Módszertani kézikönyv
„INFORMÁCIÓ – TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS” Informatikai és digitális kommunikációs kompetenciafejlesztés a komplex innováció szolgálatában (TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091)
Jelen kézikönyv, az „INFORMÁCIÓ – TUDÁS – ÉRVÉNYESÜLÉS” Informatikai és digitális kommunikációs kompetenciafejlesztés a komplex innováció szolgálatában című TÁMOP4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 számú tananyagfejlesztési projekt keretében elkészülő tananyagok elkészítéséhez és felhasználásához ad segítséget.
Tartalomjegyzék
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Projektinformációk A projekt általános célkitűzései A projekt mérföldkövei, cselekvési ütemterv A tananyag-fejlesztés menete A tananyag tartalmi vonatkozásai A tananyag struktúrája Így készült: A tananyag elkészítésének technikai és módszertani lépései 7.1. A tananyag elkészítésének vázlatos menete 7.2. A tananyag tartalmi egységeinek elkészítése 7.3. A tananyag tartalmi megformálásával kapcsolatos speciális szempontok 7.4. Javaslat a tananyagban alkalmazandó bibliográfiai hivatkozásban alkalmazandó konvenciókra 7.5. A technikai szerkesztésről 7.5.1. A szöveg felvitele a PPT-be 7.5.2. Ábra beillesztése a PPT-be 7.5.3. Linkek kezelése a PPT-ben 7.5.4. További források kezelése a PPT-ben és a tananyagban 7.5.5. Média tartalom csatolása a PPT-be 7.6. A tananyag konverziója 7.7. A tananyag mérését segítő lépések 8. Jogi állásfoglalás
1. Projektinformációk A dokumentum legfontosabb célja, hogy a tananyagszerzők, lektorok és tananyagfelhasználók áttekintést kaphassanak azokról a speciális lehetőségekről és feltételrendszerről, melyekben a projekt lebonyolításra kerül. A Pécsi Tudományegyetem (Illyés Gyula Kar) vezetésével, a Szegedi Tudományegyetem (Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar), a Szent István Egyetem (Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar) és a Károli Gáspár Református Egyetem (Bölcsészettudományi Kar) közreműködésével létrehozott Konzorcium az „INFORMÁCIÓ - TUDÁS - ÉRVÉNYESÜLÉS" c. projektjében két, egymáshoz is kapcsolható tananyag-fejlesztési alprojektet valósít meg. A társadalomtudományi felsőoktatás – ezen belül kiemelten igaz ez a kommunikáció és médiatudomány BA szakra – az utóbbi években egyre inkább azzal a problémával szembesült, hogy a hagyományos nyomtatott formában megjelent tananyagok ciklusideje egyre inkább lerövidült, viszonylag gyorsan elavulttá vált. (Ez az akut probléma szintén jelentkezik a moderátor FSZ, ügyvitel FSZ képzéseknél, és az önkormányzati kommunikáció, szóvivő és általános és igazságügyi mediátor szakirányú képzéseknél is.) Emellett számot kell vetni azzal a tényezővel is, hogy jelen gazdasági helyzetben a gyerekeiket nehezen (vagy éppen egyáltalán) támogatni tudó szülők képtelenek megvásárolni azokat az elengedhetetlenül fontos szakkönyveket, amelyekre nekik szükségük lenne a felkészüléshez. Egyre fontosabbá válnak azok az innovatív jellegű, a tudásátadás új formáit preferáló tudományos és oktatási produktumok, amelyek alkalmazásán keresztül egy adott képzés (és az innen kikerülő szakemberek) versenyképessé vállnak a felsőoktatás ma már egyre inkább szűkülő piacán. Ezen tananyagok csak abban az esetben képesek elérni a kívánatos társadalmi-gazdasági hatást, ha biztosítani lehet az ismeretekhez, a szakmai és tananyagokhoz való minél szélesebb körű hozzáférést, felhasználva ehhez a legkorszerűbb info-kommunikációs technológiákat. A fentiekre való tekintettel az 1. számú alprojekt legfőbb célkitűzése, hogy Informatikai, idegen nyelvi és szakmai kompetenciák fejlesztésére alkalmas tananyagokat hozzon létre elsősorban a kommunikáció és médiatudomány alapszakos hallgatók számára. Az alprojekt szakmai irányítója Béres István, Korpics Márta. Az informatikai és módszertani feladatokért felelős: Ács Péter. Szakmai vezető a KRE BTK részéről Lázár Imre. A képzők képzője módszertani képzésért felelős intézmény: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus. Tananyag-írók
PTE: Ács Péter, Bajner Mária, Béres István, Boronkai Dóra, Doboviczki Attila, Fekete Richárd, Horváth Béla, Kárpáti Eszter, Korpics Márta KRE BTK: Bánhegyi Mátyás, Bogár László, Bodnárné Czeglédi Anita, Bozsonyi Károly, Balogh Eszter, Daróczi Anikó, Fabiny Tibor, Kmetty Zoltán, Lázár Imre, Mirnics Zsuzsa, Németh István, Sepsi Enikő, Siba Balázs, Simon Krisztina, Sztárayné Kézdy Éva, Tari János Szakmai lektorok Brouwer John, Buda Béla, Domschitz Mátyás, Jenei Ágnes, Fokasz Nikosz, Hidasi Judit, Horányi Özséb, Mile Andrew, Murai András, Síklaki István, Szakadát István, Szekfű András, Tesztelők A KRE BTK és a PTE IGYK hallgatói A tananyagok befogadását vállaló intézmények BME GTK Társadalomismeret Intézet Szociológia és Kommunikáció Tanszék BCE Társadalomtudományi Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet Dunaújvárosi Főiskola Társadalomtudományi Intézet Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar NYME Savaria Egyetemi Központ Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudomány Tanszék Debreceni Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államigazgatási Kar Életpálya és Emberi Erőforrás Intézet Közszolgálati Etika és Kommunikációs Szakcsoport
2. A projekt általános célkitűzései A PTE IGYK Irodalomtudományi Intézete a KRE BTK Kommunikáció Tanszékével közösen vállalkozik korszerű, könnyen hozzáférhető, szakmailag elismert és elfogadott digitális tananyagok fejlesztésére. A munkát hozzáértő, a digitális tananyag-fejlesztésben jártás szakemberek segítik, szakterületükön elismert szakembernek és oktatónak számító szakmai lektorok ellenőrzik, és pilot-ként az érintett intézményekben hallgatók kommunikáció és média alapképzésben részt vevő hallgatók tesztelik. Az elkészült tananyagok széles körben kerülnek felhasználásra. A projekt a célkitűzések és nem közvetlen hatások révén megcélozza az ország összes kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatóját, hiszen már a projekt megindítása előtt több intézmény jelezte a tananyagok kipróbálásának szándékát. A tananyag alapvetően a kommunikáció és médiatudomány BA szakos hallgatók tantárgyaihoz illeszkedik. A tananyag bizonyos egységeit más képzések kommunikáció és médiatudomány tárgyú tantárgyaihoz is fel lehet használni. A projekt által érintett szakokon folyó képzés fejlesztése következtében a hallgatók tudása versenyképes legyen. Erre a projektben érintett hallgatók és oktatók szakmai környezetének megváltozása, valamint a szakátalakítás óta bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások miatt van szükség. Az általános célt csak abban az esetben lehet elérni, ha a hallgatók felkészítésének keretet adó tantervek megfelelőek, folyamatosan felül vannak vizsgálva. Szakmailag indokolt az is, hogy a tantervek felülvizsgálatában részt vevők oktatók, szakértők naprakész, adaptív és kreatív tudással rendelkezzenek. A versenyképes tudást biztosító képzés a Bologna folyamat következtében többes tagolású, a szerkezet egymásra épülő, korszerű tudáselemekből kell, hogy építkezzen. A projekt konkrét célja A tantervek szakmai környezet által meghatározott felülvizsgálata megtörténjen, és ehhez alkalmazkodó változtatások határozódjanak meg. A képzés szerkezete korszerű, jó minőségű és megfelelően egymásra épülő legyen. Szakmai együttműködés kialakítása a projektben együttműködő intézmények, oktatók és a hallgatók között. A tananyag-fejlesztést célzó képzések sikeresek legyenek (résztvevők száma, képzés tematikája, képzés tartalma). A tananyag fejlesztők felkészültek legyenek.
