172
Dokumentum
házát és szép templomát, m a j d — pár napos látogatás után — visszatértek a fővárosba. 24 R o m á n Emilia tanítónő visszaemlékezései szerint érkezésükkor még havas télutó fogadta a vendégeket (ez is igazolja a látogatás március elejei dátumát) 2 5 s arra is emlékezett, h o g y Janka meglehetősen szegényes, vékony kabátjában utazott hozzájuk látogatóba. N a g y részben ezeknek a Román-családdal kapcsolatos kölcsönös látogatásoknak beszélgetéseiből, élményanyagából és helyszíni megfigyeléseiből született később Móricz Zsigmond A kis vereshajú című regénye, amely olyan szívderítő emléket állít a régi meczenzéfi aranyifjúság műkedvelő igyekezetének, nyiladozó és bánatos szerelmi életének s olyan megkapó, reális rajzát adja a kisvárosi polgárság akkori mindennapi életének is. A kassai előadó est nélkül talán erre a meczenzéfi utazásra sem került volna sor. Viszont: talán a kassai előadásra sem vállalkozott volna az író, ha n e m köthette volna össze az utazást a meczenzéfi látogatás tervével, amely látogatással akkor távolabbi „ k o m o l y " céljai is voltak. E meczenzéfi látogatás nélkül talán n e m is született volna m e g Л kis vereshajú című regény.
M Ó R I C Z Z S I G M O N D A KIS NEK
VERESHAJÚ
CÍMŰ
REGÉNYÉ-
VALÓSÁG-ALAPJA
Móricz Zsigmond A kis vereshajú című — alig száz lapnyi terjedelmű — regénye n e m tartozik az író legismertebb, legolvasottabb könyvei közé. M é g az irodalomtörténetírás is alig 24
A l á t o g a t á s o k i d ő p o n t j á r a v o n a t k o z ó a d a t o k a t v ő . MÓRICZ M I K LÓS: Móricz Zsigmond érkezése. B p . Szépir. K . 1966. 491. és 4 9 3 . A z itt o l v a s h a t ó e s e m é n y n a p t á r k ü l ö n b e n s e m m i t s e m t u d M ó r i c z Z s i g m o n d l é v a i f e l o l v a s á s á r ó l ( „ f e b r . 22 — 2 6 : S z i n h á z b a n " ) és a k a s sai e l ő a d á s d á t u m á t s e m k ö z l i p o n t o s a n . 25 A F e l s ő M a g y a r o r s z á g e g y 1914. m á r c . 2 8 - i h í r e b e s z á m o l a M e c z e n z é f e n m á r c . 13-án este k i ü t ö t t t ű z r ő l és e z z e l k a p c s o l a t b a n m e g í r j a , h o g y e l ő z ő este, t e h á t m á r c . 12-én, h ó e s e t t a k ö z s é g b e n .
Dokumentum
173
vesz róla tudomást, pedig — már csak életrajzi vonatkozásai miatt is — több figyelmet érdemelne (művészi értékeiről nem is beszélve). Egyedül Nagy Péter pályaképe foglalkozik vele, de a regény keletkezéséről, a regény alapjául szolgáló élményanyagról ő is csak röviden tesz említést. 1 Móricz Virág életrajzi visszaemlékezéseiből is éppen annak az egy évnyi időszaknak a tárgyalása maradt ki, amelyben a kis regény készült s így ő sem tárgyalja a regény „történetét." 2 N e m érdektelen pedig megvizsgálni a regény keletkezése körülményeit, elsősorban azt a kérdést, milyen valóságélmények szolgáltak a regény megírásának alapjául. E g y ilyen vizsgálat tanulságos betekintést enged az író műhelymunkájának titkaiba és jó alapot nyújthat Móricz Zsigmond írói módszerének általános érvényű értékeléséhez is.
