Mondd, van-e ott haza még

s Q t r W k II. évfolyam 5.szám

KÜ RTÖS Közéleti havilap

Mondd, van-e ott haza még... Beköszöntött a tavasz, új csillagok gyúltak Európa egén és zászlaján. Furcsa volt látni, érzékelni, közel negyvenévesen, hogy ezt a zászlót már nem azok a „fényes szelek” fújják, mint gyermekkoromban. Nagyot fordult a világ, a magyar nemzet történelmében is egy új fejezet kezdõdött. Gondolataimban végigfutok ezen a történelmen, mert Európába sem felejteni megyünk, hanem álmainkat megvalósítani. Elõtûnik a könyvek mélyérõl eredetmondánk, Emese álma a megálmodott hazáról, a méhébõl megeredt sebes patakról, Elõd fiáról, Álmosról, egy sokat vándorolt, sokat szenvedett nemzetrõl, mely eljutott az „értõl az óceánig”. Elgondolom, ahogyan Árpád apánk gyönyörû fehér lován elõször pillantja meg a Kárpát-medencét, hogy bevezesse büszke nemzetét egy megálmodott hazába. Õrhelyeket építettünk az új országunk határain, õrtüzeket gyújtottunk bércein, hogy bevilágítsuk azt a földet, melyet vérünkkel öntöztünk, tápláltunk. Megtartottuk szokásainkat, õskeresztényekbõl lettünk újkeresztényekké államalapító királyunk, Szent István által. Közben századok jöttek - mentek, népek tûntek el, és éledtek a semmibõl. Mi maradtunk, s maradunk. Életünk minden napja megannyi elmúlás, s minden új napja megannyi újjászületés. Megtanultunk gyûlölni és szeretni is, harcolni és megbékélni. Csak önmagunkkal nem békélhetünk, nem csitulnak lelkünk viharai, forrong a szittya-vér ereinkben. Nyelvünk, mint a csiszolatlan gyémánt tündököl, s nyílik az édesanyák szívén és ajkán. Van tehát hazánk, szülõföldünk, otthonunk. Európaiak is úgy lettünk, hogy soha nem is voltunk mások, hogy soha nem is akartunk mások lenni. Hiszem, hogy az új nem az elmúlást hozza, hogy a bérceken még sokáig „Szent István látta tüzek parázslanak, Mátyás felhõi gomolyognak, budai paripák fújnak, holtakért gyertyák gyúlnak”, hiszem, hogy nem kell elhagynunk az õsi fészket, s mint tavasszal a fecskék ha visszatérnek, sárból és vízbõl is teremtünk új életet, építünk hazát s házat, egy helyet, mely a világ egyetlen darabjaként egyedül a miénk, mert itt vagyunk otthon. Itt vannak a gyermekkor emlékei, bokrok és fák, folyók s tavak, füvek és virágok, megálmodott és elveszett apró világok. S ha kérdik, van-e ott haza még, hát büszkén feleld: „ á l l a z é n h a z á m m á r, v é d õ b b e n m i n d e n m a g a s s á g n á l . “ Hrubík Béla

2004. május

Ára 10,- korona

VITÉZ BODOR ALADÁR:

Édesanyám

Kinek szeme ragyogott fönn Bölcsõm felett égi fényben? Kinek hangja védett, kísért Át a sötétségen? Csókjával ki ébresztette Szívemet mint tavaszi fán A rügyet a nap melegje, Édesanyám, édesanyám.

Ki vezette elsõ léptem? Ki csókolta elsõ könnyem? Kinek szeme kísért messze Iskolába télidõben? Kezemet ki melengette? Ingecskémet ki varrta rám? Ki csent cukrot kis zsebembe? Édesanyám, édesanyám!

S most, hogy járok idegenben, Kinek szíve jár itt velem, Rám könnyez az esõcseppben, Rám sóhajt a falevelen, Megcsókol a fáradt éjben, Melegít a hideg tanyán, Megbocsát, ha rosszul éltem... Édesanyám, édesanyám!

Beteg ágyam õrizõje Ki volt lázas éjszakákon? Ki hajolt rám mosolyogva, Hogy szíve csak titkon fájjon? Két kezemet összefogva S puha karját fonva alám, Ki tanított „Isten” szóra? Édesanyám, édesanyám!

Kinek neve legyen egykor Legutolsó szó a számon? Kinek képe boruljon rám Lecsukódó szempillámon? Isten elé majd ki visz el Síron túl is vigyázva rám Hétfájdalmú Mária-szívvel?... Édesanyám, édesanyám!

SZÜLÕFÖLD! EGY DARAB HAZA, MIT A SZÍVEDBE REJTHETSZ „A nemzeti egység gondolata megérintette az emberek szívét, és meghozza majd az eredményét itt, a Felvidéken és Magyarországon is, és meg fogja hozni az Európai Unió parlamentjében is, ahol magyar nyelven, hamarosan közösen léphetünk majd fel az Önök által választott magyar képviselõk, meg az anyaországban választott magyar képviselõk. Kicsit másképpen, mint ahogyan azt a szüleink meg az elõdeink több mint nyolcvan esztendõn keresztül gondolták, de mégiscsak eljön a pillanat, hogy ugyanabba a parlamentbe, ugyanabba az országházba fogunk képviselõket választani, és együtt fogunk majd dolgozni anyaországi és határon túl rekedt magyarok. Higgyünk hát önmagunk erejében, s abban, hogy amire képesek voltunk a múltban, újra képesek leszünk a jövõben is. Erre készüljenek fel. Isten áldja minden sorstársamat, legyenek erõsek és kitartóak." Orbán Viktor

Közigazgatás

2 Kürtös

2004. m á j u s

A Nagykürtösi Körzeti Hivatal A január elsejével életbe lépett államigazgatási reform legfõbb jellemzõje, hogy a volt járási hivatalok szakosztályai önálló hivatalokként mûködnek. Az egyes szakosztályok a saját szakminisztériumaik igazgatása alá esnek. Ezenkívül fontos változás, hogy a körzeti hivatalok nem önálló jogi személyek, ezzel csak a kerület hivatalok rendekeznek (a mi esetünkben Besztercebánya). Ez a változás a polgárt nem annyira érinti, mivel a határozathozatalok a körzeti hivatalok döntéskörébe tartoznak. Csupán a hivatal belsõ mûködése szempontjából van nagyobb jelentõsége, hogy nincs önálló jogalanyiságuk a körzeti hivataloknak. A körzeti hivatal négy osztályra tagozódik. Az általános belügyi osztály a kihágásokkal, a választások lebonyolításával, anyakönyvi hivatalok ellenõrzésével, az állampolgárságot igazoló okmány kérvényének továbbításával foglalkozik. A kihágások kapcsán szeretném megjegyezni,

hogy anyagi szempontból a kihágás elkerülése a legolcsóbb megoldás, de a tárgyalás nélküli rendezés is olcsóbb, mivel nem járulnak hozzá a tárgyalás költségei. A válságkezelõ szakosztály valójában a polgári védelmi szakosztály új elnevezése. A polgárnak jobb, ha velük nem is találkozik, mivel õk rendkívüli esetekben (katasztrófák) lépnek akcióba. Ezenkívül õk biztosítják az újoncok besorozását, és az iskolákban a polgári védelem eszközei helyes használatának bemutatását a diákoknak. A harmadik szakosztály a legkisebb, a vállalkozói engedélyek bejegyzését és a vállalkozók ellenõrzését végzi. A negyedik, az ágazati és belsõ ellátó osztály valójában a többi szakosztálynak biztosítja a mûködéséhez szükséges feltételeket, az informatikai hátteret, anyagbeszerzést, szállítást, számlázást, az épület karbantartását, és a kötelezõ autóbiztosítást nem befizetõk szankcionálását.

Az év elejétõl a hivatal lebonyolított két választást (elnök és népszavazás). Április utolsó hetében a munkaügyi és a körzeti hivatal épületet cseréltek. A többséget talán a munkaügyi, szociális és családügyi hivatal költözése érinti, amely május 3-tól a Madách utca 2 alatt található (a volt járási hivatal épülete). A körzeti hivatal május 3-tól a posta mellett az A. H. Skultéty tér 11 alatt mûködik. Ügyfélfogadás: Hétfõ: 7.30 - 15.30 Kedd: 7.30 - 15.30 Szerda: 7.30 - 17.00 Csütörtök: 7.30 - 15.30 Péntek: 7.30 - 14.00 Tehát a hét minden napján a polgárok rendelkezésére áll. A hivatal költöztetésekor nyújtott segítségért külön köszönet illeti a lukanényei, a csábi, az ipolynyéki, az inámi és az ipolybalogi községi hivatalt. Balázs Péter, RNDr.

A Besztercebányai Megyei Önkormányzat (BBMÖ) A BBMÖ egy a nyolc megyei önkormányzat közül Szlovákia területén, létét a SZNT 302/2001 számú törvénye határozza meg. A 2003-as évben a BBMÖ biztosította az alapfeledatokat a törvény által meghatározott területein, legfõképpen a megye szociális, gazdasági és kulturális fellendülését elõsegítõ program keretén belül. Alapított, létesített, összevont, ellenõrizte saját költségvetési és járulékos szerveit. A 2003-as évben a BBMÖ 197 szervezetének biztosított pénzügyi feltételeket (amelyeknél a BBMÖ a létrehozó), ebbõl 47 szervezet szociális gondoskodást biztosít, 21 kulturális szolgáltatás, 9 egészségügyi intézmény, 120 középiskola és iskolai intézmény. Ezenkívül a BBMÖ anyagi támogatásban részesít (a Pénzügyminisztérium rendeletei alapján) 4 autóbuszközlekedési vállalatot és vállalkozást, 6 egyházi iskolát, 7 magániskolát, 52 nem állami szociális intézményt. A BBMÖ a 2003-as évben a saját bevételébõl származó juttatásban részesített több programot és eseményt, amelyek közérdeklõdésre tarthattak számot a BBMÖ területén. RÉGIÓFEJLESZTÉS: A BBMÖ nagyon fontos részlege. Küzremûködött Szlovákia nemzeti fejlõdési tervének kidolgozásában. A 2003-as év végén belépett az európai régiók közösségébe. Az egyes minisztériumokkal együttmûködve részt vett azon programdokumentumok elkészítésében, amelyek az EU struktruális alapjaiból való anyagi juttatásokat közvetítik. A BBMÖ számtalan tervezetet nyújtott be a PHARE EU-s alapja felé a megye részére. A régiófejlesztési részleg törekvéseit egy alapdokumentum tartalmazza, mégpedig a BBMÖ szociális, gazdasági és kulturális fejlõdésének tervezete. Minden további fejlesztési anyag ehhez igazodik. KÖZÚT: A 2003-as évben is a megye területén az autóbusz-közlekedést és szolgáltatást 4 cég biztosította

szerzõdések alapján. Ez a részleg a menetrendek összeállításával foglalkozik. A 2004.1.1-jétõl a II. és III. osztályú utak is átkerültek a megyei önkormányzatokhoz. A Nagykürtösi járásban a II. osztályú utaink hossza kb. 99 km, III. osztályú utaink viszont 232,8 km tesznek ki. (Itt említhetjük meg, hogy I. osztályú utunk a járásban mindössze 44 km van.) Újdonságként megemlíteném, hogy 2004.2.1-jétõl a Regionális Útkarbantartó Vállalat élére ing. Ján Mazan került. EGÉSZSÉGÜGY: 2003.1.1-jétõl a BBMÖ-hoz tartoznak az alábbi egészségügyi intézmények: Kórház és poliklinika II. típusa: Zólyom, Losonc, Rimaszombat, Žiar nad Hronom. Poliklinika: Besztercebánya, Detva, Fülek, Poltár és Tornalja. Ezen intézmények 1601 ággyal állnak a betegek rendelkezésére. Sajnos vagy hála istennek, a Nagykürtösi kórház nem tartozik a megyéhez. KUTURÁLIS SZOLGÁLTATÁS: a BBMÖ a 2003-as évben 21 kulturális szervezetet tartott fenn: 5 múzeumot, 1 galériát /ezeket szakmailag és pénzügyileg is támogatta/, valamint 5 mûvelõdési központ és 3 színház is tartozik a megyéhez. MÛVELÕDÉS: 120 középiskola és alapfokú iskolai intézmény tartozik a megyéhez. A 2003/2004-es iskolai évben 36 205 diák tanult ezekben az intézményekben. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS: a megyei önkormányzat fennhatósága alá tartozik: 26 nyugdíjasotthon, 16 szociális otthon, 1 intézményes gondozási szolgáltatás, 1 intézmény védett lakásként, 5 menedékotthon, 1 gondozási szolgáltatást nyújtó állomás, 1 otthon magányos (egyedülálló) szülõk részére. Az alábbi intézmények 3 113 polgárt láttak el a 2003-as évben. A megye területén az önkormányzat 39 faluban és településen nyújtott gondozási támogatást (a kerületi hivatalon keresztül). Molnár Katalin

2004. m á j u s

Gazdaság

Kürtös 3

A MEZÕGAZDASÁG ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR FELADATA 2004-2006 KÖZÖTT Országunk az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. EU-s csatlakozásunk rendkívüli lehetõséget kínál további fejlõdésünk szempontjából, beleértve a mezõgazdaságot és élelmiszeripart. Elõzõ számunkban Cseri Gábor mérnök Agrártámogatás 2004 c, cikkében részletesen foglalkozott a támogatások kifizetésének lehetõségeivel és feltételeivel. A mostani és a következõ számban kivonatosan közöljük az SZK agrárpolitikájának középtávú koncepcióját, fõleg a kistermelõk szempontjából.

A Mezõgazdasági Kifizetõ Ügynökség (PPA)

A Mezõgazdasági Kifizetõ Ügynökségrõl szóló törvény 2003. december 1-jén lépett hatályba. A Mezõgazdasági Kifizetõ Ügynökség az állami költségvetéshez az SZK Földmûvelésügyi Minisztériumának költségvetése révén kötõdõ költségvetési szervezet. Az egyes támogatási eszközök igénybevételével kapcsolatos feladatokat, valamint az igénylõkkel való állandó kapcsolattartást a PPA regionális munkahelyei végzik. A Mezõgazdasági Kifizetõ Ügynökség adminisztrálja majd: - a közvetlen kifizetéseket; - a piaci intézkedéseket; - a cukortermelési illetéket; - a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Terv és az Ágazati Operatív Program keretében meghozott intézkedéseket; - a SAPARD-program befejezését 2004-ben és 2005-ben; - az állami támogatásokat - nemzeti támogatási rendszerekbõl. Az említett intézkedések keretében a PPA pénzügyi forrásokat fog folyósítani (támogatások formájában) azoknak a természetes és jogi személyeknek, akik a mezõgazdasági termelésben, az erdõgazdálkodásban és az élelmiszertermelésben tevékenykednek, valamint a településeknek és társulásaiknak stb. Az állami tulajdonban levõ földek magánosításáról és az ismeretlen tulajdonjogú földekrõl szóló döntés meghozatala Az 503/2003-as számú, földvisszaigénylésekrõl szóló törvény a 2004-es esztendõ idõtartamára ismét lehetõvé teszi a termõföldek visszaigénylését. Az eredeti tulajdonjogi viszonyok megállapítása és a restitúciós igények érvényesítési határidejének lejárta (2006) után az ismeretlen (azonosítatlan) tulajdonjogú parcellák tulajdonjoga az államra száll át. Az állam azokat a területeket, amelyekre nem lesz szüksége az össztársadalmi szempontból fontos objektumok és infrastrukturális beruházások megvalósításához, a községek tulajdonába utalja át. A községek ezeket a parcellákat a termõföldön gazdálkodó jogi vagy természetes személyeknek kínálják fel, akik azokat továbbra is mezõgazdasági célokra fogják kihasználni. A MEZÕGAZDASÁG TÁMOGATÁSA A 2004-2006 KÖZÖTTI IDÕSZAKBAN Az EU-ba való belépésünk után nemzeti érdekeink érvényesítésére alapvetõen két területen lesz lehetõség. Elsõsorban a Közösség döntéshozó szerveiben való tevékenységünk által, amelyek a Közös Agrárpolitika szabályainak további változásait, illetve a jelenlegi szabályok megvalósítását érintik. Másodsorban lehetõség nyílik saját mezõgazdasági politikánk megvalósítására többek között a következõ területeken: - a közvetlen kifizetések néhány paraméterének módosításával; - a nemzeti támogatások kihasználásával; - a piac támogatásával a Közös Agrárpolitika piaci rendtartási rendszerének keretében (intervenciós felvásárlások, exporttámogatások, raktározási támogatások stb.). Közvetlen kifizetések, amelyeket az egységes területalapú kifizetések váltják fel Az egységes területalapú kifizetés olyan támogatás,

