Móra András
A GAZDASÁGSTABILIZÁLÁSI INTÉZKEDÉSEK VISSZHANGJA*
Mivel a Vajdasági T a r t o m á n y i Képviselőház augusztus 20-i ülésén megállapította, hogy i p a r u n k n a k egyre nagyobb gondot okoz a hazai és behozatali nyersanyag beszerzése; h o g y n o h a a szén kivételévél javult a fogyasztási- cikkekkel való ellátás, az á r a k mégis a m e g h a t á r o z o t t szint fölé szöktek; hogy az általános és közös fogyasztás meghaladja az anyagi lehetőségeinket; hogy t o v á b b r a sem tartjuk m a g u n k a t a tervté telekihez, s emiatt kifejezett deficit t a p a s z t a l h a t ó a konvertibilis terület tel folyó gazdasági cserénkben; h o g y még mindig kifogásolható a gaz dasági elemek minőségi valorizálása, v a l a m i n t a csoportérdekek érvé nyesítése — , így meghozta a gazdaságstabilizálási javaslatot. Ezen az ülésünkön (1981. X I I . 7.) azzal foglalkozunk, h o g y mit v á l t o t t u n k valóra, m i t h a n y a g o l t u n k el, s hogy mulasztásunk és felelőtlen ségünk milyen következményekkel járt. A gazdasági folyamatok jelenleg is igen bonyolultak, de voltaiképpen nem r o m l a n a k t o v á b b . N é h á n y kedvező tendencia, mint pl. az ipari termelés növekedése t a p a s z t a l h a t ó . A z év eltelt tíz h ó n a p j á b a n az ipari termelés 6,1°/<нка1 növekedett az előző év azonos időszakához viszo n y í t v a , illetve l,8°/o-kal túlszárnyalta az 1981. évi ide v o n a t k o z ó rezolúciót. A termelésnövekedés és a felhalmozódó tartalékok lehetővé tet ték a kivitel fokozását. A mezőgazdasági termelés ugyancsak jobban n ö vekedett a tervezettnél, s ez is elősegíti a gazdasági folyamatok stabili zálását. Ezenkívül az sem mellékes, hogy viszonylag csökkent a hazai kereslet. A z említett eredmények ellenére azonban t o v á b b r a is fokozni kell a kivitelt, m e r t csak így teremthetjük elő az ipari termeléshez szükséges újratermelési és nyersanyagot. A z ipari termelésnek pedig megkülönböz tetett figyelmet kell szentelni, mert októberben 3,2°/c-kal csökkent a múlt év októberéhez viszonyítva, ami a z u t á n a tízhavi termelési ered ményekre is r á n y o m t a bélyegét. A termelés főként azokban az ágaza* Beszámoló a Tartományi Képviselőház 1981. X I I . 7-i ülésén
t o k b a n t o r p a n t meg, amelyek hazai vagy behozatali nyersanyaghiány n y a l küszlködnek. A z elmúlt tíz h ó n a p b a n legjobb eredményeket a kőolaj-kitermelésben é r t ü n k el; 16,3°/o-kal szárnyaltuk túl az előző év megfelelő időszakában kitermelt mennyiséget. A z úgynevezett előrevivő iparágak néhánya ugyancsak n a g y o b b termelési sikerekkel dicsekedhet az említett átlag n á l ( 6 , 1 % ) . Ide tartozik pl. az alapvető vegyipari termékek előállítása ( 2 4 , 5 % ) , a p a p í r g y á r t á s és feldolgozás ( 2 3 , 5 % ) , a villamos gépek és be rendezések gyártása ( 1 5 , 8 % ) , a kaucsukfeldolgozás ( 1 4 , 7 % ) , a közle kedésieszköz-gyártás ( 1 3 , 4 % ) , a vegyitermék-feldolgozás ( 1 3 % ) , a l á b beli- és b ő r d í s z m ű g y á r t á s ( 1 2 , 4 % ) , a gépgyártás (7,8%) és a fémfeldol gozás ( 7 , 2 % ) . A termelési átlag alatt m a r a d t ugyan, de jelentősebb ter melésnövekedéssel: a készruhagyártás ( 5 , 3 % ) , a fonal- és anyaggyártás ( 4 , 8 % ) , v a l a m i n t az épületanyag-gyártás ( 2 , 6 % ) . A behozatali újratermelési és nyersanyag feldolgozásán alapuló ipar ágak egész évben, d e különösen októberben n a g y o b b ellátási és termelési nehézségekkel k ü s z k ö d t é k . A kőolajszármazék-termelés a csökkentett nyersolaj-behozatal m i a t t a háromnegyed évben 9, októberben pe dig 1 5 % - k a l kisebb völt a múlt é v azonos időszakának termelésénél. A nyersbenzinhiány miatt októberben 1 1 , 7 % - k a l csőikként az alapvető vegyipari termékek gyártása is. E m i a t t a Petrohemijában 38 napig szü netelt a m u n k a , most pedig csak 6 0 % - o s kapacitással üzemel, s t o v á b b r a is b i z o n y t a l a n a munkája. I t t jegyezzük meg azonban, hogy p e t r o k é m i á n k össztermékének csaknem a 7 0 % - á t Vajdaságon kívüli vegyipari g y á r a k dolgozzák fél. A pancsovai termékekkel 300 millió dolláron fe lüli értékben helyettesítik a behozatalt, a megfelelő jövedelmi viszonyok azonban még sem a nyersbenzinszállítókkal, sem pedig az újraterme lési anyagok felhasználóival nem alakultak ki a petrökémiai k o m p l e x u m b a n . A nyersbenzin beszerzése még mindig inkább csak a tekinté lyen múlik, ami nincs összhangban önigazgatású