• Tekintsük át először a regény elkészítésének, megírása idejének „külső" eseményeit. Az 1921. év végét és az 1922. év elejét Üllői úti lakásán súlyos lábfájással betegen töltötte az író. „Betegen, alvástalanul fekszem kilencven napja — írja ő maga a Nyugat 1922. évi 1. számában — s még mindig n e m tudok magammal foglalkozn i . . . Idegen életekre gondolok . . . . " 3 Betegágyából csak a Tündérkert sajtó alá rendezése idején kelt fel. A Tündérkert megjelenése 4 után „továbbfolytatta" idegesítő, „őrjítő" betegségét. Mord volt, keserű, nem tűrt embert — írja Móricz Virág. 5 1 NAGY P . : Móricz Zsigmond. II. á t d o l g . k i a d . B p . 1962. Szépir. K . 2 2 3 . , 2 4 0 . , 4 6 3 . K o r á b b a n , a r e g é n y e l s ő k ö t e t b e n - k i a d á s á h o z {A kis vereshajú, S z é p i r . K . 1954) í r o t t e l ő s z a v á b a n kissé b ő v e b b e n ír a r e g é n y é l m é n y h á t t e r é r ő l és a H o l i c s - c s a l á d d a l v a l ó k a p c s o l a t á r ó l . 2 MÓRICZ V . : Apám regénye, III. k i a d . 266. 3 Halvány fénykéve. N y . 1922. j a n . 16. 133 — 135. 4 A r e g é n y 1922 április h a v á b a n , h ú s v é t k o r j e l e n t m e g k ö n y v a l a k ban. 5
MÓRICZ V . : i. m .
267.
174
Dokumentum
D e ahogy lábfájása javult, 1922 nyarán már elutaztak a Holics-sógorokhoz: Ózdra Jenőhöz, Miskolcra Pali családjához. 6 A családi beszélgetések és a rokoni látogatások felesége, Holies Janka ifjúsága felé fordítják írói figyelmét. Ismeretes, hogy Jankával kötött házassága, vele kapcsolatos emlékei és élményei már addig is számos írói tervét segítették valósággá válni. Most is felesége ifjúkori emlékeiből merít, amikor — 1922 nyarán — megírja A kis vereshajú című regényét. Augusztus vége felé már készen áll a regény. A Színházi Élet 1922. szeptember 10-i számában Stella Adorján jelenti, hogy „Móricz Zsigmond új regényt fejezett be . . . " A lap „igen jelentékenynek mondható áldozatokkal" megszerzi a kész regény közlési jogát és szeptember 23-i számában — M a j o r Henrik rajzaival — meg is kezdi a regény közlését, amelyet 15 folytatásban közöl és az 1923. évi I. számban fejez be. Az író a Színházi Életben közölt nyilatkozatában egy szóval sem említi, hogy a kisregényt felesége emlékeiből írta. Csak annyit m o n d , hogy „A kis vereshajúban megírt műkedvelői előadáson egy nagyon fiatal, bájos és ártatlan úrleányka játssza a főszerepet" és hogy „ A feleségem indítványára végre tegnap elfogadtam ezt a címet, m e r t eddig nem volt címe a regénynek." 7 Mintha csak éppen ennyi szerepe lett volna Holies Jankának a regény keletkezésében. Pedig, ba valamelyik írásművére, úgy éppen A kis vereshajúra érvényes legjobban Móricz Zsigmondnak az a későbbi vallomása, h o g y „ Ő valóban, különösen nagyobb munkáit, a feleségével közösen hozta létre. A legkisebb részleteket is megbeszélte vele . . . Nemcsak közönsége volt neki a felesége, hanem valóságos legfelső fórum, melynek ítéletéért küzdött." 8 A kis vereshajú című regényben feldolgozott egész történetet
6
Uo. 268-69. S z í n h á z i E l e t , 1922. 3 7 . sz. 18 — 19. 8 L. A cserép c. e l b e s z é l é s b e n . M Z s ö s s z e s M u n k á i , E l b e s z é l é s e k , V f к. 494—498. 7
Dokumentum
175
