MODELL DIVATISKOLA IPARMŰVÉSZETI, RUHA- ÉS TEXTILIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA. Szervezeti és Működési Szabályzata

MODELL DIVATISKOLA IPARMŰVÉSZETI, RUHA- ÉS TEXTILIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

Szervezeti és Működési Szabályzata

2013

I. BEVETŐ RÉSZ

Modell Divatiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

I. BEVEZETÉS

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben kapott felhatalmazás alapján a Modell Divatiskola Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola (1133 Budapest, Vág u. 12-14.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. a.) Intézményi azonosítók Az intézmény neve: Modell Divatiskola Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Székhely: 1133 Budapest, Vág u. 12-14. Telephelye: 1134 Budapest, Szabolcs u. 27. Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: 1230/1992.VIII/3.Főv. Kgy. Az intézmény nyilvántartási száma (törzsszáma): 491558 Alapító okirat kelte: 2012.július 31. Alapító okirat azonosítója: 1427/2012.(VI. 20.) Főv. Kgy. Az alapítás időpontja: 1952. Adószám: adószámmal nem rendelkezünk OM azonosító: 035376 KSH azonosító: 15491556853232201 PIR azonosító: 491558000 Gazdálkodási jogkör: nem önállóan működő SZINES TISZK Gazdasági Ellátó Osztály: Önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kapcsolatának

2

I. BEVETŐ RÉSZ


Intézmény fenntartója és működtetője:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay utca 10-12.

b.).

Az intézmény tevékenységei

Az intézmény alaptevékenységei: Szakágazati besorolása 853200 Szakmai középfokú oktatás Alap szakfeladata 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon További szakfeladatai: 562913-1 562917-1 853121-1 853122-1 853124-1 853131-1 853132-1 853134-1

Iskolai intézményi ékeztetés Munkahelyi étkeztetés Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam)

853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853232-1 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234-1 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 910121-1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az intézmény alap-, illetve speciális feladatai:

3

I. BEVETŐ RÉSZ


A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény és Magyarország központi költségvetéséről szóló 2011. évi CXXXVIII. törvény szerint szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű, testi, érzékszervi (hallásés látássérült) , a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók ellátása. A 2012. szeptember 1- jén hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, mozgásszervi, érzékszervi (hallás-és látásfogyatékos,) egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók ellátása. A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet 4. §-ában foglaltak könyvtári feladattal kapcsolatban a költségvetési szervnek sem kiadása sem bevétele nem keletkezik. Évfolyamok száma intézménytípusonként szakközépiskola 4 (9-12) évfolyamos 5 (9-13) évfolyamos párhuzamos oktatás 4 (9-12) évfolyamos + 1 szakképző évfolyam szakképző évfolyamokon a hatályos OKJ szerint szakiskola 2 (9-10) évfolyamos 1 ill. 2 évfolyamos felzárkóztató oktatás 2 éves szakképzés a hatályos OKJ szerint 3 éves szakképzés a hatályos OKJ szerint 3 éves szakképzés a Kt. 27. § (4) bekezdése szerint Szakmai képzés Ágazat: Képző- és iparművészet, Könnyűipar, Kereskedelem Szakmacsoport: Művészet, Közművelődés, Kereskedelem-marketing, Üzleti adminisztráció

Kommunikáció,

Könnyűipar,

Új osztályok szakmacsoporton belül indítható szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek 855937-2 M.n.s egyéb felnőttoktatás 855941-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés 855942-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 855943-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 855944-2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés 856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856091-2 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931204-2 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

4

I. BEVETŐ RÉSZ


Vállalkozási tevékenysége Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. c.) Jogszabályi háttér Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:         

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a nemzeti köznevezésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII.31.) Korm.rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X.8.) Korm.rendelet a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet, 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet

További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:            

  

a Magyarország költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm.rendelet a Nemzeti alaptanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm.rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet és a 10/2008. (III.29) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékről 133/2010. (IV.22.) Kormányrendelet és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 16/2009. (VIII. 14.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV.27.) OM rendelet az iskolai egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet

5

I. BEVETŐ RÉSZ


d.) A MODELL DIVATISKOLA szervezeti felépítése: Lásd a következő oldalon

6

A Modell Divatiskola szervezeti felépítése

Színes TISZK Gazdasági Ellátó Osztály

Igazgató Titkársági munkatársak

Rendszergazda

Ifjúságvédelmi felelős Szabadidő szervező Pszichológus Oktatás-technikus

Nevelési-tanügyi igazgatóhelyettes Munkaközösség vezetők (közismeret) Közismereti munkaközösségek pedagógusai

Szakmai igazgatóhelyettes OOOOsztályOsztály Gyakorlati oktatásvezető

Műszaki dolgozók

Munkaközösség vezetők (szakmai) Szakmai munkaközösségek pedagógusai

Könyvtáros

Munkaközösség vezetők (művészeti) (művészeti Művészeti munkaközösségek pedagógusai

Osztályfőnöki munkaközösség vezető

Felnőttképzési munkatárs

Fegyelmi Bizottság elnöke

Minőségirányítási csoport

DÖK segítő pedagógus

II. A MŰKÖDÉS RENDJE


II. MŰKÖDÉS RENDJE a.) Az intézmény működési rendje Szorgalmi időszakban a Vág utcai épület 24 órában van nyitva a hét minden napján. Hétvégén, ünnepnapokon és iskolai szünetben előzetes igazgatói engedéllyel lehet az iskolában tartózkodni. Az iskolában az elméleti tanítás 7.45 órától 15.40 óráig tarthat. Az elméleti tanítási órák 13.00 óráig 45 percesek (1-6. óra), ezt követően 40 percesek. Szorgalmi időben a Szabolcs utcai telephelyen a nyitva tartás 5.30 órától 21.30 óráig tart. A Szabolcs utcai telephelyen a tanítás 7.00 órától 15.40 óráig tart. A csengetési rendet évente szükség esetén felülvizsgáljuk. A tanműhelyi szüneteket a Tanműhelyi ügyrend szabályozza.  Az intézményekben az elméleti és a gyakorlati oktatás teljes ideje alatt vezetői ügyeletet kell tartani, melyet az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető a tanévenként megállapított beosztás szerint látnak el.  A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-étől augusztus 31-éig tartó időszakban történik előzetes munkarend szerint. Ebben az időszakban kell megszervezni a különbözeti, osztályozó- és javítóvizsgákat is.  A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére minden héten szerdán 9 - 12 óráig ügyeletet kell tartani.  A pedagógus köteles első tanítási órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén megjelenni.  A pedagógus a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni. Továbbá kötelező a jelenlét az éves munkatervben rögzített egyéb programokon és az igazgató által meghatározott egyéb esetekben.  A pedagógus a munkából való távolmaradás okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkájának kezdete előtt 15 perccel köteles az ügyeletes vezetőnek vagy az iskolatitkárnak bejelenteni. Mulasztás esetén orvosi vagy egyéb hivatalos igazolás fogadható el.  A nem pedagógusdolgozók rugalmas munkaidőben dolgoznak. Ezen dolgozók munkarendjét külön beosztás tartalmazza, amelyet az igazgató hagy jóvá. Az intézmények között közlekedő kollégák utazási ideje a heti 40 órába beleszámít.

9



b.) A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A nem iskolai dolgozók és a hivatalos ügyet intézők az iskola épületébe csak belépési engedéllyel léphetnek be, amelyet kilépéskor a portára visszaadnak. c.) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Nemzeti és állami ünnepeink: Meg kell emlékezni a nemzeti és állami ünnepeinken (március 15., augusztus 20., október 23., június 4.,), valamint az NEFMI által a tanévnyitó utasításában előírt eseményeken. Az iskola épületét a MAGYARORSZÁG lobogójával fel kell díszíteni. (132/2000. (VII. 14.) sz. Kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről) A nemzeti ünnepet megelőző időszakban az iskolában ünnepséget kell szervezni, melynek műsorszámait az iskola tanulói állítják össze és adják elő. Rendezvények:  Tanévnyitó  Szalagavató  Nyitott kapuk  Diáknap  Ballagás  Bizonyítványosztás – vizsgaremek bemutató Az iskolai rendezvényeken a pedagógusok és a nem pedagógusdolgozók részvétele munkaköri leírásuknak megfelelően kötelező. A tanulók az iskolai rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözékben, kulturáltan kötelesek megjelenni. Az iskola dolgozóinak hagyományos rendezvényeit az érdekvédelmi szervezetek szervezik (karácsony, pedagógusnap, nyugdíjasok búcsúztatása stb.) az iskola vezetőségének javaslata alapján.

A tanórán kívüli foglalkoztatások szervezeti formái  A tanórán kívüli foglalkozások tanítási időn kívül szervezhetők, legfeljebb este 20 óráig. A foglalkozásoknak ezen időponton túl történő megtartásához az igazgató külön engedélye szükséges. 

     

Az iskolában tanórán kívüli foglalkozásként lehet szervezni: a tantárgyi szakköröket, fakultációkat, egyéni foglalkozásokat, sport- és szabadidős foglalkozásokat, az önképző kört, a tanulmányi versenyt, a diáknapot, szakmai napokat, iskolai ünnepélyek műsorait.

10



A diáknap tanítás nélküli munkanap. A tanuló a napi órarendjének megfelelően köteles a diáknapi programon részt venni.  A foglalkozások vezetőit - a munkaközösség-vezetők meghallgatásával - az igazgató bízza meg.

véleményének

 A szakköri foglalkozásokon, fakultációkon és egyéni foglalkozásokon a szaktanárok nyújtanak segítséget a tanulóknak ahhoz, hogy a kötelező tananyag elsajátítása mellett, azokhoz kapcsolódóan kiegészítő ismeretekre is szert tegyenek.  Az önképző kör bármilyen nem tanórai foglalkozáshoz kapcsolódó ismeret elsajátítása céljából létrehozható, megfelelő szakértelemmel rendelkező nagykorú személy vezetésével.  Tanulmányi (tantárgyi, SZKTV, OSZTV, OKTV) versenyekre történő felkészítés és a kísérés biztosítása az illetékes tantárgyi szakmai munkaközösség feladata. Az iskola tanulói - a versenykiírásban foglaltak szerint - rendszeresen bekapcsolódnak a fővárosi, területi és az országos tanulmányi versenyekbe. A tanulmányi versenyeket megelőzően házi tanulmányi versenyek keretében kell kijelölni a fővárosi, területi verseny résztvevőit.  Kulturális intézmények látogatásai, kirándulások megszervezése osztályszinten az osztályfőnök és szaktanár feladata.  A tanulók az iskolán kívüli sport, kulturális, illetőleg egyéb intézmények munkájában egyénileg vehetnek részt. Amennyiben ez az elfoglaltság iskolai időt érint, ahhoz az iskola igazgatójának hozzájárulása szükséges. Az engedély visszavonható, ha a külön foglalkozás a tanuló előmenetelét gátolja.  Önköltséges tanfolyam, fakultáció térítés ellenében a tanulók, illetve a szülők kívánságára szervezhető.

A mindennapos testedzés formája: Az iskolában minden, a törvényben kötelezett tanuló részére az óratervben szereplő tanítási órában kötelező testnevelés, valamint a diáksport biztosítja a testmozgás és testedzés lehetőségét. Az iskola tanulói a mozgáskultúra tantermet csak abban az esetben vehetik igénybe, ha a testnevelő tanárok valamelyike vagy a tanulók testi épségéért felelősséget vállaló pedagógus jelen van. Esetenkénti, tanórán kívüli foglalkozások A kirándulás szabályozása: A közoktatási törvény az alábbiak szerint szabályozza a nevelési-oktatási intézményekben az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat. „114.§ (4) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló,

11



intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. A szülői szervezet – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.” Az iskola az osztálykirándulásokra a tanulók számára nem tud támogatást biztosítani. A közoktatási törvény 53.§(2) e) pontja a tanulmányi kirándulást tanórán kívüli foglalkozásnak minősíti. „53.§ (2) e) Tanórán kívüli foglalkozás az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.” Fentiek alapján: minden tanuló számára csak a tanítási idő alatt szervezett költségmentes kirándulás, múzeumlátogatás, stb. tehető kötelezővé. Ha a tanuló az iskola által szervezett költségmentes programon nem vesz részt, elfogadható igazolás hiányában mulasztását igazolatlannak kell tekinteni. Osztálykirándulást, tanulmányi kirándulást tanév elején – az osztályfőnöki tanmenetben – előre meg kell tervezni az iskola éves munkarendjében meghatározott, kirándulásra kijelölt időpont figyelembe vételével. Az osztályfőnök iskolai keretek között szervezhet egyéb (rendkívüli) kirándulást, amelyet írásban köteles előterjeszteni az iskola igazgatójának az igazgatóhelyettesek javaslatával és a szülői szervezet, valamint a Diákönkormányzat véleményezésével. Az osztályfőnöki előterjesztés tartalmazza:  az útitervet,  költségeket (utazás, szállás, egyéb),  tervezett résztvevőket,  kísérők megnevezését. A kirándulást az iskola igazgatója engedélyezheti. Iskolai keretek között kirándulás engedély nélkül nem szervezhető. Osztálykirándulás, múzeumlátogatás, egyéb kiadással járó program szervezése csak akkor lehetséges, ha a szülők, illetve a tanulók írásban vállalják az ezzel járó anyagi terheket. Olyan méltányos összeget kell megállapítani – valamint dönteni az összeg felső határáról –, amihez az osztályfőnök a szülői szervezet és a Diákönkormányzat egyetértését beszerezte. A szülői választmány tagjaival és a Diákönkormányzat képviselőivel egyeztetett költséget az osztályfőnök szedi össze nyugta ellenében, illetve nagykorú tanulót meg lehet bízni. Ha valamelyik tanuló anyagi ok miatt nem tud részt venni osztálykiránduláson, múzeumlátogatáson, egyéb fizetős programokon, akkor az iskolának gondoskodnia kell a kirándulás idejére a tanuló másik osztályban történő elhelyezéséről.

12



Iskolai és osztálykirándulás csak pedagógus kísérettel lehetséges, minden megkezdett 20 tanuló kíséréséhez egy pedagógus kísérő szükséges. Az egyéb módon szervezett kirándulások, programok előtt a szülőket tájékoztatni kell arról, hogy nem iskolai keretek között történik a szervezés, és a felelősség a szervezőt terheli. d.) Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola Pedagógiai Programját, az SZMSZ-t, Minőségirányítási Programját, valamint Házirendjét, amelyek nyilvánosak, az iskola könyvtárában egyeztetett időpontban a szülők és a tanulók is megtekinthetik, valamint az iskola honlapján az iskola dolgozói elolvashatják az intraneten.

e.) Intézményi védő, óvó előírások 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Heti kettő alkalommal iskolaorvos és heti négy alkalommal védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetőséget. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. Évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt az iskola tanulói. Beiratkozáskor, illetve a szakképzés megkezdése előtt a tanulóknak munkaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. Az iskolai dolgozók részére az üzemorvos heti egy alkalommal rendel a Modell TISZK gazdasági szervezet működtetésével. Az iskola dolgozóinak munkahelyükön munkaképes állapotban kell megjelenni, munkavégzés céljából. A munkaképes állapot ellenőrzése a munkáltató joga. A dolgozónak hozzá kell járulnia a munkaképes állapot ellenőrzéséhez. Az ellenőrzést végzők: munkavédelmi felelős és közvetlen felettes. Amennyiben a dolgozó az ellenőrzést megtagadja, kötelezhető üzemorvosi vagy egyéb egészségügyi vizsgálatra. 2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén A tanulói balesetek megelőzése érdekében az alábbi feladatokat kell ellátni: Az iskola rendeltetésszerű üzemeltetését az iskola igazgatója és a Modell TISZK Gazdasági Szervezethez tartozó gondnok munkatárs biztosítja. A gondnok és a munkavédelmi megbízott ellenőrzik a tantermek, a folyosók, a kommunális helyiségek állapotát. Amennyiben az iskola területén dolgozó vagy tanuló balesetveszélyes tárgyi helyzetet észlel, kötelesek jelenteni az ügyeletes vezetőnek, illetve közvetlenül az iskola gondnokának.

13



A tanműhelyben észlelt problémákat azonnal az igazgatóhelyettesnek vagy a gyakorlati oktatásvezetőnek kell jelenteni. A portán elhelyezett karbantartási füzetben kell az észlelt hibákat beírni, jelezni. Az iskola az óraközi szünetekben a diákok felügyeletét folyosóügyelet ellátásával biztosítja. Tanulóbaleset esetén a baleset kivizsgálása és a szükséges intézkedés az iskola munkavédelmi megbízottjának a feladata. Az osztályfőnökök tanév elején a munkavédelmi megbízott által összeállított balesetvédelmi előírásokat ismertetik a diákokkal. A testnevelő tanárok az első testnevelés órán a tanórával kapcsolatos balesetvédelmi oktatásban részesítik a diákokat. A szaktanárok a tanév elején vagy veszélyes tevékenység megkezdése előtt eseti balesetvédelmi oktatást tartanak. A diákok aláírással igazolják, hogy részesültek balesetvédelmi oktatásban. Tanulóbaleset esetén elsősegélynyújtásról a távollétükben az ügyeletes vezető gondoskodik.

védőnő,

az

iskolaorvos,

3. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Bombával való fenyegetés esetén az igazgató vagy helyettesei jogosultak és kötelesek intézkedni az alábbi módon: 1. a rendőrséget és a Fővárosi Önkormányzatot értesítik 2. gondoskodnak az épület kiürítéséről Az épület elhagyására utasítást az igazgató vagy ügyeletes helyettese adhat az iskolarádión keresztül, vagy az osztálytermeket végigjárva személyesen. Az épület elhagyását az igazgató vagy az ügyeletes vezető utasítására azoknak a pedagógusoknak a vezetésével kell végrehajtani, akik az adott osztályban órát tartanak, illetve ott a következő órájuk lesz. A tanulókat osztályonként, szervezett rendben kell az iskolaépületből kikísérni. A kivonulást az 5. emelet osztályai kezdik, majd a 4., 3., 2., 1. emelet, földszint és végül az alagsor kiürítésére kerül sor. A tanulók minden felszerelésüket kötelesek magukkal vinni. Az épület elhagyása a felnőttek számára is kötelező. Az épületben kizárólag a tűzszerészeket kísérő kijelölt dolgozó tartózkodhat. Az épület elhagyására való felszólítással egyidejűleg az igazgató vagy helyettese közli azt az időpontot is, amikor aznap a tanítás előreláthatóan folytatódik. A tanulók kötelesek az elhagyását irányító pedagógussal a kijelölt gyülekezőhelyen tartózkodni. A bombariadót kieső időnek tekintjük, a tanítást ott folytatjuk, ahol abbamaradt. A bombariadó tényéről és a tanítási idő kitolódásáról a törvényes képviselőt ellenőrző könyvön keresztül értesítjük. A vizsgák alatti bombariadó esetén a fenti eljárási rend az alábbi módon érvényes:

14



Írásbeli vizsgán: Érettségi és szakmai vizsga előtt az iskola épületét a rendőrség átvizsgálja, a zárakat leragasztja és hivatalos pecséttel látja el. Az épületbe érkező tanulók mobiltelefonjaikat kikapcsolt állapotban a tanteremben leadják az ügyeletes tanárnak. Az írásbeli vizsga befejezéséig vezetékes telefonhívásokat az iskola telefonközpontja nem fogad. Szóbeli vizsgán: A vizsgabizottság iskolavezetést képviselő tagja a vizsgát megszakítja, a vizsgázókat tájékoztatja a vizsga folytatásának helyszínéről és időpontjáról. A vizsgáztató tanárok és a jegyző gondoskodik a vizsgadokumentációk új helyszínre történő átviteléről. A vizsga folytatásának módjáról a vizsgabizottság dönt. 4.

Épület- és vagyonvédelem

A Vág utcai épület őrzését és védését 24 órás megbízott őrző-védő szolgálat látja el. A Szabolcs utcai épület riasztóval van ellátva. Az iskola védelmét és biztonságát növeli a beléptető rendszer. A nem iskolai dolgozók az iskolában csak belépési engedéllyel tartózkodhatnak. A belépési engedélyt személyi igazolvány alapján megkapják a portán, amelyet kilépéskor kell leadni. A vendég érkezéséről az érintett személyt helyi telefonon értesíteni kell. A tanítási szünetekben az épületben csak a titkársági, a Modell TISZK Gazdasági Szervezetének dolgozói tartózkodhatnak, továbbá akik írásos engedélyt kértek. A tanulók személyes tulajdonával kapcsolatos teendőket és felelősséget a Házirend tartalmazza. Az iratok kezelésére, a vagyon- és titokvédelemre az arra vonatkozó szabályzatok utasításai a mérvadók. Rendkívüli események kapcsán külön rendelkezések érvényesek (Tűzvédelmi Szabályzat). A munkavállalók testi épségének, egészségmegőrzésének biztosításáról, a felnőtt balesetek esetén az eljárási rendről külön szabályzatok, rendeletek intézkednek. A tanulók egészségének és testi épségének védelmében hozott, a tanulók intézményben tartózkodására vonatkozó magatartási szabályokat a Házirend rögzíti, melyet a tanév első munkanapján ismertetni kell, és amelynek tudomásulvételét a tanuló aláírásával igazolja. Tanév elején a tanulók balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, amelyeknek tudomásulvételét aláírásukkal igazolják. Azokon a foglalkozásokon, amelyek fokozottan veszélyesek, a tanulók a tanév elején vagy az óra elején

15



külön oktatásban részesülnek, amelyet az osztálynapló haladási részében kell rögzíteni. Az iskola egész területén a tanulóknak egészségük védelmének érdekében a dohányzás SZIGORÚAN TILOS. 5. Katasztrófa-, tűz- és végrehajtási rendje

polgári

védelmi

tevékenység

szervezeti

és

Az iskolában a szervezeti és végrehajtási rendet az iskola Tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. Katasztrófa bekövetkezte esetén az épületet a kiürítési tervnek megfelelően kell kiüríteni. (8.sz melléklet)

16

III. A VEZETŐI MUNKA RENDJE


III. VEZETŐI MUNKA RENDJE A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma: A fenntartó által finanszírozható álláshelyek száma: 96 fő. Ebből pedagógus: 84 fő Pedagógusmunkát segítő: 4 fő Egyéb: 8 fő a.) Vezetők, vezetőség Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok és a fenntartó által, valamint a munkaköri leírás alapján a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Kinevezési és megbízási rendje: a fenntartó képviselő-testületének kizárólagos hatáskörébe tartozik az igazgató határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyba történő kinevezése és határozott időre szóló vezetői megbízása. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, akik egyben az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetősége:  Igazgató  Igazgatóhelyettesek: - szakmai igazgatóhelyettes - nevelési-tanügyi igazgatóhelyettes Az igazgatóhelyettesek megbízását – a tantestületi vélemény figyelembevételével – az igazgató adja. A megbízást az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphatja, a megbízás 5 évre szól. Feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége azokra a területekre terjed, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz.  Gyakorlati oktatásvezető: Feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége azokra a területekre terjed, amelyeket munkaköri leírása tartalmaz. Az igazgató irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai: - Szakmai munkaközösség-vezetők - Közalkalmazotti Tanács elnöke

9



Az iskolavezetőség konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Rendszeresen (általában hetente egyszer) megbeszélést tart, amelyről emlékeztető jegyzőkönyv készül. Az iskolavezetőség együttműködik az intézmény más közösségeivel, a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal. A vezetői testület szükség szerint tanácskozik és szükség esetén meghívja az érdekképviseleti szervezet reprezentatív képviselőit, illetve a Közalkalmazotti Tanács (KT.) elnökét is. A vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A vezetők közötti feladatmegosztás Igazgató (stratégia, humánpolitika, menedzseri feladatok, minőségirányítás, gazdasági stratégia) 

Az iskola egyszemélyi, önálló képviseletére az igazgató jogosult a közjegyző előtt aláírt aláírási címpéldány szerint. Feladatait és jogkörét az 1993. évi LXXIX. törvény 54-55. §-ai alapján látja el.

