Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Miskolc, 2013. augusztus 31.

Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalom

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA..................................................................................... 4 A GÁBOR ÁRON „MŰVÉSZETI ISKOLA” SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK VÉLEMÉNYEZÉSE ÉS ELFOGADÁSA .......................................................................................................................................................... 4 DIÁKÖNKORMÁNYZAT .............................................................................................................................................. 4 SZÜLŐI VÁLASZTMÁNY ............................................................................................................................................. 4 NEVELŐTESTÜLET .................................................................................................................................................... 4 ZÁRÓ RENDELKEZÉS.................................................................................................................................................. 5 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA, MÓDOSÍTÁSA, TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ..................... 6 SZEMÉLYI HATÁLYA .................................................................................................................................................. 6 TERÜLETI HATÁLYA................................................................................................................................................... 6 IDŐBELI HATÁLYA..................................................................................................................................................... 6 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGA ............................................................................................... 6 HATÁSTANULMÁNY.................................................................................................................................................. 7 ELJÁRÁSREND ......................................................................................................................................................... 7 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK........................................................................................................................ 8 1. 1. A SZMSZ CÉLJA, TARTALMA .............................................................................................................................. 8 1. 2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ........................................................................................................................................ 9 2. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK......................................................................................................................... 10 2. 1. AZ INTÉZMÉNY NEVE ALAPÍTÓ OKIRATA............................................................................................................... 10 2. 2. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI, TEVÉKENYSÉGE ................................................................................................ 10 2. 3. ALAPTEVÉKENYSÉGE ....................................................................................................................................... 10 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI........................................................................................ 12 3. 1. ELLÁTANDÓ FELADATOK .................................................................................................................................. 12 3. 2.SZEMÉLYZETI- ÉS ÜGYVITELI FELADATOK .............................................................................................................. 12 4. AZ ISKOLA SZERVEZETE, FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSE .......................................................................................... 13 4.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ................................................................................................................................... 13 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend........................................ 13 4.1.3 Az intézményvezető hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök..................................................... 14 4.2 KIADMÁNYOZÁS ÉS KÉPVISELET SZABÁLYAI, AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE, MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK ............................................................................................................................................ 14 4.2.1.A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ..................................... 18 4.3 AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZRAJZA .................................................................................................... 18 4.4 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI TESTÜLETE, IGAZGATÓ TANÁCS ........................................................................................... 20 4.5 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .......................................................................................... 21 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK.................................................. 22 5.1.ALAPÍTÓ OKIRAT.............................................................................................................................................. 22 5.2.PEDAGÓGIAI PROGRAM .................................................................................................................................... 22 5.3 AZ ÉVES MUNKATERV ....................................................................................................................................... 23 5.4 AZ ISKOLAI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA ...................................................................................................... 23 6. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE.................................................................................................................. 24 6. 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA .................................................................................... 24 6. 2. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE ...................................................................................................................... 24 6. 2. 1. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .................................................................. 24

1



6.2.2 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ........................................................................................... 24 6.2.2.1 A kötött munkaidőben ellátott feladatok ........................................................................................ 25 6.2.2.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok ................................................................................ 25 6.2.2.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok.............................................. 26 6.3 PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ................................................................................... 26 6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje........................................................................ 27 6.4 AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKARENDJE ...................................................................... 27 6.5 KÖTELEZŐ PEDAGÓGIAI ÉS ADMINISZTRATÍV FELADATOK - MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK ................................................. 28 6.5.1 Tanár munkaköri leírás-mintája ......................................................................................................... 28 6.5.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája ................................................................................................. 30 6.5.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája ............................................................................. 31 6.5.4 Takarító munkaköri leírás-mintája ..................................................................................................... 33 6.6 A TANÍTÁSI ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE,IDŐTARTAMA .................................................................................... 34 6. 7. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, A TANULÓK ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ................................................. 34 6.8. AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK BELÉPÉSI ÉS BENT TARTÓZKODÁSI RENDJE ............................................ 36 6.9. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ................................................................. 36 6.10 INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................... 36 6.10.1. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárás ..................................... 37 6.11.A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ............................................................................... 39 6.11.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere.................................................................. 40 6.11.2 Az iskolai védőnő feladatai ............................................................................................................... 40 6.12.RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ STB. ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ................................................................... 41 6.12.1.Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje ...................... 41 6.13 A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA SZERVEZETI FORMÁI .............................................................. 42 6.14.ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................... 43 6.15. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI ........................................................................................................................... 44 7. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI .................................................... 45 7.1 AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ....................................................................................................................... 45 7.1.1 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámoltatás rendje ......................... 45 7.1.2 Pedagógusok munkájához biztosítandó informatikai eszközök ......................................................... 46 7.2. A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI, OSZTÁLYÉRTEKEZLETEI ....................................................................................... 46 7.3 A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ........................................................................ 47 7.4 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSA, PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSE ....................................... 47 7.4.1 A szakmai munkaközösség feladatai.................................................................................................. 48 7.5 A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS SZEMPONTJAI ......................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 8. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE.................................................. 49 8.1. AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG ....................................................................................................................................... 49 8.2. A MUNKAVÁLLALÓI KÖZÖSSÉG........................................................................................................................... 49 8.3. SZÜLŐI VÁLASZTMÁNNYAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS .............................................................................................. 49 8.4. AZ ISKOLASZÉK ............................................................................................................................................... 49 8.5. AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS ................................................................................................................................... 50 8.6. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI ..................................................................................................... 50 8.6.1.A DÖK kel való kapcsolattartás rendje ............................................................................................... 51 8.7. AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS ................................................................... 51 8.8. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT ISKOLAI NEVELÉSE ÉS OKTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG TARTALMA, SZERVEZETI FORMÁI, KERETEI ................................................................................................................................... 52 8.9. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA ................................................................................................... 56 8.9.1. Gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás .............................................. 57 8.9.2. Kapcsolat a Fazola Henrik TISZK intézményeivel ............................................................................... 57 8.9.3. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget a SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel................................................................................................................................................................. 58 8.10.AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ..................................................... 58 8.11. A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL KÉRHETŐ TÁJÉKOZTATÁS HELYE ÉS IDEJE .................................................................... 59 9. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ............................................................... 59

2



9.1 A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ......................................................... 59 9.2 A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ............................................................... 60 9.3.A TANKÖNYVRENDELÉS BELSŐ RENDJE ................................................................................................................. 61 9.3.1 A tankönyvellátás célja és feladata .................................................................................................... 61 9.3.2. A tankönyvfelelős megbízása ............................................................................................................ 62 9.3.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése.................................................................................... 62 9.3.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása ............................................................................. 63 9.3.5 A tankönyvrendelés elkészítése .......................................................................................................... 63 9.4 AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ...................................... 63 9.4.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje....................... 63 9.4.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ................................ 64 10. GÁBOR ÁRON „MŰVÉSZETI ISKOLA” SZAKKÖZÉPISKOLA KÖNYVTÁRA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA – TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT............................................................................................... 65 10. 1. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK .................................................................................. 65 10. 2. A KÖNYVTÁR FENNTARTÁSA ........................................................................................................................... 66 10. 3. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA............................................................................................................. 66 10. 4. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FELADATAI .................................................................................................................... 66 10. 5. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK, RENDELETEK: .......................................................................... 67 10. 6. KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS, GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS.................................................................................... 67 10. 6. 1. Állománygyarapítás....................................................................................................................... 67 10. 6. 2. Állományapasztás.......................................................................................................................... 69 10. 7. ÁLLOMÁNY JOGI VÉDELME ............................................................................................................................. 71 10.8. AZ ÁLLOMÁNY FIZIKAI VÉDELME ....................................................................................................................... 71 10. 9. A KÖNYVEK ELHELYEZÉSE ............................................................................................................................... 71 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETEI...................................... 73 I.GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT ...................................................................................................................................... 73 II. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI REND ............................................................................................................................... 76 III. KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT .................................................................................................................. 79 IV. TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT ............................................................................................................................... 81 11.IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT, AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETI RENDJE ............................................................. 82 SZMSZ MELLÉKLETE: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT.......................................................................................... 88

3



Szervezeti és működési szabályzat elfogadása A Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola Szervezeti és működési szabályzatának véleményezése és elfogadása A Szervezeti és működési szabályzat az igazgató előterjesztése alapján, a nevelőtestülettel, a Szülői választmánnyal és a Diákönkormányzattal folytatott megbeszélés után, a két érdekelt fél egyetértése és a nevelőtestület elfogadó határozatával született meg.

Diákönkormányzat Az iskolai Szervezeti és működési szabályzatot az iskolai Diákönkormányzat 2013. év március 27-ik napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakat véleményezte, tartalmával egyetértett. A véleménynyilvánítást jegyzőkönyv rögzíti.

Kocsis Barbara DÖK titkára

Virágné Antal-Boza Ajra a DÖK segítő tanára

Miskolc, 2013. március 27.

Szülői Választmány Az iskolai a Szervezeti és működési szabályzatot a Szülői választmány a 2013. év március 27. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. A véleményezést jegyzőkönyv rögzíti.

Gömbicz Zsoltné Szülői Választmány elnöke

Bakos Pálné a Szülői Választmány segítő tanára

Miskolc, 2013. március 27.

Nevelőtestület Az iskola Szervezeti és működési szabályzatát az iskola nevelőtestülete 2013. év március 27. napján tartott ülésén elfogadta. Az elfogadást jegyzőkönyv rögzíti, az elfogadást a humán munkaközösség-vezető és a közalkalmazotti tanács elnöke aláírásukkal igazolják.

Kiss Ferenc Lászlóné munkaközösség-vezető Miskolc, 2013. március 27.

Györffy Erika Közalkalmazotti tanács elnöke

4



Záró rendelkezés Ez a Szervezeti és működési szabályzat 2013. év szeptember hó 1. napján – az iskola nevelőtestületének elfogadásával és az igazgató jóváhagyásával – lépett hatályba.

Miskolc, 2013. március 27. P.H. ……………………………………. Csordásné Bereczki Ildikó igazgató

5



A Szervezeti és működési szabályzat hatálya, módosítása, tartalmi összefoglaló Személyi hatálya A Szervezeti és működési szabályzat személyi hatálya kiterjed az iskolával tanulói jogviszonyban lévő tanulókra, az iskola összes alkalmazottjára, a szülőkre, egyes részei az átmenetileg az iskolában tartózkodó idegenekre, valamint az iskolával szerződéses kapcsolatban lévő, itt munkát végzőkre.

Területi hatálya Minden, a tanítási időben és tanítási időn kívül szervezett program esetében a házirend területi hatálya kiterjed: • az iskola területére, a belépéstől az elhagyásáig; • az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedésre; • az iskolán kívüli – az iskola által, vagy a tanulók, szülők által de az iskola érdekében szervezett –rendezvényekre. • minden olyan helyen ahol az iskola képviseletében, nevében hivatalosan van jelen a személyi hatály alá tartozó érintett

Időbeli hatálya A Szervezeti és működési szabályzatban foglalt szabályokat a jóváhagyástól kezdve a Szervezeti és működési szabályzat következő módosításáig kell alkalmazni. A Szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata kötelező • törvény vagy rendelet változása miatt • ha az érintett felek kezdeményezik

A Szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága A Szervezeti és működési szabályzat előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie, kérésre hozzáférhetővé kell tenni. A Szervezeti és működési szabályzat egy-egy példánya megtekinthető az iskola igazgatójánál a titkárságon az iskola honlapján A Szervezeti és működési szabályzat készült Az 2011. évi CXC. Köznevelési Törvény (Nkt), és a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet előírásai alapján A Szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi az adatkezelési szabályzat.

6



Hatástanulmány Az új SZMSZ nem tartalmaz olyan szabályozási területeket, amely többlet költséggel járna a fenntartóra nézve a jelenleg hatályos dokumentumhoz képest.

Eljárásrend A Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola Szülői Választmánya, a Diákönkormányzata és az iskola nevelőtestülete élt véleményezési illetve egyetértési jogával, hét nappal a vélemény nyilvánítási értekezletek előtt megkapták az SZMSZ és melléklete az Adatkezelési szabályzat tervezetet nyomtatott vagy elektronikus formában.

7



1. Általános rendelkezések A 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 25.§ (1) bekezdése alapján a Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola OM 029301 3533 Miskolc Bolyai Farkas u. 10. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1. 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 1.1. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola működésének szabályait, a szervezeti felépítését az iskola működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok, annak érdekében, hogy az iskola pedagógiai programban rögzített cél-és feladatrendszer megvalósuljon. 1.2. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjainak, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladataik megoldásában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 1.3. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megsértése esetén 1.3.1. Az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetve helyettesei - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhatnak intézkedést; 1.3.2. A tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. 1.3.3. A szülőt, vagy más, nem az iskolában dolgozó, illve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását.

8



1. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:

-

2011. évi CXC. Törvény: A nemzeti köznevelésről 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 326/2013. (VIII. 30.) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2012. évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az Államháztartásról

9



2. Intézményi alapadatok 2. 1. Az intézmény neve alapító okirata A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki:

2. 2. Az intézmény jellemző adatai, tevékenysége Adatok: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola 1.1. Idegen nyelvű megnevezése: 1.2. Rövid neve(i):2. Feladatellátási helye(i) 2.1. Székhelye: 3533 Miskolc, Bolyai Farkas utca 10. telephelye(i):3533 Miskolc Kabar utca 12. 2.2. Tagintézmény(ek) megnevezése, címe(i) 2.2.1. ügyvitel címe: 2.2.2. telephely (ei): 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 4. Típusa: szakközépiskola 5. OM azonosító: 029 301

2. 3. Alaptevékenysége 6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok: − szakközépiskolai nevelés-oktatás Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban (lásd mellékletben) szakágazgat (lásd mellékletben) Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban (lásd mellékletben) − többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása − felnőttoktatás nappali oktatás esti levelező

10



Átvállalt alapfeladat(ok): nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 650 fő 6.4. Iskolatípusonként az évfolyamok számát közismereti és szakképzési bontásban 4 évfolyamos szakközépiskola 1 és 2 éves szakképzési évfolyammal 4 évfolyamos Informatika ágazati szakképzés 4 évfolyamos Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazati szakképzés 4 évfolyamos Képző és iparművészet ágazati szakképzés 6.5. Gyakorlati képzés megszervezésére: 6.6. Iskolai könyvtár ellátásának módja: 1. saját szervezeti egységgel 6.7. Különleges pedagógiai célok megvalósítása: 6.8. Speciális jellemzők: - Együttműködés a Fazola Henrik Térségi Integrált Szakképző Központtal (TISZK)) - párhuzamos oktatás formájában szakközépiskolai nevelés és oktatás négy általános műveltséget megalapozó évfolyammal 6.9. Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén: Nyilvántartási szám:szabad kapacitás terhére valósítja meg : 6.2. 6.3.

