Pintér Tamás Önkormányzati Képviselő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím:
[email protected] Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesterének és Jegyzőjének Dunaújváros Városháza tér 1. 2400 Tárgy: Közérdekű adatok megkérése Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyző Úr! Arra való tekintettel, hogy az utóbbi időben ismételten reflektorfénybe került az önkormányzat közművekben megtestesülő törzsvagyonának mibenléte, az ezen vagyon jogi és fizikai állapota, kérem Önöket arra, hogy – hatáskörüknek megfelelően – szíveskedjenek az alábbiakban kért adatokat megadni a számomra. Az ügyben meglévő okiratok teljességéről elektronikus másolatot is kérek. Ezen igényeim jogalapját levelem utolsó fejezetében részletezem. Az adatszolgáltatási igényem előterjesztését az indokolja, hogy eddigi ismereteim alapján vélelmezem azt, miszerint az önkormányzat közmű vagyonának jogi helyzete, az azzal történt rendelkezések sorozata nem felel meg a (mindenkori) törvényi szabályozásnak. Következésképpen a megkötött szerződések feltehetőleg semmisek – vagyis érvénytelenek. Ehhez pedig hozzátartozik az a felelősség is, amely az önkormányzat egészét, illetve a döntésben részt vevő személyeket külön is terhelik, szervezeti felelősségüknek megfelelően. Annak világossá tételéhez, hogy mely vagyoni körre vonatkozóan kérem az adatokat, idézni kívánok az Ötv. 107-107/A. §-ához fűzött kommentárból: „Az 1991. évi XXXIII. törvény: - pontosan meghatározza az Ötv.-ben kijelölt vagyoni körből a vagyontárgyakat, amelyek a helyi önkormányzatok tulajdonába kerültek, - döntően a tanács és szervei, intézményei, valamint a tanácsok által közüzemi célra alapított vállalatok kezelésében álló állami vagyon önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkezik, A közüzemek önkormányzati tulajdonba adására részletes rendelkezések vonatkoznak. Az a közüzemi célra alapított állami vállalati vagyon került önkormányzati tulajdonba, amelyet tanács alapított1. (Vagy minisztérium alapított, de az alapítói jogokat átadta a tanácsnak, illetőleg a tanácsok felügyelete alatt működtek.) A következő állami gazdálkodó szervezetek vagyonának önkormányzatok tulajdonba adására kerülhetett sor: - közüzemi víz-, csatornamű és fürdővállalatok, 1
Ez pedig a korábbi DVCSH (Dunaújvárosi Víz-, Csatorna és Távhőszolgáltató Vállalat) volt. Ennek vagyoni körébe tartozott az ivóvíz, a szennyvíz és csapadékvíz elvezető, valamint a távhőszolgáltatási közüzemi szolgáltatás ellátását biztosító vagyon. A dokumentum 15 oldalból áll
1
- távfűtést és melegvíz-szolgáltatást biztosító közüzemi vállalatok, - közlekedést biztosító közüzemi vállalatok, ideértve a révközlekedési vállalatokat is, - köztisztasági szolgáltatást végző vállalatok, - településtisztasági szolgáltatást végző vállalatok, - parkosítást, más zöldterületek gondozását, kezelését végző vállalatok, - kéményseprési és tüzeléstechnikai szolgáltatást végző vállalatok, - temetkezési szolgáltatást végző vállalatok, - kommunális szolgáltatást végző, vegyes profilú városgazdálkodási vállalatok, - tiszta profilú ingatlankezelő vállalatok, - mozi és videovetítési szolgáltatást végző és egyéb kulturális szolgáltatást végző vállalatok.” Vita nélküli tehát az, hogy az önkormányzati vagyoni körbe került a távhőszolgáltatást szolgáló közüzemi vagyon is – vagyis: ezen vagyoni kör is az önkormányzat törzsvagyonába tartozik. De másképpen megközelítve is ugyanezen eredményre jutunk. a.) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szövege szerint (eltérő színnel tüntetem fel a jelen levelem szempontjából releváns törvényi szövegváltozásokat): a.1.)