rendszerünkkel. H a sonló a helyzet a m ű t r á g y a g y á r t á s b a n is; nincs deviza a behozatali nyersanyagra. H a z a i és behozatali nyersanyag hiányában álltak le a k ö vetkező fémipari g y á r a k is: a pancsovai Tesla, a zombori Bane Sekulić és a D o s t a v n a vozila, az újvidéki Március 27. stb. N é h á n y textilipari és b ő r i p a r i k o m b i n á t n a k ugyancsak be kellett szüntetnie a m u n k á t . A z élelmiszeripar 1,6%-os termeléscsökkenéssel m a r a d t el az előző év azonos időszakának termelése m ö g ö t t . A számítások szerint azonban ez az iparág, amely a vajdasági összipar 2 3 , 7 % - á t képezi, még az év vé géig 2%чка1 túlszárnyalja az 1980. esztendőt. Meg kéli jegyezni, h o g y a munkaszervezetek nem f o r d í t a n a k kellő figyelmet a behozatali újratermelési és nyersanyagok hazaival való he lyettesítésére. G o n d o l u n k itt p l . az ü z e m a n y a g r a . H á r o m éve szorgal mazzuk már, hogy ahol csak lehetséges, ott kisebb átalakítással térjenek á t a m a z u t r ó l a szén és biogáz használatára, de sajnos, süket fülekre le lünk. Felvetődik t e h á t a kérdés: Miért siklunk át a probléma felett? Mi
hiányzik a megoldáshoz? A pénz, a kezdeményezés v a g y egyszerűen azt hisszük, h o g y az energiaválság csak átmeneti, csupán ideig-óráig tart? A z elvtársnők és elvtársak előtt valószínűleg ismeretes, hogy ebben az esztendőben (1981) 20 000 tonna vas-, 1200 tonna textil- és több mint 2000 t o n n a p a p í r h u l l a d é k o t i m p o r t á l t u n k 3,5 millió dollárért! H o l o t t mindezt itthon is előteremthettük volna. A pionírszövetség és az ifjúsági szervezetek félkínálták segítségüket, ám nem volt, aki megszervezze a gyűjtést. A z alkatrész-behozatalra 38 millió dollárt (költöttünk akkor, amikor októberben az újratermelési és nyersanyag-behozatal h i á n y á b a n a gépgyártás 18,4, a közlekedési eszközgyártás 7,1, a villamos gépek és berendezések gyártása pedig 7,7%-kal csökkent. Az előbbiekre elköltött csaknem 40 millió dollárral t e h á t számtalan ellátási g o n d u n k o n enyhít h e t t ü n k volna. Mert milyen a k a d á l y a v a n pl. nálunk a gépalkatrész gyártásnak?! -f4z ipar újratermelési és nyersanyaggal való ellátása megkülönböztetett figyelmet követel. Elsődleges fontosságú a nyersolaj beszerzése, s hozzá a deviza idejekorán történő előteremtése. N e m h a n y a g o l h a t ó el azonban a m ű t r á g y a g y á r t á s h o z szükséges a l a p a n y a g behozatala sem, mert ezek az iparágak viszonylag kevés i m p o r t t a l jóval nagyobb exportot érhetnek el. Ez pedig nemcsak a t a r t o m á n y i , de az országos fizetési mérlegen is sokat javít. Természetesen munkaszervezeteinknek t o v á b b r a is a hazai nyers anyag félhasználására, a nyersanyag-előállítók és felhasználók, a külön böző /tevékenységek — beleértve az a g r á r i p a r i a k a t is — k ö z ö t t i tartós jövedelmi viszonyok kialakítására kell törekedniük. Számításaink szerint az ipari termelés a felsorolt nehézségek elle nére is 5 — 6 % - k a l növekedik az 1980. évihez viszonyítva. Tekintettel a m u n k a k ö r ü l m é n y e k r e , ez kielégítő, ám az elkövetkezőkben mindent meg kell tennünk a termeléscsökkenés megakadályozásáért, h o g y útját álljuk az 1982. évi esetleges megtorpanásnak. Az építőipart pl. érzékenyen érintették a. beruházásesökkentési intéz kedések, mert kihasználatlanul állnak a kapacitásai. Ezzel p á r h u z a m o san pedig lanyhulni fog az épületanyag-gyártás üteme is, amelyre a m a gánépítkezés végett szükség volna. N o h a az 1981. év nyolchavi elszámolása szerint az építőipar 2 3 % - o s jövedelemnövekedést m u t a t o t t az előző év azonos időszakához viszo n y í t v a , ez mégis 10°/o-os visszaesést jelent, mivel a m u n k a ó r á k száma is 9 % - k a l kevesebb volt. A szerződéses m u n k á k száma ugyancsak meg csappant. Ez az áldatlan helyzet azonban t o v á b b súlyosbodik, mivel a vajdasági építőipar kapacitásainak nagyobbik részét t a r t o m á n y u n k o n kívül használja ki, külföldi m u n k a t a p a s z t a l a t a i viszont alig v a n n a k . É p í t ő v á l l a l a t a i n k n a k i n k á b b az országhatáron túl kellene m u n k á t v á l lalniuk, mert ezzel az é p ü l e t a n y a g n a k is piacot szereznének. Minden tár sadalmi erőt mozgósítani kell a n n a k érdekében, hogy a konvertibilis te rületen és a fejlődő országokban piacra leljen cementünk, cserepünk, üvegünk, b ú t o r u n k stb.
