MISKOLCI NYITNIKÉK ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM azonosító: 028582
Az intézmény fenntartója:
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Jóváhagyta: Galambosi Dorottya óvodavezető
Elfogadta: Az óvoda nevelőtestülete A hatályos jogszabálynak megfelelően véleményezte/egyetértési jogát gyakorolta: Tagóvodák Szülői Szervezet
-Galambosi Dorottya– óvodavezető
Tartalomjegyzék A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja
Bevezető I. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó - szabályozások .............. 9. o. 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye ......................................... 9. o. 2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések ...... 9. o. 3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete ............................................................... 9. o. 4. A költségvetési szerv tevékenysége .............................................................................. 9. o. 5. A költségvetés szerv szervezete és működése .............................................................. 11. o. 6. a köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések ................................................. 11. o. 7. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája ............................................. 13. o. 8. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok .......... 15. o. 9. Gazdálkodással kapcsolatos szabályozás .................................................................... 15. o. 10. Belső kontroll rendszer ............................................................................................... 16. o. 10.1. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje ................................... 16. o. 10.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .......................................... 17. o. 10.2.1. Az intézmény önértékelésének rendje ................................................. 19. o.
II. Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok .............................................................................................................21. o. 1. A működés rendje......................................................................................................... 21. o. 2. Az intézményben való benntartózkodás rendje ......................................................... 23. o. 2.1. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje ........................... 23. o. 2.2. Vezetői helyettesítés rendje ................................................................................ 24. o. 2.3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai ....................................................................... 25. o. 2. 4. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával........................................................................................................... 25. o. 3. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .................................................................................................. 26. o. 3.1. Az intézményvezető .............................................................................................. 26. o. 3.2. Általános vezető helyettes (-ek) és a Tagóvoda vezető (-k) ................................. 30. o. 3.3. A szakmai munkaközösség vezető ........................................................................ 31. o. 4. A szervezeti egységek, az egységek közötti kapcsolattartás rendje .......................... 32. o. 4.1. Alkalmazotti közösség ........................................................................................... 32. o. 4.1.1. Nevelőtestület ........................................................................................ 33. o. 4.1.1.1. Szakmai munkaközösség .................................................................. 36. o. 2
4.1.1.2. Önértékelési csoport .............................................................. 37. o. 4.1.1.3. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képességkibontakoztató programjának munkacsoportja ............ 37. o. 4.1.2. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak közössége .............................. 38. o. 4.1.3. Technikai dolgozók ............................................................................. 38. o. 4.2. A Közalkalmazotti Tanács ............................................................................ 38. o. 4.3. Szakszervezet ................................................................................................. 39. o. 4.4. A székhely óvoda és a tagóvodák közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje .............................................................................................. 39. o. 4.5. A Szülői Szervezettel való kapcsolat ............................................................. 41. o. 5. A kapcsolatok rendszere, formája és módja ............................................................... 42. o. 5.1. Külső kapcsolatok .................................................................................................. 42. o. 5.1.1. Egészségügyi szolgáltató ............................................................................. 42. o. 5.2.2. Pedagógiai szakszolgálatok ......................................................................... 43. o. 5.1.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatók ................................................................ 43. o. 5.1.4. Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal ......... 43. o. 5.1.5. Általános iskolák.......................................................................................... 44. o. 5.1.6. Fenntartó ...................................................................................................... 44. o. 5.1.7. Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók ...... 44. o. 5.1.8. Alapítványi kuratórium .............................................................................. 44. o. 5.1.9. Egyházak ...................................................................................................... 44. o. 5.1.10. Szülők ......................................................................................................... 45. o. 5.2. A belső kapcsolatok ............................................................................................... 45. o. 5.2.1. Kapcsolat kollégákkal ................................................................................. 45. o. 5.2.2. Kapcsolat gyerekekkel ................................................................................ 45. o. 6. Intézményi védő, óvó előírások .................................................................................... 46. o. 6.1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ......................................... 46. o. 6.2. Gyermekbalesetek megelőzése, teendő baleset esetén ........................................ 47. o. 6.3. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok ................................................................................................................ 49. o. 6.4. Rendkívüli események esetén szükséges teendők ............................................... 50. o. 6.5. Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása .............................................. 52. o. 7. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ........................................................................................................................ 54. o. 8. Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága ............................................................... 54. o. 9. Hivatali titok megőrzése ............................................................................................... 56. o. 10. Nyilatkozat tömegtájékoztató szerveknek ................................................................ 56. o. 11. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ........................................................................................................................... 57. o. 12. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje .. 57. o. 13. A helyiségek használati rendje ................................................................................... 58. o. 14. Lobogózás szabályai .................................................................................................... 59. o. 15. A teljesítménypótlék alkalmazása.............................................................................. 59. o. 16. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ...................................................................... 59. o.
3
Melléklet Adatvédelmi szabályzat……………………………………………………............63. o. Függelék Munkaköri leírás minták………………………………………………………….76. o.
4
A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja -
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés Alapprogramjáról
országos
5
BEVEZETŐ
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű
működésének
biztosítása, a zavartalanműködés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok érdekében a Miskolci Nyitnikék Óvoda nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő
Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban SZMSZ) fogadta el. Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa a Miskolci Nyitnikék Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak: érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.
Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ a jogszabályban előírt legitimálást követően 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, és határozatlan időre szól.
6
Személyi hatálya kiterjed: Az óvodával jogviszonyban álló teljes alkalmazotti körre. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Területi hatálya kiterjed: Az integrált óvodai szervezet teljes területére Az integrált óvodai szervezethez tartozó székhely és tagintézmények által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzatot: a nevelőtestület fogadja el az intézményi szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges) Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban, az intézményben szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata A módosításra került, elfogadott és jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága:
az óvoda honlapján: www.nyitnikek.lapunk.hu a székhely intézmény és tagóvodák hirdetőtábláján nyomtatott formában.
A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatának módja
ha az óvoda működési rendjében változás történik ha a jogszabály előírja
7
A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: Alapító Okirat Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) Házirend Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Belső kontroll rendszer Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje Adatvédelmi Szabályzat Adatkezelési és Iratkezelési Szabályzat Kockázatértékelési Szabályzat Közalkalmazotti Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Intézményi telefon használatának szabályozása Az intézmény éves munkaterve 5 évre szóló Önértékelési program Éves önértékelési terv Együttműködési Megállapodás - Miskolci Közintézmény-működtető Központ (3525 Miskolc, Városház tér 13.; törzskönyvi nyilvántartási szám: 802529)
8
I.
AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE ÉS EGYÉB – A SZERV KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL FAKADÓ - SZABÁLYOZÁSOK
1.
A költségvetési szervmegnevezése, székhelye, telephelye
1.1.
A költségvetési szerv megnevezése: Miskolci Nyitnikék Óvoda
1.2.
A költségvetési szerv székhelye: 3533 Miskolc, Andrássy u. 53/a
2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1.
A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2005. 05. 05.
2.2. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv 2.2.1. megnevezése: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat 2.2.2. székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.
3.
A költségvetési szerv irányítása, felügyelete
3.1. A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének 3.1.1. megnevezése: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 3.1.2. székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8.
4.
A költségvetési szerv tevékenysége
4.1. A költségvetési szerv közfeladata: Óvodai ellátás – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 6. Óvodai nevelés – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 1. a)
9
4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:
1
szakágazat száma 851020
szakágazat megnevezése Óvodai nevelés
4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az intézmény feladata az óvodai ellátás és óvodai nevelés, ennek során az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi,- érzelmi fejlesztéses nevelés megvalósítása, továbbá a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált nevelése, speciális igények figyelembevételével, egyéni képességekhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése az alábbiak szerint: - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek – azaz azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akik a szakértői bizottság véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciát mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek – integrált nevelése, - sajátos nevelési igényű gyermekek, azaz azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akik a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékosak, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosak, autizmus spektrum zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek - integrált nevelése, - pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybe vétele, megvásárlása, szolgáltatása. 4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
1 2 3 4 5
kormányzati funkciószám 041231 041232 041233 091110 091120
6
091130
7 8 9 10
091140 095020 096015 096025
kormányzati funkció megnevezése Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
10
4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe Az Alapító okiratban kijelölt körzet szerint.
5.
A költségvetés szerv szervezete és működése
5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. 5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
1
foglalkoztatási jogviszony Közalkalmazotti jogviszony
2
Munkaviszony
6.
jogviszonyt szabályozó jogszabály A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések
6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának 6.1.1. megnevezése: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat 6.1.2. székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 8. 6.2.
A köznevelési intézmény 6.2.1. típusa: Óvoda 6.2.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti - óvodai nevelés - nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése - a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 6.2.3. gazdálkodással összefüggő jogosítványok: - A szerv pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Miskolci Közintézmény-működtető Központ (3525 Miskolc, Városház tér 13.; törzskönyvi nyilvántartási szám: 802529) látja el a közöttük létrejött együttműködési megállapodás alapján.
11
6.3.
1 2
6.4.
A köznevelési intézmény tagintézményei: tagintézmény megnevezése Miskolci Nyitnikék Óvoda Szivárvány Tagóvodája Miskolci Nyitnikék Óvoda Vadász úti Tagóvodája
1 2 3
3518 Miskolc, Vadász u. 2.
A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek a köznevelési intézmény 6.4.1. székhelyén: 7 csoport 175 fő (1 csoport tornaszoba) 6.4.2. tagintézményében
tagintézmény megnevezése 1 Miskolci Nyitnikék Óvoda Szivárvány Szivárvány Tagóvodája 2 Miskolci Nyitnikék Óvoda Vadász úti Tagóvo úti Tagóvodája
6.5.
tagintézmény címe 3534 Miskolc, Kacsóh. P. u. 8.
maximális gyermek létszám 4 csoport 100 fő 2 csoport 42 fő
A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe
ingatlan helyrajzi száma
ingatlan hasznos alapterülete (m2)
3533 Miskolc, Andrássy u. 53/a. 3534 Miskolc, Kacsóh. P. u. 8. 3518 Miskolc, Vadász u. 2.
21739/1
7277
vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga használat
az ingatlan funkciója, célja
30118/10 2144
használat
óvoda
35349
használat
óvoda
1135
óvoda
12
7.
A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája
A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait, a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.
Szervezeti ábránk Intézményvezető
Közalkalmazotti tanács Szakszervezet
↓↑
Konyhai dolgozók, karbantartó Szülői szervezet Intézményvezető helyettes (-ek)
↓↑
↓↑
Tagóvoda vezető
Tagóvoda vezető
Karbantartó Szakmai munkaközösség vezetők
↓↑ Önértékelési csoport
↓↑ Óvodapedagógusok
↓↑ Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak
Az óvodát az intézményvezető irányítja, aki magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavonásig érvényes. Feladatait a vezető helyettes(-ek), tagóvoda vezető (-k) közreműködésével látja el. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el. Intézményen belül megtalálható: alá - és fölérendeltség azonos szinten belül mellérendeltség Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: 13
- vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezetők, magasabb szintű vezetők közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és a szülők is. A szervezeti egységek engedélyezett létszáma A 2011. évi CXC törvény 2. 3. számú melléklete és a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet alapján. székhely és tagintézmény megnevezése
pedagógusok
1
Miskolci Nyitnikék Óvoda
15
a nevelő munkát segítő alkalmazottak 12
2
Miskolci Nyitnikék Óvoda Szivárvány Tagóvodája Miskolci Nyitnikék Óvoda Vadász úti Tagóvodája összesen
8
4
4
2
1 (4órában)
27
18
5
3
technikai dolgozók 4+ 1 (4órában)
7.1. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök 7.1.1. A munkáltatói jogok gyakorlása: Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. Az intézményben a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2. és 3. számú melléklete alapján kell meghatározni. A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvényt, és a Kormány 326/2013. (VIII.30.) Kormány rendeletét, a pedagógusok előmeneteli és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról kell alkalmazni. A költségvetési szerv vezetője felel: a 2011. évi CXC törvény 69. § (1) meghatározottakon túl az intézményi vagyon rendeltetésszerű használatáért az alapító okiratban előírt követelmények megfelelő ellátásáért a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért 14
a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért az intézményi számviteli rendért a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért. 7.1.2. A munkakörökhöz tartózó feladat - és hatáskörök Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. (ld. II. sz. melléklet) A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák.
8. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: a költségvetési szerv számlaszáma: 10701173-67137132-51100005 a számlavezető pénzintézet neve: CIB Bank Zrt a számlavezető pénzintézet címe: 3525 Miskolc, Déryné u. 11 a költségvetési szerv adószáma: 15766081-2-05 A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerinti, az önálló költségvetési szerv áfa alany. Az ezzel kapcsolatos bevallások, elszámolások az önálló költségvetési szerv hatáskörébe tartoznak.
9. Gazdálkodással kapcsolatos szabályozás Az intézmény önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény: - a feladatok ellátásához a fenntartó biztosítja a pénzeszközöket, - az intézmény vezetője felel a rendelkezésre álló költségvetés alapján működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért.
Az intézményben aláírási jogkörrel rendelkeznek az óvodavezető az óvodavezető távollétében az aláírási jogkörrel megbízott óvodavezető helyettes (-ek) A szerv pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Miskolci Közintézmény-működtető Központ, a Belváros-Diósgyőri Óvodai Igazgatóság által látja el.
A Miskolci Közintézmény-működtető Központtal való szabályozási dokumentuma: együttműködési megállapodás
együttműködés
15
10. Belső kontroll rendszer Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezésének, rendszerének kialakítása Felelős az intézmény vezetője A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó: szakmai tevékenységgel összefüggő és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Az ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, melyet az intézmény éves munkaterve tartalmaz. A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól.
10.1.
A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje
A feladatot az intézményvezető, a vezető helyettes (-ek), tagóvoda vezető (-k) látják el. Az intézményben a belső ellenőrzés a hatályos 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról megfelelően történik. A belső ellenőrzés célja, hogy: biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre, feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást, megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét. A belső ellenőrzés magába foglalja az: előzetes folyamatba épített és utólagos ellenőrzést. A belső ellenőrzés alapdokumentumai: gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok
16
Belső ellenőrzésre jogosultak: óvodavezető óvodavezető-helyettes (-ek) tagóvoda vezető (-k) Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés ütemterv alapján történik. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell: kedvező tapasztalatok elismerés, feltárt hiányosságok megszüntetésre vonatkozó intézkedés felelősségre vonás megelőzés feltételeinek biztosítása.
10.2.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei: Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együtt gondolkodás, ösztönzés. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését. Fogja át a pedagógiai munka egészét. Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos alapprogram, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését. Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását. Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra. A szülői közösség, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását. Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Hatékonyan működjön a megelőző szerepe. Az ellenőrzés kiterjed: munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára.
17
Az ellenőrzés fajtái: tervszerű, előre egyezetett szempontok szerint, spontán, alkalomszerűen, - a problémák feltárása, megoldása érdekében, - napi felkészültség mérése érdekében. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során a pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkafegyelme. a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, az óvónő-gyermek, dajka- gyermek, pedagógiai asszisztens – gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a nevelőmunka színvonala, eredményessége a tanulási folyamatok a foglalkozások szervezése előzetes felkészülés, tervezés, felépítés és szervezés az alkalmazott módszerek, a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége a gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése. Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvoda vezetője vezető helyettes (-ek), tagóvoda vezető (-k) a szakmai munkaközösség vezető (-k) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezletekre való felkészülés dokumentációk ellenőrzése értekezleteken való aktivitás, csoportlátogatás, A nevelési évzáró értekezletén, és az éves beszámolóban az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az intézmény következő évi munkatervét.
18
10.2.1. Az intézmény önértékelésének rendje Az önértékelés célja, hogy segítséget adjon „az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját.
Az önértékelés folyamata: - A pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése /a dokumentumok elemzése alapján/ - A kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározása (a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával, az intézményre vonatkozóan) - 5 évre szóló önértékelési program készítése pedagógusok önértékelése 2 évente (tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően) az intézményvezető értékelése a vezetői megbízás 2. és 4. évében az intézmény átfogó értékelése 5 évente - Fejlesztések tervezése, a fejlesztési feladatok Intézkedési Tervben rögzítése,/ Éves önértékelési terv/, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programok indítsa, - Újabb önértékelés keretében, a programok eredményességének, megvalósításának vizsgálata.
19
Az átfogó intézményi önértékelés célja: A pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, hogy majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Az intézményi átfogó önértékelés része a pedagógus, a vezető és az intézmény önértékelése. Az intézmény átfogó önértékelés során alkalmazott adatgyűjtési módszerek: dokumentumelemzés, interjúk (pedagógusok és szülők képviselőivel, vezetővel).
A vezető önértékelése célja: Az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. A vezető önértékelés során alkalmazott adatgyűjtési módszerek: dokumentumelemzés, interjúk (önmagával, fenntartóval, vezető társakkal) és kérdőív - személyazonosításra alkalmatlan (szülő, nevelőtestület és önértékelő).
A pedagógusok önértékelésének célja: A pedagógusok nevelő-oktató munkájának fejlesztése, a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával. A pedagógus önértékelés során alkalmazott adatgyűjtési módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés (tevékenység - foglalkozás látogatás), interjú (óvodapedagógus, vezető) és kérdőív (szülő és önértékelő).
Az önértékelési feladatok megoszlanak a nevelőtestület tagjai között, mivel az értékelést ugyan maguk az értékeltek végzik, de az adatgyűjtés (foglalkozás megtekintése, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, szükség esetén a kérdőíves felméréshez kapcsolódó adatrögzítés) egyes részfeladataiba az éves munkaterv részeként az önértékelési tervben meghatározott pedagógusok vesznek részt. Az önértékelés az intézmény elvárás rendszerében megfogalmazottak alapján történik, s az eredményt fel kell tölteni az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszerbe, hozzáférést biztosítva a tanfelügyelet számára.
20
II. AZ ÓVODA KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1.
A működés rendje:
A nevelési év szeptember 1.-től - augusztus 31.-ig tart, mely két részből áll. a,) Nevelési-oktatási év (IX. 1.-V. 31-ig), mely időszak alatt a gyermekek részére a Pedagógiai Program céljainak, feladatainak megfelelő tevékenységeket szerveznek. Dokumentum: Csoportok Heti és Napirendje b. ) Nyári időszak (VI. 1.-VIII. 31-ig), mely idő alatt Az óvodai csoportok összevontan, működnek. A nevelőmunka tervezése a nyári időszakra tagóvodánként közös, melyet minden csoport napló lartalmaz. Az óvoda 4 illetve 5 hétre bezár – a fenntartó/jegyző által meghatározott időpontban. Ekkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárás időtartamáról a szülőket legkésőbb minden év 02.15ig a értesíteni kell. A szülő kérésére a gyermeket az erre kijelölt másik óvodában kell elhelyezni. A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal – a fenntartó által meghatározott időpontban - ügyeletet kell tartani. Az ügyelet helyszíne: a mindenkori székhely intézmény. Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel. Heti hatvanegy órában maximált finanszírozott időkerettel mely magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. melynek pontos időpontja a mindenkori éves munkatervben - a szülői igényeknek megfelelően kerül meghatározásra: A szülők igényeinek jelzésére az egyes tagóvodák vezetőinek – felmérésen alapuló indoka alapján az intézmény vezetője a fenntartó felé kezdeményezheti a nyitvatartási idő megváltoztatását. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt, az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Rendezvények alkalmával a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi. Nevelésnélküli munkanapok: Időpontját és felhasználását az éves munkaterv tartalmazza, melyről minden év szeptemberében tájékoztatást adunk a szülői közösségnek. A nevelésnélküli munkanapok éves felhasználása során figyelembe vesszük: a jogszabályi kötelezettséget, az óvodába járó szülők munkahelyi leterheltségét.
21
A nevelés nélküli munkanapok időpontjáról minimum 7 nappal korábban értesítjük: a teljes szülői kört és a fenntartót A nevelés nélküli munkanapokon: szakmai továbbképzést, alkalmazotti értekezletet tartunk. A gyermekek elhelyezését igény szerint biztosítjuk a saját, vagy ügyeletes óvodában. Az óvodát reggel a munkarend szerint érkező dajka nyitja. A bejárati ajtók nyitva illetve zárva tartását a csoportok napirendje határozza meg, melyet minden nevelési év elején az éves Munkatervben rögzítünk és a szülőkkel az első szülői értekezleten illetve a szülői hirdető táblán ismertetünk. A hivatalos ügyek intézése a vezetői, vezető helyettesi, tagóvoda vezetői irodákban történik. Az óvodai nevelési év Helyi rendjét az óvodai Munkaterv határozza meg. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodai szülői szervezet, véleményét is.” – EMMI r. 3.§ (1). Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni ( EMMI r. 3. § (2). a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását a szünetek időtartamát a nemzeti és óvodai ünnepek megünneplésének időpontját az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját. minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést. A megvalósulás ellenőrzéséért az óvodavezető felelős. A nevelőtestület által elfogadott, az adott nevelési évre szóló munkatervet az intézményi szülői szervezetettel ismertetni kell, illetve az óvoda internet honlapján nyilvánossá kell tenni. A személyre szóló munkaidő beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv része. A közalkalmazottak munkaidejük nyilvántartását a jelenléti íven vezetik, melyet heti rendszerességgel és/vagy spontán módon, dokumentáltan ellenőriz a vezető, ill. tagóvoda vezetője. A közalkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák (SZMSZ melléklete) Az óvodapedagógusok munkaidejének foglalkozással lekötött része a mindenkori jogszabályban meghatározott heti kötött 32 óra. Az óvodapedagógus a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania. Ezen felül az elrendelhető heti 4 óra, a 40 órás törvényi munkaidő keretet 22
figyelembe véve, mely alatt az alábbi feladatokat látja el az óvodában és/vagy az óvodán kívül: továbbképzéseken való részvétel hospitálások érdekképviseleti feladatok reszort feladatok munkatervben meghatározott egyéb megbízatások az óvoda vezetőjétől kapott egyéb, az óvodai nevelő-fejlesztő munkával összefüggő, írásban kapott megbízások. A heti 4 órán felüli helyettesítésért túlmunkadíj jár. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, a teljes munkaideje hatvanöt százaléka lehet. Nkt 62.§ (11) Az óvodapedagógus számára eseti helyettesítés rendelhető el. Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt óvodapedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. Az (óvodapedagógus) neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti huszonöt óránál – továbbá hetenként legalább egy napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell, annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni.
2.
Az intézményben való benntartózkodás rendje 2.1. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje
Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy a székhely intézmény nyitvatartási ideje alatt folyamatosan biztosított legyen a vezető beosztású dolgozó jelenléte az óvodában. A tagóvodákban is biztosítani kell a folyamatos vezetői feladatok ellátását: tagóvoda vezető helyettesek megbízásával. A vezetők munkaidejének konkrét beosztását a mindenkori, nevelési évre szóló munkaterv tartalmazza. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Nkt. 69.§ (5).
23
Vezetői beosztás megnevezése Intézményvezető
Az intézményben való tartózkodás rendje csoportban töltött kötelező óraszáma: 8 óra
Intézményvezető helyettes (-ek)
csoportban töltött kötelező óraszáma: 22 óra
Tagóvoda vezető /Szivárvány Tagóvoda/
csoportban töltött kötelező óraszáma: 24 óra
Tagóvoda vezető /Vadász úti Tagóvoda/
csoportban töltött kötelező óraszáma: 26 óra
.
2.2. Vezetői helyettesítés rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását a vezető helyettes (-ek) látja (-k) el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Amennyiben a vezető helyettes (-ek) nem tudja (-k) helyettesíteni az intézmény vezetőjét úgy, az óvoda vezetője által kijelölt tagóvoda vezetők egyike látja el a vezetői feladatokat. Az óvodavezető helyettes (-ek) és a tagóvoda vezető (-k) távolléte esetén az óvodavezető helyettesi, a tagóvoda vezetői feladatokat a mindenkori éves munkatervben meghatározott óvodapedagógusok látják el. Intézkedési jogkörük a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Az intézményvezető és helyettese(-k) egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik. Írásban adott megbízás hiányában az intézményvezetőt a közalkalmazotti tanács elnöke, továbbá tagja helyettesítheti. A vezető, illetve a vezető helyettes (-ek) helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettes (-ek) csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes (-ek) helyett, a helyettes (-ek) csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
24
2.3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai -
-
-
-
A munkahelyen minden dolgozónak a munkaidő kezdetére meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban. A dolgozó köteles munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. A pedagógus az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, szülős családokkal történő programok stb.) a kötött órájának letöltése után is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. A dolgozók számára a szabadságolási terv alapján, az óvodavezető a helyettessel (helyettesekkel), tagóvoda vezetővel (tagóvoda vezetőkkel) egyeztetve engedélyezi a szabadságot. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, tagóvoda vezetőnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el.
Egyéb tekintetben az Mt, a Kjt, az Nkt, az óvoda működését meghatározó intézményi dokumentumok, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat az irányadó.
2. 4. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával
-
A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az óvodavezetőhöz kíséri.
-
A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.
-
Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását – a szülők kivételével - más személyek részére az óvodavezető/tagóvoda vezető engedélyezi.
-
Ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvodák területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.
25
3.
A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és elérje a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. A vezetőség tagjai: - intézményvezető - intézményvezető helyettes (-ek) - tagintézmény vezető (-k) - szakmai munkaközösség vezetők A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között az éves munkatervben jelzettek alapján folyamatos. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást jelen szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi. A feladatok elosztásának alapelvei: az arányos terhelés, a folyamatosság. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási és intézkedési joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot.
3.1. Az intézményvezető Az óvoda vezetőjének jogállása: magasabb vezetői megbízású közalkalmazott Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit az Nkt. 1. sz. Mellékletében meghatározott létszámú vezető helyettes (-ek) segít (-ik) az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja – a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével – a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.
26
Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a nemzeti köznevelési törvény határozza meg. Az intézményvezető – a köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős: - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyért, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe; - az intézményi szabályzatok elkészítéséért; - az intézmény pedagógiai programjának és más belső szabályzatának jóváhagyásáért; - az intézmény képviseletéért; - a nevelőtestület vezetéséért; - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért; - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért; - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért; - a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért; - az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, az intézmény besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatokat nyomon követő (monitoring) rendszer működtetéséért, - az intézményi számviteli rendért; - a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; - a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért; - a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért; - az alkalmazotti érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért; - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért; - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményben; - a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; - a munka-, és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért; - a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért; - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; - a pedagógusi középtávú továbbképzési program elkészítéséért; - a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért; - a munkáltatói jogok gyakorlásáért; - a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért, - a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi - szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; - az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért,
27
-
az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért; az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért; az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért; a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességért és hitelességéért.
Az intézményvezető feladata: az alkalmazotti közösség értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, a vezetői testület üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; a nevelőmunka irányítása, értékelése és ellenőrzése a középvezetőkön keresztül, az intézmény tevékenységének koordinálása; az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés a középvezetők bevonásával; szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, az elemi költségvetés és beszámoló elkészítése, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási, képviseleti jogkör gyakorlása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdéseikben, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat a gazdálkodási és iratkezelési feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása, gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a külön szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás; kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását; dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat;
28
gondoskodik a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza); ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott feladatokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkörrel rendelkezik. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé: az intézmény egész működésére: gazdasági (elemi költségvetés, beszámoló), tanügyi, működtetési, pedagógiai, munkáltatói tevékenységére a belső ellenőrzések, értékelések, adatszolgáltatások tapasztalataira Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje Hatáskörök átruházása A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint: Az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként. Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. Az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt. Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházhatja át: A képviseleti jogosultság köréből az intézmény szakmai képviseletét a szakmai munkaközösségek vezetőire; A munkáltatói jogköréből anevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, munkájuk szervezését és ellenőrzését az óvodavezető helyettesre (helyettesekre). A kiadmányozás eljárásrendje Az óvoda kiadmányozási joga az óvodavezetőt illeti meg. Az intézmény nevében aláírásra az óvodavezető jogosult, akadályoztatása esetén – az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan – aláírási jogot gyakorolhat az írásos felhatalmazást kapott óvodavezető helyettes. Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus is gyakorolhatja. Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az óvodavezetőt tájékoztatnia kell.
29
Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:
Hosszú bélyegző:
Körbélyegző:
3.2.
Általános vezető helyettes (-ek) és a Tagóvoda vezető (-k)
Az óvodavezető helyettes (-ek), tagóvoda vezető (-k) jogállása: magasabb vezetői megbízású közalkalmazott. Megbízásukat az óvodai nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával, az óvoda vezetője adja, a megbízatás határozott időre szól. A megbízás rendjét a mindenkor hatályos jogszabályok megtartásával kell lebonyolítani. Vezetői tevékenységüket az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Vezetői megbízatást az óvodában határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus kaphat. A vezető beosztású dolgozó vezetői megbízatásáról írásban lemondhat. A megbízás megszűnése, visszavonása, illetve az beosztásról történő lemondás a Kjt. 23.§.-ban meghatározottak szerint történik. A vezető beosztásra szóló megbízást a vezető - egyoldalú, írásbeli intézkedéssel visszavonhatja.
A vezető beosztású dolgozók feladat és hatásköre: Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzik a vezetési feladatokat. A feladat és hatáskört ezen Szabályzat mellékletében található „Munkaköri leírás” részletesen szabályozza A munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Kiadmányozási joga: jelen szabályzat rendelkezései alapján
30
3.3.
A szakmai munkaközösség vezető
Tevékenységét – a munkaközösség véleményének kikérésével – az óvodavezető írásos megbízása alapján végzi. A szakmai munkaközösség vezetők megbízásának elvei az intézményben legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység a nevelőtestület által elismert tekintély továbbképzéseken való aktív részvétel jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen. A tagok javaslata alapján a munkaközösség vezetőit az intézmény vezetője bízza meg. A megbízás nevelési évenként is meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség önálló munkatervvel rendelkezik, működési rendjéről saját maga dönt. A szakmai munkaközösség vezetőjét pótlék illeti meg a mindenkori jogszabályok alapján. Felelős: a szakmai munkaközösség önálló, felelős vezetéséért a munkaközösség működési tervének elkészítéséért a működéshez szükséges feltételek biztosításáért az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzéséért az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzétételéért a pedagógiai munka színvonalának megőrzéséért, emeléséért a munkaközösség éves munkájáról szóló értékelés elkészítéséért Szakmai munkaközösség vezető jogai: ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, az ütemterv szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezető felé, javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Beszámolási kötelezettség: Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről Írásos beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési év végén: a munkaközösség éves munkájáról szóló írásbeli értékelés elkészítése az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzése Képviseleti joga: A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken
31
4. A szervezeti egységek, az egységek közötti kapcsolattartás rendje A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik: az alkalmazotti közösség, ezen belül: a nevelőtestület - óvodapedagógusok a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, óvodatitkár, pedagógiai asszisztens dolgozók közössége egyéb technikai dolgozók – karbantartók, konyhai dolgozók, polgárőr Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, rendezvények.
A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz, a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
4.1.
Alkalmazotti közösség
engedélyezett létszám munkakör megnevezése
székhely óvoda
Óvodapedagógus Dajka Pedagógiai asszisztens Élelmezésvezető Szakács Konyhai kisegítő Karbantartó Óvodatitkár Biztonsági őr Összesen:
15 7 4 1 1 1 1 1 1 (4 órában) 31.5
Miskolci Nyitnikék Óvoda Szivárvány Tagóvodája 8 4
Miskolci Nyitnikék Óvoda Vadász úti Tagóvodája 4 2
1 (4 órában)
12
6.5
32
Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvény és a Kormány 326/2013. (VIII.30.) Kormány rendelete a pedagógusok előmeneteli és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák.
4.1.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
33
A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt. 70. §, valamint az EMMI r. 117. § határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása az SZMSZ és a Házirend elfogadása a nevelési év munkatervének elfogadása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása továbbképzési program elfogadása az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és – szükség szerint – rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését. Az óvodavezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet nevelési időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a Pedagógiai Program, az SZMSZ, a Házirend, a munkaterv, az önértékelési program, az éves önértékelési terv, az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.
34
Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető-helyettes (-ek) látja (-k) el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet egy nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait – kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit: - határozati formában kell megszövegezni, - a határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, - azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő nevét a jelenlévők számát az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét a meghívottak nevét a jelenlévők hozzászólását a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását a határozat elfogadásának szavazási arányát A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül egy hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. Az óvodapedagógusok munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik (ezen Szervezeti és (Működési Szabályzat Melléklete) Munkaidejüket az SZMSZ II. fejezetének 1. pontja, munkarendjüket az éves munkaterv tartalmazza.
35
4.1.1.1.
Szakmai munkaközösségek
Az óvodai intézmény pedagógusai – legalább öt pedagógus részvételével - szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. (Nkt. 71. §. (1 – 5) bekezdései alapján.) Az EMMI r. 118. §. szabályozza a szakmai munkaközösségek működését. A szakmai munkaközösség dönt: működési rendjéről, munkaprogramjáról szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről A szakmai munkaközösség véleményezi: a pedagógiai programot a továbbképzési programot a nevelés-oktatás eszközeinek kiválasztását szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét a vezetői pályázat szakmai programját A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat: az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez a pedagógusok minősítő eljárásának lebonyolításához, önértékelési program megvalósításához, a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához a pedagógusok szakmai munkájának támogatásához a nevelőmunka tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez A munkaközösség feladatai a pedagógusok munkájának segítésében: a munkaközösség profiljában tervező, elemző, értékelő tevékenység módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, közzététele a testületben módszertani értekezletetek és gyakorlati napok szervezése a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása a munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása pályakezdő / gyakornok /pedagógusok munkájának támogatása a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje Az intézményi szervezetben a nevelőtestület igényei szerint, több szakmai munkaközösség működik, tagjait a nevelőtestület önként jelentkező óvodapedagógusai alkotják. A szakmai munkaközösségek munkáját munkaközösség vezető irányítja. 36
Az óvodában működő Szakmai Munkaközösségek munkájukat az általuk elkészített és elfogadott működési rendben és a nevelési évre elkészített munkaterv – mely az intézményi munkaterv mellékletét képezi – alapján végzik.
4.1.1.2.
Önértékelési csoport
Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző pedagógusok az intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel felruházott csoportja. Az önértékelési csoport feladatai A csoporttagok kiemelt szerepet kapnak az önértékelés előkészítésében és megtervezésében, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában, valamint az öt évre szóló önértékelési program és az éves önértékelési terv elkészítésében. A bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása Az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen a tapasztalatok, tények, adatok, rögzítése, melyek alapján az értékeltek megfogalmazzák, és a felületen rögzítik saját önértékelésüket. Az önértékelési csoport a felületen és a valóságban is nyomon követi a folyamatot, gondoskodik az önértékelés minőségbiztosításáról.
4.1.1.3. Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek képességkibontakoztató programjának munkacsoportja (amennyiben valamely tagintézmény ezt a feladatot ellátja)
IPR menedzsment Feladata: A mindenkori hatályos jogszabálynak megfelelően az intézményi Képességkibontakoztató / Integrációs Pedagógiai Rendszer/ hatékony és eredményes működtetése. Egyéb IPR munkacsoportok Az intézményi éves IPR/Képesség-kibontakoztató cselekvési terv eredményes és hatékony megvalósulása érdekében az óvodavezetője munkacsoportokat hozhat létre. Az IPR menedzsment és egyéb munkacsoportok megbízását minden nevelési év elején írásban kell rögzíteni, melyben a mindenkor hatályban lévő jogszabálynak megfelelően meg kell határozni: - a felelősségi, - hatás és - feladatköröket, valamint a - megbízás pontos időtartamát, - a megbízásért járó díjazást, - a megbízás dokumentálásának módját.
37
4.1.2. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak közössége Az Nkt. 61. § (3) bekezdése szerint a nevelő- és oktatómunka ellátását szakképzett szakemberek segítik. A nemzeti köznevelési törvény 2. sz. Mellékletében meghatározottak köre: - óvodatitkár - dajka - pedagógiai asszisztens A jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Az óvoda alkalmazottai munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik (Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete), munkaidejüket az éves munkaterv tartalmazza. 4.1.3. Technikai dolgozók A technikai dolgozók száma a pedagógusok létszámának 20%-a lehet. Ebbe a kategóriába tartozik a karbantartó, konyhai dolgozók (élelmezés vezető, szakács, konyhai kisegítő), biztonsági őr. A jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Az óvoda alkalmazottai munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik (Szervezeti és Működési Szabályzat Melléklete), munkaidejüket az éves munkaterv tartalmazza.
A Közalkalmazotti Tanács
4.2.
Feladata a vezetés munkájában
a munkavállalók érdekeit képviseli a vezetés munkájában a vezető munkáját segíti, kiegészíti KT feladatai, jogosítványai részletesen a Közalkalmazotti Szabályzatban találhatók /
A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata.
38
4.3. A Szakszervezet A Munkatörvénykönyvében biztosított szakszervezeti képviseleti jogok érvényesítésének támogatása az óvodavezetőség feladata.
4.4. A székhely óvoda és a tagóvodák közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény közösségeinek tevékenységét a tagóvoda vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az óvodavezető fogja össze. Az óvodavezető helyettes (-ek) gondoskodik (-nak) arról, hogy a gyermekeket és a pedagógusokat érintő óvodavezetői intézkedések, a tagintézményben kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A kapcsolattartás rendszeres formái:
Intézményvezetőség rendszeres megbeszélése (éves munkaterv szabályozza) Rendkívüli intézményvezetőségi megbeszélések Folyamatos e-mailes, telefonos kapcsolattartás Jelentések, beszámolók, értékelések (éves munkatervben meghatározottak szerint) Közös szakmai rendezvények: tapasztalatcserék, értekezletek, egyéb szakmai, sport és kulturális programok Tagintézmények ünnepein, rendezvényein való részvétel Szülői szervezetekkel való kapcsolattartás az éves munkatervnek megfelelve Nevelői szakmai munkaközösségek működése Önértékelési csoport működése (Önértékelési programban meghatározottak szerint) Folyamatos információs rendszer működtetése (részletesebben: lásd a folyamatábrán)
A tagóvodák egymás közötti kapcsolattartási módja:
közös nevelőtestületi értekezletek, szakmai munkaközösségek (házi bemutató foglalkozások), közös szakmai innovációk, hospitálások, közös szakmai rendezvények, óvodák egymás közötti látogatása gyermekcsoportokkal
A kapcsolattartás formái folyamatosan bővülnek, a konkrét együttműködések módját a mindenkori éves Munkaterv tartalmazza.
39
Az intézményvezetőség rendszeres megbeszélése: A tagintézmények vezetőségének részvételével az éves munkatervben meghatározottak szerint vezetőségi megbeszélést tartanak. A megbeszélést követően a tagóvoda vezetők, a megbeszélést követően – minimum három napon belül – tájékoztatják tagintézményük pedagógusait, amennyiben szükséges egyéb alkalmazottait az elhangzottakról. Részt vevők: - Óvodavezető, - Óvodavezető helyettes (- ek); - Tagóvoda vezető (-k), távollétük esetében a megbízott tagóvoda vezetők; - Szakmai munkaközösség vezetők; Egyéb, a vezetőség által meghívott résztvevők A megbeszélés célja: az eltelt időszak feladatainak értékelése: felelősök beszámolója a következő időszak feladatainak megbeszélése az éves munkaterv, az intézményi önértékelés folyamatának megvalósítása és az aktualitásoknak (előre be nem tervezettek) megfelelően. . Információáramlás az integrált óvodai szervezetünkben: Az Információáramlás módjai óvodánkban: adatszolgáltatás, jelentés, utasítás, tájékoztatás, értekezlet, beszámoltatás, egyeztetés, véleménykérés, javaslattétel.
Az információ útja:
Információadó Információ eljuttatása az érintettek felé Formái: - körözvény füzet, - fax üzenet - e-mail útján - Szóbeli tájékoztatás, megbeszélés, - Faliújságon való írott, képes hirdetés, - Adatszolgáltatás az adatkérőtől meghatározott módon, Felelős: intézményvezető és az adott tagintézmény vezetője Az információáramlás eredményességéről való visszacsatolás az intézményi önértékelés során Felelős: önértékelési támogató csoport
40
4.5.
A Szülői Szervezettel való kapcsolat
A Nkt 73. § (1) alapján az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az EMMI 119. § (2) alapján a szülői szervezet, közösség szótöbbséggel dönt: a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról (4) bekezdés alapján az óvodai, szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: a pedagógiai program elfogadásakor az SZMSZ elfogadásakor a házirend elfogadásakor a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában) az adatkezelési szabályzat elfogadásakor a fakultatív hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan) a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor vezetői pályázatnál az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan Az óvodai csoportok szülői szervezeteit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden csoportban külön szülői szervezet működik, élükön az elnökkel és az őt segítő aktívákkal. Integrált óvodai intézményként, mindegyik tagóvodában a szülői szervezet által választott vezetők alkotják az elnökséget. Az elnökséggel az intézményvezető és a tagóvodák vezetői tartják a kapcsolatot. Az intézményvezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes (-ek) tartja (-k) a kapcsolatot. A csoportok szülői szervezetének (közösség) kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a csoportban választott elnök segítségével juttathatják el az intézményvezetőjéhez.
41
Az óvodai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetőjének az óvodai szülői szervezet választmányát nevelési évenként egy alkalommal össze kell hívnia, és ezen. tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodapedagógus a korcsoport szülői munkaközössége képviselőjének havi egy alkalommal ad tájékoztatást. Integrált óvodai intézményként az óvodavezető a nevelési év megkezdésekor összehívja a szülői szervezetet, ahol a nevelési évre szóló Munkaterv alapján tájékoztatást ad az óvoda munkájáról. A tagóvodák szülői szervezetének vezetőit meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának, 8 nappal korábbi átadásával történik.
5. A kapcsolatok rendszere, formája és módja 5.1. Külső kapcsolatok Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. 5.1.1. Egészségügyi szolgáltató A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletére vonatkozó feladatellátás alapja a fenntartó és az egészségügyi szolgáltató által megkötött megállapodás tartalma. Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, ill. a tagóvoda vezető (-k) Feladata: biztosítja a munkafeltételeket, / vizsgálati hely, idő, óvónői felügyelet/ gondoskodik a gyermekek vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról. A kapcsolat tartalma: az óvoda-orvos felkérésre ellátja, a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb egészségügyi feladatokat, melyet az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet szabályozza. A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre. Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint. 42
5.1.2. Pedagógiai szakszolgálatok Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, ill. a tagóvoda vezető (-k) és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a logopédus és az óvónők jelzése alapján szükség szerint.
5.1.3. Pedagógiai szakmai szolgáltatók Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, ill. a tagóvoda vezető (-k), a szakmai munkaközösség vezetője. A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés. A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat. Gyakoriság: nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal. 5.1.4. Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal Kapcsolattartó: óvodavezető, és a tagóvoda vezető (-k), illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelősök. A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen, esetmegbeszélés – az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére, szülők tájékoztatása révén (a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését. Gyakoriság: szükség szerint. A gyermekvédelmi feladatok kompetenciaelvű meghatározását az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza.
43
5.1.5. Általános iskolák Kapcsolattartó: az óvodavezető, ill. a tagóvoda vezető (-k) által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógusok. A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda–iskola átmenet megkönnyítésével, információk továbbítása a szülőknek. A kapcsolat formája: az adott nevelési évre szóló Együttműködési tervben konkrét formák megjelölésével: kölcsönös szakmai látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, eset megbeszélések, egyéb formák. Gyakoriság: az adott nevelési évre szóló Együttműködési tervben kerül meghatározásra
5.1.6.
Fenntartó
Kapcsolattartó: óvodavezető. A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás formája: vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló.
5.1.7.
Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók
Kapcsolattartó: az óvodavezető, ill. a tagóvoda vezető (-k) által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus. A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek. Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.
5.1.8.
Alapítványi kuratórium
Kapcsolattartó: kuratórium elnökség A kapcsolat tartalma: a nevelőtestület és a szülői szervezet tájékoztatása az alapítvány munkájáról. Gyakoriság: nevelési évenként a kuratórium és az intézményi igények alapján.
5.1.9.
Egyházak
Kapcsolattartó: Az egyházak képviselőivel az óvodavezető, ill. a tagóvoda vezető (-k) tartja a kapcsolatot. A kapcsolat tartalma: Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, az egyház által megbízott szakképzett hitoktatóval szervezhető. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülővéleményét.
44
5.1.10. Szülők Kapcsolattartó: óvodavezető, ill, a tagóvoda vezető (-k) óvodapedagógusok, A kapcsolat tartalma: a gyermekkel kapcsolatos kérdésekben való teljes körű együttműködés. Kapcsolattartás formái és gyakorisága: szülői értekezlet évi 3 alkalommal, családlátogatás, fogadóóra igény szerint, igény- és elégedettségmérés (önértékelési kézikönyvben meghatározottak szerint) családi napok, óvodai rendezvények.
5.2. A belső kapcsolatok 5.2.1. Kapcsolat a kollégákkal Kapcsolattartó: óvodavezető, vezető-helyettes (ek), tagóvoda vezető (-k) és az önértékelést támogató csoport A kapcsolat tartalma: az intézménnyel, annak működésével kapcsolatos kérdésekben való teljes körű együttműködés, a pedagógusok, a vezető és az intézményi önértékelés támogatása Kapcsolattartás formái és gyakorisága: folyamatos, személyes kontaktus, az önértékelési kézikönyv alapján
5.2.2. Kapcsolat a gyerekekkel Kapcsolattartó: óvodapedagógus, dajka, pedagógusasszisztens A kapcsolat tartalma: a teljes gyermeki személyiség kibontakoztatása; nevelés, oktatás, gondozás. Kapcsolattartás formái és gyakorisága: folyamatos, személyes kontaktus.
45
Intézményi védő, óvó előírások
6.
Az óvoda működtetése során a HACCP – előírások betartása a teljes dolgozói kör felelőssége. Az óvodát csak teljesen egészséges gyermek látogathatja, a gyermekek esetleges gyógyszerérzékenységéről, allergiás és más krónikus betegségeiről a szülő tájékoztatja a csoportos óvónőt. Az óvodában megbetegedett, gyermek szülőét azonnal értesíteni kell, a gyermek mielőbbi orvoshoz való juttatása érdekében. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát nem látogathatja. A gyermek betegségét követően csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát. A gyermekek testén és haján lévő élősködők fertőzéséről a szülőt azonnal értesíteni kell. Amennyiben ez nem történik meg, akkor hivatalból a védőnő jár el, a törvényes képviselő beleegyezése nélkül. /lásd. Házirend/ Fertőző megbetegedések esetén az óvoda helyiségeinek fertőtlenítésére különös hangsúlyt kell fektetni, Az óvoda egész területén a dohányzás szigorúan tilos. Az intézményen belül szeszesitalt fogyasztani szigorúan tilos. Az óvoda konyhájába illetve, melegítő konyhájába csakis a konyhai dolgozók léphetnek be, vagy az a látogató, aki érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezik. A csoportszobába szülő egészségesen tartózkodhat. Az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező az évente megtartott foglalkozás egészségügyi vizsgálaton való részvétel, ennek szabályozása az intézményi munkavédelmi szabályzatban.
6.1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A köznevelési törvény 25. § (5) alapján a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, évenként legalább egyszer, - fogászati, - szemészeti és - általános szűrővizsgálaton vegyen részt. A fenntartó és/vagy az óvodavezető megállapodást köt a gyermekorvossal, védőnőkkel az orvosi ellátás érdekében. A kapcsolat tartalmát, formáját, gyakoriságát /lásd II. fejezet 5.1.1. pont/ Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése: - az egészségügyi munka feltételeinek biztosítása, - a gyermekek szükséges óvónői felügyeletének megszervezése, - és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítése. Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás 46
keretében gyermekorvos és védőnő látja el nevelési évenként az éves munkatervben meghatározott időpontban. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be. Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza
6.2. Gyermekbalesetek megelőzése, teendő baleset esetén Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó vezetői: óvoda vezetői, vezető helyettesi, tagóvoda vezetői feladat. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden pedagógus a közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a Munkavédelmi Szabályzat, Tűzvédelmi utasítása Tűzriadó terv és a Házirend rendelkezéseit. (Aláírásukkal igazolják) Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védő, - óvó előírások figyelembe vételével.) Az óvónőnek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra – mindezeket dokumentálja a csoportnaplóban. Különösen fontos ez, ha:
az udvaron tartózkodnak, ha különböző közlekedési eszközzel közlekednek ha az utcán közlekednek ha valamilyen rendezvényen vesznek részt, ha a közeli építkezést látogatják meg, és egyéb esetekben.
47
A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az intézmény vezetőjének felelőssége: hogy az óvodában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet, hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen a hálózat megfelelő védelmével. hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be, hogy a játékok, foglalkozási eszközök vásárlásakor csak megfelelő minőségi jellel ellátott termékeket szerezzenek be, hogy az udvari játékok folyamatos karbantartása, időszakos szabványossági felülvizsgálata megtörténjen, a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése, a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell, évente az intézmény egész területét felmérjék a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az óvodai alkalmazottak felelőssége: Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. A gyermekek testi épségét veszélyeztető (szúró, vágó stb.) tárgyak otthonról ne kerülhessenek az óvodába. A foglalkozásokra általuk készített és használt eszközök megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. Javaslatot tegyenek az óvoda épülete és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. Veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják. Hívják fel a gyermekek és az óvodavezető figyelmét a veszélyhelyzetekre. Azonnali veszélyelhárítás szükséges a baleset megelőzése érdekében.
48
Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket meg kell tenni: a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni, ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének, a tagóvoda esetén a tagóvoda vezetőjének, a tagóvoda vezetőjének kötelessége – bármilyen úton: telefon, személyesen az óvodavezetőt azonnal értesíteni. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében, és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek meg kell tennie. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, a kivizsgálás folyamatába a szülőt is be kell vonni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szüleinek. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető és a munkavédelmi felelős végzi – EMMI rendelet 169. § (2) bekezdésének megfelelve. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
6.3. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is: kirándulás, séta színház, múzeum, kiállítás látogatás sport programok iskolalátogatás stb. 49
A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére. Az óvodapedagógusok feladatai: A szülők tájékoztatása a program helyéről, indulási és érkezés időpontjáról, a közlekedési eszközről. Az óvodavezetőt a tervezett programról szóban tájékoztatja. A közlekedési eszközzel szervezett program megkezdésekor az utazási lista egy példányát az óvoda vezetőjének, tagóvoda vezetőjének vagy helyettesének átadja. Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszély forrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat.
Különleges előírások A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani. Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő – de minimum 2 fő Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.
6.4. Rendkívüli események esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.) a tűz a robbanással történő fenyegetés. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének azonnal/haladéktalanul jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, 50
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja.
A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a Tűzriadó terv és a Bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az óvodapedagógusnak a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A helyszínt és a veszélyeztetett épületet az óvodapedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvodapedagógusnak meg kell számolnia! Az épület kiürítése a Tűzriadó terv szerint történik. A gyermekek elhelyezése a körzetileg legközelebb eső általános iskolában, illetve közösségi helyen történik: A székhely óvoda a Diósgyőri Stadionban A Miskolci Nyitnikék Óvoda Szivárvány Tagóvodája a Kaffka Margit Általános Iskolában A Miskolci Nyitnikék Óvoda Vadász úti Tagóvodája Perecesi Közösségi Házban Az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodni kell az alábbi feladatokról: a kiürített tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerelési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani!
51
Tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. óvodavezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv” robbantással való fenyegetés esetére és a (házirend „Bombariadó esetén szükséges teendők” fejezete tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet lezárt borítékban, a tagintézményekben a kijelölt helyen, zártborítékban kell elhelyezni. Bombariadó esetére meghatározott szabályok Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti, menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni. Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az óvoda épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani. A bombariadót a vezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti: az intézmény neve, pontos címe emberélet van-e veszélyben a vélt bomba által veszélyeztetett épületek, a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja. A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény minden tagépületében évente legalább egyszer el kell gyakorolni.
6.5.
Gyermekvédelmi munka megszervezése, ellátása
Részletes szabályozása a Pedagógiai Program – „ A gyermekvédelemmel összefüggő feladatok” c. fejezetben – található meg. Ezen intézményi belső szabályozásnak megfelelően az óvoda nevelési évre szóló munkatervének részét képezi a : „Nevelési évre szóló intézményi gyermekvédelmi terv” „A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési évre szóló képesség-kibontakoztató – IPR programjának cselekvési terve” és a „Gyermekvédelmi intézményekkel való együttműködési megállapodás”. 52
Az óvodai intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető egy személyi felelősséggel irányítja és szervezi a gyermekvédelmi feladatait, melynek ellátásában munkaköri felelősséggel vesznek részt: - általános vezető helyettes (-ek), - tagóvoda vezetők és - a megbízott gyermekvédelmi felelősök. A nevelőtestület minden tagjának jogszabályban meghatározott gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában való közreműködés.
feladata
a
Feladatok: Az óvoda közreműködik a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, konzultál a fenntartó oktatási osztályával, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, az óvoda vezetője megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési – oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A gyermekvédelmi felelősök feladata: segíti a csoportok óvodapedagógusainak gyermekvédelmi munkáját, tájékoztatja a csoportok óvodapedagógusait, hogy amennyiben a csoportjukban járó gyermekük veszélyeztetett helyzetbe kerül, azt azonnal tudassák vele, ha ő nem tartózkodik az intézményben, akkor a tagóvoda vezetőnek, vagy az intézmény vezetőnek a veszélyeztetett gyermekről azonnal tájékoztatja a tagóvoda vezetőt és/vagy az intézmény vezetőjét, majd együtt alakítják ki a további cselekvési tervet, illetve felveszik a kapcsolatot – szóban és jelző lap kitöltésével – a gyermekvédelmi szervekkel. Rendszeresen kapcsolatot tart fenn a területi Családsegítő szolgálattal, melynek formái: jelzés szóban és telefonon, esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, családlátogatások, közös továbbképzések, megbeszélések. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvoda vezetője indítson eljárást a gyermek lakóhelye/tartózkodási helye szerinti illetékes polgármesteri hivatalnál a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.
53
Mint az intézményi IPR menedzsment egyik tagja aktívan részt vesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét biztosító intézményi képesség-kibontakoztató, integrációs programban. A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket az óvodai intézmény gyermekvédelmi feladatairól.
Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
7.
Az óvodai ünnepeit, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ünnepélyek, hagyományok, megemlékezések, rendje, időpontja, a rendezvények lebonyolításának felelősei az éves munkatervében kerülnek meghatározásra. Az ünnepek, megemlékezések, a hagyományok ápolása, bővítése az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvodai közösség minden tagjának kötelessége. Az óvodai ünnepélyekre és rendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés az óvónők feladata úgy, hogy figyelembe veszik a gyermeki személyiséget és a helyi sajátosságokat. Az óvodai ünnepségeken és rendezvényeken az óvónők és dajkák jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Az óvoda épületét, (ablakait) március 15-e, augusztus 20-a, október 23-a előtt négy nappal díszíteni kell. A nemzeti és egyéb ünnepek megszervezése intézményi szinten történik. Az ünnepek és egyéb programok a szülők számára nyitottak.
Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága
8.
Működési alapdokumentumok Alapító Okirat Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves Munkaterv •
A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként
54
•
kezelése az óvodavezető feladata. Irattári elhelyezésük kötelező.
A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők, és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is. A működési alapdokumentumok elhelyezése 1) Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai Programját minden partner számára hozzáférhetővé kell tenni. Ennek módjai: Valamennyi tagintézmény vezetői irodájában nyomtatott formában, nyitott polcon kell elhelyezni, Intézményi honlapon: www.nyitnikek.lapunk.hu 2) Az óvoda Házirendjét: Az intézményi honlapon: www.nyitnikek.lapunk.hu Valamennyi új gyermek szülője részére nyomtatott formában át kell adni, melynek átadás-átvételét dokumentálni kell A tagóvodák hirdetőtáblájára ki kell függeszteni 3) A munkaterv másolati példánya minden csoportban is megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető. Tájékoztatás a dokumentumokkal kapcsolatban - Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a Pedagógiai programmal kapcsolatban – előzetes időpont-egyeztetés után – az intézményvezető vagy a helyettese (-ek), tagóvoda vezető (-k) adhatnak. - A Pedagógiai Programról, ill. az alapdokumentumok változásairól a pedagógusok a nevelési év első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket. A tájékoztatás igazoló dokumentuma a szülői értekezletekről készült jegyzőkönyv valamint óvodai csoportnapló. 4) A működés nyilvánosságának erősítése: közzétételi lista A közzétételi lista tartalmát a mindenkor hatályos jogszabályi elvárásnak kell megfeleltetni (229/2012. (VIII.28.) Kormány rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 23. §. (1-2) és 24. §. (1- 4) bekezdése). Feladat: Közzétételi kötelezettség az óvoda, annak hiányában a fenntartó önkormányzat honlapján, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel
55
szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Az adatok frissítésére vonatkozó szabályozást lásd, ezen pont első mondatában.
9.
Hivatali titok megőrzése
Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Hivatali titoknak minősül: amit a jogszabály annak minősít a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat A szülők tájékoztatásának rendje: Információt elsősorban a gyermek saját óvónője, illetve az aktuálisan vele tartózkodó pedagógus szolgáltathat a szülőnek. A nevelési munkát segítő dolgozók az érdeklődő szülőket minden esetben irányítsák az óvodapedagógushoz.
10.
Nyilatkozat tömegtájékoztató szerveknek
A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül. Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani: - Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. - A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. - A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. - Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyekről a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. 56
11. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az óvodavezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása - az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentése - az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések - OSAP- jelentés - az október 1-jei alkalmazottak és óvodás gyermekeket tartalmazó listát Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az óvoda vezető által felhatalmazott vezető helyettes(-ek) és az óvoda titkár férhetnek hozzá.
12.
Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje
Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt –az intézményvezető utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az intézményvezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.
57
13. -
-
A helyiségek használati rendje A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Óvodás gyermek az óvoda helyiségeiben csakis felügyelet mellett tartózkodhat. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit, eszközeit, az óvoda területéről kivinni tilos. Vagyonvédelmi intézkedés: az óvoda zárásáért a mindenkori délutános dajkák a felelősök. Az óvoda helyiségeit - az Alapító Okiratnak megfelelően - más, nem nevelésifejlesztési célra átengedni csak a gyermekek távollétében lehet. Az intézmény helyiségeinek nyitvatartási időn kívüli használatát indokolt esetben a vezető írásban engedélyezi. Az óvoda helyiségeit csak rendeltetésének megfelelően lehet használni. Az óvoda dolgozói, tovább ügynökök, üzletszervezők vagy más személyek az intézmény területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivételt képez, az óvodai vagy a szülői szervezet által szervezett vásár. Az óvodában tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.
Az intézmény teljes területén, (az épületben és az udvaron) tartózkodó minden személy köteles: A közös tulajdont védeni. A berendezéseket rendeltetésszerűen használni. Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni. Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni. Katasztrófavédelmi terv előírásai szerint eljárni. A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. A dohányzás szabályaira vonatkozó előírásokat a magasabb jogszabályok szabályozzák. Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet!
14. Lobogózás szabályai A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait.
58
A zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell. A zászlót (lobogót) legalább évente cserélni kell. A zászló állandó minőségének megtartásáról a székhely intézményben a vezetőhelyettes a tagintézményben a tagóvoda vezető gondoskodik.
15.
A teljesítménypótlék alkalmazása
Az óvodában teljesítménypótlékot nem alkalmazunk
16.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
Intézményünkben, a hatályos jogszabálynak megfelelve – 2007. évi CLII. Törvény 3. §. - vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek: a vezetők. Az intézményvezető vagyonnyilatkozatát a fenntartó kezeli. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség kiterjed a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetére is. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagyis az intézményvezető a felelős. A vagyonnyilatkozatot két példányban, a törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni, és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva, példányonként külön-külön zárt borítékban kell elhelyezni. Az intézményvezető a nyilatkozatokat azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, a másik példányt az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak a vagyongyarapodási vizsgálat (14.§.) során eljáró szerv bonthatja ki. A vagyonnyilatkozat átadását követően a vagyonnyilatkozatban foglaltakra a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályzat vonatkozik.
59
III.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat csak a nevelőtestület elfogadásával, az óvodai Szülői Szervezet egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az eddig érvényben lévő Szervezeti Működési Szabályzat. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó a nevelőtestület az óvodavezető a Szülői Szervezet a jogszabályi kötelezettség A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülők teljes körét is tájékoztatni kell. Tájékoztatás formája: dokumentáltan csoportos szülői értekezleten.
Miskolc, 2015. augusztus 23.
…………………………………… Galambosi Dorottya óvodavezető
60
MELLÉKLETEK
Adatvédelmi szabályzat
FÜGGELÉK
Munkaköri leírások
Nevelőtestület elfogadó jegyzőkönyve Szülői szervezet vélemény-nyilvánításának jegyzőkönyve
61
MELLÉKLET
62
ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT 1. Az adatkezelés szabályai 1.1. Személyes adat az intézményben akkor kezelhető ha - ahhoz az érintett írásban hozzájárult, - azt a törvény ill. törvény felhatalmazása alapján ezen szabályzat elrendeli. 1.2. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell az adatkezelés célját, valamint azt, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt. 1.3. Az intézményben az adatok kezeléséért felelőséggel tartozik: - az óvoda vezetője, óvodavezető helyettes (-ek), tagóvoda vezető (-k) - a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő óvodatitkár 1.4. Az adatkezelést végző alkalmazottak kötelesek az általuk megismert személyes adatokat szolgálati titokként megőrizni. Munkaköri leírásuk tartalmazza a titoktartási kötelezettséget. 1.5. Az óvodavezető felelős az adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint a Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. 1.6. Az óvodavezető, a helyettes és az óvodatitkár felelősek az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezések betartásáért. 1.7. Nyilvántartások kezelése Adatvédelmi nyilvántartás: Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyeket a jogszabályban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 1.8 Az intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint statisztikai adatokat szolgáltatni. Nyilvántartási kötelezettség: - alkalmazottak adatai, - gyermekek adatai tekintetében. 2. Az alkalmazotti nyilvántartás Ezen nyilvántartás a jogviszonnyal kapcsolatos tények megállapítására, a besorolási követelmények igazolására és statisztikai adatszolgáltatásra használhatók fel. Az alkalmazotti nyilvántartás valamennyi jogviszonyban álló munkatárs adatait tartalmazza.
63
2.1 Nyilvántartott adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság b) lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok: a. iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, képesítési feltételek alóli mentesítés, b. továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett szakképesítés, tanúsítvány c. idegen nyelv tudása d. kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás e. vezetői megbízások f. gyakornoki idő, vizsga, próbaidő g. fizetési fokozat h. publikáció i. munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok; j. alkalmazott részére adott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek; k. munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, l. munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér,alapilletmény, pótlékok, illetménykiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja; m. szabadság, kiadott szabadság; n. alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei; o. alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei; p. az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei; q. a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2. A nyilvántartás kezelése vegyes rendszerben számítógépen és manuális módszerrel történik 2.3. A nyilvántartás adatait az érintett szolgáltatja. Az elsődleges adatfelvétel a jogviszony keletkezésekor történik meg. 2.4. Az adatok biztonságáról az adatkezelő gondoskodik. 2.5. Az alkalmazotti nyilvántartás kezelője az óvodatitkár. 2.6. Bér és munkaügyi nyilvántartás: Az alkalmazottak jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálására szolgáló adatkezelés. A besorolási követelmények igazolására, bérszámfejtéshez, társadalombiztosítási ügyintézéshez és statisztikai adatszolgáltatásra használhatók fel. A nyilvántartás kezelése vegyes, számítógépen és manuális módszerrel történik. Az adatok biztonságáról az adatkezelő gondoskodik 3. Az adatkezelést végzők feladatai 3.1. Az intézmény alkalmazottainak adatkezelését az óvodavezető, az óvodavezető helyettes (-ek) az óvodatitkár közreműködésével végzi.
64
3.2. A magasabb vezető beosztású óvodavezető tekintetében az adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3. Az adatkezelés során gondoskodni kell arról, hogy: - az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; - a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés; - az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítésre és törlésre kerüljön, ha a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg; - az alkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzése az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően történjen meg. 4. Az alkalmazotti nyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1. Az alkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben –a következő kivételekkel- papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni. - a közalkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, hogy az aláírásával igazolja az adatok valódiságát; - a közalkalmazott áthelyezésekor; - a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén; - a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. 4.2. A 4.1. pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni. 4.3. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályok betartása kötelező. 4.5. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 4.6. A közérdekű adatokon kívül az alkalmazott nyilvántartott adatairól –a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével- tájékoztatás nem adható. Az alkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.7. Az óvoda a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli hozzájárulásával használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.
65
4.8. Ezek továbbíthatók: a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésre jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 4.9. Az adattovábbítás a 4.8 pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban. 4.10. Az adattovábbításra az óvoda vezetője jogosult. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbításban az óvodatitkár működik közre. 4.11. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 5. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1. Az alkalmazott a saját személyi anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történő betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2. Az alkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3. Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 3 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. A személyi irat 6.1. Alkalmazotti szempontból személyi irat minden –bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett- adathordozó, amely a jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2. Az alkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni 6.3. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: - a személyi anyag iratai,
66
- a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, - az alkalmazottaknak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás), - az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 6.4. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. A személyi irat kezelése 7.1. Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az óvodatitkár közreműködésével az óvodavezető feladata. 7.2. A személyi iratokba betekinteni jogosult szervek és személyek: - az intézmény vezető - az óvodavezető-helyettes (-ek), tagóvoda vezető (-k), - feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, - a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, - munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, - a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, - az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, - az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. 7.3. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat alapján történik. 7.4. Az alkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén az alkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintetteknek. 7.5. A személyi anyag tartalma: - a közalkalmazotti alapnyilvántartás, - a pályázat vagy a szakmai önéletrajz, - az erkölcsi bizonyítvány, - az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, - a továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata, - iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, - a kinevezés és annak módosítása, - a vezetői megbízás és annak visszavonása, - a címadományozás, - a besorolás iratai, - közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, - az áthelyezésről rendelkező iratok, - a teljesítményértékelés, - minősítés a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,
67
- a hatályba lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, - a közalkalmazotti igazolás másolata. 7.6. A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7. Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartással együtt össze kell állítani a közalkalmazott személyi anyagát. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. 7.9. A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10. Az alkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni. 7.11. Az alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a alkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. 7.12. A személyi anyagot –kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak- a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni.
A GYERMEKEK ADATAINAK KEZELÉSE ÉS TOVÁBBÍTÁSA 1. Felelősség a gyerekek adatainak kezeléséért 1.1. Az óvoda vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2. Az óvodavezető helyettes (ek), tagóvoda vezető (-k), az óvodapedagógusok és az óvodatitkár munkakörével összefüggő adatkezeléséért tartoznak felelősséggel. 1.3. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 2. A gyermek nyilvántartható és kezelhető adatai 2.1. A gyermekek személyes adatai az óvodai jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálására szolgáló adatkezelés, melynek jogszabályi alapját a meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és
68
rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermekvédelmi célból, egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2. Nyilvántartott adatok: a) gyermek neve, születési helye és ideje, neme,állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, társadalombiztosítási azonosító jele b) a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok; d) a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok; e.) köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul f.) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, g.) a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok h.) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok i.) a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok; j.) a gyermekbalesetekre vonatkozó adatok; k.) oktatási azonosító száma l.) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 3. Az adatok továbbítása 3.1. Az adattovábbításra az óvodavezető az általa meghatalmazott helyettes vezető vagy az óvodatitkár jogosult. A gyermek adatai a törvényben meghatározott célból továbbíthatók az óvodából: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, illetve onnét vissza, c) az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, d) a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, e) az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából, f) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. 3.2. Nem szükséges az adattal kapcsolatosan rendelkezésre jogosult beleegyezése az adattovábbításhoz, ha az óvoda vezetője a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezése alapján azért fordul a gyermekjóléti szolgálathoz, mert megítélése szerint a gyermek –más vagy saját magatartása miatt- súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került.
69
4. Az adatkezelés intézményi rendje 4.1. Az óvodában adatkezelést végző vezető, óvodapedagógus az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, hogy a személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az óvodavezető határoz. 4.2. A felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az óvodavezető veszi fel. A felvételi előjegyzési napló biztonságos őrzéséről az óvodavezető gondoskodik. 4..3 Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik. 4.4. Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus csoportnaplót vezet. 4.5 A felvételi és mulasztási, valamint a csoportnapló, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e célra rendelkezésre álló iratszekrénybe zárja el. 4.6. A gyermekbalesetre vonatkozó adatok kezelésében közreműködik a munka- és balesetvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus. 4.7. A jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához szükséges adatok kezelésében közreműködik az óvodatitkár. 4.8. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4.9. A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében gondoskodni kell arról, hogy az adatkezelés céljának megszűnésekor, a gyermekről tárolt személyes adatok törlésre vagy megsemmisítésre kerüljenek. 4.10. A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az óvodavezető aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni.
5. Titoktartási kötelezettség 5.1. Az óvodavezetőt, az óvodavezető-helyettest, óvodatitkárt, óvodapedagógust, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra
70
vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. 5.2. A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. 5.3. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. 5.4. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. 5.5. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés megadását az óvodavezető kezdeményezheti írásban. A kezdeményezésre az óvodavezető részére javaslatot tehet az óvodapedagógus. 5.6. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat. 5.7. A törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők.
ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYOK Az adatkezelő, ill. adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az egyéb adat és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyílvánosságra hozás vagy törlés, ill. sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. Számítógépen tárolt adatok A számítógépen tárolt személyes adatok biztonsága érdekében: - Az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal – felhasználó név, jelszó- lehet hozzáférni. - A személyes adatokat kezelők az asztali számítógépen kötelesek gondoskodni a vírusmentesítésről. Manuális kezelésű adatok védelme - Az irattári kezelésbe vett iratokat száraz túzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben, beépített, zárható szekrényben tároljuk.
71
- Az aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az ügyintézők férhetnek hozzá. A személyzeti és munkaügyi iratokat zárható iratszekrényben őrizzük. - Az iratokat az irattári tervnek megfelelően 5 évenként archiválni, rendezni, selejtezni szükséges. Záró rendelkezések A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatokról szóló törvények alapján a A miskolci Nyitnikék Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának kötelező melléklete ezen ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT. A szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó melléklet kapcsolódik.
……………………., 20. …….. …….
…………………………………. óvodavezető
72
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatkezelő megbízásából –beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is- személyes adatok feldolgozását végzi. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang-, vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS- minta, íriszkép) rögzítése is. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. Adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, ill. amelynek a működése során ez az adat keletkezett. Adatmegsemmisítés: az adatok vagy azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot- az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreálltásuk többé nem lehetséges. Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából. Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozás céljából. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok –teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedőkezeléséhez. Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
73
b) az egészségügyi állapotra, a káros szenvedélyre, valamint a bűnügyi személyes adat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható a valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemző tényező-, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Érintett: bármely meghatározott személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személy. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret. Így különösen: hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, adatfajtákra, működést szabályozó jogszabályokra, a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
74
FÜGGELÉK
75
Miskolci Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc Andrássy u. 53/ a
MUNKAKÖRI LEÍRÁS Az óvodapedagógus munkaköri leírása Dolgozó neve: Anyja neve: Szül: Közvetlen felettese a Miskolci Nyitnikék Óvoda vezetője. Kinevezése az integrált szervezeten belül változó munkahelyre szól. Heti munkaideje: 40 óra, kötelező óraszáma: 32 óra. Az óvodapedagógus feladatai: -
Feladata a rábízott gyermekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően. Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján végzi önállóan és felelősséggel. A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet az idevonatkozó jogszabályok határoznak meg. Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása. Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit. Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében!
Alaptevékenysége: -
-
-
-
-
Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg a tagóvoda vezetője. Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért. Nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés). Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket. Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a személyiséglapon feljegyzést készít.
76
-
-
-
-
-
-
-
A csoportszobában és a közös helyiségekben teremtsen esztétikus környezetet, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével! A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos, balesetmentes külső helyszínekről, kíséretről! A minőségfejlesztésben aktívan vegyen részt! Megfelelő felkészültséggel, felkérésre, vállaljon és végezzen mentori feladatokat. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít. Támogatja az orvos, a védőnő, az állami gondozott gyermekek esetében a nevelőszülői felügyelő munkáját. Felelős a rábízott gyermekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. A nevelést segítő dajkával együttesen gondoskodnak a kulturált étkezés, a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról. A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására. Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok). Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alapítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni. Az óvodában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. A távolmaradás igazolásául szolgáló iratot az adott időszakot követő hónap 001-ig leadja a tagóvoda vezetőnek, annak távolléte esetén az óvoda vezetőnek, illetve a megbízott tagóvoda vezető helyettesnek. Szabadság igényét az igénybe kívánt időszak előtt legalább egy héttel közli a tagóvoda vezetővel, vagy a megbízott vezető helyettessel. A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi. Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért felelősséggel tartozik. Javaslatot tesz a szakmai eszközök beszerzésére, felújítására, karbantartására. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan (mindössze 3-5 percben), a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.
77
Az óvodára háruló feladatokból az óvónő köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint: -
helyettesítés szülői értekezlet tartása előadás, beszámoló, korreferátum, gyakorlati bemutató tartása szertárfelelős könyvtárfelelős jegyzőkönyvvezetés az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős megszervezése pályázatírásban való részvétel továbbképzésben résztvevők segítése hallgatók gyakorlatának vezetése leltározás, selejtezés előkészítése felkérés alapján vállalhat munkavédelmi és tűzvédelmi megbízatást ifjúságvédelmi feladatokat vállalhat, mint ifjúságvédelmi felelős
tevékenységek
Fentieken túl, ellátja mindazon feladatokat, amit az óvoda vezetője reá bíz. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltak elvégzését magamra nézve kötelezően elvégzem. Miskolc, 20.……………………………….
..................................................... óvodavezető aláírása
.............................................. óvodapedagógus aláírása
78
Miskolci Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc Andrássy u. 53/ a
MUNKAKÖRI LEÍRÁS Óvodai pedagógiai asszisztens Dolgozó neve: Anyja neve: Szül: Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok: A munkaidőt munkarendjének megfelelően betartja. Az óvodában, olyan időpontban jelenik meg, hogy munkaidejének kezdetekor a megfelelő öltözékben munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelzi a tagóvoda vezetőjének, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Hiányzás esetén az óvodavezető utasítása alapján helyettesít. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát, ill. a munkavégzés helyét (uszoda, sportcsarnok, színház stb.). Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja. A biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Gondozással kapcsolatos feladatok: A kijelölt csoportban az udvarra indulás előtt és a levegőzés után a fürdőszobában és az öltözködésben, vetkőzésben segíti a gyerekeket az óvónők útmutatásai alapján. Támogatja a gyermekek önálló önkiszolgálási tevékenységét, szükség szerint segít az óvónők elvárásainak megfelelően. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja. Segít az altatásban, az alvó gyermekcsoportra szükség szerint felügyel. Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek szükségleteit, igény szerint segít (orrtörlés, vécéhasználat, ruhacsere, stb.) Szükség szerint részt vesz a tívórai és az uzsonna előkészítésében. Ébredés után a csoport szokásainak megfelelően segít az öltözésben, tisztálkodásban. Gyógytestnevelés előtt és után segít az öltözésben, vetkőzésben, a gyermekeket kíséri a folyosón. Szervezési feladatok: Alkalmanként küldeményeket kézbesít a másik tagóvodába, intézménybe. Segít az óvodai, és csoport dokumentációk elkészítésében. Az óvodai ünnepélyeken, programokon aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a óvoda-vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.
79
Együttműködés, kapcsolatok: Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. A szabályzatokat, megállapodásokat, elfogadja, betartja. Kapcsolataiban a tapintat, az elfogadás jellemzi, tiszteli a gyermeket, a szülőt, munkatársait. Beszédével, viselkedéskultúrájával példát mutat. Közös óvodai programokon a más csoportba járó gyermekekre azonos figyelmet fordít. Magatartásával hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához. Elvégzi a vezetők alkalmi megbízásait. Hiányzó felnőtt esetén a kijelölt csoportban segít a tagóvoda vezető utasításai szerint A környezet esztétikai rendjének, tisztaságának megteremtésében közreműködik. A gyermekek ételének, edények tisztán tartásában részt vesz. A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz. Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában. Egyéb rendelkezések: A munkatársi és technikai értekezleteken részt vesz. A határidők betartásával kezeli a jelenléti ívet és a szabadságok nyilvántartó lapját. Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet. A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat. Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője és helyettese időnként megbízza. Miskolc, 20…………………………..
..................................................... óvodavezető aláírása
.............................................. munkavállaló aláírása
80
Miskolci Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc Andrássy u. 53/ a MUNKAKÖRI LEÍRÁS A dajkák munkaköri leírása Dolgozó neve: Anyja neve: Szül: Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A dajka általános feladatai a gyermekcsoportokban: -
-
-
A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segítik a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik,az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja., az edényeket étkezések után leszedi és a mosogatóba viszi. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását. Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást. Hiányzás esetén köteles helyettesíteni. Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze az óvodavezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában. Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival. Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához. Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz. Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek. A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik. A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz. A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.
81
-
Szabadság igényét az igénybe kívánt időszak előtt legalább egy héttel közli azóvodavezetővel, vagy a vezető helyettessel. A gyermekek érkezésékor (600-815-ig) és távozásakor (1530-1630-ig) a folyosón tartózkodik. Takarítási feladatait a gyermekek jelenlétében nem végezheti.
A dajka egyéb feladatai: -
Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja. Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban. A portalanítást mindennap elvégzi. A játékeszközöket tisztán tartja, a szüksége fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi. A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen, elzárt szekrényben tárolja. A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint. Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja. Gondozza az óvoda udvarát, a homokozók környékét felsöpri, nyáron locsolja a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban, amennyiben a karbantartó hiányzik. A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást.
Egyéb rendelkezések 1. Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. 2. A munkabeosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását. Napközben ellenőrzi a bejárati ajtót, hogy zárva van-e. 3. A munkatársi értekezleten részt vesz. 4. Elvégzi a kiszolgáló helységek a takarítását: iroda, orvosi szoba, öltöző. 5. A csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját. 6. Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét az óvoda vezetőjével. 7. Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet. 8. A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat. 9. Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője és helyettese időnként megbízza. 10. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.
Felelősség: Felelős a óvodai higiénia megtartásáért. Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért, a rendelkezésre bocsátott munkaeszközök nem rendeltetésszerű használatáért. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltak elvégzését magamra nézve kötelezően elvégzem. Miskolc, 20...............................
..................................................... óvodavezető aláírása
.............................................. munkavállaló aláírása 82
Miskolci Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc Andrássy u. 53/ a MUNKAKÖRI LEÍRÁS Az élelmezésvezető munkaköri leírása Dolgozó neve: Anyja neve: Szül: A vezető óvónő egyszemélyi felelős irányítása mellett ellátja a gazdálkodási és élelmezési feladatokat. 1. Felelős a gyermekek mennyiségileg, minőségileg kielégítő, időben pontos étkezéséért. 2. Munkakörét a felettes szervek jelenlétében leltári és anyagszámolás okmányok alapján, jegyzőkönyv felvétele mellett veheti, illetve adhatja át. 3. Időben rendelje meg és szerezze be, számláztassa le a nyersanyagot. Árut átvételkor mennyiségileg és minőségileg vizsgálja át, figyeljen oda szavatosság időtartamára, egyeztesse a mellékelt számlával, vagy szállítólevéllel. 4. A nyersanyagot vegye nyilvántartásba, gondoskodjék raktári elhelyezéséről és szakszerű tárolásáról. Kellő időben ellenőrizze a raktárban lévő élelmiszereket. Romlott, lejárt szavatosságú élelmiszerekről írjon jegyzőkönyvet a vezető óvónő és gazdaságvezető jelenlétében. 5. A nyersanyag rendeltetésszerű felhasználását és elkészítését ellenőrizze. 6. A kettős zárral ellátott raktár kulcsait úgy kell megosztani, hogy az egyik kulcs az élelmezésvezetőnél a másik a szakácsnőnél legyen. 7. Raktárból nyersanyagot csak napi anyag felhasználásra felvezetett mennyiségben lehet kivinni. 8. Az élelmezésvezető köteles a nyilvántartását napra készen vezetni, megadott határidőre köteles a többi adminisztrációs munkáját is lezárni, vele elszámolni. 9. Az ételminta előírásnak megfelelő gyűjtését és megőrzését köteles ellenőrizni. 10. Az élelmezés szervezőt, ha szükséges helyettesíti: Ellátja a gyermekek térítési díjával kapcsolatos adminisztratív munkáját, beszedi a térítési díjakat, a beszedett díjakat köteles a tárgynapon az illetékes bankszámlára befizetni. 11. Készpénzt és az értékeit köteles wertheim kasszában tartani. 12. Részt vesz a konyhai dolgozók munkájának beosztásában. A konyhai fogyóeszközöket a szakácsnővel együtt havonta ellenőrzi 83
13. Kapcsolatot tart az Belvárosi-Diósgyőri Óvodai Gazdasági Igazgatóság-gal, feléjük jelentési kötelezettségének időben eleget tesz. 14. Az általa kezelt pénztért, értékekért, raktári anyagokért a mindenkor érvényben lévő jogszabályok alapján anyagi felellőséggel tartozik. 15. Köteles mindig tisztán, gondozottan megjelenni, e.ü. leletek érvényességéért felel. 16. Felelősséggel tesz eleget a tűzbiztonsági, takarékossági és egyéb biztonsági előírásoknak. 17. Köteles hivatali titkot felvilágosítást nem adhat.
megtartani,
munkahelyi
problémákról
senkinek
18. Munkaköri leírásban szereplő rendszeres feladatok ellátása mellett köteles ellátni azokat a feladatokat, melyek a vezető óvónő feladatkörébe utal. 19. A HACCP rendszer óvodára kidolgozott előírásainak a konyha területén kötelező végrehajtása és betartatása. Egyénre szabott feladatok ellenőrzése, annak maradéktalan teljesítése. Munkajogi problémával elsőfokon a vezető óvónőhöz, másodfokon a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat. Jelen munkaköri leírás a módosításig érvényes.
Miskolc, 20………………………
..................................................... óvodavezető aláírása
.............................................. munkavállaló aláírása
84
Miskolci Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc Andrássy u. 53/ a Szakács munkaköri leírása Dolgozó neve: Anyja neve: Szül: A vezető óvónő valamint az élelmezés vezető irányítása mellet ellátja a következő feladatokat. 1. Felellős az ételek mennyiségileg és minőségileg megfelelő, az óvoda napirendjének meghatározott időbeni elkészítéséért, kiosztásáért a raktárból kivett nyersanyag rendeltetésszerű felhasználásáért. 2. Felelős az élelmezés egészségügyi előírások, követelmények betartásáért, betartatásáért. 3. Ellenőrzi a raktárban lévő élelmiszerek helyes tárolását. 4. Felelős a konyha és a hozzátartozó helységek tisztaságáért, valamint a konyhai textíliák, edények, berendezési tárgyak, gépek rendeltetésszerű használatáért, tisztaságáért. 5. A főzéshez kiadott anyagokért, a konyha, valamint járulékos helységei leltári eszközeiért anyagi felelősséggel tartozik. 6. Köteles időnként ellenőrizni, a mosogatás és fertőtlenítés módját. Tájékozódni időként az élelmezésvezetővel közösen a csoportokban az általuk elkészített ételek fogadásáról, kérjenek véleményt az óvónőktől a minőséget, mennyiséget illetően. 7. Nyári nagytakarítás alkalmával a konyha és járulékos helységeinek takarítását, a gépek berendezések karbantartását a konyhalányokkal közösen végzi. 8. Figyelemmel kíséri a konyhai gépek állapotát, az esetleges meghibásodást, javítási igényt jelzi az óvoda vezetőjének vagy az élelmezésvezetőnek. 9. Az élelmezésvezető távollétében köteles a napi főzéshez szükséges nyersanyagokat megrendelni, gondoskodni hiánytalan átvételükről, felhasználásukról. 10. Felelős a kettős zárral ellátott raktári zár jogszabályban meghatározott kezeléséért. 11. A kidolgozott HACCP rendszer működtetésében felelősen vesz részt. 12. Köteles mindig tisztán, gondozottan megjelenni a munkahelyén, csak érvényes e.ü. könyvvel dolgozhat. 13. Köteles a hivatali titkokat megőrizni, munkahelyi problémákról senkinek felvilágosítást nem adhat. 14. Legyen tisztában a tisztítószerek helyes vegyítésének arányával / víz + hypó stb. / 15. Más munkakör ellátására nem kötelezhető, de a munkaköri leírásban szereplő rendszeres feladatok ellátása mellett köteles mindazon munkát elvégezni, amit a vezető óvónő feladatkörébe utal. /pl. anyagbeszerzési feladatok nyersanyagszállítás stb./ A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltak elvégzését magamra nézve kötelezően elvégzem. Jelen munkaköri leírás visszavonásig érvényes.
Miskolc, 20………………………………..
..................................................... óvodavezető aláírása
.............................................. munkavállaló aláírása
85
Miskolci Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc Andrássy u. 53/ a MUNKAKÖRI LEÍRÁS A konyhai dolgozó munkaköri leírása Dolgozó neve: Anyja neve: Szül: A vezető óvónő, valamint az élelmezésvezetőnek felelős irányítása mellett ellátja a következő feladatokat: 1. Elkészíti a tízórait, ebédet, uzsonnát. A gyermeklétszámnak megfelelően elvégzi csoportonkénti elosztást, adagolást. 2. Étkezések után a közegészségügyi követelményeknek megfelelően elmosogatja az étkező edényeket. 3. Elvégzi a konyha és a hozzátartozó helységek naponkénti folyamatos, hetenkénti és időszakos nagytakarítást. / irodák, raktárak, hűtők, villany és gáztűzhely, tároló szekrények, csempe, radiátor, stb./ 4. A délutános konyhás hetente egyszer kifertőtleníti a moslékost. 5. Mindennap köteles ételmintát vételezni, s azt megfelelően feliratozott ételmintás üvegben é az erre kijelölt hűtőszekrényben 72 óráig megőrizni. 6. Hetenkénti rendszerességgel kimossa konyhai textíliákat, és azokat kivasalja, szükség szerint megvarrja. 7. Figyelemmel kíséri a konyhai gépek, berendezések, valamint a mosógép és centrifuga állapotát, az esetleges meghibásodásokat, javítási igényt, pótlást jelzi a vezető óvónőnek, vagy helyettesének. 8. Köteles mindig tisztán, gondozottan, munkára képes állapotban megjelenni a munkahelyen, csak érvényes e.ü. könyvvel dolgozhat. 9. Nyári nagytakarítás alatt mindenki köteles a területén adódó munkálatokat elvégezni. /festés utáni takarítás stb./ 10. Köteles hivatali titkot megőrizni, a munkahelyi problémákról, történésekről senkinek felvilágosítást nem adhat. 11. Legyen tisztában a tisztítószerek helyes vegyítésének arányával /víz + hypó stb./ 12. Egyéb helységekhez, takarításhoz köpenyt váltsanak, és gumikesztyűt használjanak. 13. Az ÁNTSZ által előírt egészségügyi szabályokat tartsák be. / fehérköpeny, mosogató kötény, fityula stb./ 14. A munkaköri leírásban szereplő rendszeres feladatok ellátása mellett köteles ellátni azokat a feladatokat, melyeket a vezető óvónő feladatkörébe utal. 15. A konyhában idegenek nem tartózkodhatnak! 16. A HACCP rendszer óvodára kidolgozott előírásainak kötelező végrehajtása és betartása. Egyénre szabott feladatok maradéktalan teljesítése. Munkajogi problémával elsőfokon a vezető óvónőhöz, másodfokon a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. Jelen munkaköri leírás visszavonásig érvényes.
Miskolc, 20………………………………….
86
……………………………… óvodavezető aláírása
..…………………………. munkavállaló aláírása
87
Miskolci Nyitnikék Óvoda 3533 Miskolc Andrássy u. 53/ a MUNKAKÖRI LEÍRÁS A fűtő karbantartó munkaköri leírása Dolgozó neve: Anyja neve: Szül: Munkarendje: A mindenkori éves munkarend szerint A vezető óvónő, valamint vezető helyettesnek felelős irányítása mellett ellátja a következő feladatokat. Az óvoda épület megfelelő hőfokra való felfűtése. Melegvíz folyamatos biztosítása. A kazánház rendben tartása, a berendezések zavartalan működésének biztosítása. Szükség szerint tisztán tartja az intézményi épület járdáját, az udvarát, kertjét felgereblyézi, a belső közlekedési utakat sepri. 5. Nyári időszakban szükség szerint végzi a fű nyírását, gondozza a virágokat, sövényt nyír / korai órákban meglocsolja a virágokat./ 6. Márciustól novemberig minden nap felássa a homokozókat. 7. Téli időszakban az intézményhez tartozó járda területén a belső közlekedési útvonalon elvégzi a hó eltakarítást, az utakat csúszásmentesíti. 8. Állandóan gondoskodik a balesetet okozó tárgyak eltávolításáról az óvoda zárt részén belül / üveg, törött játék stb./, valamint az épületen kívül a gyermekek által használt területen. 9. Szükség szerint segít a beszerzéseknél, a leszállított anyagok elraktározásánál./ élelem, tisztítószer, bútor stb./ 10. Elvégzi a nagyobb anyagmozgatási feladatokat. 11. A karbantartási feladatok elvégzésére kiküldött szakemberek munkáját figyelemmel kíséri, szükség esetén ellátja a segédmunkási teendőket. 12. Elvégzi azokat a kisebb javítási munkákat, amelyek, nem igényelnek speciális szakembert / csapok cseréje stb./ Beszerzi az e munkálatokhoz szükséges anyagokat. 13. Figyelemmel kíséri a vizes szerelvények, lefolyók, nyílászárok, egyéb épületrészek, valamint a gépek, berendezések állapotát, és működését, a tapasztalt rendellenességeket a vezető felé jelzi. 14. A végzett munkáról naplót vezet, melyben feltünteti a végzett munkát, és a javításhoz felhasznált anyagot. 15. Feladata a szerszámok és a javításhoz szükséges anyagok, eszközök megőrzése, és azok megfelelő tárolása. 16. Szükség szerint segít a szertár, raktárok rendezésében. 17. A munkaköri leírásban szereplő rendszeres feladatok ellátása mellett köteles ellátni azokat a feladatokat, melyeket a vezető óvónő feladatkörébe utal. Munkajogi problémával elsőfokon a vezető óvónőhöz, másodfokon a Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. Jelen munkaköri leírás visszavonásig érvényes. 1. 2. 3. 4.
88
Miskolc, 20……………………………
..................................................... óvodavezető aláírása
.............................................. munkavállaló aláírása
89