is — jó részben — Janka mesélhette el író-férjének (talán 1922 nyarán, de valószínű, hogy már korábban is). A regényben megírt műkedvelő előadás ugyanis n e m olyan „kitalált" történet, mint amilyen a Harmatos rózsa jókais mesemondása volt, h a n e m valóban megtörtént esemény. Igaz: a regényben nem tartják meg a műkedvelő előadást, csak a hosszú próbákat, de a valóságban — Holies Janka címszereplésével — tényleg megvolt ez az előadás és pedig Alsó-Meczenzéfen 1898. július 10-én, egy vasárnap este. Erről az előadásról a Felső-Magyarország-Kassai Szemle című lap 1898. évi július 16-i száma így számol be: 9 „Műkedvelő színielőadás. Tudósítónk írja: az alsó-metzenzéfi Nőegylet f. hó 10-én saját alaptőkéjének gyarapítására színielőadást rendezett, mely alkalommal Lukácsy Sándor Vereshajú című népszínműve került színre. Ismerjük a darabot, fel tudjuk fogni azon nehézségeket, melyekkel ifj. R o m á n József úrnak, ki a rendezést magára vállalta, meg kellett küzdenie. Fáradozásáért megkapta legszebb jutalmát: az előadás fényesen sikerült. Nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is páratlan az eredmény. A bevétel 135 forint 20 kr, a kiadások 71 frt. 31 kr-t tesznek és így a Nőegylet alaptőkéje 63 frt. 89 krajcárral gyarapodott. A szereplők teljes odaadással igyekeztek hozzájárulni az előadás sikeréhez: Holies Janka, Schmiedt Mariska, Kósch Vilma, Gedeon Margit, Gedeon Mariska, Gedeon Teréz, Goebl Ág nes, Tamás Ilona és R o m á n Emilia kisasszonyok mindannyian hozzájárultak a sikerhez. A férfi szereplők közül R o m á n József, Goebl Alajos, Vilcs Béla, Goebl Mihály, Grentzer Adolf, Taub József, Kundt József, Rusznák Antal és Tischler Győző emelendő ki. Az előadás után tánc következett és a fényes társaság, aminőt csak ritkán tisztelhetünk nagytermünk falai között, kitűnő hangulatban mulatott hajnalig . . . "
9
X I V . é v f . 1 6 0 . sz.
178 Dokumentum
Az egykori műkedvelői előadás szereplői a kisregényben természetesen megváltoztatott, illetve idegen nevekkel szerepelnek (ahogy a kisváros, Meczenzéf nevét is Klopacskára változtatta az író.) Holies Janka Kraudy Margitként szerepel a regényben. A valóságos rendező, ifj. R o m á n József, Glevitzky Józsi nevet kap, a húga, Emilia, Kraudy Margit „legjobb barátnője", a regényben Glevitzky Lina néven szerepel. Ez a barátság, amely a 14—15 éves Holies Janka és R o m á n Emilia között akkoribau Meczenzéfen szövődött, később is — egészen Janka haláláig — fennmaradt. Ennek a régi barátságnak tulajdonítható, h o g y az 1913. év decemberében R o m á n é k Budapesten, Üllői úti lakásukban meglátogatták Móriczékat, 10 akik a következő, 1914. év márciusában — Móricz Zsigmond kassai előadása után — Meczenzéfen visszaadták ezt a látogatást. 11 T ö b b találkozásukról nem tudunk biztosat, de ez a kétszeri találkozás is bőséges alkalmat adott R o m á n Emiliának és Jankának, hogy a régi műkedvelő előadás emlékeit felelevenítsék. Móricz Zsigmond is nyilván e beszélgetések és látogatások során hallott közelebbi részleteket A vereshajú műkedvelő előadásáról, illetve annak előkészületeiről és 1914-ben történt mecenzéfi látogatásuk során a helyszínnel is alkalma volt közvetlenül megismerkedni. (Innen van a kisregény reális helyszínrajza, bár némely tájképi leírása — „magas hegyek", „szűk völgy" stb. — idegenből való.) E tanulmányunk adatgyűjtésekor még élt a régi barátnő, R o m á n Emilia, Mila néni. 12 Visszaemlékezéseiben pontosan ugyanúgy mondotta el Jankával való barátságuk és a műkedvelő előadás történetét, ahogy a regény is megírja. 10 MÓRICZ MIKLÓS: Móricz 4 9 1 . I d ő r e n d i tábla. 11
12
MÓRICZ M . : i. m .
Zsigmond
érkezése,
B p . 1966. S z é p i r . K .
493.