Az agráriparban m á r folyamatban v a n a kitűzött cél elérése. Idejé ben kidolgoztuk, és az agráripari k o m p l e x u m o k k a l egybe is hangoltuk, a jövő évi vetéstervet. Ebben a tervben nagy figyelmet szenteltünk a cukorrépa-, a n a p r a f o r g ó - és a szójatermesztésnek. M e g h a t á r o z t u k a ter melési és eladási, v é d ő á r a k a t , amelyek ugyancsak a vetésterv teljesítését h i v a t o t t a k elősegíteni. A T a r t o m á n y i Képviselőház, a T a r t o m á n y i Gazdasági K a m a r a és a Társult M u n k a Agráripari Közössége a Szövetségi Képviselőháznak és az Országos Gazdasági K a m a r á n a k egy kukoricafelvásárlási társadalmi megállapodás tető alá hozását javasolta. A z állattenyésztés fellendítését célzó megállapodást 1981 novemberében meg is kötötték. A búzából származó jövedelem egy részét, ugyancsak társadalmi megállapodással, szintén a jószágtenyésztés serkentésére fordítjuk. Tárgyalások f o l y n a k ezenkívül a b a n k o k k a l is egy olyan önigazgatási megegyezés megkötésé ről, amely n a g y o b b állattenyésztési és öntözési hiteleket h a g y n a jóvá az érdeklődőknek. A termelés b e t a k a r í t á s a (kukoricatörés és répaszedés), illetve a b ú z a vetés talajelőkészítése végett nemcsak a kőolajszármazékokkal, d e a gépalkatrészekkel és a behozatali újratermelési anyaggal való ellátás ban is az élelmiszeripart részesítettük előnyben. A z idei termésből 300 000 t o n n a k u k o r i c a és 30 000 t o n n a cukor k i szállítását tervezzük. Ezek árából fedeznénk a k e v e r t t a k a r m á n y h o z szükséges ü z e m a n y a g és újratermelési anyag behozatalát. December 2-án még 1250 h e k t á r cukorrépa (az összvetés 1%-a) v á r t betakarításra. A c u k o r g y á r a k 3,3 millió t o n n a répát dolgoztak fel, il letve 420 ezer t o n n a cukrot állítottak elő. A kukoricatermés 9 8 % - a m á r góréban van, s mindössze 13 000 hek t á r törése v a n még h á t r a . Elégedetlenek v a g y u n k azonban a kukorica-' felvásárlással, mert a termelők eddig csak 167 ezer tonna tengerit ad taik át — a tervezett mennyiség 1 2 % - á t . 340 000 h e k t á r o n (3°/<нка'1 több a tervezettnél) került földbe a ke nyérgabona. N é h á n y község társult m u n k a szervezetei jelentősen túlszár n y a l t á k a búza vetéstervét, s ezzel ismét megbomlott a t a r t o m á n y i ve tésterv egyensúlya, az ipari növényeknek ismét kisebb vetéságy jutott. A törökkanizsaiak pl. 40, a magyarcsernyeidk 35, a kishegyesiek 30, a csókaiak és az alibunáriak 27, a temeriniek 26, a zentaiak és a kani zsaiak pedig 2 4 % - k a l vetettek több búzát a tervezettnél. Őszi á r p á t — amely a vetéstervben nem is szerepelt — a társadalmi szektor 8000 h e k t á r o n termeszt. Mivel az 1981/82. évi vetésterv fontos előfeltétele a gazdaság stabili zálásának, így nemcsak a munkaszervezetek és az agráripari szakembe rek, d e a községi politikai s t r u k t ú r á k is felelősek azért, mert a k a d á l y o k a t gördítenek a vajdasági gazdaság szerkezeti változásai elé. H a u g y a n is nem v e t ü n k elegendő répát és napraforgót, a k k o r aligha állíthatjuk elő a szükséges 'mennyiségű c u k r o t és étolajat, holott ezek nemcsak a hazai, de. a külföldi piacon is keresették.
