Molnár V. József 80 éves!

I. évfolyam 1. szám

2010. június

Molnár V. József 80 éves! Könyveket ír, előadásokat tart. Utazik. Prédikál. Szinte minden nap. János evangélista hosszú életének utolsó éveiben már összefüggően beszélni nem tudott, ha ritkán megszólalt, egyetlen rövid mondatot ismételgetett: „Szeressétek egymást! Szeressétek egymást!” Jóska Bácsi a Teremtőtől megkapta a hosszú élet kegyelmét és terhét. Életének első fele a küzdelemről szólt. Fájdalomról, szenvedésről, lemondásról. A Magyar Népmesék üzeneté példázza élete. Ő a pró-

bákat kiállta és elnyerte az elérhetetlent. Mindenki szeretetét! Három generáció tiszteletét! Szeresd a Teremtői rendet! A FÖNT és a LENT harmóniáját! Szeresd a gyermekeket, akik az angyalok, az ég üzenetét közvetítik! Szeresd Atyáid és Anyáid hagyatékát, tudását, műveltségét! Szeresd Hazádat, a Kárpát-hazát! „Szeressétek egymást!” Jóska Bácsi evangéliumi üzenete a Magyar Nép üzenete. A szerves műveltség a keret, a forma. Az üzenet Istentől jön. Figyeljetek a Teremtő üzenetére! Figyeljetek Jóska Bácsi szavaira, mondataira, átadott tudására! Jóska Bácsi! Kérjük a Teremtőt, hogy még sokáig légy szellemi, lelki vezérlő csillagunk! Papp Lajos

80 ÉV ISTEN TENYERÉN Megtartó szeretettel MOLNÁR V. JÓZSEFNEK ŐS-KÉP KIADÓ B/5, 866 OLDAL, KEMÉNYTÁBLÁS, 9545 Ft

A vaskos könyv annak a nyolcvan évnek szól, amit Molnár V. József magyarság- és néplélekrajz-kutató mindmáig leélt. Tanítványainak, barátainak, munkatársainak, családtagjainak főhajtása az emlékező könyv. „E könyvben megjelenő írások a tanítót, a tanárt, a mestert, a bölcs tudóst üdvözlik. Minden írás Jóska Bácsi magvető munkálkodásának eredménye. Az írások között éppen kicsírázott zsengék, szárba szökkenő színes virágok, erőt sugárzó fiatal fák és néhány hatalmasra nőtt magányos óriásfa hirdeti a szorgalmas, gondos gazda fáradhatatlan munkálkodását. »Gyümölcséről ismerszik meg a fa.« A könyvben megjelenő írások változatos, színes világot mutatnak be. Egyetlen közös bennük, a Magvető, a Gazda személye!” A hosszabb-rövidebb írások szerzői három generációt képviselnek: felesége és leánya nyitja meg a hosszú sort, hogy visszaemlékezések, majd tanulmányok, esszék után műelemzések zárják a Molnár V. József műveinek bibliográfiájával kiegészített kötetet.

KÖNYVFUTÁR – 2010. JÚNIUS 1

Egy indián, aki a pad alatt is olvas BESZÉLGETÉS KISS DÉNESSEL A Főnix Könyvműhely gondozásában új kiadásban jelenik meg Kiss Dénes Kányadombi indiánok című ifjúsági regénye az idei Ünnepi Könyvhétre. Ebből az alkalomból beszélgettünk a szerzővel indiánokról, gyermekkorról és pad alatt olvasásról. Mind a Kányadombi indiánok, mind pedig annak folytatása, Az utolsó indián nyár erősen önéletrajzinak tűnik. Mennyiben alapszik a két regény, azok szereplői az Ön saját gyermekkori élményein? Az ember szívesen idézi föl gyerekkora érdekes, izgalmas, kedves eseményeit, ez az élmény pedig készen volt. Nem kellett megkeresni, igazán rendbe tenni sem. Amikor elkezdtem írni a Kányadombi indiánok című regényemet, alig tíz oldal volt meg belőle. Nyaralni mentünk a Balatonhoz a kisfiammal, feleségemmel, én pedig vittem magammal írógépet, és mire a két hét véget ért, én is befejeztem a könyvet. Alig voltam kint az udvaron Balatonszepezden, csak ez volt a dolgom.

sik is kedves. Annak pedig különösen örülök, hogy a Kányadombi indiánok néhány éve megjelent bolgár nyelven, a napokban pedig megtudtam, hogy még a nyáron film készül ebből a regényemből. Miért éppen az indiános, háborús játékok kapnak központi szerepet a regényekben? Akkoriban, a háború utáni esztendőkben néhányan sok indiános könyvet olvastunk. Tisztiorvos költözött a szülőfalumba, Pacsára, és annak is volt két fia. Nekik sok könyvük volt, szerencsére leginkább May Károly könyvei, legalább harminc kötet. De akadt más könyv is. Én ekkor már elolvastam az iskola ifjúsági és tanári könyvtárának is minden könyvét, majd megkerestem az esperes urat, aki megengedte, hogy az ő könyvtárába is bejárjak. Ebben az időben egyébként a háború még sok vonatkozásban nem ért véget. Ott tanyázott erdőn-mezőn, és mi valóságosan a veszély, a halál árnyékában játszottunk. Akkor is izgalmas volt szorítani a nehéz, hideg vasat, és szinte úgy érzékelni, hogy belül a vason a halál lüktet, és minden pillanatban felrobbanhat. Valóságos remegés futkosott a bőrünkön a gránátokat, kis aknákat cipelve. Az utolsó indián nyár főhőse, Mucur – megteremtőjéhez hasonlóan – sokat töpreng a nyelv természetén. Ön szépírói munkássága mellett nyelvtudományi témájú könyveket is írt. Ezekben a munkákban inkább szépíróként vagy inkább nyelvészként ír? Nem vagyok nyelvész, sőt általában nem szeretem a nyelvészeket. A magyar nyelv lényege és alapja a logika és a matematika. A magyar nyelvről tizennégy könyvet írtam, a legújabb – amely egyben a hatvanadik könyvem – idén májusban Gömbgondolkodás címmel jelent meg.

Kiss Dénes 1936-ban született Pacsán, egy kis Zala megyei faluban, és itt töltötte gyermekéveit is. Ezekből a gyermekkori élményekből táplálkozik a szerző több könyve is. A Kányadombi indiánok és Az utolsó indián nyár című ifjúsági regények hőse, Mucur, nemcsak az író gyermekkori becenevét örökölte meg, hanem ugyanúgy falja a könyveket, indiáncsapatot szervez és élénken érdeklődik a nyelv iránt, mint szerzője. Egész életében a nyelvvel dolgozott: volt könyvtáros, majd újságírói tevékenysége mellett nemcsak regényeket, verseket, novellákat, valamint kritikákat írt, hanem nyelvészeti tanulmányokat is, emellett műfordítással is foglalkozik. Fordít orosz, német, észt, de főként finn költők műveiből. Eddig 60 kötete jelent meg, Kányadombi indiánok című regényéből pedig hamarosan filmet forgatnak. A Kányadombi indiánok egy kicsit tanulóregény is. Csaknem teljesen önlendülete vitte előre. Az utolsó indián nyár már tudatosabb szöveg. Egyik kritikus ismerősöm azt mondta: klasszikusan szép. Gondolom, azt is értette, hogy ez már szerkesztett, ennek a regénynek nincsenek elvarratlan, lógó szálai. Talán igaz, de azért a má-

Ön szerint a mai hetedikes-nyolcadikos - tehát Mucurral és barátaival egyidős - gyerekek számára mennyire aktuálisak ezek a regények? Mit tudnak mondani egymásnak? Abban bizonyos vagyok, hogy a jó, tanító, érdekes munkák mindig időszerűek lesznek. A tévé kiüríti az agyat, a könyvek újra érdekessé teszik, rászoktatják a képekben való gondolkodásra. A könyv nem egyszerűen szórakoztató tárgy, sokkal több annál! Nemcsak a tudás közvetítője, hanem az emberi tartás alakítója is. Nagyon nagy baj, ha valaki nem olvas, hiszen így a képzelet sorvad el, az ember lesz silányabbá azáltal, hogy nem dolgoztatja az agyát. Az olvasás semmi mással nem pótolható! Az én 12 éves unokám nemcsak olvas, de gondolkodik is, és nagyon jó jegyeket kap. Ő már tudja, hogy minden tanulásnak igazi alapja az olvasás, mert az olvasás a gondolkodást serkenti. Magam is úgy voltam, hogy tankönyvet nem is nagyon használtam, még a középiskolában is csak elvétve. Noha végig az első padban ültem, állandóan olvastam, amelyet a legtöbb tanár engedélyezett is. Hudácskó Brigitta


Kányadombi indiánok (RÉSZLET) Luca-luca kitty-kotty, gelegenye három, a pálinkát várom. Csattant a zár, kinyílt az ajtó, és kilépett Szabó néni. – Na, gyerekek, jól van, vigyázzatok – mondta, aztán almát és diót öntött le az udvarra –, de az éjszaka ne gyertek ide többet, mert a Szabó bácsi beteg, és nehezen tud újra elaludni. Sajnos borom nincs itthon, most azzal sem tudlak megkínálni benneteket, no majd máskor… – Majd jövőre! – kiáltotta szemtelenül Ernő. – Persze, persze, majd jövőre – szólt Szabó néni, aztán becsukta az ajtót, de aztán újra kinyitotta egy résnyire. – Szalmát hoztatok-e? – Hoztunk hát – mondta Szölke, és odadobott egy csomagot. Szabó néni lehajolt érte, és felvette. – Na, majd meglátom, hogy jobban tojnak-e a tyúkok? Jó éjszakát, gyerekek! – Köszönjük szépen a nincs mit – kiáltottam a becsukott ajtónak. – Affene! – mérgelődött Ernő. – A Szabó bácsi tavaly is beteg volt, tavaly sem volt itthon bor, a szalmát meg csak elkérte, még szerencse, hogy a sajátját.

– Bekiabálok nekik az ablakon – mondta Hocci, és már indult is vissza. Úgy látszik, már egyáltalán nem félt. – Nem kell – szólt közbe Ernő –, itt azért még adtak valamit, majd ahol semmit sem kapunk a kotyolásért. A harmadik háznál Ernő kezdett el szitkozódni, és a falhoz vágott egy almát. Megjárta, amikor ő is rögtön az evésre gondolt, mert rohadt almába harapott. – Mégiscsak vissza kéne menni – mondta ő is. De már vagy öt házzal odébb lehettünk, és nem akaródzott visszamenni. Nem szoktunk mindenhová bemenni, már ismertük jól az egyes házakat. Csak a „kotyolóházakhoz” mentünk, mert tudtuk, köszöntésekkor, betlehemezéskor és kotyoláskor hol és mit szoktak adni. – Milyenek az emberek – kezdte Szölke. – Sajnálják talán tőlünk azt a pár vacak almát, a kalácsot meg a szüpücsöt? Vagy azt a néhány pohár bort? Bezzeg a Szabóné hozzánk küldte a nyáron a lányát játszani, amikor itt volt az unokahúgom, és akkor azt mondta, hogy hálás lesz nekünk, mert csak jót tanul az a buta lánya a mi városi rokonlányunktól. Akkor nagyban ígérte, hogy elviszi őket a hegybe, a szőlőbe meg Hévízre is. Az a kis vakarcs meg nap mint nap ott volt nálunk. Aztán Szabó néni elfeledkezett mindenről. – Elhallgatott, majd egy almát vett elő, és beleharapott. – Az annyát, ez is rohadt. – Nézzük meg az almákat – mondtam. Vagy öt-hat alma jutott fejenként, hát ahogy nézegetjük, több mint a fele rossz volt. – Biztosan a disznókat etetik ezzel – szólt Hocci. – Én nem vagyok disznó – mondta Ernő is –, de az legyek, ha nem megyek vissza, és nem vagdosom a házuk falához az összes almájukat. Magamban éreztem, hogy ez nem helyes, mégis viszszafordultunk. Valahol egy utcával odébb, más csoport kotyolásának a hangja hallatszott. Sietni kellett, nehogy megelőzzenek bennünket, mert akkor mi már keveset kapunk, főleg a borból. Szabóéknál megálltunk, és sorban vagdostuk a falhoz az almákat. Egyszer csak Hocci elkezdte: Luca-luca kitty-kotty, egy csirkéjük legyen, az is vak legyen! Luca-luca kitty-kotty!

Összeszedtük az almát meg a diót, és osztozkodva bandukoltunk tovább. Hocci kissé hátra maradt tőlünk, majd pisszegni kezdett. – Mi az? – szólt hátra Szölke.

Üvöltöttünk mindannyian, és dobáltuk az almát a falhoz. Némelyik alma hangosan loccsant szét a falon, jelezve, hogy bizony már jól elrohadt. Ezt a strófát aztán még egyszer közösen elkiabáltuk, amikor hirtelen éles csörömpölés hallatszott. Valamelyikünk túlbuzgón, bedobta az ablakot. – Futóri! – kiáltotta Hocci a pillanatnyi dermedt csönd után. Iszkoltunk a járdán, és csak két utcával odébb mertünk megállni. Lihegve hallgatóztunk. Szabóék felől mérges asszonyhang kiáltozott. – Te voltál, Mucur? – Nem. – Hát ki volt? Csönd. Senki sem szólt, csak a lihegésünk hallatszott.


A Főnix Könyvműhely ajánlata BENEDEK ELEK

A pelikánmadár B/5, 32 OLDAL KEMÉNYTÁBLÁS 1400 Ft

BENEDEK ELEK

A tejkút B/5, 24 OLDAL KEMÉNYTÁBLÁS 1400 Ft

BENEDEK ELEK

Gyöngyvirág Palkó B/5, 24 OLDAL KEMÉNYTÁBLÁS 1400 Ft

DÉKÁNY ANDRÁS

Kossuth Lajos tengerésze B/5, 340 OLDAL RAGASZTOTT 2980 Ft

KISS DÉNES

Kányadombi indiánok A/5, 168 OLDAL RAGASZTOTT 1700 Ft

„−Azért sír az egyik szemem, mert volt nekem ifjúkoromban egy szépen zengő pelikánmadaram, ha annak az énekét hallottam, elfeledtem minden búmat, bajomat. Ezt a madarat valaki ellopta, s ámbátor bejártam utána az egész világot, meg nem találtam. Azóta sír az egyik szemem. A másik azért nevet, mert világjáró utamban sok szép leányt láttam, de hozzád hasonlatos szépet nem! Azt mondta erre a királykisasszony: − Bizony ha nem látott, édes apámuram, nem is megyek addig férjhez, míg a pelikánmadár elő nem kerül! Amelyik királyfi azt akarja, hogy a felesége legyek, induljon a pelikánmadár után, s anélkül ne is kerüljön a szemem elé.” „Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt egyszer egy király. Ennek a királynak egy olyan csodakútja volt, hogy csupa tejet forrott, s ha egy nap kimerték a tejet belőle, másnap reggel ismét tele volt csordultig. Nem is fürdött a király sohasem vízben, hanem tejben. Egy reggel azonban nagy ijedten jelenti az inas, hogy egy csepp tej sincs a kútban. Nagy haragra lobbant a király, s mindjárt megrendelte, hogy tizenkét katona álljon istrázsát, s fogják el, aki a tejet kiissza. Kimennek a katonák a kúthoz, ottan állnak, álldogálnak, s hát, éjfélkor jön egy rettentő nagy óriás...” „Itt sem volt, ott sem volt, de valahol mégis volt, volt egyszer egy király, s annak egy akkora fiacskája, mint egy ütés tapló; Palkó volt a neve. Búsult a király éjjel-nappal, sóhajtozott: – Istenem, istenem, kire hagyjam az országomat. Elveszik ettől a szetemnyi gyermektől, bizonyosan el. Búsult a királyné is, sírt éjjel-nappal, s egyszer csak olyan beteg lett a sok sírástól, hogy hívatták a csudadoktorokat: egy sem tudta meggyógyítani. Mikor a halála órája közeledett, hívatja a királyné az urát, s mondja neki: – Lelkem uram, ha meghalok, temettess a kertbe, s a síromra ültess egy szál gyöngyvirágot. De őriztesd jól, nehogy ellopják, mert ha ellopják, még a sírban sem lesz nyugodalmam.” „Kétárbocos vitorlás volt, talapzatán réztábla: «Implacabile, Kossuth Lajos hadifregattja, 1848-ból» …belém rögződött e név: Implacabile, Kérlelhetetlen! ...a parancsnok, Monostory Balázs, 48-as főhadnagy! Őt az amerikai klipperhajózás – a világhírű gyorsvitorlások – tiszti listáján találtam meg mint kitűnő, sokat próbált tengerészkapitányt. Messzire vetette el a sors hulláma hazájától! Amíg élt, elmondhatta: akadt jó néhány valamirevaló kaland az életében. Ezekből kettő itt következik – dicsőségére neki és a magyar hajósoknak!”

A Luca-napi köszöntések éjszakáján betörik egy ablak a faluban, és minden gyanú az Indián őrsre terelődik. Az őrs tehát nyomozócsapattá alakul, hogy mihamarabb megtalálják a valódi tettest, hiszen ha az indián becsület védelméről van szó, a fiúk nem ismernek lehetetlent. De még az indiánok élete sem csak kötelességből áll, ezért a harcosok arra is szakítanak időt, hogy a nyári kalandokat tervezgessék, Titkos Várat rendezzenek be maguknak – no és persze azért iskolába sem árt járni időnként. Kiss Dénes Kányadombi indiánok című ifjúsági regénye nemcsak szívmelengető és kedves történet a barátságról, hanem izgalmas krimi is, jó szívvel ajánlható minden kisebb és nagyobb indiánnak.

www.fonixkonyv.hu KÖNYVFUTÁR – 2010. JÚNIUS 4

A Főnix Könyvműhely ajánlata FEHÉR TIBOR

Hajdúk kapitánya A/5, 220+216 OLDAL RAGASZTOTT 2980 Ft

FEHÉR TIBOR

Hajdúkapitánya A/5, 260 OLDAL RAGASZTOTT 1980 Ft

GERÉB LÁSZLÓ

Búvár Kund A/5, 120 OLDAL RAGASZTOTT 1200 Ft

FEHÉR TIBOR

Az ezüstkardú vitéz A/5, 264 OLDAL RAGASZTOTT 1980 Ft

FEHÉR TIBOR

A félhold árnyékában A/5, 288 OLDAL RAGASZTOTT 1980 Ft

Bocskai István kora adja a díszleteket Fehér Tibor történelmi kalandregényéhez, amelyben két szál szövődik össze egy történetté. A szélesebb horizontú, általánosabb cselekményszálat követve kiderül, hogy a rosszhiszemű császári politika miként provokálta ki Bocskai hadba indulását. A másik vonulat főhőse Szénási Mihály hajdúkapitány, akinek sorsára két ádáz német nyomja rá bélyegét: az egyikük Hans von Frankenberg (korábban Mocsári Demeter álnéven Bocskai udvartartásának a tagja), aki Szénási szerelmének, Örvéndy Örzsének a kezére pályázik; a másikuk Gottfried von Lüttenberg, aki viszont később megkísérli meggyilkolni a kapitány feleségét és gyermekét. Remek jellemrajzokat felvonultató, fordulatos, klasszikus stílusú történelmi regény. A tizenhetedik század legelején induló történet a délvidéken játszódik, ahol a zsoldhoz hónapok óta nem jutó, végsőkig elkeseredett magyar végvári vitézek − elsősorban hajdúk − harcolnak életre-halálra a török csapatokkal. A regény főhőse Tamás, a bátor és hősies harcos, akinek kalandjain keresztül nemcsak a végvári csaták világát ismerheti meg az olvasó, de bepillanthat az ellenség táborába is. Tamás először török fogságba esik, de merészsége és intelligenciája miatt hamar a török bég bizalmi embere lesz. A főhős sorsa fordulatosan alakul: hihetelen távolságokra eljutva, megannyi országot bejárva végül vándor szerzetes lesz belőle, egész idő alatt megőrizve emberségét, s rendíthetetlen hitét a harc értelmében. Egy közel ezer éve (1051-ben) megtörtént hírneves hőstettet, a magyarokat megtámadó Henrik német császár élelmiszert szállító hajóinak elsüllyesztését meséli el regényes formában Geréb László. Hogyan lesz a kisbalatoni pákászlegényből, Kundból Béla herceg vitéze, hogyan fog el német harcosokat madárfogó segítségével, hogyan leplez le egy honi német szimpatizánst és spiont, hogyan merül alá búvártudománya segítségével a hajók meglékelése céljából - mindez kiderül a fordulatos történetből. Nem hiányozhat a szerelmi szál sem: a lengyel Jadviga és a főhős bonyodalmakkal induló, boldog befejezéssel végződő kapcsolatának krónikája.

A tatárjárás idején játszódik Fehér Tibor ifjúsági regénye, amelynek főhőse, a bátor és okos András, legendás „ezüstkardjának” köszönhetően nagy dicsőséget szerez magának: Béla király belső emberei közé hívja. A történet nyitányában a magyarok még nem veszik komolyan a rájuk leselkedő veszélyt - az urak tivornyázással és az egymással való torzsalkodással vannak elfoglalva. A király azonban sejti, hogy halálos ellenfélről van szó, ezért a kunokat letelepíti a Tisza mentén, hogy ezzel is több katonája legyen. Tatár és osztrák kémek azonban egymásnak ugrasztják a magyarokat és a kunokat, a tatárok pedig a káoszt kihasználva végigsöpörnek az országon. A vészterhes napokban csak kevesen állják a sarat köztük András és barátai, akik nemcsak Béla királyt mentik meg ismét, de falujuk népét is... A mohácsi csatát követően Hubiár aga zsákmányszerző portyára indul. Csapatai egy magyar főúr portáját fosztják ki, a felnőtteket megölik, a gyerekeket pedig rabszolgaként magukkal viszik. Így jár a várúr kisfia is, akit maga az aga vesz magához, Kurtnak nevezi, s hithű mohamedánt farag belőle. A fiú janicsár lesz; bátorságát Perzsiában bizonyítja: megment egy pasát. Jutalmul az isztambuli Héttorony tisztjének nevezik ki, ahol a magyar hadifoglyokat is őrzik, köztük az egykori szolnoki várparancsnokot, Nyáry Lőrincet is. Kurt és Nyáry sokat beszélgetnek egymással, aminek hatására lassan visszatérnek a fiú emlékei. Ekkoriban érkezik Isztambulba követként Zay Ferenc, a kíséretében Nyáry lányával, a fiúnak öltöztetett Ilonkával. A fiatal aga és Ilonka egymásba szeretnek, s ez végleg eldönti Kurt hovatartozását…

www.fonixkonyv.hu KÖNYVFUTÁR – 2010. JÚNIUS 5

Az Ős-Kép Kiadó ajánlata MOLNÁR V. JÓZSEF

A Nap arca A gyermekrajzok üzenete B/5, 56 OLDAL RAGASZTOTT 1800 Ft

MOLNÁR V. JÓZSEF

Ég és föld ölelésében Tanulmányok a gyermekvilágról B/5, 84 OLDAL RAGASZTOTT 1800 Ft

MOLNÁR V. JÓZSEF (SZERK.)

Újraszülető világ A kisgyermekek rajzos üzenete B/5, 120 OLDAL RAGASZTOTT 2500 Ft

MOLNÁR V. JÓZSEF

Kalendárium B/5, 142 OLDAL RAGASZTOTT 2500 Ft

Valaki bennem tovább él… Molnár V. József élete és hitvallása A/5, 196 OLDAL RAGASZTOTT 2800 Ft

„A régi ember a gyermeket Isten áldásának tekintette, s hitében a kisgyermek Isten tenyerén él, általa, vele a teremtő és igazító törvény mutatja meg magát.” „A gyermek és a természetben élő ember számára arca van a Napnak. Aki szereti őt – annak megmutatja az arcát.” A fekete-fehér és színes illusztrációkban gazdag könyv a magyar ősműveltségről és gyermekrajzokról szóló írásairól ismert szerző első könyve – legelső kiadása Svédországban jelent meg −, melyben a gyermekek rajzaiban megnyilvánuló „ősképek” nyomába ered.

Molnár V. József, aki rendszeresen készített a magyar ősműveltségről és gyermekrajzokról szóló sorozatokat a közszolgálati televíziónak és a Kossuth rádiónak, jelen kötetében az 1994-től a Győr-Sopron megyei pedagógusok lapjában, a „Hogyan tovább”-ban megjelent tanulmányait gyűjti össze. Ezekben gyakran hivatkozik a „régiek” szokásaira, hitvilágára, hiszen nézete szerint a mainál sokkal természetesebb, a gyermeki világot sokkal megértőbben kezelő nevelésre lenne szükség. A szerző gyermekrajzokról szóló írásai több óvóképző főiskolán kötelező tananyagok.

A gyermekneveléshez sajátos rajzelemzéseivel hozzájáruló Molnár V. József vezetésével a Magyar Hagyomány Műhelyében tartott hároméves tanfolyamról adnak számot a kötetben közölt gyermekrajz-elemző vizsgadolgozatok. Szerzőik a szeminárium résztvevői, tanítók, óvónők, szülők, s nem utolsósorban a magát néplélekrajz kutatónak nevező tanár, Molnár V. József. A fekete-fehér illusztrációk a gyermekek rajzai mellett az emberiség, és különösen a magyar nép őskultúrájából merítenek, melyek összehasonlítása érdekes összefüggéseket hoz felszínre.

A magyar néphagyományban gyökerező, esztendőkörös szokásrendszert ismerteti a szerző példaképe, Bálint Sándor szakrális néprajzunk Európa-hírű kutatójának munkáira alapozva.. Jegyzetekkel és szakirodalommal kiegészített fejezeteiben dátumokhoz kötötten fejti ki az ünnepelt szentek és a néphit kapcsolatát. „A változások és átváltozások időpontjaihoz már az ősidőkben kultikus cselekvések tartoztak; s fokozatosan ünneppé nemesedtek az évkör megtalált csomópontjai. A középkori keresztény ünnepek (Jézusról, Szűz Máriáról, az angyalokról és a szentekről való megemlékezés alkalmai) csaknem kivétel nélkül az ún. pogány ünnepek helyére kerültek” − ı́rja bevezetőjében a szerző. A könyv, mely Molnár V. József élettörténete érdekes, magával ragadó és tanulságos olvasmány. Valójában filmszöveg, Molnár V. Józseffel készített portréfilmé, amelyet két és fél éven keresztül különféle színtereken forgatott Tóth Péter Pál − akivel Molnár V. József az utóbbi években több dokumentumfilmet alkotott −, és amely a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatásával a folytatást és befejezést követően mintegy kétszáz perc hosszúságú lett. A filmet kétszer is bemutatta a Duna Televízió, a könyvbe foglalt önvallomás azonban a filmnél teljesebb; sok olyan részlet is szerepel benne, amelyet terjedelmi okból ott el kellett hagyni.

www.oskep.hu KÖNYVFUTÁR – 2010. JÚNIUS 6

Az Ős-Kép Kiadó ajánlata Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja életműsorozatának első kötetében „a hazai vallási kultúra meginduló kutatásának elméleti megalapozását, valamint sajátos módszertani, szemléleti törekvéseinek megfogalmazását” (Barna Gábor) szolgáló 1938-as Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza, valamint az 1944-es Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből című munkáját adja közre az Ős-Kép Kiadó.

BÁLINT SÁNDOR

Sacra Hungaria – Népünk ünnepei B/5, 344 OLDAL CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS 4500 Ft

Gazda Klára, a megbecsült néprajzos munkája arról a gyermekéletről tudósít, amely mai, „civilizált” világunkból már teljességgel hiányzik, ám évszázadokon át követendő minta volt… A szerző 1972 és 1980 között végezte fáradságos, de örömet hozó munkáját Esztelneken (Székelyföld, Kovászna megye)… Külön fejezetek foglalkoznak az egyes játékcsoportokkal (dajkarímek, mondókák, dalocskák, énekes-táncos játékok, mozgásos vagy testedző, értelemfejlesztő és szórakoztató játékok, ünnepi szokások). A játékábrákat, fotókat, kottákat és dalszövegeket tartalmazó kiadványt tájszójegyzék, a jeles napok jegyzéke, etnobotanikai jegyzék, az adatközlők mutatója és játékkincsmutató zárja.

GAZDA KLÁRA

Gyermekvilág Esztelneken Néprajzi monográfia B/5, 490 OLDAL CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS 4000 Ft

Első alkalommal 1899-ben jelent meg, e maga nemében páratlan mű, Varga Lajos jászárokszállási „szentember” Verses Szentírása. Népünknél féltett kincsként öröklődött nemzedékről nemzedékre, vallásos érzületünknek táplálója volt, jász, matyó és palócvidék öregjeinél még ma is az. Ezúttal újra teljes terjedelmében, hasonmás kiadásban jelent meg ez a gyönyörű könyv, mely kisgyermekek számára is öröm, hisz verses nyelvezetével az ő számukra is érthetővé teszi a bibliai időket, Jézus életét.

VARGA LAJOS

Verses Szentírás B/4, 592 OLDAL CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS 5800 Ft

www.oskep.hu

Isten borostája (RÉSZLET A VALAKI BENNEM TOVÁBB ÉL… CÍMŰ KÖNYVBŐL) Szaknyérban a sógorbátyám egyik alkalommal valami fontosat mondott el a földről. A szomszéd faluban, Kisrákoson a szakszövetkezet fölgyújtotta a tarlót. Learattak, s már nem volt szükség sem a tarlóra, sem a tarlón lévő szalmára, mert az állatokat nem szalmázták, nem trágyázták az istállóban. Nem tudtak vele mit csinálni: fölgyújtották. Hatalmas nagy, fekete füst jött át oda Szaknyérba, megülte a völgyet, ami a házam, a házunk előtt van, sőt, odaszállt a házra is, meg rátelepedett az ember lelkére. Sógorbátyám kint ült, pipázott a ház előtt, én meg éppen mentem hozzájuk valamiért, és mondta: „Meglássa, sógor, ez a világ már nem sokáig fog létezni! Ha az ember arra vetemedik, hogy fölgyújtja Isten borostáját, akkor ő nem kíméli az embert…” A tarló számára Isten borostája volt. Isten borostája… Ez a világ el kell, hogy pusztuljon… Teljesen egyetértek sógorbátyámmal.

De ez nem jelenti azt, hogy a lét pusztul el. Az embernek ez a fajta világa, a technokrata civilizáció, el kell, hogy pusztuljon. El kell: szükségképpen elpusztul. Ami nem azt jelenti, hogy elpusztul a lét. Még csak azt sem jelenti, hogy elpusztul az ember. De ez a világ: ami gátlás nélkül tönkretesz mindent, amit ajándékba kaptunk – ennek bizony el kell pusztulnia. Ez a parasztemberben meglévő világvége-képzet nem azonos az értelmiség világvégeképzetével, hogy például szétrobban a földgolyó. Ő ezt el sem tudja képzelni. Azt a rossz világot, ami gátlás nélkül mindent tönkretesz, azt a rossz világot pusztítja el Isten ítélete az ő hitében. S az én hitemben is. Én sem tudom elképzelni azt, hogy a világ elpusztul. Azt sem tudom elképzelni, hogy ember nem lesz a világban. De azt el tudom képzelni, hogy az ember-teremtette rossz világban ez az új-dekadencia elpusztul.


Titkos Anglia RÉSZLETEK BAJKÁN LÁSZLÓ KÖNYVÉBŐL JÁKOB KÖVÉRŐL úgy tartják, a Szentföldről kalandos úton először Írországba került, majd később Skóciában bukkant fel, ahol ma is a Végzet Kövének nevezik (The Stone of Destiny). A skót uralkodók beavatási kőként használták, I. Kenneth királytól kezdve (847) koronázásaik szertartásain kapott szerepet. A követ Scone-ban őrizték, amíg I. Edward angol király – akit mi arról ismerünk, hogy „léptet fakó lován, s körötte csend, amerre ment” –, 1296-ban meg nem szerezte. Nyakigláb Edward (1239–1307), aki Wales leigázása után a skótok ellen fordult, Londonba vitette a követ, és a westminsteri apátságban, az uralkodói templomban helyeztette el, saját trónszéke alsó részén. A kő ott is maradt 654 éven keresztül, koronázási kellékként, jelezve, hogy akit angol királynak koronáznak, az egyszersmind a skótok fölött is uralkodik. I. Edward angol király koronázási trónszéke, amelynek alsó részén ott látható Jákob párnaként használt köve. A trónt kifejezetten a kőhöz készítették, jelenleg a Westminster Abbeyben látható, 1996 óta azonban már a Végzet Köve nélkül.

A Jákob-követ még a XX. század derekán is különlegesen nagy tisztelet övezte. 1950 karácsonyán négy skót nacionalista diáknak, Ian Hamiltonnak és három társának sikerült betörnie a westminsteri apátságba és visszarabolni az angoloktól nemzetük elveszített koronázási kövét. Miközben az Egyesült Királyság egyik legnagyobb mértékű nyomozása indult meg a tettesek után, a hazájukban nemzeti hősként ünnepelt, rablásban teljesen tapasztalatlan fiatalok autóval menekültek Skócia felé, a csomagtartóban magukkal szállítva a becses követ. A Végzet Kövének több mint három hónapra, egészen pontosan 107 napra nyoma veszett. Az éber Scotland Yard – micsoda hangzatos egybecsengés – végül is úgy tudott az ereklye nyomára lelni, hogy azt a diákok egy megfelelő spirituális helyszínen, az Arbroath Abbey romjainál otthagyták. A Végzet Kövét végül is vissza kellett vinni Londonba. De… A Végzet Köve, jelenet a 2008-ban készült filmből. Charles Martin Smith filmre vitte a négy glasgow-i egyetemista történelmi tettét, a kritikusok véleménye megoszlik a mű értékelésekor. A nem angol sajtó dicséretei a szív és lélek diadaláról, a bátorságról, a nemzeti büszkeségről és az ifjúság tisztaságának győzelméről szólnak.

Scone. A templomépület előtt a Végzet Kövének másolata látható.

1996-ban, pontosan 700 évvel azután, hogy Edward megszerezte, az angol monarchia visszaszállította azt Skóciába. Jelenleg a kő a fővárosban, Edinburgh-ban látható a várban. Scone-ban pedig, őrzésének eredeti helyszínén egy másolatot állítottak ki. THE LONG MAN OF WILMINGTON. A Hosszú Ember. Közel 70 méteres földábra East Sussex megyében, Wilmington falu határában, a Windover Hill közel 40 fokos lejtőjén. A Hosszú Ember 227 láb (≈ 69 m) magas, és két kezében mintha két botot tartana. A környéken lakó sussexi emberek többsége úgy véli, a földábra igen ősi, a prehisztorikus korból való. De mi célt szolgálhat? Talán termékenységszimbólum, vagy ősi harcos? Lehet, hogy soha sem tudjuk meg. A helybeli Evans tiszteletes szerint az óriás megtartja titkát, ám egyszersmind azok számára, akik a közelében laknak és nap mint nap láthatják, a wilmingtoni Hosszú Ember egyfajta állandó kihívást, illetve késztetést jelent.

A wilmingtoni óriás az emberi forma ábrázolásának legnagyobb méretű alkotása egész Európában. Az arc kidolgozása ugyan nem látható, és nemiségére sem történik olyan utalás, mint a szemérmetlen Cerne Abbas-i fickó esetében, mégis testének alakjából adódóan mindenki számára egyértelmű, hogy a figura férfit ábrázol.

A wilmingtoni óriás két kezében két rúd van. Egyes elképzelések szerint földméréshez használatos segédeszközök is lehetnek. Azonban egy másik elképzelés szerint a Hosszú Ember éppen megnyitja a kapukat előttünk. Ez az óriás tárja szélesre az érzékelés kapuit. Lépjünk hát közelebb bátran!

KÖNYVFUTÁR – 2010. MÁJUS 8

CHALICE WELL GARDENS. A Kehely-kút kertje. A kertben egy forrás ered, a Vörös-forrás, amely híres gyógyító hatásáról, erőt adó vizéről. Az itteni víz gyógyító ereje, úgy tartják, nem az ásványianyag tartalomban rejlik, hanem abban a finom energiamezőben, amit a vízmolekulák hoznak létre. A kertben egy oroszlánfejes kútból érdemes gyűjteni belőle, a gyógyhatás eléréséhez nincs szükség túl sok forrásvízre, nem a mennyiség a meghatározó. Úgy mondják, ha innen hazavisszük a forrásvizet, és otthon abból bármilyen más természetes italba belekeverünk egy kis mennyiséget, az átveszi a gyógyító hatást, a Kehely-kút vize magához hasonlóvá teszi azt.

kút fedelén, az ösvényeken, a kert kapuin, sőt a medencék kialakítása is ezt a szakrális geometriai jelet formázza.

Chilkwell Streeten található kert, a Chalice Well Gardens, gondosan rendezett, tudatosan kialakított meditációs hely. Belső megnyugvást, kiegyensúlyozottságot és spiritualitást kereső látogatók érkeznek ide. Ideális hely lelki gyakorlatokra, elcsendesedésre, önvizsgálatra és gondolataink összpontosításra.

A Kehely-kút kertjének bejárata. Ahogyan besétálunk a kertbe a kövezett ösvényen át, a tölgyfából készült és virágzó cserjékkel befuttatott pergola alatt, magunk mögött hagyjuk a külvilág zaját, a forgalmat, a sietséget, az indulatokat. Mindent, ami elvonná a figyelmet önmagunkról.

A kehely hagyományosan a transzformáció és az újjászületés mitológia edénye. A kehelyben az anyag megszentül és éltető elixírré alakul, amely szellemi, lelki vagy fizikai szinten fejti ki inspiráló és gyógyító erejét. Ezen a helyen sok látogatót megérintenek a Kehely-kút vizének ilyen természetfeletti hatásai. A kertben számos helyen találkozhatunk egy ősi és egyetemes szimbólummal: ez a Vesica Piscis. Két azonos méretű egymást metsző kör. Az ábra ott van a Kehely-

Vesica Piscis. A két körből álló ábra a Kehely-kút zárófedelén. A kút köveiről azt tartják, ugyanonnan származnak, ahonnan a Stonehenge-nél használt kövek.

BAJKÁN LÁSZLÓ

Titkos Anglia A SZIGETORSZÁG REJTÉLYEI NYOMÁBAN LYBRUM KIADÓ B/5, 72 OLDAL, KEMÉNYTÁBLÁS, 2980 Ft

Rejtelmes tájakra, Anglia ősi legendáinak titkos helyszíneire kalauzol el minket ez a könyv. Megismerhetjük belőle a kelták több ezer éves földábráit, és eljutunk Avalon szigetére is. Olyan elbűvölő helyeken járunk, ahol még a mai napig is érzékelhető bizonyos átjárhatóság a szellemi világ és a mi világunk között. Mi lehet a célja a XXI. században annak, ha felkeressük ezeket a rejtélyes helyeket? Valószínűleg nem pusztán annyi, hogy megtapasztaljuk a saját világunkon túl rejtőző régi korok szellemiségét. Elérkezett az idő: nekünk is hozzá kell tennünk valamit ehhez a szellemi világhoz.


HUNOR ÉS MAGYAR NYOMÁBAN

Ára: 8000 Ft Igazi magyar világszenzáció az Ikrek-szabályrendszerű társasjáték PAP GÁBOR és HINTALAN LÁSZLÓ JÁNOS fejlesztésében. Ebben a játékban megtanulhatják gyermekeink (és nemcsak ők), hogyan lehet úgy előre jutni, hogy közben a másikat is segítjük az útján. Ki az igazi nyertes? Az aki a másikat eltaposva jut győzelemre, vagy az, aki önmagát feláldozva, egy Hunor−Magyar típusú testvérküzdelemben teljesíti be küldetését? KIZÁRÓLAG A KÉT HOLLÓS KÖNYVESBOLT ÁRUSÍTJA!

Hirdessen a Könyvfutárban! Áraink:

(teljes oldal mérete 258x180mm)


Veszíts el egy könyvet! Ön veszített már el könyvet? Persze nem feledékenységből a buszon vagy a parkban, hanem szándékosan. Nem? Nos, itt az ideje, hogy tegyen egy próbát, az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár által szervezett játék keretein belül. Minden egy olvasói ötlettel kezdődött. Két évvel ezelőtt az orosházi könyvtár egyik olvasója felvetette, mi lenne, ha az akkor már világszerte igen népszerű könyvelvesztő és olvasásnépszerűsítő mozgalom, a BookCrossing mintájára Magyarországon szerveződne egy játék, melynek célja új olvasók toborzása. Az ötlet nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik: ha valakinek akad otthon olyan könyve, amelyet szívesen megosztana másokkal és hajlandó is tőle megválni, nem kell mást tennie, mint regisztrálnia azt a játék honlapján (http:// veszitsel.konyvtar.hu/), a kapott azonosítót a Veszíts el egy könyvet! ismertető szövegével együtt beleírnia a kötet elejébe, hogy aztán egy határozott mozdulattal megszabaduljon a könyvtől. Könyvet elveszíteni – és a következő olvasónak megtalálni – bárhol lehet: parkban egy padon, buszon vagy vonaton, orvosi váróban, vagy a

hivatali folyosó ablakpárkányán, óvodában, iskolában, kedvenc kocsmánk pultján, vagy a legközelebbi telefonfülkében – bárhol, ahol sok ember jár, és ahol megtalálhatják. 2008 márciusában szervezte meg a Justh Zsigmond Városi Könyvtár az első Nagy Könyvelhagyó napot, amelyet már a játék indulásakor több szerző támogatott dedikált kötetekkel. A játék második születésnapját idén március 25-én ünnepelte, irodalmi rendezvényekkel és persze újabb tömeges könyvelhagyással. Az indulás óta eltelt valamivel több mint két év során közel 3000 kötet veszett el a határokon innen és túl – legutóbb például Svédországból regisztráltak egy elvesztést, de bukkantak már fel elveszett könyvek Ausztráliában és Párizsban is. A játék népszerűségét bizonyítják a Veszíts el egy könyvet! honlapján olvasható bejegyzések, amelyeket a lelkes megtalálók írtak, valamint az elveszített – és megtalált – könyvek egyre növekvő száma. Veszítsen el egy könyvet Ön is! H.B.

GÉCZY JÁNOS

ASYRON

Királyok Királya

Yethan legenda

GLÁN KIADÓ A/5, 490 OLDAL RAGASZTOTT, 2415 Ft

GLÁN KIADÓ A/5, 408 OLDAL RAGASZTOTT, 2310 Ft

A kereszténnyé vált Római Birodalom a végnapjait éli. A Kárpát-medencébe visszatérnek a szkíta-utód hunok. Mágikus tárgyak, tiltott evangéliumok, forrongó zsinatok tartják izgalomban az embereket. A regény főszereplője a magyar lélek, amely a történetben egy testvérpár sorsából bontakozik ki. Buda és Atilla a kora-középkor két magyar királya. Atilla a Nagykirály, a szarvas, Buda a Kisebbik király a sólyom. Velük kezdődően indul nyílegyenes útjára a Turul-ház (Árpád-ház). Céljuk egy Kárpát-medence központú, sajátosan magyar, keresztény elveken alapuló, gazdasági szempontból virágzó, katonai erejét tekintve legyőzhetetlen birodalom, és egy új, egységes Európa megteremtése. Először van jelen a Királyok Királya, a Kardok Kardja és a Koronák Koronája térben és időben egyszerre a Noé utáni földi világban. Kimondhatatlan lehetősége ez az emberiségnek, s a mai napig ható következményei vannak az akkori történéseknek. De hogy mik is ezek, és hogyan működtetik a világot, azt próbálja feltárni a regény.

A negyedik évezred hajnalán Dr. Kyoko Ryell professzornőt, a kor legzseniálisabb elméjét váratlanul megkeresi a Szövetség: egy ősi yethan romban találtak valamit, ami egyelőre regenerálódásra képes szövetnek tűnik. Még senki nem tudja, mi lehet az. Élőlény maradványa vagy biológiai elven működő gép? Mi kel ki a „tojásból”? A „lényhez” hatalmas reményeket fűznek – talán a segítségével elkerülhető a világháború. Vagy megnyerhető. Vagy talán ősi legenda kelt életre benne? Mire Dr. Kyoko Ryell rájön, hogy mellette van kézzelfoghatóan valaki (vagy valami), aki nem létezhetne, már késő. Megszerette. Válhat sátánivá egy civilizációs mechanizmus? Van értelme életre kelteni egy ősi legendát a bolygóközi utazások korában? És mi van, ha egyszer csak itt van valaki, aki nem létezhet?

GLÁN KIADÓ

Országos terjesztésű, ingyenes könyves lap • Megjelenik évente négyszer • ISSN 2061-8417 Kiadja a Lybrum Kiadó és a Főnix Könyvműhely • Felelős kiadó Farkas Zoltán • Szerkesztőség és hirdetésfelvétel: 4025 Debrecen, Nyugati u. 26. • T/F: (52)597-052 • E-mail: [email protected] A hirdetések tartalmáért a hirdetők felelnek • A lap szellemiségétől eltérő hirdetést nem közlünk Készült a Center-Print Nyomdában • Felelős vezető Szabó Sándor


A Két Hollós Kiadó ajánlata SZÁNTAI LAJOS

Nagy Lajos király őskeresése a Képes Krónika alapján A/4, 180 OLDAL CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS 4000 Ft

Fényhozók Székelyföldi fal- és mennyezetképek az Igazság Napjának megvilágításában B/4, 188 OLDAL CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS 4500 Ft

„Kiálts (még) telyes torokkal!” Tanulmányok és köszöntők Pap Gábor művészettörténész 70. születésnapjára B/5, 328 OLDAL CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS 3500 Ft

KOVÁCS JÓZSEF − PAP GÁBOR

„A bölcsesség házat épít magának” B/5, 56 OLDAL TŰZÖTT 800 Ft

PAP GÁBOR

Emberséget járunk tanulni Mesék tanulságokkal B/5, 446 OLDAL CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS 3500 Ft

Olyan könyvet tart a kezében az olvasó, amely nem minden korban születhetett volna meg. Az idő évszázadokon át érleli, nevelgeti, alakítgatja, hogy egyszer csak, természetesen a megfelelő időben, világra hozhassa azt. Szántai Lajos, aki azokat a gondolatokat magáénak tudhatja, amelyek megjelennek ebben a könyvben, talán nem is sejti, hogy évszázadok, vagy évezredek üzennek általa...

Egy olyan könyvet kínálunk, amelyre méltán vagyunk büszkék! Székelyföldi református lelkészek írták, összefogva Pap Gáborral és Szántai Lajossal. Freskók és kazettás mennyezetek elemzéseit tartalmazza, kiegészítve az elmúlt évtizedek legfontosabb tanulmányával a katolikus és a református hitélet egymást kiegészítő (és nem egymást kiirtó!) szellemiségéről. Megmutatva az egymásra utaltságot, melynek felismerése nélkül nem lehet megújítani „régi” hitünket... A könyv teljes bevételét a székelydályai templom restaurációjára ajánlották fel a szerzők és a kiadó.

„Jelen kötet szerves folytatása az előzőnek, melyben a 60 éves Pap Gábor művészettörténészt köszöntötték tanítványai, tisztelői. De közben eltelt tíz év... Mennyi minden történt tíz év alatt! Sokat változott a világ, és sokat változtunk mi is. Egy valami azonban mindvégig állandó maradt: az a hatás, amit Pap Gábor gyakorolt a gondolkodók tudatára, életére. Ennek a hatásnak a következményeképpen új tanulmányok, új felismerések születhettek. A hívó szóra újra tollat ragadtak a tanítványok, a tisztelők. Ez a kötet nem visszatekintés. Sokkal inkább iránymutatás, erkölcsi példa. És a kérés − talán ma még aktuálisabb, mint valaha − Kiálts (még) telyes torokkal!” „Kétségbevonhatatlan tény: ma igen sok tekintetben sokszorosan többet tudunk – több adattal rendelkezünk – a világmindenségről, mint a veleméri templomépítő-díszítő elődünk. De vajon képesek vagyunk-e ezt a mérhetetlenül megnőtt tudásanyagot ugyanolyan élményszerűen továbbítani is nemzedékről nemzedékre, mint ahogyan ő tette – a maga kevesebbjével?”

„Klerikus és laikus körökben egyre sűrűbben fogalmazódik meg itthon és határaikon túl az a vélekedés, hogy a népmeséinkből kirajzolódó erkölcsi világrend közelebb áll a krisztusi erkölcsiséghez, mint... igen, mint az Ószövetségé. Mintha népmeséink dinamikus − a folyamatos újramesélések során mindegyre és mindig alkalomhoz illően újjászülető − teljessége lenne a mi igazi, Jézus Krisztushoz egyenes úton vezető Ótestamentumunk. Új szekta lenne születőben? Szó sincs róla! Csak az első lépéseket tesszük meg «őseink még romlatlan hitélete» felé.”

www.kethollos.hu KÖNYVFUTÁR – 2010. JÚNIUS 12

Molnár V. József 80 éves!

Recommend Documents