A Településszerkezeti Terv Sajóbábony teljes közigazgatási területére kiterjed

2. sz. melléklet

Sajóbábony nagyközség Településszerkezeti Tervének leírása A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV FELADATA A Településszerkezeti Terv feladata, hogy meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és a település fejlesztési irányait. Ennek megfelelően meghatározásra kerülnek az egyes területrészek területfelhasználásának módjai, a település és a térség működéséhez szükséges műszaki infrastruktúrahálózat elemei, az elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítása és elrendezése, az országos és a térségi érdekek a szomszédos, vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak figyelembevételével és rendezési terveivel összhangban. Mindezt a környezet állapotának javítása, vagy legalább szinten tartása mellett kell elérni.

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁLYA A Településszerkezeti Terv Sajóbábony teljes közigazgatási területére kiterjed.

AZ ÉRVÉNYBEN LÉVŐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Az elfogadott Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet, valamint a Településrendezési Terv Leírását is módosítani kell. A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a tervmódosítás a módosítással érintett területfelhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, de lehetőség szerint az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesére is terjedjen ki. Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket, főforgalmi, forgalmi és gyűjtőutakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét figyelembe kell venni.

A TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI A község Településfejlesztési koncepcióját a Bay Zoltán Kutatóintézet (Miskolc) készítette, ezen fejezet az anyagban megfogalmazott és a község Képviselő-testülete által elfogadott fejlesztési igényeket, elképzeléseket foglalja össze.

Jövőkép, fő célok A jövőképben megfogalmazott vonzó falukép és arculat kialakítása érdekében a településfejlesztési koncepción túl igényként fogalmazódott meg: a sporttelep és környékének rendezése, használaton kívüli pályák újrahasznosítása, játszóterek, pihenő parkok kialakítása, a garázssor környékének rendezése – takaró fasor, liget telepítése, a patakmedrek, patakpartok rendezése – Bábony-patak, Vargaszögi-patak, Ördögvölgyipatak, az épített örökség, a műemléki, illetve az értékes népi építészeti elemek védelme, a környezetbe nem illő építmények (butiksor) megszüntetése, közösségi ház és önkormányzati intézmény területének kijelölése, díszpark, dísztér, közösségi funkciókra alkalmas szabadidős park kialakítása, a külterület esztétikai rendezése, a 26-os útról bekötőút két oldalára védőfasor vagy védősövény telepítése, a közigazgatás külterületén erdőtelepítési tájrendezési terv készítése,

Sajóbábony Településrendezési Terve - Településszerkezeti Terv

Fejlesztési célok, programok A fejlesztési célok, programok a jövőkép megvalósulása irányába mutató, a kitörési pontok, prioritások mentén sűrűsödő közép- és rövid távú, belátható időn belül megvalósítható feladatokat csoportosítja. A Nemzeti Fejlesztési Terv három specifikus fő célt határozott meg: Gazdasági versenyképesség javítását. A humánerőforrás hasznosítását. A környezet minőségének javítását és a regionális fejlődés kiegyensúlyozottabbá tételét. A célok megvalósítása érdekében 4 fejlesztési prioritás van: Termelő szektor versenyképességének javítása. Foglalkoztatás bővítése és a Humánerőforrás (HR) hasznosulása. Infrastruktúra fejlesztése, környezet fejlesztése. Regionális és helyi potenciál növelése. A 4 fejlesztési prioritás 5 operatív program keretében valósul meg: 1. A Gazdaságfejlesztés Operatív Programja a gazdasági potenciálok fejlesztését és vonzó környezet kialakítását tűzte ki célul. Sajóbábonyban az infrastruktúra és a település környezetének fejlesztése szükséges, hogy megteremtődjenek a feltételek a lakosság életminőségének javításához és a vállalkozók, befektetők, betelepülők számára vonzó környezet kialakításához. 2. A Regionális Operatív Program az elmaradott térségek, települések fejlesztését, a gazdasági fejlődést segítő oktatási infrastruktúra fejlesztését, a település-rehabilitáció és környezetgazdálkodás megvalósítását célozza, amely célok megvalósulásához nélkülözhetetlen a települések, térségek emberi erőforrás fejlesztése, a vállalkozások termelékenységének és a helyi közigazgatás hatékonyságának fejlesztése. Sajóbábony közigazgatási területén fejlesztési prioritás a település-rehabilitáció. A megyei területrendezési tervben meghatározott vállalkozói övezet- és a veszélyes hulladékgyűjtő és -égető központ szerep, új környezetgazdálkodási, foglalkoztatási feladatok elé állítja Sajóbábony önkormányzatát és a Vegyipari Ipari Parkot üzemeltető Kht-t. A település- és a SVIP adottságai további vállalkozások és befektetők fogadását és vállalkozók letelepedését teszik lehetővé. A tervezett fejlesztésekhez nélkülözhetetlen a sajóbábonyi közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, a működés szabályozottságának és kulturáltságának fejlesztése, valamint a közfeladatok ellátását támogató korszerű adatszolgáltatás és informatikai rendszer kifejlesztése. 3. Az Agrár és Vidékfejlesztési Program az agrártermelés és -piaci versenyképesség fejlesztését, a vidék, a települések és térségek felzárkóztatását a helyi potenciálokra épülve, a kulturális örökség fejlesztésével és hasznosításával alternatív jövedelemszerzési lehetőség biztosítását tűzte ki célul. Sajóbábony és vonzáskörzete a megyei területrendezési terv besorolása szerint dominánsan természeti, illetve tájképvédelmi adottságokkal rendelkező - gazdaságfejlesztési cél szerint - vállalkozói övezet. A tájképvédelmi adottságoknak megfelelően az alternatív munkahelyteremtő vállalkozások és szolgáltatások telepítése / fejlesztése korlátozott. 4. A Humán Erőforrás Fejlesztési Program a foglalkoztatás bővítéshez nélkülözhetetlen versenyképes tudást, a célzott képzést, a szociális és egészségügyi infrastruktúra minőségi és korszerű fejlesztését határozta meg. Sajóbábonyban a szociális alapellátás intézményes keretei nem épültek ki teljes körűen. A nagyarányú roma lakosság és a nagyszámú munkanélküli részére nincs esélyegyenlőségteremtő ellátó hálózat. Hiányoznak egyes szakellátási feladatok. A szolgáltató önkor-

RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. T/F.:46/327-924 T.:46/505-435

2


mányzati funkció tárgyi, dologi feltételei nem megfelelőek illetve hiányoznak. A stratégiai terv és komplex fejlesztés meghatározza a szakmai tudás és készségfejlesztés, valamint a hiányzó szolgáltatások kialakításának és működtetésének feladatait. 5. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Program a fejlesztendő térség környezeti állapotának javítását, a hiányzó környezeti infrastruktúra kiépítését, a hiányzó környezet biztonsági és természetvédelmi beruházások tervezését, megvalósítását és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célozza. Sajóbábonyban a környezetvédelmi feladatokat a SVIP-el együttműködve kell végezni. A település közterületeinek, a csapadékvíz - elvezető árkoknak kitakarítása, parkosítása a vonzó települési arculat kialakítás prioritást élvező feladata. Mindezek a célok a mikrotérség szintű partnerség és együttműködés alapján szerveződő térségi programok tervezésével, szervezésével és megvalósításával érhetők el.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK A belterületi határ módosítása Belterületbe vonás: A belterületi határ módosításával érintett területek a következők: - 081/1 lakóterület bővítés (jelenleg szántó) - 081/2 lakóterület bővítés (jelenleg szántó) - 049/2 lakóterület bővítés (jelenleg szántó) - 071 lakóterület bővítés (jelenleg gyep) Távlatban belterületbe vonandó területek: - 076/10 tartalék lakóterület (jelenleg gyep) - 076/11 tartalék lakóterület (jelenleg gyep) A Településszerkezeti Terv azon helyeken irányoz elő belterületbe vonást, ahol nagyobb mértékű területfejlesztési szándék jelentkezik. E területek belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan hajtható végre. A lakóterületeket kivéve a beépítésre szánt területfelhasználások belterületbe vonása nem kötelező, ebben az esetben a belterületbe vonás helyett beépítésre szánt terület alakul ki.

A településszerkezet és a területfelhasználás rendszere Sajóbábony község közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített, vagy a terv távlatában beépítendő) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és a tervezett belterületek. A beépítésre szánt területek a felhasználási igények sorrendjében – amennyiben még nem belterületek - ütemezetten belterületbe vonhatók. A belterületek bővítése csak műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozási hozzájárulásával valósítható meg. A beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek figyelembevételével, a területi adottságok alapján építési övezetekre kell felosztani a továbbtervezés során. Az egyes építési övezetek előírásait a Szabályozási tervben kell meghatározni. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. A tervlapokon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak, valamint a szomszédos területfelhasználási egységeknek az érintett területfelhasználásra gyakorolt hatásait az építési övezetek kialakításánál figyelembe kell venni.


3


A legfontosabb rendezési feladatok Feladatok: − Dísztér tervezése, Polgármesteri Hivatal és Szabadidős Központ terveinek elkészítése, − Sportpályák felújítási tervének elkészítése, − Ófalu épített örökségének megőrzési és gondozási terve, − Parkosítás, fásítás, takaró- és véderdő telepítési program, − Butiksor lebontása, parkok vendéglátó pihenő funkciójának tervezése, − Belső utak és járdák felújítása, hiányzók építése, − Bekötőút felújítási (kerékpárút) tervének elkészítése, − Patakpartok, patakmedrek rendezési tervének elkészítése, − Véderdő telepítési terv készítése, − Bábony-patak kezelői jogának tisztázása, a belterületi szakasz felülvizsgálata, rendezése, − Az ivóvízhálózat felülvizsgálata, felújítása és korszerűsítése, − A szennyvízcsatorna-hálózat teljes felülvizsgálata, felújítása és korszerűsítése, − Buszmegállók korszerűsítése, útbaigazító és utca-táblák rendezése.

A beépítésre szánt területek rendezésének elvei A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TERÜLETHASZNÁLATI RENDSZERE Lakóterületek – jele: L Kisvárosias lakóterület – jele: Lk – szabadonálló beépítésű többlakásos lakóházak területfelhasználási egysége. A kisvárosias beépítésű területeken 3 vagy 4 emeletes épületek találhatóak, magasságukat korlátozni kell. Kertvárosias lakóterület – jele: Lke – telkes jellegű, jelentősebb gazdasági kertterületekkel nem rendelkező családiházas lakóterületek területfelhasználási egysége. Falusias lakóterület – jele: Lf – kertes jellegű, gazdasági jelleggel művelt jelentősebb kertterületekkel rendelkező családiházas lakóterületek területfelhasználási egysége. Vegyes területek – jele: V Településközpont vegyes terület – jele: Vt – a település legfontosabb intézményeinek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység, lakóépületekkel vegyes elhelyezésben, jelentősebb funkciókkal rendelkező közterületek kialakításával; Gazdasági területek – jele: G Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület – jele: Gksz – meglévő és javasolt kereskedelmiszolgáltató területek, ill. környezetét nem zavaró egyéb gazdasági tevékenységek területfelhasználási egysége; Ipari-gazdasági terület – jele: Gip – meglévő és javasolt ipari jellegű, környezetterheléssel járó gazdasági tevékenységek területfelhasználási egysége; Fajtái: − Környezetterhelő ipari terület – önálló területen elhelyezve; − Ipari park területe – környezetterheléssel is járó ipari termelő tevékenységek csoportos elhelyezésére szolgáló terület; − Egyéb ipari terület – nem jelentős környezetszennyezéssel járó egyedi ipari termelő tevékenységek elhelyezésére szolgáló terület; − Mezőgazdasági ipari terület - majorok, állattartó telepek elhelyezésére szolgáló terület; Különleges területek – jele: K Temető területe – jele: K/te Sportpálya területe – jele: K/sp Garázssor területe – jele: K/ga


4


Turisztikai terület – jele: K/tu Közmű területe – jele: K/k Pincesor területe – jele: K/pi Salaklerakó területe – jele: K/sa Zagytározó – jele: K/za

A beépítésre nem szánt területek rendezésének elvei A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RENDSZERE Közlekedési és közműterületek – jele: Kö − Közúti közlekedési területe – jele: Köu - a település teljes igazgatási területén lévő (belterületi és külterületi) főutak, mellékutak, kerékpárutak, gyalogutak és burkolt terek területe a szükséges védőterületükkel; − Kötöttpályás közlekedési terület - vasút területe – jele: Kök Zöldterületek – jele: Z − A belterületen lévő közparkok, közkertek területe Erdőterületek – jele: E − Védelmi erdő – jele: Ev − Gazdasági célú erdő – jele: Eg Sajóbábony területének több mint 30%-a erdőterület. Az erdők jelentős része az iparterületen található védőerdő, ahol tervezett erdőgazdálkodási tevékenység nem folyik. A védőerdők megőrzése elengedhetetlen, területük bővítése az iparterületen kívül is javasolt, elsősorban a település és a jelentős környezetterhelést okozó iparterület között. A talaj- és településvédelmi védelmi célú erdőterületeken kívül, a fennmaradó erdők fatermelési célt (gazdasági) szolgálnak. A meredek domboldalakon (Kő-völgy, Nagy-répás) gazdálkodási erdők telepítése javasolt. A megyei területrendezési terv erdőgazdasági térségbe sorolja a település területét. Mezőgazdasági területek – jele: M − Általános mezőgazdasági terület – jele: Má - Szántó művelési ágú terület – jele: Má/sz - Gyümölcsös (ültetvény) terület – jele: Má/gyü - Gyep (rét) művelési ágú terület – jele: Má/gy − Kertes mezőgazdasági terület – jele: Mk − Mezőgazdasági major – jele: Má/ma Sajóbábony területének 33%-a mezőgazdasági terület (23% - gyep, 9% - szántó, 1% - egyéb). A mezőgazdasági területeken az ökológiai szemléletű gazdálkodás fejlesztése a cél, főként a külterjes (legeltető) állattartás fejlesztésével, illetve az extenzív gyümölcsösök létesítésével. A jó minőségű termőföldek termelésből való kivonása nem javasolt. A szántók, és az összefüggő, nagy kiterjedésű gyepterületek tagolására, a talaj védelme, a termőképesség növelése és a terület ökológiai adottságainak javítása érdekében a szántóterületek között összefüggő mezővédő erdősáv-hálózat telepítése szükséges. A meglévő gyepek használatát a természeti értékek védelmének alá kell rendelni. Mivel a külterület csaknem teljes területe természeti terület, a mezőgazdasági területek használatát a természetkímélő művelésnek, illetve a természetvédelem kezelési előírásainak megfelelően kell meghatározni. A vízfolyások mentén a gyepterületek bővítése javasolt a szántóterületek rovására. A gyepterületek bővítésével párhuzamosan a településen a mezőgazdasági majorok állatállományainak növelését is támogatni kell. Az állattartás történhet legeltetéssel, illetve intenzív módon, helyben előállított kaszált takarmány, évelő szántóföldi kultúrák felhasználásával.


