(..) KvVM rendeletről

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008

TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló ../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Budapest, 2008. július

készítette:. Kőrösi Levente, Czirák Zoltán, dr. Tordas Eszter, dr. Véhmann Katalin látta: dr. Baranyai Gábor főo-vez, dr. Pénzes Zsuzsanna főov-hely., dr. Gosztonyi Ádám főo-vez jóváhagyta: Dr. Erdey György szát.

1

.

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI I. Kezdeményezés indokai és döntési javaslat főbb tartalmi elemei A munkaanyag tárgya a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet kihirdetése. Magyarországon a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény (a továbbiakban: Tvt.), illetve a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján négy tokfaj áll védelem alatt, melyek tartása és hasznosítása a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásai szerint jelenleg közérdekből engedélyezhető. E négy tokfaj a sima tok (Acipenser nudiventris), a sőregtok (Acipenser stellatus), a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) és a viza (Huso huso). A Tvt. 44. §-ának (4) bekezdése alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a rendszeresen hasznosított védett állatfajok állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében rendeletben állapítja meg az adott faj állománya hasznosításával kapcsolatos szabályokat. A Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint a Tvt. 44. §-ának (4) bekezdése alapján kiadott rendeletben foglalt tevékenység engedélyezéséhez a közérdek megléte nem kell. Jelenleg e rendelkezés alapján a védett fajok közül kizárólag az éti csiga hasznosítására van lehetőség E tokfajok hasznosításának bizonyos feltételekkel történő engedélyezését és az ezzel kapcsolatos szabályozás megalkotását az indokolja, hogy e fajok – a vándorlást akadályozó fizikai akadályok miatt – Magyarországon természetes vizekben csak elvétve fordulnak elő és mesterséges szaporításuk illetve forgalmazásuk vonatkozásában szakmai szempontból nem indokolt a teljes tiltás alkalmazása, illetve a tevékenység közérdekhez kötése. Magyarországon több vállalkozás is foglalkozik tokfélék mesterséges szaporításával, nevelésével és kereskedelmével. Ezek korábban a jogszabályi feltételeknek megfeleltek és a tevékenységük végzéséhez szükséges természetvédelmi hatósági engedélyeket megkapták, azonban a jelenlegi szabályozás már nem teszi lehetővé a hatóság számára az engedélyek kiadását, amennyiben a tevékenység nem közérdeket szolgál. A tevékenység közérdekhez kötése szakmai szempontból nem indokolt, hiszen amennyiben azt a tervezetben szereplő követelményeknek megfelelően végzik az a természetvédelmi érdekekkel és a vonatkozó európai uniós szabályozással összeegyeztethető. II. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztésnek a kormányprogramhoz nincs közvetlen kapcsolódása. III. Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások A tervezetben szereplő követelményeknek megfelelően végzett tevékenység a természetvédelmi érdekekkel és a vonatkozó európai uniós szabályozással összeegyeztethető.


2

.

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A rendelet – meghatározott keretek között – lehetővé teszi a négy védett tokhal faj mesterségesen szaporításból származó egyedeinek tartását, tenyésztését és a velük, illetve a belőlük készített termékekkel folytatott kereskedelmet, ami az érintett jogi, illetve természetes személyek számára jövedelemszerzési lehetőséget teremt. A módosításnak a társadalmat közvetlenül érintő hatása nincs. IV. Az érintett társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai testületekkel, önkormányzati szövetségekkel, valamint egyéb nem kormányzati szervezetekkel és szövetségekkel folytatandó egyeztetése menetrendje A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol észrevételeket lehet tenni. Továbbá a közigazgatási egyeztetés keretében a jogszabály tervezet többek között megküldésre kerül az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, a Magyar Természetvédők Szövetségnek, Független Ökológiai Központnak, a Közép- és Keleteurópai Regionális Környezetvédelmi Központnak, a Magyar Környezetvédelmi Egyesületnek, Ökológiai Intézetnek, a Fenntartható Fejlődésért Alapítványnak, a Haltermelők Országos Szövetségének, a WWF Magyarországnak, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesületnek valamint az Ökotárs Alapítványnak.


3

.

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Melléklet a KvVM/KJKF/865. számú tervezethez

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter ../.. (..) KvVM rendelete a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a 44. §-ának (4) bekezdésére, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1 § (1) A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján védetté nyilvánított és a külön jogszabály szerint fogságban született, illetve szaporított sima tok (Acipenser nudiventris), sőregtok (Acipenser stellatus), vágótok (Acipenser gueldenstaedti) és viza (Huso huso) (a továbbiakban: tok) hasznosítása engedélyezhető, amennyiben az természetvédelmi érdeket nem sért. (2) A hasznosítási engedélye iránti kérelemhez mellékelni kell: a) b) c) d)

-a tevékenység részletes leírását, -a példányok eredetét, jogszerű megszerzését igazoló dokumentum(ok) másolatát, -a tartás, szaporítás módját, és -az évente várhatóan szaporított, illetve forgalomba hozott mennyiséget.

(3) A hasznosítás során tokokat zárt rendszerben kell tartani oly módon, amely kizárja azok természetes vizekbe való kijutását. (4) Az (1) bekezdéssel összhangban hasznosított példányokból származó hús, illetve a belőle készített, emberi fogyasztásra szánt hústermék esetében az (1) bekezdés szerinti engedélyt megadottnak kell tekinteni. (5) A (4) bekezdés szerinti mentesség kizárólag azon kereskedelmi forgalom céljára csomagolt termékekre alkalmazható, amelyek csomagolásán egyértelműen és jól láthatóan feltűntették a mesterséges szaporítás tényét, valamint azt, hogy mely faj származékai. 2 § (1) A sima tok (Acipenser nudiventris), a sőregtok (Acipenser stellatus), a vágótok (Acipenser gueldenstaedti) és a viza (Huso huso) jogszerűen megszerzett kaviárjának hasznosítása engedélyezhető, amennyiben az természetvédelmi érdeket nem sért.


4

.

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kaviár mennyisége személyenként nem éri el 125 grammot, az 1.§ (1) szerinti engedélyt megadottnak kell tekinteni. (3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései kizárólag a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló külön jogszabály által meghatározott módon csomagolt és jelölt kaviárra vonatkoznak. 3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 14. cikkének, valamint V. mellékletében „Acipenseridae”-re vonatkozó rendelkezésnek való megfelelést szolgálja.


5

.

(..) KvVM rendeletről

Recommend Documents