Módszertan GIMNASZTIKA tárgyból a KOOPERATÍV TECHNIKÁK alapú módszer felhasználásával
Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0006
Összeállította: H. Dr. Ekler Judit
Módszertani tananyag a GIMNASZTIKA I. tárgyból KOOPERATÍV TECHNIKÁK felhasználásával H. dr. Ekler Judit Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve.
A tárgy: 30 óra (15/15), 2 kredit A tantárgy célja: Az elméleti és gyakorlati stúdium célja a gimnasztika történeti és elméleti alapjainak megismerése, az írott (rajzírás) és beszélt szaknyelv elsajátítása. Cél a gimnasztika sokoldalú mozgásanyagának megismerése és jártasság kialakítása a különbözı célú gimnasztikai gyakorlatsorok tervezésében és alkalmazásában. Tananyag: Elméleti anyagok: A gimnasztika eredete, jellemzıi, feladatai. A gimnasztika gyakorlatrendszere, mozgásanyaga. Alapfogalmak. A gimnasztikai gyakorlatok mozgásszerkezete. A gimnasztika szaknyelve, rajzírása. Az általános bemelegítés szerkezeti felépítése. Gyakorlati anyagok: • rendgyakorlatok • a természetes gyakorlatok mozgásanyaga és módszertana • a gimnasztikai feladatokat tartalmazó testnevelési játékok mozgásanyaga és módszertana • szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok (szer nélkül és szerrel) mozgásanyaga és módszertana • az általános bemelegítés felépítése, tartalma, alkalmazása Követelmények: A hallgatók: • ismerjék és alkalmazzák a gimnasztikai gyakorlatok mozgásszerkezetbıl adódó változatos és célszerő összeállítási és felhasználási lehetıségeit • tudják szakszerően alkalmazni a gimnasztika szaknyelvét és a rajzírást • ismerjék a szabad-, karika-, gumilabda-, utánzó- és KTK gyakorlatok gyakorlatanyagát • ismerjék és tudják alkalmazni a gimnasztika mozgásanyagát az általános bemelegítésben Kötelezı és ajánlott irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 796 D 53 Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 796 E 80 Farkas György (1989): Torna I. Gimnasztika, Tankönyvkiadó, Budapest, 796 G 46
Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, 796 M 59, olvasóterem, Intranet Szentgyörgyi Zoltán (1991) A kiegészítı torna készlet (KTK) mozgásanyaga : gyakorlatgyőjtemény, Budapest, 796 Sz 63 Pappné Gazdag Zsuzsanna (2001) Utánzó gyakorlatok, Budapest, Flaccus 615 P 37 Pappné Gazdag Zsuzsanna (2005) (újabb) Utánzó gyakorlatok, Budapest, Flaccus 615 P 37 http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Gimnasztikai gyakorlatok alapmozgásformái /VHS videó/ (1984), forgatókönyv: Molnár Ferenc, BDTF Videostúdió, Szombathely, (11, 17, 18 min.) 371 G 46 Szabadgyakorlatok /VHS videó/ (1984), forgatókönyv: Molnár Ferenc, BDTF Videostúdió, Szombathely, (16 min.) VHS 267 Gimnasztika est /VHS videó/ (1995) amatır felvétel, Szombathely, (28 min.) VHS 813 Szentgyörgyi Zoltán (1990) Kiegészítı torna készlet [videodok.] Budapest, Fıvárosi Pedagógiai Intézet Oktatástechnológiai Csoport, DVD (52 min.) 371 K 41
1. A foglalkozás témája: Képalkotás és ráhangolódás a tárgyra és a félévi munkarendszerre. A követelmények megbeszélése. Címszavak: • gimnasztika képekben • a gimnasztika feladatai • csapatépítés • félévi követelmények Célok: Általános kép kialakítása a gimnasztikáról; együttmőködésen alapuló és kooperatív tanulásszervezési eljárások bevezetése Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik az alkotó együttmőködésre. Eszközök, segédanyagok: videofilm, lejátszó, papír, írószer, PC, projektor, CD lejátszó, CD Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 14.- 19. Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 94. – 170. Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, olvasóterem, Intranet 14. http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel 1. Elıkészítés, témára hangolás: egyéni győjtés a videó segítségével és az Film megtekintése a gimnasztika különbözı eddigi tapasztalatok alapján: a gimnasztikával felhasználási lehetıségeirıl megoldható feladatok, a gimnasztika területei 2. Feldolgozás:
Alkossunk 4 csoportot! (pólószínek szerint) - a csoportok összegezzék az egyéni győjtést: 1. a gimnasztikai feladatok, fajták 2. az egyes fajtákat jellemzı állítások - Ne mondd ki a nevét! a gimnasztikával megoldható feladatok és jellemzıik
Frontális munka: a gimnasztika feladatainak értelmezı, interpretáló összefoglalása PP 3. A félévi követelmények megbeszélése PP 4. Lezárás: rövidfilm: Oscar gála (gimn.) Gyakorlati óra: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Frontális munka: 6 x 8 ütemő, bemelegítésre alkalmas gimnasztikai gyakorlatlánc elsajátítása (zenére) A gyakorlatlánc ismétlése négy térirányban
A gyakorlatlánc gyakorlása
1, Alkossunk 2 csoportot! (térbeli elhelyezkedés szerint) a csoportok egymással szemben (tükörmozgás) 2, Hólabda.
A gyakorlatlánc átalakítása
1, Alkossunk 6 csoportot! - a csoportok a gyakorlatsor 1-1 nyolc ütemő sorában 2 ütemet megváltoztatnak. 2, Három megy, egy marad.