R o m á n E m i l i a 1 8 8 2 . j ú n . 7 - é n s z ü l e t e t t M e c z e n z é f e n és 1967. n o v e m b e r 6 - á n h a l t m e g B u d a p e s t e n 8 6 é v e s k o r á b a n . A z 1883. j a n u á r 5 - é n született H o l i e s J a n k a t e h á t m i n d ö s s z e fél é v v e l v o l t f i a talabb nála.
Dokumentum
177
A Holics-család Vashegyről, illetve Szirkről költözött át Luciabánya megnyitása után Felső-Meczenzéfre. A bányatelepen nem kaptak lakást és a családfőnek a vasbányászokkal együtt hegyen-völgyön át naponta gyalog kellett munkahelyére járnia (ahogy ezt a regényben is keserűen, magában lázadozva felpanaszolja.) 13 E g y felsőmcczenzéfi házban nagyon szegényes körülmények, szegényes bútorok között élt a; család. Innen járt át Janka a meczenzéfi felső-népiskolába (tehát nem polgári leányiskolába, ahogy Móricz Virág írja 14 .) Polgári iskola nem is volt Meczenzéfen, R o m á n Emilia is Rozsnyón végezte el a polgári iskolát). A felső népiskola „egyenesen Klopacska város dísze volt, az egész országban n e m volt párja" — írja a regény (432. 1.), dehát a valóságban egy nagyon is szerény egyemeletes és össze-
13 I t t M ó r n c z M . e l s ő k ö n y v é n e k (Móricz Zsigmond indulása) egyik m e g j e g y z é s é t is k i k e l l e g é s z í t e n e m . A z t í r j a u g y a n i s a 3 4 6 . l . - o n , h o g y „ ( H o l i e s ) Z s i g a b á c s i a l a k j á t Z s i g m o n d í r á s a i b a n nem igen találom (a j u h h ú s o s e b é d r ő l szóló e l b e s z é l é s e n k í v ü l ) . " A kis vereshajú I I I . r é s z é n e k 4. f e j e z e t e és I V . r é s z é n e k u g y a n c s a k 4 . f e j e z e t e teljes e g é s z é b e n a H o l i e s ( K r a u d y ) - c s a l á d r ó l , i l l e t v e K r a u d y ú r r ó l , a c s a l á d f ő r ő l szól, aki „ ó r i á s i n a g y ökleivel ü t n i t u d n a , l o v a t fékezni, kardot m a r k o l n i . . . s v é k o n y , v é k o n y tollat kell fognia s a p r ó b e t ű k e t r u b r i k á b a e g y e n k é n t b e i r n i hétszámra, é v s z á m r a , sötét e n , m o g o r v á n , r o s s z l a k á s , rossz f i z e t é s , r o s s z é l e t . . . " (i. m . 426.) — a k i r ő l a k l o p a c s k a i f i ú k is t u d j á k , h o g y „ S z á m v e z e t ő a R i m a m u r á n y i n á l , f e n t Ó - K l o p a c s k á n " . (I. m . 3 5 9 . ) 14
MÓRICZ V . : ' i . m . 4 9 — 50. „ T e r k a m a m a á t h e l y e z t e t t e a f é r j é t Mecenzéfre, ahol volt lánypolgári iskola. Felső-Mecenzéfről AlsóM e c e n z é f r e k e l l e t t J a n k á n a k i s k o l á b a j á r n i . H o s s z ú , h o s s z ú az ú t a n a g y hegyek k ö z ö t t . . . Mikor Mecenzéf kitűnő bizonyítványt adott J a n k á n a k a n e g y e d i k polgári v é g é n , betöltötte hivatását a Holicsc s a l á d s z e m p o n t j á b ó l . Á t is h e l y e z t é k ő k e t r ö g t ö n V a s h e g y r e . . . " M i n t a