MISKOLCI EGYETEM EDÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ VÉDŐNŐ SZAKIRÁNY
A CSALÁD HATÁSA A DOHÁNYZÓ ÉS ALKOHOLT FOGYASZTÓ FIATALOKRA
KONZULENS: DR Rucska Andrea
SZERZŐ: Baledáné Klinkó Karolina 2017
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés ....................................................................................................................... 3
2.
Szakirodalmi áttekintés ................................................................................................. 5 2.1 A dohányzásról ........................................................................................................... 5 2.1.1 A dohányzás története .............................................................................................. 5 2.1.2. Miért veszélyes a cigaretta? .................................................................................... 5 2.1.3. A passzív dohányzás ............................................................................................... 6 2.1.4. A dohányzás szenvedélybetegséggé alakulása ....................................................... 7 2.1.5.Fiatalkorúak dohányzása.......................................................................................... 7 2.1.6. Dohányzási szokások kutatása ................................................................................ 8 2.2. Az alkoholról ............................................................................................................. 9 2.2.1. A szeszes italok funkciói ........................................................................................ 9 2.2.2. Az alkohol hatása a szervezetre .............................................................................. 9 2.2.3. Alkoholfogyasztás serdülőkorban......................................................................... 10 2.2.4. Alkoholfogyasztási szokásokkal kapcsolatos kutatás ........................................... 11 2.3. A család szerepe....................................................................................................... 12 2.3.1. Mi a család? .......................................................................................................... 12 2.3.2. A dohányzásra hajlamosító és vele szemben védő tényezők ................................ 13 2.3.3. Az alkoholbetegségre hajlamosító tényezők ......................................................... 15 2.3.4. A szülő gyermek kapcsolat és az értékrendek összefüggése ................................ 17
3.
Hipotézisek .................................................................................................................. 18
4.
Anyag és módszer........................................................................................................ 19
5.
Eredmények ismertetése, szemléltetése....................................................................... 20
6.
Megbeszélés ................................................................................................................ 31
7.
Összefoglalás ............................................................................................................... 33
8.
Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 34
9.
Mellékletek .................................................................................................................. 35
2
„Az egészségvédelem nemcsak orvosi, de pedagógiai feladat is: ha többet nevelünk, kevesebbet kell gyógyítanunk”. Fodor József
1. Bevezetés Szakdolgozatom témája az egészséges életmód, egészségkultúra a családban ezen belül pedig a család hatása a dohányzó és alkoholt fogyasztó fiatalokra. A dohányzás és az alkoholfogyasztás egyfajta addikció, mely hozzászokást, függőséget jelent. Úgy gondolom napjainkban nagy problémája a fiatalság körében egyre inkább terjedő dohányzás. Nem telik el olyan nap, hogy bármelyik iskola előtt vagy környékén elsétálva ne látnék néhány fiatalt, aki dohányzik. Hogy mely tényezők azok, amelyek miatt kialakul ez a rossz szokás, többféle nézőpontból is megközelíthetjük. Jellemző erre a korszakra, hogy a fiatalok úgymond átpártolnak és a család helyett már inkább a kortárscsoportok lesznek előtérbe helyezve, az ő véleményük lesz az első, de ennek ellenére én mégis úgy gondolom, hogy ezenfelül a családból hozott minta is meghatározó. Számít az, hogy mit lát otthon a gyermek, hogyan is nevelik, mennyire engedékeny vagy éppen tiltó a szülő. A dohányzáson kívül úgy gondoltam foglalkoznom kell még egy problémával, ami nem más, mint az alkoholos italok fogyasztása már fiatalkorban. Gyakran találkozom
ugyanis
nagyobb
rendezvényeken,
illetve
hétvégenként
szórakozóhelyeken alkoholos befolyásoltság alatt lévő fiatalokkal. Bár tudom, hogy ez a fajta magatartásforma a dohányzással egyetemben azt az érzést kelti bennük, hogy így a koruknál idősebbeknek tűnnek, mégis nagyon elszomorítóak az ezzel foglalkozó kutatások eredményei. Úgy vélem, ezen káros tevékenységre szintén hatással van a kortárscsoportokon túl a család is. Ugyanis a család hozzáállása az alkoholfogyasztáshoz könnyen befolyásolhatja, hogyan viszonyul maga a fiatal is ehhez a dologhoz. Kutatásom célja bemutatni, hogy milyen hatással van ez a két káros szer (az alkohol és a cigaretta) a szervezetre, hogyan viszonyulnak hozzájuk a fiatalok, és a
3
családi szocializáció milyen módon és irányba képes befolyásolni ezzel kapcsolatban a fiatalok látásmódját.