A törvény közlönyállapota szerint: „78. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon (79. §), amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. 79. § A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes: a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít; b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. 80. § (1) A helyi önkormányzatot - e törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. (3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.”
a.2.)
A törvénynek a 2011. év végi állapota szerint: „78. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. A dokumentum 15 oldalból áll
2
(2) 2Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni. 79. § (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. (2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes: a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok, továbbá a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, a 9. § (5) bekezdése szerinti gazdasági társaságban fennálló részesedés - a 68/D. §-ban foglalt kivétellel - és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít. A helyi önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyon birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát a helyi önkormányzat - törvényben szabályozott módon - másnak átengedheti. A helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának tulajdonjogát kizárólag ingyenesen a Magyar Állam javára átruházhatja; b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. 80. § (1) A helyi önkormányzatot - e törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. (3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (4) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek alapításakor rendezendő feladatokra, a működés során az alapító (tag, részvényes), a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága feladataira, jogosultságaira és kötelezettségeire - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államháztartásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell. 80/A. § (13) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. (2) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át jogi személyre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő). A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés. (3) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellá-
2
2003. 01. 17.-től változott meg a jogszabály és leltár helyett vagyonkimutatást kell készíteni. 2007. 01. 01.-től hatályos. Tehát a „vagyonkezelői jog” létesítése csakis ettől kezdve lehetséges – ezt össze kell vetni a tényekkel. 3
A dokumentum 15 oldalból áll
3
tás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. (4) A vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási rend, pályázati rend szerint, ilyen hiányában - az (5) bekezdés szerinti kijelölés esetét kivéve - az államháztartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Áht.) szabályozott nyilvános pályázat útján ellenérték fejében lehet megszerezni, és gyakorolni. A pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken - a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve - a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. (5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, b) az önkormányzat vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság és közhasznú társaság, illetőleg állam és önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzik, azzal a feltétellel, hogy az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdon a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll. (6) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. (8) A vagyonkezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. 80/B. § A vagyonkezelői jog megszerzésére, megszűnésére, a vagyonkezelői szerződés tartalmára, a vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire, a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzésre az e törvényben és az Áht.-ban foglaltakat kell alkalmazni. E törvényekben nem szabályozott egyéb kérdésekben a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait a helyi önkormányzat rendeletében szabályozza.” a.3.)
A törvénynek a KOMMENTÁR –jából: „A korlátozott forgalomképesség az önkormányzatot, mint tulajdonost korlátozza rendelkezési joga gyakorlásában. Ez azt jelenti, hogy a törvény valamennyi tulajdonosi rendelkezési jogosítvány gyakorlásához állapíthat meg előírásokat, s az önkormányzatnak rendeletében szabályoznia kell a rendelkezési jog minden elemét. Ha az önkormányzat rendeletében nem határozza meg, hogy milyen feltételekkel szabad az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonához tartozó dolgot használatra adni, akkor a tulajdonosi jogokat gyakorló képviselő-testület nem tehet érvényes jognyilatkozatot. A Ptk. 114. §-ának (1) bekezdése értelmében a rendelkezés jogának korlátozása jogszabállyal lehetséges. A korlátozással ellentétes rendelkezés semmis. Ez azt jelenti, hogy bármilyen tulajdonosi részjogosítvány érvényes gyakorlásához szükség van önkormányzati rendeletre. A tulajdonosi jogokat gyakorló önkormányzat is csak a rendeletben foglaltak szerint tehet nyilatkozatokat. A dokumentum 15 oldalból áll
4
