Mit tegyünk a klímaváltozás ellen?
1
Mert éßnek de meg nem elégednec, paráználkodnac de nem ſzaporodnac, ſ mert el ßakadtac az Wrtól, hogy ö néki ne ßolgállyanac. Annac okaért megromol é föld, és minden lakoi el veßnek róla, minden mezei vadackal, egi madarackal, söt az tenger halaiual egyetemben el veßnek. Hoseas IIII/10, 3
Az elsö angyal azért trombitála, és lön kö esö, és tüz vérrel elegy, és vetteténec az földre, és az élö fáknac harmad réße meg ége, és minden zöldellö fü meg ßárada. Ianosnak ielenese VIII-IX.
Az intézkedések jellege •
közgazdasági –
a szén árazása: externália! – megfelelő jelzések a fogyasztóknak és befektetőknek:
–
támogatások:
–
energia-hatékonyság ösztönzése
– – –
a szén árazása jó jelzést ad: ene. hatékonyság, megújulók a jelenlegi évi 34 md $ k+f-et 2-5-szörösére kellene növelni karbon-szekvesztrálás
–
megbízható információ által
– – –
a tranzakciós költségek csökkentése által a magatartási és szervezeti inercia leküzdése által épületekre és eszközökre vonatkozó minimum sztenderdek
• • •
adó (az autózás és a repülés jelentékeny megadóztatása) jogkereskedelem szabályozás
• •
fosszilis visszavonása megújuló kiterjesztése
•
műszaki fejlesztés
•
magatartás-változások elősegítése • •
cimkézés a jó gyakorlati tapasztalatok megosztása
2
Az intézkedések hatóköre • nközi egyezmények – globális – – – –
• • • •
nemzetközi klímaegyezmény a kiotói egyezmény folytatását már 2007-ben el kell fogadni emissziókereskedelem (ETS) 'global warming premium' on exotic fruit, vegetables and flowers flown thousands of miles across the world (one kilo of kiwi fruit flown from New Zealand to Europe discharges 5kg of carbon into the atmosphere)
regionális integrációk (EU ETS) országos globalizáció → lokalizáció magánszféra, magánakciók
Az ÜHG-kibocsájtás csökkentésének lehetőségei • •
az emisszióintenzív termékek és szolgáltatások keresletének csökkentése hatékonyságnövelés (mely egyformán spórolhat meg kibocsájtást és pénzt): – ennek a legnagyobb a kibocsájtás-csökkentő potenciálja
•
nem az emisszióra irányuló akciók (pl. az erdőirtás megakadályozása):
•
átváltás alacsony karbontartalmú technológiákra az erőművi szektorban, a közlekedésben és a fűtésben
•
mindez a fosszilis tüzelőanyagok bőséges kínálata mellett kell, hogy megtörténjen; lehet, hogy 2050-ben még mindig az energiakínálat felét adják (… de carbon capture & storage mellett…)
– az ÜHG-kibocsájtás 18%-a ebből származik (> közlekedés) – igen olcsó – az erdővédelem opportunity cost-ja nagyon magas – a nemzetközi közösségnek ezt kompenzálnia kell
– 2050-re az energiatermelés akár 60-75%-ban is „dekarbonizálható” – a dekarbonizáció a közlekedésben a legdrágább
3
Nemzetközi összefogás • a közjavak előállításának tipikus esete; hogyan küszöböljük ki a potyautasokat • az ENSz keretegyezménye és a kiotói protokoll jó alapot nyújt a továbbiakhoz • a kiotói egyezményre kell építeni a további teendőket • fejleszteni kell a szennyezési jogok piacát • az EU szennyezési-jog piacának 3. fázisa (2012 után) lehet a szennyezési jogok világpiacának kezdeménye • világszerte hasonló árjelzést kell működtetni a szénre • a széncsökkentő technológiák nemzetközi elterjedését elő kell segíteni – nemzetközi sztenderdek – a szabályozás koordinálása – a vám- és nemvám-jellegű akadályok lebontása
Nemzetközi összefogás (folyt.) • a harmadik világra irányuló intézkedések:
– fel kell gyorsítani a harmadik világba irányuló, a szénszegény technológiákat fejlesztő finanszírozást – támogatni kell, hogy a magánszektor transzferálja a széncsökkentő technológiákat a harmadik világba – a CDM fontos eszköz a fejlődőkbe irányuló szénszegény technológiai beruházásokra – évente 20-30 md $-t kell fordítani az en.hatékonyság javítására a 3. világban – a nemzetközi pénzintézeteknek elő kell segíteni a 3. világban kívánatos fejleményeket
• mivel a klímaváltozás a legszegényebb országokat sújtja majd a legnagyobb mértékben, alkalmazkodásukat és fejlődésüket a nemzetközi közösségnek támogatnia kell: 2010-re meg kell duplázni a támogatásokat
Conditions for successful multilateral agreements: • to accept a common price for the emissions on the margin for emitters • defining the gains clearly • sharing it equitably • gains overcome incentives for free riding
4
NSz 2007 febr 17.
5
A klímaegyezmény kiterjesztésének lehetőségei • Stern report
(2006 október):
– A kyotói egyezmény folytatását már jövőre meg kell valósítani – Nemzetközi klímaegyezmény (mely kiterjed Amerikára, Kínára és Indiára is) – az egyoldalú cselekvés nem elég: ha GB azonnal bezárná az összes erőművét, Kína növekvő kibocsájtása 13 hónap múlva eliminálná a hatást; ha az összes CO2-kibocsájtást megszüntetné, 2 év múlva történne meg ugyanaz
• filozofálgatás az emberi természetről • A jogok leosztásának problémája
Kritériumok: a kiosztott jogok arányosak lesznek a… • a nemzeti kibocsájtással, miután mindegyik ország elvégezte ugyanazt a százalékos csökkentési feladatot • az 1 főre jutó kibocsájtással • a GNP egységére jutó kibocsájtással • a fosszilis tüzelőanyagok 1 főre jutó fogyasztásának inverzével • a népesség arányával • a földterület arányával • az 1 főre jutó kumulatív kibocsájtások inverzével • két vagy több fenti kritérium súlyozott átlagával • országcsoportokként kialakított kritériumokkal • más országoktól elvárt csökkentéssel.
6
Kritériumok - folytatás • a tényleges kibocsájtás arányában • hatékonyság-arányosan • horizontális: a leosztás után a szennyezés-csökkentés nettó költségeinek aránya a GDP-hez egyenlő • vertikális: a leosztás után a nettó szennyezés-elhárítási költségek a GDP/fő arányok növekedésével nőjenek • a szennyezés-elhárítás bruttó költségei a GDP azonos hányadát teszik ki • piaci elv szerint: árverésen • kompenzációs elv: a nettó veszteségeket elszenvedő országokat kárpótolni kell • Rawls elve szerint: a legszegényebb országok nettó előnyeinek a maximálása • környezetvédelmi elv: a környezeti értékek maximális védelme • konszenzusos elv: politikai megállapodástól függően
A játékelmélet alkalmazása a nemzetközi összefogáshoz • a fogolydilemma • értelmezése a nemzetközi egyezményre – a potyautas járna jól? • ha az USA vagy Kína az… • a végén senki sem jár jól (lásd G. Hardin: a közlegelők tragédiája)
• Liebreich, Michael (New Energy Finance): – the dynamics of the prisoner’s dilemma change dramatically if participants know that they will be playing the game more than once (The Economist, September 29th 2007)
• Axelrod, Robert: three elements of repeated game – starting with co-operation – betrayels deterred by being punished in the next round – need of co-operation with treacherous players
• a probléma: a „játékosok” nem azonos súlyúak • konklúzió: rövid távra szóló, szerény célokat tartalmazó „részegyezménykre” kell törekedni a mindent és mindenkit átfogó, alapvető, hosszútávú egyezmények helyett
7
8
Műszaki cselekvési lehetőségek • Karbonmentes áramtermelés • Karbonmentes tüzelőanyagok • Az üzemanyagok pótlása alacsony szénkibocsájtású áramtermeléssel • A metán-kibocsájtás csökkentése • Természetes karbontemetők kialakítása
A karbonmentes áramtermelés lehetőségei: – – – –
Nukleáris energia-termelés Megújuló energiák A szén felváltása földgázzal Az erőművek széndioxidjának felfogása és tárolása – karbonszekvesztráció: • Porózus sziklákba injektálják mélyen a föld alatt (a Statoil, BP már ezt teszi) • Előzetes kinyerés (gőz-reformáció) • Szénmezőkbe préselve „kihajtja” a metánt, melyet aztán a földgázrendszerekbe vezetnek • Felhasználható a kőolaj- és földgázkitermelésben, s kitölti az üresen maradt üregeket • Ásványokkal reagáltatva karbonáttá válik, amely könnyen raktározható • A cseppfolyós széndioxid nehezebb a víznél; tárolható a tengerfenéken • Fotoszintézis (erdősítés)
9
Egyéni cselekvési lehetőségek • Atmosfair, My Climate, 3C, Climate Care:
– jóvátételként faültetést, erdősítést javasolnak – mintha a növekvő tengervízszintet több víz ivásával próbálnánk megállítani – egy indiai polgárra évi 900 kg CO2-kibocsájtás jut = a FrankfurtKanári szigetek járaton utazó 1 turistára jutó kibocsájtással
• Karbonhitelkártya:
– a kibocsájtási kvóták leosztása személyre szólóan is meg fog történni
• Economist (March 17th 2007):
– „an entirely post-industrial art – that of turning something into nothing” – a nyári szabadságukra repülővel utazó britek 14%-a hajlandó lenne carbon-offset-et fizetni
• Vegetarianizmus (1:4 konverzió)
Spiegel, 2006 45. szám
10
Konklúziók • • • • • • • • •
A felmelegedés már elkezdődött és antropogén hatás nélkül is folytatódik, de ha a légköri koncentrációt nem stabilizáljuk, a helyzet sokkal rosszabb lesz A hatások csak a világháborúk vagy a nagy gazdasági válság következményeihez mérhetők Minél szegényebb egy ország, annál nagyobb mértékben fogja sújtani a felmelegedés 2050-re 60-80%-kal kellene csökkenteni a kibocsájtást (az 1990-es szinthez képest) Az ÜHG-k koncentrációjának stabilizálása a GDP évi 1%-ába kerülne, de ha nem teszünk semmit, beláthatatlan időkig a GDP 5-20%-ába fog kerülni Ilyen mértékű csökkentés csak egy nemzetközi egyezmény keretei között valósítható meg Amerika, Kína és India, Japán, Ausztrália (majd Brazília, stb.) nélkül nincs megoldás A korai erőteljes lépések haszna lényegesen fölülmúlja a költségeket A megelőző lépések lehetővé teszik a gazdasági növekedést
11