r e g é n y b ő l kitűnik, sem p o l g á r i leányiskola, — s a valóságban m a g a s h e g y e k s e m — voltak M e c z e n z é f e n . Az ipari s z a k i r á n y ú felső n é p i s k o l a e l v é g z é s e u t á n se k ö l t ö z ö t t a család n y o m b a n vissza V a s h e g y r e , m e r t m é g 1 8 9 8 - b a n is — a t a n í t ó n ő k é p z ő I. o s z t á l y a e l v é g z é s e u t á n — F e l s ő - M e c z e n z é f e n l a k t a k a s z ü l ő k , a m i k o r J a n k a A vereshajú c í m s z e r e p é t e l j á t s z o t t a az i f j ú s á g m ű k e d v e l ő e l ő a d á s á n . 12
Irodalomtörténet
178
Dokumentum
sen két osztályos ipari szakirányú népiskola volt egy-egy osztállyal a fiúk és külön a leányok tanítására berendezve. A műkedvelő előadás idején Janka már elvégezte a pozsonyi tanítónő-képző I. évfolyamát, tehát m á r másodévesnek számított: pontosan 15 és fél éves volt. „ E g y kis vékony, barna lányka . . . nagy szemei vannak, kipirult kis arca, copfos haja, olyan erkölcsös frizurácska, intézeti bűbáj és ártatlanság." 15 R o m á n Emiliát is élethűen rajzolja a regény: „ N a g y o n élénk lány volt, sokat tudott c s e v e g n i . . . A nyelve hegyes volt és kicsit selypített emiatt." 1 6 A műkedvelő-előadás többi szereplőit (1914-ben) — R o m á n Józsefen kívül — már aligha ismerhette meg személyesen az író. Legfeljebb 2—3 napot töltött akkor a kis városkában s így a regény alakjai közül n e m sokkal találkozhatott. Az „egykorú" felnőttek, az apák és anyák modelljei s remek jellemrajzai bizonyára más tapasztalatokból, más vidékekről való emlékek alapján készültek, vagy pedig pusztán az írói fantázia szülöttei. 17 D e a tűzoltó Gáger Antal fiának sorsában mintha az író fiatalkori sorsa, érzései is felcsillannának: „Bizony, Gáger Lojzinak . . . nagyon helytelen tette volt, hogy a j o g o t nem fejezte be s valóban n e m szerezte meg az ügyvédi diplomát, amivel azonban csak az öreg tűzoltó hencegett már, a fia nem. Lojzi útközben elhasalt. Tanulás közben, ami nagyon gyakori a szegény fiúknál, elfogyott a kezdő energia s azon túl csak kétségbeesve vonszolta magát át a felső osztályokon, az akadémia már teljességgel halott kísérlet volt, az első vizsgán megbukott, azon túl csak azért iratkozott be, mert szégyellte, h o g y be ne legyen írva s érezte, h o g y nemcsak a magasabb jogi tanulmányokból, de már a gimnáziumi anyagból se tud semmit, egyál15 MÓRICZ Z s . : Kis regények. M Z s Ö s s z e g y ű j t ö t t m ű v e i . B p . 1956. S z é p i r . К . I. k . 387. le U o . 409. 17 A m e c z e n z e f i h e l y i v i s z o n y o k f e l d e r í t é s é v e l és i s m e r t e t é s é v e l jelentős segítséget n y ú j t o t t a szerzőnek D r . Siebert R u d o l f helybeli г. k . e s p e r e s - p l é b á n o s ú r , a k i n e k ezért a s e g í t s é g é é r t e z ú t o n is h á l á s k ö s z ö n e t e m e t f e j e z e m k i . Á. J.
