MOBILI T Y NETWORK
AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK MAGYARORSZÁGON AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁSBAN REJLŐ
3
TARTALOM
elektromos autózás évszázados 4 Az története
növekvő szerepe 6 Aazközlekedés energiafelhasználásban
8 Közlekedési módok Magyarországon elektromos autók szerepe 10 Az a globális klímavédelemben
elektromos autózást előmozdító 12 Az főbb tényezők
módok a hibridtől 14 Hajtási az elektromos autóig
16 Energetikai és emissziós előnyök 20 Üzemeltetési költségelőnyök a villamosenergia22 Kölcsönhatás rendszerekkel
24 Töltés és töltő-infrastruktúra elektromos autók mai 28 Az használhatósága
32 Állami ösztönzők, nemzetközi kitekintés elektromos közlekedés 34 Az sokfélesége – a kerékpároktól a buszokig
ELMŰ szerepe az E-mobilitás 36 Az magyarországi előmozdításában, az E-Mobility Network
ELMŰ–ÉMÁSZ által kiépített 38 Az infrastruktúra
BEVEZETŐ A történelem során a technológiai fejlődés életünket többször változtatta meg alapjaiban. Iparágak szűnnek vagy születnek meg a technika újdonságai kapcsán. Gondoljunk csak az elmúlt évtizedek olyan legfontosabb műszaki eredményeire mint a televízió, a számítógép, a mobiltelefon vagy az internet. Valamennyi jelentős változást hozott mindennapjainkban, új ágazatok jelentek meg, mások pedig eltűntek, vagy legalábbis veszítettek korábbi fényükből. Vajon az elektromos autók meg tudják törni a belsőégésű motorokkal hajtott járművek jelenlegi egyeduralmát? Véleményünk szerint a következő évtizedekben erre jó esély van! Az akkumulátortechnika fejlődése, a környezetvédelmi szempontok, a kedvezőbb üzemeltetési költségek és a kőolajárak várható emelkedése egyaránt ezt valószínűsítik. A Budapesti Elektromos Művek élére állt ennek a folyamatnak Magyarországon. Az energiaipari társaságok között 2010-ben elsőként fogott az elektromos autózás töltő-infrastruktúrájának kiépítéséhez. Az intelligens elektromos elosztóhálózatok és az elektromos mobilitás várhatóan kéz a kézben fejlődik a következő évtizedekben. Ezt a fejlődést kívánjuk a magunk eszközeivel, így jelen kiadvánnyal is támogatni.
5
AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ÉVSZÁZADOS TÖRTÉNETE Sokan talán nem is sejtik, hogy az elektromos autózás története több mint száz évre tekint vissza. Az elektromos autók Ford T modelljének megjelenése előtt valódi alternatívát jelentettek a belsőégésű motoros autókkal szemben. 1828-ban készült el a magyar Jedlik Ányos elektromos motorral hajtott autómodellje, amely az elektromos autózás kezdetének tekinthető. Hamar nyilvánvalóvá váltak az elektromos autózásban rejlő legfőbb előnyök, úgy mint a csendes és szagtalan üzem, a kön�nyű indíthatóság és az egyszerű vezethetőség. A századforduló előtt már elektromos hajtású taxiflottákat használtak New York utcáin. Nem sokkal később az autóipar újabb mérföldkövét is egy e-autó hozta el: 1899-ben egy elektromos autó törte át először a 100 km/h-s lélektani sebességhatárt. Az első világháború után már Magyarországon is használtak villanyautókat. Az egykori felhasználók között találjuk a Magyar Posta mellett cégünket, akkori nevén Budapest Székesfőváros Elektromos Műveit is. Később hosszú időre a robbanómotoros autók vették át az uralmat, azonban az egyre magasabb költséggel kitermelhető kőolajkészletek, a környezetvédelmi elvárások és az akkumulátortechnika fejlődése arra ösztönözte a gyártókat, hogy újra az elektromos hajtású járművek felé forduljanak. Megjelentek az első hibridmegoldások, átmenetet képezve a belső égésű motorok és az elektromos hajtás között. A XXI. századra az elektromos autózás teljesen megújult formában tért vissza, a kőolajalapú motorizáció kiváltója lehet a közeljövőben, forradalmasítva ezzel a közlekedést.
Jedlik Ányos elektromos autó modellje, 1828 A modell megtekinthető Budapesten, az Elektrotechnikai Múzeumban
A Budapest Székesfőváros Elektromos Művei által használt elektromos autó, 1918
A Magyar Posta első villanyautóinak egyike, 1922
7
A KÖZLEKEDÉS NÖVEKVŐ SZEREPE AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁSBAN Az elmúlt évtizedek trendjeit elemezve könnyen belátható, hogy a közlekedés energiafelhasználásának múltbeli fejlődési iránya nehezen fenntartható.
A közlekedés energiafelhasználása (IEA-országok) Forrás: IEA Scoreboard (2011)
Év 2007
A gazdaságilag fejlett országokban a közlekedés energiaigénye három és fél évtized alatt csaknem 80 százalékkal nőtt. A végső energiafelhasználás több mint negyedét ma már a közlekedés adja, és ezzel a fűtés után a második tényező a globális energiafelhasználásban. Emellett robbanásszerűen növekszik a fejlődő gazdaságok közlekedésének energiafelhasználása is, további kihívások elé állítva a fenntartható olajkitermelést. Ezzel egyidejűleg megnőtt a közlekedés igénye az olajszármazékok iránt, mára ez a szektor a felelős az olajfelhasználás legnagyobb részéért Magyarországon is. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználását ugyanakkor a kiotói egyezményben foglalt célok elérése érdekében csökkenteni kell, így nagy szükség van olyan megoldásokra, amelyek egyszerre segítik csökkenteni az energiafogyasztást, az olajfüggőséget és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Erre kínál lehetőséget a közlekedés elektrifikációja.
1974 0
200
benzin/dízel
400
600
800
1000
Mtoe 1200
egyéb
Globális végső energiafelhasználás (2008) Forrás: OECD/IEA 2011
0%
20%
40%
60%
80%
100%
hő közlekedés villamos energia nem energetikai felhasználás
Olajszármazékok felhasználása szektoronként Magyarországon Forrás: IEA Scoreboard (2011)
Év 2007 1974 0%
20%
közlekedés
40% lakosság
60%
80%
100%
ipari és egyéb
9
KÖZLEKEDÉSI MÓDOK MAGYARORSZÁGON A gazdaság növekedésével egyidejűleg alakul át társadalmunk is. Az individualizmus egyre meghatározóbb, ennek következtében fokozottan erősödik az igényünk az egyéni közlekedésre. Hazánkban a legtöbbet használt közlekedési forma az autózás, ami az utóbbi években egyre nagyobb teret hódított magának, bár az egy főre jutó gépkocsik száma hazánkban még mindig csak mintegy fele a fejlettebb nyugat-európai országokénak. A válság évei után Magyarországon újra emelkedő tendenciával számolhatunk a személygépjármű-állományt tekintve. 2012-ben már közel hárommillió autó rótta a magyar utakat. A mobilitás örömteli fejlődése mellett ez azt is jelenti, hogy egyre nagyobb környezetterheléssel kell szembenéznünk. Az elektromos mobilitás ugyanakkor – különösen városi környezetben – képes csökkenteni a nagyfokú zaj- és légszennyezést, miközben az egyéni közlekedés nyújtotta előnyökről sem kell lemondanunk.
Különböző közlekedési ágazatok részaránya Magyarországon Forrás: Eurostat (2012)
12% 63%
25%
autó busz vonat
Egy lakosra jutó személygépkocsik száma Magyarországon Forrás: KSH-adatok alapján végzett saját elemzés
0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0 1990 1995 2000 2005 2012
11
AZ ELEKTROMOS AUTÓK SZEREPE A GLOBÁLIS KLÍMAVÉDELEMBEN A globális felmelegedés mérséklése érdekében számos javaslat született az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Ezek egyike az a politikai forgatókönyv, amely a légkör szén-dioxid-koncentrációját 450 ppm-ben határozza meg ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet növekedése ne lépje túl a 2°C-os határt. Ennek alapvető feltétele a közlekedés, ezen belül is az egyre általánosabbá váló egyéni közlekedés emissziójának csökkentése. Szemléletmódváltásra van szükség a magas energiafelhasználású közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A jó hatásfokú járművek, az alacsony karbontartalmú üzemanyagok, a közösségi közlekedésre való átállás, valamint a városi közlekedésben használható járművek szűkítése mind hozzájárulhat földünk megóvásához. Az elektromos járművek teljes mértékben megfelelnek ezeknek az irányelveknek. Értékesítésük az egyre szigorúbbá váló környezetvédelmi előírások miatt a következő évtizedekben várhatóan jelentősen nő. A tiszta hajtásokra fókuszáló energiapolitikai forgatókönyv szerint 2050-re a tölthető hibrid- és elektromos autók számának jelentős növekedése várható. Becslések azt mutatják, hogy a közlekedésben részt vevő, fosszilis üzemanyagot használó járművek értékesítésének aránya egy generáción belül 15 százalékra csökkenhet, míg
az elektromos és tölthető hibridautók aránya akár a 60 százalékot is megközelítheti. A globális környezetvédelem érdekében az Európai Unió is kiemelt figyelmet fordít a közlekedésre. Annak rendkívül jelentős szerepét felismerve, az ágazat szén-dioxid-mentesítésére és modernizációjára tett javaslatot. A tiszta üzemanyag stratégia foglalkozik mind az alternatív üzemanyagok szélesebb körű elterjesztésével, mind pedig az ehhez kapcsolódó infrastrukturális hálózat fejlesztésével. A bizottság ambiciózus tervezete szerint Magyarországon 2020-ig összesen 68 ezer – ebből hétezer közterületi – töltőpontot kell létesíteni. A hálózat kiépítéséhez olyan meglévő és épülő létesítményeknek is célszerű lehet hozzájárulniuk, ahol az autósok hosszabb időt töltenek el, mint például nagyáruházak, szabadidős intézmények, parkolóházak, munkahelyek, szórakozóhelyek, éttermek, szállodák, valamint állami és önkormányzati intézmények. Így a parkolást és az autók töltését ésszerűen össze lehetne kapcsolni. A további – az elektromos autózás terjedését elősegítő – intézkedések közé tartozik többek között a töltőcsatlakozók szabványosítása, valamint az intelligens mérési és elszámolási háttér biztosítása is.
Különböző meghajtású személyautók értékesítésének alakulása a tiszta hajtásokra fókuszáló forgatókönyv alapján Forrás: IEA: Energy Technology Perspectives (2012) 200
hidrogén üa. cellás elektormos
150
tölthető hibrid (dízel) tölthető hibrid (benzin)
100
dízel hibrid benzines hibrid
50 0 2000
CNG és LPG dízel 2010
2020
2030
2040
2050
benzin
13
AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁST ELŐMOZDÍTÓ FŐBB TÉNYEZŐK Az elektromos közlekedéssel járó előnyök szemléltetését követően fontos rávilágítani, hogy a világpiacon mely katalizátorok mozdítják azt leginkább előre. A kőolajár emelkedésének, a szigorodó környezetvédelmi keretfeltételek és a villanyautózás egyre nyilvánvalóbb gazdaságosságának köszönhetően az elektromos közlekedés vonzó alternatívát jelenthet. A folyamatosan fejlődő műszaki megoldások – különösen az energia tárolását lehetővé tévő egyre nagyobb kapacitású akkumulátorok – pedig elősegítik, hogy a megújult közlekedésforma minél kényelmesebbé váljék és minél kevesebb korlátot jelentsen. Az elektromos közlekedés globális elterjedését segítő számos tényező közül az ábrán is szemléltetett négy elemet tekintjük a legmeghatározóbbnak.
és
Műs z
ak i
me
Gyors fejlődés az akkumulátor szektorban, már akár 150–430* km-es hatótávolság is elérhető
g
fe
ég
el
őn
et
lt s
l té
Kö
A tisztán elektromos autó átlagos kilométerköltsége kevesebb mint harmada** a dízelmotorosénak
te l e
k
ós ág
Kő o
ha t
l aj
sít
ár
ló
-n
ed ek v ö
va
Alternatív közlekedési formák iránti növekvő érdeklődés az emelkedő olajárak következtében
yö
k
Polit
i ika
ke
r
2020-tól szigorúbb EU emissziós flottacélok, teljesítésükhöz állami ösztönzők - OEM büntetések, CO2adók, környezetbarát autók gyártásának, értékesítésének támogatása
* Tesla Model S. ** Egy dízelmotoros átlagos fogyasztása kb. 5 l/100 km, amelynek költsége ~ 2175 Ft/100 km. Egy hasonló méretű elektromos autó átlagos fogyasztása kb. 19 kWh/100 km, amelynek költsége ~ 855 Ft/100 km.
15
HAJTÁSI MÓDOK A HIBRIDTŐL AZ ELEKTROMOS AUTÓIG Az utóbbi években rohamos tempóban fejlődik az elektromos autózást lehetővé tevő technológia. Az elektromos hajtások, akkumulátorok és azok töltése egyre kiforrottabb, valamint egyre több ember számára teszik lehetővé, hogy zöldenergia segítségével közlekedjen. Az autógyártók különböző megoldásokkal álltak elő: egyelőre a legelterjedtebb a hagyományos, illetve a hálózatról is tölthető hibrid, de egyre több tisztán elektromos, valamint olyan elektromos hajtású autó jelenik meg a piacon, ahol a „rátöltést” egy optimális munkaponton üzemelő, hagyományos belsőégésű motor is végezheti. Ez utóbbi az úgynevezett „hatósugár-növelővel” ellátott elektromos autó.
Hibrid
Tölthető hibrid
Hatósugár-növelős
Elektromos
Belső égésű motor
Belső égésű motor
Belső égésű motor
Visszatápláló fékrendszer
Visszatápláló fékrendszer
Visszatápláló fékrendszer
Visszatápláló fékrendszer
Elektromos motor
Elektromos motor
Elektromos motor
Elektromos motor
Akkumulátor
Akkumulátor
Akkumulátor
Üzemanyag: benzin/dízel
Üzemanyag: benzin/dízel
Üzemanyag: benzin/dízel
Akkumulátor
CO2
CO2
CO2
Ø
A tisztán elektromos autó kivételével mindegyik technológia valamilyen mértékben függ a hagyományos belsőégésű motortól, ami a károsanyag-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás rovására lehetővé teszi a konvencionális autóknál megszokott több száz kilométeres hatótávolságot.
17
ENERGETIKAI ÉS EMISSZIÓS ELŐNYÖK Korábban már hangsúlyoztuk a közlekedés növekvő szerepét a globális energiafelhasználásban. A közlekedés energiafelhasználásának és emissziójának csökkentése egyaránt hosszú távú cél, amelynek eléréséhez a közlekedés elektrifikációja is jelentős mértékben hozzá tud járulni. Az elektromos autók energetikai hatásfoka a teljes értékláncot tekintve számottevően magasabb, mint a hagyományos robbanómotoros gépjárműveké.
Belső égésű motor
Elektromos meghajtás
Kőolaj-kitermelés és -szállítás
Kőolaj-finomítás és üzemanyag-szállítás
85-95%
83%
Primer energiahordozókitermelés és -szállítás 85-95%
Villamosenergiatermelés
Villamosenergiaátvitel és -elosztás
40-45%
90%
Felhasználás 18-23%
Töltés és felhasználás 65-85%
13-18%
20-32%
18
19
Néhány európai ország villamosenergia-termelésének energiahordozó-összetétele Forrás: Eurostat (2012)
Az alábbi, konkrét példán alapuló ábra jól mutatja, hogy a magyarországi villamosenergia-termelés energiahordozó-összetétele mellett a hagyományos robbanómotoros járművek által okozott fajlagos CO2-kibocsátás – a teljes értéklánc mentén okozott összes emissziót tekintve – közel duplája az elektromos járművekének. Az elektromos autók szén-dioxid-kibocsátási előnye még meggyőzőbb azokban az országokban, ahol a nukleáris és a megújuló energiákon alapuló áramtermelés aránya nagyobb, mint Magyarországon.
szén szénhidrogén atom megújulók és hulladék
PL
PL
967
AT
AT
221
HU
HU
630
FR
FR
97
DE
DE
594
0% Az EV CO2-kibocsátási előnye jelentős a főleg nukleáris és megújuló energián alapuló termelés esetén (CO2/km) Forrás: saját számítások az Öko-Institut e.V., 2009. évi átfogó globális elemzése alapján
A teljes energialánc CO2-kibocsátása (gCO2/kWh) Forrás: Öko-Institut (2009)
20%
40%
60%
80%
100%
A fenti adatok a teljes energetikai értéklánc mentén keletkező valamennyi szén-dioxid-kibocsátást magukban foglalják,
PL
129 g
AT
29 g
HU
84 g
FR
13 g
DE
79 g
Hibrid
Elektromos
beleértve a primer energiahordozók kitermelése, szállítása és átalakítása során felmerülő emissziót is.
Dízel
98 g
tanktól-kerékig
Benzines
kúttól-tankig
126 g
140 g 0
30
60
90
120
150
A magyarországi közlekedés éves szén-dioxid-kibocsátása mintegy 11 millió tonna. Ennek nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy ez a szén-dioxid-mennyiség a legnagyobb magyarországi lignittüzelésű erőmű éves emissziójának csaknem duplája. Amennyiben az újautó-értékesítésből az elektromos járművek eladási aránya elérné az 1%-ot (ami évi körülbelül 500 elektromos autót jelent), akkor a mai magyarországi energiamix mellett évente közel 700 tonna szén-dioxidtól óvhatnánk meg környezetünket. Ez a kibocsátáscsökkentés még jelentősebb, ha az elektromos autókat tisztán megújuló forrásokból származó energiával töltjük. Évente 700 tonna szén-dioxid semlegesítéséhez körülbelül 32 ezer fára van szükség, ami egy kisebb erdőnek felel meg. A szén-dioxid mellett a belsőégésű motorok által kibocsátott szállópor- és a szénhidrogén-részecskék is jelentős mértékben rontják a városok levegőminőségét. Hazánkban ez elsősorban a nagyvárosokban és Budapesten probléma, ahol az utóbbi években egyre többször kellett szmogriadót elrendelni. Magyarország légszennyezettsége a régiós átlag felett van. Hazánkban másfélszer-kétszer több, a légszennyezettséghez kapcsolható megbetegedés és haláleset van, mint Szlovákiában vagy Csehországban. A városokban a légszennyezettség mellett a zajszennyezés csökkentése is elsőrendű fontosságú. Az elektromos autók zajtalan üzeme és a zéró helyi kipufogógáz-kibocsátás egyaránt hozzájárul a nagyvárosok környezeti terhelésének csökkentéséhez.
21
ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGELŐNYÖK A fogyasztási adatokat és azok költségvonzatát vizsgálva nyilvánvalóvá válik az elektromos autók egyik jelentős vonzereje: az üzemeltetéshez szükséges alacsony ráfordítás. A hajtás magasabb energetikai hatásfoka és a kedvezőbb villamosenergia-ár következtében használatukkal harmadára, vagy akár még nagyobb mértékben csökkenthető a felhasznált üzemanyag költsége. Városi fogyasztás 100 km-en
liter 0
2
4
benzines
6
dízel
8
10
kWh 0
hybrid
4
8
12
16
elektromos
Üzemeltetési költség* 100 km-en
Adók nélkül** 100 km-en
Ft 0
1000 elektromos
2000 benzines
20
3000 dízel
4000 hybrid
Ft 0
1000 elektromos
2000 benzines
3000 dízel
4000 hybrid
Tekintettel a magas belvárosi parkolási díjakra, amelyek alól az elektromos autósok szintén mentesülnek, a kedvező üzemeltetés még szembeötlőbb. Az olajárak várható folyamatos emelkedése az elektromos gépkocsik üzemeltetési költségelőnyeinek további növekedését eredményezheti. Egyéb lehetséges kedvezmények, mint például a behajtási díjak alól való mentesség, illetve más állami ösztönzők még gazdaságosabbá tehetik az elektromos autó használatát. Ezekről a későbbiekben még szót ejtünk. * 440 Ft/l benzinárat, 435 Ft/l gázolajárat és 45 Ft/kWh villamosenergia-árat feltételezve. ** 2012. júliusi adatok alapján számolva. A benzin és a dízelolaj árak tartalmazzák az ÁFA-t és a jövedéki adót. A villamosenergia-ár ugyancsak magában foglalja az ÁFA-t, valamint az adó és járulék jellegű árelemeket.