A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen  a nevelőtestület vezetése;  a nevelő- és oktató munka irányítása és ellenőrzése;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;  a szülői szervezettel (közösségekkel), a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal való együttműködés;  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az igazgató jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az igazgató közvetlen segítői: az igazgatót vezetői feladatainak ellátásában segítő igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető. Az igazgatót távollétében a Vág utcai ügyeletes igazgatóhelyettes teljes joggal helyettesíti, kivéve a munkáltatói jogkört, amelyet csak kivételesen indokolt esetben jogosult helyettesítési jogkörben gyakorolni. Helyettesítés rendje A távollévő igazgatót a vezetői ügyeleti beosztásban szereplő igazgatóhelyettes helyettesíti.

10



A Szabolcs utcai telephelyen a helyettesítést a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető látja el, mindkettő távolléte esetén megbízás alapján a nevelőtestület valamely tagja. A vezetőket helyettesítésük során segítik a tanítás előtti és alatti felügyeletet ellátó, ügyeletre beosztott pedagógusok. Amennyiben a fenti helyettesítési rend bármely okból nem megoldható, eseti rendelkezéssel kell a helyettesítésről annak gondoskodnia, akinek a fenti rend szerint helyettese nincs. b.) Pedagógusok közösségei Az iskola nevelőtestülete: A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsadó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazotti munkaviszonyban álló pedagógus. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Feladatait az 2011. év CXC törvény a nemzeti köznevelésről valamint a 20/2012. (VIII. 31. )EMMI rendelet alapján látja el. Az iskolai tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításával kapcsolatos ügyekben az iskola pedagógusaiból, illetőleg az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottakból álló nevelőtestület jár el és hoz döntést. A nevelőtestület az osztályban tanító pedagógusokból álló bizottságra ruházza át az osztályozóvizsgára való bocsátás döntési jogát azokban az esetekben, amikor a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladta a 20 tanítási órát és az iskola a szülőt/gondviselőt erről levélben értesítette két alkalommal. Ugyancsak ez a bizottság jogosult engedélyezni a javítóvizsgára való bocsátást abban az esetben, amikor a tanuló tanév végi elégtelen osztályzatának a száma meghaladja a kettőt. A bizottság munkájáról a szorgalmi időszak első hónapjának végéig köteles beszámolni a nevelőtestületnek. A nevelőtestület értekezletei  tanévnyitó és tanévzáró értekezlet  félévi tantestületi értekezlet  félévi, év végi osztályozó értekezlet  őszi és tavaszi nevelési értekezlet  tanév eleji koordinációs értekezlet  évi munkatervben rögzített egyéb értekezletek  rendkívüli nevelőtestületi értekezletek

11



A félévi és tanév végi (tanévzáró) értekezletekről – a fenntartó részére is elküldött – jegyzőkönyv, a nevelőtestület egyéb értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását az adott osztályban tanító tanárok közösségének értekezlete végzi. Ezeket az osztályfőnök szervezi és vezeti. Ilyen mikroértekezlet – szükség szerint az osztályfőnök megítélése alapján – bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. A nevelőtestület döntései, határozatai A testület a döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata dönt. E döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök, bizottságok A nevelőtestület tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja szakmai munkaközösségekre, a szülői közösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója tájékoztatni köteles a nevelőtestületet az átruházott ügyek állásáról. A nevelőtestületben a következő típusú bizottságok működnek: a) független vizsgabizottságok b) alkalmi vizsgabizottságok magántanulók vagy független bizottságot kérő tanulók vizsgáztatására c) fegyelmi bizottság (döntési jogkörrel), fegyelmi tárgyalás esetén véleményt nyilvánít a nevelőtestület helyett. Tagjai: a nevelőtestület megbízott tagjai, igazgató vagy helyettese, osztályfőnök, ODB-tag (illetve szükséges esetben az osztályban tanító tanárok) Munkaközösség-vezetők testülete: A tevékenység összehangolása és az információk kölcsönös áramoltatása érdekében az igazgató a munkaközösség-vezetőkkel szükség szerint tanácskozik. A tanácskozás időpontját a mindenkori éves iskolai munkaterv rögzíti, illetve az szükség szerint kerül meghatározásra. A vezetőség a tanácskozásokra szükség szerint meghívja a reprezentatív szakszervezet vezetőit, illetve a KT elnökét. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolat-tartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A munkaközösségek tagjai munkaközösség-vezetőt választanak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A választást rendszeres időközönként megújítják, illetve megerősítik. Feladatait a 2011. év CXC törvény a nemzeti köznevelésről valamint a 20/2012. (VIII. 31. )EMMI rendelet alapján látja el.

12



A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő- és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek feladatai:  koordinálják, javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét  fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatokat tesznek a fakultációs irányok kialakítására  végzik a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését  egységes követelményrendszert alakítanak ki, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét  segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget  segítik a tankönyvrendelést  a szakmai munkaközösségek az egymás közötti kapcsolattartás, együttműködés érdekében rendszeresen konzultálnak, a kiemelt feladatokat tekintve évente egy vagy több alkalommal közös munkaközösségi értekezletet kezdeményezhetnek. A munkaközösség-vezető jogai és feladatai:         

összeállítja a munkaközösség éves programját irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért módszertani és szakmai értekezletet tart, bemutató órákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását elbírálásra és jóváhagyásra előterjeszti a munkaközösség által összeállított helyi tanterveket tanévenként javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésre, a tagok jutalmazására, kitüntetésére, feljebb sorolására ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület és az igazgató számára állásfoglalása, javaslata előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A szakmai munkaközösségekre átruházott nevelőtestületi jogok

A 2011. év CXC törvény a nemzeti köznevelésről valamint a 20/2012. (VIII. 31. )EMMI rendelet alapján a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére bizottságokat hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. A pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezése. A szakmai munkaközösség éves ütemtervében rögzíti és a szakterületi vezetővel egyezteti, kit kíván a munkaközösség tagjai közül továbbképzésre kötelezni. A szakszerű helyettesítésre a szakmai munkaközösség - ha a továbbképzésben részesülő több héten át hiányzik - javaslatot tesz.

13



Az adott munkaközösséghez tartozó tantárgyak felosztására történő javaslat: a Pedagógiai Program óratervei alapján az igazgatóhelyettesek a munkaközösségekkel egyeztetik a tanévre vonatkozó tantárgyakat és az óraszámokat, tanulólétszámokat, csoportbontásokat, amelyek szerint készül el az órarend. A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása: a helyi szükségleteket, a rendelkezésre álló pénzeszközöket figyelembe véve a munkaközösség javaslatot tesz a munkaközösségbe tartozó tantárgyak szemléltetőés egyéb eszközeinek beszerzésére (a költségvetési évet megelőző november 30ig). A munkaközösségekre átruházott, elvégzett, tervezett feladatokról és a jogkör gyakorlásáról és annak eredményeiről minden tanévben a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten a munkaközösség-vezetők beszámolnak a nevelőtestületnek. Tanulók közösségei Az osztályközösség a.) az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége:  megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát  küldöttet delegál az iskolai diákönkormányzatba b.) az osztályközösség vezetője az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve – az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:              

az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztálya tanulóit együttműködik az ODB-vel, segíti az osztályközösség kialakulását koordinálja és segíti az osztályban tanító tanárok munkáját, látogatja óráikat aktív kapcsolatot tart fenn a szülői közösséggel figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók segítésére (segélyek, pszichológus, ifjúságvédelem) minősíti a tanulók szorgalmát, magatartását az ODB javaslatát is figyelembe véve mikroértekezleteket tarthat szülői értekezleteket tart, szükség esetén családot látogat ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről ellátja az osztállyal kapcsolatos adminisztratív feladatokat (osztálynapló, statisztika, továbbtanulás, törzslap stb.) a tanulók hiányzását igazolja, saját hatáskörében – indokolt esetben – 3 nap távollétet engedélyezhet a tanuló igazolatlan mulasztásáról köteles a Koordinációs iroda munkatársát értesíteni írásban folyamatosan tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, mozgósít ezekre, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére

14

III. A VEZETŐI MUNKA RENDJE   


részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában osztályfőnöki tanmenetet készít érvényesíti az iskola Házirendjét, a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata a gyermek- és ifjúságvédelem területén a hatékony és megfelelő jelzőrendszer, a kapcsolódó nyilvántartások és adatszolgáltatások egységes működtetése. Szabadidő szervező A szabadidő szervező a tanítási időn kívüli programok és rendezvények szervezését és lebonyolításában működik közre. Pszichológus a tanulóknak ad segítséget iskolai és magánéleti problémáik feldolgozásához. Diákmozgalmat segítő tanár irányítja, koordinálja az iskolai diákönkormányzat munkáját, feladatainak részletes leírását az IDB SZMSZ-e tartalmazza. Könyvtáros – feladatkörét lásd a könyvtár működési szabályzatában. Rendszergazda feladata az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola nevelési feladatainak alárendelve, az informatika tanáraival együtt, igényeiket figyelembe véve végzi. Tevékenységének részletezését munkaköri leírás tartalmazza. Az oktatástechnikus feladata az intézményben oktatáshoz használt audiovizuális eszközök biztosítása, rendszeres karbantartása és a tanórákon való működtetése. Az iskolai rendezvények során a technikai eszközök biztosítása, működtetése. A tanításhoz szükséges dokumentumok sokszorosítása. Tevékenységének részletezését munkaköri leírás tartalmazza. Gazdasági Ellátó Osztály

A GSZ biztosítja az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 15. §-a (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodással, könyvvezetéssel, adatszolgáltatással és működtetéssel, üzemeltetéssel, vagyon-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az iskola vezetője a gazdálkodási feladatokat a SZÍNES TISZK Gazdasági Ellátó Osztállyal irányítása alapján látja el.

Az intézményben dolgozó gazdasági ügyintéző feladatai: Ellátja az összekötői feladatokat minden gazdasági, pénzügyi, technikai témakörben, melyekkel az intézményigazgató vagy a GEO igazgatója megbízza. Munkáját a munkaköri leírás alapján végzi.

15



A munkavédelmi és munkabiztonsági feladatokat az intézményekben a GEO szervezi, de a végzése és a felelősség megoszlik az intézményigazgató és a GEO igazgatója között, a Munkavédelmi Szabályzatban leírtak szerint. A tűzvédelmi feladatokat az intézményekben a GEO szervezi, de a gyakorlati végrehajtás és a felelősség megoszlik az intézményigazgató és a GEO igazgató között a Tűzvédelmi Szabályzatban leírtak szerint, melyet a GEO készít az intézményhelyi sajátosságainak figyelembe vételével. Az intézményigazgató és a GEO igazgatója az intézményre vonatkozóan köteles a munkafolyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (FEUVE) kialakítani, működtetni és fejleszteni. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. Egyéb gazdasági feladatok Az iskolai büfét külső vállalkozó üzemelteti szerződéssel, az iskolától a helyiséget bérli. Az üzemeltetés jogát pályázattal lehet elnyerni. Az áruválaszték kialakításánál szorosan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel, az iskolaorvossal és a testnevelőkkel, törekszik az egészséges táplálkozási szokásokhoz igazítani kínálatát. Az egyes munkakörök, illetve dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgató. Az iskola képviselőjeként az igazgató – esetenként a megbízottja jár el. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokért a Gazdasági Ellátó Osztály vezetője a felelős. c.) Kiadmányozás és képviselet szabályai

 a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,  az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést,  az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat,  sz intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket,  az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök maga vagy KLIK Központi Szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn,  a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

16



7. Szülői szervezetek Feladatukat az .. A 2011. év CXC törvény a nemzeti köznevelésről valamint a 20/2012. (VIII. 31. )EMMI rendelet alapján látják el. A szülők jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Szülői közösség a.) A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességeik teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség jogköre: egyetértési jogot gyakorol a Pedagógiai Program kialakításakor, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, az éves munkaterv és a Házirend elfogadásakor, az Adatkezelési Szabályzat elkészítésekor, illetve módosításakor, a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formájának kialakításakor. A szülői közösség maga dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. b.) Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A közösségek véleményeiket, javaslataikat választott képviselőjük vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. c.) A szülői közösség képviselőit az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, aktuális feladatairól, Pedagógia Programjáról, és ugyanezekről meghallgatja a szülők véleményét. 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógusok értékelése és ellenőrzése a minőségirányítási programban közösen kialakított szempontok szerint történik. Célja az objektív megítélés a pedagógiai és szakmai munka fejlesztése érdekében.  A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni.  Az ellenőrzésnek alapvetően óralátogatáson, a tanulók által készített írásbeli dolgozatok és felmérőlapok értékelésén kell alapulnia, illetve a tanulók gyakorlati munkája, valamint a különböző vizsgákon nyújtott teljesítményeinek vizsgálatán.  A munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek, illetve az igazgató által megbízott személy.  Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzést végzők rendszeresen, kirívó esetben haladéktalanul tájékoztatják az iskola igazgatóját.  A szakmai munkaközösségek és az igazgatóhelyettesek javaslata alapján az igazgató hagyja jóvá a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A munka belső ellenőrzése kiterjed az iskolában és az iskolán kívül folyó nevelőoktató munka valamennyi területére.

17



 Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az igazgató és helyettesei felelnek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával a szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni.  A belső ellenőrzés meghatározott munkaterv szerint folyik, de az iskola igazgatójának rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség és a szülői szervezet. Az ellenőrzést lehetőleg a vezetők és a munkaközösségek vezetői közösen lássák el.  A belső ellenőrzés rendjét az ellenőrzési terv alapján kell kialakítani. A pedagógus is kérheti, hogy munkájának segítése érdekében óralátogatás során mérjék fel a nevelő-oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit. 

Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. IV. Kapcsolattartás rendje

4.1. A belső kapcsolattartás rendje b) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje  Az iskola igazgatója közvetlenül irányítja, koordinálja és ellenőrzi az oktatónevelő munkát. Az iskola igazgatója személyesen, vagy az általa írásban erre a feladatra meghatalmazott megbízottja útján rendszeresen ellenőrzi a gyakorlóhelyeken végzett pedagógiai munkát.  Az igazgatóhelyettesek rendszeresen tájékoztatják az igazgatót a felelősségi körükbe tartozó terület munkájáról. Minden tanítási év előtt egyeztetik az elvégzendő feladatokat.  Az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető, rendszeresen tájékoztatják az igazgatót a szervezeti egységben folyó munkáról s azokról a feladatokról, amelyeket a szervezeti egységben el kell végezni.  A vezetői munka összehangolása érdekében az iskola igazgatójának vezetésével - munkaterv szerint - vezetőségi értekezletet kell tartani, továbbá tanév közben szükség szerint tartanak szakmai értekezletet, melyen minden vezető köteles részt venni.  Az iskola valamennyi alkalmazottját érintő döntések meghozatala érdekében az iskola működésével kapcsolatosan félévenként legalább egy alkalommal nevelőtestületi értekezletet kell tartani, melyet a félévi és évzáró konferenciával együtt meg lehet tartani.  A munkaközösségek összehívását a munkaközösség vezetője és a munkaközösség legalább három tagja kezdeményezheti. A munkaközösségeket belül egy tantárgyat tanító tanárok közössége a szaktárgyi közösség, amely informális csoport.  A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája

18

IV. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE


 A szülői szervezettel a kapcsolatot az iskola igazgatója, valamint a nevelésitanügyi igazgatóhelyettes tartja. A szülői szervezet megkeresésére az igazgató, illetőleg az érintett igazgatóhelyettes a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, illetőleg a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni. c.) A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő- és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek feladatai:  koordinálják, javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét  fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatokat tesznek a fakultációs irányok kialakítására  végzik a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését  egységes követelményrendszert alakítanak ki, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét  segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget  segítik a tankönyvrendelést  a szakmai munkaközösségek az egymás közötti kapcsolattartás, együttműködés érdekében rendszeresen konzultálnak, a kiemelt feladatokat tekintve évente egy vagy több alkalommal közös munkaközösségi értekezletet kezdeményezhetnek. d.) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje  A diákönkormányzat létrehozása a tanulóknak az a joga, hogy meghatározott területeken saját ügyeiket önállóan intézzék. Vezetőiket megválasztják, eldöntik, milyen célt kívánnak elérni, elkészítik éves munkatervüket s maguk értékelik ennek teljesítését. Feladatuk a tanulókat érintő kérdések megvitatása, véleményezése és a tanulók érdekeinek képviselete.  Egy-egy osztályt az ODB tagjai képviselnek. Az Iskolai Diáktanács (IDT) az osztályok ODB titkáraiból áll. Képviseltethetik még magukat a szakkörök, öntevékeny diákkörök és a diáksportkörök tagjai is.  A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár segítheti, aki megbízás esetén eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A kapcsolattartás formája és rendje:  Az iskolavezetés évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést hívhat össze az iskolai munkatervben kitűzött napon, ha azt a diákok kezdeményezik. Ezen a diákok tájékozódhatnak elért eredményeikről, a felmerült problémákról és kérdéseket intézhetnek az igazgatóhoz, a szakterületi vezetőkhöz, tanáraikhoz. Szükség esetén további diákgyűlés hívható össze a tanév során.

19



 A diákönkormányzat ülésein állandó jelleggel részt vesz a patronáló tanár, időszakonként vagy felkérésre az igazgató vagy helyettese.  Az iskolai diákönkormányzat képviselője részére biztosítani kell az iskola igazgatójához való bejutás lehetőségét minden olyan esetben, ha a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Akkor is lehetőséget kell nyújtani a személyes találkozásra, ha e határidő megtartására nem volt mód, feltéve, hogy az iskola igazgatójának elfoglaltsága a találkozót nem zárja ki. Ezeket a rendelkezéseket az iskola helyetteseinek tekintetében is alkalmazni kell.  Az iskola igazgatója köteles megküldeni írásban az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni.  Az iskolában működő diákönkormányzatok a kapcsolatot elsősorban azokkal a pedagógusokkal tartják, akiknek a tevékenységéhez, nevelő-oktató munkájához a diákönkormányzat tevékenysége a legközelebb esik. Ha ez nem állapítható meg, az iskolai vezetés és a diákönkormányzatok közötti kapcsolatot az iskola igazgatóhelyettesei tartják.  Az iskolai diákönkormányzat működéséhez használhatja a könyvtárat, annak valamennyi berendezését és felszerelését a könyvtár munkarendjéhez igazodva.  Az iskolában működő valamennyi diákönkormányzat az iskola költségvetésének terhére bonyolíthatja le levelezéseit, azzal a megkötéssel, hogy az iskolai diákönkormányzat évi kerete a fenntartó által a költségvetésben elkülönített rész.

e.) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje Az intézmény Vág utcai új épületében nincs tornaterem. Ezért a helyi, szervezett sportköri foglalkozások nem megoldhatóak. Ez kiváltható természetjáró szakkörrel vagy egyéb szabadtéri tömegsporttal.

f.) A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei    

Nevelőtestületi és/vagy alkalmazotti értekezlet: az iskolaközösség egészét (tanulói és pedagógusközösség) érintő kérdések megvitatása Osztálygyűlés: az adott osztályközösséget és az abban tanító pedagógusokat érintő kérdések, problémák megbeszélése Osztályozó értekezleten a tanulók képviselőinek részvétele Fegyelmi bizottság munkájában való részvétel

Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek)

20



A kapcsolattartás formális keretei: 

Szülői értekezletek: Az osztály szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. A tanév eleji szülői értekezleten kapnak a szülők tájékoztatást a tanév feladatairól, rendjéről. Az új elsősök első szülői értekezletén az osztályfőnök bemutathatja az iskola vezetőségét és az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az osztályfőnökök tanévenként általában 2 szülői értekezletet tartanak. A másodikat a félév lezárása után. Szükség esetén (pl. a 12. évfolyamon) több szülői értekezlet is tartható. Rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezhet az osztályfőnök, valamint a szülők is a felmerülő konkrét problémák megoldására.



Találkozás a szülői közösséggel: Évente egy, szükség esetén két alkalommal, amelyeken az iskola vezetése mellett a tantestület képviselői, szükség esetén az iskolaorvos, illetve a védőnő is részt vesz.



Szülői fórumok: Az iskola által ajánlott, a szülők által kiválasztott témakörben (pl.: szenvedélybetegségek, egészségnevelés, nevelési problémák, bűnmegelőzés, családon belüli erőszak, stb.). A szülői közösség joggyakorlásával kapcsolatos együttműködés. Szülői igény- és elégedettségmérés tapasztalatainak értékelése. A kapcsolattartás informális keretei: meghívás az iskolai rendezvényekre (szalagavató ünnepség, ballagás, kirándulások, ünnepélyek).