A vagyontörvény fontosabb szabályai az Ötv. szabályaihoz képest következők: - A vízi közművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók [1991. évi XXXIII. törvény 20. § (2)]. Ötv. 80. § (1) bekezdéséhez: Az önkormányzati tulajdongyakorlást a képviselő-testület végzi [Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pont]. Az Alkotmánynak e rendelkezése értelmében a helyi képviselőtestület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat. A tulajdonosi joggal való rendelkezés azt jelenti, hogy a tulajdonjogból fakadó rendelkezési részjogosítványokat a képviselő-testület gyakorolhatja. A képviselőtestület - a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetén rendeletben, az egyéb vagyon esetén pedig határozatban - a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire felhatalmazást adhat a polgármesternek, az önkormányzat bizottságának, a polgármesteri hivatalnak, az önkormányzat költségvetési szervének vagy az önkormányzat gazdasági társaságának. Ötv. 107-107/A. §-ához: Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, mely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakból áll. A helyi önkormányzat rendelkezhet vállalkozói vagyonnal. A helyi önkormányzatok vagyona feladataik teljesítését, önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. Az önkormányzati vagyon mindenekelőtt a kötelező feladatok megvalósítását szolgálja, jórészt a kötelező feladataik ellátásához szükséges vagyont kapták meg a helyi önkormányzatok. Jól lehet a törvény kifejezetten nem mondja ki, de a közösségi tulajdon, ami a választópolgárok közösségét illeti, megőrizendő, annak megőrzése és gyarapítása a helyi önkormányzat alapvető kötelessége. Felelős önkormányzati képviselőtestület nem csak a saját mandátumának idejére gondol, hanem építi a település jövőjét is. Ebből fakad az önkormányzati vagyon megőrzésének, gyarapításának a kötelessége. A helyi önkormányzat a jó gazda gondosságával törődik a közösség vagyonával.” b.)
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény: „Az önkormányzat képviselő-testületének feladatai 6. § (1) A területileg illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.”
Ebből következően is a távhőszolgáltatással összefüggő feladat kötelezően ellátandó feladat. Következésképpen a távhő eszközvagyon önkormányzati törzsvagyon. c.) Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény:
A dokumentum 15 oldalból áll
5
„18. § (1) Az önkormányzati tulajdonba kerülő vizek és közcélú vízilétesítmények4 az önkormányzati törzsvagyonba tartoznak és forgalomképtelenek. 20. § (1) A víziközmű tulajdonnal rendelkező önkormányzat gondoskodik a víziközművek jogszabályok szerinti, szakszerű és biztonságos üzemeltetéséről (fenntartásáról), a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről és a közművek szükséges fejlesztéséről. (2) A víziközművek az önkormányzati törzsvagyon körébe tartoznak, és korlátozottan forgalomképesek, csak közszolgáltatási célra hasznosíthatók.”
d.)
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény „4. § (1) A települési önkormányzat feladata: a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása; b) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése; c) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás; d) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása; (2) A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni: a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról; b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről; c) a b) pontban meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktől függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg; d) a hulladékgazdálkodásról szóló külön törvény szerint nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalom mentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok - a külön jogszabályokban a polgármester, illetve a jegyző hatáskörébe utalt feladatok kivételével - a képviselő-testület, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartoznak5.”
4
Ide tartoznak a parti szűrésű kutak – amelyek „teljesen el vannak feledve”! Pedig forgalomképtelen önkormányzati tulajdont képeznek! 5 Ezzel kapcsolatban világosan utalni kell arra, hogy ezen jog gyakorlását a képviselőtestület nem engedheti át. Következésképpen a Dunaújváros Megyei Jogú Város 1/2008. (I.18.) önkormányzati rendelete az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló rendelet 13. §-a jogszabálysértő, amennyiben a rendelkezési jogot illetően nem tett különbséget a törzsvagyon egyes jellegzetes tárgyaira. A dokumentum 15 oldalból áll
6
d.1.)
(közlönyállapot) „9. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonában lévő regionális víziközművek és csatornák vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzat) a törzsvagyonába tartozó víziközművek létesítésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére (a továbbiakban: működtetés) a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hoz létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapít, vagy b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedi át. (2) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek: a) a 3. számú melléklet szerinti csatornák közül azoknak a működtetése, amelyek nem alkalmasak egyidejűleg mezőgazdasági, ipari és ivóvíz-ellátási, továbbá hajózási célra; b) a víziközmű-társulatok által végzett közműlétesítés vagy -fejlesztés; c) az üzemi vízilétesítmények működtetése abban az esetben sem, ha külön hatósági engedély alapján közműves vízszolgáltatást is végeznek; d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó általános előírások alapján állam vagy helyi önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - illetőleg az e gazdálkodó szervezetek által a saját többségi részesedésükkel ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - engedik át a tevékenység gyakorlását. 10. § (1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba. 11. § (1) A koncessziós pályázatot a) az állami tulajdon működtetésére a miniszter; b) a helyi önkormányzati tulajdon működtetésére a képviselő-testület írja ki. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy az a vízi közüzemi tevékenységekre [13. § (1) bekezdés] együttesen vagy külön-külön vonatkozik.
