Moodle egy ingyenes LMS rendszer bevezetésének technikai kérdései Vágvölgyi Csaba

MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN

Szeged, 2004. május 27–29.

Moodle – egy ingyenes LMS rendszer bevezetésének technikai kérdései Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola [email protected] A felsőoktatásba bejutó hallgatók létszámának drasztikus emelkedése miatt a felsőoktatási intézmények jelentős része próbálkozik a tanórákat valamilyen módon kiváltó, önálló tanulást lehetővé tevő módszerek alkalmazásával. Természetesen nem csak a felsőoktatásban lehet szükség a közvetlen tanár-diák kapcsolat nélküli tanulásra. A munkaerő folyamatos, hatékony és költségtakarékos továbbképzése nagyon sok nagyvállalatnak okozott fejtörést, talán nem véletlen, hogy az egyébként már megfelelő számítógépes és hálózati infrastruktúrával rendelkező cégek az élen járnak az e-learning rendszerek alkalmazásában. Ezeket a rendszereket sokszor „házon belül” fejlesztik, de később gyakran forgalmazzák önálló szoftvertermékként (például: a Cisco és az Oracle e-learning rendszerei). A world wide web sokoldalú multimédiás lehetőségei, és a webszerver oldali támogatással megvalósított dinamikus tartalomkezelés szinte korlátlan lehetőségeket biztosítanak az e-learning rendszerek tervezői számára. A böngészőn át elérhető tananyag mellet szól a kliens oldalon megvalósítható platformfüggetlenség is. Egy megfelelően elkészített tananyag ugyanúgy hozzáférhető a Mac OS X alatt, mint egy Debian Linuxon futó Mozilla böngészőből, egy korszerű kézi számítógép segítségével. Keretrendszerek A jelenleg forgalomban lévő e-learning keretrendszerek egy oktatási intézmény számára meglehetősen drágák, ugyanakkor egyre több alkalmazás születik, amely szabad forráskódú szkriptnyelvek, adatbázis-kezelők, webszerverek segítségével próbálja megvalósítani egy korszerű e-learning keretrendszer szolgáltatásait. A több millió forintos beruházások helyett az e-learninggel most ismerkedő oktatási intézményeknek célszerű kipróbálniuk egy nyílt forráskódú, ingyenes keretrendszert. Lehetséges ugyanis, hogy a számukra szükséges szolgáltatások zömét egy ilyen rendszer is biztosítani tudja. Az ilyen tartalomkezelő rendszerek felkutatásában nagyon hasznos segítséget nyújthat a http://www.opensourcecms.com weboldal, amely e témával kapcsolatos linkgyűjteménnyel és az egyes rendszerek rövid értékelésével segít minket a választásban. Szintén hasznos kiindulási pont lehet a www.hotscripts.com URL, ahol rákeresve az „education” szóra kimondottan oktatással kapcsolatos szabad forráskódú rendszereket találunk. A szabad forráskódú keretrendszerek többnyire a Linux platformhoz kötődnek, bár közülük több teljes értékűen működik Windows, NetWare vagy más környezetben is. A rendszerek alapját az Apache (www.apache.org) webszerver és valamelyik ingyenes adatbázisszerver (pl. MySQL, PostgeSQL) biztosítja. A dinamikus 244



webtartalmat többnyire a PHP (www.php.net), Perl (www.perl.org), Python (www.python.org) és további szkriptnyelvek segítségével valósítják meg. A rendszerek általában moduláris felépítésűek, és szolgáltatásaik akár saját modulok írásával is bővíthetők. Nagyon fontos megemlíteni, hogy majdnem minden keretrendszert felkészítettek a többnyelvű használatra. Moodle Néhány nyílt forráskódú LMS (Learning Managment System) rövid kipróbálása után a Moodle volt az a keretrendszer amely mellet döntöttünk. A döntést leginkább a következő okok befolyásolták: − A felkínált funkciók (kisebb hiányosságokkal) megfeleltek az elvárásainknak. − A felhasználói felület fordítása (magyar nyelvre) viszonylag előrehaladott állapotban volt. − Ennek a rendszernek a fejlesztése tűnt a legaktívabbnak. Néhány hetente jelennek meg újabb modulok, frissítések. A fejlesztő határozott elképzelésekkel rendelkezik a jövőt illetően: pl. SCORM kompatibilitás megvalósítása, korszerű technológiák beépítése (XHTML). A program neve a Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment kifejezés rövidítéséből származik. A Moodle egy nyílt forráskódú, a GNU General Public Licence hatálya alá eső LMS rendszer. A program hivatalos weboldala a http://www.moodle.org, de érdekes módon az ingyenes szoftverhez a http://www.moodle.com oldalon support szolgáltatást (telepítés, webtárhely biztosítása, …) biztosítanak, korántsem ingyen. A rendszer első számú fejlesztője Martin Dougiamas (Perth, Ausztrália), de mint szinte minden szabad forráskódú szoftver esetében a fejlesztésbe sok „önkéntes” is bekapcsolódik egy-egy modul vagy nyelvi változat elkészítésével. A szoftver jelenleg az 1.4.1 verziónál tart, és több, mint 90 országban használják, köszönhetően a pillanatnyilag elérhető 40 különböző nyelvi verziónak (http://moodle.org/sites/). Főiskolánkon néhány hónapja használjuk a Moodle rendszert. Igaz, a szélesebb körben történő bevezetését kizárólag szeptembertől tervezzük, de már eddig is számos kérdés merült fel a telepítés és a mindennapi használat során. Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmet néhány, a keretrendszer telepítése és működtetése során felmerülő kérdésre. A Moodle futtatásához szükséges szoftverkörnyezet A szerveren: Apache webszerver, PHP szkriptnyelv és MySQL adatbázis szerver (más adatbázis-kezelőkkel is képes együttműködni) futtatására alkalmas operációs rendszer. Ennek a kritériumnak a következő operációs rendszerek bármelyike megfelelhet: Unix/Linux, Windows, NetWare, MAC OS X.

245



Mi egy Debian Woody Linux disztribúciót választottunk, ami eddigi tapasztalataink alapján tökéletesen bevált. A program erőforrásigénye elsősorban az egyidejű felhasználók számától függ, jelenleg egy középkategóriás PC-n tökéletesen működik. A felhasználó gépén: Tetszőleges böngésző, engedélyezett JavaScript és Cookie használattal. Telepítés A keretrendszer telepítése már a böngészőn keresztül történik. Az előkészületekhez szükséges legfontosabb lépések: − A moodle kicsomagolása a webszerver gyökérkönyvtárába. Mivel a telepítés során a telepítő script állományokat módosít a moodle könyvtárban, ezért a webszerver felhasználó (pl.: www-data, nobody, inetuser) számára meg kell adni a megfelelő jogosultságokat a könyvtárhoz, vagy őt magát állítsuk be mint a könyvtár tulajdonosát. (Pl. Debian esetén: chown –R www-data /var/www/moodle) − A moodle (üres) adatbázis és a megfelelő jogosultságokkal bíró adatbázisfelhasználó (pl.: moodledbuser) létrehozása. Biztonsági okokból korlátozzuk a belépését a helyi gépre, és válasszunk megfelelő erősségű jelszót. Ezekhez a műveletekhez segítséget jelenthet a phpMyAdmin segédprogram (http://www.phpmyadmin.net), amellyel a böngésző felületéről végezhetjük el a szükséges műveleteket, de itt se feledkezzünk el a hozzáférés szabályozásáról. − A „moodledata” könyvtár létrehozása. Ez az a könyvtár, ahova a tananyagok és egyéb, a rendszerbe feltöltött fájlok kerülnek. Lehetőleg ne a webszerver gyökerébe kerüljön, vagy ha mégis, akkor tiltsuk a weben keresztüli hozzáférést egy .htaccess fájlban elhelyezett „deny from all” paraméterrel. Az adatkönyvtár javasolt helye: /home. Ekkor azonban a webszerver-felhasználó számára meg kell adni a megfelelő jogosultságokat a könyvtárhoz, vagy őt magát állítsuk be mint a könyvtár tulajdonosát. (Pl. Debian esetén: chown –R www-data /home/moodledata) − Végül a http://www.domainnev.tld/moodle/ URL betöltése, ami elindítja a webes konfigurációs modult. Ezek után néhány teljesen automatikus lépés következik, ahol a moodle létrehozza az adattáblákat, az admin felhasználót – aki rendszergazdai jogokkal bír –, majd egy űrlap segítségével be kell állítanunk néhány, a rendszerünkre jellemző paramétert. A rendszerben vannak olyan funkciók, amelyeket bizonyos időközönként újra és újra futtatni kell (levelek kipostázása, időzített biztonsági mentés). Ezt a Moodle a cron időzítő segítségével oldja meg. Amennyiben Unix/Linux alatt használjuk a Moodle-t, úgy nincs más dolgunk, mint a következő sor hozzáadása a crontab (/etc/crontab) fájlhoz: */5 * * * * root wget -q -O /dev/null http://example.com/moodle/admin/cron.php Ennek hatására 5 percenként lefut a cron.php modul, ami végrehajtja a szükséges feladatokat. 246



Ha Windows alatt használjuk a Moodle-t, úgy töltsük le a honlapról a Moodle-cronfor-windows.zip segédprogramot! A telepítés folyamata ezzel tulajdonképpen véget ért, de célszerű még néhány további rendszerparamétert módosítani. Amennyiben sokféle modult használunk egyidejűleg, előfordulhat, hogy a php értelmezőben alapértelmezetten beállított, egy script által maximálisan használható 8 MB memória kevésnek bizonyul. Ezt a php.ini (helye operációs rendszertől és disztribúciótól függően más és más lehet) fájl közvetlen szerkesztésével tudjuk módosítani. Keressük meg a php.ini fájlban a memory_limit = 8M sort, és módosítsuk az értéket 16M-ra. Egy másik szintén bosszantó paraméter, amely a feltölthető fájlok maximális méretét határozza meg. Alapértelmezetten ez 2 MB a php beállításai szerint, ami akár egy nagyobb méretű PowerPoint bemutató feltöltését is meghiúsíthatja, ezért érdemes magasabbra emelni a korlátot. Keressük meg a php.ini-ben az upload_max_filesize = 2M, és a post_max_size = 2M paramétereket, és módosítsuk mindkettőt az általunk kívánt méretre. Ezek után a Moodle -> Adminisztráció -> Beállítások -> Változók beállítása oldalon már megemelhetjük a maxbytes változó értékét. Fordítás, illetve a nyelvi változat testreszabása (Moodle -> Adminisztráció -> Beállítások -> Nyelv) A program újabb nyelvekre való fordítását nagymértékben megkönnyíti, hogy webes felületen biztosít egy fordítási modult, ahol ellenőrizhetjük, hogy mely kifejezések fordítása hiányzik vagy pontatlan, és ott helyben meg is adhatjuk a magyar megfelelőt, illetve saját környezetünkre szabhatjuk a program szóhasználatát (pl.: kurzus/tanfolyam/tantárgy). Ezek a változtatások azonnal (az oldal újratöltése után) megjelennek az aktuális weblapon. (Ahhoz, hogy ez a funkció működjön, írási jogot kell adnunk webszerver-felhasználónak!) Autentikáció (Moodle -> Adminisztráció -> Felhasználók -> Felhasználó-azonosítási lehetőségek) Az autentikáció problémája felsőoktatási környezetben: − Hatalmas létszámok (akár több tízezer felhasználó). − A hallgatók folyamatos cserélődése. − A már egyébként is meglévő 2–3 (elektronikus tanulmányi rendszer, könyvtári adatbázis, levelezési rendszer) nyilvántartási rendszerhez való illeszkedés problémája. Kérdés ezek után, hogy ki foglalkozzon a felhasználók oktatási keretrendszerbe való felvételével, illetve törlésével. Hogyan lehet ellenőrizni és nyomon követni a hallgatói adatok valódiságát? Hogyan garantálható, hogy kizárólag azok a hallgatók férjenek hozzá az egyes tananyagokhoz, akiknek szántuk azokat? Megoldás: − Automatizált autentikáció minimális emberi beavatkozással. − Lehetőleg használjuk a már meglévő „nyilvántartásainkat”. − Indokolt esetben külön LMS rendszergazda alkalmazása. 247



A Moodle által felkínált autentikációs lehetőségek Nincs hitelesítés: Ennél a megoldásnál bárki szabadon hozzáférhet a rendszerben fellelhető tartalmakhoz, ami komoly biztonsági problémákat vethet fel. Továbbá ha nincs azonosítás, akkor értelmét veszti az LMS rendszer jó néhány funkciója, például a hallgatói tevékenységek nyomon követése. Csak manuális accountkezelés: Ha ezt a megoldást választjuk, akkor minden egyes felhasználó összes adatát kézzel kell felvinnünk a rendszerbe. Igaz, ez a megoldás komoly ellenőrzési lehetőséget biztosít az adminisztrátor számára, de kizárólag kevés felhasználó esetén hatékony. A felsőoktatással kapcsolatban említett jellemezők miatt tehát nem felel meg az elképzeléseinknek. E-mail alapú hitelesítés: Ez az alapértelmezés egy frissen feltelepített Moodle-ben. Ennek a módszernek előnye, hogy teljesen automatikus. A hallgató önállóan adja meg minden személyes adatát, és a rendszer a megadott e-mail címre kiküldött levélben lévő URL meglátogatása esetén „aktiválja” az új felhasználót, ezáltal ellenőrizve az e-mail cím valódiságát. A módszer hátrányaként említhető, hogy bárki bekerülhet a Moodle felhasználók közé, aki érvényes e-mail címmel rendelkezik. A felhasználó által megadott egyéb adatok valódisága nem ellenőrizhető. Külső adatbázis alapján: A Moodle képes egy külső adatbázis alapján ellenőrizni a bejelentkezni kívánt felhasználó adatait, és csak az adatbázisban létező felhasználók regisztrálhatják magukat. Az adatbázisban minimálisan 2 mező (username, password) kell hogy szerepeljen, de ha léteznek, akkor további adatokat is át tud emelni az adattáblából (pl.: vezeték- és keresztnév, e-mail cím, telefon, település, alapértelmezett nyelv). Alapértelmezett a MySQL használata, de számos további adatbázis-kezelőt is támogat (pl.: access, db2, informix, mssql, odbc, oracle, postgreSQL, sybase). A módszer előnye, hogy amennyiben már rendelkezünk egy megfelelően feltöltött és jól karbantartott felhasználói adatbázissal (például: Neptun), akkor teljesen automatikusan és ellenőrzött módon léptethetjük be a felhasználókat az e-learning keretrendszerünkbe. Azonosítás egyéb hálózati szolgáltatások alapján: Amennyiben nem rendelkezünk a fent említett karbantartott hallgatói adatbázissal, akkor használhatjuk az intézményben működő egyéb hálózati szolgáltatásokat is a felhasználó azonosítására. Lehetséges protokollok: POP3 (Post Office Protocol 3), IMAP (Internet Message Access Protocol), NNTP (Network News Transfer Protocol). A módszer előnye: ellenőrizhető a felhasználó „létezése”, hátránya azonban, hogy a felhasználó további adatairól nem tudunk semmit. LDAP alapján történő azonosítás: Egyre több intézmény törekszik arra, hogy a fent említett nyilvántartások és adatbázisok külön-külön való kezelése helyett egyetlen központilag menedzselt „adathalmazt” kelljen csak gondoznia. Elterjedt megoldás a különböző címtárak használata. − Novell NetWare: NDS (eDirectory) − Windows 2000/2003 szerver: Active Directory − Linux: OpenLDAP 248



Ezekhez a címtárakhoz való szabványos kapcsolódási felület az LDAP (Lightweight Directory Access Protocol), amelyet szintén felhasználhatunk a felhasználók keretrendszerbe történő bejelentkeztetéséhez. A meglévő, adatokkal feltöltött címtáraink felhasználása jelentheti az ideális megoldást, hiszen kizárólag az intézményünkben létező, megfelelően karbantartott adatokkal rendelkező felhasználók kerülhetnek be az LMS-be. Fontos megemlíteni, hogy a Moodle támogatja a titkosított kapcsolat használatát (pl.: ssl), hiszen az autentikáció folyamán bizalmas információk (password, személyes adatok) kerülnek ki a „lehallgatható” hálózatokra. Adatmentés (Moodle -> Adminisztráció -> Beállítások -> Biztonsági mentés) Ha valaki elkötelezi magát egy e-learning keretrendszer használata mellet, akkor nagyon fontos, hogy a rendszerben tárolt adatait biztonságban tudja. A moodle képes biztonsági mentést készíteni a felhasználók adatairól, a tananyagokról, a naplófájlokról és minden más, a rendszerbe bekerülő állományról. A biztonsági mentés teljesen automatizálható és időzíthető. Beállítható, hogy visszamenőleg hány mentést őrizzen meg a rendszer. Megadható a mentés helye, de természetesen célszerű a mentésként keletkezett tömörített állományokat ftp-vel egy másik szerverre is átmásolni. Összefoglalás A Moodle egy könnyen telepíthető és biztonságosan működtethető oktatási keretrendszer, amelyet bátran ajánlok mindenkinek, aki első lépéseit teszi meg egy e-learning rendszer kialakításában. A fentiekben szigorúan technikai kérdésekre szorítkoztam, aminek oka, hogy a Moodle oktatásban való alkalmazását Papp Gyula ([email protected]) kollégám mutatja be a „KFRTKF-Moodle, próbálkozások egy ingyenes LMS alkalmazással” című előadásában. Hivatkozások [1] http://moodle.kfrtkf.hu [2] http://www.moodle.org [3] http://edutech.elte.hu/moktato [4] http://moodle.org/sites/#HU [5] http://www.opensourcecms.com [6] http://www.phpmyadmin.net [7] http://www.hotscripts.com [8] http://www.php.net

249

Moodle egy ingyenes LMS rendszer bevezetésének technikai kérdései Vágvölgyi Csaba

Recommend Documents