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási 1.pontos cím: Miskolc, Bolyai Farkas utca 10. helyrajzi szám: 234667/5 hasznos alapterület: 7524 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK 2.pontos cím: Miskolc, Kabar utca 12. helyrajzi szám: 23467/7 hasznos alapterület: 7410 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

11



3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az iskola önálló jogi személyiség, de nem költségvetési szerv, így önálló gazdálkodást nem folytat.

3. 1. Ellátandó feladatok -

Kis- és nagyértékű eszközök nyilvántartása és értékcsökkenésének elszámolása Költségvetés összeállítása Számlák összegyűjtése Vagyon nyilvántartás Analitikus nyilvántartások vezetése Szabályzatok elkészítése és aktualizálása Szigorú számadású bizonylatok érvényesítése, kezelése Pályázatok kezelése, nyilvántartása, könyvelése Leltározás és selejtezés

3. 2.Személyzeti- és ügyviteli feladatok -

Kinevezések nyilvántartása, intézése Átsorolások nyilvántartása, intézése Továbbképzések nyilvántartása Jubileumi jutalmak nyilvántartása, intézése Nem rendszeres kifizetésekhez kapcsolódó lejelentése Változó bér, távolléti díjak lejelentése Megbízási díjak intézése Útiköltség intézése Munkába járás költségtérítésének lejelentése Létszámadatok nyilvántartása (pedagógus, egyéb dolgozói) Kereseti igazolások kiállítása Betegszabadság nyilvántartás Utazási kedvezményre jogosultság kezelése, nyilvántartása (pedagógus igazolvány) Normatíva igénylés alapjául szolgáló kimutatások elkészítése Ingyen tankönyvre való jogosultság nyilvántartása

Beszámoló készítésével kapcsolatos feladatok Belső ellenőrzési tevékenység

12



4. Az iskola szervezete, felépítése, vezetése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend A távollévő igazgató helyettesítése A távollévő igazgatót (szabadság, betegség, hivatalos távollét) általános helyettesítési jogkörrel megbízott szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti. Ha az általános helyettesítési jogkörrel megbízott igazgatóhelyettes is akadályoztatva van, a vezetői feladatok ellátásában helyettesítési feladatokat a nevelési igazgatóhelyettes látja el. A nevelési igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a vezetői jogkör tekintettel az ellátandó feladat egész iskolát érintő összetettségére és sokrétűségére automatikusan tovább nem ruházható, de az igazgató hosszabb idejű akadályoztatása esetén és indokolt esetben írásban részleges jogkörökkel átruházhatja. A részleges jogköröket az igazgató dönti el. Az igazgatóhelyettesek helyettesítése A vezető helyettesek helyettesítésében a tanítás előtti felügyelet ellátásakor közreműködnek a kijelölt pedagógusok. Szakmai helyettesítők a nevelési igazgatóhelyettesnél a kijelölt munkaközösség vezető a szakmai igazgatóhelyettesnél a szakmai gyakorlat oktatásvezető a kijelölt munkaközösség vezető a szakmai vezetőnél

13



Ez a helyettesítés a „távollévő igazgató helyettesítése” címen a kijelölt igazgatóhelyettes helyettesítési és aláírási jogköréből nem ad átruházódó jogokat, csupán az adott szakterületen az azonnali intézkedést igénylő szakmai ügyekre, feladatokra és általánosan a tanulók biztonságainak megóvásával összefüggő kérdésekre terjed ki. 4.1.3 Az intézményvezető hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. -

-

A szakmai igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést, A szakmai igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a nevelési igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,

4.2 Kiadmányozás és képviselet szabályai, az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre, munkaköri leírások Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettesek, - szakmai vezető Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető kiemelt feladatai: • a nevelőtestület vezetése; • a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; • a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; • az iskolaszékkel (hiányában a Szülői Szervezettel), a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; • a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; • a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

14



Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: • dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörébe, • egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében • felelős: – a pedagógiai munkáért, – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, – a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, – a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, – a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. • rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, • képviseli az intézményt. Az intézmény vezetője (igazgatója) személyében felelős: • a szakszerű és törvényes működésért, • az észszerű és takarékos gazdálkodásért, • a pedagógiai munkáért, • a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, • a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, • a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, • a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, • az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Szakmai igazgatóhelyettes hatásköre Általános helyettesi jogkörrel rendelkezik. Feladata a szakmai elméleti oktatással kapcsolatos feladatok teljes körű ellátása, az informatika és környezetvédelmi valamint a művészeti szakok gyakorlati képzésének, valamint a szakmai hatáskörébe tartozó tanárok tanórán kívüli

15



tevékenységének irányítása. A törvényben meghatározott szakképesítéssel rendelkezik. Munka-, tűzvédelmi és balesetvédelmi feladatokat lát el. Egyéb feladatait a munkaköri leírása határozza meg. - A nevelő-oktató munka szakterület szerinti, a szakmai képzés színvonalának ellenőrzése. - A gazdálkodó szervezetekkel fenntartott kapcsolatok folyamatos ápolása szakképzési hozzájárulás gyűjtése. - Megbeszélést tart az érintett pedagógusok csoportjával s az elhangzott javaslatok alapján előterjesztést tesz az intézmény igazgatójának. - Az értékelő, összefoglaló és egyéb jelentésekhez anyagot szolgáltat, az igazgató felkérése alapján jelentéseket készít, ellenőrzi a szakterületéhez tartozó statisztikai adatokat. - Felelős a különbözeti, az osztályozó, a pót- és egyéb vizsgák előkészítéséért, megszervezéséért és zavartalan lebonyolításáért. - Ellátja a beiskolázással kapcsolatos feladatokat, irányítja a pályaválasztási felelőst. - Kapcsolatot tart a Fazola Henrik TISZK -el - Irányítja és ellenőrzi a szakmai alapozó oktatást, a szakképzést. - Felelős a szakmai vizsgák, a felvállalt területi versenyek előkészítéséért, megszervezéséért és zavartalan lebonyolításáért. - Elkészíti a szakképző évfolyam tantárgyfelosztását. - Szervezi a műszaki tanárok helyettesítését. - Részt vesz a szakképző évfolyamra való beiskolázási feladatokban. - Irányítja a szakmai versenyeket, vizsgákat. - Kapcsolatot tart a kamarával, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságával, más szakképző intézményekkel, vállalatokkal. - Pályázatot ír - Felügyeli és irányítja a rendszergazda munkáját. - Véleményezi a pedagógusok munkáját. - Írásbeli beszámolót készít félévente szakterülete tevékenységéről Közismereti és nevelési igazgatóhelyettes hatásköre Irányítja a közműveltségi oktatást, valamint a tanórán kívüli nevelési tevékenységet. A törvényben meghatározott szakképzettséggel rendelkezik. Egyéb feladatait munkaköri leírása határozza meg. - A felügyelete és irányítása alá tartozó szakterületen saját hatáskörben az alábbi ügyekben jár el: - A közismereti tantárgyak oktatása területén - az érvényben lévő tantervek alapján irányítja a tanmenetek elkészítését és az érintettek bevonásával elvégzi azok bírálatát. - A tantárgyfelosztás alapján gondoskodik az órarend elkészítéséről, elkészíti az ügyeletesi és helyettesítési rendet, valamint az órabeosztásokat. - Javaslatot tesz a korszerű oktatási módszerek megvalósítására, egyedi szemléltető eszközök készítésére és használatára. - Fejleszti az iskola, az intézmény pedagógusi munkáját, szükség szerint pályázatokat készít, illetve készíttet.

16


-

-


Megbeszélést tart az érintett pedagógusok csoportjával s az elhangzott javaslatok alapján előterjesztést tesz az intézmény igazgatójának. Az értékelő, összefoglaló és egyéb jelentésekhez anyagot szolgáltat, az igazgató felkérése alapján jelentéseket készít, ellenőrzi a szakterületéhez tartozó statisztikai adatokat. Figyelemmel kíséri az iskola tanulóinak tankönyvellátását. Az iskolai munkaterv alapján megtervezi, irányítja és koordinálja a tanórán kívüli nevelési formákat és megszervezi: a szakkörök, diákkörök munkáját, a központi felhívások alapján szervezendő tanulmányi és kulturális versenyek, vetélkedők, rendezvények iskolai fordulóit, a tanórán kívüli sporttevékenységet. Eseménynaptárt készít, amelyben az iskolai programokat naprakészen vezeti. Támogatja az iskolai hagyományok ápolását, kezdeményezi az új hagyományok kialakítását. Gondoskodik az előírt iskolai ünnepségek, megemlékezések alkalomhoz illő, színvonalas kulturális programjáról. A testedzési és sportolási igények kielégítése érdekében segíti és ellenőrzi az iskolai sportkör tervezési, szervezési és lebonyolítási munkáit. Irányítja és ellenőrzi a szülőkkel való kapcsolattartást. Gondoskodik a távollevő nevelők helyettesítéséről, az órák szakszerű ellátásáról. Vezeti a helyettesítési naplót, és nyilvántartja a dolgozókat. Felelős az érettségi, a különbözeti, az osztályozó, a pót- és egyéb vizsgák előkészítéséért, megszervezéséért és zavartalan lebonyolításáért. Ellenőrzi a hatáskörébe tartozó közismereti tantárgyakat oktató pedagógusok munkáját, látogatja óráit és arról óralátogatási feljegyzéseket készít. Az alkalmazottak munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében egyeztetést kezdeményez. Kapcsolatot tart a kollégiumokkal. Kapcsolatot tart az egészségügyi felügyeletet és ellátást biztosítóintézményekkel. Véleményezi a pedagógusok munkáját Elvégzi mindazt amivel alkalomszerűen az igazgató megbízza, Írásbeli beszámolót készít félévente szakterülete tevékenységéről

Szakmai vezető hatásköre Feladata a gyakorlati képzés megszervezése és irányítása külön tekintettel a művészeti képzés szakmai és tartalmi irányítása. A törvényben meghatározott szakképzettséggel rendelkezik. Egyéb feladatait munkaköri leírása határozza meg. Intézkedik mindazon ügyekben, amelyek ellátásával a jelen szabályzat, illetve – esetenként vagy állandó jelleggel – az igazgató megbízza, így a következőkben: - Irányítja a szakmai tanmenetek elkészítését, az érintett felek bevonásával elvégzi a tanmenetek elbírálását. - Megszervezi, irányítja és ellenőrzi az intézményi tanműhelyekben és egyéb helyeken /gazdálkodó szervezeteknél, egyéni vállalkozóknál/ folyó gyakorlati képzést. - Javaslatot tesz a korszerű oktatási módszerek megvalósítására, szemléltető eszközök készítésére és használatára.

17


-


Rendszeresen látogatja az irányítása alá tartozó szaktanárok munkáját és arról minden esetben feljegyzést készít. Ellenőrzi az intézményi laborokat, berendezéseinek, felszereléseinek és egyéb anyagi eszközeinek ésszerű felhasználását, javaslatot tesz a szükséges eszközök, anyagok vásárlására. Rendszeresen beszámol az intézmény igazgatójának a gyakorlati oktatásról és a szakképzés aktuális feladatainak végzéséről, távlati céljairól. Felelős az intézmény biztonságtechnikai feladatainak megvalósításáért, a munka- és balesetvédelmi szabályok betartásáért. Felelős a szakmai vizsgák, a felvállalt területi versenyek előkészítéséért, megszervezéséért és zavartalan lebonyolításáért. Az értékelő, összefoglaló és egyéb jelentések készítéséhez anyagot szolgáltat, az igazgató megbízása alapján jelentéseket, pályázatokat készít, illetve készíttet, ellenőrzi a szakképzés területéhez tartozó statisztikai adatokat. Kapcsolatot tart a TISZK vezetésével, részt vesz a közös órarend kialakításában. Véleményezi a pedagógusok munkáját. Elvégzi mindazt, amivel alkalomszerűen az igazgató megbízza, Írásbeli beszámolót készít félévente szakterülete tevékenységéről

4.2.1.A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája

Az intézményben működő egységek kapcsolattartási rendjét és az információáramlást az értekezletek rendje és rendszere határozza meg Értekezlet/megbeszélés vezetői

munkaközösségi

nevelőtestületi egy osztályban tanító tanárok

Résztvevők igazgató igazgatóhelyettesek gazdasági vezető Közalkalmazotti Tanács elnöke (alkalomszerűen) igazgató igazgatóhelyettes szakmai vezető nevelőtestület tagjai érintett pedagógusok

Időbeli gyakorisága hetente 1

kéthavonta 1

kéthavonta 1 alkalomszerűen

Az értekezletekről írásban emlékeztető készül, amit egy példányban az irattárban helyezünk el és iktatószámmal látjuk el. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a megbeszélés témáját az ott született állásfoglalásokat, döntéseket, jelenléti ívet.