d.2.)
(jelenleg hatályos – 2006. évtől) „9. § (1) (2) Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek: d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó általános előírások alapján kizárólag a tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat(ok) által e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását; e) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a kizárólagos tulajdonos állam és az önkormányzat(ok) által közösen alapított gazdálkodó szervezetnek - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását. A dokumentum 15 oldalból áll
7
10. § (1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az állam nevében a vízgazdálkodásért felelős miniszter, az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba.” Mindezekből tehát egyértelműen következik az, hogy úgy a viziközmű vagyon (beleértve a szennyvíztisztítással kapcsolatos vagyont is!), mint a távhőszolgáltatással kapcsolatos vagyon egyaránt az önkormányzat törzsvagyonába tartozik. A fentieknek megfelelően kérem tehát, hogy szíveskedjenek a számomra a következő közérdekű adatokat szolgáltatni: a.) Kérem, hogy valamennyi olyan jogügylettel kapcsolatos adatot (információt, okiratot, önkormányzati előterjesztést és döntést, szerződést) szolgáltassanak a számomra, amely alapján egyrészről a viziközmű vagyon (beleértve a szennyvíztisztítással kapcsolatos vagyont is!), valamint a távhőszolgáltatással kapcsolatos közművagyon (ide értve az ezen vagyonnal összefüggő, ahhoz tartozó, az 1991. évi XXXIII. törvény révén és annak végrehajtása alkalmával az önkormányzat vagyonába került ingatlanvagyont is!) jogi sorsa és tulajdonosi szerkezete, működtetőjének kiléte, esetlegesen vagyonkezelője pontosan, lépésrőllépésre nyomon követhető a működtetésre vonatkozó feltételekkel együtt! b.) Kérem, hogy az egyes jogügyletekkel kapcsolatban a fenti változások alapjául szolgáló döntéseket megalapozó, a jogügylet időpontjában hatályos jogszabályokat szíveskedjenek meghatározni külön-külön olyan részletességgel, amely alapján a jogügylet jogszerűsége egyértelműen kontrollálható. c.) Kérem, hogy az induló állapot pontos meghatározása érdekében az 1991. évi XXXIII. törvény végrehajtása során a korábbi tanácsi közművállalat által kezelt állami tulajdonból az önkormányzat tulajdonába került teljes viziközmű- és távhőszolgáltatási vagyonkör összetételét szíveskedjenek megadni a számomra. A szennyvíztisztítással kapcsolatos vagyonelemek körére az adatokat a szennyvíztisztító mű beruházás-tervezés elindításától kezdődően kérem. d.) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 78. § (2) bekezdése alapján kérem, hogy azokat az okiratokat szíveskedjenek átadni a számomra, amely igazolja azt, hogy önkormányzati törzsvagyon (79. §) a többi vagyontárgytól elkülönítve került nyilvántartásra, továbbá a vagyonállapot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban került kimutatásra. A 2003. 01. 17. utáni időkre vonatkozóan pedig azt kérem, hogy szíveskedjenek átadni a számomra azokat az okiratokat, amelyek azt igazolják, miszerint az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatás került elkészítésre. Itt jegyzem meg, hogy bár a vagyonrendeletben szerepel az, hogy a közművagyon az önkormányzat törzsvagyonának része, ugyanakkor a vagyonkimutatásban a közművagyonnak nyomát sem lehet fellelni (arról már nem is beszélve, hogy sem megnevezését illetően, sem értékét illetően semmiféle adat nem jelenik meg abban minderről!)
