MŰKÖDÉSI ÉS FENNTARTÁSI SZABÁLYZAT (ALAPSZABÁLYZATI HATÁROZAT) Magyar Tannyelvű Tnaítóképző Kar Szabadka
A Felsőoktatási törvény 53. cikkének első bekezdésésnek 1. pontja alapján (Szerb Köztársaság hivatalos közlönye, 76/2005, 100/2007- autentikus magyarázat, 97/2008 és 44/2010), az Újvidéki Egyetem Alapszabályzatának 26. cikkének 3. bekezdése és 70. cikkének 1. bekezdésének 14. pontja alapján, ikt.sz. 01-49/33 kelt. 2012. december 28-án, valamint a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Működési és fenntartási szabályzatának 26. cikkeje alapján és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Oktatási-tudományos Tanácsának véleményezése alapján kelt. 2011.05.24-én, a Kar Tanácsa a 2011.06.08-án megtartott 7. ülésén hozott a Kar Működési és fenntartási szabályzatának módosítására vonatkozó döntése alapján, az Újvidéki Egyetem Tanácsa és Szenátusa 2011.06.13-án, meghozta:
MŰKÖDÉSI ÉS FENNTARTÁSI SZABÁLYZAT (ALAPSZABÁLYZATI HATÁROZAT) Magyar Tannyelvű Tnaítóképző Kar Szabadka (Egységbe foglallt szöveg)
I. ALAPRENDELKEZÉSEK A rendelekezések tárgya 1. Cikk. Az Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tnaítóképző Karának (a továbbiakban: Kar) Működési és fenntartási szabályzatának (továbbiakban: Okirat), a Felsőoktatási törvényel összhangban (a továbbiakban: Törvény) és az Újvidéki Egyetem Alalpszabályzatának alapján, a Kar alapító okiratának alaprendelkezéseit dolgozza ki részletesen, és különös tekintettel a: 1.a Kar stásuára, szervezésére, tevékenységére és ügymeneére 2.a Kar irányító testületeinek összetételére, hatáskörére és döntéshozatali rendjére 3.a kivitelezett programok meghozatalának menetére és kivitelezésésre 4.a tanári és nem tanári személzyet jogaira és kötelességeire 5.a hallgatók stásurára, jogaira és kötelességeire; 6.tudományos és fejlesztési kutatásokra; 7.egyéb a Kar működése érdekében jelentős kérdésekre.
A Kar jogi státusa 2.Cikk (1) A Kar az Újvidéki Egyetem szervezeti egysége, önnáló jogi státusa nincs. (2) A jogi ügymenetben a harmadik személyek felé keletkezett kötelezettségeiért az Újvidéki Egyetemnek felel, teljes vagyonával (3) A Kart az Egyetem Rektora képviseli, az alapító nevében, minden korlátozottság nélkül
(4) A Kart képviseli a Dékán is, korlátozottan a külön meghatározott és a dékán hatásköréről szóló dokumentum értelmében, mellyet a Rektor hoz meg, (5) A Dékán képvisli a Kart és a Kar dokumentumait ellenjegyzi a hatálzos törvénnyel, ezzel az okirattal és a rektor vonatkozó határozatának 4.cikkével összhangban és felelős a Kar ütgymenetéért (6) A Kar állami eszközökkel rendelkezik. A Karnak rendelkezésésre állnak salyát források is mellyekre a hatályos törvénykezzésel összhangban tehet szert, (7) A az Egyetem alszámláján mutathatja ki a költségvetési tételeit.
A Kar székhelye és elnevezése 3. Cikk (1) A Kar elnevezése, magyar nyelven és szerb nyelven és írásmódban a Kar Lalpítási Okiratában került meghatározásra (2) A Kar tanácsának határozata hivatott meghatározni a hivatalos magyar nyelvű elnevezést és az angol megfelelőt (3) A Kar székhelye, Szabadka, Strossmayer utca 11 szám.
A Kar elnevezésésnek és székhelyeének változtatása 4. Cikk (1) A Kar elnevezésésnek és székhelyének változtatásásról szóló határozat meghoazatalára, mint nem jogi személy és az Egyetem szervezeti egysége, a Szenátus javaslatára az Egyetem Tanácsa, tagságának kétharmados többságável, hagyhatja jóvá.
A Kar pecsétje és bélyegzője 5. Cikk (1) A Kar pecséttel és bélyegzővel is rendelkezik. (2) Közokiratok hitelesítésésre a Kar az a pecsétet használhatja amely kör alakú és közepében a Szerb Kötársaság kis címere található. A pecsétet a közokiratok hitelesítése melett használhatja még egyéb okiratok itelesítésésre is mellyekkel a jogi ügymenetben felmerülő kérdésekről határoz valamint hivatalból fordul álllami és egyéb szervekhez vagy fizikai személyekhez. (3) A pecsét átmérője 50mm (4) A pecséten található szöveget koncentrikus körökben a kis címer köré írjuk, szerb nyelven, ciril és latin írásmódban és magyar nyelven a mygar helyesírásnak megfelelően.Ez a szöveg így hangzik: Az első küls körben: Szerb Köztársaság Az első belső körben: vajdaság Autónóm Tartomány A második belső körben: Újvidéki Egyetem A harmadik belső kören: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka
A kar székhelye Szabadka és a kar elnevezése alá kerül. (5) A pecsétet a dékáni hivatalban őrzik és annak a dolgozónak megőrzésésre byízzák akit majd határozattal a Dékán meghatalmaz. (6) A Kar rendelkezik egy bélyegzővel is mellyet szemeszterhitelesítésre, munkakönyvek hitelesítésésre egészségügyi okiratok hitelesítésésre és egyéb hivatali apírok hitelesítésésre használ. A kis bélyegző kör alakú, 26 mm átmérőjű és közepéban a kis címerrel mely köré koncentrikus körökben ugyanazt a szöveget írjuk, ahogy az a (4) pontban meghatározásra került, szintén szerb nyelvű ciril ás latin betűs írásmódban. (7) A (4) bekezdésben leírt pecsétet és a (6) bekezdésben leírt kis bélyegzőt több példányban is el lehet készítettni melyeket római szűmokkal kell jelölni. (8) A kidolgozott példányszámokról és használatukról a Kar dékánja határoz. 6. Cikk (1) A Kar rendelkezik bélyegzővel is mely téglalap alkú, méretei 55x3o mm és a következő szöveget tartalmazza: Szerb Köztársaság-Vajdaság Autónóm Tartomány Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanitóképző Kar Iktatási szám: Keltezés: 24 000 Szabadka, Strossmayer utca 11 szám (2) A bélyegző szövege szerb nyelvű, ciril betűs felirat. (3) A bélyegző őrzéséért a Kar Titkára a felelős. A Kar ismertető jelei 7.Cikk (1) A Karnak rendelkezik jellel és a dékáni ismertető jellel. (2) A dékán ismertető jele a talár. (3) A Kar jelének használatát és tartalmát külön általános rendelkezés szabályozza.A dékáni ismerető tartalmát viszon az Egyetemi szabályzat. A Kar Napja 8. Cikk. (1) A Kar napjá november 25-én ünnepli az intézmény, mint olyan napot amely megemlékezik az első szabadkai magyar tannyelvű tanitóképző alapitásásról (1871). (2) A Kar napját minden évben ezen a napon ünnepli a Kar a Kari tanács programja alapján.
A Kar területének megsérthetetlenségéről 9. Cikk A Kar területe megsérthetetlen és a rektor illetve a dékán engedélye nélkül nem léphetnek rá a belügyi szervek, kivéve az áltatlános biztonság, személyi és testi integritás veszélyeztetése alkalmával, egészségügyi veszély illetve anyagi kár veszélye alkalmával. Az akadémiai szabadságokról 10. Cikk (1) A tanárok, tudósok, szakmunkatársak, hallgatók és a tanitási programok realizálásának egyéb résztvevői, mind az Egyetemi közösség tagjai és joguk van minden a számukra fenntartott akadémiai szabadságokra és ünnálóságra az oktatási és tudományos munkájuk érdekében valamint a tudományos eredmények megjelentetése terén és a nyilvános szerepléseik során, a kutatási interpretáció megválasztása során, a tananyag tartalmának meghatározása során és egyéb akadémiai szabadság érvényesitése során mely elválaszthatatlan része a felsőktatási oktatási menetnek és tudományos kutatásoknak. (2) az Egyetemi akadémiai közösség a Karon és az Egyetemen belül kötelesek a Karon és az Egyetemen politikailag neutrálisan megnyilvánulni politikai nézeteik hangsúlyozása nélkül. (3) A Kar személyzete köteles feltüntetni mikor lép fel nyilvános közhivatalnoki mivoltában illetve mikor a salyát nevében. (4) A Karon illetveaz Egyetemen tilos a politikai pártok szervezkedése és politikai jellegű rendezvények szervezése is. (5) Az Egyetemen és a Karon is tilos a vallási jellegű megnyilvánulás, kivéve a vallási ünnepek megünneplése a hatályos törvényekkel összhangban. (6) A dékán hatáskörébe tartozik a 2-4-ig rendelkező bekezdések tiszteletben tartatása illetve olyan intézkedések foganasitására mellyek ezen rendelkezések betartatására irányulnak.
II. A KAR TEVÉKENYSÉGE 11. Cikk (1) A Kar a felsőoktatás tevékenységét és tudományos kutatási tevékenységet végez ay egységes felsőoktatás komponensei ként mely tevékenységeket az Alapitói okiratban definiálta az alapitó, valamint szakmai-konzultativ és egyéb tevékenységet a tevékenysége eredményeinek komercializálása érdekében, továbbá kiadói tevékenységet végez, de végezhet más tevékenységet is mellyel a tudományos kutató munka eredményeit komercializálja és amelyel nem veszélyezteti az oktatás minőségi kivitelezését. (2) Ezen a helyen definiált tevékenység ugyanakkor az Egyetem tevékenysége is. (3) A Kar a következő tevékenységi formákat valósítja meg: 85.42. – felső fokú oktatási forma 82.30.- kiállítások és konferenciák szervezése
82.19. – fénymásolás, dokumentumok előkészítése és más specializált irodai tmogatás 72.20. – kutatás és fejlesztés a társadalmi és humanista tudományok területén 58.11. – kiadói tevékenység 58.14.- folyóiratok és lap kiadás 47.61. – kiskereskedelmi könyforgalmazás specializált kisboltokban 47.62. – kiskereskedelmi iroda szerek és ujság eladás ill. forgalmazás A felsőoktatás tevékenysége 12. Cikk A Kar a következőket realizálja: - első fokú-alap stúdiumok-alapfokú akadémiai képzés- okleveles tanitó - első fokú-alap stúdiumok-alapfokú akadémiai képzés- okleveles óvoda pedagógus - mester akadémiai képzés-mester tanitó - speciális akadémiai képzés – egy éves időtartamban –specijalista- a szakirány feltüntetésésvel szakmai cim megszerzésésre - doktori akadémiai képzés 3 éves időtartamban, a módszertani tudományok doktora szakmai cim megszerzésére Tudományos kutatói tevékenység 13. Cikk (1) A Kar tudományos kutatói tevékenységet is folytat a társadali-humanista tudományok területén a tudomány és alkotói tevékenység fejlesztése céljából, valamint a felsőoktatás fejlesztése céljából és az oktató munka fejlesztésére, a tudós utánpótlás továbbképzésére, a hallgatók bevezetésére a tudományos kutatói munka területére és olyan megfelelő munkafeltételek megteremtésére mely a Kar és az Egyetem fejlesztésésre irányul. (2) A Kari tudományos kutatói munka az általános és alkalmazott és fejlődő kutatásokon keresztül valósul meg. (3) A Kari tudományos kutatói munkát a Kar tanitói és kutatói vitelezik ki a külön erre a területre vonatkozó Tudományos-oktatási Tanácsi rendelkezésekkel összhangban. (4) Az Egyetemen minden évben egyesitett tudományos és szakmai oktatói tevékenységet ismertető jegyzék jelenik meg a hatályos és illetékes minisztériumi kalszifikációkkal és kritériuomokkal összhangban. Kiadói tevékenység 14. Cikk (1) A Kar kiadói tevékenységet is folytat a hatályos törvénykezésekkel összhangban és összhangban azokkal az általános rendelkezésekkel melyeket a Tudományos-oktatási Tanács ir elő. (2) A Kar tankönyveket, kézikönyveket, monográfiákat, tudományos munkákat összesitő gyűjtőfüzeteket, jegyzeteket és egyéb könyveket, folyóiratokat és perodikus kiadványokat.
III. A KAR SZERVEZETI FELÉPITÉSE Szervezeti egységek 15. Cikk (1) A Kar szervezeti egységeit képezik: 1. Katedrák; 2. Dékáni hivatal; 3. Titkárság; (2) A kar felállithat egyéb szervezeti egységeket is a Kar Tanácsának határozatat nyomán és a Tudományos-oktatási Tanács javaslatára valamint az Egyetem Tudományos-oktatási Tanácsának jóváhagyásával. Katedrák 16. Cikk (1) A Katedra mint alapvető pedagógia tevékenységi és tudományos kutatói szervezeti egység melynek szerepe a Katedrához tartozó tudományágak fejlesztésében nyilvánul meg. (2) A Katedrát azok az oktatók és szakmunkatársak képezik kik a rokon tudományágakban folytatnak oktatói tevékenységet a Karon. (3) Kivételesen az oktató illetve szakmunkatárs két katedra tagságához is tartozhat. (4) A Katedra tevékenysége legalább egy tudományterületet foglal magába. Egy tudmányterület csak egy katedrához tartozhat. (5) A Katedra alapitásához szükséges legalább 3 katedra tag kikből legalább két tag oktató minőségben. (6) A Katedra munkáját a Katedr vezető irányitja akit a dékán nevez ki da a katedra tanácsának javalatára, legalább még egyszeri megválasztási lehetőséggel. (7) A Katedra szakmai testülete a Katedrai Tanács. A Katedrai Tanácsot minden katedratag képez. A Katedrai Tanács elnöke a katedra vezető is egyben. (8) Az oktató-tudományos tevékenység fejlesztésének érdekében a karon a következő Katedrák alakultak mint alpvető szervezeti egységek: 1. NYELVI ÉS IRODALMI KATEDRA 1.1. Lingvisztikai tudományok
1.2.
Irodalmi tudmányok (magyr és szerb irodalom)
2.TÁRSADLOM TUDOMÁNYOK KATEDRÁJA 2.1. Pedagógiai tudmányok 2.2. Pszihológiai tudmányok 2.3. Defektológiai tudmányok 2.4. Történelem tudmányok 2.5. Szociológiai tudmányok 2.6. Filozófiai tudmányok 2.7. Művelődés történet (interdisciplináris tudomány terület) 3.TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS MATEMATIKA KATEDRA 3.1. Matematika 3.2. Biológia 3.3. Fizika 3.4. Kémia 3.5. Földrajz 3.6. Informatika 4.SZAKMAI ÉS MŰVÉSZETI TANTÁRGYAK ÉS TESTNEVELÉSI KATEDRA 4.1. Zene kúltúra 4.2. Képzőművészeti kúltúra 4.3. Testnevelés 5.MÜDSZERTANI ÉS DIDAKTIKAI TUDOMÁNYOK KATEDRÁJA 5.1. A magyar nyelv és irodalom oktatásának módszertana 5.2. A matematika oktatásának módszertana 5.3. A természet és társadalom ismeretek oktatásának módszertana 5.4. A zenei oktatás módszertana 5.5. A képzőművészeti oktatás módszertana 5.6. A testnevelés oktatásának módszertana 5.7. A szerb nyel mint nem anyanyel oktatásának módszertana a Katedrák számát és összetételét a Tudományos – oktatási Tanács határozza meg, külön határozzattal és az Egyetemi Szenátus előzőleges jóváhagyásával. A Katedrák hatásköre 17. Cikk A Katedrák a következő tevékenységet végezhetik mely tevékenység főleg a Katedrához tartozó szűkebb tudomány területekkel illetve tantárgyakkal kapcsolatosak: 1. Az oktatás realizációjának kisérése 2. Az oktatási folyamat evaluációja és oktatás fejlesztésére és minőségére irányuló javaslatok megfogalmazása; 3. Új oktatási programok javaslata illetve a régi programok változtatásásra irányuló javslatok de szigorúan a hozzájuk tartozó tantárgyak területéről;
4. Javaslatokat tesznek oktató illetve szakmunkatársi kinevezésekre irányuló pályázatok kiirására, szakmai beszáolók irására javasolt bizottságok kinevezésére 5. Bejelentett diplomamunkák átnézése, mentorok javaslata és a diplomavizsga bizottságok összetéteére tesznek javaslatot 6. Javasolják az oktatók és szakmunkatársak beosztását tantárgyanként 7. Szakirodalmat javasolnak a hallgatókna és javsolják a vizsgák menetének leirását. 8. Egyéb feladatkat végeznak ezen Okirat rendelkezéseivel és más Kari általános okiratokkal összhangban. Dékáni hivatal 18. Cikk (1) A Dékán és irodája székhelye a Dékáni hivatal (2) A Dékáni hivatal képezik: a dékán, a prodékánok és a dékáni kollégium (3) A Dékáni Kollégiumot a dékán melett a prodékánok és katedra vezetők alkotják Titkárság 19. Cikk (1) A Titkárságot azon dolgozók alkotják kik analitikai, jogi és adminisztrativ feladatokat végeznek a Kar tevékenységével és szervezeti egységeivel kapcsolatosan valamint azon dolgozók akik számvitelikönyvelési, könyvtári és egyéb szakmai, technikai és segéd feladatokat látnak el a Karon. (2) A Titkárságon kötelezően szabályzásra kerülnek azon munkahelyek melyeken belül azon szükségszerű feladatokat végzi a Kar melyek elengedhetetlenek az Egyetem integrációs tevékenységére vonatkozóan, de különösen a helyi informatikai kezelő munkaköre és más feladatok az egységes Egyetemi információs hálózat zavartalan működésének érdékében, amely lehetővé teszi ezen rendszer működését. (3) A Titkárságon továbbá szűkebb szervezeti egységek alakulnak melyeket Hivataloknak nevezünk és melyek a Munkaszervezési, besorolási és dolgozók külön munkafeltételeinek szabályzásásra hozott Szabélyzatban kerülnek meghatározásra és melyet az Egyetem Rektorának jóváhagyásával hozhat meg a Kar. (4) A dékán, a Rektor felhatalmazásásval határozhat a Titkárságon dolgozók jogainak, kötelességeinek és felelőségeinek tekintetében de a hatályos törvényekkel összhangban. (5) A Titkárság munkáját a Dékán felhatalmazásásval a Kar Titkára irányitja.
IV. AZ EGYETEM SZERVEI 1. VEZETŐ SZERVEK
Dékán 20. Cikk (1) Az egyetem munkavezető szerve a dékán. (2) A dékánt a rendes egyetemi tanárok közül választják meg, aki legalább 5 éve az egyetemen teljes munkaidővel dolgozik. (3) A dékán mandátuma 3 iskolaév, mégegyszeri újraválasztás lehetőségével. (4) A dékánt az Oktatói-Tudományos Tanács javaslatára az egyetem tanácsa szavazza meg titkos szavazással, többségi pozitív szavazattal. (5) A Magyar Nemzeti Tanács véleményezi a jelölteket a dékáni pozicióra. (5) Az Egyetemi Tanács beleegyezését adja a megválasztásra. (6) A dékán munkába lépésének ideje, a szabályzat szerint október 1-je. (7) Az egyetem dékána munkájával felelőséggel tartozik az Egyetemi Tanácsnak és a rektornak. A dékán kinevezésének feltételei 21. Cikk A dékáni pozíció jelöltje a következő feltételeknek kell, eleget tegyen: 1. rendes egyetemi tanár, jelentős eredményekkel az oktató, tudományos illetve művészi munkában; 2. az egyetemen dolgozik legalább 5 éve teljes munkaviszonyban; 3. ellenőrzötten jó kapcsolatokban.
szervezőképességgel
és
tapasztalattal
rendelkezik
a nemzetközi
A dékán hatásköre 22. Cikk (1) Dékán: 1. képviseli az Egyetemet és aláírja rendelkezik a hivatalos felhatalmazásokat és hivatalos aktákat a felhatalmazása köréből;
dokumentumokat,
2. megszervezi és összehangolja az Egyetem munkáját és vezeti azt; 3. felel az oktatói, tudományos és egyéb tevékenységekért az Egyetemen; 4. javaslatokat tesz az üzletpolitikára és végrehajtásának módozataira; 5. javaslatot tesz az Egyetem évi munkatervére és az Egyetem fejlesztési-tervére; 6. végrehajtja az Oktatói-Tudományos Tanács és az Egyetemi Tanács döntéseit; 7. elnököl az Oktatói-Tudományos Tanács gyűlésein; 8. a pénzügyi tervek végrehajtásához megbízásokat ad;
9. javaslatot tesz az Egyetem pénzügyi tervéről az Oktatói-Tudományos Tanácsnak; 10. szerződéseket köt az Egyetem nevében; 11. kinevezi és felmenti a szervezeti egységek vezetőit ezen szabályzat értelmében; 12. aláírja az okleveleket és az oklevél-mellékleteket; 13. indítványokat kezdeményez és megoldásokat javasol az Egyetem működéséhez kapcsolódó kérdésekben; 14. biztosítja az Egyetem integrálási törekvéseit, és felelős a feladatok megvalósításáért; 15. ellátja a Statútum által előírt feladatokat, és más, az Egyetem által előírt általános végzésekben; 16. más törvény által előírt feladatokat is ellát, ezen szabályzat és más általános egyetemi szabályzatok által előírtakat. A munka jogszerűségének védelme 23. Cikk (1) A dékán biztosítja a munka törvényes menetét és felel az Egyetem jogszerű működéséért a törvény szerint. (2) A dékán köteles felfüggeszteni az olyan működést (egyéni vagy közösségi), amelyről úgy ítéli meg, hogy törvényellenes, vagy más szabályzattal ellentmond, a Statútummal illetve azUniverzitás és az Egyetem más hivatalos szabályzatával, és erről a döntésről értesítse haladéktalanul az érintett döntéshozó egyetemi szervet. Dékáni kollégium 24. Cikk (1) Az Egyetem hatáskörének és kérdéseinek megvitatása céljából a dékán Dékáni kollégiumot szervez. (2) A Dékáni kollégium tagjait a dékán mellett a prodékánok, katedrafőnökök és a Titkárságok főnökei alkotják. A dékánválasztás folyamatának elindítása 25. Cikk (1) A dékánválasztást az Egyetem Tanácsa írja ki. (2) A pályázati kiírás döntésével megalakul a Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottság, kijelölik az idő-ütemtervet a dékánválasztás lebonyolításának folyamatára. (3) A Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottság tagjait az Egyetemi Tanács jelöli soraiból. (4) A Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottság 3 tagú, ahonnan egy az elnök. Egy tag a bizottságból az Egyetem képviselője, egy tag az alapító tagok egyike, egy pedig a Hallgatói Önkormányzat képviselője az Egyetemi Tanács tagjai közül.
Választási folyamatok 26. Cikk A dékánválasztás a következő lépésekből áll: 1. jelöltek előterjesztése; 2. javasolt jelöltek jóváhagyása és 3. szavazás a dékán megválasztására. Jelöltek előterjesztése 27. Cikk (1) A jelölteket a Katedrák javasolják. (2) A dékánnak javasolt jelöltről szóló végzés mellett, a katedrák tanácsa a Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottságnak csatolják: javaslatuk indoklását, a jelölt írásos beleegyezését, életrajzi, bibliográfiai és egyéb releváns adatokat a dékánjelöltről. (3) A Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottság megállapítja, hogy a jelölt eleget tesz-e a pályázati követelményeknek ezen Statútum értelmében, és hogy a lebonyolítás (pályázat) ezen okirat értelmében történt-e. (4) A Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottság jelentését és minden pályázó teljes pályázati anyagát továbbítja az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsának, minden Katedra Tanácsának és a Szenátusnak tájékoztatás céljából, illetőleg az esetleges ellenérveknek lehetőséget adva, abban a határidőben, amelyet az Egyetemi Tanács határoz meg a pályázat kiírásakor. (5) A határidő elteltével (amelyet a 4. pontban határoztak meg ebben a cikkben, a Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottság a teljes pályázati dokumentációt továbbítja az Egyetem Oktatói– Tudományos Tanácsának. Javasolt jelöltek jóváhagyása 28. Cikk (1) A dékáni jelölést az Oktatói–Tudományos Tanács hagyja jóvá gyűlésén, ahol a tagok legalább kétharmada jelen van az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanács teljes létszámából. A gyűlésen jelen van a Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottság elnöke. (2) Az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsa a jelöltről titkos szavazással dönt. (3) Az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsa legfeljebb két jelöltet terjeszthet elő dékánnak. (4) Az Oktatói–Tudományos Tanács elnököt bizottságba.
és két tagot választ a dékáni jelölteket jóváhagyó
(5) A szavazólapon a jelöltek vezetékneve ábécé sorrendben van feltüntetve. (6) Az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsának tagja legfeljebb két pályázóra szavazhat a dékáni jelöltek közül. (7) A szavazás a dékánjelölt neve előtti sorszám bekeretezésével történik. Azok a szavazólapok, ahol kettőnél több szám van bekeretezve érvénytelenek. (8) Akkor kerül ki a két jelölt, ha a legtöbb szavazatot kapják, legalább az Egyetem Oktatói– Tudományos Tanács létszámának egyharmadát. (9) Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanács létszámának szavazatainak egyharmadát, akkor a szavazást megismétlik, a két legtöbb szavazatot elért jelölttel. Amennyiben a következő fordulóban sem éri el egyik jelölt ezen szakasz 8. pontjában előírtakat, új folyamatot kell elindítani a dékánválasztásra. Amennyiben a szavazás első körében azonos számú szavazattal zárul az első két jelölt eredménye, akkor meg kell ismételni a szavazást csak azzal a két jelölttel. A több szavazattal rendelkező dékánjelölt nyer, legalább ezen szakasz 8. pontjában előírtakat. (10) Az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsa továbbítja a jelölt nevét az Egyetem Tanácsának a következő mellékletekkel: 1. Az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsának határozatát a legfeljebb két jelölt jelöléséről, akik a legtöbb szavazatot érték el az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsának tagjaitól, legalább az ezen cikk 8. pontjában előírtakat; 2. a dékánjelöltek teljes dokumentációját; 3. a dékánválasztás teljes folyamatának menetét.
Szavazás a dékán megválasztásáról 29. Cikk (1) Az Egyetem Tanácsa gyűlésen dönt a dékán személyéről, amihez szükséges a az Egyetemi Tanács tagjainak legalább kétharmados jelenléte. (2) Az Egyetemi Tanács gyűlésének első része nyilvános, ahol a jelölt (ek) ismertetik munkatervüket. (3) A gyűlés második részében csak az Egyetemi Tanács tagjai vannak jelen, ahol az Egyetem Tanácsa dönt a dékán személyéről. (4) A Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottság elnöke ismerteti a dékánjelöltek kiválasztásának folyamatát.. (5) Az Egyetem Tanácsa a Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottság tagjait és elnökét az Egyetemi Tanács tagjai közül nevezi ki, a Diákönkormányzatból és az alapító tagok közül. A Választóbizottság hattagú (beleértve az elnököt is). (6) A Választóbizottság készíti elő a szavazólapokat és bonyolítja le a a dékánválasztás menetét. Szavazólapok és a szavazás módja 30. Cikk (1) A dékánjelöltek neve szavazólapon van, a jelöltek vezetéknevének betűrendje szerint.
(2) Minden jelölt neve elatt szerepel a prodékán-jelölt neve is. (3) A szavazás az egyik dékán-jelölt neve előtt álló sorszám bekeretezésével történik. (4) Érvénytelennek minősül az a szavazólap, amelyiken egy jelölttől több név előtti szám is bekeretezett, ha új név van a papírra felírva, vagy amennyiben nem lehet teljes bizonyossággal eldönteni, hogy a szavazó miként döntött. (5) A dékánválasztáson az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, és legalább a szavazatok felénél többet az Egyetemi Tanács összlétszámát tekintve. A dékánválasztás szavazati eredményeinek megerősítése 31. Cikk (1) Amennyiben dékánnak csak egy jelöltet javasoltunk, és ez a jelölt nem szerzi meg a szükséges szavazatok többségét, a teljes folyamatot meg kell ismételni, határozathozattallal a dékánválasztás folyamatának megismétléséről. (2) Amennyiben két jelölt volt és egyik sem szerezte meg a kellő többségi szavazatot, akkor ugyanazon a gyűlésen megismétlik a szavazást a több szavazatot kapott dékánjelölt személyére. Amennyiben ezen a szavazáson sem szerzi meg a jelölt a szükséges szavazatok számát, a dékánválasztás teljes folyamatát meg kell ismételni, határozathozattallal a dékánválasztás folyamatának megismétléséről. Határozat a dékán megválasztásáról 32. Cikk (1) A szavazás végén a Választóbizottság megállapítja az Egyetem Tanácsának összlétszámát, a jelenlévő tagok számát, az Egyetemi Tanács tagjainak számát, akik részt vettek a szavazásban, a szavazóládában található szavazatok számát, az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát, és mindkét jelölt szavazatainak eredményét. (2) Az Egyetem Tanácsa megvizsgálja és elfogadja a Dékánválasztás lebonyolításával megbízott bizottság jelentését, és határozatot hoz a dékán megválasztásáról. (3) A dékán megválasztásával egyidejűleg a prodékán megválasztása is megtörténik, akit a dékán javasolt. (4) Amennyiben nem választanak dékánt, az Egyetem Tanácsa ugyanazon az értekezleten határozatot hoz újboli dékánválasztás kiírására, valamint kinevezi a lejárt mandátumú dékánt megbízott dékánnak, az új dékán megválasztásáig. (5) Ezen cikk 4-es szakaszának érvénybe lépésével a a prodékánok mandátumát meghosszabítják az új dékán megválasztásáig. (6) Az Egyetemi Tanács elnöke ismerteti az Egyetemi Tanács tagjaival az Egyetem Diákparlament választásáról a hallgatói-prodékán megválasztásáról. A dékán helyettesítése távolmaradás esetén 33. Cikk
(1) A tanárok közül kinevezett prodékán, akit a dékán javasolt, távolmaradása esetén.
helyettesíti a dékánt annak
(2) Abban az esetben, ha a dékán huzamosabb ideig nem tudja ellátni a dékáni teendőket, az Egyetem Tanácsa nevezi ki a megbízott dékánt. A dékán mandátumának idő előtti megszűnése 34. Cikk (1) A dékán mandátuma idő előtt megszűnik: 1. személyes kérésére; 2. amennyiben elveszíti képességét jogerős ítélet miatt az 54. pont 3-as cikke szerint, a Felsőoktatási törvény alapján, ha bűncselekményért ítélik el; 3. amennyiben megszegi a szakmai etikus kódexet; 4. amennyiben nem végzi a dékáni teendőket; 5. amennyiben megszegi ezen szabályzat illetve az Univerzitás Statútumának szabályait; 6. amennyiben visszaél dékáni funkciójával. (2) A dékán funkciójának megszűnését az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsa kezdeményezheti legalább az Tanács létszámának többségi szavazatával, saját kezdeményezésére vagy az Egyetemi Tanács javaslatára. A dékán leváltásának megvitatásánál az ülést az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsának legidősebb tagja vezeti. (3) A dékán funkciójának megszűnéséről szóló határozatot az Egyetem Tanácsa hozza meg, titkos szavazással, ahol az Egyetemi Tanács tagjainak többsége kell, hogy egyhangúan a dékáni pozíció megszüntetése mellett szóljon, kivéve az 1. pont értelmében, 1. bekezdés 1. cikke szerint. (4) Az Egyetem Tanácsa egyetértését adja a dékáni funkció megszüntetéséről. (5) A dékáni funkció betöltésének megszakításakor, az Egyetem Tanácsa, a tanácselnök javaslatára, ugyanezen az értekezleten megnevezi a prodékánt, aki megbízott dékáni funkcióba lép és elindítja az új dékánválasztási folyamatot. Prodékánok Član 35. (1) A prodékán segíti a dékán munkáját. (2) Az Egyetem 3 (három) prodékánnal rendelkezik a tanári karból, akik teljes munkaidővel dolgoznak az Egyetemen valamint a hallgatói-prodékán. (3) Az Egyetemnek hallgatói-prodékánja is van. A hallgatói-prodékánt az Egyetem Hallgatói Önkormányzata választja meg, az előző dékáni véleménynyilvánítás meghallgatása mellett, többségi szavazattal az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának össz tagját beleszámolva. A kinevezés egy évre szól, egy újraválasztási mandátum lehetőségével. (4) A prodékán mandátuma a dékán mandátum idejével egyezik meg, és egyszer lehet meghosszabbítani.
(5) A prodékán mandátuma akkor szűnik meg idő előtt, ha ezt személyesen kérelmezi, dékáni határozattal, vagy amennyiben a prodékáni kinevezés megszakítására jogi követelmény lép fel.. (6) A hallgatói-prodékánt a Hallgatói Önkormányzat válthatja le, külön erre született határozat alapján, az Egyetem Hallgatói Önkormányzatában előírt módon. (7) A prodékán mandátumának határidő előtti megszűnése esetén, a prodékán funkcióban marad az új prodékán kinevezéséig, az új dékán javaslata szerint. (8) Munkájáért a prodékán felelőséggel tartozik a dékánnak és az Egyetem Tanácsának. (9) A hallgatói-prodékán munkájával felelőséggel tartozik a dékánnak és az Egyetem Hallgatói Önkormányzatnak.
2. AZ EGYETEM TANÁCSA Az Egyetem Tanácsa és a Tanács összetétele 36. Cikk (1) A Tanácsnak 17 tagja van, amelyből 11 tag az Egyetem képviselője, 3 alapítótag és 3 hallgató. (2) Az Egyetem képviselőinek 11 tagjából 9-et az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsa delegál a tanárok soraiból a katedrák javaslatával, 2 tagot pedig a közszolgálati személyzet jelöl a titkárság értekezletén. (3) Az alapítótagok küldötteit az Egyetem Tanácsa javasolja, a hallgatói képviselőket pedig az Egyetem Hallgatói Önkormányzata választja meg. (4) A Magyar Nemzeti Tanács véleményezi z Egyetem Tanácsának jelöltjeit. (5) Az Egyetem Tanács tagsága 3 évre szól. (6) Az Egyetemi Tanács hallgatóinak mandátuma három éves, amennyiben időközben nem veszítette el a hallgatói státusát a jelölt, illetve tagsága alól nem mentette fel az Egyetem Hallgatói Önkormányzata. (7) Az Egyetemi Tanács tagsága alól az a szerv menthet fel valakit, aki kinevezte, saját indítvány alapján vagy az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsának javaslata alapján, az összlétszám felén felüli szavazat esetén. (8) Az Egyetemi Tanács tagja csak egy felsőoktatási intézmény igazgatási szervének tagja lehet. Az Egyetemi Tanács munkájának vezetése 37. Cikk (1) Az Egyetemi Tanács alakuló közgyűlését az Egyetemi Tanács elnöke hívja össze az előző összetételből, és vezeti az értekezletet az új Egyetemi Tanács-elnök megválasztásáig. (2) Az Egyetemi Tanácsnak elnöke és elnökhelyettese van. (3) Az Egyetemi Tanács elnökét az Egyetemi Tanács választja a tanári karból, az Egyetemi Tanács tagjait pedig titkos szavazással, az Egyetemi Tanács összlétszám felén felüli szavazattal.
(4) Az Egyetemi Tanács elnök és elnökhelyettes jelöltjeit az Egyetemi Tanács tagjai javasolják az értekezleten, amelyen az Egyetemi Tanács elnökének megválasztása történik. (5) Az Egyetemi Tanács elnökhelyettese vezeti az Egyetemi Tanács értekezleteit az elnök távolléte esetén, valamint ellátja az Egyetemi Tanács elnökének feladatait annak távolmaradása, illetve munkában történő akadályozottsága esetén. Az Egyetemi Tanács hatásköre és döntéshozatala Član 38. (1) Az Egyetemi Tanács: 1. Elfogadja a javasolt törvényt az Egyetem működéséről és munkájáról az Egyetem Oktatói– Tudományos Tanácsának véleménye alapján, amit az Univerzitás Tanácsa hoz meg; 2. Megválasztja és leváltja a dékánt és prodékánt; 3. Javaslatot tesz az Univerzitás Tanácsának az Egyetem pénzügyi tervéről; 4. Javaslatot tesz a rektor személyére; 5. Javaslatot tesz az Univerzitás Tanácsának az Egyetem működéséről és évi jelentést készít az Egyetem működéséről; 6. Tájókozódik az Egyetem eredményeiről, munkafeltételeiről és működési gondjairól; 7. Javaslatot tesz az Univerzitás Tanácsának a befektetési tervekről az Tudományos Tanácsának véleménye alapján;
Egyetem Oktatói–
8. Javaslatot tesz az Univerzitás Tanácsának az Egyetem tulajdonánról szóló rendelkezésekről a törvénnyel egyetértésben; 9. Javaslatot tesz az Univerzitás Tanácsának az Egyetemen történő oktatás tandíjáról az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsának véleménye alapján; 10. Jelentést tesz az Univerzitás Tanácsának a működéséről; 11. Javaslatot tesz az Univerzitás Szenátusának és Tanácsának az Egyetem általános törvényeiről és jelen törvényrendeletekről az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsának véleménye alapján; 12. Követi az Egyetem dolgozóinak anyagi helyzetét és megfelelő lépéseket hoz ennek javítása érdekében; 13. A hallgatók körülményeit figyeli, és javaslatokat tesz az illetékes szerveknél a helyzet javítása érdekében; 14. Meghozza az Egyetemi Tanács szabályzatát és 15. egyéb tevékenségeket lát el ezen szabályzat értelmében. (2) Az Egyetemi Tanács döntéseket hoz az összlétszám felén felüli szavazat esetén. (3) A dékán és a prodékánok részt vesznek az Egyetemi Tanács munkájában határozati jog nélkül. (4) Ezen cikk 1. pontjában megfogalmazottakat az Oktatói–Tudományos Tanács hagyja jóvá, ami az Egyetemi Tanács másik tanácsadó szerve.
Kiegészítő szervek és az Egyetemi Tanács testületei 39. Cikk Az Egyetemi Tanács kinevezhet állandó vagy ideiglenes kiegészítő szerveket és testületeket ( választások, bizottságok, munkaszervezetek) saját hatóköri kérdéseinek felülvizsgálatára és értékelésére.
3. SZAKMAI SZERVEK Az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsa 40. Cikk (1) Az Egyetem Oktatói–Tudományos Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) az Egyetem szakmai szerve, amin a dékán elnököl. (2) A Tanács tagjai a tanárok és az aszisztensek, akik teljes munkaidővel dolgoznak az Egyetemen. (3) Az oktatás minőségével foglalkozó kérdések eldöntésében, az oktatási programok reformjával, az egyetemi oktatás hatékonyságának elemzésével, az ESPB pontok meghatározásában részt vesznek azok a hallgatók is, akiket az Egyetem Hallgatói Önkormányzata delegál, a Tanács összlétszámának 20%-át képezve. (4) A Tanács tagjainak kinevezése 3 évre szól. (5) A hallgatói küldöttek kinevezése 1 évre szól. (6) A Tanács első értekezletén, a kinevezés kezdetekkor, a Tanács meghatározza a Tanács tagjainak létszámát a tanárok és tanársegédek és szakmunkatársak köréből, valamint a hallgatók létszámát, ezen cikkely 3. szakasza értelmében. (7) A tanárok, tanársegédek vagy szakmunkatársak létszámváltozása esetén a Tanács kinevezése idején, a Tanács elnöke ismerteti az új létszámát a Tanácsnak, amit az értekezlet jegyzőkönyvében lejegyeznek. Az Oktatói–Tudományos Tanácsa hatásköre 41. Cikk (1) Tanács: 1. dönt az oktatás kérdéseiben, az Egyetem tudományos és szakmai tevékenységében; 2. jóváhagyja a tanulmányi terveket; 3. tanácsolja az Univerzitás Szenátusának a szűkebb tudományterületeket, amelyekből a tanári kinevezés megtörténhet; 4. közelebbi szabályokat javasol a tanulmányokról, amelyeket az Egyetem megvalósít; 5. feltételeket és módokat javasol, az élet végéig tartó tanulás megvalósításáról;
6. szerveket és lépéseket javasol a tanulmányi programok követésére, biztosítására, és a tanulmányi programok, az oktatás és munkakörülmények minőségének fejlesztésére; 7. olyan politikát folytat, melynek célja az oktatás minőségének folyamatos fejlesztése, valamint a tudományos kutatómunka tökéletesítése; 8. javaslatokat tesz az önértékelésre és ennek módjára; 9. általános rendeletet indítványoz az ESPB pontszámok átvitelének és kritériumainak feltételeiről; 10. általános rendeletet indítványoz a tanárok és a munkatársak kinevezésének szűkebb feltételeiről; 11. összhangban az egyetem általános rendeletével indítványt tesz arról, hogy mily módon és feltételek mellett vegyék figyelembe a hallgatók véleményét a tanárok pedagógiai eredményeinek osztályzásakor; 12. indítványozza a pályázó regisztrálásának feltételeit és módját a Karon megvalósuló tanulmányi programba; 13. javaslatot tesz a tanulmányi program első évére beírható hallgatók számáról. 14. meghatározza a témát, és bizottságot jelöl ki a hallgató szakdolgozatának megvédésekor; 15. vizsgálja a Kar pénzügyi tervét; 16. vizsgálja a Kar ügyviteli jelentését és az éves elszámolását; 17. vizsgálja a befektetésekre szánt eszközök felhasználásának tervezetét; 18. vizsgálja a tandíj mértékének meghatározó általános rendeletet, és véleményt tesz az elkövetkező tanév tandíjának magasságáról; 19. az egyetem általános rendeletével összhangban jóváhagyja a megállapodást a tanár más felsőoktatású intézményben való alkalmazásáról; 20. indítványozza a emeritus professor kinevezés odaítélését; 21. indítványozza a díszdoktori cím kinevezésének odaítélését; 22. a Kar nemzetközi együttműködését követi, és megfelelő döntés hoz; 23. Tudományos-Oktatói Tanács segédszervei tagjainak oktatásáról és megnevezésről hoz döntést, felügyeli és irányítja munkájukat; 24. jelöltet javasol rektornak; 25. más munkát is végez a törvénnyel, ezzel a rendelettel és statútummal, az egyetem általános rendeletével összhangban. (2) E szakasz 1. bekezdéséből a tanács javaslatairól az egyetem szenátusa dönt. A Tudományos-Oktatási Tanács munkája 42. szakasz (1) Az ülésen a Tanács a saját hatásköri munkáit végzi.
(2) A Tanács nyilvános szavazással dönt az összes tag létszámának szavazattöbbségével kivéve, mikor ezzel a rendelettel másmilyen többség van előírva, vagy titkos szavazás van. (3) A Tanács munkája közelebbről szabályzattal van rendezve.
A Tudományos-Oktatási Tanács segéd testületei 43. szakasz A Tanács képezhet segéd szakértői és tanácsadói testületet a saját hatásköri egyes kérdések megvitatására és előkészítésére. Tanszék Tanácsa 44. szakasz (1) A Tanszék Tanácsát az összes tanár és a kiválasztott a szűkebb szakterületükre kinevezett munkatárs képezi, mely területre a Tanszék alapítva lett. (2) Amikor a 40. szakasz 3. bekezdésének kérdéseiről van vita, a Tanszék Tanácsának munkájában az összes tanszéki tanácstag 20%-ig részt vesznek a hallgatók képviselői. (3) A Tanszék Tanácsa: 1. a Tanszék keretében javasolja a hallgatói programot; 2. véleményezi azokat a tudományos kutatói programokat, melyekben a Tanszék tagjai részt vesznek; 3. a Tanszék oktatási és tudományos kutatói munkájának minőségét osztályozza, kíséri, analizálja és biztosítja a zökkenőmentes munkamenet feltételeit; 4. gondoskodik a felszerelés racionális használatáról; 5. elősegíti és támogatja a hallgatók tudományos munkáját; 6. kíséri és időben elindítja a kezdeményezést a tanszéki tagság kinevezésére; 7. javasolja a tagokat a tanszéki tagok kiválasztásának bizottságába, a hallgatók záróvizsgájának témáját és azok megvédésének bizottsági tagjait; 8. a Tanszék munkáiban más hatáskörei is vannak; Választói Tanács 45. szakasz (1) A Kar Választói Tanácsa: 1. megerősíti a tanári kinevezés kiválasztása ajánlatát; 2. munkatárs elnevezés kiválasztását végzi; 3. bizottságot határoz meg beszámoló írására a tanári és munkatársi elnevezés jelöltjeiről; 4. a Kar statútumával összhangban más munkákat is végez.
(2) A Kar Választói Tanácsát azok a tanárok képezik, akik a Karon teljes munkaidővel vannak munkaviszonyban, mikor a Választói Tanács dönt a tanári elnevezés választásáról és a bizottságról a beszámoló megírására, a jelentkezésről, a Választói Tanácsot azonos vagy magasabb elnevezésűek képezik, mint az az elnevezés, amire a tanárt választják. (3) A dékán funkciójánál fogva elnöke a Kar Választói Tanácsának.
4. HALLGATÓI PARLAMENT 46. szakasz (1) A Kar hallgatóinak parlamentje az a szerv, melyen keresztül a hallgatók megvalósítják jogaikat, és védik érdekeiket a Karon. (2) Minden hallgatónak joga van választani és választottnak lenni a Hallgatói Parlament választásakor, amennyiben a Karra beiratkoztak abban a tanévben, melyben a Hallgatói Parlamentet választják. (3) A Kar Hallgatói Parlamentjének tagjait minden év áprilisában választják, legkésőbb a hó 15-ig. (4) A Kar Hallgatói Parlamentjének 21 tagja van. (5) A Hallgatói Parlament tagjait közvetlenül titkos szavazással választják a Karon. (6) A választói listát a Kar szakszolgálata állítja össze, és továbbítja a Hallgatói Parlament választási bizottságának és a dékánnak. (7) A Hallgatói Parlament tagjainak jelölését és választását közelebbről a Hallgatói Parlament saját általános rendelettel szabályozza. (8) Azokat a jelölteket választják meg, akik a legtöbb szavazatot kapják. (9) Az új Hallgató Parlament alakuló ülését legkésőbb május 15-ig tartják meg. (10) A Hallgatói Parlament tagjainak megbízása május 15-én kezdődik és egy évig tart. (11) A Hallgatói Parlament ama tagjának megbízása megszűnik, amint megszűnik hallgatói státusza. A megbízást a Hallgatói Parlament választásán következő legtöbb szavazatot kapott jelölt veszi át. (12) Hallgatói Parlament: 1. szabályzatot hoz a Hallgatói Parlament választásáról és munkájáról, a Hallgatói Tanács választásáról és munkájáról, a hallgatók képviselőinek választásáról, rendeletet hoz az együttműködésről és más általános rendeletet is előirányozhat; 2. választja és felmenti a Hallgatói Parlament elnökét és alelnökét; 3. választja és felmenti a Hallgatói Tanács tagjait; 4. választja és felmenti a hallgatók prodékánát; 5. hallgatói képviselőket választ és felment a Kar és az Egyetem szerveibe és testületeibe és más intézetbe, testületekbe, melyekbe a hallgatók a törvénnyel és ezzel a rendelettel összhangban képviselőket választanak; 6. munkatestületeket alakít, melyek a hallgatók egyes munkáival és aktivitásaival foglalkoznak; 7. a hallgatói érdekek előírásának meghozatalára vagy változtatására indít kezdeményezéseket; 8. gondoskodik a hallgatók aktivitásáról, munkájuk előmozdításáról és új munkaformák bevezetéséről;
9. meghozza az éves aktivitások tervét és programját; 10. a tanítás biztosításával és minőségi osztályzásával, tanulmányi programok reformjával, tanulmányok hatékonyságának elemzésével, ESPB pontok számának meghatározásával, hallgatók mobilitásának előmozdításával, tudományos kutatói munkájuk serkentésével, hallgatók jogainak megvédésével, hallgatói színvonal előmozdításával, hallgatók tanításon kívüli aktivitásával kapcsolatos kérdéseket tanulmányozza; 11. részt vesz a Kar önértékelésében; 12. Karok közti és nemzetközi hallgatói együttműködést valósít meg; 13. elfogadja a Hallgatói Parlament pénzügyi tervét és pénzügyi gazdálkodásának jelentését; 14. atörvénnyel, ezen rendelettel és a Kar más általános rendeletével kapcsolatos munkákat végez. (13) A Hallgatói Tanács a Hallgatói Parlament végrehajtó szerve. A Hallgatói Tanács hatáskörét, tagjai számát és választásuk módját a Hallgatói Parlament saját általános rendelettel határozza meg.
V. TANULMÁNYOK MEGSZERVEZÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA 1. ALAP RENDELKEZÉSEK 47. szakasz (1) A Kar felsőoktatást végez a jóváhagyottak alapján, vagyis a törvény alapján akkreditált tanulmányi program, időszerű tudományos eredmények és munkafolyamat szüksége szerint, az elsajátításával elengedhetetlen tudást és jártasságot biztosít a megfelelő szintű és irányú tanulmányok diplomájának megszerzéséhez. Európai Pontátviteli Rendszer - ESPB pontok 48. szakasz (1) A Kar az európai átviteli és pontmegőrző rendszer szabályaival összhangban valósít meg képzéseket (a továbbiakban ESPB) (2) A megvalósított ESPB pontok a hallgató munkájának és aktivitásának mennyiségi mércéjét tükrözi, ahhoz hogy sikeresen elvégezze tanulmányait és elvárt eredményt érjen el a kiválasztott tanulmányi program szerint. Egy ESPB pont 25-30 óra hallgatói munka tevékenységének felel meg. Minden tantárgy a hallgatói programból ESPB pontokkal van kifejezve, a tanulmány összessége az ESPB pontok összegének felel meg. 60 ESPB pont a hallgató egy tanév alatti 40 órás munkahét, összességében átlagos részvételnek felel meg, vagyis szabály szerint 30 pont egy szemeszter alatt azzal, hogy nem lehet 25-nél kevesebb vagy 35-nél több egy szemeszter alatt. (3) A hallgató foglalkoztatottsága a következőkből áll: aktív tanítás (előadások, gyakorlatok, szemináriumok stb.), önálló munka, kollokviumok, vizsgák, szakdolgozat kidolgozása, önkéntes munka a helyi egyesületben vagy más egyéb az oktatásprogrammal kapcsolatos tevékenységben. Az önkéntes munka a hallgató számára nem hoz jövedelmet, ezt a Kar szervezi, vagy felsőoktatási
intézmény, kiemelt helyi jellegű projektekben, amelyek a felsőoktatás számára értékesek. Az önkéntes munka feltételeit, megszervezésének módját és értékelését a Kar külön határozatban szabályozza. (4) Az aktív tanítási órák össz száma nem lehet kevesebb 600 óránál egy tanévben. ESPB pontok meghatározása 49. szakasz Az Egyetem határozata által előírt kritériumok és feltételek alapján lehetséges az ESPB pontszámok átvitele más oktatási programokba. Ezt a határozatot a szenátus hozza meg a Tanács indítványozására más haza és külföldi felsőoktatási intézményekkel összhangban. Tanulmányok fajtái és szintje 50. szakasz (1) A Kar alapfokú egyetemei képzést nyújt. (2) Alapfokú egyetemi képzés során egyetemi oktatási programot teljesít, ami lehetővé teszi a hallgatók számára a tudományos és szakmai ismeret fejlesztését és alkalmazását. (3) A Kar mesterképzést is biztosít a következő tudományterületen: 1. okleveles osztálytanító képzése. (4) A mesterképzés a mesterképzési tanulmányi program alapján valósul meg (5) A Kar Tudományos-Oktatói Tanácsa fogadja el a mesterképzési tanulmányi programot úgy, mint a tandíj értékének meghatározását a mesterképzésre (óralátogatás, vizsga, konzultáció, mesterdolgozat kidolgozása). (6) A Kar speciális egyetemi képzést is biztosít a mesterképzés befejeztével. (7) A speciális egyetemi képzés a speciális egyetemi oktatási program alapján valósul meg Szabadkán, ami meghatározza az idejét, illetve a terminusát az óralátogatásoknak. (8) A Kar Tudományos-Oktatói Tanácsa fogadja el a speciális egyetemi oktatói programot úgy, mint a tandíj értékének meghatározását (óralátogatás, vizsga, konzultáció, mesterdolgozat kidolgozása). (9) A Kar doktorképzést is biztosít a módszertan szakterületén. (10) A doktorképzés a doktori oktatási program alapján valósul meg Szabadkán, ami meghatározza az idejét, illetve a terminusát az óralátogatásoknak. (11) A Kar Tudományos-Oktatói Tanácsa fogadja el a doktori oktatási programot úgy, mint a doktorképzés tandíjának értékének meghatározását (óralátogatás, vizsga, konzultáció, doktori munka kidolgozása).
Tanulmányok időtartama 51. szakasz (1) Az alapfokú egyetemi képzés ideje alatt 240 ESPB pontot kell összegyűjteni, ami négy tanévnek, illetve nyolc szemeszternek felel meg.
(2) Mesterképzés ideje alatt kell összegyűjteni: - legkevesebb 60 ESPB pontot, ha korábban az alapfokú egyetemi képzés során 240-et már szereztek; - legkevesebb 90 ESPB pontot, ha korábban az alapfokú egyetemi képzés során 210-et már szereztek; (3) a speciális egyetemi képzés során legkevesebb 60 ESPB pontot kell szerezni a már elvégzett mesterképzés után. (4) doktorképzés során legkevesebb 180 ESPB pontot kell szerezni 3 év alatt (6 szemeszter) a már korábban megszerzett legkevesebb alapfokú egyetemi és mesterképzés során megszerzett 300 ESPB ponthoz. Szakdolgozat 52. szakasz (1) A Kar alapfokú egyetemi oktatási programja előlátja a szakdolgozat írását. (2) A szakdolgozatért kapott pontokat beleszámítják az addig megszerzett pontokba, amelyek szükségesek a tanulmányok befejezéséhez, a szabályzat szerint ez 15 ESPB pont. (3) A szakdolgozat elkészítésének és megvédésének módja és folyamata a Kar és az Egyetem határozata által szabályozott. (4) A mesterképzési oktatási program, amelyet a Kar valósít meg, előlátja a szakdolgozat írását. (5) A ESPB pontok száma, amellyel értékelik a master szakdolgozatot, legkövesebb 20 és legtöbb 30 pont lehet. (6) A master szakdolgozat elkészítésének és megvédésének módja és folyamata a Kar és az Egyetem határozata által szabályozott. (7) A doktorképzés oktatási program, amelyet a Kar valósít meg, előlátja a doktori disszertáció kidolgozását és nyilvános megvédését. (8) A ESPB pontok száma, amellyel értékelik a doktori disszertációt, legkövesebb 60 pont lehet. (9) A doktori disszertáció elkészítésének és megvédésének módja és folyamata a Kar és az Egyetem határozata által szabályozott.
Az oktatási program megvalósítása a továbbiakban 53. szakasz
A Kar az oktatási program további megvalósítását a Szenátus által előre meghatározott szabályzat alapján végzi, hogyha a munkaengedély tartalmazza további oktatásra vonatkozó rendeleteket és a hallgatók maximális létszámát. Az egy életen át tartó tanulás koncepciójának megvalósítása 54. szakasz (1) A Kar egy éves szakképzést szervezhet és valósíthat meg különböző programok alapján, amelyek az életen át tartó tanulás koncepcióját segíti elő. (2) Az 1. szakaszban említett program nem képezi az oktatási program részét, a résztvevőknek nincs törvényi és e határozat értelmében hallgatói státuszuk. A résztvevők igazolást kapnak a sikeresen elvégzett kezdő és haladó programok elvégzéséről, illetve a megszerzett kiegészített ismeretekről az új ismeretek tükrében az adott szakterületen belül. (3) Az igazolás szövegét a dékán határozza meg. (4) Az életen át tartó tanulás programjának keretei szintén az ESPB pontok rendszerének alapján működik, amely a résztvevőknek lehetővé teszi a más intézményekbe való beiratkozást, illetve a munkaengedélyek és más munkára való engedélyek megszerzését. Oktatási program 55. szakasz (1) Az oktatási program kötelező és választható tanulmányi területek, illetve tantárgyak összessége, amelyek meghatározott tartalommal biztosítják a megfelelő tudás megszerzését, illetve a megszerzett diploma adott szintjének és fajtájának megfelelő készségszintű tudás alkalmazása. (2) Az oktatási program meghatározza: 1. az oktatási program nevét és céljait; 2. tanulmányok végzésének módját és a tanulási folyamat eredményeit; 3. szakmai, egyetemi, illetve tudományos megnevezést; 4. az iratkozás feltételeit; 5. a kötelező és választható tantárgyak listáját és azok rövid leírását; 6. az oktatási folyamat végrehajtásának módját és a szükséges idejét; 7. a tantárgyak értékének ESPB pontszámokban történő meghatározását; 8. a szakdolgozat pontértékét; 9. egyes tantárgyak és tantárgycsoportok beírásának előfeltételeit; 10. más oktatási programban lévő tantárgyak választásának módját; 11. más oktatási programokban történő átiratkozás feltételeit hasonló, illetve társterületekre; 12. más fontos információkat az oktatási program megvalósításában. (3) az oktatási program meg kell, hogy feleljen az elvárásoknak, és az akkreditációs folyamatnak, amelyet a felsőoktatási nemzeti tanács hoz meg.
(4) az oktatási program módosításának és kiegészítésének tekintjük az akkreditált oktatási program 30%-ig terjedő módosítását és kiegészítését. (5) Azon oktatási program, amelyre az Egyetem és a Kar működési engedélyt kapott, módosításait és kiegészítéseit, amelyet a munka megszervezésének és a tudományos és alkotómunka fejlesztésének érdekében hozták, nem tekintjük új oktatási programnak. Az oktatási program módosításairól és kiegészítéseiről az Egyetem értesíti az illetékes minisztériumot a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A doktori képzés oktatási programja 56. szakasz (1)A doktori képzés oktatási programja magába foglalja az előadásokat, illetve tantárgyakat és tudományos, illetve művészeti kutatásokat. Az előadások legkevesebb 2 szemeszteren át tartanak, a kutatások eredményeit kötelezően nyilvánosságra hozzák, tudományos, ill. szaklapokban megjelentetik, ill. művészeti eredményeket a művészeti kommunikáció nyelvén a nyilvánosság elé tárják. (2) Doktori képzés szabályai és a disszertáció megírásának folyamatát a szenátus határozata szabályozza. Az egyetemi oktatás menete 57. szakasz (1) Az egyetemi tanulmányok menetét úgy határozzák meg, hogy azokat egy iskolaévben alkalmazzák, mégpedig október 1-től kezdődően 12 (naptári) hónapon keresztül. (2) Az iskolaévet két szemeszterre osztják, közülük mindegyik 15 hétig tart. (3) Egyes tantárgyak előadásai a szabályokkal összhangban csak egy szemeszterben zajlanak, vagy legtöbb két szemeszterben. (4) A tanári-akadémiai tanács hozza meg az egyedülálló általános törvényt, a saját feladatait illetően az előadások megtartásának módjáról és időpontjáról, a speciális feltételeket igénylő (fogyatékos)-, valamint a legjobb sportolók-, továbbá a távhallgatókat kivéve minden egyetemista esetében. (5) Az egyetemi kar köteles, hogy megfelelő módon értesítse a hallgatókat az előadások megtartásának módjáról, helyéről és idejéről, a tartalmakról, a módszerekről, kritériumokról, a szabványokról, és más kérdésekről, amelyek fontosak a hallgatók számára. Az egyetemi nyelv használata 58. szakasz (1) Az egyetem a tanulmányokat magyar nyelven végzi. (2) A speciális feltételeket igényelők esetében (fogyatékos hallgatók) az egyetem megszervezheti az előadásokat, vagy azok részeit gesztikulációval is.
59. szakasz (1) Az a személy, aki befejezi alapfokú egyetemi tanulmányait, és legalább 240 ESPB pontszámot ér el, vagyis a négy év alatt, továbbá, az első és másodfokú egyetemi tanulmányok alatt 240 ESPB pontot ér el, megkapja a „diplomált” státuszt azon irányzaton és szakon, amelyet első fokon beírt. (2) Az a személy, aki befejezi a speciális egyetemi tanulmányait, megkapja a speciális képzést azon a szakon, amelyet másodfokon beírt. (3) Az a személy, a ki befejezi master tanulmányait, másodfokon, megkapja a master tanulmány képzést, a megfelelő szakon. (4) Az a személy, aki befejezi doktori tanulmányait, harmadfokon, megkapja a tudományok doktora titulust a megfelelő szakon. (5) A megfelelő titulusok listáját, azok rövidítését, tanulmányi és tudományos nevét a Felsőoktatási Nemzeti Tanács határozza meg, az Egyetemi Konferencia javaslatára, vagyis a szakmai tanulmányok Konferenciája. (6) A képzés, vagy master képzés rövidítését a név és a vezetéknév után írják, a magiszteri és a tudományok doktora titulust pedig a név és a vezetéknév elé. 7) A nemzetközi szabványokban, és az angol nyelven is kiadott diploma esetében az a személy, aki ennek a szakasznak az (1) bekezdésében való feltételeknek eleget tett a „bachelor with honours” feliratot-, az a személy, aki ennek a szakasznak a (2) bekezdésében leirt feltételeknek eleget tett a „bachelor (appl.)” feliratot-, az a személy, aki ennek a szakasznak a 3. pontjában leírt feltételeknek eleget tett, a „master” feliratot, az a személy pedig, aki ennek a szakasznak a 4. pontjában leírt feltételeknek eleget tett, a "Ph.D." , feliratot tartalmazó diplomát kap, attól függetlenül, hogy a diplomát milyen nyelven írják ki.
2. EGYETEMI FÖLVÉTELI 60. szakasz (1) A Karra való felvételt maga a Kar biztosítja az Egyetem által kiírt nyilvános pályázat alapján. (2) A jelentkezők egy meghatározott a Kar által hivatalosan akkreditált oktatási programba iratkoznak, az előző tanulmányi eredményeiket és a fölvételin elért eredményeket figyelembe véve. (3) Az egyetemen jogaikat tekintve a hallgatók egyforma jogokkal rendelkeznek, amelyekben nem kérdőjelezhető meg a nemi, faji, nemzeti, vallási hovatartozásuk, politikai beállítottságuk, etikai hovatartozásuk, családi állapotuk vagy hasonlók. (4) Master tanulmányokra beiratkozhatnak mindazok a hallgatók, akik tanítóképzői vagy más rokon egyetem oklevelével rendelkeznek, akik négy éves egyetemi szintű képzésben részesültek és magyar nyelven beszélnek, ami elengedhetetlen az előadások lehallgatásához és a vizsgák letételéhez. A magyar nyelvre vonatkozó tudás leellenőrzését a Kar erre vonatkozó általános aktusa szerint végzik. (5) A doktori stúdiumokra felvételt nyerhet: 1) az általános akadémiai oktatás elvégzése után és legkevesebb 300 ESPB pont megszerzésével valamint legkevesebb 8-as átlagosztályzattal rendelkezők.
2) a master stúdium elvégzésével, 300 ESPB megszerzésével és a Kar által általános aktus szerint megszabott és elvégzett tudományos munkával. 3) a magiszteri tudományok elvégzésével a 128. cikkely szerint, ha nem jelentette be a doktori disszertációját. 4) közelebbi feltételekről a doktori stúdiumok beírására a Kar általános aktusa fog dönteni az Univerzitás Szenátusának a döntésének figyelembevételével.
Külön figyelmet érdemlő személyek védelme 61. szaksz A fogyatékossággal bíró személyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint más az egyetemre iratkozó személy, az pedig a Kar feladata, hogy a továbbiakban figyelmet fordít az ilyen személyek külön igényeire és szükségleteire. Az oktatásba való beiratkozás 62. szakasz Az akkreditált oktatásba való beiratkozás törvényes meghatározása szerepel az Univerzitás statútumában és az általános aktusban, amiről szintén az Univerzitás Tanács hoz döntést és a következőkben állapít meg: 1. a felvételi vizsga tartalma, illetve a képességvizsga, a felvételizés módja, a jelentkezők sorrendjének kialakítása az első évre való iratkozáskor 2. az általános érettségin szerzett eredmények elbírálása a felvételin elért eredményekkel szemben; 3. részletes beiratkozási módokat és feltételeket az alapképzésre, vagy hasonló alapfokú oktatási program más felsőfokú intézménybe való felvételt nyer az a személy is, aki már van alapfokú oktatási képzéssel rendelkezik, és az a személy is, akinek megszűnt a hallgatói státusa a statútum törvényeinek megfelelően; 4. az oktatás második és harmadik fokozatára való fölvétel feltételei és módja; 5. részletesen szabályozzák az oktatási program feltételeit; 6. szabályzat arról, hogy az a hallgató a folyó év oktatási programjában 60 ESPB pontot elér, a következő évtől állami költségvetésen legyen; 7. részletes szabályzat arról a vizsgáztatás és osztályzás módjáról; 8. rendelkezés arról, hogy a fogyatékkal élő hallgató a szükségleteinek megfelelő módon vizsgázhasson; 9. jogosultság arra, hogy a hallgató ellentmondjon a vizsgán kapott osztályzatnak, ezt újravizsgálva hozva döntést az ellentmondás valósságáról; 10. más iratkozással felmerülő kérdések.
A hallgatók száma 63. szakasz (1) Az első évre való felvételkor a hallgatók számáról, amit a Kar határozata alapján a Vajdasági Kormány döntése véglegesít, legkésőbb két hónappal a pályázatok kiírása előtt. (2) A javasolt létszámról, ami nem lehet nagyobb, mint a munkaengedélyben megengedett, az Univerzitás Szenátusa hoz határozatot a következő év február 15- ig, az oktatási- tudományos tanács határozata alapján. (3) Az elkövetkező oktatási években az állami költségvetésen lévő hallgatók száma a Karon nem nőhet 20%- nál nagyobbra az előző évekhez képest, az oktatási- tudományos tanács határozata alapján, figyelembe véve a folyó évi költségvetést.
Külföldi állampolgár 64. szakasz (1) A külföldi állampolgár is ugyanolyan feltételek mellett iratkozhat az egyetemre, mint a hazai. (2) A külföldi állampolgár egész évben fizeti az iskolai költségeket, kivéve akkor, ha az Univerzitás nemzetközi kiegyezéssel vagy bilaterális kiegyezéssel erről máshogy nem rendelkezik. (3) A külföldi állampolgár beiratkozhat a Karra, ha ismeri a nyelvet, amelyen az előadások folynak, és ha rendelkezik betegbiztosítással. Pályázat az oktatási felvételire 65. szakasz (1) A felsőfokú oktatásban a pályázatok kiírása, megjelentetése minden Karra vonatkozóan az Univerzitás Szenátusának felülbírálására kerül. (2) A pályázatok kiírásáról elfogadási javaslatot a Kar Oktatási- Tudományos Tanácsa tesz. Alapoktatásra való iratkozási feltételek 66. szakasz (1) Az alapképzés első évre, amelyet a Kar hoz létre, beiratkozhat az a személy, aki négyedik fokozatú középiskolai végzettséggel rendelkezik. (2) A Karra jelentkező jelöltek, akik az alapképzés első évébe iratkoznak, amit a Kar hoz létre, képességvizsgát és felvételi vizsgát tesznek, amelyek kizárólagos karakterűek, és amelyekről az Univerzitás általános aktusa számol be. (3) Az első évre jelentkező jelöltek rangsorolása az általuk elért középiskolai eredmények, a fölvételi vizsgán elért eredmények és a képességvizsgán elért eredmények alapján lesznek elbírálva, amit jóváhagy az Univerzitás Szenátusa az általános aktusnak megfelelően. (4) A 3. bekezdés mércéi alapján a Kar állítja össze a rangsorolást a jelentkezett hallgató jelöltekről, ez a rangsor képezi az Egyetem egységes rangsorát. A kar ranglistájának pontosságáért felelősséget vállal
a dékán, az egységes ranglistáért pedig a rektor vállal felelősséget. Az a jelölt jogosult felvételre, aki belekerül a meghatározott számú rangsorba. (6) A master képzésen az oktatás akkor indulhat meg a meghatározott oktatási területen, ha erre legalább 15 hallgató jelentkezett. (7) A mesterképzésre jelentkezők rangsorolása az alap tanulmányokon szerzett osztályzatok átlaga és tanulmányi idő szerint történik. (8) A mesterképzésre jelentkezők részletesebb rangsorolás a Kar általános szabályzata alapján történik.
VI. HALLGATÓK Hallgatói jogviszony 67. Cikk (1) A Kar hallgatója, ezen szabályzat alapján, az az egyén, aki beiratkozott a Kar valamely jóváhagyott, akkreditált tanulmányi programjára. (2) A hallgatók beiratkozhatnak a költségvetés terhére (a továbbiakban: államilag finanszírozott), illetve saját eszközökből finanszírozhatják tanulmányaikat (a továbbiakban: önköltséges). (3) Hallgatói jogviszonyt az index bizonyítja. Vendéghallgató 68. Cikk (1) A vendéghallgató tanulmányait másik egyetemen kezdte, de a Karon hallgatja a tanulmányi program bizonyos részét, annak megfelelően, hogy a Kar és más egyetemek milyen szerződést kötöttek az ECTS kredit elismeréséről. (2) A vendéghallgató legfeljebb két félévet tölthet a karon. (3) A vendéghallgató jogait, kötelezettségeit, hogy hogyan fedezi a költségeit valamint a továbbtanulás lehetőségeit, és más ezzel kapcsolatos kérdéseket a két Egyetem közötti szerződés határozza meg. Tanulmányi szabályok 69. Cikk (1) A hallgatónak kurzusokat kell választania minden tanévben, a beiratkozás után, de azokat, amelyek az előírt tanulmányi program szerint kötelező tantárgyak egy adott tanévben. (2) Az államilag finanszírozott hallgatónak legalább 60 ECTS kreditpontot kell elérnie.
(3) Az önköltséges hallgatónak beiratkozáskor 37 ECTS kreditet érő kurzusokat kell felvennie, és fizeti a tandíj egy részét amely azon tantárgyakat terheli, amelyeket választott. (4) A lerakott vizsgákkal a hallgató kap egy bizonyos számú kredit pontot összhangban a tanulmányi programmal. (5) A tanuló, aki nem tett vizsgát a kötelező tantárgyakból a következő tanévkezdéséig, fel kell vennie ugyanazt a tantárgyat; ha nem tett vizsgát egy választható tantárgyból, ismét felveheti ugyanazt a tantárgyat vagy választhat egy másikat helyette. (6) Tanulmányi programtól függően, ha a hallgató egy adott tantárgyból már korábban letette a vizsgákat, vagy több meghatározott tárgykörökben hallgatta ugyanazt, akkor jogában áll kérni a vizsga elismerését. (7) A tanulmányi szabályokat a szenátus által megfogalmazott általános szabályzat alapján állították össze. Államilag finanszírozott tanulók 70. Cikk (1) Azon hallgatóknak, akik a folyó tanévben elérték a 60 kreditet, a felsőoktatási törvényekkel összhangban, jogosultak a következő tanévben a költségvetés terhére továbbtanulni, ha van hely az államilag finanszírozott tanulók között. (2) A hallgatók rangsorolása az 1. bekezdésben, azokra a hallgatókra vonatkozik akik ugyanabban a tanévben iratkoznak egyazon oktatási programra az elért kreditek és osztályzatok alapján történik, ahogyan azt az Egyetem általános szabályzata előírja. (3) A diák, aki nem teljesítette az 1. bekezdésben leírt feltételeket a következő iskola évben folytathatja a tanulmányait, de a továbbiakban, mint önköltséges hallgató. (4) A hallgató, akik a költségvetés terhén tanul egyszerre csak egy tanulmányi programot hallgathat ugyanazon a szinten. Önköltséges hallgató 71. cikk (1) Önköltséges hallgató az a hallgató aki: 1. beiratkozott az első vagy másodfokú, és a rangsorolás alapján nem jutott állami támogatáshoz. 2. a második vagy a soron következő tanévre, és az előző iskolaévben önköltséges hallgatóként elért legalább 37 kreditet. (2) Önköltséges hallgató, aki elér 60 kredit pontot a jelenlegi tanévben, a következő iskolaévben beiratkozhat, mint államilag finanszírozott hallgató, amennyiben a rangsoroláskor bekerül az adott hallgatói létszámba, ahogyan azt az Egyetem általános szabályzata előírja.
A hallgatók jogai és kötelezettségei 72. Cikk (1) A hallgatónak joga van: 1. beiratkozni, minőségi oktatásra és objektív értékelése; 2. időserű és pontos tájékoztatásra a tanulmányaival kapcsolatos ügyekben; 3. aktív részvételhez a döntéshozatalban a törvénnyel és ezen szabályzattal összhangban; 4. a tanév elején ismertetni kell vele a jogait, kötelezettségeit és feladatait; 5. hogy az előadásokat és a vizsgákat úgy ütemezzék, hogy összhangban legyen a tanulmányi programmal, az előadások és a vizsgák időbeosztásával; 6. használni a könyvtár és egyéb hallgatói szolgáltatásokat; 7. önszerveződésre és a saját vélemény kifejezésére; 8. a hallgatói jogviszonyból származó előnyökre; 9. minden diáknak azonos minőségű tanulmányok feltételeinek biztosítására; 10. a kisebbségi nyelveken történő oktatásra, e szabályzattal és a törvénnyel összhangban; 11. különbözőségre és a megkülönböztetéssel szembeni védelemre; 12. jelölni és jelöltnek lenni a diákparlamentben és más hallgatói szervezetekben a Karon és az Egyetemen belül.
(2) A hallgató köteles: 1. megfelelni az oktatási és vizsgakövetelményeknek; 2. tiszteletben tartani a Kar és az Egyetem általános szabályait; 3. tiszteletben tartani a dolgozók és a többi diák jogait az Egyetemen és a Karon belül; 4. részt venni a döntéshozatalban a törvény, a statútum és e szabályzat szerint; (3) A hallgató fellebbezést nyújthat be az Akadémiai Tanácsnál, amennyiben úgy ítéli meg, hogy megsértették az 1. bekezdésben felsorolt jogait, illetve nem megfelelő büntetést kapott a 2. bekezdésében 1-3ig terjedő pontokkal felsorolt feladatok elmulasztásával kapcsolatban. (4) A speciális általános szabályzat, amelyet az Egyetem Szenátusa hoz meg, részletesebben meghatározza a hallgatói jogokat és a kötelezettségeket, amelynek megsértése fegyelmi eljárással jár, a magaviseleti felelős szerveket és a magaviseleti eljárást, valamint azt, hogy milyen mértékben vonható felelőségre a hallgató. Fellebbezés 73. cikk (1) A hallgatóknak joga van fellebbezni a dékán előtt a kapott osztályzatért, ha úgy ítéli meg, hogy a vizsgát nem a törvény és a Kari és Egyetemi általános szabályzat szerint bonyolították le, az eredményhirdetés illetve a jegy kihirdetése után 36 órán belül. (2) A hallgató panaszt tehet, közvetlenül, vagy ajánlott levélben.
(3) A dékán, összhangban az elfogadott általános szabályzattal, 24 órán belül felülvizsgálja a fellebbezést és döntést hoz. (4) Amennyiben a fellebbezést elfogadják, a hallgató a döntéstől számított 3 napon belül megismétli a vizsgát. Vizsgák és egyéb tudásfelmérő tesztek 74. cikk (1) A tudásfelmérés módszerei: vizsgák, dolgozatok, szemináriumi és egyéb művek, projektek, előadások, kiállítások, és koncertek. (2) A tanárnak, aki az előadást tartja, joga van a tudás vizsgálatához és értékeléséhez, bármilyen formájú tanítás folyamán, a vizsgán pedig a végső osztályzat megállapítására. (3) A hallgatói eredményeit a folyamatosan megfigyeléssel lehet vizsgálni, és osztályok segítségével illetve pontokkal lehet kifejezni. (4) A vizsga előfeltételeként, és a sikeres vizsgával a hallgató maximum 100 pont érhet el. (5) A tanulmányi programban meghatározza a vizsga előtti és a vizsga pontszámok arányát, a vizsga előfeltétele legalább 30 és legfeljebb 70 pont lehet. (6) A diákok sikerét a vizsgákon 5 (elégtelen) 10-ig (kiváló) terjedő osztályzatokkal fejezik ki. (7) Az Egyetem Szenátusa elfogadott egy általános törvény, amely magába foglalja a vizsgáztatás menetét és az osztályozást, valamint más nem numerikus osztályzási módokat, Vizsga 75. cikk (1) A vizsga a végső formája a tudás ellenőrzésének. (2) A hallgató közvetlenül azután vizsgázhat amint lehallgatta az előadásokat a szóban forgó tantárgyból, de legkésőbb addig míg a tanár nem kezdi az előadásokat ebből a tantárgyból a következő tanévben. (3) A hallgató, ha betegség vagy szakmai továbbképzés miatt (amely legalább 3 hónapig eltart) nem tud részt venni a tanórákon, elhalaszthatja a vizsgát a következő vizsgaidőszakra. (4) A hallgatót, az előadó tanár vagy a vizsgabizottság értékeli. (5) A vizsga egyedülálló, és lehet írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati.
(6) A vizsgáztatás és értékelés során figyelembe kell venni a hallgató folyamatos fejlődését és a tanórák alatt szerzett pontszámokat, az előzetes vizsgakövetelmények teljesítését. (7) Vizsgaidőszakok a következők: januári, áprilisi, júniusi, augusztusi, szeptemberi és októberi. (8) Az utolsó vizsgaidőszak legkésőbb október 10-ig le kell, hogy záruljon. (9) Három sikertelen vizsga után a hallgató kérelmezheti a bizottság előtt történő vizsgáztatást. (10) A vizsgaidőszakokat minden tanévben az Egyetem szenátusa határozza meg, a tanítási naptárban, az éves tervel összhangban. (11) A vizsgákat a Kar székhelyén belül kell megszervezni, azokban a létesítményekben amelyek engedéllyel rendelkeznek a vizsgáztatáshoz. Kivételes esetben a vizsgáztatás megszervezhető a Kar székhelyén kívül is, ha ezt a vizsga jellege megköveteli. (12) Sajátos nevelési igényű tanulónak joga, hogy a vizsgáztatás módját a képességeihez igazítsák. A sajátos nevelési igényű tanuló írásos kérelmet ad be a dékánnak, aki ezután döntést hoz, figyelembe véve a javasolt módszereket és lehetőségeket a diák számára. (13) Az Általános Kari Szabályzat meghatározza a vizsgáztatás nyilvánosságát, a vizsgáztatás megszervezését és menetét, az értékelés kritériumait, a hallgató jogainak védelmét, mint ahogy más hasonló kérdéseket, amelyek az értékeléssel és a vizsgáztatással kapcsolatosak.
A tanév beiratkozási feltételei 76. Cikk A hallgató beiratkozhat a következő iskolaévre ezen szabályzat 69. cikkének értelmében. Jogok és kötelezettségek felfüggesztése 77. Cikk (1) A hallgató kérheti, hogy felfüggesszék a jogait és kötelezettségeit a következő esetekben: 1. súlyos betegség; 2. legalább 6 hónapig tartó szakmai gyakorlat; 3. katonai szolgálat megkezdése és befejezése valamint lelkiismereti okok; 4. terhesség; 5. gyermek gondozása 1 éves korig; 6. felkészülés az olimpiai játékokra, világ-vagy Európa-bajnokságra - ha a hallgató státusza élsportoló. (2) A hallgató felfüggesztést kaphat, abban az esetben is, ha a Kar engedélyezte, hogy a tanulmányainak egy részét egy másik felsőoktatási intézményben folytassa.
A hallgatói jogviszony megszűnése 78. Cikk (1) hallgatói jogviszony megszűnik, ha a hallgató: 1. kiiratkozik; 2. befejezi a tanulmányait; 3. nem iratkozik be a soron következő tanévre; 4. nem fejezi be a tanulmányait a határidőn belül, amely a tanulmányok befejezéséhez szükséges idő kétszerese. 5. fegyelmi intézkedés miatt megfosztják a jogviszonyától (2) A dékán engedélyezheti a hallgatói jogviszony meghosszabbítását egy félévre, amennyibe a hallgató kérelmezi (amely kérelem a hallgatói jogviszony elvesztése előtt történ), ha a hallgató: 1. a tanulmányai alatt nem élt a hallgatói jogviszony felfüggesztésével; 2. a tanulmányai során elkezdett és befejezett egy másik elismert vagy akkreditált tanulmányi programot, azonos vagy magasabb fokozaton, az Egyetemen vagy más akkreditált felsőoktatási intézményben az országban vagy az országon kívül. 3. amikor a hallgatónak a jogviszony megszűnésének napján legfeljebb 15 kreditpont hiányzik a tanulmányai befejezéséhez. (3) A hallgatói jogviszony megszűnését a dékán állapítja meg, ez a határozat a határidő lejártát követő első munkanap lép hatályba Hallgatói jogviszony visszaszerzése 79. Cikk (1) A hallgató, aki már nem rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, akkor szerezheti vissza a jogviszonyát, ha: 1. a Kar képes biztosítani a helyet és egyéb követelményeket ahhoz, hogy a folytassa a tanulmányait; 2. a hallgató, újból beiratkozik a tanulmányi programra. (2) A hallgatói jogviszony visszaszerzésének jóváhagyásáról szóló határozatban meghatározzák az elismert vizsgákat és a hallgató további tanulmányi kötelezettségei. Hallgatói mobilitást, valamint a letett vizsgák és egyéb feladatok elismerésének módja 80. Cikk (1) A Kar és az Egyetem biztosítja a hallgatói mobilitást és a más egyetemen illetve felsőoktatási intézményben elért ECTS pontok elismerését, az Európai Kreditpont Transzfer Rendszer szabályzatának megfelelően, valamint a felsőoktatási intézmény és a hallgató között megkötött
szerződés értelmében, vagy a két egyetem illetve az Egyetem és más felsőoktatási intézmény közötti szerződés értelmében. (2) A hallgatónak joga van, eltölteni egy szemesztert vagy egy teljes tanévet egy más egyetemen az országban vagy külföldön, a nemzetközi diákcsere-program keretén belül, vagy a Kar és egy másik egyetem kétoldalú megállapodása alapján. (3) A hallgatói mobilitással kapcsolatos kérelem mellett a hallgatónak az ECTS szabályzata szerint a következő előírt dokumentumokkal kall, hogy rendelkezzen: 1. hallgatói mobilitást igazoló jelentkezési lap; 2. a másik egyetemmel kötött szerződés, 3. osztályzatok elismerése 4. információs csomag. Ösztöndíjak, kitüntetések és díjak 81. Cikk (1) Az egyetem ösztöndíjat ad a tehetséges és szorgalmas hallgatóknak és fiatal tudósoknak a rendszeres és szervezett fejlesztésekért. (2) Az Egyetem alapítványt hoz létre, amely ösztöndíjat biztosít a tehetséges diákok számára. Az alapítvány működése, az ösztöndíj odaítélésének feltételét és módját egy egyetemi szenátus által létrehozott szabályzattal határozzák meg. (3) A Kar és az Egyetem elismerést és díjat adományoz a tanulók számára a példaértékű tanulmányi eredményért, a szakmai és tudományos munkáért valamint a művészetekben és sportban elért sikerekért. (4) Díjak a példaértékű tanulmányi eredményért a következők: különdíj a megvalósított 10,00 átlageredményért, illetve díj a legalább 9,50 átlageredményért. (5) Az Egyetem Szenátusa, vagy a tanács külön szabályzatot hoz létre a díjak odaítélésének, elosztásának és kiosztásának módszereiről és feltételeiről. Fegyelmi eljárás 82. Cikk (1) A hallgató felelős a kötelezettségeinek megsértéséért, amely az általános szabályzattal volt meghatározva a végrehajtás idején, amelyet az Egyetem Szenátusa hozott létre. (2) E cikk első bekezdésében említett általános szabályzat meghatározza az enyhébb és súlyosabb szabálysértéseket, a fegyelmi szerveket és fegyelmi eljárásokat, amelyek meghatározzák a hallgató felelősségét. (3) Súlyos szabálysértésért a hallgatót kizárhatják a Karon végzett tanulmányaiból.
(4) Fegyelmi eljárást a jogsértés nyilvánosságra hozatala után 3 hónapon belül el kell indítani,de legkésőbb hat hónappal a jogsértés megtörténte után. Diákszervezetek 83. Cikk (1) A karok intézményi keretet biztosítanak a hallgatói szervezeteknek. (2) Az Egyetemi Tanács összeállít egy külön általános szabályzatot a hallgatói szervezetekről az egyetem szintjén.
VII. KARI MUNKATÁRSAK Közös rendeletek 84. Cikk (1) Kari munkatársak a Kar oktatói, kutatói és a Kar nem oktató-kutató besorolású alkalmazottai (2) A Kar oktatói, kutatói a tanárokból és a szakmunkatársakból állnak. (3) A Kar nem oktató-kutató besorolású alkalmazottai azok a személyek, akik szakmai, adminisztratív és technikai feladatokat végeznek. (4) A Kar munkavállalóinak jogait, kötelezettségeit és felelősségét munkaügyi törvény szabályozza, kivéve, ha a Törvényben nincs másként előírva. (5) A dékán egyéni jogait, kötelezettségeit és felelősségét a Kari Tanács határozza meg. (6) Az Egyetem létrehoz egy szabályzatot amellyel meghatározza a tanárok és szakmunkatársak felvételével kapcsolatos foglalkoztatás politikát, abból kiindulva abból a szükségletből, hogy az oktatási folyamat az Egyetemen és a felsőoktatási egységen belül minőséges, költséghatékony és ésszerű módon legyen megszervezve és biztosítsa a Kar működéséhez szükséges eszközöket.
1. TANÁROK 85. cikk A tanárok kinevezései (1) Az oktatási folyamatban azok a Kari oktatók vehetnek részt, akik kinevezést kaptak a törvény, a statútum és ezen Szabályzattal összhangban.
(2) A tanárok kinevezései az egyetemen a következők lehetnek: docens, rendkívüli egyetemi tanár és rendes egyetemi tanár. A tanár, aki docens, rendkívüli egyetemi tanár vagy rendes egyetemi tanár minden tanulmányi szinten taníthat. (3) Az idegen nyelvek, a testnevelés, és a képességek előadásait a 2. bekezdésben felsoroltakon kívül tarthatja, az a személy, aki nyelvtanár, testnevelő tanár, képességeket oktató tanár, illetve magasabb fokú nyelvtanár, magasabb fokú testnevelő tanár, magasabb fokú képességeket oktató tanár, a törvénynek megfelelően. (4) Az Egyetemi Szenátus létrehozhat más kinevezéseket a Kar akkreditációjával összhangban.
Az egyetemi tanárok kinevezésének megválasztása 86. Cikk (1) Tanári kinevezést az a személy kaphat, aki megfelelő szakmai, tudományos, és akadémikus előmenetellel rendelkezik és képes az oktatói munkára. (2) Tanári kinevezést azok a személyek kaphatnak, akik megfelelnek a törvénnyel előírt követelményeknek, valamint a részletes Egyetemi és Kari általános szabályzattal előírt követelményeknek. Ezt a szabályzatot a Szenátus illetve a Testület fogalmazta meg az Országos Felsőoktatási Tanács javaslata alapján. (3) Az egyetemi tanárok kinevezésének megválasztása kizárólag az akadémiai érdemek szerint történik, minden nemű megkülönböztetés nélkül. (4) Az egyetemi tanárok kinevezésének megválasztása a különleges általános szabályzatnak megfelelően történik, amelyet a Szenátus állít össze, meghatározza a munkaviszony és a tanári kinevezés eljárásának módját és folyamatát. (5) A munkaviszonyra és a tanári kinevezésre vonatkozó pályázatot a Kar hirdeti meg az Egyetem általános szabályzatával összhangban. (6) Az a személy, aki rendes tanári kinevezést kap meghatározatlan időre alkalmazható a Karon. (7) Az a személy, aki docens vagy rendkívüli tanári kinevezést kap öt éves munkaszerződéssel alkalmazható a Karon. (8) Az Egyetem általános szabályzatával részletesen meghatározzák a nyelvtanár, a testnevelő tanár, a képességeket oktató tanár, illetve a magasabb fokú nyelvtanár , a magasabb fokú testnevelő tanár és a magasabb fokú képességeket oktató tanár alkalmazásának eljárását és a munkavállalási időt. (9) A megválasztott személy, aki tanári kinevezést kapott munkaszerződést köt a dékánnal, a rektori határozat értelmében. (10) A tanári kinevezésre nem kerülhet sor július 15-e és augusztus 31-e között.
Az egyetemi tanárok kinevezésének feltételei 87. Cikk (1) A tanárt kinevezhetik egy szűk tudományos területre, amelyet egy különleges általános szabályzatban határoznak meg, amelyet a Szenátus hoz létre a Testület javaslata alapján. (2) Tanári kinevezést azok a személyek kaphatnak, akik megfelelnek a törvénnyel előírt követelményeknek, valamint a részletes Egyetemi és Kari általános szabályzattal előírt követelményeknek, amely a tanárok kinevezésére vonatkozik. Ezt a szabályzatot a Szenátus illetve a Testület fogalmazta meg az Országos Felsőoktatási Tanács javaslata alapján. (3) Az a személy akit jogerősen elítéltek nemi szabadság elleni bűncselekmény elkövetéséért, hivatalos felsőoktatási intézmény által kiadott okirat hamisításért, vagy vesztegetésért miközben a Karon tevékenykedett, nem kaphat tanári vagy munkatársi kinevezést. (4) Ha ezen cikk a 3. bekezdésben említett személy már rendelkezik tanári vagy munkatársi kinevezéssel a Testület dönthet a tevékenységének beszüntetéséről. (5) Ezen cikk a 3. bekezdésben említett személy munkaviszonya a törvénykezéssel összhangban szűnik meg. Az értékelés szempontjai a kiválasztás folyamán 88. Cikk Az értékelés szempontjai a tanári kinevezések meghatározása folyamán: 1. a tudományos kutatás és szakmai munka eredményeinek értékelése; 2. a jelölt pedagógiai munka eredményeinek értékelése; 3. a jelölt elkötelezettsége, az oktatás fejlesztése, és egyéb, a Kar fejlődésével kapcsolatos tevékenységek értékelése; 4. a jelölt elért eredményeinek értékelése a tudományos ifjúság biztosításában. 5. részvétel szakmai szervezetekben, tudományos és szakmai találkozókon és egyéb tevékenységek fejlesztésével kapcsolatos tudományos területen, valamint a Karon.
2. MUNKATÁRSAK A munkatársak kinevezése 89. cikk (1) A munkatársak kinevezése: szakmunkatárs és tanársegéd (2) A munkatársak kinevezése lehet a tanársegéd-gyakornok és a tanársegéd, akinek munkaviszonyát törvény határozza meg. (3) A tanács engedélyezhet más kinevezést a munkatársaknak speciális általános törvényben, amelyben meghatározza a feltételeket és az eljárást a munkatársak választására vonatkozólag.
(4) Munkatárs választása a törvény és konkrétabban meghatározott, általános törvényben meghatározott feltételek mellett történik, melyet a Kar Tanulmányi-Tudományos Tanácsa hoz meg.
3. A KINEVEZÉSEK MEGNEVEZÉSE 90. cikk A tanárok kinevezése megegyezik a kutatók kinevezéseivel, amik a következők: 1. 2. 3. 4. 5.
egyetemi rendes tanár – tudományos tanácsadó rendkívüli egyetemi tanár – szakképzett tudományos munkatárs docens – tudományos munkatárs tanársegéd – kutató szakmunkatárs oktató szakmunktárs – kutató – gyakornok.
A kinevezések megválasztásának és munkaheyek létrehozásának eljárása. 91. cikk A kinevezések megválasztásának és munkaheyek létrehozásának eljárása egy speciális általános törvény által történik, amit a Szenátus hoz meg.
4. AZ OKTATÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Általános rendelkezések 92. cikk (1) A tanár jogai és kötelezettségei törvényben szabályozottak, ezen határozat, az Egyetem Statótuma és a szakmai etikai kódex által. (2) A tanár jogait, kötelességeit és felelősségét a munkára és a felsőoktatásra vonatkozó törvénnyel összhangban valósítja meg. (3) A tanár egyéni jogairól, kötelességéről és felelősségéről a dékán határoz. (4) A dékán egyéni jogairól, kötelességéről és felelősségéről a Kar Tanácsa határoz. (5) A tanár köteles szakszerűen, felelősségteljesen és lelkiismeretesen végezni munkáját, egyetemi tanári pozíciója, az Egyetem és a Kar tekintélyéhez méltóan. (6) A tanár minden évben köteles az Egyetemnek leadni az adatokat, illetve kiegészíteni a már meglévőket az új tudományos, művészeti és gyakorlati kutatómunka eredményeivel, hogy egy egyedi adatbázist hozzanak létre. (7) A kötelességei és a Kar tekintélyének megsértése miatt fegyelmi eljárás indul ellene.
Szakamai etikai kódex 93. cikk (1) A szakami etikai kódex meghatározza a felsőoktatás és egyetemi kutató-oktató munka, tudományos eredmények megjelentetésének, a szellemi tulajdonhoz, a tanárok és munkatársak, hallgatók közötti viszony, valamint az Egyetem és felsőoktatási alintézményei munkájának szervezésében részt vevő tanárok, hallgatók jogi viszonyainak, a nyílvánossághoz és információs közeghez való viszonyulásának alapelveit. (2) A szakmai etikai kódex meghatározza az oktatás folyamatát és az etikai bizottság munkáját, a fegyelmi eljárásokat, a tanár felelősségét, amennyiben megszegi az etikai kódexben írtakat, valamint a komoly fegyelmi vétség és enyhébb fegyelmi szabálytalanság következményeit.
Az oktató jogai és kötelezettségei az oktatás megvalósításában 94. cikk Az oktatás megvalósítása során a tanár joga és kötelessége, hogy: 1. megtartsa az órákat az órarend szerint, az előlátott óraszámban; 2. jegyzőkönyvet vezessen a hallgatók óralátogatásáról, tanulmányi eredményeikről, valamit vizsgaeredményeikről; 3. megszervezze és megvalósítsa a tudományos kutatómunkát; 4. ajánljon tankönyveket, kézikönyveket és más információforrást, amelyek elérhetőek a hallgatók számára; 5. megtartsa a vizsgát a kiírt időpontban a meghatározott vizsgaidőszakban; 6. konzultál a hallgatókkal az oktatási program megvalósítása érdekében; 7. javaslatokat tesz az oktatási program javítására; 8. részt vesz a Kar és az Egyetem szerveinek munkájában; 9. mentorálja a hallgatókat szakdolgozatuk megírásában; 10. alávesse magát a saját munkája sikere vizsgálatának a Szenátus határozata alapján; 11. teljesítsen más munkákat, amelyek ezen határozat, az Egyetem Statútuma és az Egyetem és a Kar egyéb határozatai által meghatározottak.
5. A MUNKATÁRSAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A munkatársak jogai és kötelességei a tanítási folyamatban 95. cikk Az oktatási folyamatban a munkatárs joga és feladata, hogy: 1. felkészülten megtartsa a gyakorlatokat, vagy más tanítási formákat a tanár szakmai felügyelete mellett, kivéve az előadásokat és a vizsgákat; 2. segítsen a tanárnak az oktatási folyamat előkészítésében;
3. részt vegyen, a tantárgy szaktanárával együtt a vizsga megtartásában; 4. konzultáljon és segítsen a hallgatókanak a tanulásban és a tanulási folyamatban megjelenő egyéb tevékenységekben; 5. tökéletesítse szaktudását az önálló munkára való felkészülésben; 6. alávesse magát a saját munkája sikere vizsgálatának a Szenátus határozata alapján; 7. teljesítsen más munkákat, amelyek ezen határozat, az Egyetem Statútuma és az Egyetem és a Kar egyéb határozatai által meghatározottak.
6. AZ OKTATÁSI FOLYAMAT BIZTOSÍTÁSA 96. cikk (1) Az oktatási folyamat minőséges, rendszeres és zavartalan működéséért a dékán a felelős. (2) A dékán dönt a tanárok helyettesítéséről, ha azok betegszabadságon, távol vannak vagy hivatalos funkciót töltenek be. A Tanács jóváhagyásával helyettesítő tanár lehet, aki ugyanazon szakterületen végez munkát. Minden más felsőoktatási intézmény dolgozójénak hosszabb és rövidebb távú foglalkoztatásáról a dékán köteles értesíteni a Rektorátust. (3) A dékán, a rektor előzetes beleegyezésével, alkalmazhatja más felsőoktatási intézmények tanárait, abban az esetben, ha a kiírt pályázatra nem jelentkezik megfelelő képesítésű szakember.
7. VENDÉGTANÁROK 97. cikk (1) A Kar oktatási folyamatának és tudományos munkájának előmozdítása érdekében Szerbia önálló felsőoktatási intézményeiből alkalmazhat szakembereket vendégtanár kinevezéssel. (2) A kiválasztott vendégtanárok jogai és kötelezettségei szerződésben vannak lefektetve, amely a Szenátus, illetve a Tudományos-oktatói Tanács által meghozott határozat alapján íródott.
8. MÁS KAROKON ÉS ÖNÁLLÓ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN TÖRTÉNŐ MUNKA 98. cikk (1) Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a tanár, tanársegéd akkor véglegesztheti a szerződését, ha azt előzőleg a Kar Tudományos-oktatói Tanácsa jóváhagyott. (2) A Tanács korlátozhatja, akadályozhatja vagy szabályozhatja a megállapodást, amelyben másik felsőoktatási intézményben vállal munkát, amennyiben az a megállapodás negatívan hat a tanár egyetemi és kari munkájára, illetve ha olyan megállapodásról van szó, mely konkurál a Kar, illetve az Egyetem tevékenységével. (3) A Szenátus hozza meg azt az általános határozatot, melyben meghatározza az engedélyezés feltételeit és eljárásait a más felsőoktatási intézményben történő munkára.
9. FIZETETT SZABADSÁG 99. cikk (1) A Tanács a Karon ledolgozott öt munkaév után fizetett szabadságot engedélyezhet a tanárnak egy iskolaév időtartamban művészeti, illetve szakmai továbbképzésre. (2) A Tanács a dékán indítványozására hozza meg döntését, melyben biztosítja a folyamatos és minőségi oktatási folyamatot és a távol maradó tanár egyéb kötelezettségeit.
10.
A MUNKAVISZONY ÉS A MEGVÁLASZTÁSI IDŐSZAK SZÜNETELTETÉSE
100. cikk (1) Annak a tanárnak és szakmunkatársnak, aki hat hónapnál tovább van távol a katonaidő letöltése, szülési szabadság, gyermeknevelés, speciális igényekkel rendelkező gyerekek vagy más személy ápolása, illetve betegszabadság miatt, azoknak erre az időszakra meghosszabbítják a kinevezését. (2) Annak a tanárnak és szakmunkatársnak, aki vendégtanárként dolgozik valamely más felsőoktatási intézményben, illetve egyéb módon részt vesz különböző oktatási formákban, azoknak, személyes kérésre, két iskolaévig szüneteltethetik a munkaviszonyát.
11.
AZ OKTATÓK MUNKAVISZONYÁNAK MEGSZŰNÉSE
101. cikk (1) A tanárnak megszűnik a munkaviszonya, amennyiben betölti a 65. életévét és 15 évig munkaviszonyban volt. (2) A nyugdíjba vonuló tanár munkája megszűnése után megtartja azt a kinevezést, amellyel nyugdíjazták. (3) A nyugdíjba vonuló tanár két iskolaév terjedelemben megtarthatja kötelezettségeit a mesterképzésen és a doktori képzésen, mint mentor a diplomamunka kidolgozásához vagy a vizsgáztató bizottság tagja diplomamunkák és disszertációk megvédésekor. (4) A Kar Tudományos-oktatói Tanácsának határozata alapján a nyugdíjba vonuló tanár a tanítás minden formájában részt vehet a mester- és a doktori képzésen, a szakdolgozatok elkészítésénél és azok megvédésénél a bizottság tagja lehet, disszertációk esetében is a szakterületén legfeljebb két iskolaévig.
A tanár munkaviszonya meghosszabbításának feltételei 102. cikk A tanárnak, aki betöltötte a 65. életévét és 15 évig munkaviszonyban volt, meghosszabbíthatják a munkaviszonyát három iskolaévvel, ha teljesíti a következő feltételek közül legalább az egyiket: 1. ha a Tanács, az adott tanszék indítványozására úgy értékeli, hogy a tanár fontos tudományos, illetve pedagógiai eredményeket ért el, amivel elősegíti a Kar és az Egyetem munkáját, tekintélyét és érvényesülését. 2. ha a Kar nem tud kinevezni megfelelő tanárt az adott szakterületen belül az oktatás minőséges és zavartalan folytatásához, ha az adott tanszék kezdeményezésére a Tanács konstatálta ezt az állapotot és az írásban felsorolt indokokat, ami miatt a tanár, illetve a tanszék nem tudja idejekorán biztosítani az tudományos-oktatói utánpótlást. 3. a meghosszabbított munkaviszony ideje alatt biztosítja a megfelelő utánpótlást a munka zavartalan és minőséges lefolytatásához, befejezi tanulmányait az adott szakterületen belül és megszerzi a megfelelő kinevezést, illetve a kiválasztott tanársegéd megfelel a feltételeknek, hogy az adott szakterületen tanítson. 4. ha a tanár nyugdíjba vonulása miatt megszűnne a joga, hogy nemzetközi és hazai tudományos projekt vezetője legyen, illetve egyéb jelentőség miatt a Kar és az Egyetem szempontjából. A tanár munkaviszonya meghosszabbításának eljárása 103. cikk (1) a 65. életévét betöltött és 15 munkaévvel rendelkező tanár munkaviszonyának meghosszabbításáról három iskolaévvel a dékán dönt az adott tanszék indítványozására a Tanács véleményezésével, írásban megindokolva, a tanár írásos beleegyezésével, ha a kezdeményezést az adott tanszék terjesztette be. (2) a munkaviszony meghosszabbításának kezdeményezését beterjesztheti a tanszék és a tanár, aki eleget tett a munkaviszony megszűnése feltételeinek. (3) a dékán határozhat a munkaviszony egy iskolaévvel történő meghosszabbításáról, ugyanazzal az eljárással, határoz a munkaviszony két alkalommal történő meghosszabbításáról egy iskolaévben. (4) a munkaviszony indokolt feltételekkel történő meghosszabbításáról szóló döntésről a dékán értesíti a rektort.
12.
TISZTELETBELI KINEVEZÉS ÉS ELISMERÉS
Díszdoktori cím 104. cikk (1) A Tanács indítványozására az egyetem Szenátusa díszdoktori címeket ajándékozhat kiemelkedő bel- és külföldi tudományos, kulturális és közéleti személyiségeknek, akik kimagaslóan hozzájárultak az oktatáshoz, a tudományos, kutató- és alkotómunkához, az Egyetem nyitottabb személetéhez.
(2) A díszdoktori cím odaítélésének feltételeit és folyamatát egy általános határozat szabályozza, amit az Egyetem Szenátusa hoz meg. Professor emeritus 105. cikk (1) A Tanács indítványozására az egyetem Szenátusa professor emeritus címeket ajándékozhat nyugdíjba vonult egyetemi rendes tanároknak, akik különösen kitűntek tudományos, illetve művészeti tevékenységükkel, nemzetközi elismertséget értek el, kimagasló eredménnyel biztosítja az oktatói-tudományos, az oktatói-művészeti területen. (2) A professor emeritus cím odaítélésének feltételeit és folyamatát egy általános határozat szabályozza, amit az Egyetem Szenátusa hoz meg.
Az Egyetem által kiosztott elismerések és díjak 106. cikk (1) Az Egyetem elismeréseket és díjakat oszt ki a több éven át tartó sikeres és eredményes munka végzőinek az oktatás, tudományok, művészet és a sport területén. (2) Az elismerést és díjat megkaphatja jogi és magánszemély, akik hozzájárultak az Egyetem és a Kar fejlődéséhez és érvényesüléséhez, azok munkafeltételeinek és fejlődési lehetőségeinek megteremtéséhez, ha ezt a hozzájárulást nem illetékes személyek, a törvénnyel összhangban, illetve politikai személyek. (3) Elismerést és díjat kaphat külföldi személy, külföldi és nemzetközi intézmények és szervezetek, valamint emberek csoportja, csapatok, teamek. (4) Az Egyetem elismerései: Oklevél plakettel, Oklevél és különböző elismerések. (5) Az elismerések és díjak odaítélésének feltételeit és folyamatát egy általános határozat szabályozza, amit az Egyetem Szenátusa hoz meg.
13.
A NEM-OKTATÓ SZEMÉLYZET
107. cikk (1) A Kar nem-oktató személyzetéhez azok a munkatársak tartoznak, akik szak-, adminisztratív és technikai feladatokat látnak el. (2) A munka megszervezését, a dolgozók számát és a munkafeltételeket a különböző munkahelyeken a Rektor határozza meg törvényben.
VIII. A KAR VAGYONA 108. cikk (1) Az ingatlan és egyéb, az alapító által biztosított eszközök állami tulajdont képeznek, a törvény szerint meghatározott funkciójukban használhatók, nem ruházható át az alapító beleegyezése nélkül. (2) Alapítványokhoz, alapokhoz, a megbízhatóakhoz, a Kar a törvényben előírtak szerint alkalmazkodik.
IX. A KAR FINANSZÍROZÁSA Finanszírozó források 109. cikk (1) A Kar feladatai elvégzéséhez szükséges eszközökhöz a törvénnyel, ezzel a határozattal összhangban jut. (2) Az anyagi eszközök megszerzésének és beszerzésének formái: 1. az alapító által biztosított eszközök; 2. tandíjak és más oktatással kapcsolatosak térítések; 3. donációk, ajándékok és hagyatékok; 4. pénzeszközök a tudományos-kutatói, művészeti és szakmai munkára; 5. alapítói jog és eszközök szerződésben leírt harmadik személynek történő szolgáltatás nyújtása, illetve tanácsadás; 6. kereskedelmi és egyéb szolgáltatások térítése; 7. projektek és szerződések a tanítás megvalósításával, kutatással és tanácsadói szolgáltatással kapcsolatban; 8. hitel; 9. eszközök hazai és külföldi befektetőktől; 10. költésgvetési többlet; 11. tőkehaszon; 12. értékpapírok eladása, 13. adók és járulékok átruházása; 14. egyéb források. Eszközök a tevékenység teljesítésére 110. cikk (1) A tevékenység teljesítésére szolgáló eszközöket az Állam költségvetése biztosítja akkreditált oktatási program végrehajtására, a szerződés alapján, amit az egyetem a Szerb Köztársaság Kormányával kötött az illetékes minisztérium előzetesen összegyűjtött elképzelései alapján, a munkaszínvonallal és elvárásokkal összhangban, amiket Szerb Köztársaság Kormánya biztosít.
(2) A Kar köteles a rektor kérésére idejekorán eljuttatni a munkatervet, ami alapján történik a tevékenység telesítése egy iskolaévben. (3) Az alapító által biztosított eszközöket az Egyetem költségvetésének utalják át, törvényben meghatározott rendeltetés szerint. (4) Az Egyetem éves munkatervét a Tanács hozza meg a Szenátus javaslatára, a Tanács indítványozása alapján. (5) A tevékenység megvalósítását szolgáló eszközök a Kar és az Egyetem költségvetésének szerves részét képezik. Saját jövedelem 111. cikk (1) Azok az eszközök, amelyeket nem az alapító biztosít a Kar számára, hanem különböző tevékenységek és szolgáltatások által valósul meg (tandíj, szolgáltatás nyújtása, ajándék, donáció, szponzorálás, kiadás és egyéb jövedelmek), a Kar saját eszközei és jövedelmének szerves része. (2) Az 1. pontban a Kar által meghatározott eszközök összhangban állnak a törvénnyel és határozataival, rendelkeznek névvel és számlával. Az Egyetem közös költségeinek finanszírozása 112. cikk (1) A Kar saját jövedelmének egy részét elkülöníti az Egyetem közös költségeinek finanszírozására. Az eszköz elkülönítése előzetes kiadási terv és a tevékenységek terjedelme alapján történik, ami a Szenátus által előre meghatározott a folyó tanévben. (2) Az Egyetem Tanácsa külön határozattal definiálja az eszközök megszerzésének, elköltésének és ellenőrzésének szabályait és kritériumait. Pénzügyi terv 113. cikk (1) A Kar által megszerzett eszközöket az Egyetem pénzügyi terve alapján kell elosztani. (2) Évi elszámolással a Kar értékeli a pénzügyi terv megvalósítását. Az eszközök rendeltetésszerű használata 114. cikk (1) Az eszközök rendeltetésszerű és gazdaságos használatáért a dékán, a Kar Tanácsa és a rektor a felelős. (2) A Kar köteles kérésre, de legalább egyszer egy évben, az Egyetem Tanácsa Pénzügyi bizottságának elküldeni a számadatokat, a dolgozók számát és a befektetett eszközöket az oktatási program megvalósításáért.
Tandíj 115. cikk (1) A Kar bevételhez jut a tandíjak által az Egyetem illetve a Kar Tanácsának határozata alapján, amelynek értékét a felvételi pályázat kiírása előtt meghozzák minden oktatási programra a költségtérítéses hallgatók számára, az illetékes minisztérium előzetes véleményezésével. A tandíjjal egy tanév költségeit fedezik, illetve 60 ESPB pont elérését. (2) Az 1. szakaszban említett tandíj összege fedezi az egyes tantárgyak kiadásait, ami vonatkozik minden oktatási formára és tantárgyra. (3) Az Egyetem Tanácsa által megerősített, hogy a tandíj fogalma alá tartoznak a rendszeres szolgáltatások, amelyeket a Kar a hallgatóinak nyújt. (4) A tandíj mértékét a Kar és az Egyetem közösen határozza meg.
X. MINŐSÉGELLENŐRZÉS ÉS ÖNÉRTÉKELÉS 116. cikk (1) A Kar külön határozatban definiálja a megfigyelés, a biztonság és a minőség-ellenőrzés szerveit és eljárásait, beleértve az önértékelést is. (2) A Kar figyelemmel kíséri az oktatási program, tanítási folyamat és a munkafeltételek önértékelésének és minőségellenőrzésének folyamatát. (3) A minőségellenőrzést és az értékelést az Egyetem és a Kar által előírt határozat alapján végzik. (4) Önértékelés háromévente történik.
XI. AZ EGYETEM SAJÁT INFORMÁCIÓS RENDSZERE 117. cikk (1) Az Egyetem saját információs rendszert használ a jegyzőkönyvek vezetésére és a közös feladatok megvalósításának követésére. (2) Az Egyetem saját információs rendszere bevezetésének alapvető céljai: 1. gyors információcsere, az adatok gyors és valós idejű belső megtárgyalása; 2. állandó hozzáférés az adatokhoz minden külső és belső felhasználónak; 3. az Egyetem minden szintű és módú irányitói határozatainak támogatása 4. az Egyetem interakcióját a környezettel és 5. szorosabb eggyesitése az Egyetem szervezeti elemeinek (3) Az egységes információs rendszer működésének alapja a közös ügymeneti procedúrák kivitelezése illetve stadardok és rendszerek kivtelezésén alapul (4) Az Egyetem egységes információs rendszere magába foglalja az egységes és integrált adatok bázisát és melyeket a legefektivebb módon rendszereznek az alapvető szoftver mérnöki szabályoknak megfelelően és minden Egyetemi felhasználó szükségletéhez alakitva.A közös adat bázis, szervezeti strukturális eleme melett rendelkezhetünk egyéb adat bázisokkal melyek nélkülözhetetlenek a belső felhasználók szükségleteinek kielégitéséhez.
(5) Az egzséges információs rendszer működését és bevezetését követi a Rektor által kinevezett információs rendszer feleős. Központi Tanács 118.Cikk (1) Az Egyetem köponti Tanácsot hoz létre mint központi kivitelező testületet mely követi a az információs rendszerekre irányuló projektumo realizációját annak minden fázisán keresztül, majd az információkat továbbitja és minden az egységes procedúrákra irányuló tevékenységet koordinál. (2) Az Egyetem köponti Tanácsa minden adatforássra felelős személyeket nevez ki. (3) A köponti Tanácsot az információs rendszerek felelőse és 4 tag alkotja kiket a Szenátus nevez ki. Az Információs technológiák Hivatala 119. Cikk (1) Az Egyetemen Információs technológiák hivatala szerveződik, amely közvetlen technikai, szakmai segitséget nyújt a felhasználóknak valamint felhasználói képzést is szervez. (2) Az Egyetemen Információs technológiák hivatalának állandó dolgozói az információs rendszer különböző szegmenseit fedik le: hardver és kommunikáció, rendszeri szoftve, aplikációs szoftver, adatbázis és rendszerek.Ezen hivatal élén a hivatalvezető áll kit a Rektor nevez ki és vált is le. Helyi vezető 120. Cikk A Karokon és más szervezeti egységekben helyi vezetőt kell kinevezni aki kapcsolatot tart fenn központi Tanácsal aki ezen hatásköre melett a helyi információs rendszerek irányitója is.
XII. NYILVÁNTARTÁS ÉS KÖZOKIRATOK Nyilvántartás 121. Cikk (1) A Kar a következő nyilvántartást vezeti: a hallgatók anyakönye, a kiállitott oklevelek és oklevél mellékletek jegyzékét és a vizsgák jegyzőkönyveinek nyilvántartását. Mindezt a törvénnyel előirt módon és különösen gondot vezet ezen nyilvántartások adatainak védelméről. (2) Az első bekezdésben említett nyílvántartás adatainak védelme érdekében, hozzáférési lehetősége csak azoknak van akik írásban erre fel vannak hatalmazva és ez csak abban az estben változtatható meg, ha az adatok gyüjtemény formájában kerülnek megtekintésre az erre felhatalmazott személyeknek, hallgatóknak további bővítés illetve adathozzáadás érdekében, vagy az alapító kérésének eleget téve. (3) A Kar a cikkelj 1. bekezdés nyílvántartása mellett foglalkozik még más nyílvántartással, legfőképpen:
1. A Köztársaság érdekeit szolgáló programokban való ,tudományos kutatómunákban és más hazai illetve külföldi tudományos kutatási tevékenységekben való résztvétel. 2. Újítási tervekben való résztvétel. 3. Nyílvántartás vezetése a törvénnyel és más jogszabályokkal összhangban. 4. A vagyoni, de főleg a tudományos kutatómunka és az Univerzitás ehhez szükséges eszközeiről való nyílvántartás. 5. A törvénynek és más jogszabálynak megfelelő nyílvántartás vezetése a pénzügyi és a számvevőség területén. 6. Nyílvántartás az irodai tevékenység és az arhíválás nyílvántartásával külön rendelkező törvény illetve az előírásokkal egyetemben minden más amivel a Kar foglalkozik. (4) A Karon belüli szervezésről, a mukahelyek szisztematizációjáról és ezen adatok pontos nyílvántartásáról kizárólag a Kar dékánja hozhat határozatot és vállal felelősséget. Közokiratok 122. Cikk (1) A törvényben előírtak alapján az Univerzitás statútumával egyetemben, csak az Univerzitás és a Kar adhat ki leckekönyvet (idex), oklevelet illetve mellékletet az elvégzett fölsőfokú tanulányokról az egyetemre beírt hallgatóknak. (2) A kiadott oklevelek és mellékletek költségét az Univerzitásnak térítik meg. (3) Az előző bekezdés alapján a bejött eszközök elosztásáról és az ezekkel való rendelkezésről az Univerzitás és A Kar között, az Univerzitás tanácsa hozhat döntést. (4) A felsőfokú intézmény a kiadott oklevelek illetve azok mellékleteinek semmisé tételérő illetve e közokiratok ujjonan való kiadásáról csak az erről szóló törvények értelmében rendelkezhet. A fölsőfokú tanintézménytől kiadott közokirathitelesítés Cikk 123. Az oklevelekt és a mellékleteket a dékán mellett aláírja a rektor is és az Univerzitás friss pecsétjével látják el, ezen kívül az egyetem köteles a nevek listáját mellékelni ami alapján az okleveleket illetve azok mellékleteit kiadták.
XIII. A FELSŐFOKÚ OKTATÁS OKMÁNYAINAK ELISMERÉSE ÉS MÁS EGYETEMI PROGRAMOK ELBÍRÁLÁSA 124. Cikk (1) Az idegen felsőoktatási okmányokról szóló bizonylatok elfogadásáról az Univerzitás hozhat dötést és ezzel az elismeréssel dönt az egyén továbbtanulási lehetőségéről illetve annak elhelyezkedési lehetőségeiről.
(2) A felsőfokú továbbtanulás érdekében az elismerési folyamattal megerősítést nyer az egyén továbbtanulásának lehetősége illetve bekapcsolódása a felsőfokú oktatás különböző szakaszaiba. (3) Az elhelyezkedés érdekében az elismerési folyamatban megerősítést nyer az egyén külföldön szerzett okiratainak fajtája, fokozata mint az is, hogy, kapott- e szak, akadémiai illetve tudományos képesítést. (4) A felsőfokú bizonylatok elismerésének eljárásában külön bizttság (a Tanács nevezi ki) bírálja el , hogy a külföldi egyetemi program szerint megszerzett okirat a megfelelő fokozatú- e végzettségről szól, és ez alapján a Tanács elé helyezi végső jóváhagyásra. (5) A felsőfokú oktatásról szóló okmány és a külföldön megszerzett oklevél itthoni elismerését az egyén kezdeményezésére az Univerzitás, azon belül a Tanács, végzi egyetemben a hazai törvényekkel, a nemzetközi szerződés és a különjogszabályozás alapján.
XIV. AZ EGYETEM ÁLTALÁNOS AKTUSAI Munkaszervezési aktus 125. Cikk (1) Az alpító aktus mellett az egyetem második általános alap aktusa a munkaszervezési aktus. (2) A Tanács javaslatára a munkaszervezési aktusról az Univerzitás hoz határozatot. (3) Ugyanezen határozat alapján hoz dötést bármiféle változtatásról illetve bővítésről. (4) Az aktusra vonatkozó bármiféle határozatot hivatalosan csak a Tanács tolmácsolhatja. Szakmai etikai kódeksz és más általános aktusok gyüjteménye 126. Cikk (1) A szakmai etikai kódeksz mellett, amit törvényesen a Szenátus hoz az Univerzitás statútumával megegyezően mint általános aktus, Szenátus, Tanács, és a Univerzitás rektora a törvény értelmében és a statútum értelmében hozhatnak jogszabályokat, határozatokat, ügyviteli szabályzatokat amelyek segítségével döntenek különböző kérdésekben. (2) Az Univerzitás keretein belül dolgozók illetve hallgatók érdekeit képviselő külön szabályokról, jogszabályokról, döntésekről illetve ezek érdekeit képviselő kérdésekben való döntésről 15 napos nyílvános tárgyalás kezdeményezhet. (3) Vátoztatásokat és bővítményeket az 1. bekezdésben említettekről csak az Univerzitás ezzel megbízott hivatalos szerve végezhet. (4)Más egyetemek és felsőfokú intézmények az Univerzitás keretein belül hozhatnak meghatározhatják saját aktusukat, de ennek teljes mértkben alkalmazkodni kell az Univerzitás általános aktusaihoz. Az egyetem megbízott szerve hozhat olyan döntést amelyben az Univerzitás külön általános aktusát alkalmazza. Azok a kérdések melyek nincsenek megfogalmazva az egyetem általános aktusa által, megfogalmazhatóak aí Univerzitás általános aktusával megegyezően.
Az egyetem általános aktusainak megjelentetése 127. Cikk Az egyetem általános aktusainak a megjelentetése ezen rendelkezés értelmében, szabályozható az egyetem munkájáról folyó nyílvános tájékoztatás.
XV. KÖRNEZETVÉDELEM 128. Cikk (1) Bármilyen tevékenységével kapcsolatban az egyetem köteles, hogy gondot viseljen környezete védelméről törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően és, hogy erősítse dolgozóiban és a hallgatóiban a környezettudatosságot. (2) Ennek megnyílvánulása elsősorban a környezettudatosság erősítésében jelentkezik, az oktatási folyamat a tudományos kutatómunkák és tehnológiai fejlődés során, a munkamenet, felszerelés és más eszközök segítségével a környezettudatosság népszerüsítésével történik.
XVI. TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYÍLVÁNOS TEVÉKENYSÉG 129. Cikk (1) Minden dolgozónak és hallgatónak aki az Univerzitáshoz azon belül pedig valamely felsőfokú tanintézményhez tartozik, jogában áll az intézményről és annak tevékenységeiről pontos, teljeskörű adatokat kapni, ha az az egyén munkájához, előrehaladásához, feladatai elvégzéséhez feltétlenül szükséges. (2) Az egyetem saját tevékenységeiről tájékoztatást adhat külön publikációkban és kiadványokban, sajtótájékoztatókon, külön tájékoztató lapok formájában, az Univerzitásnak leadott aktusokban, az egyetem saját hírdettábláján, illetve más módon elfogadható formában. Internetes prezentáció 130. Cikk (1) Az egyetem saját jól megszervezett internetes tájékoztatással rendelkezik az Univerzitás internetes prezentációján keresztül, magyar, szerb és angol nyelven. (2) Ez az internetes tájékoztatás pontos adatokat kell, hogy közöljön az egyetemről, tevékenységeiről, az alapító adatairól, az alapító aktusról illetve más általános aktusokról és dokumentumokról, az oktatási prgramokról, külföldi partnerekről és együttműködökről,az aktuális tudományos kutatómunkákról és más aktualitásokról.
XVII. HIVATALI TITOK 131. Cikk (1) Az egyetem a hivatali titkairól csak mérsékelt információkat adhat ki. (2) Az 1. bekezdés értelmében hivatali titoknak számít: 1. mindaz amit az egyetemi ésaz Univerzitás Tanácsa, illetve a rektor és a dékán külön döntéssel hivatali titoknak ítél meg. 2. mindaz amit az egyetem Tanácsa és dékánja külön döntéssel hivatali titokna ítél meg. 3. minden ami a helyzet és az eljárások mértéke jóváhagy és megenged különleges helyzetekben. 4. minden amit a megbízott szervek bizalmasnak titulálnak. (3) Azoknak a okmányoknak a nyílvánosságra hozatala, ami hivatali titokként van kezelve ellenkezne az Univerzitás és az egyetem tevékenységével és kárt okozhatna ezek érdekeiben és tekintélyében. (4) Az 1. bekezdés dokumentuma részletesen tájékoztat arról, hogy az egyetemen és az Univerzutáson hivatali titkokok őrzésével foglalkozó szerveknek mi a feladatuk.
XVIII. ÁTMENETI ÉS BEFEJEZŐ RENDELKEZÉSEK Oktatási program 132. Cikk (1) A 2007/2008 tanév kezdetéig az Univerzitás és az egyetem határozatban teszi közzé, hogy milyen módon és feltételek mellett kapcsolódhatnak be az új oktatási programba azok a hallgatók akik e határozat előtt kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat törvényes jogot formálva erre. (2) Azok a hallgatók akik az említett új szabályzat előtti oktatási program alapján szerint folytatnák tanulmányaikat alkalmazhatják azokat a rendelkezéseket a Zombori egyetem általános aktusa szerint. Tanárok és munkatársak 133. Cikk (1) Azok a tanárok és szakmunkatársak akik kinevezése az új oktatási határozat hatályba lépéséig szól a kinevezésük lejártáig ebben a munkakörben dolgozhatnak. (2) Azok az aszisztensek és gyakornokok akik kinevezése az új oktatási határozat hatályba lépéséig szól jogosultak, hogy újra legyenek választva és kinevezve még három éves időtartamban. (3) Azok az előadók vagy felsőbb előadók akik kinevezése az új oktatási határozat hatályba lépéséig szól a felsőfokú oktatásról szóló törvény és az Univerzitás statútumával megegyezően, a törvényben leírtakkal („Sl. glasnik Republike Srbije“ broj 44/2010) egyetemben, azonnali hatályal megfelelő kinevezésben részesülnek az idegen nyelv, a művészetek a testnevelés tanárok illetve ezen tárgyak felsőbb oktatssal megbízott tanárai.
Hallgatók 134. Cikk (1) azok a hallgatók akik még az előző oktatási rendszerben kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat, az elkezdett program szerint folytathatják, de kötelesek legkésőbb 2014. szeptember 30.-g befejezni azt. A tevékenységekről és szervezésről szóló aktus érvényeségének lejárta 135. Cikk A tevékenységekről és szervezésről szóló aktus határozatának a hatályba lépésével a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon érvénytelenné válik a 2006.október 27-én Az Univerzitási szenátuson meghozott aktus erre vonatkozóan. Az aktus hatályba lépése 136. Cikk Az aktus a megjelentetésétől számított nyolcadik napon lép hatályba. Megjelentetését a Univerzitás honlapján illetve a Kar hírdető tábláján teszik közzé.
AZ EGYETEMI TANÁCS ELNÖKE Doc.dr Josip Lepeš
