez a terület a késıbbiekben Különleges mezıgazdasági területként funkcionálna, kapcsolódva a hasonló övezetként mőködı szomszédos területekhez. Az övezet mezıgazdasági telephelyek helybiztosítására szolgálna. Az önkormányzat részérıl a tervezett változtatást az indokolja, hogy a mezıgazdasági üzemi tevékenységeket a község szélére kívánják telepíteni. Ezzel pedig azt szeretnék elérni, hogy a gazdák a földek megközelítésekor nagy mezıgazdasági gépjármőveikkel ne a lakóterületen menjenek végig, illetve a termények tárolását, feldolgozását a lakókat kevésbé zavaró telephelyeken végezhessék. Az egyeztetés során az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség annak a véleményének adott hangot, hogy a rendezési terv egyeztetése során szükséges a 3. sz. módosuló területnél a zaj-és rezgésvédelmi, valamint levegıtisztaság-védelmi alátámasztó munkarészek elkészítése, valamint javasolta átgondolni a lakóterületek közelsége miatt a tervezhetı tevékenységek körének szőkítését (pl. ne lehessen terményszárító, siló stb.).

A tervezési terület: Az érintett tervezési terület a település ÉNy-i részében helyezkedik el. A terület utakkal elválasztva ugyan, de kapcsolódik az É-i, ÉNy-i irányban húzódó, szintén Kmg. besorolású területekhez. A tervezési területtıl K-i, DK-i irányban a Hársfa utcai lakóépületek találhatók. A teületen mezıgazdasági telephelyek kialakítását tervezik.

A környezeti célok összevetése: A kialakítható létesítmények és azok funkciói, valamint a megfelelı infrastruktúra biztosítása terén fontos feladat a környezethasználatot úgy megszervezni és végezni, hogy • a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, • megelızhetı legyen a környezetszennyezés, • kizárja a környezetkárosítást. A terv szempontjából releváns a helyi szinten kitőzött környezetvédelmi és gazdasági célok összekapcsolása és elérése, amelyek magukban foglalják: • a fenntartható fejlıdés alapjainak megteremtését, • a jelenlegi környezeti állapot fenntartását, fejlesztését, • a helyi gazdasági szereplık mőködési feltételeinek biztosítását, • helyi erıforrások igénybevételét, • az életminıség javítását. A környezet használatát az elıvigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a zavaró hatások (zaj, levegıszennyezés) elleni hatékony védelemmel kell megvalósítani.

A TERÜLET JELLEMZÉSE: T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Györ, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 19 -


Általános adatok: Az érintett terület a Mosoni-sík kistájhoz tartozik. A kistáj Gyır-Moson-Sopron megye területén helyezkedik el, területe 425 km2. A kistáj teljes egészében magasártéri helyzető hordalékkúk-síkság. Tengerszint feletti magassága ÉNy-on 125-130 m, DK-en 110-115 m között változik, általában DK-i lejtéssel. Az alacsony szintkülönbségek mellett völgyhálózat sem jöhetett létre. A felszínt csak a vízfolyások medrei tagolják. A domborzat a területhasznosítást semmilyen vonatkozásban nem akadályozza. Éghajlat A terület sík jellege, a telephely aránylag kisebb kiterjedéső területe miatt lokális klímával nem kell számolnunk. Az éghajlati viszonyokat a kistáj, illetve a település általános adataival jellemezhetjük. A vidék mérsékelten hővös és száraz éghajlatú terület. A napsütéses órák száma évi átlagban 1900 óra körüli, ebbıl nyáron 760-770 óra, télen mintegy 180 óra napsütésre számíthatunk. A hımérséklet éves átlaga 10,6 0C. Legmelegebb hónap a július, leghidegebb pedig a január. A csapadék évi átlagos mennyisége 580-600 mm, ebbıl a nyári félévben 330-340 mm esı hull. Évente 130-140 közötti a csapadékos napok száma. A csapadékeloszlás elég szélsıséges, egyes hónapokban és napokon nagy mennyiségő esı zúdul a területre. Az arriditási index 1,20 körüli. A területre jellemzı a gyakori légmozgás, a szélcsendes napok száma egész évben mindössze 50-60 napra tehetı. Néha a szelek orkánszerően jelentkeznek. Az uralkodó szélirány ÉNy-i. Az éghajlati jellemzık összefoglalása: • napfénytartam sokéves átlaga: • középhımérséklet sokéves átlaga: • sokéves csapadékátlag: • sokéves szélsebesség átlaga:

1900 óra 10,6 0C 580-600 mm 3,0-3,5 m/s

A térség levegıminıségét a lakossági főtés, a közlekedés, valamint a településen mőködı ipari-gazdaságimezıgazdasági üzemek tevékenysége határozza meg. A terület átlagosnak tekinthetı levegıminısége az országos (regionális) háttérszennyezettség és a helyi (lokális) légszennyezés következtében fellépı levegıminıségi változás összegeként alakul ki.

Levegıtisztaság-védelem: Jogszabályi hátér A terület mőködése során érvényesítendı joszabályok: • a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegı védelmérıl • a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegıterheltségi szint határértékeirıl és a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl • az 5/2011. (I. 14.) VM rendelet egyes miniszteri rendeletek levegõıvédelemmel összefüggı módosításáról • a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegıterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyezı források kibocsátásának vizsgálatával, ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról • a mód. 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyob, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenı hıteljesítményő tüzelıberendezések légszennyezı anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirıl • a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl Levegıminıség A térség levegıminıségét alapvetıen a lakossági főtés, a közlekedés, valamint a településen mőködı ipari-gazdaságimezıgazdasági üzemek tevékenysége határozza meg. A terület átlagosnak tekinthetı levegıminısége az országos (regionális) háttérszennyezettség és a helyi (lokális) légszennyezés következtében fellépı levegıminıségi változás összegeként alakul ki. A fı légszennyezı tevékenységek: • ipari és mezıgazdaságifolyamatok és eljárások • közúti közlekedés • a fosszilis tüzelıanyagok elégetése (főtés, hıtermelés) T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Györ, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 20 -


A közlekedésbıl származó légszennyezés esetében a levegıminıségi paramétereket elsısorban a szén-monoxid, nitrogén-oxidok kibocsátás, valamint a porkibocsátás határozza meg. A kommunális főtésbıl származó emisszió kedvezı változását némiképpen befolyásolja a terjedı fatüzelésbıl származó szilárd kibocsátás.

Zaj és rezgés: Jogszabályi háttér A környezeti zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos figyelembe vett elıírások a következık: • 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól • 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról • 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról • 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól • MSZ 13-183-1:1992 sz. szabvány „A közlekedési zaj mérése. Közúti zaj.” • MSZ 18150-1:1998 sz. szabvány „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése.” • MSZ 15036:2002 sz. szabvány „Hangterjedés a szabadban.” A zajvédelem tekintetében alapvetıen a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet elıírásait kell figyelembe venni. A rendelet értelmében a környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó tevékenységet úgy szabad végezni, hogy a keletkezı zaj, illetve rezgés a megengedett terhelési határértékeket ne haladja meg. Üzemi zaj A vizsgált terület kapcsolódik az É-i, ÉNy-i irányban húzódó, szintén Kmg. besorolású területekhez. Eddig a területen jelentısebb zajforrások nem létesültek. A vizsgált területen a jellemzı környezeti zajszintek jelenlegi értéke az alapzajnak megfelelı értékeket mutat, amely nappali idıszakban általában LA ~ 42-44 dB, éjszakai idıszakban pedig LA ~ 35-37 dB értékek mentén realizálódik. Közlekedési zaj A településen belüli zajterhelés nagyságát az egyes útvonalak jármőforgalmán kívül a beépítési viszonyok, ezen belül a zajforrások és a védendı homlokzatok közötti távolság, az útkeresztezıdések, stb. Befolyásolják. A jelenlegi beépítés mellett a terület közúti forgalma átlagosnak tekinthetı. A tervezett változás egyik célja éppen a mezıgazdasági területek megközelítésének biztosítása, a lakott területek tehermentesítése.

KÖRNYEZETI HATÁSOK: Levegıtisztaság-védelem: Mezıgazdasági, technológiai légszennyezés A légnemő emissziók esetében lehet a leginkább tetten érni és azonosítani a telephelyek mőködésével összefüggı közvetlen (direkt), illetve azzal csak közvetve összefüggı (indirekt) környezeti hatásokat. Míg a technológiából származó emissziók egyértelmően direktnek, addig a logisztikai folyamatok, vagy éppen a villamos energia elıállításának oldaláról származó égéstermékek indirekt hatásoknak minısülnek. A direkt légszennyezı hatás értékeléséhez a nyilvánosan rendelkezésre álló, illetve az azt kiegészítı becsült éves adatokat használtuk fel a jellemzı légszennyezı anyagokra vonatkozóan. Korszerő szárítók és terménytároló silók, illetve a kapcsolódó porleválasztók szilárd légszennyezı anyag kibocsátása normál üzemi körülmények között a kibocsátási határértékek tartható. A jellemzıen energiatakarékos, általában gáztüzeléső berendezéseknél a szén-monoxid és nitrogén-oxidok kibocsátás szintén határérték alatti. A települések szennyezettsége tekintetében általában a porkibocsátás a meghatározó, illetve ennek csökkentése az alapvetı feladat. Ebbıl eredıen a további modellszámításokat a szilárd légszennyezı anyagra végeztük el. A szárítók és terménytárolók átlagos kibocsátása: 40 mg/m3 T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Györ, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 21 -


Átlagos térfogatáram: 25.000 m3/h Szilárd tömegáram emisszió: 1 kg/h Átlagos évi üzemóra: 500 h Berendezések száma: 2 db Az összesített éves emisszió: 2 x 500 h x 1 kg/h = 1000 kg Semisszió: 1 t/év A kibocsátások értékeléséhez a szilárd anyag emisszióból származó levegıterhelést az irányadó MSZ 21459/3 szabvány összefüggései alapján meghatározható relatív koncentráció alkalmazásával számítottuk ki. (C/E) = k1 M / p e uz sy sz (mg/m3)/(t/év) k1 = 0,008 átszámítási tényezı M = 31,7 átszámítási tényezı p = 3,14... e = 2,7183 a természetes logaritmus alapja uz = 3,0 az eff. kéménymagasság szintjében a szélsebesség átlagos értéke (m/s) sysz = 1.000 grafikon alapján (C/E) = 0,01 (mg/m3)/(t/év) Összehasonlítási alapként a terhelhetıség 20 %-ának számításához az éves határértéket vettük figyelembe. Átlagos éves alapterhelésként - biztonságos rátartással számolva - a légszennyezettségi határérték 80 %-át vettük, így a terhelhetıség 20 %-a tulajdonképpen a légszennyezettségi határérték 4 %-ának adódik. A számítások eredményeit a következı táblázatban foglaltuk össze: Szennyezı anyag szilárd (nem tox. por) 0,01

Terhelés (mg/m3) Terhelhetıség 20 %-a (mg/m3) 1,6

Az adatok összevetésébıl látható, hogy a kibocsátásból származó terhelés a számítások szerint települési szinten a levegıminıséget általában mérsékelten befolyásolja. A légszennyezı anyagok érzékelhetı hatásterülete gyakorlatilag a telephelyi területeken, illetve annak közvetlen környezetében határozható meg. Közlekedési eredető légszennyezés A területhasználat indirekt levegıkörnyezeti hatása elsısorban a közlekedésbıl, gépjármő- forgalomból eredı légszennyezésben nyilvánul meg. A közlekedési légszennyezés szempontjából a nitrogén-oxidok jelentik a kritikus szennyezı komponenst. A számítások szerint a meghatározó nitrogén-oxidok terhelés már átlagos meteorológiai feltételek mellett is a tervezési területen és annak közvetlen környezetében transzmittálódik, várhatóan a terhelhetıségi és a határértéken belül marad. Összefoglaló értékelés A környezethigiénés értékelés alapja a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben elıírt levegıminıségi határértékekkel való összehasonlítás. Ezekhez a határértékekhez viszonyítva értékelhetı a technológiai és a közlekedési kibocsátásból eredı levegıterheltségi szint. Az adatok összevetésébıl látható, hogy a várható kibocsátásokból származó terhelések a számítások szerint települési szinten a levegıminıséget csak mérsékelten befolyásolják. Korszerő technológiák alkalmazásával a levegıminıségi határértékek betartása biztosítható. A légszennyezı anyagok érzékelhetı hatásterülete gyakorlatilag az érintett mezıgazdasági területen, illetve annak közvetlen környezetében határozható meg. Konkrét számítások elızetesen a hatásterület tényleges nagyságára nem végezhetık, de törekedni kell olyan technológiák alkalmazására, amelyeknél mind a terhelés, mind pedig az ehhez kapcsolódó hatásterület minimalizálható. A késıbbiekben a mőködı technológiáknak ki kell elégíteni a BAT irányelvek követelményeit. A terményszárító berendezések jellemzıen nyáron és ısszel üzemelnek, így megfelelı üzemmenet mellett elkerülhetı a lakossági főtés beindulása utáni párhuzamos mőködés. A közlekedésbıl eredıen levegıtisztaság-védelmi szempontból az érintett közutak környezetében érzékelhetı változás nem várható. Az uralkodó ÉNy-i szélirány kedvezıtlen esetben az esetlegesen szennyezett levegıt a lakott területek irányába sodorja, ezért a tervezési területtıl K-i, DK-i irányban lévı lakóterületek védelme érdekében javasolható a tervezett övezet határa mentén magasabb növényzet telepítése, védı fasor kialakítása.



A tervezési adatok és az elvégzett mőszaki számítások alapján várható kibocsátások mellett a levegıtisztaság-védelmi követelmények és határértékek a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a mód. 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet elıírásainak megfelelıen teljesülhetnek.

Zajvédelem: Környezeti zaj, üzemi zaj A vizsgált területen a jellemzı környezeti zajszintek jelenlegi értéke az alapzajnak megfelelı értékeket mutat, amely nappali idıszakban általában LA ~ 42-44 dB, éjszakai idıszakban pedig LA ~ 35-37 dB értékek mentén realizálódik. A környezet szempontjából a várható létesítmények, mint zajt keltı üzemi létesítmények rendeltetésszerő mőködése során fellépı, a külsı környezetbe sugárzott zaj mértékét a megengedett határérték alatt kell tartani. Az üzemi létesítményektıl származó zaj terhelési határértékei zajtól védendı területeken: Sorszám

1. 2.

3. 4.

Zajtól védendı terület

Üdülıterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső) különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetık, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítéső), a vegyes terület Gazdasági terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre, (dB) nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 45 35 50 40

55 60

45 50

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban „R”) szerint a létesítmény hatásterületét meg kell állapítani. A vélelmezett hatásterületen belül kell vizsgálni a zajvédelmi határérték teljesülését (a telephely határfelületein értelmezett, hatósági határozatokban rögzített zajkibocsátási határértékek teljesülését). A vélelmezett hatásterületen belül – a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli területet figyelembe véve – K-i és DK-i irányokban lakóépületek találhatók. A további számításokhoz a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet szerinti zajterhelési határértékeket vettük figyelembe. A rendelet 1. sz. melléklete 2. pontja alapján Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerő beépítéső) esetében a határértékek: LTH nappal (06-22) = 50 dB LTH éjjel (22-06) = 40 dB A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlı a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlı a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték. Jelen esetben az a) pontban leírt feltételeket vettük figyelembe. A berendezések éjszaka is mőködhetnek. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a vélelmezett hatásterület a „R” 5.§ (3) pont alapján a terület határát jelzı LTH - 10 dB = 40 dB (nappal), illetve LTH - 10 dB = 30 dB (éjjel) vonallal határolt terület. A környezetet terhelı rezgésterhelés a várható tevékenységek esetében nem jellemzı. Szakirodalmi adatok alapján a modellszámításokhoz a következı peremfeltételeket vettük fel: • a terület 2 db berendezés üzemel, melyeknek zajszintje egyenként LW = 80 dB(A) • a berendezésekhez kapcsolódó közlekedés, rakodás zajszintje szintén 80 dB értéknek vehetı • az eredı zajszint értéke LWe = 85 dB A zajkibocsátás egyesített helyét az övezet virtuális középpontjában vettük fel. A szabadtéri zajforrásként értékelhetı eredı zajszintet a hatásterület határára vonatkozóan az alábbi összefüggés alapján határoztuk meg: Lp = LW + 10lgD - 20lgrm - 11 + Σ∆Ki ahol: LW - a zajforrás hangteljesítményszintje D - irányítási tényezı (2) T·P TALENT-PLAN Kft. 9023 Györ, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: [email protected] - 23 -


