MOA Magániskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

1037 Budapest, Viharhegyi út 19/C OM 201806

MOA Magániskola Szervezeti és Működési Szabályzata Átdolgozott változat

Hatályba lépés: 2013. szeptember 01.

Az SZMSZ elérhető az iskola honlapján és az intézményben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ Az intézmény fenntartója: Módos Oktatási Alapítvány -

Székhelye: 2000 Szentendre, Kőhegy 0153/14 hrsz.

-

Adószáma: 18223574-1-13

-

Nyilvántartási száma: AM 3433

-

Képviselő: Módos Zoltán Szilveszter kuratóriumi elnök

-

Alapítvány célja: Nevelés, oktatás és ehhez kapcsolódóan intézmények fenntartása

-

Célja szerinti besorolása: Oktatási tevékenység

-

Közhasznúsági fokozata: Közhasznú

Az iskola Intézmény teljes neve: MOA Magániskola Székhelye: 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/C Adószáma: OM azonosítója: 201806 Alapítási év: 2012. Alapító: Módos Oktatási Alapítvány Budapest Főváros Kormányhivatalánál nyilvántartásba vételi szám: 614. Működési engedély kiadva: 2012. 09. 01-től (üisz: V-B-012/04332-13/2012 Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztály) Iskolarendszerben elfoglalt helye szerint: Általánosan művelő iskola Típus szerint: Alapfokú nevelési-oktatási intézmény Működését tekintve: Magánintézmény (nem állami, nem önkormányzati és nem egyházi fenntartású intézmény) Feladatellátási hely(ek) száma: egy Feladatellátási hely(ek) címe: 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/C Alapfeladata: Alapító okiratában foglalt köznevelési feladat, mely alapfokú, ezen belül nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai nevelés-oktatás Alapfeladathoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: - Különleges bánásmódot igénylő tanulók ellátása* - Korrepetáló kurzus, vizsgára felkészítő kurzus - Számítógépes tanfolyam

1

II. FEJEZET AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

1. Az iskola szervezeti felépítése

Módos Oktatási Alapítvány kuratórium elnöke Külső kapcsolatok: Szakmai: EGYMI-k, Óvodák, Egyéb: Informatikus, stb..

Intézményvezető

Alsó tagozat felelős

Felső tagozat felelős

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

DÖK elnök, DÖK segítő tanár

Nevelőtestület

2

Szülői munkaközösség vezető

Iskolaorvos, védőnő

Technikai személyzet

III. FEJEZET AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI ÉS HASZNÁLATI RENDJE A belépés és benntartózkodás rendje a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy megbízott helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodni abban az időszakban, amikor a tanulók számára szervezett iskolai rendszerű foglalkozások vannak. Ennek biztosítása érdekében hétfőtől péntekig 8.00 és 1600 között az egyikük az intézményben teljesíti feladatait. Érvényes beosztásuk az aktuális órarend elkészülésekor véglegesedik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és az aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A pedagógusok munkaideje és munkarendje 



  





  

Az iskolában határozatlan időre szerződött pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet a nevelőtestület és az intézményvezető határozza meg közösen az órarend függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatainak ellátását, működésének zavartalanságát kell biztosítani. Az intézményvezető a fenti alapelvek betartása mellett javaslatot tehet egyéb szempontok, kérések figyelembevételére is. A pedagógus köteles napi munkakezdése előtt legkésőbb 15 perccel a munkavégzés helyén megjelenni. Ügyelet esetén az ügyeleti időszak kezdetére. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg annak keletkezésekor, de legkésőbb a munka megkezdése előtt 60 perccel az iskolavezetésnél be kell jelenteni az intézményvezetőnek vagy megbízott helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb - a tanóra elhagyására, illetve a tantárgyi programtól eltérő tartalmú foglalkozás megtartására. A tanórák elcserélését a nevelőtestület egyetértése esetén az intézményvezető engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzás esetén lehetőség szerint - azonos szakos pedagógust kell helyettesítésre beosztani. A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy eseti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. A megbízás-kijelölés alapelve a rátermettség, a szaktudás és az arányos terhelés.

3

A pedagógusok idejének kitöltése A kötelező óraszámban ellátott alapfeladatok különösen az alábbiak lehetnek:  tanítási órák megtartása,  osztályfőnök feladatok ellátása,  szakkörök vezetése,  differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.),  magántanuló felkészítésének segítése,  könyvtárosi feladatok,  rendszergazdai feladatok,  honlap készítés,  napközis és tanulószobai foglalkozások,  fejlesztő foglalkozások. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a tervezett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok kiemelten a következők:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és helyettesített órák vezetése,  osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása,  dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető és a fenntartó közösen készíti el. A munkarendet az aktuális munkaköri leírások tartalmazzák.

4

Az épület nyitva tartásának rendje 

   







Az intézmény a tanév során szorgalmi időben a diákok számára tanítási napokon reggel 7.30 órától 8.00 óráig ügyeletben, 8.00 órától 16.00 óráig, a szervezett foglalkozások befejezéséig, illetve 16.30 óráig ismét ügyeletben (eseti kérelem esetén legkésőbb 17.00 óráig) van nyitva. Az intézmény nyitva tartása tanítási szünetekben előre meghatározott ügyeleti rend szerint történik. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Az intézménybe érkező személyek csak a főkapun léphetnek be, illetve ott távozhatnak. Gépjárművel az intézmény dolgozói, a szülők, az intézmény vendégei, az engedéllyel rendelkezők (bútorszállítás, építkezés, lomtalanítás, stb.) főkapun érkezhetnek. Az intézmény bejáratait (főkapu, alsó kapu) 8.00 órától 16.00 óráig zárva kell tartani. Ki- és belépés ebben az időszakban csak és kizárólag az intézmény alkalmazottja felügyeletével történhet. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak az intézmény bármely alkalmazottja engedélyével léphetnek az intézmény területére. Az alkalmazott kérésére a személyi igazolványuk felmutatásával kötelesek igazolni magukat. Az iskola területét a tanulóknak engedély nélkül elhagyni tilos! Az iskola területét az adott tanítási napon végleg elhagyni csak 16 óra után, vagy azt megelőzően, a vonatkozó rendelet szerinti hivatalos, megfelelően kitöltött és aláírt nyomtatvánnyal, vagy szülői felügyelettel lehet. Egyéb esetben a tanítás végét megelőzően, az adott tanítási napon az iskolából kimenni, annak területét átmenetileg elhagyni (kirándulás, sporttevékenység külső helyszínen, stb.) csak az iskola pedagógusa felügyeletével lehet.