Szülői szervezet – egyéb intézményi közösségek  A szülői közösség képviselőjének a vezetői értekezletre akkor kell meghívást küldeni, ha a vezetői értekezleten az iskola tanulóinak nagyobb csoportját érintő kérdéseket tárgyalnak, illetőleg az olyan ügyek megvitatására, amelyekhez a szülők segítségét kívánja igénybe venni az iskola. A szülői közösség nevelőtestületi értekezletekre történő meghívásáról a nevelőtestület külön dönt.

4.2.

A külső kapcsolattartás rendje rendszere, formája és módja

(Ezen belül a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás is.) Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával, a társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, kamarákkal és egyéb patronáló intézményekkel. Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az igazgató e feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak. Tanévenként egy alkalommal az iskola igazgatója meghívhatja az iskolával kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezetek (kamarák, munkáltatók) képviselőit. Itt tájékoztatja őket az iskola feladatairól, céljairól, megbeszélik a felmerült problémákat.

21



A Modell TISZK Koordinációs Iroda ifjúságvédelmi felelős tanára tartja a kapcsolatot az illetékes gyermekjóléti szolgálattal és az egészségügyi szolgáltatóval. Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak, a szülőnek a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.

22

V. ELJÁRÁSRENDEK


V. Eljárásrendek Mellékletek 1. számu melléklet: Könyvtár működés rendje 2. számú melléklet: Gyűjtőköri Szabályzat 3. számú melléklet: Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat 4. számú melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében 5. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének szabályzata 6. számú melléklet: Fegyelmi jogkör gyakorlása 7. számú melléklet: Munkáltatói jogkör gyakorlása 8. számú melléklet: A tanulók jutalmazásának elvei és formái 9. számú melléklet: Tanulói fegyelmi eljárás rendje 10. számú melléklet: Tűzriadó terv 11. számú melléklet: Tanügyi és ügyviteli adminisztráció

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ …….. év …… hó …. napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2006 év január 23. napján készített (előző) SZMSZ.

2. Az SZMSZ módosítása Az SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Budapest, 2008. év március hó 19. nap

23

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Modell Divatiskola Szervezeti és Működési Szabályzata …………………………….. igazgató

PH

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2008. év március hó 18. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. …………………………… diákönkormányzat vezetője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2008. év március hó 18. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. ………………………………….. Szülői szervezet képviselője

3. Záradék Ezt a Szervezeti elfogadta.

és

Működési

Szabályzatot

az

iskola

nevelőtestülete

Az SZMSZ elfogadását a nevelőtestület képviselője, és a hitelesítők jelen aláírásukkal igazolják.

Kelt: Budapest, 2008. március 19.

................................................. hitelesítő

............................................. hitelesítő

………………………………………… a nevelőtestület képviselője

24

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


Fenti Szervezeti és Működési Szabályzat megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve az előírt tartalmi és formai követelményeknek, ezért azt az 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (10) bekezdése alapján jóváhagyom:

Budapest, 2008. …………….. hó …… napján ………………………………………….. fenntartó

25

1. sz. melléklet A könyvtár működése


1.sz. melléklet A könyvtár működése Az iskolai könyvtár alapfeladata A könyvtárat a könyvtáros tanár vezeti, aki tanítási napokon gondoskodik a tanulók, pedagógusok részére a napközbeni nyitva tartásról.  Az iskolai könyvtár gyűjteménye biztosítja az iskolai nevelő- és oktató tevékenységhez szükséges információkat és információhordozókat.  Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai könyvtárral, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. Az iskolai könyvtár feladata a fentieken túl:  gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, gondozása és rendelkezésre bocsátása,  tanórai foglalkozások tartása,  az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása,  könyvtári dokumentumok, tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése,  tanórán kívüli foglalkozások tartása,  dokumentumok másolása,  számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,  tájékoztatás a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,  közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében. Az iskolai könyvtár működésének alapelvei: Az iskolai könyvtár gyűjteményét - a rendelkezésre álló pénzügyi keretek között - a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitvatartási időben használhatják. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

26



A beiratkozás módja: A beiratkozáshoz szükséges egy adatlap kitöltése, amelyen a tanuló legfontosabb adatai (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme) valamint a szülő (jótálló) legfontosabb adatai (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának vagy útlevelének száma) és aláírása szerepelnek. A könyvtár a személyes adatok megfogalmazottak szerint gondoskodik.

védelméről

a

jogszabályban

Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. Minden beiratkozott olvasó köteles a könyvtáros felé jelezni, ha személyes adataiban változás következik be. A könyvtárhasználat módja: Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse.

és

Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos  helyben használatát (olvasótermi, kézikönyvtári állományrész használatát). Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók az alábbiak:  olvasótermi, kézikönyvtári könyvek  periodikumok  nem nyomtatott (számítógéppel olvasható) dokumentumok Ezen kiadványokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A kölcsönzés módja: A könyvtár bármely dokumentumát csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásba vétellel lehet. Az iskolai könyvtár könyveiből 4 db könyv 3 hetes határidőre kölcsönözhető. Felnőtt dolgozók esetében segéd- és tankönyvek kivételével a tanév végéig vissza kell hozni. A kölcsönzési határidő egy alkalommal meghosszabbítható. A kölcsönözhető dokumentumokra előjegyzés kérhető. A könyvtár állományából hiányzó dokumentumokat a kerületi iskolai és közkönyvtár segítségével a könyvtár könyvtárközi kölcsönzés útján elégíti ki. A kölcsönzéskor a könyvtárhasználó kézjegyével igazolja a dokumentum átvételét.  A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy a technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért.  A tanulók és a dolgozók tanulói, illetve munkaviszonya - lehetőség szerint csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után szüntethető meg.

27



 A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására alkalmas. Az elvesztett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja:  a dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével  a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével A pótlás egyéb módját a könyvtáros határozza meg. A leadott tartós tankönyvek ismételten kölcsönözhetők. A könyvtár egyéb szolgáltatásai:  Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt.  A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell.  Segíti az iskolai munkához, a különböző versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez.  Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában.  A könyvtárhasználati ismeretek tanítása során (amennyiben a könyvtáros tanár nincs jelen a tanítási órán) az órát tartó szaktanár is köteles a könyvtárban kialakított rend megőrzésére, az állomány fizikai és jogi védelmének biztosítására.  Az adott tárgyi feltételeken belül az iskola gyűjteményében megtalálható dokumentumokról - a megfelelő jogszabályok figyelembe vételével - másolatot is készíthet a könyvtáros tanár. Az anyagok másolatát kölcsönözni nem szabad, csak oktatási segédletként használhatók.  Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el a kabinetekben. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást vezet a könyvtár. Az iskolai könyvtár nyitva tartása: Az iskolai könyvtár nyitva tartása tanévenként az igényeknek megfelelően kerül meghatározásra (heti 22 óra). A könyvtárhasználat szabályait minden tanév elején - a munkaterv elfogadásával egy időben - a használók számára körlevél formájában nyilvánosságra hozza az igazgatóság. A könyvtárhasználók kezdeményezhetik a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.

28



Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok nyomtatott, illetve elektronikus hordozóra rögzített (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához. Néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévben tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskolánk helyi tantervének, - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, - a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vezetünk be, - törekszünk arra, hogy az előírt taneszközök ára a szülők anyagi lehetőségeit ne haladja meg. Iskolánk arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Tanítási év közben a meglévő könyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

Iskolánkban a tankönyvrendelést úgy kell elkészíteni, hogy a következő tanítási évben a kívánt tankönyvekről a szülőket és a tanulókat időben tájékoztatni tudjuk. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott igazgatóhelyettes készíti el, a munkaközösségek írásos megrendelésének beszerzését követően. A tankönyvrendelés elkészítéséhez be kell szerezni a Szülői szervezet és az iskolai Diákönkormányzat véleményét is.

3.1. A tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje A nevelőtestület minden év június hó 30-ig ának (5) bekezdésében meghatározott eljárási rend szerint – meghatározza a tankönyvtámogatás módját, azzal a megkötéssel, hogy az iskola részére jutó összeg legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyv vásárlására kell fordítani. Az évismétlők nem részesülnek támogatásban. A tartós tankönyveket az iskola könyvtára tartja nyilván. Közzé kell tenni a tartós tankönyvek, segédkönyvek jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek a tanulók. A könyvtárban találhatók tartós tankönyvek,

29



idegen nyelvi szótár, szakmai tankönyv, nyelvi tankönyv, atlaszok. A tartós tankönyvek kölcsönzését a könyvtáros tanár intézi. A kölcsönzés egy tanévre szól. A kölcsönzési idő lejártakor a tanulónak a tankönyvet a könyvtár részére le kell adnia. Ha a tanuló a tankönyvet elveszíti vagy megrongálja (firkálja), akkor a beszerzési árat meg kell térítenie. 3.2. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje: -

Az iskola minden tanévben felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanulási évben tankönyvet kölcsönözni.

-

E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§-ának (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra.

-

A nevelőtestület minden évben meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót.

-

Az iskola minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelését. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.

-

Az iskolai tankönyvellátás rendjében kell meghatározni a feladatok végrehajtását. Ingyenes tankönyvellátás:

-

A tankönyvpiac rendjéről szóló 23/2004. (VII. 27.) OM rendeletben megszabott feltételeknek megfelelő tanulók ingyenes tankönyvellátásra jogosultak.

-

Az ingyenes tankönyvtámogatás iránti igényt igénylőlapon lehet benyújtani az illetékes igazgatóhelyettesnek. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.

-

Ha az igényjogosultság a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás igénylését követő időpont után állt be, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő igénylőlapot nyújthat be az illetékes igazgatóhelyettesnek.

-

Az ingyenes tankönyvellátás történhet az iskolai könyvtárból való kölcsönzés vagy a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás formájában. Az iskola által kijelölt könyvesbolt részére az igazgatóhelyettes leadja a rászoruló és jogosultságot igazoló tanulók névsorát, valamint a tankönyv igényét, a könyvesbolt ezen tanulók részére a tankönyv csomagot ingyenesen biztosítja. A kiadott tankönyvekről az iskola részére számlát állít ki.

-

A tanuló köteles az iskolai könyvtárból kölcsönzött tankönyvek épségét megóvni, és jól használható formában a lejárati idő végén visszaadni, ha a tankönyv a tanuló

30



hibájából elvész, megrongálódik, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülője vagy törvényes képviselője köteles megtéríteni az iskolának okozott kárt. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő tanuló jogviszony bontás esetén a tankönyv csomagját az iskola könyvtárába köteles leadni. -

Az elveszett tankönyvekkel a könyvtár felé el kell számolni, a könyvtár tankönyveket nem értékesít. A tankönyvrendelés előtt az iskola egyezteti az érintettekkel (szülői választmány, diákönkormányzat) a tankönyvlistát. A tankönyv és taneszköz igényükről a tanulókat és szüleiket, törvényes képviselőiket a tanévet megelőző május 30-ig tájékoztatják (illetve beiratkozáskor).

31

2. sz. melléklet Gyűjtőköri Szabályzat


2. sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat

Állományfejlesztés, gyűjteményszervezés Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, kapcsolódik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskolai tevékenység egészéhez. Gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott pedagógiai program (kerettanterv) határozza meg. Kereteit a könyvtár működési szabályzata rögzíti. Ennek értelmében gyűjteményszervezés biztosítja a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanáritanulói igények teljesíthetőségét. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, illetve ennek megtervezése a könyvtáros tanár és a tantestület együttműködését feltételezi. 1998. november 8-án elkészült az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata teljes részletezéssel, amelyet Dr. Albertini Béláné szakértő véleményezett (könyvtárban megtalálható). Képzési formák: A képzési formáknak megfelelően alakítjuk, gyarapítjuk könyvtárunk állományát. A gyűjtés szintjét és mélységét három szempont határozza meg: -

szakirányú iskolai képzés anyagi támogatás könyvpiac gyors fejlődése.

A három tényező behatárolja, hogy a gyűjtés mélysége erősen válogatott legyen. A szépirodalom és a szakirodalom %-os fejlesztése nem megoldható, mivel a könyvek ára olyan magas, hogy csak a legszükségesebb könyveket tudjuk megvásárolni.

I. Szépirodalom – erősen válogatva -

átfogó, lírai, prózai és drámai antológiák a világ és a magyar irodalom bemutatására 1-1 pld.

-

a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei, kötelező olvasmányok megfelelő példányszámban

-

tematikus antológiák

-

CD ROM

1-1 pld.

témának megfelelően

32

1 pld.



II. Ismeretterjesztő irodalom gyűjtése Mélysége válogatva -

-

-

-

Kis-, közép- és nagyméretű alap- és középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák

1-1 pld.

A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet (középszintű elméleti és történeti összefoglalói)

1-1 pld.

A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató

1-1 pld.

közép- és felsőszintű szakirányú segédkönyv

-

Ruhaipari szabás-szakrajz

Női szabás szakrajz I-II. A ruhák és blúzok szabásmintáinak szerkesztése Textil- és ruhaipari anyag- és áruismeret Divatismeretek Öltözködéstörténet (Divatmarketing füzetek 1.) Ruhaipari szakismeretek Férfi szabás-szakrajz

-

A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó középszintű és felsőszintű szakirodalom (mintapéldányok)

-

Az intézmény érvényben lévő tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai

-

A továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok

-

Az iskolában tanított angol és német nyelv oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek

-

Kétszintű érettségihez kapcsolódó segédkönyvek, tankönyvek

-

Budapestre (ill. a XIII. kerületre vonatkozó) helytörténeti kiadványok

-

Iskolatörténettel, az iskola történetével kapcsolatos nyomtatott dokumentumok

-

CD ROM  témákhoz kapcsolódó

1-1 pld. 1-1 pld. 1-1 pld.

2-2 pld.

1-1 pld.

1-1 pld.

1 pld.

33



III. Hivatali segédkönyvtár

-

Az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények: (CD jogtár)

-

A munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi munkavédelemmel kapcsolatos irodalom.

-

Az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok.

-

A betegsegélyezéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyűjtemények és magyarázatok.

vitákkal,

bérezéssel,

IV. A könyvtáros segédkönyvtára válogatva gyűjtendő: -

Elsőfokú általános bibliográfiák Másodfokú általános bibliográfiák Szakbibliográfiák Tantárgyi bibliográfiák

-

A könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok.

-

A könyvfeldolgozó munkához a gyarapítás, nyilvántartás, bibliográfiai leírás, az osztályozás és indexelés, a katalógusszerkesztés szabványait, szabályzatait tartalmazó segédletek (SZIRÉN-program).

A könyvtári munka módszertani segédletei tartalmi felelősséggel gyűjtendők: -

A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtártani összefoglalók, a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek.

-

A könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok.

34



Gyűjtendő periodikumok -

Tantárgyak módszertani folyóiratai: -

-

Pedagógiai folyóiratok -

-

-

História Divatlapok Kézimunka kiadványok Textiltechnika Textil-fórum

Köznevelés Új Pedagógiai Szemle Bp.-i nevelő Szakképzési szemle Szakoktatás

Közlönyök -

Magyar-, Fővárosi közlöny CD jogtár Gazdasági szaklapok: TB levelek Költségvetési levelek

-

Iskolaszolga Vogue (amerikai) National Geographic

Egyéb

35



AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A könyvtár nyitva tartása: Az iskolai könyvtár nyitva tartása tanévenként az igényeknek megfelelően kerül meghatározásra (heti 22 óra). Feladata:

az oktatás és nevelés segítése. Ennek érdekében gyűjti és tárolja az ehhez szükséges dokumentumokat – könyv, folyóirat, hanglemez, videokazetta, CD-ROM, stb., – s biztosítja azok hozzáférhetőségét.

Kölcsönzési idő:

diákoknak: három hét dolgozóknak: szükséges idő

-

Egy alkalommal diákok 3 könyvet kölcsönözhetnek, iskolai dolgozónál nem korlátozzuk.

-

A könyvtár folyóiratokat, videokazettákat, kölcsönöz, ezeket helyben lehet használni.

-

A könyv megrongálódása, illetve elvesztése esetén annak értékét (a jelenlegi árnak megfelelően) ellentételezni kell. Elveszettnek tekintjük az esetleg tanév végéig vissza nem hozott könyveket is.

-

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai és egyéb dolgozói beiratkozási díj fizetése nélkül használhatják.

-

A könyvtár alapvetően könyvtári funkciókat kell, hogy ellásson, ezt csak a tanórai elfoglaltságnak rendeljük alá. Egyéb programokról 3 nappal előbb kérjük tájékoztatni az illetékes igazgatóhelyettest és a könyvtárostanárt. Ugyanez vonatkozik a változások bejelentésére is.

-

A könyvtárban diák és idegen egyedül nem tartózkodhat!

-

Óraközi szünetekben a könyvtárban tanuló nem maradhat!

-

A helyiség rendjét és tisztaságát mindenki köteles megőrizni!

-

A könyvtárban étkezni, nyílt lángot használni szigorúan TILOS!

36

CD-ket,

CD-ROM-okat

nem

3 sz. melléklet Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat


3. sz. melléklet ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az iskola nyilvántartásával, ügyvitelével összefüggő adatvédelemi, adatkezelési, adattovábbítási és nyilvánosságra hozatali követelményeket, eljárásrendet az alábbiakban szabályozom. I. A szabályzat jogszabályi környezete 1. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról 2. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról és annak 2. számú melléklete 3. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és annak 5. számú melléklete a közalkalmazotti alapnyilvántartásról 4. 20/ 1997 (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról, a Közoktatási Információs Rendszerről 5. 20/ 1997 (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról, a pedagógusigazolványról 6. A diákigazolványról szóló 17/2005 (II.08.) Korm.rendelet II. A szabályozás célja 1. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvények maradéktalan végrehajtásának biztosítása. 2. Az iskolában a hagyományos vagy az elektronikus formában nyilvántartott adatok kezelésének jogszerű, célhoz kötött felhasználásának biztosítása. 3. Az intézményben dolgozók és tanulók személyes adatainak védelme, szabályos és jogszerű kezelésének biztosítása. III. Az adatok védelmének és kezelésének alapelvei 1. Iskolánk csak olyan személyes adathoz juthat hozzá, illetve vehet birtokába, amelyre a törvényi felhatalmazás lehetőséget ad, vagy pedig amihez az érintett közalkalmazott, illetve tanuló gondviselője hozzájárult. 2. Az iskolában érvényesülnie kell a célhoz kötöttség elvének, mely szerint  csak olyan személyes adat gyűjthető össze, tárolható, vehető birtokba, amely az elvégzendő feladatok ellátásához feltétlenül szükséges.  az adatok kezelése, továbbítása szigorúan meghatározott módon és körben történhet, de csak olyan mértékben, ami az adott cél elérése érdekében szükséges. 3. A pedagógust, a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. 4. Iskolánkban biztosítani kell az érintett közalkalmazottak és tanulóknak adataik kezelésével kapcsolatos megismerési és tiltakozási jogát.

37



IV. Fogalmak        

         

személyes adat: meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés közérdekű adat: állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat közérdekű adat nyilvánosságra hozatala: közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat közzététele szolgálati titok: minden olyan adat, amelynek illetéktelen személlyel való közlése veszélyezteti a zavartalan oktatói, nevelői tevékenységet, a gazdálkodás rendjét vagy érdekeit titkos ügyiratkezelés: az adatnyilvántartás "Szolgálati titok" minősítésű adatainak előírás szerinti kezelése annak teljes folyamatában (átvétel, kiadás, betekintés, visszavétel, továbbítás, nyilvántartás, hitelesítés, tárolás, selejtezés) adatkezelés: személyes adatok felvétele, megváltoztatása (módosítás), betekintése, feldolgozása, felhasználása, tárolása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala és további felhasználásuk megakadályozása betekintés: egyszerre egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megnézése, az adathordozón, a személyügyi feladatot ellátó személy hivatali helyiségében adatszolgáltatás: egy személyre vagy személyek meghatározott körére vonatkozóan a nyilvántartott adatokról vagy azok egy részéről harmadik személy részére papír alapon, adathordozón történő információ nyújtása (teljesítője a személyügyi feladatot ellátó személy, bérszámfejtő, a tanügyi titkárság) adattörlés: a nyilvántartott adatnak az adathordozóról való bármilyen nyom nélküli (helyreállíthatatlan) eltávolítása úgy, mintha az adat sosem lett volna hozzáférés: a nyilvántartott adatok egy részéhez vagy egészéhez való hozzájutás terjedelme adatrögzítés: a nyilvántartásban szereplő adatok számítástechnikai adathordozóra felvitele, az adatok érdemi mérlegelése nélkül helyesbítés: a nyilvántartott téves adatoknak a tényszerű adatokra történő jogszerű megváltoztatása másolat: a nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő megsokszorozása (a részleges terjedelmű megsokszorozás: kivonat) megismerés: tudomásszerzés arról, hogy a nyilvántartott adatokat kinek, milyen célból, milyen terjedelemben továbbította az arra jogosult adatvédelem: a nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásnak megakadályozása üzemeltetés: az adathordozó eszközök, programok működtetése adathordozók: papíralapú, mágneses alapú, távadat-átviteli adattároló, továbbító eszközök ellenőrzés: a nyilvántartás teljes folyamata jog- és szabályszerűségének vizsgálata az ehhez szükséges mértékű teljes hatáskörrel V. Adatok kezelésével, védelmével kapcsolatos jogok, kötelezettségek

1. Az iskola igazgatójának a munkavégzéséhez szükséges mértékű, teljes körű adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van az iskola személyi állományának adataira vonatkozóan.

38



2. Az iskola igazgatója által kijelölt személyek (igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, osztályfőnökök) jogosultak és kötelesek a tanulói, tanügyi nyilvántartásokban szereplő adatok folyamatos jogszerűségi és szabályszerűségi dokumentált ellenőrzésére. 3. Az iskolatitkárnak az iskolára vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. 4. A személyügyi előadónak a munkaügyi feladatok nélkülözhetetlen adatainak tekintetében részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. 5. Az igazgató, kijelölt helyettese jogosult az iskola alkalmazottjának személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni. A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására. 6. A közalkalmazott kizárólag saját nyilvántartott adatait illetően jogosult a nyilvántartásba történő betekintésre, helyesbítésre, adatainak megismerésére, másolat, kivonat kérésére és felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 7. Az iskolai dolgozó különleges adatainak nyilvánosságra hozatala csak az érintett előzetes írásbeli hozzájárulása esetén történhet. 8. Az adatkezelésben érintett személyek tájékozódási joga Az intézményben dolgozó közalkalmazott, vagy a tanuló gondviselőjének kérésére az iskola vezetője köteles tájékoztatást adni - az illetőt érintő – az iskola által kezelt, és hagyományos vagy számítógépes módon feldolgozott adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az iskola igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. 9. Az adatkezelésben érintett személyek tiltakozási joga Az iskolában dolgozó közalkalmazott vagy tanuló gondviselője tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha  a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el,  a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,  a tiltakozás jogának gyakorlását a törvény lehetővé teszi. Az iskola igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatait korábban továbbította.