4.3 Az iskola szervezeti felépítésének vázrajza

18

IGAZGATÓTANÁCS állandó résztvevők - munkaközösség vezetők

IGAZGATÓ

- DÖK pedagógus vezetője - Közalkalmazotti Tanács Elnöke eseti jelleggel meghívottak - gyermek-és ifjúságvédelmi felelős - Szülői Szervezet pedagógus vezetője - DÖK diák vezetője

SZAKMAI IGAZGATÓHELYETTES általános igazgatóhelyettesi megbízással

SZÜLŐI SZERVEZET - irányító tanár - elnök

ISKOLATITKÁR

adminisztrátor

NEVELÉSI IGAZGATÓHELYETTES

Szakmai munkaközösség vezetők

Munkaközösség vezetők

Beosztott pedagógusok

Beosztott pedagógusok

SZAKMAI VEZETŐ

GAZDASÁGI -ÜGYINTÉZŐ

Szakmai munkaközösségek vezetői

Szakmai tanárok

Osztályfőnöki munkaközösség vezető Környezetvédelmi elméleti/gyakorlati oktatók Informatikai elméleti/gyakorlati oktatók Művészeti elméleti/gyakorlati oktatók

DÖK segítő tanár

Gyakorlati oktatók

Üzemorvos, kapcsolattartási szinten

Takarítók

Vagyonőrök

Védőnő Iskolaorvos

Tankönyvfelelős

Számlaügyintéző pénztáros

Analitikus nyilvántartó

Könyvtáros tanár

Rendszergazda

Munkaügyi előadó

Karbantartók Kapcsolattartási szinten

Az iskola irányítása, szervezeti rendszere 1. Az iskola szervezete, vezetése 1.1. Az intézmény szervezeti vázrajza



4.4 Az intézmény vezetői testülete, igazgató tanács Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: -

az igazgató, az igazgatóhelyettesek, szakmai vezető a gazdasági ügyintéző, a szakmai munkaközösségek vezetői. KT elnöke

Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató és a DÖK patronáló tanár feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Kibővített iskolavezetés: igazgatói tanács Tagjai a szűkített vezetőség, a szakmai munkaközösségek vezetői, DÖK pedagógus vezetője, Közalkalmazotti Tanács elnöke. Eseti jelleggel (problémától függően) meghívott résztvevő lehet a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős. Az iskola kibővített vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik és közreműködik azokban az ügyekben, amelyekben az igazgató szükségesnek látja. Az iskolát érintő nagyobb horderejű fontos feladatokban az igazgató kikéri a tanács véleményét, akik kialakítják közös álláspontjukat és ezt tanácsként, javaslatként adják az igazgatónak. Az igazgatói tanács tanácsával, javaslatával képviselheti a tantestület véleményét, de nem gyakorolhatja a tantestület egészét érintő törvényben rögzített jogokat. A munkatervben rögzített rendszerességgel tart megbeszéléseket, melyről emlékeztető készül. A megbeszélést az igazgató vezeti Rendkívüli kibővített vezetői, azaz igazgató tanácsi értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.

20



4.5 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: - az oktatási igazgatóhelyettes, - a nevelési igazgatóhelyettes, - a gazdasági ügyintéző - a munkaközösség-vezetők, - az osztályfőnökök, - a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: -

tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

21



5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Alapító okirat Pedagógiai program Szervezeti és működési szabályzat Házirend Éves munkaterv (beszámolókkal) Belső szabályzatok gyűjteménye

Az iskola alapdokumentumainak nyilvánossága A törvényes működés alapdokumentumai nyilvánosak, megtalálhatóak az iskola honlapján, illetve megtekinthetők az igazgatói iroda titkárságán. A házirendet a tanuló beiratkozáskor megkapja.

5.1.Alapító okirat Az Alapító okirat tartalmazza az intézmény jellemzőit, jogszerű működését, azt hogy az intézmény nyilvántartásba van véve. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el és szükség esetén módosítja.

5.2.Pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: -

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.

22


-


a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

5.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.4 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: -

alapító okirat, pedagógiai program, minőségirányítási program, szervezeti és működési szabályzat, házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

23



6. Az intézmény munkarendje 6. 1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 15.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

6. 2. A pedagógusok munkarendje 6. 2. 1. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejét – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – állapítják meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 12 órában határozzuk meg. 6.2.2 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

24



A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka lehet. Az iskolai könyvtáros tanár a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. 6.2.2.1 A kötött munkaidőben ellátott feladatok a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) szakkörök vezetése, f)differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötött munkaidőben ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.2.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

25



o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 6.2.2.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: -

a 6.2.2.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 6.2.2.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok: - a 6.2.2.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyébszempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú

26



tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötött munkaidőből, neveléssel oktatással lekötött munkaidőből, és a kötetlen munkaidő részből áll, egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

27



6.5 Kötelező pedagógiai és adminisztratív feladatok - Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 6.5.1 Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -

megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,

28


-

-


részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

2. Különleges felelőssége -

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

3. Járandósága -

a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

29



6.5.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -

szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat 30


-

-


elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét

2. Speciális feladatai - külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el - kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel - kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal - a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást 3. Járandósága - a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér - meghatározott kötelező pótlékok - túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás - az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 6.5.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az oktatási igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása -

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák önkormányzati vezetőségével, 31


-


biztosítja az osztály képviselőinek a diák önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgató-választási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat, a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

2. Ellenőrzési kötelezettségei - november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek, - a naplóban lévő elírt hibákat javítja, szignóztatja az igazgatóval, majd lepecsételi - figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, - a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, - írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén - az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint az előírtakat meghaladó éves hiányzás esetén, - a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 3. Különleges felelőssége -

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

32



6.5.4 Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az gazdasági vezető-ügyintéző Kinevezése, munkaideje: - határozatlan időtartamra, - munkabére munkaszerződése szerint - naponta 5.30-8.00 és 13.30-19.00 óráig osztott műszakban vagy 11.00-19.00 óráig, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz 1 Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása -

az gazdasági vezető-ügyintéző közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket gazdaságvezetői utasításra a takarítógéppel végez folyosói nagytakarítást naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – az gazdaságvezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását a nagytakarítások alkalmával – az gazdaságvezető utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az gazdaságvezetőnek

2. Járandóság - a munkaszerződésében meghatározott munkabér, - a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök - az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

33



6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 6.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 15.00 óráig be kell fejezni. 6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.6.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben.

6. 7. Az intézmény nyitva tartása, a tanulók iskolában tartózkodásának rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 630-tól 1830-ig tart nyitva, 600-630-ig a vagyonőrök, míg 1830-tól 2000-ig csak a vagyonőrök, a biztonsági ügyelet, a takarító személyzet, technikai dolgozók, illetve az igazgató engedélyével tanárok tartózkodhatnak csak az iskolában. Tanítási szünetben, szombaton és vasárnap csak az iskola igazgatójával történő előzetes egyeztetés alapján tartható nyitva az iskola, a sportudvar. Az iskolában az elméleti tanítás max.15 óráig, a gyakorlati foglalkozások max.18 óráig tarthatók. A tanítási idő kezdetét a gyakorlati foglalkozásoknál, elméleti óráknál egyaránt a Házirend Csengetési rend melléklete tartalmazza. A tanítási órák idejét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza. A tanítási órák időtartama 45 perc. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az iskolában reggel 700 órától a foglalkozások idejének végéig az iskola igazgatójának, vagy helyettesei közül egyiknek az iskolában kell tartózkodni. A gyakorlati képzés ideje alatt a gyakorlati oktatás vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Az iskolában a pedagógusok a foglalkoztatási tervben (órarend, szakköri, tömegsportköri, diákköri, ügyeleti rend stb.) meghatározott időben, valamint a munkaköri feladataival és megbízatásaival összefüggő, csak az iskolában elvégezhető feladatai ellátása végett köteles az iskolában tartózkodni. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő többi részében – munkaköri feladatként – a pedagógus ellátja a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá – munkáltató rendelkezései szerint – ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét, így különösen: részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában.

34



A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül (egyeztetéssel) csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az iskolában az értekezleteket és egyéb értekezlet jellegű elfoglaltságokat hétfő és csütörtöki napokon délután kell tartani. Ettől eltérni csak különlegesen indokolt esetben lehet. Ügyeleti rend, az óraközi szünetek. - Az óraközi szünetek időtartama változó, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint - A 20 perces óraközi szünet ebédidőt is jelent. Az étkezés ideje 1205 és 1430 óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával, tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. - Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. - Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott pedagógus a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. - A napi ügyeletet az ügyeletesi beosztás szerint az valamelyik igazgatóhelyettes illetve a szakmai gyakorlati oktatásvezető vezeti. - Mindennemű problémát az ügyeletvezetőnek kell jelenteni, aki köteles intézkedni a megoldás érdekében. Az iskola munkarendje A munkarendről általában - Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény igazgatója általában az iskolában tartózkodik, de más irányú elfoglaltsága esetén a szakmai igazgatóhelyettesnek kell ellátni a „felelős vezető” szerepét, vagy ha ez akadályba ütközik, akkor a heti ügyeleti beosztás szerinti ügyeletvezetők (vagy helyetteseik) látják el a felelős vezető feladatait. Ez utóbbi (szélsőséges) eset azonban az aktuálisan keletkező, iskolán kívülről érkező vagy belső problémák azonnali kezelését és az azonnali intézkedést jelenti és a „távollévő igazgató helyettesítése” címén a kijelölt igazgatóhelyettesek helyettesítési és aláírási jogköréből nem ad átruházódó jogokat. Az intézmény hivatalos általános munkaideje hétfőtől péntekig 700-tól 1500-ig melytől munkakörtől függően el lehet térni -

-

Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

35



6.8. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépési és bent tartózkodási rendje Az iskola épületében érkező szülők, ill. idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül, csak a hivatalos ügyeket intézők tartózkodhatnak. Az érkezésről, az idegen személyről (név, személyi igazolvány száma) az érkezés céljáról és a távozás idejéről nyilvántartást kell vezetni. A szülőket a kijelölt helyre kell vezetni.

6.9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, - a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

6.10 Intézményi védő – óvó előírások, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika,

36



kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

6.10.1. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárás Az iskola dolgozóinak alapvető feladatai az egészségmegóvás területén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése terén. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamin az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat

37



- a házirend balesetvédelmi előírásait - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét. - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - tanulmányi kirándulások, túrák előtt - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt - rendkívüli események után - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A tanárnak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélye tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia,) és a gyakorlati oktatást vezető tanárok baleset-megelőzési feladatait részletesen az Iskolai Szabályzatmellékletében található munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a Munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a „Tűzriadó-terv” előírásai szerint kell elvégezni. A bombariadó esetén teendőket a Bombariadó terv tartalmazza. A tűzriadó tervben meg kell határozni - a rendkívüli esemény jelzésének módját - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét - a dolgozóknak a rendkívüli erény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, mentő-tűzoltóság - rendőrség értesítését, stb.) - az iskola helyszínrajzát - az építmény szintenkénti alaprajzát (a menekülési utakkal, vízszerzési lehetőséggel, helyiségeket és veszélyes helyeket a tűzveszélyességi fokozattal, közművezetékek központi elzáróival) Eljárásrend baleset esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie • minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. • a balesetről és körülményeiről írásos jelentést írni E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 38



Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon, elektronikus lapon nyilván kell tartani - A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Az iskola igény esetén biztosítja a Szülői választmány és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

6.11.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt (az iskolaorvos személyét illetően.) az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A rendelési időben a kijelölt iskolaorvos és az igazgató közösen állapodnak meg. Az iskolaorvos heti egy alkalommal napi 3 órában rendel az iskolában. Ezen kívül ellátja az esetleges alkalomszerű oltásokat egy-egy járványos betegség megelőzésére. Az iskolaorvos mellett körzeti védőnő is dolgozik az iskolában, előre meghatározott, és közzétett időpontban. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken történik minden évfolyamon évente egyszer: fogászati szűrés • 9. évfolyamon évente egyszer: szemészeti, ortopédiai, általános belgyógyászati szűrés • 11. évfolyamon évente egyszer: szemészeti, golyva, általános belgyógyászati szűrés, hallásvizsgálat,mantu próba • 12. évfolyamon évente egyszer: tüdőszűrő • 13. évfolyamon évente egyszer: mantu próba • Könnyített-és gyógytestnevelési besorolások elkészítése • az iskola közegészségügyi szempontból fontos helyiségeinek ellenőrzése • a gyakorlati képzés helyiségeinek egészségügyi munkavédelmi szempontból történő elemzése • kötelező oltások megszervezése Minden vizsgálatot úgy kell megszervezni, hogy az a lehető legkevésbé zavarja a tanítási órákat. Ennek megszervezése az osztályfőnök feladata. A védőnő, ha szükséges higiéniai vizsgálatot is végez. Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Miskolc Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:

39


-


az iskolaorvos, az iskolai védőnő, az ÁNTSZ Miskolc városi tiszti-főorvosa 6.11.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a szakközépiskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Miskolc városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Miskolc Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 6.11.2 Az iskolai védőnő feladatai -

-

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Munkaidejét munkáltatója, Miskolc Város Polgármestere határozza meg. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

40



6.12.Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. - A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. - Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: - Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. - A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. - Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a sportpálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. - A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! - Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. - Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. - A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a „Tűzriadó-terv” előírásai szerint kell elvégezni. A bombariadó esetén teendőket szabályzat tartalmazza. 6.12.1.Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az iskola igazgatója felelős a katasztrófa, tűz és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjéért. Irányítja és ellenőrzi a felkészülési és védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását. Felügyeli és irányítja a tűzvédelmi előírások betartását, gondoskodik az intézmény “Tűzvédelmi Szabályzatának” betartásáról, aminek részeként a “Tűzriadó-terv” kiadásáról, az intézmény épületeinek kiürítése évenkénti gyakoroltatásáról.