rh - a zajforrás és a megítélési pont (telekhatár) távolsága (m) Σ∆Ki - a hangterjedés módja miatti korrekciók összege Korrekciók (Σ∆Ki) A hangterjedés miatti korrekciók a helyszín részletes megismerése után alkalmazhatók Ká - az árnyékolás miatti korrekció (értéke 0-20 dB) Kr - a reflexió miatti +3 dB korrekció, ha a megítélési pont épület homlokzata elıtt vagy beépítésre szánt területen van. A hatásterület meghatározásához a számítás menete a következık szerint alakul. Nappali idıszak: Lph = LWe + 10lgD - 20lgrh - 11 + Σ∆Ki 40 = 85 + 10lg2 - 20lgrh - 11 + Σ∆Ki 40 = 85 + 3 - 20lgrh - 11 + 3 20lgrh = 85 + 3 - 11 + 3 – 40 = 40 lgrh = 40/20 = 2,0 rh = 102 rh = 100 m Éjszakai idıszak: Lph = LWe + 10lgD - 20lgrh - 11 + Σ∆Ki 30 = 85 + 10lg2 - 20lgrh - 11 + Σ∆Ki 30 = 85 + 3 - 20lgrh - 11 + 3 20lgrh = 85 + 3 - 11 + 3 – 30 = 50 lgrh = 50/20 = 2,5 rh = 102,5 rh = 316 m A várható hatásterület nappali idıszakban is érinthet lakott területeket, az éjszakai hatásterület pedig a település belsı területeit is érintheti. Éjszakai idıszakban (éjszakai üzemmenet esetén) kritikus lehet a 40 dB-es zajterhelési határérték betartása a legközelebbi lakóépületek hátsó homlokzatai elıtt. A tervezés szintjén rendelkezésünkre álló akusztikai adatok alapján elvégzett számítások alapján a lakott területek közelsége miatt az övezetben zajos technológiák illetve berendezések létesítése környezeti kockázatot jelent. Ezért zajkibocsátással járó technológiák illetve berendezések telepítése elıtt elızetes zajvizsgálat szükséges a hatásterületek pontosítása, a lakott terület védelme érdekében. Mőszai védelemként esetlegesen zajvédıfal létesítése az általában magasépítéső terményszárítók és tároló silók esetében mőszaki és gazdasági szempontok alapján nem ésszerő. Közlekedés A közlekedésbıl származó zajterhelés a település belsı részein csökkenthetı. A tervezett változás egyik célja éppen a mezıgazdasági területek megközelítésének biztosítása, a lakott területek tehermentesítése. A tervezett övezetben a közlekedési zaj megfelelı minıségő utak kialakításával a szükséges mértékig csillapítható.

A HATÓTÉNYEZİK MINİSÍTÉSE: A hatótényezık felmérésekor és értékelésekor a felmerülı, reverzibilis vagy irreverzibilis környezeti változások elindítóit, kiváltó okait vesszük sorra. A levegıt ért hatások minısítési kategóriái Megszüntetı: A levegı esetében a kategória nem használható. Károsító: Egy adott vizsgálati egységnek tekintett területen a levegı minısége az elfogadott immissziós normáknál rosszabb állapotba kerül a beruházás hatótényezıinek következtében és ez a változás irreverzibilis azokra a környezeti elemekre nézve, amelyeket a levegı által közvetített hatás ér. Terhelı: A levegı minısége vagy az elfogadott immissziós normáknál rosszabb állapotba kerül, de ez csak ideiglenes, a megfelelı állapot emberi beavatkozás nélkül helyreáll, vagy a vizsgálati egység területén megfelel ugyan a normáknak, de egyes pontokon olyan tartós vagy rendszeresen ismétlıdı minıségromlás történik, amely valamelyik végsı hatásviselı (általában az ember vagy az élıvilág) számára terhelést jelent. Elviselhetı: A levegı minıségromlása kimutatható, de ez semmilyen hatásviselı környezeti elem számára nem jelent terhelésnövekedést. Semleges: Nincs értelmezhetı változás a levegı minıségében. Javító: A levegı minısége a vizsgálati egységen belül tartósan javul.