A z idei t e r m é n y h o z a m o k (búza, ikukorica, c u k o r r é p a ) az utóbbi 4—5 év átlagos szintjén mozognak, napraforgóból pedig kevesebb termett, mint a korábbi években. E n n e k okát egyrészt a növénybetegségekben, másrészt pedig az egyéni termelők korszerűtlen termesztésében kell ke resni. Lassan h a l a d a növénytermesztés és a jószágtenyésztés, v a l a m i n t a t a k a r m á n y g y á r a k és a v á g ó h i d a k egységes szervezeteinek önigazgatásé szerveződése, ami fékezi az állattenyésztés 1985-ig terjedő fejlesztési tervének teljesítését. Márpedig a. terv útjából minden a k a d á l y t el kell h á r í t a n i , kivizsgálni a halogatás és tétlenség okát, s felelősségre vonni az illetékeseket. A kivitel a szeptemberi és az októberi növekedés ellenére még mindig kisebb a tervezettnél. J a n u á r t ó l augusztusig h a v o n t a átlag 3 1 , szeptem bertől novemberig pedig 40 millió dollár értékű árut és terméket szállí t o t t u n k ki a konvertibilis területre. Decemberre, beleszámítva a k u k o ricát is, 50 millió dolláros kivitelt t e r v e z t ü n k . A z egész évi kivitel ér téke tehát 420 millió, holott a behozatali tervhez 520 millió dollár szük séges. A n a p o k b a n k e z d ő d ö t t meg a kukoricakivitel. 100 ezer t o n n á r a k ö t ö t t ü n k szerződést, s további 30 ezer t o n n á r a folynak még tárgyalások. Késlekedik viszont a cukorkivitel. Cementből eddig 13 ezer t o n n á t ad t u n k el külföldön, s szerződésünk v a n még 50 ezer t o n n á r a ebben az esztendőben. A z 1982. évre 30 ezer t o n n a cement eladására k ö t ö t t ü n k szerződést külföldön. A kiviteli eredmények azonban csalókák, mert messze e l m a r a d n a k a lehetőségeink és a szükségleteink mögött. A kivitel ugyanis nem tekint hető kampányszerűnek, amely az idei é v r e kötelező, s u t á n a m a r a d min den a régiben. A fokozott kivitel gazdaságunk stabilizálásának és a nem zetközi munkacserébe való bekapcsolódásának nélkülözhetetlen előfelté tele. F o l y t a t ó d i k tehát nemcsak az 1982., d e a k ö v e t k e z ő években is. Amennyiben ettől eltérünk, s az eddigiekből n e m vonjuk le a k ö v e t k e z tetést, a k k o r a mostaninál még súlyosabb válságba j u t u n k . A b e h o z a t a l h o z szükséges devizát a munkaszervezeteknek kell előte remteniük, a k á r a saját kivitelük, a k á r pedig jövedelemtársításuk által. Semmilyen más megoldás sem v á r h a t ó , m e r t devizát sem a t a r t o m á n y i külgazdasági érdekközösség, sem pedig az állam nem a d h a t senkinek. Gondjainkon csakis egy hosszú t á v ú kivitelfokozási politikával enyhít h e t ü n k ; csak így fejleszthetjük világviszonylatban is versenyképessé gazdaságunkat. N e m s z o r í t k o z h a t u n k csupán a hazai piacra, m e r t a bezárkózás — amint a mostani állapotok is igazolják — k ö n n y e n a fej lődés kerékkötőjévé v á l h a t . A kivitel és a behozatal egyensúlyának meg bomlása számtalan adminisztratív intézkedést von m a g a után, m i n t pl. a behozatalkorlátozást. E z pedig a termelés megtorpanásához, majd a kivitelhez szükséges áru és termékmennyiség h i á n y á h o z , vagyis abba a bizonyos bűvös k ö r b e vezet, a h o n n a n igen nehéz a kiút. Közös erővel m u n k á l k o d j u n k t e h á t azon, hogy a kivitel fokozásával garantáljuk a
behozatalt, ebből növeljük a termelést, majd ismét a kivitelt és így t o v á b b . A bűvös körből csak úgy j u t u n k ki, h a a devizával előteremtőik rendelkeznek. Rendszerünk vitalitása ugyanis az önigazgatási megegye zésekben és a társadalmi megállapodásokban rejlik, így csakis ezeknek az előtérbe helyezésével l á b a l h a t u n k k i jelenlegi bajainkból. A közeljövőben az önigazgatási s t r u k t ú r á k n a k minden tőlünk telhetőt meg kell tenniük az önigazgatási megegyezés- és á társadalmi megálla podás-kötések érddkáben. J a n u á r derekáig v a l a m e n n y i t á r s u l t m u n k a szervezetünknek k i kell dolgoznia kiviteli és behozatali tervét, s ezt a külgazdasági érdekközösségben egyeztetni. Ilyen hozzáállással, a problémák efféle orvoslásával megteremtjük az előfeltételeket ahhoz, hogy a k ö v e t k e z ő évben könnyebben átvészeljük a nehézségeket. Szeptember végén a T a r t o m á n y i Képviselőház j ó v á h a g y t a azt a tár sadalmi megállapodást, amely a kiviteli gazdaságot mentesíti bizonyos adóktól és járulékoktól. A megállapodás a z o n b a n csak a k k o r l é p h a t á l y ba, h a a szerződő felek mindegyike aláírja. Sajnos, a megállapodáskötés 69 részvevője közül az adai és a zombori képviselő-testület, v a l a m i n t a T u d o m á n y o s M u n k a Vajdasági ö n i g a z g a t á s i Érdekközössége még m i n dig késlekedik ezzel a hitelesítéssel, s emiatt a megállapodás foganatjára sem s z á m í t h a t u n k . Külgazdasági kapcsolatainkban azonban egyéb problémák is v a n n a k . Mivel a kivitel nem alakult a képviselőház augusztus 20-i ülésének h a t á r o z a t a és terve értelmében, így a behozatali felszerelés sem érkezhetett meg abban a fontossági és elsőbbségi sorrendben, ahogyan a képviselő ház javasolta. Jelenleg csaknem 100 millió d o l l á r értékű olyan felszere lés v á r a k o z i k a v á m h i v a t a l o k b a n , amelynek legalább a 70 /o-a elsőbb séget élvez. U g y a n e z a sorsa a n n a k a 25—30 millió dollár értékű újra termelési és nyersanyagnak, is, amely szintén vámkezelés alatt áll. A z év végéig tervezett behozatalban még felként újratermelési anyag v a n , amely m á r kifizetve v á r a k o z i k a v á m o n . Ugyancsak rendezésre v á r azon vásári m i n t a d a r a b o k behozatala, amelyre képviselőházunk (szintén az aug. 20-i ülésén) 8,4 millió dollárt hagyott jóvá. E z t a behozatalt azonban — kivéve a vásári m i n t a d a r a b o k a t — mind a jövő évre kell halasztanunk. Ugyanis az elsőbbséget élvező felszerelés vámja az 1982. év első negyedében 25 millió dollár lesz. I t t jegyezzük meg, h o g y a jövő évi behozatalt a prioritásban levő felszerelés csaknem teljes egészé ben kimeríti, úgy hogy a k k o r ismét a következő évre kell halasztani valamit. Mivel a felszerelésbehozatal csökkentese országos érdek és t ö rekvés, . így felül kell vizsgálnunk a prioritási tervet is, mert v a n n a k olyan kisebb értékű felszerelések, amelyek beszerzésével közvetlenül a kivitök fokozzuk. Személy- és teherszállítási p r o b l é m á i n k a t ugyancsak szóvá kell tenni. A szállítás igénylői kapacitásnövelésükkor rendszerint megfeledkeznek a szállítóeszközök tervezéséről, s így a vasúti és folyami szállítás nem képes a l k a l m a z k o d n i a g y a k r a n és gyorsan változó igényekhez. E m i a t t ö
a szállítás jobbára a közúti forgalomra korlátozódik, mindenki a saját szállítóeszközére szorul, ami a létező legcélszerűtlenebb. Jelentős pénz eszközöket r u h á z n a k be a közlekedésbe, de sajnos, nem a közforgalomba. A munkaszervezetek a saját gépparkjaikat gyarapítják, s ezzel közvet ve termékeik árát is emelik. A z 1980-ban vásárolt 1850 teherautó és 6265 függesztett eszköz (főként t r a k t o r h o z ) 50 ezer tonna teherbírású. Ebből a szállítóvállalatok mindössze 200 j á r m ű v e t vásároltak (2000 tonna teherbírással). Ezzel szemben v a s ú t u n k az elmúlt ötéves tervidő szakban mindössze 400 vagonnal (8000 t o n n a teherbírás) g y a r a p o d o t t . H o l itt az ésszerűség? így akarjuk mi megalapozni a h a t é k o n y , célszerű és gazdaságos szállítást? N y i l v á n v a l ó tehát, hogy a közforgalom még mindig képtelen ellátni társadalmi és gazdasági feladatát. E n n e k legfőbb okát pedig a közfor galom fejlesztési tervében, vagyis az országos közforgalmi társadalmi megállapodásban kell keresni. G a z d a s á g p o l i t i k á n k b a n n e m feledkezhe tünk meg a folyami és a vasúti forgalom korszerűsítéséről és fejlesz téséről. A közszükségleti cikkekkel való ellátásban a legfontosabbak, a nélkü lözhetetlenek beszerzésére törekedtünk, mégis fennakadás volt azokból, amelyekből keveset gyártunk, vagy amelyök előállításához behozatali nyersanyag szükséges. Kávéból, déligyümölcsből pl. nemcsak hogy kevés van, ,de egyenetlen is az ellátás. Ennek kiküszöbölése végett az 1982. évre társadalmi megállapodást k ö t ü n k az egységes jugoszláv piac zök kenésmentes ellátása érdekében. A z alapvető fogyasztási cikkeiket ugyan is m i n d e n á r o n be kell teremtenünk dolgozóinknak és polgárainknak. Bizonyos közszükségleti cikkekből hosszabb időre hiány lesz, ha nem eszközölünk beruházásokat termelésnövelésük érdekében. Ilyen pl. a szén, amelyből a kereskedelem sem szerezhet be elegendőt, mivel a bányakorszerűsítés és kapacitásbővítés végett a kitermelők 1500 d i n á r t kérnek tonnájáért. E r r e és a hasonló fontosságúakra új pénzforrás után kell k u t a t n i , illetve önigazgatásilag koncentrálni a pénzeszközöket. Ezek lesznek az 1982. év legfőbb feladatai. Egyéb tüzelő híján az idén m e g n ő t t a szénkereslet, a jó minőségű szénkitermelés késlekedése miatt azonban polgáraink és háztartásaink rossz minőségű, poros, agyagos szenet vásárolhatnak. Fűtőolajból pe dig még kevesebb jut a h á z t a r t á s o k n a k . Mint ismeretes, Vajdaságban n a p o n t a 160 tonna fűtőolajat használ el a társadalmi szektor (iskolák, k ó r h á z a k , sütőipar, tejüzemek stb.). Mivel némely városok, mint pl. Sremska Mitrovica és R u m a egész városnegyedeket fűtenek olajjal, így érthető, hogy t a r t o m á n y u n k egyes részei kevésbé, más részei pedig igen igen megsínylik az olajhiányt. Gyógyszerből is egyre több kerül a hiánycikklistára. Ezért a Végre hajtó Tanács javaslatára az év végéig a gyógyszer és a l a p a n y a g a is p r i o ritást élvez a behozatalban. A foglalkoztatás a gazdaságban 2 , 1 , a szolgáltatásban pedig 1,8%-os növekedést m u t a t , vagyis a tervezett szinten mozog. A munkanélküliek