39



Ha az iskola adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. 10. A rendszergazda a számítógépes rendszerben nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, esetileg engedélyezett hozzáférési jogosultsága betekintésre, feldolgozásra terjed ki. 11. A dolgozók és a tanulók személyi adatainak védelme érdekében az adatok kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek:  az iskola igazgatója  gazdasági vezető/igazgatóhelyettesek  személyügyi gazdálkodó  az iskolatitkár  tanügyi ügyintézők  osztályfőnökök 12. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. 13. Adattörlés csak a fegyelmi ügyiratok selejtezését követően, adathelyesbítés, módosítás pedig csak igazgatói engedéllyel történhet. 14. Ha az adatok továbbítása elektronikus úton történik, akkor a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának legalább az alábbi védelmi intézkedéseket kell tennie:  ellenőrzés,  jelszavas védelem,  mentés CD-re,  adatok kinyomtatása,  adatok továbbítása után a hálózatról való törlés. 15. Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, valamint az általa megbízott személyeket illeti meg, akik felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek az adatok nyilvántartási rendszerébe, megismerhetik az adatkezelés intézményi gyakorlatát, beléphetnek az adatkezelő helyiségekbe. 16. Az intézményvezető felel jelen szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglaltak zökkenőmentes megvalósításáért és az adatvédelmi követelmények közzétételéért.

VI. Az intézményben nyilvántartott, kezelt személyes adatok Iskolánk közalkalmazottainak, tanulóinak személyes és különleges adatait az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 40.§-a, valamint a 2. sz. melléklet előírásai szerint kell nyilvántartani, kezelni. 1. A személyes adat meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. 2. Az intézményi alkalmazottak adatai a) név, születési hely és idő, állampolgárság

40



b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám, azonosítószám c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen  iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása  munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok  alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,  munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja  szabadság, kiadott szabadság  alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei  az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei  a többi adat az érintett hozzájárulásával. d) a törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül a Magyar Államkincstár kezeli illetmények átutalása céljából a közalkalmazottak bankszámlájának számát e) az iskola igazgatójának fentiekben felsorolt adatait a fenntartó (a munkáltatói jog gyakorlója) kezeli. 3. A tanulók adatai a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén az ország területén való tartózkodás jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma b) szülő(k) neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma c) a gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok d) tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  felvételivel kapcsolatos adatok  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok  a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok  a tanuló diákigazolványának sorszáma  a tanuló azonosító száma  tankönyvellátással kapcsolatos adatok  a többi adat az érintett hozzájárulásával. e) Az iskola nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek mind a közalkalmazottak, pedagógusok és a tanulók részére biztosítható a jogszabályban előírt kedvezmények, jogosultságok elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból csak azokat az adatokat kell kezelni, amelyekből megállapítható a jogosult személye, kedvezményre való jogosultsága. 4. Az adatok továbbításának rendje a) Az alkalmazottak, pedagógusok a közoktatási törvény alapján kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően továbbíthatók

41



 a közoktatási törvény alapján a normatív finanszírozáshoz szükséges adatok tekintetében a fenntartónak,  a TB törvény felhatalmazása alapján a társadalombiztosítással összefüggő jogviszonnyal összefüggő adatok tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve a területi Társadalombiztosítási Igazgatóságnak,  SZJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok esetében az APEH Kelet Budapesti Igatóságának,  a közoktatási törvény alapján meghatározott pedagógusi és közalkalmazotti nyilvános adatok tekintetében az Oktatási Minisztérium nyilvántartása (KIR) számára,  a pedagógusigazolvány kiadásához szükséges adatok tekintetében a pedagógusigazolvány kibocsátójának (KIR),  jogszabályi felhatalmazások alapján a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. b) A tanulók közoktatási törvény alapján kötelezően nyilvántartott adatai a törvényben meghatározott céloknak megfelelően továbbíthatók az alábbiak szerint:  a közoktatási törvény alapján a normatív finanszírozáshoz szükséges adatok tekintetében a fenntartónak,  a TB törvény felhatalmazása alapján a társadalombiztosítással összefüggő jogviszonnyal összefüggő adatok tekintetésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve területi Társadalombiztosítási Igazgatóságnak,  SZJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok esetében az APEH Kelet-Budapesti Igazgatóságának  valamennyi adat a jogszabályi felhatalmazás alapján a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,  a diákigazolvány kiadásához szükséges adatok tekintetében a diákigazolvány kibocsátójának (KIR),  a közoktatási törvény alapján meghatározott tanulói, tanügyi nyilvános adatok tekintetében az Oktatási Minisztérium nyilvántartása (KIR) számára,  a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok továbbíthatók a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek és tőlük vissza,  a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,  a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatok az érintett iskolához,  felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatos adatok az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,  az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek (iskolaorvos, fogorvos), a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,  a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából (gyermekjóléti szolgálat, illetékes jegyző),

42



 az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából,  a felsőfokú felvételi kérelmeket az OM nyilvántartó szervezetéhez,  a tankönyvforgalmazókhoz meghatározott körben és célból, melyet OM rendelet szabályoz,  az iskola nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága,  a rendszerben bármilyen formában tárolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

VII. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos felelősségi viszonyok szabályai 1. A tanulók személyes adatai a) A tanulók személyes adatait csak  pedagógiai,  habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátása,  gyermek- és ifjúságvédelmi,  iskola-egészségügyi,  a közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartás,  folyamatban lévő büntetőeljárási, szabálysértési eljárásban büntethetőség,  felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából lehet kezelni a célnak megfelelő mértékben és kötött módon.

a

b) A pedagógus, az intézményi az oktató-nevelő munkát végző és segítő alkalmazott, az iskola vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására – törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges. c) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú tanuló esetén a szülő írásban felmentést adhat. d) A tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra,

43



állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. e) Adattovábbításra a közoktatási iskola vezetője és – a meghatalmazás keretei között – a kijelölt vezető vagy más alkalmazott jogosult. 2. Az iskola alkalmazottainak személyes adatait a) Az iskola alkalmazottainak személyes adatait  a foglalkoztatással kapcsolatosan,  a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével,  állampolgári jogok és kötelességek teljesítésével,  nemzetbiztonsági okok,  alapján szabad a közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából a célhoz kötötten felhasználni. b) Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért és célhoz kötött továbbításáért az intézményben:  az igazgató és kijelölt helyettese,  az érintett alkalmazott felettese,  a munkaügyi feladatot ellátó vezető (gazdasági vezető),  a munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott (ügyintéző),  ügykezelő,  az alkalmazott (a saját adatainak közlése tekintetében) tartozik felelősséggel. c) Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa az iskola részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. d) A dolgozó felelősségi körén belül minden esetben köteles az adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét. e) A minősítést végző dolgozó felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. f) A munkaügyi feladatot ellátó dolgozó felelősségi körén belül köteles intézkedni arról, hogy a megfelelő személyi iratra (Adat Nyilvántartó/változást jelentő Lapra) az adatot a keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb nyolc munkanapon belül rávezessék az alábbi esetekben:  az alkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítésekor és kijavításakor,  ha az alkalmazott nem az általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezi. g) A munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott felelősségi körén belül köteles  gondoskodni arról, hogy az általa kezelt - alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő - adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának,  gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely adatforráson alapul,  az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a munkaügyi ügyekkel foglalkozó vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat valóságnak már nem felel meg.

44



VIII. Az adatkezelés intézményi rendje . 1) Iskolánk adatkezelési tevékenysége magába foglalja a közalkalmazottak és a tanulók személyes adatainak felvételét, feldolgozását, jogszerű felhasználását, tárolását, továbbítását, előírásszerű védelmét. 2) Adatkezelő: minden olyan vezető, ügyintéző, ügykezelő (adatrögzítő), aki(k) feladatuk végzése során célhoz kötötten adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezelnek. 3) Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4) Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a közalkalmazotti tanácsot véleményezési jog, a szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 5) Önkéntes adatszolgáltatás esetén  az alkalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétele nem kötelező,  kiskorú tanulónál be kell szerezni a szülő engedélyét. 6) Az adatkezelésben résztvevők köre a) Adatkezelés felügyelete, irányítása  Igazgató  elkészíti és kiadja az iskola adatvédelmi, adatkezelési szabályzatát;  teljes körű adatkezelési, betekintési, adattovábbítási jogokkal rendelkezik;  titoktartási és adatvédelmi kötelezettsége van az iskola személyi állomány adataira vonatkozóan;  ellenőrzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a törvényi előírásoknak;  biztosítja az adatkezeléshez és védelemhez szükséges személyi, szakmai, tárgyi feltételeket;  kijelöli az adatkezeléssel foglalkozók körét, feladatait;  rendszeresen ellenőrzi a közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói és alkalmazotti adatok nyilvántartásának, kezelésének, továbbításának szabályosságát, jogszerűségét;  intézményváltás esetén gondoskodik a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos tanulói adatok megfelelő továbbításáról;  gondoskodik az indokolt mértékben és módon meghatározott adatok kezelésének rendjéről, s amennyiben szükséges, az érintettek hozzájárulásának beszerzéséről;  számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes rendszerben tárolt összes alkalmazotti, tanulói és tanügyi adatok olvasási, valamint a tantárgyi érdemjegyek téves bejegyzéseinek javításának írásos hozzáférésére;  esetileg engedélyezi a számítástechnikai rendszer üzemeltetését biztosító rendszergazda írási, olvasási jogosultságát;  meghatározza az iskola számítástechnikai rendszerében tárolt adatok hozzáférésének jogosultsági körét és a hozzáférés mértékét.  Iskolatitkár  köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi és -kezelési szabályzat előírásai alapján végezni;  feladatainak ellátása során titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak azon körére, amelyeket vezetői utasítás alapján nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási célból feldolgoz és továbbít;

45

3 sz. melléklet Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat     


az iskola tanulóira vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik; számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes adatokhoz való hozzáférésre; nyilvántartja a tanulók adatait a közoktatási törvény kötelező előírása szerint, a pedagógusok és alkalmazottak adatainak a kiadott utasítás szerinti továbbítása; a számítástechnikai rendszerben tárolt összes tanulói, tanügyi adathoz teljes körű jogosultsággal hozzáférhet.

 Pedagógusok, osztályfőnök  köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi és -kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni;  köteles a tudomására jutott hivatali és a tanulók, gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni;  az érintett osztályon és a nevelőtestületen belül a tanulók magatartására, szorgalmára, a tudásuk értékelésére vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik;  az iskola vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására – törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges;  a tanulókkal kapcsolatos munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti: o a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodási jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma o szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma o tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok;  számítógépes adatkezelés esetén jogosult a számítógépes rendszerben tárolt összes tanulóra olvasási, valamint az általa oktatott tantárgyi érdemjegyek és a hiányzások írásos hozzáférésére. Az általa oktatott tantárgyak érdemjegyeinek módosítása, csak az igazgató írásos hozzáférési jogosultságán keresztül történhet.  Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi és kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni;

46

3 sz. melléklet Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat   






köteles a tudomására jutott hivatali, és a tanulók, gyermekek felügyelete során birtokába jutott titkot megőrizni; feladatára vonatkozóan részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal rendelkezik; a tanuló, gyermek osztályfőnökével, nevelőjével együttműködve, konzultálva, az iskola vezetőjének útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására – törvényi felhatalmazás alapján – a jogosult beleegyezése nem szükséges; munkavégzése során az alábbi adatokat kezelheti: o a tanuló neve, születési helye, ideje, állampolgársága o lakcíme, telefonszáma o szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma o a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozók adatok o a tanuló diákigazolványának sorszáma o a tanuló azonosító száma (diákigazolványban szerepel); munkavégzése során továbbíthatja az előzőekben részletezett adatokat: o az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek (iskolaorvos, fogorvos) a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából o a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekés ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából (gyermekjóléti szolgálat, illetékes jegyző)

 Rendszergazda  köteles munkáját az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi és -kezelési szabályzat rá vonatkozó előírásai alapján végezni;  köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  felel a számítástechnikai rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért, a zökkenőmentes üzemeltetésért;  gondoskodik a rendszer folyamatos karbantartásáról;  kizárólagossal (?) biztosítja az adatkezelésben résztvevő számára biztosított hozzáférési jogosultságot;  biztosítja, hogy az intézményben minden adatkezelő csak egyéni azonosítás után léphessen be az elektronikus rendszerbe;  gondoskodik arról, hogy az adatok bevitelének, módosításának tényét, időpontját, az adatkezelő azonosító adatait a rendszer automatikusan naplózza;  biztosítja, hogy az adatokról hetente biztonsági mentés készüljön;  biztosítja, hogy a számítógépes hálózatban az adatok „feltörése” ne legyen lehetséges;  az igazgató eseti engedélye alapján jogosult a számítógépes rendszer adatainak olvasási és írásos hozzáféréséhez.

47



IX. Az intézményi adatkezelés végrehajtásának szabályai 1. A személyi adatok forrása Az iskolai dolgozók és tanulók esetében a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében felsoroltak, valamint azok az adatok, amelyek az iskola nyilvántartási, adatszolgáltatási, továbbítási feladataihoz, kötelezettségeihez kapcsolódnak, s amelyek kezeléséhez az érintettek is hozzájárultak. 2. A személyes adatok felvételének formája Az adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik. Szóbeli tájékoztatás alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. 3. A személyes adatok felvételének módja A felvett adatok nem térhetnek el az azok forrásául szolgáló iratban szereplő adatoktól. Ha a forrásirat valamilyen okból értelmezhetetlen, olvashatatlan, ellentmondásos vagy hiányos, akkor az adatszolgáltatótól írásbeli módon történt kijavítást, kiegészítést kell kérni írásban, dátummal, saját kezű aláírással hitelesítve. 4. A személyi adatokhoz történő hozzáférés A hagyományos nyilvántartásban és a számítógépes naplóban szereplő adatok hozzáféréséhez az adatkezelő, felhasználó csak a szükséges mértékben, ideig és a feladatának elvégzéséhez kötött módon férhet hozzá. A hozzáférési jogosultság körét és mértékét az iskola vezetője határozza meg. A számítógépes adatkezelés esetén a rendszer felhasználói egyes adatfajtákhoz olvasási vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá. A megismert adatokat a hozzáférési jogosultsággal rendelkező dolgozó kimásolhatja, illetve kinyomtathatja, azzal a kötelezettséggel, hogy az ily módon nyert adatokat csak feladataihoz kötötten használhatja fel, s gondoskodik arról, hogy az ne kerüljön illetéktelenek birtokába. Számítógépes adatkezelés esetén a hozzáférési jogosultság a rendszergazda által kiadott személyes kód és jelszó alkalmazásával nyílik meg. 5. A személyi adatok felhasználása az intézményi nyilvántartásokban a.) Az intézményben dolgozó közalkalmazottak adatai az alkalmazotti nyilvántartásokba vehetők (lásd a X. fejezetben). Az alkalmazotti nyilvántartások előállítása alapjául szolgáló adatok bevitelére a munkaügyi dolgozó jogosult. b.) A kötelezően előállítandó és használandó nyilvántartásokban a tanulók, gyermekek személyi adatait osztályonként kell feldolgozni. Az iskola által kötelezően használt nyilvántartás

       

Beírási napló Érettségi és szakmai vizsgák anyakönyvei Gyógytestnevelési és könnyített testnevelési napló Javítóvizsga jegyzőkönyv Osztálynapló (csoportnapló) Osztályozóív a vizsgához Törzslap külív (volt anyakönyvi külív és törzslap) Törzslap külív, belív érettségi vizsgához

48


    


Törzslap külív, belív szakmai vizsgához Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről Nyilvántartás a tanuló– és gyermekbalesetekről Egyéni foglalkozási napló (a zeneművészeti szakközépiskolában) Adat Nyilvántartó/változást jelentő Lap

Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok:  Bizonyítvány (érettségi és szakmai)  Ellenőrző  Diákigazolvány  Belépőkártya Beírási napló  Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni.  A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt – nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott – (tanügyi iskolatitkár) alkalmazott vezeti. Törzslap  A gyermekekről, tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) kell kiállítani.  A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót, a tanuló azonosító számát – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat.  A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett póttörzslapot kell kiállítani. A bizonyítvány  A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani.  A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola OM azonosító számát, valamint a tanulói azonosítószámot.  A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és záróvizsga letételét.  Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másolat állítható ki. A másolatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.  Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján  kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki.  



Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetését az osztályfőnök és két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár végzi. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az igazgató által kijelölt dolgozó (iskolatitkár) névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirata alapján – a megváltozott nevet a törzslapra bejegyzi, az iskolai bizonyítványt,

49



beleértve az alapvizsgáról, az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt kicseréli. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. 6. Az intézményünkben kezelt adatokat nyomtatott formában és elektronikus módon tartjuk nyilván. A továbbításra szolgáló adatközlő lapokat ugyancsak hagyományos nyomtatott formában vagy elektronikus módon vezetjük. 7. Az iskola minden dolgozójának személyes adatainak összegyűjtéséről, karbantartásáról, biztonságos kezeléséről az igazgató által kijelölt munkaügyi feladatokat ellátó személyzeti vezető gondoskodik. X. Az adatkezelés ügyvitele, dokumentumai 1. A személyi iratok Az intézményben személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a munka- és a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 2. Személyi iratok csoportosítása

    

a közalkalmazott személyi anyaga a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok a közalkalmazott bankszámlájának száma a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok  tanulói iratok



3. Az intézményi dolgozók személyi anyagának adattartalma Az iskola alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni, és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az iskola vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. a.) Személyes alapadatok iratai  az alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja,  az önéletrajz,  az erkölcsi bizonyítvány,  a kinevezés,  a besorolásról, illetve az áthelyezésről rendelkező iratok,  a minősítés,  az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,  a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,  közalkalmazotti igazolás másolat,

50



 hatályos fegyelmi ügyek. b.) Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok:  juttatásokkal kapcsolatos iratok (kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás,  céljutalom, eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi szerződés, tanulmányi igazolás, tanulmányi juttatás, elhelyezés, egyéb jóléti ügyek),  közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok (pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozat, szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás, kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés, fizetés nélküli szabadság, GYES, GYED, GYES, saját lakásépítés),  hozzátartozó ápolás, házastárssal külföldre utazás, egyéb szabadidő, eltérő munkarend megállapítás c.) Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő más jogviszonyok iratai  katonai szolgálat,  felkérések,  további jogviszony létesítés engedélyezése, ill. elutasítása) d.) Közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok             

szociális támogatás, egyéni kérelmek, munkaképesség csökkenés, munkavégzés alóli mentesség igazolása, közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, ügykezelői vizsga, egyéb képzettség, szakértői okiratok másolatai, betekintési kérelem

e.) Illetménnyel és ezzel összefüggő, más jogviszonyokkal kapcsolatos iratok  személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetésletiltás, melyek a b.) pont szerinti iratcsoport részei, elkülönítésük azonban a központi bérszámfejtéshez kapcsolódik. A személyi anyag része a közalkalmazotti alapnyilvántartás, mely e szabályzat 1. számú mellékletét képezi. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:  a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor  a közalkalmazott áthelyezésekor  a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor  ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak

51



4. A személyi iratokba történő betekintés A személyi anyagba való betekintésre jogosultak: saját adataiba az alkalmazott, az alkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, a törvényességi ellenőrzést végző testület vagy személy, a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi per kapcsán a bíróság, feladatkörükben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozóhatóság, az ügyész és a bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat,  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési, munkaügyi feladatokat ellátó munkatárs feladatkörén belül.       

5. A személyi iratok kezelésének feladatai Az alkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban, a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatban minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért, valamint azért, hogy az ezen szabályzat szerint illetéktelen személy birtokába ne juthasson. A személyügyi feladatokért felelős vezető köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adat a megfelelő személyi iratra, adathordozóra a keletkezésétől, változásától, helyesbítésétől számított nyolc munkanapon belül rávezetésre kerüljön, illetve kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az általa kiadott írásbeli rendelkezés szükség szerinti helyesbítését. A személyügyi feladatot ellátó alkalmazott az általa kezelt - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő - személyi iratra adatot, megállapítást csak közokirat, az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés alapján tehet. Köteles kezdeményezni vezetőjénél a megítélése szerint valóságnak már meg nem felelő adat helyesbítését, törlését. Az alkalmazotti nyilvántartás adatlapját csak ezen szabályzat szerint teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügy/munkaügyi feladatot ellátó alkalmazott vezetheti, akit az adatnyilvántartás minden szakaszában és a tárolás során terhel az adatvédelmi kötelezettség. 6. A személyi iratok iktatása, tárolása Az iskola alkalmazottjait érintő személyes adatokat dolgozónként minden esetben együttesen kell tárolni és személyi anyagként kell kezelni és nyilvántartani. Személyi iratot tárolni csak a személyügyi feladatot ellátó alkalmazott helyiségében, a munkavégzést követően biztonsági zárral ellátott irattárolóban, lemezszekrényben elzártan lehet. Az ilyen helyiségek ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók vehetik fel a portáról és munkaidő végén oda kell visszajutatni. Az alkalmazotti jogviszony megszűnését követően az irattárba történő helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni a személyi iratokkal kapcsolatban az

52



irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő, személyügyi feladatot ellátó aláírását. Ezután az alkalmazott személyi iratait irattárban kell elhelyezni. Az irattárban elhelyezésre kerülő "régi anyag" elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, kijelölt helyettese és a személyügyi feladatot ellátó vezető férhessen hozzá. 7. Személyi iratok nyilvántartása Az iratokat, tartalmuknak megfelelően, a megjelölt csoportosításban, személyi dossziéban kell tárolni és őrizni. A dossziék névvel ellátott tasakban kerülnek elhelyezésre. A személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetésletiltás, családi pótlék stb. iratok, központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak. Az iratok tárolása, őrzése a gazdasági iroda feladata. 8. Személyi adatokban történő változások kezelése Minden alkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles nyolc napon belül írásban bejelenteni és okirattal (vagy annak másolatával) igazolni a személyügyi feladatot ellátó munkatársnak:  név,  családi állapot,  eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete),  lakcíme, ideiglenes tartózkodási hely címe,  iskolai végzettség,  szakképzettség,  tudományos fokozat,  állami nyelvvizsga,  iskolai végzettség, szakvizsga,  elérhetőség. A bejelentett adatváltozást az alkalmazott személyi iratait kezelő személyügyi munkatárs a bejelentéstől számított nyolc munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. A kinevezési okiratok, illetve a besorolási és kinevezési okiratok módosításának rendelkező részében - a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat meghatározása mellett - zárójelben fel kell tüntetni ezen okiratok fejrészében a munkakör FEOR számát. Az áthelyezés elfogadása esetén a két fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről (áthelyezéshez hozzájárulás, időpont, munkakör, illetmény, illetve az elért pályagyorsító intézkedések elfogadása, szabadság, fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások, valamint annak rögzítése, hogy az áthelyezési megállapodásban nem szereplő kérdésekben a fogadó szervezetnek nincs jogfolytonos teljesítési kötelezettsége). Az egységes iratkezelés kialakítása érdekében a besorolási okiratok elnevezését, "kinevezési okirat"-ra kell módosítani.

