Móricz Zsigmond novellái (9) Élete magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja.
1879-ben Tiszacsécsén született egy nagyon szegény paraszti családban, a 7 gyermek egyikeként
anyja: Pallagi Erzsébet, apja: Móricz Bálint Súlyos anyagi gondokkal küszködtek, mégis leérettségizett Debrecenben: teológiát aztán jogot tanult, Pesten: bölcsészkar, egyiket sem fejezte be
Az Újság gyermekrovatának szerkesztője
Holics Eugéniát elvette feleségül, 4 gyermekük született, 1 fiú elhunyt, 3 lány életben maradt
A Hét krajcár hozta meg neki 1908-ban az író sikert, ezek után nagyon népszerű előtt
1924:Simonyi Máriával köt 2. házasságot 1925: a nő öngyilkos lett 1929-től a Nyugat főszerkesztője lesz 1939-től a Kelet Népe főszerkesztője Nyugat első nemzedéke
Századfordulón a realizmust a naturalizmussal keveri 1936 találkozik Csibével, akit fogadott lányává fogad, de szeretője is volt Ház Leányfalun 1942-ben meghalt agyvérzésben
Korszakai
Első korszaka (1908-1919) o Hét krajcár megjelenésével kezdődik o főleg elbeszéléseket írt,de több regénye is megjelent (Sárarany o o o o o
(1910), Az Isten háta mögött (1911), A fáklya (1917)) a magyar ugar világát mutatja be Hősei tehetséges, jobb sorsra érdemes emberek, akiket a környezetük húz vissza, megakadályozva kibontakozásukat Hangja szenvedélyesebb Korai regényeiben, novelláiban még inkább a naturalizmus dominál 1. világháború idején: haditudósítások, háború elleni tiltakozások (Szegény emberek)
Második korszak (húszas évek) o kritikai realista íróvá válik
o Új témák: Gyermekkor (Légy jó mindhalálig (1920), Forr a bor (1931) Történelmi múlt (Az Erdély-trilógia) 19. sz. végének dzsentri-világa (Úri muri (1927), Rokonok (1932))
Harmadik korszak (30-as évek) o Visszatér a parasztábrázolás téma o Drámaiság és balladai hangulat a jellemző, később a realizmus o Objektív, riporteri stílus o Téma: a pusztai élet, a ridegpásztorok világa, a
falusi nyomor, babonák Parasztábrázolása
Szakít a romantikus parasztábrázolással, amely idillikus helyzetként ábrázolja a parasztokét (a Jókai- féle hagyomány ez), meglátja az elégedetlenséget, nyomort és szegénységet
Meg kívánja mutatni a falu igazi arcát, ahol nagy a nyomor és a szegénység, és amit ő a lélek temetőjének nevez o A vidék zárt, hierarchikus világ, amelyben a feljebblépés emberi erőt meghaladó feladat o A hagyományoknak nem csupán értékmegörző szerepe van, hanem konzerválja is a hierarchikus világot és fogva tartja a parasztságot
tájnyelvi kiejtés a szereplőknél Eszközei o Adekvát stílus A stílus, tartalom és beszédhelyzet összhangja o Naturalizmus, realizmus o Szakít ez eddiggi kultúrtörténeti hagyományokkal a vidéki élet leírásában (Jókai: romantikus, idealizáló parasztábrázolás, Mikszáth: romantikus-realista, folytatás Móricz után: Szociografikus irodalom: pl. Illyés Gyula: Puszták népe)
Elemzések
Tragédia o Tartalom alföldi pusztán játszódik 1,5-2 nap az időtartam munkások déli pihenőjüket töltik, köztük Kiss János, a főszereplő
a gazda, Sarudy meghív mindenkit a lánya lakodalmára Kis örül a meghívásnak és tervbe veszi,hogy kieszi Sarudyt a vagyonából a lakodalmon Kis nem társalog, nem csinál semmi mast,csak eszik egy falat megakad a torkán és megfullad, de ez senkinek sem tűnik fel
o Téma Evés, lehetetlen vállalkozás o Nyelvezete Egyszerű, sok a rövid, odavetett mondat, drámai párbeszédek, kevés elbeszélői leírás, kommentár, stilizáűlt, fonetikus írásmódú „népies” nyelv Gúny Humoros, komikus és szatirikus művek jellegzetes stíluseszköze. Az író egy személy vagy jelenség vonásait, hibáit erősen, néha a képtelenségig túlozva mutatja be. o Szimbólum Éhség egy jobb életre, egy értelmes életre, egy igazságos életre o Tragédia A cím miatt nagy értékveszteségre számítunk, ám Kis halála egyáltalán nem érződik értékveszteségnek, hiszen maga is értéktelen (legalábbis a kor társadalma tekintetében) o Ironikus Kiss halálával nem történik értékvesztés, senki se veszi észre o Drámai szerkezet Expozíció Helyszín, időpont- másnap lakodalom lesz, bemutatja Kis Jánost, fiat és sejteti Kis János rajongását az étel iránt Bonyodalom Meghívják a lakodalomra, elhatározza, hogy „kieszi a vagyonából” Kibontakozás Helyszín a lakodalom Tetőpont Félrenyel
Megoldás Meghal o Motívumok drótozott edény o Naturalizmus Leírások, az ember három oldalról magyarázható (körülmények, öröklődés, ösztönvilág)
Barbárok
gazdasági világválság utáni parasztélet rövid tartalom: a civilizációtól távol élő pásztorok világában 2 juhász 300 birkáért megöli Bodri juhászt, kisfiát és 3 kutyáját 1. rész: Bodri juhász, fia és kutyáik találkoznak a pásztrokkal, a veretes szíj ürügyén megölik a juhászt és családját, eltemetik őket a földbe, majd a nyájjal továbbállnak 2. rész: Bodri felesége családja felkutatásába fog, találkozik Veressel is, aki más irányba irányítja, de tavasszal puli kutyája segítségével megtalálja családja tetemeit és a veretes szíjat 3. rész: a bíróságon vallatják Verest, aki folyamatosan tagad, de mikor meglátja a veretes szíjat megtörik visszatérő motivum: veres szíj cím: Barbárok: az ember a természet nyers darabja, műveletlen, barbár, vagyonszerzés vágya minden áronkereret képez, a bíró zárszava is ez Veres juhász és társa: kegyetlen figurák, részletesen nem jellemzi őket Móricz, csak cselekedeteikből ismerjük meg őket, nincs lelkiismeretfurdalásuk a gyilkosság miatt Bodri juhász: ő is ebben a barbár környezetben él, mégis tisztességes ember, szerető apa feleség: hűség és elszántság megtestesítője (1 évig keresi családját, 10 körömmel ássa ki tetemüket a földből)(népmesei keresés-vándorlás) Bíró: nem fölényes, jól ismeri a parasztok viselkedését író kívülállóként van jelen tájszólás, egyszerű szavak, minimális elbeszélői komnentár, erős drámaiság, rokonítja a ballada műfajával
szimbolikus tárgy: öv, a parasztság babonás félelmei,