A dokumentum 15 oldalból áll
8
e.) Az Ötv. 79. § b.) pontja alapján (mely szerint: A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni) kérem az adatszolgáltatásukat, és azt, hogy adják át a számomra azokat az önkormányzati rendeleti szövegeket, amelyek alátámasztják azt, hogy a tárgyi közművagyon kapcsán a rendelkezés időpontjában mely önkormányzati rendelet és milyen konkrét szöveggel volt érvényben. Ezzel kapcsolatban külön is felhívom a szíves figyelmüket arra, hogy a 9/2005. Számviteli kérdés szerint: „Önkormányzatunk víziközművagyonát üzemeltetésre átadta egy víziközmű-szolgáltatást végző kft.-nek. A kft. az önkormányzattól üzemeltetésre átvett víziközművagyont tárgyi eszközei között szerepelteti, és a számviteli politikájában foglaltak szerint értékcsökkenést számol el utána. Önkormányzatunk az üzemeltetésre átadott víziközművagyont könyveiben a 16. számlacsoportban az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök között tartja nyilván, és értékcsökkenést számol el utána a 249-es számviteli kormányrendeletben foglaltak szerint. Álláspontunk szerint a kft. nem mutathatná ki könyveiben az üzemeltetésre átvett önkormányzati víziközművagyont és értékcsökkenést sem számolhatna el utána, de a kft. könyvvizsgálója ezzel nem ért egyet. Szerinte a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 23. §-a (3) bekezdésében, valamint a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközművagyon használatba adásáról szóló 201/1997. (XI. 19.) Korm. rendelet (4) bekezdésében foglaltak alapján helyesen jár el. Az önkormányzatok a víziközmű-törzsvagyonnal az irányadó külön jogszabály, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: vízgazdálkodási törvény) keretei között rendelkezhetnek. A helyi vízi közművek működtetése és a vízgazdálkodási tevékenységek körében a települések ivóvízellátásáról való gondoskodás a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozik, és külön törvények alapján az önkormányzatoknak átadott víziközművek törzsvagyonként a tulajdonukat képezik. A vízgazdálkodási törvény rendelkezései alapján a tulajdonos önkormányzatnak nincs törvényes lehetősége arra, hogy a víziközmű-törzsvagyont gazdasági társaság vagyonkezelésébe adja, mert az csak a vízgazdálkodási törvényben előírt módokon működtethető, és a vízgazdálkodási törvény 10. §-a (1) bekezdésének alapján csak használatba adható. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: számviteli kormányrendelet) 20. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint: „Üzemeltetésre, kezelésre átadott ... eszközként kell kimutatniuk az államháztartás szervezeteinek azokat a tulajdonukban lévő, de nem a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem saját maguk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervük üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízták.” A számviteli kormányrendelet hivatkozott rendelkezése alapján tehát az önkormányzat mutatja ki könyveiben az üzemeltetésre átadott közművagyonát és a számviteli kormányrendelet 30. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint értékcsökkenést is az önkormányzat számol el utána. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 23. §-ának (2) bekezdése, valamint a 42. §-ának (1) bekezdése 2004. december 31-ig csak a kincstári vagyonra vonatkozóan rendelkezett arról, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a vagyonkezelésbe vett eszközöket is a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. A dokumentum 15 oldalból áll