Az elektronikus tananyagok korszerűek és jó minőségűek legyenek, a szakma igényeihez igazodó korszerű és interaktív tudást közvetítő tananyagok jöjjenek létre. A képzésben részt vevő, a tananyagokat használó oktatók magas minőségű oktatási készségekkel rendelkezzenek. Interdiszciplináris, korszerű metodikájú (kiscsoportos, problémaközpontú, szemléletű) képzési modell és módszertan kifejlesztése és közzététele.
projekt-
3. A projekt mérföldkövei 1. Projektindítás 2. Szakmai műhely 3. Képzők képzése: 7 alkalom (3 technikai tudás fejlesztése, 4 szakmai tudás fejlesztésére) 4. Módszertani kézikönyv kidolgozása 1 db 5. Honlap (folyamatos fejlesztéssel) 6. PR film forgatásának elkezdése és a projekt elemeinek folyamatos felvétele 1db 7. Tanterv-felülvizsgálat: a tanterv struktúrájának felülvizsgálata, új (kisebb) tantárgyi egységekre bontás (5 db) új tantárgy kidolgozása (1 db) 8. Tananyag-modulok kidolgozása 7 db 9. Az elkészült tananyagok lektorálása 7 db 10. A lektori vélemények közzététele a projekt honlapján 7 db 11. Az elkészült tananyagok fordítása idegen nyelvekre (angol, német, francia) 3 tantárgy 12. Képzők képzője II. Tananyag-felhasználók számára 13. A tananyag modulok egyes részeinek kipróbálása a nappali és levelező képzésekben (5 kurzus, két tagozat - nappali és levelező), 50 hallgató 14. A tananyag technikai konvertálása 26 ív 15. Sokszorosítás 500 db 16. Kérdőíves kutatás lebonyolítása a tananyagok használhatóságának bizonyítására (100 kérdőív) 17. Záró konferencia: a projekt eredményeinek bemutatása 18. A projekt zárása: Jelentések, dokumentációk elkészítése
Cselekvési ütemterv A „Digitális tananyag-fejlesztés a kommunikáció és médiatudomány BA szakos hallgatók megváltozott tanítási/tanulási igényeinek 4. kielégítésére” 1. sz. alprojekt cselekvési ütemterve:
2012.
2013.
5.
6.
7.
8.
9.
10. 11. 12. 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Projektindítás
x
PR film forgatása
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
A projekt honlapjának kidolgozása, folyamatos feltöltése
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Szakmai műhely a projekt indításával kapcsolatban
x
Tanterv felülvizsgálat, Új tantárgyak létrehozása
x
Képzők képzése 1. (tananyag-készítők számára)
x
x
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x x
x x
x
Képzők képzése 2. (tananyag-felhasználók számára-Virtuális szakmai műhely) Tananyagfejlesztéshez szükséges szoftverbeszerzés Módszertani kézikönyv kidolgozása Tananyag-fejlesztés, Modulok (7 db) kidolgozása Az elkészült tananyagok lektorálása A lektori vélemények alapján keletkezett javítások elvégzése
x x
x
x x
x
x
x
Idegen nyelvű tananyagok Televíziós adások felvétele
x
x
x
x
x
x
x
A tananyagok technikai konvertálása
x
Digitalizálás, sokszorosítás
x
Tananyag-modulok kipróbálása nappali képzésben
x
x
x
Tananyag-csomagok kipróbálása a levelező tagozat
x
x
x
Kérdőíves kutatás a tananyagok használhatóságának tesztelésére
x
A kérdőívek lekérdezése (100 db)
x
A kérdőívek kiértékelése (100) db Az eredmények közzététele a honlapon
x
x
x
x
x
x
A PR film anyagának megvágása, a film elkészítése, és honlapra feltöltése Konferencia. Az eredmények bemutatása, Továbblépések felvázolása Projektzárás
x x
x x
4. A tananyag-fejlesztés menete: Szakmai előkészítő megbeszélés: A KRE BTK és PTE oktatói a pályázathoz leadott időterv (Gantt-diagram) alapján végigtekintették, hogy a tananyag-fejlesztés során milyen konkrét lépéseket kell megtenniük. Egyeztetés történt a Képzők képzője tananyag-írók számára a képzéssorozat időpontjaitól. Egyeztetés történt a modulok és tananyag-részekhez felkérni kívánt szakmai lektorok személyéről, és felkéréséről. A tananyag-fejlesztés menete 0. Szakmai egyeztetés. Érintettek: szakmai vezetők (PTE IGYK, KRE BTK) koordinátor, módszertani képzésért felelős informatikus-vezető. Feladat: A projektben betervezett modulokkal kapcsolatos tervezés. A képzések időpontjának egyeztetése. A módszertani problémákkal kapcsolatos egyeztetés. 1. Képzők képzője I. Képzés tananyag-írók számára 1.1. Módszertani képzés (3 alkalom) A képzés tematikája: A tananyag-fejlesztés módszertana. A digitális írástudáskészség fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdései, problémái. A digitális írástudás készség begyakorlása, tekintettel a távoktatásban és az élethelyzethez igazított tanulásban legsikeresebben adaptálható tananyagokra. 1.2. Szakmai workshopok (4 alkalom) A szakmai workshopokon a tananyagírók és a szakmai lektorok vettek részt. Az egyes moduloknak külön alkalmai voltak, ahol a tananyagírók bemutatták részletes terveiket és tematikájukat, melyek alakításában a lektorok már a tervezés fázisában részt tudtak venni. A workshopokat követően a tananyagírók és a lektorok a még részletesebb tematikákat és a felmerülő szakmai kérdéseket e-mailen, illetve a coospace-n egyeztették. 2. Tananyag-írás. A tananyag-íról elkészítik az általuk vállalt tananyagokat a korábban egyeztetettek alapján. 3. Képzők Képzője II. Képzés tananyag-felhasználók számára Előadások, workshopok és virtuális konferenciák segítségével a tananyagok kipróbálását vállaló intézmények képviselői számára bemutatjuk és megosztjuk a tananyagok kidolgozásának módszertani és szakmai eredményeit. 4. A tananyagok lektorálása. Az egyes tananyag-részekhez felkért szakmai lektorok a tananyagok átolvasása után elkészítik lektori véleményüket, és megteszik esetleges változtatási javaslataikat. 5. A tananyagírók a lektorok javaslatai alapján véglegesítik tananyagaikat.
5. A tananyag tartalmi vonatkozásai A Bologna folyamat következtében átalakult képzési struktúra alapszintjének egyik fontos kimeneti elvárása, hogy a három éves képzések végén jól felkészült, versenyképes tudással rendelkező hallgatók képződjenek, akiknek elméleti és gyakorlati tudása alkalmas az állandóan változó info-technikai környezetben való helytállásra. Míg a képzési struktúra megváltozott, a tananyagok, és a tanárok módszertani tudása nem követte ezt a változást. Elvárás, hogy a felsőoktatási képzések jó minőségűek, korszerűek és versenyképesek legyenek. Ebből következik → Komoly igény van a tartalom és tananyagfejlesztésre → Mind a nappali, mind a levelező tagozatos hallgatók számára fontosak az interaktív, kreatív tanulást lehetővé tevő tananyagok → A kidolgozásra kerülő tananyagok között több olyan van, amely a vonatkozó szakos hallgatók informatikai tudását fejleszti, ezzel is segítve őket későbbi szakmai előmenetelükben. → A kidolgozásra kerülő tananyagokat egy későbbi távoktatási tananyag-fejlesztés pilotjainak tekinthetők. → A kidolgozásra kerülő idegen nyelvű tananyagok hosszabb távon a szakon részképzésben (Erasmus, szakmai gyakorlat) részt vevő külföldi hallgatók idevonzását is jelentik egyben, amellett, hogy a saját hallgatók idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztését is megcélozzák. A projekt előkészítés során a projektben résztvevő szakmai partnerek 7 modul kidolgozását tervezték meg. A pályázat ívszámban gondolkodik, így a főbb keretek az ívszámok mentén kerültek meghatározásra. A témakörök a tantervben tantárgyakat, illetve konkrét kurzustematikákat fednek le. A tananyagot lehet használni kontakt órákon történő oktatásra (a tanár által előadott és a z elkészített tananyaggal megtámogatott előadás) és egyéni tanulásra is. Modulok és témakörök Kommunikációelmélet (4 ív, 160.000 leütés, 10 témakör) Témakörök: 1. 2. 3. 4. 5.
A kommunikáció diszciplinarizálódása. A kommunikációtudomány kialakulása. Elméletek és modellek a kommunikációról. A társadalmi kommunikáció színterei. A szerep. A kommunikatív kódok rendszere. A verbális és nemverbális kód.