alkalmazása érdekében felbontjuk a nyugdíjasok foglalkoztatását sza bályozó társadalmi megállapodást, s nyugdíjazzuk m i n d a z o k a t , akik nek m e g v a n n a k (hozzá a feltételeik; szigorúan ellenőrizzük, illetve mini málisra csökkentjük a k ü l ö n - és t ú l m u n k á t . Amennyiben ezeket, az i r á n y elveket következetesen tiszteletben tartjuk, a k k o r 7000 dolgozónak nyi t u n k munkahelyet. Ezenkívül v a l a m e n n y i községbe és munkaszervezetbe eljuttattuk a munkanélküliség időszerű problémáit taglaló és orvosló p r o g r a m o t is. A kisgazdaság fellendítését szorgalmazó megállapodás ugyancsak a munkanélküliség enyhítését célozza. Az általános társadalmi és a közös szükségletek az 1981. j a n u á r i — szeptemberi időszakban 1,2 milliárd (a t a r t o m á n y 548 millióval, a köz ségek pedig 648 millióval) dinárral m e g h a l a d t á k a társadalmilag meg h a t á r o z o t t összeget. A z idei é v h á t r a l e v ő részében k o r l á t o z z u k majd az általános társadalmi és a közös szükségletek növekedését. A z önigazga tási érdekközösségek felülvizsgálták és csökkentették a szakirányú ok tatás, a t u d o m á n y o s m u n k a , v a l a m i n t az egyetemisták és a d i á k o k ö n igazgatási érdekközösségének jövedelmi és személyi jövedelmi járulékát. A t a r t o m á n y i jövedelmi adó ugyancsak csökkent ( 6 , 3 0 % - r ó l , 5 , 5 0 % - r a ) . A kiviteli gazdaságot mentesítették az adók és járulékok egy része alól (csak ez még nem lépett h a t á l y b a ) . A t á r s a d a l m i k ö n y v v i t e l i szolgálat a k ö v e t k e z ő intézkedéseket foga natosítja még: — a T a r t o m á n y i Képviselőház i n d í t v á n y á r a leállítja a jövedelmi já rulékok előlegének befizetését bizonyos h ó n a p o k r a ; — immobilizálja a személyi jövedelmi járulékokból és abból befolyt többletet és — visszajutattja a tervezett összeg feletti többletet. A vajdasági többletek a r r a utalnak, h o g y még egyszer félül kell vizs gálni az 1981. évi januári-szeptemberi időszakban megvalósított jöve delmet, s az év végéig reális keretek k ö z é kell szorítani ezeket az esz közöket. A képviselőház i n d í t v á n y á r a és a Végrehajtó Tanács javaslatára tör téntek a következők is: — az egyetemisták és a d i á k o k , a szociális védelem és a t u d o m á n y o s m u n k a önigazgatási érdekközössége októberben n e m v o n t a le a jövedel mi járulékok előlegét; — az általános oktatási érdekközösség a b r u t t ó személyi jövedelmek 0,27%-os járuléka helyett október elsejétől november 30-áig csak 0 , 2 2 % - o t v o n t le, decemberben pedig semmit; — november elsejétől a testnevelési érdekközösség is 0 , 0 5 % - r ó l 0 , 0 3 % - r a csökkentette a b r u t t ó személyi jövedelmekből befolyó já rulékát; — a tájékoztatási érdekközösség október elsejétől n o v e m b e r h a r m i n cadikáig 0 , 2 2 % helyett 0,20%-ot, decemberben pedig' m á r csak 0,15°/o-ot v o n t le a b r u t t ó személyi jövedelmekből;
— a gyermekvédelmi érdekközösség október elsejétől 0,88%-ról 0 , 5 2 % - r a csökkentette járulékát; — az egészségügyi érdekközösség 1981 decemberében semmit sem v o n t le járulék címén a dolgozók személyi jövedelméből; — a n y u g d í j - és rokkantbiztosítási érdekközösség október elsejétől november harmincadikáig 15,2%-ról 1 3 % - r a , decemberben pedig 8 % - r a csökkentette a b r u t t ó személyi jövedelmekből befolyó járulékát. U g y a n ez áz érdekközösség átértékelte az 1981. évi pénzügyi tervét és tarta-^ lékeszközként 6 0 0 millió d i n á r t , a kivitel serkentésére pedig 259 millió d i n á r t h a g y o t t jóvá. Természetesen emiatt növekedtek követelései a társult m u n k a alapszervezeteivel szemben, ami nincs összhangban a sta' bilizálási intézkedésekkel. A z elvi megállapodásokon és a képviselőházi i n d í t v á n y o n k í v ü l mit sem tették az illetékesek az önigazgatási érdekközösségek szakszolgála t a i n a k összevonása érdekében. A z érdekközösségeknek meg kellene in dokolniuk a tétlenség és halogatás okát, s megállapítani, k i a felelős a T a r t o m á n y i Képviselőház h a t á r o z a t a i n a k be nem tartásáért. F o l y a m a t b a n v a n a gazdaság és • a szolgáltatások fejlesztési és b e r u házási terveinek felülvizsgálása. 64 milliárd d i n á r értékű beruházást (296 p r o g r a m o t a gazdaságban és 54-et azon kívül) későbbre halasz t u n k v a g y teljesen elállunk tőle. Mivel a külföldi adósságainkat nem h a l m o z h a t j u k vég nélkül, így a beruházások csökkentését is hosszú t á v r a kell terveznünk. A b e h o z a tali felszerelésen és technológián alapuló beruházási tervekkel csak a z u t á n h o z a k o d h a t u n k elő, miután a kivitelből előteremtettük hozzájuk a szükséges devizát. Máris nyilvánvaló, hogy a kivitel alakulásából nem h o z h a t ó b e m i n d a z a felszerelés, amelyet a T a r t o m á n y i Képviselőház augusztus 20-i ülésén jóváhagyott. Ezt a kérdést tüzetesen k i kell vizs gálnia az illetékes vajdasági érdekközösségnek. U g y a n c s a k intenzív t e vékenységet kell kifejteni azért, hogy önigazgatási megegyezésekkel, esz köz- és munkacserével mielőbb befejezzük a nagyfontosságú létesít ményéket. Szólni szeretnék még a gazdasági munkaszervezetek báromnegyed évi •pénzügyi eredményeiről, illetve a veszteségekről. T a r t o m á n y u n k b a n a2 összbevétel 5 4 , 3 % - k a l , a kiadások 5 7 , 9 % - k a l , a jövedelem p e d i g 4 4 , 8 % kal n a g y o b b a k az előző év megfelelő időszakáénál. Kiadásaink t o v á b b r a is gyorsabban n ő n é k az összbevételnél, ami az újratermelési és nyers anyag, v a l a m i n t az ü z e m a n y a g drágulásával m a g y a r á z h a t ó . A jövedelemelosztás ismét a gazdaság k á r á r a történt. A z elosztás úgynevezett „ e g y é b " részesei ugyanis 3 7 % helyett 3 7 , 3 % - o t k a p t a k . E z a n n a k k ö v e t k e z m é n y e , hogy a közös szükségletek a jövedelem 17,8°/o-a helyett a n n a k 1 8 , 4 % - á t igénylik. Ez a helyzet pedig azért állt elő, mert 1981 januárjától a lakásépítési járulékot is közös szükségletek cí mén választják k i a jövedelemből. A k a m a t o k * ugyancsak hirtelen fel szöktek, s ez t o v á b b rontja az elosztási viszonyokat. A háromnegyed évi elszámoláskor azonban m á r jobbak v o l t a k az elosztási viszonyok,
