Molnár Hella kötelmi jogi szemináriumjegyzetei alapján készített (a teljes leadott anyagra kiterjedő) kérdéssor – válaszokkal :) Összeállította: mrbyu I. A SZERZŐDÉS TARTALMA, MÓDOSÍTÁSA, TELJESÍTÉSE, MEGSZŰNÉSE A szerződés módosulásának és módosításának esetei • A szerződés alanyainak módosulása (a felek akaratából) engedményezés tartozásátvállalás • A szerződés módosítása a felek közötti megállapodással jogszabály által bíróság által Az engedményezés fogalma és szabályai • A jogosult követelését szerződéssel másra ruházza át. • A kötelezett hozzájárulása nem szükséges. Az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a zálogjogból és kezességből eredő jogok is. • A jogosult az engedményezésről a kötelezettet értesíteni köteles. a kötelezett az értesítésig az engedményezőnek is teljesíthet az értesítés után csak az engedményesnek teljesíthet (követelheti az engedményezés igazolását → ennek hiányában a kétszeres teljesítés veszélyét viseli) • A visszterhes engedményezésre az adásvétel szabályai, az ingyenes engedményezésre pedig az ajándékozás szabályai irányadók. • Nem lehet engedményezni: a jogosult személyéhez kötött követeléseket ha jogszabály kizárja ha a felek így állapodtak meg • Milyen esetekben nem felel kezesként az engedményes? ha az engedményezés ingyenes ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként engedményezte ha felelősségét egyébként kizárta jogszabály / hatósági rendelkezés alapján történő engedményezésnél (eltérő megállapodás hiányában) A tartozásátvállalás fogalma és szabályai • Valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja. • A tartozásátvállaló köteles a jogosult hozzájárulását kérni ha a jogosult megtagadja → köteles a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy a lejáratkor teljesíthessen. • Ha a jogosult hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették. • A követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes ill. zálogkötelezett hozzájárulása nélkül megszűnik.
II. SZERZÓDÉS MÓDOSÍTÁSA A felek közti megállapodással • a szerződés nem szűnik meg (a Ptk. nem ismeri a novatio-t) • A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy a kötelezettségvállalás jogcímét (a szerződés nem módosított része változatlan marad).
• •
A zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk hiányában nem válhat súlyosabbá. Egyezség: speciális megállapodás – a felek kölcsönösen engednek csak a szerződés tartalmára vonatkozik
Jogszabály által • jogszabály módosíthatja a szerződés tartalmát (csak a jövőre nézve) • kivételesen visszaható hatállyal is • ha bármelyik fél lényeges jogos érdekét sérti → kérheti a bíróságtól, hogy módosítsa a szerződést elállhat a szerződéstől (ha JSZ másként nem rendelkezik) Bíróság által • Ha a szerződést követően a felek tartós jogviszonyában olyan körülmény állott be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a bíróság a szerződést módosíthatja. III. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A szerződés megszűnése a felek közös megegyezése által • megszüntetés jövőre nézve (ex nunc) – a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak a már nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni + az ellenszolgáltatás nélkül maradt pénzbeli szolgáltatást vissza kell téríteni • felbontás a szerződéskötés időpontjára visszamenőleges hatállyal (ex tunc) a már teljesített szolgáltatások visszajárnak A szerződés megszűnése egyoldalú jognyilatkozattal • elállás a szerződést felbontja (→ ex tunc + már megkapott szolgáltatások visszajárnak) nem élhet elállással: aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni • felmondás a szerződést megszünteti (→ ex nunc) DE! → ha nem azonnali hatályú, a felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad CONFUSIO • A kötelezetti és jogosulti pozíció egy kézben egyesül. • Harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti. Valamelyik fél halála • kötelezett halála csak akkor, ha a szerződés csak személyen teljesíthető szolgáltatásra irányult • jogosult halála csak akkor, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy bizalmi jellegű ( + kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas) ELÉVÜLÉS SZABÁLYAI (?) IV. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE Mit jelent a felek együttműködési kötelezettsége? • A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. • A kötelezettnek a teljesítés érdekében úgy kell eljárnia, AAAAHÁE, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon kell elősegítenie a teljesítést. • A felek kötelesek egymást tájékoztatni a teljesítést érintő minden lényeges körülményről.
Mit jelent a culpa in contrahendo? • A bírói gyakorlat szerint fel lehet lépni kártérítési igénnyel, ha a felek a tárgyalás ellenére nem kötik meg a szerződést, mert az egyik fél nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének. A teljesítés helyére vonatkozó szabályok • A teljesítés jelentősége → a teljesítéssel a kárveszély a másik szerződő félre száll át • A teljesítés helye, ha: az egyik fél gazdálkodó szervezet, vagy az egyik sem → főszabályként a kötelezett lakóhelye/székhelye ha mindkét fél gazdálkodó szervezet → a jogosult székhelye A teljesítés ideje • A kötelezett a határnapot megelőzően illetve a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni. Milyen esetekben, és milyen kötelezettséget lehet bírói letétbe helyezéssel teljesíteni? • Pénz fizetésére, értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget, HA: a jogosult személye bizonytalan lakóhelye ill. székhelye ismeretlen vagy ha a jogosult késedelembe esik Hogyan (milyen sorrendben) kell több fennálló fajlagos szolgáltatást teljesíteni? • Ha a kötelezett teljesítése nem fedezi valamennyi tartozását, azt a kötelezett rendelkezése szerint, ennek hiányában pedig arra a tartozásra kell elszámolni, amelyre a kötelezett felismerhetően szánta. • Ha a jogosult nem rendelkezett, és szándéka sem ismerhető fel, a teljesítést a régebben lejárt azonos lejárat esetében a kötelezettre terhesebb egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell fordítani. Jognyilatkozat adása • Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja (!), feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé. • Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja. V. ÉRVÉNYTELENSÉG / HATÁLYTALANSÁG Semmisség és megtámadhatóság összehasonlítása Semmisség
Megtámadhatóság
- feltétlen érvénytelenség (ipso iure)
- feltételes érvénytelenség
- bárki hivatkozhat rá
- Hivatkozhat rá: a sérelmet szenvedett fél, valamint az, akinek az érvénytelenség megállapításához törvényes érdeke fűződik
- határidő nélkül
Határidő: 1 év - Kezdete: a tévedés, megtévesztés felismerésekor; jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor, feltűnő értékkülönbség vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet
szenvedő fél teljesítésekor (részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor), illetve ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor - a határidő letelte után még kifogásként érvényesíthető a szerződésből eredő követeléssel szemben - bírósági eljárásra nincs szükség
1. a megtámadás írásbeli közlése a másik féllel a megtámadási ok megjelölésével 2. eredménytelensége esetén haladéktalanul bírósághoz fordulás
- a bíróság hivatalból veszi figyelembe (köteles rá - a bíróság sosem veszi hivatalból figyelembe felhívni a felek figyelmét, de érvénytelenségi jogkövetkezményt nem alkalmazhat) Közös jogkövetkezmények. Mik a semmisséget eredményező akarathibák? • cselekvőképtelen/korlátozottan cselekvőképes nyilatkozata (relatív: csak az ő érdekükben lehet rá hivatkozni) • színlelt szerződés nem is akartak szerződést kötni más fajta szerződést akartak kötni (jogkövetkezmény: eszerint kell megítélni) • fizikai kényszerrel kötött szerződés Mik a megtámadhatóságot eredményező akarathibák? • tévedés • megtévesztés • jogellenes fenyegetés Mikor beszélünk tévedésről? • Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, és ezt a másik fél okozta, vagy felismerhette, a szerződést megtámadhatja. • Kölcsönös tévedés: ha a felek ugyanabban a téves feltevésben voltak (bármelyikük megtámadhatja) Mi a jogi kérdésben való tévedés? • Ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott nyilvánvalóan téves tájékoztatást a jogszabályok tartalmára vonatkozóan. Mi a jogellenes fenyegetés? • A szerződő fél vagy harmadik személy részéről (ha erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett) • személyi/vagyoni hátrány kilátásba helyezése • szerződő féllel szemben, vagy olyan harmadik személlyel szemben, akinek a megfenyegetése a szerződő fél akaratát módosíthatja • akkor is, ha jogos magatartással fenyegetnek Mik a nyilatkozati hiba miatti érvénytelenség esetei? • alakiság megsértésével kötött szerződés • bírói gyakorlat szerint az álképviselet is Mi az álképviselet? • Aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseletei joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárást az a személy, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni (negatív interesse). • A azonban a kár megtérítése alól mentesítheti, különösen akkor, ha korábban képviselő volt, és
•
képviseleti jogának megszűnéséről a szerződés megkötésekor hibáján kívül nem tudott. A rosszhiszemű képviselő teljes kártérítéssel tartozik (pozitív interesse).
Melyek a célzott joghatás hibája miatti érvénytelenség esetei? • Semmisség: jogszabályba ütköző, vagy jogszabály megkerülésével kötött szerződés (ha a törvény ehhez más jogkövetkezményt nem fűz) a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés a lehetetlenségnek a szerződés megkötésekor kell fennállnia (ha később következik be: szerződésszegés) uzsorás szerződés fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen kikötés • Megtámadhatóság: feltűnő értékkülönbség tisztességtelen általános szerződési feltétel
Feltűnő értékkülönbség ↔ Uzsorás szerződés Feltűnő értékkülönbség
Uzsorás szerződés
Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka fél helyzetének kihasználásával aránytalan előnyt vezérelné, a szerződés megkötésekor feltűnően nagy kötött ki, a szerződés semmis. az értékkülönbség, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Mérlegelési szempontok: a szerződéskötés körülményei, a szerződés egész tartalma, a forgalmi (érték-) viszonyok, az ügy jellegéből fakadó sajátosságok, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módja Megtámadhatóság, objektív kategória
Semmisség, relatív kategória
Tisztességtelen általános szerződési feltétel – fogyasztó szerződésben alkalmazott tisztességtelen kikötés • Tisztességtelen általános szerződési feltétel: megtámadhatóság, közérdekű keresettel is • Fogyasztó szerződésben alkalmazott tisztességtelen kikötés: semmisség, relatív (csak a fogyasztó érdekében lehet rá hivatkozni) Mikor tisztességtelen a szerződési feltétel? (mit kell vizsgálni?) • Ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. • Vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, ami a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. • Nem alkalmazható a főszolgáltatást megállapító, továbbá a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötésekre. A fogyasztó és a fogyasztói szerződés fogalma • Fogyasztó: aki a szerződést gazdasági és szakmai tevékenysége körén kívül eső célból köti • Fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül eső célból köti
Részbeni érvénytelenségnél mikor dől meg az egész szerződés/fogyasztói szerződés? • Ha a szerződést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. • A fogyasztói szerződés akkor, ha az az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. Mik lehetnek az érvénytelenség objektív jogkövetkezményei? • in integrum restitutio • érvényessé tétel ha az érvénytelenség oka megszüntethető (a szerződés megkötésére visszamenőleges hatállyal) rendelkezni kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről • hatályossá nyilvánítás ha az eredeti állapot nem állítható helyre a határozathozatalig terjedő időre rendelkezni kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről • állam javára történő marasztalás In integrum restitutio – mikor, hogyan? • Ha a szolgáltatás természetben helyreállítható (reverzibilis) • Ha nem állítható helyre természetben: utólagosan irreverzibilis (pl. dologszolgáltatásnál, mert a dolog megsemmisült) → ÉRTÉKBEN eredetileg irreverzibilis (pl. használati szerződések) → értékben SEM! • Pénzszolgáltatás esetén (késedelmi) kamat jár, egyébként használati díj! Állam javára történő marasztalás (hogyan? mikor?) • A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítéli meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott vagy jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogellenesen fenyegető, vagy egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. • Uzsorás szerződésnél kötelező, egyébként lehetőség! • Rendszerint pénzben. 1/2005 jogegységi határozat (in intergrum restitutio alóli kivétel) • Dologszolgáltatásra irányuló visszterhes szerződésnél, ha a szolgáltatást részben/egészben teljesítették, nem lehet in integrum restitutio, ha a szerződéskötést követően olyan gazdasági változások következtek be, hogy méltánytalansággal járna a felek részére. Mik az érvénytelenség szubjektív jogkövetkezményei? • Felróhatóság szempontjából kártérítés (egymással szemben, vagy harmadik személlyel szemben) • Jó- és rosszhiszeműség jelentősége költségviselés kapcsán jogalap nélküli birtoklás jogalap nélküli gazdagodás Harmadik személy hogyan/mikor követelhet kártérítést a szerződő felektől érvénytelenség esetén? • Aki érvénytelen szerződés fennállásában jóhiszeműen bízott, a szerződő felektől követelheti a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését (negatív interesse). • Ha azonban a szerződés érvénytelensége csak az egyik fél magatartására vezethető vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellőzi. • Ha valamelyik fél a harmadik személlyel szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására vezethető vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja. Mit jelent a hatálytalanság?
• •
Ha a szerződés valamely törvényben meghatározott oknál fogva ténylegesen mégsem váltja ki a célzott joghatást, bár arra alkalmad volna. Lehet időbeli, személyi.
Példák a relatív (személyi) hatálytalanságra • fedezetelvonó szerződés • elővásárlási jogot megsértő szerződés Mi a fedezetelvonó szerződés? (relatív személyi hatálytalanság egy esete) • Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját elvonják, e harmadik személy irányába hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Mi a felfüggesztő és bontó feltétel, illetve az időhatározás? • Felfüggesztő feltétel: ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé • Bontó feltétel: ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé • Időhatározás: ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték
VI. A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szerződésszegés fogalma • Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely szerződésbe ütközik, vagy sérti valamelyik félnek a szerződésből származó jogait. • Nem nevesített szerződésszegés: pl. együttműködési kötelezettség megszegése Mikor esik a kötelezett késedelembe? • Ha a (szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható) teljesítési idő eredménytelenül eltelt, vagy • ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesíti kötelezettségét. Mik a kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei? (nem számít, hogy kimentette-e magát) • a jogosult teljesítést követelhet • a jogosult a szerződéstől elállhat (de csak ha érdekmúlást bizonyít) Nem szükséges az érdekmúlás: fix határidős szerződések (a teljesítésnek meghatározott időpontban kell történnie – és nem máskor - , mely a felek megállapodásából fakad, vagy a szolgáltatás rendeltetésénél fogva) póthatáridő tűzése (a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül eltelt) • késedelmi kamatot köteles fizetni a kötelezett (csak pénzszolgáltatásoknál) Mik a kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei? • Ha nem tudja kimenteni magát (nem bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, AAAHÁE) → köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemmel okozott kárát felelős a késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyában bekövetkező károkért (kivéve ha bizonyítja, hogy azok a késedelem hiányában is bekövetkeztek volna) Mikor esik a jogosult késedelembe? • A jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el;
elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. Mik a jogosulti késedelem objektív és szubjektív jogkövetkezményei? • Objektív: köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni kárveszély átszállás (éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna) késedelme idejére kamatot nem követelhet • Szubjektív: köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát (kimentés: ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, AAAHÁE) Mik a hibás teljesítésért való felelősség fajai? • kellékszavatosság • jogszavatosság Mit jelent a kellékszavatosság? • A kötelezett felelőssége a hibás teljesítésért. • Hibás teljesítés: visszterhes szerződéseknél, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak • Nem csak dolog szolgáltatására lehet alkalmazni. Ilyenkor kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni. Mik a kellékszavatosság objektív jogkövetkezményei? • Mentesül a kötelezett: ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, vagy ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza (feltéve ha az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette) • A jogosult elsősorban kijavítást, kicserélést követelhet. • Ha erre nincs joga (mert lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne), vagy ha a kötelezett nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül eleget tenni → árleszállítást követelhet vagy elállhat a szerződéstől Mik a kellékszavatosság szubjektív jogkövetkezményei? • A jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. Mi a jogszavatosság tartalma? • Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza (pl. elővásárlási jog megsértése) → a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot ha ez eredménytelen: objektív: elállhat a szerződéstől szubjektív: kártérítést követelhet (de ha az eladó jóhiszemű volt, csak negatív interesse) • Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza (pl. zálogjog, haszonélvezet, stb.) → a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését a határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, vagy a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a vevő a tehermentesítést nem kívánja →
objektív: a vevő a szerződéstől elállhat szubjektív: kártérítést követelhet (pozitív interesse) Mit jelent a teljesítés lehetetlenné válása? • A szerződéses szolgáltatás teljesítése a szerződés megkötését követően fizikai/jogi/érdekbeli okból lehetetlennél válik. • Ha olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. • Ha olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. • Ha olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Mi a következménye a vagylagos szolgáltatás teljesítése lehetetlenülésének? • Ha valamelyik vagylagos szolgáltatás teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. • Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. Mit jelent a teljesítés megtagadása, és mik a következményei? • Jelentése: ha a teljesítést a kötelezett jogos ok nélkül megtagadja • Következmény: a jogosult választhat a kötelezetti késedelem és a kötelezett terhére eső felróható lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. A szerződésszegésért való felelősség kizárásának szabályai • A szerződésszegésért való felelősséget csak akkor lehet kizárni vagy korlátozni, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. • A szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá a testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért a felelősséget érvényesen nem lehet kizárni. A közreműködőkért való felelősség szerződésszegésnél • Aki jogainak gyakorlásához vagy kötelezettségének teljesítéséhez más személyt vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. A jogfenntartás • Ha a jogosult a szerződésszegésről tudva a teljesítést elfogadja, a szerződésszegésből eredő igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta. Osztható / oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés szabályai • Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be. Kivétel: az egész szerződésre gyakorolhatók a jogok, ha a jogosult bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerződésszegés következtében már nem áll érdekében. • Oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés következményei az egész szerződésre beállnak. VII. SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK Sorolja fel a szerződési biztosítékokat! (csoportosítva) • Fizetési készséget erősítő foglaló kötbér jótállás jogvesztés kikötése tartozáselismerés • Fizetési képességet erősítő
személyi természetű kezesség bankgarancia dologi természetű zálogjog óvadék Mi a foglaló? • Fizetési készséget erősítő, járulékos jellegű szerződési biztosíték • Tárgya: meghatározott pénzösszeg vagy más dolog • a teljesítés meghiúsulása esetére köthető ki • ha a szerződést teljesítik, a kapott foglaló az ellenszolgáltatás értékébe beleszámít (ha beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg amiért mindkét fél felelős, vagy egyik fél sem → visszajár) • Ha felróhatóan meghiúsul: aki adta → elveszti aki kapta → kétszeresen köteles visszatéríteni • Kárátalány-jelleg: a kártérítés mértékébe beleszámít (de követelhető a többletkár, és érvényesíthetők a további objektív jogkövetkezmények) • a bíróság mérsékelheti, ha túlzott mértékű ha az ellenszolgáltatás 10%-át kismértékben meghaladja ha nagymértékben meghaladja, akkor a bíróság átminősíti előleggé (első részlet) • Tipikusan: adásvételi szerződéseknél, előszerződésnél is Mi a kötbér? • Fizetési készséget erősítő, járulékos jellegű szerződési biztosíték • Tárgya: meghatározott pénzösszeg • Valamennyi szerződésszegés esetére kiköthető, de csak akkor, ha az felróható. • Csak írásban érvényes. • Kárátalány-jelleg: kártérítés mértékébe beleszámít, a többletkárok követelhetők, érvényesíthetők az objektív jogkövetkezmények is, KIVÉVE: ha nem teljesítés esetére kötik ki, a teljesítés nem követelhető • A bíróság mérsékelheti, ha túlzott mértékű. • Tipikusan: vállalkozási szerződéseknél
és
A jótállás és a kellékszavatosság összehasonlítása Jótállás
Kellékszavatosság
fizetési készséget erősítő szerződési biztosíték, a a hibás teljesítés egyik fajtája hibátlan teljesítésért jogszabályi rendelkezésen (pl. kormányrendelet), törvényes rendelkezésen alapul vagy szerződéses megállapodáson alapul Mentesülés: ha a jótállásra köteles bizonyítja, hogy a Mentesülés: ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hiba a hiba oka a teljesítés után keletkezett szerződés megkötésekor megvolt, és azt a jogosult ismerte vagy ismernie kellett, vagy hogy a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza (és az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette) Jogérvényesítés határideje: Jogérvényesítés határideje: - kormányrendelet a kötelező jótállásról (teljesítéstől - szubjektív határidő (elévülési – megszakadhat, számított 1 évig, jogvesztő határidő) nyugodhat) - vagy a felek megállapodnak - objektív határidő (jogvesztő) Ugyanazok az objektív jogkövetkezmények érvényesíthetők (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás).
Nem zárják ki egymás alkalmazását. Mi a jogvesztés kikötése? • fizetési készséget erősítő szerződési biztosíték • felróható szerződésszegések esetére köthető ki (a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné) • csak írásban érvényes • Jogvesztés következtében a szerződés módosul, de nem szűnik meg. • 2 eset: szerződésszegés következtében automatikusan elvész a jog csak akkor, ha a jogosult erről nyilatkozatot tesz (érvényesíti) • ha a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti • Tipikusan: részlefizetési kedvezmény elvesztése Mi a tartozáselismerés? • fizetési készséget erősítő szerződési biztosíték • a kötelezett egyoldalú, címzett jognyilatkozata, melyben a jogosult irányában fennálló tartozását elismeri • írásban érvényes • Következménye: a bizonyítás terhe megfordul (a kötelezett terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírói úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen) Mi a kezesség? • fizetési képességet erősítő, személyi természetű, járulékos szerződési biztosíték • A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. • Egyszerű, sortartásos kezesség: a jogosult a kezestől csak akkor követelhet teljesítést, ha az a kötelezettől behajthatatlan • Készfizető kezesség: a jogosult választhat, hogy kitől követel A kezesség csak akkor készfizető, ha: a felek így állapodtak meg kártérítésért vállalták bank vállalta (bankkezesség) • Létrejöhet: szerződéssel (a jogosult és kezes közötti írásbeli megállapodás) törvényi rendelkezéssel (pl. engedményezésnél) • Ha a kezes teljesít, a jogosult helyébe lép (törvényi engedménnyel). • „Mögöttes felelősség” (1/2007 jogegységi határozat) Mindaddig, amíg a követelés behajthatatlanná válik, a kezessel szemben a követelés elévülése nyugszik. Mi a bankgarancia? • fizetési képességet erősítő, személyi természetű, önálló szerződési biztosíték (→ akkor is teljesítés követelhető, ha a biztosított szerződés érvénytelen) • A bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek (így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, okmányok benyújtása) esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. ZÁLOGJOG • Fizetési képességet erősítő, dologi természetű szerződési biztosíték • Főszabályként járulékos biztosíték (terjedelme az alapköveteléshez igazodik), kivétel önálló zálogjog (bármilyen típusú lehet) • Alanyai zálogjogosult (annak a szerződésnek a jogosultja, amelynek biztosítására a zálogjog szolgál)
•
•
•
zálogkötelezett személyes zálogkötelezett → annak a szerződésnek a kötelezettje, amelyet zálogjoggal biztosítanak dologi zálogkötelezett → a zálogtárgy tulajdonosa Tárgya minden birtokba vehető dolog kézizálogjog → csak ingók (a zálogtárgy a zálogjogosult birtokába kerül) jelzálogjog → ingó/ingatlan (a zálogtárgy nem kerül a zálogjogosult birtokába) átruházható jog vagy követelés A jog főszabályként nem átruházható (kivételek: pl. orvosi praxis jog). A követelés főszabályként átruházható, kivéve: ha személyhez fűződnek, jogszabály így rendelkezik, vagy a felek így állapodnak meg → zálogjog jogon vagy követelésen jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egész vagyona, vagy annak önálló egységként működtethető része → vagyont terhelő zálogjog (= „lebegő zálogjog”: vagyontárgyak köre változhat) érvényesítése: átalakítással (kivétel az egyediség elve alól) Létrejötte: érvényes jogcím + átadás érvényes jogcím szerződés jogszabály bírósági határozat hatósági döntés átadás kézizálogjognál: birtokba adás jelzálogjognál: ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés (ingónál az országos zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzés) vagyont terhelő zálogjognál: országos zálogjogi nyilvántartásba bejegyzés zálogjog jogon vagy követelésen: ha a jog/követelés fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, az e nyilvántartásba való bejegyzéssel Érvényesítése bírói végrehajtással, kivétel: a felek írásbeli megállapodása a közös értékesítésben megállapodás abban, hogy a jogosult a zálogtárgyat maga is értékesítheti harmadik személy megbízása az értékesítéssel megállapodás egyszerűsített végrehajtási eljárásban Nem állapodhatnak meg a kielégítési jog megnyílta előtt abban, hogy a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a zálogjogosult megszerzi a dolog tulajdonjogát! (lex commissoria tilalma)
Miért kettős természetű jogintézmény a zálogjog? • dologi jogi jelleg: idegen dologbeli jog → értékjog (kell jogcím és átadás) • kötelmi jogi jelleg: szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely a fizetőképességet erősíti VIII. ÉRTÉKPAPÍROK (338/A – 338/D§§) (ezt nem volt időm már kérdésekbe szedni, sorry :)) Ha jogszabály meghatározott okiratot értékpapírnak minősít, rendelkeznie kell az értékpapír alaki kellékeiről is, és a kötelező tartalmi elemekről. Ha ezekből bármi hiányzik nem minősül értékpapírnak. ABSZTRAKT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS: mögöttes jogviszony nélkül testesít meg követelést 2 lényeges tulajdonság 1. ALAKI LEGITIMÁCIÓ: a követelés jogosultjának azt tekintjük, akit az adott értékpapír jogosultként igazol 2. Érvényesül a KIFOGÁSKORLÁTOZÁS: 338/C§ a teljesítés során csak az értékpapírból eredő kifogások érvényesíthetők (absztrakt jellege miatt)
CSOPORTOSÍTÁS I. Benne foglalt JOGOK TARTALMA alapján A)DOLOGI értékpapírok: tulajdonjogról v. más idegen dologbeli jogról vannak kiállítva. Pl. közraktári jegy: a közraktár a nála elhelyezett árukat köteles megőrizni és a jogosultnak meghatározott időpontban kiadni. Szerződés megkötése: aki az árut a raktárban elhelyezte, annak a közraktár jegyet ad és csak ennek birtokában adja ki (különbség a letéthez képest). Közraktári jegy 2 része: - ÁRUJEGY - ZÁLOGJEGY: közraktárban levő áruk elzálogosíthatóak, kiadásuk: csak az árujegy és a zálogjegy együttes birtokosának B) KÖTELMI értékpapírok: hiteljogviszonyt testesítenek meg pl: váltó, kötvény, csekk (tulajdonképpen absztrakt kölcsön) VÁLTÓ: -absztarkt -gyorsított eljárásban lehet követelni az abban meghatározott pénzösszeg teljesítését -mindenki, akinél megfordult, a követelés kielégítéséért kezesként felel C) TAGSÁGI jogokat megtestesítő értékpapír - pl. részvény II. ELŐÁLLÍTÁS MÓDJA alapján: A) NYOMDAI úton előállított - okiratként létezik, megfogható B) DEMATERIZÁLT -elektronikus adatösszesség Központi Értékpapírtár értékpapírszámlán nyilvántartja III. ÁTRUHÁZÁS MÓDJA szerint A)Bemutatóra szóló - a jogosult személyét egyáltalán nem jelöli meg, vagy megjelöli, de az értékpapír mindenkori birtokosának kell teljesíteni B) Névre szóló - a jogosult az értékpapírban megjelölt személy ÁTRUHÁZÁS A) Bemutatóra szóló: BIRTOKBA ADÁS-sal történik B) Névre szóló: különbség van az előállítás módja szerint 1. nyomdai úton előállított: FORGATÁSSAL: átruházási szándékot jelenti - teljes forg.: 338/B§(4): átruházási szándék + a jogosult személyének megj. - üres forg. 338/B§(5) : átruházási szándék (jogosult személye nem) Kivétel: negatív rendeleti záradékkal a kibocsátó kibocsátáskor kizárja a forgatást, az engedményezés hatályával lehet átruházni, anyagi legitimáció, itt már nincs kifogáskorlátozás = REKTAPAPÍR 2.dematerializást értékpapír: értékpapírszámlán történő JÓVÁÍRÁS Ki a JOGOSULT? A)bemutatóra szóló: az értékpapír mindenkori birtokosa
B)névre szóló 1. nyomdai úton: akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol 2. dematerializált értékpapír: akinek az értékpapírszámláján nyilvántartják a követelést IX. A KÁR ÉS TELEPÍTÉSE Mik a kártérítési felelősség elemei, és kinek kell bizonyítania? • magatartás (károsultnak) • kár (károsultnak) • ok-okozati összefüggés (károsultnak) • jogellenesség (mentesülési ok hiánya) (vélelmezzük) • felróhatóság (vélelmezzük) Mi számít kárnak? • vagyoni károk bekövetkezett károk elmaradt haszon kárelhárítással összefüggő költségek • nem vagyoni károk személyhez fűződő jogok megsértése utazási szerződések megszegése (elmaradt élmény) Milyen ok-okozati összefüggés elméletek léteznek? • természetes okozatosság (conditio sine qua non) feltételek egyenértékűségének elmélete • adekvát kauzalitás csak azok az okok relevánsak, amelyek az emberi tapasztalat szerint hasonló körülmények között az okozatot előidézik Mik a jogellenességet kizáró okok? • károsult beleegyezése (pl. műtét előtti beleegyezés, sportok) • jogos védelmi helyzet • szükséghelyzet • egyéb károkozás, amit jogszabály megenged (pl. kisajátítás) Milyen felróhatósági elméleteket ismer? • Eörsi Gyula szerint a felelősség egy skálával írható le vétkesség (szándékosan és súlyos gondatlansággal okozott károk – ezekért a felelősség nem zárható ki / nem korlátozható) felróhatóság veszélyes üzemi felelősség )mentesüléshez vis maior) abszolút objektív felelősség (de ez már nem értelmezhető felelősségként), • Asztalos László – felróhatóság fajai: rosszhiszeműség (kizárólag természetes személyekhez kapcsolódik, és a dologi jogra jellemző) vétkesség (kizárólag természetes személyekhez kapcsolódik, és a kötelmi jogra jellemző) különleges védekezés elmulasztása (jogi személyeknél, pl. veszélyes üzemi felelősség) • Marton Géza objektív felelősségi elmélete Szerinte felróhatóságra csak kivételesen van szükség a kártérítésnél (csak bizonyítási nehézség, ki kéne iktatni). • Felróhatóság: egy objektivizált szubjektív kategória (az adott helyzet az objektív, és az általában elvárhatóság a szubjektív eleme). Mikor van helye kármegosztásnak? • Ha a károsult magatartása is felróható (a kár elhárítása és csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható), az ebből eredő kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.
Több személy együttes károkozása • Külső jogviszony: károsult és károkozók viszonya Felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, de a bíróság közrehatásuk arányában is marasztalhatja őket, ha: ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy a károsult maga is közrehatott, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. • Belső jogviszony: a károkozók egymás közötti viszonya felróhatóságuk arányában felelnek Ha ez nem állapítható meg → egyenlő arányban Mi lehet a kártérítési felelősség módja? • eredeti állapot helyreállítása, ha erre nem kerülhet sor, vagy a károsult alapos okból nem kívánja → • kártérítés természetbeni (különösen ha a dolog a károkozó rendelkezésére áll) pénzbeli egy összegben járadék (pl. balesetjáradék, vagy tartást pótló/kiegészítő járadék) A balesetjáradék megállapításánál mit kell vizsgálni, és hogyan kell megállapítani? • Együttesen kell vizsgálni: a balesetben elszenvedett munkaképesség-csökkenés mértékét ÉS a bekövetkezett keresetveszteséget • Ha a károsult a baleset után a megmaradt munkaképességének megfelelő keresettel rendelkezik → a baleset előtti és utáni jövedelem különbözete • Ha a károsult a baleset után kevesebbet keres, mint ami a megmaradt munkaképességének megfelel → a baleset előtti és a baleset utáni megmaradt munkaképességének megfelelő kereset különbözete • Ha a károsult baleset utáni keresete meghaladja azt, amennyi a megmaradt munkaképességének megfelel (többet dolgozik) → a baleset előtti és baleset utáni jövedelem különbözete KIVÉVE: ha a a többletkeresetet fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel éri el (ez nem vehető figyelembe) Általános kártérítésnek mikor van helye? • Ha a kár mértéke (akár csak részben) pontosan nem számítható ki. A nem vagyoni kártérítés története • 1928 óta ismert (magánjogi javaslat) • 1953: LB PED → ezt fenntartani nem lehet, mert kapitalista maradvány; az emberi értékek nem válthatók pénzre • 1959-es Ptk. → nem tartalmazta • 1977: Ptk. 453. § - feltételek! természetes személyeknél: ha a káresemény életüket vagy a társadalmi életben való elhelyezkedésüket tartósan VAGY súlyosan megnehezítette jogi személyeknél: ha a káresemény következtében a gazdasági életben való részvételük jelentős hátrányokkal járt • LB irányelv → ez túl tág, a vagylagos feltételeket konjunktív feltételekké minősítette (tartósan ÉS súlyosan) • 1992: AB eltörölte diszkrimináció miatt (a természetes és jogi személyek közötti indokolatlan különbségtétel miatt) • Jelenleg: nincs feltétele • Új Ptk.: megszünteti, helyette sérelemdíj (kárt nem kell bizonyítani) • 1977-ig a megítélt vagyoni károkért a bírói gyakorlat az általános kártérítés analógiájára ítélt meg kártérítést. Mikortól és meddig érvényesíthető a kártérítési igény?
• • •
A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. Ha késik, kárkamat jár (speciális késedelmi kamat). Általános elévülési időn belül érvényesíthető: 5 év Lehet hosszabb: ha bűncselekménnyel okozták a kárt, a bűncselekmény elévüléséig Lehet kevesebb: ha jogszabály így rendelkezik (kivétel: a szándékosan vagy bűncselekménnyel okozott kár 5 évnél hamarabb nem évülhet el)
X. EGYES DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK Soroljon fel veszélyes üzemi felelősséggel járó tevékenységeket! • Bírói jogértelmezés alapján: mozgásban lévő gépi meghajtású járművek (ha tartósan leáll, nem veszélyes üzem!) motorral működtetett gépek (kivétel: háztartási eszközök + orvosi műszerek) gyárak, erőművek által okozott károk robbanószerek, pirotechnikai eszközök, lőfegyverek, lőszerek használata/készítése/tartása mérgező anyagok használata/készítése/tartása (pl. üzemi méretekben történő permetezés) mélyépítési munkálatok kezdetleges körülmények között végzett munkálatok (pl. kútásás) • Ptk. szerint: környezeti károk vadállat tartásából eredő károk • Külön törvény szerint: nevelési-oktatási intézmények (közoktatásról szóló tv.) Ki felel a veszélyes üzemből eredő károkért, és mikor mentesül? • Az üzembentartó felel. → (táguló fogalom) a tulajdonosok aki leginkább képes a károk megelőzésére (pl. használó) akinek érdekében a tevékenység folyik • Mentesüléshez elháríthatatlan külső okot kell bizonyítania → pl. vis maior, vagy a károsult / harmadik személy elháríthatatlan közrehatása, vagy dolgok elháríthatatlan behatása Veszélyes üzemre vonatkozó egyéb szabályok • Kármegosztásnak van helye, ha a kár a károsult felróható közrehatásából származott, mely elhárítható. • A felelősség nem zárható ki / nem korlátozható. • A kártérítési követelés 3 év alatt évül el. Mik a kártérítés szabályai veszélyes üzemek találkozásánál? • Az üzemben tartók egymással szemben az általános kártérítés szabályai szerint felelnek (felróhatóság vizsgálata); • Ha nincs felróhatóság → rendellenesség keresése (a kárt az viseli, akinek a fokozott veszélyességgel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta a kárt) • Ha nincs rendellenesség, vagy mindegyik félnél van → mindegyik fél maga viseli a saját kárát Hogy alakul a felelősség akkor, ha egy gépjármű elüt egy kerékpárost, és mindkettőjüknek kára keletkezik? • A 38. PK szerint a veszélyes üzemi felelősség és az általános kártérítési szabályok együttesen is alkalmazhatók. Ha a gépjárművezető nem tudja kimenteni magát, a kerékpáros viszont bizonyítja felróhatósága hiányát → teljes kárt a gépjármű üzembentartója viseli Ha a gépjárművezető kimenti magát, és a kerékpáros magatartása felróható → teljes kárt a kerékpáros viseli Ha a gépjárművezető is kimenti magát, és a kerékpáros is bizonyítja felróhatósága hiányát → mindenki viseli a saját kárát
Ha a gj. vezető nem menti ki magát, és a kerékpáros magatartása is felróható → kármegosztásnak van helye (a felróhatóság arányában) - de a Legfelsőbb Bíróság szerint a veszélyes üzemi jelleget az üzembentartó terhére kell értékelni! Hogyan alakul az alkalmazott által okozott károkért való felelősség? • Ha az alkalmazott munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, akkor csak a munkáltató felel. ezt kell alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagságo jogviszonyával összefüggésben kárt (a szövetkezet felel) Hogyan alakul a felelősség államigazgatási jogkörben okozott kár esetében? • A felelősség csak akkor állapítható meg, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható,, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. közhatalmat gyakorol pl.: közjegyző, amikor közokiratot készít főszabályként ezt kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott károknál is Megbízott által okozott károkért való felelősség? • A megbízott által ilyen minőségében okozott károkért a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős. Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. (ez nem vonatkozik a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy felelősségére) Állandó jellegű megbízási viszony esetében alkalmazhatók az alkalmazott által okozott károkért való felelősség szabályai is. A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős. Épületkárok • épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból eredő károk (épület tulajdonosa felelős) • épületre kifüggesztett tárgyak leesése (az felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették) • lakásból vagy más helyiségből kidobott/kiejtett/kiöntött tárgy által okozott kár (a lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója felelős) A gyártó mikor mentesül a termékfelelősség alól? • ha a terméket nem hozta forgalomba • ha a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta • ha a termék forgalomba hozatalakor a termék hibátlan volt, és a hiba később keletkezett • ha a termék forgalomba hozatalakor a termék hibája a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető • ha a termék hibája hatósági határozat vagy jogszabály rendelkezésére vezethető vissza XI. TULAJDONÁTRUHÁZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK Az adásvételi szerződés jellemzői • Alanyai: eladó + vevő bármely jogalany lehet abszolút jogképességűek: természetes személy + jogi személy + jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság relatív jogképességűek: társasház közösség • Közvetlen tárgya: eladó oldalán: tulajdon átruházás + birtokba adás vevő oldalán: vételár megfizetése + átvétel • Közvetett tárgya:
•
•
DOLGOK (forgalomképes dolgok) KÖVETELÉS (ha az engedményezés visszterhes, adásvételi szerződés szabályai!) KFT üzletrésze forgalomképes jogok + szerződési pozíciók (bár ezekről nem szól a Ptk.) Ellenszolgáltatás: vételár: meghatározott pénzösszeg Bíró gyakorlat: nem kell, hogy pontos legyen, csak derüljön ki, hogy ellenszolgáltatást várnak (pl. „Az áron nem fogunk összeveszni.”) Fontos rendelkezések Ha ingatlanra vonatkozik, csak írásba foglalva érvényes. Tulajdonjog fenntartására vonatkozó szabályok A tulajdonjogot az eladó a szerződés megkötésekor írásban, legfeljebb a teljes vételár kielégítéséig fenntarthatja. → elidegenítési és terhelési tilalom (ha a vevő megszegi, a szerződés érvénytelen + BJ tényállás: sikkasztás) Ha az ingatlan vevője az INY nyilvántartásba való bejegyzés előtt birtokba lép, ettől a naptól kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
Mik az adásvétel különös nemei? • megtekintésre / próbára vétel • minta szerinti vétel • elővásárlási jog • visszavásárlási jog • vételi jog (opció) • részletvétel Mi a megtekintésre ill. próbára vétel? • A szerződés hatályosulása eltérő: hatálya a vevő nyilatkozatától függ (nem köteles indokolni) eladó határidőt tűzhet a nyilatkozattételre – ha a vevő elmulasztja, a szerződés nem hatályos ha a vevő a dolgot próbára átvette, de a határidőig nem nyilatkozik, a szerződés hatályos Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő felismerhetett! Mi a minta szerinti vétel? • Az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Ha a vevő a mintát nem mutatja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt meg. • Az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is megvolt. Az elővásárlási jog • Jogszabályon, és felek megállapodásán alapulhat. Ha mindkettőn alapul, a JSZ-on alapuló megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot. • Tartalma: ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ha az elővásárlásra jogosult nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés köztük létrejön. Ha az ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt nem tesz ilyen nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően, vagy kedvezőbb feltételekkel eladhatja. • Ha megsértik: relatív hatálytalanság (az elővásárlásra jogosulttal szemben) → LB 9. PK (a fedezetelvonó szerződés mintájára) • Ha az elővásárlásra jogosult tudomást szerez a sérelemről, azonnal bírósághoz kell fordulnia, különben magatartása a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközik (ezt a bíróság vizsgálja!) → kérheti, hogy a bíróság vele szemben hozza létre a szerződést ugyanazokkal a feltételekkel, amelyekkel a vevő megvásárolta • Az ingatlannyilvántartásba jegyzett elővásárlási jog dologi hatályú! (mindenkivel szemben hatályos)
•
Az elővásárlási jog forgalomképtelen!
A visszavásárlási jog • Az elővásárlási jogra utal vissza. • Tartalmilag: kölcsönszerződés tulajdoni biztosítéka • az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni, a visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre • Legfeljebb 5 évre köthető. • A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral, DE a vevő követelheti a hasznos ráfordítás költségeit a visszavásárló pedig levonhatja az időközi romlásból eredő értékcsökkenést • a vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért, de ha neki fel nem róható okból semmisül meg a dolog, a visszavásárlási jog megszűnik A részletvétel • A vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják. • Írásban kiköthető a részletfizetési kedvezmény elvesztése vagy az elállás arra az esetre, ha a vevő a részletet esedékességekor nem fizeti meg. (jogvesztés kikötése) • Elállás esetén a vevő köteles használati díjat fizetni + a rendeltetésszerű használatából eredő értékcsökkenést meghaladó kár megtérítése Mi a csereszerződés? • adásvétel szabályai! • Közvetlen tárgy: tulajdonjog átruházása mindkét oldalon • közvetett tárgy: csak DOLOG! (az ellenszolgáltatás is) • Mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. A szállítási szerződés jellemzői • Alanyai: szállító + megrendelő (gyakorlatban: gazdasági szervezetek) • Közvetlen tárgy szállító: dolog birtokba adása és tulajdon átruházása egy meghatározott későbbi időpontban megrendelő: dolog átvétele és a vételár megfizetése • Közvetett tárgy Csak INGÓ dolgok! (jellemzően tömegáruk) • Ellenszolgáltatás: mindig van! → meghatározott pénzösszeg fizetése • Fontos szabályok: A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében (bármelyik fél kérelmére) a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a szállító kárát megtéríteni. A közüzemi szerződés jellemzői • Alanyai: szolgáltató (ha jogszabályi feltételeknek megfelel) + felhasználó (bármely jogalany) • Közvetlen tárgy: szolgáltató oldalán: közüzemi szolgáltatás nyújtása felhasználó oldalán: díj fizetése • Közvetett tárgy: szolgáltatás • Ellenszolgáltatás: díjfizetés • Speciális szerződéskötési szabály: Jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé. A rendhagyó letéti szerződés jellemzői • Alanyai: letevő + letéteményes (bármely jogalany) • Közvetlen tárgy: letéteményes: őrzés + később ugyanolyan visszaszolgáltatni • Közvetett tárgy: pénz vagy más helyettesíthető dolog • Ellenszolgáltatás: kölcsön szabályai szerint
dolgot
ugyanolyan
mennyiségben
A kölcsönszerződés jellemzői • Alanyai: hitelező (bármely jogalany) + adós (bármely jogalany) Ha a hitelező pénzintézet → bankkölcsön • Közvetlen tárgy hitelező: meghatározott pénzösszeg rendelkezése bocsátása adós: a kölcsön összegének szerződés szerinti visszafizetése • Közvetett tárgy: pénz vagy más helyettesíthető dolog • Ellenszolgáltatás: KAMAT (vagy más helyettesíthető dolog), de LEHET INGYENES is! • CRSS → a hitelező a kölcsönösszeg átadását megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, vagy ha azonnali felmondásnak van helye • Az adós kölcsönösszeg átvételére nem köteles, ebben az esetben viszont → negatív interesse Mikor van helye kölcsönszerződésnél azonnali felmondásnak? • A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; az adós más súlyos szerződésszegést követett el. Az ajándékozási szerződés jellemzői • Alanyai: ajándékozó + megajándékozott • Közvetlen tárgy: ajándékozás (saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása) + elfogadás • Közvetett tárgy: forgalomképes vagyoni előny • Ellenszolgáltatás: NINCS • Fontos szabályok: Ingatlan ajándékozása csak ÍRÁSBAN érvényes. CRSS → Az ajándékozó a teljesítést megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése többé tőle el nem várható. Speciális kellékszavatossági szabály: az ajándékozó csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el (+ ha nem tájékoztatja a megajándékozottat az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer). Milyen esetekben, és milyen feltételekkel követelheti vissza az ajándékozó az ajándékot? • A meglévő ajándékot visszakövetelheti → ha arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az
•
•
ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti Az ajándékot, vagy a helyébe lépett értéket visszakövetelheti: ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó/közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el ha az a feltevés, amelyre tekintettel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor Visszakövetelésnek nincs helye → ha az ajándék / helyébe lépett érték a jogsértés elkövetésekor már nincs meg, vagy ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta (pl. megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza) szokásos mértékű ajándéknál
XII. VÁLLALKOZÁSI ÉS MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK Vállalkozási szerződés jellemzői • Alanyai: vállalkozó + megrendelő (bármely jogalany) • Közvetlen tárgy vállalkozó: munkával elérhető eredmény elérésére vállal kötelezettséget (= eredménykötelem ↔ nem ugyanaz mint az eredményfelelősség!) • Közvetett tárgy: Ø • Ellenszolgáltatás: mindig visszterhes! → vállalkozói díj Esedékessége: teljesítéskor, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik (pl. fel nem róható lehetetlenülés esetére a vállalkozót díj illetheti meg) Biztosítása: a vállalkozót zálogjog illeti meg a megrendelő azon vagyontárgyain, amelyek a vállalkozás folytán a birtokába kerültek • Költségviselés: A vállalkozó saját költségén végzi a munkát (de ettől a felek eltérhetnek a szerződésben). • Létrejötte / érvényessége: Létrejötte: előzetes ajánlatkérés lehetősége (nem köteles szerződést kötni a megrendelő) Érvényessége: bármilyen formában (szóban/írásban) • Teljesítési segéd (egyéb közreműködő) igénybevétele: A vállalkozó jogosult alvállalkozót igénybe venni. Jogosult alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Jogosulatlan alvállalkozó igénybe vételekor pedig felel mindazokért a károkért is, amik enélkül nem következtek volna be. Hogyan alakul a vállalkozó díjazása, ha nincs kifejezett megállapodás a munka elvégzésére? • Hallgatólagosan volt megállapodás? (az eset körülményei alapján) → ha NEM volt hallgatólagos megállapodás, nem módosították a felek utólag a szerződést? Ha IGEN, akkor a díjban benne volt a munka elvégzése? Ha igen, akkor a vállalkozó nem kap díjat. Ha nem, akkor többletdíjazás jár. Ha NEM, akkor a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni. Helyénvaló volt az adott esetben a munka? Ha igen, díjat kap. Ha nem, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai irányadók. A vállalkozó utasításokhoz való kötöttsége • A vállalkozó a megrendelő utasításaihoz kötve van. Ha azonban az utasítás célszerűtlen vagy szakszerűtlen, vagy a megrendelő által adott anyag a munka elvégzésére alkalmatlan → a vállalkozó a megrendelő figyelmeztetésére köteles Ha elmulasztja: az ebből eredő károkért felel Ha a megrendelő ennek ellenére fenntartja, a vállalkozó elállhat. Ha nem áll el, a megrendelő viseli a károkat. A vállalkozó azonban nem végezheti el a munkát, ha az jogszabályt vagy hatósági
rendelkezést sértene vagy élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetne. A vállalkozási szerződéstől való elállás szabályai • A vállalkozó elállhat: ha a megrendelő a figyelmeztetése ellenére fenntartja az utasítást ha a megrendelő a munkahelyet munkavégzésre alkalmatlan állapotban bocsátja rendelkezésre (jogosulti késedelem egy faja) → szankciós alapú • A megrendelő elállhat: bármikor, indokolás nélkül, de köteles a vállalkozó ebből eredő kárát megtéríteni (általános elállási jog) kötelezetti késedelem és hibás teljesítés esetén (kellékszavatosság körében) előzetes szerződésszegés: a teljesítési határidő még nem telt le, de már előre nyilvánvaló, hogy a szerződésszegés bekövetkezik előzetes kötelezetti késedelem előzetes hibás teljesítés Fővállalkozási szerződés • több vállalkozó egymás közötti szerződése • az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározása érdekében Az építési szerződés sajátos jellemzői • vállalkozási típusú szerződés, eredménykötelem • Közvetlen tárgy: vállalkozó: építési-szerelési munka megrendelő: munka átvétele és díj fizetése • Zálogjog (jelzálogjog): A vállalkozót jelzálogjog illeti meg a megrendelő ingatlanán (de csak azon, ahol a munkavégzés folyik), de csak akkor, ha kérelmére az INY-ba bejegyzik. • Többletmunkát köteles elvégezni a vállalkozó ami a tervekben szerepel, de a költségvetésben nem (ha a szerződés fixdíjas, nem jár többletdíjazás) ami a tervekben sem szerepel, de műszakilag szükségszerű (jár többletdíjazás) • Pótmunka: a megrendelő kéri utólag → a szerződést módosítják utólag Jár díj érte! • Ha a munka nem többlet- és nem pótmunka, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók! Kutatási szerződés • Vegyes szerződéstípus: lehet vállalkozási típusú és megbízási típusú is • Ha eredményt várunk el a díjért → vállalkozási típusú • A tulajdonjog átruházására vonatkozó jogszavatosság szabályai irányadók! • A kártérítési felelősség korlátozását megengedi. A fuvarozási szerződés speciális szabályai • vállalkozási típusú szerződés, eredménykötelem • feladó – fuvarozó • Küldemény rendeltetési helyre juttatása, címzett átveszi. • Fuvarlevél = bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét • Díj és költségek biztosítása a fuvarozót zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek. → bírósági eljárás nélkül érvényesíthető! Mikor mentesül a fuvarozó a küldeményben keletkező kár megtérítése alól? • Ha a kár, a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok a küldemény belső tulajdonsága
a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága a feladó által végzett berakás, illetve a címzett által végzett kirakás, vagy annak következtében állott elő, hogy a címzett vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (pl. okmányokat nem adott át vagy nem jól töltött ki, vagy a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről). A megbízási szerződés általános jellemzői • Alanyai megbízó + megbízott • Közvetlen tárgy: megbízott: rábízott ügy ellátása (gondossági kötelem → ha nem jön létre az eredmény, nem szerződésszegés!) de a megbízó a díj kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy olyan okból maradt el az eredmény, amelyért részben vagy egészben a megbízott felelős • Ellenszolgáltatás: lehet INGYENES is! ha van ellenszolgáltatás → DÍJ esedékessége: a szerződés megszűnésekor • Biztosíték: a megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására kézizálogjog illeti meg a megbízó azon dolgain, amelyek a megbízás következtében birtokába kerültek • Költségviselés: a felmerülő költségek a megbízót terhelik. • Létrejötte / érvényessége: Létrejötte: ha szerződés kötésére szól, a megbízói szerződésnek is ezeknek a formai követelményeknek kell megfelelnie • Teljesítési segéd: A megbízó személyesen köteles eljárni. Kivételesen igénybe vehet közreműködőt, ha: a megbízó hozzájárult a megbízás jellegével együtt jár a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében Ha nem volt joga rá, felelős azokért a károkért, amelyek enélkül nem következtek volna be! A megbízott utasításokhoz kötöttsége • A megbízottnak a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell eljárnia. • Ha a megbízó célszerűtlen / szakszerűtlen utasítást ad, köteles erre őt figyelmeztetni Ha a megbízó ennek ellenére fenntartja: a károkat ő viseli (nincs elállási jog!) • Bírói gyakorlat szerint a vállalkozási szerződés mintájára (ha JSZ-t/hatósági rendelkezést sértene, vagy élet/vagyonbiztonságot veszélyeztetne) → a megbízó súlyos szerződésszegése → azonnali hatályú felmondás! A megbízási szerződés megszűnése • bármelyik fél halálával • azonnali hatályú felmondás (a megbízó által) → köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért • a megbízott is bármikor felmondhatja (de a felmondási időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhasson – súlyos szerződésszegés esetén azonnali hatállyal is!) • alapos ok nélküli felmondás (LB szerint a megbízóra és megbízottra is vonatkozik!) → az okozott kárt meg kell téríteni A megbízás és meghatalmazás összehasonlítása (!) A kutatási szerződés megbízási vonásai • díjazást nem kell az eredményhez kötni • csak a megrendelő hozzájárulásával lehet alvállalkozót igénybe venni • felmondással szüntethető meg (jövőre nézve! - tehát nem elállással)
A letéti szerződés • Lehet ingyenes is! • A dolog átvételét a letéteményes megtagadhatja, ha olyan körülmények következtek be, amelynél fogva a már letétbe helyezett dolog visszavételét követelhetné. • Különös nemei: szállodák felelőssége fürdők, kávéházak, éttermek, színházak stb. felelőssége rendhagyó letét bankletét, értékpapírletét, bírói letét, közgyűjteményi letét A bizományi szerződés fogalma • Közvetett képviseleti forma → A bizományos saját nevében, megbízója javára köt adásvételi szerződést. • Ha tárgya fuvarozás → szállítmányozási szerződés! • Szerződéses kapcsolat a bizományos és a harmadik személy között keletkezik. • Relativizálja a tulajdont → tulajdonjogot a bizományos szerez, de a bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt a szerződés alapján befolyt dolgokra • Önszerződési belépési jog: a bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval maga is megkötheti (díjigényét nem érinti) A bizományi szerződésben meghatározott fontos feltételektől való eltérés következményei • LIMIT ÁR (adásnál → legalacsonyabb; vételnél → legmagasabb) Ha előnyösen tér el a megbízó számára → az ebből eredő előny a megbízót illeti meg Ha kedvezőtlenül tér el a megbízó számára → eladásnál (limit ár alatt): a bizományos az árkülönbözetet köteles megtéríteni, KIVÉVE ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót időben értesíteni nem tudta vételi bizománynál (limit ár fölött): megtérítheti, de ha nem teszi, a megbízó visszautasíthatja a szerződést • Ha a bizományos EGYÉB feltételektől tér el lényegesen → a megbízó visszautasíthatja a szerződést Mit jelent a DEL CREDERE felelősség? • Helytállási felelősség → A bizományos a megbízó irányában felelősséggel tartozik a harmadik személy teljesítéséért, és csak akkor kap díjat, ha a szerződést teljesítették. • Két nézet: 1) a bizományi szerződés diszpozitív szabályozású → a felek kizárhatják a del credere felelősséget 2) a del credere felelősség fogalmi elem → kógens rendelkezés, nem zárható ki, csak az általános szabályok alapján (ha valamilyen előnnyel kiegyenlítik) Mik az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés és az alkuszi szerződés jellemzői? • Önálló kereskedelmi ügynöki szerződés → 4 fogalmi elem: az ügynök önállóan jár el, tehát se munkaviszonyon se jogszabályon nem alapul (hanem szerződéses jogviszony a megbízó és az ügynök között) az ügynök árukat és szolgáltatásokat közvetít az ügynök eljárását állandóság jellemzi (folyamatosan törekszik a megbízó és harmadik személyek közötti közvetítésre – előre meg nem határozott számú szerződés megkötésére) külön kikötés alapján az ügynök képviselőként is eljárhat közvetlen: megbízója nevében közvetett: saját nevében, megbízója javára • Alkuszi szerződés → különbségek: kizárólag közvetítők eseti megbízások (nincs folyamatos, tartós jogviszony)
XIII. HASZNÁLATI KÖTELMEK A tulajdonjog egyik részjogosítványát, a használat jogát engedik át határozott időre, szerződéssel. A bérleti szerződés (dologbérlet) jellemzői • Alanyai: bérbeadó + bérlő (bármely jogalany) • Közvetlen tárgy: időleges használat biztosítása bérleti díj megfizetése ellenében • Közvetett tárgy: csak DOLGOK • Ellenszolgáltatás: mindig visszterhes! díjfizetés: időszakonként előre meg nem fizetés → bérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja, de előtte írásban köteles felszólítani a bérlőt, határidő megjelölésével a fizetésre A díj biztosítása: ingatlan vagy lakás bérbeadóját a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain kézizálogjog illeti meg. Ennek bírósági érvényesítésére (ha a bérlő írásban kifogásolja) 8 napja van a bérbeadónak – a határidő jogvesztő. • A hibás teljesítésre a kellékszavatosság szabályai, a bérlő használatának más általi akadályozására/korlátozására pedig a jogszavatosság szabályai irányadók, azzal az eltéréssel, hogy elállás helyet azonnali hatályú felmondásnak van helye, és a bérlő kicserélést nem követelhet. • Ingatlant vagy lakást a bérbeadó hozzájárulása nélkül lehet albérletbe adni, de JSZ másként rendelkezhet → lakáshoz is kell a bérbeadó hozzájárulása! • A bérlő pozíció megörökölhető! A bérelt dolog tovább értékesítése nem szünteti meg a bérleti szerződést. A bérleti szerződés megszűnése • A szerződésben megállapított idő elteltével, vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével. • Ha a dolog elpusztul. • Rendes felmondással (15 napra) – csak határozatlan tartamút. • Határozott tartamút nem lehet rendes felmondással, KIVÉVE: bérlő örökösei által bérbe adott dolog vevője által, de csak ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette Lakásbérleti szerződés • Alanyai: bérbeadó + bérlő bérlőtárs több bérlő közösen használja a lakás valamennyi helyiségét jogállásuk: jogosulti együttesség, de egyetemleges kötelezettség társbérlő több bérlő úgy használ egy lakást, hogy egyes helyiségeket önállóan, másokat közösen jogállásuk: önálló bérlők • Közvetlen tárgy: időleges használat biztosítása lakbér fizetése ellenében • Közvetett tárgy: lakás vagy lakás céljára szolgáló más helyiség • Ellenszolgáltatás: bérleti díj Esedékessége: legkésőbb az adott hó tizenötödik napjáig A díj biztosítása: ingatlan vagy lakás bérbeadóját a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain kézizálogjog illeti meg. Ennek bírósági érvényesítésére (ha a bérlő írásban kifogásolja) 8 napja van a bérbeadónak – a határidő jogvesztő. • Alakiság: csak írásban érvényes! • Kellészavatosság + jogszavatosság + megszűnés! • Forgalomképes, átruházható jog (bérbeadó hozzájárulására szükség van). • Ha díjmentes: szívességi lakáshasználat Haszonbérleti szerződés
• •
• •
• •
Alanyai: haszonbérlő + haszonbérbe adó (bármely jogalany) Közvetlen tárgy: haszonbérbe adó: időleges használat, hasznok szedésének biztosítása haszonbérlő: haszonbér fizetése Közvetett tárgy: mezőgazdasági földterület + más hasznot hajtó dolog + (külön tv. alapján → vadászati/halászati jog) Ellenszolgáltatás: visszterhes! → HASZONBÉR (pénzben vagy természetben jár) Esedékessége: időszakonként utólag A haszonbérlő igényelhet méltányos haszonbér mérséklést / elengedést. utólag követelni nem lehet! Díj biztosítása: a haszonbérbe adót a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő vagyontárgyán kézizálogjog illeti meg Alakiság: csak írásban érvényes! Megszűnése Határozatlan időre szólót csak rendes felmondással Azonnali hatállyal: (határozottat is) – feltételek + haszonbérlő örökösei által
Haszonkölcsön szerződés • Alanyai: kölcsönadó + kölcsönvevő (bármely jogalany) • Közvetlen tárgy: meghatározott időre ingó használatba adása • Közvetett tárgy: DOLOG (helyettesíthetetlen) ha helyettesíthető → kölcsönszerződés! • Ellenszolgáltatás: NINCS (ingyenes) • CRSS → a kölcsönadó a szerződés teljesítését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az kölcsönvevő körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, vagy ha azonnali felmondásnak van helye • Megszűnése: a kikötött, vagy a haszonkölcsön célja szerint szükséges idő elteltével felmondással, illetőleg a dolog visszaadásával a kölcsönvevő halálával azonnali hatályú felmondással Mikor van helye a haszonkölcsön azonnali hatályú felmondásának? • a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált; • a kölcsönvevő a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevő nem fogja épségben visszaadni; • a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott; • a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.