Frontális munka: Az új gyakorlatlánc közös végrehajtása A félévi követelmények megbeszélése PP Segédletek: Gimnasztika est /VHS videó/ (1995) amatır felvétel, Szombathely, (28 min.) VHS 813 Oscar gála videó (1:03 min) Alkalmazott kooperatív technikák: Ne mondd ki a nevét! A csoportok tagjai egymás után (mindenkinek kell mondani) mondanak 1-1 állítást az adott gimnasztikai formáról, anélkül, hogy a nevét kiejtenék. A többi csoport arra törekszik, hogy minél kevesebb állításból kitalálja a kifejezést. Értékelés: a kitaláló csoport 10 pontot kap, az elıadó csapat 10 – annyi pont, ahányadik állításra a fogalmat kitalálták. Hólabda: Egy kiválasztott hallgató végrehajtja a gyakorlatot és választ 2 társat magához, akikkel együtt dolgozik tovább. Minden bekapcsolódó hallgató újabb 2-2 embert von be a gyakorlásba. Három megy, egy marad: A megváltoztatott 8 ütemő sorokat úgy tanítják meg egymásnak, hogy a csoportok egy tagja a helyén marad (ı tanítja be a hozzá érkezı „idegeneket”), a többiek továbbhaladnak. Hat csere után az átalakított gyakorlatokat megtanítják a helyben maradó csoporttársuknak. Elméleti segédlet: A gimnasztika gyakorlatrendszere:
A gimnasztika funkcionális gyakorlatrendszere 1. BEMELEGÍTİ GYAKORLATOK
2. LEVEZETİ, REGENERÁLÓ GYAKORLATOK
3. MOTOROS KÉPESSÉGEKET megalapozó, szinten tartó, fejlesztı gyakorlatok ÁLTALÁNOSAN és SOKOLDALÚAN KÉPZİ gyakorlatok
SPECIÁLISAN KÉPZİ gyakorlatok
KONDICIONÁLIS képességeket fejlesztı gyakorlatok KOORDINÁCIÓS képességeket fejlesztı gyakorlatok IZÜLETI MOZGÉKONYSÁGOT fejlesztı gyakorlatok
A gimnasztika formális gyakorlatrendszere
1. RENDGYAKORLATOK
2.TERMÉSZETES GYAKORLATOK
3. SZABADGYAKORLATI ALAPFORMÁJÚ GYAKORLATOK Eszköz nélkül (szabadgyakorlat) Eszközzel
4. TESTNEVELÉSI JÁTÉKOK gimnasztikai feladatokkal
2. A foglalkozás témája: A gimnasztika története és mai értelmezése. A rendgyakorlatok elmélete és gyakorlata. Címszavak: • gimnasztika eredete, története • a gimnasztika gyakorlatrendszere • rendgyakorlatok Célok: A gimnasztika régi és mai fogalmának, illetve gyakorlatrendszerének tisztázása. A rendgyakorlatok funkciójának, elemeinek megismerése elméletben és a gyakorlatban. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik az alapvetı rendgyakorlati alakzatok és szervezési formák alapszintő használatára. Eszközök, segédanyagok: feladatkártyák, PC, projektor, papír, írószer, CD lejátszó, CD Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Bp, 9 –11.és 14.-15. Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 3.-10. és 94.-100. Farkas György (1989): Torna I. Gimnasztika, Tankönyvkiadó, Budapest, 90.-100. Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, olvasóterem, Intranet, 7. – 11. Tevékenységek: Elıadás: 1. Elıkészítés, témára hangolás: diavetítés: görög vázarajzok és szobrok
2. Anyagfeldolgozás: Frontális munka: - a gimnasztika története, mai értelmezése - a rendgyakorlatok PP 3. Összefoglalás
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Alkossunk 4 csoportot! – gyak. o. csoportok - csoportos győjtés a diák segítségével és az eddigi tanulmányik alapján: a görög sportok, görög sportolás - összegzése: Kerekasztal módszer
Indiánbeszélgetés vonal, oszlop, kör
módszer
–
fogalmak:
Gyakorlati óra: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Frontális munka: Sorbontás, sorfelezés
Alakzatok Alakzatváltoztatás
Állandó csapatok alakítása (4db) – 4-5 részbe vágott képdarabok kihúzásával Állomásos játék Villámkártya (Segédletek)
Segédletek: Villámkártya: Feladatkártyák: fejlıdés nyitódás
szakadozás zárkózás
Alkalmazott kooperatív technikák: Kerekasztal módszer: Minden csapat 1 sportágat mond, de csak olyant lehet, amit még nem mondtak. A legtöbb jó megoldást győjtı csoport: jeles. Indiánbeszélgetés módszer: A fogalmakról a csoport minden tagja egymás után mond egy állítást úgy, hogy az elızı állításokat elismétli. Állomásos játék: A terem 4 meghatározott helye az egyes csapatok állomása. Zenére meghatározott mozgásformával kell körbe haladni. Zenemegállításra az elkiáltott alakzatba kell felállni (ülni, feküdni) az állomáshelyen. Villámkártya: Minden csoport kap egy feladatkártyát. Meghatározzák a fogalmat. Egy változatát bemutatják a gyakorlatban. Egy másik változatát levezénylik a többieknek. A következı csoport az, akinél a feladatkártya párja van.
Elméleti segédlet: A gimnasztika története: •
• •
•
Ókor – Görög eredető • „gimnosz” = mezítelen – Minden testgyakorlat közös neve • Palesztrika (férfiak) pentatlon auloszfutás + avatási próbák távolugrás (vadászat, ökölvívás…) diszkoszvetés dárdavetés (gerelyhajítás) birkózás • Orkhesztika (nık) táncok, mozgásmővészet • Gyermekjátékok ügyességfejlesztı mozgások Középkor – Visszaesés csak lovagi tornák Újkor – Pesstalozzi • a szabadgyakorlatok rendszere – torna / győjtıfogalom (testnevelés általában) • tornarendszerek (Jahn, Guths-Muts, Ling) – elkülönülnek a sportágak, sportágcsoportok • a torna ágai sokáig: a gimnasztika és a RG is • fogalomkeveredés: tornaterem, gyerektorna, reggeli torna Ma
–
A gimnasztika minden sportág elıkészítı mozgásanyagaként alkalmazható. Általánosan és sokoldalúan képzı gyakorlatok. – Célgimnasztika: hozzájárul az egyes sportágak speciális képzéséhez. Rendgyakorlatok: • szervezés • fegyelmezés • alakzatok megtanulása (koreográfiákban is kell) • alakzat kialakítások, változtatások (bemelegítés, játékok, képességfejlesztés) 1. állások – alap, vigyázz, pihenj 2. alakzatok – sor • vonal (szélességi tengelyük egy vonalban) – egysoros, kétsoros – térköz, távköz – jobbszárny, balszárny • oszlop (mélységi tengelyük egy vonalban ) – egyes, kettes – éle, vége – kör • arckör • hátkör • oldalkör • koncentrikus körök – egyéb zárt (térköz, távköz) / nyitott • szétszórt • figurális (pl: évszám) alakzatalakítás:
helymegjelölés a foglalkozás kezdete/ vége utasítás Elıttem kettes oszlopban sorakozó!
3. alakzatváltoztatás (helyben / mozgás közben ) – testfordulatok • a test hossztengelye körül • 45, 90, 180 o • vigyázzállásból • két mozgásütemben • vezényszavai – nyitódás / zárkózás • támpont, irány, távolság – fejlıdés / szakadozás (vezényszavai (információ + utasítás) – vonulások (nem változik az alapalakzat) • figurális (hullám, csiga, keresztezı) • ellenvonulás (változik az alapalakzat) – sorbontás, sorfelezés 4. menet és futás – megindítása (információ + utasítás): Futás körbe indulj! – megállítása : Lépés állj, egy, kettı! ; Lépés tovább! – „ –
–
vezényszavak közben: Helyben járás! Rövidebb lépés! Él hosszabb lépés! Balra kanyarodj!
3. A foglalkozás témája: A gimnasztikai alapfogalmak. A természetes gyakorlatok és a testnevelési játékok gimn. feladatokkal elmélete és gyakorlata. Címszavak: • alapfogalmak • a test tengelyei és síkjai • a test és a tornaszer viszonya • természetes gyakorlatok • testnevelési játékok gimn. feladatokkal Célok: A gimnasztikai alapfogalmak megismerése. A természetes gyakorlatok és a testnevelési játékok gimn. feladatokkal funkciójának, elemeinek megismerése elméletben és a gyakorlatban. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik értelmezni a gimnasztikai szakirodalom alap-szakkifejezéseit. Eszközök, segédanyagok: PC, projektor, papír, írószer, labdák, jelzıszalagok Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 14.- 19. Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 94. - 170 Farkas György (1989): Torna I. Gimnasztika, Tankönyvkiadó, Budapest, 90.-100. Tevékenységek: Elıadás: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Frontális munka: gimnasztikai alapfogalmak értelmezı, interpretáló összefoglalása PP
Természetes gyakorlatok
Alkossunk 4 fıs csoportokat! – gyak.o. szerint Diák kvartett – mellsı oldalállás, hátsó oldalállás, mellsı harántállás, stb. Kerekasztal módszer – gyakorlatgyőjtés Staféta - mozgáspélda
Testnevelési játékok gimn. feladatokkal Gyakorlati óra: Játékok és versengések a Természetes gyakorlatok és a Testnevelési játékok gimn. feladatokkal mozgásanyagából Képességszint- kör
Segédletek: Képességszint- kör:
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Az állandó csapatok részvételével
Értelmezés – gyakorlási elvek – felkészülés megbeszélése
1. Húzódzkodás (függésbıl állig) nık: 4 db., ffi: 6 db. 2. Függésbıl (bordásfalon) lábemelés (nyújtott lábbal) a fej fölé nık: 4 db., ffi: 1 kg-os medicinlabdával 6 db. 3. Fekvıtámaszban karhajlítás-nyújtás nık: 6 db., ffi: (láb a zsámolyon) 8 db 4. Hanyattfekvésbıl felülés bordásfalérintéssel 10 db. 5. Kötélhajtás 50 db. 6. Futás oszlopkerüléssel (fal - 1. oszlop-fal, 2. oszlop-fal; 2. oszlop-fal; 1. oszlop-fal) 7. Szökdelés zsámolyok felett 6 db. 8. 4 ütemő fekvıtámasz 10 db. 9. Szekrényen hasonfekvésbıl törzsemelés és medicinlabda dobás falra (jel fölé) 5 db. nık: 3 kg, ffi: 5 kg Szintidık: Idı Érdemjegy 2:25 5 2:32 4 2:39 3 2:45 2 Alkalmazott kooperatív technikák: Diák kvartett: Minden csapat tagjait beszámozzuk. A megnevezett testhelyzetet – csoportmegbeszélés után - a szólított számozású csapattagok egyidejőleg mutatják be. Minden jó megoldás pont a csapatnak. Kerekasztal módszer: A csapaton belül körbejár egy lap. Egymás után mindenki ír egy természetes gyakorlatot, ameddig tudnak. Összegzése: Minden csapat 1 gyakorlatot mond /táblán rögzítjük/, de csak olyant lehet, amit még nem mondtak. A legtöbb jó megoldást győjtı csoport: jeles. Staféta: 1 csoport megnevez 1 gyakorlatfajtát és felszólít egy másik csoportot, akik 1-3 mozgáspéldát hoznak. A példát állító csoport folytatja a kört. Elméleti segédlet: Alapfogalmak: • alapforma: (tovább nem bontható) testhelyzet (terpeszállás) mozdulat (lábemelés) • egyszerő gyakorlat: 2 alapforma • összetett gyakorlat: 3 vagy több alapforma • gyakorlat halmaz: egymással nem összefüggı gyakorlatok • gyakorlat sorozat: funkció vagy hatás szerint rendezett gyakorlatok • gyakorlat-lánc: a gyakorlat befejezı helyzete = a következı gyakorlat kiinduló helyzete A test tengelyei és síkjai: • Hossztengely (fejtetı-sarok) – forgástengelyként balra, jobbra • Szélességi tengely (vállcsúcsok) – forgástengelyként elıre, hátra • Mélységi tengely (elölrıl-hátra) – forgástengelyként balra-jobbra
•
Oldalsík vagy homloksík – a testet mellsı és hátsó testrészre osztja • Harántsík – a testet bal és jobb oldalra osztja • Vízszintes sík – a váll síkja, a térd síkja…. A test helyzete a szerekhez viszonyítva Amit vizsgálunk: a tornász szélességi tengelyének ÉS a szer fıtengelyének egymáshoz való viszonya Ha PÁRHUZAMOS: Oldalhelyzet (mellsı, hátsó, bal, jobb) Ha MERİLEGES: Haránt helyzet (mellsı, hátsó, bal, jobb) Természetes gyakorlatok FAJTÁI: • járások - futások • szökdelések – ugrások • kúszások – mászások • emelések – hordások • húzások – tolások • egyensúlygyakorlatok • küzdıgyakorlatok • függeszkedések • dobások PÉLDÁUL: játékos feladatok különbözı mozgásformákkal; sor- és váltóversenyek; egyéni versengések; páros-, társas gyakorlatok, küzdelmek Testnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal • futó- és fogójátékok – érintı fogó, elefántfogó, „házas” fogók…. • sor- és váltóversenyek – különbözı Kh, Bh, egyéni vagy csoportos indulással, különbözı feladatokkal • egyéni versengések – átugrások, átbújások, mászások…. • küzdıjátékok – páros küzdelmek, csapat küzdelmek • dobó és labdás játékok
4. A foglalkozás témája: A gimnasztika szaknyelve I. Tartásos elemek: kiindulóhelyzetek. Karikagyakorlatok. Címszavak: • a szaknyelv és elvei • szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok • kiindulóhelyzetek • gyakorlatok karikával Célok: A szaknyelvhasználat jelentıségének megértése. A kiindulóhelyzetek szakkifejezésének és rajzírásának elsajátítása. A karikával végezhetı gimnasztikai gyakorlatok elméletének és gyakorlatának megismerése. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztika nyelvezetének (szaknyelv/rajzírás) használatára. Eszközök, segédanyagok: PC, projektor, tábla, kréta, papír, írószer, karikák Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 40. – 72. Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 54. – 80. Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, 17.-25. http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: 1. Elıkészítés, témára hangolás: videó: gimnasztikai gyakorlatlánc 2x A szaknyelv jelentısége
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Alkossunk 4 fıs csoportokat! – gyak.o. szerint Strukturált rendezés – a videón látott testhelyzetek és mozdulatok csoportba rendezése
Frontális munka: a kiinduló helyzetek szaknyelvi megnevezése és rajzírása PP Gyakorlati óra: Karikagyakorlatok
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Aktív hallgatói részvétel Beszámoló forgóban (a 4 állandó csoportban) – gyakorlatfajták, játék, szersajátosságok, balesetvédelem
Segédletek: Gimnasztika est /VHS videó/ (1995) amatır felvétel, Szombathely, (28 min.) VHS 813
Alkalmazott kooperatív technikák: Strukturált rendezés: a négyfelé osztott papíron ketten a felismert testhelyzeteket, ketten a mozdulatokat győjtik, akár megnevezve, akár lerajzolva. A párok egyénileg dolgoznak, majd megbeszélik az eredményt a csoportban. Ellenırzése: osztálymegbeszélés a videó ismételt megtekintésével. Beszámoló forgóban: A csapatok a terem 4 pontján lévı papírra 1 percig, a meghatározott témához kulcsszavakat írnak. Utána a csapatok körbe járnak, szükség esetén kiegészítést tesznek, vagy ? jellel látják el az érthetetlen kulcsszavakat. Elméleti segédlet: A szaknyelv és a rajzírás jelentısége: • A közös szakterületen dolgozók közös nyelvet és jelrendszert használnak – egyértelmő, rövid, közérthetı Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: – statikus (tartásos) elemek – dinamikus (mozgásos) elemek Statikus elemek: a, kiinduló helyzetek b, kartartások c, fogásmódok • a, kiinduló helyzetek: – állások – térdelések – ülések – fekvések – kéz és lábtámaszok – kéztámaszok – egyéb támaszok – függések, vegyes helyzetek Karika gyakorlatok: • Fajtái 1. haladással – kéziszerként – akadályként 2. helyben – szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 3. játékok • Szerjellegzetességek 1. pörgetések 2. hulla-hopp 3. gurítások • !!! 1. szaknyelv: pl.: karika magastartásban – fogásmód, karikahelyzet (sík) 2. balesetveszély: rálépés
5. A foglalkozás témája: A gimnasztika szaknyelve II. Tartásos elemek: kartartások, fogásmódok. Címszavak: • kiindulóhelyzetek • kartartások • fogásmódok Célok: A kartartások és a fogásmódok szakkifejezésének és rajzírásának elsajátítása. A kiindulóhelyzetek szakkifejezésének és rajzírásának gyakorlása. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztika nyelvezetének (szaknyelv/rajzírás) használatára. Eszközök, segédanyagok: PC, projektor, tábla, kréta, papír, írószer Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 40. – 72. Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 54. – 80. Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, 17.-25. http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: Ismétlés/ellenırzés: kiindulóhelyzetek kivetítve rajzírással a: állások, ülések, b: fekvések, támaszok Frontális munka: a fogásmódok szaknyelvi rajzírása Összegzés Gyakorlati óra: Tartásos elemek: - állások - kartartások - ülések - támaszok és fekvések
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Alkossunk 4 fıs csoportokat! – gyak.o. szerint Strukturált rendezés – a kivetített kiindulóhelyzetek csoportba rendezése
kartartások és megnevezése és PP Igaz/ hamis – hibátlan = jeles hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel A 4 állandó csoportban - cikcakk építkezés – a meghatározott kiindulóhelyzetet 1-1 elemében kell változtatni, sorban – csoportonkénti bemutatás és szaknyelvi megnevezés A 4 állandó csoportban Tedd, amit mondok!
Segédletek:
Alkalmazott kooperatív technikák: Strukturált rendezés: a négyfelé osztott papíron ketten-ketten győjtik a kiindulóhelyzeteket. Fordulónként a kiindulóhelyzetek 2 csoportját. Egyikük szaknyelvi leírást, másikuk rajzírást rögzít. A párok egyénileg dolgoznak, majd megbeszélik az eredményt a csoportban. Ellenırzése: osztálymegbeszélés. Igaz/ hamis: A táblára rajzírással rögzített tartásos helyzetet az egyik csoport (megbeszélés után) szaknyelven megnevezi. A többi csoport eldönti, hogy igaz vagy hamis. A döntést rögzítik. Tedd, amit mondok!: A csoportok 1 tagja szaknyelven meghatároz egy tartásos elemet, amit ketten végrehajtanak. A 4. tag ellenıriz és javít. Elméleti segédlet: Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: – statikus (tartásos) elemek – dinamikus (mozgásos) elemek Statikus elemek: a, kiinduló helyzetek b, kartartások c, fogásmódok •
•
b, kartartások – nyújtott – hajlított – egyéb • vegyes • bal és jobb oldalsó • csukló és alkar keresztezés c, fogásmódok – ujjak helyzete szerint • madár • teljes • befogás • felsı • alsó – a kezek távolsága szerint • tárt • vállszéles • szők • zárt • keresztezett
6. A foglalkozás témája: A gimnasztika szaknyelve III. Dinamikus elemek. A rajzírás jelei. A gyakorlatok rajzírása. Címszavak: • dinamikus (mozgásos) elemek • jelek a rajzírásban • a gyakorlatok rajzírása Célok: A dinamikus elemek sajátosságainak, szakkifejezéseinek és rajzírásának elsajátítása. A hallgatók értsék meg a gyakorlatok rajzírási logikáját és tudják rutinszerően olvasni és alkalmazni a rajzírást. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztika nyelvezetének (szaknyelv/rajzírás) használatára és bonyolult gimnasztikai gyakorlatsor elsajátítására. Eszközök, segédanyagok: PC, projektor, tábla, kréta, papír, írószer Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 40. – 72. Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 54. – 80. Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, 17.-25. http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Frontális munka: videók: szabadgyakorlatok A dinamikus elemek szaknyelvi megnevezése és rajzírása PP A rajzírás jeleinek összefoglalása A gyakorlatok rajzírása Gyakorlás: Alkossunk 4 fıs csoportokat! Rajzold le, amit mondok! – gyakorlatok rajzírása a csoportok közös munkájával 4x Ellenırzés: Rajzold le, amit mondok! – egyénileg, értékelésre – Ha a csoport leggyengébb eredménye 90%-ot eléri: jeles Gyakorlati óra: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Frontális munka: Bemelegítés A rajzírás olvasás gyakorlása: 96 ü. szabadgyakorlat-lánc 96 ü. szabadgyakorlat-lánc: 1x8ü
A 4 állandó csoportban
3 megy, 1 marad B változat Segédletek: Gimnasztikai gyakorlatok alapmozgásformái /VHS videó/ (1984), forgatókönyv: Molnár Ferenc, BDTF Videostúdió, Szombathely, (11, 17, 18 min.) 371 G 46 Szabadgyakorlatok /VHS videó/ (1984), forgatókönyv: Molnár Ferenc, BDTF Videostúdió, Szombathely, (16 min.) VHS 267 96 ü. szabadgyakorlat-lánc:
Alkalmazott kooperatív technikák:
Rajzold le, amit mondok!: A szóban elmondott gyakorlatot a csoportok minden tagja egyénileg rajzolja le, aztán a megoldást a csoportok megbeszélik. 3 megy, 1 marad B változat: Minden csoportból 1hallgató közösen értelmezi a gyakorlat 1x8 ütemét, majd megtanítja a saját csoportjának. Ellenırzés: a csoportok 2.,3. stb. tagjai mutatják be egyszerre. Elméleti segédlet: Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: – statikus (tartásos) elemek – dinamikus (mozgásos) elemek A dinamikus elemek szakkifejezései: 2 ábra (KH, BH); 1 ábra + jel • lendítés, lengetés • húzás, csúsztatás • emelés, leengedés • emelkedés, ereszkedés • hajlítások, nyújtások • döntés, dılés • fordítás, forgatás • fordulat, forgás • körzés • összetett törzsmozgások • utánmozgások, rugózás • helyzetcserék • szökdelés, ugrás • helyváltoztatás A rajzírás jelei: • A talajvonal felett – - : zárt állás, fogás – → : az elmozdulás iránya – nyíl ívesen: körzés – alsó ívelés: alsó fogás – függıleges cikcakk: rugózás – vízszintes cikcakk: taps, bokázás – 180 vagy ½: az elfordulás mértéke – ( ): mozgásszünet – +: jobb végtag; fordulat iránya – 4: a gyakorlatot végzık száma • A talajvonal alatt – 4: ütemszám – x : ismétlés-szám (2x) – ( ): mozgásszünet (2-4) – + : adott ütem ellenkezıleg – nagyobb alsó ívelés: egy ütem alatt végzendık összekapcsolása • A talajvonal jobb szélén – + : az egész gyakorlat ellenkezıleg • A talajvonal meghosszabbításában – 12 x : ismétlésszám
A rajzírás alapelvei: • a talajvonal megrajzolásával kell kezdeni • az elsı figura mindig a kiindulóhelyzetet (KH) jelenti • ütemenkénti ábra • leolvasásban, rajzolásban balról jobbra halad • testarányok • nézetek: elöl, oldalt, hátul (nem jelent fordulatot) • gazdaságos = nem ismétel azonos ábrát (kh-be visszatérés, elemismétlés, elemismétlés ellenkezı oldalra, vagy végtaggal)
7. A foglalkozás témája: A gyakorlatok szaknyelvi leírása. A mozgások szerkezete (térbeli, idıbeli, dinamikai). Címszavak: • szaknyelv alapelvei • a gyakorlatok szaknyelvi leírása • mozgásszerkezeti elemek Célok: A hallgatók értsék meg a gyakorlatok szaknyelvi leírásának logikáját és tudják szakszerően értelmezni és alkalmazni a szaknyelvet. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztika nyelvezetének (szaknyelv/rajzírás) használatára és bonyolult gimnasztikai gyakorlatsor elsajátítására. Eszközök, segédanyagok: PC, projektor, tábla, kréta, papír, írószer Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 20. -72. Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 18. – 93. Farkas György (1989): Torna I. Gimnasztika, Tankönyvkiadó, Budapest, 14. – 53., 55. -82. http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Frontális munka: a szaknyelvi leírás alapelvei Példák a szaknyelvi leírásra 4x PP Gyakorlás: Alkossunk 4 fıs csoportokat! Indiánbeszélgetés módszer – a szaknyelvi leírás elkészítése Frontális munka: a mozgás szerkezeti összetevıi PP Gyakorlati óra: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Frontális munka: Bemelegítés 96 ü. szabadgyakorlat-lánc: 2.-8. x 8ü A 4 állandó csoportban 3 megy, 1 marad B változat Segédletek: 96 ü. szabadgyakorlat-lánc:
Alkalmazott kooperatív technikák: Indiánbeszélgetés módszer: a csoportok szaknyelvi leírást készítenek úgy, hogy ütemenként egy hallgató végzi el a munkát. a következı hallgató elismétli az elızı ütemet, aztán teszi hozzá a saját ütemét. A többiek – a gyakorlatleírás 4 elvét egy-egy hallgatóra kiosztva – ellenırzik a megoldást. 3 megy, 1 marad B változat: Minden csoportból 1hallgató közösen értelmezi a gyakorlat 2— 8.x 8 ütemét, majd megtanítja a saját csoportjának. Ellenırzés: a csoportok 2.,3. stb. tagjai mutatják be egyszerre. Elméleti segédlet:
A szaknyelv alapelvei: 1. az egységesség elve 2. a legjellemzıbb sajátosság megjelölésének az elve • ami magától értetıdik, nem kell megjelölni • a szokásostól eltérıt mindig jelölni kell (pl: hajlított lábbal) • a mozgás végrehajtásának útját nem kell jelölni, ha az a legrövidebb úton történik • végtagmegjelölés egyes számban (de: bal láb emelés) 3. a gyakorlatok leírásának az elve • A kiinduló helyzet (KH) megnevezése • A mozgás megnevezése • A mozgás irányának, kiterjedésének a megnevezése • A befejezı helyzet megnevezése Sajátosságok a szaknyelvben és a rajzírásban 1. páros, társas gyakorlatok: az 1. ábra 2 fı; - ha azonos a feladat, a többi ábra csak 1 fı; - ha különbözı, le kell külön rajzolni (A, B tanuló); - egymáshoz való helyzet, fogásmód 2. kézisúlyzó, babzsák: ha kettı van, nem kell külön jelölni; csak az elsı rajznál kell ábrázolni 3. bot: tartás, vitel; oldalnézetben mindkét kart ábrázolni kell 4. pad: a tornász helyzete 5. bordásfal: fogásmód, fok 6. kötél: kétrét, négyrét 7. labda: medicinlabda satírozott ábrázolás, léglabda körrel 8. kéziszerrel a kézben az alapállás is szögállásnak nevezendı 9. karmunkára vonatkozólag a kéziszerre utalunk, kivéve, ha értelmetlen lenne 10. két egyidejő kapcsolat: val,-vel raggal 11. több egyidejő kapcsolat: és kötıszóval (fontossági sorrendben) A mozgás szerkezeti összetevıi: • térbeli: – KH – a mozgás iránya (elıre, hátra, balra, jobbra, le, fel, befelé, kifelé, rézsútosan) – a mozgás kiterjedése (helyváltoztatás, helyzetváltoztatás) – BH • idıbeli: – idıtartam (ütemszám) – sebesség (gyorsulás, lassulás) – tempó (adott idıre esı mozgásmennyiség – lendítés / emelés) • dinamikai: – a külsı és a belsı erık viszonya • statikus: b = k (fekvıtámasz) • dinamikus: b > k (karemelés) legyızı b < k (ereszkedés) fékezı
8. A foglalkozás témája: A gimnasztikai gyakorlatok rendszerezése izomhatás szerint. Az egyes izomhatások fajtái, megnyilvánulási formái a különbözı testrészekkel végezhetı gyakorlatokban. Címszavak: • izomhatások • gyakorlatok testrész és izomhatás szerint Célok: A hallgatók értsék meg a különbözı gimnasztikai gyakorlatok során létrejövı izomhatásokat és tudjanak ennek megfelelıen, tudatosan gyakorlatokat tervezni minden testrészre. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztika nyelvezetének (szaknyelv/rajzírás) használatára és bonyolult gimnasztikai gyakorlatsor elsajátítására. Képessé válik a gimnasztikai gyakorlatok célszerően kiválasztani és változtatni. Eszközök, segédanyagok: PC, projektor, tábla, kréta, papír, írószer Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 73. – 75. Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 11. – 16. Farkas György (1989): Torna I. Gimnasztika, Tankönyvkiadó, Budapest, 40-42. http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Frontális munka: a gimnasztikai gyakorlatok során lehetséges izomhatások PP Frontális munka: a gimnasztikai gyakorlatok során lehetséges izomhatások testrészek szerint PP Gyakorlás: Alkossunk 4 fıs csoportokat! Strukturált rendezés – gyakorlatpéldák testrész/izomhatás Gyakorlati óra: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Frontális munka: - ZH – értékelése: 1, egyéni pontszám alapján jegy 2, ahol a csoport Bemelegítés leggyengébb pontszáma 80%, + ötös 96 ü. szabadgyakorlat-lánc: 9.-12. x 8ü A 4 állandó csoportban 3 megy, 1 marad B változat Segédletek:
96 ü. szabadgyakorlat-lánc:
Alkalmazott kooperatív technikák: Strukturált rendezés: a négyfelé osztott papíron – egy meghatározott testrészre vonatkozóan ketten erısítı hatású (meghatározva: 1, statikus, 2, dinamikus), ketten nyújtó hatású (meghatározva: 1, aktív, 2, passzív) gyakorlatokat írnak, rajzírással. Egyénileg dolgoznak, majd megbeszélik az eredményt a csoportban. Ellenırzése: osztálymegbeszélés. 3 megy, 1 marad B változat: Minden csoportból 1hallgató közösen értelmezi a gyakorlat 9— 12 .x 8 ütemét, majd megtanítja a saját csoportjának. Ellenırzés: a csoportok 2.,3. stb. tagjai mutatják be egyszerre.
Elméleti segédlet: Izomhatások: •
•
szinergista izmok (együttmőködık) antagonista izmok (ellentétes mozgást kivitelezık)
nyújtó – aktív (az antagonisták erejével) – passzív (más izmok; külsı erı) erısítı erıkifejtés
izommőködés
1, statikus
izometriás
2, dinamikus
3, s + d •
jellemzıi izomfeszülés hosszváltozás nincs izomfeszülés hosszváltozás van
izotóniás (emelı)
rövidülés
pliometriás (fékezı)
nyúlás
intermediális
ernyesztı. lazító
A gimnasztikai gyakorlatok felosztása izomhatás és testrészek szerint: • nyújtó • erısítı • ernyesztı, lazító • fej, nyak • kar • törzs – has – hát – oldal • láb A fej és a nyak gyakorlatai: - Nyújtó: fejfordítások, fejkörzések, nyakhajlítás - Erısítı: ugyanezek a gyakorlat-típusok, akadállyal, ellenállással Kargyakorlatok: (kar, alkar, kézfej, ujjak) - Nyújtó: körzések, húzások, lendítések - Erısítı: emelés, leengedés, karfordítás, karhajlítás, nyújtás, tölcsérkörzés, lebegtetés Törzsgyakorlatok: hasizom - Nyújtó: hajlítás hátra, törzsfordítás, hason fekvésben passzív hajlítás hátra - Erısítı: ülésben, fekvésben, függésben végzett lábgyakorlatok, ülésbıl ereszkedés hanyattfekvésbe és vissza, mellsı fekvıtámasz hátizom - Nyújtó: törzshajlítás elıre, fordításban hajlítás elıre
- Erısítı: döntések, hason fekvésben törzsemelések, lábemelések, tartásjavító törzsfeszítı gyakorlatok, hátsó fekvıtámasz oldalizmok - Nyújtó: hajlítások oldalra, fordítások oldalra - Erısítı: oldalfekvésben törzsemelés, oldalfekvıtámaszban csípıejtés, emelés, oldalfekvıtámasz Lábgyakorlatok: (láb, alszár, lábfej, lábujj) - Nyújtó: láblendítések, térd és lábhúzások, lábkörzés, bokakörzés - Erısítı: lábujjra emelkedések, szökdelések, ugrások, térdhajlítások, rugózások
9. A foglalkozás témája: Az általános bemelegítés, feladata, jellemzıi. Az általános bemelegítés szakszerő felépítése. Címszavak: • általános bemelegítés • a bemelegítés blokkjai és gyakorlatanyaga Célok: A hallgatók legyenek tisztába a bemelegítés jelentıségével. Sajátítsák el az általános bemelegítés szakszerő felépítésének elméleti és gyakorlati ismereteit. Legyenek képesek az idejétmúlt gyakorlatot modern ismeretekre cserélni az általános bemelegítés tervezésekor. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztikai gyakorlatokat a legmodernebb elveknek megfelelıen felhasználni a bemelegítésben. Eszközök, segédanyagok: PC, projektor, tábla, kréta, papír, írószer, a képességkör sporteszközei Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 92. – 101. Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, 88. -89. http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: 1. Elıkészítés, témára hangolás:
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Alkossunk 4 fıs csoportokat! – gyak.o. szerint Kerekasztal módszer – a bemelegítés célja, feladata, jellemzıi
Frontális munka: az általános bemelegítés szerkezeti felépítése PP Összegzés Igaz/hamis módszer – blokkok/ gyakorlatpéldák Gyakorlati óra: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Ellenırzés: 96 ü. gyakorlatlánc bemutatás Képességkör bemutatás Segédletek: Alkalmazott kooperatív technikák: Kerekasztal módszer: A csapatok egy lapot járatnak körbe, amire sorban írnak egy-egy megállapítást a bemelegítés céljáról, feladatáról, jellemzıirıl. Ellenırzése: osztálymegbeszélés. A legtöbb jó megoldást győjtı csoport: jeles.
Igaz/ hamis: A táblára - az egyes bemelegítési blokkokhoz - rajzírással gyakorlati példákat hozok. A gyakorlatról a csoportok (megbeszélés után) eldöntik, hogy igaz vagy hamis. A döntést rögzítik. Elméleti segédlet: Az általános bemelegítés: • a szervezet sokoldalú átmozgatása • a szervezet elıkészítése a terhelésre – keringési-légzési rendszer – izomrendszer, ízületek – idegrendszer • fokozatosság • minden izomcsoport és ízület Karvonen index (Metzing, 1999) • nyugalmi pulzus – reggel (pl:70 ütés/perc) • maximális pulzus – 220-életkor (pl:220-20=200 ü/p) • munka pulzus – max p.- ny. p.(pl:200-70=130 ü/p) • a bemelegítés pulzusértékének – alsó határa munka p. x 0,4 + ny.p. (pl:130 x 0,4 = 52 + 70 = 122 ü/p) – felsı határa munka p. x 0,5 + ny.p. (pl:130 x 0,5 = 65 + 70 = 135 ü/p)
Az általános bemelegítés szerkezeti felépítése:
A szabadon választott szabadgyakorlatlánc összeállításának és bemutatásának követelményei: 1. A gyakorlatlánc 64 (8 x 8) mozgásütembıl álljon. 2. A gyakorlat kiindulóhelyzete alapállás és a gyakorlat végén vissza kell térni a kh.-be. 3. Az elsı és utolsó 8 ütem, egymástól eltérı szökdelı gyakorlat legyen, különbözı kartartásokkal. 4. A szökdelések, körzések és utánmozgások száma egy alapformán belül legfeljebb kettı lehet. 5. Egy elızıleg már használt alapforma változtatás nélkül (kartartás, összetétel) újra nem használható. 6. A lassú tempójú mozgások maximális terjedelme 4 ütem. 7. A kh.-tıl minden irányban két lépést, vagy két métert lehet felhasználni. 8. A gyakorlatlánc nehézségi foka feleljen meg a hallgató képességeinek és a koreográfia legyen kreatív. 9. A gyakorlatlánc az általános bemelegítés elvei szerint készüljön. 10. A gyakorlatlánc tervezetét rajzírással és szakleírással kell elkészíteni. 11. A gyakorlatláncot saját (szabadon választható) zenére kell bemutatni.
10. A foglalkozás témája: Az általános bemelegítés blokkjainak gyakorlatanyaga. A bemelegítés különbözı fajtái és élettani hatásai. Címszavak: • a bemelegítés blokkjai és gyakorlatanyaga • bemelegítés fajták Célok: A hallgatók tudjanak változatos gyakorlatanyagú bemelegítéseket tervezni. Legyenek képesek az idejétmúlt gyakorlatot modern ismeretekre cserélni az általános bemelegítés tervezésekor. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztikai gyakorlatokat a legmodernebb elveknek megfelelıen felhasználni a bemelegítésben. Eszközök, segédanyagok: PC, projektor, tábla, kréta, papír, írószer Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 92. – 101. Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, 88. -89. http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel A bemelegítési blokkok jellemzıinek elméleti Alkossunk 4 fıs csoportokat! – gyak.o. szerint összefoglalása Színes korongok módszer – az egyes bemelegítési blokkok célja, feladata, jellemzıi Egy megy, három marad – az azonos blokkok összefoglalása Frontális munka: a bemelegítés fajtái PP A bemelegítési blokkok tervezési/ rajzírási Kerekasztal módszer – blokkok/ összefoglalása gyakorlatpéldák A 64 ü. formai követelményei PP Gyakorlati óra: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel A bemelegítési blokkok tervezési/ gyakorlati Diák kvartett - blokkok/ gyakorlatpéldák összefoglalása Ellenırzés: 96 ü. gyakorlatlánc bemutatás II.
Segédletek: Alkalmazott kooperatív technikák: Színes korongok módszer: A négyfıs csoportok a nekik kiosztott (kb. 3 csoportnak uaz.) bemelegítési blokk ismérveit győjtik össze (írásban).
Egy megy, három marad: a Színes korongok módszer szerint legkevesebbet hozzászóló hallgató megy át a másik csoportba, ahol ismerteti az eredményeiket. Kerekasztal módszer: A csapatok egy lapot járatnak körbe, amire sorban írnak egy-egy 4 ütemő gyakorlatot rajzírással, a megadott – a Színes korongok módszer-tıl különbözı blokkhoz. Segítség: az adott blokkot feldolgozó csapat írásos összefoglalója. Ellenırzése: osztálymegbeszélés. 100%-os teljesítmény esetén: jeles. Diák kvartett: Minden csapat tagjait beszámozzuk. A kérdéses bemelegítési blokkba minden hallgató egyénileg tervez (rajzírással) egy 4 ütemő gyakorlatot. A gyakorlatot a szólított számozású csapattagok egymás után bemutatják, majd a gyakorlatot az egész csoport elvégzi. Minden jó megoldás pont a csoportnak.
Elméleti segédlet: A bemelegítés fajtái: 1. Általános (sokoldalú) 2. Speciális – atlétika, torna, kosárlabdázás…. 3. Mentális – a mozgásminták gondolati elıhívása – testhımérséklet nem emelkedik, anyagcsere nem változik 4. Passzív – meleg zuhany, kenıcsök, masszázs, gyúrás – csak a bır hımérséklete nı, a testhımérséklet nem 5. Kombinált – 1-4 6. Funkcionális – a szervezet adott terhelésre, ingerre specifikusan reagál (pl: különbözı képességek fejlesztése) 64 ü. gyakorlatlánc: • Az általános bemelegítés elvei alapján – blokkok (feltüntetni! – blokknév /nyújtó blokk/ ) (izomhatás /nyújtó hatású törzsgyakorlatok/) • sorrend (5 blokk) • arányok – nyújtó/erısítı • 1. és 8. sor szökdelés • felismerhetıség • tiltott gyakorlatok – törzsdöntés/nyújtó b. – törzshajlítás hátra • Rajzírás (ceruzával) – testarányok – 3,5 – 1-2 ≠ 2x • Szaknyelvhasználat – a mozgást mindig meg kell nevezni – karmozgások! – ami nem változik, nem kell megnevezni – 1-2, törzshajlítás balra; 2x, törzshajlítás balra kétszer • Forma, külalak!
A 64 ü. általános bemelegítı gyakorlatsorozat tervezési példája:
11. A foglalkozás témája: A gyakorlatok hatásfokozási (variálási) lehetıségei. Gyakorlatok gumilabdával. Címszavak: • gyakorlatvariálás • hatásváltoztatás • gumilabda gyakorlatok Célok: A hallgatók ismerjék meg az egyes gimnasztikai gyakorlatok hatásváltoztatási lehetıségeit. Az általános bemelegítésrıl tanultak ellenırzése. Egy újabb kéziszer (gumilabda) használati lehetıségeinek megismerése. A hallgatók legyenek képesek a szergyakorlatokra vonatkozó általánosításokra, illetve a szerjellegzetességi különbségek felismerésére. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztikai gyakorlatokat a legmodernebb elveknek megfelelıen felhasználni a bemelegítésben és felismerni az egyes szerek gimnasztikai lehetıségeit az önálló ismeretszerzés során is. Eszközök, segédanyagok: PC, projektor, tábla, kréta, papír, írószer, gumilabdák, feladatkártyák Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 76. – 82. Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, 57. Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 125. – 135. http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel ZH: az általános bemelegítés
Ellenırzés Frontális munka: A gyakorlatok hatásfokozási (variálási) lehetıségei. PP Gyakorlati óra: Gumilabda gyakorlatok A gyakorlatok lehetıségei
hatásfokozási
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Aktív hallgatói részvétel (variálási) Egy megy, három marad módszer – gyakorlatvariálás 3x 64 ü. gyakorlatlánc leadása
Segédletek: Feladatkártyák: 4 ütemő szabad és gumilabda gyakorlatok
Alkalmazott kooperatív technikák: Egy megy, három marad módszer: a feladatkártyán (rajzírással) megkapott gyakorlatot az egyik csoportnak nehezíteni, a másiknak könnyíteni kell. A csoport egy tagja viszi át az információt a másik csoporthoz. Elméleti segédlet: A gyakorlatok variálási lehetıségei: 1. szerkezeti összetevık 1. térbeli • kiinduló helyzet / befejezı helyzet • mozgásirány • mozgásterjedelem 2. idıbeli • ütem, tempó, ritmus 2. terhelési összetevık • ismétlésszám, pihenıidı 3. kartartások, szerek Az alapformák kombinálása: • 1 izomcsoport, 2 azonos hatású alapforma • 1 izomcsoport, 2 különbözı hatású alapforma • 2 izomcsoport, 2 azonos hatású alapforma • 2 izomcsoport, 2 különbözı hatású alapforma • 3 izomcsoport, 3 azonos hatású alapforma • 3 izomcsoport, 3 különbözı hatású alapforma
12. A foglalkozás témája: A gyakorlatváltozatok kiindulóhelyzetek szerint. KTK gyakorlatok. Címszavak: • gyakorlatvariálás • hatásváltoztatás • KTK gyakorlatok Célok: A hallgatók ismerjenek meg minél több gyakorlatváltozatot azonos kiinduló helyzetekbıl. A KTK (kiegészítı torna készlet) használati lehetıségeinek megismerése. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztikai gyakorlatokról tanultakat a legmodernebb elveknek megfelelıen, célszerően és változatosan felhasználni. Eszközök, segédanyagok: PC, projektor, DVD, tábla, kréta, papír, írószer, KTK készletek, szınyegek, labdák Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Szentgyörgyi Zoltán (1991) A kiegészítı torna készlet (KTK) mozgásanyaga : gyakorlatgyőjtemény, Budapest Szentgyörgyi Zoltán (1990) Kiegészítı torna készlet [videodok.] Budapest, Fıvárosi Pedagógiai Intézet Oktatástechnológiai Csoport, DVD (52 min.) Nagy Andrea (1994) A KTK felhasználhatósága egy helyi tanterv alapján dolgozó iskolában Szakdolgozat ; BDTF, Szombathely http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: KTK gyakorlatok
videó
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Ötletroham módszer – gyakorlatgyőjtésalkotás, csoportonként, megadott szempontok szerint
Gyakorlati óra: Gyakorlatváltozatok helyzetekbıl - hatásváltoztatás
különbözı
KTK gyakorlatok 64 ü. gyakorlatlánc megbeszélése Segédletek: Alkalmazott kooperatív technikák:
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel kiinduló Az állandó csoportokban/4-5 fı Strukturált rendezés
Aktív hallgatói részvétel, a hallgatói ötletek megvalósításával.
Strukturált rendezés: a csoportok négyfelé osztott lapja közepén található az alapgyakorlat. A négy résztvevı az alábbi szempontok alapján változtatja meg a gyakorlatot: -1, maradjon meg az izomhatás, de más ütembeosztás -2, maradjon meg az izomhatás, de más BH -3, legyen más az izomhatás -4, maradjon meg az izomhatás, de más izomcsoportot is kapcsoljon be a gyakorlatba. Ellenırzése: osztálymegbeszélés/ bemutatás Ötletroham módszer: A KTK film alapján a csoportok gyakorlatötleteket győjtenek a megadott szempont alapján. Szempontok: - egyensúlyérzék fejlesztı gyakorlatok - erısítı hatású gyakorlatok - labdás ügyességfejlesztı gyakorlatok - torna jellegő elıkészítı mozgások, stb. A győjtött feladatokat egyéni ötletekkel egészítsék ki, amelyeket a gyakorlati órán megvalósítunk.
13. A foglalkozás témája: A gyakorlatváltozatok testrész és izomhatás szerint. Utánzó gyakorlatok. Címszavak: • gyakorlatvariálás • hatásváltoztatás • utánzó gyakorlatok Célok: A hallgatók ismerjenek meg minél több gyakorlatváltozatot az egyes testrészekre. Alakítsák tudatosan a gyakorlatokat a megcélzott izomhatás érdekében. Az utánzó gyakorlatok változatainak és a velük megoldható feladatok megismerése. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztikai gyakorlatokról tanultakat a legmodernebb elveknek megfelelıen, célszerően és változatosan felhasználni. Eszközök, segédanyagok: CD lejátszó, CD, tábla, kréta, papír, írószer, labdák Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Pappné Gazdag Zsuzsanna (2001) Utánzó gyakorlatok, Budapest, Flaccus 615 P 37 Pappné Gazdag Zsuzsanna (2005) (újabb) Utánzó gyakorlatok, Budapest, Flaccus 615 P 37 http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: Gyakorlatváltozatok - meghatározott testrészekre - meghatározott izomhatással Gyakorlati óra: A zeneválasztás elvei példákkal utánzó gyakorlatok Összegzés
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Az állandó csoportokban/4-5 fı Strukturált rendezés
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel 64. ü. gyakorlatlánc gyakorlás Aktív hallgatói részvétel Beszámoló forgóban – az utánzó gyakorlatok fajtái, az utánzó gyakorlatokkal megoldható feladatok, oktatásmódszertan, nehezítés, fokozatok
Segédletek: Alkalmazott kooperatív technikák: Strukturált rendezés: a csoportok négyfelé osztott lapja közepén rögzített a meghatározott izomhatás (erısítı vagy nyújtó). A négy résztvevı az alábbi testrészekre tervez fejenként 3 gyakorlatot: -1, has
-2, hát -3, kar -4, oldal. Ellenırzése: 2-2 csoport összeülve értékeli a teljesítményt. A csoportnak jeles, ha minimum 2 fı 100%, és további 2 fı 90% (azaz, a 3 példa közül max. egyben van kisebb hiba). Beszámoló forgóban: A csapatok a terem 4 pontján lévı papírra 1 percig, a meghatározott témához kulcsszavakat írnak. Utána a csapatok körbe járnak, szükség esetén kiegészítést tesznek, vagy ? jellel látják el az érthetetlen kulcsszavakat.
14. A foglalkozás témája: Szergyakorlatok feldolgozási elvei: karika / gumilabda / utánzó / természetes / KTK gyakorlatok összefoglalója. 64 ü. gyakorlatlánc bemutatása. Címszavak: • a szergyakorlatok közös jellemzıi • szempontok a szergyakorlati jellemzık összegyőjtéséhez • bemutatás Célok: A hallgatók legyenek képesek a szergyakorlatokra vonatkozó általánosításokra, illetve a szerjellegzetességi különbségek felismerésére. Ismerjék a félév során megismert szergyakorlatok típusait, felhasználási lehetıségeit és módszertanát. A 64 ü. szabadgyakorlatlánc minıségi, „tornászos” végrehajtása. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a szergyakorlatokról tanultakat szintetizálni és a legmodernebb elveknek megfelelıen, célszerően és változatosan felhasználni. Eszközök, segédanyagok: CD lejátszó, CD, tábla, kréta, papír, írószer, projektor, PC Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 796 D 53 Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 796 E 80 Farkas György (1989): Torna I. Gimnasztika, Tankönyvkiadó, Budapest, 796 G 46 Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, 796 M 59, olvasóterem, Intranet http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel A félév során megismert szergyakorlatok Az állandó csoportokban/4-5 fı összegzése Strukturált rendezés - gyakorlatfajták, játék, szersajátosságok, balesetvédelem Gyakorlati óra: hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel Bemutatás 64. ü. gyakorlatlánc Segédletek: Alkalmazott kooperatív technikák: Strukturált rendezés: a csoportok négyfelé osztott lapja közepén rögzített a meghatározott szer (karika, gumilabda, KTK, utánzó gyakorlatok). A négy résztvevı az alábbi tématerületeket tölti meg: gyakorlatfajták, játék, szersajátosságok, balesetvédelem. Ellenırzés: 1, az azonos szert kidolgozó csoportok megbeszélése. 2, Az egyes szerek információinak megosztása kiselıadással.
15. A foglalkozás témája: A félév elméleti és gyakorlati ismeretanyagának számonkérése. Javítás. Címszavak: • 96 ü. szabadgyakorlatlánc • 64 ü. általános bemelegítı szabadgyakorlatlánc • képességkör • javító zh Célok: A félévi követelménynek állított részjegyek megszerzése, javítása. Fejlesztendı kompetencia: A foglalkozás révén a hallgató képessé válik a gimnasztikai gyakorlatokról tanultakról (elméletben és gyakorlatban) számot adni. Eszközök, segédanyagok: CD lejátszó, CD, tábla, kréta, papír, írószer Igényelt idı: 2x45 perc Felhasznált irodalom: Derzsy Béla (2006): A gimnasztika alapjai, Fit-Forma Welness Kft, Budapest, 796 D 53 Erdıs István (1984): Gimnasztika, Budapest, TFTI jegyzet, 796 E 80 Farkas György (1989): Torna I. Gimnasztika, Tankönyvkiadó, Budapest, 796 G 46 Metzing Miklós: Gimnasztika, TFTI jegyzet, 796 M 59, olvasóterem, Intranet http://www.bdf.hu/tmk/spri/HALLGATINKNAK Tevékenységek: Elıadás: Ellenırzés Gyakorlati óra: Bemutatás
hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel javító zh-k hallgatói tevékenység kooperatív elemekkel 64. ü. gyakorlatlánc 96 ü. gyakorlatlánc képességkör