41



6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások célja szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. -

-

-

-

-

Diákjaink számra a pedagógiai programunk a 2012/2013. tanévben a 9. évfolyamon heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. Felmenő rendszerben, ha nem tudja az iskola a tornaterem, a sportterem és a sport udvar szűkös kapacitása miatt a heti öt testnevelést órát órarendi órákkal ellátni a heti 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok végzik az intézményvezető engedélyével. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Mozi látogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az

42


-


osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a középiskolás korosztály számára. Felelőse a közönségszervező, akit az igazgató bíz meg. A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára évi három alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. Minden osztályt egy-egy szaktanár, illetve az osztályfőnök elkísér a hangversenyre. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.

6.14.Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és a tanulóközösség minden tagjainak kötelessége. Az iskola „szokásait”, éves rendezvényeit, a „külvilág” felé történő megnyilvánulásainak formáit és szabályait az Iskolai Szabályzatok 28. sz. melléklete „Az iskola hagyományrendszere és jelképrendszere és azok ápolása” tartalmazza A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ez az iskola tanulóinak a kötelező ünnepi viseletében is megnyilvánul. Az erre vonatkozó elvárásokat a Házirend tartalmazza. Az iskola hagyományos kulturális, ünnepi, sport és szórakoztató rendezvényei, melyeket emlékműsor keretében ünneplünk meg: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

tanévnyitó ünnepély kilencedikesek kopaszavatója kilencedik évfolyamon „Tanár-szülő-diák” találkozó Aradi vértanúk napja zenei világnap október 23. a magyar nyelv emléknapja Gábor Áron Hét (iskolai DÖK-nap) szalagavató karácsony a magyar kultúra napja vizes élőhelyek világnapja a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja nemzetközi energiahatékonysági nap a víz világnapja március 15. a színház világnapja költészet napja Holocaust áldozatai gyásznap a Föld napja

43


• • • • •


madarak és fák napja ballagás Nemzeti összetartozás napja környezetvédelmi világnap tanévzáró ünnepély

A tanulóknak az iskolában lehetőségük van az iskolai újság, faliújság, és az iskolarádió műsorának szerkesztésére.

6.15. A felnőttoktatás formái Az iskolában az alapító okiratban meghatározottaknak megfelelően felnőtt oktatás szervezhető. A felnőtt képzés vezetője a szakmai igazgatóhelyettes. Jelenleg az iskolában nincs felnőttképzés.

44



7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 7.1 Az intézmény nevelőtestülete -

A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

-

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.1 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámoltatás rendje

-

-

a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a nevelőtestület feladatai az alábbiak Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.

45


-


Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

7.1.2 Pedagógusok munkájához biztosítandó informatikai eszközök Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az osztályfőnökök munkájuk támogatására egy-egy netbookot kapnak az iskolában történő használatra. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, de – írásos munkáltatói engedéllyel – a netbookokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári netbookok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

7.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 46



7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei együttműködése 7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint az intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget és a munkaközösségek száma legfeljebb tíz lehet. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próbaérettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. 7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben hét munkaközösség működik: a humán, a reál és természettudományi, az idegen nyelv, a művészeti, a környezetvédelem, az informatika és az osztályfőnöki munkaközösség. 7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

7.4 A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása, pedagógusok munkájának segítése A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Intézményen belül a munkaközösségek, a Pedagógiai program tartalmával összefüggésben összehangolják munkájukat. Együttműködnek a nevelés és a tanulói kulcskompetenciák fejlesztése érdekében. Az intézmény vezetősége az egyes szakmai kérdéseket a munkaközösségek segítségével tárgyalja meg. A munkaközösség vezetőit a munkaközösség tagjai a tantestület alakuló értekezlete után választják meg egy évre. A munkaközösség véleményét, szakmai állásfoglalását, érdekeit elsősorban a munkaközösség vezetője jeleníti meg az értekezleteken, vezetőségi üléseken.

47



A munkaközösségek összehívását a munkaközösség vezetője és a munkaközösség legalább három tagja kezdeményezheti. Szükséges esetben az igazgató, az iskolavezetőség, vagy a nevelőtestület javaslata alapján a nevelőtestület új szakmai munkaközösségek, létrehozását kezdeményezheti. A kapcsolattartás rendjét az Iskolai Szabályzatok 43. sz. szabályzata tartalmazza.

7.4.1 A szakmai munkaközösség feladatai -

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

Az intézményben jelenleg a következő munkaközösségek működnek: • Humán • Természettudományos • Idegen nyelvi • Informatikai • Környezetvédelmi • Művészeti • Osztályfőnöki

48



8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: -

szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, iskolaszék, diákönkormányzat, osztályközösségek.

8.3. Szülői Választmánnyal való kapcsolattartás Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Választmány (a továbbiakban: SzV). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: -

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

Az SzV munkáját az iskola tevékenységével az SzV patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A SzV vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzV véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

8.4. Az iskolaszék Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

49


-


saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása, tisztségviselőinek megválasztása, az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSz-szabályok elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben: -

a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben, a házirend elfogadásakor, a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége. Iskolánkban iskolaszék nem működik.

8.5. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. Iskolánkban jelenleg Intézményi Tanács nem működik.

8.6. A diákönkormányzat működési feltételei A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.

50



A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni -

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 8.6.1.A DÖK kel való kapcsolattartás rendje Az intézményi vezető és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás alapvetően a diákönkormányzatot segítő pedagógus munkáján keresztül valósul meg. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken és képviseli a diák-önkormányzati érdekeket, jogokat, tájékoztatja a diákokat érintő kérdésekben a pedagógusok közösségeit, valamint kezdeményezi a Diákönkormányzat közvetlen jelenlétét a diákokat közvetlenül érintő kérdések megtárgyalásánál.

8.7. Az iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola az Iskolai Diáksportkörrel történt szerződés alapján az alábbi diákszakosztályok működését támogatja: -

Röplabda (amatőr lány) Labdarúgás (fiú, lány) Tömegsport és kondicionáló edzések Kosárlabda (amatőr, lány) Túra-természetjáró

Szakosztályaik minimálisan minimum heti 2-2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk 51



szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Természetjáró csoportunk havi gyakorisággal szervez gyalogos túrákat, teljesítménytúrákat diákjaink számára. Biztosítjuk diákjaink számára a könnyített- és gyógytestnevelés oktatását.

8.8. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatását segítő tevékenység tartalma, szervezeti formái, keretei A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, tanulási zavarokkal, illetve részképesség-zavarokkal küzdő gyerekek felzárkóztatására és fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a gyengébben teljesítők felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások segítik. A 9-10. és 11-12. évfolyamban az adott évfolyamhoz szükséges követelményszint elérésében nyújtunk segítséget. Fejlesztő programunk a játékosságon, a tapasztalatszerzésen, életkori sajátosságokon, pozitív érzelmeket keltő tevékenységeken alapul. Fejlesztő programunk megvalósítását, logopédus, iskolapszichológus látja el. Tevékenységi területek, lehetőségek: -

-

Az alapkészségek mindennapos fejlesztése. Rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, a tananyag feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség szerinti átrendezésével biztosítani a tantervi minimum teljesítését. Speciálisan kiscsoportos vagy egyéni felzárkózató foglalkozások szervezése. Folyamatos korrekció, ellenőrzés, értékelés, önértékelés.

Tevékenységi formák: Tanórán belül törekszünk - az egyéni képességekhez igazodó munkaformák, - egyéni fejlesztés, értékelés, - csoportos fejlesztés, - tanórai differenciálás, - kooperatív munkaformák alkalmazására. Tanórán kívül működik - múzeumlátogatás, könyvtárhasználat, színházlátogatás, - tanulmányi kirándulások, - egyéni, kiscsoportos rehabilitáció, - fejlesztő foglalkozások, - felzárkóztatás. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának irányelvei, céljai, feladatai

52



Intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) és magatartászavaros gyermekek integrációját. Feladatvállalásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti és a fogyatékosság fogalmának újragondolását feltételezi. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian "különbözőek vagyunk", s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a "másság" értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet. A sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált – oktatása valósul meg intézményünkben. Az együttnevelés során fontos feladatunknak tekintjük az iskola pedagógusainak, a szülők és rehabilitációs szemlélet érvényesül. Fejlesztő-nevelő munkánkat a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb szempontok: -

az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása, a sérült részképességek folyamatos fejlesztése, egyéni szükségletek, társadalmi beillesztés.

Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. A követelmények elsajátíttatása a beszéd, nyelvi és egyéb tanulási zavarok kompenzálása és megszüntetése érdekében végzett folyamatos korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, intervenciós és sérülés-specifikus egyéni és kiscsoportos terápiás programok segítségével történik, részben saját szakembereink, részben utazó tanári hálózat segítségével. Legnagyobb hangsúlyt az anyanyelv és irodalom, a matematika, a testnevelés és sport, a művészetek műveltségi területei kapnak. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk: -

a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel, a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában, egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele, támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben, a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén.

Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki: - a sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók, sérült részképességek terápiás jellegű korrekciójával,

53


-


a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal, az általános műveltség megalapozása, az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával.

Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás fő feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek szempontjából: - az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével, - a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával, - az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően, - a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása, - a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően, - a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása. A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat és a tanításon kívüli órákat, a fejlesztő foglalkozásokat a közös és a részletes követelmények érvényesítésére. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során szoros együttműködést megvalósítására törekszünk: - a gyermek diagnózisát felállító szakértői bizottság, - az iskolánkban a gyermek fejlesztését végző, fejlesztésében közreműködő gyógypedagógus, - a pedagógusok munkáját segítő szakmai szolgáltatást nyújtó gyógypedagógus, - az osztálytanárok, - és a szülők között. Az iskola gyógypedagógusa a szakértői bizottság diagnózisa és a gyógypedagógus által készített egyéni fejlesztése terv alapján végzi rehabilitációs-reedukációs munkáját. Segítséget nyújt a gyermek tanítóinak, tanárainak a diagnózis értelmezéséhez, a tanuláshoz szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásához, javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek alkalmazására. Figyelemmel kíséri a gyermek haladását. A rehabilitációs, reedukációs foglalkozások keretében az egyéni fejlesztéseken túl részt vesz a gyermek tanórai differenciált foglalkoztatásában, így is segítve a tanító munkáját, a gyermek beilleszkedését. A szülők számára segítséget nyújt a diagnózis értelmezéséhez, konzultál a szülővel a fejlesztés eredményeiről, segíti a szőlőt a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában. A tanító, a szaktanár a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; Szükség esetén a gyógypedagógussal együttműködve egyéni tantárgyi fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. Az oktatás során individuális módszereket, technikákat (differenciált foglalkoztatás, kooperatív csoport és páros munka, fejlesztő programok, speciális tankönyvek, feladatlapok, eszközök) alkalmaz. A közösségépítés során személyes példájával segíti a sajátos nevelési igényű gyermek osztályközösségbe való befogadását. A kialakulatlan részképesség

54



jellegének megfelelően érvényesíti a méltányos számonkérési, értékelési ill. átmeneti felmentési lehetőségeket minden esetben a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb szempontok: - az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása, - a sérült részképességek folyamatos fejlesztése, - egyéni szükségletek, - társadalmi beillesztés. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Minden tanulónknak szükségleteihez igazodva és a szakértői véleményben előírtaknak megfelelően biztosítjuk a rehabilitációs időkeretet. A pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások fajtáit és óraszámát – az éves órakeret függvényében, a rászoruló tanulók szükségleteinek ismeretében – tanévenként munkatervben rögzítjük, a konkrét fejlesztési órarendeket is tanév elején állítjuk össze. A habilitációs - rehabilitációs foglakozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók. A foglalkozás a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkcióinak feltérképezésével indul. - A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül. - A foglalkozások anyagának, tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan történik. - Lényeges elem az évenkénti pedagógiai diagnosztizálás, amelyet írásban rögzít a - gyógypedagógus. Az intézmény minden tanév végén (június 30-ig) jelzi az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság felé azoknak a tanulóknak az adatait, akinek a következő tanévben kötelező felülvizsgálatuk lesz. A gyógypedagógus a rehabilitációs foglalkozásokról munkanaplót vezet, továbbá a rehabilitációs foglalkozásokat az egyéni fejlődési lapon is dokumentálja. Az Egyéni Fejlődési Lap nem egyenértékű a Haladási Naplóval: A Haladási Napló a rehabilitációs órák feldolgozott anyagát tartalmazza, napi/heti bontásban, félévi és év végi állapotrögzítéssel, az Egyéni Fejlődési Lap pedig a gyermek/tanuló állapotában végbement nagyobb változásokat rögzíti, egy-egy terápiás periódus lezárását tartalmazza. Az Egyéni Terápiás Terv pedig a tanév rendjéhez igazodó rehabilitációs munka főbb célkitűzéseit tartalmazza, a teljes tanévre; tehát minden új tanévben a gyógypedagógus új Egyéni Terápiás Tervet készít. A fejlesztés szervezeti keretei A tanulók habilitációs-rehabilitációs foglalkozásainak időbeosztását a gyógypedagógus az osztálytanítókkal, osztályfőnökökkel konzultálva határozza meg. A fejlesztő foglalkozás lehet: a) Egyéni rehabilitáció, foglalkozás: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, egyéni tantárgyi korrepetálás, pszichológiai foglalkozások, terápiák. b) Kiscsoportos fejlesztés:

55



A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, tantárgyi korrepetálás, mozgásterápia, pszichológiai terápiák. c) A tanóra keretein belül a gyógypedagógus részvételével: Tantestületünk nyitott erre az együttműködésre, így a páros óraszervezés az alsó és a felső évfolyamokon egyaránt megvalósítható. A tanórai és a tanórán kívüli fejlesztés kiemelt területei Az anyanyelvi fejlesztésben különös hangsúlyt kap: - a pontos diagnózis, a megfelelő fejlesztési szempontok és módszerek kiválasztása, a vizsgálatok szakszerű elvégzése, - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a balról-jobbra való haladási irány rögzítése, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - a dyslexia prevenció keretében az előkészítő jellegű első osztályban a népi játékokon, gyermekverseken, népdalokon keresztül az egyenletes lüktetés kialakítása, ritmuskészség fejlesztése, a mozgás-beszéd koordinált működtetése, - az auditív és vizuális diszkrimináció és emlékezet fejlesztése, - az olvasási, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző vagy dyslexia prevenciós módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - grafomotoros fejlesztés, - a helyes ejtés, a fonéma hallás fejlesztése, - hang- és betűegyeztetési gyakorlatok, - a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek, - könytárhasználat, - számítógép, internet. Minden részterületen hosszabb begyakorlási, érési időszakot biztosítunk. Az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden színterén központi szerepet kap.