mint a félévi elszámoláskor ( 3 7 , 6 % ) . G y o r s a b b a n növekednek a m u n k a anyagi alapjának bővítésére és a t a r t a l é k o k b a helyezett összegek, mint a személyi jövedelemre és a közös fogyasztásra fordítottak. A tiszta jö vedelem az 1980. esztendő háromnegyed évéhez viszonyítva 4 5 , 7 % - k a l , a m u n k a anyagi alapjának javítására és bővítésére f o r d í t o t t összeg pe dig 7 2 % - k a l nagyobb a korábbi évinél. Sok gondot okoz az is, hogy az állóeszközök amortizálódása kisebb az áremelkedésnél. Ez nemcsak a m u n k a anyagi alapját rontja, h a n e m ál tala a pénzeszközök egy része is átömlik a személyes és egyéb fogyasz tásiba, ami viszont a személyi jövedelmekből alimentálódik. Így az amor tizálódás helytelen elszámolása t o r z képet m u t a t a társult m u n k a ügyvi teléről. A z állóeszközök amortizálódási törvényének 1981. november 26-án j ó v á h a g y o t t módosítása és kiegészítése értelmében 4 2 % - k a l emel kedett az amortizációs kulcs, s e szerint Vajdaság gazdaságának 5,2 mil liárd dinárral többet kellene fordítania az amortizálódásra (az 1980. évi zárszámadás alapján). A z amortizálódás új kulcs szerinti elszámolása 1982. j a n u á r elsejétől esedékes. 1981-ben t o v á b b nőttek a veszteségeink. T a r t o m á n y u n k kilenchavi elszámolása 7,3 milliárd dináros veszteséget m u t a t o t t ki, vagy 2,6-szor nagyobbat az 1980. évi megfelelő időszakánál. N á l u n k tehát r o h a m o sabban n ő t t e k a veszteségek, mint h a z á n k többi részeben. Legnagyobb veszteségei a pancsovai kőolajfinomítónak, a pancsovai Petrohemijának, az új c u k o r g y á r a k n a k és a Sremska Mitrovica-i M a t r ó z P a p í r - és Cel lulózgyárnak v a n n a k . Ezen munkaszervezetek vesztesége 5,3 milliárd dinár, illetve t a r t o m á n y u n k összveszteségének az egynegyede. N o h a m a i ülésünkön részletesen is beszámolnak majd a veszteségek okairól, é n azért néhány p o n t b a összefoglalnám őket: a k a d o z i k a h a zai újratermelési és nyersanyaggal való ellátás; a kivitel megtorpanása m i a t t h i á n y c i k k a behozatali nyersanyag, s emiatt csökkentett k a p a c i tással dolgoznak a g y á r a k és üzemek; hiányosak a munkaszervezetek jö vedelmi és önigazgatási kapcsolatai; eladósodott a gazdaságunk, k ü l ö nösen az újonnan épült létesítmények, s emiatt magasak a k a m a t o k stb. N e m r i t k á k azután az o l y a n jelenségek sem, h o g y a veszteséges tmasz-ok jóval magasabb személyi jövedelmeket fizetnek a gazdasági átlagnál, ami közvetlenül növeli a veszteséget. Számításaink szerint az 1981. évi zárszámadás még a háromnegyed évinél is nagyobb veszteséget m u t a t k i , s n a g y gondot okoz majd a p ó t lása, mivel a munkaszervezetek és a községek tartalékalapjaiban, d e t a r t o m á n y u n k ilyen alapjában is jóval kevesebb pénz v a n a veszteségnél. Elsődleges feladatunk tehát a veszteségek okának elhárítása. Mivel a közeljövőben a T a r t o m á n y i Képviselőház tüzetes elemzés alá veszi az á r a k a t , a gazdaság és a b a n k o k likviditását, külkereskedelmi rendszerünket és a veszteséges vállalatok szanálási programját, így én ezeket most nem részleteztem. A z elhangzottakból k i t ű n i k , hogy n o h a gazdasági helyzetünk, igen b o nyolult és súlyos, azért még nem m o n d h a t ó kilátástalannak. A stabili-
zálási feladatok hosszú t á v ú a k , s ezért k i t a r t ó a n és következetesen m u n k á l k o d u n k rajtuk. Biztatóak ugyanis az idei mezőgazdasági, ipari és k i viteli eredmények, v a l a m i n t a társult m u n k a anyagi alapjának megerő sítésében felmutatott sikereink. Ez utóbbi azért érdemel figyelmet, mert olyan gazdasági körülmények között értük el, amikor az egész világgaz daság h a t a l m a s m e g r á z k ó d t a t á s o k a t él át, bizonytalanság és kilátásta lanság fenyegeti. A stabilizálási p o l i t i k a valóra váltása nem a korábbi gazdaságpoliti k á n k devalválását, h a n e m átmenetet jelent egy gyorsabb fejlődési sza kaszba, amelynek előfeltételei a k ö v e t k e z ő k : n a g y o b b munkatermelé kenység; a kapacitások minél jobb és nagyobb méretű kihasználása; cél szerű energia- és nyersanyag-felhasználás; a m u n k a - és eszköztársítás t o vábbi szorgalmazása stb. E z t a minőségi változást pedig csak úgy érhet jük el fejlődésünkben, h a fokozzuk kivitelünket és intenzíven bekapcso lódunk a nemzetközi munkacserébe. H a olyan feltételeket teremtünk, hogy a devizával valóban a társult m u n k a rendelkezzék. A beszámoló kapcsán a T a r t o m á n y i Képviselőház Végrehajtó Tanácsa megállapítja, hogy mivel az augusztus 20-án j ó v á h a g y o t t stabilizálási javaslat nem járt t a r t o m á n y u n k b a n a v á r t eredménnyel, így most p ó t intézkedéseket kell foganatosítani h i á n y t a l a n érvényesítése érdekében.
Rezime Efekti mera
stabilizacije
N a sednici Skupštine S A P Vojvodine od 20. avgusta 1981. godine, posle celovito analizirane društveno-ekonomske situacije, doneta je Preporuka о ak tivnostima i merama za ostvarivanje politike ekonomske stabilizacije. U materijalima za ovu sednicu (7. X I I 1981.) mogu se videti dosadašnji napori na ostvarivanju Preporuke, propusti pa i neodgovoran odnos pojedinih subjekata. Osnovna karakteristika privrednih kretanja je i dalje vrlo složena, ali se hit nije ne pogoršava. „Snabdevanje industrije sirovinama i repromaterijalom uvoz nog porekla zahteva posebnu pažnju. Stabilizacione mere u oblasti investicija oštro su pogodile građevinarstvo, stavljajući ga pred ozbiljan problem zapoš ljavanja kapaciteta. U oblasti agroindustrijskog kompleksa blagovremeno je usvojen Program setve. U njemu je poseban akcenat stavljen na proizvodnju šećerne repe, suncokreta i soje. Ekonomski odnosi ša inostranstvom još uvek nezadovoljavaju. Saobraćaj nam se ne razvija paralelno sa potrebama. Trans port je većinom usmeren na drumski saobraćaj, a rečni i železnički saobraćaj nije dovoljno fleksibilan u odnosu na česte promene na transportnom tržištu. Snabdevanje tržišta robom široke potrošnje, naročito uvoznog porekla, je sla bo i neravnomerno. Zaposlenost u privredi je na nivou planiranog za 1981. godinu. A k o se planirane mere sprovedu, stvoriće se prostor za zapošljavanje oko 7000 radnika. U k u p n o ostvarena sredstva za opšte društvene i zajedničke
potrebe u januar-septembar 1981. godine veća su za 1,2 milijardu dinara od društveno dogovorenih. Amortizacija osnovnih sredstava je izražena. Rast amortizacije je sporiji od rasta cena, što narušava materijalnu osnovu rada. U 1981. godini i dalje je prisutna tendencija visokog iskazivanja gubitaka. Zato za ostvarivanje stabilizacionih procesa potrebno je duže vreme, upornost i doslednost. Ohrabrujući su pozitivni rezultati postignuti u ovoj godini u industrijskoj i poljoprivrednoj proizvodnji, izvozu i jačanju materijalne osnove udruženog rada.
Summary
Effects of Economy Stabilization Measures On the session of the parliament of the Autonomous Province of Vojvodina on the 20 th august 1981, as a result of a. complete analisis of the socio-eco nomic situation a Reference has been passed on the activities and measures for realizing the policy of economic stabilization. In the materials of the session (7 the dec. 1981.) one can see the former ef forts taken to realise the references, and also the omissions and irresponsible w a y of approaching it. The major characteristic of economic flow is still very difficult but it's not getting worse. A special attention is payed to the supply of industry with imported raw and repro materials. The restrictions in the sphere of invest ments has put civil engineering into a very bad position, beeing unable to employ full capacity. In the spher e of agroindustrial complex the planting program has been adapted in time. The greatest accent is put on the produc tion of sugar beets, sunflower and soybean. International Economic relations are still unsatisfactory. Communication is not developing in right speed. Trans portation is concentrated on the higheay traffic, boat and train traffic is not flexible to the changes on the transportation market. Supplying the market with imported consumer goods is not satisfactory. Employment in economy is according to the plans for 1981. If it comes to the realization of planned measures 7000 workers could be employed. The volume of the resources for social and common demand in the period of january-september 1981, was bigger for 1,2 billion dinars from the agreedamount. Amortization of basic resources is expressive. The measures of amortizationis slower then the increase of prices, and this destroys the mate rialized base of-work. In 1981 there is still a tendency of big losses. Realization of stabilization processes is not a short time activity requires presistency. There were some good results in industrial and agricultural production, ex port and strenghtening of the material base of associated labour.
