A vártnál jobb eredmények Móron

Cyan Magenta Yellow Black

1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

LIX. évfolyam 5. szám 2007. május www.raba.hu

A vártnál jobb 7. oldal eredmények Móron

A vagyonbiztonság kulcskérdés 4. oldal Plomba-, kamera- és biztonsági kerítésrendszer kiépítésével tervezi növelni a vállalati vagyonbiztonságot a Rába. Mindez a dolgozók érdeke is, hiszen ha anyaghiány miatt megáll a munka, nehezebben teljesíthetôk a normák.

Bemutatkozik a Rába Tudásakadémia III⁄4. csoportja 8–9. oldal Üdvözli Önt az RTA III⁄4-es csoportja! Kérjük, engedje meg, hogy megosszuk Önnel néhány gondolatunkat, hogy miért is tartjuk fontosnak az RTA-t.

Bérfejlesztés: tények és lehetôségek 14. oldal

A szakszervezetekkel kötött központi bérmegállapodás alapján 2007-ben a bérfejlesztésre két lépcsôben kerül sor.


2 oldal

2 Holding

PINTÉR ISTVÁN ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ

A Rába-csoport jövôje és céljai Rába Jármûipari Holding Nyrt. 2007. május 15-én 11 órakor tartotta meg sajtótájékoztatóját a 2007. év elsô negyedévi eredményeirôl a budapesti Bank Center konferenciatermében. A sajtótájékoztatón Pintér István elnök-vezérigazgató a közel egyórás prezentáció után Balog Béla pénzügyi igazgatóval és Steszli Ádám befektetôi kapcsolattartóval közösen válaszolt a média képviselôi és a jelen lévô elemzôk által feltett kérdésekre. A sajtótájékoztató idén is nagy érdeklôdésre tartott számot, közel 30 médium és elemzôi csoport képviseltette magát személyesen, és a prezentáció után élénk érdeklôdést mutattak fôleg a Rába-csoport jövôjét érintô stratégiai tervek kapcsán.

A

A 2007. I. negyedév eredményei: Pintér István elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a Budapesti Értéktôzsdén jegyzett Rába-csoport továbbra is folyamatosan javítja teljesítményét, melynek köszönhetôen a gyôri jármûipari vállalat 2007 elsô negyedévét pozitív üzemi és nettó eredménnyel zárta. A vállalat 8,7 százalékkal, 13 milliárd forintra növelte árbevételét az év elsô negyedévében, mely elsôsorban az európai és a FÁK-piacokon elért erôsödéssel magyarázható. Az eredményjavulás nagymértékben köszönhetô a folyamatos üzletfejlesztésnek, a folyamatos költségkontrollnak és a hatékonyságjavítás érdekében végrehajtott intézkedéseknek. A romló devizaárfolyam ellenére a társaság 2007 elsô negyedévében 10 millió forint üzemi nyereséget realizált és 822 millió forintra nôtt az

EBITDA (1) . Az idôszak alatt jelentôs, hoszszú távú beszállítói szerzôdések születtek mind amerikai, mind európai és belföldi vonatkozásban. Mindezek eredményeképpen a Rába-csoport 2007 elsô negyedévében 51 millió forint adózott nyereséget ért el, a tavalyi év hasonló idôszakának 181 millió forintos veszteségével szemben. A Rába Futómû Kft. árbevétele az adott negyedévben 8,1 milliárd forint volt, mely a tavalyi év elsô negyedévéhez viszonyítva 4 százalékos növekedésnek felel meg. EBITDAszinten a Futómû Kft. mûködésébôl származó eredmény az adott idôszakban 274 millió forintra emelkedett a tavalyi 167 millió forintról. A Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. árbevétele az adott idôszakban jelentôs mértékben, 43,5 százalékkal növekedve meghaladta a 4 milliárd forintot, EBITDA-szinten pedig az üzletág mûködésbôl származó eredménye az érintett idôszakban 2,4-szeresére emelkedett, és 313 millió forintot ért el a tavalyi 130 millió forinthoz képest. A Rába Jármû Kft. értékesítésének éven belüli eloszlása nagy eltéréseket mutat. Az üzletág árbevétele az adott negyedévben 1,3 milliárd forint volt. EBITDA-szinten a Kft. mûködésbôl származó eredménye az idôszakban 136 millió forintot ért el a tavalyi 163 millió forinttal szemben. Az üzletágat érintô áttelepítési projekt sikeresen befejezôdött, mely egyben a termelési körülmények minôségi javulását is eredményezte.

Az üzletfejlesztésnek köszönhetôen ebben a negyedévben is több jelentôs megállapodás került aláírásra fontos stratégiai vevôkkel. A Rába Futómû Kft. az amerikai központú Marmon-Herrington és a svéd Scania cégekkel, a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. pedig a Toyo Seat Kft.-vel kötött hosszú távú beszállítói szerzôdéseket. A 2007-es év céljai: A hatékonyságnövelési intézkedések következtében az elmúlt 2 évben a létszámhatékonyság 40%-kal nôtt, míg az üzemi költségszint 7,5%-os javulást mutatott, 5,7 milliárd forintnyi javuló üzemi eredmény mellett. Ez jó irányba mutat, ugyanakkor még nem elegendô teljesítményjavulás a jelenlegi üzleti környezetben. A Rába-csoport elnök-vezérigazgatója megfogalmazta, hogy a dinamikusan változó gazdasági és piaci környezetben a vállalatnak egyre újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnie. Hiszen a változó devizaárfolyamok továbbra is negatív hatásúak, az alapanyagárak és az energiaköltségek növekednek. A piacok tekintetében jó hír, hogy a futómûüzletág esetében az USA tehergépjármûpiaca a 2007-es visszaesés után 2010-ig újra emelkedést mutat. Az EU-ban mind a tehergépjármûvek, mind a trailerek piaca magas szinten stabilizálódik, míg a FÁK buszpiacain tovább tart a fellendülés, és az infrastrukturális építkezések miatt jelentôs növekedés várható a munkagépek piacán. Az alkatrészüzletágnál növekvô igény je-


3 oldal

Holding 3 lentkezik mind a három fô vevô – Suzuki, NAF, Rába Futómû Kft. – részérôl. A jármûüzletág esetében egyértelmû, hogy a honvédelmi megrendelések volumenét a mindenkori költségvetés lehetôségei határozzák meg, így az üzletág új lehetôségeket a háttérkapacitásként definiált vasszerkezeti piacon használhat ki. A futómûüzletág vonatkozásában az USApiacon a komplett futómûveknél a stratégiai kapcsolat erôsítése a cél, az alkatrészek esetében pedig a piaccal együtt történô változás. Az EU-piacon stratégiai cél a piaci részesedés növelése, a kapacitások és a technológiai színvonal növelése, valamint új vevôk szerzése; a FÁK-piacon pedig a stratégiai kapcsolatok továbberôsítése, a termékkör bôvítése, valamint a piaci növekedés minél teljesebb kihasználása jelentik a fôbb céljainkat. Szándékaink szerint az európai és a FÁK-piacok értékesítésének részaránya tovább növekszik a még mindig jelentôs dollárkockázat csökkentése érdekében (árfolyamkitettség (2)). Az üzletág a beruházási lehetôségeit koncentráltan használja fel, a stratégiai termékek körében a kapacitások átbocsátóképességének növelése és automatizálása érdekében, továbbá egyedi elbírálások alapján kiemelt területeken technológiai szintváltást tervez. Az üzletág számára cél a beszállítók fejlesztése és hozzájárulás a költséghatékonyság javulásához. Az itt jelentkezô kihívások kezelése mellett további cél a beszállítók számának jelentôs csökkentése. Az alkatrészüzletág célját egy mondatban a következôképpen lehetne összefoglalni: folytatni az „együtt növekedés a fô vevôkkel” stratégiát – fogalmazott Pintér István. Középtávon ez a már említett három fô vevôvel – Suzuki, NAF, Rába Futómû Kft. – történô együtt növekedést jelenti a kapacitások jobb kihaszná-

lása és bôvítése mellett. A meglévô kulcstechnológiák (préselés, hegesztés) és kompetenciák terén a mûszaki fejlesztés és kapacitásnövelés révén a versenyképesség növelése a menedzsment egyik fô törekvése, a környékbeli autóipari beszállítókkal történô együttmûködés bôvítése mellett. Hosszú távú cél a meglévô vevôknél a termékpaletta bôvítése és egy új, nagy vevô megszerzése. A jármûüzletágról elmondható, hogy a befejezett áttelepítések során a hatékony gyártás feltételei megteremtôdtek, és a már a fentiekben említett elemek mellett a menedzsment lehetôséget lát a katonai jármûvekhez kapcsolódó szolgáltatások körének bôvítésére is. A vasszerkezet-értékesítés növelésével kapcsolatban célkitûzés, hogy ez a tétel az üzletág összes értékesítésének 25%-át meghaladó nagyságot érjen el (vagyis a jelenlegi érték körülbelül kétszeresét). Stratégiai célok: A vállalatvezetés céljai a 2010-ig terjedô idôszakra az üzleti környezet kedvezôtlen paramétereinek ellensúlyozása mellett stabilan pozitív üzemi eredményt produkáló üzletágak és a növekedés folytatása, ami nagyságrendileg 2006-hoz képest mintegy 20% árbevételbôvülést jelent. A stratégia másik fô eleme az üzletágak és a felesleges ingatlan értékesítése által produkált „készpénztermelés” fokozása, a jelenlegi hitelállomány 10 milliárd forint alá történô csökkentése érdekében, megteremtve ezzel a további fejlôdés pénzügyi feltételeit. Ennek jegyében a régi telephely épületeinek teljes bontása még a 2007-es évben megtörténik. A rövid távú, 2007-es év eredményeinek elôrejelzése kapcsán elhangzott, hogy csoportszinten az 53 milliárdos árbevétel, valamint 4 milliárd körüli EBITDA elérése a cél. Ez üz-

letágakra bontva a következôket jelenti: a Futómû Kft.-nél 34 milliárd forintos árbevétel pozitív, nulla üzemi eredmény elérése mellett, a Jármû Kft.-nél 8 milliárd forintos árbevétel, pozitív üzemi eredmény mellett, míg az Alkatrész Kft.-nél 14 milliárd forintos árbevétel, pozitív üzemi eredmény mellett. GULYÁS KRISZTINA most lezárult stratégiai idôszak eredményeihez minden munkavállaló hozzájárult, így ez egy közös munka gyümölcse. A menedzsment nevében ezúton személy szerint is köszönetemet szeretném kifejezni minden rábás munkatársnak az elmúlt idôszakban nyújtott teljesítményéért. A megfogalmazott új stratégiai célok eléréséhez azonban továbbra is mindannyiunk együttes tenni akarása és további erôfeszítése szükséges. Látszik, hogy a csoport fejlôdését már a külvilág is pozitívan értékeli. A Rába egyik erôssége mindig is a komoly szakmai tudás volt. A jövôben is fontos ennek megôrzése, fejlesztése és átadása. A szakmai tudás azonban önmagában – nyitottság, dinamizmus, összetartás, a pozitív változás iránti elkötelezettség és együtt tenni akarás nélkül – mit sem ér. Csakis ezekkel együtt érhetô el a mindannyiunk érdekeit szolgáló további teljesítmény-, eredmény- és hatékonyságnövelés. Azt hiszem, hogy sok olyan rejtett érték van még a csoportban, ami felszínre hozva látványos eredményeket hozhat a jövôben. Ennek titka az együtt gondolkodásban és a csapatmunkában rejlik, és ebben számítok minden munkatársam kezdeményezôképességére és támogatására a jövôben is. Pintér István elnök-vezérigazgató

A

Fogalomtár: 1. EBITDA: (az angol „Earnings Before Interest Tax Depreciation and Amortization” kifejezés rövidítésébôl származó mozaikszó). Kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció levonása elôtti eredmény. A vállalatok egyik legfontosabb pénzügyi mutatója. Nyereséget mutató szám. Eredménykategória, amely nem tartalmazza a pénzügyi tevékenységek eredményét, az amortizációt, a rendkívüli eredményt és a társasági adót. Az EBITDA megmutatja egy vállalat üzleti tevékenységének eredményét annak tôkeszerkezetétôl vagy beruházási hajlandóságától függetlenül. 2. Árfolyamkitettség: árfolyamkitettségrôl akkor beszélünk, ha az árfolyam változása befolyásolja a gazdasági szereplôk nyereségét, illetve eszközeik nettó értékét. Közvetlen árfolyamkitettsége elsôsorban azoknak a gazdasági szereplôknek van, akik devizabevétellel, illetve -kiadással, valamint devizaeszközzel, illetve -forrással rendelkeznek. A pozitív nettó devizaeszközzel vagy devizabevétellel rendelkezô vállalatokra a hazai valuta gyengülése pozitívan, erôsödése negatívan hat rövid távon. Ilyenek az exportôr vagy külföldön beruházó vállalkozások.