8.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája Nem rendszeres külső kapcsolataink -

Miskolci Nevelési Logopédiai és pályaválasztási Tanácsadó Intézet Felelős:ifjúságvédelmi felelős B.A.Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Intézményegysége Felelős: ifjúságvédelmi felelős Támogató cégek, Vállalatok: Felelős: szakmai igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatásvezető Kollégiumok Felelős: osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős Színház, mozi, filharmónia Miskolci Egyetem Felelős: pályaválasztási tanácsadó

56

Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola -


Oktatási Hivatal Felelős: általános igazgatóhelyettes

8.9.1. Gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás A gyakorlati képzést folytatókkal való kapcsolattartás alapja a velük kötött „Együttműködési megállapodás”. Az ebben bekövetkezett esetleges változásokat a szakmacsoportos képzésben vezető, valamint a vele együttműködő nem pedagógus beosztású vállalati kapcsolattartó munkatárs regisztrálja szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, a tanév kezdését megelőzően. Az egyes gyakorlati képzést folytatókkal a vezetés tagjai (igazgató, általános helyettes, gazdasági ügyintéző, szakmacsoportos képzésben vezető, nem pedagógus beosztású vállalati kapcsolattartó) feladatkörüknek megfelelően, az együttműködés jellegétől függően napi, heti, havi rendszerességgel, vagy szükség szerint tartják a kapcsolatot. A gyakorlati képzést folytatókat írásban, levelezés útján, az iskola honlapjának folyamatos frissítésével, továbbá e-mailban és SMS-ben, valamint telefonon és személyes megkeresések, meghatározott körrészvételével kialakított kerekasztal beszélgetések során informálja az őket érintő kérdésekben, kéri ki a véleményüket. Az iskola minden tanévben osztályonként látogatást szervez a külső gyakorló helyek-re. Amennyiben igény van rá, van lehetőség külső gyakorlatok megszervezésére, ahol szintén biztosított a lehetőség az oktatási tevékenységben való aktív részvételre. Az iskola segíti a gyakorlati képzést folytatók képzését azzal, hogy az iskola tanmenetét követő tematikát biztosít a képző helyeknek, ezáltal segítve és fejlesztve a munkájukat. Az iskola vezetéséhez a gyakorlati képzést folytatóktól érkező észrevételeket, panaszokat az érintettek bevonásával az iskola igazgatója vizsgálja ki és tisztázza a vitás kérdéseket, lehetőség szerint a jövőre nézve konszenzusos megállapodással lezárja azokat. Az egyeztetésről, illetve a megállapodásról emlékeztető vagy szükség esetén jegyzőkönyv készül. 8.9.2. Kapcsolat a Fazola Henrik TISZK intézményeivel A TISZK kiemelt feladata a szakiskolai és a szakközépiskolai, közös alapokon nyugvó szakképzés megszervezése. A társintézmények önálló szakmai arculatuk, szakmai és szervezeti értékeik megőrzése mellett arra törekednek, hogy a Fazola Henrik TISZK a Fenntartó által működtetett közoktatási és szakképzési rendszeren belül önálló szakmai arculattal, azonosítható, és a képzésben érintettek számára megjeleníthető értékekkel rendelkezzen. A fentiek szerint létrehozott Fazola Henrik TISZK keretei között az együttműködő intézmények mindenkor hatályos alapító okirataikban rögzített szakfeladataiknak megfelelően biztosítják a velük tanulói jogviszonyban állóknak a szakképzéssel kapcsolatos szolgáltatásaikat. A társintézmények a TISZK keretei között innovatív módon és öntevékenyen tervezik és végzik feladataikat. Törekednek az együttműködés keretei között kialakított folyamatok és eljárások költséghatékony működtetésére a TISZK minőségirányítási kézikönyvében leírt eljárásoknak megfelelően, a forrásbevonási lehetőségek együttes feltárására, és a pályázati tevékenységük összehangolt megvalósítására, az együttműködésben rejlő szakmai, szervezési és gazdálkodási lehetőségek teljes körű kihasználására. A TISZK keretében együttműködő iskolák vállalják, hogy a velük tanulói jogviszonyban állók számára egyenlő feltételeket és esélyeket biztosítanak a TISZK keretei között nyújtott szolgáltatások igénybevételére.

57



A társintézmények alapító okirataiban rögzítésre kerültek azok a szakképzéssel összefüggő feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. A képzési igényeknek megfelelően a képzések köre folyamatosan változhat. A szakmaszerkezet tervezésére, karbantartására az együttműködő intézmények külön eljárást dolgoznak ki (TISZK minőségirányítási kézikönyve). Az alább felsorolt, iskolai rendszerben nyújtható képzéseken túlmenően a felnőttképzések teljes körére, valamint a tanfolyamok, és egyéb közösen nyújtható szolgáltatások (oktatás, képzés, üzleti vállalkozás) területére kiterjed az együttműködés. Az iskolarendszeren kívüli képzésben a társintézmények közösen alakítják ki képzési kínálatukat. 8.9.3. Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget a SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel. A szülői szervezet jogai: a) Javaslattevő jog: - Nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, különös tekintettel az intézmény egészét, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben, - a vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának gyakoriságra, formáira. b) Véleményezési jog: Az intézmény pedagógiai programját illetően, az intézményben folyó szakmai munka eredményessége tárgyában, a SZMSZ elkészítésénél, az iskolaházirendjének elfogadása előtt. A szülők szülői értekezlet alkalmával, fogadóórán, egyéni beszélgetések során kérhetnek tájékoztatást a pedagógiai programról. A szülők, és a pedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőséget kell biztosítani a következő területeken: - az iskola és a család közötti kapcsolattartás rendjének és a gyermekvédelmi feladatoknak a meghatározása - nyílt napok, nyilvános rendezvények szervezése - fogadóórák, családlátogatások, szülői értekezleteken gyakorisága, - egészségfejlesztési feladatokban való részvétel

8.10.Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos szabályok Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: -

alapító okirat, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. munkaterv

58



A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A Pedagógiai program tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

8.11. A Pedagógiai programról kérhető tájékoztatás helye és ideje A Pedagógiai program tartalmáról – munkaidőben 7 óra és 15 óra közötti időben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. -

-

-

-

-

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

59


-


A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: -

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása

60


-


az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

9.3.A tankönyvrendelés belső rendje A fejezet az alábbi jogszabályok alapján készült: -

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 16/2013 (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.

A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 9.3.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 61



9.3.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 9.3.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra és a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

62



Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 9.3.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 9.3.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év március 31-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

9.4 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 9.4.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: -

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, 63


-


az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 9.4.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje - A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni. Az intézményben rögzített, tárolt, továbbított adatok kezelését a 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 41.-43.§-ai valamint a belső iratkezelési szabályzat tartalmazza. - Kiemelt figyelmet igénylő területek: - A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére. - A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adatközlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését. - A gyermekek személyes adatai csak pedagógiai, gyermekvédelemi valamint egészségügyi célból adhatók ki. - Az intézmény vezetője köteles a gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ebben az esetben az adattovábbításhoz a szülő beleegyezése nem szükséges. - Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással kapcsolatos, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okból, a célnak megfelelő mértékben és célhoz kötötten lehet nyilvánosságra hozni. - Az adattovábbításra az intézményvezetője, akadályoztatása esetén, az általa meghatalmazottak jogosultak. - Az intézményvezetője nem rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, így a papír alapon elküldött (aláírt, lepecsételt) iratok felelnek meg a hitelesség kritériumainak. - Az intézmény nem használ elektronikus naplót.

64



10. Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata – tankönyvtári szabályzat A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár: • • • • • • • •

feladatát és gyűjtőkörét, kezelésének és működésének rendjét, a könyvtár használóinak körét a beiratkozás módját változások bejelentését szolgáltatások igénybevételének feltételeit fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját, állományvédelmi eljárásait, és használatának rendjét.

10. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok A könyvtár neve: Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Könyvtára A könyvtár címe, telefonszáma: 3533 Miskolc Bolyai Farkas út 10. Tel. : 46/533-253/ 128-as mellék Fax. : 370-087 E-mail cím: [email protected] [email protected] Web cím: www.garon.hu A könyvtár bélyegzője: ovális alakú tulajdonbélyegző Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Könyvtára felirattal. A könyvtár létesítésének időpontja: 1975. december. 3. A könyvtár jellege: korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat csak az iskola pedagógusai, tanulói, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás ingyenes. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója vagy az általa kijelölt nevelési igazgató helyettes ellenőrzi: - a könyvtár használatának intenzitását a tanulók és a tanárok körében, - a könyvtár szolgáltatásait és azok kihasználtságát - a nevelőtestület és a könyvtáros együttműködését - az iskolai könyvtáros szakmai és pedagógiai munkáját A könyvtár az iskola alagsorában található, alapterülete 70m2. Egy helyiségből áll, a teremben egyszerre 14 tanuló tud helyet foglalni. 2008 szeptemberétől a könyvtárhoz tartozik egy kb. 30m2 alapterületű tanterem, ami duplum raktárként, és tankönyvraktárként működik. A könyvtár berendezése, felszereltsége kielégítő: 3 db számítógép, televízió, videó lejátszó, DVD lejátszó, fénymásoló, nyomtató.

65



10. 2. A könyvtár fenntartása A könyvtár fenntartója: Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola Címe: 3533 Miskolc Bolyai Farkas út 10. A könyvtár a B.-A.-Z. Megyei iskolai könyvtári hálózat tagja. Szakmai kapcsolatot tart fent a Megyei és Városi Pedagógiai Intézet munkatársaival, ezen belül is az iskolai könyvtárak szaktanácsadójával.

10. 3. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény az éves költségvetésben előre megtervezetten és folyamatosan kell, hogy biztosítsa. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskolai könyvtár fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről az iskola igazgatója gondoskodik. A könyvtár működtetéséhez szükséges pénzügyi keretet könyvtári célokra jóváhagyott összeg formájában az iskola költségvetésébe kell betervezni, amit az iskola fenntartója (2013 januárjától a köznevelési intézmények állami fenntartásáért és működéséért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ biztosít). Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók, és a dolgozók igényeinek figyelembe vételével kell fejleszteni. Az éves betervezett könyvtári költségvetésen túl /ez legyen minimum 30-40.000 Ft, mert bármilyen könyvtári pályázati kiírás alapfeltétele az önrész megléte. Ha ez nincs, eleve kizárja magát az iskola a pályázati lehetőségek igénybevételétből/ a 2001. évi XXXVII. törvény - a tankönyvpiac rendjéről 7.$ 4. bekezdése értelmében az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább a 25%-a fordítható könyvtárfejlesztésre:tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok, oktatási segédanyagok, ismeretterjesztő irodalom vásárlására. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros tanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős. Ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni.

10. 4. Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár az oktató - nevelőmunka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységéhez: - elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, - biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat, - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja, - a folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével új, modern ismereteket közvetít, - rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól, - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében, - elősegíti a könyvtárhasználók általános műveltségének kiszélesítését, - biztosítja a dokumentum helyben használatát, kölcsönzését,

66


-

-

-


részt vesz ill., közreműködik az intézmény könyvtári tevékenységében (bevezetés a könyvtárhasználatba, segédeszközök biztosítása iskolai programokhoz, órákhoz, vetélkedők szervezéséhez, kiállítás rendezése, író-olvasó találkozók szervezése,) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentum beszerzése könyvtárközi kölcsönzés útján, számítógépes hálózaton elérhető információs források, adatbázisok) fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat dokumentumról fénymásolatot készít – csak könyvtári dokumentumról gyűjti az iskola múltjára, jelenére vonatkozó dokumentumokat, tárgyi emlékeket, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat.

