Mobilitás és migráció a közszolgálatban Jobb szolgáltatás a köz számára?

E ur opean F eder a t i on of E m pl oy ee s i n P ubl i c S er v i c e s

EUROFEDOP-szeminárium

Mobilitás és migráció a közszolgálatban “Jobb szolgáltatás a köz számára?” 2014. április 2-3. Edinburgh (Skócia)

A felszólalások összefoglalói

1. téma: az EU más tagállamaiból érkezők hozzáférése a közszolgálati állásokhoz A munkavállalók és az európai mobilitás kihasználása c. tanulmány bemutatása Eric Thode, a német Bertelsmann Alapítvány vezető szakértője

Az állampolgárok szabad mozgása az Európai Unió egyik sarokköve és a legnagyobb sikertörténetek közé tartozik. Napjainkban több mint 14 millió állampolgár tartózkodik egy másik tagállamban, ami által hasznot húz a jog adta lehetőségekből. Ráadásul az európaiak több mint kétharmada tartja úgy, hogy a munkavállalók szabad mozgásából a saját országuk nemzetgazdasága is profitál. Mégis, az EU-n belüli mobilitás újra heves vitákat vetett a felszínre, amikor a bolgár és román állampolgárok szabad mozgását korlátozó jogszabályokat 2014. január 1-jén feloldották. Bár az empirikus adatokat azt mutatják, hogy a ”tömeges migráció” és a „jóléti turizmus” állítások inkább érzelmi, mintsem gazdasági realitáson alapulnak, mégis alakítják a közvélekedést és eltorzítják a mobilitásról szóló vitákat. Ez a vita valójában olyan időben fut fel, amikor az unión belüli kiterjedtebb mobilitásra nagyobb szükség van, mint bármikor. Míg egyes tagállamok kimagaslóan nagy ifjúsági munkanélküliséggel viaskodnak, mások szakemberhiánnyal néznek szembe, és ahogy a növekedési és versenyképességi különbségek nőnek az EU-n belül, a munkaerő mobilitása fontos kiegyenlítő mechanizmusként működhet elősegítendő, hogy a „befogadó növekedésre” vonatkozó uniós vízió valóra váljon. Más szóval: nem az emberek szabad munkavállalása jelenti a problémát, sokkal inkább azon kihívások egyik megoldásaként jön számításba, amelyekkel napjainkban szembesülünk. Ennek érdekében a németországi székhelyű non-profit kutatóközpont, a Bertelsmann Alapítvány az európai munkaerő-mobilitás kihasználása címmel kutatási projektet hajtott végre. A szakszervezeti, az üzleti, az értelmiségi és a politikai irányítás területét képviselő több mint 20 szakember közös erőfeszítésének köszönhetően felmértük a sikeres munkavállalói mobilitás jelenlegi akadályait. Szcenárió-elemzések alkalmazásával világossá vált, hogy az EU-n belül a munkavállalói mobilitás jövője szorosan összefügg azzal az iránnyal, amelyet az egész Európa -projekt vesz, mind politikai, mind gazdasági értelemben.

mobilitás and migráció in the Public Service “Better service for the public?” 1/8


A felmérésre alapozva ajánlunk egy sor konkrét politikai lépést arra vonatkozóan, hogy miként lehet megjavítani a munkaerő-mobilitás keretrendszerét. Ezek a javaslatok az uniós és a nemzeti szintre, továbbá a szociális partnerekre egyaránt vonatkoznak. Egyebek mellett a határokon átívelő állások közelítése, mobilitást segítő, szakképzésbe és a szakmai felzárkóztatásra történő beruházások, gyakorlati segítségnyújtás a mobil munkavállalóknak és családjaiknak, továbbá az uniós szintű minimálbér-szabályok és munkakörülmények szabályai foglaltaknak bennük. A köztisztviselők mobilitása Európában “A közszolgálati munkahelyekhez való hozzáférés nem európai állampolgárok számára” Denys Lamarzelle, a menedzsmenttudományok doktora, a Côte d’Or Általános Tanácsának igazgatója, Európa Tudományos Tanácsa tagja Közszolgálati Europában