amelyet 2004-tõl azoknak a kérvényezõknek folyósítanak, akik egy meghatározott minimális nagyságú mezõgazdasági földterületet mûvelnek. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a termelõ a területet jó mezõgazdasági állapotban tartsa. Nem feltétel a termelés. A jó mezõgazdasági állapot minõsítés kritériumait a Földmûvelésügyi Minisztérium rendeletben fogja meghatározni az Európai Bizottság keretszabályai alapján. Az egységes területalapú kifizetéseket Szlovákiában a kérvényezõknek három tételben folyósítják: I. tétel - a mûvelt (használt) mezõgazdasági földterület után járó kifizetés. II. tétel - a szántóföldi növényekkel bevetett mezõgazdasági szántóterület után járó kifizetés, a burgonyát, a cukorrépát és a zöldséget kivéve. Ezt a kifizetést 20042006-ban folyósítják a jogosult szántóterület nagyságára. Ezenkívül külön szabályozzák majd a dohány és a komló termesztését. E kifizetések forrásait a nemzeti kiegészítõ támogatások biztosítják. III.tétel - a szarvasmarhák, a juhok és kecskék tenyésztésének támogatására szánt kifizetések. Ennek forrásai szintén a nemzeti kiegészítõ támogatások. Nemzeti támogatások (állami segítség) Szlovákia a mezõgazdasági és élelmiszeripari ágazatban többek közt a következõ nemzeti támogatások folyósítását tartja fontosnak: - beruházások a reprodukciós központokba; - rövidlejáratú hitelek a mezõgazdaságban; - segítség a biztosítási díjak fizetésében; - károk következményeinek ellensúlyozása (kompenzálása); - az erdõalap bõvítése; - az öntözõvíz és az öntözésre felhasznált energia árának a támogatása. AGROENVIRONMENTÁLIS TÁMOGATÁS Az intézkedés célja, hogy a környezet védelmére és javítására szolgáló mezõgazdasági termelési eljárásokat vezessen be. 1. Az erózió elleni védekezés a szõlõültetvényeben 2. Erózió elleni védelem a gyümölcsösökben 3. A szántóföld füvesítése 4. A veszélyeztetett állatfajok tenyésztése és fenntartása 5. Ökológiai mezõgazdaság A támogatás feltételei: - a kérvényezõnek szerepelnie kell a Központi Mezõgazdasági Ellenõrzõ és Minõségvizsgáló (ÚKSÚP) Intézet által vezetett, ökológiai termelõket tartalmazó nyilvántartásában; - szerves trágyákkal, zöldtrágyázással stb. való trágyázás; - növényvédelem -biológiai készítmények és mechanikus módszerek által; - a talaj leterheltségének betartása a megszabott számosállategység alapján; - az ökológiai és a hagyományos gazdálkodás különálló vezetése; - az üledékek alkalmazásáról való lemondás; - a kötelezõ nyilvántartások vezetése. Támogatható tevékenységek: A termelõk értékesítõ szervezeteinek létrehozása és azok tevékenysége, amennyiben ezen szervezetek tagjai az SZK területén mezõgazdasági termeléssel foglalkozó, természetes vagy jogi személyek, s a következõ termékeket állítják elõ: tej, vágómarha, vágósertés, baromfi és tojás, juhok, kecskék, méhtermékek, zöldség és gyümölcs, burgonya, cukorrépa, gabonafélék, olajosok és hüvelyesek, dohány, komló, gyógynövények, aromatikus és fûszernövények.

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Terv teljes terjedelemben a www.mpsr.sk címen olvasható. Jelenleg is folynak azonban a tárgyalások az Európai Bizottság képviselõivel a SZK Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Tervének végsõ hangzásáról, ezért az itt leírt feltételek csupán informatív jellegûek. Összeállította Balogh Gábor

4 Kürtös

2004. m á j u s

Kistérség

Mit jelképez az EU-s lobogó?

Az Európai Közösség brüsszeli székháza elõtt 1986. május 29-én vonták fel elsõ alkalommal az Európai Unió csillagos zászlaját, és az Unió „himnuszaként“ felhangzott Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája. A tizenkét arany csillag - sötétkék háttéren az EU jól ismert zászlaja. Története visszanyúlik a II.világháború idõszakába. Paul Levi, a zsidó származású belga, a vészkorszak idején fogadalmat tett: ha túléli a háború borzalmait és a nácik uralmát, akkor áttér a katolikus hitre. Túlélte, és Lévi megtartotta ígéretét. Az 1949-ben Londonban létrehozott Európa Tanács kulturális bizottságának vezetõje lett. Egy alkalommal Paul Levi egy csillagkoronával díszített Szûz Mária-szobor mellett haladt el. Felpillantott, és látta, hogy a csillagok arany színben ragyognak a kék égen. Levi azonnal felkereste az ET akkori fõtitkárát, és a kék háttérbõl kiemelkedõ 12 aranycsillagot ajánlotta az Európa Tanács zászlajának. Ajánlatát elfogadták. A tizenkettes szám bibliai értelmezése, ha nem is kifejezetten, de felsejlik az EU arany csillagos, kék hátterû zászlaján, jelezve a keresztény gyökerû Európa szellemi, lelki és kulturális egységét. -klim-

Ipolybalog - Budakeszi kézfogása Ipolybalogon az Európai Unióhoz történõ csatlakozás alkalmából az ünnepségek, illetve az azokon való részvétel már április 30-án megkezdõdtek. A Szlovákgyarmaton megtartott regionális ünnepségeken 5 tagú küldöttség vett részt, népviseletben, üdvözlõ szalagokkal, propagációs anyaggal, faluzászlóval és egy kis kínálgatnivalóval. Még aznap a falu önkormányzatának négytagú küldöttsége utazott Budakeszire, Ipolybalog jövõbeni testvérvárosába, a történelmi pillanat közös megünneplésére, a házigazdák többi testvérvárosával együtt. A helyi kórusok, zenekarok és kultrúrcsoportok, valamint a Székelykör fellépésein kívül megismerkedtek Budakeszi nevezetességeivel, a repülõnapnak köszönhetõen a magasból is. A táguló határok keretében felvették a kapcsolatot a Budapesti Székelykörrel is a kölcsönös programok és táborozások szervezése érdekében. Május 2-án, vasárnap délután szakadó esõ késleltette az EU-csatlakozás alkalmából szervezett szabadtéri szórakoztató mûsor kezdetét az ipolybalogi sportpályán. Mozgóárusok által használatos nyitott sátor alatt elkészített pódium állt a szereplõk rendelkezésére, míg a nézõk a fedett lelátóról követték figyelemmel a programot. Balogh Gábor polgármester ünnepi megnyitója után Balázs Péter, a Nagykürtösi Körzeti Hivatal elöljárója tartott rövid ünnepi beszédet, majd Básty Tímea, a helyi Ipolyi Arnold Magyar Tannyelvû Alapiskola végzõs növendéke mély átéléssel

adta elõ Wass Albert Nagypénteki sirató c. költeményét. A színes szórakoztató mûsorban elsõként a lukanényei citerások mutatkoztak be, õket a nagycsalomjai Sisa Pista citerazenekar és Rozmaring aszszonykórus követte a „színpadon”, Koncz Bianka, a helyi iskola tanulója egy szép elbeszéléssel, Básty Tímea pedig ezúttal énekesként bûvölte el a közönséget. Az ipolykeszi Gyöngyvirág asszonykórus dalcsokra és a balogi iskola 4. osztályos tanulóinak néptánca szintén megérdemelte a tapsot. Az esõs idõ miatt a tervezettnél rövidebbre sikeredett mûsort az ipolybalogi Szent Korona Kórus színvonalas összeállítása zárta, ezt megelõzõen Balogh Gábor polgármester okleveleket adott át a község társadalmi, kulturális és sportéletében elismerésre érdemes tevékenységet végzett személyeknek, vállalkozóknak és szervezeteknek. A kultúrmûsort követõen került sor a sportversenyre, ahol két csapat mérte össze tudását – a Nõszövetség és a Szent Korona Kórus csapata. A szép számban megjelent közönség igen jól szórakozott a játékos sportvetélkedõn, nemkülönben a csapattagok. Bodzsár Gyula szellemes konferálása tette még színesebbé, emlékezetesebbé a szórakoztató rendezvényt. A nap záróeseménye a tábortûz volt, melyet az uniós himnusz zenéjének kíséretében gyújtottak meg ünnepélyes keretek között. (Bár)

Uniós vonatozás Április 29-én talán nem hagyományos módon ünnepeltük meg EU-s csatlakozásunkat. Az ötlet valamikor valahol a hidakkal kapcsolatos összejövetelen született. A magyar küldöttség - Urbán Árpád parlamenti képviselõvel és több polgármesterrel az élén - a közéleti személyiségek, a sajtó és média képviselõi jelenlétében kinyilvánították kérésüket vagy követelésüket az IpolyságDrégelypalánk vasút újraépítésével kapcsolatban. A társaság autóbusszal (Ipolyságon csatlakoztak a szlovákiai Ipoly menti települések polgármesterei és további résztvevõk) átutazott Drégelypalánkra, a határátkelõhelyen a szokásukhoz híven „jártak el” a vámosok, fittyet hányva, hogy két nap múlva EU-s tagok leszünk. Drégelypalánkon egy modern új vonatszerelvény várta az utazni vágyókat. Balassagyarmaton újabb társaság szállt fel, és az ünneplõ tömeg Hugyagon, Õrhalomban, Szécsényben is köszöntõvel kedveskedett a vonatozóknak. Ipolytarnócra érkezve kb. 12 órakor a társaság mintegy 80 fõre „duzzadt”. A másik vonat Losoncról 11 órakor indult fedélzetén Berényi Józseffel a külügyminisztérium államtitkárával valamint a losonci és nagykürtösi megyei képviselõkkel és az Ipoly mente polgármestereivel Bussától Losoncig. Losoncon is nagy feltûnést keltett

az EU-s színekkel feldíszített STADLER 840-es szerelvény. Rapon és Kalondán keresztülzakatolva is nagy ünneplõ sereg fogadott minket. Eljutottunk a kalondai határátkelõre, ahol a sajtó és média képviselõi kérdéseitõl felbuzdulva indultunk el Ipolytarnócra. A nagy tömeg láttán az ember elgondolkodott: látotte ez a kis vasútállomás már ilyen tömeget? Ipolytarnócról elindultunk a határátkelõ felé az ottani polgármesterrel az élen. Átlépve a zöldhatárt, a határátkelõ helyén Berényi József két nyelven köszöntötte és üdvözölte a tömeget, és elmondta, történelmet írunk, és mi már „megtettük” az elsõ lépéseket. Mindenki meghatódva fogadta, amikor az ipolytarnóci Vincze atya megáldotta a vonatokat, és megáldott minket, mint „új utasokat” az EU-ban. Mivel a két szerelvényt fizikailag összekapcsolni képtelenség volt, így a két társaság együtt, egy vonatban utazott tovább Losoncra. Ott az Orava Étteremben lehetett nagyon jót enni és inni, közben kultúrmûsort hallgatni. Köszönet ezért a losonci és nagykürtösi megyei képviselõknek. Lehetett nagyokat beszélgetni múltról, jövõrõl, vasútról, közútról. Egy igaz, mindenkinek nagyon tetszett, hogy a több mint 100 éve megépített vasúton is milyen jó utazni egy modern vonaton, bizakodva az EU-ba vezetõ úton. Molnár Katalin

Beléptünk az EU-ba Elmúltak a csatlakozási ünnepségek, beléptünk az Európai Unióba. Kétségtelenül történelmi jelentõségû esemény, hogy csatlakoztunk a fejlett és jóléti európai államok nagy családjához. Téved, aki úgy gondolta, hogy egyik napról a másikra tapasztalni fogjuk a csatlakozással járó és remélt pozitív változások jeleit. Az EU-ba lépésünkkel ugyan még nem érkezett el az ígéret földje, Kánaán, ám úgy vélem, minden nappal, minden hónappal és minden évvel növekednek esélyeink és lehetõségeink a jóléti társadalom kiépítésére, megvalósítására nálunk, Szlovákiában is. Persze jócskán vannak bennünk kételyek és megválaszolatlan kérdések is. Na, de ne legyünk peszszimisták, mert ugye borulátó ember az, akinek mindig igaza van, de soha sincs öröme. A lényeg, hogy beléptünk az EUba. Hogy elõbb-utóbb jó lesz az Unióban, azt tudom, de hogy addig mi lesz, azt nem tudom. BGy

2004. m á j u s

Kürtös 5

Kistérség

Lakossági fórumok a Nagykürtösi járásban 2004. május 15. Szakmai fórumok - 15.00 Gazdasági és mezõgazdasági fórum - Lukanénye, mûvelõdési ház. Vendégek: Simon Zsolt, Harna István, Lukács Zsolt, Pomothy László, Hamerlik Richárd, Lõrincz Mária. Oktatási és kulturális fórum - Ipolynyék, mûvelõdési ház. Vendégek: Szigeti László, Bárdos Gyula, Duray Miklós, Dolník Erzsébet. Környezetvédelmi fórum - Csáb, Motorest. Vendégek: Miklós László, Köteles László. EU-csatlakozási fórum – Bussa, mûvelõdési ház. Vendégek: Csáky Pál, Bauer Edit, Berényi József, Duka Zólyomi Árpád.

Tervezett lakossági fórumok - 18.00 Apátújfalu, Bussa, Csáb, Ipolybalog, Ipolyhidvég, Ipolynyék,

mûvelõdési ház. Vendégek: Harna István. mûvelõdési ház. Vendég: A.Nagy László. helyi iskola. Vendég: Miklós László helyi iskola. Vendégek: Dolník Erzsébet, Farkas Iván. kultúrház. Vendégek: Szigeti László, Ladányi Lajos. mûvelõdési ház. Vendégek: Bárdos Gyula, Berényi József, Hamerlik Richárd. Ipolykér, kultúrház. Vendégek: Lukács Zsolt, Sárközy Klára. Inám, kultúrház. Vendég: Simon Zsolt. Kõkeszi, kultúrház. Vendégek: Bauer Edit. Kóvár, kultúrház. Vendégek: Köteles László, Pomothy László. Kelenye, kultúrház. Vendégek: Gál Gábor, Komlóssy Zsolt. Lukanénye, mûvelõdési ház. Vendégek: Duka Zólyomi Árpád, Bastrnák Tibor. Nagycsalomja, kultúrház. Vendég: Csáky Pál. Óvár, kultúrház. Vendég: Duray Miklós. Szécsénykovácsi, kultúrház. Vendég: Pásztor István.

Május 1. Bussán és környékén Meghívásnak eleget téve indultunk el Szécsénybe, ahol mindenféle jóval vártak. Jó szóval és papsipkával, kézmûves-kiállítással, hõlégballonnal. Talán nekünk is így kellett volna ünnepelni: földön, vizen és levegõben. Mivel Kalondán, a határátkelõn találkoznunk kellett Serfõzõ András parlamenti képviselõvel, sietve indultunk el Szécsénybõl, de megígértük, hogy a tûzijátékot majd mi is megnézzük Bussán. Kalondán a faluban megnéztük a tájházat, ettünk túróslepényt, ittunk pálinkát, megcsodáltuk a májusfát és elbúcsúztunk. A rárósi hídfõ helyén nagy csoport várt ránk. Bystriansky úr, Alsósztregova polgármestere elmondta ünnepi beszédét, majd a sztregovai folklórcsoport vidám tánca után a vendéglátók sok-sok jóval kínálták a csoport tagjait. Bussára érkezve népes csoport várta a vendégeket. A híd helyére került itt is a májfa (ahogy Bussán hívják). A bussai folklórcsoport és a sztregovaiak programja után a polgármester majd az alpolgármester szólt az ünneplõkhöz. Elmondták, hogy a híd, mely két nemzetet, két országot köt össze, milyen fontos. Nagy taps követte beszédüket. Kicsit felgyorsított léptekkel haladtunk az Ipoly-partra, ott meglepõen nagy tömeg fogadott minket. Az optimisták szerint 1000 fõ, a pesszimisták szerint 600 ember volt jelen. Bussai létemre én még ennyi bussait nem láttam együtt. A polgármester és az alpolgármester beszéde után következett a kultúrmûsor. Fellépett a sztregovai folklórcsoport, a bussai nõi éneklõcsoport, a bussai Konvalinka csoport, a hazai lánycsoport, Ocsko Aladár szólóénekes. A legnagyobb sikert a bussai fiúk aratták, akik saját készítésû dobokkal álltak a színpadra. A rendezvény díszvendégei között volt Dr. Serfõzõ András a magyar parlament képviselõje, Hamerlik Rihard parlamenti képviselõnk, a regionális sajtó képviselõi, a szomszéd falu és a környék polgármesterei, a szécsényi FIDESZ delegációja (akik kedves ajándékokat osztogattak a gyerekeknek és felnõtteknek egyaránt), Balázs Péter körzeti elöljárónk és kedves felesége valamint még sokan mások. A hangulat fantasztikus volt, amikor az ég egyszer-kétszer megdörrent, és sûrû esõ zúdult Bussára. Ez azonban sokaknak nem számított, õk tovább ropták a táncot. Bencze Alfréd, akinek a zenét köszönhettük, lejátszotta az Ének az esõben c. szerzeményt, amely nagyon aktuális volt. Hát így ünnepeltük meg Bussán és környékén az EU-s belépést. Szeretném, ha az ünnepségek elmúltával az EU nem csalódna Szlovákiában, és Szlovákia sem csalódna az EU-ban. Molnár Katalin