10. 5. Az iskolai könyvtárra vonatkozó törvények, rendeletek: 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1996 évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosítása 20/1997. (II.13.) Kormányrendelet a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény és a későbbi módosításai 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 14/2001. (VII.5.) NKOM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012 (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Az intézmény Pedagógiai Programja 2012. CXXV törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001 évi XXXVII. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

10. 6. Könyvtári állományalakítás, gyűjteményszervezés Az iskolai könyvtári állományalakítási tevékenység az állománygyarapítási, és apasztási tevékenységeiből tevődik össze. Az állománygyarapítás állandó tevékenységet jelentő munkafolyamat, amely magába foglalja a gyűjtőkörnek megfelelő dokumentumok kiválasztását, beszerzését és állományba vételét. 10. 6. 1. Állománygyarapítás Az iskolai könyvtár gyarapítási módjai vétel, ajándék, csere, egyéb. Vásárlás:

67


• •


jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (könyvtárellátótól, kiadóktól, folyóirat terjesztőktől) dokumentum megtekintése alapján készpénzfizetéssel, átutalással (könyvesbolt, antikvárium, magánszemély)

Ajándék: •

intézményektől, más iskolai könyvtártól, magánszemélytől, kiadóktól bemutató példány Az ajándékba kapott dokumentumokat az állományba vétel előtt meg kell feleltetni a gyűjtőköri szabályoknak. A gyűjteménybe nem illő művek, elcserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók. Az ajándékozás független a könyvtári költségvetéstől. Hagyatékot is kaphat a könyvtár ajándékba. Ilyenkor is figyelembe kell venni a könyvtár gyűjtőkörét. Bekérés – az ajándékozás sajátos formája (tanfolyami tankönyvek, prospektusok, katalógusok, évkönyvek) Csere – alapja lehet fölöspéldány és/vagy az iskola saját kiadványa, pedagógiai intézetek által ajándékba adott kiadványok. Egyéb – olyan dokumentumok, amelyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből tevődnek össze. Legfontosabb gyarapítási segédletek: • új könyvek jegyzéke • kiadói katalógusok, online katalógusok, • folyóiratok ismertetői • készletájékoztatók • ajánlóbibliográfiák • könyvesbolt, antikvárium megtekintése Beszerzés előtt mérlegelni kell, hogy a beszerzendő dokumentum beletartozik-e a könyvtár gyűjtőkörébe, össze kell hasonlítani a katalógussal és a meglévő állománnyal. A dokumentum beérkezése után a számlát tételesen egyeztetni kell a csomag tartalmával. Hiány esetén, vagy ha a dokumentum hibás azonnal reklamálni kell. A dokumentum leltárba vétele csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján lehetséges. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése, a gazdasági-pénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, ajándékozási jegyzékek) megőrzése az intézmény gazdasági vezetőjének a feladata. Az iratok fénymásolt példányát, mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban is el kell helyezni. Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot tulajdonbélyegzővel kell ellátni: • könyveknél a verzót, a 17. oldalt és az utolsó számozott oldalt, időszaki kiadványoknál a külső borítót, audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét. A tulajdonbélyegző mellett a könyvtárba bármely forrásból bekerülő dokumentumot leltári számmal kell ellátni. A nyilvántartás módját a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú állományvédelmi rendelethez igazodó 1980 óta érvényben lévő MSZ 3448-78. számú állomány nyilvántartási szabvány szabályozza. A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell leltári nyilvántartást vezetni (könyvek, CD-ék, CD-ROM-ok, DVD-ék, hangkazetták, videokazetták). A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A leltárkönyvet az intézmény igazgatója hitelesíti. A leltári nyilvántartás jellege szerint időleges vagy végleges, formája szerint egyedi vagy összesített. 68



Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időre (legfeljebb 3 évre szerez be), továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok. mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Az időleges nyilvántartás formái: kardex, összesített. Kardex lapon a folyóiratok nyilvántartása történik. Az összesített (brossura) nyilvántartásúnak minősített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni. /pl. Középiskolai történelmi atlasz 10 db 25 000 Ft/ Időleges megőrzésre minősíthetők: - brosúrák, propagandaanyagok - tankönyvek, jegyzetek, módszertani segédanyag - tervezési és oktatási segédletek - tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok - kisnyomtatvány, szabvány A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 14 napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentum egyedi nyilvántartásba vételét jelenti. Az egyedi nyilvántartás formái: leltárkönyv- csoportos és címleltár, számítógépes nyilvántartás. A csoportos leltárkönyv gyarapodási, törlési és összesítő (állománymérleg) részből áll. Ebből a nyilvántartásból megállapítható az állomány egészének darabszáma és értéke. Ez a nyilvántartás nem pénzügyi okmány, hanem statisztikai kimutatás. A címleltárkönyv a könyvek egyedi leltári számát, a dokumentum adatait, raktári jelzetét, beszerzés módját, értékét tartalmazza. 10. 6. 2. Állományapasztás Az állományapasztás az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. A könyvtár állományának apasztása történhet, ha: - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult - a dokumentum felesleges példánynak minősül (olvasói igényhiány) - a dokumentum használat következtében elrongálódott - a dokumentum elveszett, megsemmisült - leltár során hiányként jelentkezett. . Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: - ha a benne lévő ismeretanyag téves információhoz juttatja a tanulókat - ha a benne levő adatok, rendeletek és szabványok megváltoztak - ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti, muzeális értékű dokumentum elavulás címén nem törölhető. Az iskolai könyvtárban fölös példány keletkezik, ha - megváltozik a tanterv - változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke - megváltozik a tanított idegen nyelv - módosul az iskola profilja, szerkezete - csonka többkötetes művek terhelik az állományt - korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket Természetes elhasználódáshoz azok a dokumentumok sorolhatóak, amelyek rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Ezen dokumentumok kivonása az iskolai könyvtárakban az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat.

69



Hiány keletkezhet, ha a dokumentum: - elhárítatlan esemény miatt megsemmisül - olvasónál marad - az állomány ellenőrzésekor hiányzott. Bármilyen okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtáros tanár csak javaslatot tehet a törlésre, a kivezetésre az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. Az állományapasztásnál kivont dokumentumok közül a fölös példányt fel lehet ajánlani: - más könyvtáraknak - antikváriumnak (megvételre) - az iskola dolgozóinak, tanulóinak (térítés nélküli átadásra) A fizikailag sérült dokumentumokat az iskola ipari felhasználásra eladhatja. A dokumentum eladását igazoló bizonylat másolatát a törlési jegyzőkönyv mellékleteként a könyvtár irattárában marad. A tervszerű állományapasztás során befolyt pénzösszeget térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni, állománygyarapításra nem fordítható. A dokumentum kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A selejtezendő vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni 3 példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni: a leltári számot, a mű címét, szerzőjét, értékét, szakjelzetét, a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyvből, oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot pirossal, a megjegyzés rovat törlési rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát vagy iktató számát, és törölni kell a számítógépes nyilvántartásból. Az összesített nyilvántartású anyagok törlése ún. törlési ügyiratban történik, amelyen fel kell tüntetni az ügyirat számát, keltét, a törlés indokát, törölt művek együttes értékét, összes darabszámát. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve személyi változás esetén, amikor az átvevő könyvtáros kezdeményezheti. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági vezető – mint az iskolai leltári bizottság vezetője - a felelős. A könyvtári állományellenőrzés lehet: • időszaki vagy soronkívüli • folyamatos vagy fordulónapi • teljes vagy részleges. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére terjed ki, személyi változás esetén vagy elháríthatatlan esemény esetén soronkívüli, időszaki ellenőrzést kell tartani. 10000-25000 kötet közötti állomány esetén, 3 évente kell az állományt teljes körűen leltározni. Leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel. Erre az időre mindenki köteles a kikölcsönzött dokumentumokat visszahozni. A revízió tényét a dokumentumban dátumbélyegzővel kell jelölni. A revíziót két személynek kell lebonyolítania. Egyszemélyes könyvtár esetén a gazdasági vezető köteles egy állandó munkatársról gondoskodni. Ellenőrzés módszere: - a dokumentum és egyedi nyilvántartás összevetése - számítógépes ellenőrzés

70



A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. Jegyzőkönyv mellékletei: - leltározás kezdeményezése - jóváhagyott leltározási ütemterv - hiányzó vagy többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke A jegyzőkönyvet a könyvtáros tanár, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány ill. többlet okait a könyvtáros tanár köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Ezután történik a dokumentum kivezetése a leltárkönyvből, a katalógusból. A káló, az állomány hiányának megengedett mértéke, ha a dokumentum 70%-a szabadpolcon van dokumentumtípusonként az összérték évi 4 ezreléke. Megengedhető hiány címén csak olyan dokumentum törölhető, amelynek hollétéről a könyvtárnak nincs tudomása és feltételezhetően a szabadpolcos tárolás következtében veszett el. Az olyan dokumentum, amelynek hollétéről a könyvtárnak tudomása van (pl. kölcsönvevőnél van) káló címén nem törölhető a nyilvántartásból. Az állomány ellenőrzést (leltározást) a 3/1975.(VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelet az ezt kiegészítő együttes irányelv (Művelődési közlöny 1978/9. száma és az MSZ 3448-78 számú szabvány alapján kell végrehajtani.

10. 7. Állomány jogi védelme A könyvtáros-tanár, a rábízott könyvtári állományért, a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért anyagilag és fegyelmileg felel. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentum vagy technikai eszközök megrongálásával és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanuló és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése esetén lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor, a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. A könyvtár kulcsa a könyvtárosnál, tartalék kulcs az iskola portáján található. Azt csak a könyvtáros veheti fel vagy hosszantartó betegség idejére az őt helyettesítő személy. A könyvtárban bármely személy csak a könyvtáros jelenlétében tartózkodhat. A kulcsot csak indokolt esetben veheti fel az iskola igazgatója (vis major, betegség). A helyettesítést ellátó személy is anyagi felelősséggel tartozik, melyet jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

10.8. Az állomány fizikai védelme A könyvtárban dohányozni, nyílt lángot használni tilos! A könyvtárból való távozás előtt a helyiséget áramtalanítani kell. Kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni a könyvtár bejáratánál. Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiséget rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet).

10. 9. A könyvek elhelyezése

71



A könyvtári állomány elhelyezése áttekinthető. A dokumentumok 90%-a szabadpolcon található, az audiovizuális dokumentumok zárt raktárban vannak elhelyezve. A raktári rend a Könyvtári Raktározási Táblázat szerint került kialakításra. Az elrendezést eligazító táblák, feliratok teszik áttekinthetővé. A jobb áttekinthetőség érdekében az állomány egyes részei külön ki vannak emelve: - kézikönyvtár (csak helyben használható) - folyóiratok - kölcsönözhető állomány - szakkönyvek - tankönyvek - új könyvek - idegen nyelvű könyvek

72



Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatának mellékletei I.Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. A gyűjtőkört meghatározó tényezők: - az iskola szerkezet, profilja - nevelési és oktatási célja - helyi tanterve, tantervi követelményrendszer Az iskola alapvető feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe. Főgyűjtőkörbe tartoznak: -

házi és ajánlott olvasmányok, klasszikus és kortársszerzők művei, gyűjteményes kötetei, életrajzok, történelmi regények, nemzetek irodalma, versek, elbeszélések, tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalom és szépirodalom, kézikönyvek: lexikonok, enciklopédiák, szótárak, adattárak, a tanárok alapvető pedagógiai szakirodalmi igényét kielégítő dokumentumok, Miskolc városra vonatkozó helytörténeti, helyismereti kiadványok, dokumentumok, az intézmény történetére, életére, névadójára vonatkozó anyagok, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabályok, iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, szakkönyvek, szaktantárgyakhoz kapcsolódó alap és középszintű elméleti ismeretközlő irodalom, tananyagokhoz kapcsolódó segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, folyóiratok, napilapok, szaklapok, oktatófilmek, audiovizuális dokumentumok, az iskola irányításával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos jogszabályok, kézikönyvek.

A mellékgyűjtőkörbe tartoznak: - az iskolában használt tankönyvek, - a nevelőmunkában felhasználható és a tantervi tananyag tanításához kapcsolódó dokumentumok, - a tanulók érzelmi életére pozitívan ható értékes irodalom, - könyvtári propaganda kiadványok, - hivatali segédkönyvtár dokumentumai. Kézikönyvtári állomány Alapvetően szükségesek:

73


-


általános és szaklexikonok általános és szakenciklopédiák szótárak, fogalomgyűjtemények kézikönyvek, összefoglalók adattárak atlaszok tankönyvek tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, napilapok nem nyomtatott ismerethordozók jogszabálygyűjtemények szak és általános bibliográfiák színvonalas ismeretterjesztő művek tanári kézikönyvek könyv ritkaságok, dedikált példányok helyismereti vonatkozású dokumentumok

Ismeretközlő irodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfelelt alap és középszintű irodalmat. Biztosítani kell a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Gyűjteni kell az iskolában folyó szakképzés szakirodalmát: - informatika - környezetvédelem - vízgazdálkodás - művészet – közművelődés - kommunikáció: textilműves, bőrműves, keramikus, ötvös, díszműkovács, grafika, szobrász szakmához kapcsolódó szakirodalmat Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett: - antológiákat - házi és ajánlott olvasmányokat - teljes életműveket - nemzeti antológiákat - nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat - klasszikus és kortárs szerzők műveit - ifjúsági regényeket, elbeszéléseket, verseket. Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait: - pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák - fogalomgyűjtemények, szótárak - pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket - pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat - a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát

74


-


az alkalmazott pedagógia, lélektan és a szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket műveltségi területek módszertani segédkönyvei iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjtemények oktatási intézmények tájékoztatóit, pályaválasztási tanácsadókat, felvételi követelményeket ismertető kiadványokat, általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumok, iskola évkönyvei

Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára) - a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédletek - könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédletek - könyvtártani összefoglalókat - könyvtárügyi jogszabályok - iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok - módszertani folyóiratok Idegen nyelv A könyvtár gyűjti az iskolában folyó idegen nyelvi oktatáshoz nélkülözhetetlen: - szótárakat - tankönyveket - idegen nyelvű irodalmat - idegen nyelvű folyóiratokat A gyűjtés nyelve A könyvtár gyűjtőkörébe magyar nyelvű dokumentumok tartoznak, kivéve az iskolában tanított nyelvek oktatásához szükséges dokumentumok, folyóiratok, könyvek, oktatási segédanyagok, CD-k, DVD-k, oktatóprogramok. A gyűjtés földrajzi határterülete A könyvtár gyűjtőkörébe a Magyarországon megjelent dokumentumok tartoznak, kivételt képeznek a nyelvoktatáshoz szükséges dokumentumok, illetve külföldi partneriskolától, vagy egyéb intézménytől ajándékba kapott dokumentumok. Beszerzendő példányszám Lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, jogszabályok, stb. Házi- és ajánlott olvasmányok Nyelvkönyvek, szótárak, atlaszok dokumentumok

1 – 1 példány 3 – 5 példány ½ - 1 tanulócsoport Egyéb 1 – 3 példány

75



II. Könyvtárhasználati rend Az iskolai könyvtár szakszerűen fejlesztett és feltárt gyűjteményére épülő szolgáltatásaival az iskolai oktató-nevelő munka szellemi bázisa, eszköztára. Az iskolai könyvtár feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, csak az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele ingyenes, kivéve a fénymásolás, nyomtatás. A könyvtárat csak a könyvtáros jelenlétében lehet használni, a meghatározott nyitvatartási időben. A könyvtár nyitvatartási rendje: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

8-13 óráig 9-13 óráig 8-13 óráig 9-13 óráig 9-13 óráig

A könyvtár szolgáltatásai: -

dokumentumok kölcsönzése, kézikönyveknek, folyóiratoknak, audiovizuális dokumentumoknak, az iskola dokumentumainak helyben használata, helyben olvasás, számítógép használata információszerzésre, könyvtári foglalkozások, tájékoztatás, irodalomkutatás. fénymásolás, /ha van festék/ nyomtatás,/ ha van festék/

Az alábbi szolgáltatások csak térítés ellenében vehetők igénybe: Fénymásolat csak könyvtári könyvből készíthető, hozott anyagból nem ! Fénymásolás Nyomtatás

A/4-es oldal 20 Ft A/3-as oldal 50 Ft A/4-es oldal 25 Ft

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros engedélyével lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak olvasójeggyel és a kölcsönzési, számítógépes nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Kölcsönözni egyszerre 6 dokumentumot lehet, 3 hét időtartamra. A könyvtári tagságot tanévenként meg kell újítani. Hosszabbításra kétszer van lehetőség. Tankönyveket, ha tartós használatról van szó, tanulnak, vagy tanítanak belőle, a tanév végéig kölcsönözhetők. Minden tanuló csak saját részére kölcsönözhet.