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket Magyarország címerével kell ellátni. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással kapcsolatos takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és választható tanítási órákon, illetve felügyelettel használhatják. A foglalkozásokat követően - a tanteremért felelős vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett - lehetőségük van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirend vonatkozó fejezetei tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

5

Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

csak

az

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve - a tanítási órákat követően - a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – a diákönkormányzatot segítő tanárral való egyeztetés után - szabadon használhatja. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény - amennyiben nem sérti alapfeladatainak ellátását - helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. A bérbeadásról a fenntartó és az intézményvezető dönt. Az iskolába érkezés és az iskolában tartózkodás rendje Az iskolába érkezés 7.30 – 8.00 között történik. Az első óra megkezdése előtt 15 perccel mehetnek a tanulók a tantermekbe. Addig az ügyeletes pedagógus ügyeletet biztosít az erre kijelölt tanteremben. Érkezést követően a tanulók az öltözőszekrényeknél átváltják cipőiket az épületben viselt lábbelire, kabátjaikat vállfákra akasztva az öltözőszekrényben tárolják. Az öltözőszekrények rendben tartása a használó felelőssége és kötelessége. A tanítási órák és foglalkozások rendje, időtartama 8.15-9.00 9.00-9.15 9.15-10.00 10.00-10.15 10.15-11.00 11.00-11.15 11.15-12.00 12.00-12.30 12.30-13.10 13.10-13.20 13.20-14.00 14.00-14.30 14.30-15.30 15.15-16.00

1. óra szünet 2. óra szünet 3. óra szünet 4. óra ebéd 5. óra szünet 6. óra hosszú szünet tanulószoba szakkörök

Az iskolában a tanítási órák 8.15-kor kezdődnek. A tanítási órák 45 percesek, közöttük 15 perces szünetek vannak. 5-6. óra 40 perces, köztük 10 perces szünettel. Az ebéd 12.00-12.30-ig tart. Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (intézményvezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

6

A tanítási órák időtartama általában 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetője és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra csak az intézményvezető, adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet beiktatása nélkül is tarthatóak, de csak rendkívüli esetben. Az iskola bármely helyiségének egy kulcsát a tanári szobában, kulcsszekrényben el kell helyezni. Azokat a kulcsokat, amelyek vagyonvédelmi szempontból különös kezelést igényelnek, vagy személyi felelősséghez kötődnek, csak a kijelölt személyek vehetik fel. Ezek a helyiségek:  számítógépterem és szertár,  tornaszoba,  kazánház  intézményvezetői iroda, Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helye és időtartama a tanórán kívüli órarendben terembeosztással együtt kerül rögzítésre. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Egyéb foglalkozások:  napközi és tanulószobai foglalkozások,  szakkörök,  korrepetálás  felzárkóztató és fejlesztő foglalkozás,  a diákönkormányzat rendezvényei,  kulturális rendezvények,  tanfolyamok. A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülésnek, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének egyaránt színterei. Működésük rendjét a nevelőtestület dolgozza ki, és rögzíti. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő kérelme, illetve érvényes sport vagy egyéb külső foglalkozásról szóló igazolás bemutatása alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. Szakköröket a nevelőtestület javaslata alapján, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek függvényében indít az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek; erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógus felelős a szakkör működéséért.

7

A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Fejlesztő foglalkozásokra a gyógypedagógus vezetésével heti meghatározott óraszámban kerül sor. A mindennapos testnevelés kötelezettségünket az intézmény tornaszobájában, az udvaron, illetve a közelben található sportpályán teljesítjük. Valamint heti két órában külső helyszínen úszást szervezünk. Az iskola tanulói az iskolai hagyományoknak megfelelően vesznek részt különféle tanulmányi, művészeti és sportversenyeken. A versenyek fajtái:  házi  más iskola által szervezett  körzeti  városi  megyei  régiós/területi  országos Az iskola a versenyzési lehetőségekről tájékoztatja a tanulókat, nevezésüket a megfelelő helyre továbbítja. Az iskola szaktanárai segítséget nyújtanak a versenyekre való felkészüléshez. A tanulók versenyeredményeikért az iskolában jutalmat, dicséretet kaphatnak. A sikertelen szereplés miatt tanulót elmarasztalás, hátrány nem érhet. Versenyezni nem akaró tanulót arra kényszeríteni sem nyíltan, sem burkolt formában nem szabad. Tanulóink szervezett formában (tanórán), illetve egyénileg is díjtalanul használhatják a könyvtárat, vehetik igénybe szolgáltatásait. Az iskolai diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik. Az iskola létesítményeit díjtalanul használhatja. Anyagi támogatását a költségvetés függvényében és a létszámot figyelembe véve évente határozzuk meg. Igény esetén térítéses tanfolyam indítását az intézményvezető engedélyezi. A tanuló tanfolyamon való részvételét a szülőnek írásban kell kérnie. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozás választása esetén annak látogatása legalább egy félévre kötelező. Felmentést ez idő alatt a szülő írásbeli indoklása alapján az intézményvezető adhat. Az esetleges hiányzást a tanórákhoz hasonlóan igazolni kell. E követelményeket a szülőkkel a jelentkezés előtt ismertetjük.

8

A belépés és bent tartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak az intézmény valamely alkalmazottjánál történő jelentkezés után léphetnek az intézmény területére, és csak akkor, ha látogatásuk célját és indokoltságát igazolják. Az iskola helyiségét bérlő vagy ahhoz tartozó személyek csak akkor látogathatják, ha belépésük jogosságát igazolni tudják.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, NEVELŐTESTÜLETE ÉS KÖZÖSSÉGE Az intézményvezető  felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,  gyakorolja a munkáltatói jogokat,  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,  felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,  jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,  képviseli az intézményt. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel  a pedagógiai munkáért,  a nevelőtestület vezetéséért,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a  diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,  a tanulóbaleset megelőzéséért,  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

9

A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető távolléte esetén feladatával a nevelőtestület bármely tagja megbízható. A helyettesítő hatásköre ebben az esetben - a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjára. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és határköreiből átadhatja az alábbiakat:  

az intézményi dokumentumok előkészítését, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat,

A nevelőtestület A nevelőtestület: az iskola pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási-képzési kérdésekben a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerv. Tagja: az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület kizárólagos döntési jogköre:          

a foglalkozási, illetve a pedagógiai program elfogadása, valamint módosítása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az éves munkaterv elkészítése, jóváhagyása, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a testület képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása, a házirend elfogadása, a továbbképzési program elfogadása, dönt a jogszabályokban meghatározott más ügyekben. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható. az év tanulója cím: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.

A nevelőtestület által átruházott jogkörök: 

A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést a fegyelmi bizottsága révén hozza meg.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

10

Ki kell kérni a tantestület véleményét:  

a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:     

Első félévet értékelő értekezlet Félévi osztályozó értekezlet Második félévet értékelő értekezlet Év végi osztályozó értekezlet Heti rendszerességgel nevelőtestületi értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából), ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50 %-a vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy letisztázva megküld a nevelőtestület minden tagjának elektronikus úton. Amennyiben a szülői munkaközösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség azonos nevelési, képzési feladatot ellátó, illetve azonos tárgyat, tantárgycsoportot tanító pedagógusok közössége. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok értékelő, minősítési eljárásában. Feladatai:      

az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalának, minőségének emelése, koordinálása, módszertani eljárások tökéletesítése, a területére vonatkozó helyi tanterv elkészítése, folyamatos javítása, a nevelési eredmények, a tantárgy, a tantárgycsoportos oktatás hatékonyságának növelése, a tanulói tankönyvek és taneszközök kiválasztása, a tantárgyi, nevelési követelmények egységesítése, a vizsgák lebonyolítása.