Ráérzés A határban fakereszt a lomb hûvösében, nem messzi szorosan egymás mellé épült régi pincék, borházak, az egyszerû ember által épített emlékei a múltnak, amikor még egyik a másiknál nem akart több lenni, távolabb modernebb falukép, messzirõl nézve a házak összemosódva, összebújva összekötött sorsú emberek életmûveit mintázzák. A Felvidék, a történelem folyamán oly sokszor vihartépte vidék, újabb változásokat él meg. Mint annyiszor, ez az út sem lesz könnyen járható, bár célirányos és egyenes, de igencsak meredek. Európaiságról beszélünk, egy új életvitelrõl, amit szeretnénk elérni. Európai emberképrõl és életképrõl ábrándozunk, megfeledkezve arról, hogy európaiak vagyunk-voltunk mindig is, õseink formálták történelmét, így vagy úgy mindig is lemaradozva a megterített asztal mellõl. Most biztatnak: régiófejlesztést várhatunk, szabad munkaerõ-vándorlásra hívják fel figyelmünket, a bérek felzárkózására, a külföldön tanulás lehetõségére, a szociális szféra megerõsödésére, biztonságra - de ne áltassuk magunkat! Ugyanúgy óva intenek az elbizakodottságtól, hiszen sokan közülünk nem fogják élvezni továbbra sem a nyugati jólét áldásos hatását egy ideig, szürke hétköznapjaink talán továbbra is szürkék maradnak, hacsak nem válnak szürkébbekké. Sokan nem a gízai piramisok árnyékában fognak hûsölni, vagy vakációzni a Seychelle-szigeteken, vagy „urambocsᓠhazai gyógyvizeink közelében, netán a Tátra-hegyvidék lejtõin síelni. Viszont van reményünk és célunk - habár távolabbi is - egy nagyobb, jobban mûködõ közösségben, alkotó államként felzárkózva, immár egyenjogúan kezelt társként, a bizonyítás lehetõségével kezünkben, a mindig is csodált „nyugat“ majmolása nélkül, identitásunkat megõrizve európai polgárként élni, vagy legalábbis megpróbálni leélni életünket. Sokminden motiválhat ebben bennünket, de sokminden vissza is tarthat: az egyik oldalon a már említett boldogulás, szebb élet reménye, a másikon (mellesleg teljesen érthetõen) a még mindig sok kétséggel küzdõ, tétovázó ember, és nem kevés újgazdag, rugalmatlan vállalkozó, munkaadók hada és hamis prédikátoraik, prófétáik tömege, hogy a bürokráciáról ne is beszéljünk. Új szavak hiányoznak szókincsünkbõl, és ezek bár idegenek, meg kell értenünk, és meg kell tanulnunk alkalmazni õket ahhoz, hogy „európaibb“ embertársainkhoz egyenrangú partnerként zárkózhassunk fel az élet minden területén: legyen az munka, üzlet, jog, kereskedelem vagy kultúra. Természetesen vannak kifejezések, amelyek idáig is ismertek, hangoztatottak voltak, csak az épp aktuális politikai vezetés másképp értelmezte õket: tolerancia, globális, szolidáris, fanatikus, klerikális, cenzúra. Apropó, cenzúra! Szükség van rá igenis, hogy mint szûrõ védjen bennünket bizonyos kellemetlen behatásoktól. Természetesen mi magunk legyünk a cenzúrázók, mi szabjuk meg mit fogadunk be az irdatlan mennyiségû információból. A most megnyíló lehetõségek - már nem annyira kiélezett feltételek mellett - mindannyiunk számára elérhetõk lesznek. „Sok még a bukkanó az úton, amelyen indulunk, nagy a személyi felelõsség is. Mindannyiunkra sok feladat hárul, de megoldhatók talán már meglepõen rövid idõn belül is. Érvényesülésünkhöz elõször is el kell hagynunk az önös tényezõket, a kicsinyességet, kishitûséget, mert ez mindig falakat emel körénk, bizonytalanságot szül. Lapot osztottak nekünk, rajtunk múlik, hogyan használjuk fel azt. Elfogadjuk-e a szabályokat és beszállunk, vagy kimaradunk belõle. Csak magunkat biztathatjuk, buzdíthatjuk reménykedve és erõt merítve a jó példákból, okulva a múlton, egyenes derékkal kikeveredve a sokszor megalázó, sikertelen, fájó helyzetekbõl, mi is példát mutatva egy eljövendõ, bizalommal teli újabb generációnak. Bárki bárhogyan vélekedik is tagadhatatlan, hogy megcsapott bennünket a változás szele. Ez a szél jó irányból fúj, és hogy bontunk-e vitorlát, csak rajtunk múlik. Torma Vilmos, Ipolynyék

6 Kürtös

Kistérség

2004. m á j u s

Messze még a túlsó part, avagy adjátok vissza a hidaimat Ipolyvarbó-Õrhalom, Balassagyarmat Lapunk áprilisi számában „kikaróztuk“ hõn szeretett járásunk keleti határát, és hogy folytathassuk sorozatunkat, most a palóc népmesékbõl ismert hétmérföldes csizmával visszalépünk az egykori Nógrád vármegye nyugati kapujához közelítõ Ipolyvarbóra. Ipolyvarbó, az anyaországi Õrhalommal szemben „szép fekvésû magyar falu” - mint azt megírta róla egykoron Fényes Elek monográfiájában. A falu elsõ írásos említése1327-bõl való. A község birtokosai a Varbóyak, Losonczyak és a Forgáchok az évszázadok során váltogatták egymást. A XVIII. század végén a Szentiványiak egyik ága vetette meg itt a lábát. Az Ipoly közvetlenül a kertek alatt folyik, és néha úgy tûnhet, hogy elég lenne egy hosszabb palló is, hogy átíveljék a folyót, de ez csak a látszat, mert ahogyan Krúdy Gyula is leírta hajdanán: „nagy kutya az Ipoly”. A szemközt fekvõ Õrhalom szélsõ házai és az Ipoly között mintegy másfél kilométer széles a hullámtér. A rendkívül széles árterület miatt a mederhíd elõtt hat ártéri híd állott az anyaországi oldalon. Sorrendben az elsõ volt a leghoszszabb, az úgynevezett Új árok-híd (négynyílású fahíd). Ezt követte egy rövidebb kétnyílású fahíd, majd egy kõboltozatú híd. Ezután következett két egynyílású fahíd (kb. 4-5 méter hosszúak), majd még egy kõhíd. A valódi mederhíd zárta a sort. A mederhíd négynyílású fahíd volt. Az egyes ártéri hidak romjai ma is megtalálhatóak. 1919-ben mindkét oldalon egyegy hidat elbontottak, de azokat a trianoni szerzõdés után visszaépítették. 1938-ban a töltés keleti oldalát, amelyet az árvíz támad, védõfallal megerõsítették. Még a háború elõtt az Új árok-hidat egy árvíz elvitte. 1944-ben a németek a nagyobb hidakat felrobbantották. Helyükre az orosz csapatok ideiglenes fahidakat építettek. De nemcsak a németek, hanem a helyiek is kivették részüket a hídépítésbõl. Egy ma is élõ adatközlõ szerint az ipolyvarbói gazdák, akiknek földjeik voltak az Ipoly túlsó partján, a háború befejeztével 24 óra leforgása alatt hidat ácsoltak az Ipolyon, hogy megmûvelhessék tavasz közeledtén a földjeiket. Ezek az ideiglenesen épített fahidak egészen 1952-ig álltak, amikor végleg lebontották õket a két nagy baráti szocialista ország örök idõkre barátságban lévõ szocialista nomenklatúrái, akik nemcsak barátaiktól, de leginkább önmaguktól, meg az igaz emberi kapcsolatoktól féltek. Aki már járt nyáron Ipolyvarbón, az nyugodtan megállapíthatja, hogy az itteni rétek legszebb „virága” a liba, melyet a helybeliek nem az illatáért, hanem az ízletes májáért tartanak. A víz folyását követve Ipolyvarbótól alig néhény kilométerre fekszik Erdõszelestyén, melynek határában a

múlt századi katonai térképek még jelzik, hogy itt valamikor fahíd biztosította az átkelést a túloldalon fekvõ Patvarc felé. Mára ebbõl már semmi sem látható, és az egykori híd pontos helye is bizonytalan. Balassagyarmatnál a XIX. század közepén az Ipoly vizét szabályozták. Az új medret közvetlenül a város alatt vezették. Ezzel kívánták megakadályozni a veszedelmes várostüzeket. Az új meder felett kis gyalogoshidat építettek. A fahíd hatnyílású volt. A hídhoz vezetõ utcának a késõbbiek során a Madách nevet adták, így a gyalogoshidat hamarosan Madáchhídnak nevezték el. 1919-ben a feszült háborús környezetben a fa gyalogoshidat visszabontották. 1938-ban a visszacsatolást követõen nyégynyílású vasbeton kétfõtartós gyalogoshidat építettek az eredeti helyére. A hídszerkezet teljes hossza 42,8 méter, szélessége pedig 2,8 méter. A Madáchgyalogoshíd ma is áll, de víz már nincs alatta. A folyószabályozáskor (196668) a folyó vizét visszavezették a XIX. századi medrébe. A szabályozásoknak köszönhetõen az Ipoly ötszáz méterrel került odább. A kilencvenes évek közepén a határkiigazítást is végrehajtották, így most ismét a folyó sodorvonala az államhatár. Most ott áll szárazon a forgalom alól kivont gyalogoshíd, ötszáz méterre a jelenlegi medertõl. A Balassagyarmatról észak felé induló országút egykor fahíddal keresztezte az Ipolyt. 1851 novemberében Komáromy Imre, a balassagyarmati kerület fõszolgabírója jelentésében 129 méter hosszúnak említi e hidat. A híd forgalma a századfordulón megkövetelt egy erõsebb és nagyobb hidat. A régi fahíd kifolyási oldalán épült meg a háromnyílású rácsos közúti híd három 20,88 méteres támaszközzel. A híd két oldalán a fél-fél méteres gyalogjárda 4,8 méteres kocsipályát fogott közre. A II. világháborúban a visszavonuló német csapatok 1944 decemberében csak a szélsõ, jobb parti nyílást robbantották fel. A háború befejeztével a berobbantott szélsõ nyílás helyett egy öszvér szerkezetû hídnyílást építettek. 1966 és 1968 között az Ipoly szabályozásával együtt egy nagy teherbírású hidat építettek a régi hídtól pár méterre keletre. Az új híd azért vált szükségessé, mert a szabályozások során a régi híd az árvízszint alá került volna, valamint a teherbírása sem volt az igényeknek megfelelõ. Az új híd tervezõje Répay Géza, kivitelezõje a Hídépítõ Vállalat volt. A híd teljes hossza 100 méter, szélessége 11,4 méter. A híd próbaterhelését 1967. december 17-én végezték el. Hrubík Béla

EGY FALU - HÁROM HÍR E URÓPA

Kürtös 7

SZÉLTÉBEN-HOSSZÁBAN

2004. m á j u s

TAVASZA

Lukanényén a Csemadok helyi alapszervezete az alapiskola magyar tagozatával közösen a helyi önkormányzat és MKP támogatásával április utolsó hetében „Európa tavasza” címmel elsõ alkalommal szavalóversenyt rendezett. Három kategóriában közel harminc versmondó mutatkozott be a mûvelõdési ház színháztermét majdnem zsúfolásig megtöltõ közönségnek. Az öttagú zsûri elnöke, Csallóné Majoros Erzsébet, a balassagyarmat Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium tanára meglepõen magas színvonalúnak minõsítette a versenyt, amelynek 1. kategóriájában az elsõs tanulók közül elsõ helyezést ért el Híves Rebeka megelõzve Lantos Jennifert és Híves Petronellát. A második évfolyam versmondói közül Tomasík Timotej nyújtotta a legjobb teljesítményt maga mögé parancsolva Antolík Ingridet és Katyi Brigittát. A II. ketegóriát alkotó 3. és 4. osztályos tanulók közül megosztott elsõ díjat kapott Bodzsár Ádám és Híves Daniela, második lett Siket Péter. A felsõ tagozat évfolyamait látogató versmondók a III. kategóriában mérték össze tudásukat. Itt is ketten - Zuber Angelika és Híves Klaudia osztoztak az elsõ helyen, Német István a jelképes dobogó második fokára állhatott.

-mitacz-

JÓ BOR, JÓ EGÉSZSÉG...

A lukanényei kiskertészek alapszervezete idén elsõ alkalommal rendezett regionális borversenyt. A beérkezett bormintákat szakmai zsûri értékelte. Május 1-jén, EU-csatlakozásunk napján került sor a helyi mûvelõdési házban a nyilvános értékelésre és a díjak ünnepélyes átadására. A bírálóbizottság, Oslik Drahomír elnök, Farbiak Peter, Vince József és Nozdrovicky István összetételben, a nemzetközi szabályoknak megfelelõen 20 pontos rendszer alapján minõsítette a járás területérõl beérkezett 59 bormintát. A négy darab championon Képes Jaroslav, Török József, dr. Pásztori és Makovník Dušan borosgazda osztozott. Aranyfokozatú minõsítést kapott a lukanényei Antolík István tramín bora, Mitacz Károly fehér leányka, muskotály, Sliacky József rajnai rizling, Nozdrovicky Vladimír zöld veltelín, valamint az ipolynyéki $zabó László rajnai rizling és zweigelt bora. Ezenkívül 31 borminta ezüst, tíz pedig bronz minõsítést kapott. -MK-

Európai szintû kutyaverseny Május 1-jén Lukanényén az ún. öreg futballpályán a Slovakia Moloss Club szervezésében nagy testû kutyfajták nemzetközi kiállítására került sor. A hazaiakon kívül magyarországi, csehországi és lengyelországi ebtenyésztõk mutatták be kedvenceiket. A szakmai zsûrinek nem volt könnyû dolga a benevezett 102 kutyából kiválasztani a legszebbet, legintelligensebbet. A legszebb kutyának kijáró díjat egy csehországi tenyésztõ bordeoxi dogja vitte el, míg Lukanénye polgármesterének serlegét egy magyarországi kutyatenyésztõ nápolyi mastinja nyerte el, amely jelenleg európai gyõztes kutya.

NAGYSZABÁSÚ CSATLAKOZÁSI ÜNNEPSÉG Országszerte számos településen tartottak csatlakozási ünnepséget az Európai Unióba való belépésünk alkalmából. Így volt ez a járásunkban is, ahol elsõsorban a határ menti térségekben szerveztek a határok jelképes lebontására irányuló és az EU-csatlakozás történelmi jelentõségét kidomborító helyi vagy kistérségi rendezvényeket. A nemzetközi határátkelõhelynek számító Szlovákgyarmaton április 30-án Együtt Európában címmel tartottak határon átnyúló nagyszabású csatlakozási ünnepséget, amely kora délután Balassagyarmaton a városháza dísztermében az Együtt tovább címet viselõ magyar-szlovák regionális tanácskozással vette kezdetét. Ezzel egy idõben Szlovákgyarmaton folyamatosan érkeztek a határhoz közeli parkolóba az egyes települések résztvevõi, hogy a kistérségi bemutatón felvonultassák népviseletüket, hagyományos ételeiket és kézmûveseik termékeit. Eközben a lukanényei Gimis együttes zenészei és technikusai a hangosítást készítették elõ az alkalmi szadtéri színpadon. A csatlakozási ünnepség szlovákgyarmati színhelyén elsõnek Urbán Árpád, a magyar Országgyûlés képviselõje, majd a megyei képviselõink, Molnár Katalin szlovák, Jámbor László magyar nyelven köszöntötte a több mint ezer fõs tõmeget. Utána mûvészeti és népmûvészeti csoportok vették birtokukba a színpadot. Alighogy véget ért a szabadtéri szórakoztató mûsor, hálaadó szentmise vette kezdetét a helyi római katolikus templomban, ahol mons. Lénár Károly és Koza József lelkipászorok celebrálták az istentiszteletet. Azokat, akik maradtak a szabadtéri színpadnál, a Gimis zenekar szórakoztatta, majd pár perccel éjfél elõtt a határ mindkét oldaláról elindultak az ünneplõk az élõlánc kialakításához, hogy a híd közepén találkozva jelképesen összekapcsolják a két térséget. Pontban éjfélkor elhangzott a két ország és az Európa Unió himnusza, majd Lombos István Balassagyarmat és Margita Ïurkovièová Szlovákgyarmat polgármester asszonya osztotta meg gondolatait az ünneplõkkel, akik ezt követõen parádés tûzijátékot láthattak a határ innensõ oldaláról. S azokat, akik még tovább maradtak a szlovákgyarmati parkolóban, a Gimis zenekar szórakoztatta egészen hajnalig.

Sztriptíz a bárban Ha jól belegondolok az utóbbi egy-másfél évtized alatt sok tekintetben, de nem minden esetben elõnyére, megváltozott falvainkon a társadalmi és közösségi élet, új szórakozási szokások vannak kialakulóban. Bizonyos értelemben az elpolgárosiasodás folyamata észlelhetõ kis és nagy településken egyaránt, aminek akár örülhetnénk is, feltéve, ha lenyesnénk róla a vadhajtásokat. Valaha csak városokban találkozhattunk cukrászdával, presszóval, bárral, manapság ez faluhelyen sem számít már újdonságnak. Minden valamirevaló faluban akad legalább egy cukrászdaszerûség, presszószerûség vagy bárféleség. Mi több, a kocsmák is egyre jobban „csipkedik” magukat a színvonalat (berendezés, felszerelés) és a kiszolgálás kulturáltságát illetõen. Egyszóval, faluhelyen is van (volna) hol eltölteni az idõt meg a pénzt. Kevés kivételtõl eltekintve ezek a vendéglátóipari létesítmények egyelõre inkább csak megnevezésükben hordozzák a kulturáltabb szórakozás kívánalmait, valójában a minél nagyobb (alkohol) fogyasztás és bevétel lebeg tulajdonosaik szeme elõtt. Ami érthetõ is, mármint a haszon növelése, hiszen abból élnek, abból fejlesztik a létesítményt, stb. Ám egy adott vendéglátóhely nem attól lesz kulturáltabb, hogy teszem azt színes televízió, zenegép, billiárdasztal vagy pénznyelõ játékautomata található benne. Vagy hogy alkalmi nõi sztriptízprogrammal csalogatják a bárba a vendégeket. Hogy vannak köztük fiatalkorúak is, nem számít. Merthogy erre is akad példa. Tessék már tudomásul venni, hogy egy vendéglõ, egy preszó vagy egy bár attól lesz, attól válik színvonalassá, kulturált szórakozóhellyé, hogy betartják a nyitvatartási idõt, fiatalkorúaknak és ittas személyekÜ n n e p e l t e k a S z í ve k nek nem szolgálnak fel alkoholt, G y ö n g ye i naponta tisztítják az illemhelyeket és felmossák a padlót, az asztalokon A Csemadok Gyürki Alapszervezetétiszta abrosz, esetleg a virágvázáknek ifjúsági csoportja, a Szívek Gyöngyei ban tavasztól õszig vágott virág van. S ha mindez még intelligens, illem- április 30-án helyi ünnepséggel várta EUtudó, készséges, udvarias kiszolgáló csatlakozásunkat. A nap délutánján a személyzettel is párosul, akkor lányok Galamb Gabriella vezetésével lázas elõbb-utóbb nemcsak neve és rangja, izgalommal készítették a szebbnél szebb hanem megfelelõ látogatottsága is ajándékokat az édesanyáknak és a nagylesz az ilyen és hasonló vendéglátó- mamáknak. Lisztbõl és vízbõl sima tésztát ipari létesítménynek. És meggyõ- gyúrtak, ebbõl szívet formázva sütötték zõdésem, hogy a tulaj vagy az meg a tésztát. A süteményszív rózsákkal üzemeltetõ ilyen irányú igyekezete is díszítve szép és tetszetõs anyák napi megtérül tisztességes és elfogadható ajándéknak bizonyult. haszon formájában is. Vaculèiak Tamás Vagy nem errõl szól a történet?! Az oldal anyagát összeállította Bodzsár Gyula

8 Kürtös

2004. m á j u s

Élettér

A csodatevõ forrás legendájának õrzõi Szécsénke község elsõ írásos emléke 1260-ban Terra Zelchan alakban fordul elõ. A XIII. században Szécsénke már azon kevés falvak közé tartozott, melynek temploma volt, s a „mellette lévõ gyógyforráshoz messze vidékrõl is elzarándokoltak, hogy csodatévõ vizétõl gyógyulást nyerjenek“. A gyógyforrás a XVIII. században kiAz alábbiakban Szécsénke polgármesterével, Deák Istvánnal beszélgetek. Második választási idõszakodat töltöd a község élén. Egyfajta folytonosság ez. Így érzed ezt Te is? Az elõzõ választásokkor és most is azzal indultam a polgármesteri székért, hogy nem ígérgettem fölöslegesen, mert tisztában voltam és vagyok a helyi viszonyokkal, lehetõségekkel. Csodára nem vagyok képes. Egy dolgot tartottam szem elõtt, hogy odaadással és tisztességgel kell szolgálnom ezt a közösséget, és ezt hitem szerint be is tartom. Aki nem járt itt az elmúlt hat évben, és most betéved a faluba, valószínûleg lát némi elõrelépést. Sikerült a község katasztrofálisan rossz útjait leaszfaltoznunk, rendbe tet-

Mostanában gyakran elgondolkodom azon, hogy az iskolaügy reformjának keretén belül, tulajdonképpen mit is akarnak a minisztériumban megoldani, mert ami jelenleg folyik, az nem megoldás. Javaslatainkra senki oda sem figyel. Az ígéretek és a valóság között óriási különbségek vannak. Minden számítás és ámítás ellenére jelenleg is több mint százezer korona hiányzik az óvoda mûködtetéséhez, amit egy ilyen kis község nem tud felvállalni, a szülõk nyakába pedig semmilyen további terhet nem akarunk rakni. Kénytelenek vagyunk a leépítés fájdalmas lépéséhez foDeák lyamodni. A kormány a szociális feszültségek enyhítésére István, bevezette az ún. ösztöntevékenységet. Ennek Szé- zõ keretén belül, hány emcsénke bertAzfoglalkoztattok? aktív lakosaink köa munkanélküliség polgár- rében aránya 35 százalék körül A helyi hangosbemestere mozog. mondón keresztül meghirdettük ezt a tevékenytük és folyamatosan rendez- séget. Több mint ötven ember zük a kastélyhoz tartozó jelentkezett. Ebbõl természeangolparkot, tesszük, amit le- tesen nem mindenki felelt het, amit lehetõségeink meg- meg az állam által támasztott engednek. Folytonosságot követelményeknek, de ezek inkább abban látok, hogy közül is sokan hajlandók volévrõl-évre rosszabb az önkor- tak bizonyos munkákban mányzatok helyzete, egyre ingyenesen segédkezni. Sajnehezebb gazdasági körül- nos a pótlékra jogosultak hozmények között végzik fela- záállása változó. Egyesek dataikat. Elképzeléseink, ter- úgy gondolják, hogy ez a veink is vannak, csak a meg- pótlék automatikusan jár nevalósítás kapszkodópontjait kik. Úgy gondolom, hogy az nem látjuk. elõzõ kormányok bõkezû szoA községben már közel ciálpolitikájának isszuk most húsz éve bezárt az iskola, meg mindnyájan a keserû és már csak egy kis óvoda levét. mûködik. Nem fenyegeti a A riport három nappal bezárás veszélye ezt az uniós csatlakozásunk elõtt intézményt is? készül. Mire megjelenik,

apadt. Szintén e század végén a Lipthayaknak volt itt birtokuk, s közülük Lipthay Sándor, ki egykoron Hont vármegye alispánja volt építtette azt a klasszicista kastélyt, mely a mai napig áll. A kastélyhoz tartozik a hatalmas angolpark, mely egykor ritka fafajtákkal, melegvizû forrással és tóval is tündökölt már tagjai leszünk az Európai Uniónak. Valahogy mégsem látom azt a nagy eufóriát a falvainkban, itt, ma, a Te szavaidból sem. Mikorra vársz valamiféle javulást? Van optimista és pesszimista variáció is. Az optimista szerintem egy tíz év múltán tapasztalható javulást hoz, hiszen ha visszagondolok a rendszerváltás éveire, ami már 15 év, akkor már tudok valamihez mérni. Az emberek között járva azt tapasztalom, hogy a polgáraink nincsenek a földtõl elszakadva, tudják, hogy ez nem lesz fenékig tejföl. Ez egy nagy lehetõség a gyermekeink és az unokáink számára, hogy teljesebb életet éljenek, mint mi. Meg kell szoknunk bizonyos más gondolkodásmódot, viselkedést is. Van, aki már nem is fog tudni alkalmazkodni, megváltozni. Sajnos országunk túlságosan pozsonycentrikus, és a kis falvainkban nem biztos, hogy ugyanaz kell, mint ott. Valóban, nem érzek túl nagy „eurofóriát”, hogy humorosan fogalmazzak. Realista vagyok. Ünnepelni is úgy fogunk, ahogyan é l ü n k : csendesen, kicsit késõbb, más évfordulókkal összekötve. Milyennek látod a községed jövõképét, a helyben maradás, a megmaradás esélyeit? A község sajnos lassan elöregszik. Jövõre ötven éves leszek, s az én korosztályom

11 tagjából, akikkel gyermekként együtt nõttem fel, ketten maradtak a községben. A gyermekek születési aránya és az elhalálozás aránya az utóbbi javára dõl el évek óta. Ami a legszomorúbb, hogy a családot alapítani akarók száma is nagyon kicsi, ami a közösség további felmorzsolódásához vezet. Ahhoz, hogy az embereket ittthon tartsuk, munkahelyek létesítésére lenne szükség, ha nem is pont itt, de a környéken. Régen sem voltak csak tehetõs emberek, tehát nem lehet mindent az anyagi oldaláról nézni. Én még emlékszem, hogy édesanyámmal, aki idén töltötte be a 84. életévét, rõzsét hordtunk az erdõrõl tüzelni, mert másra nem volt pénzünk. A szüleink szívósabbak, kitartóbbak és szorgalmasabbak voltak, mint a mai fiatalok, akiknek ha nem sikerül valami, rögtön feladják. Toleránsabbnak, megértõbbnek kellene lennünk egymással szemben, mert csak így tudunk közösségként megmaradni, mint az

a többszázéves tölgy a templomunk kertjében. A csodavárás ideje lejárt, a csodákat már nekünk kell megalkotnunk egy változó, új kihívásokkal teli világban. Köszönöm a beszélgetést! Hrubík Béla

1/2004. m á j u s

MELLÉKLET

Kürtös

Június 13-án újra választások elé néz az ország. Döntenünk kell arról, hogy Szlovákiát milyen emberek képviseljék az újraegyesült Európai Unió parlamentjében. Mi, szlovákiai magyarok elköteleztük magunkat az európai értékrend mellett. Szavazzunk most is azoknak bizalmat, akik a Mi értékeinket képviselik majd Európában. S Z AVA Z Z O N A Z 1 . S Z Á M Ú L I S T Á VA L A Z M K P J E L Ö LT J E I R E !

A magyar ember TÍZPARANCSOLATA Európában: 1. Õrizd meg anyanyelvedet, kultúrádat, hitedet, mint önmagadat! 2. Tiszteld az embert másokban is! 3. Ne hagyd el szülõföldedet, otthonodat, hazádat! 4. Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy. 5. A magyar nyelv is hivatalos nyelve az Európai Uniónak, hát ne szégyelld! 6. Ne légy kishitû! 7. Tiszteld a földet, melyet örökül kaptál õseidtõl, el ne pazarold! 8. Képviseld Európában az Unión kívül rekedt magyar testvéreid érdekeit is! 9. Fogadd be azt, ami jó, és tagadd meg azt, ami haszontalan! 10.Nem attól leszel európai, hogy mindent megtagadsz: aki vagy, voltál, vagy lehettél volna.

Az európai parlamenti választások idõpontja 2004. június 13. Az MKP képviselõjelöltjei: 1. Bauer Edit, Ing. CSc., 57 éves, parlamenti képviselõ, Somorja, MKP-tag 2. Berényi József, Mgr., 37 éves, külügyi államtitkár, Alsószeli, MKP-tag 3. Duka Zólyomi Árpád, Ing., 62 éves, parlamenti képviselõ, Pozsony, MKP-tag 4. Klenovics Gábor, Ing., 26 éves, MKP külügyi titkár, Szenc, MKP-tag 5. Tóth Péter, M.A., 25 éves, közgazdász, Komárom, MKP-tag 6. Lancz Attila, dr., 28 éves, képviselõi asszisztens, Gúta, MKP-tag 7. Slovák Gyula, Ing., 41 éves, állami hivatalnok, Rozsnyó, MKP-tag 8. Dudás Zsolt, Ing., 28 éves, programmenedzser, Pozsony, MKP-tag 9. Petrik Ferenc, Ing., 31 éves, projectkoordinátor, Nagytárkány, MKP-tag 10.Rácz Olivér, doc, MUDr., CSc., 57 éves, egyetemi tanár, Kassa, nem párttag 11.Vida Krisztina, Mgr., 31 éves, tanítónõ, Bõs, nem párttag

2/2004. m á j u s

MELLÉKLET

Kürtös

Anyaként és nõként is a nemzet szolgálatában Mi volt az elsõ élményed, amikor szem besültél azzal, hogy magyar vagy? Kisgyermek koromban Pozsonyban jártam az anyámmal, és mint valószínûleg minden kisgyermek, aki villamost életében elõször látott, addig csak képen, hangosan felkiáltottam: Nézd, anyu! Villamos! Anyám akkor Bauer Edit hirtelen befogta a számat, és annyit mondott: „Csöndesen kislányom, nem szabad magyarul beszélni!” Ha jól számolom, két vagy három éves lehettem akkor.

Gondoltad volna valaha, hogy ilyen szinten képviselheted egyszer a sorstársaidat? Maga a tény, hogy listavezetõje lehetek az MKP-listájának rendkívül megtisztelõ, és egy nagy kihívást is tartalmaz. Talán még ma nem is igazából tudatosítjuk, hogy mi mindent jelent ez, mi mindent fog számunkra jelenteni, amikor az ember azzal szembesül, hogy nagy politikusok olyan kijelentéseket tesznek, hogy a magyarok ismét egy parlamentbe, egy országgyûlésbe választhatnak. Tény az, hogy ez az országgyûlés most Brüsszelben van, de mégiscsak egy országgyûlésben hozhatnak döntéseket, jókat vagy rosszakat. Ez mindenféleképpen egy hatalmas kihívás, egy hatalmas lehetõség.

Jelent az számodra valamit, hogy nõként vagy listavezetõ az MKP listáján? Ez nagyon érdekes kérdés, de úgy hiszem, igazából nem ennek szól az elismerés. Az MKP ugyan mint kisebbségi párt kicsikét érzékenyebb arra, hogy a politikában vannak kisebbségek, én mégis azt hiszem, hogy ez nem teljesen ennek szól. Talán igaz az, hogy lassan megtörik a jég, megtörik az az üvegplafon, amin a nõk nagyon nehezen jutnak át, de én úgy gondolom, hogy minden kivétel erõsíti a szabályt, és nagyon remélem, hogy egyszer csak elérjük azt az egyharmadot, amikor megtörik ez a férfiközpontúság, ami a politikát nagyon gyakran férfiklubbá teszi.

Óriási a felelõsség súlya, hogy az európai parlamentben nemcsak a szlovákiai magyarság, de az Unión kívül rekedt magyar nemzetrészek érdekeit is képviselnünk kell. Át kell fogalmaznunk a politikai stratégiánkat ezzel kapcsolatban? Kétségkívül ez egy nagy kihívás, amit a helyzet hoz magával, és én meg vagyok róla gyõzõdve, hogy nekünk van egy történelmi felelõsségünk ezzel kapcsolatban, mert mi vagyunk azok a képviselõi a magyar nemzeti közösségnek, amelyik saját jogán képviseltetheti magát az EU parlamentjében. Mint

ilyennek, úgy érzem, bármelyikünk is kerül be majd a listáról, mindenképpen lesz egy ilyen feladata, ami ebbõl adódik. Saját tapasztalatunkból kiindulva tudjuk, hogy a csatlakozás folyamán mennyit lehet javítani a kisebbségek helyzetén, hogy egyenrangú félként indulhassanak majd õk is az európai választásokon, illetve megjeleníthetik a saját igényeiket, saját problémáikat az európai politikában.

Nem fog hiányozni a család? Ez egy nagyon fájdalmas és komoly kérdés. Azt hiszem, én attól, hogy bekerülhetek az EU parlamentjébe, még nem válok brüsszeli polgárrá. Számomra a család mindig is rendkívül fontos volt, és fontos ma is. Igazából nagyon nehéz elképzelni azt, hogy egy jó családi háttér nélkül az ember ilyen hatalmas feladatot vállalni tudjon. Nyilvánvaló, hogy a család nemcsak a mindennapi együttlétet jelenti, vagy nem csak ebben merül ki a család fogalma, hisz éltünk mi éveket úgy, hogy nem volt együtt a család, hiszen a férjem, Gyõzõ éppen egy évig Japánban volt, és azok bizony még olyan idõk voltak, hogy nem lehetett együtt a család, mert nem engedte meg az akkori rendszer, hogy a feleség is kimenjen, ne adj Isten a gyerekek is. Annak ellenére, hogy ez a fizikai együttlét nem megoldható, mert mindenkinek megvan a saját feladata, a saját élete, úgy érzem, a családi háttér rendkívül fontos, mert a feladat is nagyon nagy és nemes.

Véleményed szerint, milyenné formálja az EU a kis közösségeinket, melyek ezer éven át megtartották a nemzetet? Alakul egy teljesen új helyzet, amikor abból kiindulva, hogy az EU elsõsorban nem az országok, hanem a népek és a régiók uniója, a nemzet a határok légiesítésével újraegyesülhet. Újraegyesülhet sokféle, de elsõsorban kulturális értelemben, másodsorban viszont hatalmas dolog az, hogy a régiók között a vámhatárok és a gazdasági határok leomlanak. A természetes régiók újrakezdhetik a természetes életüket, és itt egy hatalmas lehetõség nyilik, aminek a következményeit ma igazából nem is látjuk. A munkavállalás szempontjából is sok minden megváltozik, van ami egy nap alatt, és van, ami fokozatosan. Ezek a határok a szemünk láttára fognak leépülni, és ezek után már csak igazából rajtunk múlik, hogy a lehetõségekbõl mit hozunk ki. A kihívás nemcsak annak a számára nagy, aki majd képviselni fog minket az európai parlamentben, a kihívás óriási a kis közösségeink számára és azok vezetõi számára, hogy a közösségeinkbõl, községeinkbõl mit tudnak kihozni.

Mit üzensz a választóidnak? Azt hiszem, hogy erre a pillanatra nagyon régóta vártunk. Számomra most, május elsején szûnik meg a vasfüggöny. Bizonyára nem a tejjel-mézzel folyó Kánaán fog bekövetkezni, de a történelem során olyan sokszor bizonyítottuk, hogy többre vagyunk érdemesek, többre vagyunk képesek. Hiszem azt, hogy ezekkel az esélyekkel is élni tudunk majd.

Kürtös

MELLÉKLET

3/2004. m á j u s

A küzdelem megerõsít, a hit megõriz Mi volt az elsõ meghatározó élményed, amikor szembesültél a magyarságoddal?

Fiatal politikus vagy, példaképe lehetnél a mögötted most indulóknak. A Te jó értelemben vett karrierednek, melyet eddig befutottál, mi az üzenete?

Két élményt említenék. Gyermekkoromban igazán nem kerültem kapcsolatba a szlovák többséggel, hiszen a Csallóköz szívében születtem. Amikor Pozsonyba kerültem, a Duna utcai gimnáziumba, kollégiumban laktam, ahol már nemcsak magyar nemzetiségû diáBerényi József kok voltak, hanem szlovákok is. Itt voltak az elsõ olyan élményeim, hogy nem feltétlen szeretnek bennünket, vagy fogadnak el mindnyájan. Ez azonban nem hagyott különösebb nyomot a lelkemben, fiatalos kakaskodásnak tekintettük, túlléptünk rajta. A másik élményem az volt, amikor szüleim elõször elvittek Magyarországra, Budapestre. A Margit-szigeten voltunk egy színházi elõadáson, és számomra az rendkívül furcsa érzés volt, hogy a körülöttem lévõk tömege mind magyarul beszélt. Furcsa volt számomra, hogy saját anyanyelvem ilyen nagyban jelenik meg körülöttem.

Az, hogy nem érdemes feladni! Ez az egyik üzenet, hiszen azért ez a karrier nem volt annyira egyenes, voltak ebben görbe utak is, amikor a céljaimat nem sikerült elérni abban az idõben, amikor ezt szerettem volna. De nem szabad soha feladni, nem szabad ellenségeket keresni ott, ahol nincsenek, hanem éppen azt kell keresni, hogy esetleg miért nem jött most össze és hogyan lehetne ezen változtatni. Nagyon sokszor talán éppen az segít valakin, hogyha nem mindig sikerül minden célkitûzését akkor elérni, amikor szeretné, mert ez hozza az élettapasztalatokat, ez hozza magával talán kicsit a bölcsességet is. Ez segíti az embert késõbb abban, hogy körültekintõbben tudjon dönteni.

Szerény, csendes embernek ismerlek. A külpolitikában milyen fajta emberekkel ismerkedtél meg, milyen a diplomaták világa? A diplomaták világa nem az erõszakos emberek világa. A diplomaták jelzésszerûen, néha körmönfontan fogalmazzák meg mondanivalójukat. Ez helyenként érthetetlennek is tûnhet. Ha érvényes rám az, hogy csendes vagyok, akkor érvényes az, hogy nem lógok ki, nem tûnök ki a diplomaták sorából.

Egy ország külpolitikája nagyban befolyásolja az országról alkotott képet. Milyen a Szlovákia-kép külföldön, és hogyan viszonyul E u r ó p a az itt élõ m a g y a r kisebbség kérdéséhez ? Nagyon sokat változott Szlovákia megítélése. 1998-ig ez az ország a fekete báránya volt a csatlakozó országoknak, 1998 után azonban nagyon nagy változás történt az ország megítélésében, köszönhetõen ez nem kis mértékben a szlovákiai magyaroknak is, hiszen sokkal integráltabban szálltunk be az ország építésébe, mint elõtte, és ennek a pozitív képnek a kialakításához nem kis mértékben járult hozzá az, hogy az MKP kormánykoalíciós párt lett. A szlovákiai magyarság helyzetét az Unióban elsõsorban nem úgy kezelik, mint kisebbségi kérdést, hanem mint biztonságpolitikai kérdést. Amíg az a kisebbség hadakozik, küzd valamiért, addig az Unió odafigyel rá. Abban a pillanatban, amint beszálltunk a kormányba és a klasszikus ellenzéki szerep megszûnt, és belsõ lehetõségeink ezáltal megnõttek, hiszen a koalíción belül nagyobb lehetõségeink vannak, mint ellenzékben, onnantól kikerültünk a figyelem középpontjából, és egyre inkább a roma kisebbség került a figyelem középpontjába, ami érthetõ is. Jelen pillanatban a szlovákiai magyarokkal kapcsolatban az általános vélemény az, hogy a kormánykoalíción belül próbálják megoldani a problémáikat, és az Unió utolsó olyan jellegû felszólítása Szlovákia felé, amely minket érintett, az egyetem létrehozására vonatkozott. Nagyon fontos dolog, hogy semmilyen más kérdésben az Unió nem tudja azt, hogy hogyan lehetne esetleg tovább lépnie a mi helyzetünk javítása érdekében.

Érzed annak a felelõsségnek a súlyát, hogy az anyaországi parlamenti képviselõkkel fel kell vállalnotok az EU határain kívül rekedt nemzettársaink érdekképviseletét is? Természetesen, és még nagyon sok minden másnak is a felelõsségét, ha ezt a lehetõséget megkapom a szlovákiai magyaroktól, hogy odakerülhessek, mert az Unión belül két nagy kihívásnak kell majd eleget tennünk. Egyik a nemzeti közösségünk jogi és politikai kereteinek a javítása, a másik komoly kihívás pedig a gazdasági fejlõdése azoknak a régióknak, ahol a mi választóink élnek. Tehát még ezt is hozzá kell tenni, és ezt a kettõt valahogy párhuzamosan kell vinni. A mi problémáinkra tehát nekünk, magunknak, a saját képviselõinken keresztül kell majd gyógyírt találnunk. Ehhez kell megkeresnünk a természetes szövetségeseinket majd az európai parlamentben. Sokkal hitelesebben szólalhatunk meg a saját problémáinkról, mint bárki más.

Szerinted miben erõsítik a csatlakozó országok az EU-t? Egy picit új vért hoznak. Az Európai Unió tagországai a II. világháború óta békében és prosperitásban éltek. A mi történelmünk sokkal problémásabb, és ezért talán néhány dologhoz jobban ragaszkodunk, és hajlandók vagyunk érte többet áldozni. Az emberi jogok területén is kevésbé vagyunk hajlandók a kompromisszumokra, és inkább határozottan felvállaljuk az értékeket. A második helyen pedig, a gazdasági élet területén, szintén sokkal nagyobb áldozatokra képes a kelet-európai lakosság, mint a nyugateurópai. Ez most nagyon jól látszik, amikor Németországnak vagy Franciaországnak belsõ reformokat kellene végrehajtania, de nem tudnak lépni, mert a közvélemény ellenáll, és inkább minket tesznek felelõssé azért, hogy adót csökkentünk, és így idevonzzuk a német beruházókat. A reformtörekvésekkel járó nagyobb mértéktartást hozhatja ez a tíz ország.

Mi az üzeneted a peremvidéken élõ választóidnak? Az, hogy az együttmûködés nélkül nem fog sikerülni a kitörés. A peremvidéken élõk ne egymásban keressék az ellenfelet, mert nem ott van, és itt most a szlovák-magyar viszonyokra is gondolok, valamint Szlovákia és Magyarország együttmûködésére. Az Unió segít és segíteni is fog a leszakadó régióknak, hiszen az együttmûködés korlátait csökkenti, másrészt pedig anyagi támogatást is nyújt ezen a téren. Elismerem, hogy olykor nagyon nehéz megszerezni a támogatást, de nem szabad feladni, és ennek a csatlakozásnak elsõsorban ez az üzenete.

4/2004. m á j u s

Kürtös

MELLÉKLET

Egy ember az emberek között Kétségtelen, hogy olyan idõszakban születtél, amikor élni is nehéz volt. Hogyan emlékszel vissza a gyermekkorodra?

Pozsonyi születésû vagyok és elárulhatom, hogy a Tiso-féle Szlovákiában születtem. Édesapámnak volt egy nagy szomorúsága, amit csak késõbb árult el, hogy Pozsony nem került vissza 1938 után. Duka Zólyomi Árpád 1945-ig Pozsonyban éltünk, és homályosan emlékszem rá, ahogyan a légitámadásokkor át kellett szaladnunk az óvóhelynek szánt betonpincébe. 1945 után mindent Pozsonyban hagyva kellett elhagynunk a várost, végül Taksonyban kötöttünk ki, ahol édesapám egyik ismerõse adott egy szobakonyhás lakást. Itt éltem le tíz évet a gyerekkoromból, és a mai napig szívesen emlékszem vissza ezekre az évekre, taksonyinak is tartom magam.

Mi volt az elsõ, igazán meghatározó élményed, amikor szembesültél azzal, hogy magyar vagy? Nálunk ez a családban vitán kívül volt. Vannak belémivódott emlékek. A jogfosztottság éveibõl emlékszem arra, hogy édesanyám gyakran beszélt errõl nagyanyámmal, mert édesapámat 1946-ban nyolc évre ítélték politikai tevékenysége miatt, így õ sem volt otthon. A reszlovakizáció idején sem volt odahaza kérdés, hogy 50 koronáért nemzetiséget változtassunk, vagy sem. Inkább vállaltunk mindent. Meghatározó élményem volt, mikor 1949-ben végre megnyíltak a magyar iskolák, és én kis másodikosként elkezdhettem anyanyelvemen tanulni. Azt sem felejtem el, amikor Taksonyba megjött hír, hogy a magyarok is végre állampolgárságot kaphatnak, és össze kellett gyûlnünk a kocsma nagytermében, amely a kultúrház is volt, és az idõsebb magyar parasztok könnyekkel küszködve tették le az állampolgársági esküt, és halkan mondogatták: most már talán mi is embereknek számítunk, emberek lehetünk. Emlékszem arra mint gyerek, hogy a kitelepítések idején hogyan rakták az embereket teherautóra, megrázó élmény volt számomra a síró felnõtt férfiak és nõk látványa.

Gondoltad valaha, hogy egykoron majd ilyen szinten képviselheted a magyarság érdekeit? Édesanyám felnõtt koromig sulykolta belém, hogy tartsam magam távol a politikától, hiszen édesapám is megjárta, aki 1955-ben szabadult a handlovai bányákból. Én ezt tudomásul is vettem, mert olyan ezermester mûszaki érdeklõdésû gyerek voltam, de azért érdekelt a magyarság ügye, benne volt a génjeimben. Rossz kádervéleményem miatt is csak négy év csúszással vettek fel az egyetemre Prágába, ahol az ottani, már jól mûködõ diákkörben kezdtem tevékenykedni. Tulajdonképpen ettõl kezdve számítom a politikába való belépésemet, hiszen a késõbbiekben már szervezett formában, a többi diákváros: Pozsony, Kassa, Nyitra magyar egyetemistáival rendszeresen tartottuk a kapcsolatot. Akkoriban vezette a pozsonyi JAIK-ot Duray Miklós. Kezdtük

koordinálni az együttmûködést, és ez már politizálás volt, akarjuk, nem akarjuk. Késõbb jöttek a nyári táborok, ahol már meg is mertünk fogalmazni dolgokat. A kicsúcsosodás 1968-ban volt, amikor létrehoztuk a tiszavirág életû Magyar Ifjúsági Szövetséget, mely aztán 1970-ben meg is szûnt. Ma megdöbbennénk rajta, de akkor 40 000 regisztrált tagunk volt. 1970-tõl aztán a szakmámban kezdtem dolgozni, lévén atomfizikus vagyok. Az 1989-es esmények után hazaérkezve láttam, ahogyan az egykori diáktársaim, barátaim feltûntek az alakuló magyar politikai mozgalmakban. Így lettem én is az Együttélés tagja, majd késõbb parlamenti képviselõje. Fejest ugrottam a politikába, de soha nem bántam meg. Azóta kiépítettük intézményrendszereinket, önkormányzatainkat, szervezzük saját életünket. Öröm, hogy részese lehetek annak, ami tulajdonképpen most fog kicsúcsosodni, hogy kommunikálhatunk egymással a Kárpát-medencében, hogy megnyíltak a határok, és ezt már senki nem tudja megállítani. A jelenlegi választások arról szólnak, hogy saját érdekeink mellett az Unió határain kivül rekedt nemzettársaink érdekeit is tudjuk-e megfelelõen képviselni. Egy új nemzetstratégia kidolgozására lesz szükség annak érdekében, hogy egyszer majd a Kárpát-medencén belüli magyarság újra egybeolvadhasson.

Szerinted milyenné formálja mindennapjainkat az EU-tagság? Nem fognak széthullani a kis közösségeink, melyek ezer éven át megtartották e nemzetet? Ez jó kérdés, és szinte egy feladat, mert az új, egyesülõ Európa nemcsak a nemzetek, de a régiók, a kis közösségek Európája is. Ez nekünk jó, mert a szimbolikus, határon átnyúló együttmûködés felerõsödhet. Európában nincs olyan állam, ahol ne lenne kisebbségi közösség, ezért ez egy jó feladat mindazoknak, akik az emberi és kisebbségi jogokkal akarnak foglalkozni. Ebben egy külön fejezetet fog jelenteni a Kárpát-medencei magyarság. Én nem tartok attól, hogy ez a kérdés eltûnne a szõnyeg alatt, vagy ellaposodna, mert a magyarság többsége már egységesen tud fellépni az Unión kívül rekedtek érdekében. Tagja vagyok az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének. Ott már vannak elfogadott dokumentumaink, ami a kisebbségi jogvédelmet, nyelvhasználatot illeti. Az Európai Unió ebben egy kicsit lemaradt, ezért tartjuk fontosnak hogy ha egy mondat erejéig is, de bekerüljön az új Európai Alkotmányba a kisebbségek jogvédelme. Ez egy külön küzdelem lesz, mert a nagy államok, mint Franciaország, errõl hallani sem akarnak, pedig a kisebbségi közösségek léteznek és megmaradnak, tetszik ez valakinek, vagy sem.

Mi az üzenete az Európai peremvidék magyarsága felé?

Uniónak

a

Az itt élõ magyar nemzeti közösség mindig nagy számban támogatta az európai integrációt. Számunkra egy valódi demokrácia lesz ez, ami garantálja az egyenrangúságot, úgy, hogy különbözõ jogszabályokban is biztosítja ezt a jogbiztonságot. Ezt az EU-ban már nem lehet megkerülni. Ezért fontos a tagságunk. Ez a háttér adhat egy olyan biztonságot nekünk, hogy ne morzsolódjunk le tovább, hogy európai polgárokként is azok tudjunk maradni, akiknek születtünk: magyaroknak. A melléklet anyagát szerkesztette Hrubík Béla

Kürtös 9

Élettér

2004. m á j u s

Megbújva a dombok között, rendületlen hittel Kelenye község elsõ okleveles említése 1257-bõl való, ott Kelenen alakban fordult elõ. A XIII-XIV. században a személyi forgalom, hogy elkerüljék a sági vámot, Hidvég és Palást közt Kelenyén át bonyolódott, s akkortájt a település súlya is megnõtt. Itt született 1802. július 19-én Szmrecsányi Arné-

zia, aki a híres tudós, püspök, Ipolyi Arnold édesanyja volt. A XVIII. században a helységet többek között a Kubinyiak birtokolták. A község temploma a XVII. században épült barokk stílusban. Többször gyûjtött itt Manga János, aki feljegyezte a kiszenótákat és az ostyahordóverseket is.

,,Azért élünk, hogy szeressünk, segítsünk és szolgáljunk.“ Az alábbiakban Csáky Ilonával, Kelenye polgármesterévek beszélgetek. Kérlek, hogy mutasd be egy kicsit a községet! Kelenye kisközség mindössze 338 lelket számlál. Ebben a faluban születtem, itt nõttem fel, ismerem az itt élõ embereket, szokásaikat, gondjaikat. A falu helyzetét nem nevezném kedvezõnek. Az aktív lakosság döntõ többsége munkanélküli, vállalkozók, magángazdák nincsenek a faluban. A község küzd önmaga boldogulásáért, hisz van saját önkormányzata, szép kultúrháza, felújított mûemléktemploma, óvodája, magyar

Csáky Ilona, Kelenye polgármestere egyházi kisiskolája. Kelenye hagyományõrzõ kisközség, amely máig megtartotta régi arculatát. A falu legrégibb része, a Felvég alápincézett, nyeregtetõs, kiugró csepegetõereszes és „falajjás“ házai közül még ma is több áll. A falunak ezen része teljesen érintetlen. Népviseletét a falu az 1950-es évekig õrizte. Kelenye kisközség hangulatos környezetet, az itt élõ emberek vendégszeretete kellemes pihenést és kikapcsolódást nyújt a messzirõl érkezõk számára. Milyen tervekkel vágtál neki a választási idõszaknak? A Magyar Koalíció Pártja kelenyei helyi szervezetének felkérésére indultam a 2002-es helyhatósági választáson, s bár nem bíztam benne, végül is megválasztottak. Mivel ez a megkeresés az utolsó pillanatban jött, különösebben nagy terveim nem voltak, csak késztetést éreztem, hogy a közösséget, amelyben gyerekkorom óta élek, tisztességben szolgálhassam. Van egy egyházi kisiskolánk, óvodánk, melyet a reformok miatt sajnos nagyon szerény keretek között tudunk csak mûködtetni, de rendíthetetlen elszántsággal küzdünk azért, hogy megtarthassuk, mert érezzük és tudjuk, hogy ez a megmaradásunk záloga, ez a jövõ, melyet nem lehet elkótyavetyélni. Mindkét intézmény gyermekhiánnyal küzd, ugyanis az óvodát 10, az iskolát pedig 11 gyermek látogatja. Sajnos ránk is jellemzõ, mint a többi kis falura, hogy a

lakosság elöregszik, és a népességfogyás drasztikus. Szeretném az embereket rávezetni a környezetük tisztántartására, ami nem igényel pénzt, csak odafigyelést, hiszen a tiszta patak, rendezett árkok, erdõk a mi névjegykártyánk. Remélem, hogy a járás déli részén hamarosan megépülõ ivóvízhálózatra minket is rákapcsolnak, és ezzel párhuzamosan további infrastrukturális beruházásokat is véghez tudunk vinni. Szeretném, ha a kultúra vonatkozásában is megerõsödnénk. Van egy jól mûködõ menyecskekórusunk, tavaly felelevenítettük a kiszehajtást, és további kapaszkodókat jelent számunkra a hagyományõrzés, mely az itt élõk lelki világától nem esik távol. Tavaly a Szent Anna napi búcsú keretén belül volt egy egész napos rendezvényünk, melynek nagy sikere volt. Ebbõl hagyományt szeretnénk teremteni. A község megtartotta a régi arculatát, melyet kis szerencsével és az EU-s alapok támogatásával akár egy Hollókõ típusú falurésszé is alakíthatnátok?

Valóban, a községnek ez a régi nyeregtetõs házakkal övezett része XIX. századi hangulatot idéz. Olyan itt minden, mintha megállt volna az idõ. Ha szeretnénk megõrizni, akár tájházakként is, jelentõs beruházásokat kellene itt végrehajtanunk, mert ezek a házak magántulajdonban vannak, tehát elsõ lépésként fel kellene vásárolnunk õket, ami egy ilyen kis községnek óriási érvágás. Itt jöhetnek szóba az EU-s alapok és sok-sok jóakarat és szerencse. A falunak ebben a részében van egy csodálatosan tiszta vizû forrásunk is, mely a környékben egyedülálló. Öszzehasonlítva más ivóvízzel, messzemenõleg jobbak a paraméterei a vizsgálatok alapján. A falu klasszicista kas-télya a Bilice falurészen a XIX. század elején épült. Néhány éve lebontották az épületet, s a hajdani szép gyümölcsöst és sétálóhelyet, az Urak-kertjét, amely egyre inkább az enyészet markába kerül, szabadtéri színpaddá lehetne átalakítani.

Tavaly nyáron egy nemzetközi egyházi jellegû tábor keretén belül több mint 50 külföldi fiatal töltött itt egy nagyon kellemes hetet a községben. Voltak köztük Írországból, az Egyesült Államokból, Mexikóból, Romániából és Magyarországból érkezettek. Akkor megkértek, hogy ha lehet, az idén még többen jönnének. Tehát lehetõségek adódnak, csak megfelelõen kell élni velük. A környezetbõl adódóan a faluban régen is sok kézmûves volt, kosárfonók, seprûkötõk. Ma újra divatba jön a környezetbarát ipar, ami lehet egyfajta út az itt élõk számára.

Jelenleg is sok fiatal kapcsolódik be az ún. aktivizációs programba. Én figyelem õket, hogy kinek mihez van tehetsége, akarata. Jó lenne, ha ez irányba tudnánk terelni a figyelmüket, hiszen a régi iparosok közül még ma is élnek, akik átadhatnák a mesterséget. Persze ezt sem lehet erõltetni, hiszen nem lehet úgy megtanítani valakit, hogy nem akar. Ezen az úton kell elindulnunk, ha egyelõre nem is vállalkozás formájában, de legalább érdekességként, egyfajta szuvenírként, s mintadarabokat kell készítenünk ezekbõl a régi termékekbõl. Milyen helyzetbe kerülnek az ilyen kis közösségek az EU-ban. Megmaradtok, megõrzitek az örökséget? Szeretném azt hinni, szeretnék amellett hitet tenni, hogy valami jó irányba fog elmozdulni, hogy az emberek a környéken munkához jutnak, és nem hagyják el a községet a fiatalok. A szülõföld az olyan megtartó erõ, melyhez hasonló nincs a földön. Külföldön, bárhol a világon az ember idegen, jövevény, nincsen hazája, ha szegény. Kicsit el vagyunk itt vágva a világ zajától, ide szorítva Palócország csodálatos dombjai közé, de ennek az elzártságnak a szépségét és csendjét sokan szeretik és becsülik. Úgy érzem, az emberek egyszerûségét és tisztességét rejti ez a közöség, mely szerintem megmarad, mert hisz és bízik önmagában. Köszönöm a beszélgetést. Hrubík Béla

Kürtös 10

Kultúra

M A G YA R Í R Á S s A r I s A v o r A szkíta-hun-magyar folytonosság bizonyítéka a rovásírás is. A szkíták birodalma térben a Kárpát-medencétõl Kínáig, idõben a Krisztus elõtti másfél évezredtõl idõszámításunk kezdetéig terjedt. A szkíta királysírokban megtalált több mázsa ötvösmûvészeti remeket az Ermitázsban mutogatják. Írásuk is fejlett lehetett, de errõl kevés bizonyítékunk van. Ilyen pl. a Róma közelében talált rovásfeliratos bronz baltatok (3000 éves), melyet Lubbock angol régész írt és rajzolt le Prehistoric Times c. könyvében (1865), vagy az 1970-ben, Alma Ata környékén talált 2700 éves rovásfeliratos ezüstcsésze, amelyen 28 jel áll, több ligatúra is. A rovásemlék megfejtésre vár…

A Párthus Birodalom nagyjából a mai Irán területén állt. Kr. e. 260 és 216 között Nagy Arszák szervezte. Az Arszákida dinasztiából származott Roga hun nagykirály (390 – 434) és unokaöccse, Attila is. A párthusoknak fejlett írásuk volt, hivatalos ügyeiket is írásban intézték. Évkönyveik voltak, amelyeket mágusok vezettek. A perzsák a párthusok templomaival együtt ezeket az évkönyveket is elpusztították. A fennmaradt párthus írásemlékeken sok jelet azonosíthatunk rovásírásunkkal. Ezek a jelek azonban kõbe vésettek voltak, ezért ma már nehezen olvashatók. A hun rovásírásos emlékekkel a következõ részben részletesebben foglalkozunk. Az avarkori nõi sírokban

talált csont tûtartók jelentõs bizonyítékok. A Szolnok megyei Jánoshidán talált tûtartón 4 és 10 közötti rovásjel van (az összevonások miatt számuk bizonytalan). A szarvasi tûtartón 65 rovásjel van, szintén ligatúrás, ezért több megfejtése is ismert. Sajnos a tûtartó tulajdonosa nehezen olvashatóvá koptatta a jeleket. Mégis ez a rovásemlékünk azt bizonyítja, hogy nálunk a köznép sem volt írástudatlan abban a korban, amikor más népeknél még az uralkodók sem tudtak írniolvasni! Kedves Olvasóink! Elõször egy sajnálatos elírást kell kijavítanunk. A taxi szót helyesen így kell írnunk rovásjelekkel: i y k a t Elõzõ feladványunk megfejtése: a tatárlaki agyagkorong B Y M y Y 6500 éves, y X V y y y y Y M 1961 a megtalálás éve, Makay János könyvének megjelenési éve pedig X X V y y y y Y M 1970. A megfejtés beküldõi

2004. m á j u s közül most Mánya Mónikának kedvezett a szerencse Kõkeszibõl. Gratulálunk! A Palóc Társaság könyvajándékát postán küldjük el. Új feladványunk: Kányádi Sándor 1983-ban írta Magyar Históriai Pillanatokra címû versét, amely itt olvasható. Írja le rovásírással és május 31-ig küldje el szerkesztõségünk címére! Vajon ha Koppány úr a gyõztes fölnégyeltette volna-e vajkot ki ha magyari nõt vesz asszonyául s nem hozza be európát Pannóniába írtva már-már a nyelvet is nem hittünk-e vajon hiába ha bennünk az Isten se hisz ha folyton folyvást önerõbõl kell újra s újra kezdenünk ha minden áldozat kevés vajon ha istván visszahõköl akkor is fölfeszíttetünk vagy mégis volna küldetés Urbán Aladár sorozatszerkesztõ

X I I . Országbíró Napok Ipolyvarbón április 16-18-án már tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Szent-Ivány Ferenc nevével fémjelzett Országbíró Napokat. Ki volt Szent-Ivány Ferenc? Liptó megyében volt õshonos a terebélyes nemzetség, melynek egyik ága a XVIII. századtól kezdõdõen Nógrádban is élt. Szent-Ivány Ferenc azonban még Liptóban, Szentiványban (Liptovský Jánok) született 1731. július 2-án. Becsvágyának, önszorgalommal szerzett tudásának s nem utolsó sorban az uralkodójához fûzõdõ rendíthetetlen hûségének köszönhetõen magas politikai karriert ért el. Volt királyi személynöki ítélõmester, helytartói ítélõmester, udvari tanácsos, királyi biztos, vármegyei fõispán, királyi fõtárnokmester, végül országbíró 1802-tõl. Tisztségei rendkívül jelentõsek voltak. A rendi Magyarországon az országbíró tisztsége a második volt a nádor után, amely egyben azt is jelentette, hogy a magyar nemes számára elérhetõ legmagasabb hivatal az országbíróság volt. Az országbíró valóságosan is bíró volt, a nádort helyettesítette annak távollétében. A tárnokmester pedig a városok polgárainak magánjogi pereiben volt feljebbviteli fórum, sõt, a nádor és az országbíró helyettese is. Szent-Ivány Ferenc rendíthetetlenül képviselte uralkodója érdekeit. Könyörtelenül felszámolta az uralkodó elleni mozgalmakat, amelyek idõnként itt-ott fellángoltak. Ennek köszönhetõen nevezte ki Ferenc császár elõbb tárnokmesternek, majd 1802-ben országbírónak. Mindebbõl az is következik, hogy Szent-Ivány Ferenc, a törtetõ nemes nem volt Zemplén, Nógrád és a többi megye haladó politikusai körében közkedvelt, pont ellenkezõleg. Mégis évtizedek múltán néhány visszaemlékezésben már nem a könyörtelen császári biztos alakja jelenik meg. Mocsáry Antal például azt írja, hogy „dísze volt ezen Méltóság a nemesi rendnek, példája a jó atyáknak, ápolgatója alattvalójinak, és minden szerentsétleneknek s hozzá folyamodóknak jótevõjök.” Nyugdíjazása, 1806 után Varbóra vonult vissza, s itt élt 1823. április 15-én bekövetkezett haláláig. A 92 éves korában elhunyt országbírót a maga által építtetett római katolikus templom sírkamrájában helyezték örök nyugalomra.

Az idei Országbíró Napok elsõ rendezvénye a mûvelõdési házban zajlott. A helyi Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola tanulóin kívül a csábi, a dejtári, az ipolybalogi, a nógrádmegyeri, az óvári és az õrhalmi iskolások szavalóversenye folyt a színpadon. Huszonegyen adtak számot elõadómûvészi tehetségükrõl a Féltett kincsem, anyanyelvem címmel meghirdetett versenyen, amelyet Zólyomi Károly polgármester nyitott meg, s õ volt, aki a gyõzteseknek a jutalmat is átnyújtotta. Az elsõ kategória élén Gyebnár Gábor (Ipolybalog) végzett. A második kategória gyõztese Lengyel Kinga (Ipolyvarbó) lett. A harmadik kategóriát is ipolybalogi tanuló, Básty Tímea nyerte. Az eredményt a Bacskó JózsefnéKotoráné Belá Rózsa-Bodzsár Gyula összetételû bírálóbizottság hirdette ki. Vasárnap hálaadó szentmisével kezdõdött az ünnepi megemlékezés. Utána a koszorúzási ünnepségen Koiš Szilvia, Fábiánné Pálfi Éva és F. Molnár Gabriella mûsora köszöntötte a résztvevõket. A Palóc Társaság elnökének beszéde után a résztvevõk megkoszorúzták az országbíró emléktábláját. Telt ház elõtt mutatta be az Egri Csillagok népdalkör Pirosfehér-zöld c. szép mûsorát. Ezután következett a XII. Országbíró Napok záró mûsora az Ez az én hazám c. közéleti fórum. A fórum vendége volt Simon Zsolt, a szlovák kormány mezõgazdasági minisztere, Hamerlik Richard, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselõje, a mezõgazdasági bizottság tagja, Faludi Sándor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Gazda Tagozatának elnöke és Zöld Sándor alelnök, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke. A fórum kitûnõ lehetõséget teremtett arra, hogy a szlovákiai és a magyar ágazatvezetõk megismerjék egymás eredményeit, átadják tapasztalataikat, és megteremtsék az uniós együttmûködés személyi feltételeit. A magyar sajtó érdeklõdését is felkeltõ rendezvény végén Zólyomi Károly polgármester fogadást adott a megjelent vendégek tiszteletére. Urbán Aladár

2004. m á j u s

Kürtös 11

Kultúra

1984 – 2004 JUBILEUMI MIKSZÁTH NAPOK 2004. május 28 – június 5. Május 28., péntek 16-30 - Nagykürtös, evangélikus templom Mikszáth Kálmán emléktáblájának megkoszorúzása 17.00 - Nagykürtös, Kastély panzió Két évtized Mikszáth Napjai – emlékülés Május 29., szombat Kerékpáros Mikszáth-emléktúra 11.30 - Megérkezés a szklabonyai Mikszáth Emlékházhoz, Koszorúzás, Amikor a sírkövet hoztuk – elbeszélés, irodalmi séta a faluban, frissítõ Május 30., vasárnap 13.00 - Ipolykeszi, mûvelõdési ház Kis Pacsirta – magyar óvodások népmûvészeti szemléje 15.00 - Kõkeszi, mûvelõdési ház „Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje” Balassi és kora – költészet és zene Közremûködnek: Németh Zoltán költõ, irodalomkritikus, a Nagykürtösi Mûvészeti Alapiskola tanárai, Balík Judit, Kotoráné Belá Rózsa, Hrubík Béla, Bodzsár Gyula, Básty Tímea ….. versmondók Május 31., hétfõ Ipolynyék, alapiskola 8.00 - Balassi Bálint Emléknap Május 31., hétfõ – június 3., csütörtök Ipolyvarbó, alapiskola Mikszáth Iskolanapok Június 1., kedd Varázsgömb Kilin Ildikó színmûvész mûsora 10.00 - Ipolyvarbó, alapiskola 11.30 - Óvár, alapiskola Az Éden kristályfái Kilin Ildikó színmûvész mûsora Mollini-bûvész

19.00 - Nagykürtös, körzeti hivatal tanácsterme Június 2., szerda Varázsgömb Kilin Ildikó színmûvész mûsora 9.00 - Csáb, alapiskola 11.00 - Lukanénye, alapiskola Az Éden kristályfái Kilin Ildikó színmûvész mûsora 19.00 - Szécsénke templom Június 3., csütörtök A kis herceg Kilin Ildikó színmûvész mûsora 9.00 - Ipolynyék, alapiskola ,,Nem okos világ ez a mai. De 11.00 - Ipolybalog, alapiskola hát iszen a tegnapi se volt Az Éden kristályfái Kilin Ildikó színmûvész mûsora okos. És bizonyára nem lesz Mollini- bûvész az a holnaputáni sem. Ebben 19.00 - Ipolykeszi, mûvelõdési ház van valami vigasztaló“ Június 4., péntek Ipolynyék, kultúrház 19.00 Kürtösök hangja – A Kürtös olvasóinak találkozója a szerkesztõkkel Június 5., szombat Budapest, Kerepesi temetõ 10.00 - Koszorúzási ünnepség Mikszáth Kálmán sírjánál Szeretettel várja a közönséget a Mikszáth Napok mûsoraira a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya (fõrendezõ), a Palóc Társaság (társrendezõ), továbbá a rendezvényeket befogadó községi hivatalok, Csemadokalapszervezetek, alapiskolák és magánszemélyek (támogatók). Érdeklõdni lehet: 0907/71 77 76, 48 85 117, 48 81 137

FELHÍVÁS A hagyományos Járási Kulturális Ünnepélyt JUNIÁLIS-t 2004. június 27-én tartjuk. Akik ezen ünnepélyen szeretnének fellépni (csoportok vagy egyének), azok május végéig jelentsék szándékukat a következõ telefonszámokon: 48 85 117 vagy 0905/71 77 76. Ugyancsak a fenti telefonszámokon jelezzék részvételi szándékukat azok, akik a JUNIÁLIS keretében zajló GULYÁSFÕZÕ VERSENYBE szeretnének benevezni.

ÉVFORDULÓK * 100 éve, 1904. május 5-én halt meg Budapesten Jókai Mór, a romantika legkiemelkedõbb magyar írója. (Komáromban született 1825-ben.) Témái, meseszövése, mûvészi eszközei és szépséges nyelvezete döntõen befolyásolták a regény mûfaját. Máig az egyik legolvasottabb magyar regényíró. * Május 10-én ünnepli 75. születésnapját a kortárs magyar irodalom kitûnõsége, Kányádi Sándor. Született 1929-ben az erdélyi Nagygalambfalván. * 100 éve, május 23-án született Nagyváradon Palotai Boris író, költõ. Több szlovákiai magyar lap munkatársa volt 1939-ig, akkor Magyarországra költözött. Mûveiben emberi sorsok szólalnak meg hiteles lélekábrázolással. Több mûvét megfilmesítették (pl. Nappali sötétség).

ÕSZIRÓZSA

magyarnóta - énekesek országos versenye Magyar zenei kultúránk több évszázadra vezethetõ vissza. A magyar nóta is a magyar nemzet egyik legtisztább kincse, mert a legõszintébb hangon szól a magyar ember örömérõl és bánatáról, a szerelemrõl és az elmúlásról. A dalnak mindenkor közösségmegtartó ereje volt és van ma is. Ha elhanyagoljuk, egész kultúránk, nemzeti sajátosságaink kerülnek veszélybe, ha felkaroljuk, akkor nem idegen, hanem magyar dallal, nótával, verssel formáljuk a magyar fiatalok ízlését. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya a Pátria Rádió támogatásával az idei országos amatõr nótaversenyt 2004. október 10-én Ipolykeszin rendezi meg. A verseny célja az énekkultúra fejlesztése, a tehetségek felkarolása, jó szórakozási lehetõség teremtése, a nemzeti összefogás elõsegítése. 2004. augusztus 31-ig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket. A versenybe 3 közismert magyar nótával /andalgó, hallgató, csárdás/ jelentkezhetnek írásban nevük, életkoruk, lakcímük és a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány címén: Oblastný výbor Csemadoku, 991 11 Balog nad Ip¾om, Hlavná 75.

12 Kürtös

Oktatás

2004. m á j u s

BEMUTATJUK ISKOLÁNKAT Az IPOLYNYÉKI BALASSI BÁLINT MAGYAR TANÍTÁSI NYELVÛ ALAPISKOLA a Nagykürtösi járás legnagyobb magyar tannyelvû alapiskolája. Hogy miért éppen Balassi? Õ az elsõ igazán nagy magyar nyelvû költõnk, aki a magyar nyelvet a klasszikus irodalom magaslatára emelte. Szerette és tisztelte az anyanyelvét. Balassi életútja az Ipoly mentéhez is kapcsolódik, hiszen Kékkõ vára, ahol gyermekkorában többször is megfordult, a Balassák tulajdona volt. A tiszteletbeli „Balassi Bálint” név felvételére 2000. december 9-én került sor, amikor is Szigeti László oktatásügyi államtitkár átadta a tiszteletbeli név felvételét igazoló okiratot. Tanulóink létszáma a 2003/2004-es tanévben 250. Iskolánkat hét községbõl látogatják a diákok. A tanítás 14 osztályban, jól felszerelt számítástechnikai szaktanteremben, laboratóriumban, tornateremben folyik. Van két napközis osztályunk is. A színvonalas oktatást egy magasan képzett, többéves tapasztalattal rendelkezõ pedagógusgárda biztosítja. Tény, hogy pedagógusainknak mintegy fele a mi iskolánkban sajátította el a betûvetés mûvészetét, itt ismerkedett meg elõször a számok világával, a szép magyar beszéd szabályaival, és tanulta meg szeretni és tisztelni az anyanyelvét. Az anyanyelvi oktatás mellett fontosnak tartjuk az idegen nyelvek, az angol és német nyelv oktatását is. Az angol nyelv oktatása a 3. évfolyamtól biztosított, a közeljövõben azonban az elsõ és második évfolyamokban is be szeretnénk vezetni. A fakultatív tantárgyak közül bevezettük a szlovák nyelvû társalgást és a számítástechnikát. Iskolánkban már tradíciónak számít a szakköri tevékenység. Nagy népszerûségnek örvend a számítástechnikai szakkör, újságírói kör, sportkör, sakk-kör, képzõmûvészeti kör, tánckör, angol nyelvû kör és az irodalmi színpad. Az irodalmi színpad tagjai értékes mûsorral készülnek az anyák napjára és a Balassi-ünnepségre. Iskolánknak újsága is van, a MIZÚJS. A jelenkor iskolájának meg kell felelnie a XXI. századi iskola követelményeinek és kihívásainak. 2000 januárjától részesei vagyunk az INFOVEK programnak, melynek keretében 6 számítógépet kaptunk. Jelenleg 11 gépünk van. Ez a szám ez év májusában növekedni fog, így szeptembertõl egy új, tágasabb osztályt szeretnénk berendezni. Az internet hozzáférhetõ miden diák és tanár számára. Iskolánk kapuja nyitott minden kedves szülõ és iskolabarát elõtt.

Végzõs diákjaink mindegyike felvételt nyer a kiválasztott középiskolába és szakintézetbe. A Balassi Nap keretében, amelyet május végén, Balassi Bálint halálának évfordulóján tartunk, az idén harmadik alkalommal kerül sor a Balassi-emlékérem átadására, melyet a legjobb diák, tanár és szülõ kap kiváló munkájáért és az iskoláért kifejtett tevékenységéért. A díjat Oláh Szilveszter, Budapesten élõ szobrász-mûvész ajánlotta fel iskolánknak tízéves idõtartamra. Az ünnepségre Balassi Szavalóversennyel, sportversenyekkel és különféle szórakoztató mûsorokkal készülünk. Anyagi gondjainkon próbálnak segíteni pedagógusaink a különféle pályázatokkal, a szülõk – és tanárok báljának megszervezésével, a papírgyûjtéssel vagy akár a karácsonyi börzével. A jó szervezõmunkának köszönhetõ, hogy papírgyûjtés alkalmával diákjaink és maguk a pedagógusok is kiürítenek minden fiókot, kamrát és padlást, hogy egy kis pénzhez jusson az iskola. Már hagyománnyá vált iskolánkban, hogy a beiratkozási program keretében jövendõ elsõseink beíratását az iskolába ünnepi mûsorral kötjük össze. A kis „nebulók” tanszercsomagot, szép könyvet és az iskolánk diákjai által készített kis tárgyakat kapnak. Tanulóink szép sikereket érnek el a különféle versenyeken és vetélkedõkön. Támogatóinknak köszönhetõ, hogy iskolánk arculata is megváltozott. Elkészült az új kerítés, a fõbejárat elõtti udvar, kifestettük az osztályokat, folyosókat. A gondok ellenére büszkén mondhatjuk, hogy van Balassink, akinek dombormûve iskolánk elõcsarnokában ékeskedik, „õrködik”, van iskolacímerünk, iskolazászlónk, iskolaújságunk, vannak nagyszerû eredményeink, kiváló pedagógusaink és sok-sok ügyes diákunk, „gyermekünk”. Tudatosítjuk Coménius szavait: „Az aranynál drágább kincs a gyermek”. Kasák Katalin igazgatóhelyettes

A Palóc Társaság felhívásai a Balassi Bálint – emlékév alkalmából Balassi-emlékfa

Végek dicsérete

Balassi Bálint, a magyar szerelmi költészet megteremtõje 450 évvel ezelõtt született. Tegyük maradandóvá és emlékezetessé a nagy évfordulót: ünnepélyesen ültessünk fát költõnk emlékére! Balassi fája gondoskodásunk által gyökeret ereszt és terebélyesedni fog, lombja alatt nemzedékek nõnek fel, kikben megnõ majd az értelem, otthont lel bennük a szülõföld szeretete és a hûség az anyanyelvhez, anyaföldhöz, a nemzeti kulturális örökséghez. Felkérjük a Kárpát-medence és a nagyvilág magyarságát, az iskolákat és az egyesületeket, az intézményeket, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz: ültessenek Balassiemlékfát! Javasoljuk, hogy a Balassi-emlékfa elültetésére 2004. március 15-e és október 23-a között kerüljön sor. Köszönettel vesszük, ha az ünnepélyes faültetésrõl értesítenek bennünket, illetve képes beszámolót küldenek címünkre.

Balassi Bálint születésének 450. évfordulója tiszteletére a Palóc Társaság Végek dicsérete címmel pályázatot hirdet. A pályázat célja Balassi mûvészetének alapos megismerése, elmélyedés a kor történelmi eseményeiben, párhuzam keresése mai világunkkal, a jelen eseményeinek megörökítése, a szülõföldhöz való ragaszkodás elmélyítése, a tehetségek kibontakoztatása. Kategóriák: I. Képzõmûvészeti: grafika, vízfestmény, olajfestmény Témák: Balassi-arckép, Balassi várai, végvári vitézi élet, versillusztrációk. Méret: maximum A3 II. Fotó: fekete-fehér és színes technika, egyedi vagy sorozat Témák: Balassi-ünnepségek, irodalmi

emléktúrák, történelmi emlékhelyek, kortárs irodalmi arcképek. Méret: 13x18 cm-tõl A4-es nagyságig. Példány: 2 darab. III. Videofilm Témák: mint a fotónál. Idõtartam: legkevesebb 10 perc, legtöbb 30 perc. Mindhárom kategóriában várjuk a diák és felnõtt korú pályázók munkáit. A mûvek alkotóinak nevét, címét, életkorát megfelelõ helyen fel kell tüntetni. A pályamûvek beérkezési határideje 2004. október 30. Cím: Palóc Társaság, 991 06 Vrbovka 53., Szlovákia. A beérkezett alkotásokat szakmai bizottság véleményezi. Eredményt november 13-án hirdetünk. A nyertesek jutalmazásban részesülnek. Jutalmakról a kiíró és támogatói gondoskodnak. Sikeres helytállást kívánunk!

2004. m á j u s

Kürtös 13

Hitélet

Püspökszentelés, elsõáldozások, pünkösd Volt ...

Május hónapban sok szép és fontos esemény volt, van, lesz ...

Jópásztor vasárnapján, május 2-án, a nagyszombati Szt.Jánosszékesegyházban Mons. Ján Sokol pozsony-nagyszombati érsek püspökké szentelte Mons. Orosch Jánost, párkányi esperes plébánost. Azt tudjuk, hogy az új püspök - a pápai kinevezõ levél értelmében - fõleg a magyar ajkú híveket fogja szolgálni, azonban reméljük, hogy ez nem jelenti azt, hogy csupán bérmálni fog, vagy új templomakat felszentelni a magyarok lakta területeken, mert ez esetben Nagyszombatban Jópásztor vasárnapján csupán püspökfiatalítás történt egyházmegyénkben. Abban bízunk tehát, hogy Orosch János püspök úr felkarolja pl. a magyar papképzést és a katekétaképzést, a magyar liturgikus könyvkiadást és egyéb magyar katolikus sajtótermékek megjelenését, melyekre égetõen szükség lenne. Egyre árvuló, magyar lelkipásztorok hiányában szlovák papokkal betöltött plébániáink; elsorvadt, egyetlen hetilapra apadt felvidéki magyar katolikus lapkiadásunk, nem beszélve a legszükségesebb liturgikus könyvek újra kiadásáról..., nos ezek mind olyan fontos, azonnali orvoslást igénylõ feladatok, melyeket meg kell valósítania az új, magyar népünket szolgálni hivatott segédpüspöknek. Hogy mennyire lesz módja, lehetõsége, azt majd a jövõ mutatja meg, mi bizalommal tekintünk feléje és várjuk, hogy püspöki jelmondata értelmében - C u m corde videre = Szívvel látni valóban érzõ szívvel teszi magáévá a mi szükségeinket és bátor, a gyengébbek mellett kiálló eréllyel lesz szívügye jogos követelésünk és elvárásunk. Május 13.

-FAT I M A

Van... Ebben a hónapban egyházközségeink zöme meghitt, szívetlelket melengetõ ünnepségekre készülõdik, ti. a legtöbb faluban, községben most járulnak elõször szentáldozáshoz a harmadikos fiúk és lányok. Három éves hittantanulás után készen állnak arra, hogy a csodálatosan köztünk élõ Úr Jézus szentségi Testét, az Oltáriszentséget magukhoz vegyék, és ezáltal lassan teljessé váljon bennük is az istengyermekség boldogító élete, tudatosítsák keresztény voltukat, és ne csak szokásból legyenek templomjárók, imádkozók és szentségekhez járulók. Örvendetes jelenség, hogy egyre több egyházközségben egyszerûbb, de az eseményt jobban kihangsúlyozó, egyforma, földig érõ fehér ruhában járulnak az elsõ szentáldozáshoz. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az ilyen egyszerûbb ruhában elsõáldozók családjának válláról nagy teher szakad le, mert nem kell a drága elsõáldozói ruhákra lassan csillagászati összeget költeniük. Az elsõdleges szempont azonban az, hogy a lényeg nem a ruhán, hanem az érkezõ Jézuson legyen, meg hogy az ilyen egyforma ruha eltünteti a tehetõsebb és szegényebb gyermekek közti különbséget, különben is Isten elõtt mindannyian egyformák, az Õ gyermekei vagyunk ... Kívánjuk minden kedves elsõáldozó gyermekünknek, hogy õrizzék meg szívük bûntelenségét a hozzájuk, lelkükbe érkezõ drága Jézust.

A tavasz legszebb hónapját, májust Máriának szenteljük. Mária jelenti az üdvösségünk tavaszát. De május volt akkor is, amikor a Szûz Anya Fatimában elõször jelent meg három gyermeknek: Lúciának, Ferencnek és Jácintának. Csodálatos volt ez a jelenés akkor, amikor az I. világháború dúlt. A gyermekek ajkával üzenetet küldött Égi Anyánk az egész világnak: Hagyjuk el bûneinket, javuljunk meg, engeszteljünk a bûnösök megtéréséért! Mária, mint igazi anya int és figyelmeztet a jóra, és óv minket a bûntõl - rossztól. Ma már nagyon sok helyen minden hónap 13-án végeznek „Fatimai engesztelést“. Kapcsolódjunk be minél többen, hiszen talán soha nem volt még olyan nagy szüksége a világnak az imára, mint napjainkban. Kliment Éva

Lesz... A hónap végén pünkösdnek szép ünnepét üljük. A Szentírás szerint Jézus feltámadása után negyven nappal a mennybe ment, vagyis látható emberként végleg eltávozott földünkrõl, azonban ígérete szerint tíz nap múlva elküldte a Szentlelket apostolaira és a többi, a Szûzanyával együtt imádkozó tanítványra. Ezen a napon született meg az Egyház, Jézus népének hívõ közössége. Ahogy minden élõ szervezet lassan fejlõdik ki és alakul életképessé, úgy Jézus Egyháza is. Amint egy kisgyermek sem a születése pillanatában kezd el létezni, így van ez az Anyaszentegyház esetében is. Már az apostolok meghívásakor elkezdõdött ennek a csodálatos szervezetnek kialakulása, három év tanítása, a papi hatalom átadása, a szentségek alapítása: mind-mind része az Egyház kialakulásának, mely végsõ formát, életet és indulást az elsõ pünkösd napján nyert és kapott. Ez az ünnepnap kiváló alkalom arra, hogy felülvizsgáljuk keresztény életünket, hogy megköszönjük Jézusnak az Egyházhoz, az Õ népéhez való tartozásunkat, és kérjük a Szentlelket, aki nem csak az elsõ pünkösdkor áradt ki e földre, hogy árassza el szívünket az Õ tüzes szeretetével, erejével, bölcsességével..., minden szükségessel, hogy itt és most lehessünk az Úr Jézusnak igazi követõi, tanúságtevõi, egyszóval keresztények a mai világban. (György Ferenc, ipolybalogi lelkiatya)

14 Kürtös

2004. m á j u s

Egészség

Amit egészségünk érdekében tudnunk kell Nagyon ritkán találkozunk olyan gyermekkel, aki nem szeret úszni, nem szeret a vízben lubickolni. Ez egészen természetes, hiszen a magzat kilenc hónapig vízközegben fejlõdik, ami teljes mértékben biztonságot jelent a számára. Szlovákia nagyobb városaiban már pár hónapos csecsemõk részére úszótanfolyamok léteznek, ahol az anyukák és a kisbabák nem túl nagy, meleg vízû medencében vannak, ahol a csecsemõ úgy mozog a vízben, mint egy halacska. Az úszótanfolyam neve „Rybièka – halacska”. Ebbõl logikusan arra következtetünk, hogy a gyermek a vízben felszabadultan mozog, gátlások és feszélyek nélkül, nagyon pozitívan hat az idegrendszerére ez a „szabadság”, egyszerûen boldog lesz. Amikor a vízrõl, a vízben való mozgásról ennyi pozitívumot tudunk elmondani, akkor elmondhatjuk azt is, hogy a víz, az úszás gyógyító (terapeutikus) hatású mind a gyermekek, mind a felnõttek részére. A vízben történõ mozgás pozitív érzésekkel tölti el az egészséges felnõttet is, és fõleg azokat, akik a mozgásban korlátozva vannak valamilyen betegség által, esetleg teljesen tolószékhez vannak kötve. A vízben mindenki szabadon mozog, azon mozdulatok, melyek a szárazon nem biztos, hogy sikerülnek, itt könnyedén elvégezhetõk. Általánosan keveset foglalkozunk az idõs, öreg emberekkel, akik szinte minden szempontból nézve korlátozva vannak. Gondolok itt elsõsorban a különféle betegségekre, az egyedüllétre, a komunikáció hiányára. Az öregkori csontritkulás általában hátfájással jelentkezik. A vízben történõ aktív mozgás nagyban segít leküzdeni ezeket a fájdalmakat. Számukra a lelki gondokat is feledtetheti egy jó fürdõzés bármelyik termálfürdõnkben. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a produktív korban lévõ emberekrõl sem, akik életét szinte teljes mértékben a munka tölti ki. A mai kor dolgozó emberének sajnos nincs ideje a kikapcsolódásra, nem ér rá még meghalni sem. Nagyon gyakran találkozom a rendelõben agyonra fáradt emberekkel, akik legyenek bár szellemi, vagy fizikai munkások, nem tudnak megpihenni, ellazulni, mert a problémáktól túl vannak terhelve. Sokkal könyebb kipihenni egy fizikai fáradságot, mint a szellemi túlterheltséget. A stressz negatív hatása a szervezetre közismert, éppen ezért az aktív úszás 28 oC - os vízben, esetleg egy laza pihenés, relaxáció a kellemesen meleg vízben csodákat tud tenni. Az izomzat ellazul, a görcsök oldódnak, így a lelki feszültség is oldódik. Ép testben ép lélek! Balázs Tünde, Mgr.

Gyógyítás otthon Az áprilisi számban közölt aromaterápia néhány konkrét példájával szeretném megismertetni a kedves olvasókat. - Aggodalom leküzdésére: levendulaolaj 8 csepp, mandarinolaj 6 csepp, bergamottolaj 6 csepp, rózsaolaj 4 csepp, tömjénolaj 4 csepp - összesen 6 csepp a keverékbõl. - Depresszió ellen: levendulaolaj 10 csepp, bergamottolaj 6 csepp, geránium 4 csepp, ilang-ilang 4 csepp, rózsaolaj 3 csepp, vetiverolaj 3 csepp - összesen 6 csepp a keverékbõl. - Emlékezetfrissítõ: rozmaringolaj 10 csepp, citromolaj 8 csepp, ciprusolaj 6 csepp, borsmentaolaj 6 csepp, izsópolaj 6 csepp, gyömbérolaj 4 csepp, édesköményolaj 4 csepp - összesen 6 csepp a keverékbõl. - Vérnyomáscsökkentõ: citromolaj 10 csepp, levendulaolaj 10 csepp, muskotályzsályaolaj 8 csepp, ilang-ilangolaj 8 csepp, majoránnaolaj 4 csepp, narancsvirágolaj 4 csepp - összesen 6 csepp a keverékbõl. - Vérnyomásnövelõ: borsmentaolaj 10 csepp, feketeborsolaj 10 csepp, kakukkfûolaj 8 csepp, rozmaringolaj 8 csepp, korianderolaj 4 csepp, kámforolaj 4 csepp - összesen 6 csepp a keverékbõl. - Változókorban: gerániumolaj 12 csepp, levendulaolaj 10 csepp, ilang-ilangolaj 8 csepp, jázminolaj 6 csepp, korianderolaj 4 csepp, rózsaolaj 2 csepp - összesen 6 csepp a keverékbõl. - Kreativitást fokozó: rózsaolaj 16 csepp, zsályaolaj 12 csepp, narancsvirágolaj 4 csepp, rózsaolaj 2 csepp, pálmarózsaolaj 2 csepp - összesen 8 csepp a keverékbõl. Az olajokat össze kell keverni, és egy alkalomra a feltüntetett mennyiséget használjuk. Továbbá: - Álmatlanság esetén: levendulaolaj, rózsaolaj, ilang-ilangolaj - angína: citromolaj - asztma: borsmentaolaj, citromolaj, eukaliptuszolaj, levendulaolaj, rozmaringolaj - csökkent immunitás: eukaliptuszolaj - emésztési zavar: citromolaj, narancsolaj - fejfájás: borsmentaolaj, citromolaj, eukaliptuszolaj, levendulaolaj, rózsaolaj, rozmaringolaj - hörghurut: borsmentaolaj, eukaliptuszolaj, levendulaolaj, lucfenyõ - influenza: borsmenta, citrom, eukaliptusz, levendula, lucfenyõ, rozmaring - köhögés: borsmenta, eukaliptusz, lucfenyõ, narancs, rozmaring - reuma: eukaliptusz, levendula, rozmaring - szénanátha: borsmenta, eukaliptusz, levendula. A következõben a borogatások rejtelmeivel és felhasználásával szeretném megismertetni a kedves olvasókat.

Vé r c s o p o r t d i é t a Vércsoportunk és táplálkozásunk szorosan összefügg egészségi állapotunkkal. Egyes élelmiszerek kedvezõen befolyásolják, míg mások megzavarják az emésztési folyamatokat: lelassítják az anyagcserét, és az így bevitt kalóriamennyiség gyorsabban alakul át zsírrá. Az alábbiakból megtudhatják, mely ételek biztosítják az optimális testsúlyt és a jó közérzetet. A vércsoport Az A vércsoportúak ideális táplálkozása – sok zöldség. Ajánlott élelmiszerek: ananász, brokkoli, cseresznye, karalábé, meggy, növényi olaj, sárgabarack, szójakészítmények, tengeri halak.

Kerülendõ élelmiszerek: banán, búzakészítmények, hús, paprika, paradicsom, tejtermékek. B vércsoport A B vércsoportúak táplálkozása legyen sokoldalú, változatos. Ajánlott élelmiszerek: alacsony zsírtartalmú tejtermékek, ananász, banán, brokkoli, szilva, tojás, leveles zöldségek. Kerülendõ élelmiszerek: búzakészítmények, kukorica, lencse, mogyoró, szezámmag. AB vércsoport Akkor étkeznek helyesen, ha rendszeresen, de mindig kis mennyiséget fogyasztanak.

Balázs Anasztázia - gyógymasszõr Ajánlott élelmiszerek: hal, paradicsom, tejtermékek, ananász, leveles zöldségek, tengeri hal. Kerülendõ élelmiszerek: bab, banán, hús, kukorica. 0 vércsoport Az ebbe a vércsoportba tartozók ügyeljenek arra, hogy táplálkozásuk legyen fehérjékben gazdag. Ajánlott élelmiszerek: eper, hal, hagyma, kelkáposzta, paradicsom, petrezselyem, szilva, brokkoli. Kerülendõ élelmiszerek: fehér- és vöröskáposzta, karfiol, kukorica, mogyoró, narancs, tejtermékek, búzakészítmények. (Elixír)

Szabadidõ

2004. m á j u s

Kertészkedés Májusi tennivalók a zöldséges- és gyümölcsöskertekben A hónap közepétõl ültethetõ a szabadföldi paradicsom, a paprika, cukkini, csemegekukorica, patiszszon, folytathatjuk a retek és a saláta vetését. Ha a vetéseket fátyolfóliával takarjuk, meggyorsíthatjuk a növények fejlõdését. Ültethetjük a póréhagymát és a zellert is. Természetesen ne feledkezzünk meg a vetemények gyomtalanításáról és kapálásáról sem. A gyümölcsöskertben felkészülünk a késõi fagyok elleni védekezésre. Az új fák és bogyós gyümölcsûek alatt szalmával, fûnyiradékkal mulcsozzuk a talajt. Ha sok termés kötõdött a fán, ritkítani kell, mégpedig úgy, hogy a fejlõdésben a gyümölcsök egymást ne akadályozzák. Az eper talaját szintén mulcsozzuk, erre a célra szalmát, lekaszált száraz füvet alkalmazunk. Ezzel megelõzzük, hogy az érõ gyümölcs a talajjal érintkezzen, így tiszta marad és megelõzzük a rothadást is, ami a mostani csapadékos idõjárás miatt nem elhanyagolható. A kártevõk elleni védekezésben nagy segítséget nyújtanak a r a g a d ó s s z í n c s a p d á k . Ezek olyan lapok, melyeknek mindkét oldala be van vonva ragasztóval, és az erre rátapadt rovarok gyorsan elpusztulnak. A csapdák sárga, kék és fehér színûek.

A sárga színt kedveli a molytetû, a levéltetû, az aknázólégy, a káposztabolha. 2-4 m-ként 1-1 darab kihelyezésével gyéríthejük a felsorolt kártevõket. A kék színût elsõsorban a tripszek ellen fõleg a paprika és az uborka hajtatásánál alkalmazzák. A fehér színût káposztalégy, szilvalégy, almalégy ellen a fára, illetve a növény fölé kiakasztva használják. A színcsapdák elsõsorban a

hajtatásban, de a szabadföldön is alkalmazhatók. A növény csúcsa felett 5-10 cm-re egy drótkampó segítségével felfüggesztjük. A növények növekedésével párhuzamosan a csapdákat mindig magasabbra kell helyezni.

A bazsalikom

termesztése, felhasználása

A bazsalikom a meleg éghajlatú, jó tápanyagellátású talajokat kedveli. Az elõkészített, porhanyós talajba május 20-a körül vetjük. A sortávolság 30-40 cm, a vetési mélység 0,5-1cm. A magvacskák 14-20 nap alatt csíráznak ki. Kelés után a sûrû állományt 25-30 cm távolságra fészkekbe egyeljük. Kedvezõ feltételek esetén a virág nélküli szárat egy évben kétszer is betakaríthatjuk. Virágzás elõtt július végén, majd októberben, ha az elsõ betakarításkor legalább 10-12 cm föld feletti szárat hagyunk. A bazsalikom szárát szellõs helyen, árnyékban 35 fokos hõmérsékleten 6-8 napig szárítjuk. Tárolásakor ügyelni kell arra, hogy védve legyen a levegõ és a fény hatásától. Felhasználása: A bazsalikom közismerten kedvelt fûszernövény. A leveseknek, fõzelékeknek aromát ad, salátákba, mártásokba, öntetekhez, darált húsokhoz, halételekhez, az uborka konzerválásához használják. A bazsalikomból fõzött tea növeli az étvágyat, erõsíti a gyomrot, szélhajtó, idegnyugtató, köhögéscsillapító, vizelethajtóként is alkalmazzák. Külsõleg toroköblítésre és üdítõ fürdõkbe használják. Bodzsár Eszter

Kürtös 15

Számítógép a mindennapokban A számítógépet nemcsak arra használjuk, hogy információkat tárolunk, dolgozunk fel vele, hanem az adatokat sokszor meg kell jeleníteni írásban is. Ehhez szükségünk van nyomtatóra, amit a számítógéphez tudunk csatlakoztatni. A mai részben a nyomtatókat szeretném ismertetni, amelyeket két nagy csoportra oszthatunk. A nyomtatás színe szerint tehát megkülönböztetünk feketefehér és színes nyomtatókat. A nyomtatás technikája szerint három típusú nyomtatót különböztetünk meg. 1. Mátrix nyomtató vagy tûs nyomtató - egyik legrégibb nyomtató, elõnye, hogy a nyomtatás költsége nagyon olcsó, viszont a nyomtatás minõsége nem túl jó. A nyomtató, mint a neve is elárulja, apró tûket /9-et vagy 24-et/ használ a festék papírra juttatásához a szalagról. Ilyen típusú nyomdát akkor vásároljunk magunknak, ha sokat akarunk nyomtatni, és nem fontos a minõség, illetve nem zavar a zaj, amivel dolgozik. 2. Abban az esetben, ha kiváló minõséget, gyors és csendes nyomtatást szeretnénk, a vásárlásra pedig többet tudunk költeni, legcélszerûbb választás a lézernyomtató. Ebbõl a típusból a fekete-fehér nyomtató már kapható 10 000 Sk alatt is. A színes lézernyomtató ára ennek a többszöröse. A lézernyomtató /toner/ lézersugárral gerjesztett sztatikus elektromosság segítségével jelöli ki azokat a helyeket, ahová aztán ráégeti a tonert.

3. A harmadik típusú nyomtató, amely gyors, kiváló minõségû és színes nyomtatást is lehetõvé tesz, a tintasugaras nyomtató. Egyetlen hátránya, hogy a nyomtatási oldalköltség itt a legmagasabb. Ennek ellenére otthon, ha színeset is akarunk nyomtatni, és közben nem túl sokat, ez a típusú nyomda a legmegfelelõbb. Amit viszont minden nyomtatónál figyelembe kell venni, hogy milyen csatlakozóval kapcsolódik a számítógéphez. Ez lehet klasszikus párhuzamos pont, vagy újabban szinte minden digitális berendezést lehet csatlakoztatni USB-ponton keresztül. A nyomtatás minõségét általában DPI-ben adják meg /dotsper inch/, amely a pontok számát jelenti 2,54cm hosszú vonal megrajzolására. Balázs Péter, RNDr.

2004. m á j u s

Kürtös 16

Sport - Olvasók oldala

Sakk

Pályázat!

Táblázat: 1.Ipolynyék 8 5 2 1 2.Kékkõ 8512 3.Csáb B 8 413 4.Ipolybalog 8 2 1 5 5.Dacsókeszi 8 1 1 6

Véget ért a járási sakkbajnokság. A bajnokság elsõ fele viszonylag nyugodt fordulókat hozott. A csapatok ismerkedtek egymással, és általában a papírforma szerint alakultak az eredmények. A viszszavágókon azonban már meglátszott, hogy az elsõ három helyre pályázó csapat nagyobb ambíciókkal küzd, és köztük dõl el a bajnoki cím sorsa. Végül küzdelmes csaták után az utolsó fordulóban dõlt el a bajnokság sorsa.

Az utolsó forduló eredményei: Ipolynyék – Kékkõ 2,5 : 2,5 Ipolybalog – Dacsókeszi 2 : 3

26 : 14 17 22,5 : 17,5 16 21,5 : 18,5 13 17,5 : 22,5 7 12,5 : 27,5 4

Gratulálunk a gyõzteseknek és minden csapatnak. A feljebbjutási jogot Ipolynyék csapata vívta ki. Ha megfelelõ erõsítést tudnak biztosítani, akkor élnek a feljutás lehetõségével. Az õsszel induló bajnokságra szeretnénk, ha több csapat jelentkezne, ehhez várjuk mindenki segítségét. Összeállította B G

APRÓHIRDETÉSEK

Mûkõ és gránit sírkövek exluzív kivitelben.

<

Oroszlány János Sirák

.

48 84 119

I p o l y b a l o g község polgármestere az iskolaügy állami felügyeletérõl és az iskolai önkormányzatokról szóló 596/2003.sz. törvénytári rendelete értelmében pályázatot hirdet az Ipolybalogi Magyar Tannyelvû Óvoda igazgatói posztjának betöltésére. A megbízatási idõszak kezdete legkorábban 2004. szeptember 1. Szakmai feltételek: - szakirányú végzettség az Iskolaügyi Minisztérium 41/1996. sz. Törvénytári rendelete szerint, - legalább 5 év pedagógiai gyakorlat, - büntetlen elõélet. Megkövetelt okmányok: - képesítést, valamint a szakmai gyakorlatot igazoló okmány, - aktuális erkölcsi bizonyítvány, - rövid szakmai önéletrajz, - az intézmény fejlesztésének tervezete és irányításának koncepciója. A jelentkezéseket a kért okmányok hitelesített másolatával kérjük elküldeni 2004. június 30-ig a következõ címre: Obecný úrad, Hlavná 75, 911 11 Balog nad Ip¾om. A borítékon kérjük feltüntetni: Pályázat-Óvoda.

Tûzifa, barnaszén és építõanyagok árusítása és házhoz szállítása. MADIC, Csáb Telefonszám: 047/48 82 208 mob. 0905/39 01 14

Lapunk szerkesztõsége lehetõséget kínál mindenki számára, aki igénybe szeretné venni a K Ü RT Ö S havilap hirdetési kapacitását. Nyitottak vagyunk c é g e k , h i v a t a l o k , s z e r v e z e t e k , e g y é n i v á l l a l k o z ó k , d e m a g á n s z e m é l y e k irányába is. Köszönteni szeretné családtagjait, barátait, vagy emlékezni szeretne szeretteire, munkatársat keres, vagy eladni akar, vagy csak egyszerûen támogatni szeretné hirdetésével a havilapot? Itt az alkalom! Ha nem tudja hogyan, s miképp, hívjon minket vagy írjon. Megszerkesztjük hirdetését, reklámját, üzenetét. Ismétlõdõ hirdetéseknél engedményeket biztosítunk. Háromszori ismétlõdõ hirdetés - 5% kedvezmény. Ötszöri ismétlõdõ hirdetés - 10 % kedvezmény. 1/1 oldal (195 x 277) - 5000.-SK 1/3 oldal (195 x 89) - 1650.-SK Ajánlatunk keretes hirdetésekre: 1/2 oldal (195 x 138) - 2500.-SK 1/4 oldal (98 x 70) - 1250.-SK 1 négyzetcentiméter hirdetés ára 10.-SK; egy szó magánszemélyeknek 3Sk, válalkozóknak 5Sk; így mindenki saját maga eldöntheti hirdetési keretének nagyságát, kiszámíthatja költségeit. A hirdetések felvételének határideje minden hónap utolsó napja. Köszönjük, hogy igénybe veszi szolgáltatásainkat, és reméljük, hogy nálunk megtalálja számításait. H I R D E S S E N A K Ü R T Ö S B E N ! M E S S Z I R E F Ú J J U K Ü Z E N E T É T !

Tisztelt Olvasó!

E lapszám megjelenését a Szécsénkei és a Kelenyei Községi Hivatal támogatta.

A négyoldalas melléklet az MKP fizetett reklámja. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. Telefon: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: Pekel Print s.r.o. Bratislava. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.- korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.