76



Ha a tanuló a kölcsönzés lejárta után a felszólítások ellenére sem hozza vissza a kikölcsönzött dokumentumokat, addig nem kölcsönözhet újat, amíg tartozását nem rendezi. A kikölcsönzött dokumentumokért a kölcsönző anyagi felelősséggel tartozik. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles ugyanazzal a című művel pótolni. Amennyiben az adott dokumentum már nem beszerezhető, a könyvtár kérheti a fénymásolat útján történő pótlását is, vagy kérheti egy könyvtár számára szükséges más dokumentum beszerzését. A könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat az olvasó köteles az előre meghatározott időpontig hibátlanul és tisztán visszaszolgáltatni. A könyvtáros hetente felszólítja a késedelmes olvasókat, és a felszólításokat jól látható helyen függeszti ki az iskolában. Félévkor és évvégén az osztályfőnökök segítségét kéri, és felszólítót küld a szülőknek. A késedelmes olvasók felszólítása: 1. Osztályfőnök értesítése I. 2. Osztályfőnök értesítése II. 3. I. felszólító szülőnek 4. II. felszólító szülőnek A könyvtári házirend és kölcsönzési szabályzat betartása minden könyvtárhasználó számára kötelező. A csak helyben használható dokumentumokat /kézikönyv, videó, CD, DVD, CD-ROM, audio kazetták, folyóiratok/ a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre, max. 3 napra kikölcsönözhetik. A kézikönyvtári és audiovizuális dokumentumok diáknak, csak a tanár előzetes kérésére adható ki órai használatra. A tanév végén illetve az iskolából való kilépéskor a kikölcsönzött dokumentumokat mind az iskola dolgozói, mind a tanulók kötelesek a könyvtárban leadni. Amennyiben ezt elmulasztják, a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség! A könyvtáros a leszámoló lapon aláírásával igazolja, hogy az olvasónak nincs tartozása. Minden könyvtártag köteles a tanév végén tartozását rendezni: - Pedagógusok, dolgozók: június utolsó hetéig - 12.-13.-14. évfolyam: április utolsó hetéig - 9-11. évfolyam: év végi bizonyítványosztásig Nyári szünidőre nincs kölcsönzés! A könyvtár helyisége órarendszerű tanítás vagy/és értekezlet számára nem vehető igénybe, mert ezzel akadályozzák a könyvtár működését. Kivételt képeznek a könyvtárismereti, könyvtárhasználatra épülő szakórák, amelyek keretében a könyvtár használata elengedhetetlen. Könyvtári szakórákat a szaktanár tartja, melyre időpont egyeztetés szükséges legalább 1 héttel előtte. A könyvtár nyitva tartása alatt a könyvtárost más munkával megbízni nem lehet!

77



Az iskolai könyvtárban a könyvtárlátogatóktól elvárt magatartás: -

Mivel a könyvtár munkahely, és elmélyülésre, ismeretszerzésre, kikapcsolódásra szolgáló helyiség, ezért a könyvtár a látogatóktól elvárja, hogy csendben dolgozzanak, magatartásukkal ne zavarják a könyvtár olvasóit. A könyvtárban étkezni, mobiltelefont használni TILOS! A könyvtár dokumentumainak védelme minden könyvtárhasználó kötelessége, hiszen pótlásuk szinte lehetetlen. A könyvtár informatikai eszközeinek épségére, szabályos működtetésére mindenkinek kötelessége ügyelni. A könyvtár bútoraira, berendezéseire is mindenki köteles vigyázni. Amennyiben rongálás történik a használó, vagy a kárt okozó köteles az anyagi kárt megtéríteni.

A könyvtári számítógép használati rendje A számítógépeket az oktatáshoz-tanuláshoz szükséges információszerzés támogatására telepítették. Használatuk egyénileg és nem csoportosan engedélyezett. Ha két diák szeretné egy időben ugyanazt a gépet használni, ahhoz könyvtáros tanári engedély szükséges. Mivel a számítógépek is a könyvtári tájékozódást szolgálják, a könyvtár szerves részét képezik, ezért használóira a könyvtári rend vonatkozik. A számítógépnél folyó tevékenység nem zavarhatja a könyvtári munka nyugalmát. A szolgáltatást a felhasználók információszerzésre, böngészésre, levelezésre, szövegszerkesztésre vehetik igénybe. A gépek használatára előre be lehet jelentkezni. Ez a torlódások és a viták elkerülése érdekében szükséges. Előre történő bejelentkezés esetén a gépet csak információszerzésre lehet használni. Sürgős feladat esetén ez alól kivételt lehet tenni. TILOS! -

A gépek konfigurációjának megváltoztatása, programok, programrészek letörlése, az alaphelyzethez képest bármiféle változtatás végrehajtása. A játékprogramok telepítése, használata, chat-lés. A könyvtárba nem illő oldalak, képek letöltése, nézegetése. Saját lemez, cd, pendrive stb. használata, és programok telepítése. A szabálytalan kilépés és minden egyéb rongálás.

Aki megszegi a szabályokat, a számítógép használatából kizárható. A könyvtár használatával, kölcsönzéssel kapcsolatos információk, valamint a könyvtár online katalógusa megtalálható, és olvasható az iskola honlapján: www.garon.hu Az iskolai Könyvtári Szabályzat aktualizálásáért a könyvtáros a felelős!

78



III. Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtárhasználó a könyvtárállományáról a katalógusból kaphat tájékoztatást. A katalógus egy adott könyvtár állományát tárja fel, megmutatja, hogy a keresett dokumentum meg van-e a könyvtárban. Biztosítja a feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét. Minden dokumentumról készül egy leírás, amely a dokumentum legfontosabb adatait tartalmazza: szerző neve, illusztrátor, fordító, szerkesztő, cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve, kiadás, raktári jelzet, szakjelzet, tárgyszó, nemzetközi azonosító szám, terjedelem, gerincmagasság, sorozatcím, kötés, ár. Ma már fizikai formáját tekintve kétféle katalógusról beszélünk: cédula és elektronikus katalógus. A számítógépes katalógusban szereplő rekordok ugyanazokat az adatokat tartalmazzák, mint a papíralapú katalóguscédulák. Az iskolai könyvtár cédula katalógusát csak a raktári jelzet alapján szerkesztették elődeim. 2000-ben, amikor átvettem a könyvtár vezetését, nem építettem újra a cédula katalógust. Az iskola 2001- ben megvásárolta a Mezo BT könyvtári programját, és feldolgozásra kerültek a könyvtár dokumentumai. Mivel ez a program nem lett továbbfejlesztve, így 2005-ben az iskola megvásárolta a SZIRÉN Könyvtári Integrált Rendszert. A dokumentumok feldolgozását újra kezdtem. A könyvtár cédula katalógusa lezárásra került. A SZIRÉN a legkülönfélébb dokumentumok teljes körű leírását, kölcsönzését és visszakereshetőségét biztosítja. A könyvek feldolgozását, bibliográfiai leírásokat tartalmazó adatbázisok segítik: Szirén adatbázis, KELLO, tankönyv adatbázis. Az adatbázisokból lehet a dokumentumokat előhívni és honosítani. A gyorskeresővel pedig minden lényeges szempont szerint vissza tudjuk keresni a bibliográfiákat. Ahogyan a cédulakatalógus egysége a katalógus cédula, a számítógépes katalógus egységei a rekordok. Minden műről készül egy bibliográfiai rekord. Ez tartalmazza a dokumentum tartalmi és formai leírását. Minden adatelem önálló mezője a rekordnak. Annak tartalmából épülnek fel a rendezett kereső listák. Amennyiben egy műből több példány is található a könyvtárban, úgy minden példányról készül egy példányrekord. Ha feldolgozok egy dokumentumot, az azonnal felkerül a központi szerverre és mindenki számára látható. Innen néhány kattintással az összes többi könyvtár azonnal átemelheti a leírást. A számítógépes katalógus a cédulakatalógussal szemben sem helyhez, sem időhöz nem kötött. Bárhonnan bármikor elérhető: online katalógus. A Z39.50-es szerver segítségével külföldi könyvtárakból is lehet adatokat lehívni – Kárpát-medencei Közös Katalógus. Az elektronikus adatokat rugalmasan lehet kezelni, egy könyv leírása bármikor bővíthető, kiegészíthető. A katalógus megmutatja a bibliográfiai rekordokon kívül, hogy az adott példány a könyvtár melyik egységében található, valamint kölcsönzési információkat is ad. A katalógusban való keresés lehetőségei: egyszerű keresés, összetett keresés, bővített keresés. Egyszerű keresés: saját adatbázisból Szirén adatbázisból KELLÓ adatbázisból Z39.50 adatbázisból Keresési szempont: cím, szerző, tárgyszó, ISBN Listázhatjuk: irodalomjegyzék, katalóguscédula, rövid leírás Összetett keresés: cím, szerző, szakjelzet, sorozatcím, kiadó, megjelenés éve, megjelenés helye, ISBN - nemzetközi azonosító szám, raktári jelzet, leltári szám stb.

79



Bővített (google-szerű) keresés: ez egy olyan kereső felület, amit a gyors keresővel nem lehet elérni. Minden bevitt adat, adatelem visszakereshető. Online internetes katalógus: anélkül, hogy a könyvtárban lennénk, tájékozódhatunk arról, hogy egy adott dokumentummal rendelkezik-e a könyvtár. Közvetlenül lehet keresni az adatbázisokban a számítógép segítségével. A dokumentumot egyszerre bármennyien megtekinthetik. Könyvtárunk online katalógusa elérhető: www.garon.hu vagy www.sziren.com weboldalakról.

80



IV. Tankönyvtári szabályzat A Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskolában a 2007/2008-as tanévtől lett fokozatosan bevezetve a jogszabályban ingyenes tankönyvhasználatra jogosult tanulók körében a tankönyvkölcsönzés. Az iskoláknak ugyanis a törvény értelmében az iskolától történő: - tankönyvkölcsönzés, - használt tankönyvek biztosítása, - tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján kell biztosítani az ingyenes tankönyvhöz jutást az arra jogosult tanulóknak. Az iskola a vásárolt, vagy tanulóktól begyűjtött tankönyveket külön gyűjteményben helyezi el. A külön gyűjteményben elhelyezett tankönyvek a Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola tulajdonát képezik. Nem tartozik a könyvtár állományába, csak az iskola bélyegzőjével van ellátva. A külön gyűjtemény a földszint 8-as teremben került elhelyezésre, amely egyben a könyvtár duplum raktára is. A külön gyűjteményben elhelyezett tankönyvekről külön nyilvántartás készül, melyben a tankönyv címe, ára, darabszáma kerül feltüntetésre. Tankönyvek kölcsönzésére tanév elején a tankönyvosztással egy időben kerül sor. Kölcsönzéskor a tankönyvek címe, tanuló neve, osztálya a kölcsönzés határideje kerül feltüntetésre, valamint a tanuló aláírásával igazolja a dokumentumok átvételét. A használt tankönyvek begyűjtését, nyilvántartását, kölcsönzését a könyvtáros végzi. A tanulóknak a tanév végén, de legkésőbb a szóbeli érettségi napjáig vissza kell adniuk az ingyenesen vagy használtan kapott tankönyveket a könyvtárba. A könyvtáros a rendelési jegyzék alapján ellenőrzi, hogy minden tankönyvet leadtak-e a tanulók. A külön gyűjteményben elhelyezett tankönyveket csak az ingyenességre jogosult tanulók kölcsönözhetik, a törvényi előírások szerint. Az iskolának nov.15-ig kell felmérni, kik azok a tanulók, akik jogosultak az ingyenes tankönyvkölcsönzésre és a tankönyveket használt tankönyv formájában kérik. Az iskolába felvett új tanulók esetében /9. évfolyam/ legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. Az iskola könyvtárában elhelyezett tankönyveket az iskola valamennyi tanulója, dolgozója kölcsönözheti a könyvtár kölcsönzési szabályzatának megfelelően. A könyvtárból kikölcsönzött tankönyvet legkésőbb a tanév végén mindenki köteles visszaadni a könyvtárba! A jogszabály alapján a tanuló az ingyenesen kapott vagy használt tankönyvet addig az időpontig használhatja, kölcsönözheti ki, ameddig a tanulmányaihoz szüksége van rá, vagy ameddig a közoktatásban tanulói jogviszonya van. A tanuló addig nem számolhat le az iskolából, ameddig akár tankönyv, akár könyvtári könyv tartozása van! A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. A tankönyv hanyag kezelése, elvesztése vagy szándékos rongálása esetén anyagi kártérítéssel tartozik a szülő vagy tanuló. A tankönyv elvesztése esetén a mindenkor adott tankönyvjegyzéken szereplő vételárat kell kifizetni vagy pótolni a könyvet. Rongálás, vagy hanyag kezelés esetén kártérítést kell fizetni, ennek mértéke arányosan csökken a tankönyv használatának éveivel. 81