4
2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 A dohányzásról 2.1.1 A dohányzás története A dohányzás őshazájának Közép-Amerikát tekintjük. Kolumbusz Kristóf felfedezőútján találkozott először a dohánnyal, amelyet az őslakosok használtak olyan módon, hogy összesodorták a száraz dohányleveleket, meggyújtották parázson majd orrukon beszívták füstjét szájukon pedig kifújták. A dohány a XVI. század közepén, hajóúton jutott el Európába. Jean Nicot, francia orvost érdekelte az új növény. Halott már a növény gyógyító hatásairól, a dohányleveleket sebkezelésre használta, a szárított dohányleveleket pedig porrá zúzva és felszippantva fájdalomcsillapítóként alkalmazta. Ekkor még nem sejtette milyen egészségkárosító hatásai is vannak a dohánynak. Nicot után nevezték el a növényt (Nicotina tabacum) illetve a dohánymérget is (nicotin). A nyugaton megismert népszerű növény szépen lassan meghódította az egész világot. Egyre nőttek a dohánytermesztésre szánt földterületek és ezzel együtt növekedett a dohányzók száma is. A XVI. században érkezett meg Magyarországra is német, görög és török kereskedők útján a dohány és a dohányzás divatja is. Betiltását többször megkísérelték, azonban eredménytelen volt. Szigorú szabályozások ellenére hazánkban nem sikerült megakadályozni a dohányzás terjedését.(Pákozdi, 1978)
2.1.2. Miért veszélyes a cigaretta? A cigaretta két veszélyes összetevője a nikotin és a szénmonoxid. Általában a dohány 1-4%-a tartalmaz nikotint, amelynek nagyjából a fele a levegőbe kerül füst útján és körülbelül a negyede-háromnegyede szívódik fel a szervezetben. A nikotin elsősorban a vegetatív idegrendszerre hat. Hatására a mellékveséből adrenalin és adrenalin szerű anyagok nagy mennyiségben választódnak ki, ezek befolyásolják
5
többek között a cukoranyagcserét, megnövelhetik a vérnyomás, emelik a pulzusszámot. Ezen kívül a nikotin növeli a vérrög kialakulásának kockázatát, mivel fokozza a vérlemezkék tapadóképességét, megemeli a koleszterinszintet, ami később szívinfarktushoz vezethet, valamint az emelkedő vérnyomás hatására növekszik a szív munkája ennek következményeképp a szívnek megnövekszik az oxigénszükséglete. A dohányzás során a testbe kerülő anyagok közül a szénmonoxidot tartják a legkárosabbnak, ugyanis a szervezetbe kerülve körülbelül a fele szívódik fel. A szénmonoxid nagyon erősen kötődik a hemoglobinokhoz, amely biztosítja a szövetlégzést. A kötődés erőssége jóval nagyobb, mint az oxigéné. A létrejövő kötés megakadályozza ezeknek a hemoglobinoknak azt, hogy részt vegyenek az oxigénszállításban, ez pedig olyan hatást eredményez, mintha az adott személynek annyival kevesebb vér lenne a szervezetében, mint amennyi hemoglobint megkötött a szénmonoxid. Ez erős dohányosoknál elérheti akár a 15-20%-ot is. Mindemellett a szénmonoxid is a nikotinnal egyetemben elősegíti az érelmeszesedést, ugyanis azzal, hogy a szervezetet folyamatosan kiteszik a szénmonoxid káros hatásainak, az artériák bélése folyamatosan megvastagszik, az ez alatti kötőszöveti réteg vizenyős lesz, majd burjánzani kezd. (Pákozdi, 1978)
2.1.3. A passzív dohányzás Nem lehet élesen elkülöníteni a dohányzó és nem dohányzó személyeket, ugyanis azok, akik nem szívnak cigarettát, de olyan egyének társaságában vannak, akik viszont igen, ki vannak téve a dohányfüst okozta ártalmaknak és bár nem önszántából dohányoznak, mégis károsítják szervezetüket. Éppen ezért inkább beszélhetünk aktív- és passzív dohányzókról. Klinikai vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a dohányfüst a nemdohányzóknál kiválhat bizonyos szervi panaszokat, mint a szem kötőhártyájának és a légutak nyálkahártyájának ingerlését, fejfájást, köhögést. Bár a passzív dohányzás mindenkire káros, mégis ki kell emelnünk, hogy vannak különösen veszélyeztetett csoportok is. Ilyenek például a méhen belüli magzatok, a csecsemők, a kisdedek, a légzőszervi megbetegedésben szenvedők valamint, akiknek szív koszorúér betegsége illetve alsó végtagjának 6
érszűkülete van. A dohányfüst kiválthat asztmás betegeknél nehézlégzési rohamot. (Pákozdi, 1978)
2.1.4. A dohányzás szenvedélybetegséggé alakulása A dohányzás egy társadalmilag elfogadott szokás. Nincs olyan közvetlen módon veszélyeztető állapota, mint amilyen az alkoholfüggőknél a lerészegedés, ezért a szokás általában fokozatosan, észrevétlenül alakul ki. Nagyon ritka az olyan személy, aki csak alkalmi dohányos, ugyanis azzal, hogy az ember hozzászokik, egyben kialakul a függőség. Míg a magyar lakosok közel egyharmada dohányzik, elmondhatjuk, hogy ezen személyek nagy része ráadásul erősen dohányos. Kevés ember van, aki képes a dohányzást mérsékelni és szinten tartani. Napi 10-12 szál cigaretta elszívása huzamos idő után már ártalmas, ugyanis a dózissal és az időtartammal párhuzamosan nő a veszélyeztetettség. A hozzászokásból hamar függőség lesz mivel ez idő alatt nő az adott személy toleranciája és hiánytünetek is erősen jelentkeznek, amennyiben nem gyújt rá hosszabb ideig. A dohányos szervezete nyugtalansággal, türelmetlenséggel, dohányéhséggel reagál az elvonásra. (Buda, 1995)
2.1.5.Fiatalkorúak dohányzása Bár a dohányzással kapcsolatos megbetegedések javarészt a felnőtt és időskorú embereket érintik, nyilvánvalóan a dohányzással összefüggő magatartásformák már serdülőkorban létrejönnek. Több kutatás is bizonyítja, hogy valaki minél fiatalabb korban próbálja ki a dohányzást, annál nagyobb a valószínűsége a nikotinfüggőség kialakulásának, ugyanis ebben a korban az agy még fejlődő állapotban van. És minél fiatalabb korban szokik rá valaki a dohányzásra, annál hamarabb következhetnek be dohányzás okozta megbetegedések. A dohányzás kialakulásának különböző fázisai vannak, amelyeken egy fiatal sokkal hamarabb végighalad, mint egy idősebb egyén. Az első szakasz az előkészületi fázis, amely a dohányzáshoz való hozzáállást formálja, ennek eszközei lehetnek a reklámok, kortárscsoportok