23
KÖLCSÖNHATÁS A VILLAMOSENERGIA-RENDSZEREKKEL A közúti forgalom által okozott szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében szerepet játszó elektromos gépjárművek számának várható növekedése a villamosenergia-rendszerekkel való egyre intenzívebb együttműködést feltételez. Az E-mobilitással kapcsolatos „smart” rendszerek kiépítésének és működtetésének optimalizálása szükségszerű a potenciális előnyök későbbi kiaknázása érdekében. A rendszer fejlődését bemutató ábra jól szemlélteti, ahogy az elektromos járművek és a villamosenergia-rendszerek kölcsönhatása a járművek elterjedésével egyre összetettebbé válik.
Nem vezérelt feltöltés
Aktív terhelésmenedzsment, Töltés megújuló energiával Energiatárolás, rendszerszintű szolgáltatások (kétirányú energiaáramlás)
Idő
Elektromos autók elterjedtsége
Vezérelt feltöltés
Az elektromos autók megjelenésével a felhasználók nem vezérelt módon töltenek. Autóikat a számukra legkényelmesebb időpontban, általában a munkából hazaérve, délután kapcsolják a hálózatra. Ez nagyjából egybeesik a villamosenergia-igény esti csúcsidőszakával, amikor a rendszernek a legnagyobb teljesítményre van szüksége. Ez az autók számának növekedésével egyre nagyobb problémát jelenthet, mert a nem vezérelt töltés a teljesítményigény növekedésével költséges erőmű- és hálózatbővítést igényelne. A vezérelt feltöltéssel lehetővé válik, hogy a kocsikat akkor töltsék fel, amikor a villamosenergia-rendszerben megfelelő teljesítménytartalék áll rendelkezésre, mint például az éjszakai órákban. A harmadik lépcsőt az aktív terhelésmenedzsment jelenti. Itt már lehetővé válik az, hogy az autókat olyankor töltsék, amikor a nap- és szélerőművek zöldenergiát táplálnak a hálózatba. A megújuló alapú töltés esetén elérhetővé válik a valódi zéró kibocsátás. A villamosenergia-rendszerrel való együttműködés egyrészt akkor válik teljessé, ha az autók a villamosenergia-rendszer szempontjából a legkedvezőbb időpontban töltenek, másrészt ha a rendszer kapacitáshiánya esetén az akkumulátoraikból vissza is táplálnak a hálózatra. Ezzel hozzájárulnak a magyar villamosenergia-rendszer szabályozási problémáinak megoldásához, egyben a megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazásához is.
25
TÖLTÉS ÉS TÖLTŐ-INFRASTRUKTÚRA A villanyautó a felhasználói szokásokat leginkább a „tankolás”, vagyis az akkumulátorok töltése során változtatja meg. A töltés sebessége, helye és típusa alapján több megoldás közül lehet kiválasztani a fogyasztási igénynek legmegfelelőbbet. Az otthoni egyfázisú „lassú” töltéstől az egyenáramú „ultragyors” töltésig terjed a jelenlegi technológiák skálája. Hol
Mivel
Infrastruktúra
Kábel
Háztartási konnektor 1x10 A > 10 óra Otthon Falitöltő 1x16 A vagy 3x16 A 2 ½–8 óra
Közterületen (irodák, parkolóhelyek, bevásárlóközpontok)
Töltőoszlop (váltóáramú, AC) 3×16 A vagy 3×32 A 1–2 ½ óra
Egyenáramú (DC) ultragyors töltő 20–30 perc
4-es (DC) típusú (a töltő a DC kábelt tartalmazza)
26
27
Átlagos parkolási idő* (óra/nap)
Otthon 12
Magánterületen (kert, garázs)
Közterületen
2
Munkahelyen 8 A tapasztalatok alapján az egyenáramú gyorstöltők alkalmazása – amelyekkel mintegy 20-30 perc alatt 80%-ra tölthető fel az akkumulátor – jellemzően autópályák és gyorsforgalmi utak mellett célszerű, ahol a hosszabb úton lévő elektromos jármű tulajdonosa szükség szerint rövid idő alatt tölthet, és folytathatja útját. Ezeken a helyeken emiatt érdemes „ultragyors” vagy kombi (váltóáramú és egyenáramú) töltőpontokat telepíteni, biztosítva az elektromos autók használhatóságát hosszabb távolságok megtételéhez. Ugyanakkor gyakorlatilag minden más helyen az akkumulátort is kímélő, az európai sztenderdeknek megfelelő, váltóáramú kettes típusú csatlakozó telepítése célszerű (ezeknél három fázison az autó által felvehető áramerősség függvényében a teljes feltöltés egy-két óra alatt szintén biztosítható). Ezek hálózatra gyakorolt hatása sem számottevő, ráadásul beruházási költségük töredéke az egyenáramú gyorstöltőkének. Érdekes megoldás a cserélhető akkumulátor gondolata, amelyhez azonban külön infrastruktúra szükséges, így ez eddig csak néhány országban jelent meg A töltőpontok optimális elhelyezésével a villanyautók töltése nem csupán tankolás, hanem parkolás is egyben. Miután gépjárműveink a nap 24 órájából átlagosan legalább 22 órát álló helyzetben töltenek, ez idő alatt kényelmesen elvégezhető a feltöltés.