Rongálásnak minősül: sáros, szakadt könyv, elázott, valamivel leöntött, összefirkált stb. Nem minősül rongálásnak, ha a könyv rendeltetésszerű használat közben lapjaira szétesik. A megrongált, használhatatlan vagy már az oktatásban nem használt tankönyveket minden évben le kell selejtezni. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros tanár feladata. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke, a megengedetnél nagyobb,/rongálás, hanyag kezelés/ a tanulónak, a tankönyvnek a rongálódás pillanatában, érvényes tankönyvjegyzékben szereplő vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie: Az első év végén a tankönyv árának 75%-t, A második év végén a tankönyv árának 50%-t, A harmadik év végén a tankönyv árának 25%-t. Amennyiben a tanuló 4 évig használta a tankönyvet, 100%-os amortizációval leírhatók. Ilyen tankönyv lehet pl. függvénytábla, történelmi atlasz, irodalmi szöveggyűjtemény. Ebben az esetben nincs kártérítés, mivel rendeltetésszerű használat melletti értékcsökkenésről van szó. Tankönyvellátással foglalkozó jogszabály: 2001 évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013 (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról

11.Iratkezelési szabályzat, az iratkezelés szervezeti rendje Jogi háttér: 335/2005. (XII.29) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 3.§ (3) Az ügyintézés szabályai 1. Az ügyintézés irányítása, szervezése, ellenőrzése. Az ügyintézés fogalma: Az ügyintézés az intézmény működésével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása. Az ügyintéző az ügyet érdemben megoldó alkalmazott, aki az ügyet előkészíti a döntésre. Az ügyintézőt az intézményvezető vagy helyettese jelöli ki. Az ügyirat fogalma: Az intézmény működése és az ügyintézés során keletkező irat. Az intézményvezető szignálása, ügyintézők kijelölése Az iskolatitkár az érkezett iratot köteles szignálására jogosult vezetőnek bemutatni, aki kijelöli az ügyintézőt. Tájékoztatás az ügyekben, és az ügyiratok védelme Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző, vagy az intézmény vezetője és helyettesei adhatnak. Tanulónak és szülőjének (igazolt képviselőjének) a tanuló irataiba való betekintést úgy kell biztosítani, hogy mások személyiségi jogait ne sértse. Hivatalos szerveknek adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján, intézményvezetői engedéllyel lehet rendelkezésre bocsátani. Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni,

82



csak felelős vezetői engedéllyel lehet. Az iratok tartalmát illetéktelen személy nem ismerheti meg, abba nem tekinthet be. Az iskolatitkár iratkezelési feladatai – – – – – – – – – – – –

A hivatali ügyek nyilvántartása, csoportosítása, rangsorolása. Az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása. A küldemények átvétele. Az iratok iktatása. A határidős ügyek nyilvántartása. Az iratok továbbítása az ügyintézőkhöz. Kiadvány továbbítása, postai feladás. A küldemények bérmentesítése, (ellátmányok kezelése). Az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése. Az elintézett ügyek iratainak irattárba helyezése. Az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése. Az irattári iratselejtezés.

Az igazgatóhelyettes iratkezelési feladatai – Szigorú elszámolás alá tartozó iratok, nyomtatványok nyilvántartása (törzslap, bizonyítvány) elhelyezése, megőrzése. – Az ügyvitel és az iratkezelés felügyelete. Az intézmény ügyviteli és iratkezelési feladatait az intézményvezető (igazgató) irányítja, és ellátja annak felügyeletét is. 2. Az ügyek nyilvántartási rendje Az iktatókönyv és az ügyiratok vezetése Az iktatókönyv iratnyilvántartó könyv, amely az intézmény működése során keletkezett beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok nyilvántartására szolgál. Az iktatókönyv pontos vezetésének célja, hogy az intézményi működés konkrét ügyeihez tartozó ügyiratok bármikor visszakereshetők legyenek. Ennek érdekében a kézi iktatás céljára olyan iktatókönyv nyomtatványt kell használni, melynek oldalszámozása folyamatos, és minden évben hitelesítetten kell megnyitni és lezárni. Az ügyek határidejének betartásáért a kijelölt ügyintéző felel. A nevelési-oktatási ügyekben a leghosszabb elintézési határidő ha az intézményvezető más határidőt nem határoz meg 30 nap. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az intézményvezető engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket az iskolatitkárnak kell nyilvántartásba venni. Az intézményi bélyegző nyilvántartási lapján fel kell tüntetni: – bélyegző lenyomatát, kiadásának dátumát, – a szervezeti egység, a használatára jogosult nevét és aláírását, – bélyegző őrzéséért felelős dolgozó nevét.

83



Az iskolatitkár gondoskodik – a bélyegzőt használók jelzése alapján – a sérült és elavult bélyegző megsemmisítéséről, valamint az új bélyegzők beszerzéséről, valamint a bélyegzők szétosztásáról. A bélyegző eltűnése esetén intézkedik a bélyegző felkutatásáról, illetve érvénytelenítéséről. A bélyegző használója felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos, rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatért. 3. Az iratkezelés feladatai Az irat és az iratkezelés fogalma Irat minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, rajz, kép, kotta, amely a működéssel kapcsolatban bármilyen anyagon (papír, elektronikus adathordozó, stb.), bármilyen alakban, bármely eszköz felhasználásával és eljárással keletkezett, megnevezésétől függetlenül. (feljegyzés, előterjesztés, jelentés, tájékoztató, tervezet, stb.) Az iratkezelés komplex tevékenység, amely magába foglalja a következőket: – – – – – –

az iratok készítését és szakszerű nyilvántartását, az ügykörök szerinti rendszerezést, a határidős válogatást, a mellékletekkel, összefüggő iratokkal való ellátást, az ügyintézők részére használatra bocsátást, kiadványozás utáni továbbítást, szakszerű és biztonságos megőrzést az irattárakban, az iratselejtezést, illetve levéltárba adást.

Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása A másolat valamely eredeti iratról, a keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szöveg és formahű), egyszerű (nem hitelesített), és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) iratmásolat lehet. A másodlat a több példányban (egyidejűleg, vagy eltérő időben) készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít. Az intézmény iratairól másolatot az iskolatitkár csak vezetői engedéllyel adhat ki. A másolatot „A másolat hiteles” felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok, oklevelek, stb.), azok elvesztése, vagy megsemmisülése esetén, a törzslap alapján. Iratok érkeztetése, és az iktatás 1. A küldemények átvétele Átvételi jogosultság Az intézménybe érkezett irat (levéltávirat, fax, csomag stb.) átvételére azok az alkalmazottak jogosultak, akiknek erre munkaköri leírásuk felhatalmazást ad. A küldemény érkezésének módjától (postai, hivatali kézbesítés, futárszolgálat stb.) függetlenül kötelesek ellátni az átvétellel kapcsolatos teendőket. Küldemények átvétele, és az átvétel igazolása A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: – a kézbesítő okmány és a küldemény azonosítási jelének egyezőségét, – a boríték, illetve a csomagolás sértetlenségét.

84



Az átvevő a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával, és az átvétel dátumával ismerje el az átvételt. 2. A küldemények érkeztetése és egyeztetése A küldemények felbontása Az intézmény részére érkező leveleket, iratokat és egyéb küldeményeket a vezető, vagy a feladattal megbízott személy bonthatja fel. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték, csomagolás alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Felbontandók azok a levelek is, melyeken az intézmény neve mellett névre szóló címzés található, de a küldemény hivatalos jellegű. A küldemények egyeztetése A küldemény felbontásakor egyeztetni kell a feltüntetett tartalom meglétét, ellenőrizni kell a feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az esetlegesen felmerülő irathiány okát a küldő szervvel tisztázni kell, s ennek tényét az iraton rögzíteni kell. Egyéb iratkezelés Bontatlanul kell átadni a Szülői Szervezetnek, Diákönkormányzatnak, Közalkalmazotti Tanácsnak érkezett iratokat. Ezek kezelése az érdekelt kezdeményezésére történik. A névre szóló iratot, amennyiben hivatalos intézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. 3. Az iktatás rendje Az iratok iktatási kötelezettsége Az iktatás az iratkezelésnek az érkeztetés és a postabontás utáni fázisa. A központi iktatásnál az egész intézményre egy helyen, folyamatosan, és egy iktatókönyvben történik az iktatás. Az iskolatitkár az iratokat a beérkezés napján, legkésőbb másnapján iktatja be. Az iktatókönyvet az év végén, az utolsó iktatási számot követően aláhúzással, keltezéssel, aláírással és a hivatalos bélyegző lenyomatával le kell zárni. Az iktatószám Az iktatás sorszámozása az első iktatószámtól, megszakítás nélkül, folyamatosan halad, évente az egyes sorszámmal kezdődik. Az iktatás adatai Az iktatókönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani: – az iktatás sorszámát (iktatószámot), – a pontos beérkezési időt, – a küldő nevét, – az irat témáját. Irattározás és iratselejtezés Az irattári és a levéltári anyag Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődjei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van. Levéltári anyag

85



Levéltári anyag olyan iratállomány, amelyre az ügyvitelnek már nincs szüksége, de nem selejtezhető történeti, gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési vagy egyéb jelentősége miatt. A kézi és az intézményi irattár A kézi irattár az iratkezelő és az ügyintézők rendelkezésére álló iratok tároló helye. A 3 évnél újabb ügyiratokat a kézi irattárba kell kezelni és őrizni az évek és iktatószámok sorrendjében, jól zárható helyiségben. 3 év után az iratok átkerülnek az intézményi irattárba. Iratselejtezés Az iratselejtezést az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. Az intézményvezető által megbízott selejtezési bizottság 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet készít, amit iktatás után szintén az irattárban kell elhelyezni. Az iratok selejtezési ideje lehet 2, 5, 10, 15, 30, 75 év. Vannak olyan fontos, vagy történelmi szempontból nélkülözhetetlen iratok, amelyek nem selejtezhetők. Tanügyi nyilvántartások 1. Naplók, törzslapok, tanuló nyilvántartás A beírási és foglalkozási napló Az intézménybe felvett gyermekek (tanulók) nyilvántartására beírási naplót és tanuló nyilvántartó könyvet kell rendszeresíteni, melyet az iskolatitkár vezet. Gyermeket, diákot akkor lehet a tanuló nyilvántartó könyvből törölni, ha az elhelyezés, vagy a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. A pedagógiai foglalkozásokról a feladatokat ellátó pedagógus a foglalkozási (osztály, vagy csoport) napló megfelelő rovatának kitöltésével és aláírásával igazolja a nevelő-oktató munka elvégzését. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt. Az intézményvezető másképp nem rendelkezik, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. Törzslapok Az iskola a tanulókról nyilvántartási lapot, törzslapot állít ki. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót, valamint a teljes tanulmányi időre: – a tanuló tanév végi osztályzatait, – ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat, – a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket, záradékot. A törzslap közokirat, személyi, tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az igazgató által kijelölt 2 összeolvasó pedagógus a felelős. A megsemmisült, vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. A tanulói nyilvántartások vezetése Az intézményi dokumentumokban a jogszabályi előírásnak megfelelően az alábbi adatok tarthatók nyilván: – a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, – állandó és ideiglenes lakáscíme és telefonszáma, – külföldi állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, a jogosító okirat megnevezése, száma, – szülő neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, – az esetleges balesetre vonatkozó adatok, – a diákigazolvány száma, – a tanulóazonosító száma,

86



– a TAJ száma. Az adatok továbbíthatók a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági és pedagógiai szolgálat részére. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és a személyi azonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A tanügyi nyilvántartásokban a hibás bejegyzéseket áthúzással kell javítani úgy, hogy a bejegyzés olvasható maradjon, és fölötte helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. 2. Bizonyítványok, jegyzőkönyvek Bizonyítványok – A tanuló elvégzett tanulmányairól a tanév végi értékelést a törzslap alapján ugyanabban a bizonyítványba kell bevezetni függetlenül az iskola vagy iskolatípus váltástól. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót, és záradék formájában az alapműveltségi vizsga letételét. Az üres nyomtatványokat zárva kell tartani, hogy csak az igazgató és megbízottja férjen hozzá. A rontott bizonyítványt meg kell semmisíteni. Az elveszett, megsemmisült bizonyítványról kérelemre másodlat állítható ki, melyért illetéket kell leróni. Törzslap hiányában, a nyilvántartások alapján, kérelemre pótbizonyítvány állítható ki, mely azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. Ha minden nyilvántartás megsemmisül, csak azt lehet igazolni, hogy a személy az iskola tanulója volt. (Ennek feltétele: a volt tanuló írásban nyilatkozzon a tanévről, az évfolyamról, és csatolja volt tanárának, vagy két évfolyamtársának igazolását.) Jegyzőkönyvek Az intézményben jegyzőkönyvet kell készíteni azokban az alábbi esetekben: – ha a jogszabály előírja, vagy az intézményvezető elrendeli, – ha a nevelőtestület határozatot hoz (dönt, véleményez, javasol), – ha rendkívüli esemény indokolja. A jegyzőkönyv tartalma 1. Az elkészítés helye, ideje, a jelenlévők névsora. 2. A napirendi téma, az ügyre vonatkozó lényeges megállapítások, nyilatkozatok, döntések, határozatok. 3. Aláírások (jegyzőkönyv vezetője, végig jelenlévő alkalmazott, intézményvezető). Záró rendelkezések 1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. 2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézményvezető helyettese köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a vezető helyettesi irodában. A vezetőnek gondoskodnia kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

87



SZMSZ melléklete: Adatkezelési szabályzat

88

Miskolci Gábor Áron Művészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents