MÓDSZERTAN (Informatikai szakirány MOL) 1. Módszertani résztvevői
alapfogalmak,
az
ismeretközlési
folyamat
Pedagógia: A neveléstudomány fogalma mellett, illetve vele párhuzamosan használjuk a pedagógia fogalmát is. Ez a hétköznapok során gyakrabban használt kifejezés szélesebb körű fogalom, mint a neveléstudomány. Komplex fogalom, mert magában foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát egyaránt. A pedagógia fogalma átfogja a tényleges, valóságos nevelési – oktatási - képzési gyakorlatot. Tárgya a gyermek alakításának, fejlesztésének folyamata. Ha azt mondjuk, hogy a pedagógia a nevelés tudománya, akkor a pedagógia komplex fogalmából, annak elméleti részét, a nevelés általános elveinek, cél-, feladat- és eszközrendszerének egységét értjük Ez a pedagógiai elmélet a pedagógiai gyakorlattal, vagyis a nevelés módjának kérdésével mindig szoros kapcsolatban fejti ki elméleti rendszerét. A pedagógia a következő főbb szaktudományokat foglalja magában, melyek többsége már szinte saját, önálló, speciális kutatási területtel rendelkezik: Általános Pedagógia Neveléselmélet Didaktika
Módszertanok
Pedagógia
Neveléstörténet Összehasonlító pedagógia Gyógypedagógia Iskolaszervezettan Életkorok pedagógiája Nevelési színterek pedagógiája A pedagógia felosztása; Forrás: Pedagógia I.
Neveléstudomány: A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozza. Vizsgálja a személyisé alakíthatóságának, fejleszthetőségének összefüggéseit, ok-okozati tényezőit, törvényszerűségeit, a nevelés folyamatában érvényesülő tényezőket, azok rendszerét, hatásmechanizmusait. Módszertan Fogalma: A különböző tantárgyi módszertanok, metodikák a tanagyag feldolgozásával összefüggésben vizsgálják a nevelés, képzés, oktatás lehetőségeit, módját. Hétköznapibb nyelven azon tanári eljárások összessége, amelyek elősegítik a tanulást. A konkrét alkalmazható módszereket alapvetően a szakmai tartalom határozza meg. A módszertan jellemzője, hogy tudományághoz kötött tantárgypedagógia. A filozófiai lexikon általános értelemben a módszert így definiálja:”valamely cél elérésének módja, meghatározott módon rendezett tevékenység. A nevelési módszer a kitűzött nevelési cél elérésének érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. Azonban mindig eljárások rendszeréről beszélünk. A módszert nagyon sok tényező határozza meg mind az oktatás, mind a nevelés folyamatában. Ezek: • a nevelési cél, • a nevelési feladat, • tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége, • a tanár személyisége, pedagógiai kultúráltsága, felkészültsége, • a tanár vezetési stílusa, • a tanulók, a közösség életkora, sajátossága, • a pedagógiai szituáció és annak tartalma. A módszerek alkalmazását az alábbi kérdésekre adott válaszok döntik el: A. Milyen körülményed között alkalmazzuk? B. Mik a feladataik? C. Hogyan fogalmazzuk? D. Mit érünk el velük? A nevelési folyamat optimális irányításának, s ezen belül a módszerek kialakításának központi kérdése a nevelő hatások tervezése, majd ezek megszervezése, továbbá a ráhatások szabályozása, módosítása, illetve folyamatos ellenőrzése, értékelése. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ez egyúttal a pedagógus módszertani kultúráltságának fokmérője is. A tanár és a tanulók célirányos, tervszerű eljárásai, amelyek a tudás elsajátítása révén képességeket fejlesztenek, művelt magatartást alakítanak ki.
A MÓDSZERTAN FŐBB KAPCSOLATAIT A KÖVETKEZŐ ÁBRA SZEMLÉLTETI: filozófia pszichológia
Neveléstörténet
fiziológia Neveléstan
Didaktika
iskola egészségtan szociológia
Összehasonlító pedagógia
logika kibernetika
szakmódszertanok A módszertan kapcsolata más tudományokkal Forrás: Pedagógia I Kommunikáció = információcsere Elemei: - dekóder - átvitel - csatorna (fizikai közeg) - kommunikációs klíma - enkóder
ADÓ Ad ó
Kommunikáció (üzenet)
Kommunikációs csatorna Kommunikációs
Formái: - közvetett - közvetlen
VEVŐ Vevő
Üzenet közlése lehet: Verbális (szövegalapú; beszéd) Nonverbális (metakommunikáció) direkt indirekt - hangsúly - vokális jelzések, - proxemika (társalgási távolság) - a hallgatás (1.a tanári közlés után annak jelentőségét aláhúzni; 2. Tanulói kérdés után, időt hagyva a tanárnak és a diákoknak; 3. A tanulónak feltett kérdés után; 4.a tanuló megnyilvánulása után, időt hagyva a továbbgondolkodásra és a folytatásra.). A hallgatás nem üresjárat! - arcjáték (mimika) - gesztikuláció - testtartás, testmozgás, kéztartás és mozgás, fejmozgás - szemkontaktus stb. -beszédtempó, beszéddallam, artikuláció, szünetek, hossz, érzelmi töltet, Az artikuláció gyakorolható, nemcsak a temperamentumtól függ. Flanders interakcióelemzési rendszere (FIAC): 1. Elfogad érzelmi megnyilvánulásokat. (reaktív) 2. Dicsér, bátorít (reaktív) 3. Elfogadja, vagy felhasználja a tanulók önálló gondolatait (reaktív) 4. Kérdez. Saját gondolataira alapozva azzal a szándékkal tesz fel kérdést, hogy arra a tanulók válaszoljanak. (reaktív) 5. Előad, magyaráz (kezdeményező) 6. Utasít (kezdeményező) 7. Kritizál (kezdeményező) 8. A tanuló verbálisan válaszol (reaktív) 9. A tanuló verbálisan kezdeményez (kezdeményező) 10. Csend, zűrzavar Ismeretközlés funkciói: - társas helyzetek kezelése - az „én” (ego) kifejezése, megjelenítése - érzelmi állapotok közlése - attitűdök kifejezése
A tanítási- tanulási folyamat a tanár és tanulók közötti interakciók (kommunikáció) során megy végbe. Tanítási-tanulási folyamat kibernetikai modellje: 1) megerősítést vár (a tanuló) 3) tanár
2) ismeret közlése
tanuló
4)megerősítés, dicséret
5)ellenőrzés
Tanítás: Az oktatásnak a tanár (tanító) személyes tevékenységén alapuló formája. Tanulás: Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, a képességek kialakulása, meghatározott viszonyulások, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, valamint a magatartás tanulása is. DIDAKTIKAI célok: 1. pszichológiai feltételek megteremtése 2. új ismeretek közlése 3. új ismeretek alkalmazása 4. új ismeretek rögzítése, megszilárdítása 5. ellenőrzés, értékelés
2. Ismertesse a prezentációs anyaggal segített új ismeretközlő óra eszközeit, az óratartás módszertani kérdéseit! A DIDAKTIKA 2. fő feladata - új ismeretek közlése bemutatás
előadás
(ez a cél, és ezt akarom prezentációval segíteni)
megbeszélés
vita
brainstorming
szemléltetés
Didaktikai alapelv: a szemléletesség elve Szemléltetés: Az oktatás folyamatában alkalmazott eljárás, amely egyaránt vonatkozik a pedagógus és a tanulók tevékenységére. Az oktatásra készülve a tanár információkat keres, szűr és mutat be. A három művelethez technikai, szaktárgyi és szöveg-feldolgozási ismeretek egyaránt kellenek. Ezek nagy része megtanulható, de a digitális információ-keresés és – feldolgozás manipulatív elemeit és egyéb, a hitelességgel és naprakészséggel kapcsolatos buktatóit csak a tapasztalat segít elkerülni. Ehhez a vizuális kommunikáció formáit éppolyan jól kell ismerni, mint a szűrési technikákat Információ felvétel
Információ megtartás
Szemmel
83 %
Olvasás
10 %
Füllel
11 %
Hallás
20 %
Látás
30 %
Lát és hall
50 %
Szaglással Ízlelés
3,5% 1%
Tapintással 1,5 %
Saját elmondás 80 % Cselekvéssel
90 %
Prezentációval segített tanórán szükséges ESZKÖZÖK: OKTATÁSTECHNOLÓGIAI GENERÁCIÓK: (W. Schramm-féle) • Oktatástechnológia 1. generációs eszközök: falitáblák
makettek,
modellek,
• Oktatástechnológia 3. generációs eszközök: episzkóp, írásvetítő, dokumentum kamera, számítógép, kivetítő, alkalmazás (PowerPoint)
• Oktatástechnológia 4. generációs eszközök: nyelvi laborok, Mixi rendszerek, interaktív tábla
Multimédia használata - Több érzékszervi csatornára ható ingerek összessége - A multimédia kifejezés értelmezését elég sokféle módon adják meg: A média, mint ismerethordozó, ismeretközlő szerepel ebben a szóösszetételben. A multi arra utal, hogy az ismeretet nem egyfajta közvetítő módszerrel, nem egy érzékszervre hatva kívánják közölni. (Vigyázni kell ezzel a szóösszetétellel, mert már maga a média (latin) szó többes számú alak. Ne mondjunk "médiák"-at, ami nem más, mint médiumok-ok. Ha nagyon precízen vesszük, akkor multimédiumot kéne mondani, hiszen a multiban benn van a többes szám, a sok.) A multimédiának nagyon sok definíciója létezik, valójában azonban egyik sem kielégítő. A legpontosabb és legérthetőbb szerint: A multimédia kettő vagy több médium összekapcsolása, amelyek közül legalább egy időfüggő. A médium egy érzékelés típushoz és értelmezéshez kapcsolt információközlési forma. A monomédium osztályozása típusokhoz vezet, amit médiatípusnak nevezünk. A legismertebb médiatípusok: szöveg, videó, beszéd, zene, zörej, animáció, grafika. A számítógéppel segített tanítás és tanulás azoknál a tananyagrészeknél a leghatékonyabb, amelyek képi és hangzó illusztráció-igényesek. Könnyen belátható előnyt jelent a valamennyi tanuló önálló vagy páros munkáját lehetővé tevő s az eredményeket személy szerint nyilvántartó, elemző számítógépes feladatsor, ha a tananyag sok önállóan végezhető feladatot tartalmaz. Az önálló tanulásra alkalmas program a legjobb, ha az azonnali visszajelzés fontos feltétele a sikeres továbbhaladásnak és a témakör nem igényli a tanár állandó, magyarázó jelenlétét, - elég, ha a szükséges ismeretek áttekinthető formában rendelkezésre állnak A jó oktatási szoftverek "önmagukban is jutalmazó" ismeretanyagot, feladatokat tartalmaznak, tehát a tanárnak nem kell a motiválásról állandóan, személyesen gondoskodnia. A multimédiás taneszközökkel végzett oktatás előnyei : • Többféle (nyomtatott, filmes és digitális) megjelenítést integráltan kínál • Többcsatornás (multimodális) érzékelési lehetőség - hatékonyabb elsajátítás. (Legjobb, ha álló és mozgókép, ábra, szöveg és hang egy tananyagrész feldolgozásánál együtt szerepel)
• Interaktív: konstruktív tanulási környezetben a tanuló részvételével folyik a munka, megvalósul az életszerű, tanulás • Könnyen adaptálható a különféle tanulói igényeknek megfelelően • A feladatok, szimulációk, logikai modellek paraméterei módosíthatók, megoldási lehetőségek alakíthatók Számítógéppel és alkalmazói programmal támogatott prezentáció: - számítógép kezelése - kivetítő használata alapkritériumok - program használata - ismétlés funkció megvalósítása könnyen megoldható - multimédiás → figyelemfelkeltés, motiváció idővezérléssel fokozható - új ismeret KÖZLÉSE → kézi vezérléssel - láthatóság:
28-36 (44)-es betűig
betűnagyság/típus/mennyiség
- látványosság arányra vigyázni → kevés → monoton → túl sok → mozi - színek (választása) világa, kontrasztok - zene - taps? (szokás) - megköszönés - monitorozás szükséges lehet (beállítani) - lézerpointer/egyéb mutató eszközök - egyéb segédeszközök (interaktív tábla) - szinkronban dolgozunk a tanulókkal - jegyzetelhetőség elősegítése
3. Ismertesse a számítógépes óra megtartásának lehetséges módszereit, azok előnyeit és hátrányait! Az iskolában alkalmazható fontosabb számítógéppel segített oktatási módszereket az alábbiakban foglaljuk össze: • Előadás, szemléltetés (prezentáció): információszűrés, kép és szöveg kombinációja, ábrakészítés és elemzés • Multimédiás taneszközök használata: valódi taneszközökkel ötvözött, számítógépes kísérletezés, mérés, folyamat-modellezés stb.: aktív ismeretelsajátítás és alkalmazás. (Pl. digitális lexikon, szótár, képtár) • Tanuláselméleteken alapuló kognitív digitális taneszközök használata: ismeretkonstruálás személyre szabható, interaktív számítógépes tanulási környezetben (Pl. virtuális labor, oktatójáték, tudáskonstruáló és megosztó környezet) • Digitális projekt: kommunikációs és alkotói képességek autentikus használata, egyéni, páros vagy csoportmunka keretében, a fentebb felsorolt eszközök alkalmazásával • Digitális értékelés és vizsga: egyénre szabott feladatsor, gyakorlási lehetőség, azonnali, diagnosztikus értékelés, illetve teszt típusú ellenőrzés.
- Saját gép
Több gép
belső hálózat vagy külső hálózat Hálózati topológiák: (gyűrűs, csillag, busz)
Internet felé
3. generációs taneszköz alapkritérium (Schramm-féle osztályozás szerint) (A taneszközöket még az 1960-as évek elején W. Schramm [1963] csoportosította négy fő nemzedékbe.) - Bemeneti ill. kimeneti perifériák (egér, billentyűzet, nyomtató, kivetítő, scanner, digitális kamera, interaktív tábla, touchscreen, USB adathordozók (Flash DRIVE), CD, DVD író-olvasó, memória kártyák) - alapfeltétel, hogy az adott alkalmazást zökkenőmentesen tudja futtatni a számítógép. Több gép közül kitüntetek egy ¾ monitorozás a munka közben ¾ beavatkozás, ellenőrzés + belső hálózat igénye Előnye: - interaktív óratartást eredményezhet - folytonos visszacsatolást eredményez - jól irányítható az óra menete
tanári gépet
hardveres szoftveres úton (pl. képernyő kimerevítése)
A számítógép nemcsak azért jó oktatóeszköz, mert a filmrészleteket, ábrákat és szövegeket egyszerre kínálja, sokkal fontosabbak azok az interaktív lehetőségek, amelyekkel a megszerzett információ azonnal feldolgozható.
Hátránya: - belső hálózat hiánya gondot okozhat - hozzáférések, jogosultságok problémája - speciális tanulási környezetet igényel - „fegyelmezettség” alapkritérium - „fagyásveszély” dominánsan csak a PC-nél Külső hálózat felé is van lehetőségünk
Internet
Előnye: - nagy szabadságfok - böngészők segítsége (keresés) - sok anyag, sokféle különböző útvonalon elérhetem ugyanazt az anyagot Hátránya: - vírusveszély üzembiztonság - elkalandozás - hozzáférési problémák - elakadások a hálózaton - túl sok anyag szelektálása túl sok időt vesz igénybe - használt programok nyelvezete