11

Döntési joga van saját területén:  alternatív tantervek, tankönyvek választásában,  az iskolai tanulmányi versenyek programjának kialakításában. Véleményezési jogot gyakorol:  a munkaközösség tagjainak különböző feladatokkal való megbízásában,  a tantárgyfelosztásban, Javaslatot tehet a munkaközösség vezetője személyére és a területét érintő valamennyi kérdésben. A munkaközösség-vezető megbízása - legfeljebb öt évre az intézményvezető jogköre. Munkaközösség vezetők A munkaközösség-vezető szervezi, irányítja és koordinálja a munkaközösség tevékenységét. A munkaközösség vezető feladatai:  a munkaközösségen belüli munkamegosztás megszervezése, helyettesítések beosztása,  a tantárgyfelosztás előkészítése,  a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos tennivalók koordinálása,  a munkaközösség tagjainak látogatása,  az iskola vezetőinek és a munkaközösség tagjainak kölcsönös informálása. Véleményezési jogkörrel rendelkezik:  a munkaközösség tagjainak értékelésében,  a pedagógus-álláshelyre benyújtott pályázatok elbírálásában,  a szakterületük fejlesztésében, taneszközök beszerzésében. Javaslatot tehet:  a munkaközösséget érintő valamennyi kérdésben, Szülői munkaközösség A szülői munkaközösség dönt:  saját működési rendjéről,  munkatervének elfogadásáról,  tisztségviselőinek megválasztásáról. Véleményezési jog illeti meg:  a pedagógiai program elfogadásakor,  az iskolai munkaterv tanulókat érintő programjának kialakításakor,  a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.  az SZMSZ elfogadásakor (miniszteri rendelet által meghatározott témakörben),  a házirend elfogadásakor. Az iskola egészének életéről az iskola intézményvezetőja tájékoztatja a szülői munkaközösséget. A diákönkormányzat A demokratikus magatartásformák gyakoroltatásának megfelelő színtere iskola és az iskolai élet. Egy iskola működése sok szempontból a társadalom működését modellezi. A demokratikus magatartásformák megismertetésében és az érdekvédelem tanításában alapvetően mértékadó az iskolai élet példaadása. Fontos, hogy az iskolába járó tanulók megismerjék saját iskolájuk szervezeti és érdekvédelmi struktúrájának felépítését, és az általuk gyakorolható jogok és kötelességek gyakorlásával fejlődjenek a polgári magatartáshoz szükséges készségeik.

12

A diákok közvetlen érdekképviseleti szerve az iskolai diákönkormányzat. (DÖK) Alapvető szempont, hogy az iskola minden dolgozója azonosuljon azzal a szemlélettel, hogy ez az a fórum, ahol tanítványaink közvetlenül gyakorolhatják és érvényesíthetik jogaikat az oktatás és nevelés területére vonatkozóan. Minden területen és minden formában támogatólag együttműködünk a DÖK helyi szervezeteivel - osztály és iskolai szinten egyaránt, ennek köszönhetően fejlődnek tanítványaink pozitív szociális-közösségi készségei, és ez kedvezően hat vissza a jövőben az oktatás és nevelés folyamatának egészére. A DÖK szervezett és hatékony működése hozzájárul az iskolán belüli információcseréhez, és ezzel párhuzamosan segíti a tanárok és diákok kapcsolatát. Ennek megvalósítása érdekében minden kolléga és munkatárs segíti a mindenkori megbízott DÖK referens tanár munkáját, valamint személyesen is partnerként támogatja a diákoknak az iskolai élet jobbítására és fejlesztése irányában tett kezdeményezéseit. A diákönkormányzat fő feladatának a diákok segítését, jogainak érvényesítését és az iskolai programok megszervezését tekinti. A DÖK elnök minden hónapban egyszer részt vehet a vezetői értekezlet elején és kifejtheti véleményét vagy tolmácsolhatja a diákönkormányzat és az iskola tanulóinak kéréseit, észrevételeit. Lehetősége van a diákoktól érkező panaszokat továbbítania vezetőség felé és közösen megoldást keresni a felmerült problémákra. A demokrácia jegyében minden évben a diákok választják meg az új DÖK elnököt. A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik Iskolai Diákönkormányzatunk dönt:  saját működéséről;  a működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról;  hatáskörei gyakorlásáról;  egy tanítás nélküli munkanap programjáról;  tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről;  a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének munkatársainak megbízásáról.

és

Közvetlenül kapcsolódó tantárgyak és tanórák:  Osztályfőnöki órák A megvalósítás tanórán kívüli területei és eszközei:  Tanulmányi versenyek és pályázatok  Szabadidős foglalkozások és egyéb rendezvények  Kapcsolattartás a kerületi önkormányzati diákképviselővel  Diák-önkormányzati táborok, szakmai fórumok Az osztályközösség Az egy osztályba beírt tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai - a csoportbontásban tanított órák kivételével - a tanórákat közösen látogatják. Az osztályközösség az intézmény legkisebb tanulói közössége. Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök.

13

A pedagógusok kötelességei és jogai A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kötelességei  A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.  nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg mindent tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,  a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,  segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,  előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,  egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat,  a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,  a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek bevonásával,  a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,  az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,  a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,  részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,  a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,  pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,  határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,  megőrizze a hivatali titkot,  hivatásához méltó magatartást tanúsítson,  a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel,

14



a tantestület tagjai magatartásukkal, összetartásukkal mutassanak példát az osztályközösségeknek (kollegialitás).

A pedagógusok jogai  személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,  a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelésoktatás módszereit megválassza,  a helyi tanterv és házirend alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,  a köznevelési törvény 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,  hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,  a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,  szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,  szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,  az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,  az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,  az oktatási jogok biztosához forduljon.

Hozzáférés informatikai eszközökhöz Intézményünkben vezeték nélküli internetelérés az épület teljes területén lehetséges. A tanári szobában 1 db asztali számítógép és egy hálózati nyomtató áll a kollégák rendelkezésére. A klubszobában található a számítógép szekrény 4 db oktatási célú laptoppal. A klubszobában található az intézmény digitális táblája. Intézményünkben valamennyi pedagógus munkájának korszerű végzéséhez használhatja az intézmény számítógépeit. A laptopok iskolán kívül is használhatók intézményi programok megvalósításához.

15

Munkaköri leírás Intézményünkben minden munkavállaló rendelkezik egységesen szerkesztett, névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírással. A munkaköri leírások a következőket tartalmazza:       

alapadatok, a munkakör betöltésének követelményei, függelmi viszonyok, helyettesítés munkaköri feladatok (köznevelési törvény, SZMSZ alapján), utasítás a munkaköri leírásba nem foglalt feladatok elvégzésére, záró rendelkezések.

Munkaköri leírás minták TANÍTÓ/TANÁRI MUNKAKÖRI LEÍRÁS (minta) A munkaköri leírás 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről, valamint a MOA Magániskola Pedagógiai Programja előírásai alapján készült. A munkavállaló (továbbiakban pedagógus) neve: Végzettsége (képesítése): Munkakörének megnevezése: Munkavégzés helye: Munkáltatója: Közvetlen felettese: A pedagógussal szemben támasztott alapvető elvárások: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolában az előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy  Nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,  A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel (pl. iskolapszichológus), a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,  Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,  Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,  A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

16

 A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,  A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,  Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,  Az intézmény Pedagógiai Programjában meghatározottak szerint érdemjegyekkel és/vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,  Részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,  A Pedagógiai Programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,  Pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,  Megőrizze a hivatali titkot,  Hivatásához méltó magatartást tanúsítson,  A gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. Munkaköréből adódó feladatok:  Tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) valamint a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), leírtak szerint kell végeznie.  A tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés, ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon látja el.  Tanmenete alapján halad szaktárgyainak tanításában.  Az intézmény belső utasításai, illetve az érvényben lévő jogszabályok szerint végzi az előírt adminisztrációs feladatait, az osztálynaplók naprakész vezetését.  Kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik.  Óráit, helyettesítéseit, egyéb tevékenységeit a munkaidő-nyilvántartási lapon (jelenléti ív) vezeti, és havonta átadja az intézményvezetőnek.  Valamennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét a naplóban is rögzíti.  Szülői értekezleteken, szükség esetén szülői megbeszélésen vesz részt, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére.  Együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azonos osztályban tanító kollégákkal.  A tanítás nélküli munkanapokon a program előre egyeztetett kezdetére pontosan megjelenik, és a programtól függően végzi feladatát. Idetartozik az értekezletek, szakmai vagy diáknapok, tanévnyitó, tanévzáró rendezvények, és minden elrendelt szorgalmi időn kívüli munkanap.

17

 Segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben.  Betartatja a Házirendet.  Az iskolában ellátható munkaköri feladatok elvégzésén túl szorgalmi időben nem köteles az iskolában tartózkodni, ha a munka iskolán kívül is ellátható.  Nem végezhető azonban iskolán kívül a tanügyi dokumentáció elkészítése, valamint egyéb – adatvédelmi szempontból kockázatos – adminisztrációs tevékenység.  Közreműködik ügyeletek ellátásában – beosztás szerint. Munkaidő, távolmaradás a munkából, helyettesítés  A pedagógus munkaideje heti 40 óra.  A pedagógus, ha nem ügyeletes, 7.50 és 8.00 között kell, megérkezzen az iskolába.  Az adott tanévre szóló munkabeosztását a vezetőség és a tantestület által elfogadott órarend határozza meg.  Az iskola szervezeti felépítéséből adódóan a munkavégzés helye változó.  A szorgalmi időszak előkészítése augusztus utolsó két hetében történik. Ekkor kell megszervezni a tanév technikai elindítását.  Szünetekben (őszi, téli, tavaszi) előre beosztott ügyeleti rend szerint rendelkezésre kell, álljon a pedagógus.  A nyári szünet teljes időszakában előre beosztott rend szerint, meghatározott időszakban táboroztatás céljából rendelkezésre kell, álljon a pedagógus.  A munkából történő távolmaradást, annak okát lehetőleg annak keletkezésekor, de legkésőbb a munka megkezdése előtt 60 perccel az iskolavezetésnél be kell jelenteni.  A távolmaradás igazolására csak táppénzes, illetve jogszabályban meghatározott hivatalos távollétet tanúsító igazolás fogadható el.  A tanév során, ha helyettesítésre kerül sor, a munkaközösség tagjai, ismerve az órarendet, egymás között, kölcsönös egyeztetést követően oldják meg a helyzetet. A helyettesített pedagógus pontos instrukciókkal segítse a helyettesítő munkáját. A helyettesítés kialakult rendjéről az intézményvezetőt minden esetben tájékoztatni kell. Megbízás alapján kötelezően, esetenként külön díjazással is végzendő feladatok (megbízást kizárólag az intézményvezető adhat): Megbízás alapján kötelezően végzendő feladatok: Tanulók kísérése, tanulmányi kirándulások vezetése, osztályfőnöki teendők ellátása, versenyre felkészítés, vizsgáztatás, vizsgák során jegyzői feladatok ellátása, diákönkormányzat segítése, ifjúságvédelmi teendők ellátása, értekezletek jegyzőkönyveinek vezetése. Óraszámmal kifejezhető megbízások: szakkör, helyettesítés, felzárkóztatás, tehetséggondozás. Külön díjazással végezhető feladatok: 16 óra utáni idősávokban tartott szakkörök A pedagógust munkakörénél fogva az alábbi jogok illetik meg:  Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola működési dokumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánlott eljárásokkal, a nevelő-oktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertani kérdéseivel kapcsolatban javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat.  Tanmenetén év közben – az osztály előre nem látható sajátosságaira való tekintettel a munkaközösség és az intézményvezető tájékoztatása mellett – kisebb sorrendi és órakeretbeli változtatásokat tehet.

18

 Módszertani eljárásait – a tantárgyi követelményekkel és az adott tanulóközösség fejlettségi szintjével összhangban – egyéniségének megfelelően választhatja meg.  Megválaszthatja a tankönyvrendelés időszakában a használni kívánt tankönyveket a Pedagógiai Program 17. pontjának figyelembevételével.  A tanulók érdemjegyeit – az osztályozásra vonatkozó általános szabályok szem előtt tartásával (Pedagógiai Program 19. pontja) – önállóan állapítja meg. A munkaköri leírás készült két példányban és visszavonásig érvényes. GYÓGYPEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁS (minta) A munkaköri leírás a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, valamint a MOA Magániskola Pedagógiai Programja előírásai alapján készült. A munkavállaló neve: Végzettsége (képesítése): Munkakörének megnevezése: Munkavégzés helye: Munkáltatója: Közvetlen felettese: A gyógypedagógussal szemben támasztott alapvető elvárások:  Munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,  A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel (pl. iskolapszichológus), a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,  Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,  Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,  A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,  A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,  Munkáját szakszerűen megtervezve végezze,  Pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,  Megőrizze a hivatali titkot,  Hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

