Molnár Lászlóné Iskolakert Mottó: Hallom és elfelejtem, Látom és emlékszem rá, Csinálom és megértem. Kínai közmondás Az iskolakert – a természet darabjaként – sokrétű lehetőséget nyújt a környezeti nevelés gyakorlati oktatásában, a környezeti nevelésben. Ugyanaz a mondat másként hat a kerti tó partján guggolva, mint a terem falai között a katedrán. Természetesen, ha nincs hely kertnek, tónak, be kell érni ládás, edényes megoldással kihasználva az ablakpárkányt, vagy a folyosók, termek csendesebb zugát „élősarokként” akváriummal, terráriummal benépesítve. Az iskolakertben jól (vagy éppen legjobban) megvalósítható a) oktatási célok: • az elméleti tudást gyakorlati tapasztalatokkal, saját megfigyelésekkel, elemzésekkel, felismerésekkel alátámasztva megerősíteni. • a tantárgyakra szétszabdalt iskolai világot a valósággal szembesíteni, megmutatni a működések sokféleségét, összefüggéseit, egységét. b) nevelési célok: • a természetben való viselkedés alapszabályait érvényesíteni • érzelmileg ráhangolódni, • érdeklődést, kíváncsiságot felkelteni, • esztétikai érzéket fejleszteni, • képzelőerőt fejleszteni, • természethez való viszonyt formálni, • együttműködésre késztetni. A kert egy darabka az egészből, ami megmutatja az egységet, ugyanakkor részekre bontható. Holisztikusan közelítve meg: olyan hely, ahol jó lenni, ahol egyszerre több hatás érvényesül. Ezek eredményként érezzük azt, hogy szívesen vagyunk ott. Rekreációs helyként alkalmas arra, hogy kiszellőztessük a fejünket, és újra befogadóvá váljunk. A színek, hangok, illatok, hangulatok, a változatosság segítenek minket ebben. Ha a gyerek is így érzi, vigyázni fog a kertre, hiszen fontos neki, vágyik oda. Analitikusan nézve: ez a hely vizsgálható, elemezhető, úgy, hogy részenként figyeljük meg a dolgokat, történéseket. A szemlélődésen túl tevőlegesen is befolyásolhatjuk, ökológiai szemlélettel irányíthatjuk a kert folyamatait. Az iskolakert lehetséges szerepei A) Az iskolakert lehet egyszerűen helyszín, ahol különféle tanulásszervezési keretek közötti tevékenységek folyhatnak (tanórai, tanórán kívüli, napközi, szakköri, kiscsoportos, pedagógus nélküli, szabadidős stb.).
Irányított: foglalkozás, kísérlet, vizsgálat, megfigyelés, játék, munka (ápolás, gondozás, gyomlálás, telepítés, locsolás stb.). Spontán: szemlélődés, töprengés, társasági élet, játék, egyéni vagy páros tanulás. B) Az iskolakert másrészt lehet vizsgálati anyagok forrása és a vizsgálódás tárgya Lehetséges vizsgálati anyagok pl.: vízminta, avarminta, talajminta, rügyek, levelek, virágok, termések, kérgek stb. Lehetséges vizsgálatok pl.: Virágok, termések, levelek esetén: illata, szaga, színe, szőrözöttsége, mirigyei, formája (mire hasonlít), mérete, aránya, esztétikája, hasonlósága, különbözősége, funkciója más élőlények szempontjából (pl. táplálék, fészkelőhely, búvóhely), funkciója saját szervezete szempontjából, s amire az ember használja. Fa esetén: méretei (magasság, körméret), kora, a kéreg tapintása, kitüremkedései, szaga, színe, mohák, zuzmók léte/nem léte, állati jelenlét nyomai (rágás, kaparás, odú, ürülék, fészek, köpet), lombkorona formája. Talaj (kövek, kavicsok is) esetén: típusa, állaga (tömör, laza), vízmegtartó képessége, vegyi összetétele, tapintása, keménysége, mérete (térfogata, tömege), formája, állati jelenlét nyomai (üreg, járat, lyuk, ürülék, nyom, túrás) Milyen egy jó iskolakert? Szép, érdekes, árnyas, változatos, izgalmas, tanulságos, le lehet ülni (van fű, pad), lehet tevékenykedni, játszani, hozzáférhető … Mi minden lehet egy jó iskolakertben? Fák, bokrok, sövények, lugas, gyep, dísz-, fűszer-, gyógynövények, egyéb termesztett növények, sziklakert, kerti tó, padok, asztalok, madáretető, madáritató, madárodú, komposztáló, meteorológiai mérőeszközök, kuka(c), Hogyan „működik” az iskolakert? A kert olyan közös alkotás legyen, amiben egyaránt részt vesz a diákság, a tantestület, a szülők közössége, de bevonható a lakóközösség is. A gyerek számára fontos a személyes kötődés, számon tartja, hogy melyik virágtövet, követ hozta ő, mi lett a sorsa, melyik az ő fája, hol lakik a pókja, meg van-e még a tücsöklyuk. A kert sosincs kész, hisz állandó gondozást igényel. A kert egyes részeit érdemes rábízni egyegy osztályra. Ezáltal a közösség felelősséget vállal az ott lévő életközösségért, így még inkább sajátjuknak érzik, tehát jobban vigyáznak rá. Összhangot kíván a tantestülettől is, hiszen a feladatokat meg kell osztani a kert megteremtésétől kezdve, annak fenntartásáig. Tervezni, közösen gondolkodni a használatáról, az időbeosztásról, a tapasztalatokról, a felmerülő költségekről, a munkamegosztásról. Együttműködésre sarkallja a szülői hátteret, de akár a helyi lakókat is. Elsősorban a kert kialakításakor van szükség több felnőtt segítségére (de a gyerekeket se hagyjuk ki).
