BUDAPEST, V. KER. KOSSUTH TÉR FORMATERVEZÉSI PÁLYÁZAT
Mobil Köztér – pályázat Városi Tájkép Csoport
Általános bevezető Köztér - közösségi tér. Két összefüggő fogalom, melyekről sok szó esik mostanság a városi élet alapszövetének jövőjével foglakozó különféle fórumokon. Mágikus erejű fogalmak, amelyektől az urbanista, városszociológus, formatervező vagy építész szakemberektől, a környezetvédőkön, önkormányzati tisztségviselőkön, lokálpatriótákon, műemlékvédelmi szakembereken át, a sarki fűszeresig sok mindenki, sokféle módon vár csodát. A történelmi korok aggórái, a piacterek és városi főterek, templomterek, vagy éppen a városi közparkok területe mind - mind a közösségi érintkezés fontos helyszíneiként ragadtak meg egy – egy város kollektív tudatában. Itt ismerkedtek a fiatalok, politizáltak a bölcsek és kereskedtek a kereskedők. Itt gyűltek össze a lakosok ünnepnapokon. Itt estek szerelembe, kötöttek örök barátságot, emlékeztek az eltávozottakra és állítottak szobrot a legkiválóbbaknak. Manapság a fokozódó urbánus modernizáció, a közlekedési hálózatok robbanásszerű fejlődése, korszerűsítése, valamint a városi élet felgyorsult ritmusának köszönhetően soha nem tapasztal komplex elvárások fogalmazódnak meg a városlakók részéről a város köztereivel kapcsolatban. Ma már pontosan érzékelhető, hogy a hagyományos értelemben vett közösségi funkciókon túl a köztérnek egy sokszínűbb, mobilabb közösség életében kell a megfelelő szolgáltatásokkal rendelkeznie. Egyfajta térbeli kommunikációs médiummá, speciális információs csomóponttá kell válnia, ahol a társadalmi mobilitásban résztvevő különféle csoportok, hálózatok, vagy egyének a megfelelő csatornák igénybevételével juthatnak információkhoz és szolgáltatásokhoz. Olyan csomóponttá, amin keresztül sikeresebben mozoghatnak a városi térben és érintkezhetnek egymással. Ezzel a változó igénnyel párhuzamosan a városi közterek kialakításának, építészeti megformálásának minősége mára már a várostervezés legfontosabb stratégiai kérdésévé nőtte ki magát. Napjainkban az európai városok komoly összeget fordítanak arra, hogy a városi infrastruktúra fejlesztése mellett, az adott város arculatát is megfelelőképpen alakítsák mind funkcionális, mind vizuális értelemben. Nyilvánvaló tény, hogy a közterek primer formálása elsősorban a város döntéshozóinak, szakmérnökeinek felelőssége. Emellett azonban egy funkcionális és esztétikai értelemben is sikeres közösségi tér megformálásához a szakmérnöki hozzájárulás mellett a kortárs képzőművészet, formatervezés, tárgytervezés, public art műfajok és művészeti ágak képviselői is nagyban hozzájárulhatnak. Éppen ezért kiemelten fontos minden olyan kezdeményezés, ami a pusztán forgalmi, közlekedési igényeket kiszolgáló városi csomópontokat humánus közösségi térré képes átalakítani. A közterek alapvető feladata, olyan közeget biztosítani, ami közösségformáló erővel bír. Most, a főváros minden szempontból egyedi, különleges státuszú terének, a Kossuth térnek rekonstrukciója kapcsán lehetőség nyílhat egy minden szempontból megfelelő, valódi köztér-funkciókat hordozó városi tér kialakítására.