Értékteremtı: A levegı minısége olyan fokon javul a beavatkozás hatására, hogy más környezeti elemeknél vagy rendszereknél (ember, élıvilág, ökoszisztéma, települési környezet, táj) új környezeti érték megjelenésének lehetıségét biztosítja. A minısítésnél figyelembe kell venni egyrészt a területi egységek, másrészt az idıbeliség problémáját. Területileg meg kell határozni a minısítés egységeit, de figyelni kell arra is, hogy ez az egység nem lehet homogén, kritikus helyzet egyegy ponton is elıállhat. Hasonlóképp vigyázni kell a terhelés idıbeni megoszlásával, idıtartamával kapcsolatos kérdések figyelembevételénél arra, hogy az átlagos használat vagy egy-egy nem kívánatos esemény bekövetkezése lesz-e a minısítés alapja. A fenti minısítési rendszer szerint a hatás az elviselhetı kategóriába tartozik. Zajkibocsátás A Kmg. terület lakott területek közelében helyezkedik el, ezért az üzemi zajból eredı terhelés hatásterülete – fıleg éjszakai idıszakban – lakott területeket is érinthet. A közlekedési zaj megfelelı minıségő utak kialakításával a szükséges mértékig csillapítható. A hatás a terhelı kategóriába tartozik. Környezeti intézkedések Javasolt környezeti intézkedések: • A tervezési területen a termelési, szolgáltatási és logisztikai tevékenységnél alapfeltétel a BAT technológiák alkalmazása. • Légszennyezı hatású technológiák, berendezések telepítése esetén a levegıterheltségi szint csökkentésére az üzemi terület határain mentén magasabb növényzet telepítése, védı fasor létesítése javasolt. • Zajkibocsátással járó technológiák illetve berendezések telepítése elıtt elızetes zajvizsgálat szükséges a hatásterületek pontosítása, a lakott terület védelme érdekében.

ÖSSZEFOGLALÁS: A tanulmányban feltártuk a környezeti hatásokat, a környezeti elemek igénybevételének módját és mértékét. A területi adottságok és a hatások elemzése alapján a következı megállapítások tehetık: • A térség immissziós jellemzıit a várható kibocsátásokból származó terhelések a számítások szerint települési szinten mérsékelten befolyásolják. Korszerő technológiák alkalmazásával a levegıminıségi határértékek betartása biztosítható. • A légszennyezı anyagok érzékelhetı hatásterülete gyakorlatilag a érintett övezeti területen, illetve annak közvetlen környezetében határozható meg. Törekedni kell olyan technológiák alkalmazására és olyan anyagok használatása, amelyeknél mind a terhelés, mind pedig az ehhez kapcsolódó hatásterület minimalizálható. A telepítendı technológiáknak ki kell elégíteni a BAT irányelvek követelményeit. A tervezési területtıl K-i, DK-i irányban lévı lakóterületek védelme érdekében javasolható a terület határa mentén magasabb növényzet telepítése, védı fasor kialakítása. • A közlekedésbıl származó zajterhelés a település belsı részein csökkenthetı. A tervezett változás egyik célja éppen a mezıgazdasági területek megközelítésének biztosítása, a lakott területek tehermentesítése. • A Kmg. terület lakott területek közelében helyezkedik el, ezért az üzemi zajból eredı terhelés hatásterülete – fıleg éjszakai idıszakban – lakott területeket is érinthet. A tervezés szintjén rendelkezésünkre álló akusztikai adatok alapján elvégzett számítások alapján a lakott területek közelsége miatt az övezetben zajos technológiák illetve berendezések létesítése környezeti kockázatot jelent. Ezért zajkibocsátással járó technológiák illetve berendezések telepítése elıtt elızetes zajvizsgálat szükséges a hatásterületek pontosítása, a lakott terület védelme érdekében. • A kialakuló új térszerkezet alapvetıen nem bontja meg a település térszerkezetét, a területfelhasználás változása nem változtatja meg lényegesen a korábban kialakult egyensúlyt. • A társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományokat a tervezett változások nem gyengítik, a táj eltartó képességét érdemben nem befolyásolják.

Hajdu Balázs okl. vegyészmérnök MMK-08-1137


Mosonszolnok rendezési terv módosítás

Recommend Documents