Fegyelmi Konferencia – Esztergom, 2013. szeptember 6-8.
A 2013. szeptember 7.-én, szombaton tartandó „FESZ jelenlegi módosítás-tervezete” című programponthoz
Módosítási javaslat a FESZ 9. és 20. §-ához
„II. FEJEZET Fegyelmi jogkört gyakorlók …….. …….. 9. § Az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki. A kijelölés véletlenszerűen, vagy olyan átlátható és nyilvánossá tett módszertan, illetve elvek alapján történik, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a fegyelmi bizottság tagjainak arányos munkaterhelését. A fegyelmi bizottság elnöke a közzétett módszertan szerinti kijelöléstől indokolt esetben eltérhet, amit az iratborítékon az ok rövid megjelölése mellett jelezni kell. ……... ………
20. §
„(1) A fegyelmi bizottság elnöke – 15 napon belül – kijelöli a fegyelmi tanács elnökét és tagjait a 9.§-ban rögzített módon.”
Indokolás: A törvényes bíróhoz való jog és a független ítélkezés garanciáját jelenti, ha az ügyek a fegyelmi tanácsokhoz véletlenszerűen, illetve átlátható és nyilvános módszertan alapján kerülnek. Erre tekintettel indokolt a Szabályzat szövegének pontosítása a demokratikusan és transzparensen működő ítélkezési fórumok gyakorlatával összhangban. (ld. Kivonatos példák a garanciális ügyelosztással kapcsolatban)
1
Fegyelmi Konferencia – Esztergom, 2013. szeptember 6-8.
Kivonatos példák a garanciális ügyelosztással kapcsolatban A 2013. szeptember 7.-én szombaton, tartandó „FESZ jelenlegi módosítás-tervezete” című programponthoz
A Magyar Ügyvédi Kamara munkabizottságának szakmai véleménye A Magyar Ügyvédi Kamara munkabizottsága szakmai véleményt alkotott az igazságügyi tárgyú sarkalatos törvények vitájához kapcsolódóan. Az anyag 3.2 pontja elvárásként rögzíti az igazságügyi szervezettel kapcsolatban „az automatikus és országosan egységes elvek mentén működő ügyelosztási rendszer” kialakítását. A bizottság álláspontja szerint „a törvényes bíróhoz való jog garanciáját jelenti, ha az ügyek a beosztás szerinti bíróra véletlenszerűen kerülnek. Célszerű lenne a lehetséges szempontokat automatikusan értékelő informatikai rendszerben végezni az ügykiosztás egészét.” (ld.: A Pesti Ügyvéd 2011. július-augusztus számának 1-4 oldalai.)
14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól
/Büsz/ Az ügyelosztás módszerei 31. § Ügyelosztási renden belül, ügyelosztási módszerként alkalmazható különösen a) a páros-páratlan ügyszámok, b) a meghatározott számcsoportok, c) az alperes (kötelezett stb.), illetve a vádlott (eljárás alá vont személy stb.) nevének kezdőbetűje, d) a bíróság illetékességi területének felosztása a bírák között (városok, kerületek, egyéb települések stb. szerint), e) egyhetes, kéthetes vagy havonkénti megoszlásban valamennyi érkezett ügy egy tanácsra (bíróra) történő kiosztása, f) az ügyszakonkénti, ügycsoportonkénti, az ügy tárgya szerinti szakosodás, g) a bírói gyakorlat időtartama, h) számítógépes program segítségével történő automatikus ügyelosztás, vagy i) több ügyelosztási módszer együttesen. 2
*** 52. § A cégbíróságon az eljáró bíró kijelölése elsősorban számítógépes ügyelosztást segítő számítógépes program felhasználásával, automatikusan történik. Indokolt esetben különösen a kapcsolódó ügyekre és a bírák munkaterhére tekintettel - az eljáró bírót a cégbíróság vezetését ellátó bírósági vezető vagy helyettese jelöli ki. *** A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság Ügyelosztási rendje (2012. február) „…A bírák helyettesítése előre meghatározott heti ügyeleti rendben történik. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető: …………………elnök Az ügyek szignálása automatikusan történik, figyelembe véve az egy adott bíró kezén lévő folyamatban lévő ügyek mennyiségét és jellegét.”
*** 23/2010. (V. 7.) IRM rendelet a fizetési meghagyásos eljárás automatikus ügyelosztási rendszerének működéséről és az új közjegyző kijelölése iránti kérelem előterjesztését megalapozó kérelmek számáról „…2. §. A kérelmek a MOKK rendszere útján automatikusan, az érkezés sorrendjében, egyesével kerülnek a közjegyzői álláshelyek között kiosztásra. 3. § (1) Az elektronikus ügyelosztásnak a közjegyzői álláshelyek tekintetében arányosnak kell lennie.” *** A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2012. évi ügyelosztási rendje „….II. Az ügybeosztás „Az ügybeosztás azt jelenti, hogy az egyes bírák, bírósági titkárok milyen jellegű ügyekben járhatnak el. Az ügybeosztás a következő: a) Mü. mintán jelzett, munkaügyi peres ügyminőségek és nemperes, kollektív munkaügyi jogviták Valamennyi bíró valamennyi ügyben eljár. A Bjt., az Iasz., az Üszt. hatálya alá tartozó perekben a 3.M és a 29.M. tanács jár el. b) Közigazgatási és társadalombiztosítási perek, nem peres eljárások– ezekben az ügyekben az OIT által erre kijelölt bírák járnak el. Valamennyi bíró eljárhat ilyen ügyekben, kivéve a kijelöléssel még nem rendelkező bírók. c) Végrehajtási és fizetési meghagyásos nemperes eljárások, valamint tanú-kihallgatási megkeresések 3
Ezekben az ügyekben a bírósági titkárok járnak el. d) Általános meghatalmazások bejegyzése – ezekben az ügyekben az elnök jár el.”….. „….III. Az ügykiosztás 1.Az ügykiosztást, az elnök, akadályoztatása esetén az igazgatási feladatok ellátásával megbízott bírák végzik. 2.A lajstromozandó ügyeket az iroda naponta bemutatja az elnökségen az ügyminőség felülírása végett. 3.Az ügyminőség felülírásával egyidejűleg az ügykiosztó 3.1. az eljáró bírót is kijelöli, vagy jelzi az iroda számára, hogy az ügy kire nem osztható ki a következő esetekben: A. újrainduló ügyek (félbeszakadás, ellentmondás, felfüggesztés, igazolási kérelem elfogadása, beterjesztő irattal ismételten megküldött közigazgatási ügy, szünetelés) – ahol az eljárást az eredetileg kijelölt bíró folytatja tovább; B. felsőbb bíróság hatályon kívül helyező döntése okán lajstromozandó ügy – ezt az ügyet az eredetileg kijelölttől eltérő tanácsra kell osztani, kivéve azt az esetet, ha a bíró az ügy visszaosztását kéri, vagy az első fokú döntést túlnyomóan helyben hagyták és az eljárást csak kis részben kell megismételni. Az ügykiosztó az adott ügyet az automatikus kiosztásba sorolja vissza annak jelölésével, hogy az a korábban eljáró bíróra nem osztható. A kiosztásra az ügy nehézségi fokának, az eljáró bírók leterheltségének és szakmai gyakorlottságának mérlegelése alapján úgy is sor kerülhet, hogy az ügykiosztó kijelöli az eljáró bírót. C. perújítási ügyek – amelyet az alapügyben eljáró tanácsra nem lehet osztani, vagy átosztandó ügyek. Az ügykiosztó az adott ügyet az automatikus kiosztásba sorolja vissza annak jelölésével, hogy az a korábban eljáró bíróra nem osztható. A kiosztásra az ügy nehézségi fokának, az eljáró bírók leterheltségének és szakmai gyakorlottságának mérlegelése alapján úgy is sor kerülhet, hogy az ügykiosztó kijelöli az eljáró bírót. D. különlegesen bonyolult, nagy jártasságot, vagy speciális jogismereteket igénylő ügyek, vagy a felek személye okán összefüggő ügyek, E. amikor az adott ügy kizárás miatt nem kerülhet bizonyos tanácsra (24.M-Waberers Zrt, 12.MMÁV ügy) Az automatikus ügykiosztástól eltérő kiosztást az iratborítékon kézírással feljegyzett bírói név mutatja. 3.2. Az ügykiosztó felülírja az iratborítékon, hogy - tárgyi költségfeljegyzéses, tárgyi költségmentes, tárgyi illeték feljegyzéses az ügy, - sajtó érdeklődésével kísért az ügy (S), - a törvényi rendelkezések alapján „soron kívüli eljárás” , vagy rövid határidőn belüli eljárás (pl.: „15 napon belül”) szükséges az ügyben, 1.A kezelőiroda az ügyminőségek, illetve a kijelölések szerint lajstromozza az ügyeket. Az automatikus ügykiosztásra sorolt ügyekben a kijelölt kezelőirodai ügykezelő a gépi lajstrom alapján, az ügyszámok szerinti emelkedő sorban 4.1. öt-öt ügyet oszt az 1.M-től kezdődő tanácsokra; 4.2. a bírói tanácsok saját jelentkezésük alapján vállalhatják azt, hogy a kiosztási sorban öt ügy helyett egyszerre tíz ügy kerüljön kiosztásra rájuk. Ez esetben a következő soros osztásból kimaradnak, azaz minden második sorban kerülnek rájuk ügyek; 4.3. a vezetők részére egy-egy ügy kerülhet kiosztásra a soros osztáskor; 4
4.4. a kiosztásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az egymással összefüggő ügyeket (pl. ugyanazon munkáltatóval szemben egyidejű intézkedés ellen, mulasztás miatt benyújtott keresetek) lehetőleg ugyanaz a tanács tárgyalja. Ezt az ügykiosztónak jeleznie kell az iroda felé; 4.5. az egy évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező bíró, a várhatóan hosszabb távollét előtt álló bíró, a hosszabb ideig távol lévő bíró, a munkateher feldolgozásában nagyobb nehézséggel küzdő bíró kevesebb ügyet is kaphat; 4.6. a következő kiosztási napon a gépi lajstrom szerinti osztást az előző nap utolsó tanácsánál kell folytatni. 4.7. az ügykiosztási sorból – a rövidebb szabadság, a törvénykezési szünet időszakát kivéve – kimarad az a bíró, aki két hétnél hosszabb ideje távol van, vagy ilyen távolléte már előre látható. Az ügykiosztó a tárgyhó előtt, vagy szükség estén a hónap közben jelzi azt az irodavezetőnek, ha a kiosztandó ügyek mennyisége az általános rendelkezésektől eltérően alakul egy-egy tanácsnál; 4.8. az irodai ügykezelő egy külön lapon vezeti a kiosztott ügyek mennyiségét és ott a 4.2. és 4.7. szerinti rendelkezést is felülírja…..” *** 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról „27/A. § (1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a felszámolót. Az eljáró felszámoló kijelölése átlátható módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. A felszámoló kirendeléséről szóló végzés indokolásában és a 28. § szerinti közzétételben fel kell tüntetni azt a tényt, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót rendeli ki, és meg kell jelölni az elektronikus rendszer által javasolt felszámolót is azzal, hogy a bíróságnak részletesen indokolnia kell az eltérés alapjául szolgáló indokokat, így különösen, hogy az általa kirendelt felszámoló rendelkezik az adós sajátosságaihoz szükséges szakértelemmel és megfelelő kapacitással. Felszámolóként - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti adatai nyilvánosak.
*** 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről „..14/A.§ (3) A felügyelő szerv a) a végrehajtókat a hivatalba lépésüket követően ellátja az ügyelosztási program használatához szükséges felhasználói névvel és jelszóval, b) intézkedik annak érdekében, hogy az ügyelosztási rend változása folyamatosan átvezetésre kerüljön az ügyelosztási programban, 5
c) gondoskodik azon ügyek kiosztásáról, melyeket nem lehet az ügyelosztási program segítségével automatikusan kiosztani és d) az ügyelosztási program igénybevevői számára a tagjaira és tisztségviselőire, alkalmazottaira kötelezően alkalmazandó felhasználói szabályzatot rendszeresít.”
*** Az Országos Bírói Etikai Tanács ügyrendje „7. Az öttagú tanács tagjait az OBET elnöke jelöli ki. A tanács elnökét az érkező ügyekben az OBET tagok családi nevének kezdő betűje alfabetikus sorrendjében kéri fel. Akadályoztatása esetén a sorrendben következő OBET tag látja el az elnöki teendőket. A tanács elnöke az ülés helyét és idejét maghatározza, az ügyet állásfoglalásra előkészíti, vagy előkészítésre a tanács valamelyik tagjának kiadja. A tanács kijelölt tagja akadályoztatását haladéktalanul bejelenti a szükséges intézkedések megtétele végett.” *** 168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról 9. § (1) A Döntőbizottság eljárása közszolgálati panasz benyújtásával indul. A közszolgálati panaszt három példányban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A közszolgálati panaszban meg kell jelölni: ……. (6) A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke kijelöli az ügy elbírálásában eljáró tanácsot. A közszolgálati biztosokra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a közszolgálati biztosok arányos munkaterhét. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésekről tájékoztatja a titkárságvezetőt és felkéri az ügyben döntéselőkészítésre. *** (A korábban működő) Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának Ügyrendje és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendje „8. § (1) A Panaszbizottsághoz benyújtott írásbeli panaszokat a Testület Irodája iktatja, és haladéktalanul átadja a Panaszbizottság soros elnökének, aki a tanácsok összeállítása és az ügyeknek az egyes tanácsok közötti kiosztása során az alábbiak szerint jár el: a) Sorsolás útján kiválasztja a jogi végzettséggel rendelkező Tagok közül a Tanács elnökét, valamint két elnök-tartalékot és meghatározza ezek sorrendjét. b) Sorsolás útján kiválasztja a Tagok közül a Tanács további két tagját, valamint három tartalékot és meghatározza ezek sorrendjét.” 6