5


A külterületen a mezőgazdasági ingatlanok vezetékes vízellátását, szennyvíz ártalmatlanítását, illetve elszállítását a környezetvédelem és a tájvédelem érdekében meg kell oldani. A mezőgazdasági területeket érintő változtatási szándékok közül általában támogatható: − A jó minőségű termőföldeken a szántó művelési ág fenntartása, − 15%-nál meredekebb területeken a szántó művelési ág felhagyása, gyep, gyümölcsös illetve erdő telepítése javasolható, − Vízfolyásokkal határos, ökológiai folyosó által érintett területeken gyepgazdálkodás folytatása, − Gyümölcsültetvények telepítése, − Becserjésedő gyepterületek erdősítése, − Lehetőség biztosítása a majorok fejlesztésének, új mezőgazdasági központok kialakulásának. Vízgazdálkodási területek – jele: V − Állandó vízfelületek – jele: V/áv − Vízbeszerzési és vízműterület – jele: VT A település területén 3 vízfolyás található (Bábony-, Vargaszögi-, Ördög-völgyi-patak). A vízfolyások medrét és a hozzájuk tartozó parti sávokat, mint ökológiai folyosókat, vizes élőhelyeket, a biológiai aktivitásukat növelő módon kell rendezni, illetve a vízminőségüket javítani. A Településszerkezeti Terv a vízgazdálkodási területek, a vízbázisok védelmének feltételeit biztosító területfelhasználást javasol. A felszíni vízelvezetés rendszerének korszerűsítésével és a szennyvíz-ártalmatlanítás környezetkímélő megoldásával mentesíteni kell a felszíni vizeket a szennyeződéstől. A felszíni vízfolyások mentén levő területeken a területhasználatot és az építést a vízvédelem érdekeinek kell alárendelni. A vízbeszerzési illetve vízmű-területek védelméről belső- és külső védőterület, illetve hidrogeológiai védőterület kijelölésével kell gondoskodni. Új lakóterületek kialakításakor a teljes csapadékvíz elvezetési rendszert kell felülvizsgálni, szakági tervet készíttetni.

A zöldfelületek rendezésének elvei A települések zöldfelületi rendszere a biológiai aktív zöldfelület, bele tartozik a termelési célú mezőgazdasági terület, a csak kondicionáló jellegű, esztétikai értékeket hordozó pihenő és rekreációs közpark, a védelmi célú telepítés, az utcafásítás, az ökológiai jellegű patak menti galéria növényzet. A település turisztikai, idegenforgalmi szerepköre magas színvonalú települési környezet biztosítását kívánja meg, amely kialakításának a zöldfelület-fejlesztés az egyik fontos eszköze. A célok elérését szolgáló zöldfelület-fejlesztési alapelvek, követelmények: − a zöldfelületek komplex – esztétikai, funkcionális, ökológiai – szempontú fejlesztése, − a közterületi zöldfelületek, zöldterületek csökkenésének, más célra történő felhasználásának megakadályozása, − a jelentősebb környezetterheléssel terhelt területek – utak, gazdasági területek – mentén védelmi célú zöldsávok kialakítása, − a zöldfelületek esztétikai, településképi szempontú fejlesztése, − összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása, a környező külterületi ökológiai hálózati elemekkel való kapcsolat fennmaradásának, ill. kialakulásának biztosítása, − a településen keresztülhaladó patakok, vízfolyások folyamatos ökológiai folyosó szerepének erősítése, környezetük rendezése.


