Mongol játékok és versenyek
Kôrösi Csoma Kiskönyvtár 27. Szerkeszti: Ivanics Mária
Mongol játékok és versenyek
Szerkesztette: Birtalan Ágnes
A Akadémiai Kiadó, Budapest
Megjelent a mongol állam megalapításának 800. évfordulóján, a Magyar Tudományos Akadémia és a Berzsenyi Dániel Fôiskola támogatásával.
Lektorálta SÁRKÖZI ALICE SZÖLLÔSY GÁBOR URAY KÔHALMI KATALIN
ISBN 963 05 8393 3 ISBN 978 963 05 8393 0
Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu www.szakkonyv.hu Elsô magyar nyelvû kiadás: 2006 © Birtalan Ágnes (szerk.) 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary
Elôszó
Jelen kötetünk a mongol népek játékainak és versenyeinek bemutatásával bepillantást enged a belsô-ázsiai népek mûveltségének egy olyan részébe, mely egyetemes jellegû a nomádság körében. A játékok közül a csigacsont- (asztragalosz) játék és a hozzá kötôdô jóslás évezredek óta ismert és forrásokban is adatolt. A csigacsonttal nemcsak gyermekek, hanem felnôttek is játszanak, elsôsorban ügyességi játékokat, melyek hagyományosan a harci felkészülés részét képezték. Birtalan Ágnes tanulmányában rendszerezi az ismert csigacsontjátékokat és kitér a csont szakrális szerepére is. A csigacsont jósló szerepének mitikus hátterérôl és a dörwön berx, „a négy nehéz” jóslás pontos leírásáról Sultan˛ Anar cikke szól. Csornai Kovács Tamás mongóliai terepmunkája során egy új, eddig nem kutatott témát, a nomád játékkultúra városi továbbélését tanulmányozta. A férfiak három versenyével, a lóversennyel, a birkózással és az íjászattal foglalkozik a többi hat tanulmány. Stefan Krist a burját versenyjátékok (sur xarban) történelmi és politikai jelentôségét elemzi terepmunkája és források vizsgálata alapján. A lóverseny szabályairól és a hozzákapcsolódó folklórról szól Rákos Attila cikke. Az íjászattal két tanulmány foglalkozik, Kun Péter a hagyományos íjászversenyek, a mongol íj és a nyíl bemutatását tûzte ki célul, míg Varga Ferenc az elmúlt években végzett terepmunkáját összegezve a szakirodalomban elsôként mutatja be napjaink íjkészítési hagyományait. A birkózásról Barta Zsolt készített történeti és folklór anyagokon alapuló összegzést, míg Kovács Attila Endre és Nagy Tamás a mai birkózósportot mutatja be. 5
Jelen kötetben tárgyalt témáink részét képezik a Belsô-ázsiai Tanszéken folyó hagyományosmûveltség-oktatásnak, melyek összegzô bemutatásának ötlete Terebess Gábortól származott. Könyvünk újragondolja, új megközelítésben tárja olvasói elé a nomád mûveltség e fontos részét, s olyan terepkutatások eredményeit is bemutatja, melyek most elôször kerülnek közlésre. Birtalan Ágnes
6
Rövidítésjegyzék és átírási útmutató
bask. BRS csag. dörw. DTS halha kalm. kaz. kirg. KIRS Kom. W Kôhalmi KRS kum. MED mong. MXT nog. ojr. ótör.
baskort, baskír ¢eremisov, Burjatsko–russkij slovar’1 csagatáj dörwöd (dörböt) Drevnetjurkskij slovar’ halha2 kalmak, kalmük kazak kirgiz Judahin, Kirgizsko–russkij slovar’ Grönbech, Komanisches Wörterbuch U. Kôhalmi Katalin: A steppék nomádja lóháton, fegyverben Muniev, Kalmycko–russkij slovar’ kumuk Lessing, Mongolian English Dictionary írott, vagy klasszikus mongol Cewel, Mongol xeln˛ tow© tailbar toli nogaj beszélt ojrát ótörök
1
A szótárak részletes bibliográfiai adatait l. az egyes tanulmányok végén. A tanulmányok legtöbb mongol nyelvi adata a Mongol Köztársaság irodalmi és köznyelvét adó halha nyelvbôl származik; ahol a nyelv nincs külön jelölve, ott mindig halha alakról van szó. 2
7
Qobl. STD szkr. tat. tib. TRS TUT tuv. türkm. var.
Qoblandï batïr eposz Akdikmen, Standard Turkish Dictionary szanszkrit tatár tibeti Tenißev, Tuvinsko–russkij slovar’ Tïba ulustuƒ tooldarï tuva türkmen variáns
A különbözô mongol és török nyelvekbôl idézett szavakat és kifejezéseket szövegközi helyzetben a könnyebb olvashatóság érdekében latin betûs átbetûzéssel adtuk meg. A szerzôk többsége a hosszabb szövegközi idézeteket is átbetûzésben közli. A mongol és török szavak latin betûs átírásában elôforduló, a magyarban nem használatos vagy eltérô hangértékû jelek a következôk: º © ï L ¤ j ƒ s ∑ ß w x y ˙
8
nyílt e magyar cs-hez hasonló hang mély hangrendû i veláris zöngés réshang magyar dzs-hez hasonló hang magyar dz-hez hasonló hang veláris orrhang, mint pl. a magyar „hang”-szóban magyar sz magyar s-hez hasonló hang magyar s két ajakkal ejtett v veláris zöngétlen réshang (erôs h, mint az oroszban) magyar j kakuminális n
A magánhangzók feletti vízszintes vonal (pl. xaw©áxai) az adott hang hosszúságára utal. A fentieken kívül más betûk hangértéke is eltérhet kissé a magyarétól, de ez a különbség a megértést nem zavarja. A nép- és helyneveket többnyire magyaros átírásban közöljük, zárójelben megadva a tudományos átírást.
9
