MMK Gáz- és Olajipari Tagozat Kötelező Szakmai Továbbképzés

MMK Gáz- és Olajipari Tagozat Kötelező Szakmai Továbbképzés

A gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági ellenőrzése, műszaki-biztonsági felülvizsgálata, a gázfogyasztó készülék egyszerűsített cseréje Budapest, 2014. november 21. Előadó: Blazsovszky László MMK nyilvántartási szám: 01-2021

I. A jogszabályi környezet és annak változásai az 1969. évtől

1969. évi VII. törvény a gázenergiáról végrehajtására kiadott 1/1977. (VII. 6.) NIM rendelet 1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet 2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról végrehajtására kiadott 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 768 helyen módosítva 2014. november 21. napjáig.

végrehajtására kiadott 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 512 helyen módosítva 2014. november 21. napjáig.

1969. évi VII. törvény a gázenergiáról és a végrehajtására kiadott 1/1977. (VII. 6.) NIM rendelet Tartalomjegyzék I. Fejezet II. Fejezet III. Fejezet IV. Fejezet

A törvény célja és hatása A gáz termelés és szállítása A gáz szolgáltatása Műszaki – biztonsági rendelkezések - Műszaki – biztonsági szabályzatok - A bányahatóság műszaki-biztonsági ellenőrzése - Gázipari műszaki - biztonsági felügyelet - Gázüzemi dolgozók képzése - Felelős műszaki vezető

IV. Fejezet V. Fejezet

Idegen ingatlanok használata, biztonsági övezet Vegyes és záró rendelkezések

1969. évi VII. törvény végrehajtására kiadott 1/1977. (VII. 6.) NIM rendelet mellékletei 1. melléklet:

Gázenergia Közszolgáltatási Szabályzat

2. melléklet:

Gáz- és Olajipari Műszaki – Biztonsági Szabályzat

I. Fejezet. Fogalom meghatározások II. Fejezet. Kőolaj- és földgázbányászat III. Fejezet. A gázgyártás IV. Fejezet. Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék – tároló és tartozékai V. Fejezet. Gáz-, kőolaj- , kőolajtermék szállító vezetékek VI. Fejezet. A gáz szállítása tartályban, hordóban vagy palackban VII. Fejezet. A gázszolgáltató műszaki – biztonsági tevékenysége VIII. Fejezet. Gáz- és olajfogyasztó berendezések 3. melléklet:

A műszaki – biztonsági szempontból jelentős egyes gázüzemi munkakörök jegyzéke

Főbb gázipari fogalmak az egységes értelmezéshez

GET 3. § 10. Együttműködő földgázrendszer: - az összekapcsolt szállítóvezeték, - a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték, - a földgáztároló, valamint - a részleges szigetüzem.

GET 3. § 12. Elosztóvezeték: Az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja - Magyarország államhatára, - a gázátadó állomások kilépő pontja, - a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja - Magyarország államhatára vagy - a felhasználási hely telekhatára.

GET 3. § 16. Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely, vagy a fogyasztói főcsap van.

GET 3. § 20. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. GET 3. § 2. Célvezeték: a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító-, elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál.

GET 3. § 4. Csatlakozóvezeték: A felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. GET 3. § 19. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka.

GET 3. § 18. Felhasználói berendezés: - a fogyasztói vezeték, - a gázfogyasztó készülék és - a gázfelhasználó technológiák, valamint - az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

Fogyasztói vezeték (GET 3. § 21.) Az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed.

Gázfogyasztó készülék (GET 3. § 37.) Földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék.

Gázfelhasználó technológia (11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 2. § 2.) Ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási eljárásokra tervezett berendezés a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszerrel, a tűztér-munkatérrel, az égéstermék-elvezetéssel és az irányítástechnikai tartozékokkal együtt, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék, gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia, védőgáz hatásának van kitéve. [Rendelet 4. § a) A 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák használatbavételének és átalakításának jóváhagyása: TMMBH]

Csatlakozó- és fogyasztói vezetékek értelmezése (Az ábrákon szereplő fogalmak pontosítása szerkesztés alatt!)

Közép vagy nagyközép nyomású vezetékről ellátott felhasználói berendezések előkertes beépítés esetében (Az ábrákon szereplő fogalmak pontosítása szerkesztés alatt!)

Felhasználó (GET 3. § 17.) Aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol.

Lakossági fogyasztó (GET 3. § 47.) Az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó - a lakossági fogyasztó és - a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat.

A „csatlakozóvezeték” fogalmának változásai

1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet GOMBSZ I. fejezet B. 2. § (4) Csatlakozó vezeték: a gázelosztó vezeték leágazásába beépített első elzáró szerelvénytől (vízzár, tolózár, gömbcsap, stb.) vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték, illetve vezetékrendszer; a gázmérő és a fogyasztói főcsap a csatlakozó vezeték tartozéka. („Bekötő vezeték” a telekhatárig és „alapvezeték”!) 1994. évi XLI. törvény 3. § i) csatlakozó vezeték: főelzárótól a gázmérő főcsapjáig vagy gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték és tartozékai; s) fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy attól legfeljebb egy méteren belül létesített elzáró szerelvény; f) gázelosztó vezeték: az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó nyomáscsökkentő és szabályozó berendezésekkel - amely a gázátadó állomás kilépő oldalától indul, és a fogyasztói főelzárónál ér véget;

1994. évi XL. törvény: 3. § k) fogyasztói vezeték: a gázmérőtől, ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól a gázfogyasztó készülékig terjedő vezeték;

2003. évi XLII. törvény 3. § 4. Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. 2008. évi XL. törvény 3. § 4. Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

A „felhasználói berendezés” fogalmának változásai 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet GOMBSZ I. fejezet D) 4. § (12) Fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a fogyasztói berendezés, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. 1994. évi XLI. törvény 3. § l) fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége, beleértve az égéstermék elvezető rendszert is; 2003. évi XLII. törvény 3. § 18. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. 2008. évi XL. törvény 3. § 18. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

A „gázfelhasználó technológia” fogalmának változásai

13/2004. (II. 13.) GKM rendelet az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról – Hatályon kívül, de a műszaki – biztonsági felülvizsgálat szempontjából a létesítés időpontja miatt lényeges! 2. § E rendelet alkalmazásában a) ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készülék: ipari vagy mezőgazdasági eljárásokra tervezett berendezés, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia és/vagy védőgáz hatásának van kitéve. A gázfogyasztó készülék magába foglalja a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszer, a tűztér-munkatér, égéstermék elvezetés és az irányítástechnikai tartozékok összességét; b) gázfelhasználó technológia: olyan műszaki rendszer, amelyet az üzemeltető az a) pont szerinti gázfogyasztó készülék beépítésével létesít;

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet (MBSZ) a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

2. § 2. Gázfelhasználó technológia: ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási eljárásokra tervezett berendezés = a tüzelőanyag- és = égéslevegő ellátó rendszerrel, = a tűztér- munkatérrel, = az égéstermék-elvezetéssel és az = irányítástechnikai tartozékokkal együtt, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék, gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia, védőgáz hatásának van kitéve.

A „telephelyi vezeték”

Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték. Egybefüggő telephely: a gázfelhasználó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, vagy bérlemény, ahol a gázfelhasználók felhasználói berendezése(i), és a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), a gázmérőhely(ek) vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó. Telephelyi szolgáltató: A jogszabályok alkalmazzák a fogalmat, de azt mint fogalmat nem definiálták.

Telephelyi szolgáltató (javasolt fogalom meghatározás): Az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiségű gazdasági társaság, amely a telephelyi vezetéken a gázüzemi tevékenységet és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók földgázellátását – földgáz kereskedelmi tevékenységet - nem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott működési engedély birtokában végzi. A fogalom vonatkozásában gázüzemi tevékenység: - a telephelyi vezeték tervezése, - építése, - üzembe helyezése, - üzemeltetése, ennek során ellenőrzése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, javítása, - valamint felhagyása és elbontása, és ezek telephelyi szolgáltató általi felügyelete.

Telephelyi engedélyes (javasolt fogalom meghatározás): Az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiségű gazdasági társaság, amely a telephelyi vezetéken a gázüzemi tevékenységet és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók földgázellátását – földgáz kereskedelmi tevékenységet - a tevékenységek végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a GET felhatalmazása alapján kiadott működési engedély jogosultjaként végzi. A fogalom vonatkozásában gázüzemi tevékenység: - a telephelyi vezeték tervezése, - építése, - üzembe helyezése, - üzemeltetése, ennek során ellenőrzése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, javítása, - valamint felhagyása és elbontása, és ezek telephelyi szolgáltató általi felügyelete.

NFM - MMK stratégiai partnerségi megállapodás

2014. október 28-án a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban Dr. Seszták Miklós miniszter aláírta a következő, 2014-2018as periódusra vonatkozó stratégiai partnerségi megállapodást Barsiné Pataky Etelkával, az MMK elnökével. A megállapodás célja, hogy a Magyar Mérnöki Kamara szakmai tagozatai szerteágazó szakmai tapasztalatainak és véleményének figyelembevételével a gazdasági élet szabályozása során a hatékony és közérthető jogalkalmazás feltételeinek megteremtéséhez szükséges jogszabályok születhessenek. A Mérnöki Kamara feladata, hogy szakmai állásfoglalásaival a jogalkotás szakmaiságát és minőségét segítse elő, illetve a megfelelő jogszabályok kidolgozásával olyan gazdasági és jogi környezet alakulhasson ki, amely támogatja a mérnöki tevékenység nagyobb társadalmi elismertségét és fejlődését.

II. 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról

A műszaki biztonsági szabályzatok időbeni változásai A rendelet előzményei

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 2. melléklet Műszaki Biztonsági Szabályzat Hatályos: 2013. 04. 20. napjától GMBSZ 2012 – érvényes: 2012. 09. 19. – 2013. 04. 19. (Lezárva: 2012. 09. 04.) GMBSZ 2008 – érvényes 2009.05.06.- 2012.09.18. (Lezárva: 2008.12.03) GMBSZ 1. módosítás - érvényes 2006. 10. 11. – 2009. 05. 05. (Lezárva: 2006. 06. 26.) GMBSZ – érvényes 2005. 12. 12. – 2006. 10. 10. (Lezárva: 2005. 11. 23.) 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat A gázszolgáltató műszaki – biztonsági tevékenysége VII. fejezet (Hatályos: 1977. VII. 01. – 2005. 12. 11.)

1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed - a földgáz, - a földgáz minőségű biogáz és - biomasszából származó gázok, valamint - egyéb gázfajták, - PB-gáz (MSZ 1641) (a továbbiakban együtt: éghető gázok) tartályban és vezetéken történő szolgáltatásában alkalmazott csatlakozóvezetékekre, telephelyi vezetékekre és felhasználói berendezésekre, valamint az ezek üzemeltetésével, üzembe helyezésével, karbantartásával, javításával, átalakításával, ellenőrzésével, felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, továbbá az e tevékenységeket végzőkre.

3. Hatósági eljárások 3. § (1) Az éghető gázok = csatlakozóvezetékei, = telephelyi vezetékei és = felhasználói berendezései, továbbá = azok üzemeltetése a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben előírt hatósági felügyeletet első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

4. § (1) A Hatóság a műszaki biztonsági felügyelete keretében: a) kérelemre jóváhagyja a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák - használatbavételét, - átalakítását, b) kérelemre alkalmassági nyilatkozatot ad ki a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés kiviteli tervének műszaki biztonsági szempontból történő alkalmasságáról, c) évente ellenőrzi a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz szolgáltató és a telephelyi szolgáltató - e rendelet szabályozási körébe - tartozó műszaki-biztonsági tevékenységét,

d) a helyszínen ellenőrzi a gázfelhasználó technológiák - létesítésére és - üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági előírások betartását, e) kivizsgálja a rendelet hatálya alá tartozó - csatlakozóvezetékekkel, - telephelyi vezetékekkel és - felhasználói berendezésekkel kapcsolatos rendkívüli események bekövetkezésének körülményeit és a hasonló esetek megelőzése érdekében intézkedik.

(2) A Hatóság a felhasználó csatlakozó vezetékét és a felhasználói berendezés - kivéve a 70 kW együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiát létesítését és használatát a földgázelosztó bevonásával ellenőrizheti….

4. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, felhasználói berendezés létesítése, használatbavétele 5. § (1) A csatlakozóvezeték, a telephelyi vezeték, a felhasználói berendezés kiviteli tervét a településtervezési és az építészetiműszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott, az építmények gépészeti tervezés szakterületre tervezési jogosultsággal rendelkező olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői névjegyzékében szerepel.

3.1.3. A tervdokumentáció tartalmi követelményei 3.1.3.1. A tervezői nyilatkozat (több tervező esetében a tervezett részre vonatkozó) tartalmazza: a) a létesítmény megnevezését, helyszínét, b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok előírásainak és a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó által műszaki biztonsági szempontok alapján felülvizsgált tervvel érintett technológiai utasításainak betartását, c) a Szabályzattól való eltérés esetén az eltérés indokolását és a választott megoldás egyenértékűségének igazolásait (mérési eredmények, szakértői nyilatkozatok, stb.), d) a tervnek tervezési célra való megfelelőségét,

e) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét, f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette, g) az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette, h) a tervben szereplő, illetve a betervezett gázfogyasztó készülékek a Magyarországra érvényes tanúsítványokkal, illetve a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával rendelkeznek, és azok megfelelnek a gázkészülékek tanúsított típusa egyikének a típus megjelölésével,

i) a gázkészülék tartozékának minősülő, beépítésre tervezett szerkezeti elemek kizárólag a készülék CE tanúsítása szerintiek, a gyártó által előírt tisztító- és ellenőrző idomokat a kiviteli terv tartalmazza, j) az égési levegő ellátó és égéstermék-elvezető szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói előírásoknak, k) a gázkészülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem okoz, l) a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban [az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] előírtaknak megfelelően.

3.1.3.2. A műszaki leírás tartalmazza a) a tervezési célt, b) a szállított gáz jellemzőit, c) a mérés-elszámolás műszaki megoldását, d) a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait, gázterhelését és műszaki adatait, e) a gáztüzelő berendezések MSZ 12623-85 [Gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása] szabvány szerinti kezelési osztályba sorolását, f) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat, g) az üzemeltetési hőmérséklet határokat, h) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását,

i) a tervezési határokat, j) a csatlakozóvezeték jellemző paramétereit, k) a felhasználói berendezés paramétereit, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat, l) a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit, m) a tervtől való bármely eltérés vagy a terv megváltoztatásának feltételeit, valamint a terv szerinti állapot későbbi megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és feltételeket, n) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam megjelölésével, o) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermékelvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, együttműködést a meglévő rendszerrel,

p) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre) technológiáját és rendjét, valamint az indokolt tervmagyarázatokat, q) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését, r) a biztonsági értékelés eredményét, s) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatásának szükségességét, a koordinátor feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben, t) a kivitelezett csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés korrózióvédelmét és állagmegóvását, u) az érintésvédelem megoldását,

v) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását, w) a tűzvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, x) a környezetvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, y) az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait, z) a meglévő rendszerhez való csatlakozás körülményeit, műszaki megoldását az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján,

z1) az üzemelő rendszer (?) átalakítását, ideiglenes vagy végleges üzemen kívül helyezését az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján, z2) a külső térbe mesterséges kifújással rendelkező berendezéseket, depressziót létrehozó eszközöket, légkezelőket.

3.1.3.3. A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a műszaki biztonsági feltételek igazolása érdekében értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell tartalmaznia: a) Helyszínrajz, amely a szükséges méretarányban tartalmazza: aa) a gázellátással érintett ingatlan (ingatlanok) címét, helyrajzi számát, ab) a tervezés határát, meglévő rendszerhez történő csatlakozás pontját, ac) ha a terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlant (ingatlanokat) is érint (átvezetés, szolgalom, védőtávolság), annak/azoknak helyrajzi számát,

ad) az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük méreteit, ae) a tervezett vezeték nyomvonalát, méretét, anyagát, af) a területen lévő közművek vezetékeinek az adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett elhelyezkedését, ag) a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét, ah) a vezeték védőtávolságán belül lévő fák helyét, ai) a földalatti ismert létesítmények helyét, aj) a védelem szükségességét, méretét, anyagát, műszaki megoldását, ak) az égéstermék kivezetést, a környezetében lévő objektumokat, épületeket.

b) Alaprajzok, amelyek általában 1:50 méretarányban tartalmazzák a gázzal ellátott épület (létesítmény) csatlakozó vezetékének és felhasználói berendezésének elhelyezésével érintett és azzal kapcsolatban lévő részeit, ezen belül részletesen: ba) a nyílászárók helyét, típusát és légzárási értékét, bb) az egyes helyiségek megnevezését, bc) a vizes berendezési tárgyak alak- és mérethű helyét, bd) a meglevő és beépítésre kerülő gázfogyasztó készülékek helyét, rendeltetését MSZ/CEN/TR 1749 [A gázkészülékeknek az égéstermék- elvezetés módja szerinti osztályozási rendszere] szabvány szerinti típusát, névleges hőterhelését, gázterhelését,

A nyílászárókról és a légbevezetőről röviden A régi, tömítés nélküli ablakok, ajtók (nyílászárók) "természetes" szellőzése a lakott lakásokban keletkező párát és nedvességet észrevétlenül, a hőtartalommal együtt folyamatosan kiszellőztetik.

A modern nyílászárók tömítettsége, légzárása olyan magas fokú, hogy a nyílt égésterű gázfogyasztó készülékek (átfolyós, nyílt égésterű vízmelegítő, gáztűzhely, stb.) használata esetén szükségessé válik a lakás megfelelő szellőzésének, légellátásának biztosítása. Pótolni kell a belső levegő elhasznált oxigénjét azért, hogy elsősorban a balesetek megelőzhetők legyenek, és nem utolsó sorban a penészedés és gombásodás is elkerülhető legyen. A megfelelő, az élet- és vagyonbiztonságot is garantáló légellátás, szellőzés és égéstermék elvezető berendezés méretezéssel történő kiválasztása mérnöki, és nem gázszerelői feladat.

A szellőzők, légbevezetők az ott tartózkodók életének védelmére szolgáló fontos berendezések! Az ott lakókkal/tartózkodókkal egy légtérből levegőt használó gázfogyasztó készülékek megfelelő légellátás, szellőzés hiányában a bennlévők elől veszik el a levegőt, ezzel életveszélyt okoznak! Ezt is megakadályozzák a légbevezetők. A nyílászárók keretébe kizárólag a rendeltetési célra való alkalmasságra tanúsítással rendelkező légbevezetők tervezhetők és építhetők be. A

légbevezetők jellemzően a helység páratartalmának érzékelésével működnek, amelyek a páratartalom változásától függően nyitnak vagy zárnak, így automatikusan szabályozva a beáramló levegő mennyiségét. Áramellátást nem igényelnek. Minden ellenkező híresztelés ellenére, fölöslegesen nem szellőztetnek, nem hűl ki a helység.

Égéstermék elvezető berendezések alkalmazhatósága és azok tanúsítása 2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez

Égéstermék elvezető berendezés: Olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gáztüzelő berendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti.

A C6x típusú gázkészülékek tanúsításának jogszabályi előírásai és az Alkalmazástechnikai Bizonyítvány (a továbbiakban: ATB) felhasználhatósága A Gázüzemű berendezésekről szóló európai parlament és a tanács 2009/142/EK irányelvet (korábban a 90/396/EGK tanácsi irányelv) a hazai jogrendbe az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet (továbbiakban: Rendelet) vezette be.

A Rendelet 2. § d) pontja szerint tanúsító szervezet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: kijelölő hatóság) által külön jogszabály előírásai szerint a gázfogyasztó készülékek vagy részegység vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására kijelölt, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a 90/396/EGK tanácsi irányelv 9. Cikke szerint bejelentett szervezet. A Rendelet 3. § (2) bekezdése szerint a készülék vagy részegység akkor hozható forgalomba, ha megfelel az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

A Rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a sorozatban gyártott készülék vagy részegység megfelelőségének értékelése során a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője EK típusvizsgálatot végeztet, és választása szerinti a) típusazonossági vizsgálaton alapuló, b) a gyártás minőségbiztosításán alapuló, c) a termék minőségbiztosításán alapuló EK megfelelőségi nyilatkozatot tesz, vagy d) kezdeményezi, hogy a tanúsító szervezet termékellenőrzésen alapuló EK megfelelőségi tanúsítványt állítson ki.

A Rendelet 2. § d) pontja szerinti kijelölt és bejelentett tanúsító szervek jogosultsága ellenőrizhető az Európai Bizottság NANDO rendszerében tárolt adatok szerint a következő helyen: http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/nando/inde x.cfm?fuseaction=countrv.notifiedbodv&cou id=348

A gázüzemű berendezésekről szóló 2009/142/EK irányelv (korábban a 90/396/EGK tanácsi irányelv) alapján történő típusvizsgálatra, az ellenőrzésre és a tanúsításra kijelölt szervezet Magyarországon a TÜV Rheinland InterCert Kft. (1132 Budapest, Váci út 48/a - b.). Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (1113 Budapest, Diószegi út 37.) – a továbbiakban: ÉMI - csak az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 305/2011/EU rendelet szerint rendelkezik kijelöléssel és bejelentéssel.

Az ÉMI a gázüzemű berendezésekről szóló 2009/142/EK irányelv (korábban a 90/396/EGK tanácsi irányelv) alapján nem minősül tanúsító szervezetnek, így az általa kiállított C6x típusú gázkészülékekre vonatkozó ATB nem lehet feltétele - a gázkészülékek forgalomba hozatalának, - a földgázelosztó a tervfelülvizsgálat során nem kérheti ennek a dokumentumnak a meglétet, de azt - ellenőriznie kell, hogy az EK típusvizsgálati tanúsítványa tartalmazza a C6x típust.

A Rendelet 12. § szerint: ,,(1) A tanúsító szervezet a műszaki dokumentációt megvizsgálja, és megállapítja, hogy a típusmintát a műszaki dokumentációval egyezően gyártották-e. (2) A tanúsító szervezet a típusmintán - elvégzi, - vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzést és vizsgálatot annak megállapítására, hogy a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője á1tal választott, nem a szabványok előírásai szerinti megoldások megfelelnek-e a rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek.

(3) A tanúsító szervezet a típusmintán elvégzi, vagy elvégezteti a szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat annak megállapítására, hogy szabvány alkalmazása esetén a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője betartotta a szabványban meghatározott előírásokat. (4) Ha a típusminta a rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelel, a tanúsító szervezet a típus megfelelőségéről EK típusvizsgálati tanúsítványt állít ki.

(5) Az EK típusvizsgálati tanúsítvány tartalmazza az EK típusvizsgálat eredményét, érvényességének feltételeit, a típusminta azonosításához szükséges adatokat. Az erre vonatkozó műszaki dokumentációt, a részlet- és összeállítási rajzokat a tanúsítványhoz mellékelni kell. A fentiek értelmében az EK típusvizsgálati tanúsítványnak egyebek mellett tartalmaznia kell a gázkészülék égéstermék elvezetési módja szerinti osztályozását/osztá1yozásait is. Az adott gázkészülék levegő bevezetés és égéstermék elvezetés vonatkozásában csak akkor szerelhető C6 típus szerint, ha az EK típusvizsgálati tanúsítványa ezt tartalmazza. Az ÉMI által kiadott ATB nem helyettesíti az EK típusvizsgálati tanúsítványt.

A Rendelet 19. § (1) bekezdése szerint „A készüléket forgalomba hozatal előtt a 2. számú melléklet szerinti megfelelőségi jelöléssel és feliratokkal kell ellátni.” A CE megfelelőségi jelölés - az alábbi szimbólumból áll, - továbbá annak az évnek az utolsó két számjegyéből, amely évben a megfelelőségi jelölést elhelyezték, - valamint a kijelölt tanúsító szervezet azonosító számából, amely a gyártásellenőrzést végezte.

(2) A megfelelőségi jelölés a készüléken kizárólag akkor tüntethető fel, ha a készülék a rá vonatkozó, az áruk biztonságosságával összefüggő és megfelelőségi jelölés alkalmazását előíró összes jogszabály előírásainak megfelel. (3) A megfelelőségi jelölést, valamint a feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon kell elhelyezni a készüléken vagy a készülékhez rögzített adattáblán. Az adattáblát úgy kell kialakítani, hogy ne legyen leszerelhető. (4) A készüléken nem helyezhető el a megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölés.

(5) Ha megállapítást nyer, hogy a megfelelőségi jelölést a gyártó jogtalanul helyezte el a készüléken, vagy a részegység számára jogtalanul állította ki az EK megfelelőségi nyilatkozatot, mert a) a készülék vagy a részegység nem egyezik az EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti készülékkel vagy részegységgel; b) a készülék vagy a részegység ugyan egyeznek az EK típusvizsgálati tanúsítvány szerinti készülékkel vagy részegységgel, de nem felelnek meg e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek; c) ha a gyártó nem teljesítette a 10. §-ban előirt kötelezettségeit, akkor a kijelölt tanúsító szervezet köteles a külön jogszabályban meghatározott hatóságot és a gázfogyasztó készülékek tanúsítására kijelölt más tanúsító szervezetet haladéktalanul értesíteni. Fogyasztóvédelem!

A Műszaki Biztonsági Szabályzat 4.1.1. (A forgalomba hozás, felszerelés és üzembe helyezés feltétele) pontja szerint Csak a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával ellátott gázkészülék hozható forgalomba. A 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet hatálya a1á tartozó gázfogyasztó készülék Magyarországon csak akkor hozható forgalomba, ha a megfelelőségi tanúsítványában közvetlen vagy közvetett rendeltetési országként Magyarország (HU) is nevesített. Az előző bekezdés előírásait kell alkalmazni az ismételten üzembe helyezésre kerülő használt - vagy felújított, és/vagy magánforgalomban behozott gázfogyasztó készülékekre is.

A készülék vagy részegység forgalomba hozatalához: a) magyar nyelvű gyártói utasítást és használati-kezelési útmutatót kell mellékelni; b) a készüléken vagy részegységén, illetve ezek csomagolásán magyar nyelvű figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni. A gyártói utasításnak az elhelyezésre, a szerelésre, a szabályozásra és karbantartásra vonatkozó összes olyan útmutatást tartalmaznia kell, amely az üzembe helyezést és a készülék biztonságos használatát lehetővé teszi, így különösen fel kell tüntetni: a) az alkalmazandó gázfajtát; b) a csatlakozási nyomást; c) a gázkészülék égéstermék elvezetési módja szerinti típusait;

„Alkalmazandó gázfajta” GET 3. § 23. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 26. pont szerinti gázfajtákat is.

GET 3. § 26. Földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázok: olyan mesterségesen előállított gázkeverékek, amelyek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz minőségére vonatkozó, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek.

A gázfogyasztó készülékek típusai az MSZ CEN/TR 1749:2006 alapján

„A” típusú gázfogyasztó készülék Kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható készülékek. A1 típus: ventilátor nélküli készülékek. A2 típus: a tűztér/hőcserélő utáni ventilátorral ellátott készülékek. A3 típus: a tűztér/hőcserélő előtti ventilátorral ellátott készülékek.

Megjegyzés

2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 9. § (5) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, b) a vendégéjszaka eltöltésére használt, c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szénmonoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van.

(6) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt, új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid érzékelő berendezést helyeztek el.

FIGYELEM!

2013. október 15-i dátummal a kéményseprő-ipari közszolgáltatásra vonatkozó 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet módosításra került. Ennek értelmében - új épületekben, valamint - középületekben nyílt égésterű gázkészülék üzemeltetése esetén kötelező = szén-monoxid-érzékelőt felszereltetni, = melynek meglétét a kéményseprőnek kötelessége az éves ellenőrzés során vizsgálni.

A rendeletmódosítással a probléma a) új építésű épület huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségébe a 2012. év óta nem engedélyezett a „B” típusú gázfogyasztó készülék beépítése (GMBSZ), b) közintézményekben általában a gázfogyasztó készülék egy kazánházban, azaz egy külön légterű helyiségben van.

Fentiek miatt célszerűbb lenne, ha a meglévő lakóépületekbe lenne kötelező a CO érzékelő/riasztó beszereltetése, de az egy kiegészítő biztonsági elem, mely nem helyettesíti a gázfogyasztó készülék megfelelő működtetésének feltételeit.

Az

országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 90. § (1) értelmében biztosítani kell a tüzelőberendezések megfelelő légellátását. Ennek értelmében a helyiségeket a rendeltetésüknek megfelelő intenzitású szellőzés lehetőségével kell megvalósítani.

Az

OTÉK-ból hiányzik azon előírás, mely szerint a folyamatos frisslevegő-ellátás az építményben élők számára alapvető komfort- és életfeltétel, mely = nemcsak a tüzelőberendezések levegőellátásának biztosítását jelenti, = hanem az emberi szervezet számára szükséges oxigén utánpótlását is, melyet a fokozott légzárású ablakok/nyílászárók nem tudnak biztosítani. A fokozott légzárású nyílászárót az OTÉK nem említi! Szükséges és indokolt lenne a megfelelően méretezett szellőzés kötelező megterveztetésének rögzítése az építési törvényben is.

Az oldalfali (ún. parapet) égéstermék-kivezetések alkalmazása elé is igen szigorú feltételeket helyez az OTÉK, emiatt a legbiztonságosabb, „C” típusú gázfogyasztó készülékek elterjedése főleg többlakásos épületeknél erősen korlátozott. A jelenlegi készülékek már jóval kisebb károsanyagkibocsátást mutatnak elődeiknél, illetve a már szinte kizárólag ventilátoros égéstermék-kivezetések az épület homlokzatától távolabbi szétterjedést jelentenek. Az OTÉK jelenleg egy építész-centrikus, ezek tekintetében merev jogszabály.

„B” típusú készülék Kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas készülék. Az égési levegőt a készülék közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyeri.

Megjegyzés

2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 9. § (5) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezés üzemeltetése esetén a) a bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló, b) a vendégéjszaka eltöltésére használt, c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, d) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló, e) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben van.

(6) A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt, új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szénmonoxidérzékelő berendezést helyeztek el.

A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 2015. január 01. napjával módosul! 3. A közszolgáltatás ellátásának rendje, gyakorisága 3. § (1) A közszolgáltató a sormunkában meghatározott feladatok közül az égéstermék-elvezető ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása alkalmával elvégzi a) minden esetben a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, c) gáznemű tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezések (a továbbiakban: gáztüzelő-berendezés) műszaki felülvizsgálatával egyidejűleg az üzemeltetés során keletkezett égéstermék paraméterei közül a szén-monoxid (a továbbiakban: CO) tartalmának ellenőrzését,

d) a Törvény 9. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetekben évente egy alkalommal, időlegesen használt ingatlan esetében a 4. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban a szén-monoxid-érzékelő berendezések meglétének, működőképességének ellenőrzését az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint. (1a) Ha a közszolgáltató a szén-monoxid-érzékelő berendezés ellenőrzése során az 1. melléklet „I. Ellenőrzés” alcím 6. pontja alapján hibát észlel, - szóban és írásban felhívja a használó figyelmét a szabálytalanság megszüntetésére - és 8 napon belül értesíti a tűzvédelmi hatóságot.

1. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez I. Ellenőrzés Az égéstermék-elvezetőnek és tartozékainak, továbbá a megközelítés szerkezeti elemeinek, járulékos elemeinek ellenőrzését a közszolgáltató a rendeltetésszerű bonthatóságra figyelemmel szemrevételezéssel, hagyományos kéményseprő eszközökkel, szerszámokkal vagy műszerrel végzi. A közszolgáltató az ellenőrzésnél = az égéstermék-elvezető műszaki állapotát, = a kialakítás megfelelőségét, = az üzemeltetési-, = a vonatkozó építési-, = tűzvédelmi-, = biztonságtechnikai- és = munkavédelmi előírások betartását vizsgálja.

A szakmunkás az alábbiakat ellenőrzi 2.5. Gáztüzelő-berendezésnél 2.5.1. A fogyasztói berendezés külön jogszabályban meghatározott műszaki-biztonsági felülvizsgálatot igazoló dokumentum vagy jelző matrica meglétét, érvényességét, 2.5.2. Üzem közben az égéstermék tartós visszaáramlását - a telepítés helyiségében és a vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben a külső nyílászárók, és a rendeltetésszerűen zárható szellőzőnyílások zárt állapota mellett - annak érzékelésére alkalmas műszerrel, 2.5.2.1. Nyitott égésterű gáztüzelő-berendezés esetében a belső nyílászárókat is bezárva, a bekapcsolást követően, és visszaáramlás esetén 5 perc után is, 2.5.2.2. Zárt égésterű gáztüzelő-berendezés esetében a tüzelőberendezés helyiségében, vagy azzal légtér-összeköttetésben álló helyiségekben elszívásos szellőztetés maximális teljesítménnyel való működtetése mellett a bekapcsolást követően.

3. Az égéstermék-elvezetőnél 3.1. a tisztítási, ellenőrzési feltételek meglétét, 3.2. az ellenőrző-, tisztítóajtók állapotát, zárhatóságát, 3.3. az összekötő elem ellenőrzési tisztítási feltételeinek meglétét, 3.4. a teljes nyomvonalon van-e külső elváltozás, repedés, 3.5. a tető feletti állékonyságát, 3.6. a rögzítettséget, 3.7. található-e korrózióra utaló jel, elváltozás a járatban a tisztítónyílásnál, 3.8. a járat átjárhatóságát, szabad keresztmetszetét a teljes nyomvonala mentén szemrevételezéssel, szükség esetén a járaton átvezetett, arra alkalmas idomszerrel, tisztítószerszámmal, 3.10. éghető anyagtól való távolságot.

6. A szén-monoxid-érzékelő berendezésnél 6.1. A szén-monoxid-érzékelő berendezés meglétét és felszerelését, 6.2. A szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképességét az elektromos tápellátás kijelzőjének szemrevételezésével, valamint az öndiagnosztikai funkció segítségével, amennyiben azzal a készülék rendelkezik, 6.3. A szén-monoxid-érzékelő berendezés gyártó által megjelölt szavatossági időn belüli használatát.

Magyar nyelvű szabványok a lakóépületekben használt CO - érzékelők követelményeire A szén-monoxid-érzékelő készülékek figyelmeztető jelzést adnak egy bizonyos CO - mennyiség felhalmozódása esetén, így a lakóépületben tartózkodók reagálni tudnak, mielőtt jelentős kockázatnak lennének kitéve. A szén-monoxid-érzékelők nem a CO - mérgezések megelőzését szolgálják, hanem kiegészítő biztonsági felszerelésként a szén-monoxid visszaáramlása által okozott balesetek minimalizálását segítik elő. A készülék nyújtotta biztonságérzet akkor tekinthető tényleges biztonságnak, ha az megelőzéssel párosul (pl. a tüzelőberendezések, égéstermék-elvezetők rendszeres ellenőrzésével, karbantartásával).

A Magyar Szabványügyi Testület 2014. augusztus 1-jén hirdette meg az MSZ EN 50291-1:2014 Villamos készülékek szén-monoxid érzékelésére lakóépületekben. 1. rész: Vizsgálati módszerek és működési követelmények című szabványt, amely az EN 50291-1:2010 európai szabvány magyar nyelvű változata.

A 2014-es magyar nyelvű kiadás tartalmazza az EN 50291-1:2010/A1:2012 módosítást, így részletesebb előírásokat az élettartam végének jelzésére, az elemmel működő készülékek védelmi fokának változását, további előírásokat az elem kapacitására, valamint szerkesztési változtatásokat.

A szabvány a lakóépületekben való folyamatos használatra tervezett, villamos üzemelésű szén-monoxid gázérzékelő készülékek szerkezetére, vizsgálatára és működésére vonatkozó általános követelményeket írja elő. (A szabadidő-lakójárművekben és hasonló helyeken használt készülékekre vonatkozó további követelményeket az MSZ EN 50291-2 szabvány tartalmazza.) A szabvány a következő két készüléktípust írja le: - A típus, amely látható és hallható riasztást ad, valamint további művelet elvégzésére alkalmas kimenőjelet szolgáltat, aminek segítségével közvetlenül vagy közvetetten lehet működtetni egy szellőzőt vagy egyéb segédeszközt; - B típus, amely csak látható és hallható riasztást ad.

A szabvány előírásai nem vonatkoznak olyan készülékekre, amelyek

- a szén-monoxidon kívül más éghető gázok érzékelésére szolgálnak (lásd MSZ EN 50194-1), - ipari létesítményekben vagy kereskedelmi helyiségekben szolgálnak CO - érzékelésre (lásd MSZ EN 45544-1, MSZ EN 45544-2 és MSZ EN 45544-3), - füst- és tűzérzékelőkhöz alkalmazott CO - mérésre szolgálnak.

A szabvány előírásainak csak az elektrokémiai szenzorral szerelt vészjelzők képesek megfelelni Az emberi egészségre ártalmatlan CO koncentráció esetén a készülék nem riaszthat. Kis koncentráció esetén a vészjelzőnek csak akkor szabad riasztania, ha a szénmonoxid olyan sok ideig van a légtérben, hogy a halmozódás miatt mérgezés léphet fel. Minél nagyobb a CO koncentráció, annál gyorsabban kell a készüléknek riasztania. A szén-monoxid kisebb sűrűségű, mint a levegő, ezért zárt terekben a magasabb részeken gyűlik össze először.

.

„B” típusú gázfogyasztó készülék  Égéstermék elvezetése kényszeráramlással megoldott;  Az égési levegőt a gázkazán a helyiségből szívja; Hagyományos gázkazán esetén

Kondenzációs gázkazán esetén

MBSZ 5.2.4. A gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetésének, illetve levegő bevezetésének vizsgálata 5.2.4.1. A „B” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének vizsgálata

A gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató az égéstermék-elvezetés megfelelőségét műszaki felülvizsgálatról szóló nyilatkozattal igazolta. A földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó, illetve üzembe helyező csak érvényességi időn belüli kéményvizsgálati nyilatkozatot fogadhat el. A „B” típusú gázfogyasztó készülék az annak részeként tanúsított égéstermék elvezető rendszer kivitelezésének felülvizsgálatát a gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személynek kell elvégeznie vagy elvégeztetnie és dokumentálnia.

A felállítási helyiséggel szemben zárt égési körrel (légbevezetővel, tűztérrel, hőcserélővel és égéstermék elevezető terekkel) rendelkező készülék. C1-típus. Olyan C típusú készülék, amelyet arra terveztek, hogy a készülék részét képező, vízszintes rendszerű kitorkoláshoz saját csatlakozó csöveivel kapcsolódjék, amely friss levegőt vezet az égőhöz és egyidejűleg elvezeti az égéstermékeket olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.

C2-típus. - Egynél több készülék égéstermékeit elvezető közös rendszerhez, - saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas készülék. - friss levegővel ellátó, egyidejűleg az égésterméket elvezető, egycsatornás rendszer. C3-típus. olyan készülék, amely a készülék részét képező - függőleges kitorkoláshoz, - a saját csatlakozó csöveivel csatlakozik, amely - a friss levegőt az égőhöz vezeti, és - egyidejűleg elvezeti az égéstermékeket olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak, vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.

C4-típus. - Egynél több készülék - égéstermékeit elvezető közös járatrendszerhez - saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas készülék. Ez a járatrendszer két járatból áll, amelyek - egy kitorkoláshoz csatlakoznak, - amely egyidejűleg szolgáltatja a friss levegőt - és biztosítja az égéstermékek elvezetését olyan nyílásokon keresztül, = amelyek koncentrikusak = vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek.

C5-típus. Az égési levegő és az égéstermékek elvezetésére saját különálló csatlakozó csöveivel különálló kitorkolásokhoz csatlakoztatható készülék. Ezek a kitorolások különböző nyomású terekben lehetnek. C6-típus. Az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető külön-külön tanúsított és forgalmazott rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas készülék. A szabványban a C6 típushoz azért nem tartoznak ábrák, mert ezeket a készülékeket az égéstermék-elvezető rendszer nélkül hozzák forgalomba. Az ilyen készülékek a C típusú készülékek valamelyik elrendezéséhez hasonló elrendezéssel építhetők be.

C7-típus. Olyan készülék, amelynek - az égést levegővel tápláló és az égéstermékeket elvezető, két függőleges külön csatlakozó csöve van, - az égést a padlástérből szívott levegővel táplálja, - az égéstermékeket a tető fölé vezeti, - az égéstermék-elvezető csatlakozó csövön, az égési levegőt bevezető nyílások felett, egy égéstermék áramlás-biztosító van.

C8-típus. Olyan készülék, amely - az egyik csatlakozó csövével egy egyedülálló közös járathoz kapcsolódik. Ez egy közös járatrendszer, az égéstermékeket elvezető egyedülálló, természetes huzatú járat (nincs ventilátor). A készülék a másik csatlakozó csövével egy kitorkoláshoz csatlakozik, amely az égési levegőt az épületen kívülről szívja.

Zárt égésterű, „C” típusú készülék Égési levegő bevezetése/égéstermék elvezetése kényszer-áramlással (ventilátorral) megoldott;

Égési köre (égési levegő bevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék elvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt; Más gyártó által gyártott (nem a gázfogyasztó készülék részeként tanúsított) csövek és idomok csak akkor alkalmazhatók, ha a gázkészülék rendelkezik C6X típusengedéllyel;

„C6X” típus Olyan „C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyeket külön engedélyezett és megjelölt - égési levegő bevezető - és égéstermék-elvezető rendszerbe kívánnak bekötni. Fontos! A kiválasztott rendszerhez a kazánnak ettől függetlenül engedéllyel kell rendelkeznie!

„C1X” típus Olyan „C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek saját égés-termék járatukkal saját, vízszintes elrendezésű kitorkolláshoz csatlakoznak. A levegő és égéstermék járatok koncentrikusak, vagy olyan közel vannak egymáshoz, hogy kitorkollásaik azonos szélviszonyok közé esnek. Hagyományos gázkazán

Kondenzációs gázkazán

„C2X” típus Olyan „C” típusú készülékek, amelyek két járatukkal hagyományos függőleges járathoz csatlakoznak, amely egynél több készüléket lát el. A hagyományos függőleges járat az épületszerkezet része. Ez a járat vezeti be az égési levegőt és távolítja el az égésterméket. Hagyományos gázkazán Kondenzációs gázkazán

„C3X” típus Olyan „C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek saját függőleges járatukkal csatlakoznak a kitorkolláshoz (rendszer jellegű készülék). A levegő és égéstermék járatok koncentrikusak, vagy olyan közel vannak egymáshoz, hogy kitorkollásaik azonos szélviszonyok közé esnek.

Hagyományos gázkazán

Kondenzációs gázkazán

„C4X” típus Olyan „C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek két járatukkal hagyományos függőleges járatrendszerhez csatlakoznak, amely egynél több készüléket lát el. A levegő és égéstermék járatok koncentrikusak, vagy olyan közel vannak egymáshoz, hogy kitorkollásaik azonos szélviszonyok közé esnek. Hagyományos gázkazán

Kondenzációs gázkazán

„C5X” típus Olyan „C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek két szétválasztott járatukkal biztosítják az égési levegő bevezetését és az égéstermék eltávolítását. A levegő és égéstermék járatok kitorkollásai eltérő nyomású zónába esnek.

Hagyományos gázkazán

Kondenzációs gázkazán

„C8X” típus Olyan „C” típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek égéstermék-vezetéke hagyományos, gravitációs huzatú járatrendszerbe csatlakozik, amely eltávolítja az égésterméket. A készülék másik vezetéke az égési levegőt vezeti be az épület környezetéből. Hagyományos gázkazán

Kondenzációs gázkazán

A CEN/TC 109 N 1071 számú dokumentum tájékoztat arról, hogy a CEN/TR 1749 legújabb változatát 2014. június végén publikálták. Ez azt jelenti, hogy most már hivatalosak az új gázfogyasztó készülék típusok: C(10); C(11); C(12), C(13) és a C(14) típusok. A zárójel az jelenti, hogy a típus első indexe kétszámjegyű.

Ezek a gázkészülék típusok túlnyomásos gyűjtőkényre kapcsolható egyedi gázkészülékek, vagy olyan gázkészülék csoportok, amelyek megfelelőség értékelése a gázkészülék irányelv hatálya alatt történt. Nagy jelentősége van e típusok bevezetésének, hiszen gyakran a gyűjtő jellegű, túlnyomásos égéstermék elvezetés jelenti az egyetlen lehetséges megoldást a korszerű gázkészülékekre történő áttéréskor. A C1 – C9 készüléktípusok értelemszerűen nem kapcsolhatók túlnyomásos gyűjtőkéményre.

A korábban hatályos MSZ CEN/TR 1749:2006 szabványnak volt magyar nyelvű változata, de az MSZ CEN/TR 1749:2012 fordítása nem történt meg. Költségtakarékos üzemeltetést eredményező korszerű gázfogyasztó készülékek széles körű telepítése csak a szabványban foglaltak következetes alkalmazásával valósítható meg.

MBSZ 5.2.4.2. A „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének és levegő bevezetésének vizsgálata Ha az égési levegő bevezetés és az égéstermék elvezetés elemeit a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerinti tanúsító szervezet a gázfogyasztó készülék részeként tanúsította (C1X, C3X, vagy C5X, típusok esetében a teljes rendszerre vonatkozóan; C2X, C4X, C8X, vagy C9X típusok esetében a készülékkel együtt szerelt szakaszra vonatkozóan), akkor a gázfogyasztó készülék felszerelőjének a műszaki biztonsági ellenőrzési eljárás során írásban kell nyilatkoznia a levegő-bevezető, valamint égéstermék-elvezető csőrendszerre, a gázkészülék gyártója által előírt szerelési technológia betartásáról.

Abban az esetben, ha az alkalmazandó égési levegő bevezető és az égéstermék elvezető berendezés nem a gázfogyasztó készülék részeként tanúsított, csak akkor építhető be, ha az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerint minősített szerkezeti elemekből áll.

Az ilyen berendezéshez kizárólag olyan gázfogyasztó készülék csatlakoztatható, amelyet a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerinti tanúsító szervezet a gázkészülék gyártójának kérésére a C6x típusúként (is) tanúsított. Ebben az esetben a gázfogyasztó készülék felszerelőjének a műszaki biztonsági ellenőrzési eljárás során írásban kell nyilatkoznia a levegőbevezető, valamint égéstermék-elvezető csőrendszer előírás szerinti összeszereléséről és az előírt szerelési technológia betartásáról, melyet az égési levegő bevezető és az égéstermék elvezető rendszer gyártója írt elő.

Az égési levegő-bevezető és égéstermék-elvezető rendszer tömörségéről tömörségvizsgálattal kell meggyőződni.

A

tömörségvizsgálat dokumentált elvégzése (elvégeztetése) a készülék felszerelőjének, vagy – az égési levegőben mérhető O2 vagy CO2tartalom ellenőrzésével történő tömörségvizsgálat esetében – a gázfogyasztó készülék üzembe helyezőjének a kötelessége és felelőssége, akik a vizsgálat elvégzésére a kéményseprő-ipari közszolgáltatót is felkérhetik.

Abban az esetben, ha az égési levegő bevezetés és az égéstermék elvezetés elemeit a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerinti tanúsító szervezet a gázfogyasztó készülék részeként tanúsította és az égési levegő bevezető és égéstermék elvezető csőrendszer teljes hosszában olyan koncentrikus elemeket tartalmaz, amelyekben az égéstermék-elvezető cső van belül (C1X, C3X és C9X típusok), valamint

a) a koncentrikus égéstermék-elvezető és égési levegő bevezető berendezéshez csak egy gázfogyasztó készülék csatlakozik, b) a gázfogyasztó készülék az égési levegő megfelelő áramlását jelző-beavatkozó szerkezettel rendelkezik, c) a belső égéstermék-elvezető cső esetleges tömörtelenségének szén-dioxid vagy oxigén koncentrációméréssel való ellenőrzésére a készüléken, vagy annak légbevezető cső csatlakozásánál az erre szolgáló mérőcsonk áll rendelkezésre, akkor a tömörségvizsgálatot a gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személy az égési levegőben mérhető - O2 vagy CO2-tartalom ellenőrzésével is elvégezheti.

Minden más esetben (C2X, C4X, C5X, C6X, vagy C8X típusok), az égési levegő-bevezető és égéstermék-elvezető berendezés csak a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató felülvizsgálata után és nyilatkozata birtokában helyezhető üzembe.

63/2012. (XII. 11.) BM rendelet

4. Az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatok és azok szakmai követelményei 5. § (1) Az új égéstermék-elvezetőt helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet eltakarni, elburkolni. A szükséges vizsgálatot a közszolgáltató elvégzi és annak eredményéről a megrendelést követő 4 munkanapon belül nyilatkozatot ad ki. (2) Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges a) az érintett égéstermék-elvezető használatba vételét megelőzően aa) újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermékelvezető esetében, ab) használaton kívül helyezett vagy tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető esetében, vagy ac) tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere esetében, valamint b) meglévő égéstermék-elvezető bontása, funkciójának megváltoztatása, használaton kívül helyezése vagy az égéstermékelvezetőt érintő átalakítás, felújítás végrehajtását megelőzően.

(3) A közszolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott kötelező műszaki vizsgálatok eredményéről készített nyilatkozatot a megrendeléstől számított 15 munkanapon belül a megrendelőnek átadja. (4) A közszolgáltató a helyszíni vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint végzi. A (2) bekezdés a) pont aa) alpontjához kapcsolódó helyszíni vizsgálathoz a közszolgáltató jogosult kérni a megrendelőtől a szükséges alábbi műszaki dokumentációkat:

a) az építész, gépész terveket, b) az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét, c) az égéstermék-elvezető-, tüzelőberendezés gyártója által kiadott diagramoknak, táblázatoknak való megfeleltetését, ennek hiányában az égéstermék-elvezető tervező által készített hő- és áramlástechnikai méretezését, d) a beépített anyagok szállítói megfelelőségi és egyéb nyilatkozatait, e) kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-elvezető vonatkozásában, f) kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha, kandalló, kemence vagy egyéb szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés építéséről, telepítéséről, g) villámvédelmi jegyzőkönyvet a vonatkozó villámvédelmi szabványok előírásai szerint.

8. Az ingatlan tulajdonosára és használójára vonatkozó, a közszolgáltató feladatainak ellátását biztosító feltételek 10. § Az ingatlan használója köteles a közszolgáltatás ellátásához az égéstermék-elvezető típusától és a tüzelőanyag fajtájától függően a szükséges alábbi előfeltételeket biztosítani: a) az égéstermék-elvezetővel és a levegő utánpótlás ellenőrzésével érintett helyiségekbe való bejutás, a padlástérbe vagy a tetőhéjazat fölé történő feljutás, és a tisztítónyílás és összekötőelem biztonságos megközelítésének lehetőségét, b) az összekötőelem tisztíthatóságát, c) az égéstermék-elvezető tisztítása során keletkezett hulladékhoz megfelelő gyűjtőedényt, d) a közszolgáltatási feladatok ellátásához a gáztüzelő-berendezés bekapcsolását, e) az égéstermék-elvezető kiégetése alkalmával az alsó tisztítónyílásnál, magas-tetős épület esetében a padlástérben is legalább 10 liter vizet, f) az 5. § (4) bekezdésében meghatározott dokumentumokat, g) a CO méréshez szükséges mérőnyílás hiányában annak kialakítását vagy kialakításának lehetőségét. (???????????)

1. melléklet a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelethez IV. Műszaki felülvizsgálat műszaki felülvizsgálat az égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérése, ami kiterjed a vonatkozó műszaki előírások betartása, valamint a járat tömörségének vizsgálatára. A műszaki felülvizsgálat során a szakmunkások az alábbiakat végzik: 1. Égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérését szemrevételezéssel 1.1. az égéstermék-elvezető korróziós károsodásának, állagromlásának teljes hosszban történő felmérését annak érdekében, hogy az várhatóan megfelele a következő négyéves ciklusban, 1.2. az égéstermék-elvezető tartozékainak műszaki állapotfelmérését, működőképességét, 1.3. az égéstermék-elvezető nyomvonalvezetésének, teljes hosszban történő vizsgálatát, az esetleges sérülések, átalakítások felderítését, az egyéb épületgépészeti- és elektromos vezetékektől, berendezésektől való távolságát, kapcsolatát azokkal. A

2. Vonatkozó műszaki előírások betartását 3. Járat tömörségének vizsgálatát 3.2.2. Olyan égéstermék-elvezető esetében, ahol az égéstermék-elvezetőt egy égési levegő bevezetésére szolgáló héj vesz körül teljes hosszban, a „C” típusú gáztüzelő-berendezés üzemeltetése közben az égési levegő bevezető járatában az oxigén-tartalom mérésével lehet következtetni a nem megfelelő tömörségre. Ha az égéshez beáramló levegő oxigén tartalma 20,6% alá csökken, az égéstermék-elvezető járatának gáztömörségét nem megfelelőnek kell minősíteni.

V. Tüzelőberendezések biztonságos üzemeléséhez szükséges (égési-, hígítási) levegő utánpótlásának ellenőrzése A közszolgáltató nyitott égésterű tüzelőberendezések esetében az alábbiakat ellenőrzi: 1. Telepítés helyiségében vagy azzal légtérkapcsolatban álló helyiségekben van-e 1.1. reteszelés nélkül működő depressziót keltő gépi berendezés - külső légtérbe vezetett páraelszívó, - szellőztetési célt szolgáló elszívó ventilátor. - egyéb, nyitott égésterű tüzelőberendezésbe, vagy annak égéstermék-elvezetőjébe telepített égéstermék-ventilátor, - külső légtérbe vezetett szárító mosógép, - központi porszívó, - központi szellőztetés tetőventilátorral, - mobil klíma, - technológiai elszívás,

1.2. reteszelés nélkül jellemzően függőleges égéstermékelvezetővel üzemeltetett egyéb nyitott égésterű szilárdvagy olaj tüzelésű tüzelőberendezés, 1.3. külső határoló falazatába beépített teljes vagy részleges légzárású nyílászáró. 2. Meglévő szellőzőnyílások, légbeeresztő szelepek teljes- vagy részleges eltakarását, lezárását, reteszelt légbefúvó ventilátor üzemképes állapotát.

Ha az ellenőrzés során az 1. és 2. pontokban szereplő, bármelyik, az égési- és hígítási levegő utánpótlását akadályozó állapot fennáll, az ingatlan használójának figyelmét fel kell hívni szóban és írásban a tüzelőberendezés üzemeltetésének veszélyére, megfelelő szakember bevonásának szükségességére.

VI. Az égéstermék paraméterének ellenőrzése 1. Üzemelő gáztüzelő-berendezésnél az égéstermék (3 tf % oxigén tartalomra visszaszámolt) CO tartalmának ellenőrzése műszeres méréssel. 1.1. A méréshez a túlnyomásos égéstermék-elvezetők kivételével, amennyiben nincs kialakított mérőnyílás, az összekötőelemen mérőfuratot kell kialakítani, melyet a mérést követően le kell zárni és lehetőség szerint az összekötő elem elforgatásával „fal felé elfordítani”. 1.2. A mérést csak kalibrált műszerrel szabad végezni. 1.3. A mérés eredményéről az ingatlan használóját a helyszínen írásban tájékoztatni kell. Továbbá 1.3.1. 500-1000 ppm közötti érték esetén fel kell szólítani az ingatlan használóját a karbantartás szükségességére, 1.3.2. 1000 ppm túllépése esetén az ingatlan használóját fel kell szólítani a gáztüzelő berendezés üzemeltetésének leállítására.

c) Függőleges csőterv, amely általában 1:50 méretarányban tartalmazza: ca) a szinteket és belmagasságukat, cb) térszint alatt elhelyezett csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek takarási mélységét, cc) a tervezett gázfogyasztó készülékeket és típus jelölésüket,

cd) a nyomásszabályozó(állomás), gázmérő/mérési rendszer helyét típusát, méretét, teljesítményadatait, ce) a csővezetékek, szerelvények anyagát, méretét, kötésmódját, kapcsolását, cf) a gázfogyasztó készülékek, csővezetékek, égéstermékelvezető szerkezetek szerelési magasságát, cg) az égéstermék elvezető berendezések méretét, anyagát vagy azonosítását, és ha értelmezhető, a hatásos magasságát. d) Részletrajzok az értelmezéshez szükséges méretarányban mindazon esetben, amikor nem minősített vagy gyártói nyilatkozattal rendelkező szerkezetek kerülnek beépítésre - a legyártáshoz szükséges méretekkel.

További részletrajzok szükség esetén: da) villámvédelmi terv, db) elektromos reteszelési terv, dc) légellátási-szellőzési terv, dd) az égéstermék-elvezetés terve, de) a nyomásszabályozó(állomás) és gázmérő telepítési rajzai. 3.1.3.4. A tervhez csatolni kell: a) a tervvel érintett területen található közművek üzemeltetőinek nyilatkozatait, b) a meglévő égéstermék elvezető berendezés (berendezések) esetében a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát, a gázfogyasztó készülékkel együtt (annak részeként!) tanúsított égéstermék elvezető berendezések kivételével abban az esetben, ha az nem a már meglévő épülethez tartozó égéstermék elvezető berendezésben került kialakításra.

(A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet

6. § (1) A közszolgáltató az ingatlan használója megrendelése alapján elvégzi (2) A közszolgáltató közszolgáltatás keretében elvégzi a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálatokat és szaktanácsadást, majd az erről szóló nyilatkozatot a megrendelést követő 5 munkanapon belül a megrendelőnek kiadja.)

(2) A kivitelezési terv kivitelezésre való alkalmasságának megítélésére indított eljárás során a Hatóság részére benyújtott kérelemhez mellékelni kell a kiviteli tervet és a földgázelosztó elutasító nyilatkozatát.

6. § (1) Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással a Rendeletben és a MBSZ -ban előírt feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető (Teljes körűen később.).

7. Műszaki biztonsági követelmények

12. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó csatlakozó vezetékeket, telephelyi vezetéket, felhasználói berendezéseket, technológiákat úgy kell - megtervezni, - létesíteni, - telepíteni, - üzembe helyezni, - üzemeltetni és - rendszeresen karbantartani, hogy az megfeleljen a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek.

(2) A Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól, a hivatkozott szabványoktól a tervező eltérhet, ha a Műszaki Biztonsági Szabályzat 3.1.2. pontja alapján igazolja a Hatóság előtt, hogy a Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítani tudja. A

megfelelő műszaki biztonsági szint eléréséről, fenntartásáról a - tervezőnek, - a kivitelezőnek, - a berendezés üzemeltetőjének a hatósági eljárás során írásban nyilatkoznia kell.

13. § E rendeletben hivatkozott vagy e rendelet hatálya alá tartozó tevékenység során alkalmazott szabványokat a nemzeti szabványosításról szóló törvényben* foglaltak szerint kell alkalmazni. * A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. (2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.

2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez

Műszaki Biztonsági Szabályzat - Tartalom 1. A Műszaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe 2. Fogalom-meghatározások 2.1. Általános fogalom-meghatározások 2.2. Pébégáz-ellátásra vonatkozó fogalom meghatározások

TERVEZÉS 3. Követelmények 3.1. Általános tervezési követelmények 3.2. A földgáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói vezetékek tervezési követelményei 3.3. Tervezési követelmények pébégáz üzemű felhasználói berendezések esetében

4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei 4.1. Általános előírások 4.2. A gázfogyasztó készülékek elhelyezési feltételei 4.3. A gázfogyasztó készülék légellátása, helyiségének szellőzése, az égéstermék elvezetése KIVITELEZÉS 5. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 5.1. Általános kivitelezési követelmények 5.2. Az elkészült csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói vezeték kivitelezést követő felülvizsgálata (műszakibiztonsági ellenőrzése!)

5.3. Egyszerűsített készülékcsere 5.4. Műszaki biztonsági ellenőrzés 5.5. Üzembe helyezés 5.6. Csatlakozó- és fogyasztói vezetékek felhagyása, megszüntetése ÜZEMELTETÉS 6. Az üzemeltetés követelményei 6.1. Üzemeltetés 6.2. Karbantartás, javítás

7. Egyéb műszaki követelmények, adatok, bizonylatok 7.1. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések elhelyezése 7.2. A nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása 7.3. A megvalósulási dokumentáció tartalma 7.4. Kisnyomású földgáz csatlakozó és fogyasztói vezetékek méretezése 7.5. A szerelési nyilatkozat tartalma 7.6. Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei 7.7. Egyszerűsített készülékcsere bizonylat adattartalma 7.8. Szemléltető ábrák 7.9. Jegyzőkönyv a gázfelhasználó technológia műszaki biztonsági felülvizsgálatáról

2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez

Műszaki Biztonsági Szabályzat

Kivonatok a Szabályzatból

3. Követelmények 3.1. Általános tervezési követelmények 3.1.1. A tervkészítés során a tervező felelősséggel tartozik: a) a tervezési cél műszaki megoldással való eléréséért, b) a műszaki biztonsági szempontok érvényesítéséért, c) a jogszabályokban előírtak betartásáért, d) a hivatkozott szabványok alkalmazásáért, e) az egészségvédelmi előírások betartásáért, f) a tűzvédelmi előírások betartásáért, g) a balesetelhárítási és a munkavédelmi előírások betartásáért,

a környezetvédelmi követelmények kielégítéséért és betarthatóságáért, i) a tervdokumentáció előírt tartalmi követelményeinek teljesítéséért, j) a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok, feltételek érvényre juttatásáért, k) a földgázelosztó vagy pébégáz forgalmazó által a tervegyeztetés során kötelezően megadott szerelvényezés (gázmérő és nyomásszabályozó típusai, fogyasztói főelzáró helye és típusa) alkalmazásáért, l) a gazdaságossági szempontok érvényesítéséért, m) azért, hogy a gáz csatlakozóvezetékek kialakítása ne rombolja az építmény, különös tekintettel a műemléki védettség alatt álló épületek homlokzati megjelenítését. h)

3.1.2. A Szabályzattól eltérő műszaki megoldások követelményei 3.1.2.1. Az e Szabályzatban szereplő műszaki megoldásoktól az e rendeletben foglaltak szerint el lehet térni, ha a Szabályzat alapvető műszaki biztonsági követelményei igazoltan teljesülnek. 3.1.2.2. Az e Szabályzat alapvető műszaki biztonsági követelményeinek teljesülését a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerint jogosult tervező vagy szakértő igazolhatja.

A földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó az adott tervezési feladatra való jogosultság igazolását előzetesen kérheti a tervezőtől.

3.1.3. A tervdokumentáció tartalmi követelményei 3.1.3.1. A tervezői nyilatkozat (több tervező esetében a tervezett részre vonatkozóan) tartalmazza: a) a létesítmény megnevezését, helyszínét, b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok előírásainak és a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó által műszaki biztonsági szempontok alapján felülvizsgált tervvel érintett technológiai utasításainak betartását, c) az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette,

d) a Szabályzattól való eltérés esetén az eltérés indokolását és a választott megoldás egyenértékűségének igazolásait (mérési eredmények, szakértői nyilatkozatok, stb.), e) a tervnek tervezési célra való megfelelőségét, f) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét, g) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette,

h) a tervben szereplő, illetve a betervezett gázfogyasztó készülékek a Magyarországra érvényes tanúsítványokkal, illetve a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával rendelkeznek, és azok megfelelnek a gázkészülékek tanúsított típusa egyikének a típus megjelölésével, i) a gázkészülék tartozékának minősülő, beépítésre tervezett szerkezeti elemek kizárólag a készülék CE tanúsítása szerintiek, a gyártó által előírt tisztító- és ellenőrző idomokat a kiviteli terv tartalmazza, j) az égési levegő ellátó és égéstermék-elvezető szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói előírásoknak, k) a gázkészülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem okoz, l) a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban [az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] előírtaknak megfelelően.

3.1.3.2. A műszaki leírás tartalmazza a) a tervezési célt, b) a szállított gáz jellemzőit, c) a mérés-elszámolás műszaki megoldását, d) a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait, gázterhelését és műszaki adatait, e) a gáztüzelő berendezések MSZ 12623-85 [Gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelési osztályba sorolása] szabvány szerinti kezelési osztályba sorolását, f) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat, g) az üzemeltetési hőmérséklet határokat, h) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását, i) a tervezési határokat,

j) a csatlakozóvezeték jellemző paramétereit, k) a felhasználói berendezés paramétereit, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat, l) a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit, m) a tervtől való bármely eltérés vagy a terv megváltoztatásának feltételeit, valamint a terv szerinti állapot későbbi megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és feltételeket, n) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam megjelölésével, o) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermékelvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, együttműködést a meglévő rendszerrel,

p) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre) technológiáját és rendjét, valamint az indokolt tervmagyarázatokat, Az acél hegesztők minősítésére vonatkozó MSZ EN 287-1:2012 szabvány Hegesztők minősítése. Ömlesztő hegesztés 1. rész: Acélok 2015. október 1. napjával visszavonásra kerül. Az azt felváltó MSZ EN ISO 9606-1:2014 szabvány már érvényes, a minősítéseknél választási lehetőséget biztosít. A Magyarországon vizsgázó hegesztőknek az MSZ EN ISO 9606-1 B melléklete szerinti szakmai ismeretekből elméleti vizsgát is kell tenni. Ezt az elméleti vizsgát minden meghosszabbításkor is le kell tenni, függetlenül attól, hogy a hegesztő gyakorlati vizsgadarabot hegesztett-e vagy roncsolásos vagy roncsolás-mentes vizsgálatokkal bizonyította gyakorlati felkészültségét.

Az MSZ EN 287-1:2012 és az MSZ EN ISO 9606-1:2014 közötti lényeges változások: a) Eddig a minősítés lényeges változója az alapanyag volt, az új szabvány szerint a hegesztési hozaganyag. b) A minősítés érvényességi tartománya megváltozott. c) A vizsgadarabok méretei megváltoztak, és kiegészítő vizsgadarabokat is tartalmaz az új szabvány. d) A minősítés érvényességi időtartama megváltozott, és meghosszabbítására alternatív lehetőségek vannak.

q) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését, r) a biztonsági értékelés eredményét, s) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatásának szükségességét, a koordinátor feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben, t) a kivitelezett csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés korrózióvédelmét és állagmegóvását, u) az érintésvédelem megoldását, v) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását, w) a tűzvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat,

t) a kivitelezett csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés korrózióvédelmét Korrózióvédelem hatékonysága 1. Passzív korrózióvédelem (térszint alatt, térszint felett, fali átvezetés, tartószerkezet, …) 2. Aktív korrózióvédelem (vezeték, kötési hely, szigetelő leválasztás, mérési hely, katódállomás, anódok állapota, …) Vizsgálati módszerek 1. Feltárást igényel 2. Feltárást nem igényel

u) az érintésvédelem megoldását, w) a tűzvédelmi követelményeket, azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, Megjegyzés: A villámvédelem, tűzvédelem, érintésvédelem, villamos berendezések és védelmek megfelelősége, időszakos felülvizsgálatai A vonatkozó szabványok által meghatározott gyakoriságok nem biztos hogy illeszkednek a rendelet szerinti gyakorisághoz Elegendő az ellenőrzés tényének igazolása?

3.2. A földgáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói vezetékek tervezési követelményei Csatlakozó és fogyasztói vezetéket úgy kell tervezni, hogy annak elhelyezése, üzemi nyomása, anyaga és mérete a gázfelhasználási célokat és a Szabályzat előírásait kielégítse. A megengedett nyomásesést a csatlakozó és a fogyasztói gázvezetékek hidraulikai méretezésénél a tervező vegye figyelembe. Erre vonatkozóan alapadatként a földgázelosztónak kell megadnia a tervező részére a csatlakozó vezeték kezdőpontjára vonatkozó, és a tervező számításaiban alkalmazandó nyomás értékét, melynek figyelembevételével kell a tervezőnek méretezni az általa tervezett csővezetékeket, és kell biztosítani a gázfogyasztó készülékekre megadott csatlakozási nyomást

A csatlakozó vezetékek nyomásfokozatai Kisnyomás: Középnyomás: Nagy-középnyomás: Nagynyomás:

MOP legfeljebb 0,1 [bar], 0,1 < MOP ≤ 4,0 [bar], 4,0 <MOP ≤ 25,0 [bar], 25,0 < MOP

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól Általános rendelkezések 1. § (1) E rendeletet az építési tevékenység megvalósításához szükséges tervek készítése során az építési termék építménybe történő betervezésére, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésre, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során az építménybe történő beépítésre, az építési termékek teljesítményértékelését végző és a teljesítményállandóságot ellenőrző, műszaki értékelő szervezetek eljárására kell alkalmazni. (3) Az építési termékre vonatkozó nemzeti szabvány alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet követelményeinek megfelel.

„építési termék”: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét - 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 1. pontja szerint; „építési termék teljesítménye”: a termék releváns alapvető jellemzőire vonatkozó, szintekkel, osztályokkal, illetve leírással kifejezett teljesítménye - 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 5. pontja szerint; „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki az építési terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy ilyen terméket terveztet vagy gyártat és értékesít - 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 19. pontja szerint;

„harmonizált szabvány”: a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület által, ugyanezen irányelv 6. cikkének megfelelően a Bizottság kérelme alapján elfogadott szabvány - a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 11. pontja szerinti szabvány; CEN European Committee for Standardisation (Európai Szabványügyi Bizottság) Cenelec European Committee for Electrotechnical Standardisation (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) ETSI European Telecommunications Standards Institute (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet)

Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályai A tervező az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét az építési termék építményben való felhasználásának módja, az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből származó hatások, az építményt érő várható hatások, és a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg.

Ha a tervező egy bizonyos, egyértelműen beazonosítható építési terméket jelöl meg, az egyben az elvárt műszaki teljesítmény meghatározását is jelenti, azzal, hogy ilyen esetben a termék műszaki előírásában foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő és az elvárt műszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása. A tervező a kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció elkészítése során az elvárt műszaki teljesítmények alapján meghatározza a beépítésre kerülő építési termékeket. A meghatározásnak a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéséhez elegendő információt kell tartalmaznia.

„Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 5. §-ának előírásai szerint 2013. július 1-je előtt kiadott építőipari műszaki engedély az érvényességének idejéig, de legfeljebb 2018. július 1-jéig hatályban marad.

Az

építőipari műszaki engedély alapján végzett első típusvizsgálatok vizsgálati eredménye felhasználható teljesítménynyilatkozat kiadására.”

A tervezési (biztonsági) tényező - fém anyagú vezetékek esetén legfeljebb 0,67, - polietilén vezetékek esetén az MSZ EN 1555 [Műanyag = csővezetékrendszerek éghető gázok szállítására.] szabványsorozat alapján (szorzó tényezőként használva) legfeljebb 0,5, = a szabvány szerinti képlet alkalmazása esetén értéke legalább 2,0 legyen. Anyagkiválasztás Térszint feletti létesítés esetén az anyagkiválasztásnál figyelembe veendő - hőmérséklet -20 [0C], - a méretezésnél +60 [0C] hőmérsékletig a +20 [0C] -hoz tartozó szilárdsági jellemzők veendők figyelembe.

Védőtávolság A csatlakozó vezeték, és a fogyasztói vezeték telekhatár és épület, építmény közötti szakasza épületektől, közművektől és más objektumoktól olyan védőtávolságra legyen, mely lehetővé teszi az építéssel, az üzemeltetéssel és a karbantartással kapcsolatos biztonságos munkavégzést, valamint a munkák közben az állagmegóvást.

Nyomvonal • • • • • •

• •

Nyomvonalas létesítmények megközelítése, keresztezése. Épületek, műtárgyak megközelítése. Elzáró–, szakaszoló szerelvények megléte, jelölése, kezelhetősége, működőképessége. A szerelvények táblázása. Védőtávolságon belüli létesítmények. A nyomvonal megközelíthetősége, bejárhatósága Burkolat állapota a nyomvonal fölött. Tilalmak és korlátozások érvényesülése.

Légvezetékek A gázvezeték a káros feszültségektől megfelelő vonalvezetéssel vagy kompenzátorok beépítésével védve legyen. A gázvezetéket a tartószerkezeteken úgy kell elhelyezni, hogy a különböző mozgások a gázvezeték felületét ne koptassák. Tartószerkezeteit méretezni kell. A légvezetéket az MSZ 2364 [Épületek villamos berendezéseinek létesítése] szabvány előírásai szerint vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással földelni kell. A létesítés körülményeitől függően a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli (szabadon szerelt) szakaszait a villámvédelmi rendszerbe be kell kötni az MSZ EN 62305 [Épületek villámvédelme] szabványban foglaltak szerint vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással. Telephelyi vezeték épületen belül nem helyezhető el.

3.2.5.6. A (szakaszoló) elzáró szerelvény: a) kézi vagy gépi, de kézzel is működtethető legyen, b) zárási szöge lakossági felhasználó esetében 90° legyen, c) nyitott és zárt állapota egyszerűen, rátekintéssel megállapítható, d) kezelése egyszerű és biztonságos legyen, e) mindig működőképesnek és kezelhetőnek kell lennie, f) helyét és zárási funkcióját időt álló táblával kell jelölni. Bizonylatolás 2004. május 1. előtt és után

„Nyomástartó tartozékok”

A zárt térben - épületben, lemezszekrényben, föld alatt (földalatti elhelyezéshez a földgázelosztó külön engedélye szükséges) elhelyezett gáznyomás szabályozó állomás helyiségét nyílásokon keresztül közvetlenül a nyílt légtér felé szellőztetni kell. A szellőzőnyílások teljes szabad keresztmetszete legalább akkora legyen, mint a padló felület 1%-a. A hatásos szellőzés érdekében alsó és felső (PB – alsó és alsó) szellőzőket kell beépíteni lehetőség szerint a helyiség egymással szemközti szabaddal határos falába. Az aknában (föld alatt) elhelyezett nyomásszabályozó állomások szellőzőnyílásait vagy az egymással szembeni sarkokon, vagy a kiemelt akna fedlap szegélyét kísérő körbefutó réssel vagy szellőző vezetékkel kell biztosítani. A szellőzést úgy kell méretezni, hogy az legalább a helyiség térfogatának óránkénti ötszöröse legyen.

A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei 5.1. Általános kivitelezési követelmények 5.1.1. A kivitelezővel szemben támasztott követelmények Kivitelezni csak kivitelezői jogosultság birtokában szabad. A kivitelezést a földgázelosztó által műszaki biztonsági szempontokból felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján kell végezni. Kivételt képez az „egyszerűsített készülékcsere”, amelyet a területileg illetékes földgázelosztóval vagy pébégáz fogyasztó készülék esetében a pébégáz forgalmazóval előzetesen létrejött megállapodás alapján feljogosított, a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában [a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] is szereplő gázszerelő végezhet.

A felülvizsgált tervtől eltérni csak a tervező dokumentált engedélyével szabad. Amennyiben a tervtől való eltérés műszaki biztonsági kérdést is érint, úgy a tervező által módosított terv szerinti munka a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó előzetes hozzájárulásával, és az ismételt tervfelülvizsgálatot követően kivitelezhető. A szerelési munkák elvégzésére a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában [a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] szereplő gázszerelő jogosult. Ez nem zárja ki, és nem helyettesíti a hegesztővel szemben támasztott minősítési követelmények teljesülését, ha a kivitelezési munka ezt ezen előírás szerint szükségessé teszi, továbbá ha a létesítésre vonatkozó előírások további követelmények teljesülését is megköveteli.

Személyi feltételek Ezen előírás hatálya alá tartozó, - DN 25-nél nagyobb méretű nagyközép-nyomású, - DN 50-nél nagyobb méretű közép- és a - DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezeték hegesztésére csak a minősített ív-, és/vagy lánghegesztő jogosult. Ez esetben a hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell az MSZ EN ISO 14731 szabvány szerinti követelményeket kielégítő hegesztési koordinációs személyzettel (hegesztési felelőssel, hegesztő műszaki szakemberrel) és az MSZ EN 287-1 (!) szabvány előírásai szerint minősített hegesztőkkel. Minden más esetben a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában [30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] szereplő gázszerelő is jogosult a csatlakozó-, telephelyi- és fogyasztói vezeték kivitelezésére.

Nyomáspróba a) Szilárdsági nyomáspróba Értéke nem haladhatja meg a tervezési nyomást. Szükséges és indokolt esetben a csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés egyes tartozékait, amelyek nem viselik el a megválasztott vizsgáló nyomást, a vizsgálat időtartamára ki kell szerelni vagy ki kell szakaszolni. A szilárdsági nyomáspróba értéke a legnagyobb üzemi nyomástól (MOP) függ az MSZ EN 12007-1 [Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek - 1. Rész: Általános műszaki előírások.] szabványban vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásban meghatározottak szerint A próbanyomás időtartama az állandósult állapot elérését követően 15 min.

Rugalmas tömítések MSZ EN 682:2002 Rugalmas tömítések. Gázt és folyékony szénhidrogéneket szállító csövekben és csőidomokban használt tömítések anyagkövetelményei MSZ EN 682:2002/A1:2005 Rugalmas tömítések. Gázt és folyékony szénhidrogéneket szállító csövekben és csőidomokban használt tömítések anyagkövetelményei

Amennyiben a csatlakozó vezeték üzemi nyomása nagyobb, mint 16 bar, a szilárdsági próbanyomás értékét a csatlakozó vezeték üzemi nyomásától függően - a 80/2005. (X. 11.) GKM rendelet (GVBSZ) - vagy a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet előírásai szerint kell meghatározni. (SZBSZ)

b) Tömörségi nyomáspróba 0,1 bar-t meg nem haladó üzemi nyomás esetében a tömörségi próbanyomás értéke 150 mbar, 0,1 bar-t meghaladó üzemi nyomás esetében legyen legalább akkora, mint a legnagyobb üzemi nyomás (MOP), de ne haladja meg annak (MOP) 150%-át. Nagyközép nyomású pébégáz vezeték tömörségi nyomáspróbája egyensúlyi gőznyomáson is elvégezhető, ha annak értéke legalább 3 bar. A tömörségvizsgálat időtartama az állandósult állapot elérését követően 10 min. „Műszakilag tömör!”

A tömörségellenőrzés – és kockázata 1. Ellenőrzés üzemszünettel 2. Ellenőrzés üzemszünet nélkül      

A vizsgálati módszerek eltérő műszerezettséget (beruházási költséget), mérési pontosságot, megbízhatóságot, bizonylatolási lehetőséget, szakmai felkészültséget, vizsgálati időtartamot, beruházási költséget jelentenek.

III. A műszaki - biztonsági ellenőrzés és szükségességének jogszabályi előzményei

1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet GOMBSZ VII. fejezet B. A gázszolgáltató által végzendő műszaki – biztonsági felülvizsgálat 8. § (2) A gázszolgáltató köteles a reá háruló - ellenőrzési (átvételi) feladatokat , - a fogyasztó bekapcsolásához szükséges szolgáltatási munkákat (közmű bekötés, gázmérő szerelés, gáz alá helyezés, gázfogyasztó berendezések beszabályozása) ellátni, és a - szolgáltatás megindításának bizonylatait előkészíteni. 8. § (4) A létesítmény csatlakozó vezetékeit (?) és fogyasztói berendezéseit a gázszolgáltató az átvételi eljárás során ellenőrizni köteles…. Ellentmondás van a cím és az előírás között!

2. Számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez 2.1. Gázelosztási Szabályzat

Műszaki-biztonsági ellenőrzés 24. § (1) Az elkészült gázszerelést a fogyasztó vagy megbízottja köteles az elosztói engedélyessel vagy megbízottjával műszaki - biztonsági szempontból ellenőriztetni. Az ellenőrzést a szerelési nyilatkozat benyújtásával kell kezdeményezni.

1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet GOMBSZ VII. fejezet B. A gázszolgáltató által végzendő műszaki – biztonsági felülvizsgálat 10. § (1) A gázszolgáltató a fogyasztói berendezések időszakos ellenőrzésének módját, rendjét, tartalmát és dokumentálási módját technológiai utasításban köteles rögzíteni. 10. § (2) A fogyasztó bejelentésére a gázszolgáltató által végzett vizsgálat , karbantartás, javítás alkalmával is elvégezhető a fogyasztói berendezés időszakos ellenőrzése.

a) Műszaki – biztonsági ellenőrzés Jelenleg hatályos előírás! 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklet Földgázelosztási Szabályzat „6.1. Az elkészült gázszerelés ellenőrzését az ingatlantulajdonos vagy megbízása alapján a kivitelező szerelési nyilatkozat benyújtásával kezdeményezi.” „6.7. A gázfogyasztó készüléknek a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói (felhasználói) berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló miniszteri rendelet* szerinti egyszerűsített cseréjét a földgázelosztó jogosult ellenőrizni. *11/2013. (III. 21.) NGM rendelet

Ki végezheti a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés esetében a műszaki – biztonsági ellenőrzést? A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet szabályozza: „Elosztói engedélyes és célvezeték üzemeltetői tevékenység követelményei” c. melléklete „8. Földgáz csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezések műszaki átvétele” szerint - „Szakirányú felsőfokú - vagy „szakirányú középfokú szakképesítés” és - „3 év szakirányú szakmai gyakorlat” szükséges.

Eltérés van a műszaki – biztonsági ellenőrzést és a gázfogyasztó készülék egyszerűsített cseréjét végző kivitelező személyi feltételei jogszabályi követelményei között.

IV. A műszaki - biztonsági felülvizsgálat és szükségességének jogszabályi előzményei

1969. évi VII. törvény a gázenergiáról

Az 1969. évi VII. törvény végrehajtására kiadott 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet (Vhr.) 47/A. § (1) A gázszolgáltató köteles megszervezni – az ipari nagyfogyasztók berendezése kivételével – a fogyasztói berendezések időszakos ellenőrzését. Az időszakos ellenőrzést 5 évenként kell elvégezni. (4) Az ellenőrzés árhatóság által megállapított díja a fogyasztót terheli. (5) Az időszakos ellenőrzést és annak dokumentálását a GOMBSZ VII. fejezetében foglaltak szerint kell végezni.

GOMBSZ VII. fejezet B) A gázszolgáltató által végzendő műszaki - biztonsági feladatok 10. § (1) A gázszolgáltató a fogyasztói berendezések időszakos ellenőrzésének módját, rendjét, tartalmát és dokumentálási módját technológiai utasításban köteles rögzíteni.

1994. évi XLI. törvény a gázszolgáltatásról

1. melléklet 3/1995. (I. 20.) Kormány rendelethez

1. Gázszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 5. § (1) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés műszaki – biztonsági felülvizsgálatáról az ingatlan tulajdonosa (kezelője) vagy a vele történt megállapodás alapján a fogyasztó köteles gondoskodni. Gyakoriságot a jogszabály nem írt elő!

2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról

GET 22. § (7) A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; ennek megfelelően köteles gondoskodni azok = rendszeres karbantartásáról, = javításáról és = szükség szerinti cseréjéről, és azok = legalább ötévenkénti műszaki - biztonsági felülvizsgálatáról.

2. Számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez

2.1. Gázelosztási Szabályzat A fogyasztók és a rendszerhasználók kötelezettségei 49. § A fogyasztó köteles legalább ötévente elvégeztetni (?) a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatát.

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

89. § (6) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel* - köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről. *(7) A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása, valamint egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók tekintetében igénybejelentés esetében a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszakibiztonsági felülvizsgálata a földgázelosztó kötelessége, saját költségén.

A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatának részletes szabályait - beleértve a felülvizsgálat gyakoriságát is az iparügyekért felelős miniszter rendelete (19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet),

a műszaki-biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóságot kormányrendelet (29/2014. (IV. 3.) BM rendelet) tartalmazza.

1. számú melléklet a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelethez Földgázelosztási Szabályzat „6.3. A földgázelosztó köteles .………. a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszakibiztonsági felülvizsgálatáról szóló jogszabály* szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálat esedékességének időpontjáról nyilvántartást vezetni.” *19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról

„9.7. Az üzembe helyezés alkalmával a földgázelosztó köteles a felhasználóval ismertetni a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatok elvégzésének kötelezettségét”

19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról Az alaprendelet 2012. szeptember 1. napjától hatályos. Legutóbb módosította a 29/2014. (IX. 25.) NGM rendelet Hatályos: 2014. október 1. (melléklete 2014. október 15.) napjától.

Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók 1. § (1) Ha a felhasználó egyetemes szolgáltatásra jogosult, az ingatlantulajdonos a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés - a gázfelhasználó technológia kivételével műszaki-biztonsági felülvizsgálatát - a 2/A. §-ban meghatározott kivétellel - 2016. január 1-jétől

a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott időszakos gázmérő hitelesítéssel összefüggő gázmérőcserével (a továbbiakban: gázmérő csere) egyidejűleg köteles elvégeztetni.

127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. számú melléklet - kivonat

Kötelező hitelesítésű mérőeszközök Sorszám

Megnevezés

A hitelesítés hatálya [év]

I. fejezet Gázmérők és számító egységek 2.

a) 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú

10

b) 6 m3/h-nál nagyobb névleges méréshatárú

5

1. § (2) Ha az ingatlantulajdonos a gázmérő cseréjének dátumához képest 10 évnél nem régebbi jegyzőkönyvvel igazolja a műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégeztetésének tényét, nem köteles a soron következő gázmérő cseréjével egyidejűleg újból elvégeztetni a felülvizsgálatot. Az ingatlantulajdonos a gázmérő cseréjének napja előtt 3 munkanappal köteles bejelenteni, hogy a műszakibiztonsági felülvizsgálatot az e bekezdésben meghatározott időszakban elvégeztette. A földgázelosztói engedélyes a hitelesítési mérőcsere időpontjáról szóló értesítésben köteles tájékoztatni az ingatlantulajdonost az e bekezdésben foglalt - igazolás lehetőségéről és - az elvégzett felülvizsgálat bejelentési kötelezettségről.

1. § (3) Ha a felhasználó egyetemes szolgáltatásra jogosult, az ingatlantulajdonos a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot az ellátását lehetővé tevő, területileg illetékes földgázelosztói engedélyestől történő megrendelés útján köteles elvégeztetni. A földgázelosztói engedélyes a hitelesítési mérőcsere időpontjáról szóló értesítésben köteles tájékoztatni a felhasználót a műszaki-biztonsági felülvizsgálat megrendelésének kötelezettségéről.

A felhasználó nem jogosult egyetemes szolgáltatásra 1/A. § Ha a felhasználó nem jogosult egyetemes szolgáltatásra, az ingatlantulajdonos köteles a) a felhasználói berendezés - a gázfelhasználó technológia kivételével - műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy a 2012. szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett felhasználói berendezés esetében az első műszakibiztonsági felülvizsgálat évét követő 5. évben és ezt követően 5 évente, b) a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy a 2012. szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett csatlakozóvezeték esetében az első műszakibiztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben és ezt követően 10 évente elvégeztetni.

A telephelyi felhasználók felhasználói berendezéseinek műszaki – biztonsági felülvizsgálatára vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés! GET 3. § 56. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó.

2.

§ (1) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti, műszaki biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő (?) végezheti. A gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 6. § (3) értelmében „Az engedély 3. § (2) bekezdés szerinti meghosszabbításához szükséges továbbképzési kötelezettséget bármely, a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) által akkreditált, a FAT által az (1) bekezdésben meghatározott követelménynek megfelelő gázszerelői továbbképzési programra kiadott programakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény által folytatott képzés elvégzésével teljesíthető.” „3. § (2) Az engedély hatálya - a gázszerelő kérelmére - öt évenként meghosszabbítható. Az engedély hatálya meghosszabbításának feltétele a 6. § szerinti továbbképzés elvégzése.”

2. § (2) A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során - az üzembe helyezéskor hatályos műszakibiztonsági szabályoknak való megfelelést, továbbá - a biztonságos üzemeltetést befolyásoló feltételeket kell ellenőrizni.

* 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról 2. melléklet Műszaki Biztonsági Szabályzat (Hatályos: 2013. 04. 20. - tól GMBSZ 2012 – érvényes: 2012. 09. 19. – 2013. 04. 19. (Lezárva: 2012. 09. 04.) GMBSZ 2008 – érvényes 2009.05.06.- 2012.09.18. (Lezárva: 2008.12.03) GMBSZ 1. módosítás- érvényes 2006. 10. 11. – 2009. 05. 05. (Lezárva: 2006. 06. 26.) GMBSZ – érvényes 2005. 12. 12. – 2006. 10. 10. (Lezárva: 2005. 11. 23.) 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 2. melléklet Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat A gázszolgáltató műszaki – biztonsági tevékenysége VII. fejezet 1977. VII. 01. – 2005. 12. 11.

2. § (3) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról az 1. mellékletben meghatározott tartalommal a felülvizsgálatot végző gázszerelőnek - jegyzőkönyvet kell készítenie, és - annak egy példányát csatlakozóvezeték esetében az ingatlan tulajdonosának, - felhasználói berendezés esetében = az ingatlantulajdonosnak a felhasználó útján, igazolható módon át kell adnia, = egy példányát pedig a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató részére 8 napon belül meg kell küldenie. A jegyzőkönyvet az ingatlantulajdonos köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni. A földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a jegyzőkönyvet köteles megőrizni és a beérkezett jegyzőkönyvekről nyilvántartást vezetni.

2. § (4) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a helyszíni vizsgálat időpontjában fennálló helyzet szakszerű megállapításáért felelős.

2. § (5) Ha a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a felhasználási helyen az életés vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, köteles - a veszélyhelyzetet kiváltó okot (!!!!!) megszüntetni, - arról az ingatlan tulajdonosát és a felhasználót a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni, és - egyidejűleg a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót a jegyzőkönyv megküldése mellett haladéktalanul értesíteni.

2/A. § (1) Ha a felhasználó egyetemes szolgáltatásra jogosult, az 1981. január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezés - a gázfelhasználó technológia kivételével - vagy csatlakozóvezeték esetében az ingatlantulajdonos a földgázelosztói engedélyesnél 2014. december 31-ig köteles bejelentést tenni, melyben megrendeli az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégzését. 2/A. § (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a helyszíni vizsgálatot az ingatlantulajdonos általi bejelentés és megrendelés alapján a földgázelosztói engedélyes 2015. december 31-ig köteles elvégezni a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő útján.

2/A. § (3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat során feltárt hibák kijavítására az ingatlantulajdonos 2016. december 31-ig köteles. E határidő meghosszabbodik a (8) bekezdésben meghatározott eljárás időtartamával. 2/A. § (4) A társasház a földgázelosztói engedélyestől - a társasházra vonatkozó használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül, - vagy amennyiben ebben az időszakban a csatlakozóvezeték cseréjére sor került, a cserét követő 10 éven belül, majd ezt követően 10 évente rendszeresen köteles megrendelni a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát.

2/A. § (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a helyszíni vizsgálatot a társasház általi bejelentés és megrendelés alapján a földgázelosztói engedélyes a bejelentéstől számított 1 éven belül köteles elvégezni a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti műszakibiztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő útján. 2/A. § (6) Az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavítására - az ingatlantulajdonos - vagy a társasház a felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv kiállításának napjától számított 1 éven belül köteles. E határidő meghosszabbodik a (8) bekezdésben meghatározott eljárás időtartamával.

2/A. § (7) Az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavításának szükségességét az 1. melléklet szerinti nyilatkozatával veszi tudomásul vagy vitatja. 2/A. § (8) Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavításának szükségességét vitatja, a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszakibiztonsági felülvizsgálata során feltárt = hibák kijavítására kötelezés és = a javításokkal kapcsolatos mulasztások bejelentésének kezelésére és = a mulasztás szankcionálására hatáskörrel rendelkező hatóságot* és eljárási rendjét meghatározó jogszabály szerint teszi meg. (*29/2014. (IV. 3.) BM rendelet a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól)

2/A. § (9) E rendelet társasházakra vonatkozó rendelkezéseit a lakásszövetkezetekre vonatkozóan is alkalmazni kell.

4. § Ha a felhasználó nem jogosult egyetemes szolgáltatásra, a 2012. szeptember 1-je előtt üzembe helyezett = felhasználói berendezés - a gázfelhasználó technológia kivételével -, = vagy csatlakozóvezeték 1/A. § szerinti, első műszakibiztonsági felülvizsgálatát az ingatlantulajdonos az alábbi időpontig köteles elvégeztetni: a) az 1981. január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2015. december 31-ig, b) az 1981. január 1-je és 1993. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2016. december 31-ig,

c) az 1994. január 1-je és 2003. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2017. december 31-ig,

d) a 2004. január 1-je és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakban üzembe helyezett - felhasználói berendezés - vagy csatlakozóvezeték esetében, vagy az a)-c) pont szerinti időpontban üzembe helyezett, de 2003. december 31-e után felülvizsgált felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2018. december 31-ig.

4/A. § A 2005. november 1-je előtt jogerőre emelkedett használatbavételi engedéllyel rendelkező társasház 2015. október 31-ig köteles megrendelni a csatlakozóvezeték 2/A. § (4) bekezdése szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálatát. Amennyiben a társasház a felülvizsgálatról készült, a gázmérő cseréjének dátumához képest 10 évnél nem régebbi jegyzőkönyvvel igazolja a műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégeztetésének tényét, nem köteles a jelen bekezdésben meghatározott határidőig megrendelni az újbóli felülvizsgálatot.

1. melléklet a 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelethez

Felhasználási hely időszakos műszaki - biztonsági felülvizsgálat dokumentálásának tartalmi követelményei Külön melléklet!

Az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavításának szükségességét a Rendelet melléklete szerinti nyilatkozatával veszi tudomásul vagy vitatja:

Az ingatlan tulajdonosa/felhasználó nyilatkozata – az alábbi pontok értelemszerű jelölésével 1. „Feltétellel megfelel” megállapítás esetén feltárt hiányosságokat megismertem, a) azok megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodom; b) azok jogosságát vitatom; c) azok megszüntetésére vagy jogosságának vitatására 30 nap haladékot kérek. 2. „Nem felel meg” megállapítás esetén a csatlakozóvezeték/fogyasztói vezeték/felhasználói berendezés Felülvizsgáló jelenlétében történő üzemen kívül helyezése megtörtént. a) A szabálytalan helyzet megszüntetésére intézkedem, egyben tudomásul veszem, hogy az ismételt üzembe helyezésre – a hiányosságok szakember által történő megszüntetését követően – kizárólag a területileg illetékes földgázelosztó vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató engedélyével történhet. b) A megállapítás jogosságát vitatom, egyben tudomásul veszem, hogy az ismételt üzembe helyezésre a hiányosságok szakember által történő megszüntetését követően – kizárólag a területileg illetékes földgázelosztó vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató engedélyével történhet. 3. Az időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálat fenti megállapításait tudomásul vettem. Dátum: ........................ év ....... hó .......nap ………....................................................................... Ingatlan tulajdonosa/felhasználója, olvasható név/aláírás

A belügyminiszter 29/2014. (IV. 3.) BM rendelete a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól

1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, az e tevékenységeket végzőkre, valamint a felülvizsgálattal érintett ingatlantulajdonosokra és társasházakra terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a gázfelhasználó technológiák felülvizsgálatára.

2. A hatósági eljárás szabályai 2. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszakibiztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. melléklete szerinti jegyzőkönyvben szereplő megállapításokat, vagy a hibák kijavításának szükségességét vitatja, a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül, az 1. mellékletben meghatározott kérelem benyújtásával eljárást kezdeményezhet az ingatlan fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnél (a továbbiakban: hatóság) a műszaki-biztonsági felülvizsgálat megállapításainak felülvizsgálata céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az NGM rendelet 1. melléklete szerinti - jegyzőkönyv másolati példányát, valamint - igazolni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben meghatározott, általános tételű eljárási illeték megfizetését. (3) A hatóság - az általa kirendelt szakértő szakvéleménye - és a műszaki-biztonsági felülvizsgálat során felvett jegyzőkönyv alapján dönt a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szempontból való megfelelőségéről.

1. melléklet a 29/2014. (IV. 3.) BM rendelethez Kérelem a felhasználási hely időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról felvett jegyzőkönyv megállapításainak felülvizsgálatára Kérelmet benyújtó adatai: Ingatlantulajdonos neve és elérhetősége: Társasház képviseletére jogosult neve és elérhetősége: Felhasználási hely adatai: POD azonosító: Ir. szám: ....Település: ....................... utca: .........................házszám/hrsz: ............ em. ..... ajtó .. Felülvizsgálati osztály: Vitatott jegyzőkönyv száma:

Tisztelt Hatóság! A fent megjelölt jegyzőkönyvben foglalt megállapítások jogosságát az alábbiak miatt vitatom: .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. A fentieknek megfelelően kérem a T. Hatóságot, hogy a felülvizsgálat iránti hatósági eljárást folytassa le. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott általános tételű eljárási illetéket jelen kérelmemben illetékbélyegen leróttam. Dátum: ........................ év ....... hó .......nap ................................................................................ ingatlantulajdonos/társasház képviseletére jogosult (olvasható név/aláírás) Illetékbélyeg helye:

A 2008. évi XL. törvény 89. § (6b) bekezdése értelmében „A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság az eljárása során, a műszaki-biztonsági felülvizsgálat szakszerűségének és a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági megfelelőségének megállapítására, - az eljáró hatóságot irányító területi szerv által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő szakértőt, - vagy ha nem áll rendelkezésre elegendő szakértő, igazságügyi szakértőt rendel ki.”

A hatóság határozatában - megállapítja, hogy a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szempontból megfelelőek, és kötelezi a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PBgáz szolgáltatót, hogy a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések ismételt üzembe helyezésére a határozat kézhezvételét követő munkanapon intézkedjen, vagy - kötelezi az ingatlantulajdonost vagy a társasházat a hibák NGM rendeletben meghatározott határidőben történő kijavítására. (4) A hatóság a határozatát a földgázelosztóval vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatóval is közli.

3. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a jegyzőkönyvben szereplő megállapításokat és a hibák kijavításának szükségességét nem vitatta, a földgázelosztó vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatának ismételt elvégzésével a hibák kijavítását, legkésőbb a hiba kijavítására nyitva álló határidő leteltét követő 30 napon belül helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, egyben jegyzőkönyvet vesz fel. (2) Ha a földgázelosztó vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlantulajdonos vagy a társasház a hibák kijavítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, azt 15 napon belül a felvett jegyzőkönyv megküldésével a hatóságnak bejelenti. (3) A hatóság az ingatlantulajdonost vagy a társasházat kötelezi a hibák kijavítására. (4) A hatóság a határozatát a földgázelosztóval vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatóval is közli.

4. § A hatóság végrehajtható döntésében foglaltak teljesítésének ellenőrzése során, az élet, a testi épség vagy a vagyonbiztonság védelmére figyelemmel nem alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés. 3. A szakértőre vonatkozó szabályok 5. § A szakértő a Rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelménynek megfelelően köteles szakvéleményét elkészíteni.

2. melléklet a 29/2014. (IV. 3.) BM rendelethez

A hatóság által kirendelt szakértő szakvéleményének tartalmi és formai követelményei

Felhasználási hely adatai: POD azonosító: Ir. szám: .... Település: ................... utca: .................... házszám / hrsz: ....... em. ........ ajtó …. Felülvizsgálati osztály: Felülvizsgált jegyzőkönyv száma: Minősítés a felülvizsgálati jegyzőkönyv megállapításai alapján:

Megnevezés Vizsgált műszaki berendezések

Csatlakozóvezeték további üzemeltetésre való alkalmassága Fogyasztói vezeték további üzemeltetésre való alkalmassága Gázfogyasztó készülékek további üzemeltetésre való alkalmassága

A felhasználási hely további üzemeltetésre való alkalmassága

Eltérés a ……… számon felvett jegyzőkönyv megállapításaitól (alpontok pontos megadásával) Megjegyzések

Vizsgált műszaki berendezések minősítése

Megfelel

Feltétellel megfelel*

Nem felel meg**

* A feltételeket a Megjegyzések rovatba kell beírni. ** Nem megfelelőség esetén az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető indokokat a Megjegyzések rovatba kell beírni. Egyéb megállapítások:

Az üresen hagyott rovatokat átlósan át kell húzni. Dátum: ..... év ....... hó .......nap

......................................................................... felülvizsgálatot végző szakértő

6. § Ha a szakértő a felhasználási helyen az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, köteles arról a felhasználót és a hatóságot, valamint a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. 7. § (1) A szakértő a hatóság kirendelése alapján látja el a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot, amelyről az ingatlantulajdonost vagy a társasház képviseletére jogosultat előzetesen értesíti. Ha az ingatlantulajdonosnak vagy a társasház képviseletére jogosultnak a jelzett időpont nem megfelelő, az első időponttól számított 8 munkanapon belül eső második időpontot jelöl meg a szakértő.

(2) Ha a földgázelosztó vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést üzemen kívül helyezte, első időpontként – a 9. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével* – a kirendeléstől számított 3 munkanapon belüli időpontot, ha ez az ingatlantulajdonosnak vagy a társasház képviseletére jogosultnak nem megfelelő, az első időponttól számított 3 munkanapon belül eső második időpontot jelöl meg a szakértő.

* (2) Ha a földgázelosztó vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést

a) gyermekek átmeneti gondozásának helyén, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában, gyermekotthonban, különleges gyermekotthonban, b) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményben, vagy c) személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást biztosító bentlakásos szociális intézményben helyezte üzemen kívül, a hatóság a kérelem beérkezését követő 24 órán belül hozza meg határozatát.

(3) Ha a szakértő a helyszíni vizsgálatot nem tudja elvégezni, a hatóság részére köteles azt haladéktalanul bejelenteni. 8. § A szakértő kirendelésével kapcsolatos eljárási költségeket – ha az eljárásban érintett ügyfél lakossági fogyasztó – az eljáró hatóság viseli.

V. A gázfogyasztó készülék egyszerűsített cseréje

1. számú melléklet a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelethez

Földgázelosztási Szabályzat 5. Létesítés, tervezés és tervfelülvizsgálat 5.2. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés készítése, átalakítása esetén kiviteli tervet kell készíteni, kivéve, ha a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló miniszteri rendelet eltérően rendelkezik. A kiviteli tervet a földgázelosztó felülvizsgálja.

6. Műszaki-biztonsági ellenőrzés 6.7. A gázfogyasztó készüléknek a gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról szóló miniszteri rendelet szerinti egyszerűsített cseréjét a földgázelosztó jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés időpontjáról a földgázelosztó az ellenőrzés napját megelőzően legalább 15 nappal köteles értesíteni a felhasználót és a kivitelezőt. Az ellenőrzésen a kivitelező köteles megjelenni.

11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról - Kivonat -

Rendelet 4. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, felhasználói berendezés létesítése, használatbavétele 6. § (1) Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető: a) az új készülék legfeljebb 36 kW hő-terhelésű, b) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél, c) a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával,

d) az új készülék besorolása: da) - megegyezik a meglévő készülék besorolásával, - a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, - továbbá kéménybe kötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek; - a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, vagy

db) - ha az új készüléket kizárólag a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel, - a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, - és a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe.

(2) Az egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, pébégáz fogyasztó készülékek esetében a pébégáz forgalmazó minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti.

(3) A feljogosított gázszerelő rendelkezzen mestervizsgával és a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerinti műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal. Javasolt: (3) A feljogosított gázszerelő rendelkezzen a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerinti a) csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása és műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal b) vagy felhasználói berendezés létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása tevékenységek folytatására szolgáló jogosultsággal, és műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal .

(4) Az egyszerűsített gázkészülék cserét - a Műszaki Biztonsági Szabályzat 5.3. pontjában előírtak szerint kell elvégezni - és a Műszaki Biztonsági Szabályzat 7.7. pontja szerinti „Szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat egyszerűsített gázkészülék cseréről” megküldésével kell a földgázelosztónak bejelenteni. MBSZ 5.3. Egyszerűsített készülékcsere A „B” típusú gázfelhasználó készülék beépítése csere esetében kizárólag a Szabályzat 4.2.4.1. c) pontjában előírt feltételek megvalósításával történhet.

4.2.4.1. A készülékek elhelyezésére vonatkozó általános előírások A Szabályzat hatálybalépését követően

- új felhasználói berendezés létesítése esetén, - huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben - és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben „B” típusú fűtő- és vízmelegítő gázfogyasztó készülék nem helyezhető el. Az egyszerűsített készülékcsere nem minősül „új felhasználói berendezésnek”. Az egy már „meglévő felhasználói berendezés” részét képező „gázfogyasztó készülék” cseréjét jelenti.

c) „B11”, „B21”, „B41” és „B51” típusú természetes huzattal működő gázfogyasztó készülék az egyidejű üzemelést kizáró reteszelési feltételek teljesülése mellett helyezhető el olyan helyiségben, ahol vagy a vele légtér összeköttetésben lévő helyiségben: ca) vegyes tüzelésű nyílt égésterű kéménybe kötött hőtermelő berendezés, cb) elszívó ventilátor, cc) ventilátoros „B” típusú gázfogyasztó készülék vagy más tüzelőanyagú nyílt égésterű ventilátoros kéménybe kötött hőtermelő berendezés egyidejűleg üzemel, kivéve, ha az egyidejűleg üzemeltetett készülékek együttes levegőellátása igazolt módon biztosított.

A légbevezető és égéstermék elvezető berendezések kialakítása és megfelelősége vonatkozásában a „B” és „C” típusú gázfogyasztó készülékek egyszerűsített cseréje esetén a Szabályzat 5.2.4. pontja szerinti feltételeket kell biztosítani, és az abban leírt eljárásokat kell követni, vagy tervező vizsgálja felül és nyilatkozzon az elvezető rendszer és az új készülék együttműködésének megfelelőségéről. A „C” típusú gázfogyasztó készülékek cseréje, és az égési levegőbevezető és égéstermék-elvezető rendszer változatlanul hagyása esetén csak olyan gázfogyasztó készülékek építhetők be, amelyeket ezek gyártója, a 22/1998. (IV. 17) IKIM rendelet - 2009/142/EC szerint végrehajtott európai megfelelőség értékelési eljárása keretében a gázfogyasztó készülék részeként, a megfelelőséget értékelő tanúsítónál azonosított, és ezek alapján, a gázfogyasztó készülék gyártója nyilatkozik a meglévő égéstermék-elvezető, illetve égési levegő bevezető rendszerrel való összeépíthetőségről.

Az egyszerűsített gázkészülék csere folyamatában az érintett csatlakozópontok és a felszerelt új elemek tömörségvizsgálata haszongázzal, egyszerű szivárgás ellenőrzéssel elvégezhető.

Személyi feltételek Az egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag a területileg illetékes földgázelosztó, pébégáz fogyasztó készülékek esetében a pébégáz forgalmazó a) minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított olyan gázszerelő végezheti, aki rendelkezik - mestervizsgával, és - a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal, továbbá - szerepel a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendeletben előírt gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásában, és b) a területileg illetékes földgázelosztóval vagy pébégáz fogyasztó készülék esetében a pébégáz forgalmazóval előzetesen létrejött megállapodás arra feljogosítja.

30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról 1. § E rendelet hatálya arra a személyre terjed ki, aki a földgázellátásról szóló törvény szerinti csatlakozóvezeték- és felhasználói berendezés létesítési-, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységet folytat. 2. § (3) A gázszerelőknek a földgázellátásról szóló törvény szerinti jegyzékét a Hatóság honlapján, valamint a kormányzati portálon megyénkénti bontásban közzé kell tenni. 4. § A nyilvántartásban szereplő adatokban történt változást a gázszerelő 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni a Hatóságnál. Érthetetlen átfedés van a Rendelet és az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet között. (R. 2. mell. 3.5. - MMK közhiteles hatósági nyilvántartást vezet)

2. melléklet a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelethez Végezhető tevékenység

1. Csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés -

létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása

Végzettség/képesítés

Gyakorlati idő

1.1. Gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsga

-

1.2. Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázszolgáltatói szaküzemmérnök és gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő szakképesítés

3

1.3. Épületgépész technikus, gázipari technikus, és gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő szakképesítés

3

Végezhető tevékenység

2. Felhasználói berendezés - létesítése, - üzembe helyezése, - karbantartása, - üzemzavar elhárítása, - felhagyása

Végzettség/képesítés

Gyakorlati idő

2.1. Gáz- és olajtüzelőberendezésszerelő, üzembe helyező mestervizsga vagy gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsga

-

2.2. Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázszolgáltatói szaküzemmérnök, és gáz- és tüzeléstechnikai műszerész szakképesítés

3

2.3. Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázszolgáltatói szaküzemmérnök, és gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő 2.4. Épületgépész technikus, gázipari technikus, és gáz- és tüzeléstechnikai műszerész szakképesítés

3

3

Végezhető tevékenység

2. Felhasználói berendezés - létesítése, - üzembe helyezése, - karbantartása, - üzemzavar elhárítása, - felhagyása

Végzettség/képesítés

Gyakorlati idő

2.5. Épületgépész technikus, gázipari technikus, és gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő szakképesítés

3

Végezhető tevékenység

3. Csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata

Végzettség/képesítés

Gyakorlati idő

3.1. Gázvezeték- és készülék- szerelő mestervizsga, és gázipari műszaki biztonsági felülvizsgáló szakképesítés

-

3.2. Gáz- és olajtüzelő berendezésszerelő, üzembe helyező mestervizsga, és gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló

3

3.3. Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázipari szaküzemmérnök, és gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés

3

3.4. Épületgépész technikus, gázipari technikus, és gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés

3

3.5. A Magyar Mérnöki Kamara közhiteles nyilvántartásában szereplő (G vagy GO betűjellel kezdődő) tervezői és/vagy (?!) szakértői jogosultsággal rendelkező szakember.

-

Megjegyzés: a) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján szerzett azonos szakirányú okleveles mérnök (egyetemi szintű) és mérnök (főiskolai szintű) végzettséggel a tevékenységek szintén elláthatók. Az egyetemi és főiskolai szakok megnevezését a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. b) A gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére az e mellékletben megjelölt képesítéssel, végzettséggel rendelkező készülék gyártója vagy a gyártó által megbízott gázszerelő jogosult. c) A csatlakozó és fogyasztói vezeték létesítésére az e mellékletben megjelölt képesítéssel, végzettséggel és az alkalmazott technológiához más jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő gázszerelő jogosult.

2. § (2) A gázszerelő az engedélyben meghatározott, a 2. melléklet szerinti tevékenységek végzésére jogosult. (3) A gázszerelőknek a földgázellátásról szóló törvény szerinti jegyzékét a Hatóság honlapján, valamint a kormányzati portálon megyénkénti bontásban közzé kell tenni. 3. § (1) Az engedély a megadásától számított öt évig hatályos. (2) Az engedély hatálya - a gázszerelő kérelmére - öt évenként meghosszabbítható. (A „tervezőre és szakértőre”, mint „gázszerelőre” miért vonatkozik?) Az engedély hatálya meghosszabbításának feltétele a 6. § szerinti továbbképzés elvégzése.

6.

§ (1) Az engedély 3. § (2) bekezdés szerinti meghosszabbításához szükséges gázszerelői továbbképzési program kötelező moduljai:

a) a gázcsatlakozó és a felhasználói berendezésekre vonatkozó jogszabályi változások, b) az üzemvitel, karbantartás, műszaki biztonsági ellenőrzés korszerű ismeretanyaga. (2) A gázszerelő továbbképzés minimum időtartama 20 óra.

Tervezői és szakértői jogosultsággal végezhető tevékenységek

266/2013. (VII. 11.) Korm. Rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 1. melléklet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez A szakmagyakorlási jogosultságokhoz szükséges képesítési követelmények, szakmai gyakorlati idők, továbbá feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni Kivonat „I. Tervezés 2. rész Építészeti-műszaki tervezés 28. Építmények gépészeti tervezési szakterület (G-T) Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni: Épületek vízellátó, valamint szenny- és csapadékvíz-elvezető hálózatai és berendezései, épületek gázellátó, hő-ellátó rendszerei, berendezései, energiaellátó központok tervezése, épület energiagazdálkodás tervezése, hűtési és hőszivattyús, lég- és klímatechnikai rendszerek, a környezeti (megújuló) energiák hasznosításával kapcsolatos rendszerek, fürdő és uszoda gépészeti rendszerek tervezése.

II. Szakértés 2. rész Építésügyi műszaki szakértés 14. Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület építmények (SZÉS3) Feladatok, amelyeket az adott szakterületi jogosultsággal lehet végezni: Épületek vízellátó, valamint szenny- és csapadékvíz-elvezető hálózatai és berendezései, épületek gázellátó, hő-ellátó rendszerei, berendezései, energiaellátó központok szakértése, épület energiagazdálkodás szakértés, hűtési és hőszivattyús, lég- és klímatechnikai rendszerek szakértése, a környezeti (megújuló) energiák hasznosításával kapcsolatos rendszerek szakértése, medence és uszodatechnológiai rendszerek szakértése.”

A Magyar Mérnöki Kamara továbbképzés rendszere 2014. január 1-től, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet hatályba lépésével az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységek folytatásához előírt továbbképzési kötelezettségek megváltoztak. Az alábbiak - elsősorban a korábbi továbbképzési rendszerhez képest történt változásokra fókuszálnak - bemutatva a megújult továbbképzési rendszerrel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A továbbképzési időszak A szakmagyakorlók számára előírt továbbképzések teljesítésére a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 5 éves továbbképzési időszakot határoz meg. Fontos, hogy az 5 éves ciklus az új, utólagos beszámoló letételét előíró vizsgarendszerben is a szakmagyakorlási jogosultság engedélyezésének dátumától számítandó. (Tehát nem a vizsga letételének időpontja az irányadó!) A beszámoló vizsgáról részletes tájékoztatást a honlap "Beszámoló, vizsga" menüpontja tartalmaz: http://mmk.hu/e-mernok/vizsga

A továbbképzés típusai 1. Kötelező jogi továbbképzés 2. Szakmai továbbképzés 1. Kötelező jogi továbbképzés A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet a régi szóhasználat szerinti "kötelező továbbképzés" esetében több módosítást is tartalmaz, de az alapelvek továbbra is változatlanok. Ennek értelmében kötelező jogi továbbképzést - minden szakmagyakorlónak teljesítenie kell az - 5 éves továbbképzési időszak során, - egy alkalommal.

A kötelező jogi továbbképzéssel kapcsolatos legfontosabb változások 1. A kötelező jogi továbbképzés oktatandó tematikája a korábbihoz képest jóval kötöttebb lett, ugyanis a tematikát az építésügyért felelős miniszter határozza meg, az ehhez kapcsolódó tananyagot az országos kamara dolgozza ki és szintén a miniszter hagyja jóvá. 2. Átalakult a kötelező jogi továbbképzés modulrendszere is, ezen belül: az általános modul megmaradt, teljesítése továbbra is minden szakmagyakorló számára kötelező; a szakmai modul csak részben maradt meg, a miniszter által - a fentiek szerint - meghatározott tematika értelmében 2014-től csak a sajátos építményfajtákhoz kapcsolódó szakterületeken (bányászat, energetika, gáz- és olajipar, hírközlés, közlekedés, vízgazdálkodás) kell teljesíteni; a korábbi munkabiztonsági modul megszűnt. 3. A kötelező jogi továbbképzéseket 2014-től kizárólag az országos kamara szervezi, az erre a célra létrehozott Mérnöki Kamarai Tudásközponton keresztül.

2. Szakmai továbbképzés A korábbi ún. "szabadon választható" (továbbképzési kreditpontos) képzéseket a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet értelmében a szakmai továbbképzés váltja fel. A rendelet - szakítva a megelőző jogszabályok részletes előírásaival - a szakmai továbbképzés tematikájának, rendszerének, metódusának, értékelésének kidolgozását az országos kamarák hatáskörébe utalja. A Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése a jogszabályi felhatalmazás alapján 2014. március 28-i ülésén elfogadta a kamara Továbbképzési Szabályzatát, amely a szakmai képzésekre vonatkozó részletszabályokat tartalmazza. A szakmai továbbképzéssel kapcsolatos legfontosabb változások: 1. A korábbi szabályozással ellentétben a szakmai képzések teljesítése nem mindenki számára kötelező, a rendelet a szakmai képzésen való részvételt csak kamarai tagsághoz kötött jogosultsággal rendelkezők esetében írja elő (tervezők és szakértők).

2. A szakmai továbbképzéseket főszabály szerint a területi mérnöki kamarák szervezik. Ennek megfelelően a "külső" szervezők programjainak, konferenciáinak, képzéseinek - a korábbi gyakorlat szerinti akkreditációja megszűnt. A programszervezők r élhetnek a Továbbképzési Szabályzat által bevezetett ún. "ajánlott képzés" minősítéssel. Ennek a részletszabályait a Kamarai Továbbképzési Testület dolgozta ki, erről bővebben: http://mmk.hu/szolgaltatasok/tovabbkepzes/ajanlott-kepzesek

Fontos változás, hogy a szakmai továbbképzést a szakmagyakorló évente egy alkalommal, a jogosultsági szakterületéhez vagy résszakterületéhez kapcsolódó szakmai továbbképzésen való részvétellel teljesíti. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a jövőben a korábbihoz képest összességében kevesebb képzésen kell részt venni, de a részvételi kötelezettségnek folyamatosan, az 5 éves továbbképzési időszak minden évében eleget kell tenni. Másrészt egy adott szakterületen szerzett szakmagyakorlási jogosultság esetében a képzést is ugyanazon a szakterületen kell teljesíteni - ez a korábbihoz képest a szakmaiság erőteljesebb érvényre jutását jelenti. Annak érdekében, hogy minden szakmagyakorló a lakóhelyéhez lehető legközelebb tudjon a továbbképzésen részt venni, a szervező területi kamarák együttműködnek egymással a képzési alkalmak meghatározása során. 3.

4. Amennyiben a szakmagyakorló több szakterületen is rendelkezik jogosultsággal, úgy a szakmai továbbképzést minden szakterületre teljesíteni kell. Az ugyanazon szakterületen meglévő több jogosultság (pl. tervezői és szakértői) esetén az adott szakterületi képzésen csak egyszer kell részt venni.

A továbbképzésre kötelezettek köre A fentieknek megfelelően a továbbképzési kötelezettségek az egyes jogosultság típusok, illetve szakterületek alapján az alábbiak szerint alakulnak: A kötelező jogi képzés általános részének teljesítése minden szakmagyakorló számára kötelező. A kötelező jogi képzés szakterületi részének teljesítése csak a sajátos építményfajtákhoz kapcsolódó szakterületeken kötelező (bányászat, energetika, gáz- és olajipar, hírközlés, közlekedés, vízgazdálkodás), függetlenül a megszerzett jogosultság típusától. A szakmai képzés teljesítése minden szakterületen kötelező, ugyanakkor csak a kamarai tagsághoz kötött jogosultsággal rendelkezők számára (tervezők és szakértők).

(3) Az engedély 3. § (2) bekezdés szerinti meghosszabbításához szükséges továbbképzési kötelezettséget bármely, a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) által akkreditált, a FAT által az (1) bekezdésben meghatározott követelménynek megfelelő gázszerelői továbbképzési programra kiadott programakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény által folytatott képzés elvégzésével teljesíthető. (4) A felnőttképzést folytató, gázszerelő továbbképzést végző intézményeket az iparügyekért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztatásul közzéteszi.

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Ftv.) hatályba lépett! Átmeneti rendelkezések!

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 16. Átmeneti rendelkezések 30. § (1) A Fktv. alapján intézmény-akkreditációval rendelkező intézmények - a 31. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzéseik alapján 2014. augusztus 31-ig, vagy - amennyiben az intézmény akkreditációja korábbi időpontban veszti hatályát - az intézményakkreditáció hatályának lejáratáig, a 2013. január 1-jét követően intézményakkreditációt szerzett intézmények esetében 2015. március 31-ig a 2013. augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján indíthatnak képzést.

A képzés indításának a felnőttképzést folytató intézmény által megtartott első képzési nap minősül. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységével, valamint intézmény-, és programakkreditációjának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.

31. § (3) A felnőttképzést folytató intézmények a 23. § (1) bekezdés a) b) pontja szerinti források - a) a központi költségvetés, b) európai uniós források - terhére a 2013. szeptember 1-je előtt létrejött támogatási szerződés alapján végzett képzéseket a képzés megvalósítására a támogatási szerződésben megállapított időtartam végéig az Fktv. 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatják le. A

támogatási szerződés létrejöttének időpontjában intézményakkreditációval és a vonatkozó képzésekre programakkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja - az akkreditációs tanúsítványban szereplő hatálytól függetlenül - a képzések befejezéséig tart.

Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységével, valamint intézmény-, és programakkreditációjának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.

5.1. Általános kivitelezési követelmények 5.1.1.1. A kivitelező felelőssége A kivitelező köteles - a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon - a vonatkozó jogszabályokban előírtak betartásával, valamint - a felhasználó jogos igényeinek figyelembevételével végezni munkáját.

A kivitelező - a gázszerelési és - gázfogyasztó készülékcsere munkáját csak az arra vonatkozó jogosultságok birtokában végezheti. Azok hiányában végzett munka jogszerűtlen munkavégzésnek minősül, amelyért a kivitelező felelősséggel tartozik.

A

kivitelező köteles a szerelési munkát - az egyszerűsített készülékcsere esetének kivételével – a földgázelosztó vagy a pébégáz forgalmazó által kivitelezésre alkalmasnak minősített kiviteli terv szerint elvégezni.

Attól kizárólag a tervező előzetesen dokumentált hozzájárulásával térhet el.

Az a gázszerelő, aki az egyszerűsített készülékcserét - külön, a készülék cserére vonatkozó külön megállapodás szerint végzi, a készülékcserével járó munkája mellett (a kiviteli terv hiányára tekintettel) felelős: a) az új gázfogyasztó készüléknek a meglévő fűtési és/vagy használati melegvíz rendszerhez, valamint az égéstermék elvezető berendezéshez való szakszerű illesztéséért [amennyiben végzettsége és szakképesítése szerint szükséges és indokolt, arra jogosult tervező/szakértő - a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. Rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet] bevonásáért;

b) a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez szükséges engedélyek, nyilatkozatok, tanúsítványok és egyéb dokumentumok meglétének ellenőrzéséért; c) a felhasználó biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos kötelezettségeiről történő szakszerű tájékoztatásáért; d) a kivitelezési munka műszaki biztonsági ellenőrzéséért (a területileg illetékes földgázelosztó illetve pébégáz készülékek esetében a pébégáz forgalmazó feljogosítása alapján);

e) a megtörtént gázkészülék cseréről a 7.7. szakasz szerint - szerelési nyilatkozat és bejelentő lap kiállításáért, - továbbá a földgázelosztóhoz vagy pébégáz forgalmazóhoz a munka elvégzését követő 2 napon belül történő - dokumentált átadásáért; f) a gázfogyasztó készülékbe, annak tartozékaiba beépített szerelvények, tartozékok és a gázfogyasztó készülék megfelelőségét igazoló dokumentumok másolatainak - amelyeknek egy példányát a készülék üzemeltetőjének ad át 10 évig történő megőrzéséért.

Külön mellékletben! 7.7. Egyszerűsített készülékcsere bizonylat adattartalma

Köszönöm a megtisztelő és mindvégig kitartó figyelmet!