19

 A gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. Munkaköréből adódó feladatok: Gyógypedagógus munkakörének célja: Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók gyógypedagógiai ellátása, terápiás megsegítése, szakvélemény készítése, a munkaközösségben dolgozó kollégák munkájának szakmai segítése. Munka területei:  Pedagógiai diagnosztika  Tanácsadás  Egyéni és kiscsoportos foglalkozások vezetése  Beiskolázást megelőző vizsgálatok végzése  Szakvélemények készítése  Munkaközösségben vele együtt dolgozó kollégák, illetve a gyermekek munkájának segítése Pedagógiai diagnosztika: A pedagógiai vizsgálat alkalmával az általános képességek, részképességek, figyelem, emlékezet, gondolkodás, taníthatóság, tantárgyi ismeretek felmérését, azok életkori szinttel/osztályfok szinttel való összevetését végzi, szükség esetén konzultáció a gyermek/tanuló pedagógusával, iskolapszichológussal, Amennyiben a komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálat összegzése alapján a gyermeknél/tanulónál sajátos nevelési igény valószínűsíthető, szükség esetén szakértői vizsgálatot kezdeményez. Tanácsadás A hozzá fordulóknak, - iskolai, otthoni körülmények között is megvalósítható ötleteket, tanácsokat, esetleg hozzáférhető szakirodalmat ajánl a felmerülő problémák kezelése érdekében. Konzultációt biztosít az intézmény pedagógusainak és szakembereinek. Csoportfoglalkozások vezetése A foglalkozásokon az alábbi főbb területek fejlesztése történik:  mozgásfejlesztés  testséma, téri tájékozódás fejlesztése  percepció fejlesztés  beszéd fejlesztés  grafomotoros fejlesztés  számfogalom fejlesztése Beiskolázást megelőző vizsgálatok Elvégzi a vizsgálatot a nem egyértelműen iskolaérettnek minősített gyermekek esetében. Szakvélemény készítése Különleges bánásmódot igénylő tanulók, gyermekek pedagógiai vizsgálatát követően írásos szakvéleményt készít, a szülő aláírásával igazolja a szakvéleményben foglaltak ismeretét. Munkaközösségben vele együtt dolgozó kollégák, illetve a gyermekek munkájának segítése Segítségnyújtás a gyermek, a tanuló neveléséhez, oktatásához, ha adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődési üteme indokolja. Adminisztratív feladatok Az intézmény belső utasításai szerint rögzíti a gyermekek megjelenését, illetve feljegyzéseket vezet a foglalkozások tartalmáról.

20

További feladatok  Gyógypedagógiai munkáját az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) valamint a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), leírtak szerint kell végeznie.  Kezeli feladatvégzéséhez szükséges eszközeit, gondoskodik rendben tartásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik.  Óráit, helyettesítéseit, túlóráit, egyéb tevékenységeit a munkaidőnyilvántartási lapon (jelenléti ív) vezeti, és havonta átadja az intézmény vezetőnek.  Szülői értekezleteken, szükség esetén szülői megbeszélésen vesz részt, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére.  A tanítás nélküli munkanapokon a program előre egyeztetett kezdetére pontosan megjelenik, és a programtól függően végzi feladatát. Idetartozik az értekezletek, szakmai vagy diáknapok, tanévnyitó, tanévzáró rendezvények, és minden elrendelt szorgalmi időn kívüli munkanap.  Segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben.  Betartatja a Házirendet.  Az iskolában ellátható munkaköri feladatok elvégzésén túl szorgalmi időben nem köteles az iskolában tartózkodni, ha a munka iskolán kívül is ellátható.  Nem végezhető azonban iskolán kívül a tanügyi dokumentáció elkészítése, valamint egyéb – adatvédelmi szempontból kockázatos – adminisztrációs tevékenység.  Közreműködik ügyeletek ellátásában – beosztás szerint. Munkaidő, távolmaradás a munkából  A gyógypedagógus munkaideje heti 40 óra.  A gyógypedagógus, ha nem ügyeletes, 7.50 és 8.00 között kell, megérkezzen az iskolába.  Az adott tanévre szóló munkabeosztását a vezetőség és a tantestület által elfogadott órarend, egyéni fejlesztési tervek határozzák meg.  Az iskola szervezeti felépítéséből adódóan a munkavégzés helye változó.  A szorgalmi időszak előkészítése augusztus utolsó két hetében történik. Ekkor kell megszervezni a tanév technikai elindítását.  Szünetekben (őszi, téli, tavaszi) előre beosztott ügyeleti rend szerint rendelkezésre kell, álljon a gyógypedagógus.  A nyári szünet teljes időszakában előre beosztott rend szerint, meghatározott időszakban táboroztatás céljából rendelkezésre kell, álljon a gyógypedagógus.  A munkából történő távolmaradást, annak okát lehetőleg annak keletkezésekor, de legkésőbb a munka megkezdése előtt 60 perccel az iskolavezetésnél be kell jelenteni.  A távolmaradás igazolására csak táppénzes, illetve jogszabályban meghatározott hivatalos távollétet tanúsító igazolás fogadható el. A gyógypedagógust munkakörénél fogva az alábbi jogok illetik meg:  Nevelőtestületi értekezleten, hivatalos összejöveteleken az iskola működési dokumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánlott eljárásokkal, a nevelő-oktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertani kérdéseivel kapcsolatban javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat.

21

 Fejlesztési tervén év közben – az előre nem látható sajátosságokra való tekintettel a munkaközösség és az intézményvezető tájékoztatása mellett – kisebb sorrendi és órakeretbeli változtatásokat tehet.  Megválaszthatja a tankönyvrendelés időszakában a használni kívánt tankönyveket, eszközöket a Pedagógiai Program 17. pontjának figyelembevételével. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A VEZETÉS ÉS A BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái: különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vezetés és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A nevelőtestület egészének véleménynyilvánítását vagy döntését igénylő kérdésekről értekezleteket tartunk. Az iskolavezetés heti rendszerességgel tartott nevelőtestületi értekezleteken összegzi az elmúlt és elkövetkező rövid, tervezhető időszak feladatait a nevelőtestülettel. A vezetés és a nevelőtestület kölcsönösen beszámolnak az elmúlt heti feladatokról, megoldásokról, javaslatokról, a várható feladatokról, programokról. Kijelölésre kerülnek az egyes feladatok, programok felelősei. A nevelőtestület és a vezetés előkészíti és meghozza közös döntéseit. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményvezető, illetve a diákönkormányzat munkáját segítő tanár rendszeres kapcsolatot tart a DÖK elnökével. Az intézményvezető a tanév során megbeszéléseket tart a diákönkormányzat elnökével. A diákközgyűléseken az iskolavezetés képviselteti magát. A diákönkormányzat működéséhez az épületben lévő helyiségeket használhatja. Internet-hozzáférés, fénymásolási lehetőség áll rendelkezésükre. A vezetők, az intézmény és a szülők közössége közötti kapcsolattartás formája A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény vezetője, az osztályfőnökök és a pedagógusok tájékoztatják:  az intézmény vezetője legalább félévente egyszer a tanév rendjében meghatározott időpontokban, 

az

osztályfőnökök

folyamatosan

az

konzultációs hetek).