7
illetve a családi minta is. Ezután következik a kipróbálás szakasza, amely nem más, mint az első szál cigaretta kipróbálása. Ehhez „segítséget nyújthatnak” szintén a kortárscsoportok, a társadalom dohányzással kapcsolatos szokásai valamint a dohánytermékek hozzáférhetősége is. A kísérleti szakaszra jellemző az ismételt, de nem rendszeres fogyasztás. Ezt a környezeti hatások erősíthetik. A rendszeres használat fázisában már kialakulnak az egyén dohányzással kapcsolatos rutinjai, szokásai. Legvégül pedig létrejön a függőség fázisa, amely nem más, mint a nikotin iránti fizikai függés. A serdülők nem feltétlen veszik figyelembe a dohányzás kezdetekor a később létrejövő lehetséges károkat, inkább csak a rövidtávú pozitív hatásra összpontosítanak. A kortárscsoportok ösztönző tevékenysége mellett ki kell emelnünk a család jelentőségét, ugyanis nagyobb valószínűséggel fog rászokni a dohányzásra a serdülő, ha van a családjában, közvetlen környezetében olyan személy, aki szintén dohányzik. (Aszmann, 2003)
2.1.6. Dohányzási szokások kutatása A 2014-es HBSC kutatás 1 alapján a páratlan osztályokban vizsgált diákok mintegy 36%-a próbálta már a dohányzást, és a diákok 21%-a dohányzott az elmúlt 30 napban. Minél magasabb évfolyamban kérdezték meg a diákokat annál magasabb értékeket kaptak a kipróbáló és elmúlt hónapban dohányzó diákokkal kapcsolatban. A dohányzás gyakoriságát tekintve a diákok 11,9%-a dohányzik naponta, 3,9%-a hetente, de nem minden nap és 4,9%-a válaszolta azt, hogy ritkábban gyújt rá, mint hetente. Az egyre magasabb évfolyamokon szignifikáns összefüggés látszik, ugyanis az idősebb évfolyamokon magasabb az aránya a hetente legalább egyszer dohányzó fiataloknak. A kipróbálás életkorával kapcsolatos felmérések szerint a 9. évfolyamon tanulók több mint fele 14 és 15 éves korban próbálta ki először a cigarettát, míg a 11. 1
HBSC Kutatás: (Health Behaviour in School-Aged Children) kutatás az egyik legfontosabb forrás iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásával kapcsolatosan. Nemzetközi adatfelvétel, ami több mint negyven országban zajlik egységes módszertannal. A kutatást négyévente végzik, amely átfogóan méri fel a gyermekek egészségmagatartását. Több témakört is magába foglal, úgy mint a táplálkozás, alvási szokások, szexuális magatartás, szerhasználat, fogápolás, fizikai aktivitás, a fiatal testképével kapcsolatos jellemzők illetve a családdal, szülőkkel, kortársakkal való kapcsolat. (Németh-Költő, 2014)
8
évfolyamosok több mint háromnegyede 14 éves vagy idősebb korban próbálta legelőször a dohányzást. (Németh-Költő, 2014)
2.2. Az alkoholról 2.2.1. A szeszes italok funkciói Az
alkoholtartalmú
italok
fogyasztásának
funkcióit
három
csoportba
sorolhatjuk: Elsődleges funkciójaként említeném azt, ami minden egyes italnak a fő funkciója a szomjúságcsillapítás, bár nem ezt tekintjük legfőbb „feladatának”. Másodlagos funkciójaként tartják a kellemes íz miatti fogyasztást, illetve az emésztés elősegítését. Harmadlagos funkciója az, ami miatt népszerűvé vált a szeszesital fogyasztás, ez pedig nem más, mint a központi idegrendszerre gyakorolt hatása, aminek köszönhetően értelmi-érzelmi bódulatot okoz ennek következményeként az emberekben részben kellemes érzést kelt. Ez többféle módon is kifejeződik, mint például szorongások és belső feszültségek oldódásában, gondok elfeledésében, vélt vagy valódi képességek felerősödésében. Ezek hátterében vélhetően az agykérgi gátlások gyengülése állhat, és ez fokozza a jókedvet, megkönnyíti az emberi kapcsolatteremtést. (Czeizel és mtsai., 1982)
2.2.2. Az alkohol hatása a szervezetre Az alkohol felszívódásához nincs szükség enzimre vonatkozó lebontásra ezért nagyon gyorsan felszívódik a nyálkahártyáról. Ez a folyamat már a száj nyálkahártyán keresztül elkezdődik. A felszívódás gyorsasága függ a nyálkahártya vérellátottságától. Ezen kívül a felszívódást részben meghatározza a gyomorban és bélben található étel minősége és mennyisége is. A minősége befolyásolja, hogy az alkohol milyen részben zsíroldékony, ugyanis lassítja a felszívódást a nagy mennyiségű zsír, a mennyiség pedig azért lényeges, mert az alkohol eloszlik a gyomortartalomban és így csökken a koncentrációja.
9
Mivel az alkohol jó vízoldékony, ezért eloszlását meghatározza a szervek víztartalma. Fontos szerepe van ebben a vérellátottságnak is, ugyanis bizonyos szervek, mint a máj, vesék és az agy már 10-15 perc alatt elérik a későbbi legnagyobb mértékű alkoholszint 80%-át, ami például a nyugalomban lévő izmoknál csak egy óra elteltével következik be. Ezen felül különbség van artériás és vénás vér között is, merthogy az artériás vérben nagyobb koncentrációban van alkohol, mert a máj mindig felvesz egy részt. Az alkohol szervezetünkben való lebontásáért a máj felelős, ugyanis a bejuttatott alkoholmennyiség több mint 90%-a itt bomlik le. (Czeizel és mtsai, 1982)