Munkahelyi parkolóban
Bevásárlás vagy szabadidős program alatt
Ügyfélparkolóban *Átlagos munkavállalót alapul véve, 2x1 óra utazási idővel.
Az elektromos autók széles körű európai elterjedését elősegítve, az Európai Unió jelenleg egységes szabvány kialakításán dolgozik. Bár a különböző csatlakozók még néhány évig várhatóan egymás mellett élnek, az európai szabványnak megfelelő, ú.n. 2-es típusú csatlakozók alkalmazása az elsődlegesen támogatandó. A csatlakozók harmonizálása mellett az is elengedhetetlen, hogy a töltő-infrastruktúra villamosenergia-rendszerrel való együttműködéséhez és a töltés energiafelhasználásának elszámolásához megfelelő informatikai háttér álljon rendelkezésre. Ezek fejlesztése európai szintű összefogást és – a mobiltelefonok nemzetközi roamingrendszeréhez hasonlóan – olyan töltőberendezéseket igényel, amelyek képesek az autók és az elszámoló központ közötti kommunikációra.
29
AZ ELEKTROMOS AUTÓK MAI HASZNÁLHATÓSÁGA Előnyök
A villanyautózás korábban ismertetett számtalan előnye ellenére a tömeges értékesítéshez a gyártóknak még néhány kihívást le kell küzdeniük.
Nincs helyi kibocsátás
A nehézségek áthidalása azonban jó úton halad. Ahhoz, hogy az elektromos autó minden szempontból versenyképes lehessen, az akkumulátorok árának számottevően csökkennie kell. Az utóbbi három évben felére zsugorodott a gyártási költségük, és a jelenlegi fejlődési pályát nézve, 2020-ra elérhető az a szint (~300 dollár/kWh kapacitás), amely mellett a belsőégésű motorokkal szerelt autókkal valóban minden tekintetben felveheti a versenyt.
Új vezetési élmény
Hangtalan üzem Innovatív, trendi termék
Hátrányok Korlátozott hatótáv
Magas vételár
Lassú töltés Fejlesztendő infrastruktúra
Akkumulátorok világpiaci árának várható alakulása Forrás: IEA (2013) dollár/kWh
600 500 400 300 200 100 0 2010
2012
2014
2016
2018
2020
30
31
Az akkumulátor árának kedvező alakulásával egyidejűleg annak technológiája is fejlődik. Használhatóság tekintetében a „kilométerfrász”, vagyis a korlátozott hatósugár az elektromos autó legkritikusabb hátránya. A tisztán elektromos autók esetén ez, teljes töltöttség mellett, ma jellemzően 100–400 km között van. Bár ez a táv folyamatosan növekszik, a hazai társadalom túlnyomó többségének a hétköznapokra már most is tökéletes választás lehet az elektromos autó. A magyar lakosság közel háromnegyede ugyanis naponta 30 km-nél, 95%-a pedig 100 km-nél kevesebbet autózik, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja. Munkába járás során megtett úttávolságok részaránya Magyarországon Forrás: KSH (2012)
5% 9%
Ahhoz, hogy az elektromos autózás teljes mértékben ki tudja váltani a hagyományos, belsőégésű motorokkal szerelt autókat, elengedhetetlen, hogy a megfelelő töltő-infrastruktúra rendelkezésre álljon. Ahogy korábban említettük, ezen a téren az európai szabályozásnak is igen ambiciózus tervei vannak, amelyeket a globális trendek igazolnak. Az elmúlt öt évben a töltő-infrastruktúra világszerte ötszörösére bővült.
Elektromosautó-töltő állomások száma világszerte Forrás: IEA (2013) 50 000 40 000
13%
30 000
48%
20 000 0-10 km 10-30 km
25%
30-50 km
10 000 0 2008
2009
2010
2011
50-100 km 100 km-nél több
váltóáramú "normál" töltő
egyenáramú "ultragyors" töltő
2012
33
ÁLLAMI ÖSZTÖNZŐK, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Az elektromos közlekedés térhódításához jelentős mértékben hozzájárulhatnak a különböző állami ösztönzők. Sokféle kormányzati intézkedés lehetséges, ezek közé tartozik a gépjárművásárlás közvetlen támogatása, az adók csökkentése, különféle díjak elengedése, a kutatás-fejlesztés segítése, EU-s források lehívása pilot projektekhez, a töltő-infrastruktúra fejlesztésének támogatása, ingyenes parkolás biztosítása vagy akár a buszsáv használatának engedélyezése. Számos jó példát látni már világszerte az elektromobilitás fellendítésére:
Amszterdam
Oslo
Stockholm
Hangcsou
• 2040-ig csak megújuló energia a közlekedésben • 2015 végére 10 000 elektromos autó a cél • Összesen 8,6 millió euró támogatás céges flották elektrifikációjához
• Norvégiában több mint 10 000 elektromos autó • Ingyenes parkolás, dugó-, útdíj-, valamint áfa- és adómentesség • Minden 20. értékesített személygépkocsi elektromos
• 2030-ra fosszilis energiahordozó nélküli közlekedés • Újdonsült e-autó tulajdonosoknak 5 évig nem kell gépjárműadót fizetni • 4000 euró egyszeri támogatás
•2 30 autóból álló elektromostaxi-flotta a városban, amit 800 autóra terveznek bővíteni •6 20 töltőpont, 12 akkumulátorcserélő állomás •T ovábbi kedvezmények az e-autósoknak
Los Angeles
Párizs
• 2000 elektromos autó a metropolisban • Elektromos buszok szállítják az utasokat, elsősorban a reptéren • Közvetlen támogatás és adókedvezmények az e-autó vásárlóknak
• „ Autolib” óradíjalapú elektromosautó-kölcsönzés • 1800 bérelhető autó, amely 2300 töltőponton tölthető, a cél 3000 e-autó és 3150 töltőpont • 60 000 regisztrált felhasználó
Berlin • 220 nyilvános töltőpont • Adókedvezmények • Állami e-autó flották és projektek • 2015-re a cél 1400 töltőállomás és 15 000 e-autó
Kanagava •2 500 elektromos autó • Állam által támogatott rendezvények az elektromos autó népszerűsítésére, kipróbálási lehetőséggel •A kár 30%-os támogatás e-autó vásárlása esetén
35
AZ ELEKTROMOS KÖZLEKEDÉS SOKFÉLESÉGE – A KERÉKPÁROKTÓL A BUSZOKIG A gyorsan fejlődő akkumulátortechnika és az egyre praktikusabban és gyorsabban tölthető elektromos járművek lehetőséget teremtenek a környezettudatos közlekedés elterjedésére. Az elektromos kétkerekűektől kezdve az elektromos taxikon keresztül egészen az autóbuszokig, rengeteg közlekedési eszköz áll rendelkezésre. Egyre több gyártónál jelennek meg a zéróemissziós elektromos kerékpárok, amelyeket előszeretettel használnak a turizmus területén, valamint a különböző postaszolgálatoknál. Hasonlóan terjednek a kényelmesebb és nagyobb sebességet biztosító elektromos hajtású motorkerékpárok, robogók. Igazi áttörés lenne a légszennyezés csökkentésében, ha ezek felválthatnák a benzinüzemű, káros anyagokat kibocsátó társaikat. Az elektromos golfkocsik különféle változatokban jelennek meg, mára bőven kinőtték egykori szerepüket. Agilitásukat, olcsó üzemeltetésüket és nem utolsósorban környezetbarát működtetésüket kihasználva előszeretettel alkalmazzák őket különböző rendezvényeken, kertészetekben vagy akár építkezéseken. Az elektromos autó már nem teljesen szokatlan látvány az utakon, de még messze nincs kiaknázva a benne rejlő potenciál. Számos városban jelennek meg tömegével a
taxiként működő elektromos autók is. A tömegközlekedési vállalatok is kezdik felismerni az alternatív hajtású járművekben rejlő lehetőségeket, ennek köszönhetően nő az elektromos meghajtású autóbuszok száma, amelyekről az utasok és a vezetők egyaránt pozitívan nyilatkoznak. A vízi közlekedésben is terjed az elektromos hajtás: a töltési infrastruktúra kiépítése elősegíti tavainkon a környezetbarát elektromos hajózást. A következő állomás a levegő meghódítása, a ma még futurisztikusnak tűnő elektromos kisrepülők fejlesztése lehet, ami a repülést is forradalmasíthatja. Jól látszik tehát, hogy az e-mobilitás milyen sokrétű és mennyi lehetőséget tartogat a jövőre nézve.
37
AZ ELMŰ SZEREPE AZ E-MOBILITÁS MAGYARORSZÁGI ELŐMOZDÍTÁSÁBAN, AZ E-MOBILITY NETWORK Az elektromos autózás magyarországi úttörőjeként az ELMŰ–ÉMÁSZ Társaságcsoport 2010ben indította el azt a programját, amellyel az elektromos hajtású közlekedést kívánja népszerűsíteni. A kezdeményezés célja e jövőbe mutató technológia térnyerésének elősegítése, valamint az energiatudatos, a környezetért és a jövőért felelős gondolkodásmód elterjesztése. A Társaságcsoport 2010 szeptemberében felállította az első budapesti nyilvános elektromos töltőállomást, azóta számos közterületi és magáncélú oszlop létesült. 2012-ben átadták az első miskolci töltőoszlopot is. Jelenleg a főváros számos pontján áll az e-autó tulajdonosok rendelkezésére ELMŰ által telepített nyilvános töltőberendezés, és számuk folyamatosan nő. Anyavállalatán keresztül az ELMŰ 2011 óta az európai elektromobilitás előremozdítását célul kitűző Green eMotion projekt tagja. Ennek keretében Budapest 2013–2014-ben a Green eMotion projekt replikációs régiója lesz. A fővárossal és a kerületekkel szoros együttműködésben e projekt keretében 2013-ban a budapesti töltőinfrastruktúra-hálózata jelentősen bővül.
Az ELMŰ Elektromos Mobilitás Programjának mérföldköveként 2011 nyarán partnereivel létrehozta az E-Mobility Networköt, amely egységes megjelenési formát jelent az E-Mobilitás magyar meghonosításában aktív szerepet vállaló szervezetek számára. Az E-Mobility Network célja, hogy Magyarországon is felhívja a figyelmet az elektromos közlekedés nyújtotta előnyökre. Ennek érdekében kulcsfontosságú egy elektromos autókból álló flotta üzembe állása a hazai közutakon, különösen a fővárosban és a nagyobb városokban, amelyek az elektromos autók elterjedésének központjai lehetnek. Hasonlóan fontos a járművek használatához elengedhetetlen töltőinfrastruktúra-hálózat felépítése. Az E-Mobility Network tagjai különféle módon járulnak hozzá ezen célkitűzések megvalósításához. A vállalkozások egy része elektromos járműveket vásárol és használ, mások a töltő-infrastruktúra kiépítésén munkálkodnak, vagy egyéb módon segítik a közösség működését. A hálózat folyamatosan bővül, hiszen annak platformja nyitott azon társaságok és intézmények irányába, amelyek elkötelezettek az elektromos közlekedés elterjesztése iránt, és a maguk eszközeivel támogatják a közösség működését.
38
39
AZ ELMŰ–ÉMÁSZ ÁLTAL KIÉPÍTETT INFRASTRUKTÚRA Az ELMŰ–ÉMÁSZ Társaságcsoport által telepített töltőpontok Budapesten
Az elektromos közlekedés elterjedéséhez nélkülözhetetlen töltési infrastruktúra gyorsan bővül Magyarországon. Az ELMŰ budapesti töltőoszlopaival lehetővé vált a kényelmes töltés a főváros számos pontján. A töltőállomások száma folyamatosan növekszik, az aktuális helyszínek a mellékelt térképeken láthatók.
12
9 11
Az ELMŰ–ÉMÁSZ Társaságcsoport által telepített töltőpontok Budapesten kívül
18
19
5
20
28
29
7
27
16
15 24 10
14 8
3
21 4
30
6 1
23
2
26
17
27
2100 Gödöllő, Szabadság út 6.
28
2151 Fót, Fehérkő út 4/a
29
2151 Fót, Vörösmarty tér 2.
30
9400 Sopron, Lackner Kristóf utca 35. (Sopron Plaza)
25
13
31
22
1 2 3 4 5 6 7 8 9
065 Bajcsy-Zsilinszky út 15. 1 1013 Lánchíd utca 5. 1013 F ő utca 44–55. (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) 1125 Istenhegyi út 1–3. 1138 Margitsziget (Grand Hotel Margitsziget) 1061 Oktogon 2. 1132 Váci út 72–74. (ELMŰ-Székház) 1054 A lkotmány utca 1. (Vidékfejlesztési Minisztérium) 1138 Váci út 178. (Duna Plaza)
10 11 12 13 14 15 16 17 18
1024 Lövőház utca 2–6. (Mammut Bevásárlóközpont) 1043 B erda József utca 15. (Magyar Autóklub) 1031 Záhony utca 7. (Graphisoft Park) 1115 Etele tér 3–4. 1134 56-osok tere 1137 Jászai Mari tér 6. 1142 Kacsóh Pongrác út (Mexikói út) 1114 Bartók Béla út 1. 1035 Flórián tér 8.
19 20 21
22 23 24 25 26
021 Hűvösvölgyi út (P+R parkoló)* 1 1036 Bécsi út 56. 1054 A kadémia utca 1. (Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága) 1103 Regina köz 2. (KÖKI Terminál) 1076 Garay utca 6–14. 1027 Medve utca 17. 1115 Sárbogárdi út 24. 1124 Apor Vilmos tér 11–12.
*Egyeztetés alatt
31
3525 Miskolc, Dózsa György út 13. (ÉMÁSZ-székház)
ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoport 1132 Budapest, Váci út 72–74. Web: www.e-autozas.hu E-mail:
[email protected]