6


A zöldfelületi rendszer fejlesztésének hatékonyságát az alábbi rendezési feladatok végrehajtása biztosítja: − A meglévő zöldterületek – jellemzően csak kisebb közterületi zöldfelületek – funkcionális, kondicionáló és esztétikai értékének megtartásáról és fejlesztéséről kertépítészeti rekonstrukciós terv alapján kell gondoskodni. − A vonalas létesítményeket (közutak, vasútvonal, felszíni vízfolyások, stb.) kísérő jelenleg rendezetlen zöldsávok rekonstrukciójával a községi zöldháló vonalas kapcsolati rendszerét erősíteni kell. A zöldfelületi rendszer ökológiai folyosóként is működő elemeinek köre ezzel gyarapítható, a településrészek ökológiai potenciálja növelhető. − A település belterületén áthaladó Bábony-, Vargaszögi-, Ördög-völgyi-patak zöldfelületi rendszerben betöltött szerepe és ökológiai jelentősége növelhető a patakok és parti sávjának, illetve környezetük rendezésével. − A település meglévő rendezett zöldfelületei mellett az azokon található művi elemek (pl. buszmegállók, utcabútorok, hulladékgyűjtők, stb.) rekonstrukciója, cseréje is szükséges az egységes, igényes településkép kialakításához.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELVEI Az építészeti és régészeti örökség védelme Helyi értékvédelem: A helyi védelem alatt álló épületek, területek védelmét biztosítani kell. Készítendő értékvizsgálat alapján bővítendő a helyi védelem köre épületekre, védendő utcaszakaszokra, utcaképekre, a város bel- és külterületén levő feszületekre, egyéb objektumokra. Az építészeti örökség helyi védelmét - a hatályos jogszabály szakmai szabályai szerint - önkormányzati rendeletben kell biztosítani. Egyedi védelem: Az egyedi védelem a kiemelt helytörténeti, építészettörténeti értékek megőrzésére irányul. Ezek kiválasztásánál tehát a városképi értékeken túl az egyedi értékek – pl. ritkaság, történeti jelentőség, esztétikai szempontok stb. - is a védelem tárgyát képezik. Az értékek megőrzésével kapcsolatban a legalapvetőbb szabályokat – tömegkép, homlokzat, alaprajz, belső alakítás, jellegzetes szerkezetek védelme, ipar- és képzőművészeti emlékek védelme – a rendelet szövegébe bele kell fogalmazni, hogy kellő hatással működhessenek. Helyi védelemre javasolt objektumok - Református templom - Református parókia - Katolikus templom

A régészeti örökség védelme A kulturális örökség részét képező régészeti emlékek védelmét a hatályos jogszabály szerint kell biztosítani. A Településszerkezeti Tervben rögzített nyilvántartott és védett régészeti lelőhelyek védelmét a szabályozási tervekben és az építési hatósági munkában érvényesíteni kell. Regisztrált lelőhelyek Azonosító Lelőhelynév 16260 SajóbábonyMéhész-tető 16261

Vegyiművek

Lelőhely jellege Kiemelten védett lelőhely. A lelőhelyen található jelenség: Őskori telepnyom (alsó, középső és felső paleolitikum) Őskori-vaskori csontvázas sír

Lelőhely elhelyezkedése 04. hrsz telek Sajóbábony DK-i szélén, a Bábony-patak mellett található. Vegyiművek területén, a Bábony-patak partjától kb.


7


16262

Királykúti vasútátvágás

Vaskori lelet

350-400 m-re dél felé található pontszerű lelet. Vegyiművek területén, az 1100-1200 szelvény között található.

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME Sajóbábony a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) illetékességi területéhez tartozik. A természeti értékek és területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek, és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fennmaradjon, és fenntartható legyen. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, és a természeti területek védelmén túl fontos az európai és az ennek részét képező nemzeti ökológiai hálózat folytonosságának biztosítása. Ez települési szinten a patak-völgyek vízfolyás menti természetközeli élőhelyeinek megőrzésével, a természetközeli élőhelyek (erdő, extenzív gyep, nádas, mocsár) közötti kapcsolat biztosításával, fasorok, erdősávok telepítésével, művelési ág váltások végrehajtásával érhető el, figyelembe véve a szomszédos települések ökológiai adottságait is.

VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK A település területén országos, illetve helyi jelentőségű védett természeti terület nem található.

EGYÉB TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ TERÜLETEK Ökológiai hálózatok Az ökológiai hálózat a természeti, természetközeli területek, valamint a védett természeti területek és védőövezetük ökológia folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti. Ezek a területek védett fajok élőhelyei, fontos ökológiai funkcióval rendelkeznek. Sajóbábony területén a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületi és pufferterületei kerültek kijelölésre. A település külterületét érintik az európai szintű ökológiai hálózat, a Natura 2000 területei. A külterületen Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) találhatók. Natura 2000 hálózat területei A Natura 2000 hálózat terület-kijelölésének célja az azokon található, kijelölésük alapjául szolgáló fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Különleges Madárvédelmi Területek (SPA): olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található. A település területén a Natura 2000 hálózat területei egyben természeti területek is, így együttesen jelentenek védettségi kategóriát.


