Mit kell tudni az „aranyszínű sárgaság” szőlő betegségről?
,Hazánkban a NÉBIH a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, rövidítve: FD) betegséget 2013 augusztusában azonosította Zala megyében a szlovén határ mellett, majd Badacsonytomajon, Veszprém megyében. 2014-2015-ben a hatóság Vas és Somogy, valamint Fejér megyében is kimutatta a fertőzést. Győr és Komárom megyében a kórokozót korábban csak a természeti környezetben élő iszalag növényekből azonosították. 2016. évben a NÉBIH laboratóriumi eredményei alapján a Pécshez közeli Gyód községben, valamint a Soproni borvidéken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség kórokozója. Győr-Moson-Sopron megyében a beteg tőkét ugyanazon a területen, a Sopron melletti Jánostelepen találták meg, ahol 2015-ben az erdei iszalag bizonyult fertőzöttnek. Ezeken a területeken a növényvédelmi hatóság szakemberei megkezdték a felszámolási intézkedések elrendelését és a fertőzés mértékének felmérését. A hatósági zárlati (karantén) intézkedések az alábbiak. A fertőzött növényeket, valamint a fertőzési góc körüli 1 kilométeres körzetben a tünetet mutató tőkéket meg kell semmisíteni. Az ezt körülvevő 3 kilométeres biztonsági övezetben (puffer zónában) intenzív felderítés és mintavétel zajlik a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének monitorozására. Hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerű gazdálkodást folytató termelők kártalanításra jogosultak. A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma karantén károsító szőlőnövényen. A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növényegészségügyi rendeletben is. A betegséget terjesztő szőlőkabóca Szlovákiában 2013-ban jelent meg először, a többi nevezett ország területén – Csehország kivételével - már több mint tíz éve jelen van. Hazánkban 2006-ban jelent meg. A kártevő össz egyedszáma nemzetközi szinten is évek óta stagnál, de a populáció továbbterjedőben van a különböző régiók szőlőültetvényeiben. A szőlőkabóca egyaránt jelen van a növényvédő szerrel kezelt és az elhagyatott ültetvényekben, bár az elsődleges fertőzési forrást a felhagyott ültetvények jelentik. A különböző országokban a hatósági növény-egészségügyi intézkedések foglalják keretbe a felhasználható rovarölő szerek listáját. A karantén szőlő fitoplazma – Szlovákia és Csehország kivételével – az említett országok területén már megjelent, és a szőlőkabóca által folyamatosan terjedőben van. A legkiterjedtebb fitoplazmás fertőzések az olaszországi szőlőültetvényeket sújtják Az FD a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca elleni célzott kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a 1
fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe. Az FD kórokozó elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthető fő vektora, az amerikai szőlőkabóca elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel, valamint az erdei iszalag, mint gazdanövény irtásával. A 2015-ben kiadott 9/2016. (II. 15.) FM rendelet alapján a szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető. Ahol nem hajtják végre a szükséges védelmi intézkedéseket, megnő a fertőzés kockázata. A tőkék 80-100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. Ennek megelőzése érdekében és a további terjedés megakadályozásához kulcsfontosságú a szőlő- és bortermelők együttműködése. Hogyan ismerjük fel és milyen tünetek utalnak az FD-fertőzöttség jelenlétére? A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megakad. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat. A vegetációs időszak második felében, augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak. Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.
2
Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében? 1. Értesítse hatóságot (NÉBIH), ha gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétére! 2. Telepítéskor kizárólag hatóságilag szaporítóanyagot ültessen.
ellenőrzött,
minőségtanúsított
szőlő
3. Az ültetvényben: égesse el a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben, gyérítse a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel, végezzen rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket a betegséget terjesztő kabócák ellen.
3
Az amerikai szőlőkabócáról néhány kép (forrás: NÉBIH)
A betegség tünetei (forrás: NÉBIH)
4
Siklós, 2016. október 26. A NÉBIH és az EPPO anyagai alapján összeállította:
Szarka Tibor György növényorvos
5