53



XI. Közérdekű adat 1. Közérdekű adat: állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. 2. Az iskola közérdekű adatai az adatvédelmi törvény előírásai alapján nyilvánosak, kívülállók számára hozzáférhetők, megtekinthetők. 3. Az iskola kötelessége a feladatkörébe tartozó közérdekű ügyekben a szülők, tanulók gyors, pontos tájékoztatása, az alábbi közérdekűnek minősíthető adatairól:         

alapadatai (az alapító okirat szerint) feladatai, hatásköre szervezeti felépítése működésének rendje, ezzel kapcsolatos dokumentumai nevelési programja pedagógiai programja házirendje feladatok, követelmények az intézményi élet eseményei

4. Az iskola közérdekű adatainak nyilvánossága  Az iskola nevelési és pedagógiai programja és annak hatályos változata megtekinthető az iskola könyvtárában – a könyvtár nyitvatartási idejében nyomtatott formában, valamint az iskola honlapján.  Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét az iskola használói megtekinthetik az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében, továbbá az iskola honlapján. 5. Az iskolában szervezett versenyek, vizsgák név szerinti eredményeinek nyilvános kihirdetése csak a tanuló, illetve a szülő előzetes hozzájárulása, illetve ráutaló magatartása következtében történhet. XII. A közoktatás információs rendszere (KIR) 1. A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – az állami szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermekés tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett, meghatározott esetben adható ki. 2. Az iskola jogszabályi előírás szerint köteles minden év október 31-éig, illetve adatváltozás esetén meghatározott adatszolgáltatással egyidejűleg közérdekű információkat szolgáltatni a Közoktatási Információs Iroda részére. Az adatszolgáltatást és annak hitelesítését a 20/1997(II.13.) számú Kormányrendeletben foglaltak alapján kell lebonyolítani. 3. A Közoktatási Információs Iroda intézményünk adatszolgáltatása alapján a pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben foglalkoztatott dolgozóink részére, valamint a tanulóink részére azonosító számot ad ki. 4. A KIR tartalmazza azoknak a pedagógusoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési

54



adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 5. A KIR tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási iskola adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 6. Az iskola pedagógus-munkakörben, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi, és a szabadidő-szervező munkakörben a foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a bérszámfejtő alkalmazott adja ki. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza: - a pedagógusigazolvány sorszámát - a pedagógus családi és utónevét - lakcímét - személyi igazolvány számát - munkáltató nevét és címét - érvényesítés idejét 7. Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában. XIII. Adatkezelésre vonatkozó Biztonsági előírások 1. Az intézményben biztosítania kell:  az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszközökhöz történő illetéktelen fizikai hozzáférés megakadályozását,  az adathordozók tartalma illetéktelen megismerésének, lemásolásának, megváltoztatásának vagy az adathordozó eltávolításának a megelőzését,

55



 annak megakadályozását, hogy az adatkezelésre használt számítástechnikai és manuális eszköztárba illetéktelen bevitelt hajtsanak végre vagy a tár tartalmát illetéktelenül megismerjék, töröljék vagy bármilyen módon megváltoztassák,  annak megakadályozását, hogy adatkezelésre használt táv-adatátviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzáférjenek  a hozzáférési jogosultság betartását,  azoknak az azonosítását, akiknek az adatkezelésből adatokat továbbítanak,  annak azonosítását, hogy a számítástechnikai, valamint manuálisan vezetett eszköztárba milyen adatokat, mikor és ki rögzíti, illetve intézkedett a rögzítésről,  annak megakadályozását, hogy az adatok továbbítása alkalmával az adatokat illetéktelenül megismerjék, lemásolják, töröljék vagy bármilyen módon megváltoztassák. 2. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás fizikai védelmének szabálya  Személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatot ellátó számítógépes rendszer nem férhet hozzá. 3. Az üzemeltetés biztonsági szabályai  a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsora: tanügyi titkár iskolatitkár rendszergazda igazgatóhelyettes  a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen. 4. A technikai biztonság szabályai  az adatok és programok véletlen vagy szándékos megrongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni,  az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen,  az adatállományok tartalmát képező adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell,  a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni,  az adatok és az adatállományok változását naplózni kell,  az adatbevitel során a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell,  online adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell,  programfejlesztés vagy próba céljára valódi adatok felhasználását - ha a próbát külső szerv vagy személy végzi - el kell kerülni. 5. Az információtovábbítás Az iskola számítógépes rendszeréből az alkalmazotti nyilvántartás adatait az alábbi módon kell továbbítani: a közoktatási törvényben megjelölt intézmények.

56



XIV. Záró rendelkezések 1.

Jelen szabályzat hatálya kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára.

2.

Az Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat rendelkezéseinek megtartása az iskola valamennyi közalkalmazottjára kötelező.

3.

Az Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat előírásait a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén is köteles a dolgozó tudomásul venni.

4.

Az igazgató által kijelölt felelős vezetőnek folyamatosan gondoskodni kell jelen szabályzat karbantartásáról, aktualizálásáról.

5.

Az Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat a jóváhagyás időpontjával lép hatályba.

6.

A szabályzat elfogadásakor egyetértési jogát gyakorolta az iskola Szülői Szervezete és Diákönkormányzata, véleményezési jogát gyakorolta az iskola Közalkalmazotti Tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak.

7.

Jelen Adatvédelmi és adatkezelési szabályzatot az iskola valamennyi dolgozója az intranet gazdasági részében megtekintheti.

Budapest, 2013. március 31.

Zétényiné Gál Mária igazgató

Az Adatvédelmi és kezelési Szabályzatban foglaltakat véleményezési jogunk gyakorlása alapján elfogadjuk.

………………………………………. A Közalkalmazotti Tanács elnöke Az Adatvédelmi és kezelési Szabályzatban foglaltakkal egyetértünk és elfogadjuk.

………………………………………. a Szülői szervezet elnöke

………………………………………. a Diákönkormányzat vezetője

57


Modell Divatiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 3/a számú melléklet

KÖZALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÁS (1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete alapján) A közalkalmazottak alapadatai A.)

B.).

       

neve (leánykori neve) születési helye, ideje, állampolgársága anyja neve TAJ száma, adóazonosító jele állandó lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám családi állapota gyermekeinek születési ideje eltartottak száma, az eltartás kezdete



  

legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) szakképzettsége(i) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai tudományos fokozata idegennyelv-ismerete,

  

korábbi munkaviszonyban töltött időtartamok megnevezése a munkahely megnevezése a megszűnés módja, időpontja

    

a közalkalmazotti jogviszony kezdete állampolgársága erkölcsi bizonyítvány száma, kelte szakvizsga adatai a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok



a közalkalmazottat foglalkoztató intézmény neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a közalkalmazotti jogviszony kezdete közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR-száma címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai a minősítések időpontja, tartalma hatályos fegyelmi büntetése

 

C.)

D.)

E.)     

58



F.) 

személyi juttatások

G.)  a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama H.)   

a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja, módja a végleges és a határozott idejű áthelyezés módja a végkielégítés adatai

I.)  a közalkalmazotti munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai J.) 

egyéb adatok az érintett hozzájárulásával

59


Modell Divatiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 3/b számú melléklet

Kiegészítés az Adatvédelmi és adatkezelési szabályzathoz Az Adatkezelési Szabályzat célja: ● Az iskolánkban történő adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendjének meghatározása. ● Az adatkezelés során intézményünkben biztosítani kell az alábbiakat: – ne sérüljenek az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezések (vagyis az iskolai iratokba, illetőleg az alkalmazottakról és a tanulókról szóló személyes adatokba csak és kizárólagosan az érdekeltek, tehát az alkalmazottak, illetve a tanulók – és kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselő –, valamint a jogszabályokban erre felhatalmazott szervek tekinthessenek be; – személyes adat felvétele, kezelése, továbbítása csakis az érintett hozzájárulásával történhessen, hacsak erre külön jogszabály nem ad felhatalmazást; – minden érintett számára követhető és ellenőrizhető legyen az adatfeldolgozás egész útja (vagyis mindenkinek joga van tudni, hogy ki, hol, mikor és milyen célra használja fel az ő személyes adatait); – a személyes adatok feletti önrendelkezési jogot, továbbá a személyes adatok felhasználásának célhoz kötöttségét, tiszteletben tartását; – a titok-, vagyon- és tűzvédelemre vonatkozó védelmi intézkedések betartását; – az elektronikus adathordozók (számítógépek és kiegészítő eszközeik) rendeltetésszerű használatát, az intézmény belső informatikai rendszerének zavartalan üzemeltetését, valamint az üzembiztonságot szolgáló karbantartást és fenntartást; – az adatok számítógépes feldolgozása és azok további hasznosítása során az illetéktelen hozzáférés és felhasználás, valamint az ebből fakadó hátrányos következmények megakadályozását – a lehetőségekhez képest –, illetve ennek minimálisra való csökkentését, az esetleges védelmi hiányosságok megszüntetését; – a tárolt adatok tartalmi és formai épségének megőrzését. Alapelvek: ● Személyes adat a meghatározott személlyel, jelen esetben az intézmény alkalmazottaival és tanulóival kapcsolatba hozható adat, továbbá minden, az adatból levonható, az alkalmazottra, illetve a tanulóra vonatkozó következtetés. ● Személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett (kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselője is) hozzájárult, vagy azt jogszabály rendeli el. ● Adatkezelésnek minősül a személyes adatok gyűjtése, felvétele, tárolása, feldolgozása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, törlése, valamint az adatok megváltoztatása, illetve további felhasználásuk megakadályozása. ● Nyilvánosságra hozatalnak minősül az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele.

60



Általános intézményi szabályok: ● Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a Személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, az Államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, illetve más vonatkozó jogszabályok előírásainak. ● Intézményünkben csak azon személyes és különleges adatokat szabad kezelni, amelyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl. tudományos kutatás céljából) ez alól a kötöttség alól az intézmény igazgatója felmentést adhat, de ekkor az érintettekkel közölni kell az adatgyűjtés és kezelés célját, módját, valamint azt, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. Ez esetben az érintettek írásbeli beleegyezése szükséges (kiskorú esetén a törvényes képviselőé is). ● Intézményünk valamennyi alkalmazottját titoktartási kötelezettség terheli az alkalmazottakkal, tanulókkal és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről az adatkezelés során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki arra az esetre, ha azok kezelését és továbbítását jogszabály írja elő. ● Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartásának módjai: – papír alapú nyilvántartás, – számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. ● Intézményünk adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alább részletezett módon. Alkalmazottak személyes adatainak kezelése: ● Az alkalmazottak személyes adatait felvehetik és nyilvántarthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladataikkal kapcsolatosan az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott személyek. ● Az alkalmazottak személyes adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan, a közoktatási törvény 2. számú mellékletében engedélyezett esetekben (pl. fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak) az adatok továbbításával megbízott személyek. ● Az alkalmazottak személyes adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag részét képezi a – közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított – közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben, zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény igazgatója felelős. ● Magasabb vezető tekintetében a személyes adatokat a munkáltatói jog gyakorlója kezeli.

61



● Nyilvántartható alkalmazotti adatok (a közoktatási törvény 2. számú melléklete szerint): – név és születési név, – születési hely és idő, – állampolgárság, – adószám, TAJ-szám, – lakóhely és tartózkodási hely, telefonszám, – munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok (így különösen az iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazotti feltételek igazolása, munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, alkalmazottak által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízások, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozások és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei), – egyéb adatok az érintett hozzájárulásával. Tanulók személyes adatainak kezelése: ● A tanulók személyes adatait felvehetik és nyilvántarthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladataikkal kapcsolatosan az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott személyek. ● A tanulók személyes adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan, a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben, az adatok továbbításával megbízott alábbi személyek: • fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot: – igazgató; • sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza: – – – –

igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelős;

• magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, valamint a törvényes képviselőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, az iskolának (ha az értékelés nem az iskolában történik), iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének: – – – –

igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök, iskolatitkár;

62



• a tanulók iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatokat az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza: – igazgató, – igazgatóhelyettesek, – osztályfőnökök; • állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezeteknek a bizonyítványok nyilvántartása céljából: – igazgató, – igazgatóhelyettesek, – iskolatitkár, tanügyi ügyintéző; • diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére az igazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot: – iskolatitkár, tanügyi ügyintéző; • egészségügyi, illetve iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézményeknek, a tanulók egészségügyi állapotának megállapításának céljából: – igazgató, – iskolaorvos; • családvédelemmel foglalkozó szervezeteknek, intézményeknek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezeteknek, intézményeknek, a tanulók veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából: – igazgató, – igazgatóhelyettesek, – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, – iskolapszichológus, – osztályfőnök. ● A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva, az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: – összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: tanügyi ügyintéző), – beírási napló (vezetéséért felelős: tanügyi ügyintéző), – törzslapok (vezetéséért felelős: osztályfőnökök), – bizonyítványok (vezetéséért felelős: osztályfőnökök), – osztálynaplók, szakkörök és más foglalkozások naplói (vezetéséért felelős: osztályfőnökök, szaktanárok), – vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartások (vezetéséért felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, jegyzők, tanügyi ügyintéző), – felmentések (vezetéséért felelős: osztályfőnökök, iskolatitkár, tanügyi ügyintéző, igazgatóhelyettesek), – diákigazolványok és belépőkártyák nyilvántartása (vezetéséért felelős: tanügyi ügyintéző).

63



● A tanulók jogszabályokban biztosított kedvezményekre való jogosultságának elbírálásához és igazolásához szükséges adatai közül azokat, melyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági igazgatóhelyettese felelős. ● Nyilvántartható tanulói adatok (a közoktatási törvény 2. számú melléklete szerint): – név és születési név, – születési hely és idő, – állampolgárság, – adószám, TAJ-szám – lakóhely és tartózkodási hely, telefonszám, – nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme, valamint a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése és száma, – szülők neve, lakóhelye és tartózkodási helye, telefonszáma, – tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok (így különösen felvételivel kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának, valamint tanulásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, tanulóbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma), – egyéb adatok az érintett hozzájárulásával. A személyes adatok védelmét biztosító intézményi előírások: ● Az elektronikus adathordozókon (számítástechnikai eszközökön) nyilvántartott személyes adatokat kezelő programokat olyan biztonsági jelszóval kell védeni, melyet csak a kezelésükért felelős személyek ismernek, titoktartási kötelezettség terhe mellett. Az informatikai rendszernek és eszközöknek – a mindenkori műszaki, szervezeti, programozási fejlettséghez, és az intézmény anyagi, tárgyi és jogi lehetőségeihez mérten – kifogástalan működéséért, illetve sérthetetlenségéért az intézmény által alkalmazott rendszergazda felelős. ● A papír alapú, hagyományos tárolóeszközökön lévő személyes adatokat csak az arra jogosult személyek kezelhetik. Ezeket az adathordozókat az alábbiak szerint úgy kell tárolni, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá. ● Személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben, zárt szekrényben kell őrizni. ● Az összesített tanulói nyilvántartást, beírási naplót, törzslapokat, bizonyítványokat zárt helyen kell őrizni. A törzslapokat és a bizonyítványokat onnan kivinni csak az osztályfőnököknek, illetve helyetteseiknek szabad, igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel, a szükséges adminisztrációs teendők elvégzése céljából. ● Az osztálynaplókat, valamint a szakkörök és más foglalkozások naplóit a tanári szobákban kell tárolni, ahol csak a nevelőtestület tagjai tartózkodhatnak, illetve a intézmény vezetője által megbízott személyek, de ez esetben a védelemről (pl. felügyelet, adathordozók elzárása) a megbízást adó vezetőnek gondoskodni kell.

64



● A vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat az intézmény igazgatója, vagy a szervezéssel megbízott igazgatóhelyettesek irodájában, zárt szekrényben kell tárolni. A vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat az irodákból kivinni csak az iskolatitkárnak, tanügyi ügyintézőnek, a vizsgabizottság tagjainak és a jegyzőnek szabad, igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel, a szükséges adminisztrációs teendők elvégzése, illetve a tanulók tudásának értékelése, valamint ellenőrzés céljából. ● A kérvények, felmentések révén (melyek elbírálására az intézmény igazgatója jogosult) a titkárságra érkező személyes adatokat is ott, vagy az igazgatói irodában kell tárolni, zárt szekrényben. A felmentésekről a kérvényezőn kívül az érintett szaktanár(oka)t, illetve szakoktató(ka)t, valamint az osztályfőnököt is értesíteni kell, emellett a felmentés ténye, időtartama és hivatkozási száma az osztálynaplóban, valamint a törzslapon is rögzítendő. ● A diákigazolványokkal és a belépőkártyákkal kapcsolatos mindenfajta ügyintézés a tanügyi ügyintézőn keresztül történik, ezért az ezzel kapcsolatos személyes adatokat is nála kell tárolni, elzárt helyen. ● A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése céljából a tanulók által létrehozott mindenfajta produktum (pl. vizsgadokumentáció, dolgozat, műalkotás, ruhadarab) személyes adatot tartalmaz, ezért azokat az intézményből kivinni engedély nélkül nem szabad. Ezeket az alábbiakban kijelölt helyeken szabad tárolni úgy, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá: – tanári szobákban (az osztálynaplókhoz és egyéb naplókhoz hasonló feltételek mellett); – szaktantermek, tanműhelyek zárt szekrényeiben, melyekhez csak az ott tanító szaktanároknak, szakoktatóknak van kulcsa; – igazgatói és igazgatóhelyettesi irodákban (az osztálynaplókhoz és egyéb naplókhoz hasonló feltételek mellett); – szertárak zárt szekrényeiben; – az iskola számítógépes hálózatán, csak a szaktanár által ismert jelszóval védve. ● A műalkotás, ruha, illetve egyéb iparművészeti, ruha- és textilipari termékek értékelésekor el lehet tekinteni az itt leírt tárolástól, ha a pedagógus az értékelést egy külön értékelő lapon tünteti fel. Ez esetben az értékelő lapon szerepelnie kell a tanuló személyes adatainak, az alkotás/termék rövid leírásának, esetleg hozzá csatolva a produktum bármilyen eljárással készített másolatának, valamint az érdemjegynek, vagy az értékelés más (pl. szöveges) formájának. Ilyenkor az eredeti alkotás/termék a tanuló tulajdonában marad, és csak az értékelő lapot kell személyes adatként kezelni, az előző pontban leírtaknak megfelelően. ● A tanulók mulasztásával kapcsolatos adatokat az osztályfőnökök kezelik. A mulasztásokat a naplókban kell nyilvántartani; védelmüket lásd fentebb (az osztálynaplók és egyéb naplók kezelésénél). A tanulók által az osztályfőnököknek leadott hivatalos (pl. orvosi) és szülői igazolásokat – osztályonként csoportosítva – a tanári szobákban kell tárolni zárható fiókban vagy szekrényben. ● Az adatokat a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell törölni, megsemmisíteni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a személyes adatokat tanév végéig (augusztus 31.), illetve a tanulói jogviszony megszűntéig kell megőrizni, a vonatkozó jogszabályok és jelen Adatvédelmi Szabályzat előírásainak betartása mellett. Ezt

65



követően az adatokat törölni kell, illetve a papír alapú adathordozókat olyan módon kell megsemmisíteni, hogy az abban foglaltakat senkivel se lehessen kapcsolatba hozni (pl. össze nem illeszthető, apró darabokra tépés, vágás, ledarálás, elégetés). Az Adatvédelmi Szabályzat hatálya: ● Jelen Adatvédelmi Szabályzat személyi hatálya intézményünk valamennyi dolgozójára, illetve a digitális adatfeldolgozás folyamatában esetlegesen részt vevő más szervezetek dolgozóira egyaránt kiterjed. ● Jelen Adatvédelmi Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed: – a védelmet élvező adatok teljes körére felmerülésük és feldolgozási helyüktől, idejüktől és az adatok fizikai megjelenési formáitól függetlenül; – az adatok felvételére, kezelésére, továbbítására, felhasználására, tárolására vonatkozó utasításokra; – az adatkordozók tárolására, felhasználására; – az intézményünk tulajdonában lévő valamennyi elektronikus adatrögzítő, hordozó és -feldolgozó eszközre (számítógépekre és kiegészítő eszközeikre), illetve az ezek működéséhez szükséges programokra. Titokvédelem: ● Az intézményi titoknak minősülő adatok titkosítását az intézmény vezetőjének kell elrendelni. ● Az intézményi titok feldolgozásakor írásban, névre szólóan meg kell határozni a hozzáférési jogosultságot. ● Az így kijelölt alkalmazott(ak) előtt a titokvédelmi és egyéb rendszabályokat, a betekintési jogosultság terjedelmét, gyakorlási módját és időtartamát ismertetni kell. ● Az intézményi, szolgálati, illetve államtitkot képező adatokat különös gondossággal, biztonságosan zárt helyen kell őrizni. Adott esetben a feldolgozás, tárolás, továbbítás során használt informatikai rendszerben, felhasználói programban alkalmazott titkosítással, illetve a hardver berendezésekben kiépített technikai megoldásokkal is biztosítani kell az adatok védelmét. Záró rendelkezések: ● Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. ● Intézményünk adatkezelési szabályzatának az aktuális jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató felelős. ●

Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

66

4 sz. melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében


4. sz. melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében 1.