Budapest építészeti arculata, illetve városi infrastruktúrája az elmúlt tizenöt évben dinamikus fejlődésen ment át. Sajnálatos módon a fővárosi, kerületi önkormányzatok folyamatos forráshiánya miatt a tervezett közösségi terek, parkok rehabilitációjának üteme elmaradt a kereskedelmi célú beruházások (lakóparkok, irodaházak, bevásárlóközpontok, stb.) robbanásszerű fejlődési dinamikájától. Ez azért is sajnálatos, mert az ezredforduló nyugati metropoliszainak tőkevonzó képességét, turizmusát, kulturális kapcsolatait nagyban befolyásolják azoknak a köztereknek az esztétikai minősége, amelyekkel a látogató is elsősorban találkozik, illetve amelyek bemutathatóak, kommunikálhatóak a külvilág felé. Ez egyfelől a városarculat megfogalmazásában, kommunikációjában is fontos körülmény, másfelől az itt lakók számára a városi lét milyenségéről, a város élhetőségéről szól. Más megközelítésben a modern nyugati metropoliszok közterei a felgyorsult, rohanó városi közegben, amolyan oázisokat, pihenő-, relaxációs pontokat is jelentenek. Kissé lelassítják, kikapcsolják a város túlfűtött lüktetését. Nyugat – Európában már régóta szokás az iroda övezetek épületei közé beiktatni „zöld szigeteket“, ahol a stresszes munkahelyi légkört az ebédszünetben ott étkezők hatékonyan oldhatják fel. A harmadik tapasztalat, hogy a nyugati nagyvárosok kulturális rendezvényeinek egy része kivonult a hagyományos intézményekből a szabadba. A Felvonulási téren, Hősök terén megrendezett ingyenes komolyzenei koncertek, a Bakáts téri, Vörösmarty téri rendezvények, vagy a Sziget fesztivál tipikus példái ennek a tendenciának. A kultúra nem elité többé. Nem csak a galériába, színházba, koncerttermekbe járó keveseké. Az utóbbi években elkészült Millenáris közpark, Erzsébet téri „Gödör“ park, a Szent István Bazilika előtti téren megnyílt teraszok, a Ráday utca, a Liszt Ferenc tér, Nagymező utca mind – mind fényesen bizonyították, hogy a kortárs építészet és köztéri design rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek vonzzák, dinamizálják és moderálják a városlakók viselkedését. Interaktivitásra, érintkezésre, információcserére sarkallnak, ami fontos sajátossága a modern demokráciák kiteljesedésének.
Kossuth Lajos tér jelenlegi állapota A fentiekben leírt alapelvekhez képest a Kossuth tér, vagyis a Parlament épületének közvetlen környezete esztétikai értelemben kritikus állapotban van. Sem állami protokolláris, sem turisztikai funkcióját, sem közösségi identitást formáló, sem a demokratikus intézmények között képviselt szerepét nem képes külső megjelenésében ellátni. Az ország dísztere, államiságának, demokratikus berendezkedésének egyik szimbóluma, egész egyszerűen vállalhatatlan, arcpirító esztétikai állapotban van. Jelenlegi kátyús, töredezet aszfalt burkolatával, szedett – védett kukáival, rozsdásodó, drabális lámpaoszlopaival, kitalálatlan felszíni parkolójával, diszfunkcionális zöld felületeivel, padjainak, utcabútorainak hiányával nem képes elérni a neki szánt státuszt. Az európai csatlakozással egy olyan közösség részévé vált országunk, ahol a nemzet kulturális örökségének, vagyis amit kulturális értelemben viszünk be magunkkal az Unióba, amivel gazdagítjuk azt külön hangsúlyt kap. Ezen túlmenően az egyéb partnerországok adminisztrációja, az EU – bürokraták, diplomaták tömege fog a Kossuth téren megfordulva egy olyan látvánnyal szembesülni, ami az ország fejlettsége már régóta meghaladt. Ezért halaszthatatlan a tér rekonstrukció.
1. Többfunkciós védőfal (nagykordon, hullámkordon) A Kossuth térre eltérő funkcionális igények kielégítésére kikerülő új használati tárgyak formai, külső megjelenésükben vett belső kapcsolatát, valamiféle hullámzó lágyság, puhaság teremti meg. A terv ezzel a gesztussal a merev, elrettentő hatású és anyagválasztású, „rendpárti“ térelemek, sorompók és kordonok helyett, a transzparenciát, nyitottságot és elfogadást hangsúlyozzák. Éppen ezért, illetve a Parlament épületének a Duna-parti kapcsolatára utalva esett a terv választása a hullámvonal különféle formai megjelenítésére, parafrázisára az összes tárgy esetében. Ez a hullámvonal válik a koncepció főmotívummá. A formai elképzelésnek legkarakteresebb megjelenési formája a többfunkciós védőfal hullámzó ülőfelületének esetében történt. A kordon természetesen határoló alapfunkcióját maximálisan teljesíti. Igen kitűnő atlétának kell lennie annak, aki át tudja magát lendíteni az akadály felett. Egymás mellé rendezve fixen zárható vele a térszakasz, ugyanakkor akár önmagában is képes ellátni utcabútor funkcióját a területen. A hullámvonalú fémváz ülőfelületei különféle módon burkolhatóak, fa, fém, esetleg zöld növényfedést kaphatnak, ugyanakkor ezek helyettesítik a régi fémkordon taposórácsát is. Formai paraméterei, illetve optimális súlyponti tervezése okán összekapcsolva felboríthatatlan. Összekapcsolási csomópontjuk a tárgy tartókeretének oldalában kialakított, lakat-elven működő, kulccsal oldható mechanikus szerkezettel válik megoldottá. Ugyanez a csomópont a rendőrségnél rendszeresített taposórácsokkal is összekapcsolhatóvá teszi a tárgyat. A szállítás, tárolás kérdése. A terv olyan térbútor formát ajánl, ami szétszerelt, vagy összekapcsolt állapotában folyamatosan a téren van. Használati tárgy, ülőbútor, info-palánk. Vagyis a raktári tárolás nem válik tervezési szemponttá. A tárgy téren belüli mozgatását két kormányőr végezheti, akik a többfunkciós védőfal egyes elemeit kissé megdöntik. Így a tárgykeret vízszintes és függőleges felületeinek találkozásánál a keretbe süllyesztve beépített kerék érintkezik a talajjal és a tárgy egyfajta „talicska” módjára tolhatóvá válik. A többfunkciós védőfalhoz tartoznak olyan sarokelemek, amelyek segítségével az összekapcsolt egységekből álló „többfunkciós védőfal” vonal derékszögben is befordítható. Így térhatároló alkalmazásban egy teljes térrész, például a parkoló zónája elkeríthető. A többfunkciós védőfal sarokelemeinek (jobbos, illetve balos) szerkezetét speciálisan módon könnyített beton adja. A „többfunkciós védőfal” palánkrészét adó felület anyaga a jégkorong palánkokhoz hasonlatos módon szinte törhetetlen, átlátszó ún. acélüveg (10 mm UV2 3nm). Az acélüveg a rendőrség által is használt, bevizsgált, hitelesített gyártmány. Nagyon fontos szempont, hogy látványában ez a megoldás nem szigetel el, nem zavarja meg a Parlament épületének homlokzati látványát, hanem „áttörtségével“ vizuális kapcsolatot teremt azzal. A határoló lap emellett információhordozó is egyben. A különböző cserélhető felületeken folyamatosan megújítható információk találhatóak. Lehetőséget nyújt így arra, hogy mint egy állandó élő szabadtéri kiállítási bemutatóhely is legyen.
Elképzelésünk szerint akár egy-egy nagyobb kulturális program is megvalósítható a palánkok felületén (pl: helyet adhat kortárs grafikai kiállításnak, az ország híresebb épületeinek, vagy éppen egy-egy kortárs irodalmi mű bemutatásának, akár több nyelven is). Mindemellett fontosnak tartanánk természetesen, hogy legyen zenei, mozi, színházi és egyéb programajánló kordontábla, és egy, vagy több táblán az Európai Unió tagállamait is be lehessen mutatni. Szerkezeti összefoglaló: Rozsdamentes acél vázszerkezet guruló kivitelben. Ülőrész pácolt borovi -fenyő, vagy fémlemez, vagy perforált lemez + zöldnövény borítással. Alulról szerelve, csavarozva. Állórész rozsdamentes zárt szelvény kibontva, gumiféderrel szerelve a cserélhető grafikájú acélüveg (10 mm UV2 3nm) részére. 2, Mobil köztér –Protokolláris vagy közösségi használatú rugalmasan formálható térrész Ez a terület a Parlament főbejárata előtt, a Kossuth tér központi részén terül el. Mint központi területnek igen sokrétű feladatot kell ellátnia. Hétköznapokon, amikor a Parlament épületében munka folyik, a plenáris ülések zajlanak biztosítania kell a képviselők gépjárműveinek parkolását. Delegáció érkezésekor, a küldöttek innen, a főbejáraton átmennek be a Parlament épületébe. Nemzeti ünnepek alkalmával pedig különféle állami rendezvények helyszínéül szolgál. A tér maga azonban ennél nyitottabb, városi, köztéri funkciót is képes ellátni. Egyre gyakoribb, hogy bizonyos ünnepi rendezvények helyszínéül szolgál, a karácsonyi időszakban népszerű jégpálya létesül itt. A tervezett „mobil köztér” koncepcióba olyan utcabútor rendszer kerül felállításra, mely megfelelő flexibilitással rendelkezik mindezen összetett feladatok ellátására. A rendszer lehetővé teszi, hogy hétvégén, vagy nyáron, az ülésszakok szünetének idején, a tér más, fontos közösségi funkcióknak is teret adjon. Ülésnapokon a mobil utcabútorok gyors és egyszerű átrendezésével a parkolási terület ismét körbezárható. Amikor tömegrendezvény zajlik a téren a kordon elemei zárt vonalban behúzódnak a Parlament épületének főhomlokzata elé, míg a maradék kordonelemek a téren elszórva ülőbútorként funkcionálnak. A tér északi csücskén működő bejárati zóna (X. kapu előtt), ahol a turisták a Parlamentbe történő beléptetésre csoportosan, illetve az előzetes belépési időpontra történő bejelentkezésre egyénileg várakoznak, ad helyet. A terv a két várakozó csoportot szeparálj. A „többfunkciós védőfallal” alkalmazása lehetősége ad a belépés előtt esetlegesen hosszú perceket várakozó látogatóknak, hogy az egyik sávban leülve töltsék az időt, míg a jegyvásárló sáv leválasztásánál a „rögzített kordon” jelenik meg. A kordonok információs felületén a beléptetés rendjére vonatkozó, többnyelvű szövegek kerülnek elhelyezésre. Ez a kordonrend védi a park zöldfelületeit, informál, eligazít, és finoman szeparál.
3. Rögzített kordon (íves kiskordon) A tárgy egy fémvázas szerkezetből és egy cserélhető plasztik lapból áll. A fémvázas szerkezethez kapcsolódik a két végpontjába mereven rögzíthető lábak, melyek végén kerekek biztosítják a tárgy mozgatását. A fixálható pozíciójú lábak pedig a tárgy kordonként való biztos használatát teremtik meg. A fémvázat négy „tüske” rögzíti az aszfalthoz, a szélnyomást egyensúlyozandó. A fémváz adja a plasztik lapok keretét. A kiírásban szereplő, a Köztársasági Őrezrednél rendszeresített szabványos mozgásérzékelő csatlakoztatására alkalmas a fémkeret. Mint a „többfunkciós védőfal” esetében, itt is igen fontos a transzparens, áttört, távolról sem elrekesztő megjelenése a tárgynak. A „rögzített kordon” elemei egymáshoz is kapcsolhatóak a többfunkciós védőfalnál alkalmazott „lakat módszerrel” (lásd, mint fenn!). Ugyanez a csomópont a rendőrségnél rendszeresített taposórácsokkal is összekapcsolható. A nehezen törhető ívelt „acélüveg” lap felülete ugyancsak információhordozó. A különböző lapokon különböző és folyamatosan cserélhető információk találhatóak. Természetesen ezáltal lehetőséget nyújt arra, hogy mint egy állandó élő szabadtéri kiállítási bemutatóhely, akár egyegy nagyobb összefogottabb program is megvalósítható legyen rajtuk. A kordonok felületén megjelenő többnyelvű információ turisztikai, történelmi tartalommal gyorsíthatja meg a várakozás idejét a koronázási ékszerekre kíváncsi látogatók számára. Szerkezeti összefoglaló: Rozsdamentes vázszerkezet, kihajtható támasztókerekes lábbal, egymáshoz és a talajhoz rögzíthető. Állórész rozsdamentes zárt szelvény kibontva, gumiféderrel szerelve a cserélhető grafikájú acélüveg (10 mm UV2 3nm) részére. 4. Virágtartó Formai értelemben a virágtartó a „hullámkordon“ ülőfelületének hullámaival rokonítható. Tulajdonképpen egy „felgyűrt“ fekvő téglány, aminek redőzetei és áttörései adják a tulajdonképpeni zöld takarót. A termőfölddel feltöltött rozsdamentes acél dobozszerkezet lyuggatott felszíne különféle növények kihelyezésére alkalmas amellett, hogy földdel töltött állapotában újabb „természetesnek ható“ akadályt is képes képezni például a parkoló zóna és a főbejárat között. A felső, lyuggatott felület egy igen finom raszterrel elkészített perforált lemez, ami például a fűszállak fejlődését nem akadályozza. Szerkezeti összefoglaló: Rozsdamentes lemezváz, csavaros kötéssel rögzített perforált lemez, vagy hegesztett hálós fedőlappal ellátva. 5. Hulladékgyűjtő A kiírásban szereplő módon a koncepció részét képezi mintegy hat – nyolc darab hulladékgyűjtő egység. Korunk szelektív hulladékgyűjtési technikáit figyelembe véve egy edény-csoport két szeparált egységből áll: egyfelől műanyag palackot gyűjtő rész, másfelől egyéb hulladékot gyűjtő rész. Ezt az elrendezést azért tartja a terv életszerűnek, mert a turisták, pihenni vágyok általában csak műanyagpalackos frissítőjüket cipelik magukkal, majd elfogyasztás után attól is szabadulnak meg nagyobb tömegben. Valamint a pillepalack (PET)
relatíve nagy térfogatú, vagyis azt a gyűjtőrészt gyakrabban kell üríteni. Következésképpen a külön nyitható, külön üríthető palackgyűjtő rekesz alkalmazása indokolt. Formai értelemben a két egymásba fonódó, lágy vonalú tárgy ugyancsak a hullámvonal parafrázisa. Frontfelületei fémlemezből, oldalfalai, vékony, öntött betonból állnak, amelyek egyrészt stabilitást biztosítanak a tárgynak, másrészt bizonyos mértékben robbanás biztosak. Az edények ürítése plasztik-zsákos rendszerű, amelyek cseréje egy előröl lenyitható részen keresztül történik. Szerkezeti összefoglal: Nyitható rozsdamentes acél front és hátfelület, illetve beton oldalfalak. 6. Nemzeti lobogó, zászlórúd és annak környezete Az új rúd az „összefogás spirálja“ fantázianévre is hallgathatna. A zászlórúd hét, spirális alakban összefonódó rozsdamentes, nemesacél fémpászmából áll. A talapzatból harminc méter magasságra kiemelkedő, rúddá fonódó pászmák, mintegy hét méter magasságban, egyetlen drámai ponton lendületesen, dinamikusságot sugallva találkoznak. A kiemelés folytán a rúd az ég felé törő, intenzív optikai hatást kelt. Mintegy, maga után „húzza” a tekintetet. Az egyetlen szál helyett, az összefonódó szálak az egység erejét jelképezik. A gyenge egyetlennel szemben a közösség erejét, szilárdságát, és az egymásrautaltságot szimbolizálja. A pászmák külső felszínére Magyarország minden, összesen csaknem 3300 településének neve kerülne felírásra. Természetesen ez a felirat egyfajta jelkép, tudati mintázat: tudható, de bizonyos magasságban praktikusan már nem olvasható szöveg. Mindez jelképes gesztus, egyfajta jelképes utalás az egyetlen szimbólumban sűrített sokasággal összefüggésben A zászló húzószerkezete a spirálra szerelt sínből, illetve a zászlót mozgató, földről szerelhető elektromos motorból áll. A spirálban elforduló zászlórúdra szerelt sín nem követi a spirál csavarodását, hanem csak kilencven fokot fordul. A Parlament látogatói területének, pontosabban annak belépőtető zónájának közelsége okán, illetve azért mert az ünnepi díszelgés koreográfiája is megkívánja, a zászló környezete elemeltebb pozíciójú az utcaszinthez képest. Tulajdonképpen egy billenő, kissé éles szélű plató, ami ilyetén módon tudatosan ellenpontozza a térbútorok, mobil térrészek hullámos, lágyabb vonalait. Állami ünnepek protokolláris alakalmaikor így egy megfelelően megközelíthető, elegáns megjelenésű alakzatot kapunk. A plató éjszaka alsó megvilágítást kap, ami a billenő alakzatnak így lebegő, súlytalan látványt kölcsönöz. A plató anyaga szerkezetében vasbeton, ami úgynevezett „grafikai beton” felületdekorációs eljárással egészül ki. Ennek tartalma az előzetes elképzelések szerint ugyancsak a településnevek volnának, az az a mintegy 3300 településnév kevert sorrendű felsorolása. Ez a protokolláris használat mellet a látogatók aktív tárgyhasználatát is eredményezheti: „keressük meg lakóhelyünk nevét a talapzat felületén!” Szerkezeti összefoglaló: Hét darab összecsavart rozsdamentes acél pászma. Szerelt, sínes rendszerű, elektromos motoros mozgatás. A talapzat vasbeton szerkezetű, aminek felülete ún. grafikai betonnal dekorált (technológiai szabadalom: Samuli Naamanka).
7. Pad Bár a kiírás ezt külön nem kérte, a tér új tárgyainak koherens vizuális rendszere megkívánja egy új köztéri pad megtervezését is. Kiindulópontként itt is a „hullámkordon“ ülőfelületének hullámvonalát alkalmazza a terv. A középső merevítő alkalmazásával, vagyis a tartókeret elhagyásával, alulról merevített szerkezettel sikerült egyféle meghökkentően izgalmas, oldott hatást elérni. A lécritmusok sűrítése és ritkítása szépen illusztrálja a hullámvonal dinamikáját. Szerkezeti összefoglaló: Rozsdamentes vázszerkezetre építet, borovi fenyő ülő és díszítő lécekkel burkolt szerkezet, alulról rögzítve.