Dokumentum
179
talán képtelen csömör fogta el a könyvekkel szemben, ha csak látta is a vastag jogi szakkönyveket, hideglelés futott végig r a j t a . . . " (434. 1.) Beleszövi a regénybe Janka (és Pali öccsének) pozsonyi tanulása emlékeit is — itt Gusztávnak nevezi a Harmatos rózsában és a Fáklyában Jenő néven emlegetett pozsonyi udvarlót, — egész részleteket közöl a Holics-család meczenzéfi életéről (pl. a tehénfejést is) s itt is elmeséli a családi hagyományban élő (hamis) legendát a 49-es losonci gerilla-hős nagyapáról. 1 8 Meglepő az is, milyen pontosan és részletesen ismeri (és ismerteti) a regényben magát a Lukácsy Sándor által írott népszínművet. Ez csak úgy lehetséges, hogy — mint a regénybeli rendezőnek — az írónak is a kezében lehetett regényírás közben a színdarab „rendezői példánya" s abból nemcsak a szerepeket osztja ki valósághűen, de egész részleteket szószerint is idéz. Nemcsak a valamikor oly népszerű dalbetéteket, de a prózai szövegrészeket is pontosan közli. Nyilvánvaló, h o g y ennyi részletet nem idézhet emlékezetből, csak úgy, ha írás közben előtte van a darab szövege is. Pontosan tudja, hogy a népszínműben и fiú és 12 leány-szerep van s ezeket a szerepeket egytől-egyig „kiosztja" a szereplőknek. Valóban az író maga is ismerhette — közvetlen tapasztalatból — a Vereshajú szövegét, illetve műkedvelői előadását, hiszen az 1877-ben bemutatott népszínmű a vidéki műkedvelőknek évtizedeken át egyik legkedveltebb műsordarabja volt. A kispesti műkedvelők műsorán is többször szerepelt az I. világháború előtti években. í g y a Kispesti Színházban is előadták 1902. december 2-án, alig 3 héttel azután, h o g y ugyanott Móricz Zsigmond Tasziló, az aranyos című vidám operettjét bemutatták. Ebben az időben a fiatal író Kispesten lakott és egész érdeklődésével a színházi élet felé fordult. Bár a Vereshajú műkedvelő előadása körül nem volt közvetlen szerepe, nagyon 18
L. MÓRICZ V . : i. m . 4 3 — 4 4 .
12*
182
Dokumentum
valószínű, hogy — okulás céljából is — megnézte az előadást, sőt tanúja lehetett az előadás előkészületeinek, talán a próbáknak is. Ezeknek emléke raktározódott el a hasonló élményekre mindig érzékeny lelkében. Talán a népszínmű nyomtatott példánya is ekkor kerülhetett birtokába, amelyet megőrzött s amelynek az 1922. évi regényíráskor olyan jó hasznát Vette. *
Az elmondottakat — amelyekkel A kis vereshajú című regény valóság-hátterét kívántuk megrajzolni — mind tényekkel, egykorú feljegyzésekkel és a szereplők visszaemlékezéseivel tudtuk igazolni. Valami probléma mégis megmagyarázatlanul marad: miért tért el az író a kezdetben olyan hűen és részletesen tolmácsolt valóságtól a regény befejező szakaszában? Miért vet olyan hirtelen véget a mindvégig bájos, derűs, vidám történetnek egy teljesen váratlan fordulattal? A regényben a város főjegyzője a fiatalok párbajozásának ürügyén — valójában saját leányának sorsát féltve — egyszerűen letiltja az előadás m e g tartását, holott a Valóságban — mint láttuk — az előadást fényes anyagi és erkölcsi sikerrel megtartották. Lehet, h o g y ebben az erőltetettnek tűnő, gyors befejezésben valami afféle külső ok is közrejátszhatott, hogy az író be akarta fejezni ezt a regényét, hogy megkezdhesse újabb műve, a Házasságtörés című regény írását, 19 de lehet az is, h o g y a kisregény meséjén hol nyíltan, hol rejtve végighúzódó társadalmi érdekellentéteknek akarta frappáns bemutatását nyújtani a hirtelen-váratlan befejezéssel. Ebben a társadalomban „valóban csak ez az élét" — mint a regény befejező soraiban írja — „szép és nagy dolgoknak hosszú készülete s váratlan és gyors halála", amivel talált az 1918/1919-es forradalmak tragikus és gyors lehanyatlására akart emlékeztetni. 19 A r e g é n y a M a g y a r o r s z á g c í m ű n a p i l a p hasábjain (1922. 258 — 277. s z á m o k ) jelent m e g .
Dokumentum
181
így lett váratlan vége a regényben „Kraudy Margitka" szép lendülettel induló karrierjének is a klopacskai műkedvelő ifjúság vállalkozásának betiltásával. „Kitátotta reá ezerfogú száját az élet pöffedt bálványa s bekapta az ő szép és édes kis lelkét." 20 AFRA JÁNOS
Î0
L. MÓRICZ Z s . : i. m . 4 5 8 . ( A k i a d ó u t ó s z a v a . )