A Rába csatlakozott a Horváth Ede Emlékalapítványhoz endkívüli kuratóriumi ülésen (május 25-én) a Rába Jármûipari Holding Nyrt. hivatalosan csatlakozott a Horváth Ede Emlékalapítványhoz.

R

Azt gondolom, még az új rábás kollégák számára is ismerôsen hangzik Horváth Ede neve, de azért néhány szóban engedjék meg, hogy méltassam ôt. Az emlékalapítvány névadója 1924. szeptember 18-án született Szombathelyen, egy iparoscsalád sarjaként. 1935-ben családjával Gyôrbe költözött és a gyôri vagongyárba került inasnak, ahol egy év alatt elsajátítva a szakmát, segédlevelet szerzett. Horváth Ede neve elôször a Sztahanov-mozgalom keretében vált országosan ismertté. 1949-ben az autógyár mûszaki vezetôje, majd mindössze 27 évesen a szerszámgépgyár igazgatója lett. 1962-ben nevezték ki a vagongyár vezérigazgatójává, mely poszton 1989-es nyugdíjazásáig dolgozott. Horváth Ede rendkívüli érdemeinek elismeréseként 1950-ben Kossuth-díjat, 1980-ban pedig Állami Díjat kapott. Gyôr városa 1986. január 15-én díszpolgárává választotta. Horváth Ede 1998. szeptember 24-én hunyt el Gyôrött. Hamvait a Dunába szórták, így ôrizve meg halhatatlanságának emlékét. (Folytatás a 4. oldalon.)

ÉS

PINTÉR ISTVÁN ÖZV. HORVÁTH EDÉNÉ


4 oldal

4 Holding

A Rába csatlakozott a Horváth Ede Emlékalapítványhoz (Folytatás a 3. oldalról.) 2006 tavaszán néhány tisztelôje és egykori munkatársai megalapították a Horváth Ede Emlékalapítványt, az alábbi közhasznú célokkal: nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés támogatása. Az emlékalapítvány kuratóriumának elnöke özvegy Horváth Edéné Vali néni, tagjai pedig Fehérvári Alfrédné (született Horváth Valéria Borbála), ifj. Horváth Ede, dr. Kaponyi László akadémikus és dr. Krankovics István, a Kravtex Kft. igazgatója. Balogh József gyôri országgyûlési képviselô, Rákóczi Tibor – a Lukács Sándor-szakközépiskola igazgatója – és dr. Kardos Károly egyetemi docens – a Széchenyi István Egyetem innovációs és fejlesztési rektorhelyettese – a kuratórium állandó meghívottjai.

A Horváth Ede Emlékalapítvány 2007ben meghirdette a Horváth Ede Díjat az autóipari gyártási szakterületen tanuló egyetemisták, fôiskolások és szakmunkástanulók részére. A díj tulajdonképpen egyszeri ösztöndíj 2 felsôoktatásban és 2 szakképzésben tanuló diáknak. Az egyetemisták fejenként 100.000, a szakmunkástanulók fejenként 50.000 forint egyszeri ösztöndíjat nyerhetnek el. A pályázati kiírás szerint – amely május végén zárul – többgyermekes Gyôr-MosonSopron, illetve Vas megyébôl származó, jó tanulmányi eredményeket és szakmai elkötelezettséget felmutató diákok pályázhatnak erre a megtisztelô és nagy támogatottságot élvezô elismerésre. Épp e nemes célokért végzett tevékenység

támogatása volt az egyik cél, amiért a Rába Jármûipari Holding Nyrt. mint a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár állami vállalat jogutódja 1.500.000 forint vagyoni hozzájárulással csatlakozott az állami vállalat neves vezérigazgatójának emlékére létrehozott Horváth Ede Emlékalapítványhoz. A Rába Nyrt. vezetôsége kinyilvánította, hogy az emlékalapítvány kitûzött céljaival azonosulva elfogadja az emlékalapítvány alapító okiratában megfogalmazott célkitûzéseket és mûködési feltételeket. Pintér Istvánt, a Rába Jármûipari Holding Nyrt. elnökvezérigazgatóját, mint a társaság képviselôjét a kuratórium a Horváth Ede Emlékalapítvány tagjává választotta. GULYÁS KRISZTINA

A vagyonbiztonság kulcskérdés

„HA VALAKI

A VÁLLALATI VAGYONBIZTONSÁGRÓL HALL, HAJLAMOS CSAK ARRA GONDOLNI, HOGY MEG KELL VÉDENI A CÉG ESZKÖZEIT, HOLOTT EZ A TERÜLET ENNÉL SOKKAL SZERTEÁGAZÓBB, ÉS HATÁSAI JÓVAL MESSZEBBRE MUTATNAK” BALOG BÉLA, A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING NYRT. PÉNZÜGYI VEZÉRIGAZGATÓHELYETTESE

BALOG BÉLA lomba-, kamera- és biztonsági kerítésrendszer kiépítésével tervezi növelni a vállalati vagyonbiztonságot a Rába. Mindez a dolgozók érdeke is, hiszen ha anyaghiány miatt megáll a munka, nehezebben teljesíthetôk a normák.

P

„Ha valaki a vállalati vagyonbiztonságról hall, hajlamos csak arra gondolni, hogy meg kell védeni a cég eszközeit, holott ez a terület ennél sokkal szerteágazóbb, és hatásai jóval messzebbre mutatnak” – mondta kérdésünkre Balog Béla, a Rába Jármûipari Holding Nyrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A terület sokrétûségének bemutatására a szakember példaként az elszámolások és az adatbevitel pontosságának megköve-

telését említette, miután ezek mind kihatnak a termelésre. Nyilvánvaló: ha bármilyen ok miatt nem pontos a nyilvántartás – mondjuk bizonyos anyagok eltûntek vagy a selejteket nem regisztrálták megfelelôen –, hiány keletkezhet a gyártósorokon. Ráadásul ez sok esetben csupán késôn derül ki – miután a program úgy tekinti, mintha minden a legnagyobb rendben lenne –, és csúsznak az utánrendelések. Így viszont könnyen elôfordul-

hat, hogy megáll a munka, ami végsô soron a dolgozóknak sem jó, hiszen nem, vagy nehezebben tudják csak teljesíteni normájukat. Balog Béla arról is tájékoztatott, hogy számos lépéssel kívánják növelni a vagyonbiztonságot. Magazinunk elôzô számában már beszámoltunk róla, hogy az év 13. hetétôl a Futómû Kft.-hez érkezô, illetve a területét elhagyó, plombázható jármûveket ólomzárral látják el. Ez a készletnyilvántartás pontosságát hivatott szolgálni azzal, hogy egyértelmûbbé vált az átvétel és a feladás. Szó van arról is, hogy a szisztémát kiterjesztik a Jármû Kft.-re. Ezenkívül folyamatos a kamerarendszer kiépítése a gyár legfonto-

sabb részein. A Jármû Kft. tavaly év végi költözése kapcsán elôször a 28 ezres csarnokban történt meg a telepítés, ezekben a hetekben pedig már a 67 ezresben is a próbaüzem zajlik. A cél, hogy a legértékesebb eszközök 24 órás videokamerás megfigyelés alatt álljanak, és így akár éjszakai felvételek is visszakereshetôk legyenek a rendszerben. A pénzügyi vezérigazgató-helyettes hozzátette: mindemellett rendkívül erôs területi védelmet akarnak megvalósítani, miután a Jármû Kft. kiköltözésével még értékesebb eszközök és készletek kerültek a reptéri telephelyre. Nagy méretei miatt a teljes terület élô erôvel történô biztosítása rendkívül drága megoldás lenne, ezért komplex kerítésrendszerek kiépítésén dolgozH. G. nak a projekt felelôsei.


5 oldal

Futómû Kft. 5

Futómû: folyamatos fejlesztési stratégia

A jármûiparban manapság egyre élesebb a verseny, melyben a piaci pozíció megtartása és megerôsítése csak olyan vállalatoknak sikerülhet, ahol alapfilozófiává válik a folyamatos fejlesztés. A Rába Futómû Kft. folyamatos fejlesztés iránti szilárd elkötelezettségét mutatja a közelmúltban elkészült, a középtávú üzleti stratégia részeként megfogalmazásra került folyamatos fejlesztési stratégia, azaz a CIP stratégia, melyet az igazgatóság az áprilisi ülésén jóváhagyott. A Rába Futómû Kft. CIP stratégiája a tulajdonosi értéknövelésre, a vevôi elvárások felülmúlására és munkavállaló-központú kultúra kialakítására épül, fókuszpontja a napi munka, a vevôi elégedettség, az üzleti stratégia és az üzleti terv. Manapság a versenyelôny a magunkhoz mért fejlôdés képességé-

ben testesül meg, ha a versenytárs vagy a piac kényszerítik ki a fejlôdést, az már versenyhátrányt jelent. Ennek megfelelôen a folyamatos fejlesztés nem kizárólag technika, hanem kultúra, mentalitás kérdése, mely tevékenység hatékony-

ságát és eredményességét több nagynevû, üzletileg sikeres cég mintája is mutatja. Ennek a mentalitásnak az egyik legnagyobb ellensége az az álláspont, hogy „nincs tartalék”, ez így tökéletes! Mindig lehet eredményesebben, hatékonyabban

mûködni, tevékenykedni. Ennek logikáját mutatja be a CIP stratégiában megfogalmazott mûködési elvet összegzô ábra is. Mivel saját magunkhoz képest kell fejlôdnünk, továbblépnünk, ezért kiindulópontként a jelenlegi állapotra kell fókuszálnunk, a napi teendôkön keresztül kell a folyamatos fejlesztés tervének lépéseit meghatároznunk. A jelenlegi állapot kiértékelését követôen az üzleti tervvel összhangban, de a versenytársainkat (Benchmark-adatok) is figyelemmel kísérve kerülnek kijelölésre a következô 12 hónap fókuszát képezô „fejlesztendô” elemek, illetve történik a célok eléréséhez szükséges akcióterv összeállítása. A menedzsment védnöksége és támogatása mellett folytatott, minden szervezetre és folyamatra kiterjedô tevékenység, mint ahogy azt már az induláskor is megfogalmaztuk, elsôsorban a társaság stratégiai és üzleti tervének megvalósítását célozza. A CIP stratégia rögzíti a tudatos építkezés, a folyamatos fejlesztés mûködési elveit, mellyel biztosítható a cég önmagához mért folyamatos fejlôdése, az egyre jobb mûködés. A fent megfogalmazott mûködés mögött egy komplex mérôrendszer felállítása biztosítja, hogy az aktuális állapotunkat és elôrehaladásunkat, fejlôdésünket nyomon követhessük. A mérôrendszer a vállalat mûködését befolyásoló úgynevezett 20 kulcsfaktor értékelésére épül, melyeknek 5 szintje definiált. Az így elérhetô maximális 100 pontig vezetô úton a Rába Futómû Kft. folyamatos fejlesztési stratégiája elsô lépésként egy kétlépcsôs ugrást tervez, mely szerint a jelenlegi – tradicionális – szintrôl a cég üzleti stratégiájával összhangban a „leading”, azaz a vezetô pozíció elérése a cél 2010-ig. HOFBAUER ÉVA

Kaizen-18 Csaknem tízmillió forintos megtakarítást sikerült elérni a Kiegymûház Team munkáját vizsgáló Kaizen-18 elsô szakaszában. A legígéretesebb észrevételek a technológiai változtatásokat sürgetik, ezeknek számszerûsítése házi feladat maradt. Az általános rend és tisztaság kialakításán kívül fô célul tûzte ki a csapat az energiaveszteségek behatárolását és felszámolását, beleértve a súlyos olajveszteségek megszüntetését is. A Horváth Dezsô által vezetett és Lazúr Tibor, Matyesz Imre, Major Zsolt, Horváth István és Somorjai Zoltán nevével fémjelzett team ezenkívül a technológiai felülvizsgálatokra, a jobb munkakörülmények megte-

HORVÁTH ISTVÁN, LACZÚR TIBOR, SOMORJAI ZOLTÁN, MAJOR ZSOLT, MATYESZ IMRE ÉS HORVÁTH DEZSÔ

remtésére és a használaton kívüli berendezések feltérképezésére helyezte a hangsúlyt. A Kaizen-18 csapata 35 ötletet fogalmazott meg, s ebbôl 20-at meg is valósított az egy hét során. A team több területet – például a szerszámtárolást – is átláthatóbbá tett, s a jobb helygazdálkodás-

sal a munkakörülményeken is javított. A Kaizen Blitz rámutatott, hogy életveszélyes a csarnokon kívüli szellôzôtorony, mivel a burkolata leszakadással fenyeget. Arra is a team mutatott rá, hogy a csarnok beázik az egyik keresztfuratfúró célgép felett. Jelentôs, mintegy 2,67 millió fo-

rintos megtakarítást sikerült elérni az olajfogyasztás terén, s több mint 1,7 millió forintos többletet jelent az átállási idôk felülvizsgálata is, azonban a nagy fogást a már említett technológiai változások hozzák. Ezzel együttesen 9.946.591 forintot spórolhat a Rába.


6 oldal

6 Alkatrészgyártó Kft.

A végéhez közeledik a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. „Képzéssel az üzleti sikerért” projektje

A tudás helyben marad öbb mint háromszáz munkatárs vesz részt képzéseken a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri és sárvári gyárában ezekben a hónapokban. A költségek 60 százalékát a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül az Európai Unió, 40 százalékát saját erôként a cég állja.

T

felsôvezetôkig. A szerzôdés megkötésére végül 2006 ôszén került sor, a projektet 2007 végéig fejezik be. Kovács Istvánné HR-munkatárs kérdésünkre elmondta: a program

„TERMÉSZETESEN A KFT. KORÁBBAN IS NAGY GONDOT FORDÍTOTT A DOLGOZÓK KÉPZÉSÉRE, DE UNIÓS TÁMOGATÁS NÉLKÜL ILYEN HORDEREJÛ PROJEKTRE NEM NYÍLT VOLNA LEHETÔSÉG. AZ OKTATÁSBAN SZERZETT ISMERETEK ÚGY SZELLEMI, MINT A GYÁRTÓ TERÜLETEN IS EREDMÉNYESEK VOLTAK.” KOVÁCS ISTVÁNNÉ

A Rába Alkatrészgyártó Kft. 26 millió forint európai uniós támogatást nyert el az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programjából. Ehhez mintegy 17 millió forintos saját forrást kell hozzátenni, amely-

nek fedezetét a szakképzési hozzájárulás adja. A cég azt vállalta, hogy a pénzbôl tucatnyi – köztük számos OKJ-s szakmát adó – képzést indít. Ezek a vállalat minden részlegét érintik, közvetlenül a gyártásban dolgozóktól egészen a

során a móri és a sárvári gyárban összesen 341 munkatársa részesül oktatásban. A képzések rendkívül sokrétûek. Vannak köztük általánosabbak (számítástechnikai és angoltanfolyam), de kifejezetten szakmaiak is (például minôségirányítá-

si munkatárs, könnyûgépkezelô, budgeting és kontrolling, mérôeszköz-felügyelô, mérôeszköz-elemzô, MEBIR-auditor, CO2-védôgázas ívhegesztô, NC-CNC gépkezelô, logisztikai szervezô, környezetirányítási munkatárs, környezetirányítási auditor, munkahelyi elsôsegélynyújtó). Több képzési forma a vezetôi képességek fejlesztését szolgálja (vezetôképzés, vezetôi utánpótlásképzés, projektmenedzsment, termelésirányítás). Fontos cél volt az is, hogy minél többen ismerkedjenek meg a Lean gyártási folyamattal. „Természetesen a kft. korábban is nagy gondot fordított a dolgozók képzésére, de uniós támogatás nélkül ilyen horderejû projektre nem nyílt volna lehetôség. Az oktatásban szerzett ismeretek úgy szellemi, mint a gyártó területen is eredményesek voltak. Dolgozóink a fent említett sokféle szakma valamelyikében képesítést szerezhettek. Ez az egyéni képességek fejlesztésén túl természetesen a kft.-nek is eredményt jelentett, hiszen a termelô területeken a teljesítményszázalékok emelkedtek, a szellemi munka színvonala is javult. Külön öröm, hogy a képzésben részt vett személyek közül csak egyetlenegy ember hagyta el a kft.-t, ami azt is jelenti, hogy a megszerzett tudás helyben marad. A közös siker a munka minôségében és az ezzel öszszefüggô anyagi elismerésben is meglátszik. Ez jelenti mindannyiunk számára a közös eredményt” – fogalmazott Kovács Istvánné. H. G.

A jövô tábornokai a Rábánál Május 23-án a Rába-csoport vendége volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) vezérkari osztálya. A Rába Jármûipari Holding Nyrt. nevében Romvári Ferenc vezérigazgató-helyettes, a Rába Jármû Kft. nevében pedig Torma János ügyvezetô igazgató fogadta a 13 fôs csoportot, melyet dr. Szenes Zoltán altábornagy és dr. Resperger István mk. ezredes vezettek. A látogatók elôször egy prezentációt hallgattak meg a Rába-csoport szervezetérôl, gazdasági és piaci mûködésérôl, tulajdonosi szerkezetérôl és irányítási rendszerérôl. Majd a kft.-k bemutatása után Torma János beszámolt a Honvédelmi Minisztériummal való együttmûködésrôl és a katonai gyártási profilról. A vendégek intenzív érdeklôdést mutattak a honvédelmi célú fejlesztések és a jövôbeli stratégiai tervek kapcsán. A magas rendfokozatú tisztek elôször a futómûüzletág 67.000-es üzemcsarnokát tekintették meg, majd a Jármû kft. 28.000-es csarnokába látogattak el, ahol a H típusú jármûvek szerelésének munkamenetével ismerkedtek. GULYÁS KRISZTINA


7 oldal

Alkatrészgyártó Kft., Mór 7

Czetli Imre lett május 7-tôl a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. móri gyárának igazgatója

„Az újat mindig el kell fogadni” mlékezetes számomra az 1492 címû filmnek az a jelenete, amikor Kolumbusz fog egy narancsot, meghámoz belôle egy részt, forgatja és nézi, ahogy eltûnik a hajó. Arra próbálja rávezetni magát, hogy a Föld az akkor kialakult világképtôl eltérôen gömbölyû. Az újat mindig meg kell ismernünk és számunkra leginkább alkalmazhatóvá tenni” – Czetli Imre új móri gyárigazgató szerint ilyen hozzáállással lehet egy céget elôrevinni.

Urbányi László ügyvezetô igazgató szerint a kinevezésben szerepet játszott, hogy a gyárat és a technológiát ismerô vezetôt válasszanak. Fontos személyi változás történt május elején a Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft.-nél. Papp Zoltán móri gyárigazgató öt év után távozott a cégtôl, s helyére Urbányi László ügyvezetô igazgató Czetli Imrét nevezte ki. „A termelésben, a Lean Manufacturingben és a Rába móri gyárában jártas szakember került a gyár élére” – mondta el a döntés hátterérôl Urbányi László. – Kinevezésében nagy szerepet játszott, hogy sikeres volt a lean móri bevezetése. Mit értek el vele az elmúlt években? – kérdeztük Czetli Imrét. – A lean japán gyártási filozófia, amelynek lényege a gyártási veszteségek kiküszöbölése. Úgy kell ésszerûsíteni a termelést, hogy tegyük ismertté a veszteségeket és ezt követôen azokat a lehetô legjobban minimalizáljuk. Ennek köszönhetô, hogy sikerült új munkákat – például az új Suzuki-típus huzatvarrását – elnyernünk. A lean még csak most terjed el Magyarországon. Emlékszem, amikor 1999-ben bevezettük a

– Az eredményeink jobbak a vártnál. Az egész évre jók a kilátások. Mindössze két megtorpanással számolunk: augusztusban a leállás, novemberben pedig a típusváltás miatt. H. G.

Családi nap Móron

A 34 éves Czetli Imre 1994-ben kezdett dolgozni a Rába Alkatrészgyártó Kft.-nél minôségbiztosítóként. Az azóta eltelt 13 év alatt alaposan megismerte a móri gyárat, minden technológiával foglalkozott. 1998-tól minôségbiztosítási vezetô lett az Audi-divíziónál, majd 2001-tôl a Suzuki-ülésdivíziónál. A termelésvezetôi posztot 2003-tól töltötte be, s tavaly már leanmenedzser is lett. Gyárigazgatónak idén május 7-én nevezték ki.

Pályakép

E

például hogyan kerülnek be az anyagok, milyen az optimális anyagáramlás, ergonómia, milyen tárolóeszközökre van szükség. Célunk, hogy ne legyenek pluszmunkavégzések, felesleges anyagmozgatások. Az éles helyzet csak november-decemberben vár-

A Rába Jármûipari Alkatrészgyártó Kft. családi napot rendez a Móri SE pályáján (Kórház u. 25.) június 23-án, szombaton 10-tôl 16 óráig. A tervezett programok: A nap folyamán: – játszószônyeg, sorversenyek, – kézmûves-foglalkozások, pónilovaglás, – luficsavarás és arcfestés, – ugrálóvár és óriáscsúszda, – kispályás focibajnokság. A színpadon: 10.00: moderntánc-bemutató, 10.30: Hahota klub, 11.00: zenés gyermekmûsor, 13.30: tombolasorsolás, 14.00: Illényi Katica mûsora. belsô levelezési rendszert, valahol azt gondoltam, továbbra is kinyomtatom, elviszem, átadom a leveleket. Eltelt egy év, és rájöttem, ez már a múlt. Emlékezetes számomra az 1492 címû filmnek az a jelenete, amikor Kolumbusz fog egy narancsot, meghámoz belôle egy részt, forgatja és nézi, ahogy eltûnik a hajó. Arra próbálja rávezetni magát, hogy a Föld az akkor kialakult világképtôl eltérôen gömbölyû. Az újat mindig meg kell ismernünk és számunkra leginkább alkalmazhatóvá tenni. Tavaly 130 ezer munkaórát takarítottunk meg a lean segítségével. Cellánként 50–60 százalék volt a hatékonyságnövekedés, összességében pedig 30–35 százalékot hozott. Az új termékeinket elôállító területeket már a leannek megfelelôen telepítjük. – Melyek most a legfontosabb feladatok? – Az év végétôl az új Suzuki-típushoz ülésvázat készítünk, habosítunk, huzatokat varrunk. Már ezekben a hetekben azon dolgozunk, hogyan telepítjük le a gépeket. Korábban az volt a metódus, hogy egy-két ember dolgozott néhány hetet az elôkészítésen, majd lerakosgatták a gépeket. Most számtalan tényezôre figyelünk,

ható, de azt szeretnénk, hogy már rögtön az elején a legoptimálisabbat hozzuk ki a gyártósorból. A begyakorlottságnak köszönhetôen persze a hatékonyságmutatónak késôbb tovább kell nônie. – Pontosan mi az idei menetrend? – Augusztusban esztergomi online üzemünk átveszi a Suzuki Ignis kárpitozását-ülésszerelését a gyártás utolsó három hónapjára. Szeptemberoktóberben több mérnöki változtatást hajtanak végre a Suzuki Swiften, ami érinti az ülést is: változik az ülôlap, amihez nekünk lábszerkezetet kell szállítani. Utána – ahogy már említettem – kezdôdik az új Suzukitípus gyártása. A móri gyárban 2004ben 96 ezer, tavaly 168 ezer üléshez gyártottunk alkatrészeket, idén már 220 ezerhez, jövôre pedig 300 ezerhez. Ez jelentôs növekedés, amire folyamatosan készülnünk kell. Hatvan présszerszámot, hegesztôkészüléket csináltatunk Kanadában, Szlovákiában, Magyarországon, amelyeknek június közepén már kész darabot kell produkálniuk. – A kft. üzleti tervében a tavalyinál kétszer nagyobb eredmény szerepel. Hogyan teljesülnek a célok?

Az Ezerjó Rádió kétszer egyórás élô kívánságmûsort ad a helyszínrôl. A rendezvényen a büfészolgáltatást a Rábakész Kft. biztosítja. A cég dolgozóival egy háztartásban élôk az ebéd-, ital- és tombolajegyet a helyszínen, a belépéskor kapják kézhez. A családi napra autóbuszok indulnak: 9.30: Pusztavám: Vérteskert, faluvég, ABC, A telep 9.30: Csákberény–Söréd– Csókakô–Bodajk 9.30: Nagyveleg 9.30: Aka–Bakonysárkány 9.30: Oroszlány–Bokod Hazaindulás 16 órakor. Jelentkezni a munkahelyi vezetôknél lehet június 18-ig. A jelentkezéssel együtt a be- és hazaszállítási igényt is meg kell adni. A kft. minden dolgozóját, annak házastársát, gyermekét és unokáját megvendégeli ebédre és italra, de más családtagját is szívesen látja a programokra!


8 oldal

8 Tudásakadémia

Bemutatkozik a Rába Tudásakadémia III⁄4. csoportja Kedves Olvasó! Üdvözli Önt az RTA III⁄4-es csoportja! Kérjük, engedje meg, hogy megosszuk Önnel néhány gondolatunkat, hogy miért is tartjuk fontosnak az RTA-t. Ez az akadémia a Rába leghatásosabb módszere az információszerzésre és -cserére, emiatt jelentkeztünk és örömünkre felvételt nyertünk a háromszoros túljelentkezés ellenére. Csoportunk felöleli szinte az összes szegletét a Rába-csoport tevékenységeinek, hiszen a Futómû, az Alkatrész és a Vagyonkezelô Kft. is képviselteti magát személyünkben. Területeink: sales, technológia, logisztika, öntés, kovácsolás, megmunkálás, szerelés, csomagolás, minôségbiztosítás, karbantartás, informatika, valamint a környezet- és munkavédelem, így szinte nincsen olyan szakterület, amelyhez ne lenne egy szakértônk, aki kibôvíti ismereteinket a gyakorlati életbôl vett tudásával. Megosztjuk egymással gondolatainkat, ötleteinket és ugyanezt a menedzsment részérôl is megkapjuk a kandallóbeszélgetések alkalmával. Fontosnak érezzük, hogy a tudás elsajátításával – közös nyelv és gondolkodásmód, a gazdasági szemlélet kialakításával – a jövôben a közvetlen és tágabb környezetünket is segítsük, támogassuk a hiányosságok közös kijavításában és a hibák kiküszöbölésében, hogy még sikeresebben mûködhessen a Rába. TÖREKI IMRE Az RTA⁄III. csoport egyik legtöbbet tapasztalt tagja vagyok. 1976 óta dolgozom a Rábában. 1984-ig szerszámtechnológus voltam, attól kezdve viszont a jelenlegi munkahelyemen, a 67.000-es csarnokban a hajtómûházgyártó teamet vezetem. Nagyon sok átalakulást megértem már az elmúlt évtizedekben, nagyon sok nehéz feladatot oldottam már meg a munkatársaimmal, de úgy érzem, hogy a sok erôfeszítés, ha lassan is, de meghozza az eredményt. A mai nem egyszerû világban talpon maradni sem egyszerû. Mindennap meg kell újulni, mindennap egy kicsivel többet kell tenni. Az együtt gondolkodás, az együttmûködés segíthet bennünket, csak így lehetünk eredményesek. Az RTA-n szeretnék sok tapasztalatot szerezni és átadni a társaknak. HORVÁTH MIHÁLY A fôiskola után a kísérleti üzemben kezdtem a pályafutásomat mint gyártmányfejlesztô, majd átmentem a motorfejlesztéshez, ahol a vizsgálati motorfékteremben tevékenykedtem. 2002-ben kerültem a karbantartás és TPM-

koordinációs teamhez mint üzemmérnök. Jelenlegi munkám a karbantartási rendszer egységesebbé, hatékonyabbá tétele, valamint az Oracle karbantartási rendszer modulgazdai feladatainak ellátása. Céljaim a Rába Tudásakadémia elvégzésével a cég jelenlegi folyamatainak jobb megismerése, az általam tanult TPM-, Lean-, illetve Kaizen-módszerek további elméleti és gyakorlati fejlesztése, vezetési módszerek elméleti elsajátítása, valamint a Rába jövôbeli üzleti, gazdasági lehetôségeinek megismerése. Végül a legfontosabb számomra az, hogy az itt megszerzett tudás alapján még jobban, tudatosabban járuljak hozzá a Rába jövôbeli gazdasági sikereinek eléréséhez. Számomra a tudatosabb szó az elôre gondolkodást jelenti, hogy ne menjünk el a kisebb problémák mellett, mivel a sok apró probléma együtt nagyobb „zavarokhoz” vezethet, s ennek elkerüléséhez az összes Rába-dolgozó részérôl nagyon sok kitartás és bizonyos esetekben szemléletváltás is szükséges. VERESS TÍMEA Már egy éve, hogy a Rába kötelékébe léptem és azóta logisztikai csoportvezetôként dolgozom a móri Alkatrész Kft.-nél. Munkakörömrôl ha néhány szót kellene mondanom, akkor a következôket sorolnám fel: kihívásokkal teli, döntést igénylô, felelôsségteljes, emberi kapcsolatokon alapuló, vezetési ismereteket és elhivatottságot igénylô. Magamról röviden annyit, hogy Székesfehérváron élek boldog párkapcsolatban, legnagyobb szenvedélyem a túramotorozás. Fejlôdni jöttem a tudásakadémiára, fôként vezetôi, illetve gazdasági szemlélet elsajátításának terén. Az eddigi RTA-s találkozók alapján elmondhatom, hogy egy remek csapat egyenrangú tagjaként fogom mindezt végrehajtani. BORÓK ATTILA 30 évvel ezelôtt jöttem a Rábához. Elôször forgácsológépeken dolgoztam 8 évet, majd 1988-tól mûvezetôként, 1998-tól pedig teamvezetôként irányítom a kiegymûház-team munkáját a 67.000-es csarnokban. A Rába Tudásakadémiára azért jelentkezetem, hogy gazdasági és elméleti vezetési ismereteket szerezzek, melyeket a munkám során hasznosítani tudok. BOGDÁN LAJOS 1987 óta dolgozom a Rábánál, 37 éves vagyok. Ipari tanulóként, a reptéri kovácsüzem karbantartó részlegébe kerültem. Pályafutásom indíttatásában nagy szerepet kaptak az „idôsebb szakik”, akiktôl sok ismeretet, tapasztalatot, szaktudást örököltem. Nekik külön köszönet jár, hisz ôk voltak az alapköveim, akik-

re építeni tudtam. Hamarosan a Lasco II. gyártósorra kerültem, folyamatos munkarendben. Évekig dolgoztam ezen a területen, talán innen származik az, hogy egy kicsit „magaménak” is tekintem a gépsort. Állandó felügyeletet igényelt, így szükség volt egy csapatra, amely ezt biztosította. A hétvégi üzemvitel biztosítása, karbantartása lehetôvé tette, hogy a hôkezelô, kovács-, darabolóüzem gépeinek szerelésében is aktív szerepet vállaljunk, így ismerve meg azok jellegzetes hibáit, javítási fortélyait. Tanfolyamok, képzések következtek, melyeket sikeresen elvégeztem. Ezek a munkavégzésemhez, a gyakorlatban elengedhetetlenek és a mai napig hasznosítani tudom. A tanulás, új ismeretek szerzése, új cél kitûzése motivál. Speciális területrôl van szó, így munkámhoz kell egy kis elhivatottság is, melynek éltetôje többek között a sikerélmények megszerzése, átélése. Jelenleg a karbantartási team I. területén cellavezetôként tevékenykedem. Az RTA-t örvendetes dolognak tartom, kapocs a dolgozók és a vezetôség között. Betekintést nyerhetünk a vállalat vezetésébe, szemléletmódjába. Átfogó ismereteket kapunk, melyek segítségével mi is más szemmel látjuk a Rába múltját, jelenét és jövôjét. A vállalat vezetésében a mi szerepünk is jelentôs, így minden jobbító szándék, amit teszünk, hozzájárul annak hosszú távú, eredményes mûködéséhez. Minden területen problémák jelennek meg, melyek orvoslása közös feladat mindannyiunk számára. Gondolok a jó és megfelelô létszámú szakember hiányára, gépalkatrészek utánpótlására, alapanyag, gép kapacitására, költségek, veszteségek felmerült problémáira. Ezek megoldása minden területen kihívás számunkra. PIRKA IMRE Egy pici rábaközi faluban, Kisbaboton élek feleségemmel. A Rába Futómû Kft.-nél a gyártásfejlesztési menedzser szervezetében 6 éve mint szerelôtechnológus kezdtem el dolgozni, majd másfél év elteltével gyártástervezô lettem. Itt Marmon, Claas, John Deere típusú futómûvek és a fôként az orosz piacra szállított portálhátsók, valamint a 106, 109, 209 típ. futómûvekkel kapcsolatos feladatokat látom el. MÉSZÁROS ZOLTÁN 8 éve dolgozom a Rába Futómû Kft.-nél, a konstrukciós team szervezetében számítástechnikai mûszaki elôadó munkakörben. Feladatom a termékfejlesztési rendszer üze-


9 oldal

Tudásakadémia 9 meltetése, fejlesztése, új módszerek kidolgozása, felhasználók támogatása. Továbbá kapcsolattartás külsô cégekkel informatikai jellegû témákban. Nôs vagyok és egy hatéves kisfiú édesapja. SEBESI LÁSZLÓ Egy éve a DANA Európa Teamnél folyamatmérnökként tevékenykedem. A Rába Futómû Kft.-n belül kialakított munkakapcsolataim lehetôvé tették olyan emberek megismerését, akik már elvégezték a Rába Tudásakadémiát. Ezekbôl az ismeretségekbôl számomra kiderült, hogy a tudásakadémia olyan készségeket és ismereteket adott, amelyek nagymértékben hozzájárultak teljesítményünk növeléséhez. Látva RTA-s elôdeim fejlôdését, magam is eldöntöttem, hogy pályázok. Nagy örömömre felvételt is nyertem. Ezáltal szeretném elérni a munkám még hatékonyabb elvégzését és a továbblépésem lehetôségét, továbbá a kommunikáció révén a társszervezetekkel kialakított magasabb szintû együttmûködést és a felelôsségi körömbe rendelt szervezeti egységnél (DANA Eu. Team, Brugge gyártósor) kamatoztatni a vezetési és szervezési, valamint a pénzügyi és gazdasági ismereteket a hatékonyság növelése érdekében. Sokat várok a vállalatvezetéssel folytatott kandallóbeszélgetésektôl, ami lehetôséget biztosít arra, hogy a vállalati hierarchiában nagy távolságra lévô szervezeti egységek mûködésébe is nagyobb betekintést nyerjünk. MILKOVITS GÁBOR A Futómû Kft. szerelôtechnológia-szervezetében hegesztôtechnológusként dolgozom, illetve hegesztési felelôsi teendôket látok el a Rába területén. Hegesztett hídházak és az újonnan települt Schloemann sajtón gyártott hídfélfedéltételek gyártás-elôkészítésével és gyártástechnológiájával foglalkozom. Munkámnál fogva így szervesen részt veszek elsôsorban az érintett hegesztett szerkezetek termékmegvalósulási folyamatának (az árajánlatadástól a gyártási folyamatokig) szinte minden szegmensében. Az új ismeretekkel a képzés hozzásegít a hegesztési felelôsi, illetve -technológusi tevékenységem cégorientált és gazdasági szemlélettel való még hatékonyabb végzéséhez. HORVÁTH GÉZA CSABA Mit keresek én az RTA tagjai között? Mert itt a helyem! A Rába családjába 16 évesen kerültem esztergályosként. Mindig a jobbításra törekedtem, életem során idáig folyamatosan tanultam, mindig képeztem magam. Az élet elsodort a cégtôl, de 18 év után, 2000-ben ismét a gyár tagjává váltam, mert számítottak rám, hívtak. Szívesen jöttem, itt voltak a barátaim, a volt munkatársak, a régi osztálytár-

sak. Az idôközben szerzett tudást, a külföldön gyûjtött tapasztalatokat szeretném átadni munkatársaimnak, hogy ez a nagy hagyományokkal rendelkezô vállalat továbbra is megtarthassa megérdemelt helyét a világban. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy képesek voltunk „kijönni a verembôl”. Most már valóban kirajzolódik egy pozitív jövôkép! Miért most jelentkeztem? Mert most érett meg a helyzet. Mert már végre megérti a környezetem a változás szükségességét. Mert végre élvezem a közvetlen vezetôim bizalmát és támogatását. E cél megvalósulásához szükséges, hogy értsük egymást, kell egy közös nyelv, egymás munkájának elismerése, segítése, megbecsülése. A napi problémák a folyamatok tisztánlátása, a költségkímélô megoldások, a minôség javítása. Vezetôként mindig támaszkodtam a józan ész és a meggyôzéses logika erejére. Fontos a dolgozók véleménye a napi gondok megoldásában, így lehet a vezetést helyzetbe hozni és a helyes döntés-elôkészítés biztosítja a kitûzött célok elérését. Az utóbbi hónapok eseményei bizonyítják, hogy végre megnyílhatnak elôttünk az európai piacok is, ami egy nagyon nagy kihívás. Mindenkinek tudni kell, hogy csak együtt vagyunk képesek ennek megfelelni. Ezek a megrendelések biztosítják minden dolgozónk jövôjét, megélhetését. Ezért van szükség a fejlôdésre, a tudásra az akadémiánkon. WEISZ DÁNIEL A DANA Európa Teamnél (Brugge és Como sorok) dolgozom minôségbiztosítóként, és a teamen belüli belsô anyagmozgatással foglalkozom. Elsôsorban azért jelentkeztem, mert – mint a jelentkezési lapon feltüntettem – szeretnék további ismereteket elsajátítani, hogy rendelkezzem azokkal az alapismeretekkel, amelyek a jelenlegi munkakörbôl megteremtik a továbblépés lehetôségét. A jövôben hatékonyabban szeretnék részt vállalni a Rába mûködésében, változási folyamataiban és ehhez szükségesnek érzem az RTA-kiírásban felsorolt ismeretek elsajátítását. Az RTA olyan képzés, mely nem általánosságban fogalmaz meg módszereket és követelményeket, hanem speciálisan „rábásított”, így a napi gyakorlatban használható tudást ad. KISS ATTILA A Jedlik Ányos Ipari Szakközépiskolából öntészeti technikusként léptem ki az élet kanyargós útjára. Az MVG öntöde gyáregységében kezdtem pályafutásom 1981-ben. Hosszabb kitérôk után 2004-ben tértem vissza a Rába Futómû Kft. öntödéjébe, ahol mint öntô-formázó tevékenykedem. HOFBAUER NÁNDOR Az egyetem elvégzése után, 1975-ben kezdtem el dolgozni a Rábánál és a négyéves államigazgatásban eltöltött idôt leszámítva (1986–1989) összesen 28 éve szolgálom a vállalatot.

Jelenlegi munkahelyemen, a Rába Vagyonkezelô Kft.-nél 2004. augusztus 1. óta környezetvédelmi vezetômunkatársként dolgozom. Feladataim közé tartozik többek között a Futómû kft. környezetirányítási rendszerének felügyelete, folyamatos fejlesztése, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatok koordinálása, környezetvédelmi költségek elemzése, kapcsolattartás a szakhatóságokkal, valamint a munkahelyeken elvégzendô munka-egészségügyi mérések megtervezése, a mérési eredmények kiértékelése, a szükséges intézkedésekre javaslatok kidolgozása. Tevékenyen részt veszek a Rábánál bevezetésre és auditálásra kerülô MEBÍR kiépítésében. Ahhoz, hogy az ember meg tudjon felelni a kor kihívásainak, kitûzött céljainak, valamint környezete elvárásainak, folyamatosan fejlesztenie kell és megújítani ismereteit, tudását. Ahhoz, hogy minél jobban végezhesse munkáját, olyan csapat tagjának kell lenni, amelynek tagjai azonos nézeteket vallanak, gondolkodásukat, cselekedeteiket a gazdasági szemlélet hatja át. Beszélgetve korábbi RTA-sokkal és elolvasva a képzés céljáról kiadott tájékoztatót, úgy éreztem, hogy céljaim és elképzeléseim megegyeznek az RTA-ban megfogalmazottakkal. Úgy gondolom, mindannyian, akik felvételt nyertünk az RTA-képzésre, egy „szövetséget” kötöttünk a Rábával, hogy a tanfolyamon megszerzett korszerû kommunikációs, vezetési-szervezési, pénzügyi és változáskezelési ismeretek birtokában mindenki a saját területén a legjobb tudását nyújtva, a leghatékonyabban fog dolgozni a Rába stratégiájában, a menedzsment által megfogalmazott célok eléréséért, a közös jövônkért. DORFINGER KÁROLY 1977. augusztus 2. óta dolgozom a Rábában. A 28.000-es szereldében kezdtem, majd üzemtechnikus-mûszakvezetô voltam, és 1992 óta irányítom a WP festô-csomagoló terület munkáját. A terület fô feladata a késztermékek festése, a megmunkált felületek védelme és csomagolása. Az eltelt évtizedekben sok terméket ismertem meg a Rába termékpalettájáról, mivel a csomagolás az utolsó mûvelet a kiszállítás elôtt. A megnövekedett feladatokhoz folyamatosan meg kell újulni és többet kell tenni, mert csak így tudjuk elérni a céljainkat. A cél: eredményesség! Ehhez szeretnék az RTA-n információkat, tapasztalatokat szerezni. KOZMA BALÁZS A Futómû kft. értékesítésén dolgozom, a kft. ázsiai vevôivel, illetve a DANA Európa „transmission” üzlettel foglalkozom. Célom az RTAval: speciális ismeretek megszerzése, hogy aktívan részt vehessek a cég fejlôdésében.


10 oldal

10 Tudásakadémia és Konferencia

Méhesné Tóth Erika elvégezte a Rába Tudásakadémiát, majd váltott

Termelési elôadóból raktárvezetô

éhesné Tóth Erika néhány hete a hármas raktárbázis vezetôjeként dolgozik, miután pályázata alapján ôt találták a legalkalmasabbnak erre a posztra. Célja, hogy javítson a munkafolyamatokon.

M

– A Rába Tudásakadémia elsô csoportjában „diplomázott” tavaly augusztusban. Miért jelentkezett? – Idén tizenöt éve vagyok a Rábánál. Ez volt az elsô alkalom, hogy ilyen felhívást láttam. Elsôsorban azért jelentkeztem, hogy tanuljak, fejlôdjek és elôrébb jussak. A kovácsüzem hôkezelô teamjében voltam termelési elôadó, ahol kicsit beskatulyázva éreztem magam, onnan nemigen lehetett felfelé mozogni. Abban bíztam, hogy ha végzek, lehetôségem nyílik arra, hogy más területen helyezkedjek el. – Milyennek találta a három hónapos képzést? – A csapatmunka tetszett igazán benne. A kommunikációs tréningek sokat dobtak a társaságon. Persze széles körû tudást is kaptunk például szervezésbôl, változásmenedzsmentbôl, kommunikációból, minôségügybôl.

– Az akadémia részeként többször beszélgettek a menedzsmenttel is. Ennek volt értelme? – Igen, kandallóbeszélgetés jelleggel minden témában összeültünk. Fontos volt, mert a menedzsment szemszögébôl is megláttuk a dolgokat, a cég érdekeit. Kiderült, mit várnak el tôlünk, mit akar a cégvezetés. – És hogyan látja, mit akar? – Az elsôdleges cél szerintem a szemléletváltás. Hogy sajátunknak érezzük a céget, mert amiért dolgozunk, az a jövônk. – Nemrégiben új beosztásba került. Van köze ennek ahhoz, hogy az RTA-n végzett? – Nagy valószínûséggel igen. A hármas raktárbázis raktárvezetôi posztjára nyújtottam be pályázatot és engem választottak. Az elôzô területen termeléssel foglalkoztam, most logisztikával. Tizennégy ember vezetôje vagyok. Az egész futómûvet mi szolgáljuk ki, van tehát munkánk bôven. – Milyen tervei vannak a cégnél? – Elsôsorban az, hogy megismerjem azt a területet, ahová kerültem, átlássam a folyamatokat és lehetôség szerint javítsak azokon. H. G.

MÉHESNÉ TÓTH ERIKA

Elengedhetetlen az innováció, a korszerû udapesten tartotta az Unitis Rendszerház Zrt. április 26-án a termékfejlesztéssel foglalkozó hazai felhasználók, vállalkozások számára a „Windchill PLM Menedzser Fórum 2007” elnevezésû rendezvényt. A fórum mottóját a szervezôk a Versenyképességi Évkönyvbôl választották:

B

„Azok az országok képesek hosszú távon gyorsan növekedni, amelyek a versenyképességüket nem az alacsony költségekre, hanem a termelékenység növelésére, az innovációra és a korszerû technológiák alkalmazására építik.” A rendezvény szervezôje, az Unitis Rendszerház Zrt. a Rába Pro⁄Engineer és Windchill termékfejlesztési rendszerének szállítója. A Rába Futómû Kft. számítástechni-

kai mûszaki elôadója, Mészáros Zoltán elmondta a Rába Magazinnak: – A konferencián elsôsorban olyan mûszaki fejlesztéssel foglalkozó szakemberek és menedzserek képviselték vállalatukat, akik hozzánk hasonlóan már megtették a kezdô lépéseket a komplex termékfejlesztési rendszerek bevezetése és alkalmazása irányába. Az elôadó példaként említette többek között az Audi Hungaria Motor Kft.-t, az Agrikon KAM Kft.-t, az FCI Connectors Hungary Kft.-t, a NABI Kft.-t, illetve a KnorrBremse-t és a Siemenst. – A mûszaki fejlesztéssel foglalkozó hazai vállalatok számos esetben használnak már úgynevezett Product Data Management (PDM), azaz termékadatbázis-kezelô rend-

szereket, ahol a termékfejlesztés során létrejövô minden információt strukturáltan és elektronikusan tárolnak. A gyakorlati alkalmazás során viszont kiderült, hogy haladni kell a nemzetközi trend diktálta követelményekkel és biztosítani kell az átmenetet a Product Lifecycle Management (PLM), vagyis a termékéletciklus-kezelés irányába – magyarázta Mészáros Zoltán. A szakmai konferencián a Rába Futómû Kft. is képviseltette magát, sôt, elôadóként is szerepet vállalt. Egy esettanulmány formájában bemutatta a társaságnál 2000-ben bevezetett Windchill PDM- és PLM-megoldás gyakorlati alkalmazását, valamint annak tapasztalatait. Mészáros Zoltán elmondta: a PDM-megoldás keretében szemléltetve lett, hogyan


11 oldal

Futómû Kft. 11

Rendkívül sikeresek voltak az amerikai tárgyalások

A 135 millió dolláros üzlet A

néhány évvel korábbi 700–800 helyett évi 10–11 ezer futómûvet szállíthat 2007 ôszétôl az egyesült államokbeli Marmon-Herringtonnak a Rába.

A Rába Futómû Kft. legfelsô vezetôi szinten általában évente kétszer is meglátogatja a cég stratégiai piacait. Nemrégiben az Egyesült Államokban járt küldöttség, s az idei „tavaszi” tárgyalások s fôleg az elért eredmények bízvást különlegesnek nevezhetôk. A részletekrôl dr. Szôcs Károly számolt be. Az üzletfejlesztési igazgató elmondta, hogy a Marmon-Herrington céggel három esztendôre szóló, évi minimum 45 millió dolláros keretmegállapodást kötöttek. Ennek hátterében jelentôs részben a hadiipar áll. Az köztudott, hogy a világ legerôsebb hadserege az USA-é, az viszont kevésbé, hogy mintegy 300 ezer jármûve nem csúcsszínvonalú sem az átlagéletkort, sem a páncélvédelmet tekintve. Sok amerikai katona éppen ezért veszíti életét Irakban. A Pentagon emiatt erôteljes beszerzési programot indított el (fôként az aknavédett, páncélozott jármûvek vonatkozásában), s a jókora tortából – a Rába futómûveire alapozva – a MarmonHerrington is ki tudott hasítani egy jelentôs szeletet. Az amerikai cég kapcsolata Gyôrrel már több évtizedes, de ez sokáig elsôsorban a konverziós üzletekrôl szólt. Az USA-ban a vevôk jellemzôen vagy magával a jármûgyártóval építtetik az összkerékhajtású tehergépkocsikat „eltérô modellként”, vagy egy erre a feladatra specializált mûhelyben alakíttatják át a normál hátsókerék-hajtású teherautót. A Marmon-Herrington az eltérô építésekhez, illetve az átépítésekhez szükséges szettek egyik jól ismert szállítója. Ennek megfelelôen a Rába koráb-

ban elsôsorban hajtott mellsô futómûveket szállított a tengerentúlra. Dr. Szôcs Károly hozzáfûzte: a hoszszú ideig stabilan tervezhetô üzlet évi 700–800 futómûrôl és mintegy 5 millió dollárról szólt. Ehhez képest nagyságrendi a növekedés, hiszen a következô hónapokban – az elôzô két év jelentôs növekedési trendjét folytatva – már évi 10–11 ezer Marmon-futómû legyártására rendezkedik be a Rába. A növekedés kulcsa egyébként nem csak a Marmon által elért jármûszám-növekedés. A legújabb katonai és polgári üzletek egyaránt már nem átépítésrôl, hanem jármûépítésrôl szólnak, így egy kocsihoz két, sôt, esetenként három hajtott futómûvet kell szállítani. Az áprilisban kötött keretmegállapodás arról is szól, hogy a vállalat hogyan pörög fel erre a kibocsátási szintre, milyen bôvítést, gépvásárlást hajt végre, másrészt milyen garanciákkal támasztható alá a felfutás. Az év közben kötött szerzôdés azt is jelenti, hogy az üzleti tervben beruházásra szánt összeget módosítani kellett, amit – a szerzôdés ismeretében – a cég igazgatótanácsa is jóváhagyott. Dr. Szôcs Károly megjegyezte: a három évre szóló 135 millió dollár a felek minimális célkitûzése, ami lehet több is, s a létrehozandó kapacitásban benne is van a magasabb forgalom lehetôsége. A szerzôdés nagyságrendjének érzékeltetésére érdemes megemlíteni, hogy nemrég volt olyan esztendô, amikor a cég egyéves forgalma nem érte el a most szerzôdött teljes összeget. Az amerikai út során a Marmon-

DR. SZÔCS KÁROLY Herringtonon kívül a többi nagy vevôvel, így az ArvinMeritorral, a Danával, a John Deere-rel, a Caterpillarral is találkozott a rábás küldöttség. A várakozásoknak megfelel, hogy az amerikai teherautópiacon az idei év gyenge lesz, a forgalom a nehéz kategóriában mintegy 40 százalékkal marad el a tavalyitól. Mindez azzal függ össze, hogy az Egyesült Államokban idén január 1-jével új füstgázelôírás lépett életbe, ami modellváltást vont maga után. Emiatt a flották kivárnak, miután vásárlásaik zömét 2006-ra hozták elôre. Pozitív ugyanakkor, hogy 2008-at és 2009-et mindenki erôs évnek gondolja, s a következô visszaesés 2010-re várható. „Az alacsony darabszámokról szóló híreket ezúttal a szokásosnál

nyugodtabban hallgattuk, mert a Marmon-Herringtonnal kötött üzlet megfelelô kompenzációt jelent számunkra az amerikai piacon” – fogalmazott dr. Szôcs Károly. Az üzletfejlesztési igazgató azt is elmondta, hogy – miután az anyagárváltozásokra már megvoltak a követô mechanizmusok – most sikerült elôrelépni az energiaár-változások érvényesítésében is. Az amerikai export még egy járulékos gonddal jár az utóbbi hónapokban: a dollár ismét rendkívül gyenge, és ez a helyzet a közeljövôben várhatóan nem változik meg jelentôsen. Ezért a vevôkkel folytatott tárgyalásoknak központi témája volt az árfolyamvédelmi megállapodások kiterjesztése is az amerikai piacon. HANCZ GÁBOR

technológiák alkalmazása tudja a rendszer egy termékszerkezetben tárolni az elsôsorban Pro⁄Engineer tervezôrendszerben készült térbeli modelleket, összeállításokat és mûszaki rajzokat. Hogyan lehet összekapcsolni az említett digitális termékadatokat a mûszaki dokumentációval. – A fejlesztési folyamat során a Windchill megoldást nyújt a különbözô fejlesztési területek – konstrukció és technológiák – munkáinak összehangolására és az adatok biztonságos cseréjére egymás között. A rendszer alkalmazásának nagy elônye, hogy a kiinduló konstrukciós darab változása automatikusan végigfut a kapcsolódó elemeken, mint például az összeállításoknál. A Windchill ugyanakkor a szervezeten belüli és szervezetek közötti fejlesztést, együttmûködést is hatékonyan támogatja – ismertette a rendszert Mészáros

Zoltán. A számítástechnikai szakember a PLM-megoldásról elmondta, az újfajta megközelítés a termékadatbázisra épül, melynek keretében bármiféle vállalati folyamat elektronizálható, többek között a változáskezelések, ajánlatkérések, illetve megrendelések folyamata a termékfejlesztési folyamat, s lehetne még sorolni. A prezentáció során egy gyakorlati példán – a termékvizsgálat-igénylés folyamatán – keresztül lett bemutatva a társaság, a Rába Futómû Kft.-ben alkalmazott megoldás. Bemutatásra került, hogyan lehet egy ISO-szinten szabályozott, munkautasításokban leírt folyamatot a rendszerbe implementálni a feladatés szerepkörök, elágazások, döntési pontok és értesítések „digitalizálásával”. A konferencián más cégek is prezentálták

az ugyanilyen rendszerek alkalmazásában elért sikereiket. Például az egyik elôadó bemutatta, hogyan tudják az egymástól földrajzilag elkülönült telephelyeken dolgozó fejlesztôk egy termékadatbázisban koordinálni közös fejlesztéseiket. A szervezô Unitis Zrt. pedig bemutatta, hogy egy probléma felmerülésére indított változási folyamatot hogyan lehet a PLM-rendszerben egyszerûen és gyorsan levezényelni. – Továbbá élô gyakorlati bemutató keretében összekötötték a termékadatbázist – Windchill – a náluk használatos termelésirányítási – SAP – rendszerrel. A trend diktálta igényeknek megfelelôen egyre inkább fontos a folyamatszemlélet erôsödése, a problémák folyamatorientált megközelítése és kezelése – mondta végezetül Mészáros Zoltán. TÓTH GYULA


12 oldal

12 Dolgozóink

Mit tud a Rába Tudásakadémiáról és milyen véleménnyel van róla?

LUNK BÉLA MINÔSÉGBIZTOSÍTÓ – Egyszer voltak nálunk a tudásakadémiások, akik a móri Leant tanulmányozták. Az RTA mindenki számára lehetôség, ha ambiciózus, ha vezetô vagy más beosztásba szeretne továbblépni. Úgy tudom, a képzés Rábaorientált. Egy kollégám már elvégezte, egy másik most jár, nekik jók a tapasztalataik.

NOCHTA FERENCNÉ BELSÔ LOGISZTIKUS – Én is értesültem róla, hogy van ilyen lehetôség. Ha fiatalabb lennék, megragadnék minden alkalmat és élnék vele. Az én koromban már nem látom értelmét, hogy jelentkezzek, de csak biztatni tudok minden fiatalt, aki mondjuk érettségivel a soron dolgozik, hogy próbálja meg és végezze el.

TRIPOLSZKI IMRE FORGÁCSOLÓ TECHNOLÓ-

NAGY LÁSZLÓ TEAMVEZETÔ A vállalat iránt elkötelezett munkavállalók közös gondolkodását, együtt dolgozását segíti elô a menedzsmenttel. Információim szerint nagyon népszerû, jó a megítélése. Sikerét le lehet mérni azon az energián, amit a hallgatók befektetnek, ez tükrözôdik a szakdolgozatokon is. Jelentôs gyakorlati haszna a vállalat mélyebb megismerése, a kapcsolatok kialakítása, ez mind a termelésben, a szervezetirányításban, a minôségben jelenik meg.

GIAI VEZETÔ

A tudásakadémia a Rábában dolgozó feltörekvô fiatalok részére szervezett képzés, ami a középvezetôk vagy a vezetôi posztra indíttatást érzôk számára nagyobb tudáslehetôséget biztosít. Széles körû ismereteket szereznek a folyamatokról, munkájukat eredményesen tudják végezni. A felsô vezetés és a tanulók közötti kapcsolat révén a folyamatok gördülékenyebben zajlanak, ez mindenképpen a munka hatékonyságát szolgálja.

ERDÉLYI SÁNDOR

ÜZEMBEHE-

LYEZÔ

Olvastam a tudásakadémiáról. A mai rohanó világban elengedhetetlen a vezetôknek – a fiataloknak, idôsebbeknek egyaránt – a többcélú ismereteik bôvítése. A képzés a vezetôknél lényeges többletet ad, hogy rálátásuk legyen a munkára, a minôségre, a külsô kapcsolatokra.

SIPKOVITS SZABOLCS

GYÁRT-

MÁNYFEJLESZTÔ

Több munkatársunk is részt vett a képzésben, az ô tájékoztatásuk alapján egész jónak tûnik, sok értelmes és jó dolgot tanultak. Véleményem szerint több olyan témát érint, amelyet nem külön képzés keretében kellene átadni, hanem alapvetô tájékoztatást kellene adni minden Rába-dolgozónak. Gondolok itt a cégen belüli tájékoztatásra, kommunikációra.

RIGÓ JÓZSEF TERMELÉSIRÁNYÍTÓ – A tudásakadémia belsô képzés, ami alapján vezetôket képeznek. A vezetôk szemléletváltoztatását, fejlôdését segíti elô. Van ismerôsöm, aki már részt vett rajta. Ha az idôm engedné, beszállnék, de sajnos este tízig telített a napom.

VINCZE VIKTOR LAKATOS A Rába Magazinban olvastam a tudásakadémiáról, úgy látom, valójában a problémák megoldásáról szól. De az üzemben nagy változást nem vettünk észre. Reméljük, a szakterületen gördülékenyebben megy majd a munka, a problémák elôbb megoldódnak. Ugyanakkor valószínû, hogy a középvezetôk is hozzáértôbben állnak a munkához, pontosabbak lesznek a feladatmeghatározások irányunkba.

FARKAS MIHÁLY ÜZEMELTETÔ VILLANYSZERELô Figyelemmel kísérem a tudásakadémiáról megjelenô cikkeket, azok alapján jónak tartom. Véleményem szerint azonban nem a negyvenöt-ötven év feletti dolgozókat kellene beiskolázni. Azonban azoknak, akik elvégezték, más lesz a véleményük, más a hozzáállásuk, mivel olyan hasznos új információkat, ismereteket kapnak, amelyek majd elôrelépést jelentenek a termelésben.

DÉCSY ANDRÁS

GÉPI MAGKÉ-

SZÍTÔ

Hallottam a tudásakadémiáról, sok részletet azonban nem tudok róla. Az összes vezetômet beiskolázták, de hogy mire oktatják ôket, azzal nem vagyok tisztában, s nem vettem észre változást. Elvárnám, hogy fontos legyen az emberekkel való bánásmód, a teamek közötti kapcsolat erôsítése, a munka szervezése. A szervezési feladatokat helyezném elôtérbe.


13 oldal

Jármû Kft. 13

Nagy teljesítményû lézervágó dolgozik a jármûcsarnokban zembe helyezték s már dolgozik a 150 millió forint értékû Bystronic Bystar 4020 típusú lézer lemezvágó a Rába Jármû Kft. 28 ezres csarnokában. A modern, korszerû gép 25 milliméter vastagságú lemezeket is képes kivágni nagy pontossággal és gazdaságos anyagkihasználással. Az országban egyedül a kft.-nél mûködik 2x4 méteres, 6 ezer wattos lézer lemezvágó.

Ü

Folyamatos mûszakban dolgozott a Jármû Kft. lézervágója, ám így is akadt olyan alkatrész, amelyet a társaságnak bérmunkában kellett vágatni, ami jelentôs költségnövekedéssel járt. A cég gyártásfejlesztési vezetôje, Takács László elmondta a Rába Magazinnak, ezért döntött úgy a vezetés, hogy a 2007-es beruházási tervben szerepelteti új berendezés beszerzését, üzembe állítását. – Decemberben megkezdôdtek a tárgyalások, három cégtôl kértünk ajánlatot, egy német, egy svájci és egy japán gyártótól. Az ajánlatok értékelése után a svájci Bystronicot választottuk ki. A régi lézervágónkat is ez a cég gyártotta, s az ára és a mûszaki tartalom is jobb volt a versenytársakénál – tudtuk meg Takács Lászlótól. A gyártásfejlesztés vezetôje fontosnak tartotta azt is, hogy ehhez a géphez a régi programokat is tudják használni, nem kellett a több ezer programot átváltani és a tapasztalatok is jók voltak az elôzô géppel. A gép 150 milliós beruházást jelen-

tett a társaságnak, a megtérülési ideje a számítások szerint 3 és fél év. – A megtérülési számításoknál láthatóvá vált, hogy a gép üzembe állításával nem kell kivinni bérmunkára az alkatrészeket, ami jelentôs kiadáscsökkenés. Emellett feleannyi idô alatt vágja ki a darabokat, mint a korábbi berendezés, s az anyagkihozatal is jelentôsen javul, mert a 2x4 méteres asztalára nagyobb táblaméreteket is fel lehet rakni – részletezte Takács László. Miután a Rába Nyrt. vezérigazgatója, Pintér István engedélyezte a beruházást, megkötötték a szerzôdést, megkezdôdtek az elôkészületek. – Meg kellett tervezni a lézervágó helyét, energiaellátását, az alapot el kellett elkészíteni, s odavinni a vágóés lézergázokat, azoknak tárolót készíteni. A munkálatokban öt cég vett részt összehangolt munkával, pontosan mindent határidôben elkészítve. A gép április végén érkezett, s három hét volt a beüzemelése, ma már üzemszerûen termel – tudtuk meg a gyártásfejlesztés vezetôjétôl.

SÁGI TIHAMÉR Takács László hangsúlyozta: a korszerû berendezésnek nemcsak a telepítését kellett elvégezni, de az öszszes mûvelettervet módosítani kellett, az anyagnormákat át kellett számolni az összes lézervágott tételhez. Ugyanis csökkentek a vágásidôk s az anyagfelhasználás. A két gép közötti „átjárhatóságot” is biztosítani kellett. A dokumentáció – fô mûveletterv, helyettesítô mûveletterv – minden tételre elkészült. Az új és a régi gép kiszolgálásához magas raktárat is építettek. A 28 ezres csarnokban adott volt a hely, így csak felfelé lehetett terjeszkedni. A raktár 12 szintbôl áll, a Dexion Kft. építette. Nagy része, 84 polc a

1,5x3 méteres lemezekhez, 12 polc a 2x4-es lemezekhez méretezve, egyenként 5 tonna terhelést bírnak el. Összesen 480 tonna lemezt lehet tárolni egyszerre. A raktár április végén elkészült. Mivel 6 és fél méter magas, egy speciális, nagy teherbírású, s megfelelô magasra emelô targoncát kell a társaságnak legyártatni. Daru építése költséges lett volna és idôben is sokára készült volna el. A targonca már készül, gyártásban van, július végén érkezik a társasághoz. Amikor megérkezik, teljes mértékben ki lehet használni a raktár teljes kapacitását. TÓTH GYULA

Garantált minôségû hegesztési varratok

Befejezôdött a kitelepülés Megkapta a telephelyengedélyt a Rába Jármû Kft., ezzel jogi értelemben hivatalosan is befejezôdött a társaság kitelepülési projektje. A cég gyártásfejlesztési vezetôje, Takács László elmondta lapunknak, gyakorlatilag tavaly év végén mind a termelô, mind az irodai részleg kiköltözött az egykori vasúti jármû területérôl, a Budai úti központi teleprôl a 28 ezres csarnokba. – Ez évben már az új telephelyen kezdtük meg a munkát, azonban jogilag akkor zárul le egy kitelepülés, amikor a telephelyengedélyt megkapjuk. Ahhoz azonban számos vizsgálatot kellett végezni. Így a környezet-

védelmi hatóság, a tisztiorvosi szolgálat, a munkabiztonsági hivatal, a tûzoltóság, a katasztrófavédelmi igazgatóság januárban és februárban végezte el a vizsgálatokat – magyarázta Takács László. A cég ezek alapján adta be márciusban a telephelyengedély-kérelmet, az engedélyt április elején vehette kézbe a társaság, így a költözési projekt ezzel hivatalosan lezárult. Így jogszerûen mûködhet a Jármû Kft. a reptéren, a 28 ezres üzemcsarnokban, ahol katonai jármûveket, önjáró autóbuszalvázakat és hegesztett földmunkagépalvázakat és különféle jármûalkatrészeket gyártanak.

A garantált minôséget adó ISO 3834-es hegesztés minôségirányítási rendszer tanúsítás kiadásához szükséges hegesztési minták már készülnek a Rába Jármû Kft.-ben. Várhatóan október végére megszerzi a minôsítést a társaság. A Rába Jármû Kft. minôségbiztosítási vezetôje, Krasztina Zoltán a Rába Magazin kérdésére elmondta: az ISO 3834-es hegesztés minôségirányítási rendszer tanúsítás projektszerzôdését megkötötték a felkészítôvel. – A felkészítô cég segíti a munkánkat, hogy a tanúsítás megszerzésének végsô határidejére, október végére minden rendben legyen. A jelenlegi fázis július végéig tart, a tanúsításhoz szükséges mintahegesztések elkészítése folyik az üzemünkben – magyarázta Krasztina Zoltán. A minôségbiztosítási vezetô elmondta, hogy a technológia határozza meg, milyen alapanyagoknál milyen formában kell a mintahegesztéseket elkészíteni. A mintákat egy akkreditált laboratóriumban vizsgáltatják be és hagyatják majd jóvá. – Amíg a jóváhagyás nem lesz meg, addig a dolgozók felkészítése, oktatása folyik majd. Amennyiben a laboratórium jóváhagyja azokat, akkor tudjuk véglegesíteni a hegesztéshez szükséges munkautasításokat – tudtuk meg Krasztina Zoltántól. T. GY.


14 oldal

14 HR

Bérfejlesztés: tények és lehetôségek szakszervezetekkel kötött központi bérmegállapodás alapján 2007-ben a bérfejlesztésre két lépcsôben kerül sor.

A

Az elsô lépcsôben meghatározott béremelés április elsejei hatállyal megtörtént. A megállapodásnak megfelelôen idén külön bérgazdálkodási egységek nem lettek meghatározva, tekintettel arra, hogy differenciálás nélkül minden jogosult megkapta a béremelést. Az április havi bérek már az új összeggel kerültek kifizetésre, s errôl minden érintett elôzetesen tájékoztatást kapott. A szabályok szerint nem voltak bérfejlesztésre jogosultak a premizáltak, az idei belépôk, a felmondási idejüket töltôk, illetve azok, akik fegyelmit kaptak. A bérfejlesztésben nem részesülôk így ez alkalommal a létszám 10 százalékát tették ki. Az elsô bérfejlesztési lépcsô összefoglaló adatait az eddi-

gi gyakorlatnak megfelelôen a vállalat átadta a szakszervezetnek. 2007. július 1-jétôl további béremelésre kerül sor a betegség miatti hiányzási ráta mutató javulásához kötötten. A mai versenyhelyzetben a munkaidô-kihasználás növelése kulcskérdés a hatékonyság javulásban, amely megteremti a bérfejlesztés alapját. Fizikai területen ezért 2,5 százalék, szellemi területen 1,5 százalék hiányzási ráta elérése a cél. A betegség miatti hiányzás vállalati szinten jelentôs költséget jelent, hiszen a 15 nap betegszabadság költsége teljes egészében, a táppénznek pedig 1⁄3-a a céget terheli. A kiesett munkaidô pedig vagy elveszik, vagy pluszköltségként túlórával, új munkavállaló felvételével pótolni kell. A különbözô adatszolgáltatásokban rendszeresen közzétesszük a hiányzásra vonatkozó részletes kimutatásokat. Az 1–4. havi összefoglaló ada-

Jubiláló dolgozóink 15 év Babos István öntvényköszörûs, Künkel-team Füredi Szabolcs üzemfenntartási elôadó, nap- és bolygókerékteam 20 év Herkovits Ferenc vez. villanyszerelô, mestermûszerész 25 év Papp Imre köszörûs, Sárvár, vegyesalkatrész-gyártó sor 35 év Lakatos János köszörûs, Sárvár, vegyesalkatrész-gyártó sor Németh Attila teamvezetô, jármûvevô-szolgálat 40 év Kapusi Albertné esztergagép-kezelô, nap- és bolygókerékteam

tok alapján a szellemi állomány eddig minden üzletágban 1,5% alatt van, de a fizikai területek körülbelül 2⁄3 része nem éri el a kitûzött célt. A bérmegállapodás szerint, ha a szervezeti egységek szintjén nem teljesülnek a mutatók, csak azok a munkavállalók kapják meg az emelést, akik fizikai területen 6 napnál, szellemi területen 3 napnál kevesebbet hiányoznak ebben az évben. Az egyéni mérés két alkalommal történik, félévkor és év végén. Akik az elsô félévben teljesítették a célt (2, illetve 3 nap⁄félév), július 1-jétôl mozgóbérként megkapják az emelést. Akik év végére érik el a meghatározott célt, visszamenôlegesen részesülnek majd a bérfejlesztésben. Alapbéresítésre csak az éves mutatók teljesítése alapján kerül majd sor, tekintettel arra, hogy az üzleti tervben meghatározott célokat, hatékonyságjavulást összességében éves szinten kell elérni. MÉSZÁROS MÓNIKA

Beharangozó „Rába Jármûipari Holding Nyrt. : 2007. június: Rába Oracle update projekt indul. Ez a jelenleg használt számítógépes termelésirányítási rendszer korszerûsítését jelenti: Oracle 11.03-ról 11-re történô áttérést.”


15 oldal

IT 15

Új elektronikus telefonkönyv a Rábában z elektronikus telefonkönyv napjainkban az egyik legelterjedtebb vállalati alkalmazás, amely elsôsorban az irodai dolgozók mindennapi munkavégzését könnyíti meg jelentôsen. Ennek kifejlesztése, karbantartása mind a felhasználói, mind a szolgáltatói oldal aktív közremûködését igényli, mert a felület és az alapadatbázis elkészülte után folyamatos karbantartásra van szükség.

A

A Rába-csoport dolgozói számára 2007. június 1-jétôl lesz elérhetô az új elektronikus telefonkönyv, amely az Integris-Rendszerház Kft. saját fejlesztése. Az eddigi idôszakban a telefonszámadatok csak az

Outlook címjegyzéken keresztül voltak elérhetôk, de ez a forma nem volt alkalmas például az azonos szervezeti egységhez tartozó felhasználók lekérdezésére, illetve a telefonszám vagy szervezeti egység szerin-

ti keresésre. Az új alkalmazás bevezetése után a címjegyzékekbôl a telefonszámadatok törlésre kerülnek. Az új adatbázis a Helpdesk adataira épül, amely a Helpdeskhez érkezô megkeresések, változásbejelentések alapján folyamatos karbantartás alatt áll. A program telepítése rendkívül egyszerû a felhasználók számára, egy link segítségével a belsô hálózaton elérhetôek az adatok. A telefonkönyv adatai több nagy csoportra bonthatóak: 1. Azon munkatársak elérhetôségei, akik domainbe vannak léptetve és⁄vagy valamilyen eszköz van a nevükön a Helpdesk-adatbázis szerint. 2. Általános, közösségi területek telefonszámai, mint pl. a porták. 3. A Rába területén található egyéb cégek elérhetôségei, pl. Rába Bástya Kft. A keresés nagyon könnyen és gyorsan megvalósítható, többféle szempont alapján és akár szótöredék megadásával is van lehetôség a lekérdezésre. Külön érdemes megemlíteni az úgynevezett láthatósági szinteket és a láthatósági jogosultságokat. A „láthatósági szint” egy adott telefonszámra jellemzô adat, amely lehet: – Nyilvános (bárki megtekintheti a telefonkönyvben), ezek jellemzôen a vonalas telefonszámok. – Védett I. kategóriájú (csak egy bizonyos kör láthatja a telefonszámot), ezek jellemzôen mobiltelefonszámok. – Védett II. kategóriájú (csak nagyon szûk kör láthatja a telefonszámot), ezek jellemzôen vezetôi mobiltelefonszámok. A „láthatósági jogosultság” a felhasználókra vonatkozik, ki melyik típusba sorolt számokat láthatja a telefonkönyvben: – Nyilvános (csak a nyilvánosnak minôsített, jellemzôen vonalas számokat tudja megtekinteni). – Nyilvános+védett I. (a két kategóriában található számokat láthatja). – Nyilvános+védett I.+védett II. (minden telefonszám megtekintésére jogosult). A jelenlegi besorolások a szolgáltatásmenedzserek által megadott információk alapján lettek beállítva. Az utolsó globális telefonszámadatbázis-frissítés 2006 nyarán történt, így szinte teljesen bizonyos, hogy a folyamatos karbantartás ellenére is akadnak pontatlan információk a jelenlegi adatok között. Szeretnénk a felhasználók segítségét kérni abban, hogy az alkalmazás

elsô használatakor ellenôrizzék saját adataikat és az esetleges eltéréseket jelezzék az Integris-Helpdesk elérhetôségein. A Rába és az Integris közötti megállapodás értelmében a június 15-ig bejelentett módosítási igényeket a Helpdesk soron kívül, 2 napos határidôvel átvezeti az adatbázisban. Természetesen a felület használatával kapcsolatosan tájékoztató levelet küldünk ki minden felhasználói e-mail címre, amelyben bôvebb információt adunk a használati, lekérdezési lehetôségekrôl. Reméljük, az új alkalmazás jelentôsen megkönnyíti a dolgozók munkavégzését, tájékozódását és örömmel fogják használni mindennapjaikban. SZEDLÁK VIKTÓRIA NAPSUGÁR HELPDESKVEZETÔ ÉS MÁTÉ LEVENTE SERVICEDESK-MUNKATÁRS

RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARI HOLDING HAVONTA MEGJELENÔ LAPJA A MUNKATÁRSAK ÉS A PARTNEREK SZÁMÁRA. FELELÔS KIADÓ: GULYÁS KRISZTINA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A) ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ: SZAMMER ISTVÁN FELELÔS SZERKESZTÔ: KOLOSZÁR TAMÁS TERVEZÔSZERKESZTÔ: SUDÁR ÉVA MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ BALÁZS, SUDÁR ÁGNES, TÓTH GYULA FOTÓ: H. BARANYAI EDINA SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A TELEFON: 96⁄504-444, FAX: 96⁄504-414. E-MAIL: [email protected] NYOMÁS: SZÉCHENYI NYOMDA, GYÔR A RÁBA NYRT. KOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETE: 9027 GYÔR, MARTIN U. 1. TELEFON: 96⁄624-370


16 oldal

16 HR

VADAS ÁRPÁD

NÉMETH JENÔ

Minôségpont dolgozóinknak NÉMETH JENÔ, 5 PONT: 3 tengelytest-rugólevél sík felületén anyagfolytonossági hibát észlelt, annak ellenére, hogy a tengelytesteket már a repedéskor vizsgálták a kovácsüzemben. – Emlékszem, dolgoztam a soron, s azonnal szemet szúrt a hiba – mondja az 53 éves, a Rábánál 35 éve dolgozó Németh Jenô, aki elsô minôségpontjait szerezte. A pontokat azóta már beváltotta egy asztali, illetve egy faliórára, valamint egy esernyôre. Németh Jenô annyit tett még hozzá – kérdésünkre válaszolva –, hogy sokéves tapasztalattal a háta

mögött nyugdíjazásig már a Rábánál szeretne maradni. VADAS ÁRPÁD, 5 PONT: 1 darab mellsôtengely-ökölfej esetében látta, hogy az alsó része gyûrôdött. Míg Németh Jenô elôször szerzett minôségpontokat, Vadas Árpádnak már másodszor sikerült. „Nézze, a gyártósor utolsó embere vagyok, ha hibát találok, azt nem azért jelentem, hogy mással kiszúrjak, hanem, hogy ne kerüljön ki hibás termék a gyárból” – mondja Vadas Árpád, aki 1964-ben mint ipari tanuló került a „vagongyárba”. Több mint tíz évig, 1975-ig dolgozott a Rábánál, majd egy kitérô után, tizennégy éve tért visz-

sza. Mint mondja, most már itt szeretne maradni ô is a nyugdíjig, „csak azt meg is kell érni”. Vadas Árpád az ingázókhoz tartozik, Lovászpatonáról jár be nap mint nap a gyárba, s mint sok családban, náluk is rábás dolgozó volt a bátyja és a sógornôje is. A minôségpontokból feleségének és a nagyobbik fiának választott ajándékokat: az elôbbi illatszercsomagot, az utóbbi egy karórát és egy öngyújtót kapott. Megjegyzésünkre, hogy magának ezek szerint nem választott semmit, azt felelte: „Nem, de ezt mondták a titkárságon is. Nem baj, otthon örültek az ajándéknak, szép volt a doboza is.” S. Á. FELSÔ SOR (BALRÓL-JOBBRA): VASS ISTVÁN, KILIÁN KÁLMÁN, RÁCZ IMRE, KOLLÁR LÁSZLÓ, FARKAS JÁNOS, IRMES LÁSZLÓ. ALSÓ SOR (BALRÓL-JOBBRA): MAJOR ZSOLT, FRANK LÁSZLÓ, PÁNCZÉL DÁVID, KOZMA CSABA, TÓTH ATTILA.

Üzleti Foci Liga, Rábával az élen A fôvárosi kezdeményezéshez hasonlóan – ahol 272 céges csapat verseng a helyezésekért – idén Gyôrben is megszervezésre került az Üzleti Foci Liga. Egyelôre csak hat csapattal, de a következô idényben remélhetôleg jóval több cég képviselteti magát. Az Üzleti Foci Liga nem egyszerûen csak egy bajnokság, hanem valóban egy vállalkozások közötti sportverseny, amelybe a Rába Nyrt. csapata is benevezett. A Rába már eddig is, évek óta támogatta dolgozói sportolását, s a sporteseményekrôl e magazin hasábjain is többször tudósítottunk. Most – a Rába anyagi támogatásával – focistáink gyôri viszonylatban is megmérettetésre kerültek, s nem vallottak szégyent. A bajnokság féltávjánál veretlenül, még ha csak jobb gólkülönbség okán is, de vezetik a mezônyt az E.ON és a „szomszédságunkban lévô” DANA elôtt. A mérkôzések helyszíne az Adyváros „mögött” lévô Gyôr Aréna, ahová minden szurkolót szeretettel várunk! RÁCZ IMRE

A vártnál jobb eredmények Móron

Recommend Documents