9
A számviteli törvény 2005. január 1-jétől hatályba lépő módosított rendelkezései szerint ez a szabály vonatkozik a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon részét képező eszközök számviteli nyilvántartására is, de csak akkor, ha az önkormányzati vagyon vagyonkezeléséről külön törvény rendelkezik. Az önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes víziközművagyon vagyonkezelésbe adására a jelenleg hatályos törvényi előírások alapján még nincs lehetőség, ahhoz külön törvényi felhatalmazás szükséges. [2000. évi C. törvény 23. § (2), 42. § (1), 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 20. § (1)]” A fentiekre való tekintettel tehát azt is kérdezem (és kérem a vonatkozó okiratok átadását), hogy az önkormányzat viziközmű és távhőszolgáltatási vagyonának a kezelése megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak, az értékcsökkenést az önkormányzat számolta-e el és mutatta ki a könyveiben, továbbá mi történt az ekként elszámolt értékcsökkenéssel? Továbbá a 4/1995. Számviteli kérdés tekintetében: „Hogyan kell elszámolni a koncessziós társaságnál az 1991. évi XVI. törvény szerinti állami (önkormányzati) tulajdonu eszközök birtokbaadását, használatát? Mi a helyes elszámolás ugyanezen törvény szerinti állami (önkormányzati) tulajdonnak minősülő, a koncessziós társaság által megvalósított eszközök esetében? Alapvetően különbséget kell tenni az elszámolás során aszerint, hogy a koncessziós társaság kizárólag állami tulajdonnak, illetve önkormányzati törzsvagyonnak minősülő már meglévő eszközöket birtokol, vagy azt maga hozza létre, és így kerül az adott eszköz állami, illetve önkormányzati tulajdonba. Amennyiben a koncessziós társaság koncesszió köteles tevékenységével öszszefüggésben hozott létre eszközöket, úgy azok az aktiváláskor ugyan állami, illetve önkormányzati tulajdonba kerülnek, de a koncessziós társaság könyveiben kell azokat tárgyi eszközként kimutatni, és a koncessziós társaság számolja el ezen eszközök amortizációját is. Az amortizációt célszerű úgy megállapítani, hogy a koncessziós szerződés lejártakor az adott eszközök értéke a koncessziós társaság könyveiben 0. értéken legyen. Ha már meglevő közművagyont birtokol a koncessziós társaság, akkor azt a tulajdonos könyveiben kell kimutatni, és az amortizációt is a tulajdonosnak kell elszámolnia. Ebből következően a koncessziós társaság az ilyen eszközöket könyveiben nem szerepeltetheti, mérlegében nem mutathatja ki. A koncessziós társaság által a már meglevő tárgyi eszközön végzett felújítási költségeket a koncessziós társaságnál úgy kell elszámolni, mint az idegen ingatlanon végzett beruházást, tehát a koncessziós társaság aktiválja azon az értéken, ami megfelel a felújítási költségeknek. Ezen összeg után az amortizációt is a koncessziós társaság számolja el, analóg módon az általa létrehozott eszközökkel.” Minthogy itt nem koncessziós társaságokról van szó, az idézett szöveg nem annak szó szerinti tartalmában releváns. Kérdezem tehát, hogy a működtető szervezetek által létrehozott vagyoni elemeknek mikor mi volt a valós tulajdonjogi státusa, illetve miként rendelkezik erről a mindenkori szerződés? Előfordulhat-e az, hogy „vegyes tulajdon” jött (jöhetett) létre a közművek területén? Kérem az adott válaszuk valóságtartalmát alátámasztó okirati bizonyítékokat átadni.
A dokumentum 15 oldalból áll
10
f.) Az Ötv. 80. § (1) bekezdése alapján (A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik), továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (3) bekezdése, a 10. §-a alapján kérem az azzal kapcsolatos okirati dokumentumokat, amelyek alapján látható az, hogy a törvények fenti hivatkozott előírásai teljesültek, illetve: amelyek alapján látható, hogy a törvényi előírás érvényre jutott-e vagy sem, különös tekintettel a Kommentár fentebb már idézett szövegére6. Továbbá arra nézve is kérem állásfoglalásukat (és az ehhez tartozó okiratokat), miszerint e jogok gyakorlására kapott-e valaki felhatalmazást és élt-e (valamint miként élt) az átruházott jogokkal? g.) Az Ötv. 80. § (3) bekezdése alapján kérem annak a kimutatását, mely szerint az önkormányzat vállalkozása (amely keretében tulajdonosi részesedésre „cserélte” a közművagyont?) a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztette. Gondolok itt elsősorban arra, hogy a DVG Zrt.-vel szemben felszámolást kezdeményezett a CIB Bank, továbbá a DVCSH esetében is csak idő kérdése az, hogy valamely partnere hasonló lépésre szánja el magát. h.) Az Ötv. 80. § (4) bekezdése alapján kérem annak a kimutatását, hogy államháztartásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket miképpen alkalmazták? i.) Az Ötv. 80/A. § bekezdése alapján kérem az arra vonatkozó nyilatkozatukat, hogy vagyonkezelői jogot létesítettek-e? Mely közművagyonra? Mikor? Kivel? Kérem az erre vonatkozó okiratok átadását, amelyből megállapítható az, hogy a jogszabályok előírásai betartásra kerültek-e? j.) Az Ötv. 80/B. § bekezdése alapján kérem annak meghatározását, hogy a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait a helyi önkormányzat mikor és mely rendeletében szabályozza? (Ugyanis az 1/2008. évi helyi rendelet 23. § (15) bekezdése részletes ellenőrzési szabályokat nem tartalmaz és csak 2008. évtől van hatályban.) Továbbá kérem annak a dokumentumait, amely ezeknek az ellenőrzéseknek a végrehajtását és annak tartalmát szabályozza, beleértve ebbe a (14) bekezdés végrehajtásával kapcsolatos iratokat is, évrőlévre. k.) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján: Kérem, hogy annak az igazolására alkalmas okiratokat szíveskedjenek átadni, amelyből megállapítható, hogy a vagyon nyilvántartása megfelel a hivatkozott rendeletnek, különös tekintettel a 9. sz. mellékletre, mely szerint: „9. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez Számlakerettükör A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 6
„A korlátozott forgalomképesség az önkormányzatot, mint tulajdonost korlátozza rendelkezési joga gyakorlásában. Ez azt jelenti, hogy a törvény valamennyi tulajdonosi rendelkezési jogosítvány gyakorlásához állapíthat meg előírásokat, s az önkormányzatnak rendeletében szabályoznia kell a rendelkezési jog minden elemét. Ha az önkormányzat rendeletében nem határozza meg, hogy milyen feltételekkel szabad az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonához tartozó dolgot használatra adni, akkor a tulajdonosi jogokat gyakorló képviselő-testület nem tehet érvényes jognyilatkozatot.
A dokumentum 15 oldalból áll
11
k) A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni. A nemzeti vagyon törvényben előírt tagolás alapján a helyi önkormányzatoknak, a nemzetiségi önkormányzatoknak, a társulásoknak, illetve az irányításuk alá tartozó költségvetési szerveknek a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük - a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön - a törzsvagyon = a forgalomképtelen - a kizárólagos - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű = a korlátozottan forgalomképes - az üzleti vagyon részét képező eszközök értéke.” A fenti adatszolgáltatási igényem az alábbi jogszabályokon alapul: a.) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, mely szerint: a.1.) 2. § (1) E törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik. … 5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; Ebben az összefüggésben a közművek működtetésével kapcsolatos adatok magától értetődően közérdekű adatnak minősülnek. a.2.) „26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.” Teljesen nyilvánvaló, hogy önkormányzati képviselőként különösen is megillet az a jog, amely egyébként valamennyi állampolgárt megillet. Az önkormányzati szervnek továbbá kötelessége az, hogy a kért adatokat szolgáltassa. a.3.) A dokumentum 15 oldalból áll
12
„29. § (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. (2) Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell.” a.4.) „29. § (3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a másolat készítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. (4) Ha az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyről az igénylő másolatot igényelt, jelentős terjedelmű, a másolat iránti igényt a költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül kell teljesíteni. Arról, hogy a másolatként igényelt dokumentum vagy dokumentumrész jelentős terjedelmű, továbbá a költségtérítés mértékéről, valamint az adatigénylés teljesítésének a másolatkészítést nem igénylő lehetőségeiről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell. (5) A költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat jogszabály határozza meg.” Ezzel összefüggésben kérem, hogy a kedvezőbb adatkezelés, továbbá a költségek minimalizálása érdekében a másolatokat elektronikus formában, célszerűen DVD lemezen szíveskedjenek szolgáltatni. a.5.) „30. § (1) Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. (5) Ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. (6) A közfeladatot ellátó szervnek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készítenie.” Feltételezem, hogy a kért okiratokban olyan adat, amelyet önkormányzati képviselőként ne ismerhetnék meg, nincsen. Kérem továbbá, hogy szíveskedjenek a tudomásomra hozni, hogy létezik-e az önkormányzatnál olyan szabályzat, amelyre a 30. § (6) bekezdése utal? Amennyiben igen, kérem, bocsássák a rendelkezésemre. a.6.) „31. § (1) Az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint - ha a költségtérítést nem fizette meg - a másolat készítéséért
A dokumentum 15 oldalból áll
13
megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. (5) Az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per a törvényszék hatáskörébe tartozik. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a törvényszék székhelyén lévő helyi bíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság illetékességét az alperes közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg. (6) A bíróság soron kívül jár el. (7) Ha a bíróság a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, határozatában az adatkezelőt a kért közérdekű adat közlésére kötelezi. A bíróság a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegét megváltoztathatja, vagy a közfeladatot ellátó szervet a költségtérítés összegének megállapítása tekintetében új eljárásra kötelezheti.” A jogszabály ezen részeit a teljesség érdekében idézem, egyúttal remélve, hogy nem kerül sor a bírósági eljárásra.
a.7.) Továbbá fel kívánom hívni a 38. – 52. §§ által szabályozott hatósági eljárásra, amely úgyszintén a rendelkezésemre áll abban az esetben, ha a kért adatokat nem kapnám meg. b.)
A helyi önkormányzatokról 1990. évi LXV. törvény: „19. § (2) A települési képviselő: e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;”
A kért adatok a képviselői munkámmal összefüggően merülnek fel. Továbbá közérdekű ügyről van szó. A fenti igényemet e jogom is megalapozza. c.) A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról 2009. évi CLXIII. törvény: c.1.) „1. § (3) Ezt a törvényt kell alkalmazni a tisztességes eljárás követelményének d) az állami vagyonról szóló törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény hatálya alá tartozó vagyon hasznosításával és elidegenítésével kapcsolatos döntéshozatali eljárás során történt megsértésének kivizsgálására.”
c.2.) „2. § (1) E törvény alkalmazásában a tisztességes eljárás követelményének sérelmét jelenti annak a személynek, döntéshozó testületnek vagy hatóságnak a magatartása, tevékenysége, aki, illetve amely feladatának ellátása, hatáskörének gyakorlása során A dokumentum 15 oldalból áll
14
a) a teljes körű tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, ide értve a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságára, közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségeket is, b) a mérlegelési vagy méltányossági jogkörével visszaél, c) az ügyfél vagy más jogát vagy jogos érdekét a közérdek vagy az ellenérdekű ügyfél jogának vagy jogos érdekének védelméhez szükséges mértéket meghaladóan korlátozza, d) hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, vagy az egyenlő bánásmód követelményét másként megsérti, vagy e) eljárási cselekményt jogszabálysértően végez vagy mulaszt el, ha ez a magatartás egyidejűleg az ügyfél vagy harmadik személy javára olyan előny szerzését célozza vagy eredményezi, amelyhez e magatartás hiányában nem juthatott volna, ide értve azt is, ha az ügyfél vagy harmadik személy e magatartással másnak okozott hátrány miatt kerül előnyös helyzetbe. (2) Előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt is érteni kell, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén azt is, ha az előny élvezője valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség, vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.” c.3.) „4. § A vizsgálati eljárásban hatóságként a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv (a továbbiakban: Hivatal) az ország egész területére kiterjedő illetékességgel - jár el.” Ezekre a jogi szabályokra annak érdekében hivatkozom, mivel már többször próbálkoztam az adatok megismerésével, azonban eddig nem sikerült teljeskörűen megismerni azokat. Így nem tartom elképzelhetetlennek azt sem, hogy a fentebb idézett jogokkal is élni kelljen. Kelt: Dunaújvárosban, 2012. február 22.-én
Tisztelettel: …………………………….. Pintér Tamás önkormányzati képviselő
A dokumentum 15 oldalból áll
15