Meg kell tervezni, mit hová akarunk elhelyezni, meg kell szervezni, ki mikor, mit csinál, mit hoz: földmunkákat elvégezni, trágyát beszerezni, szaporítóanyagokat hozni (magvak, hagymák, sarjak, tövek, gumók, indák, csemeték), kerítést, asztalokat, padokat készíteni, elhelyezni, gondoskodni a kert fenntartási munkálatairól. Az eligazodást segíti, ha laminált „névjegykártyát” kapnak a jellegzetes fajok. Jó játék esetenként összekeverni, majd újra rendezni a feliratokat. Számolni kell az anyagi kiadásokkal is. Nyilván az a jó, ha szülői, lakossági felajánlásként tervezhetünk munkával, anyaggal, szakértelemmel. Meg lehet környékezni a helyi boltost magvakért, vagy vállalkozót, aki tud adni a kerti tóhoz való fóliát, az önkormányzat szállítóeszközt, az erdészet vagy faiskola csemetét. Folyamatosan pályázni is lehet iskolafásításra. Pénzbeli forrást teremthetünk például az SzMK által tervezett bál bevételéből, hulladékgyűjtésből, zsibvásárból (gyermeki felajánlás a feleslegessé vált holmikból). Gondolnunk kell a vízdíjra is (a locsolás, a tó szintjének biztosítása). Kritikus időszak a nyári szünet. A kert léte, fenntartása leképezi az iskola társadalmának működését is. Az iskolakert lehetőségei a különféle tantárgyi órákon (Az alábbi lista távolról sem teljes, inkább csak ötletadó kíván lenni a szaktanárok számára.) • Földrajz: ki lehet alakítani kinti terepasztalt, ahol modellezni lehet vízfolyásokat, eróziót, megfigyelni a szél munkáját; térkép rajzolása a kertről; tájékozódás égtájak szerint, gnomon készítése; napóra készítése; meteorológiai eszközök használata; talajvizsgálat, talajszelvény ásás. • Kémia: vízvizsgálatok (pH-, keménység, oldott oxigén, lúgosság, átlátszóság mérés); csapadék, kerti tó és csapvíz összehasonlítása; zavarosság, szag, szín, látható szerves szennyeződés; SO2 hatása a zuzmókra; kémiai talajvizsgálat (meszesség kimutatása); klorofill-vizsgálat (futtatás papíron, krétán); csersav kimutatása gubacsból, fakéregből; hangyasav kimutatása kék virággal (antocián), a víz felületi feszültségének változása vegyszerek hatására. • Fizika: tükrök, lencsék, optikai jelenségek megfigyelése a szabadban; mérések (mikroklíma, párolgás, térfogat); halmazállapot változások; csapadékformák; termések röptének vizsgálata; a víz felületi feszültsége. • Matematika: mérések (térfogat, távolság, magasság); halmazok képzése a kert anyagaiból; szimmetriák, aszimmetriák, kicsinyítés, nagyítás, tükrözés, elforgatás; sorozatok; arányok. • Rajz: levél és virágformák; színek, perspektíva, nézet; kicsinyítés, nagyítás, helyszín. • Technika: kerti munkák, levélképek, termésbábok, dekoráció, komposztálás, helyszín. • Ének: helyszín; dalok a természetről. • Irodalom: helyszín, ihlető környezet, megszemélyesítjük a kert lakóit, vers- vagy meseírás (megadjuk a címeket, vagy kulcsszavakat) • Nyelvtan: a kert fajneveinek helyesírása, beszélőnevek értelmezése. • Biológia: fajismeret; faji jellegzetességek, a növény felépítése, életműködése, alkalmazkodása (szárazsághoz, vízhez), a megporzás módjai; növények egymásra hatása (a biokert elvei, gyakorlata); a növények szerepe a táplálkozásunkban, a gyógyászatban. Állatok élőhelye, viselkedése (mozgás, táplálkozás, szaporodás); kapcsolatok (állat-állat, növény-növény, növény-állat); rendszerszemlélet, ökológia, életközösségek és működésük, a víz körforgása. • A tanítók szerencsésebb helyzetben vannak, hiszen bátrabban szervezhetik az óráikat, a tantárgyi keretek nem olyan merevek. Remekül el lehet játszani, hogyan lesz a magból (makk), óriási fa (tölgy), és mi minden történik közben.
a) körben állva mindenki ugyanazt csinálja, vagy b) minden gyerek más szerepet játszik: a szajkó elrejti a makkot, az eső öntözi, nap süti, kikel a magonc, csemetévé, suhánggá serdül, fává erősödik, közben szél fújja, jönnek a látogatók (cinkék, lepkék, hernyók táplálékot, pihenő és búvóhelyet keresnek), vaddisznó jön a malacaival stb. A Kerti Híradón, faliújságon érdemes az iskola egész közösségét tudósítani minden, a kerttel kapcsolatos történésről (feladatok, megtörtént események, rejtvények, rajzok). Miért jó a kert? Az élményszerű tanulás mindig hatásosabb, főleg ha ez a természetben történik. Egy-egy óra a szabadban megtöri a tantermi egyhangúságot. Az itt alkalmazott módszerek, tapasztalatok előkészítik az erdei iskola sikerét is. A kertben való „nyüzsgés” több teret ad az ún. rossz tanulóknak, hogy nekik is sikerélményük legyen, hiszen lehet, hogy itt, a gyakorlati terepen nagyobb biztonsággal tudnak mozogni, igazán szemfülesek és segítőkészek tudnak lenni. Az osztálytermen kívüli foglalkozás külön szervezést igényel. Egyeztetni kell, hogy másik osztállyal ne ütközzön a program, a szükséges eszközöket összeállítani, a gyerekeket felkészíteni a más jellegű feladatokra. Mindez persze többletmunkával jár, s kell hozzá némi bátorság is, hogy a tankönyvtől és munkafüzettől elszakadjunk. A fáradság azonban megtérül, mivel a gyerek rájön, hogy mit miért tanul, látja az értelmét, s el tudja helyezni a valós rendszerbe a tudás morzsáit. Tó az iskolakertben Tó nélkül is sok mindenre alkalmas egy iskolakert, de egy mesterséges tó megsokszorozza a lehetőségeket. Kerti tavat többféleképpen lehet készíteni. Agyagos területen nyilván nem kell bélelni. Egyéb talajviszonyok esetén, ha tudunk hozatni agyagot, 20 cm-es réteget borítva és döngölve megfelelő vízzáró réteget kapunk. Egyszerűen megoldhatjuk a szigetelést, ha „Bentonit” agyagásványt terítünk az aljzatra. Ha tófóliát használunk, érdemes alá geotextiliát, vagy kimustrált szőnyeget teríteni. Így megakadályozzuk, hogy esetlegesen valami éles törmelék, vagy egy erőteljesen növekedő gyökér átszúrja. Biztonságosabb, ha a két fóliaréteg közé néhány cm agyagot rétegzünk. A műanyag hátránya a sérülékenységén túl az is, hogy a napon 5-6 év alatt elöregszik. A fólia szükséges méretét így kapjuk meg: hossz x szélesség x kétszeres mélység. A mélyedés oldalán lépcsőket alakítunk ki a növények részére. Fekete fólia dupla rétegével béleljük. A széleit lebujtatjuk, s a kitermelt földdel takarjuk. A part borításához (fólia, vékony talajréteg, illetve mosott kavics) mohapárnákat, valamint futónövényeket (pénzlevelű lizinka, kereklevelű repkény) telepítünk. A mederbe érdemes visszalapátolni némi földet. Több szempontból is fontos: jó a betelepülő állatoknak búvóhelynek, valamint az aljzaton gyökerező növényeknek a kapaszkodáshoz. Ha kavicsot rakunk bele, számítsunk rá, hogy az előbb-utóbb be fog feketedni, iszapolódni. A növények egy részét természetes tavakból telepíthetjük át (védett helyekről és védett növényeket nem!), de szükség esetén vásárolni is lehet a kertészetekben. Közeli csatornából szerezhetjük be a vízinövények másik részét: nádat, gyékényt, kákát, sást, közönséges lizinkát, hínáros békaszőlőt. (A mi esetünkben bekerült még véletlenül a védett rovarevő rence is.) A lebegőhínár nagyon lényeges a rejtőzködés miatt. Cserepesen is el lehet helyezni a töveket: vízi
mentát, mocsári gólyahírt, réti füzényt, mocsári nőszirmot stb. Érdemes figyelembe venni, hogy milyen növényekről tanulnak az évek során a gyerekek. Hozzunk még néhány vödör iszapos vizet is, hogy mielőbb benépesüljön a kerti tó. Vízzel az udvari csapból töltjük fel slaggal. Ha békalencsét vagy vízidarát terítünk a víz felszínére, számítsunk rá, hogy teljesen benövi a felületet. Így nem láthatunk az aljzatra, s a molnárkák, keringőbogarak sem tudnak szaladozni, táplálkozni, a tetején. A madarak is szívesebben isznak, fürdenek a nyílt víznél. Előnye azonban, hogy kevésbé melegszik fel a víz. Áthidaló megoldásként lehet egy fakeretet úsztatni, vagy rögzítve elhelyezni. Erre a madarak is rá tudnak ülni. Az élőlények hamar felfedezik az új életteret, s megjelennek a békák, szitakötők, csíborok stb. Tudatosan ne telepítsük be a védett kétéltűeket és hüllőket! Ha valaki mégis hoz, akkor vissza kell juttatni az egyedet a szabad természetbe. Az ékszerteknős is jól érzi magát a kerti körülmények között. Vigyázzunk azonban, hogy ez a hobbiállat ne kerüljön ki az őshonos mocsári teknőssel azonos élőhelyre, mert kiszoríthatja azt onnan. Betelepíthető halfajok: aranyhal, naphal, kárász, keszeg, koi ponty. (Bár az utóbbi a fenéken turkál, s zavarossá válik a víz emiatt.) 3-4 hal elegendő köbméterenként. Legyen olyan szakasz, ahová a gyerekek odaguggolhatnak szemlélődni. A többi részt kis karókkal, madzaggal érdemes lezárni, hogy ne tapossák le a növényeket. Figyelmeztető, ismertető táblákkal segítsük az eligazodást. Lényeges a fokozatos vagy lépcsőzetes mélyülés, hogy a békák, gőték ki-be tudjanak mászkálni. A sütkérezéshez kis, a parthoz rögzített stéget is ácsolhatunk. Alkalmas lehet egy érdekes formájú fatuskó, vagy egy kőkupac, amire a madarak is rászállhatnak. Szívesebben fürdenek sekély vízben. Sok múlik azon, hogy mekkorára tervezzük a tavunkat. Természetesen minél nagyobb annál jobb. Az optimális felület 5m2, a mélység 80-90 cm. Így a nagy hidegben sem fagy át teljesen, tehát át tudnak telelni a halak. Ha kisebb a víztömeg, oda kell figyelni a vízszint tartására. Időnként pótolni, frissíteni kell a vizet. Kritikus időszak a nyári szünet, ugyanis tönkremehet az egész munkánk, ha az utántöltésről nem gondoskodunk. Az elburjánzó növényeket féken kell tartani. A cserépbe, vagy ládába ültetett fajokkal kevesebb a gond, kivéve, ha „kimásznak” belőle. A nád nagyon terjed. A feldúsuló szerves anyagot (belehulló faleveleket, növényi maradványokat) időnként szükség szerint ki kell szedni. Így járjunk el akkor is, ha túlteng a békanyál. (Ezen a moszaton jól megfigyelhető a sok kis oxigén buborék. Vigyázat, óvatosan! Tele van élőlényekkel: ászkák, szitakötő- és csíborlárvák, tegzesek stb.) Ha egy villára műanyaghálót erősítünk, könnyen össze tudjuk gyűjteni a felesleges növényeket a felszínről. A tó létrehozásához a fagyok elmúltával érdemes hozzáfogni, vagy mindjárt szeptemberben, hogy még a tél beállta előtt kialakuljon az életközösség. Akkor fog igazán jól működni a medencénk, ha van körülötte nyugodt, növényzettel benőtt rész néhány bokorral, ahová pl. a zöld varangy el tud húzódni, vagy a zöld levelibéka ki tud telepedni. Alkalmas lehet a kis tó medréből kitermelt föld sziklakertnek. Célszerű pihenésre, megfigyelésre padokat, asztalokat állítani. (Mi az erdészettől kaptuk ezeket ajándékba.) Így a kis létszámú osztályokkal szabadtéri órát tarthatunk ott. Télen legjobb, ha a vizet rábízzuk a természetre. Ne törjük a jeget, a szilánkok nehogy kiszúrják a fóliát. Ha újra kell fóliázni a medret, érdemes meghagyni a régit. Először emeljük ki a növényeket, majd terítsük le az új anyagot. Engedjük rá a vizet, ami lenyomja a fóliát az aljzatra, miközben a régi víz kipréselődik a két réteg közül.
Miután kialakul a vízi életközösség, a tavunk önszabályozó rendszerként működik, azaz szükségtelen forgatni a vizet, vagy tisztítószereket alkalmazni. Teljesen soha nem szabad kitakarítani. Évente a fenék csupán egyharmadáról távolítsuk el az iszapot, különben felborul a tó ökológiai egyensúlya. Ha végképp nincs lehetőség kerti tavat létrehozni, tanácsos legalább madáritatónak egy edényt süllyeszteni a talajba. A madarak etetésekor ugyanis gondoskodnunk kell ivóvízről is. Szívesen fürdenek a téli hidegben is, csak legyen egy kődarab az edényben. Fontos, hogy legyen a tantestületben olyan pedagógus, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a vízivilág életét. Nem feltétlenül biológia szakosnak kell lennie! Javasoljuk, hogy a tó építésének elkezdése előtt mindenki gondolja át, hogy a saját településén kitől kérhet támogatást. Talajmunkák, szállítás, anyagbeszerzés stb. Szinte mindig van a szülők között, aki ebben segíteni tud. Sokszor ők irányítják a pedagógusokat a megfelelő vállalkozásokhoz, vállalatokhoz. Szakmai tanácsot kérhetünk a nemzeti parkoktól, az erdészetektől, a kertészetektől, a vízművektől, az egyesületektől. Ne becsüljük le a gyerekek segítségét sem! Sok apró kéz nagyon sok munkát el tud végezni. Megéri a sok munka, hisz közös ünnep, amikor felfedezzük a zöld varangy petefüzérét rátekeredve a vízinövényekre, észrevesszük a hatalmas csíborlárvát, megjelenik a közönséges acsa, rátalálunk a víziskorpióra, elszaporodnak és nyüzsögnek a vízibolhák, az ebihalak sorban legelésznek az algamezőn, a szemünk láttára „születik meg” a szitakötő a lárvából, rendszeres látogatóvá válnak az erdei pintyek, zöldikék, fekete rigók, tengelicek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ehhez kapcsolódó programja a Madárbarát kert, ehhez bárki csatlakozhat. A Lepkebarát kert kialakításának szempontjairól szintén itt érdeklődhet. További információ: 80/203-796, ingyenesen hívható számon!
Irodalomjegyzék: Agárdi Sándor: Erdei Iskola Tornyospálcán. Aqua Kiadó, Budapest 1993 Agárdi Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. Aqua Kiadó, Budapest 1995 Andrési Pál: Cselekvő természetvédelem. MME és az Orchis Természetvédő Egyesület, Bp.2002 Bihariné Krekó Ilona - Kanczler Gyuláné: A környezeti nevelés és az óvoda-iskolakert kapcsolata. Öko-Fórum Alapítvány. Bp.1997 Borbás Zoltánné: Varázsoljunk szépségesen egyszerűt. Bugaci Füzetek. Csemete, Szeged 1998 Brookes, John: Kertek könyve. Officina Nova. Bp. 1999 Hamilton, Geoff: Az élet kertje. Officina Nova Bp.1993 Kállay György: Természetvédelmi berendezések. A Természet Szolgálatában Alapítvány. Bp.2001 Nádai Magda: Varázslatos vízivilág. Aqua Kiadó, Budapest 1990 Pozsgai Erika: Puszta - víz. Bugaci Füzetek, Csemete Szeged 2000 Vásárhelyi Tamás: Szitakötészet. Független Ökológiai Központ kiadása 1994