6. A közvetlen emberi kommunikáció szerkezete. 7. A közvetlen emberi kommunikáció elméletei. 8. A kommunikáció dinamikája: A beszédaktus-elmélet, a relevancia-elmélet. 9. Kompetitív és kooperatív stratégiák: játszmák, játékelmélet. 10. A kommunikáció zavarai.
Tömegkommunikáció és médiaismeret (5 ív, 200.000 leütés, 11 témakör) Témakörök: 1. A domináns elméleti és kutatási paradigmák, médiamodellek. 2. Tömegkommunikáció és kultúra. 3. A média kulturális tanulmányozása. 4. Az internet pszichológiája. 5. A média funkciói. 6. Manipuláció és meggyőzés. Manipuláció és média. 7. Realitás és fikció. 8. Reklám és pszichológia 9. Az érzelmek és attitűdök világa. A reklám hatásmechanizmusai. 10. Médiaszövegek elemzése. 11. Mozgókép és médiaelemzés.
Szervezeti kommunikáció (4 ív, 160.000 leütés, 16 témakör) 1. A szervezeti kommunikáció alapfogalmai és kutatásának története. Bevezetés a szervezeti kommunikáció elméletébe 2. Munkapszichológiai vizsgálatok 3. Erőforrás elemzés (Humán erőforrás tervezés, Munkakörelemzés) 4. Kiválasztás és képzés (Toborzás, Kiválasztás, Személyi adatkezelés, Képzés) 5. Szervezetfejlesztés-tréningek 6. A szervezeti struktúra vizsgálata 7. Konfliktuselemzés 8. Konfliktuskezelési módszerek 9. Csoportok vizsgálata a szervezetekben 10. "Leadership”változásmenedzsment 11. Belső kommunikáció a szervezeti kultúra tükrében 12. Szervezeti kultúra: Kommunikáció, etika és a CSR a szervezeti kultúra kontextusában 13. Szervezeti egészségkommunikáció: Egészségfejlesztés és stressz menedzsment 14. IT kommunikáció 15. Összegzés, Befejezés.
Vizuális kommunikáció (4 ív, 160.000 leütés, 5 témakör) 1. Bevezetés: Kommunikációelméleti megközelítés: művészeti kommunikációs modell. Filmillusztráció: Malom és kereszt (Lech Majewski rendezésében, eredeti cím: ,,The Mill and the Cross) lengyel-svéd filmdráma, 92 perc, 2011. 2. A képzőművészeti kommunikáció 3. Jelentés a vizuális művészetekben 4. A kompozíció poétikája: lineáris és fordított perspektíva. 5. Az ikonográfiai elemzés, az ikonológiai módszer 6. Képteológia, ikon 7. Vizualitás az irodalomban, irodalom a vizuális műfajokban 8. Vizualitás az irodalomban 9. Irodalom és film 10. Vizualitás a színházban 11. A dokumentumfilm mint vizuális művészet 12. Összegzés
Nemzetközi kommunikáció (4 ív, 160.000 leütés, 11 témakör) 1. Az Európai Unió szókincse francia nyelven. 2. Az Európai Unió szókincse angol nyelven 3. Az Európai Unió szókincse német nyelven 4. Az Európai Unió szókincse holland nyelven 5. Nemzetközi intézmények 6. Diplomáciatörténet, protokoll 7. Understanding identity and understanding conflict 8. Understanding culture, understanding communication 9. Szterotípiák és a kultúraközi érintkezés fejlesztése 10. Interkulturális kompetencia 11. Globális elgondolások Módszertan (3 ív, 120.000 leütés, 12 témakör) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Bevezetés a tudományos elemzésbe Kutatási terv készítése Kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek Kérdőívkészítés elméletben és gyakorlatban Kvalitatív módszerek Az interjúkészítés gyakorlata Tartalomelemzés - szövegelemzési módszerek Statisztikai eszköztár: Alapfokú statisztikai ismeretek Mintavétel a gyakorlatban
10. Adatelemzés alapjai 11. Írásbeli kutatási beszámoló készítése 12. Szóbeli kutatási beszámoló készítése
IT technológiák a társadalmi kommunikációban (2 ív, 80.000 leütés, 15 témakör) 1. Bevezetés az IT kommunikációs értelmezésébe 2. A társadalmi kommunikáció szociálpszichológiai aspektusai 3. Viselkedés a hálón, netmagatartás 4. A számítógépes játékok értelmezése 5. A társadalmi kommunikáció szociokulturális aspektusai 6. Digitális írástudás, informatika közkultúra 7. Hitelesség, kétes és káros tartalmak 8. A társadalmi kommunikáció társadalomkritikai aspektusai 9. Internet alkalmazások, mint a társadalmi párbeszéd és a nyilvánosság színterei 10. Közvélemény és értékképviselet reflexiói 11. A társadalmi kommunikáció szemiotikai aspektusai 12. Digitalizálás, szerkesztettség, montázs 13. Mesterséges intelligencia problémája 14. Jogi keretek és a szabályozottság 15. Az IT és a Társadalmi kommunikáció összefüggései
6. A tananyag struktúrája, felépítése Minden tananyag az alábbi struktúrában került megtervezésre és kidolgozásra: →Modul (7 modul - lásd az előző fejezetben részletesen) →Témakör (modulonként változó, a tananyag-írók és a megvalósítandó kurzus-tematikák alapján változó – lásd az előző fejezetben az egyes moduloknál részletesen) →Rész (témakörönként változó, a tananyagírók számára a módszertani kézikönyv ajánlást fogalmaz meg. →Kvíz (egységesen kötelező, a tananyaghoz csatolása a tananyag konvertálása után történik meg) A tananyagokat a tervezéskor 7 nagyobb egységre bontottuk. Ezek a nagyobb egységek a modulok. A modulon belül a tananyagok kisebb egységekre, témakörökre bomlanak. A témakörök címe és tartalma a törekvések szerint leginkább egy-egy valódi kurzus tananyagának anyagát fedi le. A témakörökön belül a tananyag struktúráját a tananyagért felelős tananyagíró tervezi meg, és alakítja ki. Az ajánlott felosztás a 6 azonos terjedelmű részre való felosztás. Minden témakör egy kvízzel zárul, amely alkalmas a tanári számonkérésre, de az egyéni tanulásban is alkalmazható a diák számára, hogy saját tudását ez alapján ellenőrizze. Minden modulhoz tartozik egy szakmai felelős, az ő irányítása és koordinálása alatt folyik a szakmai munka a modulhoz tartozó alegységek tananyagainak kidolgozásakor. A szakmai vezető koordinálásával történt meg a modulokon belüli téma-felosztás, a témakörök kijelölése. A témakörök tananyagait a témakört évek óta oktató és szakmailag kompetens tananyag-írók írták. A tananyag-részek számát a témakörök belső logikája és koherenciája alapján a tananyag-írók alakították ki a tananyag megírása közben. A projekt szakmai vezetése a témakör 6 részre bontását javasolta, de ettől eltérő megoldás is elfogadott. A tananyag didaktikai megformálásáról. A tananyagrészeken belül a szerzőknek kell kialakítani azokat az elsajátítási egységeket, melyeket az elsajátítás, a tananyaggal kapcsolatos aktivitás egy-egy folyamatos figyelmet igénylő részének tekintenek. Fontos, hogy ezek a részek a tanuló számára jól elválaszthatóak legyenek. Fontos az is, hogy a fentieknek megfelelően ezek a részek tartalmazzanak a tanulási folyamatra reflektáló, azt irányító, facilitáló elemeket. A kvíz a témakörök végén lévő ellenőrző teszt-sor. A tesztsor minden tananyag-részre vonatkozóan 10-10 kérdést tartalmaz. A kvíz mind tanári, mind egyéni tudás-ellenőrzésre alkalmas.
7. Így készült: A tananyag elkészítésének technikai és módszertani lépései
7.1.
