Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez

KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon elemzés 2007. szeptember

0


KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon elemzés 2007. szeptember

1


2

Tartalomjegyzék 1

Bevezetés

2 2.1 2.2 2.3 2.4

Általános módszertani kérdések A költség-haszon elemzés szerepe A költség-haszon elemzés helye A költség-haszon elemzés elemeinek kapcsolódása Kiemelt módszertani kérdések

7 7 8 8 10

3

A rekultivációs projektek háttere

14

4 4.1 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3

Változatelemzés Általános módszertan Az elemzés folyamata A változatok meghatározása Költség-hatékonyság mutatók Változatelemzés a rekultivációs projekteknél Változatok rekultivációs projektek esetében Költség-hatékonyság elemzés Egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés Többszempontú értékelés

17 17 20 20 20 21 21 21

4.2.4 5 5.1 5.2 5.3 5.3.1 5.3.2 5.3.3 5.3.4

Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés célja A pénzügyi elemzésnél kiemelt módszertani kérdések A projekt pénzügyi költségeinek becslése Beruházási költségek Mőködési költség Maradványérték A költségek összegzése

4

22 24 27 27 28 30 30 36 37 39


5.4

3

5.6.1 5.6.2 5.7 5.7.1 5.7.2 5.7.3

A projekt pénzügyi bevételeinek becslése, illetve összegzése Fizetıképességi vizsgálatok (affordability) A projekt pénzügyi teljesítménymutatói Pénzügyi megtérülés EU-támogatás nélküli esetben A befektetett tıke megtérülése A támogatási arány és támogatási összeg kiszámítása Támogathatósági feltételek vizsgálata A támogatási összeg meghatározása A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata A beruházás finanszírozása A mőködés fenntarthatósága A projekt összevont pénzáram kimutatása

42 42 43 45 46 47 47

6 6.1 6.2 6.2.1 6.2.2 6.2.3 6.3 6.3.1 6.3.2 6.3.3 6.4

Közgazdasági költség-haszon elemzés A projekt pénzügyi költségeinek összegzése A projekt közgazdasági költségeinek becslése Költségvetési (fiskális) kiigazítások Piaci árról való áttérés elszámoló árra Közgazdasági költségek összegzése A projekt hasznainak becslése Használónál jelentkezı hasznok becslése Az externális hasznok becslése A hasznok összegzése Közgazdasági teljesítménymutatók

49 49 49 50 50 51 51 52 52 55 55

7 7.1 7.1.1

57 57 57 59 59 59 59 60

7.2.2

Érzékenység és kockázatelemzés Érzékenységvizsgálat A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása Az egymástól függı változók azonosítása, kizárása A változók hatásának elemzése A projekt kritikus változóinak azonosítása A küszöbértékek számítása Kockázatelemzés A kritikus változók küszöbértékeinek elıfordulási valószínőségének vizsgálata Kockázatkezelési stratégia

1

sz. melléklet: Rövidítések

63

5.4.1 5.5 5.5.1 5.5.2 5.6

7.1.2 7.1.3 7.1.4 7.1.5 7.2 7.2.1

40 40 40 41 42

60 61


1

4

Bevezetés

A 2007-2013 programozási idıszak az EU támogatás szabályaiban számos jelentıs változást hozott. Ez érinti a projekt elıkészítése során eddig is elvégzett költség-haszon elemzés módszertanát is. A változások fıbb pontjait egy rövid, 2006-ban elfogadott útmutató foglalja össze. A dokumentum azonban hangsúlyozza, hogy a részletes módszertani útmutatást egyelıre még továbbra is a korábbi, 2002-ben kiadott útmutató ad. A két útmutató, illetve a támogatási szabályok egyes tisztázatlan pontjaira az NFÜ szakértıi az EU szakértıitıl kértek és kaptak állásfoglalást 2006 ıszén. A változásokról szóló dokumentum több pontján is megjelenik az ajánlás, hogy a tagországok dolgozzanak ki az EU útmutatók alapján saját, keret jellegő útmutatót. A nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevı módszertani keret feladata, hogy az egyes tagországokban készített költség-haszon elemzések szektoronként, illetve prioritási tengelyenként jól összehasonlíthatóak legyenek és jól szolgálják a támogatásra érdemes projektek kiválasztását. Jelen útmutató célja: összehangolt módszertani keret megadása

Jelen útmutató célja, hogy az ajánlásokkal összhangban olyan módszertani keretet adjon, amely a projekt elıkészítıi és értékelıi számára megkönnyíti a vonatkozó elıírások áttekintését, ezek alkalmazását. Ennek érdekében az útmutató az eddig készült alábbi útmutatókban foglalt követelményeket egységes szerkezetben jeleníti meg: •

„Guide to cost-benefit analysis of investment projects (Structural FundERDF, Cohesion Fund and ISPA)”, 2002 (a továbbiakban: EU Útmutató, 2002)

•

WORKING DOCUMENT 4 Guidance on the methodology for carrying out Cost-Benefit Analysis (Version sent to translation 08/2006), (a továbbiakban: EU Útmutató kiegészítése, 2006)

•

az NFÜ kérdéseire az Európai Bizottságtól 2006. októberében kapott válaszok (a továbbiakban: EU Válaszok 2006)

(a továbbiakban mindezek együtt: EU Útmutatók). Alkalmazási kör

A Strukturális alapok és Kohéziós Alap felhasználásának feltétele, hogy a támogatás indokoltsága igazolható legyen. Ez elsısorban az alábbi feltételek teljesítésé jelenti: •

társadalmi hasznosság igazolható legyen,


•

csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapnak, túltámogatás nem történjen;

•

a projekt keretében létrehozott eszközök mőködtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható legyen.

5

Ezen támogatási feltételek ellenırzése a költség-haszon elemzés módszereivel történik meg. Konkrét jogszabályi elıírás szerint a nagyprojektek és a jövedelemtermelı projektek esetében kötelezı költség-haszon elemzés készítése. Egyéb esetekben kötelezı a támogatási feltételek igazolása, amely valamilyen bonyolultságú, részletezettségő költség-haszon elemzés elkészítését jelenti. Ezen útmutató feladata az is, hogy ezen projektek számára is megadja, hogy a támogatási feltételek igazolása hogyan történjen. A költség-haszon elemzés további feladata, amely szintén minden projekt esetében szükséges, hogy a vonatkozó szabályrendszer szerint a számítások alapján a támogatás aránya és összege számolható legyen. Nagyprojektek

A részletes költség-haszon elemzés készítése jogszabály alapján kötelezı a nagy projektek esetében melyet a Bizottságnak is meg kell küldeni. A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 39. cikke értelmében a nagyprojektnek minısül az olyan projekt, amelynek célja valamely pontos gazdasági vagy mőszaki természető oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelmően meghatározott célkitőzésekkel rendelkezik, és amelynek teljes költsége környezetvédelem esetében meghaladja a 25 millió EUR-t, más területeken az 50 millió EURt.

Jövedelemtermelı projektek

A költség-haszon elemzés elkészítése jogszabályi kötelezettséget jelent és a támogatási szerzıdés feltételét képezi. A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 55. cikke értelmében jövedelemtermelı projekt • bármely olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló mővelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelı díjakkal jár, vagy

Alkalmazás a rekultivációs célú projektek esetében

•

vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását magában foglaló mővelet, vagy

•

vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történı szolgáltatásnyújtást magában foglaló mővelet.

Amennyiben jövedelemtermelı projektekrıl van szó, kötelezı a részletes költség-haszon elemzés. Ha esetleg igazolható, hogy a projekt nem jövedelemtermelı, akkor a költség-haszon elemzésnek legalább az ábrában szereplı minimális kérdések megválaszolására kell kiterjednie jelen útmutató szerint.


Alapelvek szerint: minden infrastruktúra fejlesztési projekt

Az EU támogatás általános alapelvei szerint az alapokból nyújtott támogatásoknak a növekedést, a foglalkoztatás növelését és a környezet minıségének javítását kell szolgálniuk. Egyes projektek ilyen jellegő hatásainak kimutatását szolgálja az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés. Így annak elvégzése a projekt elıkészítés része kell, hogy legyen.

Az útmutató alkalmazása és korlátai

Az útmutató módszertani kereteket ad, továbbá az elemzések során egységesen alkalmazandó paraméterek értékeit adja meg. Elsısorban az egyes projektek összehasonlíthatóságát, illetve az értékelık munkáját könnyítı egységesítést szolgálja. Nem kívánja azonban helyettesíteni a költség-haszon elemzést végzı szakértık közgazdasági, pénzügyi szakértelmét.

6

Jelen útmutató nem terjed ki a megvalósíthatósági tanulmány tartalmának teljes körő megadására, azonban az útmutatóban szereplı pontok struktúrájukban illeszkednek a megvalósíthatósági tanulmányba beépítendı változatelemzésre és a kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági elemzésére vonatkozó struktúrájához. Az útmutató leírási módszere

Az egyes részek leírása során az útmutató a következı logikai lépéseket követi: • inputok megadása: konkrét értékkel, értékhatárokkal, illetve számítási módszerekkel; • számítási módszer: annak a módszernek a leírása, hogy az inputok alapján milyen matematikai összefüggéseinek alapján számíthatók ki az outputok; • outputok megadása: részletes követelménylista, adott esetben táblázati forma megadása (javaslat).


2

7

Általános módszertani kérdések

2.1 A költség-haszon elemzés szerepe költség-haszon elemzés feladata: hatékony projektek racionális megvalósulásának támogatása

A költség-haszon elemzés feladata annak kimunkálása és bemutatása, hogy a közösségi, illetve költségvetési forrásokból nyújtott támogatások olyan fejlesztések megvalósulásához járulnak hozzá, amelyek: •

költséghatékonyak;

•

társadalmi hasznuk jelenértéke meghaladja a társadalmi költségeik jelenértékét;

•

csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapnak, túlzott támogatás nem történik;

•

a mőködtetése során a létrehozott szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható.

költség-haszon elemzés elemei:

A fenti feladatok ellátását az EU útmutatókban meghatározott három elem szolgálja.

változat elemzés

Változatok elemzése, melynek célja annak alátámasztása, hogy a projekt a megvalósítható változatok közül a legjobb.

pénzügyi elemzés

A pénzügyi elemzés, amely a kiválasztott mőszaki megoldásra (változatra) vonatkozóan a beruházónál, kedvezményezettnél felmerülı költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze pénzáram (cash-flow) szemléletben. Ennek keretében kell a pénzügyi fenntarthatóságot is vizsgálni.

közgazdasági költség-haszon elemzés vagy más néven: társadalmi gazdasági elemzés

A közgazdasági költség-haszon elemzés, amelynek célja a kiválasztott mőszaki megoldásra vonatkozóan a társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata. Tekintettel arra, hogy ennek a vizsgálatnak a keretében a pénzügyi hasznokat és költségeket kell kiegészíteni vagy felváltani társadalmi költségekkel és hasznokkal, ezt társadalmi-gazdasági elemzésnek is tekinthetjük. A pénzügyi és a közgazdasági elemzés egyaránt tartalmaz érzékenységvizsgálatot és kockázatelemzést.


8

A költség-haszon elemzés a projekt elıkészítés során a projekt mőszaki tartalmának, intézményi és finanszírozási feltételeinek meghatározásában játszik fontos szerepet. Az EU támogatás hatékony felhasználásáért felelıs szervezetek számára azonban az egyes projektek költség-haszon mutatói a projektek összehasonlíthatóságát is szolgálják és a közülük történı választást segítik.

2.2 A költség-haszon elemzés helye A költség-haszon elemzésnek a projekt elıkészítés folyamatában a környezetvédelmi, mőszaki, tervezési feladatokhoz és az intézményi elemzéshez kell kapcsolódnia. Ez az integrált megközelítés elengedhetetlen. Költség-haszon elemzést a megvalósíthatósági tanulmány készítési folyamatába kell integrálni

Költség-haszon elemzést a hatósági folyamatba kell integrálni

A költség-haszon elemzés tehát elsısorban a megvalósíthatósági tanulmány készítésének folyamatába illeszkedik. Az elemzés adatait azonban pontosítani szükséges, ha a mőszaki tervezés újabb fázisába kerül (pl. elkészül az engedélyes terv), illetve pontosabbá válnak a hatások becslései. Költségbecsléseket alapvetıen tervezıi költségbecslések, illetve az üzemeltetık adatai adnak. Az elırejelzéseket szintén az ı segítségükkel kell elvégezni. A költség-haszon elemzés során felhasznált adatok mőszaki szempontból való alátámasztása szükséges. Ez különösen fontos a karbantartási költségek, pótlási költségek és a maradványérték becslése konzisztens becslésénél.

2.3 A költség-haszon elemzés elemeinek kapcsolódása A költség-haszon elemzés egyes elemeinek kapcsolatát, valamint az egyes elemek célját, helyét, outputját és eredményét az alábbi ábra mutatja.


1. ábra: A költség-haszon elemzés elemei

Célja

Változatelemzés

Helye

Következtetés

elemzés esetén: legkisebb költségő változat

elemzés

Egyszerősített közgazdasági költség-

Output Költség-hatékonyság

Költség-hatékonyság

Több-szempontú értékelés

9

A mőszakilag megvalósítható és jogilag

A tanulmánytervek és mőszaki költségbecslések alap-

megfelelı projekt változatok közötti válasz-

ján a részletes mőszaki tervezés és engedélyezések

tás

elıtt

haszon elemzés

Többszempontú elemzés esetén: egy súlyozott pontszám

A legmegfelelıbb, hatékony mőszaki megoldás kiválasztása, ami a további kidolgozás alapját képezi

Egyszerősített költséghaszon esetén: Nettó hasznok jelenértéke,

Pénzügyi megtérülés, vizsgálata Finanszírozás, fenn-

Pénzügyi elemzés

tarthatóság vizsgálata

A kiválasztott változatra részletesen a, mőszaki költségbecslések és piaci elemzések, jogszabályi /szerzıdéses elıírások alapján

Pénzügyi teljesítmény mutatók FNPV, FRR

Pénzáram tábla (cash flow)

EU támogatás számítása Támogathatóság vizs-

Társadalmi költségek és hasznok elemzése

Közgazdasági költséghaszon elemzés Többszempontú értékelés

Érzékenység-, forgatókönyv- és kockázatelemzés

gálata Kiválasztott változatra a részA kiválasztott változat társadalmi hasznosságát vizsgálja

A költség-haszon elemzés eredményeinek szilárdságát/megbíz hatóságát vizsgálja

• A tételes beruházási költség meghatározása • EU támogatási összeg, saját forrás igény és az egyéb támogatás összegének meghatározása

letes tervek, tanulmányok, mőszaki költségbecslések,

Közgazdasági teljesítmény mutatók: ENPV, ERR, BCR

környezeti hatás és kereslet elemzés alapján

Többszempontú elemzés szempontjai alapján egy súlyozott pontszám

Mindhárom elemzés része-

• Kritikus változók, • Küszöbértékek meghatározása • Számszerősített kockázatok

ként

• A projekt támogatás jogosságának alátámasztása • A számított mutatók alapján lehetséges a más projektekkel történı összehasonlítás

• Elırejelzések kritikus pontjainak meghatározása, A kockázat


10

2.4 Kiemelt módszertani kérdések Az elemzés készítésének elsı lépéseként meg kell határozni az általános elemzési módszert, azaz hogy a fejlesztési különbözeten alapuló módszer vagy a történelmi költségek módszer alkalmazására kerül-e sor. A kiválasztott megközelítést konzisztensen kell alkalmazni az elemzés mindhárom elemére. Az EU útmutatók általánosan a fejlesztési különbözet módszerérével történı számítást írják elı. Ez a projekt hatását a „történelmi elızményektıl” elkülönítetten mutatja, azaz a meglévı infrastruktúrát, annak hatásait adottnak veszi. A rekultivációs projektek esetén alapvetıen a fejlesztési különbözetek módszerét kell alkalmazni. Fejlesztési különbözet módszere

A fejlesztési különbözet1 módszerének alkalmazásához meg kell határozni a projekt nélküli változatot. Ezt nem mint reális (pl. jogszabályi elıírásokat teljesítı) változatként, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, mőködési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani2 a teljes vizsgált referenciaidıszakra (ld. késıbb). Lehetnek olyan költségelemek, hatáselemek stb., amelyek esetén csak a fejlesztés és a projekt nélküli eset különbözete becsülhetı meg (például a költségcsökkenés mértéke). Ezek esetében lehetséges csupán a különbözet becslése, de a projekt nélküli esetet ekkor is be kell mutatni, továbbá a különbözeti becsléssel érintett elemek esetén a becslési módszer eltérését jelezni kell. A fejlesztési különbözet módszerének lényege, hogy csak a projekt hatásaira, fenntarthatóságára összpontosít és nem foglalkozik a meglévı állapottal, annak esetleges problémáival sem.

Történelmi költségek módszer

Amennyiben a hatások illetve költségek becslése szempontjából a projektbeli fejlesztés elválaszthatatlanul épül a meglévı infrastruktúrára, akkor a történelmi költségek módszer alkalmazása szükséges. Ez esetben alá kell támasztani, hogy miért nem lehetett alkalmazni a fejlesztési különbözeten alapuló módszert. A rekultivációs projektek többségénél ilyen eset nem fordulhat elı. Ebben az esetben a pénzügyi elemzés során az Európai Bizottság az alábbi módszer használatát javasolja: •

a „történelmi költségek” módszerénél a projekt nélküli forgatókönyvben semmilyen infrastruktúra nem szerepel;

•

a projekt megvalósítása esetén a következıket kell figyelembe venni:

1

EU útmutató kiegészítése, 2006 (incremental method) A projekt nélküli változat az EU útmutató (2002) 19. oldalán a „do nothing” változatnak felel meg, amit más módszertani leírások „baseline” változatnak neveznek. 2


11

o az új infrastrukturális elemek beruházási költsége + a meglévı infrastruktúra maradványértéke piaci értéken, továbbá o a projekt megvalósítását követıen a teljes infrastruktúra által teremtett összes jövedelem (a mőködési költség és bevétel becslésekor hatékony mőködtetést kell feltételezni).

Gyakorlatilag tehát arról van szó, mintha a meglévı infrastruktúrát (épületek, gépek, berendezések, technológia) újra befektetnék „új vállalkozásként”, kiegészítve az új építményekkel, gépekkel, berendezésekkel technológiával, és a „teljes” befektetés megtérülését vizsgáljuk a mőködési költségeket (és jövedelemtermelı projektek esetén a bevételeket) is figyelembe véve. Az új infrastruktúra pótlási költségei mellett a meglévı infrastruktúra pótlási költségeit is meg kell becsülni. A meglévı infrastruktúra értéke: • • •

a még várható élettartam alatt elérhetı nettó jövedelem jelenértéke, vagy az eszközállomány jelenlegi piaci értéke (értékbecslés alapján), vagy az eszközállomány jelenlegi piaci értéke a hitelekhez kapcsolódó adósságszolgálat jelenértékével csökkentve.

A projekt elszámolható költségét azonban csak az új építmények, gépek, berendezések, technológia, illetve az ezekhez kapcsolódó járulékos költségek (tervezés, mőszaki felügyelet, TA, PR) képezik. A két módszert nem lehet „felváltva” alkalmazni

A két módszert (fejlesztési különbözet illetve történelmi költségek) nem lehet „felváltva” alkalmazni egyazon fejlesztésre vonatkozó elemzésben. Ha a projekt nélküli változatot nem határozzák meg, akkor egyes elemzık hol a projekt által elért hatásokat veszik figyelembe, hol a projekt és a meglévı infrastruktúra együttes hatásait. A legnagyobb torzítást az okozhatja, ha a költségek becslésénél a fejlesztési különbözet módszerét alkalmazzák, a hatásoknál pedig a történelmi módszert, vagy fordítva.

Projekt nélküli eset

A projekt nélküli eset (vagy forgatókönyv) lényegében az elemzési idıtávra vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költség-haszon elemzés kizárólag a pályázatban szereplı projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azon hatásokat, amelyek a projekt elmaradása esetén is bekövetkeztek volna. Ennek érdekében meg kell határozni azt a forgatókönyvet, amely bemutatja, mi történne a pályázati projekt elmaradása esetén az elemzési idıtávon belül. A pályázati projekt beruházási költségébıl, üzemeltetési és karbantartási költségébıl, valamint bevételébıl le kell vonni azon összegeket, amelyek várhatóan a projekt nélküli forgatókönyv esetén is jelentkeznének. A projekt nélküli forgatókönyv leírásának a következıkre kell kiterjednie: • a mőszaki tartalom rövid megadása;


12

• ha a projekt nélküli esetben is tervezhetı beruházás, akkor a beruházási költségek becslése (ennél célszerő feltételezni egy körülbelül olyan volumenő beruházást, amelyet a pályázó rendelkezésére álló önerı, illetve az általa – EU-támogatás nélkül – is megszerezhetı költségvetési és egyéb forrás fedezne); • a mőködési költségek becslése (különös tekintettel a monitoring eltérı költségeire, a rekultiváció elmaradása miatt kiszabható felszín alatti vízvédelmi bírságra); • a bevételek becslése, ha egyáltalán felmerül; • a hatások bemutatása. A projekt nélküli eset leírásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen általános elemzési módszer került kiválasztásra. Amennyiben a fejlesztési különbözeten alapuló módszert alkalmazzák, akkor a kiválasztott változat és a projekt nélküli eset közti különbségekre kell összpontosítani a leírásban. A történelmi költség módszer alkalmazása esetén – a módszer lényegébıl fakadóan – a projekt nélküli eset a teljes infrastruktúra hiánya, így minden költség, bevétel, hatás értéke nulla. A projekt nélküli eset nem feltétlenül jogszabályi követelményeket kielégítı változat, de mőszakilag megvalósíthatónak kell lennie. Meghatározásának egyik vezérfonala az, hogy mit tudna az infrastruktúra tulajdonosa/gondos gazdaként tenni, a szőkös pénzügyi keretei között, hogy legalább a jelenleg is meglévı szolgáltatási színvonal fennmaradjon, tekintetbe véve a reálisan tervezhetı erıforrásokat. Árfolyam

Az elemzés adatait forintban kell megadni. Nagy projektek esetén (ti. amikor környezetvédelem esetén a projekt költsége meghaladja a 25 millió eurót) a forintban meghatározott tételeket, továbbá a pénzügyi és gazdasági mutatókat euróra is át kell számítani. Az átszámításhoz a Pénzügyminisztérium (PM) által meghatározott költségvetési tervezési árfolyamot kell alkalmazni.

Infláció

A projekt elemzés során változatlan áron (inflációval kiigazított, a kiinduló évhez rögzített ár) kell számolni. Azonban a pénzügyi áramok elemzése során, ha az elemzés változatlan árakon történik, és az inflációs elırejelzések alapján a relatív árak változása jelentıs, akkor a relatív árak korrekciója szükséges.

Reálértéken történı tervezés

Az elemzéseket reálértéken kell végezni. Ennek során ügyelni kell az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásaira. A reálértéken történı számítás esetében reál diszkontrátát kell alkalmazni (lásd késıbb).

Hatásterület lehatárolása

A rekultivációs projektek hatásterületét a lerakó földrajzi területe határozza meg.

Ütemezett beruházás

Ütemezett beruházás: egy szerves egységet képezı beruházás önállóan is mőködıképes elemeinek egymástól eltérı idıben történı átadása. Önálló ütemnek azon elem tekinthetı, amelyik legalább egy évig üzemel a hozzá közvetlenül kapcsolódó újabb ütem átadása elıtt.


13

Ütemezett beruházás részeként az adott ütemben megépítésre tervezett szakasz gazdaságossági jellemzıinek külön számítása esetén általában a többi szakasz várható ütemezéső megvalósulásának figyelembevétele szükséges. A kockázatvizsgálat során elemeként kiszámítandó azon eset is, ha a további ütemek nem, vagy csak késıbb valósulnak meg. Amennyiben a beruházást ütemezetten tervezik megvalósítani, akkor szükséges a különbözı ütemezési sorrendek összehasonlító vizsgálata is. Vizsgált idıtáv

A vizsgált idıtáv (referenciaidıszak3) azon évek száma, amelyek tekintetében a költség-haszon elemzés elırejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott idıtáv. A projekt jövıbeni alakulására vonatkozó elırejelzéseket a projekt gazdaságilag hasznos élettartamának megfelelı és hosszabb távú valószínő hatásainak felölelésére elégségesen hosszú idıszakra kell kialakítani. Ez alapján a rekultivációs projektek vizsgált idıtávja 30 év (amely tartalmazza a beruházási idıszakot is, a pályázat benyújtásától).

3

Az EU útmutató kiegészítése (2006) alapján.


3

14

A rekultivációs projektek háttere

A rekultivációs projektekre a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) „Vizeink jó kezelése” címő akcióterve vonatkozik. Az akcióterv szerint támogatható a tovább nem üzemeltethetı, a környezetvédelmi követelményeknek meg nem felelı települési szilárd hulladék lerakók lezárása és rekultivációja. Az akcióterv szerint a támogatás célja: az ország teljes területén a bezárt, felhagyott települési szilárd hulladéklerakók rekultivációjának elvégzése a környezet védelmének érdekében. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokat és feltételeket a módosítás alatt lévı 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet határozza meg. Fontos kiemelni, hogy a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet és az akcióterv szerint a kármentesítés nem tartozik bele a rekultiváció fogalmába A KEOP által támogatható tevékenységek

A rekultivációs projektekre a KEOP „Vizeink jó kezelése” akciótervén belül „A települési szilárd hulladéklerakókat érintı térségi szintő rekultivációs programok elvégzése” címő konstrukció vonatkozik. Amennyiben adott esetben a környezetvédelmi felügyelıség tényfeltárást, illetve kármentesítést rendel el, úgy ezen tevékenységek nem támogathatóak jelen konstrukció keretében. A pályázati útmutató alapján a rekultivációs munkálatokhoz kapcsolódó támogatható tevékenységek az alábbiak: •

A helyszín biztosítása: o Bontás

Felépítmények, épületek bontása;

A használaton kívüli vezetékes mőtárgyak (pl. elektromos, gáz, vízvezeték) bontása, ha az a beruházás végrehajtását akadályozná, vagy veszélyeztetné.

o A helyszín elıkészítése (csak a beruházáshoz szükséges mértékben!)


•

15

A rekultivációs rétegrend kialakításához szükséges tereprendezés.

Rekultivációs munkálatok végzése (amennyiben az illetékes hatóság kétütemő rekultivációt határoz meg, úgy csak a rekultiváció elsı üteme kerülhet támogatásra): o Rekultivációs rétegrendhez szükséges anyagbeszerzés; o Rekultivációs rétegrend kialakítása; o Vízelvezetı rendszer kialakítása; o Depóniagáz- győjtı, ártalmatlanító rendszer kiépítése (amenynyiben indokolt); o Passzív hidraulikus védelmi rendszerek kiépítése (amennyiben a szennyezés terjedését megelızendıen ez a leginkább költséghatékony megoldás); o Hulladéklerakók felszámolása.

•

A rekultivációhoz, utógondozáshoz szükséges tevékenységek: o Fúrások (figyelıkutak kiépítéséhez); o Figyelıkutak kiépítése (amennyiben a felügyelıség elıírja); o Növénytelepítés, tájba illesztés; o A terület elkerítése.

Fenti támogatható tevékenységek kombinációja – valamint •

A támogatásból létrehozandó létesítmények védelméhez és használatbavételéhez elengedhetetlenül szükséges és indokolt beruházások megvalósítása;

•

Tájékoztatási és nyilvánossági feladatok;

•

Projektmenedzsment a megvalósítás során;

•

Projekt megvalósításhoz kapcsolódó közbeszerzési tevékenységek;

•

Mérnök feladatok ellátása (FIDIC rendszerben);

•

Tervezıi mővezetés;

•

Könyvvizsgálat;

•

A projekt fıtevékenységéhez kapcsolódó tervezés és engedélyeztetés (amennyiben vállalkozói feladat);


•

A pályázatok elbírálásának szempontjai

16

A projekt megvalósítása során felmerülı egyéb terület elıkészítı munkák (megelızı régészeti feltárás, régészeti szakfelügyelet, lıszermentesítés költségei).

A pályázatok elbírálása során többek között figyelembe kell venni a következıket: •

a változatelemzés megfelelısége;

•

a kiválasztott változat költséghatékonysága;4

•

a projektelemek (projektköltségek) és az üzemeltetési költségek indokoltsága és elszámolhatósága;

•

kockázatkezelési stratégia a beruházási és az üzemeltetés idején;

•

a projekt társadalmi hasznossága, továbbá a projekt pénzügyi fenntarthatósága a – kötelezıen alkalmazandó útmutatón alapuló – közgazdasági költség-haszon elemzés, valamint pénzügyi elemzés alapján.

A pályázatnak minden esetben része a költség-haszon elemzés. A projekt megvalósítása során esetlegesen jelentkezı jövedelmek a 1083/2006/EK rendelet alapján csökkentik a támogatás arányát.

4

„… a pályázó a rekultiváció megtervezésekor a szennyezés terjedésének megakadályozása mellett figyelembe vette a válaszható technikák gazdaságosságát és leginkább költséghatékony megoldást választotta…”


4

Változatelemzés

4.1 Általános módszertan A mőszakilag és jogilag megvalósítható változatok esetében az EU útmutatót (2002) figyelembe véve a változatok elemzése az alábbi módokon történhet: •

Költség-hatékonyság elemzés

•

Egyszerősített költség-haszon elemzés

•

Többszempontú értékelés.

A változat elemzés alapjául alapjában véve a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott inputok és feltételezések az irányadóak. A változatelemzés során alkalmazott módszereket és kapcsolatukat az alábbi ábra mutatja be.

17

2. ábra: A változatelemzés során alkalmazandó módszerek

Móó rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez

A projekt céljának meghatározottsága

A projekt vagy projekt elem konkrét célját nem kell a változat elemzés során A projekt célja meghatározott

meghatározni, az már adottság, jogszabály vagy

A projekt célja meghatározatla n

Hatások/hasznok jellege

Alkalmazandó módszer

A projekt eredménye egyfajta hatás-


sal leírható, a cél túlteljesítése nem eredményez nagymértékő haszon

Legkisebb költség

növekedést

stratégia meghatározza

Többszempontú értékelés

(ekkor a változatok a meg-

A projekt eredménye csak komple-

oldásokban különböznek)

xen több hatással együttesen leírható

A projekt vagy projekt elem konkrét célját is a változat elemzés során kell meghatározni, jogszabályi elıírás

18

A hasznok naturális mértékegység alapján pontozással kerülnek kifejezésre

Többszempontú értékelés A projekt eredménye csak komplexen több hatással együttesen leírha-

A hasznok naturális mértékegység alap-

tó

ján pontozással kerülnek kifejezésre

vagy stratégia szerint Többszempontú értékelés

(ekkor a változatok különbözhetnek a célokban és a megoldásokban, amelyeket egy vagy több lépcsıben is lehet elemezni)

A hasznok naturális mértékegység alapján pontozással kerülnek kifejezésre A projekt eredménye egyfajta hatással leírható, a cél túlteljesítése nagymértékő haszon növekedést eredményez

Egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés A hasznok pénzben kerülnek kifejezésre, vagy az egyfajta hatást jellemzı naturáliákban



19

A költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A költség-hatékonyság elemzés során a hatások és költségek számbavétele folyik. A költségek számszerősítése, forintosítása megtörténik, a hatások értékben való kifejezése helyett az adott cél elérését jelentı állapot változás naturáliákkal (természetes mértékegységben) való jellemzése valósul meg. A költség-hatékonyság elemzés módszer során a célmeghatározás jellemzıi: •

a cél meghatározása jellege szerint homogén;

•

az adott cél túlteljesítése nem eredményez nagymértékő haszonnövekedést.

A hasznok naturális mértékegységben kerülnek kifejezésre Egyszerősített közgazdasági költséghaszon elemzés

Többszempontú értékelés

Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés akkor alkalmazandó, ha a konkrét célt több paraméter írja le és ezeknek a paraméter célértékeknek a meghatározása is a változatelemzés célja5. A leghatékonyabban és a legkisebb kockázattal megvalósítható változat kiválasztásának lépései: •

beruházási és mőködési költségek becslése,

•

társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslése,

•

változatok összevetése haszon/költség mutatók alapján.

A többszempontú értékelés módszerének alkalmazására abban az esetben javasolt, amennyiben a cél meghatározás jellege szerint nem homogén. Elınye, hogy az intézményi, mőködtetési kockázat is figyelembe vehetı az elemzés során. Ez az elemzés figyelembe veheti például egy szempontként az egyszerősített pénzügyi elemzés mutatóit. Ez akkor releváns, ha a projekt megvalósítójának, illetve használóinak forrásai szőkösek, vagy különbözı intézményi változatok jelentısen eltérı pénzügyi feltételeket eredményeznek, így a pénzügyi megvalósíthatóság kérdéses lehet. Ekkor egy elızetes, egyszerősített finanszírozási terv eredményei, következtetései bevonhatók a többszempontú értékelésbe, illetve ezek alapján a pénzügyileg nem megvalósítható változatok kizárhatók a további elemzésbıl.

5

Ilyen pl. az EU Útmutató (2002) 19. oldalán megadott „do minimum” és „do something” alternatívákra adott példa. A változat elemzés feladata, annak eldöntése is, hogy a folyón való átjutás általános célját érdemes-e híd építéssel megoldani, vagy elegendı a meglévı kompjárat felújítása.


20

4.1.1 Az elemzés folyamata A változatelemzés számítási becslésen alapuló elırejelzést jelent a megvalósítható változatok közül a legjobb változat kiválasztása érdekében. A változatelemzési folyamat az alábbiak szerint alakul: •

A cél(ok) meghatározása: a projekt által elérendı cél minél pontosabb kvalitatív lehatárolása (eredmény indikátornak megfelelıen). Ha a cél meghatározása is a változatelemzés feladata, akkor a cél jellemzésére szolgáló mérıszámokat kell megadni.

•

Változatelemzés: o A lehetséges változatok szőrése az alábbi szempontok alapján: mőszaki megfelelıség, jogszabályi környezetnek való megfelelıség. o A mőszakilag és jogilag megvalósítható változatok vizsgálata: elemzés, összehasonlítás és kiválasztás.

4.1.2 A változatok meghatározása A változatok meghatározásánál általánosságban az alábbi szempontok figyelembevétele szükséges: • a mőszaki és jogi szempontból megfelelı megoldások megfogalmazása és annak vizsgálata, hogy ezek ténylegesen különbözı változatokat jelentenek-e; •

a célállapot teljesülésének bemutatása;

•

amennyiben a döntési változat a projekt egy részelemére vonatkozik, a többi résszel való kapcsolat leírása.

A projektváltozatok szőrése történik meg annak alapján, hogy illeszkedik-e az EU-támogatásokra vonatkozó elıírásokhoz. Az illeszkedés vizsgálata a következı kérdések elemzését jelentheti: •

a vizsgált változat gazdasági vagy mőszaki természető oszthatatlan feladatnak tekinthetı-e;

•

egyértelmően meghatározott célkitőzésekkel rendelkezik-e.

4.1.3 Költség-hatékonyság mutatók A hatékonysági mutatók általános képlete: naturáliában kifejezett változás/forintban kifejezett költség. A mutatók tehát azt fejezik ki, hogy egységnyi hatás elérésének mekkora a fajlagos költsége.


21

A költséghatékonysági mutató számlálója: a projekt által elért eredmény természetes mértékegységben kifejezve. A mutató nevezıje: a beruházási és mőködési költségek megfelelı módon figyelembe véve: •

a mutató vonatkozhat a teljes tervezési idıhorizontra, ekkor a számlálóban az összes hatást, a nevezıben a költségek jelenértékét kell szerepeltetni.

•

A mutató lehet éves, ekkor az éves hatást és a külön képlet szerint számítható éves költséget kell összevetni (éves szintre átszámított beruházási költség + éves mőködési költség).

A konkrét költség-hatékonysági mutatókat a vonatkozó pályázati útmutató határozza meg.

4.2 Változatelemzés a rekultivációs projekteknél A változatelemzéshez a rekultivációs projektek esetében legalább az alábbi változatokat kell meghatározni: •

a projekt nélküli eset („baseline scenario”), ami egyben a jelenlegi helyzet fenntartását jelenti. Ehhez hasonlítjuk a projekt árbevétel és költségnövekményét a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazása esetén. A jelenlegi helyzet fenntartása is feltételezi, hogy a szükséges pótlásokat elvégezzük.

•

olyan beavatkozások, amelyek az általános célkitőzést az egyes paraméterek tekintetében különbözı módon érik el. A projekt keretén belül megvalósuló fejlesztésre vonatkozóan legalább 2 változat meghatározása és elemzése szükséges.

4.2.1 Változatok rekultivációs projektek esetében A rekultivációs projektek esetén a különbözı projektváltozatok a mőszaki megoldás, a technológia tartalma szerint térhetnek el egymástól.

4.2.2 Költség-hatékonyság elemzés A költség-hatékonyság elemzés folyamatát az alábbi ábra mutatja be. 3. ábra: A költség-hatékonyság elemzés folyamata


22

DÖNTÉSI VÁLTOZATONKÉNTI ELEMZÉS

Beavatkozási változatra vonatkozó költségbecslés

Várható állapothoz tartozó hatásbecslés

DÖNTÉSI VÁLTOZATOK ÖSSZEVETÉSE

döntési kritérium:

Költségek és hatások összevetése

legkisebb költség

- hatások számbavétele, - hatások ugyanabban a naturáliában történı számszerősítése,

Döntési változatok sorbarendezése

A rekultivációs projekteknél a költség-hatékonyság elemzés akkor alkalmazható, ha a változatok ugyanazon célállapotot érik el ugyanazon idıpontra (a változatokat így is kell megfogalmazni). Ekkor a változatok közti különbség a rekultivációs technológiában jelentkezik. Amennyiben a rekultivációs technológiák elétérései miatt eltérı környezeti eredmény is várható a hatóság kötelezés végrehajtásakor, akkor a költség-hatékonyság elemzés nem alkalmazható, hanem egyszerősített költség-haszon elemzést vagy többszempontú elemzést kell alkalmazni (ld. késıbb). 4.2.2.1 A változatok költségeinek és hatásainak becslése A költségbecslés a közgazdasági költség-haszon elemzésben meghatározottak szerint történik annyi eltéréssel, hogy nagyvonalú, elızetes becslésekrıl van szó, amelyek általában tanulmánytervre alapozottak. Az egyes változatokhoz tartozó hatások becslése az alábbi elemekbıl épül fel: •

hatások számbavétele,

•

hatások természetes mértékegységben (naturáliában) való kifejezése.

4.2.2.2 A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása A döntési változatok sorba rendezése a teljes vizsgált idıszak összes költségének jelenértéke alapján történik. A rekultivációs projektek esetében, ha az egyes változatok csak a projekt mőszaki tartalmában különböznek, akkor a döntési változatok sorba rendezése a teljes vizsgált idıszak – változatonkénti – összes költségének jelenértéke alapján történik. 4.2.3 Egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés során a változatokat a hatások és a költségek alapján hasonlítjuk össze. Az összevetés egyszerősített haszon-költség mutató segítségével történik, amelynek képlete: összes ha-


23

tás/összes többletköltség. A mutató azt fejezi ki, hogy egységnyi költséggel mekkora hatást lehet elérni az egyes változatok esetén. Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzést minden változatra vonatkozóan azonos szinten, egységesen kell elvégezni. Amennyiben ez nem lehetséges, javasolt a többszempontú értékelésre való áttérés. Az egyszerősített költség-haszon elemzés elvileg olyan változatok összehasonlítására alkalmas, amelyek különbözı célállapot elérését valósítják meg, vagy ugyanazon célállapotot különbözı idıpontra érik el. Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés során a leghatékonyabban és a legkisebb kockázattal megvalósítható változat kiválasztásának lépései: •

beruházási és mőködési költségek becslése,

•

társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslése,

•

változatok összevetése haszon/költség mutatók alapján.

A döntési változatok vizsgálata a projekt nélküli állapothoz viszonyítva történik. A környezetvédelmi felügyelıség által kiadott rekultivációs kötelezés esetén ugyan egy adott célállapotot kell elérni, azonban az alkalmazott megoldások általában eltérı környezeti hatást érnek el. Ebben az esetben a változatok öszszehasonlítása többszempontú elemzéssel javasolt. Az alábbiakban bemutatjuk az egyszerősített költség-haszon elemzés menetét. 4.2.3.1 A változatok költségeinek és hatásainak becslése A költségbecslés a közgazdasági költség-haszon elemzésben meghatározottak szerint történik annyi eltéréssel, hogy nagyvonalú, elızetes becslésekrıl van szó, amelyek általában tanulmánytervre alapozottak. A hatások becslése a hasznok pénzben történı meghatározásával – a közgazdasági költség-haszon elemzésnél leírtak szerint – történik. 4.2.3.2 A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzést minden változatra vonatkozóan azonos szinten, egységesen kell elvégezni. Amennyiben ez nem lehetséges, javasolt a többszempontú értékelésre való áttérés. Az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzésben is lehetıség nyílik a társadalmi nettó haszon (nettó jelenérték) számítására, ha a számítás a változatelemzés szintjén is elvégezhetı módszerrel történik. Ebben az esetben a változatokat az ENPV6 (gazdasági nettó jelenérték) és az ERR (gazdasági belsı megtérülési ráta) alapján is össze lehet hasonlítani a részletes elemzési módszertan szerint. 6

A rövidítések jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.


24

A kiválasztott változat a legmagasabb haszon/költség mutatóval rendelkezı változat. 1. táblázat: Az egyszerősített költség-haszon elemzés eredménye Haszon jelenértéke vagy naturáliában kifejezett összege

Költségek jelenértéke

Haszon/költség mutató

„A” projekt változat „B” projekt változat ...

projekt változat

Azon változatok esetén, ahol a haszon/költség mutató nem ér el egy elıre meghatározott küszöbértéket, a változatot el kell vetni. Ha a haszonelemek pénzben történı kifejezése is megtörténik, akkor a haszon/költség mutató értékének legalább az 1-et el kell érnie.

4.2.4 Többszempontú értékelés Mivel a rekultivációs projektek esetén az elérendı célállapot általában a hatósági kötelezésben meghatározott és az azt elérı rekultivációs technológiák környezeti hatásai érdemben eltérnek egymástól, így a rekultivációs projektek esetében alapvetıen a többszempontú értékelés alkalmazása javasolt. Ez a módszer akkor is javasolt, ha: •

a célállapot és a projekt mőszaki tartalmának meghatározásán kívül egyéb, például intézményi jellegő változatok is vannak. Ilyen intézményi jellegő kérdés lehet pl. a létrejövı eszközök tulajdonlása, hasznosítása stb.;

•

ha az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés elvégzésére nem kerülhet sor, de szükség van többféle hatás összehasonlítására.

4.2.4.1 A változatok költségeinek és hatásainak becslése A fıbb költségfajták: •

beruházási költségek: egyes hatékonysági mutatók számításához az éves költségeket kell az éves hasznokhoz hasonlítani. Ez esetben a beruházási költségekbıl éves költséget kell számítani a következı képlet segítségével: éves beruházási költség (ACC) = beruházási költség * tıkemegtérülési arány (CRF) CRF = r/[1-(1+r)-n] ahol:


25

r = reál értékben mért diszkontláb (reál közgazdasági diszkontráta (5,5%), n = beruházás élettartama. •

Mőködtetési költségek: a mőködtetési költségek évente megjelenı költségek. A költségeket felmerülésük idején teljes mértékben kell figyelembe venni.

Az éves beruházási költség (ACC) és az éves mőködési költség összeadható, így olyan – beruházást és a mőködést is figyelembe vevı – éves költséget kapunk, amelynek alapján az egyes projektek reálisan összehasonlíthatók. Ha a mőködési költségek és/vagy a hatások évente jelentısen változnak, akkor alkalmazható a költségek becslésére a költségek jelenértéke is, ekkor a hatásokat is a teljes vizsgált idıszakra kell összesíteni. A hatások részletes becslése az alábbi vizsgált hatások figyelembevétele alapján történik: •

környezeti hatások (az értéket nem pénzben fejezzük ki, hanem pontozzuk. A környezeti hatások értékének pénzben történı becslése az elemzés legvégén, a kiválasztott projektváltozat részletes pénzügyi és költség-haszon elemzésében történik meg.)

•

Gazdasági életképesség (pl. az önerıigény pontozása).

•

Intézményi és mőködtetési kockázatok.

•

Fenntarthatósági, finanszírozhatósági szempontok.

4.2.4.2 A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása Az összehasonlításhoz a hatások összesítésének módszere a következı: •

a hatások éves értéke alapján pontszám adása, amely a hatásokat hatásonként ezres skálára vetíti, normalizálja (azaz mindegyik hatás esetében az elérhetı maximális pontszám 1000 lesz);

•

az egyes hatások egymáshoz való viszonyát súlyok fejezik ki. Az összes hatás pontszáma az egyes hatások pontértékeinek és súlyának szorzatösszege. A kiválasztott változat a többszempontú értékelés alapján a legmagasabb pontszámot elérı változat lesz. A pénzügyi megvalósíthatóság alapján egyes változatok elızetesen kizárhatók a további elemzésbıl. Például azon változatokat, amelyeknek finanszírozását / fenntartását a projekt megvalósítója nem tudja vállalni (például saját forrás, önerı korlát miatt), ki kell zárni a további elemzésbıl – függetlenül az egyszerősített közgazdasági költség-haszon elemzés eredményétıl.


26

Az alábbiakban egy javasolt szempontrendszer szerinti összehasonlítás kerül bemutatásra. •

társadalmi hasznosság: lehetıség szerint a nettó társadalmi haszon pénzben kifejezve. Ennek hiányában a társadalmi hasznokat elemenként kell a többszempontú értékelésbe bevonni. Így meg kellene jeleníteni pl. környezeti hatásokat, munkahelyek számára gyakorolt hatásokat, stb.

•

gazdasági életképesség: a tevékenység szakmai, piaci fenntarthatóságát kell elemezni itt (pl. a létrehozott termékek, melléktermékek eladhatósága, a kritikus inputok hozzáférhetısége stb.)

•

intézményi és mőködési kockázatok: elemezni kell, hogy a szervezeti feltételek, szerzıdéses és jogi háttér mennyire alkalmas a változat megvalósítására, a kockázatok jelentısek-e, illetve lehet-e azokat megfelelıen kezelni

•

pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság: itt azt kell vizsgálni, hogy a beruházás és a mőködés során rendelkezésre álló források menynyiben elegendıek a projekt finanszírozására.

2. táblázat: Példa a többszempontú értékelésre a rekultivációs projektek esetén Pontszám „A” projekt - társadalmi hasznosság - gazdasági életképesség - intézményi és mőködési kockázatok - pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen „B” projekt - társadalmi hasznosság - gazdasági életképesség - intézményi és mőködési kockázatok - pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen „C” projekt - társadalmi hasznosság - gazdasági életképesség - intézményi és mőködési kockázatok - pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen

Súly

Hatás


5

27

Pénzügyi elemzés

5.1 A pénzügyi elemzés célja A pénzügyi elemzés célja, hogy a kiválasztott projektre vonatkozóan a projekt pénzáramának (cash-flow) becslésével kiszámítsuk a projekt pénzügyi teljesítménymutatóit (FNPV: pénzügyi nettó jelenérték, FRR: pénzügyi belsı megtérülési ráta). A pénzügyi elemzés mutatja be a projekt pénzügyi fenntarthatóságát is, nevezetesen, hogy az elemzési idıszakban elegendı pénzügyi forrás áll-e rendelkezésre a fejlesztés (projekt) által elért szolgáltatási színvonal fenntartására. A pénzügyi elemzés gyakorlatilag a beruházás pénzáramait bemutató táblázatok összeállításából áll, beleértve a beruházási költségeket, a mőködési költségeket (üzemeltetés, fenntartás, pótlás), a bevételeket, a finanszírozás forrásait és a halmozott nettó pénzáramot.7 A megtérülési számítást kétféle módon (viszonyítási alappal) kell elkészíteni: •

a teljes beruházási költség megtérülése. A finanszírozási hiány számítása is ennek figyelembe vételével készül.

•

A befektetett tıke (ti. az EU támogatással és a hitellel csökkentett beruházási költség) megtérülése. Ekkor a pénzügyi bevételeket a mőködésbıl származó bevétel és a maradványérték jelenti, míg a kiadási oldalon a nemzeti hozzájárulás, a hiteltörlesztés, a kamatfizetés és a mőködési költségek jelentkeznek.

A pénzügyi elemzés fontos eleme a projekt finanszírozási hiányának kiszámítása, amely azt mutatja meg, hogy a beruházás mekkora hányada nem fedezhetı – a pénzügyi diszkontráta által meghatározott megtérüléssel – a projekt jövıbeli nettó bevételeibıl.

7

A mintaszámítást tartalmazó excel táblázat-rendszer is ezen táblázatok összeállítását segíti.


28

5.2 A pénzügyi elemzésnél kiemelt módszertani kérdések A pénzügyi elemzés során kiemelt figyelmet kell fordítani – a 2.4. pontban bemutatott Kiemelt módszertani kérdések mellett – alábbi kérdésekre. Intézményi kérdések

Az intézményi kérdések részletes vizsgálatának a megvalósíthatósági tanulmány elkülönült fejezetében kell megjelennie. A költség-haszon elemzés számára ennek keretében tisztázni kell a következıket: • a projekt kedvezményezettje, aki a támogatásra pályázó fél és egyben a beruházó is. A KEOP vonatkozó támogatási konstrukciója szerint rekultivációs célú pályázatokat települési önkormányzatok, települési önkormányzati társulások nyújthatnak be.8 • A projektberuházás során létrehozott / beszerzett vagyontárgyak, eszközök a támogatásban részesülı tulajdonába kerülnek. A 1083/2006 EK Tanácsi rendelet alapján (IV. Fejezet 57. cikk)9 a vagyontárgyakat, eszközöket a projektberuházást követı meghatározott 5 éven belül tilos elidegeníteni, továbbá a projekt által nyújtott szolgáltatást 5 évig fenn kell tartani. • A projekt beruházással érintett vagyontárgyak tulajdoni, használati viszonyainak elemzésében részben fel kell tárni, hogy a projekt megvalósítása során milyen megállapodások szükségesek a beruházás lebonyolíthatóságához (pl. szolgalmi jog más tulajdonában álló ingatlanán keresztül történı hozzáférésre stb.)

Amortizáció kezelése

A diszkontált pénzáram alapú pénzügyi megtérülési számításoknak az amortizációs költség közvetlenül nem része, mivel az amortizációs költség nem jelent közvetlen készpénzkiadást. A megtérülés és a finanszírozási hiány számításának szempontjából közömbös, hogy az amortizáció elszámolására vonatkozólag milyen számviteli szabályok, módszerek vannak.

8

A KEOP szerint „az akcióterv idıszakában meghívásra kerülnek mindazon projektgazdák, melyek esetén az ISPA ill. Kohéziós Alap Bizottsági Határozat rögzíti a rekultivációs feladatok elvégzésének kötelezettségét, de az ISPA/Kohéziós Alap források nem biztosítják a projektben tervezett rekultiváció megvalósítását; továbbá a 1067/2005 (VI. 30.) Korm. Határozatban rögzített hulladékgazdálkodási projektgazdák; és azok a meglévı hulladékgazdálkodási társulások, amelyek területe régiós határokon túlnyúlik és értékük meghaladja a 650 millió Ft-ot”. 9 1083/2006 EK tanácsi rendelet IV. fejezet 57. cikk: A mőveletek tartóssága (1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy mővelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a mővelet befejezıdését követı öt éven belül – vagy olyan tagállamokban, amelyek éltek azzal a lehetıséggel, hogy ezt a határidıt a KKVkba történı beruházás vagy az ezek által teremtett munkahelyek fenntartása érdekében csökkentsék, három éven belül – a mőveletet illetıen nem történik olyan jelentıs módosulás, amely: a) jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan elınyt biztosít; és b) valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy termelıtevékenység megszőnésébıl ered.


29

A saját forrásokat tekintve a fejlesztéseknek azonban számvitelileg valóban a nyereség, illetve a felhalmozott amortizáció a forrása. Ezt a tényt közvetetten a megtérülési számítás is figyelembe veszi, hiszen a folyamatos, adott szolgáltatási színvonalat biztosító mőködéshez szükséges beruházási pótlások/felújítások (gépek, berendezések cseréje) beépítésre kerülnek a megtérülési számítás alapját képezı pénzáramba. Ez feltételezi, hogy olyan díjak kerülnek meghatározásra, ami az amortizációs költségként nyilvántartott költségeket is – vagy legalább annak egy részét – magában foglalja, így az évek során felhalmozódik annyi szabad forrás amortizációs ágon, ami a beruházási jellegő pótlásokra fedezetet biztosít (lásd: a projekt pénzügyi fenntarthatóságának bemutatása). Ennek a konkrét formája azonban meghatározza az EU támogatás alapját képezı finanszírozási hiányt is. A pénzügyi elemzés szereplıi

A pénzügyi elemzést10 általában az infrastruktúra tulajdonosának szemszögébıl végzik. Abban az esetben azonban, amikor a tulajdonos és az üzemeltetı nem ugyanaz a személy, meg kell fontolni a konszolidált pénzügyi elemzést. Az alkalmazandó módszertan a diszkontált pénzáramlás (DPÁ) elemzés. A pénzügyi elemzés szempontjából11 általában azokat a bevételeket kell figyelembe venni, amelyek az infrastruktúra tulajdonosához folynak be. Egyes esetekben, eseti elbírálás alapján azonban a Bizottság mindkét féltıl kérhet összevont pénzügyi elemzést.

A pénzügyi diszkontráta meghatározása

Az EU útmutató kiegészítése, 2006-ban megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 5 %-os reál pénzügyi diszkontráta alkalmazását javasolja. (Lásd kiegészítı útmutató). Nominálértéken számítva a pénzügyi diszkontráta az infláció értékével (hozzávetılegesen +3%) magasabb, mint a reálértéken számított pénzügyi diszkontráta. Megjegyzendı, hogy amennyiben az egyes projektek finanszírozási konstrukcióiban a hitelfinanszírozás, illetve a magán finanszírozás nagyobb mértékő, akkor az magasabb pénzügyi diszkontráta alkalmazását indokolhatja, hiszen azoknak a finanszírozási forrásoknak az elvárt jövedelmezısége magasabb lehet az ágazati átlagos 5%.nál. Általában is igaz bármely vizsgált ágazatra, hogy a hitelfinanszírozás, illetve a köz- és magánszféra együttmőködésén alapuló (PPP) konstrukciók esetén a pénzügyi diszkontrátát egyedileg kell meghatározni a konkrét konstrukció alapján, annak függvényében, hogy a hitelezı, illetve a magánszféra mekkora kockázatot vállal. Hitel- és PPP finanszírozás esetén az alkalmazott diszkontráta mértéke 5 %-nál magasabb is lehet, amit az elemzést végzınek alá kell támasztania. Az érzékenységi vizsgálat során elemezni lehet az alkalmazott diszkontráta változtatásának hatásait is. A jellemzı EU támogatási arányok mellett a 7 %-nál magasabb pénzügyi reál diszkontráta alkalmazása nem javasolt.

ÁFA

Mivel az áfa csupán transzferjellegő fizetés, az áfa a közgazdasági elemzésnek – beleértve a változatelemzést – nem része. Ennek megfelelıen a közgazdasági 10 11

Az EU Útmutató kiegészítése (2006) alapján. Az EU útmutató (2002) alapján.


30

elemzésben a költségeket nettó módon (áfa nélkül) kell szerepeltetni. A pénzügyi elemzésben azonban szerepeltetni kell az áfa-t attól függıen, hogy a vizsgált szereplı (a beruházó, a mőködtetı-fenntartó, illetve ezen feladatok finanszírozásért felelıs szereplı) jogosult-e az áfa visszaigénylésére. Amennyiben például a projekt kedvezményezettje (a beruházó) az áfát nem igényelheti viszsza, a beruházási költség áfáját szerepeltetni kell a pénzügyi elemzésben. Az áfa ekkor elszámolható költség, így a beruházási költség áfa-ja a társfinanszírozási arány számításakor figyelembe veendı. Amennyiben azonban a projekt kedvezményezettje (a beruházó) visszaigényelheti az áfa-t, akkor az számára nem jelent költséget, így az a pénzügyi elemzésnek sem része. Ugyanez érvényes a mőködési költségek esetén is: az áfa nem szerepelhet az elemzésben, ha a mőködtetı-fenntartó áfa-visszaigénylı, de szerepelnie kell az elemzésben, ha a mőködtetı-fenntartó nem igényelheti vissza az áfa-t. A bevételeknél, a mőködtetés szempontjából a nettó bevétel jelenik csak meg, hiszen az áfá-t be kell fizetni, így a mőködési bevételben nettó összegnek kell szerepelnie.

5.3 A projekt pénzügyi költségeinek becslése A kifelé irányuló pénzmozgások az alábbiak szerint csoportosíthatók12: •

beruházási költségek (földtulajon, épületek, gépek), beleértve a beruházás megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányokat is.

•

mőködési költségek: o üzemeltetési és karbantartási/fenntartási költségek), o a projekt idıhorizontjánál rövidebb élettartamú alkatrészek helyettesítésének, felújításának költsége (pótlás).

5.3.1 Beruházási költségek A 1828/2006/EK bizottsági rendelet XXI. melléklete alapján (Nagyprojekt – Kérelem támogatás megerısítése iránt a 1083/2006/EK rendelet 39-41 cikke alapján /ERFA és KA/ – Infrastrukturális beruházás13) a beruházási költségek szerkezetét az alábbi táblázat tartalmazza. 3. táblázat: A beruházási költségek szerkezete a 1828/2006/EK rendelet XXI. melléklete alapján Megnevezés

12

EU útmutató, 2002 alapján A XXII . mellékletben (Nagyprojekt – Kérelem támogatás megerısítése iránt a 1083/2006/EK rendelet 39-41 cikke alapján /ERFA és KA/ Termelési beruházás) a beruházási költségek szerkezete kismértékben eltérı. 13


31

Megnevezés 1. Tervezési díjak 2. Földvásárlás 3. Építés 4. Gépek és gépi berendezések 5. Elıre nem látott többletkiadások 6. Árkorrekció, ha szükséges 7. Technikai segítségnyújtás 8. Ismeretterjesztés 9. Felügyelet az építés megvalósítása során 10. Részösszeg 11. ÁFA 12. Bruttó összesen

A jelen útmutatóban a beruházási költségek a támogatási kategória szerint szükséges bontást, nem pedig a számviteli kategória szerinti beruházási költség szerkezetet követi. A támogatási kategória szerint beruházási költségnek az egyszeri, egy alkalommal felmerülı költségek minısülnek. Néhány sor részletesebb magyarázata: 2. Földvásárlás: Az 1084/2006 (EK) rendelet 3. cikke és a 1080/2006 (EK) rendelet 7. cikke szerint a Kohéziós Alapból és ERFÁ-ból nem támogatható földvásárlás olyan összegért, mely meghaladja az érintett mővelet teljes támogatható kiadásának 10 %-át. 5. Elıre nem látott többletkiadások: A tervezett tartalék az elıre nem látható, nem tervezhetı (de elszámolható költséget jelentı) kiadások fedezetére szolgál, melynek arányát a prioritási tengelyre vonatkozó akcióterv, illetve a pályázati kiírás határozza meg. A tartalék csak a közremőködı szervezet elızetes engedélyével használható fel, de nem lehet több, mint a pályázati csomagban meghatározott felsı határ (jelenleg 8%). A tartalék mértékét részletes és mennyiségi kockázat-elemzéssel kell alátámasztani. Nem tartalmazhatnak tartalékot a költségek a finanszírozási rés (ennek megfelelıen a támogatási arány) meghatározásakor. Ezek a többletkiadások bevehetık az alapok tervezett hozzájárulásának kiszámításához használt összes támogatható költség közé. 6. Árkorrekció, ha szükséges: Adott esetben ármódosítás történhet a várható infláció fedezésére, ha a támogatható költségértékek folyóárakon vannak megadva A projekt teljesítménymutatóinak elemzése során változatlan árak alkalmazása a szokásos módszertan, viszont a pénzáram elemzésben a folyó árak alkalmazása megfelelıbb (nominál ár) Az infláció hatással lehet beruházás pénzügyi megtérülési rátájára, ezért általában a folyó áron való számolás javasolt. Ellenkezı esetben, amennyiben változatlan árak kerülnek alkalmazásra az


32

elemzésben, akkor az árak változásából eredı kiigazításokat csak abban az esetben kell elvégezni, amennyiben azok jelentısnek minısülnek. 11. ÁFA: Ha az áfa is beletartozik a támogatható költségek közé, azt meg kell indokolni. A szükséges inputok az alábbiak:

Inputok

•

a kedvezményezett áfa-visszaigénylı vagy sem;

•

a beruházási költségek idıbeni ütemezése;

•

földvásárlás.

•

A beruházási költségeknek a megvalósíthatósági tanulmánnyal összhangban kell szerepelni az elemzésben. A költségbecslés szerkezetét – a járulékos szolgáltatások nélkül – az alábbi táblázat mutatja be. Ez az egyes projektek esetében természetesen kiegészítésre, módosításra kerülhet, azonban az alapstruktúrát lehetıség szerint meg kell ırizni. A tervezıi költségbecslésnek ennél részletesebbnek kell lennie, valamint az alábbi struktúrával és a pályázati formanyomtatvánnyal összeegyeztethetınek kell lennie.

4. táblázat: A projekt beruházási költségbecslésének szerkezete (járulékos szolgáltatások nélkül) Tevékenység 1.

Növényzet eltávolítása 1.1.

2.

1.2. … További felhasználásra nem tervezett berendezések és építmények elbontása 2.1. 2.2.

3.

3.3.

Gáztalanító réteg kialakítása Gázelvezetı rendszer (kutak, drének) kialakítása Takaróréteg

3.4.

Füvesítés

3.5.

Ellenırzı biogázmérés

3.6.

…

Csapadékvíz elvezetés 4.1.

5.

…

4.2. … A hulladéklerakó-gáz győjtési és kezelési rendszerének kialakítása 5.1. … 5.2.

6.

…

Átmeneti záróréteg kialakítása 3.1. 3.2.

4.

Kaszálás, favágás, bozótirtás

…

A csurgalékvíz kezelési rendszerének

Mértékegység

Becsült menynyiség

Egységköltség (Ft/mértékegy ség)

Nettó költség összesen (Ft)


Tevékenység

Mértékegység

33

Becsült menynyiség

Egységköltség (Ft/mértékegy ség)

Nettó költség összesen (Ft)

kialakítása 6.1. 7.

6.2. … Az utógondozási idıszakban szükséges monitoringrendszer kialakítása 7.1.

8.

9.

…

…

7.2. … Végleges záróréteg kialakítása 8.1.

Szigetelı réteg kialakítása

8.2.

Szivárgó réteg

8.3.

Geotextília

8.4.

Földtakarás

8.5.

Talajadottság javítása

8.6.

Füvesítés

8.7.

Védı fasor

8.8. … A hulladéktest formálása, felszíni rétegeinek tömörítése, rézsők kialakítása, tájba illesztés 9.1. …

9.2. … 10. A projekt idıszakban az utógondozási végzése 10.1. … 10.2. … 11. Dokumentálási, jelentéskészítési feladatok 11.1. … 11.2. … 12. Egyéb tevékenység 12.1. … 12.2. … 13. Összesen

Az egyéb szolgáltatások részletezésére az outputoknál kerül sor.

Számítási módszer

•

Mőszaki tartalék az egyes releváns költségelemekhez rendelhetı kockázat illetve valószínőség eloszlás alapján.

•

Árváltozás miatti korrekció, ha szükséges.

•

ÁFA.

A beruházási költségeket fizikai mértékegységben és változatlan áron a tervezıi költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adja meg. A beruházási költségek becslése a mőszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fı mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történik.


34

Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódik az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Ezt a költséget a beruházás ütemezésének megfelelıen szét kell osztani a beruházási idıszak egyes éveire. Az elemzésben a projekt beruházási költségkülönbözetét kell kiszámítani. A költségkülönbözet a projekt megvalósulása esetén, illetve a projekt elmaradása esetén felmerülı beruházási költségek különbségeként adódik. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatánál a projekt megvalósulása esetén felmerülı teljes beruházási költséget kell figyelembe venni. Outputok

Az outputtal szembeni követelményeket az alábbi táblázat tartalmazza. 5. táblázat: A projekt beruházási költségeinek outputja (m Ft) Költségfajták 1.

Földvásárlás

2.

Építés 2.1.

Növényzet eltávolítása

2.2.

További felhasználásra nem tervezett berendezések és építmények elbontása Átmeneti záróréteg kialakítása

2.3. 2.4.

Csapadékvíz elvezetés

2.5.

A hulladéklerakó-gáz győjtési és kezelési rendszerének kialakítása 2.6. A csurgalékvíz kezelési rendszerének kialakítása 2.7. Az utógondozási idıszakban szükséges monitoringrendszer kialakítása 2.8. Végleges záróréteg kialakítása 2.9. A hulladéktest formálása, felszíni rétegeinek tömörítése, rézsők kialakítása, tájba illesztés 2.10. A projekt idıszakban az utógondozási végzése 2.11. Dokumentálási, jelentéskészítési feladatok 2.12. Egyéb tevékenység 3.

Gépek és gépi berendezések 3.1. 3.2.

4.

Szakmai szolgáltatások összesen 4.1. 4.2.

5.

Egyéb szolgáltatások összesen

1. év

…

n. év


Költségfajták 5.1.

Projektelıkészítés egyéb szolgáltatásai 5.1.1.

Tervezés, engedélyezés költsége

5.1.2.

Projekt menedzsment költsége

5.1.3.

Közbeszerzési dokumentációk kidolgozása

5.1.4.

Közbeszerzési tevékenység

5.1.5.

Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység

5.1.6. 5.2.

Egyéb

Projekt megvalósítás egyéb szolgáltatásai 5.2.1.

Projekt menedzsment költsége

5.2.2.

Közbeszerzési tevékenység

5.2.3.

Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység

5.2.4.

Mérnök feladatok ellátása (FIDIC rendszerben)

5.2.5.

Tervezıi mővezetés

5.2.6. 5.2.7.

Könyvvizsgálat Tervezés és engedélyeztetés (amennyiben vállalkozói feladat)

6.

Egyéb

7.

Nettó összköltség (egyéb költségekkel együtt)

1+2+3+4+5+6 8.

Áfa

9.

Bruttó összköltség

7+8 10. Mőszaki tartalék (elıre nem látott többletkiadások) 11. Árkorrekció

35

1. év

…

n. év


Általános szabályok

36

5.3.2 Mőködési költség A mőködési költség az EU útmutatók, illetve az EU Bizottság által 2006. októberében adott tájékoztatás („Questions regarding the reviewed calculation method of the co-financing rate”) alapján (különös tekintettel a támogatási arány meghatározására) az alábbiak lehetnek: •

üzemeltetési költség (operating cost);

•

karbantartási/fenntartási költség (maintenance cost);

•

pótlási /felújítási költség (replacement).

Általában a pótlási költség tervezése jobban elkülönül a számviteli gyakorlat miatt, amely szerint a pótlási költség körébe tartozó nagyobb értékő eszközök cseréje, felújítása beruházásként számolandó el a magyar számviteli szabályok szerint. Tartalmilag a karbantartási és pótlási költség áll egymáshoz közelebb, ezek együttesen biztosítják az eszközök és a meghatározott szolgáltatási színvonal fenntartását Az EU útmutatók alapján a támogatás szempontjából mőködési költségnek elsısorban azon költségek tekinthetıek, melyek nem a beruházási idıszakban merülnek fel . A számviteli gyakorlat miatt bizonyos típusú projekteknél az üzemeltetés és karbantartás költségét együttesen lehet megbecsülni. Alkalmazás elve a rekultivációs projekteknél

A rekultivációs projektek esetében a mőködtetés bemutatása általában jóval egyszerőbb lehet egy tipikus környezetvédelmi infrastrukturális projekthez képest (szennyvíz, hulladék). A projektben mőködı infrastruktúra nem jön létre, így az eszközökkel kapcsolatos szokásos mőködési költségek nem merülnek fel. A projekt mőködési költségei a projekt megvalósítása esetén elsısorban a projekt idıszakán túlnyúló utógondozás költségébıl állnak. A 20/2006. KvVM rendelet alapján utógondozás: a hulladéklerakó részleges (egy részének) vagy teljes lezárását követı olyan összetett tevékenység, amely magában foglalja a monitoringrendszer üzemeltetését, a csurgalékvíz és a hulladéklerakó-gáz kezelését, valamint a szükségessé váló karbantartási munkákatA projekt nélküli esetben általában a rekultiváció elmaradása miatt folyamatos monitoringot kell végezni. Ezen felül a projektre jellemzı további mőködési költségek is felmerülhetnek (pl. ırzés). Ezekbıl a sajátosságokból következıen nem szükséges minden esetben az üzemeltetési, karbantartási és pótlási költség megbontása. Esetlegesen elıfordulhat tárgyi eszköz beruházás is; ekkor ennek üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségeit be kell mutatni.

Inputok

Az inputok az alábbiak: •

a mőködtetı - fenntartó szervezet áfa-visszaigénylı vagy sem;


37

•

utógondozás, monitoring költsége projekt nélküli esetben és a projekt esetén;

•

bírságok összege projekt nélküli esetben;

•

egyéb mőködési jellegő költségek (pl. ırzés) projekt nélküli esetben;

•

tárgyi eszköz beruházás esetén az üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségek.


A mőködési költség a fejlesztési különbözet módszerének alkalmazásából következıen a projekt mőködési költségeinek és a projekt nélküli eset mőködési költségeinek különbségébıl adódik.

Output

Az outputtal szembeni követelményeket az alábbi táblázat tartalmazza. 6. táblázat: A projekt pénzügyi mőködési költségei a fejlesztési különbözet módszer esetén (m Ft) Mőködési költség 1.

A mőködés1. éve

…

A mőködés n. éve

Üzemeltetési költség 1.1. Utógondozás költsége a projekt idıszakon túl 1.2. Bírság 1.3. Egyéb

2.

Karbantartási költség 2.1. Utógondozás költsége a projekt idıszakon túl 2.2. Bírság 2.3. Egyéb

3.

Pótlás 3.1. Utógondozás költsége a projekt idıszakon túl 3.2. Bírság 3.3. Egyéb

4.


Összes mőködési költség

5.3.3 Maradványérték Az EU Útmutató (2002) a maradványértéket a beruházási költségek között szerepelteti (a költségekkel ellentétes elıjellel). Az EU Útmutató kiegészítése (2006) elıírja, hogy a támogatási arány kiszámításakor a diszkontált nettó bevé-


38

telnek (DNR) tartalmaznia kell a maradványértéket is, a példaszámításban pedig a maradványértéket külön oszlopban szerepelteti. Jelen útmutató a maradványértéket külön alfejezetben, a mőködéshez kapcsolód tételként szerepelteti. Hangsúlyozzuk, hogy – bár formailag a mőködési költségek között szerepel – a maradványérték nem tekintendı költségnek. A költség-haszon elemzés által figyelembe vett idıtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebbıl adódóan ezek a vizsgált idıszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett idıtáv utolsó évében fel kell tüntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. A maradványérték az eszközök értéke a vizsgált idıszak végén. Meghatározása az EU szabályok szerint többféle módszer alapján történhet. •

a beruházási összeg csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel;14

•

az eszközök piaci értéke a vizsgált idıszakot követıen még hátralévı élettartamukra vonatkoztatva: azaz mintha az eszközöket az elemzési idıszak végén eladnák);

•

a vizsgált idıszakot követıen, az eszközök még hátralévı élettartama során az eszközökhöz kapcsolódóan felmerülı bevételek és kiadások nettó jelenértéke.

Figyelembe kell venni, hogy a maradványérték összefüggésben van a vizsgált élettartam alatti karbantartással, illetve pótlással. A történelmi költség módszer projekt esetén meg kell határozni a kezdeti maradványértéket, amely a beruházási összeg (a meglévı kapacitás és a fajlagos beruházási költség szorzata) csökkentve a várható élettartam alapján számított értékcsökkenéssel. A maradványértéket a pénzügyi fenntarthatóság számításánál csak akkor kell figyelembe venni, ha ténylegesen értékesítésre kerül az eszköz vagy épület, és így annak értéke pénzben is megjelenik. A maradványértéket mindig figyelembe kell venni az FRR/C (a beruházási költség pénzügyi belsı megtérülési rátája) és az FRR/K (a befektetetett tıke pénzügyi belsı megtérülési rátája) értékek kiszámításánál.

Alkalmazás elve a rekultivációs projekteknél

A rekultivációs projektek esetében maradványérték alkalmazása általában az utógondozási idıszakban mőködtetett eszközökre számítandó. Magának a rekultivációnak maradványértéket nem kell számolni.

14

Ez nem feltétlenül egyezik meg a könyv szerinti értékkel, mivel a számviteli és adószabályok szerinti értékcsökkenési leírási kulcs eltérhet az élettartam alapján megállapított leírási kulcstól.


Input

39

Szükséges inputok: •

a beruházási elemek várható élettartama alapján kiszámított értékcsökkenési leírási kulcs; vagy

•

a referencia idıszakon túli bevételek és kiadások jelenértéke; vagy

•

a piaci eladási ár.


A beruházási összeg az élettartamra vetített lineáris értékcsökkenéssel csökkentve15; vagy ki kell számítani a még hátralevı élettartam alatti nettó bevételek jelenértékét. Figyelembe veendı a legutolsó felújítási/pótlási összeg is.

Output

Az outputtal szembeni követelményeket az alábbi táblázat tartalmazza. 7. táblázat: Maradványérték számításának eredményei (m Ft) Maradványérték

A vizsgált idıtáv utolsó éve

1. Maradványérték összesen 1.1. Építés 1.2. Gépek, berendezések

5.3.4 A költségek összegzése A költségbecslés eredményei az alábbi táblázatban foglalhatók össze . A táblázatot el kell készíteni tartalék nélkül és tartalékkal is. Amennyiben az infláció kezelése szükségessé teszi (különösen, ha a támogatás összegét, illetve a támogathatósági feltételek teljesítésében jelentıs eltérést okoz), az alábbi táblázatot változatlan áron és folyó áron is el kell készíteni. 8. táblázat: A költségek becslésének eredményei (mindkét módszerre) 1. év

…


1. Beruházási költség (m Ft) 2. Mőködési költség (m Ft) 3. Maradványérték (m Ft)

15

Ez nem feltétlenül egyezik meg a könyv szerinti értékkel, mivel a számviteli és adó szabályok szerinti értékcsökkenési leírási kulcs eltérhet az élettartam alapján megállapított leírási kulcstól).


4. Összes költség (1+2+3)

40

16

(m Ft)

5.4 A projekt pénzügyi bevételeinek becslése, illetve összegzése A rekultivációs projektek általában nem jövedelemtermelı projektek, mivel saját bevételt nem termelnek. Elıfordulhat, hogy a rekultivált terület hasznosítására, értékesítésére kerül sor, s ekkor ez pénzügyi bevételt jelent, ekkor a projekt jövedelemtermelınek minısül. A következı tételek általában nem szerepelnek a jövıbeni bevételekre vonatkozó számításokban:17 •

a költség és haszon hozzáadott érték szempontjából nettó érték. A többi közvetlen adót csak akkor kell szerepeltetni, ha azokat a befektetınek kell kifizetnie.

•

Jelenleg meglévı, de az elırejelzések szerint megszőnı támogatás.

A bevételek becslésének eredményeit foglalja össze az alábbi táblázat. 9. táblázat: Pénzügyi bevételek (fejlesztési különbözet és történelmi költségi módszer esetén) Megnevezés

1. év

…


1. A rekultivált terület értékesítésébıl származó nettó bevétel 2. A rekultivált terület egyéb hasznosításából származó nettó bevétel 3. Egyéb bevétel 4. Összes bevétel

5.4.1 Fizetıképességi vizsgálatok (affordability) A rekultivációs projektek esetében ilyen vizsgálatok végzése nem szükséges.

5.5 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai:

16

A maradványértéket hozzá kell adni, ha a táblázatban negatív számként szerepel, és ki kell vonni, ha pozitív számként szerepel. 17 Az EU útmutató (2002) alapján.


•

41

FNPV (pénzügyi nettó jelenérték) megmutatja a projekt idıtartama alatt keletkezı pénzáramok (bevételek és kiadások jelenre diszkontált értékét.

A számítás képlete: n

FNPV = ∑ X t /(1 + i ) t t =0

ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év •

FRR (pénzügyi belsı megtérülési ráta): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. Az FRR számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. n

Ha FNPV = ∑ X t /(1 + i ) t = 0 , akkor i= FRR. t =0

5.5.1 Pénzügyi megtérülés EU-támogatás nélküli esetben A pénzügyi megtérülési mutatók számítása az elsı lépésben a finanszírozás módjától függetlenül történik, mivel azt kell vizsgálni, hogy a fejlesztés önmagában milyen megtérülést biztosít. Piaci alapszabály, miszerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV>0.Ebbıl következik, hogy támogatásban viszont – az egyéb feltételeken túl – akkor részesülhet a projekt, ha az FNPV<0. A fenti számítási módszerbıl adódóan a következı pénzáramokat kell a számításhoz felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy az egyes értékek a projekt megvalósulása és a projekt nélküli eset különbözetét jelenti a fejlesztési különbözet alapú általános módszer esetén. 10. táblázat: A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok (m Ft) Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi mőködési költség 3. Kiadási pénzáram (1+2) 4. Pénzügyi mőködési bevétel 5. Egyéb bevétel 6. Bevételi pénzáram 4+5 7. Pénzügyi maradványérték

1. év

2. év.

3. év

…

30. év


Megnevezés

42

1. év

2. év.

3. év

…

30. év

8. Nettó összes pénzügyi 18 pénzáram (6+7-3) FNPV/beruházás

9. Pénzügyi nettó jelenérték

5.5.2 A befektetett tıke megtérülése A tıkebefektetés történhet magánforrásból vagy állami költségvetésbıl. Ennek nagysága megegyezik a beruházási költségekbıl az EU támogatással és a hitellel le nem fedett résszel. Ebben az esetben viszont a hiteltörlesztést is a költségek között kell kimutatni. 11. táblázat: A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok (m Ft) Megnevezés

1. év

2. év.

3. év

…

30 év.

1. Pénzügyi mőködési költség, kivéve (2) 2. Pénzügyi pótlási költség 3. Kiadási pénzáram (1+2) 4. Pénzügyi bevétel 5. Bevételi pénzáram 6. Pénzügyi maradványérték 7. Önerı 8. Nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3+7) 9. Pénzügyi nettó jelenérték

FNPV/tıke

5.6 A támogatási arány és támogatási összeg kiszámítása 5.6.1 Támogathatósági feltételek vizsgálata Az EU útmutatók szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha teljesülnek az alábbi követelmények: •

a közgazdasági költség-haszon elemzés alapján a társadalmi hasznosság igazolható. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények (lásd a 6.4. fejezetet) az alábbiak: o a gazdasági nettó jelenérték (ENPV) pozitív,

18

A maradványértéket ki kell vonni, ha a táblázatban negatív számként szerepel, és hozzá kell adni, ha pozitív számként szerepel.


43

o a gazdasági belsı megtérülési arány (ERR) magasabb, mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta, o a haszon-költség arány (BCR) nagyobb, mint 1; •

a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékő támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények: o a pénzügyi nettó jelenérték (FNPV) negatív, o a pénzügyi belsı megtérülési arány (FRR) alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta;

•

a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök mőködtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben pénzárammal szembeni követelmény: o az egyes években a halmozott mőködési pénzáram ne legyen negatív19

5.6.2 A támogatási összeg meghatározása A támogatási összeg kiszámításának elsı lépéseként meg kell állapítani, hogy a projekt melyik támogatási szabály alá tartozik, milyen képletet kell alkalmazni a számításhoz. Amennyiben állami támogatásnak minısül a projekt állami finanszírozása, akkor az adott támogatási konstrukció az EU-hoz történı bejelentéstıl függıen (23/2007. MeHVM rendelet) regionális támogatás, horizontális támogatás (beleértve a környezetvédelmi támogatást), ágazati kivétel, illetve de minimis támogatás miatt mentesül az állami támogatás tilalma alól. Ekkor a vonatkozó speciális szabályok szerint kaphat támogatást. Amennyiben nem tartozik a State aid alá, akkor a pályázati csomag szerint támogathatók az elszámolható költségek, illetve jövedelemtermelı jelleg esetén az erre vonatkozó szabályok szerint nyújtható támogatás (1083/2006. Tanácsi rendelet 55. cikk). A rekultivációs projektek esetében általában önkormányzatok a kedvezményezettek, így a 1083/2006. Tanácsi rendelet 55. cikk és az EU Útmutató 2006 alkalmazása szükséges.

19

Amennyiben – például az eszközök magas pótlási költsége miatt – bizonyos években a halmozott mőködési pénzáram negatív lenne, ez többféleképpen áthidalható: 1) a pótlásért felelıs szereplı a projekten kívül képzıdött (egyéb tevékenységébıl származó) önerıvel fedezi a hiányt (ideiglenes finanszírozási forrásként); 2) hitelt vesz fel; 3) nem egy év alatt, hanem több éven keresztül valósítja meg az eszközpótlást (idıben szétteríti a felmerülı kiadásokat).


44

A támogatás számítása az 1. és a 2. fordulóban

A támogatás összege az 1. fordulóban egyszerősítve számolható a nem jövedelemtermelı és nem nagyprojektek esetében: az elszámolható költséget kell megszorozni a pályázati csomagban megadott támogatás intenzitással. A jövedelemtermelı és a nagyprojektek esetén a támogatást az 1. fordulóban is a vonatkozó képletek alkalmazásával kell kiszámolni. A 2. fordulóban a beruházási költségek között a támogatás kiszámításánál figyelembe kell venni a projektelıkészítés és a projektmegvalósítás költségeit is. Ez alapján kell a vonatkozó szabályok szerint a támogatás összegét kiszámítani. A 2. fordulóban kapható támogatás összege egyenlı a teljes projektre számított támogatási öszszeg csökkentve az 1. fordulóban megkapott támogatás összegével.

A rekultivációs projektek jellege

A rekultivációs célú projektek általában nem jövedelemtermelı projektek. Ha a rekultivált terület hasznosításából bevétel származik, akkor a projekt jövedelemtermelı lehet.

Nem jövedelemtermelı projektek esetében

A nem jövedelemtermelı projekteknél a támogatási arányt a releváns operatív program, illetve az ahhoz kapcsolódó akciótervek határozzák meg.

Támogatás számítása Azokban az esetekben, ahol az 1. ábra alapján kötelezı alkalmazni a jövedelemtermelı képletet a támogatási összeg számítása az alábbi: jövedelemtermelı projekteknél A támogatási összeg számításánál: •

a jövedelemtermelı projekteknél a következı számítási módot kell alkalmazni 1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: R=Max EE/DIC, ahol R: A finanszírozási hiány Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel= diszkontált bevétel-diszkontált mőködési költség (beleértve: üzemeltetési, fenntartási és pótlási költség is)+diszkontált maradványérték 2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA= EC*R, ahol DA: döntési összeg (az az összeg, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási rátája vonatkozik) EC: Elszámolható költség (Az akcióterv és az aktuális pályázati felhívás szabályai szerint, vagy az Elszámolható költség útmutató a 20072013 programozási idıszakra szerint). 3. lépés: Az EU támogatás maximumának számítása


45

EU támogatás = DA * max CRpa, ahol CRpa a prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta20 Abban az esetben ha a projekt jövedelem termelı, de a diszkontált nettó bevétel (DNR) negatív, akkor a döntési összeg kiszámításához (DA) nem a fenti elsı két lépést kell alkalmazni, hanem a döntési összeg maga az elszámolható költség. 12. táblázat: A finanszírozási hiány számítása (mindkét módszerre) Megnevezés

Érték

*

Pénzügyi beruházási költség PV (DIC) Pénzügyi bevétel PV (a) Üzemeltetési és karbantartási költség PV (b) Pótlás PV (c) Maradványérték PV (d) Nettó pénzügyi bevétel PV (DNR = a-b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány (R=MaxEE/DIC) Elszámolható költség (EC) Döntési összeg (DA=EC*R) Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (Max CRpa) EU támogatás (=DA*max CRpa) Összes nemzeti hozzájárulás (összes beruházási költség* – EU támogatás)

*Tartalmazza a nem elszámolható költséget is, ha van ilyen.

A „történelmi költség” módszer esetén a DIC a meglévı eszközállomány maradványértékének és a beruházási költség jelenértéke. A meglévı eszközállományt értelemszerően az elsı évben állítjuk be mint „beruházást”. Az elszámolható költség maximum csak az új eszközállomány értékébıl elszámolható rész.

5.7 A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálat célja a projekt hosszú távú pénzügyi egyensúlyának bemutatása. Az elemzés során kapott eredmények, különös te-

20

A 2007-2013 tervezési idıszakra vonatkozóan a Kohéziós Alap maximális társfinanszírozási rátája 85%.


46

kintettel a saját forrás biztosítására a kedvezményezett szempontjából kötelezettséget jelentenek. 5.7.1 A beruházás finanszírozása A finanszírozási hiány számításával meghatározható, hogy mekkora lesz a Kohéziós Alap hozzájárulása a beruházás finanszírozásához. A fennmaradó rész finanszírozása nemzeti hozzájárulásból történik, amelynek forrása többféle lehet: •

Hazai központi költségvetési támogatás21

•

Saját forrás: Kedvezményezett saját pénzügyi hozzájárulása o Önerı o Idegen forrás

Hitel

Egyéb

Az NFÜ által kiadott Akcióterv útmutató az alábbiak szerint határozza meg a forrásokat:

A projekt teljes beruházási költségének elemei lehetnek: 1) Európai Unió SA/KA forrása; 2) Egyéb támogatás; 3) Saját forrás, ami önerıbıl és idegen forrásból épül fel. Saját forrás22: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereibıl nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott elıirányzat saját forrásnak minısül. Önerı: A Közvetlenül a Kedvezményezett által biztosított forrás, mely lehet készpénz, bankszámlapénz, munkaerı-hozzájárulás. Képletszerően: Önerı=Sajátforrás – Idegen forrás Idegen forrás: A Saját forrás önerın felüli része, azaz a nem közvetlenül a kedvezményezettıl származó forrás: bankhitel, kölcsön A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 4.2. pontja szerint a forrásokat az alábbi módon kell feltüntetni:

21

Jogszabályi iránymutatás nincs a központi költségvetés finanszírozási arányára. Az akciótervekbıl az szőrhetı le, hogy a finanszírozási hiány számítással kalkulált „döntési öszszeg” 85 %-át EU forrásból, 15 %-át hazai támogatásból kívánják finanszírozni. 22 A saját forrás minimum értékét az Akcióterv, illetve a pályázati kiírás fogjaj tartalmazni, mely jelenlegi feltételezések szerint a teljes beruházási költség 10 %-a


47

13. táblázat: A finanszírozási források szerkezete a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet szerint Forrás

Ft

%

I. Saját forrás I/1. A támogatást igénylı hozzájárulása I/2. Partnerek hozzájárulása I/3 Bankhitel II. Egyéb támogatás:... III. A támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás

Összesen

100%

A hitellel történı finanszírozás, bizonyos kamatszint esetén nagyobb díjnövelést igényelhet. Ez azonban jelentheti azt, hogy a pénzügyi elemzésben használt 5%-os diszkontráta nem megfelelı, mert a hitel, illetve a hitel költségei ennél magasabbak.

5.7.2 A mőködés fenntarthatósága A projekt megtérülésének számítása független az intézményi struktúrától. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát azonban a projektgazda, illetve a projekt üzemeltetıjének (ha a kettı nem ugyanaz) pénzügyi helyzete befolyásolja. Amennyiben a bevétel (beleértve kapott támogatásokat is) nem elegendı a mőködési költségek finanszírozására, akkor a projektgazdának kell gondoskodnia a különbözet finanszírozásról.

5.7.3 A projekt összevont pénzáram kimutatása A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatához szükséges adatok az elızı táblázatokból nyerhetık. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a halmozott pénzáram egyik évben sem negatív (a pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatakor a maradványértéket csak akkor kell szerepeltetni, ha pénzügyileg is realizálódik). 14. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága (mindkét módszerre)


Megnevezés 1.

Pénzügyi beruházási költség

2.

Pénzügyi mőködési költség

3.

Hiteltörlesztés

4.

Hitel kamatának törlesztése

5.

Egyéb

6.

Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5)

7.

Pénzügyi bevétel

8.

EU támogatás

9.

Nemzeti hozzájárulás (10+11)

10. Központi költségvetés hozzájárulása 11. Saját forrás (12+13) 12. Önerı (készpénz, munkaerı hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel 15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram (7+8+9+16) 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram (17-6) 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

48

1. év

2. év.

3. év

..

30 év.


6

49

Közgazdasági költség-haszon elemzés

6.1 A projekt pénzügyi költségeinek összegzése A pénzügyi beruházási és mőködési költségek becslésére vonatkozó útmutatásokat az 5. fejezet tartalmazza. Annak eredményeit foglalja össze az alábbi táblázat. 15. táblázat: Pénzügyi költségek és maradványérték Megnevezés 1.

1. év

2. év

3. év

4. év

…


Összes beruházási költség 1.1. Földvásárlás 1.2. Építés és gépek 1.3. Szakmai szolgáltatások 1.4. Egyéb (járulékos) szolgáltatások 1.5. Vissza nem igényelhetı áfa

2.

Összes mőködési költség 2.1. Üzemeltetési költség 2.2. Karbantartási költség 2.3. Pótlási költség

3.

Maradványérték*

4.

Összes pénzügyi költség (1+2+3)

6.2 A projekt közgazdasági költségeinek becslése A pénzügyi költségeket ki kell igazítani a következı vonatkozásokban: •

költségvetési (fiskális) kiigazítások,

•

piaci árról való áttérés elszámoló árra,

•

externális hatások.


50

A kiigazítások közül a költségvetési (fiskális) kiigazításokat és a piaci árról való áttérést elszámoló árra a költségek becslésénél, a következı pontok szerint kell elvégezni. Az externális hatásokkal történı kiigazítást a hasznok becslésénél kell elvégezni.

6.2.1 Költségvetési (fiskális) kiigazítások A közgazdasági elemzés a pénzügyi költségbecslésbıl indul ki, azonban a pénzügyi elemzésben szereplı piaci árak magukba foglalhatnak adókat és támogatásokat, amelyek befolyásolják a viszonylagos árakat. E torzítások kiküszöbölése érdekében általános szabály, hogy a közgazdasági elemzés közvetett adókat nem tartalmazhat. Közvetlen (egyenes) adó esetén az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel. Ilyen adófajta például a vagyonadó. Közvetett adóról beszélünk, ha az adóalany különbözik az adóteher viselıjétıl. A fenti elvek alapján a következı költségvetési kiigazításokat szükséges megtenni: A költségvetési kiigazításokhoz szükséges input adatok: •

áfa,

•

támogatások,

•

a személyi jellegő kiadásokat terhelı járulékok (csak a járulékalap 4,5 %-a levonandó),

•

az egyes beruházási költségekben a fenti adók alapja, illetve alapjának részaránya,

•

az egyes mőködési költségekben a fenti adók alapja, illetve alapjának részaránya.

Áfa

Az áfát a társadalmi költségek számításához a pénzügyi költségekbıl mindig le kell vonni, függetlenül attól, hogy visszaigényelhetı-e vagy sem.

Támogatások

A támogatások esetében, ha konkrét költségelemekre irányul a támogatás, például ingyenes területhasználat, akkor a pénzügyi költségeket ezekkel a támogatásokkal ki kell egészíteni, hogy társadalmi költségeket kapjunk. Ha a támogatás nem konkrét költségelemhez kapcsolódik (árkiegészítés, normatív támogatás stb.), a támogatást nem kell a költségoldali korrekciónál figyelembe venni.

Bérjárulékok

A bérterhekhez kapcsolódóan a bérjellegő költségek 4,5 %-át le kell vonni a pénzügyi költségekbıl.

6.2.2 Piaci árról való áttérés elszámoló árra A munkaerı esetében a piaci árak megfelelıen tükrözik a munkaerı társadalmi költségét, ha a munkaerı áraként nem országos átlagbéreket, hanem a projekt


51

megvalósulása szerinti területi (kistérségi vagy megyei) átlagbéreket alkalmazzák a pénzügyi költségszámításhoz (Lásd „Kiegészítı útmutató”). Természeti erıforrások esetén a piaci árak korrekciójára szükség lehet, mert a jelenlegi piac a jövıbeni használók érdekeit figyelmen kívül hagyhatja. Ezt a korrekciót azonban nem az árnyékárak szerinti módszerrel kell megtenni, hanem a természeti erıforrásokra kivetett járulékok segítségével történı externális hatásbecsléssel. Ezek a járulékok ugyanis a természeti erıforrások árába kívánják beépíteni a jövıbeni használók érdekeit és ekként externális hatások korrekciójának tekinthetık. A fentiek alapján a fiskális korrekcióknál járulék levonásra nem került, ezért itt sem kell hozzáadni a járulékokat. A földterületek esetében a földterületeteket a haszonáldozat-költségen kell értékelni, és nem a történelmi értékén, vagy a hivatalos elszámoló áron. Amennyiben a földterületet önkormányzat, vagy az állam biztosítja csökkentett áron, akkor a gazdasági elemzésben a földterület árát a valós piaci ár jobban közelíti, mint az aktuálisan figyelembe vett ár.

6.2.3 Közgazdasági költségek összegzése A közgazdasági költségeket az alábbi módon kell összegezni. 16. táblázat: A közgazdasági költségek összegzése (m Ft) Megnevezés 1.

Pénzügyi költség áfa nélkül összesen

2.

Költségvetési (fiskális) korrekciók

Összeg

2.1. Levonandó közvetett adók … 2.2. Levonandó támogatások … 3.

Közgazdasági költség összesen (1+2)

6.3 A projekt hasznainak becslése A projekt hatásai lehetnek: • közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevıknél jelentkezı hasznok • külsı gazdasági hatások azon hatások, amelyek (1) nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és (2) közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri ıket



52

6.3.1 Használónál jelentkezı hasznok becslése A használóknál jelentkezı hasznok becslésére két fı módszert lehet alkalmazni: • Pénzügyi bevételekbıl kiinduló becslés: Pénzügyi bevételek becslése akkor lehet kiinduló alap a használónál jelentkezı közgazdasági haszon becsléséhez, ha az megfelelıen tükrözi a projekt által teremtett infrastruktúra használóinál megjelenı hasznot. Ez elsısorban akkor igaz, ha a díjak a piaci áron, azaz a használók értékelésén alapulnak. Ezért fontos felhívni a figyelmet, hogy a szolgáltatás költségeinek árakba történı beépítése önmagában még nem jelenti, hogy az megfelelı alapja a hatások közgazdasági becslésének. Ehhez az is szükséges, hogy a díjak a használók értékelésén alapuljanak. • Fizetési hajlandóság közvetett becslését: A fizetési hajlandóság azt az összeget jelenti, amelyet egy fogyasztó egy adott termék/szolgáltatás pótlólagos egységéért hajlandó fizetni. Ha a termék/szolgáltatás ára alacsonyabb, mint a fizetési hajlandóságot kifejezı összeg, akkor a fogyasztó fogyasztói többletet élvez.

A rekultivációra vonatkozó szabályok

A hatások számbavétele

A hatások számszerősítése

Az általános részben ismertetett lehetıségek szerint becsülhetı a rekultiváció projektbevétele is, amennyiben a terület hasznosításából, értékesítésébıl ilyen bevétel pénzügyileg realizálódik.

6.3.2 Az externális hasznok becslése 6.3.2.1 A hatások számbavétele és számszerősítése A hatások részletes számbavétele kiemelt fontosságú. A rekultivációs projektek fı hatása, hogy a projekttel a környezetszennyezés alapvetıen megakadályozható. A nem rekultivált lerakó egyrészt tájérték-csökkenést okoz, másrészt szennyezi az egyes környezeti elemeket (levegı, vizek, földtani közeg, élıvilág), az emberi egészség számára kockázatot jelent, illetve korlátozza a szenynyezett térrész használatát. A rekultiváció nélkül fellépı kedvezıtlen hatások elkerülése adja a rekultivációs projektek legfıbb externális hasznát. A hatások számbavételénél ügyelni kell arra, hogy a rekultivációt megelızı, támogatási szempontból külön kezelendı kármentesítés hatásaival ne keveredjenek össze a rekultiváció hatásai. A feltárt hatások számszerősítésénél alkalmazott módszereket az elemzésben be kell mutatni. 6.3.2.2 A hasznok pénzben történı kifejezése Az alábbiakban bemutatásra kerül néhány hatásra vonatkozóan alkalmazható módszer. A bemutatott módszerek nem kizárólagosak, a projekt jellemzıinek függvényében módosítandók. A hatások pénzben történı kifejezésénél arra kell nagyon vigyázni, hogy egyes módszerekkel többféle hatás is mérhetı, akkor azokat nem szabad többszörösen figyelembe venni.

Emberi egészségkockázat csökkentése

Az emberi egészség-kockázat számszerősítése mennyiségi kockázatfelméréssel történhet. A mennyiségi kockázatmutatót általában a kialakult helyzetre jellemzı érték és egy káros hatást még nem mutató háttérérték hányadosaként adják


53

meg. Ez alapján a szennyezettség miatt bekövetkezı megbetegedések és halálozások száma, illetve idıtartama becsülhetı. A pénzben történı kifejezés ezen egészségügyi problémák kezelésével kapcsolatos költségek becslésével történhet. Ilyen elkerült költség lehet például:

Vízbázis védelme

•

A kórházi kezelések csökkenésébıl adódó költségcsökkenés: mekkora a szennyezés által érintett lakosság, mekkora az adott expozíciók kockázata (pl. 1000 fıbıl hánynál okoz egészségkárosodást, hány napra), és mekkora az adott betegség kórházi költsége (x ezer Ft/nap).

•

A kiesett munkanapok által okozott kárt az elızıekben megadott betegnapok és az adott területen jellemzı átlagbér segítségével határozhatjuk meg.

•

A halálesetekkel kapcsolatos költségek: általában nehezen becsülhetıek, mert az emberi élet értékelése szubjektív, számos vitára ad okot. Ha ilyen potenciális hatás miatt valamilyen gazdasági hatásbecslésre szükség van, akkor a Magyarországon átlagos életbiztosítási összeggel lehet számolni.

Ha a rekultiváció már jelenleg is használt vízbázis védelemmel kapcsolatos vonatkozása is van, akkor az elérhetı hasznok között azoknak a plusz költségeknek az elkerülését is számítani kell, amelyet az ivóvíz különbözı (kémiai, fizikai, biológiai) tisztításával együtt járnának. Meg kell tehát állapítani, hogy a p projekt elmaradása esetén az ivóvízbázis milyen szennyezésével kell számolni. Ebbıl meg kell határozni, hogy az ivóvíz adott lakosság fogyasztására történı további biztosítása érdekében milyen beruházási és üzemeltetési költségek volnának szükségesek. Ha a projekt az ilyen tisztítási költségeket szükségtelenné teszi, akkor a hasznai között ezeket az elmaradt költségeket is figyelembe lehet venni. Ha potenciális, még kihasználatlan ivóvízbázis védelmérıl van szó, akkor az elızıekben leírt eljárást annyiban kell bıvíteni, hogy a potenciálisan ellátható lakosságszámot is meg kell becsülni, valamint azt, hogy a vízbázis kiaknázására mikor kerül majd sor (sor kerül-e egyáltalán). Ezek az idı- és volumentényezık a potenciális költségértékek diszkontálásakor jelentısen befolyásolják az elkerült költségek nagyságát. A természetvédelemmel összefüggésben különösen a következı haszonelemek számszerősítése indokolt: • védett értékben okozott kár (általában védett élılények állománycsökkenésének) elkerülése •

védett élılények állományának növekedése

•

biodiverzitás növekedése (nem romlik a biodiverzitás, új fajok is megtelepedhetnek)

•

tájképi érték növekedése


A terület értéknövekedése

54

A terület értéknövekedése elsısorban a terület használatával, a területen lévı erıforrások használatának korlátozásával járó hatások pénzben történı kifejezésére alkalmas. Ügyelni kell a többszörös számbavétel elkerülésére, amennyiben a terület értékében megjelennek olyan elemek is, amely más pénzben kifejezett hatásokhoz kapcsolódnak. A terület értéknövekedésének becslése a következı lépésekben történik: •

a rekultiváció hatására felértékelıdı területek nagyságának becslése.

•

Ingatlanszakértıi becslések alapján a területek fajlagos értékeinek meghatározása a rekultiváció elıtt és után.

•

Ezt követıen a hatásterület nagyságának és a fajlagos árak összeszorzásával a terület értékének kiszámítása a rekultiváció elıtt és után.

•

A két érték különbsége adja meg a projekt hatására bekövetkezı értéknövekedést.

A számszerősítés módszerei projektenként eltérıek lehetnek, itt bemutatásra csak néhány példa kerül. Az elemzések során a hatások számszerősítésének összefoglalására a következı táblázat javasolható. A módszert természetesen részletesebben szükséges bemutatni, a táblázat csak az áttekintést segíti. Elıfordulhat, hogy valamennyi, a táblázatban felsorolt hatás nem számszerősíthetı. Ezt az elemzésben meg kell indokolni és a hatást legalább kvalitatív módon jellemezni kell.

17. táblázat: Externális hatások számszerősítése Hatás

1.

Emberi egészség-kockázat csökkentése

2.

Vízbázis védelme

3.

A használattal nem összefüggı externális hatások: 3.1. védett értékben okozott kár (általában védett élılények állománycsökkenésének) elkerülése 3.2. védett élılények állományának növekedése 3.3. biodiverzitás növekedése

A számszerősítés módszere

Mértékegység

Pl. felmérések alapján a szabadvezeték kiváltási projekteknél az áramütés következtében bekövetkezı elhullások száma alapján az állatállomány csökkenésének elırejelzése, figyelembe véve a pusztulás következtében elmaradt szaporulatokat

Pl. Darabszám fajonként

A számszerősítés eredménye


Hatás

A számszerősítés módszere

55

Mértékegység

A számszerősítés eredménye

3.4. tájképi érték növekedése 3.5. Egyéb 4.


6.3.3 A hasznok összegzése A fenti haszonelemenkénti számítások részeredményeit az alábbi struktúrában kell összegezni (a negatív hasznokat, azaz a károkat is feltüntetve): 18. táblázat: A hasznok összegzése (m Ft) Haszonelem 1.

Emberi egészség-kockázat csökkentése

2.

Vízbázis védelme

3.

A használattal nem összefüggı externális hatások:

1. év

2. év

…

30. év

3.1. védett értékben okozott kár (általában védett élılények állománycsökkenésének) elkerülése 3.2. védett élılények állományának növekedése 3.3. biodiverzitás növekedése 3.4. tájképi érték növekedése 3.5. Egyéb 4.


6.4 Közgazdasági teljesítménymutatók A következı közgazdasági teljesítménymutatókat kell kiszámolni és értékelni: • ENPV (gazdasági nettó jelenérték): a jövıbeni nettó haszonáramok diszkontált értéke. Az ENPV kiszámítása a projekt megítélésének kulcseleme, mivel csak pozitív ENPV-vel rendelkezı projektek támogathatók. A számítás képlete: n

ENPV = ∑ X t /(1 + i ) t t =0


56

ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év • ERR (gazdasági belsı megtérülési ráta): azon diszkontráta, amely mellett az ENPV nulla; A belsı megtérülési ráta számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az ENPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. n

Ha ENPV = ∑ X t /(1 + i ) t = 0 , akkor i= ERR. t =0

Az ERR-rel kapcsolatos elvárás, hogy legyen nagyobb, mint az alkalmazott diszkontráta (5,5%). Amennyiben az ERR nem számítható ki23, csak az ENPV alapján lehet dönteni. • BCR (haszon-költség arány): a teljes idıszakra vonatkozóan a jelenértékre átszámított hasznok és költségek arányát mutatja. A BCR mutatóra vonatkozó követelmény, hogy legyen nagyobb, mint 1. A BCR mutató önmagában kevés információt ad, mivel nem ad tájékoztatást a költségek és hasznok abszolút értékérıl, hanem csak azok arányáról.

23

Ha a befektetések pénzáramlása nem tipikus: •

Néhány esetben a belsı megtérülési ráta nem számítható, mert az egyenletnek nincs gyöke

•

Néhány esetben több belsı megtérülési ráta számítható! Ha a projekt megvalósítása folyamán a pénzáramok elıjele váltakozik, az egyenletnek több gyöke van , annyi belsı megtérülési rátát kapunk tehát, ahányszor a pénzáram elıjelet vált.

•

Néhány esetben a belsı megtérülési ráta - szabály ellenkezı elıjellel alkalmazható! Ha a bevétel az idıszak elején, a kiadások pedig késıbb jelentkeznek (pl. hitelfelvétel esetén), az alapszabály ellenkezı elıjellel alkalmazható, tehát akkor kívánatos a projekt elfogadása, ha az irr kisebb, mint az alternatív források költsége.


7

57

Érzékenység és kockázatelemzés

Az érzékenységi vizsgálat és a kockázatelemzés során arra keresünk választ, hogy az alapesetben eszközölt legjobb becsléstıl való eltérés, illetve az eltérések bekövetkezésének valószínősége milyen hatással van a teljesítménymutatók alakulására. Az elemzés elsı lépésében az érzékenységvizsgálat során megvizsgáljuk azokat a hatásokat, amelyeket, a költségeket és hasznokat meghatározó változók feltételezett változásai okoznak a teljesítménymutatókban. A második lépésben megvizsgáljuk, hogy a változásoknak milyen a bekövetkezési valószínősége (valószínőségi eloszlása) és ezek figyelembe vételével határozzuk meg a teljesítménymutatók várható értékét.

7.1 Érzékenységvizsgálat Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítmény mutatókra. A változók egy idıben változhatnak úgy , hogy más paraméterek nem módosulnak. Az EU útmutató (2002) szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek 1% mértékő megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 5%, vagy annál nagyobb mértékő változását okozza.

7.1.1 A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása A kritikus változók meghatározása érdekében számba kell venni azokat a tényezıket, amelyek közvetlen, illetve közvetett hatással vannak a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon teljesítménymutatókra. A közvetlenül meghatározó, pénzben kifejezett fıbb tényezıket a következı ábra mutatja.


58

4. ábra: Közvetlen hatótényezık Pénzügyi bevételek Pénzügyi beruházási költség

Pénzügyi teljesítménymutatók (FNPV, FRR)

Pénzügyi mőködési költség A közgazdasági beruházási és mőködési költségek korrekciós tényezıi

Közgazdasági teljesítménymutatók (ENPV, ERR, BCR)

Hasznok

A közvetlen hatótényezıket számos közvetett tényezı határozza meg. Ezek némelyike csak egy közvetlen tényezıre, a többitıl függetlenül hat, másik része viszont több közvetlen hatótényezıre van kihatással, ezért a teljesítménymutatókban összetett hatást fejtenek ki. A fontosabb hatótényezık számbavétele alapján a kritikus változók kiszőrése érdekében elsı lépésben a közvetlen hatótényezıket vizsgáljuk meg. Amennyiben a közvetlen hatótényezı nem éri el a kritikus változó szintet (1%-os változása nem hat 5%-nál nagyobb mértékben a teljesítménymutatókra), akkor azokat a közvetett tényezıket nem kell továbbvizsgálni, amelyek egyedül erre a közvetlen tényezıre hatnak, továbbá nincsenek összefüggésben más közvetett tényezıkkel. A több közvetlen, illetve közvetett tényezıre hatással lévı közvetett tényezıket külön kell megvizsgálni. Ezeket a tényezıket nem számszerősítjük az érzékenységvizsgálatban, azonban a kockázatelemzésben a leglényesebbeket elemezzük. Az elemzés keretében fıként az alábbi változók vizsgálatát kell elvégezni: •

beruházási költség,

•

mőködési költség,

•

utógondozás költsége,

•

járulékos szolgáltatások,

•

elkerült bírság,

•

különbözı haszonelemek és azok számításának fıbb tényezıi,


59

7.1.2 Az egymástól függı változók azonosítása, kizárása Az egymástól függı változók az eredmények torzulását okozhatják, illetve kettıs számbavételt idézhetnek elı. Az elemzés ezen lépésben az egymástól függı változókat a vizsgálatból ki kell zárni.

7.1.3 A változók hatásának elemzése A jelentıs hatású változók rugalmasságának értékelése: •

kvantitatív módon: a változók különbözı értékei alapján ismételten kiszámított mutatók segítségével meghatározható függvény szerint, vagy

•

kvalitatív módon: magas, alacsony rugalmasság.

7.1.4 A projekt kritikus változóinak azonosítása Ezt követıen azonosításra kerülnek a kritikus változók. Ennek lényege, hogy meg kell állapítani, hogy a vizsgált változók közül melyik rugalmassága nagyobb 5%-nál (1%-os változása 5%-nál nagyobb változást idéz elı a teljesítménymutatókban).

7.1.5 A küszöbértékek számítása Ebben a lépésben kiszámításra kerül, hogy a kritikus változók milyen mértékő %-os változásánál (küszöbérték) válnak a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatók olyanná, amelyek nem támogathatóvá teszik a projektet. A küszöbérték számításnak elsısorban a gazdasági megtérülési mutatók vizsgálatánál van jelentısége. A változók kritikus csoportjára vonatkozó forgatókönyvelemzés, amely az alapeset mellett a „derőlátó” és a „borúlátó” esetet vizsgálja, hasznos információkkal szolgál a projekt megítéléséhez. A forgatókönyv-elemzés egy rövidített, egyszerősített eljárás, ami nem helyettesíti az érzékenység vizsgálatot és a kockázat-elemzést. A forgatókönyv-elemzés lépései: •

a kritikus változók kiválasztása;

•

a kritikus változók esetében a derőlátó és a borúlátó forgatókönyv esetére becsült értékek meghatározása;

•

a teljesítménymutatók kiszámítása a derőlátó és a borúlátó forgatókönyvre.

A forgatókönyv-elemzés egy speciális esete, amikor a saját forrás biztosítása részben hitellel, vagy magánforrás bevonásával történik, ezért a forgatókönyvelemzésben a pénzügyi diszkontráta eltér az 5%-tól. Ekkor a pénzügyi elemzést


60

el kell végezni úgy is, hogy a saját forrást hitel nélkül, önerıvel biztosítja a kedvezményezett, és ennek felel meg a díj, továbbá az 5%-os pénzügyi diszkont rátát kell alkalmazni.

7.2 Kockázatelemzés 7.2.1 A kritikus változók küszöbértékeinek elıfordulási valószínőségének vizsgálata Mőszaki tartalék beállítása esetén mindenképpen szükséges részletes és kvantitatív kockázatelemzés.24 A kockázatelemzés az alábbi kockázatokat vizsgálja: •

a pénzügyi, illetve gazdasági teljesítménymutatókra gyakorolt hatásuk alapján kritikusnak minısített változók miatt fellépı kockázatok;

•

egyéb kockázatok.

A fenti kockázatokat részletesen elemezni kell, ahol lehet számszerősítve. A kockázat becslésének elvi képlete: a bekövetkezés valószínősége és a teljesítménymutatóban bekövetkezett hatás nagyságának szorzata (azaz a teljesítménymutatók várható értékeinek becslése). A kockázat nagyvonalú számszerősítésével a kockázatokat pozícionálni lehet a bekövetkezési valószínőség és a hatás mértékének összevetése alapján.

valószínőség

5. ábra: A kockázatok ábrázolása a hatás mértéke és a valószínőség alapján

Közepes kockázat

Kritikus kockázat

Alacsony kockázat

Magas kockázat

hatás mértéke

24

Ehhez felhasználásra javasolhatók a meglévı kockázatelemzési szoftverek, mint például @RISK.

Ehhez szükséges, hogy legalább 3 különbözı költség- és haszonbecslés álljon rendelkezésre a kiválasztott változat esetében.


61

7.2.2 Kockázatkezelési stratégia A kockázatelemzés alapján a kockázatok nagyságától függıen megoldásokat kell javasolni a kockázatok kezelésére. A kockázatok kezelésének fıbb módszerei a következık (ezek együttesen is alkalmazhatók): •

a projekttıl, vagy projektrészektıl való elállás;

•

tartalékképzés a határidıkre és a költségekre;

•

a kockázatok áthárítása, például különbözı garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás vagy kezességvállalás útján történhet;

•

a kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján .


Mellékletek

62


1 sz. melléklet: Rövidítések BCR: (benefit-cost ratio) haszon-költség arány ENPV: (economic net present value) gazdasági nettó jelenérték ERR: (economic internal rate of return) gazdasági belsı megtérülési ráta FNPV: (financial net present value) pénzügyi nettó jelenérték FNPV/C: (financial net present value of investment): pénzügyi nettó jelenérték a teljes beruházási költség figyelembevétele esetén FNPV/K: (financial net present value of equity): pénzügyi nettó jelenérték a befektetett tıke figyelembevétele esetén FRR: (financial internal rate of return) pénzügyi belsı megtérülési ráta FRR/C: (financial rate of return on investment): a beruházási költség pénzügyi belsı megtérülési rátája

FRR/K: (financial rate of return on equity): a befektetetett tıke pénzügyi belsı megtérülési rátája NPV: (net present value) nettó jelenérték

63

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Recommend Documents