2.2.3. Alkoholfogyasztás serdülőkorban A serdülőkor is egy kritikus korszak az ember életében. Erre az időszakra tehető bizonyos szerek - többek között alkohol - kipróbálása. Szakemberek különböző elméletekkel magyarázzák a serdülőkori szerfogyasztás okait. Szimbólum-modell: ezen elmélet lényege, hogy a fiatal olyan magatartásformákat keres, amelyek a felnőtt élet jelképei. Ilyen például az alkoholfogyasztás. Ugyanis az alkohol tartalmú ital elfogyasztásával a fiatal felnőttként érezheti önmagát. Ennek magyarázata, hogy a mai modern világban meghosszabbodott a felnőtté válás időszaka. Hatnak a serdülőre a felnőtt kor sajátosságai és a fogyasztói társadalom hatásai is. A gyermek még keresi identitását és bizonytalanságát a felnőtt kor szimbólumaival igyekszik kiegyenlíteni. Élet-modell: lényege, hogy a kortárscsoportok és a társas tanulás hatására bizonyos egészségkárosító magatartásformák létrejöhetnek, mint például az alkoholfogyasztás. Kutatások bizonyítják, hogy serdülőkorban sokan próbálják ki a szeszesital fogyasztást, ám ennek ellenére csak kevesen vállnak függővé, ebből kifolyólag nem feltétlen tekintjük deviáns viselkedésnek. A serdülőkorúra hatnak az őt körülvevő társas csoportok (kortárscsoportok, család). Tanulmányok is alátámasztják, hogy ebben a korszakban egyre gyakoribb a baráti társaságban történő ivászat. 10
Adaptációs modell: lényege, hogy a serdülőkorúak viselkedésében megjelent
problémacentrikusság
az
identitás
megerősítését
kívánja
elősegíteni. A szeszesital fogyasztás egyfajta csoportnormaként2 jelenik meg, az azonosság célja, hogy a serdülőkorú egyén a kortárscsoport összetartó erejét erősíti. Emellett fontos megjegyezni, hogy ez a fajta kohéziót erősíti az egészségtudatos magatartás is bizonyos közegekben. Ennek példája, hogy kutatásokból kiderült, a vallási közösségekbe járó fiatalok között magasabb az alkoholt nem fogyasztók aránya, ebből kifolyólag a vallásosság egyfajta védőfaktornak bizonyul. (Várkonyi, 2011)
2.2.4. Alkoholfogyasztási szokásokkal kapcsolatos kutatás A 2014-es HBSC kutatás alapján vizsgált diákok 66%-a fogyasztott már alkoholtartalmú italt életében, és mintegy 44%-uk fogyasztott alkoholt az elmúlt hónapban. A felmérésből kiderült, hogy míg az 5. évfolyamon tanuló diákok negyede addig a 11. évfolyamosok közül 10-ből 9-en ittak már alkoholos italt életükben. A havi prevalencia-értékekben szignifikáns növekedés látható, ugyanis míg az 5. évfolyamosok közel tizede, addig a 11. évfolyamosok közel háromnegyede fogyasztott az elmúlt hónapban alkoholt. Az alkoholfogyasztás gyakoriságát vizsgálva kiderül, hogy a tanulók harmada soha nem fogyaszt alkoholt, szintén harmada csak ritkán iszik alkoholos italt. A diákok
17%-ra
jellemző,
hogy
havi
gyakorisággal,
míg
16%-uk
heti
rendszerességgel fogyaszt alkoholt. A napi gyakoriság mindössze csak 2%-nál fordul elő. Az alkohol kipróbálásának életkorát tekintve a 9. évfolyamon tanulók legnagyobb arányban 14 éves korukban fogyasztottak alkoholt. A 11. évfolyamon megkérdezettel háromnegyede 14 évesen vagy idősebb korában próbálta először az alkoholos italt. (Németh-Költő, 2014)
2
Csoportnorma: csoportnormák alatt a csoporton belül kialakult elfogadott és követett megállapodásokat értjük. A csoport által létesített viselkedési, gondolkodási és érzési szabály, amelynek a betartására az adott csoport szankciókkal ügyel. (http://szocialis-gondozo.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=657020)
11
2.3. A család szerepe 2.3.1. Mi a család? Hogy mit is nevezünk családnak azt nem egyszerű megfogalmazni. Szociológiai értelemben családnak nevezhetjük azt a kiscsoportot, melynek tagjai házassági vagy vérségi kapcsolat köt össze. A család a társadalomban különböző funkciókat tölt be ilyen többek között: Pszichoszociális funkció Szocializációs funkció Gazdasági funkció Reprodukciós funkció Ezek közül kiemelném a szocializációs funkciót. Szocializáció alatt azt értjük, hogy az egyén elsajátítja azokat a magatartásformákat, szabályokat, hagyományokat, amelyekkel beilleszkedik az adott társadalomba, és annak a társadalomnak a normái szerint képes élni. Ezen folyamat által válik az egyén a társadalom szerves részévé. Az elsődleges szocializációs csoport az ember életében a család, ugyanis jobb esetben ez az első közeg, ahová egy újszülött bekerül. A családtól kapja az első társadalmi impulzusokat, és a családtagok jelentik a legfőbb mintát. A szocializációs folyamat következtében alakulnak ki a vezérkő értékek, amelyek későbbiekben meghatározzák az egyén cselekvéseinek főbb irányát. (Bánlaky, 2001) A család szocializációs funkciója több szinten valósul meg. Primer szocializációs folyamatban kielégítik a gyermek biológiai szükségleteit, melyek szükségesek a fejlődéshez, egyúttal bizonyos magatartási és szerepmintákat is közvetítenek a szülők. Majd erre épül a tudatos nevelés, tanítás, jutalmazás valamint fegyelmezés. A családban növekvő gyermek személyiségének formálására kétfajta hatás irányul. Az elsődleges hatás a minden napok során, indirekt módon közvetített hatás, mely a spontán cselekményekből és a természetes életviszonyokból fakad. A másodlagos hatás a tudatosan irányított nevelésben nyilvánul meg, mely nagyon
12
fontos, ugyanis ez alapján alakul ki a gyermek értékrendje, magatartásmódja. (Bagdy, 2014) Úgy gondoltam a család szocializációs funkcióján kívül szót kell még ejtenem arról, hogy a család, mint védőfaktor is megjelenik a gyermek életében. a szülőgyermek kapcsolat minősége a serdülőkorban átalakul, de a kötődés fontossága továbbra is megmarad. A káros szenvedélyek ellen a szülői kontroll a leghatékonyabb védelem. Azokban a családokban, ahol a szülő-gyermek kapcsolat meggyengül, esetleg a szülői támasz mértéke kisebb, ott a gyermekek gyakrabban élnek kockázati magatartással. (Pikó, 2010)
2.3.2. A dohányzásra hajlamosító és vele szemben védő tényezők A serdülőkori dohányzás megelőzése érdekében szükséges megismerkedni azon tényezőkkel, melyek megelőzik a dohányzás elkezdését és annak szokássá alakulását.