A tananyag elkészítésének vázlatos menete
A tananyagszerzők előkészítő elektronikus formában elkészítik a tananyagot, valamint a kapcsolódó kérdésbankot, amit ezt követően megfelelő szoftverek segítségével szabványos elektronikus tananyaggá alakítunk. A készítés menetét úgy terveztük meg, hogy az igazodjon a tananyagszerzők meglévő információtechnológiai felkészültségéhez és ennek figyelembevételével a lehető leghatékonyabb módja legyen az elektronikus tananyag létrehozásának. Az adatok konverziója, a formátumok közötti átjárás biztosítása olyan lehetőség, mely megnyitja a tananyag sokoldalú hasznosításának lehetőségét. A tananyagkészítés két komponense a tartalmi értelemben vett tananyag és a kapcsolódó kérdésbank együttesen rugalmas felhasználást tesz lehetővé. A kérdésbank bővítésével vagy részbeni felhasználásával órai vagy otthoni gyakorlástól a vizsgáztatásig, többféle folyamat is támogatható. A tananyagok tartalmi egységeivel kapcsolatosan két nézőpontot kell egyesíteni. Az első és legfontosabb szempont a tantárgy-pedagógiai, didaktikai, metodikai megfontolások rendszere, a második szempont pedig - aminek segítségével ezt gyakorlati értelemben ki kell fejezni - a technikai lehetőségek megteremtése az adott keretrendszerben. A képzési lépéseknek, megbeszéléseknek és jelen dokumentumnak is célja, hogy indokolt mértékben egységesítse azokat az eljárásokat és megoldásokat, melyek nem közvetlenül függnek az adott tananyag szakspecifikus aspektusaitól. A tananyagfejlesztésnek a következőkben részletezett módja abban tér el a hagyományos digitális tananyagfejlesztéstől, hogy a végleges tananyag megformálásában nagyobb részt, önállóságot enged a tananyagszerzőknek, és lerövidíti és a végleges forma kialakításával kapcsolatos döntések tekintetében lényegesen szűkíti az utólagos informatikai szakértelem bevonásával elvégzett utómunkálatok mozgásterét.
7.2.
A tananyag tartalmi egységeinek elkészítése
A tananyag összetartozó egységeit témánként, több különálló file-ban készítjük el (egy téma magában foglalhat 1 vagy több részt). Az elkészítésre használt primer eszköz lehet bármilyen szövegszerkesztő program, de a szerzők a Microsoft PowerPoint segítségével öntik végleges formába a tananyagot. A PowerPointot ebben az esetben nem mint prezentációs eszközt használjuk, hanem mint egy olyan közismert szerkesztőt, mely alkalmas arra, hogy képernyőkre bontva szöveges és multimediális tartalmat lehessen vele készíteni. Ez az alkalmazás tartalmilag jelentősen eltér a szokásos használattól, miközben a technikai
szerkesztés tekintetében bevonja a tananyagszerzők feltételezhetően meglévő korábbi felkészültségét. Ennek megfelelően a tananyag tartalmi egységeinek elkészítése tekintetében két nagyobb terület tárgyalására van szükség ebből a szempontból. Az első, hogy az így elkészített tananyagoknak milyen tartalmi sajátosságoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy támogassák a tananyag felhasználóját. A második terület a PowerPoint azon technikai lehetőségeinek a bemutatása, amelyek használata javasolt a tananyag-készítők számára. (Ebben a témában nézhető ScreenCapure-tutoriálok is a tananyagszerkesztők rendelkezésére állnak.) Az egységes arculat és formai jegyek megteremtésének érdekében egy előre elkészített alapot, mintát, template-et készítettünk, melynek felhasználása megkönnyíti a formai követelményekhez való alkalmazkodást. Az elkészített template mellé, adott funkciókra grafikai elemeket, képeket, ikonokat is készítettünk, melyek használata az egységes kezelés lehetőségét készíti elő. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az adott anyagrész speciális tematikájából adódó egyéni elemeket ne lehetne alkalmazni, a megadott elemek csupán ajánlásként az egységes arculat megteremtését szolgálják, de ennek szakmai felülbírálatára a szerzőknek lehetőségük van.
7.3. A tananyag tartalmi megformálásával kapcsolatos speciális szempontok A tananyagot (tananyagrészt)1 elsajátítási egységekre bontva MS PowerPoint segítségével készítjük el. A tananyag elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a szokásos használattól eltérően nem egy előadást kísérő vázlatos illusztráció, hanem maga a tananyag készüljön el. Ez a felhasználás szokásostól eltérő mérlegeléseket kíván meg az alkotóktól. Ezzel kapcsolatos elvi megfontolások a következők: • Vázlatszerűség helyett kifejtettség: Javarészt egész mondatokból felépített, a tananyag voltaképpeni tartalmát állítások és kérdések formájában megjelenítő szövegre van szükség. Az utalás helyett teljes magyarázat jelenjen meg. A feltárulkozó tartalomnak elegendőnek kell lenni a megértésre. A tananyagban csak olyan előzetes ismereteket lehet feltételezni, melyek korábbi tananyagokban vagy az általánosan megkövetelt kompetenciák részeként elvárhatóak. • Kisebb betűméret: A kivetített előadásokkal szemben a tanulásban felhasznált, jelen forma esetében a felhasználó képernyőjén közvetlenül jelenik meg a tananyag, ezzel jelentősen megemelve az olvashatóság lehetőségeit, vagyis a szokásosnál kisebb 1
Ebben a részben gyakran általános értelemben használjuk a tananyag szót. Ez strukturálisan a adott tananyagrészt jelenti, ami az adott file-ban kerül tárgyalásra.
betűk is alkalmazhatóak. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani arra, hogy kisebb betűméret betűk esetén a sorok túl hosszúak lehetnek és ekkor indokolt a hasábtükröt vékonyítani, illetve lehetséges két hasáb alkalmazása is. A mintában ezt a betűméretet be is állítottuk, de a szerző maga is mérlegelheti, hogy a teljes képernyős olvasás esetén, mely méret nyújt még jól áttekinthető, de már elegendő információt nyújtó megjelenítést. • Megváltozott fókusz: A tananyagnak a szokásosnak mondható ismeretközlési fókuszpontból, a tanulási, az elsajátítási folyamat fókuszpontba állítása felé kell elmozdulni. Ez azt jelenti, hogy elkerülhetetlen az elsajátítás egységekhez kötődő, a megszerzendő tudásra előre rávilágító, majd azt összegző, a felhasználói visszacsatolást segítő mozzanat alkalmazása. A tematikus tartalmat feltáró szövegrészek mellett, a tartalom elsajátítási folyamtára, az előzetes tudásra, a figyelem fókuszálására és fenntartására, a tanulási folyamattal kapcsolatos reflexiók kezelésére, a tanulás eredményinek felhasználhatóságára vonatkozó szövegrészek alkalmazása is indokolt. Ez a tananyag alapvető didaktikai jellegéből következik. • Képernyőkre bontás: A hagyományos szövegszerkesztés esetében, a tipográfiai megformálásnál is fontos szempont az oldaltükrök kialakítása. A digitális tananyag esetében is fontos és tartalmi szempontból is átgondolást igénylő feladat a tananyag szegmentálása, képernyőkre bontása. A könyvekkel ellentétben nem jelent szűk keresztmetszetet a képernyők száma, de fontos hogy az egyszerre a tanuló számára expozícióra kerülő tartalom áttekinthető legyen. Ezért az egyes képernyőkre szánt tartalmakat úgy kell megválogatni, hogy rátekintő számára vizuálisan is világosak legyenek a fókuszpontok (például címek elhelyezésével, bekezdési tagolás által vagy ikonok, ábrák, linkek elhelyezésével). Érdemes elgondolkodni azon, mi lesz az a tartalmi mozzanat, érdeklődést felkeltő elem, ami a következő képernyőre vezeti az olvasó, tananyag-felhasználó tanulót. • Egységes szerkezet. A létrehozott alap PPT irányadó design elemeket tartalmaz (Betűtípus, betűméret, színek, navigációs ábrák). Ezek az elemek orientálják a tananyagok egységes megjelenését, de a diszciplináris sajátosságoknak megfelelően alkalmazandók, illetve átalakíthatók. A projekt keretében megjelenő tananyagoknak hordozniuk kell a pályázati források azonosítását célzó logókat és feliratokat. Az alkalmazandó alap PPT template-eket úgy alakítottuk ki, hogy már tartalmazza ezeket az elemeket, tettük ezt annak érdekében, hogy a kialakításra kerülő tananyagok egységes arculattal és vizualitással jelenhessenek meg. Fontos figyelembe venni, hogy a tananyag létrehozását tartalmilag létrehozó intézménynek megfelelő template-et válasszuk, mert nem csupán a pályázati logók és feliratok, de az adott intézmény azonosító elemeinek megjelenítése is fontos.