foglalkoztatás

A közszolgálati állások többségét hagyományosan köztisztviselők foglalják el. A közszolgálatban a szerződéses munkavállalók száma folyamatosan nő. Így a közszolgálatban a közszolgáltatásokat közszolgálati foglalkoztatottak nyújtják, egy olyan kategória, amely összemossa a köztisztviselőket és közalkalmazottakat. A közszolgálati munkavállalók mobilitása Ha a közszolgálati foglalkoztatásra vonatkozó európai szabályozások többnyire védelmi természetűek a közszolgálati munkavállalók javára, két periódust kell figyelembe venni: - az európai államok közötti mobilitás a legfrissebb bővítés előtt, - a jelenlegi Európán belüli mobilitás. A tények azt mutatják, hogy a konkrét mobilitás legtöbbször a legnagyobb bérekkel járó közszolgálati álláshelyek esetében valósul meg. A közalkalmazottak mobilitása A mobilitás felgyorsulását tapasztaljuk az új tagállamok irányából, és jellemzően szerződéses munkaviszonyról van szó. A motiváció gyakran az azokban az állásokban rendelkezésre álló modern munkaeszközök és természetesen a magasabb fizetés. Nagy a kockáza ta annak, hogy egyensúlyhiány jön létre az egyes országok közszolgálata i között. Mi a valós helyzet a nem európaiak közszolgálati állásokhoz hozzáférésével kapcsolatosan? Az elmélettől a gyakorlatig: el kell ismernünk, hogy a szerződések alkalmazása a közszolgálatban nagyobb számú közszolgálati munkavállalói kör felvételét teszi lehetővé. A szabályok másodlagossá válnak, a túlterheléssel járó állásokra keresnek munkaerőt, kiváltképp az egészségügyben, az oktatásban és a kutatásban. Ne feledkezzünk meg az alapképzettségről, amelyet a tagállami polgároknál nem kérnek számon. Bizonyos államok példái Horvátország, Románia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Franciaország.

Bulgária,



Összefoglalva, az európai közszolgálati menedzsment felmérés eredménye negatív. A nem európai állampolgárok közszolgálati munkahelyekhez hozzáférése hozzájárul a „szerződéses” közszolgálat megvalósításához, ami együtt jár az érintett munkavállalók kedvezőtlen munkafeltételeivel. Ez a helyzet egy sor közszolgálati tevékenyég privatizálásához és eltérő sebességű közszolgálatok kialakulásához vezethet.

1. téma: A migráció hatása a helyi és a regionális önkormányzatokra Integráció mentesség

és

diszkrimináció-

A migráció hatása önkormányzatokra

a

helyi

és

a

regionális

Patricia Méchain, Területi igazgató, Syndicat National des Directeurs Généraux des Collectivités Territoriales (SNDGCT), Franciaország Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikke vezeti be a munkavállalók szabad mozgását […] az unión belül és azt a jogukat, hogy állásajánlatokat fogadjanak el olyan posztok kivételével, amelyek közhatalmi funkció betöltését jelentik és gyakran a nemzeti szuverenitáshoz kötődő munkahelyekként tartatnak számon. Ily módon a tagállamok kötelesek megnyitni az összes üres állást diszkriminációmentesen, saját állampolgáraikat nem hozva kedvezőbb helyzetbe. I

Mivel a közszolgálat, amelyet Európa előtt megnyitottak szükségképpen reprezentatívabb, diverzifikáltabb közszolgálat, a helyi önkormányzatokba való felvétel úgy alakult, hogy a tagállamok minden állampolgára és azoké is, akik részt vesznek az európai gazdasági térségről szóló egyezményben, biztosak lehetnek abban, hogy kompetens köztisztviselőket kapnak, mindazonáltal tiszteletben kell tartani a speciális felvételi feltételeket, amelyek államonként eltérhetnek (példa: Franciaország és más uniós országok állampolgárai). Mindazonáltal a más tagállamokból toborzott munkavállalókat a legtöbb esetben határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatják. A legfrissebb szövegek célja a köztisztviselők mobilitásának favorizálása a toborzási folyamatokon túl, például köztisztviselők kinevezése (ami sokkal kedvezőbb olyanok számára, akik már szereztek bizonyos tapasztalatot a saját hazájukban) vagy a feltételek megkönnyítése arra, hogy részt vegyenek a hazai pályázati versenyben. Megjegyezzük, hogy kevéssé használják ki a lehetőségeket és a külföldi köztisztviselők száma, akiket a helyi önkormányzatok foglalkoztatnak, nagyon korlátozott, bizonyos posztokat kivéve, amelyek speciálisan európai ügyekhez vagy nemzetközi tapasztalatcserékhez kötődnek. Emiatt elengedhetetlen, hogy a helyi és regionális önkormányzatok tökéletesen ismerjék a szabályok összességét, amelyek, valljuk be, viszonylag bonyolultak.


E ur opean F eder a t i on of E m pl oy ee s i n P ubl i c S er v i c e s Mi több, a más európai országokból származó állampolgárok foglalkoztatását a helyi közigazgatásban az alábbiak jellemzik: . • A példa nélküli költségvetési restrikciók valósággá válnak a kollektív csoportosulás révén (lásd a franciaországi fejleményeket, amelyek az önkormányzati társulások irányába mutatnak) még extrém esetekben is, például posztok megszüntetések révén (lásd Görögországot); • az életpályarendszerek deregulációjának tendenciája a foglalkoztatási rendszerek javára és a technikai kompetenciák alapján történő szakosodás a generalista szakemberek helyett.

És miután a helyhatóságok egyre nagyobb igénnyel találják szembe magukat a lakosság részéről a segélyek és a szolgáltatások tekintetében, a tendenciának kedvez, hogy a nagy nyomás alatt lévő munkahelyekre más európai országokból származó állampolgárokat szerződtessenek, akik már az országban élnek (bár ez nem kizárólagos). Ha a bírói gyakorlatot jól értik, a területi vezetőknek fel kell mérniük a jelenséget és ki kell alakítaniuk olyan emberi erőforrás politikákat, amelyek ezeket a köztisztviselőket szívesen fogadják, integrálják és visszautasítják a diszkriminációt minden formáját, továbbá megadják a már létező szakmai, képzési segítséget és fizetést. Itt fontos kihívással találkoznak a személyzeti politikát folytatók, akik olyan helyi közszolgálatot favorizálnak, amely diverzifikált, kétségtelenül európai, de egyúttal az egységességen és a szolidaritáson is alapul. Integráció mobilitás

és

transznacionális

Bernhard Perchinig, Migrációpolitikai Fejlesztési Központ (International Centre for Migration Policy Development - ICMPD), Bécs, Ausztria Az előadás azt a speciális kihívást tárja fel, amely a helyi és regionális igazgatást éri a gazdasági válság és a migráció hatásai révén uniós és unión kívüli országokból egyaránt. Elemzi az „integráció” különböző megközelítéseit, amelyeket a helyhatóságok Európában alkalmaznak és elemzi a növekvő transznacionális mobilitás hatásait az uralkodó integrációs modellekre, amelyek az egyik országból a másikba való folyamatos költözés narratíváján alapulnak. A felszólalás végén szóba kerülnek azok a lehetőségek, amelyek a helyhatóságok és a migránsok közötti interakciót a helyi és regionális integrációs politikák minősége javítása érdekében fejlesztik.

4. téma: EU biztonsági intézmények és ügynökségek Europol, Eurojust, Cepol, Frontex Hubert Pirker, az EP korábbi képviselője, Ausztria, Polgári Szabadságjogok, Igazságügy és belügyi Bizottság A köztisztviselők garantálják Európa biztonságát és stabilitását Összevetve a világban zajló folyamatokkal, Európa a legbiztonságosabb és legstabilabb régiók közé tartozik. Ez arra a tényre vezethető vissza, hogy külön-külön a tagállamok és az Unió egésze sokat invesztálnak a biztonságba mind a személyi, mind a pénzügyi oldalt tekintve. Előadásomban az ügynökségek munkáját, sikereit és jövőbeni alakulását vázolom. Az EU biztonságért felelős ügynökségei főként au Europol, a Ceopl, az Eurojust és a Frontex. Ily módon a közszolgálat az, amely az uniót



biztonságossá teszik, amilyen ma és megteremtik az alapfeltételeit a fenntartható beruházásoknak, a jólétnek és a stabilitásnak. Ezekben az években az Európai Néppárt volt a mozgatóerő az unió biztonsági és igazságügyi együttműködés mögött. 1996 óta jómagam is folyamatosan támogattam ezt az együttműködést az EP megfelelő bizottsága tagjaként és intenzíven elősegítettem az EPP koordinátoraként. Jelentős előrelépést értünk el a biztonsági ügynökségek szakembereivel való szoros együttműködésben. Sok esetben ez megkövetelte, hogy lebontsuk az egyes tagállamok ellenállását és meggyőzzük a kompetens minisztereket az európai szintű együttműködés lehetőségeiről.

5.téma: Jóléti túrizmus és unión belüli mobilitás Svájc álláspontja Denis Torche, migrációs, környezetvédelmi, szakember, Travail Suisse, Svájc

adóügyi

és

belügyi

kérdésekért

felelős

Svájc nagyon erős migrációs folyamnak van kitéve a gazdaság szükségletei alapján, ami azonban elfogadási problémákat okoz a lakosság részéről, amit a 2014. februári népszavazási kezdeményezés is jelez. Ennek az volt a lényege, hogy határozzanak meg kvótákat és elsősorban hazai szinten kezeljék a problémát. Ennek a kezdeményezésnek a végrehajtása aggodalmakat okoz, mert ellentétes az egyének szabad munkavállalásának elvével és veszélyezteti a Svájc és az Unió közötti viszonyt. Tekintettel erre a speciális összefüggésre, az alábbi szempontokat világítjuk meg ebben az előadásban: A Svájcba bevándorlás jellemzői a munkaerőpiacon (munkavállalási engedély típusa, nemzetek, érintett gazdasági ágazatok). Különösképpen a közszolgálatban kialakult helyzetre fókuszálunk. A svájci szakszervezetek álláspontja: elkötelezettek az egyenlő jogok és a migránsok diszkriminációmentessége mellett. Mi több, hivatkoznak a szakszervezet nagyon fontos szerepére abban, hogy aktívan részt vegyenek azon intézkedések megvalósításában és ellenőrzésében, amelyek úgy biztosítják a szabad munkavállalást, hogy közben elkerüljék a bérdömpinget. Az elmúlt években különösen az állami szolgálatban és a közszféra egészében elért integrációs sikerek. Előretekintés és tervbe vett újabb intézkedések a szabad munkavállalással visszaélés korlátozására. A mobilitás hatása szolgáltatásokra

a

szociális

Fóti Klára, k u t a t á s i m e n e d z s e r , E u r o f o u n d , Í r o r s z á g Az Europe 2020 stratégia az unión belüli mobilitást a modern munkaerőpiacok létrehozásának és a foglalkoztatási szint emelésének eszközeként írja le. Az Európai Bizottság elkötelezi magát amellett, hogy megkönnyíti és elősegíti a munkaerő unión belüli mobilitását annak érdekében, hogy jobb összhang alakuljon ki a kereslet és a kínálat között. Időközben egyes országokban heves vita bontakozott ki a médiában a mobilitásnak a közszolgáltatásokra gyakorolt hatásáról. A fogadó államokban a vita a „jóléti mágnes hipotézisre” fókuszál, amely szerint az uniós kelet-európai tagállamok polgárait a magasabb szintű ellátások és szolgáltatások vonzzák (jobb hozzáférhetőség és minőség). A téma gyakran felmerül a médiában és a politikai vitákban, egyebek mellett az Egyesült Királyságban és Hollandiában, ezért igény mutatkozik a szigorúbb szabályozás iránt. A migránsok jóléti szolgáltatásokra rászorulása általában a hiányos munkaerő -piaci integráció következtében és azért áll elő, mert a hazai munkavállalóknál sérülékenyebb helyzetben vannak. Kevesebb figyelem jutott azokra az unión belüli mobil polgárokra, akik a bővítés két hulláma (nevezetesen a 2004. évi, illetve a 2007-es bővítés) után érkeztek. mobilitás and migráció in the Public Service “Better service for the public?” 5/8


Az Eurofound „Az unión belüli mobilitás szociális dimenziója: a közszolgálatra gyakorolt hatás” c. projektje azt vizsgálja, hogy milyen mértékű a szociális szolgáltatásokra gyakorolt nyomás, amelyet az uniós mobil polgárok növekvő tömege okoz. A nemrégiben lezajlott pénzügyi-gazdasági válság kétségtelenül óriási nyomást helyez a közkiadásokra és a költségvetési megszorítások komolyan érintik a jóléti szolgáltatásokat a legfőbb befogadó országokban is. A válság miként érintette az uniós mobil polgárokat? A válság előtti felmérések eredményei azt mutatták, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mobil uniós polgárok nem hagyatkoztak a szociális ellátórendszerre, mert magas a fogadó országban mért foglalkoztatottsági rátájuk. Vajon a válság hatására nőtt-e a jóléti ellátásoktól való függésük a hazai munkavállalókhoz viszonyítva? Mik a legfontosabb tényezők, amelyek meghatározzák ezeket a potenciális különbségeket a hazai és a migráns munkavállalók között? Ebben az összefüggésben a kutatásnak az is célja, hogy meghatározza a mobil uniós polgárok szükségleteit, hogy jobb befogadást nyerjenek mind a munkaerőpiacon, mind a társadalomban.

6 sz. téma: az egészségügyi szakemberek mobilitása és migrációja Agyelszívásról beszélünk Szlovénia esetében Jelka Mlakar, A szlovén egészségügyi dolgozók szakszervezetének elnöke (SDZNS, Szlovénia) Előadásában a szerző az egészségügyi szakdolgozók, különösen az ápolónők migrációját tárgyalja Szlovéniából más országokba, illetve külföldről Szlovéniába. Szlovéniában nem került sor kutatásra és nincs egységes adatbázis sem, amely módszertanilag megfelelő adatokat biztosítana az ápolónők migrációjáról. Ezért azok az adatok, amelyek szerint évente 50 ápolónő hagyja el az országot, hogy másutt dolgozzon és további 200 fő ingázik naponta Ausztriába és Olaszországba, pusztán becslésen alapul, amely a megfelelő végzettség vagy működési engedély igazolása iránt benyújtott kérelmek száma alapján készült (Forrás: Szlovén Egészségügyi Minisztérium és Ápolónők és Szülésznők Egyesülete). Miután az ápolás uniós szabályozású szakma, az uniós országok közötti migrációs folyam sokkal könnyebb, hiszen az EU irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelünk. A kevésbé fejlett országokból érkező ápolónők ugyanolyan okokból jönnek hozzánk, mint amilyenek miatt a mieink elhagyják az országot. A szerző szerint a jelentős munkahelyi megterhelést a gazdasági válság okozta, amely a délkelet-európai és balkán országokat nagyobb nyomorba taszította a fejlett országoknál és tovább tágította a bérollót. Az említett országokban az ápolónők fizetése egyötöde a szlovén béreknek. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy más országokból érkező ápolónők foglalkoztatása azt a kockázatot rejti, hogy kisebb szakmai tudással, alacsonyabb képzettséggel és számtalan kulturális és életmódbeli különbséggel rendelkeznek. Az ápolónők elsősorban az anyagiak miatt mennek más országokba dolgozni (a bérek aránya 1:3), de az okok között szerepelnek a jobb emberi kapcsolatok, a kevésbé leterhelő munka, a kisebb felelősség és a jobb életkörülmények is (főként a fiatalabb és egyedülállók esetében). A külföldi munkavállalással kapcsolatos döntést megkönnyíti a szlovén egészségügyi rendszer, különösen annak szervezeti és jogi vonatkozásai. A nemzetközileg összehasonlítható egészségügyi indikátorok jó eredményt mutatnak a betegápolásban. Sajnos azonban az egészségügyi intézmények akkreditálására vonatkozó paraméterek hiányos szabályozásra utalnak és az egészségpolitikát, az egészségügyi menedzsereket és a kormányt az egészségügyi helyzet rendezése elé helyezik, amivel a szakszervezeti képviselőket folytonosan jogi támadásoknak teszik ki, és az összes szereplővel



fennálló nézeteltérésre kényszerítik. A tehetetlenséget a szlovén közvélemény legalább évi egy-két sztrájk és számtalan sajtótájékoztató útján ismeri, és a helyzetet bonyolítja, hogy a sztrájkok leginkább azokat sújtja, akiknek a segítségünkre szükségük van, miközben még csak meg sem érinti a kormányzó elitet.


Mobilitás és migráció a közszolgálatban Jobb szolgáltatás a köz számára?

Recommend Documents