1.ábra A dohányzás meghatározói Conrad, Flay és Hill (1992) ill. Flay (1993) nyomán (Urbán, 2007)
Ezen tényezők közül én a családra fektetnék nagyobb hangsúlyt, ugyanis a szülőkkel ápolt jó kapcsolat és a jól működő család alacsonyabb arányú dohányzással jár. Nagyobb mértékben fordul elő dohányzás azon serdülőkorúaknál, akiket egyedül nevelnek a szüleik. Ezen felül a cigaretta otthoni hozzáférhetősége szintén növeli a dohányzás kockázatát a fiataloknál. Egy kimutatásból kiderül, 13
(Wills, McNamara és Vaccaro, 1995) hogy a stabil szülői háttér csökkenti a serdülőkori szerhasználatot mind közvetett mind közvetlen módon, ugyanis a támogató szülői hozzáállás csökkenti az esélyét annak, hogy a gyermek rossz társaságba keveredjen, hozzá segíti a jobb iskolai teljesítményhez valamint csökkenti a serdülőt érő negatív eseteket. A család befolyásoló szerepét az egészségkárosító szerekkel kapcsolatban hazai kutatások eredményei is bizonyítják. Azon serdülőkorú fiataloknál, ahol nincs jelen a kedvező családi közeg – úgy mint nevelőotthonban élő gyermekek esetében – ott a dohányzó fiatalok száma többszöröse, mint családban nevelkedő gyermekeknél. Aszmann, Kökönyei és Szabó (2003) kutatásából kiderül, hogy a normál iskolába járók nagyjából negyede (26%), addig a nevelőotthonban élők körülbelül háromnegyede (78%) dohányzik naponta. (Urbán, 2007) A család többféleképpen is hathat a dohányzó fiatalokra: 1. A megfelelő szülői figyelem csökkentheti a szerhasználat kockázatát. Ugyanis az optimális megfigyelés elősegíti a felelősségteljes nevelési stílust, amely csökkentheti a dohányzás esélyét. Ennek ellenkezőjét válthatja ki a szigorú szülői felügyelet. A szigorúság ugyanis elősegíti a deviancia és a szerhasználat kialakulásának valószínűségét. 2. A család hatásai növelhetik, illetve csökkenthetik a dohányzást nehéz helyzetekben. Például azokban a családokban, ahol van olyan személy, (pozitív modell) aki dohányzik, nagyobb eséllyel fogadja el a serdülő a cigarettát, ha kínálják. Ezen kívül a család szerkezete is hatással lehet arra, hogy a fiatalok elutasítják a megszokott értékeket, és hajlamosabbak szabályszegő barátokat keresni. A családon belüli dohányzás hatással van a serdülőkre. Továbbá újabb kutatás bizonyítja, hogy növeli a dohányzásra való fogékonyságot a szülők szülés előtti dohányzása is. 3. Annak valószínűségét, hogy a fiatal rászokjon a dohányzásra növeli a családdal kapcsolatos stressz, a családi gondok. Ezen helyzetek alkalmat nyújtanak, hogy a serdülő megküzdési stratégiaként alkalmazza a dohányzást. (Urbán, 2007)
14
2.3.3. Az alkoholbetegségre hajlamosító tényezők Korábban az alkoholbetegség okozójaként nem vizsgálták a családi környezetet, ugyanis az alkoholizmus felnőtt korban kialakuló károsodás. Ebben a korszakban a család hatása már nem követhető közvetlen módon. Akkor kezdtek foglalkozni a család hatásával tüzetesebben, amikor az alkoholizmusra elkezdtek betegségként tekinteni illetve elkezdték az alkoholizmust pszichopatológiai állapotnak tartani. Ez a „betegségnek” valamilyen személyiségzavarból kifolyólag alakulhat ki, és a személyiség a családban formálódik, ezért kialakulásának okát a családban keresik. Sok kutatást végeztek, melyekből általában sikerült kimutatni, hogy a család alkoholhoz
való
hozzáállása
kölcsönös
viszonyt
mutat
az
alkoholista
alkoholfogyasztási szokásaival, oly mértékben, hogy ivási viselkedése a család szokásaitól általában eleinte nem különbözik. Tehát az alkoholizmus kezdeti stádiumában viselkedése nem tér el a családban elfogadott normáktól az ivással kapcsolatban. „A vizsgálatok szerint az alkoholbetegség kialakulásában a szülők identifikációs minta jellege nem bizonyítható, vagyis a gyerekek nem követik olyan modellként az azonos nemű szülő ivási viselkedését, mint amennyire bizonyos szerepattribútumok terén teszik.” (Czeizel, 1982, 206 p.) Mindezen felül még szociális kontroll szempontjából is megközelíthetjük a család szerepét. Ez azt tükrözi, hogy nem csak a családon belül kialakult szokás és normarendszer által kialakult viselkedéseket figyeljük meg, hanem a direkt neveléssel (jutalmazás és büntetés rendszere) kialakított viselkedésmintákat is. Abban az esetben, ha a család befolyása csökken a fiatalra, akkor a családi minták is sem érvényesülnek úgy, mint az szükséges lenne. A serdülő viselkedését ebben a korszakban jellemzően kortárscsoportok befolyásolják, melyet nevezhetünk referenciacsoportnak.
Azt
a
csoportot
nevezik
a
szociálpszichológiában
referenciacsoportnak, amelyhez a személyiség nagyobb emocionális erővel kötődik, mint más csoportokhoz. Ez a csoport mondhatni szocializációs erővel bír, ugyanis a kötődés miatt képes megfelelő módon befolyásolni a viselkedést. A megszokott referenciacsoportok belső környezete hasonló, mint a családé, értékfelfogása sem tér el nagymértékben. Azonban a nagyon erős összetartó erejű csoportok általában 15
deviánsak, az ebbe a csoportba tartozó tagok családi köteléke meglazult, ez a csoport bizonyos szinten „pótolja” a családot. Tehát a csökkent szülői felügyelettel megnövekszik annak az esélye, hogy a gyermekben a referenciacsoport deviáns szabályokat alakít ki. Ebből kifolyólag az alkoholbeteg valamilyen szinten befolyásolja
az
alkoholista
„újratermelődésének”
kockázatát.
Magyar
vizsgálatokból – amelyben alkoholista és nem alkoholbeteg apák családjában élő gyermekek szociális állapotát és értelmi színvonalát hasonlították össze – kiderül, hogy az alkoholizáló szülők gyermekei hamarabb fordulnak kortárscsoportokhoz és kerülnek hatásuk alá illetve válnak le a szülői kapcsolatokról, mint az ellentétes család gyermekei. A károsító faktorok nagy része a szocializáló családban lappang. Ez megnyilvánulhat a családon belüli kapcsolatok széthullásában, eldurvulásában és ez a gyermekre negatívan hat, gátolhatja egyes személyiségfunkciók kialakulását. Ezen felül okozhat személyiségkárosodást az, hogy a család nem képes a gyermek számára megfelelő magatartás illetve szerepnormákat nyújtani, így a gyermek személyiségét nem készíti fel a kamaszkor és a felnőttkor szerepeire. Olyan családban, ahol valamelyik szülő alkoholista nagy az esély a nem specifikus személyiségzavar kialakulására gyermekkorban. Ezekben a családokban gyakori az erőszak, több a szorongáskeltő faktor, a gyermeket gyakran érhetik megrázkódtatások. Valószínűsíthető, hogy az alkoholdependencia újratermelődése több generáción át változóan megy végbe, ugyanis az alkoholbetegek leszármazói más-más személyiségzavarokat és deviáns viselkedéseket mutathatnak és ezeket az ártó faktorokat a saját családjukba viszik tovább. Ezáltal a saját gyermekeiket is ismét az alkoholbetegség felé terelik. Ki kell emelni, hogy ez a nem specifikus személyiségkárosodás csak egyike az oki tényezőknek, ehhez kapcsolódnak még az alkoholfogyasztással
kapcsolatos
családi
szocializációk,
a
fiatalkori
referenciacsoportok, az felnőttkorban ért traumák, illetve az őt körülvevő társadalom alkoholizmust elősegítő vagy gátló tényezői, és mindezen kívül még az esetleges biológiai hajlamosító tényezők is. (Czeizel, 1982)
16
2.3.4. A szülő gyermek kapcsolat és az értékrendek összefüggése A gyermek értékrendjét befolyásolják bizonyos negatív életesemények, amelyek a család szerkezetét változtatják meg, ilyen lehet a válás illetve halálesetek, de ezenkívül nagy hatása van azoknak a negatív tényezőknek, amelyek a család struktúráját nem bontják meg, de a család ennek ellenére mégsem képes a védő szerepét betölteni ugyanis megjelenik a családon belüli erőszak, esetleg valamely családtag alkoholbetegsége. Ez a diszharmonikus légkör negatív irányba tolja a gyermek családi értékek népszerűségéről kialakuló képet. A negatív családi életeseményeken kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a szülő gyermek közötti érzelmi kapcsolatra, amely a legnagyobb mértékben befolyásolja a családi háttér biztonságát. Kutatások bizonyítják, hogy a szülőkkel ápolt jó kapcsolat pozitív kapcsolat a gyermek értékrendjét is pozitív irányba tereli, míg negatív kapcsolatuk hatására elsősorban hedonista értékek irányába tolja, valamint gyanakvóvá teszi a családi értékrendek tekintetében. (Sárik, 2011)
17
3. Hipotézisek H1: feltételezem, hogy a dohányzó fiatalok családjában van olyan személy, aki szintén dohányzik H2: feltételezem, hogy a szülők nem tudnak arról, hogy gyermekük dohányzik, illetve alkalmanként szeszesitalt fogyaszt H3: feltételezem, hogy abban a családban, ahol alacsonyabb a szülők iskolai végzettsége gyakrabban fordul elő, hogy valamely családtag dohányzik H4: feltételezem, hogy a diákok többsége már 14 éves kor előtt kipróbálta a dohányzást és fogyasztott alkoholos italt
18
4. Anyag és módszer Szakdolgozatom kutatásában a dohányzás és alkoholfogyasztás családi hátterét vizsgáltam középiskolás diákok körében. Az adatgyűjtést gimnáziumban, szakgimnáziumban
illetve
szakközépiskolában
tanulók
körében
végeztem.
Adatfelvétel módszereként online kérdőíves felmérést választottam, melyet a legnagyobb közösségi portálon keresztül juttattam el az adott célcsoporthoz. Összesen 122 diák töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók között vegyesen szerepeltek fiúk és lányok. A kérdőívek kitöltése 2017 márciusában történt. Adataim rögzítéséhez és feldolgozásához Microsoft Office Excel programot használtam. A kérdőívem összesen 28 kérdésből áll. A kérdéseket úgy állítottam össze, hogy azokból következtetéseket levonva megválaszolhassam a korábban említett hipotéziseimet.
19
5. Eredmények ismertetése, szemléltetése A kérdőívet kitöltő 120 fő nemek szerinti megoszlása alapján 43%-uk lány, míg 57%-uk fiú.
Nemek szerinti eloszlás
43% Férfi Nő 57%
2. ábra A diákok nemek szerinti megoszlása (saját forrás)
A vizsgálatomban résztvevő 16-18 éves fiatalok különböző iskolatípusokban végzik
tanulmányaikat,
mely
szerint
38%-uk
gimnáziumban,
39%-uk
szakgimnáziumban, míg 23%-uk szakközépiskolában végzik tanulmányaikat.
Iskolák szerinti eloszlás 23% 38% Szakközépiskola Szakgimnázium Gimnázium
39%
3. ábra A diákok iskolatípus szerinti megoszlása (saját forrás)
20
A megkérdezettek családjában dohányzó személyek közül az apák 39%-a, az anyák 31%-a, a testvéreknek a 20%-a, illetve 10%-ban egyéb családtag lett megjelölve, mely nagyrészt nagyszülőre, keresztszülőre utal.
Családban dohányzó személyek 10% 31% 20%
Anya Apa Testvér Egyéb
39%
4. ábra Családban dohányzó személyek (saját forrás)
Azt vizsgálva, hogy a családban, mely szülők dolgoznak, arra a megállapításra jutottam, hogy a diákok 65%-nak mindkét szülője, 19%-nak csak édesapja, 9%-nak édesanyja, és 7%-nak sem az apja, sem pedig az anyja nem dolgozik.
Családban dolgozó szülők megoszlása 7%
9%
19% Csak Anya Csak apa Mindkettő Egyik sem
65%
5. ábra A megkérdezettek családjában dolgozó szülők eloszlása (saját forrás)
21
A dohányzó szülő körében külön megvizsgáltam, hogy mi a legmagasabb iskolai végzettségük, és a szülők majdnem felének van gimnáziumi végzettsége (44%),
19%-uk
végzett
egyetemet/főiskolát,
29%-uknak
van
szakiskolai
végzettsége és csupán 8%-uk az, aki csak általános iskolába járt.
Dohányzó szülők végzettség szerinti megoszlása 8%
19% Egyetem/főiskola
29%
Gimnázium/szakközépiskola Szakiskola Általános iskola 44%
6. ábra A dohányzó szülők legmagasabb iskolai végzettsége (saját forrás)
A megkérdezett diákok 54%-a nyilatkozott úgy nyilatkozott, hogy dohányzik, míg 46%-uk válaszolt nemmel.
Dohányzó diákok aránya
46%
Igen Nem 54%
7. ábra Dohányzó fiatalok megoszlása (saját forrás)
22
A dohányzás gyakoriságát tekintve a megkérdezettek több mint fele (55%-a) válaszolta azt, hogy naponta gyújt rá, 25%-uk hetente, míg 20%-uk ennél ritkábban.
Dohányzás gyakorisága 20%
Naponta Hetente 55%
Ritkábban
25%
8. ábra Dohányzás gyakorisága a fiatalok körében (saját forrás)
Azon kérdésemre, melyben azt vizsgáltam, hogy hány éves korában szívta el az első szál cigarettát, legnagyobb százalékban azt válaszolták, hogy 14 évesen (27%) és leginkább ezen kor környékére jellemző az első alkalommal történő dohányzás.
Első alkalommal elszívott cigaretta 1% 1% 1% 14%
4%
1%
8 6%
9 10 11
10% 21%
12 13 14 15 16
14%
17 18 27%
9. ábra Hány évesen szívta el első szál cigarettáját (saját forrás) 23
A naponta elszívott cigarettamennyiségre vonatkozó kérdésemre a dohányzó diákok több mint fele (53%-a) válaszolta azt, hogy naponta kevesebb, mint 5 szál cigaretta, 27%-uk több mint 5, de kevesebb, mint 10 szál cigarettát szív, 6% több mint 10-szer, és 14%-uk több mint 15-ször gyújt rá naponta.
Naponta elszívott cigarettamennyiség 14% 6% Kevesebb mint 5 Több mint 5 53%
Több mint 10 Több mint 15
27%
10. ábra Naponta elszívott cigarettamennyiség (saját forrás)
Kérdésemre, miszerint a szülők tudnak-e arról, hogy dohányoznak, legtöbben (44%) azt válaszolták, hogy a szülő nem tud róla, 16% válaszolta, hogy tudják a szülei és tiltják, és számomra döbbenetet okozott, hogy a diákok 40%-a felelte azt, hogy tudják a szülei és elfogadják, hogy dohányzik.
24
Szülők álláspontja szerinti megoszlás 16%
44%
Igen de tiltják Igen és elfogadják Nem tudják
40%
11. ábra A szülők tudomása gyermekük dohányzásáról (saját forrás)
A diákok 54%-a költi a kapott zsebpénzt cigarettára, 32%-uk diákmunkára kapott fizetéséből finanszírozza eme káros szenvedélyét, 14%-uk használta az egyéb megjelölést, amely minden esetben arra utalt, hogy valamelyik barátjától kap cigarettát. A dohányzó fiatalok havonta átlagosan 6333 Ft-ot költenek cigarettavásárlásra.
Cigaretta finanszírozása 14%
Zsebpénz Diákmunka 54%
Egyéb
32%
12. ábra Honnan szerez pénzt dohányzásra a diák (saját forrás)
25
Az alkoholfogyasztással kapcsolatos kutatásom első kérdésére, miszerint van-e a fiatal családjában olyan személy, aki rendszeresen fogyaszt alkohol tartalmú italt, 65% válaszolt igennel és 35% nemmel.
35%
Igen Nem
65%
13. ábra Rendszeresen alkoholt fogyasztó személy a családokban (saját forrás)
Ezt követően rákérdeztem, hogy mely személy fogyaszt rendszeresen alkoholt, a válaszadók 66%-az apát, 30%-a az anyát és 4%-a a testvért jelölte meg.
Alkoholt fogyasztó személy a családban 4%
30% Anya Apa Testvér
66%
14. ábra Rendszeresen alkohol tartalmú italt fogyasztó személy a családban (saját forrás)
26
A diákok alkoholfogyasztási szokásaira vonatkozó kérdéseim közül a gyakoriságra rákérdezve 15%-uk válaszolta, hogy hetente többször, 31%-uk havonta többször és 54%-uk ennél is ritkábban iszok alkoholtartalmú italt.
Alkoholfogyasztás gyakorisága 15%
Hetente többször Havonta többször Ritkábban
54% 31%
15. ábra Fiatalok alkoholtartalmú ital fogyasztásának gyakorisága (saját forrás)
Hogy a szülők tudnak-e arról, hogy gyermekük alkoholos italt iszik a következő értékeket kaptam. A szülők 75%-a tudja, ha gyermeke alkoholos italt iszik és csupán 25%-uk nem tud róla.
Szülők tudomása az alkoholfogyasztásról 25%
Igen nem
75%
16. ábra Szülők tudomása gyermekük alkoholos ital fogyasztásáról (saját forrás)
27
Ezen témakörön belül szintén rákérdeztem, hogy hány éves korukban fogyasztottak alkoholos italt (1-2 kortynál többet), és a legtöbb diák 14-15 éves korára tehető ez az esemény, ugyanis ebben a korszakban a diákok több mint fele (51%) ivott szeszesitalt.
Első alkalommal fogyasztott alkohol 6%
4%
9%
13
5%
14
9%
24%
15 16 17 10 12
16%
18 27%
17. ábra Első alkalommal elfogyasztott alkohol tartalmú ital (saját forrás)
Arra a kérdésemre, hogy alkalmanként mennyit isznak, több alternatívát is megadtam és azok közül volt lehetősége a diáknak kiválasztani a rá leginkább jellemző opciót. Ez alapján a legtöbben (37%) a tömény alkoholos italt részesítik előnyben és legtöbben több mint 2*4cl mennyiséget fogyasztanak belőle. Majd ezt követi a bor (34%), melyből 1-2 pohárral fogyasztanak, és legkevesebben sört isznak (29%).
28
Alkalmanként fogyasztott alkoholmennyiség 11%
15%
1 üveg sör 2 üveg sör
8%
Több mint 2 üveg sör
12%
1 pohár bor
10%
2 pohár bor Több mint 2 pohár bor 1*4cl tömény
10% 12% 10%
2*4cl tömény Több mint 2*4cl tömény
12%
18. ábra Alkalmanként elfogyasztott alkoholmennyiség (saját forrás)
A diákok 64%-a költi a kapott zsebpénzt alkoholos italra, 25%-uk diákmunkára kapott fizetéséből finanszírozza az alkoholfogyasztását, 11%-uk használta az egyéb megjelölést, amely minden esetben arra utalt, hogy meghívják a barátok. Az alkohol tartalmú italt fogyasztó fiatalok havonta átlagosan 6000 Ft-ot költenek szeszesital vásárlásra.
Alkoholfogyasztás finanszírozása 11%
Zsebpénz
25%
Diákmunk Egyéb 64%
19. ábra Alkohol tartalmú ital fogyasztásának finanszírozása (saját forrás)
29
A szociális alkoholfogyasztásokat vizsgálva megállapíthatom, hogy a fiatalok nagy része nem fogyaszt alkoholos italt egyedül, édesanyjával illetve édesapjával. Ezzel ellentétben, ha alkoholt fogyaszt, azt leggyakrabban barátaival teszi.
20. ábra Szociális alkoholfogyasztási szokások szerinti eloszlás (saját forrás)
30
6. Megbeszélés Kutatásom legfőbb célja volt, hogy az általam megfogalmazott hipotéziseket adatgyűjtésem által igazolni vagy cáfolni tudjam. 1. Feltételezem, hogy a dohányzó fiatalok családjában van olyan személy, aki szintén dohányzik.
Ezen feltevésem abból adódik, hogy tanulmányaim alapján tisztában vagyok vele, hogy egy személy életében az elsődleges szocializációs csoport a család, és meghatározza a kialakuló személyiséget az, hogy milyen mintát adnak át a szülők a gyermekeiknek. Kutatásomból kiderült, hogy a dohányzó fiatalok családjának közel háromnegyedében szintén van olyan személy, aki dohányzik. Ez alapján hipotézisem igaznak bizonyult 2. Véleményem szerint a szülők nem tudnak arról, hogy gyermekük dohányzik, illetve alkalmanként szeszesitalt fogyaszt.
A dohányzó diákok szüleinek nagyobb része tud gyermeke káros szokásáról (összesen 56%-uk) és legnagyobb meglepetésemre a szülők 40%-a azon túl, hogy tudja, gyermeke dohányzik még el is fogadja, mindössze 16%-uk tiltja. Mindemellett a hipotézisem alkoholos ital fogyasztására vonatkozatva az derült ki számomra, hogy a szülők nagy része (75%-a) tisztában van azzal, hogy gyermeke fogyaszt alkohol tartalmú italt. A kutatásom eredményei alapján tehát ezt a hipotézist elvetem. 3. Feltételezem, hogy abban a családban, ahol alacsonyabb a szülők iskolai végzettsége gyakrabban fordul elő, hogy valamely családtag dohányzik. Ezen
feltételezésem
szerint
azon
személyek,
akik
magasabb
iskolai
végzettséggel rendelkeznek egészségtudatosabban élnek. Ebben a témakörben vizsgáltam, hogy azok a szülők, akik rendszeresen dohányoznak mi a legmagasabb iskolai végzettségük. Választási lehetőségként adtam az általános iskolát, szakközépiskolát,
gimnázium/szakközépiskolát
31
illetve
egyetem/főiskolát.
Kutatásomból az derült ki, hogy legnagyobb számban azok a szülők dohányoznak, akik gimnáziumot végeztek (44%), az egyetemet végzett szülők 19%-a dohányzik, míg a szakiskolát végzett szülők 29 százaléka, és azon személyek, akik csak általános iskolát végeztek 8%-a. Ezen eredmények birtokában hipotézisemet elvetem. 4. Úgy gondolom, hogy a diákok többsége már 14 éves kor előtt kipróbálta a dohányzást és fogyasztott alkoholos italt. A kutatásom dohányzással kapcsolatos részét tekintve vizsgáltam, hogyan oszlik meg korcsoport szerint az első alkalommal dohányzó diákok aránya. A kitöltött kérdőívek alapján született válaszokból kiderül, hogy a legtöbb fiatal (27%) 14 évesen próbálkozott először a cigarettával és 14 évesen vagy annál fiatalabban összesen 61%-uk, míg a 15-18 éves korukban először dohányzó diákok 39%-ban. Az alkoholfogyasztással kapcsolatban a diákok 33%-a nyilatkozta azt, hogy 14 évesen vagy annál korábban fogyasztott már alkohol tartalmú italt. A legtöbben 15 évesen ittak először szeszesitalt, és összességében 67%-uk fogyasztott 15 évesen vagy annál később alkoholos italt életében először. A felmért adatok alapján hipotézisem első része bizonyított, de második fele cáfolt.
32
7. Összefoglalás Szakdolgozatomban a dohányzó és alkoholfogyasztó fiatalokra gyakorolt családi hatásokat vizsgáltam és mutattam be. Első lépésként foglalkoztam a dohányzás témakörével, azon belül az aktív és passzív dohányzás élettani hatásaival illetve külön szót ejtettem a fiatalkorúak dohányzásáról.
Ezt követően
általánosságban bemutattam az alkohol szervezetre gyakorolt hatásait illetve foglalkoztam azzal, hogy ez a jelenség miként van jelen a fiatalok életében. Miután bemutattam általánosságban a dohányzást és az alkoholfogyasztást, rátértem dolgozatom fő vonalára, amely nem más, mint a család, mint befolyásoló tényező, ezen belül külön vizsgálva a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra gyakorolt hatást. Kutatásom fő célja
volt vizsgálni
16-18 éves
diákok
körében
az
alkoholfogyasztási és dohányzási szokásokat, illetve ezen tevékenységek családdal kapcsolatos összefüggéseit. Mint kérdőíves vizsgálatomból kiderült, a diákok nagyobb része fogyaszt szeszesitalt illetve dohányzik, ha csak alkalmanként is. Hipotéziseim egy részét elvetettem, ugyanis kutatásomból kiderült, hogy a szülők nagy része tisztában van azzal, hogy gyermeke dohányzik, esetleg alkoholt fogyaszt. Ezen kívül arra a megállapításra jutottam, hogy nem feltétlen függ a kialakult káros szenvedély a magasabb iskolai végzettségtől. Bár bebizonyosodott, az alkoholos italt javarészt csak 15 éves kor után fogyasztanak először, azonban beigazolódott az a felvetésem, hogy 14 éves kor előtt kipróbálják a cigarettát. Ezen kívül igazolást nyert az a megállapításom, hogy a dohányzó fiatalok családjában van olyan személy, aki szintén dohányzik. Úgy gondolom, fontos lenne már a családot alapító fiatalokban elültetni azt a tudatot, hogy későbbiekben hatással lesz az ő nevelésük, viselkedésmintájuk az általuk
felnevelt
gyermekekre,
a
későbbiekben
szenvedélyekre.
33
bennük
kialakuló
káros
8. Irodalomjegyzék 1. Aszmann Anna: Iskoláskorú gyermekek Egészségmagatartása, Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2003 2. Bagdy Emőke: A személyiség titkai, Helikon Kiadó, 2014 3. Bánlaky Pál: Családszociológia, Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2001 4. Buda Béla: Szenvedélyeink, Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfőnökség kiadványa, 1995 5.Czeizel Endre: Az iszákosok iszákosokat nemzenek?, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1982 6. Németh Ágnes, Költő András: Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014, Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 2016 7. Pákozdi Lajos: Orvosok a dohányzásról, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1987 8. Pikó Bettina: Védőfaktorok nyomában, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, 2011 9. Sárik Eszter: Ifjúsági értékrend és deviancia, 2011 10. Urbán Róbert: A dohányzás egészségpszichológiája, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2007 11. Várkonyi Erika: Alkoholfogyasztás serdülőkorban, 2011
34
9. Mellékletek
35
36
37
38
39
40
41