8


A kormányrendeletben megfogalmazott előírások biztosítják a Natura 2000 területeken található fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását, tiltja a terület állapota, állagának és jellegének elsődleges rendeltetésével ellentétes megváltoztatását, valamint minden olyan beruházás végzését, tevékenység folytatását - kivéve, ha kiemelt közérdek - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. Sajóbábony nagyközség határában a Különleges Madárvédelmi Terület (SPA) található meg. Ez a 275/2004. (X.8) kormányrendelet alapján a „Bükk-hegység és peremterületei” nevet viselő különleges madárvédelmi terület részét képezi, és a községhatár D-i felét foglalja magában. Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat által érintett területek a BNPI által kijelölésre kerületek. Területe gyakorlatilag az egyéb védettségi kategóriákkal együtt a teljes külterületet lefedi. Az ökológiai hálózat területeinek jogszabályi kihirdetése még nem történt meg, azonban a szerkezeti tervben feltüntetésre kerületek. A település területén az Ökológiai Hálózat alábbi elemei találhatók meg: Az ökológiai magterületek kiterjedése megegyezik a jogilag is védett vagy védelemre tervezett természeti területek és a természeti terület besorolású területek együttesével. E területeken a természetvédelem konkrét kezelési és a területrendezés ezt kiegészítő komplex előírásai mellett az ökológiai követelmények is érvényesek. Pufferterületek (védőterületek): a település egyéb ökológiai hálózati elemei közé nem sorolt területei, melyeken a természetvédelmi, ökológiai szempontoknak megfelelő gazdálkodással, kezeléssel kell gondoskodni a természetközeli hálózati elemek összeköttetésének biztosítási lehetőségeiről. Sajóbábony közigazgatási területének túlnyomó része – a belterület és a Vegyiművek iparterületének kivételével – ökológiai magterületként van nyilvántartva, míg a külterületnek a településtől É-ra eső földrészletei védőövezetnek minősülnek.

Természeti területek A természeti területek természetközeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek. Kataszterük elkészült, feldolgozásuk és kihirdetésük folyamatban van. Ezeken a területeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben, a természetes életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyekben maradandó károsodást vagy kedvezőtlen átalakulást eredményezhet. A település csaknem teljes külterülete természeti területként került besorolásra.

Helyi jelentőségű természeti értékek A szerkezeti tervlapon ábrázolt természeti értékek (pl. Kő-völgy; bányafal – fészkelőhely, stb.) megőrzése, védelme szükséges. Ökológus, ill. természetvédelmi szakemberek bevonásával a helyi természetvédelmi rendeletet, a védett értékek kezelési tervét javasolt elkészíteni.

ÁLTALÁNOS TÁJVÉDELEM ALAPELVEI, FELADATAI A kialakításra kerülő és a meglévő gazdasági területek tájba illesztéséről védőfásítással kell gondoskodni. Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, tavak, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell, a hiányos fasorok, erdősávok növényzetét pótolni kell. Gondoskodni kell a meglévő utak környezetrendezéséről, új utak létesítése estén, a tervezés folyamán gondoskodni kell az utak menti környezetrendezésre vonatkozó tájépítészeti tervek elkészítéséről. A környezetrendezési tervnek a természetvédelmi, tájképvédelmi, környezetvédelmi és a vezetésbiztonsági szempontoknak egyaránt meg kell felelni.


9


A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. Vízfolyások, tavak partján legalább 50 m szélességben a mezőgazdasági területek csak korlátozott funkciójúak lehetnek (ott művi létesítmény nem helyezhető el és kizárólag extenzív, vegyszermentes gazdálkodás folytatható). A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: − gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről; − gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről; − a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére; − művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges; − biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez; − a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket; − vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása - megfelelő térközönként biztosítva legyen; − biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. Fontos a település határában található állandó és időszakos vízfolyások megóvása. Ezek fontos ökológiai folyosók, amelyek összeköttetést teremtenek a hegységben és annak előterében található élőhelyek között. A vízfolyások „szabályozása”, vagyis vonalvezetésének megváltoztatása, medrének burkolása tilos, az azt kísérő növényzet károsítása nem kívánatos, természetvédelmi szempontból ellenjavalt. Külterületi területhasználat alapelvei Sajóbábony Településszerkezeti tervében a külterület térbeli rendjének, területfelhasználási egységei, övezetei meghatározásakor a tájrendezés, tájvédelem szempontjából az alábbi célok érvényesítendők: − A tájkarakter, tájpotenciál megőrzése, a területhasználati módok megóvásával, a mezőgazdaság szerkezetének mozaikosságának fenntartásával. − A vízkészletek védelmének biztosítása kiemelt jelentőséggel bír. Ennek keretén belül figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartatására, a mezőgazdasági termelés extenzifikálására. − A roncsolt felületek tájrehabilitációja, a használaton kívüli épületek, építmények felszámolása, illetve hasznosítása a tájkép és a tájkarakter megőrzése szempontjából szükséges feladat. − Fontos a hagyományos terület- és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák megtartása-meghonosítása. A település határában inkább extenzív vagy legalábbis félintenzív mezőgazdasági termelés (kert, szőlő-gyümölcs, hagyományos legeltetéses állattartás) meghonosítását javasolja. A


10


települést övező hegylábi részek gyepein támogatja a hagyományos legeltetéses állattartás újjáélesztését és fenntartását.

KÖRNYEZETVÉDELEM A magas színvonalú környezetminőség elérését célzó környezetalakításnak megfelelően az alábbi követelményeknek, alapelveknek kell eleget tenni: − a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásának biztosítása, különös tekintettel a felszín alatti vízkészletek védelmére − a környezetileg érzékeny területek differenciált kezelése szigorúbb környezeti feltételekkel rendelkező területbe sorolással, − a település hulladékgazdálkodási rendszerének új alapokra történő helyezése, − a környezetszennyezések felszámolása, csökkentése, a környezetterhelések csökkentése, − a területrendezés eszközeivel a környezeti konfliktusok megszüntetése, újabb konfliktusok kialakulásának megakadályozása. Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy − a legkisebb mértékű környezetterhelést és környezet-igénybevételt idézze elő, − megelőzze a környezetszennyezést, − kizárja a környezetkárosítást, − a használat következtében megszűnjön, vagy legalább csökkenjen a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke. A környezet védelmének alapelvei A tervezett belterületi határtól mért 500 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható. A környezetszennyező források körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat kell biztosítani.

Levegőtisztaság védelem A 4/2002. (X.7) KvVM rendelet szerint Sajóbábony a Sajó Völgye légszennyezettségi agglomerációba tartozik. Sajó völgye – légszennyezettségi zóna

kén-dioxid

nitrogéndioxid

szénmonoxid

szilárd (PM10)

benzol

F

C

D

C

E

E zónacsoport a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott tartományok valamelyikébe esik. Sajóbábony területén a legjelentősebb emisszió-források az ipari park területén található ipari, főként vegyipari üzemek, illetve a veszélyeshulladék-égetőmű. Az ipari park környezetében jelentkező bűzhatás lokális jellegű, egyes esetekben a lakóterületet is terhelheti, keletkezését csökkenteni kell.


11


Kedvező tényező, hogy az ipari park területén belül 300-400 m széles védőerdősáv található. A szerkezeti terv további védelmi célú, illetve másodlagosan védelmi célokat is betöltő gazdasági erdők telepítését javasolja.

Vízminőség-védelem, folyékony hulladékok Sajóbábony vízminőség-védelmi szempontból érzékeny, a VITUKI Rt. Hidrogeológiai Intézet által összeállított településsoros lista alapján „B” minősítéssel jelzett területen helyezkedik el. A településhez tartozó vízgyűjtő területről lefolyó csapadékvíz fő befogadója a Bábony patak. A Bábony patak vízgyűjtőjéhez tartoznak a település belterületén beletorkolló Vargaszögi- és Ördög-völgyi-patakok. A Bábony-patak „B” kategóriájú vízfolyás, befogadója a Sajó folyó. A Bábony patakba vezetik a község és a gyártelep tisztított kommunális szennyvizét, valamint a tisztított ipari szennyvizet is. A terület felszíni és felszín alatti vizek, illetve a talaj védelmének érdekében a nem megfelelő technológiával, szigeteléssel kialakított iszaplerakó, hulladéklerakók, telephelyek stb. felülvizsgálata és utólagos szigetelése, rekultivációja szükséges. Az Ó-falu vízrendezése, csapadékvíz-elvezetése nyílt árkos elvezető rendszere nem egységes. Felújítása, fejlesztése indokolt. A település területén a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült. A keletkező szennyvizet a helyi szennyvíztisztítóban tisztítják, a tisztított szennyvizet a Bábonypatakba engedik. Mivel a településen a kiemelten védendő, tápanyagokra érzékeny patakok nitrát- és foszforterhelését csökkenteni kell, ezért a patakok mentén külterületen min. 50-50 m szélességben olyan védőterület kijelölése szükséges, melyen belül csak extenzív mezőgazdasági művelés folytatható. A községen áthaladó patakok vizét veszélyeztető tényezők: − elszivárgó szennyvíz, − a Bábony-patakba vezetett tisztított ipari-, illetve kommunális eredetű szennyvíz, − patakmedrekbe illegálisan lerakott kommunális hulladék, − patakokba vezetett csapadékvizek esetleges szennyezései. A felszín alatti és közvetve a felszíni vizek védelme érdekében a helyi vízkivételi mű környezetében, annak védőterületén különös figyelmet kell szentelni a víz minőségét rontó tényezők kizárására.

Zaj és rezgés elleni védelem A község területén a legjelentősebb zajszennyezést a közlekedés okozza. Az ipari parkhoz érkező tehergépjárművek áthaladnak a lakóterületen is. Az ipari parkból származó zajszennyezés a település lakóterületén nem érzékelhető, a további védőfásítással a zaj terjedése tovább mérsékelhető.

Talajminőség- és földvédelem A térségben az erózió által veszélyeztetett területek nagysága jelentős. Ennek oka a lejtős területek magas aránya, melyeken a lemosódott talajvesztés számottevő. A 15%-nál meredekebb lejtőn folytatott szántóföldi művelés tovább növeli a talajlemosódás kockázatát.


12


A mezőgazdasági termelés során kerülni kell a 15%-nál meredekebb lejtésű területeken a szántóföldi művelést. A szántóterületeken a felszín alatti vizek, így a talajvíz védelme érdekében is kiemelt jelentőségű feladat a nitrogén alapú műtrágyák használatának mellőzése.

Hulladékgazdálkodás A településen szervezett hulladékgyűjtés és szállítás működik. Meg kell kezdeni a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, a házi komposztálás népszerűsítését, amelyhez különböző környezetvédelmi civil szervezetek és környezetvédelmi pályázatok segítségét is igénybe lehet venni. A belterület körüli illegális hulladéklerakatokat fel kell számolni, a hulladékot el kell szállítani.

KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA ELLÁTÁS A közműellátás fő szabályai: − A közművek és hálózati elemei számára szükséges területen építményt, illetve a terület helyreállítását csak az illetékes szakhatóságok előírásai szerint lehet megvalósítani. − A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét közterületeken kell biztosítani. − A település szennyvízelvezetésének közcsatornával történő teljes körű megoldását és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését a fejlesztési területeken keletkező szennyvizek esetén is meg kell oldani. − A településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy az új (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási és távközlési hálózat kiépítése és a meglevő hálózat rekonstrukciója földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. − A telefonhálózat bővítését földkábellel kell megoldani csatlakozva a meg lévő léges és alépítményes hálózathoz. − A kábeltelevíziós hálózat kiépítését lehetőség szerint a telefonhálózattal egy ütemben kell megoldani földkábellel, mindkét hálózat esetén tartalék védőcső elhelyezésével. A hálózat folyamatos fejlesztése szükséges. − A használaton kívüli kábelhálózatot el kell távolítani. − A magánterületeken áthaladó közcélú közműveket át kell helyezni közterületre. − Útrekonstrukció során a közművek átépítéséről, korszerűsítéséről gondoskodni kell.

A FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Tervkészítési feladatok

A Településszerkezeti Terv jóváhagyása után gondoskodni kell az alábbi tervek elkészítéséről: − a község teljes közigazgatási területére elkészítendő a szabályozási terv és helyi építési szabályzat; − a község szabályozási tervében a kijelölt további, részletesebb szabályozást igénylő, vagy konkrét igények esetén az adott területekre szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok készítendők; − a község közlekedésfejlesztési ill. forgalomcsillapítási feladatainak előkészítéséhez tanulmánytervek és út kiviteli tervek készítendők; − el kell készíteni a község környezetvédelmi programját, melyben hangsúlyosan ki kell térni az ipari park egyes területeinek rekultivációjára, korszerűsítésére; − a település zöldfelületi rendszerének kertépítészeti tervét el kell készíttetni.


13


Tervegyeztetési feladatok A jóváhagyott országos, regionális, kistérségi tervek elhatározásait a község településrendezési eszközeiben tovább kell vezetni, az ezt követően készülő magasabb szintű tervekben a község érdekeit érvényesíteni kell.

Jogalkotási feladatok A Településszerkezeti Terv megvalósítása érdekében − a Képviselő-testületnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a terv megvalósítását, illetve a szükséges változtatások átvezetését biztosítani kell, − a belterületbe-vonásokat ütemezetten kell biztosítani, az ahhoz kapcsolódó művelés alóli kivonásokat is beleértve, − az érintett területekre elővásárlási jogot kell megállapítani, változtatási-, telekalakításai-, illetőleg építési tilalmat kell elrendelni. A tervezett művi és természeti értékvédelem megvalósulására a védelmi eljárás lefolytatását kezdeményeznie kell a képviselőtestületnek. Sajóbábony, 2005. november 30.

Török Barnabás sk. jegyző

Nagy Imre sk. polgármester


14

A Településszerkezeti Terv Sajóbábony teljes közigazgatási területére kiterjed

Recommend Documents