22

osztályok

szülői

értekezletein

(szülői

A szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának megtárgyalásához, melyben az szülői munkaközösség egyetértési vagy véleményezési jogosultsággal rendelkezik. A szülői munkaközösségnek az intézmény működésével kapcsolatban tett javaslatait, véleményezését a nevelőtestülettel ismertetni kell. Az intézmény a szülői munkaközösség részére a következő kérdésekben biztosít véleményezési jogosultságot:  A Szervezeti és Működési Szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben bármely, a szülőket anyagilag érintő ügyben,  az iskola és a család közötti kapcsolattartás rendjének megállapításában,  a Házirend meghatározásában. A szülői kapcsolattartás formái Szülői értekezlet félévente Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  szülők és a segítő szakemberek (iskolapszichológus, gyógypedagógus) közötti aktív kommunikáció, tanácsadási formák  a szülők tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. Fogadó óra a tanév rendjében meghatározottak szerint (szülői konzultációs hét). Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Lehetőség szülő-fejlesztőpedagógus és iskolapszichológus egyéni konzultációjára, a tanuló személyiségfejlődését érintő kérdések megvitatása, tanácsadás. Elektronikus napló Az iskola által készített, az iskola saját internetes oldalán elérhető, személyre szabott tájékoztatási felület. Az elektronikus napló a gyermekek havi érdemjegyeiről nyújt tájékoztatást a szülők számára, akik, miután az osztályfőnökök az aktuális, szerzett érdemjegyeket feltöltötték a rendszerbe, és az iskola ezt elektronikus üzenetben jelezte feléjük, havi rendszerességgel, személyre szabott kóddal érhetik el gyermekük elektronikus naplóját. Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

23

Próbáld ki az iskolát (Ismerkedés az iskolával, akár egy héten át) Az alkalomra berendezzük a leendő első osztály tantermét padokkal, táblával és minden jóval, ami egy igazi iskolás léthez kell. A program keretében várjuk elsősorban a tanköteles kort elért gyermekeket és szüleiket, akik iskolaválasztás előtt állnak. Az érdeklődők kipróbálhatják az iskolát, bekapcsolódhatnak napirendünkbe, életkori sajátosságoknak megfelelő iskolai foglalkozásokon vehetnek részt. Bepillanthatnak a matematika, írás és olvasás titkaiba, énekelnek, rajzolnak, kísérleteznek és tornáznak. Ez az alkalom számos, a jövőre nézve lényeges információt adhat a szülőknek és nekünk is egyaránt. Ilyenek például a leendő pedagógus(ok) személyisége, az iskolai környezet, és hatásuk a gyermekre. Csatlakozni lehet egy-egy foglalkozásra, vagy akár az egész napra is. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők rendszeres tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Megvalósul az iskola internetes levelező csatornáján, elektronikus és papír alapú naplón, ellenőrző füzeten keresztül. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével vagy az szülői munkaközösségkel. Családlátogatások: az osztályfőnök a pszichológus, gyógypedagógus javaslata alapján. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás formái:  napi munkakapcsolat a tanórákon,  tanórán kívüli munkakapcsolat (pl. versenyre való felkészítés) szakmai foglalkozásokon,  szakkörökön, egyéni foglalkozásokon, kulturális programokon, sportrendezvényeken. A tanórákon kívüli kulturális és sportprogramokon a pedagógus testület tagjai - az iskolavezetés vagy a diákközösségek kérésére - a szervezésben, felügyeletben is segítenek. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A szakmai szervezetekkel egyrészt folyamatos konzultációt folytatunk, másrészt szerződéses és tagsági viszony keretében realizálódik az együttműködés. A szülőkkel rendszeresen az iskola munkatervében meghatározott időpontokban, szülői értekezlet és fogadódóra formájában tartjuk a kapcsolatot. Gyermekvédelmi kérdésekben a gyermekjóléti szolgálattal, a tanulók egészségvédelme érdekében az iskola-egészségügyi szolgálattal a vonatkozó jogszabályok szerint tartunk kapcsolatot.

24

Szakmai szolgáltatókkal, szakellátó szervezetekkel és társintézményekkel a közösen megoldandó feladatokban működünk együtt. Egyéb partneri kapcsolatok gondozása felelősi rendszer alapján működik. Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító iskolaorvossal. Az iskolaorvos a feladat ellátása érdekében a hatályos jogszabályoknak megfelelő szerződést kötött az intézménnyel. A kapcsolattartást az iskola intézményvezetője biztosítja az alábbi személyekkel:  iskolaorvos  iskolai védőnő Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VVV.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25. §. (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény intézményvezetőjét. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat: Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók kétévente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. §. (6)/d bekezdése, valamint a 25 §. (5) bekezdése előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését). A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM rendelet alapján. A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait elvégzi (az egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. És a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján). A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást elvégzi. A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a félévre érvényes igazolások kiadását elvégzi. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez. Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelőkkel, velük konzultál tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.

25

Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, látásvizsgálat, stb.), a hallásvizsgálatról gondoskodik. A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény intézményvezetőjével. A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok: 



     

    

Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével. A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata): o a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése, o a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődésés magatartásproblémák feltárása, o érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata 11 éves életkorban, o mozgásszervek vizsgálata különös tekintettel a lábstatikai problémákra és gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis), o vérnyomásmérés, o pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves kortól. A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. Elsősegélynyújtás. Az orvosi vizsgálatok előkészítése. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. A krónikus betegek, magatartászavarral küzdők életvitelének segítése. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: o az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), o családtervezés, fogamzásgátlás, o szülői szerep, csecsemőgondozás, o önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek, o szenvedélybetegségek megelőzése. Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). Kapcsolattartás segítő intézményekkel (pl. drogambulancia, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, stb.). Pályaválasztás segítése. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, egészségügyi könyv, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása, stb.).

26

A tanulók veszélyeztetettségét megelőző feladat Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. §. (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. A nemdohányzók védelme Az 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről értelmében az intézményben és annak bejáratától számított 5 méteren belül sem nyílt, sem zárt légtérben dohányzóhely nem jelölhető ki (beleértve az udvart is). Az iskola épületén belül található orvosi rendelő egészségügyi szolgáltatást nyújtó telephely, ezért területén tilos a dohányzás. A dohányzási korlátozást jól látható, szabványos tiltó táblával kell jelölni. Az orvosi rendelőben csak kémiai biztonsági adatlappal rendelkező vegyszerek alkalmazhatók és tárolhatók. A rendelő rendelkezik természetes szellőzéssel és világítással. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az ellenőrzés alapvető célja, hogy biztosítson kellő mennyiségű és mélységű információt az oktató-nevelő munka tartalmáról és színvonaláról, az iskola belső működéséről, illetve ennek ismeretében - a hibák okainak feltárásával és a javítás lehetőségeinek kidolgozásával - folyamatosan növelje a hatékonyságot. Az ellenőrzés formái:  óra- és foglalkozáslátogatás,  dokumentumelemzés,  beszámoltatás,  céljellegű vagy tematikus vizsgálat,  eredményvizsgálatok, mérések, Az ellenőrzést végzik:  intézményvezető az iskolai élet minden területén,  különböző felelősök felelősi területükön belül,  bármelyik pedagógus előzetes felkérés alapján. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden év elején az intézmény vezetője és az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tartanak, amelynek során - koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten - felhívja a figyelmüket a veszélyforrások

27

kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején a tantestületnek, de különösen azon tantárgyak tanárainak, amelyek, tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézmény végzi elektronikus rendszer alkalmazásával. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített/használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be. Az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. A dolgozók feladata a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén A felnőtt alkalmazottakat a tanulók védelme tekintetében különleges kötelezettségek terhelik.  Minden dolgozónak kötelessége az intézmény területén felfedezett vagy tudomására jutott balesetveszélyes helyet és/vagy veszélyt jelenteni a felelős vezetőnek.  Ha a dolgozó a balesetveszélyt meg tudja szüntetni, szüntesse meg.  Ha a dolgozó balesetet szenvedett tanulót lát az épületben, értesítse az ügyeletes vezetőt vagy az iskolatitkárt. Ha szükséges és lehetséges, értesítse az épületben éppen tartózkodó orvost vagy elsősegély nyújtására képes személyt. Ha szükséges, hívjon, hívasson mentőt.  A vezetőnek vagy kijelölt helyettesének vagy az osztályfőnöknek értesítenie kell a szülőt a történtekről.  A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni.  Ha a balesetveszélyes helyzetet épületrész vagy annak berendezése okozza, a veszélyt az észlelőnek kötelessége jelenteni.  A veszély megszüntetéséről az intézményvezető gondoskodik.  A szakszerű elhárításig a helyben lehetséges megelőzést biztosítani szükséges.

28



Ha a balesetveszélyes helyzetet helytelen tanulói magatartás okozza, az osztályfőnöknek (távollétében a helyettesnek) kell eljárnia; súlyosabb esetben kezdeményezni lehet fegyelmi eljárás lefolytatását.

Intézményi preventív feladatok   



Évente két alkalommal (szeptember és február) munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai szemlét kell tartani. A bejárásról a fenntartót értesíteni kell. A szemlék megállapításait írásba kell foglalni felelősök és határidők megjelölésével. Az újabb szemlén ellenőrizni kell az előző szemlén feltárt hibák kijavítását. Balesetmegelőzés miatt az észlelt hibákat, hiányosságokat hibabejelentő füzetbe kell dokumentálni (hol, mi, időpont, bejelentő neve).

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek megelőzésére, kezelésére vonatkozó intézményi eljárások      

   

  

Az iskola épületében és udvarán felügyelet nélkül gyerekek nem tartózkodhatnak. A kültéri játékok rögzítettek, a fából készült berendezések szálkamentesek. Az udvari játékok épségét rendszeresen ellenőrizzük. A kerítés rácstávolsága biztonságos, gyermekfej nem fér ki rajta. Az udvaron árnyékos hely biztosított. A telepített növények között nincs mérgező, szúrós, tüskés. Nincsenek orrfülnyílásba helyezhető vagy megehető terméseik. Nem kell őket mérgező vegyszerekkel kezelni. Preventív céllal évente két alkalommal rovar- és rágcsálóirtást végeztetünk. A tantermi bútorok igazodnak a tanulók testméretéhez, szélük lekerekített, felületük nem tükröződő. Kopásállóak, könnyen tisztán tarthatóak. A mosdókban mindenütt biztosított a szappanos kézmosás lehetősége. A helyiségek jól tisztántarthatók, fertőtleníthetők. A szaktantermekben nem tárolunk veszélyes anyagokat, ilyenek csak a szertárban találhatóak megfelelően felcímkézve. A szertárakban tanulók nem tartózkodhatnak. A tisztítószerek tárolása zárt, tanulók által nem hozzáférhető helyen történik. A klubszobában és az ebédlőben folyamatosan elérhető, kancsókba töltött friss víz biztosítja tanulóink számára az egészséges folyadékfogyasztást. A gyors és könnyen elérhető elsősegélynyújtás érdekében 2 db felszerelt elsősegélynyújtó láda található az intézményben (tanári szoba, orvosi szoba). A folyosón a segélyhívó számok megtalálhatóak.

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény esetén (pl. tűzriadó, bombariadó, kivonulási próba, stb.) a Kiürítési terv alapján kell eljárni. A leglényegesebb rendelkezések: 

A kiürítést az intézményvezető rendeli el (hatósági utasításra, illetve saját döntés alapján).

29

A kiürítést, annak pontos időtartamát és okát rögzíteni kell. A kiürítés elrendelése a szokásos módon történik (csengetés, kolompolás, hangos szó). A kiürítés elrendelése esetén a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok egyetlen és fő feladata a tanulók azonnali biztonságos helyre történő vezetése a kiürítési terv alapján (az iskola első udvara). Ha az időjárás és a kiürítés időtartama azt szükségessé teszi, a tanulókat az iskola intézményvezetőja által kötött megállapodásnak megfelelően a kijelölt épületbe kell kísérni. Bombariadó esetén a tűzszerészek és a rendőrség munkájának befejezését, illetve egyéb, az oktatást akadályozó rendkívüli esemény elhárítását követően még ugyanazon a napon a tanítást az órarend szerint folytatni kell.

  



Az elmaradt órák pótlására póttanítási nap szervezhető. A pótnap szervezéséről a nevelőtestület véleményének meghallgatásával az intézményvezető dönt. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat és felelősöket az éves munkaterv tartalmazza. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: Lányoknak: sötét szoknya/nadrág, fehér blúz Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing Iskolai ünnepeink                     

Évnyitó MOA születésnap október 1. A Zene világnapja október 4. Az Állatok világnapja október 6. Az aradi vértanúk emléknapja október 23. Az 1956-os forradalom ünnepe november 11. hagyományőrzés: Márton nap december 6. MOA mikulás Advent (Témahét) MOA karácsony Farsang (Témahét) február 25. A kommunizmus áldozatainak emléknapja március 8. Nőnap március 15. Az 1848-as forradalom ünnepe április 11. költészet napja (versmondó verseny) április 16. Holocaust emléknap április 22. Föld napja május eleje, anyák napja május 2. szerda Kihívás Napja május 10. madarak, fák napja június 4. A nemzeti összetartozás napja Évzáró

30

Iskolai programok

           

Ismerkedés iskolával és környezetével. MOA témahét Játékos készülődés az új tanévre Iskolai kirándulások Vers- és prózamondó verseny Iskolai pályázatok Osztályversenyek (esetleg egész éven átívelő) Diákgyűlés Erdei iskola Környezetvédelmi nap Egészségnap, sportnap Nemzetek hete (farsang) Tanulmányi versenyek Játszóház

AZ INTÉZMÉNYBEN A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI ●

Fegyelmi vétség esetén a tanulókat az iskola szaktanárai, az osztályfőnökök, pedagógusok, az intézmény vezetője szóban, valamint írásban is figyelmeztethetik.

●

Az iskola fegyelmi fokozatainak rendje: figyelmeztető beszélgetés, szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztető, intő, rovó. A szaktanári, vagy az osztályfőnöki fokozatok után következnek az intézményvezetői fokozatok (figyelmeztető, intő, rovó).

●

Ezután előzetes fegyelmi egyeztető tárgyalásra, majd fegyelmi tárgyalásra kerülhet sor.

●

Fegyelmi vétségnek számít: órai és órán kívüli magatartási vétségek, verbális inzultusok, az iskola technikai eszközeinek és létesítményeinek szabálytalan használata, engedély nélküli iskolaelhagyás.

●

Minősített tettek esetén a fenti fokozatok helyett azonnali fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Ezek a tettlegességig fajuló agresszió, súlyosan és tartósan intoleráns magatartás, tanárával vagy az iskola dolgozójával szemben mutatott súlyos és tartós tiszteletlenség, köztörvényes bűncselekmények, droghasználat, szeszes ital fogyasztása, szándékos károkozás, okirat-hamisítás.

●

A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi Bizottság folytatja le.

A Fegyelmi Bizottság működése: ●

Az iskola a fegyelmi és kártérítési ügyek tekintetében a 20/2012. EMMI rendelet 21. pontja, valamint a 2011. évi a Nemzeti Köznevelésről szóló CXC. törvény 58. § 3., 4., 5., 8., 9., 10., 13. pontjai alapján jár el.

●

A Fegyelmi Bizottság három tagból és egy póttagból áll. Háromtagú Fegyelmi Bizottság dönt a fegyelmi kérdésekben. A Fegyelmi Bizottság tagjait a tantestület, a Bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg.

●

A Fegyelmi Bizottság az eljárás alapján a következő fegyelmi büntetéseket határozhatja meg:

31

Megrovás Szigorú megrovás Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása ○ Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába ○ Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától ○ Kizárás az iskolából ○ ○ ○

illetőleg

AZ ELEKTRONIKUS ÉS ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTAVÁNYOK HITELESÍTÉSI ÉS KEZELÉSI RENDJE Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:    

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus- és tanulói lista.

tanárokra

vonatkozó

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. Iskolánkban első évfolyamon és a második évfolyam félévéig elektronikusan előállított és papíralapon tárolt adatként kezeljük a tanulók szöveges értékelését. A tanulók adatait az érintett osztályfőnök digitális úton viszik be a rendszerbe. Az adatok tárolása - ideiglenesen - az iskola e célra használatos számítógépén történik. A digitális úton előállított és papíralapú szöveges értékelést az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával kell hitelesíteni. TÁJÉKOZTATÁS AZ ISKOLAI ALAPDOKUMENTUMOKRÓL Az iskolai alapdokumentumok közül nyilvánosak a következők:  Pedagógiai program  Szervezeti és működési szabályzat  Házirend Az alapdokumentumokról az intézményvezetőtől lehet tájékoztatást kérni a fogadóórájukon vagy az előre egyeztetett időpontban.

32

A nyilvánosság színterei:  Nyomtatásban: intézményvezetői iroda, tanári szoba, könyvtár, tantermek.  Az iskola honlapján. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) 

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban tankönyvtörvény)



A

tankönyvvé

tankönyvellátás

nyilvánítás, rendjéről

a

tankönyvtámogatás,

szóló

16/2013.

(II.28.)

valamint EMMI

az

iskolai

rendelet

(a

továbbiakban: tankönyvrendelet A 2011. évi CXC. számú köznevelési törvény elfogadásával elindult oktatási reformfolyamat fontos állomásaként, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságának szakmai koncepciója alapján 2012 decemberében lezárult a tartalmi tantervi szabályozás legfontosabb első szakasza. A 2012 júniusában kiadott, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelethez (a továbbiakban: Nemzeti alaptanterv) kapcsolódva 2012 decemberében megjelent a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervek). Az iskolák ezzel kapcsolatos elsőrendű feladata, hogy a kerettanterveknek megfelelően megalkossák helyi tantervüket, saját igényeik érvényesítésével, majd ehhez válasszanak a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet. Ingyenes tankönyv A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés oktatásban és a gyógypedagógiai nevelésoktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon), valamint a középfokú iskolák minden évfolyamán. Az iskola minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a

33

szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezető felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével. Tartós tankönyv Az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben. Az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az intézményvezetőnek az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés. Állami tankönyvterjesztés A tankönyvtörvény 2011 novemberében történt módosítása létrehozta és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét. Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelet hatálybalépésétől kezdve az iskola elsősorban a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A tankönyvtörvény és a tankönyvrendelet új szabályozása alapján módosult a tankönyvrendelés határideje: a 26. § (1) bekezdés szerint a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15-e, a pótrendelés határideje szeptember 5-e. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani, ennek mértéke az eredeti rendeléstől maximum tíz százalékban térhet el. Iskolán belüli tankönyvellátási feladatok A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad. A tankönyvrendelet 29. § (1) bekezdése szerint a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola intézményvezetőjének meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában: többek között a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és a visszáru kezelés iskolán belüli

34

feladatainak lebonyolításában; valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. Az új kerettantervekhez illeszkedő új fejlesztésű tankönyvek megrendelése Az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a módosította a Nemzeti alaptanterv bevezetésének ütemezését. A módosítás szerint a Nemzeti alaptanterv 10. § (1) bekezdése alapján az új tanterv szerinti nevelés-oktatás 2013. szeptember 1-jén a következő évfolyamokon kerül bevezetésre: • az iskolák kezdő évfolyamán, • továbbá az iskolák ötödik, – a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével – a kilencedik évfolyamán, • hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán is, • a Hídprogram keretében szervezett kezdő évfolyamon. Az új kerettantervi szabályozáshoz kapcsolódva új tankönyvek kifejlesztésére kerül sor a tankönyvkiadók részéről. A piaci körülmények között működő tankönyvkiadók új tankönyveit az Oktatási Hivatal folyamatosan bírálja el, és amelyek megfelelnek az engedélyezési feltételeknek, azokat a kiadó kérelmére közzéteszi a tankönyvjegyzéken, amelyről az iskolák a Könyvtárellátó elektronikus rendszerében választhatnak. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola intézményvezetője a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választhat. Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvbeszerzés rendszere biztosítja, hogy a tankönyv minden tanulónak rendelkezésére álljon. Az iskolai tankönyvellátás rendjét, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – az iskola intézményvezetője határozza meg. A tankönyvek megrendelése és a tanév kezdetekor a tankönyvek kiosztása az iskolában történik. A tankönyvek kiválasztásában fentieken túl a következő szempontok érvényesülnek: A tankönyv  tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen;  adjon lehetőséget a tehetséggondozásra, illetve segítse a felzárkóztatást;  alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában;  gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon;  a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását;  adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre;  adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása;  alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására;  segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését;  jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen;  ára legyen mérsékelt. A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik.

35

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. szeptember 1. napján lép hatályba. A tantestület elfogadta és módosította: 2012. 03. 31. A szülői munkaközösség megvitatta és elfogadta: 2012. 03. 31. A diákönkormányzat megvitatta és elfogadta: 2012. 03. 31. A fenntartó megvitatta és elfogadta: 2012. 03. 31.

Budapest, 2012. 03. 31.

intézményvezető Az Alapítvány Kuratóriuma a mai határidővel jóváhagyta. Budapest, 2012. 03. 31. A kuratórium elnöke

36