• Ugrás a tananyagban: A tananyagon belül is mód van navigációra, ezt a PowerPoint megfelelő beállításaival lehet létrehozni. Erről a beállítási lehetőségről a későbbi technikai szerkesztés sajátosságairól szóló fejezetben található részletesebb útmutató. Tartalmi szempontból lényeges az, hogy az elkészülő tananyag lehetővé tegye a belső navigációt a tanulás egyéni szervezhetősége érdekében. • Külső linkek elhelyezése: A digitális tananyagok fontos sajátossága, hogy ezekben könnyen elhelyezhető a tanuló által opcionálisan bejárható olyan utalás, link, amely valamely publikusan elérhető webszolgáltatásra mutat. Ebben az esetben természetesen nem biztosítható, hogy ezek a linkek a jövőben is mindig elérhető webhelyekre mutassanak, de fontos didaktikai szempont lehet az is, hogy a további tanulás lehetőségeit is bemutatásra kerüljenek. A külső linkek ráadásul egy aktívan kezelt webtartalom esetén akár azt is biztosíthatják, hogy folyamatosan a legfrissebb tartalom, információ válik elérhetővé. Ezen keresztül lehetőség van arra, hogy a szerző bevonjon az interneten elérhető hasznos forrásokat is. A külső linkek elhelyezéséről a későbbi leírásokban a technikai szerkesztés sajátosságai című részben további részletes instrukció található. • Az elektronikus tananyagban esetenként szükségessé válik olyan szövegrészek, tanulmányok csatolása, amelyek további kiegészítéséket, az alapkövetelményen túli tudásszerzést lehetőségét biztosítják azzal. Ezeknek a kiegészítő anyagoknak a tananyagokhoz való hozzáillesztése pdf formátumban történik. Ezekben az esetekben olyan tanulmányokról, szövegekről van szó, melyek a tananyaggal együttesen, a tananyag sorsát osztva kerülnek terjesztésre, ezzel együtt szerzői jogi értelemben úgy kell rájuk tekinteni, mint amelyek a tananyag részét képezik. Ezeknek az anyagoknak a becsatolási lehetőségeiről a technikai szerkesztést tárgyaló részben lehet tájékozódni. • Az elektronikus tananyagban alkalmazhatunk beágyazott (a későbbiekben a tananyag sorsát osztó, vele együtt hozzáférhetővé váló) hangzó anyagokat és video részleteket is. Hangzó és videórészletek előkészítése és beillesztése tekintetében a későbbiekben a technikai szerkesztés fejezetben olvashatunk részletesebb útmutatót. (Ehhez kapcsolódó nézhető SreenCapture útmutató is hozzáférhető.)
7.4. Javaslat a tananyagban alkalmazandó bibliográfiai hivatkozásokban alkalmazandó konvenciókra
A javaslat két fő eleme, a helytakarékos szövegközi hivatkozás és az anyagrészek végén elhelyezkedő évszám kiemelő bibliográfia. Az évszámkiemelő bibliográfia teszi könnyen követhetővé a szövegközi hivatkozásokat. A szövegközi hivatkozásban, amennyiben ez lehetséges vagy adekvát oldalszámok vagy oldalszám intervallum megjelölése célszerű. Az évszámkiemelő bibliográfia tekintetében Gyurgyák János „Szerkesztők és szerzők kézikönyve” című munkáját vettük alapul. Úgy, mint ebben az esetben: (Gyurgyák 1997, 146) jelentése: Gyurgyák János 1997: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, 146. oldal Gondolatjel írandó: az oldalszámok közé, a szerzők nevei közé, kiadási helyek közé, kiadók közé. (Gépelés: Ctr /szürke mínuszjel. jobb felső sarokban. Vagy Beszúrás/Szimbólumok/Különleges karakterek gondolatjel.) Amennyiben többtagú összetevőket választ el, akkor kell a gondolatjel köré szóköz, egyébként egybe kell írni az elválasztott szavakkal. A könyvtári jelzett címet kurziváljuk. Folyóirat esetében a folyóirat címét, több tanulmányt tartalmazó kötet esetén a kötet címét. Amennyiben a felsorolt nevek/név szerkesztők/szerkesztő a magyar (szerk.) vagy az (ed.) vagy (eds.) kerül a nevek után. Hivatkozásban egynél több szerző esetén (Valaki et al. 2008) et alli /és mások vagy a forrásokat felsoroló bibliográfiában háromnál több szerző esetén is alkalmazható az írásmód. Hiányzó adatok helyett: sine loco (s. l.) hely nélkül, sine anno (s. a.) év nélkül, sine nomine (s. n.) kiadó nélkül. A cím után jöhet a kötetek száma pl.: „1–2. köt.” vagy a kötetre hivatkozásként „2. köt.” A kötet hivatkozás után, ha nem első kiadás akkor pl.: „2. jav. kiad.” Hivatkozás az eredeti megjelenéssel pl.: (Weber 1995 [1905]) (A szögletes zárójelbe tett dátum az eredeti megjelenés évszámát jelzi. Ez az írásmód különösen fontos olyan klasszikus források esetén, melyek sokszor az eredeti megjelenést követően sok idővel fordítanak le egy adott nyelvre.) Hivatkozások oldalszámmal: (Weber 1995, 77) (Weber 1995, 77–88) (Weber 1995, 1. fej.) (Weber 1995, 43. lábj.) többkötetes művek esetén: (Grétsy–Kovalovszky 1983, 2:171) Következzen egy példa egy fordításban megjelnő műre. (A nagy pontnál tabulálást, újsorba szerkesztést, vagy egyerűen egy szóköt is alkalmazhatunk.) Machus, Andrew 1968 [1960]: Ez itt a mű címe. [Ez meg itt az eredeti cím.] 1-2. köt. Budapest, Osiris. Magyar szerzők esetén nem kell vessző a vezeték és keresztnév közé, mert ebben az esetben ez a természetes sorrend.
Hajnal István 1986: A kis nemzetek történetírásának munkaközösségéről. In Ring Éva (szerk.): Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. 1. köt. Budapest, Magvető, 624–645. p. A szerzők közötti gondolatjel mindkét oldalán van szóköz, mert az elválasztott részek több tagból állnak. Fejtő Ferenc – Gyulay Viktor 1996: Négyszáz éve született Descartes. Magyar Nemzet, 1996 Március 30. 85–86. p. Jegyzetapparátus: Uo. 32. p. // Ugyanott 32. oldal, vagy latinosan: Loc. cit. 32. p. // Loco citato Uő. 1978 Summer–magyar rokonság. Budapest, Magvető. //Ugyanő vagy mondható latinul idem (Hímnem) eadem (Nőnem) Vö. //vessd össze Lásd 16. lábj. //Bővebben lásd 16. fejezet. Megállapítások: Amennyiben egy adott szerzőtől egy adott évben több munka is szerepel a bibliográfiában akkor az évszám után írt kis a, b, c … vel jelölhetjük a bibliográfiában és a szövegközi hivatkozásban is. pl.: (Huszár 1985b, 123) A bibliográfiában az oldalszám akkor fontos, ha forrásnak csak egy részét dolgoztuk fel, vagy folyóiratok, gyűjteményes kötettel esetén ez a felleléshez tartozó adat. Amennyiben a szerzőre, forrásra szeretnénk utalni a szöveg közben, tudományos szövegek esetében jó gyakorlat a szövegközi hivatkozás. Alapos munka esetén évszámmal és oldalszámmal minden esetben ellátva, kivéve, ha az utalás annyira globális jellegű, hogy az oldalszám nem lényeges. Amennyiben a szöveg és a forrás kapcsolatát hosszabban akarjuk kommentálni, lábjegyzetet készítünk. Amennyiben nagy mennyiségű szöveg (1/3 oldal) kerül a jegyzetekbe, nem célszerű a lábjegyzetes forma, helyette inkább a fejezet végén elhelyezkedő végjegyzetet alkalmazzunk.
7.5.
A technikai szerkesztésről
7.5.1. Szöveg bevitele a PPT-be
Ahhoz, hogy a tananyag szövegét berögzítse a ppt fájlba, Önnek először le kell tölteni a megfelelő CooSpace-es helyről az oda feltöltött sablon ppt-t. Mielőtt megnyitná a sablont, kérem, nevezze át a fájlt olyan módon, hogy lehetőség szerint abból kiderüljön a tananyag tartalma. A sablon fájl tartalmazza azokat a formai elemeket (logókat, feliratokat), melyeket kötelezően fel kell tüntetni a tananyagokban, valamint az utolsó dián szerepelnek azok az ikon minták, melyek a különböző típusú mellékleteket, navigációkat, figyelemfelhívó funkciókat hivatottak jelölni. Kérjük Önt is, hogy ezeket a jelzéseket használja a tananyag elkészítése során! Segítségét előre is köszönjük! A sablon ppt megnyitása után töltse ki a nyitó oldalon az alapinformációkat, de legalább a cím és szerző mezőket!
Az ezt következő dián megadhat egy hosszabb bevezetőt, amennyiben ezt szükségesnek látja.
A sablon harmadik diáján a tananyag tartalmát állíthatja össze, majd az ezt követő diáktól megkezdheti a tananyag betöltését a ppt fájlba az egyes fejezetek alá. Amennyiben Önnek szövegszerkesztett formában már rendelkezésre áll a tananyag, úgy a „másolás-beillesztés” (Ctrl+C – Ctrl+V) funkcióval könnyedén átemelheti a ppt fájlba a szöveget. Nyissa meg a szövegszerkesztőben rendelkezésre álló anyagot! Az egér segítségével (bal gombot folyamatosan nyomva tartva) jelölje ki azt a szövegrészt a képernyőn, amit át szeretne másolni! (Ilyenkor a kijelölt szöveg háttere kékre vált.) A kijelölt szövegrész másolásához a következő megoldások közül választhat:
1 – a menüsorban a „Kezdőlap” fülön a nyíllal jelölt helyen látható „Másolás” feliratra kattint 2 – a kijelölt szövegen a jobb egérgomb megnyomásával megjelenő legördülő menüben kiválasztja a másolás menüpontot 3 – a Ctrl gomb folyamatos nyomva tartásával egyszer lenyomja a C billentyűt a billentyűzeten (Ctrl+C)
Mindhárom esetben a rendszer a kijelölt szövegrészt úgynevezett „vágólap”-ra helyezi, és mindaddig ott is marad, amíg vagy egy újabb szövegrészt ki nem jelöl és újból elvégzi a fenti 3 módszer egyikét, vagy ki nem kapcsolja a számítógépet. A vágólapon elhelyezett információ akárhányszor beilleszthető más helyre, az onnan akárhányszor „előhívható”. A kijelölt szövegrész vágólapra helyezése után lépjen át a PowerPoint programba, a készülő tananyag ablakába. A dián a megfelelő keretbe (ha címet másol, akkor a cím szövegrész keretébe, ha tartalmat, akkor a tartalmi mondanivaló ablakába) kattintva az egér bal gombjával az alábbi módon illesztheti be a korábban már vágólapra helyezett információt:
1 – a PowerPoint menüsorában a „Kezdőlap” fülön a nyíllal jelölt helyen látható „Beillesztés” feliratra kattint 2 – a szövegdobozban, ahová be szeretné illeszteni a vágólap tartalmát a jobb egérgomb megnyomásával megjelenő legördülő menüben kiválasztja a Beillesztés menüpontot 3 – a szövegdobozva kattintva a Ctrl gomb folyamatos nyomva tartásával egyszer lenyomja a V billentyűt a billentyűzeten (Ctrl+V) Mindhárom esetben a program a vágólap tartalmát betölti a megjelölt szövegdobozba.
Amennyiben egy hosszabb szövegrészt jelölt ki, elképzelhető, hogy az nem fog elférni egy dián (a fenti példában is látszik, hogy a szövegrész jelentősen túlnyúlik a kereten). Ilyen esetben a PowerPoint bal oldali dia oszlopán az adott diára az egér jobb gombjával kattintva megjelenő listában válassza ki a „Diamásolat” feliratot.
Így a program automatikusan elkészíti az adott dia másolatát, annak minden elemével.
Az így megduplázott diáknál eldönthető, mennyi szöveget hagyunk meg az első dián, és honnan folytatjuk az azt követő diákon. (Nem kell újból bemásolni a szövegszerkesztőből az adott szövegrészt.)
7.5.2. Ábra beillesztése a PPT-be
Amennyiben képekkel szeretné kiegészíteni a tananyagát, úgy azt értelemszerűen be kell építeni a ppt fájlba, azaz ezekkel a képekkel Önnek már rendelkeznie kell a tananyag összeállításakor. Kép beszúrásához az adott dián válassza ki a PowerPoint felső menüsorán a Beszúrás fület, majd ott kattintson a Kép gombra!
Ekkor megjelenik a Windows tallózója, amelynek segítségével megkeresheti a gépén az adott képet tartalmazó fájlt.
A beszúrni kívánt képre kattintás után az ablak jobb alsó részén található „Beszúrás” gombbal illesztheti be a képet a tananyagba. A képet a program eredeti méretben szúrja be (vagy ha nagyobb, mint a dia mérete, akkor úgy lekicsinyítve, hogy beférjen a diára).
A beillesztet képet a sarkainál, illetve az oldalai közepénél látható pontoknál az egérrel megfogva át lehet méretezni.
Fontos! Ha a kép oldalainak közepénél fogva méretezi át a képet, úgy arányai torzulhatnak, a megjelenítendő kép is deformálódik. (Erre egy extrém példa alább.)
Ennek elkerülése érdekében azt javasoljuk, hogy a kép sarkainál fogja meg a képet, majd az egér átlós irányú mozgatásával a kép méretarányosan fog csökkenni vagy nőni. (Lásd alább.)
7.5.3. Linkek kezelése a PPT-ben
A tananyagban lehetőség van linkeket (hivatkozásokat) elhelyezni különböző objektumokon, melyek segítségével a program „elugrik” a tananyag egy előre meghatározott pontjára, vagy megnyit egy külső fájlt, internetes hivatkozást, esetleg média tartalmat. E fenti felsorolás alapján megkülönbözetünk belső és külső hivatkozást.
Mind a belső, mind a külső hiperhivatkozásokat a tananyagban elhelyezheti képen, ikonon, vagy akár szövegrészen is. Az eljárás mindhárom esetben ugyanaz, azzal az egyetlen eltéréssel, hogy a szövegrészre (vagy szóra) helyezendő hiperhivatkozásnál először ki kell jelölni az adott szót vagy szövegrészt. Nézzük végig ezt a folyamatot! Külső vagy belső hivatkozás elhelyezése Kattintson az adott képre, vagy jelölje ki a kívánt szót vagy szövegrészt, majd a következő 2 lehetőség közül válasszon:
a.) A PowerPoint menüsorában a Beszúrás fülön kiválasztja a Hiperhivakozás gombot (szövegrész esetében csak ez a lehetőség áll rendelkezésre). b.) A képre vagy ikonra jobb egérgombbal kattintva megjelenő legördülő listában kiválasztja a Hiperhivatkozás feliratot (szövegrészre történő hivatkozás elhelyezése esetében ez a lehetőség NEM áll rendelkezésre!). A folyamat itt elválik, attól függően, hogy belső, vagy külső hivatkozást szeretne megadni. Nézzük ezeket végig! Külső hivatkozás webes címre A fent leírt – Külső vagy belső hivatkozás elhelyezése – folyamat elvégzésekor megjelenő ablakban a Cím rovatban adja meg a külső anyag internetes elérhetőségi címét (http:// kezdettel)! Jól látható, hogy a felugró ablak bal szélén a „Létező fájl vagy weblap”gomb van kiválasztva.
Az OK gombra kattintva tudja bezárni ezt az ablakot. Ekkor a program elmenti a hivatkozást az adott tananyag elemen. Külső hivatkozás fájlra A fent leírt – Külső vagy belső hivatkozás elhelyezése – folyamat elvégzésekor megjelenő ablakban az ablak középső részén látható tallózó segítségével keresse meg azt a fájlt, amelyiket majd a hivatkozásra történő kattintással meg szeretne nyittatni a tananyagból.
A kiválasztott fájlra kattintva a program automatikusan kitölti a Cím rovatot. (Jól látható, hogy továbbra is a felugró ablak bal szélén a „Létező fájl vagy weblap”gomb van kiválasztva.) Fontos! A külső fájlra történő hivatkozások esetén mindig azt tanácsoljuk, hogy az így csatolni kívánt fájlokat gyűjtsük össze egy helyre, lehetőség szerint ugyanabba az alkönyvtárba, ahol a készülő tananyagot tartalmazó ppt fájl is van. Ez azért fontos,
mert mint ahogy később is leírásra kerül, amennyiben nem a ppt fájllal megegyező alkönyvtárban található fájlra vonatkozóan állít be hivatkozást, úgy a Cím rovatban az adott fájl teljes elérési útvonala kifejtésre kerül. Ez azért baj, mert a konverzió után a kész tananyag is majd azt a linkben meghatározott elérési címet fogja majd keresni, ami azon a gépen, amelyikről megnyitották a tananyagot, nem is biztos, hogy létezik. (Az nem garantálható, hogy minden számítógépen ugyanaz a könyvtárstruktúra legyen, mint azon, amelyiken készült a tananyag.) Lásd alább a példát!
Belső hivatkozás a dokumentum egy adott pontjára Ezzel a lehetőséggel a tananyagon belüli navigációt tudjuk segíteni, pl. egy-egy tananyag rész végéről visszaugorhatunk a tartalomjegyzékre, vagy a tartalomjegyzékből egyből odaugorhatunk egy-egy tananyagrészhez. Mint már fentebb is említettem, hivatkozást elhelyezhetünk ikonon, képen, vagy szövegrészen. Ennek pontos folyamata megtalálható feljebb, a Külső vagy belső hivatkozás elhelyezése szakaszban. A fenti folyamat végén megjelenő ablak bal oldalán azonban már a „Dokumentum adott pontja” gomb került kiválasztásra és ezzel megváltozik az ablak középső része is:
A program az ablak középső részén kiválasztásra felajánlja a ppt fájl összes diáját, diacím szerint felsorolva azokat, illetve ugrásokat az első, az utolsó, az előző és a következő diára.
A kívánt dia kiválasztása után a program megmutatja annak előzetes képét is a jobb oldali ablakban.
Az OK gombra kattintva menthetjük el a hivatkozást. Ezzel a módszerrel érdemes kialakítani az egyes tananyag fejezetekre történő közvetlen ugrást a Tartalomjegyzékből (a template 3. diája), illetve az egyes fejezetek végéről az ugrásokat a következő illetve előző fejezethez, valamint vissza a tartalomjegyzékbe. A Tartalomjegyzékben az egyes fejezetcímeket külön-külön ki kell jelölni és úgy kell minden bejegyzésre megcsinálni a hiperhivatkozást. Ily módon egy könnyen kezelhető, könnyen „bejárható” tananyagot készíthetünk. Ezen túlmenően is természetesen bárhol használhat belső hivatkozásokat, ahol szükségesnek látja. Hivatkozás eltávolítása Amennyiben tévesen helyezett el egy hivatkozást, úgy a hivatkozást hordozó elemre kattintva a Hivatkozás gombbal ugyanúgy megnyílik a Hivatkozás beszúrása ablak, mint a hivatkozás elhelyezésekor, azzal a különbséggel, hogy itt megjelent egy új gomb: Hivatkozás törlése.
Ennek a gombnak a segítségével törölheti a hivatkozást. Megj.: Képen vagy ikonon elhelyezett linknél a képre vagy ikonra az egér jobb gombjával történő kattintás után megjelenő legördülő menüben válassza a Hivatkozás eltávolítása menüpontot.
7.5.4. További források kezelése a PPT-ben és a tananyagban
A tananyag elkészítése után gyakran előfordulhat, hogy – külső forrásként használandó – további kiegészítő szöveges fájlok állnak még a tananyag készítőjének birtokában, amit „csatolni” szeretne az oktatási anyaghoz. Ezeket a fájlokat gyűjtse (másolja) össze egy alkönyvtárba! Ennek több oka is van. A kényelmi szempontok mellett az egyik legfontosabb indok az, hogy az elektronikus tananyag előállítása (konvertálása) során a ppt-ben külső fájlként hivatkozott anyagoknak ugyanabban az alkönyvtárban kell lenniük, mint a ppt fájl maga.
Jól látszik, hogy a példánkban a Bemutató minta PTE.ppt mellett található még öt másik fájl is, ebből kettő MS Word dokumentum és három pdf. Fontos egyből az elején leszögeznünk, hogy pár technikai feltételre oda kell figyelnünk a külső tananyagok e-tananyagokban történő biztos használhatósága érdekében, az összeállított tananyag integritásának megőrzése érdekében, heterogén számítástechnikai környezetben. Az első ilyen feltétel az, hogy PDF formátumú szövegfájlok használatát javasoljuk, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy majd azon a gépen, ahol ezt a tananyagot a későbbiekben majd megnyitják, telepítve van az a szövegszerkesztő, melynek segítségével Ön a szöveget előállította. Így amennyiben Önnek szerkeszthető szöveges fájlok állnak rendelkezésére (pl. MS Word dokumentumok), akkor azokat először át kell alakítani pdf fájlokká. Hogyan lehet ezt megtenni? Számos megoldást lehet rá találni a neten, akár ingyenes, akár fizetős szoftverek sokasága áll rendelkezésünkre. Mi most az egyik legelterjedtebb ingyenes programot mutatjuk be, ez pedig a Cute PDF Writer (letölthető a www.cutepdf.com oldalról).
Az ingyenes (freeware) program telepítése után a szövegszerkesztő Fájl | Nyomtatás menüjében a nyomtatók között megjelenik egy új nyomtató (CutePDF Writer névvel).
Nyissa meg szövegszerkesztőjében az átkonvertálni kívánt fájlt, majd a Cute PDF Writer „nyomtatóval” kinyomtatva gyakorlatilag a program egyből pdf formátumban menti el nyomtatni kívánt szöveget az általunk megadott helyre. (Megj.: ha már amúgy is összegyűjtötte a csatolni kívánt fájlokat egy alkönyvtárba, akkor érdemes ugyanide menteni a pdf-t is, az egyszerűbb kezelhetőség, illetve a később bemutatásra kerülő hivatkozások korrekciója miatt.)
A pdf előállítása után az eredeti szöveges fájlt törölje ki ebből az alkönyvtárból, csak a pdf maradjon! A második fontos tennivalónk, hogy a csatolandó fájlok neveit alakítsuk át magyar ékezetes betűk és szóközök nélkülire, hogy minden, heterogén számítógépes környezetben
működőképes lehessen majd a tananyag! (Megj.: a szóközöket általában _ (alsó aláhúzás) karakterrel szokás helyettesíteni.) pl.: Első csatolt fál.pdf –> Elso_csatolt_fajl.pdf Külső csatolmány.pdf –> Kulso_csatolmany.pdf, stb.
Miután így elkészült – az ékezet és szóköz nélküli fájlnevekkel ellátott – csatolni kívánt pdf-ek listája, le kell ellenőrizni, hogy a konvertálásra kerülő ppt anyagban működnek-e a külső fájlok csatolási hivatkozásai. (Megj.: amennyiben változtatott akár a fájlformátumon, akár a fájl nevén, úgy ott már biztosan nem működik a hiperhivatkozás, hisz az egy másik nevű /másik kiterjesztéssel rendelkező/ fájlra mutat, azaz a fenti példáinknál maradva a program számár az „Első csatolt fájl.doc” és az „Elso_csatolt_fajl.pdf” nem ugyanaz, még ha a fájlok tartalma teljesen meg is egyezik.) A tananyagot tartalmazó ppt megnyitása után keresse meg azt a helyet, ahol az adott külső fájlra történő hivatkozás található, majd ott kattintson jobb gombbal a hivatkozás ikonjára, és a lenyíló listából válassza ki a „Hiperhivatkozás szerkesztése” menüpontot.
A menüpontra kattintva megjelenik a hiperhivatkozás szerkesztési ablak. Itt elsőként nézze meg, hogy a „Cím:” rovatban helyes adat szerepel-e!
A fenti példában jól látszik, hogy a cím sor egyrészt a fájl teljes elérési útvonalát tartalmazza (azaz jelen esetben az E: meghajtón a Documents and Setting\Golo\Dokumentumok\Downloads alkönyvtárt, valamint hogy a link itt még a magyar ékezetes nevű word dokumentumra mutat, amit később azonban átalakítottunk ékezetek és szóköz nélküli névvel jelölt pdf fájllá. A teendőnk az, hogy ezt a hivatkozást „átirányítsuk” a jó fájlra. Ehhez nem kell mást tennünk, mint az aktuális mappa tartalmában (azaz annak a mappának, ahol a megnyitott ppt fájl található) rákattintunk arra a hivatkozás során megnyitni kívánt fájlra (jelen példánkban az „Elso_csatolt_fajl.pdf”-re.
A program automatikusan be fogja írni a cím helyére a helyes fájlnevet. Az OK-ra kattintva tudunk a változásokat elmentve kilépni ebből a szerkesztési ablakból. Ezt a folyamatot végig kell csinálnunk az összes csatolt külső fájl hivatkozásánál! Fontos!
• A „Cím” mezőben csak a fájl neve szerepeljen, azaz ne a teljes elérési útvonal, mert a kész e-tananyagban ez a hivatkozás fog szerepelni. Ha ott csak a fájl neve van, akkor értelemszerűen az aktuális alkönyvtárban fogja keresni a megnyitandó fájlt, de ha a hivatkozásban egy teljes elérési útvonal szerepel, úgy a program nem fogja azt megtalálni, vagy legalább is minimális eséllyel, mert nagyon kicsi az esély arra, hogy egy másik gépen pont ugyanolyan könyvtárstruktúra szerepeljen, mint azon, amelyiken a tananyagot készítették. • A csatolni kívánt fájlok ugyanabban az alkönyvtárban legyenek, mint a ppt fájl, mert a konvertálás során az egész „csomag” feldolgozásra kerül majd, és így garantálható, hogy a hivatkozások „jó helyre” mutassanak majd, bárhol is nyitják majd meg az etananyagot a világban. • A könyvtár tartalmát együtt kell majd mozgatni, azaz a kész anyagot együtt kell átadni konvertálásra a Coospace-be történő feltöltéssel. Ennek legegyszerűbb módja, hogy a könyvtár tartalmát egy tömörített fájlba lementi, ugyanis a konvertálást nem a szerzőknek kell végrehajtani.
7.5.5. Média tartalom csatolása a ppt-be
Amennyiben média tartalmat szeretne csatolni a tananyagba, erre több mód is létezik. 1. A média tartalmat csak linkként teszi be, aminél akár a médiatartalmat jelző ikonra, vagy akár pusztán a médiatartalom internetes elérési útvonalára kattintva a tartalom megjelenik egy külső lejátszóban. 2. A média tartalmat beágyazott lejátszóval a ppt-ben jeleníti meg, de maga a médiatartalom továbbra is az interneten keresztül, úgy nevezett streamelt médiaként része csak a tananyagnak (azaz nincs fizikailag is beépítve a tananyagba). 3. A média tartalmat beágyazott lejátszóval jeleníti meg a ppt-ben úgy, hogy maga a média fájl is beépítésre kerül a tananyagba (ezzel jelentősen növelve annak fizikai méretét). Nézzük végig a 3 eltérő esetet egy-egy példával szemléltetve!
1. A média tartalmat csak linkként teszi be Ebben az esetben akár a média tartalom internetes elérését (szövegként kiírva) adja meg, akár a médiatartalmat jelző ikonon helyezhet el hiperhivatkozást a tartalom webes elérésére.
Ebben az esetben a tananyag lejátszása közben a linkre kattintva egy új böngésző ablakban a program megnyitja a hivatkozáson található fájlt. Ugyanez a helyzet, ha a médiatartalom ikonjára kattint a felhasználó.
2. Beágyazott lejátszó használata A telepített iSpring Free alkalmazás nagyban megsegíti a külső média tartalmak beágyazását. A PowerPoint alkalmazásban az iSpring fülre kattintva megjelenik az iSpring kezelő felülete. Itt az Insert csoportban a YouTube ikonra kattintva tudjuk a YouTube-os videó beágyazási folyamatát elindítani.
A beágyazást elindítva a megjelenő ablakban meg kell adni a beágyazni kívánt videó elérhetőségét.
Az elérési cím megadása után a tananyagban egy nagy keret jelenik meg, átlósan áthúzva. Ez az alapértelmezett beágyazott lejátszási keret, amit szabadon át lehet méretezni.
(Tipp: a méretarányos átméretezéshez tartsa lenyomva a Shift billentyűt, majd fogja meg a keret egyik sarkát az egérrel és az egér átlós irányú mozgatásával tudja a keretet kicsinyíteni, vagy nagyítani.)
Az így elkészített csatolásnál a tananyag lejátszásakor a keretben az internetről már jól ismert lejátszási ablak jelenik meg a médiakezelő gombokkal együtt.
Ennek a módszernek az az előnye, hogy a tananyag fizikai méretét nem növeli, ugyanis a média tartalom egy külső tárolón (internetes szolgáltatónál) kerül lementésre, az csak lejátszás alatt jelenik meg a beágyazási ablakban, „streamelt” formában, mint pl. egy tévéadás a tévékészüléken, hogy analógiával éljek. A hátránya az, hogy nem garantált a médiafájl „időtlen időkig” történő elérhetősége, tekintettel arra, hogy annak tárolása egy tőlünk független szereplő akaratától függ, és ha a szolgáltató felszámolja a tárolást biztosító szolgáltatást (pl. megszűnik az adott weboldal), akkor a beágyazott videó elérhetetlenné válik.
3. Média fájl beépítése a tananyagba Ennél a harmadik típusú média tartalom csatolásnál alapfeltétel, hogy a beszúrni kívánt média fájl fizikailag is rendelkezésünkre álljon, azaz nem csak egy internetes link formájában, hanem mozgókép (.avi, .mpg, .mp4 stb.) vagy hangfájl (.wav, .mp3, .aif stb.) formában. Az ilyen típusú beágyazásra a PowerPoint alkalmazás saját funkcióját használjuk:
A megfelelő ikonra kattintva megjelenik a Windows tallózója, ahol a beágyazni kívánt videó (vagy hang) fájlt ki tudjuk keresni a gépünkről. A beágyazás után az adott fájl bekerül a ppt fájlba. A PowerPoint beágyazáskor rá fog kérdezni – vagy utólag is megadható –, hogy a videó automatikusan induljon-e el, ha a felhasználó erre a diára ér, vagy csak kattintásra. (Mi ez utóbbit javasoljuk!)
Itt még csak a fekete beágyazási felület látszik, azonban ha a fájlt diavetítésként megnyitjuk, ott már látszik maga a videó, mely kattintásra indul, illetve leáll.
Fontos! Az ilyen típusú beágyazásnál kellő körültekintéssel járjon el, mert egy nagyobb méretű videó vagy hanganyag jelentősen megnöveli a ppt fájl méretét!
Ez utóbbi módszer – videó fájl beépítése – előnye, hogy a média fájl biztosan rendelkezésre fog állni, bármikor és bárhol is nyitja meg valaki a tananyagot, azaz nincs annak veszélye, hogy esetleg az internetes tárhely, ahol esetleg még elérhető ez a fájl a neten megszűnik, vagy valamilyen módon elérhetetlenné válik. A fájl fizikálisan is bekerül a tananyagba, így az annak szerves részévé válik. Hátránya ugyanakkor pont ez a tény, azaz hogy a tananyag fizikális mérete jelentősen megnő egy-egy médiafájl beépítésével (gyakran több száz megabájtos is lehet, ha jobb minőségű videók kerülnek beépítésre).
7.6. A tananyag konverziója A projekt keretében telepített ingyenes iSpring kezelőfelülettel Ön is konvertálhatja az elkészült tananyagot a Publish gombra kattintva.
A megjelenő ablakban megadhatja az elkészülő e-tananyag nevét és pár egyéb beállítást végezhet el.
A Publish gombra kattintva a program automatikusan végigolvassa a kész fájlt, a csatolt dokumentumokat és erről egy kis ablakban tájékoztatja a felhasználót.
Itt nyomon követhető, hogy hol tart a konverzió. Jelen példában a 7. dián található beépített videó konvertálásánál tart a folyamat. A konverzió lefuttatása után a megjelölt helyre leteszi a program a kész tananyagot. Fontos! Az ingyenes iSpring free konvertálóját csak ellenőrzésre használja, mert az számos funkciót nem tartalmaz, így a kapott tananyag ugyan alapjaiban működőképes, de pl. nem tartalmaz olyan kényelmi szolgáltatásokat, mint a belinkelt anyagok új ablakban történő megnyitása – így a tananyag követése igen nehézkessé válik –, vagy a beágyazott videók lejátszása is körülményes. A végleges konvertálására majd a későbbiekben kerül sor.
7.7.
A tananyag mérését segítő lépések
Hogyan nézhető meg a tananyag karakterhossza? A PowerPoint alkalmazásban a mentés másként funkció alkalmazásával, az egyéb formátumok közül „Vázlat/rtf” típus kiválasztásával egy rtf file kerül mentésre, melyet a MSWord segítségével be tudunk olvasni, majd a verziótól függő, megfelelő funkció segítségével lekérdezhető a karakterek száma szóközökkel. (Office 2007 estén, korrektúra paletta, Nyelvi ellenőrzés szekciójában, a szavak száma ikonra kattintva érhető el.)
8. Jogi állásfoglalás A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 34. § (2) bekezdése szerint: „Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.” 33. § (4) „…az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.” Ennek megfelelően a szerzői jogi oltalom alatt álló mű az oktatás céljának megfelelő terjedelemig beilleszthető az elektronikus tananyagba, feltéve, ha azt nem árusítják. Szerzői mű Youtube linkje az idézés szabályai szerint szabadon beilleszthető: Szjt. 34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Ha a link a mű egészére vezet, az sem jelent problémát, mert annak kell gondoskodni a mű jogszerű nyilvánosságra hozataláról, akinek a szerverén található (jelen esetben a Youtube üzemeltetője). Mindazonáltal, ha valaki időközben kéri a videó eltávolítását (vagy maga a feltöltő veszi le), akkor a link egy nem létező oldalra fog mutatni.
Budapest, 2012. június 11.
Sepsey Gábor (Jogász, KRE BTK)