A szabálytalanságok kezelésének általános célja, hogy a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállítása, hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása megtörténjen.

2.

Amennyiben az igazgatói ellenőrzés vagy a belső ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, hiányosság gyanúja merül fel, az iskola vezetőjének feladata a szükséges intézkedések megtétele a következő jogszabályok alapján: a)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10.§ (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

b)

A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1.§ (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.

c)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339.§ (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

d)

Fegyelmi felelősség tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

3.

Szabálytalanságnak minősül a cselekmény, mulasztás vagy hiányosság, ha jogszabályban vagy belső szabályzatban meghatározott előírásokat sért.

4.

Az iskola igazgatója a feltárt szabálytalanság jellegétől függően – szükség esetén határidők és felelősök kijelölésével – gondoskodik a jogszabálynak és belső szabályzatoknak megfelelő állapot helyreállításáról, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálásáról és megteszi a jogszabályban előírt intézkedéseket.

67

5. sz. melléklet Költségvetési ellenőrzés


5. sz. melléklet A szabálytalanságok kezelésének szabályzata

Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII. 19.) Kormányrendelet 161.§ alapján az iskola igazgatója köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. Az iskolánál előforduló szabálytalanságok kezelésére – figyelembe véve a PM által a szabálytalanságok kezeléséhez kiadott útmutatóját – az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Általános rész 1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása A szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb. 1.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket:

68



- figyelmetlenségből elkövetetett szabálytalanság, - nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság. 2. A szabálytalanságok megelőzése 2.1. A szabálytalanságok megelőzése érdekében működtetett FEUVE rendszer A szabálytalanságok megelőzése érdekében az iskola a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következőkre: - az iskola megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - az iskola a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására.

2.2. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása az iskola igazgatójának feladata. Az iskola igazgatójának kell gondoskodnia – belső utasítási rendszerének megfelelően – arról, hogy az iskola valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak az iskola feladatainak ellátásához, végső soron az iskola célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. A szerv működése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE szabályzat tartalmazza.

3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül az iskola igazgatójának a feladata.

69



3.2. Felelősségi szabályok A szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába az iskola igazgatója - az 5/a számú mellékletben meghatározott rendben - más személyeket is bevonhat. 3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 3.4. Általános elvek Az iskola igazgatójának (aki egyben felelős a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontrollrendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell az iskola minden tevékenysége vonatkozásában. Az iskola azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetők, illetve az okozott kár mértéke korlátozható. 3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása. 3.5.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - az iskola különböző szintű vezetője, - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet.

70



A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás Ha az iskola valamely – nem vezető beosztású – dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetőjét. Az iskola igazgatója köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha vezetői szinten észlelik az iskolánál, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség esetén az eljárást megindítania. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés az iskolánál szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály – azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm.rendelet – szerint kell eljárni. Az iskola igazgatójának gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírnia. Az ellenőrzési jelentés alapján az iskolának szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.) 3.5.2. Intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban az iskola igazgatója tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók: a) külső szerv bevonását indokoló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) iskolán belül megoldható intézkedések. Az iskolán belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. Az iskolán belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása,

71



- a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd - a megfelelő intézkedés megtétele. A 5/b számú melléklet tartalmazza az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit. 3.5.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az iskola igazgatójának már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele. Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelni és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyezetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben az iskola igazgatója elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során. 3.5.4. Nyilvántartási feladatok Az iskola igazgatójának a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A főbb feladatok a következők: - a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII. 16.) Korm.rendelet). 4. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelőzése és kezelése Az iskolában nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok különösen a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - az iskola belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:

72



a) megelőzési feladatok 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni a különösen kényes területeket (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézményfinanszírozások) fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes – az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentőségű – területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását; 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és az iskola számára jelentős anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzőkönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belső szabályok és a szabálytalanság előfordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belső szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot – mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belső szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó előírások. 2. Ellenőrizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövőben az adott szabálytalanság ismételt előfordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) megelőzés 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy az iskola dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. b) észlelés A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Gondoskodni kell a szükséges felelősségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételéről. 2. Kisebb összegű illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi

73



következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerűbb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenőrzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. Az iskola hatáskörén kívül eső ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) nyilvántartás Az általános szabályok szerint történik. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytől a terület jelentős tételnek számít, az iskola a vizsgálat során írásban rögzíti), - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve hogy a területet érintette-e a független belső, illetve külső ellenőrzési tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. Az iskola belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: a) a megelőzés során: - rendszeresen át kell tekinteti az iskola belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének eljárásrendje: a) a megelőzés keretében - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb. A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek:  a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata,  a beszerzés kezdeményezésének ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából,  a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból:  a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre mint kötelezettségvállaló,  megtörtént-e a megrendelésnek mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése,

74


       


 az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e,  gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; a megrendelés nyilvántartásának ellenőrzése (megfelelő, átlátható rendszerben történik-e), a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, a készlet jellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése.

b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülő szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni. 5. Az iskola igazgatójának értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az iskola igazgatója a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az iskola egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket:  az iskolánál, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység,  a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére,  az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra,  a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak,  a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellő figyelmet fordítanake. Az iskola igazgatója a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is.

75



6. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje Az iskola igazgatója köteles bevonni más személyeket is – az iskola 5/b számú mellékletében meghatározott szabályzatban rögzítettek szerint – a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelőzési tevékenységet is. A szerv vezetője mellékletben rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértői csoportot kíván bevonni vagy - szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelőst kíván kijelölni. A hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértői csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelős esetében a mellékletben a főbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell. 7. A szabályzat hatálya A szabályzat aláírása napján lép hatályba. Kelt: Budapest, 2013. március 31.

Zétényiné Gál Mária igazgató sk.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 5/a. számú melléklet: A szabálytalanságok kezelésébe bevont más személyek Az iskolánál a szabálytalanságkezelési feladatokban az alábbi személyek kötelesek közreműködni – a felelősségi terület meghatározásával:

Szervezet (szervezeti egység)

Intézmény

Terület

Tanműhely Műszaki dolgozók

1133 Budapest, Vág u. 12-14. 1134 Budapest, Szabolcs u. 27. 1134 Budapest, Szabolcs u. 27. 1134 Budapest, Szabolcs u. 27.

Titkárság

Adminisztráció

Osztályok Osztályok

Adminisztráció, naplók Naplók

76

Közreműködő személy beosztása Zétényiné Gál Mária igazgató Molnárné Simon Éva Gálné Szigeti Judit gyakorlati oktatásvezető Iskolatitkár, tanügyi nyilvántartó Osztályfőnökök Pedagógusok



A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 5/b számú melléklet: Az egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályok

A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok: 1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

77

6. sz. melléklet Munkáltatói jogkör gyakorlása


6. sz. melléklet Fegyelmi jogkör gyakorlása Munkakör/beosztás megnevezése

Fegyelmi jogkört gyakorolja

Igazgató

Klébelsberg Intézményfenntartó Központ

Egyéb vezetők

Igazgató

Pedagógusok

Igazgató

Fegyelmi eljárás megindítására, illetve a dolgozó fegyelmi felelősségre vonására - az okok és a bizonyítékok részletes előterjesztésével - javaslatot tehetnek: a fegyelmi jogkör gyakorló részére:  a kinevezett vezetők a hozzájuk beosztott dolgozók vonatkozásában, illetve a közvetlen vezetők és  a munkaközösség-vezetők a fenti vezetői munkakörben/beosztásban.

78

7. sz. melléklet Munkáltatói jogkör gyakorlása


7. sz. melléklet Munkáltatói jogkör gyakorlása 1. Kinevezés, átsorolás, felmentés (munkaviszony-megszüntetés) 1.1. Vezetők: Munkakör/beosztás Igazgató

Igazgatóhelyettes Gyakorlati oktatásvezető

előkészít vélemény nevelőtestület Klébelsberg Intézményfenntar tó Központ

dönt Klébelsberg Intézményfen ntartó Központ

(pályázat) igazgató

nevelőtestület

igazgató

igazgató

nevelőtestület

igazgató

jóváhagy Klébelsberg Intézményfennta rtó Központ

1.2. Pedagógusok: Munkakör/beosztás Tanár, szakoktató

előkészít vélemény Igazgatóhelyettesek munkaközösségek

dönt igazgató

1.3. Pedagógiai munkát közvetve segítők (Koordinációs Iroda munkatársai): Munkakör/beosztás Ifjúságvédelmi felelős

igazgató

Előkészít

vélemény igazgatóhelyettesek

dönt igazgató

Szabadidő-szervező

igazgató

igazgatóhelyettesek

igazgató

Pszichológus

igazgató

igazgatóhelyettesek

igazgató

79

8. sz. melléklet A tanulók jutalmazásának elvei


8. sz. melléklet A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Az elismerés fokozata

Elismerésre méltó tevékenység

Ideje

Adományozza

Szaktanári dicséret

Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért

A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá

A szaktanár

Osztályfőnöki dicséret

Kiemelkedő közösségi, tanulmányi munkáért


Az osztályfőnökök, a szaktanárok

Igazgatói dicséret

Kimagasló tanulmányi, gyakorlati, kulturális és sporteredményért


Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató

Jutalomkönyv

Kimagasló tanulmányi, gyakorlati, kulturális és sporteredményért

A tanév végén

A szaktanárok vagy az osztályfőnök javaslatára

Oklevél

Kiemelkedő tanulmányi, gyakorlati eredményért

A tanév végén

Az osztályfőnök a szaktanár, oktató javaslatára

Nevelőtestületi dicséret

Példamutató magatartásért és/vagy kiváló tanulmányi, gyakorlati eredményért

A tanév végén

Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület

(írásbeli, szóbeli)

80

9. sz. melléklet Tanulói fegyelmi eljárás


9.sz. melléklet

Tanulói fegyelmi eljárás A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az eljárás menete:  a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülőjét írásban értesíteni kell az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségéről  a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását  amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni  harmadszori kötelességszegés esetén az egyeztető eljárás elutasítható  amennyiben az egyeztető eljárás során írásbeli megállapodás született, a fegyelmi eljárás legfeljebb három hónapra felfüggeszthető  Fegyelmi eljárás megindításának menete:  a fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell, megjelölve a tárgyalás helyét és az időpontját  a fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja  kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni  a fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.  a tanulóval szemben kötelességszegésért fegyelmi büntetés állapítható meg  a fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, a kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást  a fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének is  megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott  a fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást  a tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri

81



10. sz. melléklet

Tűzriadó terv MODELL DIVATISKOLA IPARMŰVÉSZETI, RUHA- ÉS TEXTILIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1133 BUDAPEST, VÁG U. 12-14. 1134 BUDAPEST, SZABOLCS U. 27.

82

9. sz. melléklet Tanulói fegyelmi eljárás 1. A létesítmény adatai:


a.)

Megnevezése: Modell Divatiskola Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola

b.)

Helye: 1133 Budapest, Vág utca 12-14.

c.)

Tűzveszélyességi osztályba sorolás: " C ", azaz tűzveszélyes. 2. Gépjármű fecskendővel való megközelítés lehetősége

A tűzoltóság felvonulási útja a Vág utca felől biztosított.

3. A létesítmény tűzvédelmi vezetője Zétényiné Gál Mária intézményvezető Telefon: 06 – 30 / 278– 6818 Csorba Géza tűzvédelmi megbízott Telefon: 06 – 30 / 512 – 0643

4. A tűzoltóság telefonszáma A tűzoltóság telefonszáma: 105

112

459 - 2343

5. Tűzjelzés A keletkezett tűzesetnél az észlelő köteles gondoskodni arról, hogy az azonnal jelezve legyen a tűzoltóságnak a 3. pontban leírt telefonszámok egyikén. 6. A tűzjelzésnek tartalmaznia kell - a tűzeset (káreset) pontos helyét (cím, helyiség, megközelítés módja), - mi ég (milyen káreset történt), - a tűz mit veszélyeztet, - emberélet van-e veszélyben, - a jelzést adó személy nevét és a - jelzésre használt telefonkészülék számát. A tűzoltóságon kívül jelenteni kell a tüzet a Fővárosi Önkormányzat felé is. 7. Riasztás és tűzjelzés Az épületben tartózkodók riasztásának módjai - vészhelyzeti kommunikációs rendszer automatikus riasztása - kézi jelzésadó használata, illetve a hangjelző működése - hangosbemondó

83



A tűzoltóság felé történő tűzjelzés módjai - távbeszélő készülék A tűzjelző berendezés nincs közvetlenül a tűzoltóságra bekötve, ezért a tűzjelző jelzésére a portaszolgálatnak meg kell tekintenie, hogy valóban tűz keletkezett-e, és ha igen, azt azonnal jeleznie kell telefonon keresztül a tűzoltóságra. Aki tüzet vagy arra utaló félreérthetetlen körülményt (pl. füstszag) észlel, köteles gondoskodni róla, hogy azonnal – a felsorolt riasztási módok egyikével – a létesítményben tartózkodó személyek riasztva legyenek. 8. Tűzoltás, kárelhárítás Tűzoltóság megérkezéséig a megbízott, intézkedésre jogosult személyek: - Zétényiné Gál Mária – intézményvezető, - mindkettő (csak egy van felsorolva) távollétében az általuk megbízott felelős, helyettes személy. 9. Mentésre igénybe vehető személyek köre (akik segédkezni tudnak tűz esetén): -

portaszolgálat, gondnok pedagógusok, oktatók beosztott munkavállalók

10. Kiürítési, menekülési lehetőségek

   

A földszintről a létesítmény főbejáratán át az utcára A földszinti gazdasági bejáraton át Az emeletekről füstmentes lépcsőházakon keresztül a földszinti főbejáraton, illetve a földszinti gazdasági bejáraton át az utcára Az udvarra menekülni tilos, mivel az zárt, az utcára kijutni nem lehet Tűz esetén a liftet használni tilos.

11. Az elektromos főkapcsolók elhelyezése A tűzvédelmi főkapcsoló a porta helyiségben, illetve az alagsori kapcsolóhelyiségben található. Szünetmentes áramforrásról üzemel az irányfény és biztonsági világítás. Szintenkénti áramtalanítási lehetőség van (közlekedő folyosókon található elektromos kapcsolószekrények). 12. Egyéb információk -

Tűzoltó készülékek találhatók a létesítmény területén. Nedves fali tűzcsapok minden szinten találhatók (nyomásfokozó szivattyúval). A létesítményben automatikus tűzjelző rendszer került kiépítésre.

84

9. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanulói fegyelmi eljárás Szervezeti és Működési Szabályzata 13. A tűzoltás vezetőjének feladatai (a tűzoltóság kiérkezéséig) A tűzoltás vezetője: a létesítmény területén található legmagasabb beosztású személy vagy megbízottja. -

Megszervezi a személyek mentését - az utcára. Megszervezi a tűz oltását a rendelkezésre álló kézi tűzoltó készülékek (szükség esetén a fali tűzcsapok) üzembe helyezésével. Megszervezi az anyagok és a vagyon mentését. Megszervezi a tűz által veszélyeztetett terület védelmét. Gondoskodik a rend és a fegyelem fenntartásáról. Gondoskodik az áramtalanításról és a közművek (kivéve a víz) elzárásáról. Gondoskodik az elsősegélynyújtás megszervezéséről: - elsősegélynyújtó helyet jelöl ki a tűz által nem veszélyeztetett területen, - a sérülteket a sérülés nemétől függően elsősegélyben kell részesíteni.

14. A Tűzriadó Terv végrehajtása Az észlelő gondoskodik, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóság riasztva legyen a 105 ös, 112-es vagy a 459 - 2343-as telefonszám egyikén. Másodszor értesíti a létesítmény területén található legmagasabb beosztású vezetőt (pl. intézményvezető-helyettes), aki a létesítmény egész területére tűzriadót rendel el, és intézkedik, hogy a létesítmény területén tartózkodó valamennyi személy erről tudomást szerezzen (pedagógusok, oktatók, munkavállalók, tanulók, stb.). A tűz helyszínén, illetve annak környezetében tartózkodó munkavállalók feladatai a tűzjelzés után, illetve azzal egy időben A riasztás végrehajtásával, amennyiben közvetlen élet- vagy balesetveszély (pl. füstmérgezés) nem fenyeget és mód van rá - kizárólag felnőtt részvételével - meg kell próbálni a tüzet eloltani a kihelyezett tűzoltó készülékekkel (kiürülésük után a nedves fali tűzcsapok üzembe helyezésével), illetőleg lehetőség szerint megakadályozni a tűz továbbterjedését - éghető tárgyak tűz közeléből való elhordásával, valamint az értékesebb berendezési tárgyak (pl. projektor, számítógép) kimentését a felügyelő tanár által meghatározott helyre, az épület egy másik - a veszélyzónától távol eső - termébe vagy esetleg az épületen kívülre. A létesítmény területén olyan tűzoltó készülékek vannak elhelyezve, amely az ott illetve a közelben lévő berendezési tárgyak meggyulladásakor alkalmasak annak eloltására. Pl. számítógéptüzet vízzel oltani nem szabad. Tűzoltó készülék használata előtt célszerű, a nedves fali tűzcsapok használata előtt pedig mindenképpen áramtalanítani kell a helyiséget. Amennyiben létesítményi munkavállaló, oktató nem tartózkodik a közelben, a tanulóknak (kivéve a felnőtt oktatásban részt vevőknek) önálló "akcióra" nem szabad vállalkozniuk. Az épületet - a veszélyzónát kikerülve - el kell hagyni, és felnőtt személyt kell értesíteni a tűzről! Ha a tüzet nem sikerült a rendelkezésre álló eszközökkel eloltani, úgy azonnali intézkedést kell tenni az épületben (helyiségekben) tartózkodók biztonságba helyezésére, el kell kezdeni az épület kiürítését.

85

9. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanulói fegyelmi eljárás Szervezeti és Működési Szabályzata Ezzel egy időben intézkedni kell az épület (épületrész, emelet) áramtalanításáról. Az elektromos kapcsolóhoz legközelebb tartózkodó felnőtt személy végezze az áramtalanítást. Az elektromos kapcsolószekrényben csak szakember (karbantartó) végezheti az áramtalanítást. Az épület kiürítését az alábbiak szerint kell végrehajtani A tűzriadó jelére a tanulók hagyják el a tantermeket - az órát tartó, illetve az ügyeletes tanár irányításával - a lehető leggyorsabban, a legrövidebb menekülési útvonalon! A legközelebbi kijáratok a folyosókon kifüggesztett útvonalon érhetők el. Tűzriadó esetén az épületben tartózkodó minden felnőttnek kötelessége az esetleges pánik elkerülése érdekében a tanulók, hallgatók menekülését irányítani, szervezni. Az épületben tartózkodó, nem oktató személyek a portán kötelesek jelentkezni, ahol eligazításban részesülnek az ellátandó feladatokról. A menekülési útvonal veszélyeztetése esetén (pl. erős füst) másik útvonalat kell választani, vagy a helyiségben kell maradni. A helyiségben maradás esetén az ajtókat be kell csukni, és szükség esetén lehetőleg nedves ruhával a hézagokat eltömíteni. Az ablakokat ki kell nyitni, és a kivonuló tűzoltóságnak jelzést kell adni. A kijelölt gyülekezési helyeken kell gyülekezni osztályonként az órát tartó oktató, illetve az osztályfőnök irányításával. Az órát tartó oktató, illetve az osztályfőnök feladata a létszámellenőrzés. (Erre azért van szükség, hogy rögtön kiderüljön, ha valaki nem jött ki az épületből, és esetleg veszélyben van.) Gyülekezési hely: (gyakorlat és valós tűzriadó esetén is) Vág utca, lehetőleg az épülettől kb. 100 m-es távolságban, hogy a kiérkező tűzoltók munkáját ne akadályozzák. Amíg az osztályt felügyelő tanár engedélyt nem ad a távozásra, illetve az osztályba való visszatérésre, a tanulóknak a gyülekezési helyen kell várakozni. (Hideg, illetve csapadékos időjárás esetén, ha lehetőség van rá, egy közelben lévő, fedett létesítményben kell gyülekezni.) A kiürítés végrehajtása utáni feladatok Személyi sérülés esetén az elsősegélynyújtás biztosítása: mentők értesítése. A tűzeset bejelentésekor, személyi sérülés esetén a Tűzoltóság maga értesíti a mentőket. Tűz által veszélyeztetett anyagok mentésének megszervezése és végrehajtása a tűz terjedésének megakadályozása céljából, biztosítani az eredményes tűzoltás műszaki feltételeit. Az élet- és anyagmentést a tűzoltóság jelenléte esetén a tűzoltásvezető utasításai szerint kell végrehajtani. A rend fenntartása, a pánikhangulat megakadályozása, a tűzoltásban részt nem vevő személyek (illetéktelenek) távoltartása, ezáltal a tűzoltási és kárelhárítási munkálatok zavartalanságának biztosítása. A tűzoltók fogadása: A tűzoltóság fogadására a létesítmény kapuját teljes szélességében ki kell nyitni.

86



A tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűzoltásvezető részére a létesítmény helyszínrajzát át kell adni. A továbbiakban a tűzoltás vezetőjének rendelkezései szerint kell eljárni, utasításait minden személy köteles végrehajtani. Annak megszegése szabálysértési eljárást, súlyosabb esetben büntetőeljárást von maga után. A tűzriadó leállítására csak a tűzriadót elrendelő személy intézkedhet, ha a tűz eloltásáról meggyőződött. A tűzriadó leállításával egyidejűleg a Tűzoltóságot értesíteni kell. Az épületbe való visszatérésre a tűzriadót elrendelő, felelős személy adhat utasítást. A visszavonulás az osztályfőnökök (szaktanárok, oktatók) irányításával történik. Tűzriadó esetén a tanítás, létesítményi programok folytatásáról, vagy megszakításáról az intézményvezető-helyettes rendelkezik. Indokolt esetben elrendelheti a tanítási nap megismétlését más (pl. szombati) napon. 15. Tűzriadó végrehajtása tanítási, foglalkozási időn kívüli időszakban Tanítási idő után történő tűzeset alkalmával (amikor tanulók az épületben már nem tartózkodnak) az észlelő köteles riasztani az épületben tartózkodó személyeket, valamint köteles gondoskodnia arról, hogy a tűzoltóság felé a tűzeset jelezve legyen. A létesítmény portása köteles a létesítményt a főkapcsolóval áramtalanítani, esetlegesen az épületben tartózkodó többi személyt a tűzoltás megkezdésére felszólítani. A tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűzoltásvezető részére a létesítmény helyszínrajzát át kell adni. A továbbiakban a tűzoltásvezető utasításai szerint kell eljárni. Ezt követően az alábbi személyeket kell értesíteni: Zétényiné Gál Mária

intézményvezető

Telefon: 06 – 30 / 278 – 6818 Csorba Géza

tűzvédelmi megbízott Telefon: 06 – 30 /512 – 0643

17. A Tűzriadó Terv tárolása Egy példányt olyan helyen kell tartani, hogy tűz esetén az elsőként érkező tűzoltóegységnek (hivatásos tűzoltóság) vagy a tűzoltás vezetőjének azonnal átadható legyen. A második példányt pedig a Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként (tűzvédelmi irattartó) kell elhelyezni. 18. A Tűzriadó Terv gyakoroltatása A Tűzriadó Tervben leírtakat a létesítmény dolgozóival és tanulóival évenként egy alkalommal gyakoroltatni kell. A gyakorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a riasztás idejét

87

9. sz. melléklet Tanulói fegyelmi eljárás b) a tűzriasztás során meghatározott színvonalát (gyakorlat rövid értékelése).

Modell Divatiskola Szervezeti és Működési Szabályzata feladatokat, azok végrehajtásának

A tűzriadó gyakorlatot elrendelheti: a) b) c) d) e)

a létesítmény igazgatója a létesítmény igazgatójával egyetértésben az intézmény igazgató-helyettese a tűzvédelmi megbízott Fővárosi Önkormányzat Védelmi Bizottsága a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság

Budapest, 2009. szeptember 1. ......................................................................... Zétényiné Gál Mária intézményvezető

MENEKÜLÉSI TERVEK

JELMAGYARÁZAT: Tűzoltó készülék:

Fali tűzcsap:

Tűzvédelmi főkapcsoló: Menekülési útvonal:

Tűzjelző központ:

88



89



90



91



92



93



94



1. A létesítmény adatai:

b.)

Megnevezése: Modell Divatiskola Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Helye: 1134 Budapest, Szabolcs utca 27.

c.)

Tűzveszélyességi osztályba sorolás: " C ", azaz tűzveszélyes.

a.)

2. Gépjármű fecskendővel való megközelítés lehetősége A tűzoltóság felvonulási útja a Szabolcs utca felől biztosított.

3. A létesítmény tűzvédelmi vezetője Zétényiné Gál Mária igazgató megbízásából Molnárné Simon Éva igazgatóhelyettes, Telefon:

(1) 412 – 2750

valamint

Csorba Géza tűzvédelmi megbízott Telefon: 06 – 30 / 512 – 0643

4. A tűzoltóság telefonszáma A tűzoltóság telefonszáma: 105

112

459 - 2343

5. Tűzjelzés A keletkezett tűzesetnél az észlelő köteles gondoskodni arról, hogy az azonnal jelezve legyen a tűzoltóságnak a 3. pontban leírt telefonszámok egyikén. 6. A tűzjelzésnek tartalmaznia kell - a tűzeset (káreset) pontos helyét (cím, helyiség, megközelítés módja), - mi ég (milyen káreset történt), - a tűz mit veszélyeztet, - emberélet van-e veszélyben, - a jelzést adó személy nevét és a - jelzésre használt telefonkészülék számát. A tűzoltóságon kívül jelenteni kell a tüzet a létesítmény központja (1133 Budapest, Vág utca 12-14.) részére is.

95



7. Riasztás és tűzjelzés Az épületben tartózkodók riasztásának módjai - vészhelyzeti kommunikációs rendszer automatikus riasztása - kézi jelzésadó használata, illetve a hangjelző működése (meghibásodása esetén 3 percig tartó szaggatott csengetés) - hangosbemondó A tűzoltóság felé történő tűzjelzés módjai - távbeszélő készülék - tűzjelző berendezés közvetlen átjelzése a tűzoltóság felé Aki tüzet vagy arra utaló félreérthetetlen körülményt (pl. füstszag) észlel, köteles gondoskodni róla, hogy azonnal – a felsorolt riasztási módok egyikével – a létesítményben tartózkodó személyek riasztva legyenek. 8. Tűzoltás, kárelhárítás Tűzoltóság megérkezéséig a megbízott, intézkedésre jogosult személyek: - Molnárné Simon Éva - igazgatóhelyettes - az igazgatóhelyettes távollétében Kecskés Józsefné – gyakorlati oktatásvezető - Csorba Géza – tűzvédelmi megbízott - mindkettő távollétében az általuk megbízott felelős, helyettes személy 9. Mentésre igénybe vehető személyek köre (akik segédkezni tudnak tűz esetén): -

portaszolgálat, gondnok pedagógusok, oktatók beosztott munkavállalók

10. Kiürítési, menekülési lehetőségek

  

A földszintről a létesítmény főbejáratán át az utcára A földszinti fonó-szövő tanműhelyből az épület udvarára Az emeletekről füstmentes lépcsőházon keresztül a földszinti bejáraton át az utcára Tűz esetén a liftet használni tilos.

11. Az elektromos főkapcsolók elhelyezése A tűzvédelmi főkapcsoló a porta helyiségben található. Szünetmentes áramforrásról üzemel az irányfény és biztonsági világítás. Szintenkénti áramtalanítási lehetőség van (közlekedő folyosókon található elektromos kapcsolószekrények), valamint minden tanműhelyben központi leválasztó kapcsoló van kiépítve. 12. A gáz nyitó- és zárószerkezeteinek helye 1.) Földszinti gázmérő helyiségben 2.) 5. emeleti kazánházban 3.) 5. emelet lépcsőházában található gázvezetéknél (automatával üzemeltetett mágneszár)

96



12. Egyéb információk -

Tűzoltó készülékek találhatók a létesítmény területén. Nedves fali tűzcsapok minden szinten találhatók (nyomásfokozó szivattyúval). A létesítményben automatikus tűzjelző rendszer került kiépítésre.

13. A tűzoltás vezetőjének feladatai (a tűzoltóság kiérkezéséig) A tűzoltás vezetője: a létesítmény területén található legmagasabb beosztású személy vagy megbízottja. -

Megszervezi a személyek mentését - az utcára. Megszervezi a tűz oltását a rendelkezésre álló kézi tűzoltó készülékek (szükség esetén a fali tűzcsapok) üzembe helyezésével. Megszervezi az anyagok és a vagyon mentését. Megszervezi a tűz által veszélyeztetett terület védelmét. Gondoskodik a rend és a fegyelem fenntartásáról. Gondoskodik az áramtalanításról és a közművek (kivéve a víz) elzárásáról. Gondoskodik az elsősegélynyújtás megszervezéséről: - elsősegélynyújtó helyet jelöl ki a tűz által nem veszélyeztetett területen, - a sérülteket a sérülés nemétől függően elsősegélyben kell részesíteni.

14. A Tűzriadó Terv végrehajtása Az észlelő gondoskodik, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóság riasztva legyen a 105 ös, 112-es vagy a 459 - 2343-as telefonszám egyikén. Másodszor értesíti a létesítmény területén található legmagasabb beosztású vezetőt (pl. igazgatóhelyettes), aki a létesítmény egész területére tűzriadót rendel el, és intézkedik, hogy a létesítmény területén tartózkodó valamennyi személy erről tudomást szerezzen (pedagógusok, oktatók, munkavállalók, tanulók, stb.).

A tűz helyszínén, illetve annak környezetében tartózkodó munkavállalók feladatai a tűzjelzés után, illetve azzal egy időben A riasztás végrehajtásával, amennyiben közvetlen élet- vagy balesetveszély (pl. füstmérgezés) nem fenyeget és mód van rá - kizárólag felnőtt részvételével - meg kell próbálni a tüzet eloltani a kihelyezett tűzoltó készülékekkel (kiürülésük után a nedves fali tűzcsapok üzembe helyezésével), illetőleg lehetőség szerint megakadályozni a tűz továbbterjedését - éghető tárgyak tűz közeléből való elhordásával, valamint az értékesebb berendezési tárgyak (pl. projektor, számítógép) kimentését a felügyelő tanár által meghatározott helyre, az épület egy másik - a veszélyzónától távol eső - termébe vagy esetleg az épületen kívülre. A létesítmény területén olyan tűzoltó készülékek vannak elhelyezve, amelyek az ott, illetve a közelben lévő berendezési tárgyak meggyulladásakor alkalmasak annak eloltására. Pl. számítógéptüzet vízzel oltani nem szabad.

97

9. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanulói fegyelmi eljárás Szervezeti és Működési Szabályzata Tűzoltó készülék használata előtt célszerű, a nedves fali tűzcsapok használata előtt pedig mindenképpen áramtalanítani kell a helyiséget. Amennyiben létesítményi munkavállaló, oktató nem tartózkodik a közelben, a tanulóknak (kivéve a felnőtt oktatásban részt vevőknek) önálló "akcióra" nem szabad vállalkozniuk. Az épületet - a veszélyzónát kikerülve - el kell hagyni, és felnőtt személyt kell értesíteni a tűzről. Ha a tüzet nem sikerült a rendelkezésre álló eszközökkel eloltani, úgy azonnali intézkedést kell tenni az épületben (helyiségekben) tartózkodók biztonságba helyezésére, el kell kezdeni az épület kiürítését. Ezzel egy időben intézkedni kell az épület (épületrész, emelet) áramtalanításáról. Az elektromos kapcsolóhoz legközelebb tartózkodó felnőtt személy végezze az áramtalanítást. Az elektromos kapcsolószekrényben csak szakember (karbantartó) végezheti az áramtalanítást. Az épület kiürítését az alábbiak szerint kell végrehajtani A tűzriadó jelére a tanulók hagyják el a tantermeket - az órát tartó, illetve az ügyeletes tanár irányításával - a lehető leggyorsabban, a legrövidebb menekülési útvonalon! A legközelebbi kijáratok a folyosókon kifüggesztett útvonalon érhetők el. Tűzriadó esetén az épületben tartózkodó minden felnőttnek kötelessége az esetleges pánik elkerülése érdekében a tanulók, hallgatók menekülését irányítani, szervezni. Az épületben tartózkodó, nem oktató személyek a portán kötelesek jelentkezni, ahol eligazításban részesülnek az ellátandó feladatokról. A menekülési útvonal veszélyeztetése esetén (pl. erős füst) másik útvonalat kell választani, vagy a helyiségben kell maradni. A helyiségben maradás esetén az ajtókat be kell csukni, és szükség esetén lehetőleg nedves ruhával a hézagokat eltömíteni. Az ablakokat ki kell nyitni, és a kivonuló tűzoltóságnak jelzést kell adni. A kijelölt gyülekezési helyeken kell gyülekezni osztályonként az órát tartó oktató, illetve az osztályfőnök irányításával. Az órát tartó oktató, illetve az osztályfőnök feladata a létszámellenőrzés. (Erre azért van szükség, hogy rögtön kiderüljön, ha valaki nem jött ki az épületből, és esetleg veszélyben van.) Gyülekezési hely: (gyakorlat és valós tűzriadó esetén is) Szabolcs utca, lehetőleg az épülettől kb. 100 m-es távolságban, hogy a kiérkező tűzoltók munkáját ne akadályozzák. Amíg az osztályt felügyelő tanár engedélyt nem ad a távozásra, illetve az osztályba való visszatérésre, a tanulóknak a gyülekezési helyen kell várakozni. (Hideg, illetve csapadékos időjárás esetén, ha lehetőség van rá, egy közelben lévő, fedett létesítményben kell gyülekezni.) A kiürítés végrehajtása utáni feladatok Személyi sérülés esetén az elsősegélynyújtás biztosítása: mentők értesítése. A tűzeset bejelentésekor, személyi sérülés esetén a Tűzoltóság maga értesíti a mentőket.

98



Tűz által veszélyeztetett anyagok mentésének megszervezése és végrehajtása a tűz terjedésének megakadályozása céljából, biztosítani az eredményes tűzoltás műszaki feltételeit. Az élet- és anyagmentést a tűzoltóság jelenléte esetén a tűzoltásvezető utasításai szerint kell végrehajtani. A rend fenntartása, a pánikhangulat megakadályozása, a tűzoltásban részt nem vevő személyek (illetéktelenek) távoltartása, ezáltal a tűzoltási és kárelhárítási munkálatok zavartalanságának biztosítása. A tűzoltók fogadása: A tűzoltóság fogadására a létesítmény kapuját teljes szélességében ki kell nyitni. A tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűzoltásvezető részére a létesítmény helyszínrajzát át kell adni. A továbbiakban a tűzoltás vezetőjének rendelkezései szerint kell eljárni, utasításait minden személy köteles végrehajtani. Annak megszegése szabálysértési eljárást, súlyosabb esetben büntetőeljárást von maga után. A tűzriadó leállítására csak a tűzriadót elrendelő személy intézkedhet, ha a tűz eloltásáról meggyőződött. A tűzriadó leállításával egyidejűleg a Tűzoltóságot értesíteni kell. Az épületbe való visszatérésre a tűzriadót elrendelő, felelős személy adhat utasítást. A visszavonulás az osztályfőnökök (szaktanárok, oktatók) irányításával történik. Tűzriadó esetén a tanítás, létesítményi programok folytatásáról, vagy megszakításáról az intézményvezető-helyettes rendelkezik. Indokolt esetben elrendelheti a tanítási nap megismétlését más (pl. szombati) napon. 15. Tűzriadó végrehajtása tanítási, foglalkozási időn kívüli időszakban Tanítási idő után történő tűzeset alkalmával (amikor tanulók az épületben már nem tartózkodnak) az észlelő köteles riasztani az épületben tartózkodó személyeket, valamint köteles gondoskodnia arról, hogy a tűzoltóság felé a tűzeset jelezve legyen. A létesítmény portása köteles a létesítményt a főkapcsolóval áramtalanítani, esetlegesen az épületben tartózkodó többi személyt a tűzoltás megkezdésére felszólítani. A tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűzoltásvezető részére a létesítmény helyszínrajzát át kell adni. A továbbiakban a tűzoltásvezető utasításai szerint kell eljárni. Ezt követően az alábbi személyeket kell értesíteni: Zétényiné Gál Mária

igazgató

Telefon: 06 – 30 / 278 – 6818 Molnárné Simon Éva

igazgatóhelyettes

Telefon: 06 – 30 / 422 – 4181 Csorba Géza

tűzvédelmi megbízott Telefon: 06 – 30 / 512 – 0643

99



17. A Tűzriadó Terv 2 példányban készült. Egy példányt olyan helyen kell tartani, hogy tűz esetén az elsőként érkező tűzoltóegységnek (hivatásos tűzoltóság) vagy a tűzoltás vezetőjének azonnal átadható legyen. A második példányt pedig a Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként (tűzvédelmi irattartó) kell elhelyezni. 18. A Tűzriadó Terv gyakoroltatása A Tűzriadó Tervben leírtakat a létesítmény dolgozóival és tanulóival évenként egy alkalommal gyakoroltatni kell. A gyakorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: c) a riasztás idejét d) a tűzriasztás során meghatározott feladatokat, azok végrehajtásának színvonalát (gyakorlat rövid értékelése). A Tűzriadó gyakorlatot elrendelheti: f) a létesítmény igazgatója g) a létesítmény igazgatójával egyetértésben az intézmény igazgató-helyettese h) a tűzvédelmi megbízott i) Fővárosi Önkormányzat Védelmi Bizottsága j) a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság

Budapest, 2009. szeptember 1.

......................................................................... Zétényiné Gál Mária intézményvezető

100



kompresszor SZOMSZÉD BÉRHÁZ

FÖLDSZINT - ALAPRAJZ

JELMAGYARÁZAT Tűzoltó készülék:  Fali tűzcsap:  Kézi jelzésadó: 

Nyitható ablakok az udvarra

Elsősegély:  Gáz főelzáró: ■ Menekülési útvonal:

w.c.

lift

Kijárat az udvarra

↯ Gázmérő

■

közlekedő

udvar





SZOMSZÉD ÉPÜLET

előcsarnok

 

üzlet porta Kapualj bejáró

101

SZOMSZÉD ÉPÜLET

Bőr-textil-ruha tanműhely



I. EMELET - ALAPRAJZ JELMAGYARÁZAT

tanári szoba

főbejárat

Tűzoltó készülék: 

SZABOLCS UTCA

Fali tűzcsap:  Kézi jelzésadó:



Elektromos főkapcsoló: ↯ 1. Menekülési útvonal: Vonulási sorrend:

lift 

tároló

gondnoki iroda

tartózkodó



↯

w.c.

 

w.c.

3.



w.c.



2.

1.

1. sz. varró tanműhely

2. sz. varró tanműhely 102

igazgatóhelyettesi iroda



JELMAGYARÁZAT

II. EMELET - ALAPRAJZ

Tűzoltó készülék:  Fali tűzcsap:  Kézi jelzésadó:



Elektromos főkapcsoló: ↯ 1. Menekülési útvonal: Vonulási sorrend:

lift

nyersanyag tároló

modellező műhely


7.



↯

w.c.

6.

 

w.c.

5. 

w.c.

 

4. 3. sz. varró tanműhely

számítógép terem (Gerber)

szabászat

103



JELMAGYARÁZAT

III. EMELET - ALAPRAJZ




Elektromos főkapcsoló: ↯ 1. Menekülési útvonal:

lift

Vonulási sorrend:

modellező tanterem

tároló 7. sz. varró tanműhely

11. 10.

↯

w.c.



 

w.c.



tároló 

w.c.


9. tanterem

104




JELMAGYARÁZAT

IV. EMELET - ALAPRAJZ




Elektromos főkapcsoló: ↯ 1. Menekülési útvonal:

lift

Vonulási sorrend:

készáru tároló

modellező


15. 14. w.c.

↯





w.c.



készáru tároló 

w.c.


13. számítógép terem

105




JELMAGYARÁZAT Tűzoltó készülék:  Fali tűzcsap:  Kézi jelzésadó:  Gáz főelzáró: ■

V. EMELET - ALAPRAJZ

Kazán: K Menekülési útvonal: 1. Vonulási sorrend:

lift

K

■

kazánház

■

szertár

Textilrajzoló és modelltervező

kazán előtér 

kazánvezérlő

w.c.



↯  

17. 

w.c.

vizesblokk

karbantartó műhely

galéria

16.

tanterem

106


JELMAGYARÁZAT


V. EMELET – GALÉRIA ALAPRAJZ

Tűzoltó készülék:  Kézi jelzésadó:



Menekülési útvonal:

Textilrajzoló és modelltervező

szertár szellőző gépház

107

11. sz. melléklet Tanügyi és ügyviteli adminisztráció


11. sz. melléklet Tanügyi és ügyviteli adminisztráció A tanulók értékelésének rendje: A félévi értékelés, illetve tanév végi osztályozás előtt az osztály munkájának értékelésére a nevelőtestület konferenciát tart. Az osztályfőnöki értékelés szülői értekezleteken, évente legalább két alkalommal, valamint osztályfőnöki órákon történik, az osztályfőnök tervének megfelelő óraszámban és formában. A szaktanári és a szakoktatói értékelés az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon történik. A tanulóközösségek értékelése történhet: - nevelőtestületi értekezleten, osztályozó konferencián, - munkaközösség-vezetői értekezleten, - szülői értekezleten (osztály és összevont). Tantárgyi felmentést azok a tanulók (kiskorú esetén törvényes képviselőik) kérhetnek, akik arra - egészségügyi okból rászorulnak vagy - az adott tantárgyból már megfelelő vizsgával rendelkeznek vagy - igazolt módon felmentésre jogosultak. Felmentés módja: A kérelmet írásban kell beterjeszteni az erre a célra kialakított nyomtatványon minden tanév szeptember 15-éig. A felmentési kérelmet az időközben bekövetkezett egészségügyi károsodás esetén a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni az iskola igazgatójához. A kérvényhez mellékelni kell a szükséges igazolásokat, szakértői véleményt a törvényi előírásnak megfelelően. Kilencedik évfolyamon beiratkozáskor kell leadni a szükséges dokumentumokat. A tantárgyi felmentés tényét az osztálynaplóban és a törzslapon fel kell tüntetni. Az osztályfőnök (tanügyi ügyintéző) által vezetendő közokiratok: - beírási napló (kitöltésének alapja a tanuló születési anyakönyvi kivonata, lakcímnyilvántartó kártya) - törzslap - bizonyítvány - osztálynapló A beírási naplót, a törzslapot és a bizonyítvány tanuló adataira vonatkozó részét a beiratkozás után 30 napon belül ki kell tölteni. Ha az osztálynaplóban lévő tantárgyak megnevezése és sorrendje eltér a nyomtatványban (osztálynapló, haladási napló) szereplőtől, engedélyezett a számítógépes felülírás (ragasztás), de az osztályfőnöknek minden lapot aláírásával és bélyegzővel érvényesíteni kell.

108

11. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanügyi és ügyviteli adminisztráció Szervezeti és Működési Szabályzata A törzslap, az osztálynapló és a bizonyítvány bejegyzéseinek meg kell egyezni. Azokat a sorokat, rubrikákat, lapokat, amelyek üresen maradnak, áthúzással érvényteleníteni kell. Záradékolni csak a hivatalos záradékjegyzék alapján szabad. A bizonyítványokat, a törzslapot, az osztálynaplót nyomtatott betűvel vagy olvashatóan kell kitölteni. Több osztálynapló esetén az osztálynaplók együtt érvényesek. Az alapadatoknak mindegyikben szerepelni kell. Félévkor és tanév végén az azzal megbízott személy gondoskodik a Szabolcs utcai naplók biztonságos szállításáról. A főnaplóban szerepelni kell a félévi és az év végi zárás osztályzatainak. Tanév végén az összetartozó osztálynaplókat összekötve kell irattárba leadni. Bizonyítványrontás esetén a rontott szöveget át kell húzni úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. A javított szöveget a megjegyzés rovatban kell záradékolni, és két aláírással kell ellátni. A közokiratokról készülhet egyszerű másolat és hiteles másolat. (A tanulótól vagy törvényes képviselőjétől mindig meg kell kérdezni, hogy egyszerű másolatot vagy hitelesített másolatot kér.) A hiteles másolat kiállítása illetékköteles. A hitelesített másolatot záradékolni kell: „Jelen bizonyítvány másolat adatai intézményünk nyilvántartásában szereplő bejegyzésekkel mindenben megegyeznek.” A bizonyítványról készített egyszerű fénymásolat vagy fotókópia magánokirat, ami nem illetékköteles és az iskola részéről nem kell záradékolni. Irányelvek az osztálynapló vezetéséhez és a tanulók osztályozásához Az osztálynapló megírása, naprakész vezetése és ellenőrzése az osztályfőnök feladata. Az osztályozó résznél havi záráskor az üresen maradt rubrikákat egy átlós vonallal át kell húzni. Utólag nem kerülhet be érdemjegy. A naplóban javítás felülírással, átírással nem történhet. A hibás szót, számot vagy mondatot át kell húzni, csillaggal kell jelölni és a megjegyzés rovatban záradékkal, aláírással javítani. A hiányzás összesítésénél a késések számát számmal vagy jellel vezetni kell. A késések összesítésével kapcsolatos szabályok: lásd Házirend. Az osztálynaplóba minden bejegyzés kék tollal kerüljön be. A félévi és év végi záró osztályzatokat piros tollal kell beírni. A témazáró érdemjegyeket bekarikázással kell jelölni. A téves bejegyzést egy vonallal kell áthúzni, mellé kell írni a jót és egy csillagot a megjegyzés rovatban. A csillag mellett dátummal alá kell írni a javítást. Minden érdemjegynek akkor kell a naplóba kerülni, amikor a szóbeli felelet elhangzott, az írásbeli vagy gyakorlati feladat eredményének kihirdetése megtörtént. Bontott óráknál, amennyiben nem a csoportnál van a napló, az érdemjegyet még aznap be kell írni. A naplóba került érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A naplótól függetlenül a pedagógus jogosult külön füzetet vezetni, de ez semmiképpen sem helyettesítheti az osztálynaplót.

109

11. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanügyi és ügyviteli adminisztráció Szervezeti és Működési Szabályzata A félévi érdemjegyet vagy az év végi osztályzatokat az adott tantárgyat tanító pedagógus köteles átvezetni a Szabolcs utcai naplóból a Vág utcai naplóba. A két napló együtt érvényes. Érdemjegy, osztályzat csak hivatalosan szervezett vizsgán (legalább háromtagú bizottság és még egy tanuló jelenlétében) vagy tanórán, illetve gyakorlati foglalkozáson az osztály jelenlétében adható. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az érdemjegyek száma – az adott tantárgy óraszámától függően annyi legyen, amennyi a félévi értesítő érdemjegy, illetőleg az év végi osztályzat megállapításához megnyugtatóan elegendő: -

heti egyórás tantárgyaknál legalább 2, a heti kétórás tantárgyaknál legalább 3, az ennél hetente több órában havonta 1, de félévente legalább 3 érdemjegy.

tanított

tantárgyaknál

Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem alkalmazható fegyelmezési eszközként. Az első félévi értesítő érdemjegy és a tanév végi osztályzat megállapításakor a beírt érdemjegyek átlagának egészrészénél rosszabb érdemjegy illetve osztályzat nem adható. A tört jegy/osztályzat kerekítésénél figyelembe kell venni azok hátterét (témazáró, felelet, röpdolgozat, szorgalmi feladat stb.) és tendenciáját (javuló vagy csökkenő). A tanév végi záráskor a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától a záró osztályzat lényegesen nem térhet el. Ha a tanuló félévi érdemjegyét vagy év végi osztályzatát valamelyik tantárgyból osztályozó vizsgán kapta, annak tényét az osztályfőnök jegyzőkönyv és a megfelelő dokumentumok alapján, záradékkal az osztálynaplóba beírja. A tantárgyat tanító pedagógusnak folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanuló mulasztását, amelyet nyilvántart és ellenőriz. Problémás esetekről időben tájékoztatja az osztályfőnököt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kettőszázötven órát vagy az elméleti tanítási órák 30%-át, szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák húsz százalékát, a tanítási év végén nem osztályozható. A nevelőtestület engedélyezheti, hogy az elméleti tantárgyakból a tanuló előrehozott osztályozó vizsgát tegyen. Amennyiben a tanulónak az elméleti tantárgyak zárásához van megfelelő számú érdemjegye, a nevelőtestület az osztályozó vizsgától eltekinthet. A gyakorlati képzésről való, 20%-ot meghaladó mulasztás esetén a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása gyakorlatból az előzőekben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben az iskola nevelőtestülete dönt.

110

11. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanügyi és ügyviteli adminisztráció Szervezeti és Működési Szabályzata A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolása, az iskolából való távozás rendje Az iskolai kötelező foglalkozásokról való távolmaradást a tanulónak igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: - a tanuló, kiskorú tanuló esetén a törvényes képviselő írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra, - azt orvosi igazolással igazolja, - hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt volt távol és arról hivatalos igazolást hozott. Ha a tanuló a távolmaradását a Házirend szabályai szerint nem igazolja, mulasztását igazolatlannak kell tekinteni. Az iskola köteles a törvényes képviselőt értesíteni: - tanköteles tanuló esetén az első igazolatlan óra mulasztásakor, - nem tanköteles kiskorú tanuló esetén, ha az igazolatlan mulasztás a 10 órát eléri. A 18. életévét betöltött tanuló esetében a tanulót kell értesíteni. Amennyiben az érintett tanuló törvényes képviselőjével közös háztartásban él, annak eltartottja, a törvényes képviselő is értesíthető. Az értesítésben fel kell hívni a törvényes képviselő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen marad, az iskola tanköteles korú tanuló esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és a jegyzőt. Az igazolás módját - Házirend szerint - az osztályfőnök tanév elején a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Az igazolásokat (pl. orvosi igazolás) a 18 év alatti tanulónak a törvényes képviselővel alá kell íratni. Az iskolából történő távozás rendje: A tanítási, gyakorlati foglalkozás befejezése előtt az osztályfőnök, szaktanár, szakoktató javaslata alapján, az ügyeletes vezető engedélyével szabad távozni. Az engedélyt az ellenőrzőbe be kell írni. A portaszolgálatot ellátó személy csak ennek felmutatásakor engedheti ki a tanulót az épületből. Elmaradt órák esetén a szülőket az ellenőrző útján tájékoztatni kell arról, hogy a tanuló mikor hagyta el az iskola épületét.

A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei (Lásd Házirend 7. pont) A szaktanár írásbeli figyelmeztetést, írásbeli vagy szóbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét. Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést, illetőleg írásbeli intőt adhat, ha a tanuló kötelességét valamely pontban megszegi (Házirend), illetve akkor is, ha intő adását legalább két szaktanár javasolja. Az iskola igazgatója az osztályfőnök javaslatára igazgatói figyelmeztetést, intőt adhat annak a tanulónak, aki kiemelkedően súlyos fegyelemsértést követett el, illetőleg aki már kapott osztályfőnöki intőt és újabb intőt kellene részére adni.

111

11. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanügyi és ügyviteli adminisztráció Szervezeti és Működési Szabályzata Fegyelmi eljárást kell kezdeményezni azzal a tanulóval szemben, aki a tanulói jogviszonyával kapcsolatos kötelességet vétkesen megszegi (szándékosan vagy gondatlanul). A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál általában meg kell tartani a fokozatosság elvét. Első alkalommal szaktanári figyelmeztetést, majd szaktanári intőt, ezt követően osztályfőnöki figyelmeztetést, illetőleg osztályfőnöki intőt, újabb fegyelmezetlenség esetén pedig igazgatói figyelmeztetést, majd igazgatói intőt lehet adni a tanulónak. A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el, vagy amikor egyébként a fegyelmi eljárás megindításának is helye lenne. Az igazolatlan mulasztással kapcsolatos eljárás:

9-12. évfolyamos tanulók Igazolatlan órák száma 1-2-3 óra

Fegyelmező intézkedés

Egyéb következmény

osztályfőnöki figyelmeztetés, írásban

Még (5) példás magatartás

ismételt osztályfőnöki figyelmeztetés, írásban

Legfeljebb (4) jó magatartás

10-19 óra

osztályfőnöki intő írásban

Legfeljebb (3) változó magatartás

20-29 óra

igazgatói figyelmeztetés írásban

Legfeljebb (3) változó magatartás

30-39 óra

igazgatói intő írásban

Legfeljebb (2) rossz magatartás

fegyelmi eljárás indítása

(2) rossz magatartás

4-9 óra

40 óra felett

112

11. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanügyi és ügyviteli adminisztráció Szervezeti és Működési Szabályzata A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az iskolarendszerű OKJ szerinti nappali szakképzési évfolyamokon (13. és 14. évfolyam) az első szakképesítésre való felkészülés ingyenesen igénybe vehető. A további szakképesítések megszerzése esetén a tanuló tandíjat fizet. A hátrányos helyzetű tanuló részére ingyenes a második szakképzettség megszerzése. A nem magyar állampolgár által fizetendő díj a tanulmányi eredménytől és a szociális helyzetétől függően csökkenthető. A nem magyar állampolgárok által fizetendő díj a tanulmányi eredménytől és a szociális helyzettől függően csökkenthető. Az iskolában a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. -

Az oktatási törvény előírásai, valamint a fenntartó által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékét a megbízott igazgatóhelyettes és a Modell TISZK GSZ gazdasági vezető készíti el az Önköltségszámítási szabályzat melléklete alapján. A mindenkor esedékes tandíj mértékéről és a kedvezményekről az intézmény vezetője dönt.

-

A tandíj és tandíjcsökkentés mértékét a közoktatási törvény 117.§ (1) és (3) bekezdése szabályozza. A tandíjcsökkentés mértékét meghatározza a tanuló tanulmányi eredménye. 3.9 tanulmányi átlag alatt a tanuló teljes tandíjat fizet. 3.9 átlagtól a tandíj 50%-át fizeti.

-

Fizetés: - A tandíj befizetése havonta egyenlő részletekre elosztva történik. - Első részlet: beiratkozáskor, legkésőbb szeptember 15-éig kell befizetni. - Második félévben a tanulmányi eredmény függvényében változik a tandíj. Tandíj-visszafizetés nincs. A tandíj nem tartalmazza a vizsgadíjat. -

Felnőttképzés esetén a tandíjakat, valamint a fizetési határidőket a képzés kezdete előtt kell megállapítani (önköltségszámítás alapján).

Elveszett okmányok (bizonyítvány, ellenőrző, diákigazolvány, stb.) cseréje, nyomtatványok készítése esetén a tanuló köteles annak költségeit megfizetni. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján másodlat állítható ki. A másodlatért az illetékről szóló módosított 1990. évi XCIII. törvény 29.§. (4) bekezdésében meghatározott melléklet VIII. pontja szerint 2000.- Ft illetéket kell fizetni. -

Az elveszített ellenőrző könyvért a mindenkori beszerzési értéket kell fizetnie a tanulónak. Az elveszített diákigazolványért a vonatkozó törvényben és a Diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézéshez c. szabályzatban meghatározott mindenkori térítési díjat köteles a tanuló megfizetni.

113

11. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanügyi és ügyviteli adminisztráció Szervezeti és Működési Szabályzata A tanulók jutalmazásának elvei és formái (lásd Házirend előírásai) A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra, az iskola hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni. A tanuló év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök értékeli. Szaktanári dicséretben részesíthető az a tanuló, aki lényegesen javított, tanulmányi eredménye, illetőleg szorgalma vagy magatartása kedvező módon megváltozott. Írásbeli osztályfőnöki dicséretben részesíthető tanév közben az a tanuló, aki az osztály vagy az iskola érdekében közösségi munkát végzett. Rendkívüli esemény vagy legalább két szaktanár és az osztályfőnök javaslata alapján igazgatói dicséretben részesíthető tanév közben az a tanuló, aki hosszabb időn keresztül kitűnt társai közül jó tanulmányi eredményével, példás magatartásával és szorgalmával. Oklevél formájában írásbeli szaktanári dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az adott tantárgyból kiváló eredményt ért el. Oklevél formájában írásbeli osztályfőnöki dicséretben kell részesíteni tanév végén azt a tanulót, aki lényegesen javított tanulmányi eredményén, szorgalma, magatartása példamutató vagy jó közösségi munkát végezett. Oklevél formájában írásbeli tanműhelyvezetői dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki kiemelkedő eredménnyel végezte szakmai gyakorlatát. Igazgatói, illetve nevelőtestületi dicsérő oklevelet és emellé tárgyjutalmat kell adni annak a tanulónak, aki az év végi osztályzata alapján kitűnő eredményt ért el. Igazgatói írásbeli dicsérettel és oklevéllel kell elismerni annak a tanulónak a munkáját, aki az iskolai tanulmányi versenyen első-harmadik helyezést ért el. Igazgatói dicséretben, oklevélben és könyv-, illetve tárgyjutalomban lehet részesíteni azt a tanulót, aki budapesti tanulmányi versenyen első-hatodik helyezést, és országos verseny esetén, aki első-tizedik helyezést ért el. A versenyek színvonalától függően hasonló elismerésben részesülhetnek azok a tanulók, akik helyezést nem értek el, de részt vettek a versenyen. (Igazolatlan óra esetén a nevelőtestület mérlegelése szükséges.) Igazgatói elismerő oklevéllel és dicsérettel kell kitüntetni azt a tanulót, aki kiemelkedő jó közösségi munkát végzett, illetőleg az iskola által szervezett különböző megmozdulásokon - sport, kulturális stb.- kiemelkedő eredményt ért el. A nevelőtestület csoportos jutalmazás keretében szabadnapot adományozhat egyes osztályoknak, csoportoknak, diákönkormányzatoknak, amennyiben közös tevékenységükkel kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Iskolánkban a tanulók jutalmazásának legmagasabb fokozataként az erre érdemes végzős diákok bekerülhetnek a Dicsőségalbumba az alábbiak szerint: -

érettségiző, szakmunkásvizsgát tevő végzős tanuló, aki - 4 éven át példamutató magatartást, szorgalmat tanúsított, és - tanulmányi eredménye kiemelkedő volt, és

114

11. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanügyi és ügyviteli adminisztráció Szervezeti és Működési Szabályzata - az osztály-, illetve iskolaközösségben aktív, összefogást elősegítő munkát végzett. A 4 éven át tartó példamutató magatartása mellett (az év végi bizonyítványban példás magatartás) - kiemelkedő tanulmányi, szakmai, versenyeredményt ért el, vagy - kiemelkedő sporteredménye volt, vagy - egyéb kiemelkedő teljesítményt nyújtott, amellyel iskolánk hírnevét nagyban emelte. (Amennyiben valamely kritérium hiányzik, a nevelőtestület mérlegelhet.) -

Érettségi utáni képzésben részt vevő végzős tanuló, aki - 1 illetve 2 éven át csak jeles év végi osztályzatot kapott, és - nincs igazolatlan hiányzása, és - kiemelkedő versenyeredményt ért el, vagy egyéb, iskolánk hírnevét nagyban emelő teljesítményt nyújtott, és - emberi tulajdonságai, az iskolához való viszonya indokolja a legmagasabb dicséretet. (Amennyiben van 1-2 igazolatlan órája, a nevelőtestület dönthet.)

Szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Ösztöndíj csak tanulószerződés alapján fizethető. Az összefüggő nyári gyakorlaton a tanulót a szakképzési törvény 48. § alapján a mindenkori minimálbér legalább 10 %-a illeti meg időarányosan. A Házirend a következőképpen határozza meg a szociális megállapításának és felosztásának elveit, a tankönyvtámogatást:

támogatás

1. Szociális segély -

A szociálisan rászoruló tanulók önkormányzati támogatást igényelhetnek a lakóhely szerinti önkormányzattól. Az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős támogatja.

-

Rendkívüli eseményből adódó (például haláleset) rászorultság esetén a tanuló (kiskorú tanuló szülője, törvényes képviselője) kérelemre részesülhet szociális juttatásban. A feltételeket az ifjúságvédelmi felelőstől tudhatja meg. A kérelmet írásban kell benyújtani a tanuló osztályfőnökéhez, aki továbbítja az iskolavezetés felé.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának rendje és formája A tanuló joga, hogy hozzájusson tanulmányai folytatásához szükséges értesülésekhez és tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja. A hirdetőtábla kezelése a megbízott személyek feladata. A tanulói vélemények nyilvánosságra hozatala céljából tanulói hirdetőtáblát kell működtetni. Az iskola tájékoztató eszköze az iskolai rádió, amely műsorának szerkesztése az iskolai diákönkormányzat feladata.

115

11. sz. melléklet Modell Divatiskola Tanügyi és ügyviteli adminisztráció Szervezeti és Működési Szabályzata A tanulók az őket érintő sürgős kérdésekben minden nap az ügyeletes vezetőhöz vagy pedagógushoz fordulhatnak. Egyébként a tanulók ügyeinek elintézéséhez a tanügyi ügyintéző és az iskolatitkár minden nap félfogadási időben segítséget nyújt. Az iskolai diákönkormányzat képviselője tanácskozási joggal (tanulókat érintő ügyekben) részt vesz a szülői szervezet munkájában. A tájékoztatási jog mellett biztosítani kell a tanulók számára, hogy szervezett formában véleményt mondjanak az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról és az őket érintő kérdésekről. A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e kérdésekről javaslatot tegyen. Az írásban beadott kérdéseire, javaslataira a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia.

116


Modell Divatiskola Szervezeti és Működési Szabályzata TARTALOM

I. BEVEZETÉS ...................................................................................................................... 2 a.)

Intézményi azonosítók ............................................................................................................................... 2

b.).

Az intézmény tevékenységei ....................................................................................................................... 3

c.) Jogszabályi háttér .......................................................................................................................................... 5 Lásd a következő oldalon .................................................................................................................................... 6

II. MŰKÖDÉS RENDJE ......................................................................................................... 9 a.)

Az intézmény működési rendje................................................................................................................... 9

b.) A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ............................................................................................................................................ 10 c.) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ...................... 10 A tanórán kívüli foglalkoztatások szervezeti formái ......................................................................................... 10 A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma: ...................................... 9 6.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ................................................................................... 17

b) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ................................................. 18 f.)

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .............................................................................. 20

4.2. A külső kapcsolattartás rendje rendszere, formája és módja .................................................................. 21

V. Eljárásrendek ................................................................................................................. 23 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 23 1.

A SZMSZ hatálybalépése......................................................................................................................... 23

2.

Az SZMSZ módosítása ............................................................................................................................. 23

3. Záradék ......................................................................................................................................................... 24 A könyvtár működése ........................................................................................................................................ 26

2. sz. melléklet ................................................................................................................... 32 Állományfejlesztés, gyűjteményszervezés ...................................................................... 32 I. Szépirodalom – erősen válogatva ................................................................................. 32 II. Ismeretterjesztő irodalom gyűjtése -

Mélysége ...................................................... 33

Ruhaipari szabás-szakrajz ..................................................................................... 33

Gyűjtendő periodikumok ................................................................................................... 35 3. sz. melléklet ................................................................................................................... 37 I. A szabályzat jogszabályi környezete .............................................................................................................. 37 II. A szabályozás célja ...................................................................................................................................... 37 III. Az adatok védelmének és kezelésének alapelvei ......................................................................................... 37 IV. Fogalmak .................................................................................................................................................... 38 V. Adatok kezelésével, védelmével kapcsolatos jogok, kötelezettségek ............................................................. 38 VI. Az intézményben nyilvántartott, kezelt személyes adatok ............................................................................ 40 VII. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos felelősségi viszonyok szabályai ............................................ 43 VIII. Az adatkezelés intézményi rendje ............................................................................................................. 45 IX. Az intézményi adatkezelés végrehajtásának szabályai ................................................................................ 48 Az iskola által kötelezően használt nyilvántartás ......................................................................................... 48 X. Az adatkezelés ügyvitele, dokumentumai ...................................................................................................... 50

117



XI. Közérdekű adat ........................................................................................................................................... 54 XII. A közoktatás információs rendszere (KIR) ................................................................................................ 54 XIII. Adatkezelésre vonatkozó Biztonsági előírások ......................................................................................... 55 XIV. Záró rendelkezések ................................................................................................................................... 57

Budapest, 2013. március 31. ............................................................................................. 57 Zétényiné Gál Mária ........................................................................................................... 57 Az Adatvédelmi és kezelési Szabályzatban foglaltakat véleményezési jogunk gyakorlása alapján elfogadjuk. ......................................................................................... 57 ………………………………………. ...................................................................................... 57 A Közalkalmazotti Tanács elnöke ..................................................................................... 57 Az Adatvédelmi és kezelési Szabályzatban foglaltakkal egyetértünk és elfogadjuk. ... 57 ………………………………………. a Szülői szervezet elnöke

………………………………………. ............................. 57

a Diákönkormányzat vezetője ............................................ 57

4. sz. melléklet ................................................................................................................... 67 5. sz. melléklet ................................................................................................................... 68 A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok: .......................................................................................................................... 77 1. A büntetőeljárás megindítása ....................................................................................................................... 77

6. sz. melléklet ................................................................................................................... 78 7. sz. melléklet ................................................................................................................... 79 8. sz. melléklet ................................................................................................................... 80 10. sz. melléklet.................................................................................................................. 82 -

Tűzoltó készülékek találhatók a létesítmény területén. ............................................................................ 84

-

Nedves fali tűzcsapok minden szinten találhatók (nyomásfokozó szivattyúval). ..................................... 84

JELMAGYARÁZAT: ........................................................................................................... 88 -

Tűzoltó készülékek találhatók a létesítmény területén. ............................................................................ 97

-

Nedves fali tűzcsapok minden szinten találhatók (nyomásfokozó szivattyúval). ..................................... 97

JELMAGYARÁZAT ......................................................................................................................................... 101 JELMAGYARÁZAT ......................................................................................................................................... 102 JELMAGYARÁZAT ......................................................................................................................................... 103 JELMAGYARÁZAT ......................................................................................................................................... 104 JELMAGYARÁZAT ......................................................................................................................................... 105 JELMAGYARÁZAT ......................................................................................................................................... 106 JELMAGYARÁZAT ......................................................................................................................................... 107

11. sz. melléklet................................................................................................................ 108

118

MODELL DIVATISKOLA IPARMŰVÉSZETI, RUHA- ÉS TEXTILIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA. Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents