MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2011-2014. KÖZÖTTI GAZDASÁGI PROGRAMJA
TARTALOM ELŐSZÓ
3
I. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS, TERMÉSZETI KÖRNYEZET, DEMOGRÁFIAI ADATOK.......................................................................................................................4 II. A GAZDASÁGPOLITIKA HÁTTERE, CÉLKITŰZÉSEI............................................7 II.1 ORSZÁGOS GAZDASÁGI MUTATÓK........................................................................7 II.2 EURÓPA 2020 STRATÉGIA...........................................................................................9 II. 3 PÉNZÜGYI FELTÉTELRENDSZER........................................................................11 II. 4 AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE..............20 II.5 ÖNKORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA........................................................................23 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK..............................................................................................29 III. 1 GAZDASÁGFEJLESZTÉS.........................................................................................29 III. 2 VÁROSFEJLESZTÉS.................................................................................................36 III. 3 VÁROSÜZEMELTETÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM.............................................41 III. 4 KÖZBIZTONSÁG........................................................................................................52 III. 5 EGÉSZSÉGÜGY..........................................................................................................56 III. 6 OKTATÁS, IFJÚSÁGVÉDELEM..............................................................................61 III.7 SPORT 83 III. 8 KULTÚRA.....................................................................................................................91 III. 9 TURIZMUS...................................................................................................................95 III. 10 VÁROSMARKETING.............................................................................................101 III. 11
EGYHÁZ - ÉS CIVILÜGY..............................................................................106
III.12
CSALÁDOK, TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS, ESÉLYEGYENLŐSÉG...111
IV. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA.................................................116 V. ÚJ SZÉCHENYI TERV..................................................................................................119
2
ELŐSZÓ
A gazdasági program a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91.§ előírásai alapján készült el. Célja, hogy meghatározza helyi szinten mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek - a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a környezeti adottságok figyelembevételével - az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak biztosítását szolgálja. A gazdasági program jelen választási ciklus idejére szól. Miskolc csak adottságaiból, hagyományaiból szervesen fakadó folyamatok részese lehet, de a fejlődésben most ki kell hagynia egy „lépcsőfokot”: a városnak jövőbe mutató és egymást erősítő kezdeményezésekre van szüksége minden területen. Így válhat megújuló, „21. századi mintavárossá”. Az élőnek kötelessége, hogy időről időre újraértelmezze önmagát. Ez áll az emberre, a nemzetre, a településre egyaránt. Jelen gazdasági program a fő városfejlesztési irányokat, fejlesztési célkitűzéseket foglalja össze. A program összegző jellegű megalapozása a 2011-2014-es időszaknak. A gazdasági program kiemelten összpontosít az önkormányzati feladatokra, szervezeti struktúrákra és pénzügyi lehetőségekre. Miskolc régi hangulatát újra teremtve, a még napjainkban emlegetett „szürke gyárváros” sztereotípiából kilépve „Zöld Várossá” fog válni. A gazdasági program célkitűzéseinek megvalósítása során a városvezetés minden stratégiai jelentőségű lépésével kapcsolatban párbeszédet folytat az érintettekkel, figyelembe veszi véleményüket. A párbeszédnek meg kell történnie az élet minden szintjén. A kommunikáció segítségével a gazdasági program megvalósítása közben olyan lehetőségek tárulnak fel, amelyekkel Miskolc élhetőbbé válik. A városok közötti versenyben megállja helyét, vonzóbbá válik mind a befektetők, mind pedig a turisták számára, és aktívan hozzájárul a térség felemelkedéséhez, központi funkcióinak ellátásához. Miskolc, 2011. március 10. Dr. Kriza Ákos
3
I.
FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS, TERMÉSZETI KÖRNYEZET, DEMOGRÁFIAI ADATOK
Térségfejlesztési és közigazgatási szempontból Miskolc az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye középső részén található, a miskolci kistérség központja. A kistérségben 7 város (Ebben a számban benne van Miskolc, mint megyei jogú város is.) és 33 község található. A kistérség lakosságszáma kb. 265 800 fő, ebből a székhelytelepülés népessége 169 226 fő (az összlakosság közel 2/3-a). Miskolc egyedülálló logisztikai adottságokkal rendelkezik: földrajzi elhelyezkedése, helyi-, kistérségi-, országos-, és nemzetközi közlekedési kapcsolatai rendkívül kedvezőek. 4 ország találkozása 100 km-es körzetben: •
Szlovákia: Hidasnémeti (57 km)
•
Románia: Nyírábrány (128 km)
•
Ukrajna: Záhony (185 km)
Budapesttől való távolság: 180 km Miskolc az M30-M3 autópálya révén kapcsolódik az európai autópálya hálózathoz. Regionális vasúti csomópont is, az óránkénti InterCity járatok kényelmes közlekedést biztosítanak a fővárosba és a vidéki nagyvárosokba! Legközelebbi vasútállomás: Tiszai Pályaudvar (városközponttól 5 km) A közelben számos repülőtér található: •
Miskolci sportrepülőtér - Kisgépek, helikopterek leszállására alkalmas, a városi terület közvetlen szomszédságában
•
Klementina Repülőtér (Miskolc – Mezőkövesd - Mezőkeresztes) 45 km
•
Kassai Nemzetközi Repülőtér 84 km
•
Debreceni Repülőtér 86 km
•
Budapest-Ferihegy 180 km
Miskolc az Északi-középhegység legfontosabb helyén, az ún. Miskolc kapuban fekszik. A borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különböző tájegységek találkozópontja is. A Bükk-hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A város körül körcikk szerűen találkoznak egymással: a Bükk-hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld szegélye.
4
Miskolc területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km. Népesség: A város lakónépessége 2010. január 1-jén
169.226 fő
A város állandó népessége 2010. január 1-jén
170.316 fő
A város népsűrűsége 2010. január 1-jén
720 fő/km2
Élve-születések száma 2009. évben
1.534 fő
Halálozások száma 2009. évben
2.295 fő
Infrastruktúra: Úthálózat: Önkormányzati tulajdonú belterületi úthálózat hossza:
421 km
ebből burkolt:
411 km
Kerékpárutak hossza:
2,6 km
Kiépített járdák, gyalogutak hossza:
571 km
30 m ill. 30 méternél kisebb szabad nyílású hidak száma:
76 db
Belterületi közmű-ellátottság: Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya:
98,3 %
Közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya:
90,0 %
Vezetékes gázfogyasztó háztartások aránya:
89,8 %
Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma:
41,5 %
Gázzal fűtött lakások aránya:
54,0 %
Távbeszélő fővonalak aránya:
86,6 %
Kábel-televíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma:
69,2 %
Lakásállomány: A város lakásállománya 2010. január 1-jén: 2009. évben épített lakások száma:
75.871 db 297 db
Munkanélküliség alakulása: Regisztrált munkanélküliek száma 2010. december: Rendelkezésre állási támog.-ra jogosultak száma 2009. évben Álláskeresők aránya (munkanélküliségi ráta) 2009.évben
12.362 fő 4.116 fő 12,6 %
5
Vállalkozások: 2010. évben regisztrált vállalkozások száma: ebből jogi személyiségű:
22.587 db 5.213 db
jogi személyiség nélküli:
17.374 db
ebből: egyéni vállalkozás:
12.008 db
Kereskedelmi szállás(férő)helyek száma: Vendégek száma:
4.375 ágy 93.973 fő
Vendégéjszakák száma:
197.603
Átlagos tartózkodási idő:
2,1 vendégéjszaka/fő
Vendéglátóhelyek száma:
1053 db
Kultúra (2010 évben): Települési könyvtárak száma:
1 db
Könyvtári egységek száma:
10 db
Beiratkozott olvasók száma:
28.726 fő
Múzeumok száma:
1 db
Múzeumi látogatók száma:
20.311 fő
Állandó színházak száma:
1 db
Színházi előadások száma:
460 db
Színházi látogatók száma:
145.353 fő
Mozik száma:
2 db
Mozilátogatók száma:
16.365 fő
Bábszínház előadások száma:
1 db 252 db
látogatók száma:
36.287 fő
Miskolci Egyetem: Az intézmény területe:
85 ha
Az egyetem oktatási egységei:
6 egyetemi kar 2 főiskolai kar 1 kari szintű intézet 3 egyéb kutatási és oktatási egység
Kutatóközpontok:
4 (részben külső finanszírozású) kutatóközpont
Oktatói létszám: Hallgatói létszám: 2009/2010. tanév:
~ 800 fő oktató és kutató ~14.000 fő
6
II. A GAZDASÁGPOLITIKA HÁTTERE, CÉLKITŰZÉSEI Magyarország kormánya (hosszabb távon) határozott célkitűzésének tartja az Európai Unió átlaga feletti gazdasági, fogyasztási és életminőségi színvonal elérését. A magyar kormány támogatja az Európai Tanács által 2010. júniusában útjára indított Európa 2020 stratégia azon célkitűzését, hogy eszközrendszerében, fókuszáltabb célkitűzéseiben és különösen végrehajtási és ellenőrzési rendszerében túllépjen a Lisszaboni Stratégia korlátain. Az Európa 2020 stratégia mind céljaiban, mind szemléletében harmonizál Magyarország elképzeléseivel, de a stratégia hosszabb távú sikere érdekében hangsúlyozni kell a végrehajtás fontosságát. Utóbbi szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy az Európa 2020 Stratégia mind célkitűzéseiben, mind a végrehajtás eszközeiben megfelelően tükrözze az egyes tagállamok eltérő adottságait és gazdaságpolitikai prioritásait. Ehhez a tagállamok által évente benyújtandó nemzeti intézkedési tervek megfelelő keretet biztosítanak. Az Európa 2020 stratégia végrehajtásához Magyarország az európai szinten megfogalmazott kiemelt célkitűzések terén saját adottságait és prioritásait is tükröző nemzeti vállalások teljesítésével kíván hozzájárulni. Ebből következően a foglalkoztatás bővítése, amely a magyar kormány gazdaságpolitikájának első számú prioritása, az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó Nemzeti Intézkedési Tervben is Magyarország legfontosabb vállalásaként jelenik meg. II.1 ORSZÁGOS GAZDASÁGI MUTATÓK A magyar makrogazdasági mutatók növelésének elérése érdekében a kormány a gazdaságpolitika két fontos területét jelölte ki a makrostrukturális egyensúly javítása céljából. A Kormány gazdaságpolitikájának két fő eleme: Az államháztartás hiányának és adósságának csökkentése A növekedés beindítása, erősítése A meghozandó intézkedéseknek köszönhetően a gazdasági növekedés folyamatosan emelkedhet: a következő évi 3-3,5% körüli szintről 5%-ra, majd e fölé emelkedik, amely az 1. számú táblázatban látható. A kormány célkitűzése szerint 2011-ben a költségvetési hiány 3% alá csökken, majd-a középtávú költségvetési cél következő években történő fenntartása mellett – a költségvetési hiány a GDP 1,5%-a körül alakulhat 2015-ben.
7
2011-től a magyar gazdaság teljesítményét a válság hatásainak kifutásával - mind a belföldi felhasználásban, mind a külkereskedelemben - pozitív tendenciák fogják alakítani. Az egyre erősödő külső konjunktúra hatására – elsősorban a német és az ázsiai gazdaságok révén – a külső kereslet (és így a magyar export is) nagymértékben bővült már 2010-ben (kb. 10%). Az importnövekedés csak lassabban követi a kivitel bővülését, ami az alacsony belső keresletre vezethető vissza. 2011-ben a magyar exportnövekedést kissé visszafoghatja a fejlett országokban a költségvetési fegyelem erősítése miatti keresletcsökkenés. A nemzetgazdasági beruházások esetében 2010-ben csupán kismértékű (1% körüli) javulás történt, ugyanakkor a szektor nagyobb növekedése vált lehetővé (5-6%) középtávon. Ennek oka egyrészt, hogy keresleti oldalról a hazai fogyasztás felívelése 2011-től várható. Másrészt pedig, kínálati oldalon az alacsony kapacitáskihasználtság következtében tavaly nem volt a beruházásoknál érdemi növekedés. 2011-ben azonban már újabb beruházások válnak szükségessé a vállalati szférában. A foglalkoztatottak száma 2012-ben 2%-kal, 2013-tól évi 3%-kal emelkedhet; így a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 11% körüli szintről 2015-re 5% közelébe süllyedhet. Ekkora mértékű foglalkoztatásbővülés érdemben emeli a GDP-t. Tekintettel a kormányzati prioritásokra, illetve arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb foglalkoztatás-növelésre van szükség a termelés növeléséhez, a KKV-knál új munkahelyek létesítése várható. A vállalkozások, - a kilátások javulásával, - a foglalkoztatás bővítésével párhuzamosan - növelik beruházásaikat. Ezt egészíti ki az EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása. Megnevezés
2012.
2013.
1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT 2014. 2015.
2010. évi várható
2011.
GDP
0,8
3,0
3,5
5,0
5,2
5,5
Export
12,3
9,0
10,3
11,0
11,3
11,3
Import
11,4
9,3
10,5
11,3
11,7
11,8
volumenváltozás az előző évhez viszonyítva, %
Változás az előző évhez, % Foglalkoztatottak száma
-0,1
-0,1
1,8
2,9
2,9
3,0
ebből versenyszféra
-1,2
1,0
2,5
3,9
3,9
4,0
Munkanélküliségi ráta (15-74 évesek)
11,3
10,8
10,3
8,6
6,9
5,1
Fogyasztói árszínvonal változása, évi átlag, %
4,7
3,5
3,3
3,4
3,6
3,5
Forrás: Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv
8
A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését fogalmazta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. Az Új Széchenyi Terv szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiájával. Az Európa 2020 Stratégia céljai és a magyar gazdaságpolitika prioritásainak találkozása világosan tükröződik az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaiban is. A gazdaságpolitikai célkitűzések elérésének eszköze, és a gazdaságpolitikai mutatók növekedésének egyik kulcstényezője az Új Széchenyi Terv. Kitörési pontjaival és az ahhoz kapcsolódó eszközök felhasználásával hozzájárul a gazdaság oly mértékű dinamizálásához és nem utolsósorban a közvetlen külföldi tőkebefektetések növekedéséhez is, - hogy a nemzetközi
piac
szereplői
is
elismerően
formáljanak
véleményt
a
magyar
gazdaságpolitikáról.
II.2 EURÓPA 2020 STRATÉGIA Ahhoz, hogy Európát a következő évtizedben a foglalkoztatás bővülése és az okos, fenntartható, befogadó növekedés jellemezze, az Európai Uniónak hatékony válaszokat kell adnia a globális versenyképességi kihívásokra. Ezt a célt tűzi ki az Európa 2020 Stratégia. Az Európai Bizottság javaslata szerint öt területen – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem – kerülnek kitűzésre a törekvéseinket vezérlő és 2020-ig megvalósítandó, mérhető uniós célok, amelyekből a nemzeti célokat kell majd levezetni. Az Európa 2020 Stratégia keretében az EU szintjén megfogalmazott öt kiemelt célkitűzés eléréséhez Magyarország saját adottságait és prioritásait is tükröző nemzeti vállalások teljesítésével járul hozzá. A következőkben bemutatjuk az európai szintű kiemelt célokhoz kapcsolódó magyar nemzeti vállalásokat, valamint utalunk azokra a legfontosabb intézkedésekre, amelyek végrehajtását a magyar kormány a nemzeti vállalások teljesítéséhez tervezi.
9
Foglalkoztatás: Magyarország a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelését, az uniós szint elérését tűzi ki célul 2020-ig (a jelenlegi 15-64 éves korosztályra számított foglalkoztatás mutatója 56%). Intézkedések: - szakpolitikák integrációja (adópolitika, oktatás, képzés, egészségügy, szociálpolitika), - ágazati politikák ösztönzése (zöld gazdaság). Kutatás - Fejlesztés - Innováció: A kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8 százalékra történő növelését kívánja elérni 2020-ig, a jelenlegi 1%-ról (az EU átlag célja: 3%). Intézkedések: - kutatás-fejlesztési, innovációs szakpolitikák és támogatási programok átfogó felülvizsgálata, - egységes K+F+I támogatási rendszer kialakítása. Klímaváltozás és energiahatékonyság: A megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése a jelenlegi 6-7%-ról; 10 százalékos teljes energia-megtakarítás; és az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2005-ös szinthez képesti legfeljebb 10 százalékos növekedése. Intézkedések:
- Új Széchenyi Terv – Zöld Gazdaság részeként a megújuló energiaforrások elterjesztését, a kapcsolódó iparágak fejlesztését szolgáló beruházás ösztönzési program elindítása, - állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú épületek komplex energiahatékony felújítása.
Oktatás: A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 2020-ig 30,3 %os szintre történő növelése. A képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkező (18-24 év közötti) fiatalok, az ún. „korai iskolaelhagyók” arányának 2020-ig 10 % alá történő csökkentése.
10
Intézkedések: - felsőfokú szakképzés kínálatának szélesítése, - idegennyelv oktatás, idegen nyelvű oktatás és nyelvtudás fejlesztése a
felsőoktatásban, - hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók iskolai sikerességét elősegítő integrált, illetve integrációra felkészítő nevelését, oktatását szolgáló intézkedések (közoktatási intézmények felzárkózást segítő programjai, továbbtanulási utak támogatása). Szegénységben élők számának csökkentése: a gyermekes családok szegénységi szintjének, a súlyos anyagi nélkülözésben élők, az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők arányának csökkentése 20-20 %-kal. Intézkedések: -
a
hátrányos
helyzetű
csoportok
foglalkoztathatóságának
javítása
a
foglalkoztatási, oktatási és szociális szolgáltatások együttműködésével, -
korai képesség kibontakoztatás rendszereinek erősítése, gyermekgondozási szolgáltatások
bővítése
(gyermekek
napközbeni
ellátásának
és
hozzáférhetőségének fejlesztése), -
ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése.
2020-ra Magyarország kb. 5 százalékponttal /mintegy 450 - 500 ezer fővel, 23,5 százalékra kívánja csökkenteni a három jelzett indikátorral lefedett népesség arányát.
II. 3 PÉNZÜGYI FELTÉTELRENDSZER AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSA A lakosság ellátásában, a közszolgáltatások biztosításában, szervezésében a helyi önkormányzatoknak meghatározó szerepük van. Ebből adódóan az önkormányzatok feladatköre rendkívül széles területet ölel fel. Az önkormányzatok által ellátandó feladatokat a helyi önkormányzatokról szóló törvény állapítja meg. E mellett a különböző (pl. egészségügyi törvény, oktatási törvény) ágazati törvények feladatokat írnak elő.
11
Az ellátott, illetve ellátandó feladatok egy része kötelező feladat, míg más részüket anyagi, lehetőségeiktől függően, a lakosság igényeinek eleget téve, önként vállalják fel. Az önkormányzatok a feladatellátáshoz szükséges pénzeszközöket költségvetésükben biztosítják. (Az önkormányzatok rendelkezésére álló pénzügyi kereteit ugyancsak az önkormányzati törvény határozza meg.) Az egyes években rendelkezésre álló források döntő hányadát az állam által – a pénzügyi szabályozó rendszeren keresztül – biztosított központi forrásjuttatás képezi. E mellett nem elhanyagolható, egyre növekvő nagyságrendet képvisel az önkormányzatok helyben képződő saját bevétele is. A központi forrásjuttatás alapvetően állami hozzájárulás és támogatás, valamint átengedett, illetve megosztott bevétel formájában jut el az önkormányzatokhoz. Az önkormányzati feladatellátásban, különösen a fejlesztések, beruházások terén mind nagyobb szerepe van a pályázati úton elnyerhető forrásoknak, így az EU-s pályázatoknak is. Az önkormányzatok forrásaikat bankhitel felvételével egészíthetik ki. Az elmúlt években alkalmazott pénzügyi szabályozás rendszere az önkormányzatok megalakulása óta működik. Alapelvei és főbb elemei számottevően nem változtak, mint forrás orientált szabályozás működik jelenleg, és rövidtávon a mai ismeretek szerint nem várható alapvető változás. Lényegében a szabályozás kialakítása óta viták kereszttüzében áll. Reformját sokszor hangoztatták, de lényeges változás nem történt. A vita alapvetően két fő kérdéscsoport körül zajlik. Az egyik az, hogy milyen feladatokat kötelesek ellátni az önkormányzatok, a másik pedig az, hogy a feladatellátás költségeiből mennyi terhelje az államot és mennyi az önkormányzatokat. Változások nagy valószínűséggel akkor várhatók, ha sor kerül az önkormányzati rendszer felülvizsgálatára és korszerűsítésére. A kormány ezen most is dolgozik. Jelenleg az valószínűsíthető, hogy 1-2 éven belül visszaállítják a járási rendszert. A fentiek alapján a gazdasági program által felölelt időszakra jelenlegi ismereteink szerint a hatályos szabályozó rendszer működésével számolhatunk, melynek főbb vonásai a következők szerint összegezhetők: Személyi jövedelemadó a központi költségvetés és az önkormányzatok között megosztásra kerül, az önkormányzatokat összességében 40% részesedés illeti meg. A részesedés alapját az állandó lakhellyel rendelkező adózók által a tárgyévet 2 évvel megelőző évre bevallott SZJA képezi. Az önkormányzatot közvetlenül megillető rész (2007. évtől) 8%, míg különféle jogcímeken 32% normatív alapon kerül elosztásra. 12
Állami támogatások és hozzájárulások A hozzájárulások egyrészt feladatmutatókhoz kapcsolódóan, normatív alapon vehetők igénybe. Az igénybevétel feltételeit, jogcímeit az éves költségvetési törvényekben szabályozzák. A normatív állami hozzájárulások egy részéhez felhasználási kötöttség mellett juthatnak az önkormányzatok. Hozzájárulást kaphatnak az önkormányzatok lakosságszám alapján is. Egyes, külön törvényben meghatározott beruházási feladatokhoz céltámogatás vehető igénybe. Beruházási feladatokhoz pályázati úton nyerhető el további támogatás. Gépjárműadó, termőföld bérbeadásából származó jövedelem után fizetett SZJA, környezetvédelmi bírság, szabálysértési és helyszíni bírság további bevételi elemeként jelentkezik. Az itt felsorolt bevételek a gépjárműadó kivételével kisebb nagyságrendet képviselnek és - a környezetvédelmi felügyelőség által kiszabott bírság kivételével - ezekből 100%-ban részesedik az önkormányzat. Utóbbiból 30% az önkormányzat részesedése. További jelentősebb bevételét képezi az önkormányzatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által
beszedett
illetékbevétel.
Az
önkormányzat
illetékességi
területén
beszedett
illetékbevételből 50% a központi költségvetés, 50% az önkormányzat részesedése, de az önkormányzati hányadot terheli a beszedés teljes költsége, ami a beszedett összeg 8,5%-a. Az önkormányzat saját bevételei közül legnagyobb volument a helyi adóbevételek képviselik. Önkormányzatunk helyi adót három jogcímen állapított meg, építményadó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó. Az önkormányzat forráslehetőségei mindig szűkösebbek, mint amit az igények kielégítésére, az eltervezett fejlesztések megvalósítására fel tudnának használni, ezért van jelentősége a különféle pályázati lehetőségek kihasználásának. Hazai pályázati lehetőségek közül kiemelt jelentősége van az önkormányzatok számára az Új Széchenyi Tervnek, mely hét területen várja a pályázatokat. Ebben a ciklusban is igen széles lehetőség nyílik európai uniós pályázatok benyújtására, de bővíthetik az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit az EU-n kívüli pályázati kiírások (Pl: Norvég Alap, Svájci Alap) is. Közvetlenül nem számszerűsíthetők, de számottevően szélesíthetik az önkormányzat mozgásterét a kistérségi együttműködés, egy-egy konkrét témában a határon túli együttműködés, majd a járások kialakítását követően a járással való együttműködés.
13
A helyi önkormányzatok – így önkormányzatunk – pénzügyi mozgásterét, költségvetési lehetőségeit rendkívül hátrányosan érintették a 2008. évi, a világgazdaságon végigsöprő gazdasági és pénzügyi válság hatásai. A kedvezőtlen hatások felszámolása, megszüntetése több éven át tartó folyamat, amely átnyúlik a jelen gazdasági program által felölelt időszakán is. A kormány növekedésorientált gazdaságpolitikája várhatóan mind a külső, mind a belső feltételek alakulásában kedvező változásokat hoz. A gazdaságpolitika középpontjában a gazdaság növekedésének beindítása, a foglalkoztatás növelése és a költségvetés stabilitásának biztosítása áll. Ezen gazdaságpolitikai célok megalapozását szolgálja „a talpraállás költségvetésének” nevezett 2011. évi költségvetésről szóló törvény. A törvény által biztosított keretfeltételek az önkormányzatok számára is szigorúbbak. A forráslehetőségek szűkössége miatt költségvetésünk kialakítása során visszafogottabb tervezésre volt szükség. Az év folyamán takarékosság, átgondolt, fegyelmezett gazdálkodás szükséges annak érdekében, hogy tervezett feladatainkat megvalósíthassuk. A gazdasági program által érintett időszak további éveiben várhatóan – az ország helyzetétől függően – javulhatnak az önkormányzat pénzügyi kondíciói. A 2012-es évben bevételeink várhatóan szinten maradnak, vagy kismértékű javulás következik be, 2013-ban már nagyobb, 2014-ben pedig számottevő növekedés prognosztizálható.
VAGYONGAZDÁLKODÁS A vagyongazdálkodást megalapozó vagyongazdálkodási koncepció készítését jogszabály nem írja elő. Az Ötv. 91. § (1) bekezdése rögzíti, „Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését”. A gazdasági program nem helyettesíti egy egységes vagyongazdálkodási koncepció meghatározását, de a főbb megvalósítani kívánt célok kijelölésére alkalmas lehet. Önkormányzat vagyongazdálkodására vonatkozó főbb jogszabályok: Törvény, Kormányrendelet: •
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról,
•
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról,
•
1991. évi XXXIII. törvény az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról,
14
•
147/1992. (XI.6.) korm. rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről,
•
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról,
•
249/2000. (XII. 24.) korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól,
•
2000. évi C. törvény a számvitelről. Önkormányzati rendeletek:
•
1/2005.
(II.10.)
sz.
önkormányzati
rendelet
az
önkormányzat
vagyonának
meghatározásáról, a vagyon feletti rendelkezési és tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól, a vagyongazdálkodás rendjéről, valamint a vagyon kimutatási rendszer kialakításáról, •
25/2006. (VII.12.) sz. önkormányzati rendelet a lakások bérletéről,
•
48/1997. (IX.29.) sz. önkormányzati rendelet az önkormányzat tulajdonában lévő lakásés nem lakás célú helyiség bérlemények elidegenítéséről,
•
9/2000. (III.6.) sz. önkormányzati rendelet a Lakásalap felhasználásáról,
•
70/2003. (XII.23.) sz. önkormányzati rendelet a helyiségek bérletéről.
Vagyongazdálkodás célja:
• az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon hatékony hasznosítására vonatkozó stratégia kialakítása,
• az önkormányzati vagyon hasznosításával a város fejlődésének, fejlesztésének elősegítése,
• kötelező és vállalt önkormányzati feladatok ellátásához a szükséges vagyonelemek biztosítása,
a
vagyonhasznosulás
hatékonysági
követelményeinek
egyidejű
megvalósításával,
• az önkormányzati vagyon hasznosításának állandó, folyamatos racionalizálása, a vagyonhasznosulás optimalizálása érdekében,
• a vagyon részét képező többségi és kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által az önkormányzati feladatok biztonságos, működőképes, gazdaságos ellátása,
• a vagyongazdálkodási feladat- és hatáskörök felülvizsgálatával, a szükséges döntések meghozatalával a feladatellátás hatékonyságának, eredményességének növelése. 15
Vagyongazdálkodás fő területei: Az Önkormányzati vagyon hasznosítása •
forgalomképtelen törzsvagyonként,
•
korlátozottan forgalomképes törzsvagyonként,
•
forgalomképes vagyonként.
Forgalomképtelen törzsvagyon- gazdálkodás prioritásai: •
Hosszú távra célszerű megjelölni azon vagyonelemeket, illetve egyes vagyonelemek bizonyos csoportjait, ahol az önkormányzat a besorolás megváltoztatását kívánatosnak látja.
•
Évente indokolt tételesen vizsgálni, hogy melyek azok a vagyontárgyak, ahol a besorolás indoka fennáll, vagy a körülmények változása folytán indokolt a besorolás megváltoztatása, az átminősítés.
•
A forgalomképtelen törzsvagyon esetében is tervezni kell a vagyonmegóvást, a vagyon fenntartását, a beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos értéknövekedést.
•
Évente szükséges áttekinteni a forgalomképtelen vagyon bérbeadására, használatba adására vonatkozó elképzeléseket.
•
Évente indokolt felülvizsgálni a közterület-foglalási díjakat, elemezni a bevételek alakulását a közterület-használat egyes típusai szerint. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon- gazdálkodás prioritásai:
•
Az önkormányzati feladatok /oktatás, egészségügy, szociális ellátás, művelődés, sport stb./
ellátásához
szükséges
vagyonelemek
tételes
meghatározása,
évenkénti
felülvizsgálata. •
Az önkormányzati feladatellátást szolgáló vagyonállományban javasolt változások kidolgozása.
•
Beruházások, fejlesztések meghatározása.
•
Karbantartási, fenntartási feladatok rögzítése.
16
A kizárólagos vagy többségi tulajdonú önkormányzati társaságok tevékenységének racionalizálása Célkitűzés keretében meg kell vizsgálni: •
Képesek-e az adott társaságok a rájuk bízott önkormányzati feladatok biztonságos, működőképes, gazdaságos, hatékony ellátására, milyen intézkedések szükségesek ennek javítása érdekében.
•
Fejlesztésükhöz adottak-e a feltételek.
•
Társasági formájuk, tevékenységi körük megfelel-e az önkormányzat érdekeinek, indokolt-e tevékenységi körük bővítése, csökkentése.
•
A közszolgáltatói szerződések folyamatos felülvizsgálata. Forgalomképes vagyon gazdálkodás prioritásai:
•
A forgalomképes vagyoni körbe meghatározóan azok a vagyonelemek kerüljenek besorolásra, amelyek hasznosításában a gazdasági szempontoknak kell érvényesülni.
•
El kell érni, hogy a forgalomképességet lehetőség szerint ne akadályozzák különböző kötöttségek, pl. bérleti jog, rendezetlen tulajdoni vagy telekrendezési viszonyok, folyamatban lévő per, stb.
•
Célszerű vagyonhasznosítási projekteket tervezni (területfejlesztés, megvalósíthatósági elemzés, szigorú gazdaságossági követelmények érvényesítése, stb.)
Célok megfogalmazása: Önkormányzati
forgalomképes
vagyonállomány,
ingatlanvagyon
hasznosítás
hatékonyságának vizsgálata:
A forgalomképes vagyontárgyakkal, ingatlanokkal kapcsolatban elérhető bevételek, fenntartásukkal, működtetésükkel kapcsolatos költségek áttekintése, javaslat kidolgozása a bevételek növelése, a ráfordítások csökkentése érdekében.
Az önkormányzat által a forgalomképes vagyontárgyakra, ingatlanokra vonatkozóan az elérendő hozamok definiálása.
Az önkormányzat által definiált hozamot elérő forgalomképes vagyontárgyak, ingatlanok állományának
tételes
meghatározása,
döntés
ezen
vagyontárgyak,
ingatlanok
önkormányzati tulajdonban tartásáról, a hozam elérése érdekében szükséges intézkedések megtételéről.
17
A szükséges hozamot el nem érő forgalomképes vagyontárgyak, ingatlanok állományának tételes meghatározása, javaslat kidolgozása ezen vagyontárgyak, ingatlanok hasznosítására (értékesítés, apportálás, egyéb hasznosítás).
Átmeneti hasznosítás alkalmazása: pl. értékesítendő ingatlan esetében mindaddig bérbeadással történő hasznosítás, ameddig az értékesítést akadályozó tényezők fennállnak. Az önkormányzati vagyon állagának, értékének megőrzése: El kell készíteni a vagyontárgyakra vonatkozó teljes karbantartási és felújítási szükségletek listáját, naturáliák és ráfordítási összegek megjelölésével. Meg kell határozni a karbantartás és felújítás elmaradásából eredő funkcionális problémákat, illetve a később jelentkező többletköltségeket. Az önkormányzati vagyon növelése: Beruházások, fejlesztések tervezése, megvalósítása. Pályázati lehetőségek, támogatások igénybe vétele. Vagyontárgyak értéknövekedésének megállapítása (piaci érték). Az önkormányzati vagyon nyilvántartása Az önkormányzati vagyonról jelenleg az alábbi nyilvántartások állnak rendelkezésre: Számviteli nyilvántartás részeként: A főkönyvi könyvelés: a számlarendben szabályozott főkönyvi számonként részletezve tartalmazza az egyes eszközcsoportok bruttó értékét, elszámolt értékcsökkenését. Az immateriális javak, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása: az immateriális javakról, üzembe helyezett tárgyi eszközökről eszközönként, egyedi nyilvántartó lapokon tartalmazza az eszköz megnevezését, üzembe helyezésének időpontját, tervezett élettartamát, leltározási helyét, eredeti bruttó értékét, évenkénti aktuális bruttó értékét, halmozott értékcsökkenését, évenként elszámolt értékcsökkenését, aktuális nettó értékét. Ingatlanvagyon-kataszterben Az önkormányzatok vagyonának nyilvántartásáról és a vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatás
rendjéről
az
egyes
állami
tulajdonban
lévő
vagyontárgyak
önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény végrehajtási rendelete, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) korm. rendelet tartalmaz előírásokat. 18
A Kormányrendelet előírta az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter felmérését, folyamatos nyomon követését és naprakész vezetését. Az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza a törzsvagyon és a nem törzsvagyonba tartozó egyéb vagyon szerint az ingatlanokra vonatkozó adatokat (számszaki és naturális), az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéket és a becsült értéket. A Kormányrendeletet módosító 48/2001. (III. 27.) korm. rendelet előírta, hogy az önkormányzatok kötelesek a tulajdonukban lévő teljes ingatlan vagyont legkésőbb 2003. január 1-jéig (meghatározott módszer alapján) értékelni és az ingatlanvagyon-kataszternyilvántartásban szerepeltetni. Az ingatlan-vagyonról az önkormányzatoknak a Magyar Állam Kincstár (MÁK) Területi Igazgatóságain keresztül 2003. március 10.-éig kellett adatszolgáltatást teljesíteni. Az egységes értékelés célja az volt, hogy az ingatlanvagyon azonos elvek alapján kerüljön minden önkormányzatnál felmérésre és értékelésre. Vagyonkimutatásban Az éves zárszámadás részeként minden évben a közgyűlés elé kell terjeszteni az önkormányzati vagyonrendelet szerinti tartalommal az önkormányzat vagyonkimutatását, amely a számviteli nyilvántartás, az ingatlanvagyon-kataszter adatai alapján tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonállományát. Az ingatlanvagyon-kataszter továbbfejlesztése érdekében szükséges intézkedések: •
Az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartás fejlesztése, az adatok folyamatos aktualizálása, naprakészségének biztosítása, hogy a valóságnak megfelelően, teljes körűen tartalmazza a vagyontárgyak adatait, műszaki paramétereit, értékadatait, az ingatlant, terhelő jogokat.
•
Rögzíteni szükséges, mely vagyonelemek értékelésének felülvizsgálata indokolt.
•
A nyilvántartás megbízható, valós adatokat biztosítson az ingatlanokkal, vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos döntés előkészítési folyamatokban.
•
Teljes körűen tartalmazza az ingatlan vagyontárgyakra bejegyzett terheléseket (zálogjog, elidegenítési tilalom, stb.), folyamatosan történjen meg a törlésre kerülő terhelések nyilvántartásból történő kivezetése.
•
Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal tisztségviselői, vezetői, munkatársai számára a nyilvántartáshoz való hozzáférés biztosítása.
•
A nyilvántartásban az adott vagyontárgy esetében az önkormányzatnál történt aktiválást követően bekövetkezett változások nyomon követésének biztosítása.
19
II. 4
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE
A helyi önkormányzat feladatrendszere a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak alapján kötelező és önként vállalt feladatokra oszlik. Az önkormányzat ellátandó feladatait, a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően maga határozza meg, ahogyan azt is, hogy a vállalt feladatokat milyen mértékben és módon látja el. A helyi önkormányzat – Ötv. által meghatározott – kötelezően ellátandó feladatai a következők: •
köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról,
•
az óvodai nevelésről,
•
az általános iskolai nevelésről és oktatásról,
•
az egészségügyi és szociális alapellátásról,
•
a közvilágításról,
•
a helyi közutak fenntartásáról,
•
a köztemető fenntartásáról,
•
köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
Az önkormányzat által önként vállaltan ellátott feladatok, – amelyekről Miskolc városa valamely meghatározott formában gondoskodik, vagy ellátásában részt vesz – a következők: időskorúak támogatása, kisebbségi jogok érvényesülésének támogatása, első lakáshoz jutók támogatása, városi televízió működtetése, önkormányzatok közötti partnerség erősítése, nemzetközi kapcsolatok ápolása, fiatalkorúak egészséges életmódjának támogatása, helyi sportfeladatok és sportrendezvények támogatása, helyi kultúra támogatása, helyi közlekedés színvonalának erősítése, kábítószer elleni küzdelem, energiatakarékossági programok támogatása, légszennyezés elleni küzdelem, idegenforgalmi tevékenység, gyermekek üdültetésének támogatása, 20
térségi szakképzés támogatása, bűnmegelőzési feladatok, helyi közbiztonság erősítése, regionális fejlesztések támogatása, környezettudatos szemlélet erősítése, térinformatikai rendszer támogatása, tájrendezési feladatok, esélyegyenlőségi feladatok ellátása, városi befektetések támogatása, közhasznú támogatási szervezetek támogatása, oktatás színvonalának erősítése, allergén növényekkel kapcsolatos feladatok, vízkár- elhárítási feladatok, történelmi múlt ápolása, ipartörténeti értékek megóvása, településkép javítása, adósságkezelés.
Az önkormányzat által vállalt helyi feladatok ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatok, illetve az illetékességébe tartozó hatósági jogkörök ellátását. Az önkormányzati feladatokat a közgyűlés, a polgármester, a közgyűlés bizottságai, valamint a közgyűlés hivatala látják el. Közgyűlés tagjainak a száma 29 fő. A közgyűlés meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozta létre: 1. Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 2. Pénzügyi Bizottság 3. Városgazdálkodási- és üzemeltetési Bizottság 4. Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság 5. Egészségügyi és Szociális Bizottság A végrehajtó jogkört alapvetően a polgármester által irányított, a jegyző által vezetett polgármesteri hivatal látja el, amelynek szervezeti felépítését az alábbi 1. számú ábra szemlélteti.
21
POLGÁRMESTER
Alpolgármesterek
Jegyző
Aljegyző
Polgármesteri Kabinet főosztályvezető
Jegyzői Kabinet főosztályvezető
• •
Jogi és Önkormányzati Osztály • Humánpolitikai csoport Ellátási Osztály • Ellátási csoport • Táborüzemeltetési csoport
Nemzetközi referens Titkársági referensek
Főépítészi, Városfejlesztési Rendezési Osztály
és
Stratégiai Osztály Ellenőrzési Osztály • Intézményellenőrzési csoport • Belső ellenőr
Informatikai Osztály
Kistérségi munkaszervezet Kulturális Osztály
Gazdálkodási Főosztály főosztályvezető Pénzügyi és Költségvetési Osztály • Költségvetési csoport • Pénzellátási csoport Vagyongazdálkodási, Számviteli és Kontrolling Osztály • Vagyongazdálkodási csoport • Számviteli csoport • Gazdaságfelügyeleti és Kontrolling csoport
Adó Osztály • Kivetési és ellenőrzési csoport (társaságok) • Kivetési és ellenőrzési csoport (magánszemélyek) • Behajtási csoport Városüzemeltetési, Környezetvédelmi Osztály • Városüzemeltetési csoport
Humán Főosztály főosztályvezető
Hatósági Főosztály főosztályvezető
Egészségügyi és Szociális Osztály • Egészségügyi és intézményi csoport • Szociális támogatások I. csoport • Szociális támogatások II. csoport • Szociális támogatások III. csoport
Hatósági és Ügyfélszolgálati Osztály • Kereskedelmi és Általános igazgatási csoport • Szabálysértési csoport • Ügyfélszolgálati referensek
Gyámügyi Osztály • Gyámhivatali csoport • Gyermek és Ifjúságvédelmi csoport
Okmány Osztály • Anyakönyvi és népességnyilvántartási csoport • Közlekedésigazgatási és vállalkozói csoport • Személyi okmány és lakcímnyilvántartó csoport
Közoktatási Osztály Építési és Környezetvédelmi Hatósági Osztály • Építéshatósági csoport • Környezet és természetvédelmi hatósági csoport Közterület-felügyeleti és Rendészeti Osztály
• Ügyfélkapcsolati csoport Diszpécserszolgálat Területi közterület-felügyelő Mezőőri Szolgálat Kistérségi (regionális) közterületfelügyelő Szolgálat Közterületi térfelügyeleti szolgálat
22
II.5 ÖNKORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA Helyzetkép az elmúlt évek adóbevételeiről (2007-2010) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata háromféle helyi adót (iparűzési, építmény, idegenforgalmi), valamint átengedett központi adóként a gépjárműadót kezeli. Az adóbevételek 2009. év végéig növekvő tendenciát mutattak, de a folyamat 2010. évben megszakadt. A pénzügyi és gazdasági válság több adónemben is éreztette negatív hatását, különösen a gazdaság teljesítőképességet jelző iparűzési adóban mutatkozott számottevő visszaesés. Adónem Terv Építmény Iparűzési Gépjármű Idegenforg. Összesen
1.430 5.570 1.018 75 8.093
Adónem Terv Építmény Iparűzési Gépjármű Idegenforg Összesen
2.000 6.600 1.100 76 9.776
2007 Bevétel MFt 1.442 5.723 1.048 70 8.283
2009 Bevétel MFt 1.856 6.864 1.005 70 9.795
Teljesítés % 100,8 102,7 102,9 93,3 102,3
Teljesítés % 92,8 104,0 91,4 132,5 100,2
2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT 2008 Terv Bevétel Teljesítés MFt % 1.700 1.793 105,5 6.560 6.704 102,2 1.100 1.113 101,2 75 75 100,0 9.435 9.685 102,6 Forrás: MMJVÖ Gazdálkodási Főosztály 3. SZÁMÚ TÁBLÁZAT 2010 Terv Bevétel Teljesítés MFt % 2.000 2.150 107,5 6.535 5.942 90,9 1.100 1.084 98,5 72 71 98,6 9.707 9.247 95,3 Forrás: MMJVŐ Gazdálkodási Főosztály
Mindemellett figyelmet érdemel a helyi adók költségvetési szerepének alakulása. A 2007. évi 7,2 milliárd Ft helyi adóbevétel a saját bevételeken belül 57,6 %-os arányt képviselt, a gépjárműadóval együtt számított 8,3 milliárd Ft a költségvetési bevételi források 17,3 %-át biztosította. A 2008. évi 8,6 milliárd Ft a saját bevételek szintén 50 % feletti arányát tette ki, míg a teljes adóbevétel a források 18,2 %-át érte el. A 2009. évi számok 49 % és 21,8 % további részarány növekedést mutatnak, és csökkenő összege ellenére az adóbevételek 2010-ben még jelentősebbé váltak (57,6 % és 25,4 %). Ez országos viszonylatban is jó aránynak számít, különösen, ha figyelembe vesszük egyes régiókhoz, nagyvárosokhoz viszonyított hátrányainkat.
23
Az adóalanyok és adótárgyak számának alakulása hatást gyakorol a bevételekre. Növekvő számukat a természetes szaporulat - pl.: vagyontárgyak számának növekedése - mellett az adómorál változása és az adóellenőrzések hatékonysága segíti. A csökkenést a vállalkozások számának változása (megszűnés, székhelyváltozás), vagy a gépjárművek számában beállott változás befolyásolhatja. A kapcsolódó táblázat 2008. évben mutat csúcsot, azt követően csökkenés tapasztalható, ami a 2009. évi vagyoni típusú adók (gépjármű, építmény) tervezettől való elmaradását is okozta. 4. SZÁMÚ ÁBLÁZAT Megnevezés Adóalanyok Adó tárgyak
2006. 84 772 98 107
2007. 88 648 100 690
2008. 2009. 2010. 93 845 87 368 88 928 105 062 99 770 99 124 Forrás: MMJVŐ Gazdálkodási Főosztály
Az önkormányzatok adóikat a helyi adókról szóló törvény keretei között állapíthatják meg, módosíthatják, illetve szüntethetik meg. Az adó terhelhet vagyont, turisztikai célú tartózkodást, továbbá nyereségszerző tevékenységet. Az adómértékek megállapításánál figyelemmel kell lenni a helyi sajátosságokra és az adózók teherviselő képességének határaira. Adópolitikánk szerves részévé vált az ügyfélbarát adminisztráció kialakítása, az ügyintézéssel járó terhek csökkentése. Fontos a helyi kisvállalkozások támogatása, adóterheik mérséklése és az ipari parkok mérsékeltebb építményadóval történő preferálása. A lakosság adóztatása a nem lakás céljára szolgáló vagyontárgyakra korlátozódik, az egyes építményfajták adómértéke egységes. Az építményadó bevételek 14 %-a, 310 millió Ft, a magánszemélyektől származik (átlagos fizetési kötelezettségük 16.200.- Ft/év), a fennmaradó 1.840 millió Ft 1 530 vállalkozás fizeti be. A száz legnagyobb cég kivetése 1.400 millió Ft (69 %), amelyek így átlagban 14.000 ezer Ft adót fizetnek évente, a többi társas vállalkozás adóterhe (17 %) átlagosan 307.700.- Ft/év. Várható változások Helyi iparűzési adó A források között a legjelentősebb adónem. A 2010. évben számos módosítás érintette az adózási szabályokat, amelyek közül a legjelentősebb a hatáskörök el-, majd visszakerülése az önkormányzati adóhatósághoz. Az adónem több - a megszüntetésére irányuló kezdeményezést túlélt már, ilyen törekvések ma is ismertek. Jelentősége eddig meghiúsította az eltörlésére irányuló kísérleteket, mivel nem sikerült más bevétellel pótolni a kiesésével járó hiányt. 24
Adópolitikánk irányvonala szerint ma is mentesek az adóteher alól azok a kisvállalkozások, amelyeknek vállalkozási szintű adóalapja az évi 2 millió Ft-ot nem haladja meg. A közvetett támogatásnak minősülő adóelengedés évi 100 millió Ft nagyságrendet képvisel. A vállalkozások egy részének javaslattételi lehetősége van befizetett adó 5 %-ának helyi rendeletünkben rögzített célokra való felhasználására. A 2010. a felszámolási eljárások tetőzésének éve volt, a jövőben ezek mérséklődése várható. Megnevezés
Adómérték
2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
2% „ „ „ „
Adómentes alanyok 9 591 9 303 9 050 8 840 9 266
5. SZÁMÚ TÁBLÁZAT Adóköteles Bevétel (ezer Ft) alanyok 6 005 4.944.898 6 323 5.722.926 6 650 6.703.967 6 799 6.864.118 6 731 5.942.024 Forrás: MMJVŐ Gazdálkodási Főosztály
Építményadó Az adómértékek 2002-től 2006-ig alig változtak, az utóbbi négy évben jellemző az adómérték emelése. A magánszemélyek tulajdonát és lakhatását szolgáló lakások mindvégig adómentesek, a vállalkozások üzleti célt szolgáló lakása után kell adót fizetni. Az adótárgyak számának növekedését, az adózatlan ingatlanok felderítése növeli. Az ellenőrzések hatékonyságát jelentősen emelte a hiteles ingatlan-nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáférés lehetősége. Az ún. ingatlanadó (értékalapú adóztatás) bevezetésének alternatívája évek óta szerepel az adóreform törekvések célkitűzései között, azonban meghonosítása több alkalommal kudarcba fulladt. Ennek ellenére - figyelemmel az iparűzési adó kiváltásának gondolatára is elképzelhető, hogy - ha nem is a közeljövőben - megvalósításra kerülhet. Korábbi hatásvizsgálata azt tárta fel, hogy bevétele az építményadóét meghaladhatná, mivel szélesebb adózói kört érintene, de érezhetően átrendezné az adóterheket is, amely a kisvállalkozások, és a lakosság felé tolódna el.
Adómértékek (Ft/m2)
Év Üdülő 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
600 700 800 900 1000
6. SZÁMÚ TÁBLÁZAT Adótárgyak Bevétel (ezer száma Ft)
Külter.ga Garázs Egyéb Ipari Lakás zd Park 100 200 660 240 660 20 351 1.437.235 100 300 700 340 700 20 347 1.442.303 200 400 800 500 800 21 002 1.793.822 200 500 900 600 900 21 549 1.855.589 200 600 1000 700 1000 21 693 1.149.960 Forrás: MMJVŐ Gazdálkodási Főosztály
25
Idegenforgalmi adó Az adóhatóság az adóbeszedésre kötelezett szállásadókkal áll jogviszonyban. Feldolgozza és ellenőrzi
a
havonta
beérkező
adóbevallásaikat,
figyelemmel
kíséri
a
befizetési
kötelezettségek teljesülését. Az észlelt mulasztásokat - az adónem specialitására is tekintettel - fokozott szigorral szankcionálja. Adófizetésre kötelezett az a magánszemély, aki legalább egy vendégéjszakát eltölt városunk valamelyik szálláshelyén. Az utóbbi két évben visszaesés tapasztalható, a gazdaság teljesítményének csökkenése a turizmusra is negatív hatást gyakorolt. A beszedett adóforintok után állami támogatás jár, korábban egy forint után egy forint, amely 2011-től 1,50 Ft-ra emelkedett. További támogatása az állam szerepvállalásának függvénye, a kormányprogram kiemelten kezeli az idegenforgalom fejlesztését. Év 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
Adómérték (Ft/éj) 300 340 360 380 400
Adóbeszedésre kötelezettek 156 148 168 167 179
Összes vendégéjszaka 297 910 306 930 292 644 260 843 242 951
7. SZÁMÚ TÁBLÁZAT Adóköteles Bevételek vendégéjszaka (ezer Ft) 196 367 65.013 207 923 70.075 201 728 74.626 179 930 69.607 160 232 70.832 Forrás: MMJVŐ Gazdálkodási Főosztály
Gépjárműadó Az adóztatás a központi gépjármű-nyilvántartás év eleji, valamint az okmányiroda évközi adatszolgáltatásán alapul. A 2007. évtől a személygépjárművek „súlyadóját” a teljesítmény utáni adóztatás váltotta fel. A gépkocsik évjáratához kötődő, változó adómértékek alkalmazása közelít az igazságosabb, vagyonarányos adóterhelést. Az új gépjárművek vásárlásának visszaesése, valamint a 2009. évben tapasztalható évközi forgalomból történő kivonások az adóbevételeket kedvezőtlenül befolyásolták. A
tehergépjárműveknél
elkülönült
a
légrugós
gépjárművek
adómértéke
a
hagyományosokétól. A gazdasági válság eredménye, hogy a vállalkozások, spórolva az adófizetéssel, iparűzési adó-mentes kistelepülésekre helyezik át székhelyüket, telephelyüket, amellyel jelentős gépjárműállomány is kikerül a korábbi székhely-telephely város adóztatása alól. A 2011. évtől bővül a súlyos mozgáskorlátozottságra való tekintettel adómentességet igénybevevők köre, az üzembentartók csoportjával. Adómérték emelés 2010. évben volt, így várhatóan néhány adóemelés nélküli év következik. A gépjárművek üzemeltetése összefügg az úthasználattal, a város levegőjének minőségével, illetve a közlekedési útvonalak forgalmával. Ezek javítására extra adók kivetésével lehet 26
reagálni, azonban ez állami jogalkotói hatáskörbe tartozik.
Év
Adómérték
2006.
súly
1.200.- Ft/100kg
Gépjárművek száma 59 644
Adózók száma
2007.
súly
1.200.- Ft/100kg
12 435
10 391
teljesítm
120-300.- Ft/kW
49 125
48 418
súly
1.200.- Ft/100kg
12 564
10 775
teljesítm
120-300.- Ft/kW
49 259
48 741
súly
1.200.- Ft/100kg
12 360
10 246
57 021
8. SZÁMÚ TÁBLÁZAT Bevételek (ezer Ft) 899.160 1.047.523
2008.
1.113.099 2009.
1.004.746 2010.
teljesítm
120-300.- Ft/kW
49 868
49.259
súly
1.200.- (1.380.-)
11 610
9 497 1.084.245
teljesítm
140-345.- Ft/kW
48 055
46 548 Forrás: MMJVŐ Gazdálkodási Főosztály
Lehetőségek és feladatok A helyi adók beszedése továbbra is helyben történjen. A helyi adók beszedése leghatékonyabban a beszedésben érdekelt helyi apparátuson keresztül valósítható meg. Ettől eltérő alternatívák rontják az önkormányzat befolyását, rálátását. Visszacsatolás hiányában elveszne a tervezési képesség, morális változás esetén nem lenne esély annak befolyásolására, megszűnne a közvetlen kapcsolat az önkormányzat és az adófizetők között. A városban zajló beruházások kivitelezői eredményeik után adózzanak a városban. Ez az igény különösen a kapcsolódó alvállalkozások tekintetében sérülhet. A közpénzek felhasználásának átláthatósága az adók sarcként való felfogását enyhíthetik az adózókban. A rendszeres tájékoztatásnak, fontos szerepe lehet az adómorál további javításában. Kiszámítható szabályozás mellett a vállalkozások letelepedése biztosabb. Rendeleteink évenkénti egyszeri felülvizsgálata és módosítása ezt elősegítheti. Az adóapparátus szolgáltató szelleme kialakulóban van, szankciók csak az elkerülhetetlen esetekre szorítkoznak. Az adóellenőrzési tevékenység szinten tartására és a jogerős tartozások behajtására továbbra is nagy hangsúlyt kell helyezni, ezért az eredmények elismerése mellett a személyi állomány létszámának megtartása is szükséges. Az adózók átmeneti fizetési nehézsége esetén átütemezéssel kell segíteni a problémák 27
megoldását, azonban a könnyítés nem vezethet a hátralékok felhalmozódásához. A felszámolás alá kerülő cégeknél fennálló követelések behajtásának befolyásolása kikerül hatókörünkből, megtérülésüknek csekély a valószínűsége. A felszámolás alatt álló cégek tartozásai (tovább) engedélyezhetőek az eljárás részletei még nem kidolgozottak. A hátralékok nagysága pénzügyi szempontból fontos kérdés. Növekedése több tényezőre is visszavezethető, különösen a fizetőképesség visszaesése befolyásolhatja egy-egy év bevételének alakulását. A behajthatóság összefüggésben van az éves szinten kivetett adó nagyságával és az idő múlásával is. A működő vállalkozások és a magánszemélyek tartozásainak megtérülése kétes. Jó esetben jelzálogjoggal biztosítottak, de az elhúzódó végrehajtási eljárások miatt is nőhet átmenetileg a tartozásállomány. 9.SZÁMÚ TÁBLÁZAT
(millió Ft) Év
2007. 2008. 2009. 2010.
Összes hátralék
Felszámolás alatti vállalkozások hátraléka
Működő vállalkozások hátraléka
Működő vállalkozások hátraléka az összes hátralékon belül
1.387 1.468 1.905 1.959
1.029 983 1.212 1.238
358 485 693 721
25,8 % 33,0 % 36,4 % 36,8 %
Bevételek
Működő vállalkozások hátraléka a bevételek arányában 8.282 4,3 % 9.686 5,0 % 9.793 7,1% 9.247 7,8 % Forrás: MMJVŐ Gazdálkodási Főosztály
Összegzés Az előzőekből levont tapasztalatokból kiindulva, figyelemmel a várható változásokra, a közeljövőben az adóreform nem érinti a helyi adók rendszerét. A gazdaság általános helyzete rövidesen megerősödik, így a 2010. évi mélyrepülés megismétlődésére nem számítunk. Az adóigazgatási feladatok ellátását a kor kihívásainak megfelelő szinten kell megőrizni, rugalmas és gyors reakciójú intézkedések megtételével. A helyi adók kérdését gazdasági jelentőségének megfelelően kezelve, az eljáró apparátus szerepének felismerésével, adottságai felhasználásával az adóbevételek átmeneti visszaesését lassú növekedés válthatja fel, amely előreláthatólag szilárd és tervezhető forrást biztosít költségvetésünkben.
28
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK III. 1 GAZDASÁGFEJLESZTÉS A következő három évben 10,2 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesíteni. Takarékos, a közpénz felhasználására odafigyelő, a költségvetést további hitelekkel nem terhelő gazdálkodásra van szükség. Tudjuk, hogy a város gazdaságának beindításával, a helyi vállalkozások megerősítésével elkerülhető az adósságcsapda. A munkahelyteremtő beruházások megindulása, a gazdasági viszonyok kedvezőbb alakulásával, az élet minden területén javulást hozhat. Éppen ezért mindennél fontosabb a munkahelyteremtés. A gazdaság beindításával, a város „mint jó gazda” szemlélettel, az új gondolkodással Miskolcon új munkahelyek jönnek létre. A működő munkahelyeket megőrizzük és fejlesztjük, fejlődési pályára állítjuk a várost, ahol megszűnik a korrupció, a pazarlás, és elfogadhatóan alakulnak a közüzemi díjak. A vállalkozói réteg egy jól működő, „szolgáltatás szemléletű” városi igazgatást talál majd. A Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. üzletpolitikájában a súlypontok megváltoztatása: A Miskolc Város Holding tagvállalati listája: -
MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. Miskolci Beruházó és Szolgáltató Kft. Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. Miskolci Turisztikai Kft. Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. Miskolctapolca Fejlesztési Kft. MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. MVK Miskolc Városi Közlekedési Zrt. Régió Park Miskolc Kft. Szocio-Produkt Kft.
Helyzetkép: •
Ezek a társaságok Miskolc város legnagyobb foglalkoztatói.
•
Sok a városi cégektől kiszervezett feladat.
•
Holding profitorientált társaság.
29
Célkitűzés: A helyi gazdaság megerősítésének - kormányzati és városi támogatása mellett elsődleges célja az önkormányzati tulajdonú cégek hatékonyság-növelése. Olyan Miskolc Holding fog működni, amely a helyi befektetők, kis- és középvállalkozások érdekeinek megfelelően üzemel. Bevonva őket - a kereskedelmi- és iparkamara közreműködésével - a Holding tevékenységeibe, mint produktív, új munkahelyeket teremtő vállalkozásokat. A városi (közmű)cégek eredményének növelésével, - e fedezetből árkompenzáció képzésével - hosszú távon stabilizálódnak a távhő, a víz és más közműszolgáltatások díjai,
amely segít a lakossági eladósodás megállításában, a negatív tendencia
megfordításában. Egyes esetekben szolgáltatási díj mérséklésére is sor kerülhet. A díjak csökkenése a vállalkozások gazdaságossági mutatóit javítja. Az önkormányzati cégekbe kiszervezett egyes tevékenységek újra önkormányzati hatáskörbe kerülhetnek, amely szintén a költséghatékonyságot javíthatja. Városstratégiailag fontos ügyekben a Holdingnak, a profit maximalizálásra való törekvési szándéka háttérbe szorul, a Holding üzleti döntéseinek a stratégiában megfogalmazott ügyeket kell szolgálnia, a gazdaságossági szempontok figyelembe vétele mellett. A Miskolci Városfejlesztési Kft. kiemelt szerepe Bemutatása: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése II-58/31.412-1/2009. számú határozatában döntött a Miskolci Városfejlesztési Kft. létrehozásáról, a 14/2009. (IV.22.) számú rendeletében kijelölte a társaságot a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok végrehajtására. A Kft-t az alapító eredetileg kizárólag város-rehabilitációs projektjeinek előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátására hozta létre. Jelenleg fő feladata az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) keretében kivitelezés alatt álló „Miskolc belváros rehabilitációja I. ütem” menedzselése, valamint az IVS további fejlesztéseinek előkészítése. Ezen projektek célja a városi vonzerő növelése a városi területek fenntartható funkcióbővítő fejlesztésével. A városvezetés új szemlélete megkívánja, hogy a város-rehabilitációs projekteken kívül Miskolc város egyéb, meghatározó projektjeinek előkészítését és megvalósítását is a Városfejlesztési Kft. menedzselje.
30
Célkitűzés: A város vezetésének célkitűzése a fenntartható városfejlesztés, amely élhető és vonzó környezet biztosításával hozzájárul Miskolc megtartó erejének növeléséhez. A
városrehabilitáció
eredményeként
gazdaságfejlesztésre is.
létrejövő
„élhető
város”
hatással
van
a
Az idetelepült vállalkozások menedzsmentjének megfelelő
környezetre, nyüzsgő főutcára, közbiztonságra, éttermekre, kávéházakra, iskolákra van igénye. Ha ezt nem találják meg, akkor nem érzik jól magukat Miskolcon és más várost keresnek. Hasonló a helyzet a Miskolci Egyetemen végzett fiatalokkal. Ők is nagyobb eséllyel maradnak a városban élhető, vonzó környezetben. Folyamatos párbeszéd a gazdaság szereplőivel, pályázatokon való részvétel és a megjelenés segítése, a helyi kis és középvállalkozások (KKV) támogatása Célkitűzés: A helyi gazdasági élet szereplőivel stratégiai szövetségben kell kidolgozni a helyi gazdaságfejlesztési programot, és rendszeres konzultációt kell végezni. Hosszú távú stratégia kerül kialakításra a kiemelten támogatott iparágak helyi megtelepedésére és fejlődésére, amelyek a város dinamikus fejlődéséhez hozzájárulnak. A kamarával a képzés, átképzés rendszerének a kialakításában együttműködésünk, hogy a helyi munkaerőpiac dinamikusan tudjon reagálni a helyi igényekre. A helyi kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert Miskolcon, megerősítésük nélkül nem lehet előre lépni. A városvezetés vállalkozói kamarákkal, érdek képviseleti szervezeteikkel karöltve pályázati tanácsadással, pályázati figyeléssel segíti majd a KKVkat. Egy pályázati ügyfélszolgálati iroda létrehozása is a tervek között szerepel. Inkubátorházak, inkubátor - telephelyek és üzemek létrehozása. A kihasználatlan ipari telephelyek, ingatlanok átadásra kerülnek elsősorban a KKV-k számára használatra, meghatározott foglalkoztatás-bővítés megvalósítása esetén. A KKV-k számára lehetőséget kell biztosítani - rendszeres ingyenes kiállításokkal bemutatkozásra, nemzetközi kapcsolatok kialakítására. Bevonásukkal a városnak a turisztikai szolgáltatásokat is erősítenie kell, amelyen keresztül több más üzletághoz kapcsolódóan jelentős foglakoztatás–növekedés érhető el. További cél, hogy az önkormányzati közbeszerzéseknél élvezzenek előnyt a (helyi) kis- és közepes vállalkozások, a versenyjogi szabályok mindenkori betartása mellett.
31
Egy-egy nagyobb munka esetén támogatni kell őket abban, hogy hozzanak létre társulásokat, klasztereket, önállóan vállalkozzanak a miskolci munkák elvégzésére. Fővállalkozó nélkül is lehetőséghez jussanak. Nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag, szociálisan, kulturálisan is jelentősebb kapcsolatot építünk ki a miskolci nagybefektetőkkel. A tőkebefektetések ösztönzése érdekében együtt fogunk működni a térség nagyvállalataival. Növelni kell a befektetési lehetőségeket, a befektetésre alkalmas városi területeket is. Önkormányzati módszerekkel a versenyképesség javításáért Célkitűzés: Az önkormányzat saját eszközeivel a fentieken túl is képes hozzájárulni a gazdaságfejlesztéshez. A közmű díjak szinten tartásával, illetve csökkentésével is javul a helyi vállalkozások versenyképessége. A város intézményeinek közbeszerzéseinél elsősorban a helyi gazdaság termékeinek, a helyi kis- és középvállalkozások részére kell piacot biztosítani, a piacvédelmi versenyszabályok figyelembe vétele mellett. A helyi gazdaság számára versenyképes helyi adók és bérleti díjak kerülnek megállapításra. A kisvállalkozások nem ritkán elavult körülmények között, elavult eszközökkel próbálnak versenyképesek maradni, ezért felzárkózásuk elősegítése érdekében megfelelő telephelyek kialakítását kell biztosítani. Az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek csökkentett áron való bérbeadásával, és
tevékenységi
típusok
alapján
megfelelő
mértékben
súlyozott
rendszer
kialakításával célunk, hogy visszajöjjenek a vállalkozások, újra benépesedjenek a belvárosi üzletek, és munkát adjanak a miskolciaknak. A Főutcai Pláza Projekt belvárosi bérlemény-gazdálkodási
rendszere
átalakításra
kerül.
A
belváros
bérlemény-
gazdálkodását újragondolva a bérleti díjak szintjei, a bérbeadás rendszere, a zónák, és a hozzátartozó profilsúlyozások átalakításra kerülnek. A bérlemény-gazdálkodással segíteni kell az élhető belváros megteremtését. Szükséges a vendéglátó teraszok számának növelése, a Széchenyi utca felső részének erősebb preferálása. Az udvarok és hátsó utak, terek jövőben erősebb figyelmet kapnak. A Széchenyi utcai ingatlanok tömbökben való kezelése gazdaságilag és építészetileg is indokolt. A cél, egy teljesen más látásmód alapján kialakított közép- és hosszútávú Széchenyi utcai stratégia kidolgozása. A belváros közterületei, az üzlethelyiségek mint kulturális tereknek is megjelennek a jövőben. 32
Nem fordulhat elő többször, hogy elvégzett munka fizetség nélkül marad. Amennyiben a versenyszabályok érvényesülnek, a helyi vállalkozókat kell segíteni. Ezt a piacvédelem erősítésével kell megoldani, konkrét szabályozók beiktatásával. Klaszterek kiemelése Célkitűzés: Gazdaságpolitikai elképzelésünk része a helyi vállalkozásokat tömörítő informatikai és környezetipari, innovációs klaszterek támogatása és kiemelése. Ennek célja, hogy a város a helyi vállalkozásokat részesítse előnyben a helyi munkák elvégzésében, ezáltal a megtermelt pénz bizonyos hányada a városban marad. Az informatikai klaszterek a vállalatok, és az oktatási intézmények közötti kapcsolat fejlesztésével elérhető a magasan képzett szakemberek megtartás idevonzása, a régió és az ágazat versenyképességének növelése. Az informatikai klaszterek célja, hogy a régió tudásbázisára építve a gazdasági informatika, az internet informatika és ipari informatika területén erősítse az együttműködést. Kutatási és fejlesztési eredményeivel nemzetközi piacokon is piacképes termékeket és szolgáltatásokat kínáljon. Az informatikát külön kezeljük, mert az elektronikával kiegészítve számos területen megjelenik az iparban, a csúcstechnológia jelenléte pedig erősíti a város gazdaságát. Az informatikával főleg a fiatalok foglalkoznak, így az ágazat a városban tarthatja a Miskolci Egyetemen végzett, magasan képzett diplomásokat. Az informatikai ipar „globális iparág”, sajátosságaiból következően jelentős felzárkóztató hatása van. Lehetővé teszi, hogy egy város, így Miskolc is komoly pozíciót tölthessen be az új értékek előállításában, termelésében. Ennek érdekében a város informatikai park (infopark) létrehozását tartja megvalósítandónak. A jövő iparágai, K+F, magasabb feldolgozottság szintek elérése az iparban Célkitűzés: Erősíteni kell az olyan feltörekvő, innovatív iparágak meghonosítását, mint a környezetipar és az energetikai ipar. Olyan cégek megtelepedése támogatandó, melyek környezetbarát csúcstechnológiát alkalmazva, termékeikre a helyi és a hazai piacon is találnak vásárlót, és a jövőben a kelet-európai piacot is ki tudják szolgálni. Ehhez természetesen a városnak is stratégiai kapcsolatot kell kialakítania a környező nagyvárosokkal, térségekkel. Ilyen például a LED-izzó, hőszivattyú, napelem, fotovoltaikus elem (napelem), napkollektor, gázmotor- és szélkerékgyártás, a szelektív 33
hulladék feldolgozása, automatizálás stb. Ezek meghonosítását az Európai Unió és az Új Széchenyi Terv is támogatja. Innovációs parkok, kutatási lehetőségek létrehozásával, ösztöndíj-rendszer kialakításával Miskolcon lehet tartani, illetve ide lehet vonzani a fiatal szakembereket. A magasabb feldolgozási szintet elérő, drágábban eladható termékek gyártása kifizetődőbb, mint az alapanyaggyártás. Elő kell segíteni, hogy minél több magas hozzáadott értékkel előállított késztermék készüljön Miskolcon. Az iparban további jelentős fejlesztési potenciál rejlik. A fejlődéshez, a növekedés beindításához azonban további lépésekre van szükség. Egyik lépése, hogy a város a szerződéses elektronikai iparágakra is koncentrál, hiszen a bonyolultabb, nagyobb szakképzettséget igénylő termékek gyártásának bővítését itt, a megfelelő tárgyalások után, Miskolcon képzelhetik el a nagy cégek. Magyarországon az autóiparban van a legnagyobb fejlődés. A város keresi a lehetőségeket az iparágba való bekapcsolódásba. Ipari parkok Helyzetkép: •
A Miskolci Ipari Park jelenlegi területe szűkös. Miskolc adottságai miatt jelenleg sajnos nem tud többszáz hektáros egybefüggő területet biztosítani egy-egy nagybefektető számára.
Célkitűzés: Az előző részben említett iparágak cégeinek is megfelelő ipari parkokat hozunk létre és ezzel új munkahelyeket teremtünk. Lehetőséget kell találni újabb területek ipari célú bevonására. A város célja legalább 150 ha egybefüggő terület megszerzése, jó közlekedési lehetőségekkel, valamint megfelelő infrastruktúrával való ellátása. További lehetőség több kisebb tematikus ipari park kialakítása és összefogás lehetőségének keresése azokkal a környező településekkel, amelyek szabad felhasználású területekkel, valamint megfelelő közúti és autópálya kapcsolatokkal rendelkeznek. Eddig nem használt lehetőségek a belvárosban és az agglomerációban Célkitűzés: Gazdasági, munkahelyteremtési célból külön programokat dolgozunk ki Miskolc főutcájára és annak környezetére. A ma még leromlott állapotú bevásárló főutca funkciója kiegészül a szolgáltató házak centrumban történő elhelyezésével, – melyekre igény is van. 34
Ki kell használni a város környékének kedvező természeti adottságait, ami az élelmiszertermelő- és feldolgozó iparágak fejlődését hozhatja magával. A térségben az önellátó gazdaságok létesítésének ösztönzése lehetővé teszi az alacsonyabb végzettségű emberek bevonását a termelésbe, mely foglalkoztatás-bővülést fog eredményezni. Az önkormányzati tulajdonú műveletlen, de gazdálkodásra alkalmas területeket jelképes bérleti díj ellenében át kell adni olyan családoknak, akik gazdálkodni kívánnak rajta. Segíteni kell a családi gazdaságok létrehozását, ami hosszú távon biztosíthatja az önfoglalkoztatást. Megszervezhető a helyben megtermelt áruk helyi értékesítése is. Munkahelyteremtő és munkahelymegőrző szerepe van annak, ha a helyben, illetve a térségben megtermelt jó minőségű terméket az itt élő emberek vásárolják meg. A helyi termelő itt ad munkát, a helyi munkavállaló pedig itt költi el a pénzét, így ezek egymást erősítő, fejlesztő folyamatok. A környezettudatos gondolkodáshoz és a természetes életmódhoz tartozik a kiskertek művelése, az egészséges élelmiszerek fogyasztása. Minden nagyvárosnak a környezetével együtt kell lélegeznie. Miskolcnak a környező településekkel együtt kell fejlődnie. Miskolc lehetőségei a nemzetközi kapcsolatokban Célkitűzés: A gazdasági együttműködést természetesen szükséges a környező országokkal is fejleszteni, hiszen ennek történelmi hagyományai vannak. A piacok bővülését ez is elősegíti. Létrehozunk egy információs központot Miskolcon, mely összeköti városunkat a fővárossal és Brüsszellel. Ez megkönnyítené az európai parlamenti képviselőknek azt a munkáját, hogy kommunikációs kampányokkal, kiállításokkal, kulturális programokkal felhívjuk a külföldiek figyelmét a városra és azokra a lehetőségekre, amelyek még mindig kiaknázatlanok. Miskolc azt mondja magáról: a „nyitott kapuk városa”, ám ez Budapestről alig, Brüsszelből pedig egyáltalán nem látszik. Lobby szempontból is fontos lesz ez az információs központ: az Európai Unió ugyanis előnyben részesíti azon projekteket, amelyek hosszú távra szólnak, és munkahelyeket teremtenek. Brüsszel kifejezetten támogatja a közös pályázatokat, így lehetőség nyílik a testvérvárosoknak vagy a határmenti városoknak a különböző régiós programokban való közös részvételre. A koordinációs tevékenységet az információs központtal együttműködő régiók
35
képviselete látná el. Ebben a környező nagyvárosok és a környező régiók rendelkeznének képviselettel. Miskolc
hagyományos
kereskedővárosként
való
felélesztése,
szolgáltatóipar
újraélesztése Célkitűzés Fontos, hogy a városi piacokon a környék termelői kapjanak lehetőséget árusításra, ez mind a vásárlóknak, mind a környék gazdáinak előnyös. Amennyiben a tisztán piaci elvek érvényesülnek, ez az állapot erősödik. Ezért, kifejezetten a piac- és versenyszabályok betartatásával - főleg a spekulációs hatásokból eredő - káros mellékhatások kiküszöbölhetőek. Ezt konkrét szabályozók erősítésével fogja a város elérni. A Búza-téri piaccal kapcsolatos problémákra az árutermelők és a kereskedők bevonásával kell megoldást találni, hogy a piac mindenki megelégedésére működjön. Fontos, hogy Miskolc az országgal együtt fejlődjön, az ország leggyorsabban fejlődő városává kell válnia. Miskolc központi szerepét földrajzi adottságai is adják. Ezt kell kihasználni, össze kell fogni az észak-magyarországi országrész városait és határon átnyúló közvetítő szerepet kell betölteni kelet felé. Nem kell mást tenni, mint a régi kereskedőváros funkciót feléleszteni. Ez magával hozza a kapcsolódó ipar feléledését is. Támogatni kell a következő kereskedelmi ágak megtelepedését, erősödését: közvetítő kereskedelem, nagykereskedelem, nemzetközi kereskedelem. Elsősorban ez a fejlődés hozza meg a kívánt hatást. III. 2 VÁROSFEJLESZTÉS Átgondolt városfejlesztésnél szükséges, hogy annak lépései egymásra épülve, újabb munkahelyeket teremtve, a város arculatát szépítve, a turisztikai vonzerőt növelve, egymást generálják. Az átgondolt városfejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy Miskolc zöldebb és innovatívabb várossá váljon. Az országban is úttörő, környezetbarát csúcstechnológia meghonosítása fejlődési pályára állíthatja a várost. Miskolc felemelkedéséhez a gazdaság növekedését, és a munkahelyek bővítését szolgáló beruházásokra van szükség. A „Zöld Város” olyan átfogó nemzetközi program, mely messze túlmutat a környezetvédelmen: szerves része az oktatás, a kultúra, az építészet, a közlekedés, sőt még a közbiztonság is. A Green City Magyarországért Mozgalom ahhoz az öt országhoz (Hollandia, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Franciaország) csatlakozott, ahol már működik ilyen szerveződés. A program előnyeit érdemes Miskolcnak is kihasználnia. 36
Minden emberi közösségnek, amely életben kíván maradni, arra kell törekednie, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után. Miskolc élhető, zöld városként, földrajzi, környezeti adottságaira és hagyományaira építve találhat önmagára. Egy, már létező város fenntartható szemléletű átszervezése a feladat. Alapja a gondolkodásmód formálása, amely párhuzamosan zajlik az életminőséget érintő fejlesztések első ütemével. Az összetartozás-élmény kivételesen jó táptalaj a környezettudatos gondolkodás felszínre hozására, amellyel megsokszorozható a fenntartható élettér öko-üzenete. Miskolc fejlődése elképzelhetetlen az agglomerációval való együttműködés nélkül. Ezt nem csupán a természeti és gazdasági csapásoktól való félelem, hanem a józan ész, a fejlődésbe vetett hit és akarat is indokolja. Közös gazdasági, mezőgazdasági, energetikai, népességpolitikai stratégiára van szükségünk a hazai és határontúli érdekérvényesítés érdekében. A hatékony együttműködés más hazai és külföldi városok számára is példa lehet. A jövő tervezésének kitűnő alapjai vannak Miskolcon. A legnagyobb érték a tudásbázis, amelyet a Miskolci Egyetem nyújt. Érték a meglévő gépipar, a környező vegyipar, a mechatronika. Érték a rendelkezésre álló munkaerő, a város kitűnő földrajzi adottsága. A városi iskolarendszernek a jövő szakmáira kell felkészíteniük a diákokat. Miskolc bázisa lehet az újat kereső technológiáknak, ezzel a régiből kinőhet az új. Innovatív, környezetbarát technológiákra épülő ipar megteremtése a cél, amely a kohászvárost megújuló energiaforrásokra támaszkodó mintavárossá varázsolja. Az acélszürke por még elfedi Miskolc valódi arcát: hagyományait, épített örökségét, nemzetiségeit, turisztikai vonzerőt jelentő nagy rendezvényeit, kortárs kultúráját. A stratégia nem csupán a környezetvédelem, de például a turizmus és a kulturális ágazat kapcsolódási pontjaira is fókuszál, miközben más ágazatok felé is nyit. Épp ezért a gazdasági szereplők számára is újrapozicionálja a várost. Miskolcot múltja kötelezi arra, hogy a régióban újra a határon átnyúló gazdasági, kulturális programok közvetítője, kovásza legyen. A „Zöld Város” program hatására a hagyományok felelevenítésével Miskolc régi hangulatát, újrateremtve 10 év alatt a szürke gyárváros sztereotípiából zöld várossá fog válni. A ”Zöld Város” program célkitűzései adják meg a gazdasági program célkitűzéseinek alapját. Ez az ingatlanpiacra is kedvező hatással lehet,
mivel az ingatlanok értéke
akár egyharmadával is növekedhet, ha körülöttük gondozott zöldfelületek vannak. A városrészi fejlesztések újragondolása A cél jól működő, a szolgáltatási igényeket kielégítő településrészek kialakulása a városrész régi arculatának megtartásával, hogy az ott élők kötődjenek a helyhez, ahol 37
élnek. A közösségek erősítik a felelősségvállalást. Miskolc minden városrészének önálló fejlesztése – a sajátosságaikat figyelembe vevő fejlesztési stratégiája – összehangolásra kerül a város teljes egészére, és az agglomerációra szóló fejlesztési célokkal. Közlekedés átalakítás, mint a városfejlesztés része Helyzetkép: •
A „Zöld Nyíl” villamos projekt tervének több részlete a polgárok akaratát és érdekét sérti. Esztétikai károkat okoznak a városképben, és valós, fizikai károkat az épített, tárgyi környezetben. A pályázati és finanszírozási szabályrendszer kényszere alapján, a jelenlegi szakaszban csak kisebb változtatásokra van lehetőség.
•
A város rossz levegőszennyezettségi értékeinek kiváltója elsősorban a városon áthaladó kamionforgalom.
•
Át kell gondolni a más célra nem hasznosított területek esetében a fizetős parkolóvá történő változtatás lehetőségét.
Célkitűzés: Az átgondolt városfejlesztés része a korszerű közösségi közlekedés, amelynek csak egy területe a villamos közlekedés. Miskolcon újra az utazók igényeihez kell igazítani a közösségi közlekedést. A „Zöld Nyíl” projektet a lakosság folyamatos és korrekt tájékoztatása mellett kell - a projektben előírtak figyelembe vételével - befejezni. Új közlekedésfejlesztési irányokban szükséges gondolkodni, figyelmet kell fordítani további, a város lakosságának igényeit jobban kiszolgáló, pályázati támogatásokkal megvalósuló közösségi közlekedési fejlesztésekre. Meg kell teremteni a déli iparterület közvetlen tranzitelérését (DAM és DIGÉP területének elérése a város kikerülésével). Felül kell vizsgálni a városon belüli vasútvonal(ak) helyzetét és használhatóságát, nemcsak turisztikai, hanem közutat elkerülő szállítási tevékenység miatt is, hiszen a Tiszai Pályaudvartól Diósgyőrig csökkenthető a közúti anyagszállítás. Ennek érdekében terminálokat kell kialakítani és olyan érdekeltségi rendszert, melyeknek alapján a felújított vasútvonalat érdemesebb igénybe venni, mint közúton szállítani. Terv az ipari vasútvonalak felhasználásával egy észak-déli irányú villamosvonal kiépítése és összekötése a jelenlegi villamosvonallal. Megvalósulásával a városi közlekedés linearitása csökken, és eddig háttérbe szorított településrészek dinamikus fejlődése indul meg. Olyan új projekt(ek) kialakítása a cél, amely(ek) a város további, nagy lakosság- és munkavállaló/tanulószámmal (Avas Dél, Miskolci Egyetem) érintett területeit vonják be a költséghatékony és környezetbarát fejlesztési lehetőségekbe. 38
Diósgyőr és Lillafüred város felőli turistabuszos megközelíthetőségét meg kell oldani a lillafüredi alagutak korszerűsítésével. A tömegközlekedés megtervezésénél figyelemmel kell lenni az egészségügyi-, oktatási- és sportintézmények, valamint a munkahelyek elérhetőségének javítására. Egységes városi parkolási rendszer bevezetése a városfejlesztési tervekben kiemelt figyelmet kap majd. A parkolási rendszert, mint a forgalomszabályozás eszközét használjuk és fejlesztjük tovább. A parkolóházak és mélygarázsok kihasználására nagyobb hangsúlyt fektetünk. Az IVS keretében új mélygarázs(ok) megvalósítására kerül sor, (pl: Patak u.-i mélygarázs). A főutcai kereskedők forgalmának növelésére az év folyamán vevőgeneráló akciókat szervezünk. A parkolási övezetek felülvizsgálatra kerülnek új parkolóhelyek bevonásával, illetve egyes esetekben díjkötelezettség megszüntetésével, vagy parkolási díjak csökkentésével. A parkolók állapotának fejlesztésére az egyéb városfejlesztési tervek függvényében folyamatosan sor kerül. Új bérleti konstrukció bevezetését teszteljük. A parkolási díjból jelentős kedvezményben lehetne részesülni, pl: az új Miskolc Kártyán keresztül, kiemelve a miskolci lakosokat. A fizetős parkolóban való parkolást a család minden tagjánál azonos feltételekkel kell megteremteni lakhelytől függetlenül. Kerékpárút-hálózat továbbfejlesztésével lehetőséget kell adni a városi alternatív közlekedésre. Komplex panelrekonstrukciós program Célkitűzés:
Az átgondolt városfejlesztés részeként kell folytatni a panelprogramot. Komplex panelrekonstrukciós program kerül kidolgozásra, amely a külső munkálatok mellett a belső felújításra is hangsúlyt helyez. Európai Uniós és hazai forrásokból egyaránt arra fogunk törekedni, és a kormány elé is olyan javaslat benyújtását támogatjuk, amelyben a panelrekonstrukció,
a
társasház
külső-belső
felújítását
jelenti
majd.
Mindez
munkahelyeket teremt, és pozitív irányba alakítja a városképet, valamint hozzájárul környezetpolitikánk megvalósításához.
Energiahatékonysági program Helyzetkép: •
Miskolc város energiaszükségletének jelenleg közel 80 százalékát teszi ki az egyre dráguló, jelentős környezeti terheléssel járó szénhidrogén származékok felhasználása. 39
Miskolc város jelentős megújuló energiapotenciállal rendelkezik, elsősorban a napenergia, a szélenergia, a szerves hulladékokból származó bioenergia területén. Ezen túlmenően kihasználatlan földalatti, geotermikus energiakészlettel is rendelkezik a város. Jelenlegi ismereteink szerint jelentős mennyiségű hévíz található Miskolc és környéke alatt. Célkitűzés: Komplex panelrekonstrukciós program mellett, egy átfogó energiahatékonysági programmal, az erőművi kapacitás részbeni megújításával, a zöld és a megújuló energia bevonásával csökkentésre kerülnek a városlakók közüzemi terhei, zöldebb lesz Miskolc. Miskolc kerületeiben, az ott élőkkel együttműködve kell meghatározni a hasznosítható megújuló energiaforrások körét, valamint azok műszaki, gazdasági, szervezési és pénzügyi feltételeinek rendszerét. Cél a környezetbarát energia felhasználásával a háztartások energiakiadásainak mérséklése. Energiaközösségek kialakításával csökkenthető a háztartások rezsiköltsége a növekvő energiaárak (gáz, kőolaj, áram) mellett is. A közösségi energiatermelés a jövő, nem az egyéni, mert így az energiatermelés különböző formái összefoghatóak (szél, nap, geotermális, földalatti szénelgázosítás, depóniumgáz hasznosítás). A városkörnyéki településekkel együtt kialakított energiaközösségekkel elérhető a lakosság lakásfenntartási költségeinek csökkenése. Így csökkenthető a gáz és az áram árától való függőségük is. Miskolc Kártya, élhető Miskolc Célkitűzés: Új Miskolc Kártya készül: elsősorban a miskolci családok, másodsorban a Miskolcon állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkezők, harmadrészt pedig a városban munkát vállalók részére. A városban és idegenforgalmi vonzáskörzetében legalább 3 éjszakát eltöltők, valamint az itt tanulók is részesülnek kedvezményben. A Miskolc Kártya által kínált szolgáltatások kedvezményes igénybevételében (részesülők valóban magukénak tudják majd érezni Miskolcot) elősegítheti a közösséghez tartozás erősödését.
40
III. 3 VÁROSÜZEMELTETÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM Az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások egyik nagy csoportja az épített infrastruktúra üzemeltetése, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó közszolgáltatások. Ezen szolgáltatások egy részének igénybevételéért a fogyasztás mértékéhez igazodó módon fizetendő díjak képeznek a szolgáltatónál illetve az önkormányzatnál bevételt, ami közvetlenül az üzemeltetésre, illetve a fejlesztésre fordítható (pl.: tömegközlekedés). Ezek azonban többnyire nem fedezik a költségeket. A szolgáltatások fennmaradó része közvetlen bevételi forrással nem rendelkezik (állami támogatás létezik, de a szolgáltatás igénybevétele ingyenes), ezért azok üzemeltetése, fejlesztése (pl.: parkfenntartás, közvilágítás) elsősorban az önkormányzat saját bevételeiből fedezendő (pl.: helyi adó, gépjárműadó). Az üzemeltetési színvonal fokozatos javulására, illetve a fejlesztések megvalósítására irányuló elvárások nem arányosak a rendelkezésre álló forrásokkal, így ez állandó feszültség forrása. Egyes szolgáltatások (pl.: strand) hagyományosan jóléti szolgáltatásként alakultak ki, de napjainkra üzleti alapokon kellene a működtetést, fejlesztést megvalósítani. A befektetési szándékok (jövedelmezőség) nem minden esetben egyeznek meg a lakossági elvárásokkal. A szolgáltatások sajátos elemének tekinthető a közutak fenntartása, amelynél az azt igénybe vevők „áttételesen” fizetnek az igénybevételért (pl.: gépjárműadó), de a szolgáltatás igénybevétele nem tekinthető közvetlenül ellentételezettnek, hiszen ezen adóbevétel felhasználása nem feladathoz kötött. Általánosan megállapítható, hogy a fejlesztések a későbbi üzemeltetési költségeket tovább növelik. Megfelelő fedezet hiányában az üzemeltetés színvonalának romlása érzékelhetővé válik. Feladat, hogy ezen szolgáltatások üzemeltetéséhez megfelelő bevételeket kell teremteni, a fejlesztéseknél az üzemben tartás költségigényét jobban figyelembe kell venni. A következőkben a városüzemeltetési közszolgáltatások tételesen kerülnek ismertetésre, ahol az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok és a fejlesztési irányok mellett a szolgáltatás és a bevételek kapcsolata is megjelenítésre kerül. Kéményseprő-ipari közszolgáltatás (a szolgáltatónál bevétellel fedezett szolgáltatás) Helyzetkép: •
A szolgáltatás vállalkozásba adással biztosított (Termoment Tüzeléstechnikai Kft.-nek 2015-ig).
•
Üzemeltetési tapasztalatok alapján a szolgáltatás színvonala megfelelő.
•
A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel. 41
Temetkezési szolgáltatás (a szolgáltatónál bevétellel részben fedezett szolgáltatás) Helyzetkép: •
A szolgáltatást részben az önkormányzat, részben az egyházak és magánvállalkozások biztosítják.
•
A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel.
Célkitűzés: Hosszabb távon a temető(k) bővítésére kell felkészülni. Gazdasági alapoktól is függő a további feladatellátás, szolgáltatáskorszerűsítés (önkormányzati díjszabás). Az önkormányzati temetkezési szolgáltatások színvonalának folyamatos emelésére törekszünk. Az
önkormányzat
hatáskörében
lévő
intézmények
tevékenységi
szinergiájának
kihasználásával e területen is jelentős bevételnövelés érhető el. Hulladékgazdálkodás (a szolgáltatónál bevétellel fedezett szolgáltatás) Helyzetkép: •
A kommunális hulladék szállítása, ártalmatlanítása közszolgáltatói szerződéssel megoldott.
•
Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése kedvező környezetvédelmi eredményeket hozott.
•
A Hejőpapi Regionális Hulladéklerakó használata megnöveli a hulladék szállítási és kezelési költségét.
•
A hulladékudvarok létesítése jelentős lépés a kommunális hulladék mellett keletkező további hulladékok elhelyezésére (veszélyes hulladék, zöld hulladék, bontási törmelék, stb.).
•
A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel. Az EU–s irányelvek átvételével a hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása jelentősen drágulni fog (lerakási adó, stb.) annak érdekében, hogy minél több hulladék - anyagában vagy energetikailag - hasznosításra kerüljön. Az újabb beruházásokhoz jelentős támogatás igényelhető, az önerő a konzorciumnak befizetett bérleti díjakból, illetve az üzemeltetési díjból biztosítható.
Célkitűzés: A szállítási költségek drasztikus növekedésének ellensúlyozására keresni kell a hulladékok minél nagyobb arányban Miskolc közigazgatási területén belüli kezelésének, hasznosításának
42
lehetőségeit a közszolgáltatási díjak szinten tartása érdekében. Pl.: Metanol projekt továbbfejlesztése. A hulladéklerakás csökkentése érdekében szükséges az ISPA által támogatott beruházás továbbfejlesztése, az erre a célra megnyitott KEOP 1.1.1/b pályázat benyújtása a szelektív hulladékgyűjtés növelése, az ingatlanonkénti szelektív gyűjtés bevezetése, mechanikai kezelőmű megépítése érdekében. Ezáltal jelentősen növelhető a meglévő regionális hulladéklerakó élettartama (20-ról akár 50 évre) Inert hulladék (építési és bontási hulladék) kezelése nem közszolgáltatói feladat, piaci alapon történhet. Komposztálási rendszer jobb kihasználása érdekében a biológiailag lebomló hulladékok begyűjtése. A hulladékok energetikai hasznosítási (hulladékból tüzelőanyag, szerves hulladékokból energetikai biomassza előállítása stb.) lehetőségének kialakítása a távfűtés energiatermelés oldalának költségcsökkentése érdekében. Közösségi közlekedés (a szolgáltatónál bevétellel részben fedezett szolgáltatás) Helyzetkép: • A szolgáltatás színvonala jó (menetrendtartás). • A közösségi közlekedés gazdasági okok miatt történt átszervezése kedvezőtlen fogadtatást váltott ki a lakosság részéről. • Az átszervezést követően egyes járatok zsúfoltsága nőtt, ezért a szolgáltató a javaslatokat, igényeket folyamatosan vizsgálja, a lehetőségekhez mérten korrekciót hajt végre. • A kedvezőtlen gazdasági hatások miatt szükséges a menetrend (viszonylatok) felülvizsgálata. • A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel. Célkitűzés: A közösségi közlekedés preferálása az egyéni közlekedéssel szemben, a város közúti közlekedésének terheléscsökkentése miatt. A fejlesztések megvalósításakor a közúti közlekedéssel és a parkolással kapcsolatos összefüggéseket is figyelembe kell venni.
43
Parkolási tevékenység (bevétellel részben fedezett szolgáltatás) Helyzetkép: •
A fizető parkolóhelyek számának jelentős csökkenése a megvalósult és az előkészítés alatt álló beruházások miatt.
•
A folyamatosan növekvő gépjárműállományt a parkolóhelyek növelése nem követi.
•
A bevétel csökkenés ellentételezésére a zóna bővítésre került, egyes zónák átsorolásra kerültek magasabb díjtételű övezetbe.
•
Fizető parkolási területek bővítése a szabálytalan parkolást növeli.
•
A jelenleginél jobban kiterjesztett zóna üzemeltetési költségei meghaladhatják a többletbevételt, így a társaság nyereségessége csökken.
•
A fizető parkolók működtetése önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel, azonban a nem fizető parkolók üzemeltetése és fejlesztése önálló bevételi forrással nem rendelkezik.
Célkitűzés: Nem fizetős parkoló bővítés (lakótelepek). A felszín alatti intenzív parkolók építése melyek üzemeltetése piaci alapon történik, gazdaságosságukat az üzemeltetés során lehet kimutatni. Egységes városi parkolási rendszer bevezetése. A parkolási övezetek felülvizsgálatra kerülnek új parkolóhelyek bevonásával, illetve egyes esetekben díjkötelezettség megszüntetésével, vagy a parkolási díjak csökkentésével. A parkolási díjból jelentős kedvezményben részesülhetnének - pl: az új Miskolc Kártya által - a miskolci lakosok. Közlekedés biztonság (közvetetten bevétellel fedezett szolgáltatás) Helyzetkép: •
A balesetveszélyes csomópontokban fokozódó lakossági igény mutatkozik újabb közlekedési lámpák kihelyezésére.
•
A körforgalmú csomópontok, lassító szigetek, sebességcsökkentő bordák kialakítása kedvező fogadtatásra talált az autósok körében, biztonságos és ütemes haladás nyújt a közlekedésben résztvevők számára.
•
Az autósok körében szintén kedvező fogadtatásra talált a váltásig hátra levő időt kijelzők telepítése.
•
Nagy a lakossági igény a sebességcsökkentő bordák telepítésére.
44
Célkitűzés: További körforgalmi csomópontok, lassító szigetek létesítése. Időjelzők telepítése. Sebességmérő kijelzők telepítése. Sebességcsökkentő bordák telepítése (lakó-pihenő zónák kijelölésével). Kapacitási szűkösségek feloldása egyirányúsításokkal (lakótelepi belső utak). Közvilágítás (bevétel nélküli szolgáltatás) Helyzetkép: •
A városi úthálózat fejlesztésével egyidejűleg kiépítésre került közvilágítási hálózat üzemeltetése tovább növeli a költségeket.
•
Szintén növeli az üzemeltetési költséget a bővülő díszkivilágítás.
•
Az
elavult
hálózat
és
a
korszerűtlen
lámpatestek
gyakoribb
meghibásodást
eredményeznek. •
A
nagy fogyasztású
korszerűtlen
lámpatestek
magas
villamosenergia
számlát
eredményeznek. •
A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel.
Célkitűzés: Közbeszerzés keretén belül kedvezőbb áramvásárlási feltételek megteremtése. A város peremén található ellátatlan területeken a közvilágítás kiépítésének folytatása. A villamosenergia-felhasználás csökkentése feszültség szabályozók, vagy LED illetve DML technika alkalmazásával. Lámpatestek korszerűsítésének folytatása pályázati forrás igénybevételével.
Távfűtés (a szolgáltatónál bevétellel fedezett szolgáltatás) Helyzetkép: •
A szolgáltatás ára nagyban függ az energiaáraktól.
•
Az ár és a szociális rászorultság támogatása szétválasztandó.
•
A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel.
Célkitűzés: A meglévő rendszer korszerűsítése mind energiatakarékossági, mind üzembiztonsági szempontból. A lakossági hátralékok, kintlévőségek csökkentése lakóbarát módon.
45
Ivóvízellátás (a szolgáltatónál bevétellel fedezett szolgáltatás) Helyzetkép: •
A szociális körülmények romlása következtében a külterületekre kiköltözők száma évről évre növekszik, egyre több igény merül fel a vezetékes vagy közkutas ivóvízellátásra.
•
A meglévő ivóvízhálózat elavult, korszerűsítése szükséges, a számtalan üzemzavar miatti bontás az úthálózat idő előtti állagromlását eredményezi.
•
A 2006 nyarán bekövetkezett ivóvízszennyezés rávilágított a város ivóvíz készletének sérülékenységére, ennek elkerülése érdekében pályázat benyújtására került sor, melynek célja a miskolctapolcai vízmű területén egy ultraszűrős tisztítási technológia kiépítése.
•
A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel.
•
Vízbiztonsági terv elsőként készült el Miskolcon.
Célkitűzés: Vízellátási tervek készítése. A közműhálózat fejlesztésének, korszerűsítésének felgyorsítása szükséges. Az ivóvízbázis védelme érdekében a szennyező források felszámolása.
Szennyvízellátás (a szolgáltatónál bevétellel fedezett szolgáltatás) Helyzetkép: •
A város szennyvízcsatorna ellátottsága az országos szinthez viszonyítva kiemelkedő, de található még ellátatlan terület (Tetemvár, Bábonyibérc, Győri kapu).
•
A vasgyári lakótelep egyesített csatornarendszere szennyező forrás a Szinva patakra nézve.
•
A meglévő csatornahálózat az újonnan beépülő területeken nem megfelelő kapacitású.
•
Egyes magas talajvizes területeken – Görömböly, Szirma-Berekkert – gyakran előfordul esőzések után a szennyvíz és talajvíz keveredése. Az így megnövekedett vízmennyiséget a csatorna nem képes elvezetni.
•
A szennyvíziszap kezelés megnyugtató megoldása szükséges.
•
A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel.
•
Ellátatlan területek csatornázása a kiírási feltételekhez igazodva (pályázat bírálat alatt van).
Célkitűzés: Egyesített csatornarendszer szétválasztása – pályázati lehetőség felkutatása. Csatornahálózat kapacitás bővítése és vízzáróvá tétele. 46
Szennyvíziszap rothasztással történő hasznosítása, a rothasztott szennyvíziszapok energetikai biomasszává alakítása, hasznosítása.
Belvízelvezetés, természetes vizek medrének gondozása (bevétel nélküli szolgáltatás) Helyzetkép: • Az évek óta egyre csapadékosabbá váló éghajlat miatt a belvízelvezetés egyre nagyobb gondokat okoz a városban, a gyakori elöntések miatt azonnali beavatkozások szükségesek. • Közelmúltban beépített területeken nincs kidolgozott csapadékvíz-elvezetési koncepció. • A csapadékcsatorna üzemeltetés bevétel nélküli, kötelezően ellátandó közszolgáltatás. • A felszíni vízfolyások (Szinva, Hejő, Pereces, Lyukó patak, Szinva-Malomárok) árvízi elöntésekkel veszélyeztetik a kritikus szakaszokon lévő ingatlanokat. •
A felszíni vízfolyások mederfeliszapolódása több mint 60 %-os, az árvízi elöntések megakadályozása érdekében mederkotrási, partfal helyreállítási munkák elvégzése elkerülhetetlen.
Célkitűzés:
Közelmúltban beépített területekre csapadékvíz-elvezetési koncepció készítendő.
A megoldandó feladatokra vízrendezési terv készítendő.
Az elöntésekkel veszélyeztetett ingatlanok, lakóterületek védelme, a meglévő árokrendszerek rekonstrukciója.
Zárt csapadékcsatorna hálózat bővítése azokon a helyeken, ahol a nyílt árkos vízelvezetésre nincs lehetőség.
Felszíni vízfolyások mederkotrása.
Köztisztaság (bevétel nélküli szolgáltatás) Helyzetkép: •
Hulladékgyűjtő edények közterületi elhelyezése számos problémát von maga után pl. az edényzetekben turkálók „tevékenysége” miatt.
•
A zárt kukatárolók telepítése jelentős javulást hozott a köztisztaság területén.
•
A
lakóközösségek,
gazdasági
társaságok
a
szemétszállítási
díjon
kívánnak
takarékoskodni, nem veszik igénybe kellő mértékben a rendelkezésre álló szolgáltatást (megfelelő mennyiségű gyűjtőedényzet, a képződött hulladék szükség szerinti elszállíttatása stb.). 47
•
Az illegális hulladéklerakók szaporodása a város egész területén.
•
A külterületi ingatlanokon egyre növekszik az állandó lakosok száma, a szemétszállítás nem megoldott (illegális lerakók).
•
A szelektív hulladékgyűjtő szigetek környezete szemetes.
•
A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel.
Célkitűzés: Zárt kukatárolók további létesítése. Az illegális szemétlerakás fokozott ellenőrzése és szigorú szankciók alkalmazása a szabályok betartatása érdekében. Környezettudatos nevelés a média bevonásával. Hulladékudvarok igénybevételének lehetőségéről a lakosság folyamatos tájékoztatása. Helyi utak, hidak fenntartása (közvetett bevétellel fedezett szolgáltatás) Helyzetkép: •
Az úthálózat elöregedett, a 2005-től megkezdett útfelújítást kedvezően fogadta a lakosság (a szakmailag alátámasztható jogos igény nagyobb, mint a költségvetés teherbíró képessége).
•
A város több útja teljes felújításra szorul (út alap+burkolat rekonstrukció), amely egyrészt adódik az EU-s előírásokból (11.5 t tengelyterhelés elviselése), valamint a lakóutcáknál az utak burkolata oly mértékben tönkrement, hogy emiatt teljes felújításra szorulnak.
•
A város közterületi járdái és lépcsői felújításra szorulnak.
•
A több évtizede megépült lakótelepek komoly problémája a parkolás. Az építés idején meglévő gépjárművek száma a motorizáció fejlődésével többszörösére növekedett és jelenleg is tovább növekszik.
•
A közterületek akadálymenetesítését a lakosság kedvezően fogadta, új igények fogalmazódtak meg.
•
A város 130 db hídjának fenntartása évek óta a festési és kisebb lakatos javítási munka elvégzésére korlátozódott. Az éves hídállapot-felmérés rámutatott arra, hogy a Szinva és Hejő patak hídjai és mederburkolata részben a nagymértékű nyári esőzések hatására súlyosan megrongálódott. Megállapításra került, hogy a hidak közel egynegyede rendkívül rossz állapotban van, közülük is leginkább a Szinvát keresztező közúti hidak állapota súlyos. 2008-ban elkezdődött a hidak felújítására elfogadott intézkedési terv végrehajtása.
•
A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel. 48
Célkitűzés: Útfelújítások folytatása (a 2009-ben leállt pályázati támogatás (TEUT) újraindítása jelentős segítséget adna az önkormányzatok számára). Intézkedési terv folytatása a hídfelújításokra. Járda felújítások megkezdése. Lakótelepi parkolók bővítése (MÉSZ módosítás szükséges ahhoz, hogy a zöldsávok terhére gyephézagos parkoló épülhessen). Akadálymentesítés folytatása.
Zöld területek, játszóterek (bevétel nélküli szolgáltatás) Helyzetkép: •
A túlzott mértékű virágfelületek jelentősen növelik az üzemeltetés költségét.
•
Csapadékos években a fűnyírás gyakoriságát növelni szükséges.
•
Az új beruházások az üzemeltetővel történő szakmai egyeztetés nélkül valósulnak meg, az üzemeltető részére nem kerülnek átadásra.
•
A parkfenntartási költségkereten belül 10 % elkülönítésére lenne szükség a gyepfelületek rekonstrukciójára.
•
A fakivágási, gallyazási munkák szakmai szempontok szerint történő végzése szükséges.
•
A különböző típusú utcabútorok keveredése a városkép szempontjából előnytelen, a koncepciótlanság benyomását kelti.
•
Szükséges az ízléstelen, giccses, minden szakmaiságot nélkülöző „sziklakertnek” nevezett földkupacok eltávolítása.
•
2005-2010 között megkezdődött az EU szabványoknak megfelelő új játszóterek építése, illetve átalakítása, a balesetveszélyes eszközök eltávolítása.
Célkitűzés: A meglévő, és még javítható játszóeszközök felújítása. Lakótelepi parkok felújítása, a parkolási igények kielégítésének figyelembe vételével. A meglévő városi zöldfelületek általános állapotának javítása (különös tekintettel a helyi védelem alatt álló területekre, egyedekre), a gondozásba vont területek arányának növelése. Fasorok, zöldsávok felújítása, újratelepítése. Helyi jogszabály megalkotása a zöldterületek védelméről, fejlesztéséről. Fakataszter elkészítése a tervszerű zöldfelület gazdálkodás érdekében. 49
Parkőrök alkalmazása (közfoglalkoztatás keretein belül), közterület-felügyelők és polgárőrök környezetvédelmi képzése. A játszóterek rekonstrukciója előtt figyelembe kell venni a lakókörnyezet demográfiai összetételét. A fokozottan látogatott játszótereken a parkőrök foglakoztatását bővíteni szükséges.
KÖRNYEZETVÉDELEM Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006-ban fogadta el a város környezetvédelmi programját. A város környezetvédelemmel összefüggő tevékenysége ezen program alapján folyik, s ennek a programnak megfelelően szükséges a további feladatok meghatározása is, ezért a következőkben csak egyes lényeges feladatok kerülnek bemutatásra. Helyzetkép: •
A környezetvédelem területén bevezetett preventív eszközök alkalmazása – tájékoztatás, felhívás, felszólítás - segítette az egyre hatékonyabbá váló védekezést.
• A zaj- és hulladékkomandó működése szintén segítette a környezetkárosító tevékenység felkutatását. • A Szinva szennyező forrásainak felszámolása érdekében született intézkedési terv szerint folytatott tevékenység hatására javult a víz minősége. • A környezetvédelmi program és a hulladékgazdálkodási terv konzekvens, folyamatos végrehajtása kedvező eredményeket hozott. •
Környezetvédelmi és Energia Operatív Program keretében bírálat alatt lévő pályázatunk célja Miskolc zajvédelmi állapotfelmérése, stratégiai zajtérképek formájában a közvélemény tájékoztatása, továbbá a zajcsökkentést szolgáló döntések megalapozása érdekében zajcsökkentési intézkedési terv készítése.
Célkitűzés: A környezet-, természetvédelmi tevékenység során fejleszteni szükséges a környezetvédő és egyéb civil szervezetekkel történő együttműködést. Az allergén növények elleni küzdelemre, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolására a jövőben is kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezzel összefüggésben növelni kell a preventív eszközök (tájékoztatás, felhívás, felszólítás) alkalmazását. A zajvédelem területén a zajvizsgálati munkacsoport (zajkommandó) tevékenységét az 50
elkövetkező időszakban is célszerű fenntartani, a lakossági zajpanaszok megfelelő kezelése érdekében. Az uniós jogharmonizáció kapcsán megjelenő új jogszabályok figyelembe vételével szükség lehet, új helyi zajvédelmi jogszabály megalkotására is. A helyi hulladékgazdálkodási tervben foglalt feladatok végrehajtásának folytatása, koordinálása. A hulladékgazdálkodással (építési törmelék) foglalkozó vállalkozások fokozottabb ellenőrzése. A természetvédelem területén szükséges - a helyileg védett természeti értékek kezelési terveiben foglaltaknak megfelelően - a helyi értékek megfelelő fenntartása, fejlesztése. A védett értékek bemutatása, a lakossággal való megismertetése. A város képviseletét a hazai és nemzetközi környezetvédelmi rendezvényeken, projektekben megfelelően biztosítani szükséges az elkövetkező években is. A vízvédelem területén folytatni kell a megkezdett kezdeményezéseket (pl. Szinva patak szennyező forrásainak megszüntetése), illetve a környezetjavító tevékenységet lehetőség szerint további területekre is ki kell terjeszteni. A városi környezeti információs rendszert fejleszteni, illetve lehetőség szerint bővíteni szükséges. A megjelenítendő információk körének, valamint a kijelző berendezések számának növelésével érhető el a kívánt cél.
Levegőtisztaság-védelem, klímavédelem Helyzetkép: •
A levegőminőséget és a klímaváltozás helyzetét városunkban alapvetően a közlekedés környezeti hatásai és az egyedi fűtés okozta problémák befolyásolják. A magas környezetszennyezés következtében a téli időszakban többször szmogriadó elrendelése vált szükségessé. A területen az elkövetkező időszakban a fő hangsúlyt a környezet-, illetve klímabarát városi közlekedés megteremtésére, feltételeinek kialakítására szükséges helyezni.
Célkitűzés: A motorizált közlekedés csökkentésére irányuló városi program kidolgozása és megvalósítása. A közösségi közlekedési rendszer fejlesztése, vonzerejének növelése. Biztonságos kerékpáros városi közlekedés feltételeinek kialakítása (kerékpárutak, kerékpártárolók). A turisztikailag frekventált területek, illetve a történelmi belváros gépjármű-terhelésének 51
csökkentése (forgalomszervezési intézkedések, parkolási rendszer, stb.). A városban működő ipari üzemek emissziójának csökkentése (a határértéken felül szennyezőkkel párbeszéd kialakítása, kibocsátás-csökkentő megoldások alkalmazásának ösztönzése). Salakhalna felszámolásának ösztönzése, elősegítése. A kerti és a közterületi zöldhulladékok komposztálási feltételeinek megteremtése. Az egyedi fűtés okozta környezeti terhelés csökkentése. Lakosság folyamatos tájékoztatása a környezetszennyezéssel kapcsolatosan.
Vízvédelem, vízgazdálkodás Helyzetkép: •
A 2006 nyarán bekövetkezett ivóvízszennyezés rámutatott arra, hogy a legfontosabb feladat a vízkészletek, vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme.
Célkitűzés: A karsztforrások hidrogeológiai védőidomán belül a szennyezőforrások feltárása, megszüntetése. A meglévő hévízkutak hidrogeológiai védőidomának meghatározása, a szükséges védelmi előírások alkalmazása és érvényesítése. A városi ivóvízellátás biztonságát szolgáló intézkedések, fejlesztések végrehajtása (ellenőrző-beavatkozó
rendszer
működtetése,
folyamatos
monitoring,
alternatív
vízbázisok feltárása, üzembe állítása). Az élővizekbe, patakokba történő illegális szennyvízbevezetések, hulladékelhelyezések, illetve egyéb szennyezések feltárása és megszüntetése. A városi szennyvíztisztító telep III. (kémiai) tisztító fokozatának megvalósítása. A patakmedrek rehabilitációja a bükki források és a városi patakok ökológiai célú vízmennyiségének biztosítása (vízpótlás).
III. 4 KÖZBIZTONSÁG A város fejlődése szempontjából talán az egyik legfontosabb feladat a közbiztonság megteremtése. Ha Miskolc biztonságot ad, akkor megtartja az itt élőket. A cél érdekében újra kell szervezni a közbiztonságot a rendőrséggel és a civilekkel közösen. Rendet kell tenni nem csak a közterületeken, hanem az értékrendek vonatkozásában is. A közbiztonság és a közrend közös ügy a városban. Társadalmi összefogásra van szükség oly módon, hogy a rendőrség 52
mellett a társadalmi bűnmegelőzésben minden olyan személy és szervezet közreműködjön, aki/amely hatással van a bűnalkalmak számának, a bűnokok hatásának, az áldozattá válás kockázatának csökkentésére. A rendfenntartás
átalakításánál figyelembe kell venni az
egyes településrészek
sajátosságait, azzal összhangban lehet fejleszteni a közbiztonsági rendszert. A jogszabály szigorát maximálisan kihasználva, folyamatosan jelenlévő rendőri erővel meg kell állítani az elmúlt évek kedvezőtlen közbiztonsági folyamatait. A „Zöld Város” program létrehozása a kedvező szociológiai hatás érdekében történne. Az újonnan zöldített, fásított környezet hatására mérséklődhet a bűnözés. A jól használható játszóterek, parkok a gyerekek, fiatalok számára játékteret és a szabadban eltöltött idő lehetőségét jelentik az utcai bűnözés helyett. A következőkben felsorolásra kerül több kiemelten fontos terület a közbiztonság és a köztisztaság vonatkozásában: Avasi lakótelep Helyzetkép: Az Avasi lakótelep problémája nem elsősorban a bűncselekmények magas száma. A lakótelepi élet az együttélésre alkalmatlan beköltözők miatt lehetetlenült el, s e személyekkel szembeni hatékony fellépés helyi és központi szervekkel, valamint jogi környezettel történő összehangolását a város vezetése megkezdte. (Fészekrakó botrány). A társhatóságokkal a közös ellenőrzések 2011. 01. 28-án elkezdődtek. A jövőben ütemezett folytatás van tervezve. Célkitűzés: A „Fészekrakó Program” teljes körű kivizsgálása, fő cél az eredeti állapot helyreállítása. Hatósági
jellegű
beavatkozások.
Folyamatos
hatósági
ellenőrzések
szervezése,
társasházak, közös képviselők bevonása a problémás lakások feltárásába. A közterületfelügyelet az egyes intézkedések során a jövőben külön figyelmet fordít a lakás műszaki és
higiéniás
állapotának,
az
ott
élő
kiskorú
gyermekek
életkörülményeinek
szemrevételezésére, majd ezt jelezve az illetékes társszerveknek (ÁNTSZ, gyámhatóság, családsegítők) közreműködnek ezen szervek hatósági ellenőrzéseinek, intézkedéseinek zavartalan lebonyolításában. A szabálysértési hatósági eljárások során kiemelten kezelik az e körből érkező feljelentéseket, gyorsított eljárások lefolytatásával, szigorú bírságok kiszabásával és azok behajtása iránti intézkedések mielőbbi foganatosításával. Hátralékbehajtás intenzitásának növelése – a tagvállalatokkal az egyeztetés megtörtént, a behajtással kapcsolatos feladatokat meghatározták. 53
Végrehajtás alá került ingatlan esetében az önkormányzat 30 napon belül élhet elővásárlási jogával. Ezért szükséges ezen ingatlanok valamilyen formában történő megvásárlásának vizsgálata, a megvásárolt lakások mielőbbi lakhatóvá tétele, bérbeadása, más módon való hasznosítása. Központi jogszabályi környezet változtatására javaslattétel, összhangban a helyi rendeletek vizsgálatával. Ennek része a segélyezési rendszer vizsgálata is. Lyukóvölgy Helyzetkép: •
A Lyukóvölgy problémája, hogy a területen levő, állandóan nem lakott hétvégi házakat folyamatosan feltörik és károsítják a természeti környezetet.
Célkitűzés: Ezen a területen már „erődemonstrációkra” van szükség: jelentős rendőri létszámmal, kutyákkal, motorizált rendőri egységekkel. E mellett szükség van napelemmel működő mobil térfigyelő kamerák kihelyezésére. Fontos a gyermekvédelmi, egészségügyi ellenőrzések elvégzése, és a szankciók szigorú alkalmazása. A lyukói, leszakadt társadalmi helyzetben lévő, roma családok számára intézményrendszert (óvoda, iskola, közösségi ház) kell létrehozni, amelyekben a gyerekeket és a családokat speciális programmal kell a lehető legjobb életvitelhez segíteni. Ez fogja megoldani hosszú távon a problémát. Történelmi Avas és a belváros Helyzetkép: •
Az egykor nagy múltú avasi pincesor présházaiba egyre több helyen költöznek be népes, főként roma származású családok.
Célkitűzés: A probléma hosszabb távú megoldását a turisztikai fejlesztés jelenti, hiszen egy igényes pincesoron a borospincék és a szolgáltatások iránt a fizetőképes kereslet növekedne, s nem az idegen betelepülők száma. Újra életet kell lehelni a belvárosba, amihez elengedhetetlen a maximális közbiztonság garantálása. Szükséges, hogy a jól működő térfigyelő kamerarendszer mellett ismét legyenek gyalogos járőrök, ha kell, posztos rendőrök. A biztonságérzet, s a valós közbiztonsági helyzet lényegesen eltér egymástól: a rendőr látványa önmagában lényegesen jobban javítja a biztonságérzetet, mint ami statisztikailag kimutatható.
54
Közterületi rend erősítése Célkitűzés: Helyi rendelettel szabályozni kell a “kocsmák” számát, a szeszesitalt árusító boltok esetében következetesen ellenőrizni, szankcionálni kell a közterületi italfogyasztást. Kötelezni
kell
az
üzlettulajdonosokat
az
üzletüket
határoló
közterületsáv
tisztántartására – a havas járdaszakaszok síkosság-mentesítéséhez hasonlóan. Meggondolásra érdemes a szemetelési bírság emelése az aluljárókban, busz- és villamosmegállókban, valamint a boltok, üzletek előtt való dohányzási tilalom bevezetése. A cégek helyett bizonyos intézkedési jogkörökkel is rendelkező közterület-felügyelőket kell foglalkoztatni, illetőleg bővíteni a jelenleg is üzemelő kamerarendszert. A Közterületi-térfelügyeleti Szolgálat, és az adott településrész rendőri vezetője (az őrsparancsnok) napi kapcsolatban állva ki tudják segíteni egymás tevékenységét. Rendészeti kommunikáció Célkitűzés: A mai világban, ahol a három hatalmi ág, a törvényalkotás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás mellé negyedikként felsorakozott a média, szükséges, hogy a városnak megfelelő rendészeti kommunikációja legyen. Megfelelően informálni kell a lakosságot stratégiai tervekről, s magáról a végrehajtásról, mindig figyelve arra, hogy az emberek biztonságérzetét sokkal könnyebb negatív, mint pozitív irányba befolyásolni. Biztonság tudat javítás Célkitűzés: A biztonság-tudatot javító intézkedési javaslatok elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az emberek visszanyerjék a rendbe és a közbiztonságba vetett hitüket, és tudják, tapasztalják, hogy az önkormányzat és a rendészeti szervek meg tudják teremteni az élhetőbb környezetet. A sikerhez rengeteg tényező együttes javítása szükséges, s könnyen belátható, hogy amennyiben a gazdasági fejlődés következtében csökken a létbizonytalanság, abban az esetben nő a közbizalom, javul az önkéntes jogkövetés, fokozódik a generális prevenció, a közösségek nevelő és visszatartó hatása. Vállalnunk kell a felelősséget a polgárok biztonságáért. Hathatós intézkedésekkel kell megvédeni a köz- és a magánvagyont, és meg kell előzni a katasztrófahelyzetek kialakulását.
55
Zöld város és a közbiztonság kapcsolata Célkitűzés: A Zöld Város program kedvező szociológiai hatására csökkenne a bűnözés. A rend megőrzésére fordított költség csökkenése jóval felülmúlja a zöldítés költségeit. A jól használható játszóterek, parkok a gyerekek, fiatalok számára játékteret, és a szabadban hasznosan eltöltött idő lehetőségét jelentik az utcai bűnözés helyett. A kisgyermekükkel együtt a játszótereken idejüket töltő szülők között pedig ismét szociális, baráti kapcsolatok szövődnek.
III. 5 EGÉSZSÉGÜGY A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a értelmében a települési önkormányzatok
kötelesek
gondoskodni
a
lakosság
egészségügyi
ellátásáról. Az
egészségügyi ellátást a lakosságszám és teljesítőképesség figyelembevételével kell megszervezni. A beteg lakóhelyén, illetve annak közelében működtetett ellátórendszernek az egészségügyi feladatok folyamatos végrehajtását kell biztosítani. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata ennek érdekében egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást és fekvőbeteg-szakellátást működtet.
Egészségügyi alapellátás Helyzetkép: •
Városunkban az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői, iskola-egészségügyi és ügyeleti szolgálat színvonala kiemelt fontosságú.
•
Az egészségügyi alapellátás működtetése az Egészségbiztosítási Alapból folyósított finanszírozásból történik. A feladat ellátásához az önkormányzat különböző kiegészítő forrást biztosít., illetve gondoskodik az ingatlanok és tárgyi feltételek biztosításáról. Az ellátórendszer finanszírozási problémái ellenére, fokozott erőfeszítéssel a város színvonalas egészségügyi alapellátást nyújt a lakosság részére, amelyben nem kis szerepe van az egészségügyben dolgozók felkészültségének és áldozatos munkájának.
•
Jelenleg Miskolcon 90 felnőtt háziorvosi körzet, 36 házi-gyermekorvosi körzet, valamint 79 fogorvosi körzet került kialakításra.
•
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. június 25-én tartott ülésén az V126/31.724/2009. sz. határozatával döntött arról, hogy a Lyukó-völgyben 2 db orvosi 56
rendelő és 1 db betegváró konténer kerüljön elhelyezésre, kihelyezett háziorvosi rendelés ellátása céljából. Egészségügyi szakellátás Helyzetkép: • Az utóbbi években Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által működtetett egészségügyi szakellátás is mélyreható átalakuláson ment keresztül. •
A Közgyűlés 2008. december 18-i ülésén lényeges, a város egészségügyi ellátórendszerét érintő döntést hozott a X-229/14.136/2008. számú határozatával, amelyben döntött a Miskolci Egészségügyi Központ gazdasági társasággá történő átalakításáról, és2009. március 1. napjától létrehozta a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (továbbiakban: MISEK Nonprofit Kft.).
Célkitűzés: Az önkormányzat célja a lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítása, melyet az egészségügyi és szociális intézményhálózat hatékonyságának fokozásával, tervszerű fejlesztésével, a civil szervezetek és a lakosság közreműködésének megnyerésével kíván következetesen megvalósítani. Az egészségügyi ellátást stratégiai ágazatnak tekinti. Az önkormányzat célja egy olyan egészségügyi intézményrendszer kialakítása, amelynek szolgáltatásai magas színvonalúak, és amelynek szolgáltatásaihoz közel egyenlő eséllyel fér hozzá a város valamennyi lakója. A lakosság egészségi állapotának a gazdaságra és a társadalom működésére is kihatása van. Az egészségügyi ellátások igénybevételét elsősorban a szükségletek határozzák meg. Célként kell meghatározni, hogy mindenki betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül egyforma eséllyel férjen hozzá az egészségügyi ellátásokhoz. Az egészségügyi ellátórendszer működtetésének kulcskérdése a központi finanszírozás, amely az utóbbi években
egyre
csökkent.
Fontos
stratégiai
jellegű
kérdés
lenne,
hogy
a
hatékonyságjavulás eredményeként felszabaduló forrásokat ne vonják ki, hanem az kerüljön vissza az ellátórendszerbe egyfajta ösztönzésként. Szociális feladatok Helyzetkép: • A szociális védelmi rendszer feladata, hogy a társadalomban, egy adott településen felmerülő szociális szükségletekre hatékony választ adjon, biztosítsa a kirekesztődés megelőzését, illetve nyújtson hatékony segítséget a kirekesztettség megszüntetéséhez. 57
•
Az önkormányzat szociális védelmi rendszere – a fent leírtakat szem előtt tartva különösen kiemelt feladatának tekinti: -
a foglalkoztatástól kívül rekedtek,
-
a lakhatásukban veszélyeztetettek,
-
a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek,
-
a szociálisan vagy egészségi állapotuk miatt segítségre szoruló időskorúak,
-
a mentálhigiénés támogatásra szoruló személyek és
-
a tartósan egészségkárosodottak és a fogyatékkal élők életfeltételeinek támogatását.
Ez a támogatás legtöbbször nem valósulhat meg másként, csak a pénzbeli (illetve természetbeni) juttatások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közötti összhang megteremtésével. A mai magyar társadalomban minden ember egyenlőnek születik, de nem mindenki vág neki egyenlő esélyekkel az életnek. A születési hely, családi háttér, nem, származás még mindig gyakran többet számít, mint a tehetség, a tudás, a szorgalom. Ezért az önkormányzat elsődleges feladatának tekinti az esélykülönbségek csökkentését. Az esélyegyenlőség feltétele a szegénység visszaszorítása. Ma Magyarországon, így Miskolcon is még mindig sokan érzik vesztesnek magukat, túl sok család számára okoz gondot a havi számlák kifizetése, túl sok gyermek tehetsége vész kárba a szülők megélhetési gondjai miatt, túl sok ember számára meghatározó a létért folyó mindennapos küzdelem. Ők – legtöbbször - önhibájukon kívül lettek a piacgazdaság, a verseny és a gazdasági világválság számkivetettjei, szorulnak segítségre. Az önkormányzat felelősséget érez minden egyes kilátástalan helyzetben élő, nélkülöző állampolgárért. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak, hogy saját rendeleteikben szabályozhatják azt, hogy egyes szociális támogatásokhoz az adott településen élők milyen feltételekkel juthatnak hozzá, valamint lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az önkormányzatok saját költségvetésük terhére további támogatásokat nyújthatnak az arra rászorulók részére.
58
Szociális-, és gyermekjóléti intézmények Helyzetkép: • Az Sztv. 90. § (2) bekezdése alapján a megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá – előzetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további feladat ellátását biztosítani. A Sztv. és a Gyvt. által előírt kötelezettségeken túl a személyes gondoskodást nyújtó szociális-, és gyermekjóléti intézmények működtetésének elsődleges célja, hogy a város minden lakója számára elérhetőek legyenek azok az ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, s a minőségi ellátást biztosítják. •
Jelenleg az önkormányzat fenntartásában négy önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező szociális és gyermekvédelmi intézmény működik: Iránytű Szociális Szolgálat, Miskolci Családsegítő Központ, Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat, a Miskolci Gyermekvédelmi Központ. Az Iránytű Szociális Szolgálat és a Miskolci Családsegítő Központ biztosítja azon szociális szolgáltatásokat a lakosság részére, melyek megszervezésére az Sztv. kötelezi a települési önkormányzatokat.
•
Az Iránytű Szociális Szolgálat területi megosztás szerint nyújt szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat: idősek nappali ellátását, házi segítségnyújtást, étkeztetést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, családsegítést, adósságkezelési tanácsadást, átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházát, gyermekjóléti központot, Miskolc Kistérség Többcélú Társulás társult településekre is kiterjedő házi segítségnyújtási és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.
•
A Miskolci Családsegítő Központ szintén területi megosztás szerint nyújtja a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat:
idősek nappali ellátását, 59
házi segítségnyújtást
étkeztetést,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházát,
családsegítést,
módszertani feladatok ellátását,
adósságkezelési tanácsadást,
fogyatékos személyek nappali ellátását
fogyatékos személyek gondozóházát,
egészségügyi és szociális információs szolgáltatást,
támogató szolgáltatást,
gyermekjóléti központot,
Miskolci Kistérség Többcélú Társulás társult településekre is kiterjedő családsegítési,
gyermekjóléti
szolgáltatást,
házi
segítségnyújtási
és
jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. •
Az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat biztosítja: a gyermekek napközbeni, bölcsődei ellátását, az iskola-, ifjúság-egészségügyi ellátást, működteti a körzeti védőnői szolgálatot, megelőző egészségügyi feladatokat végez és, egészségügyi felvilágosító tevékenységeket szervez.
•
A Miskolci Gyermekvédelmi Központ látja el a Gyvt-ben előírt ellátási formákat. Az intézmény működteti a családok átmeneti otthonát, gyermekek átmeneti otthonát, gyermekotthont, lakásotthont, végzi az utógondozói ellátást és, módszertani feladatokat lát el.
60
Őszi Napsugár Otthon Helyzetkép: •
Az önkormányzat a hatékonyabb működés és költséghatékonyság érdekében az Őszi Napsugár Otthon fenntartói feladatait 2007. december 31. napjától átadta a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása részére.
•
Az Őszi Napsugár Otthon szakosított ellátásokat nyújt: az idősek otthonát, és a szenvedélybetegek otthonát működteti.
•
Jelenleg folyamatban van a Miskolci Családsegítő Központ és az Iránytű Szociális Szolgálat intézmények racionalizálásának előkészítése.
Célkitűzés: A szervezeti átalakítás célja, hogy a feladatellátásban érvényesíteni kell a célszerű, hatékony, költségtakarékos struktúra kialakítását, amelynek érdekében prioritást kell kapnia a racionálisabb, hatékonyabb intézményi szerkezet kialakításának.
III. 6 OKTATÁS, IFJÚSÁGVÉDELEM OKTATÁS A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata. Az állam az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatásról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége keretében gondoskodik.
Helyzetkép: •
A rendszerváltás a gazdasági feltételek megváltozását hozta magával az oktatás terén: gyermeklétszám csökkenésével párhuzamosan nőtt a szociális problémával küzdő, hátrányos helyzetű családok, gyermekek száma, szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók számának növekedése, a gazdaság szerkezetének megváltozása a munkaerő-piaci helyzetre is hatással van, a demográfiai helyzet romlott, a halálozások és az élve-születések különbözetének romló aránya mellett számolni kell azzal a ténnyel is, hogy a népesség az elvándorlók számával tovább csökken. Városunk lakossága szociális szempontokból változatos összetételű, 61
a megváltozott feltételek új pedagógiai kihívásokat jelentettek és jelentenek ma is az intézményfenntartók és a nevelési-oktatási intézmények számára, városunk oktatási szerkezete komplex rendszer, amelyet színesít az egyházi- és egyéb fenntartású oktatási intézmények jelenléte. Mindezeket a problémákat oktatási rendszerünknek kezelni kell. A városban az országos átlagnál rosszabb a munkanélküliségi ráta és inaktivitás. Az inaktív rétegen belül igen magas azoknak aránya, akik nem rendelkeznek szakmai képzettséggel. Célkitűzés: Miskolc Megyei Jogú Városnak az iskolavárosi hagyományokra épülő, versenyképes és hatékony oktatási rendszert kell működtetnie. Ennek érdekében: óvodáinknak gyermekbarát környezettel kell hozzájárulni a család nevelési céljaihoz, a gyermekek személyiségének kibontakoztatásához, általános iskoláinknak biztos alapokat kell adni a továbbtanuláshoz, kialakítva és megerősítve a legfontosabb kompetenciákat. a középiskoláinkban végzett fiatalok kapjanak megfelelő felkészítést és pályaképet a továbbtanuláshoz, szakmai képzésünknek olyan korszerű ismereteket kell nyújtania, amit a leendő munkavállalóktól a munkaerőpiac elvár, és ami biztos elhelyezkedési lehetőséget biztosít a fiatal szakembereknek a tehetséggondozás kiemelt szerepe mellett nagy gondot kell fordítani a hátrányok kompenzálására, a fogyatékkal élők helyzetének javítására. Fontos, hogy a fiatalok biztos erkölcsi alapot kapjanak, nyitott személyiséggé váljanak, képesek legyenek majd alkotó módon feladatot vállalni a város közösségének érdekében. Célkitűzés: Egy erős iskolai életpálya felépítése diákjaink számára. Ennek megvalósítása során fontos a képességeknek, igényeknek megfelelő választási lehetőségek megteremtése. Elsődleges az írás, olvasás, számolás szilárd alapjának elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek
fejlesztése,
valamint
a
beilleszkedési-,
magatartási
problémák
részképesség-zavarok feltárása.
62
és
A közoktatás többszintű rendszere folyamatosan alkalmazkodjon a gyorsuló ütemben változó és egyre magasabb szintű követelményeket támasztó társadalmi és gazdasági elvárásokhoz. Az egyes intézményekben bevált jó módszerek, innovációk városi szintű elterjesztése (hálózati, horizontális tanulás beindítása). Az intézmények informatikai rendszerének fejlesztése és integrálása. Korszerű oktatástechnológiák alkalmazásának fejlesztése. A város közoktatási adatairól „adatbázis” létrehozása. A pályaorientáció és a „tanulói karrier” támogatása. Erősíteni kívánjuk a civil táradalom (szülői szervezetek, kisebbségi szervezetek). részvételét az oktatásra vonatkozó döntések meghozatalában. Előtérbe helyezzük a pedagógus továbbképzéseknél az integrált oktatás módszertanának megismerését (különösen a középfokú intézményekben). Az önkormányzat közoktatásának működtetési és fejlesztési tervét kiegészítjük az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedési tervvel. Erősíteni kívánjuk a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatás szerepét kistérségi szinten. Javítani kívánjuk az oktatáshoz való hozzáférést az esélyteremtés elősegítése érdekében. A célképzést meghatározó általános alapelvek: o Az oktatást, az emberi
erőforrások fejlesztését
a városunk és a régió
versenyképességének javítása szempontjából meghatározó tényezőnek tekintjük. o Az oktatás és képzés egységes rendszert képez, ahol az óvodai, általános iskolai, gimnáziumi nevelés és oktatás, a szakképzés, a felnőttoktatás és a felnőttképzés természetesen tartalmaz egyedi specifikumokat, de a fejlesztés egymásra épülő visszaható szinergikus struktúrában valósítható meg. o Ahhoz, hogy a célkitűzések és azok elérését szolgáló programok adekvát módon illeszkedjenek városunk, a kistérség és a régió gazdasági és társadalmi viszonyaihoz, az oktatási rendszer fejlesztését a település, a terület- és térségfejlesztés részeként kell értelmezni. Főbb prioritások: o
A fiatalok egészséges életre, a szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés lehetőségének biztosítása.
o
A nevelés előtérbe kerülése, az iskola nevelési feladatának hangsúlyozása.
o
Az oktatásügy egész vertikumában a minőségelv előtérbe helyezése. 63
Minőségi oktatás megerősítése: Minőségi oktatás nélkül régiónk felemelkedése nem biztosítható, ennek megteremtése érdekében: a tehetséggondozást végző gimnáziumunk kivételével mindenütt szorgalmazzuk a nem szakrendszerű oktatás időkeretének kihasználását az 5-6. évfolyamokon, kiemelt feladatnak tartjuk a kompetenciafejlesztést, a változatos tanulási formák alkalmazását, megőrizzük és igény szerint bővítjük az idegen nyelvi előkészítő osztályok rendszerét a középiskolákban, erősíteni kívánjuk a kommunikációs készségek, a szövegértés, a szövegalkotás, a vizuális nyelv és nyelvhasználat elsajátítását az oktatási folyamat egészében, a testi nevelésben hangsúlyozni kell az egészséges életmódot, a felnőttkori sportolást megalapozó tartalmakat, javítani fogjuk a mindennapi testedzés feltételeit az iskolákban és a kollégiumokban, megújítjuk, továbbfejlesztjük a tehetséggondozás rendszerét, szorgalmazzuk a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagítását, támogatjuk a kollégiumokban folyó szakmai munka minőségének javítását célzó kezdeményezéseket, támogatjuk a TISZK által folytatott fejlesztési tevékenységeket. A TISZK szakmai kínálatának bővítésével a szakképzésben a legkorszerűbb tudást biztosítjuk, a szakképzés fejlesztését, átalakítását a TISZK-ekre építjük, a pályázati forrásokat e célra igénybe kívánjuk venni, a régió és a kistérség iskoláival összhangban a cégek RFKB-ban (Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság) meghatározott igényeihez igazítva alakítjuk ki szakképző intézményeink egységes képzési kínálatát, megszüntetjük a szakképzésben levő párhuzamosságokat, a középfokú művészeti oktatásban a minőségi képzés és vizsgáztatás szem előtt tartásával egységes képzési szerkezetet alakítunk ki, folytatni kívánjuk a szakképző iskolák infrastrukturális fejlesztését, ösztönözni fogjuk a szakképző iskolák felnőttképzésbe történő bekapcsolódását, támogatjuk a hiány-szakképesítések oktatását, szorgalmazzuk a tanulószerződések számának növelését, támogatjuk az oktatás bekapcsolását a térség idegenforgalmának fejlesztésébe. E cél érdekében szorgalmazzuk az idegenforgalommal összefüggő szakmák oktatását, 64
kiemelt figyelmet fordítunk a teljes körű intézményi önértékelésre, melynek eredményét nyilvánosságra hozzuk, kiteljesítjük a közoktatás átfogó mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerét, indítványozzuk az alapfokú művészeti oktatási intézmények minősítési eljárását, pályázati úton és a szakképzés fejlesztési támogatások segítségével javítani kívánjuk az oktatás, képzés tárgyi feltételeit, erősíteni fogjuk az általános iskolák, a középiskolák és a felsőoktatás közötti együttműködést, erősíteni kívánjuk a természettudományos tárgyak oktatását a természettudományi érdeklődés felkeltése érdekében. Több iskola által használható természettudományos tehetséggondozó laboratóriumot építünk ki pályázati segítséggel a Herman Ottó Gimnáziumban, fontosnak tartjuk a középiskolák kapcsolatának erősítését a Miskolci Egyetemmel, különös tekintettel a tehetséggondozás és a műszaki ismeretek iránti érdeklődés felkeltése terén, biztosítani kívánjuk az információs és kommunikációs (IKT) technológiák alkalmazását az oktatásban és a képzésben (digitális tananyagfejlesztés). A hatékony működés érdekében: Hatékonyan működő intézményrendszer nélkül feladatainkat nem tudjuk ellátni, ezért: javítani kívánjuk a közoktatás és a szakképzés költséghatékonyságát és irányítását, a szakmai színvonal megőrzése, emelése mellett a tanulólétszám alakulásának függvényében megvizsgáljuk egyes tagintézmények megszüntetésének, a tanulók székhely intézményben történő elhelyezésének lehetőségét. Az önkormányzat több iskolánál megfontolja az egyházi kezelésbe adást, mely mérhető előnyökkel járhat. folyamatosan figyelemmel kísérjük a pedagógus létszámot, annak alakulását az ellátandó feladatokhoz igazítjuk, vizsgáljuk a meglévő forrásokkal való ésszerű bánásmódot áttekintjük a pedagógusok és a nem pedagógiai munkát végző iskolai alkalmazottak foglalkoztatásának kereteit, szükség esetén javaslatot teszünk annak módosítására. Feladatunk a városban élők számára megfelelő és fenntartható infrastruktúrát adni az óvodától a középiskola végéig, és ezt tartalommal úgy megtölteni, hogy minden korosztály kibontakoztathassa képességeit. Mindehhez szükségesek új fejlesztések, új irányok. Mindezen változásokat el lehet érni párbeszédben és együttműködésben a szülőkkel, a helyi közösségekkel és a szakmai szervezetekkel. A kitűzött fejlesztési célok 65
reálisak és hosszú távúak, bizonyos fajta nézőpontváltást is feltételeznek. A cél, hogy a tanárok, szociális munkások megbecsült polgárok legyenek. Hiszen a közrend megteremtése az oktatásnál kezdődik.
Az óvodai nevelés Helyzetkép: •
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában 41 óvoda működik, melyből 11 székhelyintézmény és 30 tagintézmény. A beiratkozott gyermekek száma 5372 fő. „Az első évek örökké tartanak!” Ez a mondás jelzi, hogy az egészséget, az együttműködési képességet, a szociális készségeket, a tanulás és tudás képességét és vágyát erőteljesen meghatározza az élet első néhány éve, a gondozás és nevelés minősége. Ebben az időszakban alapvetően kialakulnak a szellemi, érzelmi és szociális készségek, melyeket a későbbiek során csak többnyire részlegesen és fokozott erőfeszítésekkel lehet pótolni. A kisgyermekeknél a szociális alapkészségek fejlesztése leginkább az óvodákban történik.
•
Napjainkban nő a viselkedési, magatartási problémákkal küzdő óvodás gyermekek száma. Ezeknek a gyermekeknek a társas kapcsolatok kialakítása terén komoly gondjaik vannak, feladatvállalási, feladattartási készségük gyenge. Fejlesztő programok segítségével, egyénre szabott módszerek alkalmazásával szükséges javítani a kialakult problémákat. Az egész napos ellátással tudják az óvodák megteremteni a gyermekek egészséges ellátásának és az egyénre szabott fejlesztésének a feltételeit. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
•
Az óvodai nevelőmunka, az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban lévő saját nevelési program alapján folyik az egyes intézményekben, mely biztosítja az óvodai nevelés sokszínűségét, ugyanakkor az általános társadalmi igények megjelenését.
•
A családok körülményei miatt előtérbe került a szociális funkció (kompenzálás, esélyegyenlőség) biztosítása.
66
•
Lehetővé vált, hogy minden szociális hátrányos helyzetben lévő gyermek 3 éves kortól kezdve bekapcsolódhasson az óvodai nevelésbe.
•
Egyre több óvoda foglalkozik kiemelten az anyanyelvi neveléssel, a környezetvédelemre, az egészséges életmódra neveléssel.
•
Az óvodáskorú beszédhibás gyermekek ellátását ún. logopédiai körzetek biztosítják, fejlesztésük a beszédhibás gyermekek számának növekedése miatt indokolt.
•
Kiemelten kezeljük a diszlexia prevenciót az óvodai csoportokban a későbbi iskolai kudarcok elkerülése érdekében. Országosan egyedülálló kezdeményezésünk, hogy megoldottuk valamennyi közép- és nagycsoportos óvodás diszlexiás szűrését.
•
A különböző etnikai réteghez és más-más szociokultúrához tartozó szülők igényeit az óvodák speciális, helyi nevelési programjaikkal eredményesen és hatékonyan elégítik ki (Lépésről Lépésre Óvodai Program),
•
Családok szerepének hangsúlyozása kiemelt feladatként jelenik meg (óvodáink „családi napokat” szerveznek, melyek lehetőséget biztosítanak egymás megismerésére, kölcsönös segítésére).
Célkitűzések: Egy erős iskolai életpálya felépítése diákjaink számára. A teljeskörű óvodáztatás kiterjesztése a hátrányos helyzetű gyermekek körében a későbbi iskolai sikeresség javítása érdekében. Az óvoda-iskola kapcsolatának erősítése. Az óvodáztatás társadalmi hátránykompenzáló feladatára kiemelt figyelmet kell fordítani. Az általános iskolai oktatás Helyzetkép: •
Jelenleg városunkban 30 önkormányzati fenntartású (15 központi + 15 tagintézmény) általános iskola, egy eltérő tantervű általános iskola (1 központi + 1 tagintézmény) és egy zeneiskola működik (1 központi + 1 tagintézmény). Az önkormányzat általános iskoláiban 10.605 fő tanul 485 osztályban. A pedagógusok száma 1.142 fő. Napközis ellátásban 3.806 fő részesül, ez az össztanulói létszám 35%-a.
•
Az általános iskola első szakaszának feladata azoknak az alapvető készségeknek a kialakítása, amelyek minden későbbi tanulást megalapoznak. Döntő szerepe van az anyanyelvi készségek, a verbális készségek, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészségek, az olvasás-szövegértés elsajátításában. A számolás, a numerikus készségek, a matematikai és logikai készségek, a gondolkodás különböző műveleteinek, a következtetési formáknak 67
az elsajátítása nélkül nincs mód a későbbi tudományos ismeretek megértésére, értő megtanulására. Az induló évek szerepe nagyon fontos, hiszen azok a problémák, melyek az általános iskola vége felé vagy a szakiskolában jelentkeznek, valójában az iskolakezdéskor alakulnak ki. •
Az intézmények szakmai munkáját a kor igényeit türköző sokszínűség jellemzi Városi szinten az alábbi területek prioritása figyelhető meg: alapkészségek megfelelő szintű oktatása, anyanyelv, történelem, nemzettudat, lokálpatriotizmus erősítése, idegennyelvi képzés, számítástechnika, informatika, testi nevelés, sport, testkultúra fejlesztése, környezetvédelem, környezeti kultúra fejlesztése.
Célkitűzések: Az óvoda és iskola közötti, majd az alsó és felső tagozat közötti átmenet segítése, az esetleges különbségek minél harmonizáltabb, esélyt csökkentő módon történő kiküszöbölése. Életszerű helyzetekben végzett komplex problémamegoldás. Probléma alapú tanulás. Projektmódszer, amire egyéni vagy csoportmunkaként kerülhet sor. A megfelelő tanulási szokások kialakítása és a tanulási képességek fejlesztése. Tehetséggondozás A tehetséggondozásban fontos szerepet tölt be az alapfokú művészetoktatás, melynek célja a pszichomotoros képességek, az esztétikai kifejezőképesség, az empatikus képesség, valamint más kultúrák befogadása iránti képességek fejlesztése. Ennek népszerűsítése érdekében egyre több intézményünk alapító okirata tartalmazza ezt a tevékenységi formát. Az önkormányzat fontosnak tartja a városban élő gyermekek érdekeinek előtérbe állítását, a fiatalok jó színvonalon történő iskoláztatását, képzését. Ezért az ellátási kötelezettségeken túl – többek között - gondoskodik az alapfokú művészetoktatásról, melynek feladata az egyéni képzésen alapuló tehetséggondozás. Az önkormányzat célja a városi tehetséggondozás rendszerének minden oktatási szinten, az óvodától az egyetemig való továbbfejlesztése.
68
Helyzetkép: •
Városunk kiemelkedő hagyományai és a nemzeti programok.
•
Zenei oktatás jelentős múlttal rendelkezik (3 alapfokú, 1 közép,- és 1 felsőfokú zeneművészeti oktatási intézmény).
•
Az alap- és középfokú zenei oktatási intézményekben összesen 24 tanszakon folyik képzés.
•
Komplex táncművészeti képzés és néptáncoktatás működik, amely a tanulók mozgás-és viselkedéskultúrájának fejlesztését szolgálja.
•
A tánctagozatos általános iskolai oktatásra alapozva jött létre a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban a néptánc és színpadi tánc középfokú oktatása.
•
A középfokú vizuális oktatás sokszínűségét az alapfokú intézmények speciális képzései alapozzák meg.
•
Miskolcon öt általános iskolában működik emelt szintű rajz művészeti oktatás, mely képzési forma a finommotorikus adottságok fejlesztésére nyújt lehetőséget.
•
Az alapfokú művészeti képzésben nevelt általános iskolások egy része a Zrínyi Ilona Gimnázium és az Avasi Gimnázium rajz tagozatán tanul tovább.
•
Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskolában zajló iparművészeti jellegű párhuzamos képzés, valamint a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban érettségi után zajló művészeti képzések (mindkét intézmény képzése a múltban is működő kismesterségek hagyományaira épül).
Célkitűzések: Fontos a tanulásra késztetés fejlesztése, mert csak ezzel remélhető az értelem eredményesebb kiművelése, az esélyegyenlőség javulása. Olyan módszerek alkalmazása, mely segíti a megértést, felkelti az érdeklődést a tananyag iránt. A tehetséges gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás. Tehetségek felkutatása és kidolgozott program szerinti fejlesztésük. Tudóstanárok, mestertanárok külföldön való továbbképzése uniós és hazai pályázatok finanszírozásával. A tanárok tudományos pályán való előmenetelének ösztönzése. Miskolci Egyetemmel való együttműködés erősítése a tehetséggondozás és továbbtanulás terén.
69
A tehetséggondozást középtávú oktatáspolitikánk egyik húzóágazatává kell tenni. Középfokú oktatás Helyzetkép: •
Városunk 21 önkormányzati középfokú oktatási intézményében, 15.114 tanuló folytatja tanulmányait. A középfokú intézményeink regionális beiskolázási körzettel rendelkeznek.
•
Középiskoláink – a struktúrát érintő változtatások ellenére – megmaradtak a nyolc osztályos alapképzésre épülő, érettségit adó, többnyire négy osztályos rendszer mellett. (Ettől csak a tehetséggondozást szolgáló öt évfolyamos két tanítási nyelvű, illetve a szintén 5 évig tartó nyelvi előkészítő képzés és a tehetséges vidéki diákok Arany János Tehetséggondozó Programja tér el.)
•
A hat és nyolc osztályos gimnáziumi oktatási forma az általános műveltség megszerzésén
kívül
előkészít
felsőfokú
továbbtanulásra,
szakképzésbe
való
bekapcsolódásra ugyanúgy, mint munkába állásra. •
Megkülönböztetett figyelemmel kezelik a roma kisebbségi és a sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás kérdését.
•
A gimnáziumi oktatás alapfeladatának megfelelően, elsősorban a tehetséggondozás széleskörű kibontakoztatásával (6 és 8 évfolyamos oktatás, két tanítási nyelvű osztályok, tagozatos képzési formák emelt szintű csoportjainak működtetése, speciális tagozatok indítása) tesz eleget a továbbtanulásra való felkészítés feladatának.
•
Nyelvi
előkészítő
évfolyamokat
valamennyi
gimnáziumunkban
és
5
szakközépiskolánkban működtetünk. •
A 15 önkormányzati fenntartású szakközépiskolai képzési helyen, az utóbbi években a tanulólétszámban kisebb mértékű csökkenés tapasztalható, amely a demográfiai mutatók alakulásával magyarázható.
•
Az elmúlt évek legnagyobb veszteségét a szakiskolai képzés szenvedte el (jelentkezők számának csökkenése miatt ezen a képzési területen osztályok megszüntetéséről kellett döntéseket hoznunk).
•
A szakiskolák iránti érdeklődést nagyban csökkentették azok a gazdasági-társadalmi folyamatok, amelyek az ebben az iskolatípusban végzett diákok számára nem adtak perspektívát az elhelyezkedéshez, illetve akadályozó tényező volt az üzemi gyakorlati képzés hiánya és az anyagi juttatások csökkenése is (fentiek miatt a szakiskolákba a leginkább hátrányos
helyzetű,
legalacsonyabb
kompetenciákkal
érkező tanulók
jelentkeztek). 70
•
Jelentős változást hozott a 3-ról 4, illetve - egyes szakmák estében - 5 tanévre emelt képzési idő, melynek keretében az általános műveltséget megalapozó 2 éves szakaszt követően kerül sor a szakképesítés megszerzésére felkészítő 2, illetve 3 éves képzési szakasz.
•
Mivel az alapozó szakaszban elmaradt a gyakorlati képzés, a tanulók egy része ebben a nagyon fontos szakaszban elvesztette a szakmai érdeklődését.
•
A rendszerváltás után megszűnt ösztöndíj sem kedvezett a szakmák presztízsének, így a másutt kedvező változás - anyagi ösztönzés híján - nem járt együtt a szakmák iránti érdeklődés
növekedésével.
2010-ben
ezért
a
hiányszakmákban
a
kormányzat
ösztöndíjrendszert vezetett be, illetve a képzési idő leszállításáról hozott döntést -alternatív, előrehozott 3 éves szakképzés. •
Felismerték, hogy gazdasági felemelkedés nincs erős szakképzés nélkül. Ennek köszönhetőek azok a HEFOP 3.2.2 és HEFOP 4.1.1 pályázatok, amelyek révén első körben 3 önkormányzat (Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros) által fenntartott 7 iskola együttműködésével térségi integrált szakképző központot (TISZK) hoztunk létre, amelynek jól felszerelt központi képzőhelyét az Andrássy Gyula Szakközépiskolában építettük fel.
•
A TÁMOP 2.2.3 és a TIOP 3.1.1. pályázataink révén 3 újabb TISZK-et hoztunk létre. A pályázat lehetőséget adott a korszerű infrastruktúra kialakítására is.
•
Nagy gondot jelentett az általános iskola 8. osztályát be nem fejező tanulók növekvő száma, akik részére a Debreczeni Márton Szakképző Iskolában a kompetenciákat fejlesztő, felzárkóztatást végző szakmai előkészítő osztályt indítottunk. Ugyanakkor ilyen típusú osztályok létrehozásának feltételeit a többi szakiskolánkban is megteremtettük. Preferált területek: az anyanyelvi és idegen nyelvi oktatás, a nemzeti tudat és lokálpatriotizmus, valamint a környezetvédelem és a számítástechnika területei.
Célkitűzés: Nagy segítséget nyújthat a többségben munkaadókból szervezett Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB), amely a hiányszakmák felmérése után meghatározza a szakképzés fejlesztésének arányait és irányait a régióban. A hat szakiskolai képzési hely szakmastruktúrája széles választási lehetőségeket kínál az e területen továbbtanulni szándékozóknak. A szakmai képzés szerkezetének hozzáigazítása a munkaerő-piaci igényekhez. 71
Az oktatási intézményrendszer hatékonyságának, racionális működésének fejlesztése. A szakképzés eredményes és funkcionális működésének biztosítása. A szakképzés társadalmi presztízsének emelése. A szakképzés infrastrukturális hátterének, eszközeinek korszerűsítése. A szakképzés valamennyi területéről továbbra is elmondható, hogy a munkaerőpiac meghatározó és kiszámítható igénye jelentős segítséget nyújthatna a szakmastruktúra végleges kialakításában, mely elsősorban a térség, illetve a város munkaerőigényét hivatott kielégíteni. Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A speciális szakiskola a társaikkal együtt haladni képtelen, sajátos nevelési igényű tanulók szegregált szakmai képzését végzi. A képzés itt is alapozással indul, majd a tanulók egy vagy két éves képzés keretében sajátítják el az életkezdéshez és munkába álláshoz szükséges ismereteket. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók életkezdésre való felkészítése készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás keretében történik. A tanulók képességének fejlesztésére előkészítő szakiskolai oktatás keretében van lehetőség 9-10. osztályban. A kollégiumok munkájuk során sajátosan összetett és fontos nevelési feladatot végeznek. El kell látniuk a vidékről érkezett diákok szocializációs és tanulmányi felzárkóztatását, emellett arra törekednek, hogy lehetőségeikhez képest - a család jelenlétének hiányában - otthont biztosítsanak az ott lakó diákoknak, illetve figyelemmel kísérjék diákjaik tanulmányi előmenetelét, és a tanulmányi előrehaladásban is segítséget nyújtsanak tanítványaiknak. Folyamatosan fejlesztjük a speciális szakiskolai rendszer szakképzési kínálatát. Helyzetkép: •
A szülők körében egyre markánsabban jelentkező igény, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekük a többségi általános iskolába járó tanulókkal együtt kapja meg a fejlesztéshez szükséges ellátást. Ennek a jogos igénynek megfelelően valamennyi intézményünk ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését.
•
Az eltérő tanterv szerint oktató iskolánkban nő a súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók aránya, valamint egyre nagyobb az igény a miskolci gyerekek korai fejlesztésére.
72
•
Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
kereteinek
kidolgozása
megtörtént,
ezzel
is
segítve
a
szorosabb
együttműködést a többségi iskolákkal. •
Speciális szükségletű tanulóknak a gyógypedagógiai intézményrendszeren túl a sajátos pedagógiai szolgáltatások is rendelkezésre állnak.
•
A pedagógiai szakszolgálat tevékenységét, feladatait a városban a Miskolci Nevelési, Logopédiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet látja el, amely nevelési, logopédiai és pályaválasztási egységekkel működik. Alaptevékenysége a tehetségdiagnosztizálás, tehetségazonosítás, tehetséggondozás valamint az iskolapszichológusi szolgáltatással bővült. Segítséget nyújtanak a pedagógusoknak, a szülőknek a gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok megoldásában. Koordinálják az iskolapszichológusok munkáját.
•
A pedagógiai szakmai szolgáltatást a városban többcélú közös igazgatású intézmény látja el, amelynek feladata, hogy az intézmények szakmai munkájának feltérképezése után információt nyújtson a fenntartó részére és biztosítsa a pedagógusok továbbképzésének lehetőségét.
•
Az alaptevékenységhez kapcsolódva, kiegészítve azt, Tehetségfejlesztő és Tanácsadó Központ, Diszlexia Prevenciós Központ és Környezeti Nevelési Központ működik az intézeten belül.
•
Megvalósult és folyamatban lévő fejlesztések az SNI területen: Tüskevár Óvoda és Tagiskola a 21. század iskolája pályázat keretében épület felújításra, bővítésre, valamint informatikai berendezések és eszközök beszerzésére támogatást nyert. Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a TÁMOP – 3.1.6/08/2. pályázatban konzorciumi tagként, 6 millió forintot nyert. A pályázat az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése, ill. a tanulók együttnevelésének támogatása érdekében készült. Az „EGY Mindenkiért…” pályázat célja, hálózati lánc kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű ellátása érdekében, ennek keretében B-A-Z. megye három kistérségében (Miskolc, Ózd, Sátoraljaújhely) szakmai standardok alapján működő EGYMI hálózat létrehozása, a konzorciumi intézmények pedagógusinak felkészítése a szak- és szakmai szolgáltatások kiterjesztésére, ill. a többségi közoktatási intézmények vezetőinek és pedagógusainak érzékenyítése az SNI gyermekekkel való foglalkozásra. 73
Célkitűzések: A
fejlesztőpedagógusok,
pszichológusok
bevonása,
a
beszédhibás
gyermekek
logopédusok által történő fejlesztése, az asztmás gyermekek úszás-és barlangterápiájának, valamint az ételallergiás gyermekek ellátásának támogatása. Hálózati lánc kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek szakszerű ellátása érdekében. Idegen nyelvű képzés erősítése Az idegennyelv-tudásnak még soha nem volt akkora a gazdasági, társadalmi és politikai jelentősége, mint napjainkban. A korszerű tudás megszerzése és a gazdasági, kulturális kapcsolatok bővülése elengedhetetlenné teszi az idegen nyelvek ismeretét. A hasznosítható nyelvtudás felbecsülhetetlen érték minden szakterületen. Meg kell könnyíteni az emberek szabad mozgását és a gondolatok szabad áramlását a kommunikáció fejlesztésével, hogy hatékonyabb legyen az országok közötti együttműködés. Az eredményes nyelvtanítás oktatáspolitikánk egyik prioritást élvező területe kell, hogy legyen. Helyzetkép: •
Az idegen nyelv oktatását intézményeink kulcsfontosságú feladatként kezelik.
•
A nyelvtanítás/tanulás egyik speciális formája a két tanítási nyelvű képzés, mely intenzív és hatékony nyelvtanulási lehetőséget biztosít a diákok számára.
•
Két tanítási nyelvű képzés jelenleg 8 általános iskolában folyik. A képzésben résztvevők száma 1.393 fő, mely az össztanulói létszám 13,1 %-a. Ezen túlmenően angol nyelvet emelt szinten oktatnak 23 iskolában és német nyelvet 14 iskolában. Nagy részük (13) két nyelv emelt szintű oktatását is biztosítja.
•
Négy gimnáziumban és két szakközépiskolában folyik két tanítási nyelvű oktatás.
Célkitűzés: Az idegen nyelvek oktatásmódszertanának fejlesztése (informatikai programok, laborok felhasználásával). Piac igényeihez való alkalmazkodás a nyelvtanulásban (pl: szakképzésben a műszaki nyelv fejlesztése, harmonizálva a városban működő multinacionális cégek igényeivel). Külföldi szakmai gyakorlaton való részvétel biztosítása a diákok számára. Az elmúlt években a nyelvtudás társadalmi értéke alapvetően megváltozott. A használható nyelvtudás számos területen a munkahely megszerzésének és megtartásának elengedhetetlen feltételévé vált, így a diákok, szülők körében is növekedett a nyelvtanulás iránti igény. Kiváló idegen nyelvű képzést biztosítunk az oktatás teljes vertikumában. Fontos, hogy a gyermekek esélyt kapjanak az általános iskolától a középiskoláig 2 nyelv intenzív 74
tanulására, lehetőség szerint – figyelve a piac igényeit, lásd pl.: elektronikai gyártóipar – a szakképzésben is. Külön a szakképzőkkel és a gyártó vállalatokkal egyeztetve kívánunk létrehozni hatékony és gyors tanulást biztosító nyelvi laborokat. Szakképzés összehangolása a munkaerőpiac igényeivel A
minőségi
szakképzés
összehangolásának
kiemelt
szerepe
van
a
térség
versenyképességének visszaszerzésében, a gazdasági fejlődésben és az idegenforgalom fejlesztésében. A BOKIK duális képzésben vállalta, hogy a Kormánnyal kötött együttműködési megállapodásából eredő feladatait a helyi viszonyokhoz hozzárendeli. A duális képzés lényege hogy három év lesz a szakképzés ideje, és már az első évben - akkor még tanműhelyben - nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás. Helyzetkép: •
Pályakezdő fiatalok körében magas a munkanélküliek aránya Miskolcon és a térségben egyaránt.
•
A szakképzés és a munkaerőpiac igénye között nincs megfelelő összhang.
Célkitűzések: Korszerű, piacorientált szakképzés létrehozása összhangban a munkaerőpiac elvárásaival. A hiány-, illetve a gazdaság által igényelt szakképzések támogatása. A szakképzés elismertségének erősítése a mesterképzés lehetőségének biztosítása. A pályakezdő fiatalok megtartása. Munkatapasztalatok megszerzésére irányuló programok (gyakorlati-, átmeneti munkahelyek, programok létrehozása; pl: önkormányzati cégeknél és a magánszférában egyaránt). A privatizált, keresett szakképzéseket (pl.: pénzügyi szakképzés) újra a város szervezné. A város szakmát tanuló fiataljainak, gyakorlati helyeket teremtünk mind az önkormányzati cégeknél, mind a magánszférában programok kialakításával. A művészeti, zeneművészeti képzés viszonylag kis ráfordítással a város arculatának (Operafesztivál, Zenepalota, Nemzeti Színház, Szimfonikus Zenekar) megfelelően kerül kialakításra. A BOKIK-kal kötött megállapodás alapján a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő versenyképes képzési szerkezetet alakítunk ki a városban. Hátrányos helyzetűek oktatási támogatása A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának egyik legfontosabb feltétele a számukra biztosított oktatás jó minősége, hatékonysága. 75
Helyzetkép: •
A szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók száma növekvő tendenciát mutat.
•
Hátrányos helyzetű, tanulásban leszakadt gyerekek iskolán belüli lemaradása.
Célkitűzés: A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek szocializációs felzárkóztatásának, gondozásának való megnövekedett figyelem előtérbe helyezése. A leszakadt vagy leszakadóban lévő rétegek gyermekeinek eredményes tanuláshoz, fejlődéshez való esélyteremtésének megvalósítása. A lemaradás kompenzálása, a leszakadók motiválása, a saját adottságainak megfelelő szintre való eljuttatása és sikerélményhez juttatása. Az iskola és a szülők közötti szoros együttműködés. A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek 3 éves kortól történő óvodai ellátásának hangsúlyozása. Programok támogatása, amelyek javítják a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai ellátásának feltételeit, illetve amelyek megkönnyítik az óvodából iskolába történő átmenetet. Biztosítani, hogy az óvoda hálózat eleget tegyen legfontosabb feladatának, vagyis a gyerekeket alkalmassá tegye az iskolai tanulmányokra. Támogatni a fejlesztőpedagógusok, pszichológusok bevonását, a beszédhibás gyermekek logopédusok által történő fejlesztését, az asztmás gyermekek úszás- és barlangterápiáját, valamint az ételallergiás gyermekek ellátását. Felülvizsgálni az iskolák körzeteit, figyelembe véve, hogy az ne eredményezzen jelentős különbségeket a hátrányos helyzetű gyermekek beiskolázási arányát illetően. Szorgalmazni az indokolatlan iskolai szegregáció felszámolását. Erősíteni kívánjuk az integrációs célok szolgálatába állított szervezeti, iskolaszervezési feltételeket, a célirányos munkaerő-gazdálkodást, valamint a folyamatos forrásteremtést. Támogatjuk egy hatékony komplex integrációs pedagógiai rendszer kiépítését. Az iskolák változatos kínálatának biztosításával támogatjuk a tanulók motiváltságának erősítését, a szociális és kulturális hátrányok csökkentését. Elősegíteni a hátrányos helyzetű tanulók érettségi utáni továbbtanulását. Szorgalmazzuk a felzárkóztató osztályok indítását az általános iskolát be nem fejezett fiatalok számára.
76
A TISZK-en keresztül szolgáltatásokat biztosítunk a pályaválasztás és pályaorientáció, karriertanácsadás terén a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára. Megfelelő szociálpolitika, családtámogatás és munkahelyteremtés mellett a hátrányos helyzetűeket nevelő iskolákban a „legjobb gyakorlatot” elve érvényesüljön.
IFJÚSÁGI FELADATOK Az ifjúságról való koncepciózus gondolkodás feladata, hogy garantálja a fiatalokkal való komplex foglalkozást. Integráltan kell kezelni a gyermek- és ifjúsági korosztály kérdését, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a fiatalokat be kell vonni az őket érintő kérdések megvitatásába, a rájuk vonatkozó, velük kapcsolatos döntések meghozatalába. Az ifjúságpolitikai programnak arra kell irányulnia, hogy a város megfelelő környezeti, kulturális, társadalmi feltételeket biztosítson a felnövekvő korosztályok számára, ahol otthon érzik magukat, ahol kiszámíthatóak az életviszonyaik, ahol problémák esetén szakértő segítséget találnak, és ahol felkészülhetnek a felelősségteljes és cselekvő felnőtt életre. A végső cél a fiatalok városunkban tartása, szellemi tőkéjük, munkaerejük hasznosítása. Az ifjúsági feladatok megvalósításában, tervezhetőségében fontos szerepet játszik a készülő Ifjúsági Törvény tervezete, mely amellett, hogy meghatározza az ifjúsággal kapcsolatos önkormányzati szolgáltatások, illetve egyéb közfeladatok rendszerét, rögzíti az elérendő rövid- és középtávú célokat, a megvalósításukhoz szükséges feladatokat, azok ütemezését és eszközeit, a feladatok végrehajtásáért felelős ágazatokat, illetve minisztériumokat és egyéb résztvevő intézményeket, szervezeteket, továbbá a feladatok megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. Ifjúságpolitika célkitűzései: Diákszerveződések erősítése: Az iskolai diákönkormányzatokban folyó munka minőségének emelése. Pl. pályázati rendszerrel segíteni az iskolai diákönkormányzatok munkáját, képzési, illetve szabadidős programfinanszírozással. Képzések szervezése a Diákönkormányzat vezetői számára, mely segítséget nyújt számukra az önkormányzat működésének megismerésére, a vezetői ismeretek elsajátítására. Diákújságíró képzés, melynek során tapasztalt újságírók segítik a DIÓ (Diák Oldalak) szerkesztőségének munkáját. 77
A városi diáklap (DIÓ – Diák Oldalak) kiadási feltételeinek megteremtése. Kistérségi diákújságíró találkozó megszervezése, melyen a diákszerkesztőségek tagjai tapasztalatokat cserélhetnek, elláthatják egymást gyakorlati tanácsokkal. Korosztályi fórumok szervezése, melynek keretein belül korcsoportok szerinti bontásban kerül sor a felvetődő problémák kezelésére, kérdések megválaszolására. Kétévente Diákparlament szervezése, melynek során kötetlen beszélgetés formájában válaszolnak a meghívott városi és intézményvezetők, valamint közéleti személyiségek az oktatási intézményekben tanuló diákokat foglalkoztató kérdésekre. A városi Diákönkormányzat jogkörének kiterjesztése. Képviselőik részt vehessenek a Közgyűlés bizottságainak munkájában, az őket érintő kérdésekben véleményezési jog biztosítása. Az Ifjúsági Civil Fórummal való kapcsolat erősítése. Munkaerőpiaci kapcsolatok, lakáshelyzet: Pályaválasztási rendszer beindítása, mely hasznos tanácsokat nyújthat az iskolaváltó, majd a munkaerőpiacra kikerülő diákok számára. A pályaválasztási tanácsadó rendszer megerősítése (a Munkaügyi Központ és a Kamarák bevonásával). Karrierközpont létrehozása (a központ magába foglalhatna egy nagyobb kapacitású ifjúsági információs és tanácsadó irodát, illetve egy pályaorientációs tanácsadó irodát). A cégek fokozottabb bevonása az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésbe. Együttműködés a Miskolci Egyetemmel a pályakezdő munkanélküli diplomás fiatalok átképzési lehetőségei, a piacképes tudás megszerzése érdekében. Nagyobb mértékű pályázati alap biztosítása az önkormányzati szociális bérlakás állomány növelése érdekében (építés, vásárlás). Segítségnyújtás a fiatalok lakásproblémáinak megoldásában (albérlők háza, fecskeház program, stb.). Egészségügy, drogellenes tevékenység: Egészségnevelő programok tervezése és koordinálása. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetése. Prevenciós tevékenység (szenvedélybetegségek) koordinálása és segítése az oktatási intézményekben, a KEF-fel való együttműködés, kortársképzések kiemelt támogatása.
78
Regionális összefogással rehabilitációs központ felállítása a leszokóban lévő szenvedélybeteg fiatalok, felnőttek részére. Kultúra, nemzetközi kapcsolatok: Városi szintű kulturális fesztivál lebonyolítása Külföldi diákkapcsolatok szervezése, segítése. Miskolc testvérvárosaival való kapcsolat fenntartása, illetve továbbépítése Egyéb: Balatonmáriafürdői, perecesi tábor megszervezése. Miskolc Város Ösztöndíjasa pályázat kiírása. Ifjúsági koncepció, 2 éves cselekvési terv elkészítése, mely az alábbi területekkel foglalkozik részletesen: -
szabadidő, kultúra,
-
érdekképviselet, érdekérvényesítés,
-
pályaválasztás, munkavállalás, lakáshelyzet,
-
ifjúsági mobilitás, nemzetközi kapcsolatok.
-
modell Európa Parlament megszervezése, melynek lényege abban áll, hogy az iskolák által delegált csoportok egy-egy Európai Uniós tagországot képviselnek, bizottságokat alakítanak, és az Európa Parlament mintájára 3 napon keresztül vitatják meg a felvetődő kérdéseket, problémákat.
GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Gazdasági program szakmai célkitűzései a gyermek-és ifjúságvédelem területén A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 14. §ban meghatározza a gyermekek védelmének fogalmát (a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység) és leszögezi, hogy a gyermekek védelmét o pénzbeli, o természetbeni, o személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, o gyermekvédelmi szakellátások, o hatósági intézkedések biztosítják. 79
Helyzetkép: • A gyermekvédelmi törvény megalkotása előtt a családok életébe történő beavatkozás módját, mértékét különféle jogszabályokban lehetett – igazolható módon – megtalálni. •
A jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvény keretet és lehetőséget biztosít arra, hogy alkalmazása
során
megfelelő,
a
gyermekvédelemben
dolgozó
szakemberek
megvalósíthassák Miskolc Megyei Jogú Város adottságainak és igényeinek megfelelő gyermekek védelmét biztosító ellátási formákat. Alapellátások: Miskolc
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
a
gyerekvédelmi
törvény
rendelkezéseinek értelmében jelenleg két gyermekjóléti szolgálatot – gyermekjóléti központot működtet, akik munkájukat összehangolva az egészségügyi, oktatásinevelési intézményekkel és egyéb jelzőrendszeri tagokkal szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat látnak el, a törvényben a gyermekjóléti központhoz tartozó speciális ellátásokkal. Az iskolai napközis ellátásban részesülő, a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyerek számára biztosított nappali felügyelet, foglalkoztatás, játszóház, ami városunkban napközis ellátás vonatkozásában az általános iskolákban, egyéb
esetekben
működési
engedéllyel
rendelkező
játszóházakban,
családi
napközikben valósul meg. Gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi erkölcsi, érzelmi fejlődését elősegítő teljes ellátásról kell gondoskodni. Jelen formájában Miskolc városban 24 férőhellyel családok átmeneti otthona, 24 férőhellyel gyermekek átmeneti otthona működik. Szakellátások: Otthont nyújtó ellátás – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelt gyermekek számára biztosít teljes körű ellátást – három szakmailag önálló gyermekotthon került kialakításra a saját, önkormányzati
fenntartású Miskolci
Gyermekvédelmi Központ keretén belül, ebből egy csoport lakásotthon. 2009. január 1. hatállyal a gyermekvédelmi törvény 95. §-a érelmében a megyei jogú város önkormányzata saját területén köteles biztosítani az otthont nyújtó ellátást és az utógondozói ellátást. A megye által erre a célra fenntartott intézmények ellátási területe a megyei jogú város kivételével a megye egyéb területére terjed ki.
80
Utógondozói ellátás a Miskolc Balassai utcai Utógondozói Otthon életveszélyes állapota miatt - jelenleg a Miskolci Gyermekvédelmi központ keretén belül 12 férőhelyes fiú utógondozói otthon működik. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás 2010. évtől Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata saját fenntartású nevelőszülői hálózatot működtet és tervezi ennek bővítését annak érdekében, hogy a területén szükséges otthont nyújtó és utógondozási feladatokat az eddiginél szélesebb körben el tudja látni. •
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az I-101/59.460/2004. sz. határozatával elfogadta Miskolc 2004-2006 évre vonatkozó első gyermekvédelmi fejlesztési koncepcióját. A koncepció célja a gyermekvédelmi rendszer állapotának, helyzetének, problémáinak és céljainak ismeretében: Meghatározni a gyermekvédelem egyes területei által ellátandó, elsődlegesen a megelőzésre irányuló feladatokat. Kialakítani az ehhez kapcsolódó intézményrendszert. Biztosítani a meglévő intézmények fejlődését, bővítését. Összehangolni a gyermekvédelem területén működő állami és civil szervezetek, szakemberek munkáját. A koncepció által átfogott időintervallum eredményesen telt el, a kitűzött célok teljesültek, mindezek alapján a Közgyűlés az I-8/16.101/2007. sz. határozatával egy hosszabb távú, 2007-2013 évre szóló koncepciót fogadott el, melyben a város vezetése alapvető változásokat tervezett. A változások a Miskolci Gyermekvédelmi Központ szakmailag önálló egységei vonatkozásában fogalmaztak meg elvárásokat, de az átalakításhoz szükséges és korábban ígért pályázat ezen a területen nem került kiírásra, ezért a legégetőbb kérdések megoldása újabb döntést igényel.
•
A város gyermekvédelmi intézményeit fenntartó önkormányzat anyagi lehetőségei az évről évre változó költségvetési normatívák, a módosuló jogszabályi követelmények miatt szűkösek, a lakosság azonban az igényeihez és szükségleteihez való alkalmazkodást várja el a szolgáltató intézményektől és a fenntartótól, ezért a megújuló feladatok elvégzéséhez újabb és újabb megoldási módokat kell a szakembereknek találni.
Célkitűzések: Az elkövetkező években a gyermekvédelmi törvényben megfogalmazottak szerint indokolt: A Miskolci Gyermekvédelmi Központban az alap - és szakellátási egységek különválása.
81
A szakmai felügyelet által évek óta nehezményezett körülmények változása pl. különnemű testvérek elhelyezésére alkalmas épületrész kialakítása. A családok átmeneti otthonának a teljes család fogadására történő átalakítása. Az Utógondozói Otthon külső férőhelyen történő elhelyezése. A meglévő szolgáltatások fejlesztése érdekében: Kiemelt szerepet kapnak a gyermekjóléti központok a megelőzés terén végzett munkájukkal, új szolgáltatások létrehozásával, közösségi programok bevezetésével, kistérségi feladatellátásukkal. Minőségbiztosítással nem rendelkező intézmények esetében a minőségbiztosítási rendszer feltételeinek kidolgozása és gyakorlati bevezetése. A családon belüli erőszak felismerése, megelőzése és visszaszorítása érdekében a közgyűlés által elfogadott városi stratégia feladattervének teljesítése. A megyei gyermekjóléti és regionális gyermekotthoni módszertani intézményeink további közös együttműködése, a közösen meghirdetett pályázatok előkészítése. Az egyes szakmai területek kompetencia határainak megállapítása, alap - és szakellátási intézmények részéről egy városi szintű szakmai protokoll elkészítése. A kialakított saját fenntartású nevelőszülői hálózat további bővítése. A civil szervezetekkel, egyházakkal történő további együttműködés. A fejlesztés végső célja, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és kistérsége alap- és szakellátási intézményei olyan minőségi szolgáltatásra, gyors és hatékony reagálásra képes rendszert alkossanak, ami a város és kistérsége lakossága, a benne élő családok és gyermekek védelmét teljes körűen biztosítani tudja. Miskolci Egyetem különleges szerepe A Miskolci Egyetem és a város szerves együttműködése szükséges a tudásalapú és innovatív gazdaságfejlesztésben. Mindannyiunk számára nagyon fontos, hogy az Egyetem oktatói és hallgatói itthon érezzék magukat Miskolcon, aktív résztvevői és formálói legyenek a város életének és később e város lakóivá váljanak. Törekednünk kell karok, illetve tanszékek betelepítésére a város központjába. Célkitűzések: Az innovatív technológiák, a zöld város megteremtése érdekében a turizmus fejlesztése. Az egészségügyi rendszer korszerűbbé tétele új szakmák megismerését követeli. Az ezekhez kapcsolódó képzéseket az önkormányzat iskoláiban, illetve a Miskolci Egyetemen meg kell indítani. 82
III.7
SPORT
Az 1990. évi LXV. törvény II. fejezetében, ami ,,A települési önkormányzat” nevet viseli, az első alcím alatt, a 8. § (1) bekezdésében a települési önkormányzat feladatainak felsorolása között szerepel a sport támogatása és az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése is. A törvény azonban nem sorolja ezen két feladatot a kötelezően ellátandó feladatok közé, illetve a második bekezdés értelmében a települési önkormányzatok maguk határozhatják meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon látnak el. Az 1989-es politikai rendszerváltást követő parlamentáris képviseleti demokrácia során, 1990-től három alkalommal alkotott sporttörvényt a magyar országgyűlés, az 1996. évi LXIV. törvényt, a 2000. évi CXLV. törvényt, illetve a jelenleg is hatályos 2004. évi I. törvényt. Ez utóbbi azonban valószínűleg már nem sokáig marad fenn, ugyanis a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára, Czene Attila korábban többször is úgy nyilatkozott, illetve erről közleményt is kiadott az általa vezetett államtitkárság, hogy 2011. május 6-án, a Magyar Sport Napján fogadhatják el az új sporttörvényt (azonban egyes nyilatkozatok szerint nem biztos, hogy ez a határnap tartható, de nyáron vagy legkésőbb a 2011-es év második félévében életbe léphet az új szabályozórendszer). Ezen kívül a tavalyi évben, megszületett a 2010. évi LXXXIII. törvény, ami a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról nevet viseli, de a szabályozás 3-12 §-a – amely többek között a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítását tartalmazza (hogy mely sportágakra, és milyen feltételekkel fordítható a társasági adó) – az Európai Bizottság jóváhagyó határozatára vár (várhatóan még a 2011. I. félévében ismertté válik ez az állásfoglalás). Ez utóbbiak ismeretében Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdasági programjának részét képező jelen fejezet, akár még ebben az évben új keretekkel egészülhet ki (a megszületés előtt álló sportörvény, illetve a még nem hatályos tavaly alkotott sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról nevet viselő szabályozás miatt). Sportirányítás Helyzetkép: •
Jelenleg Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzati vezetéséből a terület felelőseként kijelölt alpolgármester mellett a 9 fős Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság foglalkozik sportpolitikai kérdésekkel. 83
•
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatánál két fő foglalkozik - a Polgármesteri Kabinet Stratégia Osztályának munkatársaként - a sporttal és az iskolai testneveléssel összefüggő feladatokkal. Rajtuk kívül a sport infrastruktúrát működtető intézményi vezetők, illetve beosztottjaik, a Miskolc Városi Szabadidőközpont munkatársai (városi sportcsarnok, jégcsarnok üzemeltetői), a Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. munkatársai (diósgyőri sportingatlan, József úti sportingatlan, Szentpéteri kapui sportingatlan üzemeltetői), a Miskolci Városi Sportiskola Nonprofit Kft. munkatársai (Kemény Dénes Városi Sportuszoda, Diósgyőri Fedett Uszoda üzemeltetői) tevékenykednek a sport területén az önkormányzat égisze alatt, illetve utóbbi szervezet oktatási intézményektől független sportoktatási-nevelési intézményként 13 sportágban és sakkban utánpótlás-nevelési feladatot lát el.
•
Jelenleg Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának nincs szervezeti egységbe foglalt sportirányítási rendszere, vezetői téren korábban hatalmi harcok, vetélkedések dúltak, melyek hátráltatták a sportélet helyes működését, ráadásul elmaradtak a pénzügyi és szakmai ellenőrzések a városháza részéről. A felhasznált források pedig mindeközben több esetben nem a megfelelő célra használódtak fel.
Célkitűzés: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának meg kellene alkotnia a sportirányítási rendszer szervezeti felépítését, meg kell határozni az egyes szervezetek alá- és mellérendeltségi viszonyát, és össze kell hangolni a különböző szervezeti egységek - polgármesteri hivatal sporttal foglalkozó munkatársai; a képviselő-testület mellett működő, sporttal foglalkozó bizottság; a sportinfrastruktúrát működtető intézményi vezetők - működését. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata számára a jelenkorhoz és a várható közeljövőhöz illeszkedő, új testnevelési- és sportkoncepciót kell kidolgozni. Ki kell alakítani a sportinformációs rendszert, meg kell határozni az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, illetve az önkormányzati támogatás folyósításának egyik feltételéül kell szabni a sportszervezetek részéről az információadás kötelezettségét. Létre kell hozni az éves sportnaptárt, ami része a sportszervezetek adatszolgáltatási kötelezettségének. El kell végezni az önkormányzati, intézményi, óvodai, iskolai és egyéb fenntartású sportlétesítmények (beltéri és kültéri) felmérését városi sportlétesítmény-térkép készítése céljából.
84
Tovább kell fejleszteni a fogyatékkal élők versenysportba való bekapcsolását, elsősorban a számarányuk növelése a kiemelt cél. Utánpótlás-nevelés Helyzetkép: •
Miskolcon jelenleg - szervezett keretek között – kétféle formában zajlik sport utánpótlásnevelés, a Miskolci Városi Sportiskola Nonprofit Kft.-ben és egyesületi műhelyekben. Előbbi szervezet működtetését az önkormányzat vállalta fel, és itt napjainkban 13 sportágban (asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, jégkorong, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, ökölvívás, röplabda, tájfutás, torna, úszás) és sakkban folyik képzés, összesen mintegy 1200 fiatal sportol az egyesületi típusú sportiskola keretein belül. A sportiskolán kívüli utánpótlás-nevelés a sportegyesületekben zajlik, közülük a legnagyobb létszámot a diósgyőri labdarúgó utánpótlás (DVTK SE) tudhatja magáénak, ez a sportág 2006-ban vált ki a sportiskolából. Működnek olyan sportegyesületek is a városban, melyek tagságának egy része sportiskolai tag, egy másik részük pedig csak a sportegyesülettel áll jogviszonyban, de a legtöbb sportágban felnőtt csapatot működtető, illetve versenyzőket versenyeztető sportszervezetek utánpótlás-nevelésének teljes vertikumát a Miskolc Városi Sportiskola biztosítja. A sportszervezeteknek azonban nincsenek olyan együttműködési megállapodásaik a Miskolci Városi Sportiskolával, ami lehetőséget adna arra, hogy rendelkezhessenek a számukra utánpótlást jelentő ifjú sportolók edzéstervéről, felkészüléséről, versenyeztetéséről, illetve edzőik kiválasztásáról.
•
Az egyesületi típusú sportiskolai képzés, valamint az egyesületi utánpótlás-nevelés mellett az oktatási intézményekben jelenleg heti 3 órás iskolai testnevelés keretében sportolnak az 1-4. osztályos fiatalok. Azonban ezt az óraszámot szeptembertől az általános iskolák alsó tagozatán és az ötödik osztályban növelik, ugyanis bevezetik a mindennapos testnevelést, ha az Országgyűlés elfogadja az új közoktatási törvényt (erről a ma még tervnek számító elképzelésről február utolsó hetében nyilatkozott az oktatási államtitkár). Az oktatási intézmények tanulói a diákolimpiai versenyrendszerben vehetnek részt, azonban ezeken a megméretéseken nagyon gyakran az egyesületi vagy sportiskolai utánpótlás-nevelés képzésben résztvevő tanulók indulnak, általában nem csak a választott sportágukban, hanem sportügyességük miatt más sportágakban is.
•
Külön említést érdemel az úszás sportágban az önkormányzat által vállalt feladat, amely szerint Miskolcon tanórai testnevelés órákon történik meg a 2. osztályos tanulók kötelező úszásoktatása (1972-től folyik ilyen jellegű oktatás az úszás terén Miskolcon). Ennek a 85
megszervezése, illetve az ehhez szükséges anyagiak biztosítása a Miskolc Városi Sportiskola feladata. Célkitűzés: A Miskolci Városi Sportiskolán belül komplex követelményrendszer kidolgozása lenne célszerű, amelyhez edzői felelősségvállalás, illetve a szakemberek továbbképzése is szükséges. A professzionalizálódásra törekvő sportszervezetek számára – a DVTK-hoz hasonlóan – lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adott sportág utánpótlása klubrendszerbe kerüljön visszaállításra. Sportkollégium alapítása, sportösztöndíj rendszer kidolgozása lenne célszerű az utánpótlás-nevelés terén, illetve a Miskolci Városi Sportiskolában olyan működési forma kidolgozása, amely illeszkedik az önkormányzat létrehozandó sportstratégiájához. Ezen kívül célszerű lenne a sportiskola sportági palettájának áttekintése, esetleges újragondolása. Amennyiben a város gazdálkodása engedi, célszerű lenne a Miskolci Sport Akadémia alapjainak megteremtése, mert ezáltal az érintett sportágakban az utánpótlás részére a sportképzés kiegészülne az oktatás, a lakhatás és nevelés kombinációjával. Az önkormányzat oktatási intézményeiben fel kell készülni a mindennapos testnevelés órák bevezetésre, fel kell mérni, hogy melyik iskolában milyen infrastruktúra áll rendelkezésre a feladat végrehajtására, illetve, hogy ehhez adott-e a szakmailag megfelelő képzettséggel rendelkező erőforrás. Arra kell törekedni, hogy az alsó tagozatosokat is testnevelő tanár oktassa, lehetőleg olyan, akinek szakedzői végzettsége is van, mégpedig olyan sportágban, ami a város sportstratégiájához illeszkedik (pl.: ha a vitorlázás nem jut kiemelkedő szerephez a város sportkoncepciójában, akkor az oktatási intézményeknek nem célszerű testnevelő tanár-vitorlás edző szakembereket alkalmazniuk). Folytatni kell azt a gyakorlatot, hogy minden iskola alsó tagozatának indulnia kell a diáksport versenyeken, ebbe a versenyrendszerbe azokat a fiatalokat is minél nagyobb számban be kell vonni, akik sem a Miskolci Városi Sportiskola, sem más egyesületnek nem tagjai, vagyis egyesületen kívüliek. Korszerű, jól szervezett testnevelési-órákat kell tartani. Cél a sporttagozatos iskolák hagyományinak felelevenítése. A kötelező úszásoktatás mintájára más sportágak alapjainak elsajátításával kapcsolatos projektek kidolgozása (pl.: korcsolya), illetve lehetőség szerint ezek megvalósítása.
86
A sport utánpótlás-neveléssel összefüggésben, a leszakadt társadalmi csoportok felzárkóztatására program kidolgozása annak érdekében, hogy a sportszocializáció hatására, a sportágak, mint szabályismeretet igénylő területek segítséget jelentsenek az integrációban, és nem utolsósorban a sport a társadalmi felemelkedés motivációja lehessen. Versenysport (felnőtt egyéni és csapatsportok) Helyzetkép: •
Egyéniben: három olyan felnőtt élsportoló tagja van a Miskolcon működő sportszervezetnek, akik olimpiai sportágakban nemzetközi versenyeken álltak rajthoz, és van esélyük arra, hogy a 2012-es londoni olimpiára kvótát szerezzenek (két női cselgáncsozónak és egy férfi birkózónak).
•
Csapatban: 2010-ben egy klub kivételével, jó esetben stagnáló, több esetben bajnoki osztályt lefelé váltó miskolci sportszervezetek működtek városunkban. (A DVTK labdarúgócsapata, az MVSC női röplabdacsapata, a Miskolci Szabadidőközpont Floorball SE csapata búcsúzott el 2010-ben az élvonalbeli küzdelmektől és lett másodosztályú, valamint a várost a nemzetközi színtéren egyedül képviselő, a lengyel salakmotoros I. ligában szerepelt Speedway Miskolc együttese is utolsó helyen végzett, és a II. ligába esett ki, míg a Borsod Volán SE asztaliteniszezői változatlanul a másodosztályban szerepelnek, 2010 végén a már évek óta a második vonalban szereplő női kosárlabdacsapat, a Miskolci Sportiskola SC a tabella végén volt megtalálható. Az ugyancsak másodosztályú - az élvonalról tavaly nyáron lemaradt - férfi kézilabdacsapat, a DKC-Miskolc ugyan a második helyen állt a második vonalban, de működésében anyagilag ellehetetlenült. 2011-ben nem tudta folytatni a bajnokságot, visszalépésre kényszerült, így a két kispályás, vagyis futsal NB Ies labdarúgócsapat, a női Miskolci Szabadidőközpont-Vénusz és a férfi Borsod Volán SE-Szabadidőközpont gárdái mellett csupán a Miskolci Jegesmedvék JSE jégkorongcsapata által képviseltette magát folyamatosan az élvonalbeli együttesek között Miskolc városa, míg a Miskolc Steelers amerikai focicsapat az előző évben jutott fel a második vonalból a legjobbak közé).
Célkitűzés: Egyéni sportok terén olyan sportolók támogatása, akiknek esélyük van arra, hogy világversenyeken (olimpia, világbajnokság, Európa-bajnokság) eredményesen képviseljék Miskolc Megyei Jogú Várost. Csapatsportok terén minőségi felnőtt csapatok kialakítása szükséges, célzott programmal, annak érdekében, hogy az utánpótláskorú fiatalok sportolói példaképeket lássanak maguk 87
előtt (a sikeres csapatok javítják a közhangulatot, erősítik a város polgárainak öntudatát, öregbíthetik a város hírnevét bel- és külföldön egyaránt). Fő cél, hogy 5 éven belül valamelyik csapatsportágban, az országos bajnokság első osztályában dobogón végző csapata legyen Miskolcnak. Szükséges évente egy-két világversenyt, nemzetközi mérkőzést megrendezni, vagy kiemelkedő országos sporteseményt Miskolcra hozni, elsősorban azokban a sportágakban, amelyet Miskolc Megyei Jogú Város fejleszteni kíván.
Szabadidősport Helyzetkép: •
A magyar emberek és ezzel együtt természetesen a Miskolcon élők sportolási kedve a felmérések szerint jóval elmarad az Európai Unió átlagától. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a versenysport az egyetlen lehetőség a mozgásra. Léteznek kis létszámban kivételek, a fiatalabb nők többsége fitnesz-mozgásokra áldoz szabadidejében, a férfiak többsége viszont megmaradt a hagyományos sportoknál, ilyen a futás, a kocogás, az úszás, a kerékpározás, mind olyan, amit magányosan lehet űzni. Társas, vagyis csapatjátéknak viszont ott van a foci, ami a szabadidősportban a legtöbb embert mozgatja meg. A többség azonban nem mozog, egy jelentős részük azért, mert a legnépszerűbb szabadidős mozgásformák elérésére nem állnak rendelkezésére a szükséges anyagiak.
Célkitűzések: A sportszocializációt már óvodás korban el kell kezdeni kialakítani, különböző sportmozgásra ösztönző programokkal (pl: ovi olimpia). A miskolci szabadidősport-kínálatot elérhetővé kell tenni a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű városlakók számára is, elsősorban a fiatalok felé kell nyitni, akik számára a sportban való versengés a társadalmi integrációjukat segítheti elő. Az önkormányzati intézmények, valamint az önkormányzati intézményekhez tartozó tornatermek, sportlétesítmények nyitvatartási idejéről, használatba vételének rendjéről szabályozó rendszert kell alkotni. Ahol a város adottságai engedik, azokon a városrészeken a szabadidősport számára sportlétesítményeket kell kialakítani, illetve a már meglévő sportingatlanokat erre a célra kell használatra átengedni (pl.: Szentpéteri kapui sportingatlan, József utcai sportingatlan).
88
Lakóközösségek számára sportjátszóterek építése, közösségi parkok létrehozása, sportpályák kialakítása a város több részén (pl.: Lyukóban, ahol hátrányos helyzetűek nagy számban élnek). Programokat kell indítani annak érdekében, hogy a szabadidősportban növekedjen a nők, az idősek, a szociális szempontból hátrányos helyzetűek száma. A hátrányos helyzetű fiatalok szabadidő eltöltésének és szórakozási kultúrájának megváltoztatására, ki kell alakítani városunkban egy olyan programot, ami elősegíti a ,,csellengő” fiatalok sportba történő integrációját. A kedvelt szabadidősport mozgások elterjedésének érdekében a város lehetőségeihez mérten növelni kell a városban meglévő kerékpárutak hosszát, szem előtt tartva, hogy belvárosból kerékpárúton el lehessen érni a turisztikai szempontból kiemelt területekre (pl: Miskolctapolca, Lillafüred). Be kell vonni a fogyatékkal élőket a szabadidősportba. A városunk kedvező fekvése, a Bükk-hegység adta túrázási lehetőségek kihasználása hasznos az egészséges életmódra való nevelésben, és erősíti a „Zöld Város” program célkitűzéseinek megvalósulását. Cél a hagyományos turista utak, kirándulóhelyek felelevenítése, fejlesztése. A természetjáró mozgalom népszerűsítése.
Sportinfrastruktúra Helyzetkép: •
Jelenleg működő önkormányzati sportlétesítmények a városban: Városi Fedett Uszoda (Diósgyőr), Kemény Dénes Városi Sportuszoda, Generali Aréna vagyis Miskolc Városi Szabadidőközpont (sportcsarnok + jégcsarnok,) Diósgyőri sportingatlan, József utcai sportingatlan, Szentpéteri kapui sportingatlan. Közülük a Kemény Dénes Városi Sportuszoda, a Miskolc Városi Szabadidőközpont kiemelkedően jó állapotban van, a Diósgyőri sportingatlanon a jövő évben a labdarúgócsapatot üzemeltető többségi tulajdonosnak a várossal kötött szerződése értelmében infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtania (új pályák, öltözőépület építése, stb.). A József utcai sportingatlan megfelelőnek mondható állapotban van, ugyanakkor a Városi Fedett Uszoda és a Szentpéteri kapui sportpálya megérett a felújításra.
•
Nem önkormányzati tulajdonban lévő nagyobb sportingatlanok: MVSC sportingatlan, BVSE sportingatlan, Holcim sportingatlan, Miskolci Egyetem campus.
89
Célkitűzések: Amennyiben ezt a költségvetés engedi a Városi Fedett Uszodában és a Szentpéteri kapui sportpályán korszerűsítést, illetve a rekonstrukciót kellene végrehajtani. Meg kell vizsgálni egy sportholding létrehozásának az előnyeit és hátrányait, és ezek után kell dönteni, hogy a jövőben milyen formában működjenek ezek a szervezetek (összevontan vagy változatlanul önállóan). Az egyik legfontosabb feladat a felelős gazdálkodási szemlélet megteremtése, az üzemeltetési idő jobb kihasználásával növekedhetnek a bevételek, közvetlenül az alapfunkcióhoz kapcsolódó területen. Előre kell lépni a kapacitásmenedzsment terén, meg kell tölteni élettel azokat a létesítményeket, ahol eredményes csapatokat lehet működtetni, és amelyek megfelelő műszaki színvonalat és lehetőségeket jelentenek a sportágak számára. Saját bevételek növelése: létesítmény-fejlesztés (páholyok, szolgáltató egységek), törvényi szabályozás adta lehetőségek igénybe vétele (pl: a sportszervezeteknek az önkormányzattal kötött szerződése alapján, a 2010. évi LXXXIII. törvény 3-12 §-ainak hatályba lépése esetén a társasági adó igénybevételével pénzeszközök fordíthatók a sportlétesítmények fejlesztésére).
Sportfinanszírozás Helyzetkép: •
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a nem kötelezően ellátandó feladatai közül a lehetőségéhez mérten támogatja a városban működő sportszervezeteket, a Miskolci Városi Sportiskola révén részt vesz 13 sportág utánpótlás-nevelésében, valamint működteti a sport-infrastrukturális rendszert.
•
A városban működő sportszervezetek a sportágaik élmezőnyéhez képest szerény költségvetéssel rendelkeznek, ugyanis a helyi társadalmi-üzleti elit képviselőinek társadalmi szerepvállalása minimális volt az elmúlt években. Emiatt a sportszervezetek vezetői többségében az önkormányzattól vártak többlet támogatásokat szakmai terveik megvalósításához, azonban Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetési korlátai miatt ebben nem lehet partner.
90
Célkitűzések: A sportszervezetek menedzsmentjének felkészítése a gazdálkodásukhoz szükséges anyagiak önálló előteremtésére. A sportszervezetek támogatói körének kiszélesítése érdekében önkormányzati határozatok meghozatala. Az önkormányzat vezetői részéről a helyi társadalmi-üzleti elitnek, valamint a várossal szerződéses viszonyba kerülő vállalkozásoknak a társadalmi szerepvállalásra való serkentése, a sport támogatására való ösztönzése. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt., illetve tagvállalatai részéről - lehetőségeikhez mérten - a helyi sportélet finanszírozásában való részvétel az általuk kidolgozott koncepció alapján, illeszkedve a város sportkoncepciójához.
III. 8 KULTÚRA A kultúra meghatározó szerepet tölt be a város arculatának formálásában. A városfejlesztésre, a kulturális életre és az idegenforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó tervek egymással szoros kölcsönhatásban kell, hogy megfogalmazódjanak. A kultúra gazdasági tényező is. A művészeteknek és a kulturális iparágnak fontos szerepe lehet a helyi gazdaságban is: hozzájárulnak a foglalkoztatottság növeléséhez, közvetve vagy közvetlenül elősegítik a város és polgárai boldogulását. A kultúra, a közművelődés által lehetőséget kell teremtenünk a miskolci polgárok számára, hogy identitásukat, lokálpatriotizmusukat megerősítsék, s az ehhez szükséges ismereteket, élményeket, kompetenciákat megszerezhessék, valamint
szabadon hozzáférhessenek az
intézmények, civil szervezetek minőségi szolgáltatásaihoz. Nem lehet a kulturális fejlesztési programot személyi és tárgyi feltételek biztosítása, valamint anyagi ráfordítások, befektetések nélkül megvalósítani. Rendkívül fontos, hogy a közművelődési, kulturális intézmények, az egyházak és a civil szféra által megteremtett helyi kulturális tevékenységek, közösségi értékek fennmaradjanak, továbberősödjenek és egymást erősítsék. A kultúra, az intézményi, civil, egyházi együttműködés a város fejlődésének alapja. A város kulturális öröksége minden elemében, formájában ápolandó, továbbfejlesztendő. A kulturális értékeket hozzáférhetővé kell tennünk a széles közönség számára. A kulturális tudatosság
91
fejlesztésében, az értékek felmutatásában, a programok iránti érdeklődés felkeltésében és a tájékoztatásban fontos küldetése van a helyi média mellett a világhálónak, az online médiának, a digitális adathordozóknak. A város kulturális életének fejlesztésére olyan szervezeti keretet kell létrehoznunk és működtetnünk, amellyel biztosítjuk a lakosság széles köreinek bevonását a kulturális tevékenységekbe. Helyzetkép: •
Miskolc a megye és a régió kulturális, oktatási, turisztikai, szellemi központja.
•
Megközelítése közúton, vasúton, határainkon belülről és határainkon kívülről kiépült és jónak mondható.
•
Miskolc az ország egyik leghátrányosabb helyzetű városa, ami kulturális életére nem mondható.
•
Miskolc országos és nemzetközi hírű fesztiválvárossá vált az elmúlt években. Olyan rendezvényekkel, mint a Téli fesztivál, a „Bartók +…” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál és a Diósgyőri Várfesztivál. Törekednünk kell, hogy az egész évre legyenek nagy rendezvényeink.
•
Miskolc gazdag természeti értékekben és épített örökségekben. Jelentős népművészeti, ipartörténeti hagyományokkal rendelkezik, amelyek nincsenek kellő mértékben feltárva, bemutatva, közzétéve.
•
Az elmúlt években jelentős elképzelések, próbálkozások születtek (pl. a város 2008-ban elnyerte a Kultúra Magyar Városa címet), amelyek kiemelt célja volt, hogy a város egy jelentős arculatváltáson, megítélésváltáson essen át és bekerüljön az ország kultúrvárosai közé. Ezt az alapvető célkitűzést folytatnunk kell szakmai megalapozottsággal, új ötletekkel, megvalósítható feladatokkal.
•
Céljaink eléréséhez a városi költségvetésben rendelkezésre álló forrásokon túl egyéb forrásokat is be kell vonni. Törekedni kell arra, hogy a kultúra támogatására szponzorokat találjunk. A szponzori támogatások mellett az önkormányzatnak 2011-2014-es időszakban megnyíló országos és európai uniós kulturális pályázati forrásokból minél nagyobb összegeket kell elnyernie.
•
A határon átnyúló pályázatokon való sikeres részvételhez szükséges a nemzetközi kapcsolatok ápolása és továbbépítése. A testvérvárosi kapcsolatok mellett az európai regionális központokban és fővárosokban kezdeményezni kell a város kulturális értékeinek bemutatását.
92
Célkitűzés: Kulturális események koordinálása Előzetesen és folyamatosan összehangoljuk a kulturális intézmények és civil szervezetek programjait.
Az
előzetes
éves/évad
terveket
bekérés
után
egyeztetjük
az
intézményvezetőkkel. A régi intézményi hálót dinamikusabbá, befogadóbbá tesszük a civil kezdeményezések iránt, nem elhanyagolva a szakmai elvárásokat. A város intézményi és civil kulturális rendezvényeiről rendszeres és sokoldalú tájékoztatást adunk, helyi kiadványokat gondozunk, támogatunk és jelentetünk meg. Új városi, kulturális internetes portál kialakítása Olyan online információs bázist hozunk létre, amellyel teljes körű tájékoztatást adhatunk a város kulturális és idegenforgalmi életéről. Kulturális programajánlót állítunk össze miskolciaknak és turistáknak, mellyel célunk, hogy hiteles, friss és vonzó információk által növeljük a miskolci kulturális és szórakoztató rendezvények, látnivalók népszerűségét a helyi és környékbeli lakosság, valamint a turisták körében. Kulturális kapcsolatok erősítése, bővítése A város kulturális életét a partnerség elvére kívánjuk építeni. Az Európai Unió pályázatai, kulturális programjai is ösztönzik a partnerség elve alapján szerveződő kulturális projekteket, cserekapcsolatokat, együttműködő hálók teremtését az intézmények, civil szervezetek és egyházak között. Különböző szinteken (városon belüli, önkormányzatok közötti, régiós szinten, nemzetek közötti) szektorközi kapcsolatokat építünk ki, megőrizzük a kulturális vonzerőt. A regionális együttműködések munkacsoportokat hoznak létre és tartanak fenn a kultúra, a tudomány, közművelődés, kultúraközvetítés, a média, a nőkérdés, az ifjúság, a kisebbségek, a szociális kérdések, a sport, a történelmi központok, stb. területein, amelyek mind potenciális lehetőségeket jelentenek Miskolc bekapcsolódására, saját érdekeinek megjelenítésére, s együttesen külső források igénybevételére. -
Civilek bevonása a város kulturális életébe
-
Egyházak bevonása a város kulturális életébe
Meglévő intézményrendszer megerősítése, fejlesztése A meglévő városi fenntartású kulturális intézményeket megtartjuk, módszertani és látens funkcióikat (gazdasági, szociális, szociokulturális stb.) megerősítjük, hivatalos funkcióvá tesszük. Diszfunkcióiktól megszabadítjuk az intézményeket. Kezdeményezzük, hogy az intézmények legyenek nyitottak más szervezeti formák iránt.
93
A város művészeti, közművelődési és közgyűjteményeinek alapvető működésének biztosítása mellett szorgalmazzuk az intézmények nyitottabbá tételét, elsősorban az információáramlás,
a
fiatalokkal
való
foglalkozás,
a
tehetséggondozás,
a
művelődéstörténeti és a helytörténeti értékek kutatásának, bemutatásának irányába. A
városlakók
életminőségének,
közérzetének
javulása
érdekében
a
kulturális
intézményeknek, mint közösségi tereknek a megerősítésére, illetve az úgynevezett találkozási pontok, terek közösségszervező erejének jobb kihasználására törekszünk, fejlesztjük a gyermek és ifjúsági korosztály igényeire épülő szolgáltatásokat. Művészeti élet támogatása Támogatjuk a Miskolcon élő, tevékenykedő hivatásos és amatőr művészeket, művészcsoportokat, bemutatkozási lehetőségeket biztosítunk a számukra. A hivatásos és amatőr alkotóművészetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok keretében az alkotómunka feltételeinek biztosításával, kiadványok megjelenésének támogatásával, ösztöndíjakkal, műalkotások vásárlásával, kollektív műtermek, illetve műhelyek működtetési feltételeinek biztosításában való hatékony közreműködéssel segítjük munkájukat. Lokális, regionális, nemzeti, nemzetközi, egyéni és csoportidentitás erősítése Feladatunk a kötődések kialakulását, megerősítését szolgáló hagyományőrzés, a kulturális örökség védelme, hozzáférhetősége, valamint a kulturális önkifejezés és a kreatív alkotóközösségek ösztönzése. Felmérjük, ápoljuk és lehetőségek szerint bővítjük a helyi, regionális és nemzetközi kulturális, turisztikai kapcsolatokat, fókuszálva 2013-ra, amikor Kassa az Európai Unió kulturális fővárosa lesz. Szerepet vállalunk a múlt megismerésén alapuló, élő kultúra terjesztésében, a közművelődési, a közgyűjteményi, a művészeti intézmények, az alkotó művészek és közösségek által létrehozott kulturális értékek megőrzésében. Minél szélesebb körben népszerűsítjük az egyedi turisztikai attrakcióinkat, védett természeti és épített örökségünk kincseit. Erősítjük a határokon átívelő kapcsolatokat, amelyek révén a várost kulturális hídfőállássá tehetjük. Hosszú távú kulturális „piacépítés” Országos és nemzetközi kapcsolataink bővítésével erősítjük városunk pozitív megítélését, népszerűsítjük kulturális sokszínűségünket. A város arculatának pozitív formálásával, egyedi kulturális marketingeszközök alkalmazásával ismertségünket növeljük belföldön, külföldön egyaránt.
94
Terjesztjük a múlt megismerésén alapuló élő kultúrát, őrizzük a közművelődési, a közgyűjteményi, a művészeti intézmények, az alkotó művészek és közösségek által létrehozott kulturális értékeket. Új kulturális marketing - tervet dolgozunk ki, fókuszálva a már ismert fesztiválokra, látványosságokra, védett természeti és épített örökségünk kincseire. Célunk, hogy a város regionális vonzáskörű kulturális központtá váljon. Kívánatos olyan művészeti ágak és rendezvények kiemelt támogatása, amelyek márkajegyként erősítik a város hazai és nemzetközi ismertségét, tekintélyét. Kulturális turizmus erősítése A városban fellehető kulturális értékek jobb kihasználása érdekében szükség van egy egységes idegenforgalmi és kulturális kínálati rendszer kialakítására, amelyben tevékeny szerepet kell, hogy vállaljanak a helyi művelődési intézmények, egyházak és civil szerveződések is. A kulturális, természeti, táji adottságok kihasználására építve a kulturális turizmust kívánjuk fejleszteni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a városlakókat és a vendégeket egy élhető és versenyképes város várja minőségi kiszolgálással, attrakciófejlesztésekkel. Az európai uniós és országos pályázati lehetőségeket kihasználva eredményesebb marketingfeladatokat fogalmazunk meg, fesztiválprogramokat szervezünk. A város turisztikai és kulturális értékeinek hatékonyabb bemutatására törekszünk az országon belül és határainkon túl. A konferencia-, gyógy-, üzleti, ifjúsági és vallási turizmus programjaiba szervesen beillesztjük a város kulturális és egyházi értékeinek kínálatát. Egyházak, nemzetiségek, etnikumok kultúrájának megőrzése, támogatása A városnak szerepet kell vállalnia abban, hogy az itt élő kisebbségek megőrizhessék hagyományaikat, kultúrájukat, s átadhassák értékeiket a felnövekvő generációknak, megismertessék azokat másokkal is. Ezáltal Miskolc megőrizheti soknemzetiségű hagyományait. Kiemelt feladatunk a város sokszínűségéből fakadó nemzeti, etnikai, vallási csoportok kultúrájának megőrzése, a kulturális értékek hozzáférése tekintetében az esélyegyenlőség megteremtése és a helyi civil kezdeményezések felkarolása. III. 9 TURIZMUS A turisztikai és az idegenforgalmi kínálat átgondolt fejlesztése jelentősen hozzájárulhat Miskolc gazdasági fejlődéséhez. A turizmus iránti kereslet a jövőben várhatóan dinamikusan növekszik, ami részben összefügg a nemzetközi válság leküzdésével és a gazdasági 95
növekedés
fejlődésével.
A
miskolci
idegenforgalom
növekedése
együtt
jár
a
foglalkoztatottság bővülésével, a jövedelmek növekedésével. Ahhoz, hogy továbbra is vonzó célpont legyen a város, a természeti környezet és klíma, az utazási és szállásköltségek, valamint a vendégmarasztaló programok és attrakciók mellett biztonságot és nyugalmat kell kínálnia a vendégeknek – csakúgy, mint az itt élőknek. Arra törekszünk, hogy Miskolc tiszta, rendezett legyen, ahol szívesen költik el pénzüket a turisták is. Fontos, hogy Miskolc turisztikai látnivalói egyformán vonzóak legyenek a „nagyközönség” számára. Turizmust segítő értékeink Helyzetkép: •
Vonzerőink
tekintetében
egyértelműen
a
Barlangfürdő
örvend
a
legnagyobb
népszerűségnek, ezt a LÁÉV erdei kisvonat, az Kultur- és Állatpark és a Diósgyőri Vár követi. Sajnos közülük csak a Barlangfürdő bír nemzetközi ismertséggel, ami a vendégforgalmi statisztikákból is kitűnik. Miskolc turizmuspiaci helyzete évek óta stagnáló
vagy romló
tendenciát
mutat,
amin
változtatni
szükséges.
Miskolc
vendégforgalmára nagymértékben rányomja bélyegét, hogy az utóbbi években nem történt jelentős attrakciófejlesztés, nem tudtunk lépést tartani más városok beruházásaival. •
A nemrég 4 csillagossá vált Hotel Palota megújulása mindenképp üdvözlendő, de szomorú, hogy még mindig ez a szálloda jelenti a miskolci konferencia-turizmus bázisát. Rengeteg vendégtől és ezáltal komoly bevételektől esik el a város, mivel nincs a belvárosban komolyabb kapacitással rendelkező konferencia- vagy kiállítási központ.
Célkitűzés:
„Vizek-Hegyek-Történelem” program nevével érzékeltetésre kerül, hogy Miskolc és környezete
milyen
sokszínű
természeti
adottsággal
rendelkezik.
A
város
turizmusfejlesztési programjának globálisan, csomagban kell kezelnie a természeti értékeket és az épített örökséget, és ennek az elvnek megfelelő marketingtevékenységet kell hozzáillesztenie. A város különleges fekvése, hagyományai, a történelmi Avasban rejlő lehetőségek kiaknázása, konferencia-turizmus erősítése, mind a turisztikai iparágat erősíti majd. Egyik legfontosabb, de a legkevésbé kiaknázott lehetőségünk természetes felszíni és felszín alatti vizeink. Konkrét tervek kerülnek kidolgozásra a Szinva - és a Sajó - part rendezésére, a Hejő-part kiépítésre. A fürdőfejlesztésekben nagy lehetőségek rejlenek: a miskolctapolcai Barlangfürdőben újabb különleges attrakciók kiépítésére van 96
potenciál, a tapolcai strandfürdő újjáépítése az egyik legsürgetőbb feladat, és hamarosan sor kerül a Selyemréti Fürdő megújítására is. Szintén a fürdőrekonstrukciók sorába tartozik egy belváros fürdő megnyitása és a Diósgyőri Várfürdő melegvizes fejlesztése is. A vízhez köthető attrakciók mindenütt növelik az átlagos tartózkodási időt, ez városunkban is kiemelt célként fogalmazható meg.
Az hivatásturizmus az egyik legjövedelmezőbb szegmense az idegenforgalomnak, ezért a konferenciaturizmusra alkalmas szállodai beruházásokat támogatni fogja a város.
A turizmus érdekeit is szolgáló új Miskolc Kártya készül: elsősorban a miskolci családokat támogatjuk majd, másodsorban a Miskolcon állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkezőket, harmadrészt pedig a városban munkát vállalókat és a városban és idegenforgalmi vonzáskörzetében legalább 3 éjszakát eltöltőket, valamint az itt tanulókat. A Miskolc Kártyát igényelhetnék nem csak a Miskolcon állandó lakhellyel rendelkezők, hanem az itt dolgozók, az itt tanulók is. Az igazolást az iskola, illetve a munkahely állítaná ki, amely igazolás után járna a Miskolc Kártya és a vele járó kedvezmények. A Miskolc Kártya által kínált szolgáltatások kedvezményes igénybevételével kialakulhat egy minőségében más kapcsolat a várossal.
Miskolc-Tapolca, mint turisztikai különlegesség kiemelt kezelése Helyzetkép: •
Az elmúlt években ugyan bővült, illetve korszerűsödött a Barlangfürdő, de főszezonban jelentős mértékben nem tud több turistát befogadni, sőt gyakran túlzsúfolt. Szezonon kívüli időszakban viszont van kapacitás több vendég fogadására, ehhez meg kell találni azt a kedvezményrendszert, ami a turisták és a miskolciak számát egyaránt megnöveli.
Célkiűzés: Miskolc városának Tapolcát kiemelten kell kezelnie a jövőben. Idegenforgalmi centrumként olyan színvonalú fejlesztésnek adhat helyet Tapolca jelenleg elhanyagolt területe, mely a legjelentősebb hazai és európai turisztikai attrakciók méltó versenytársa lehet. A főszezonon belüli és kívüli időszakban kedvezményesebb belépőjegyárakkal kell a turistákat idecsábítani, hiszen országos viszonylatban az egyik legdrágább vidéki belépővel rendelkezik a fürdő. Jelentősebb kedvezményt kell adni a miskolci családoknak is, az új Miskolc Kártya-rendszerén keresztül. A Barlangfürdő marketingtevékenységét fejleszteni kell, kiemelve a fürdő különlegességét. Az egészségturizmusban szinte havonta jelennek meg új vagy korszerűsödő versenytársak, sajnos ezek az 97
attrakciófejlesztések Miskolcon elmaradtak. Az Új Széchenyi Terv pályázati alapjait fogjuk használni ezen hiányosságok megoldására. A fejlesztéseknek tükrözniük kell azt, hogy Miskolc városa törekszik a több napos programcsomagok kialakítására, mert turisztikai kínálatával egyszerre tud többféle célcsoport igényeinek megfelelni, de ehhez összehangolt, mindenre kiterjedő fejlesztést kell végrehajtani. Rendezni kell a strandfürdő és a Juno Szálló sorsát, el kell kezdeni mielőbbi újjáépítésüket. Meg kell teremteni, hogy egy exkluzívabb környezetben (Barlangfürdő) a magasabb fizetőképességű vendégeket, és a strand területén az átlagos anyagi lehetőségekkel rendelkező turistákat egyaránt fogadni tudjuk. Kiemelt stratégiai ügy, hogy a tapolcai strandfürdő újranyitását megoldjuk, ezzel párhuzamosan tervezzük a Juno Szálló hasznosításának megoldását. Napközbeni és esti szórakozási lehetőségeket is kínáló, illetve az itt élő miskolciak igényeit is kielégítő szolgáltatásokra van szükség (pl. kereskedelmi üzletek, bank, egyéb szolgáltatások, korzó jellegű utcák). Sétány épül a Hejő mentén, új településközpont kialakítását valósítjuk meg. Lillafüred fejlesztése Helyzetkép: •
Lillafüred Diósgyőr felőli közúton történő megközelítése a magasabb turistabuszok számára lehetetlen. A hegybe vájt alagút legmagasabb része mindössze 3,6 m magas. Az egyébként is kevés parkolóhely nem alkalmas buszok parkolására. A LÁÉV-en kívül nincs alternatív közlekedési mód a turisták számára.
•
A Palotaszálló épületének korábbi impozáns látványát a többségében értéktelen fák koronája korlátozza. A függőkert növényzete is rendezésre vár hosszú évek óta.
•
Csapadékmentes időszakban gyakran okozza a turisták csalódottságát a Szinva-vízesés hiánya. Sokan többszöri miskolci tartózkodásuk során sem tudják megtekinteni „működő” állapotában az ország legmagasabb vízesését. Az ívóvíz-ellátás és a turisztikai érdekek összehangolása mindenképp új műszaki megoldást kíván. A vízesés „vízmentes” állapotának megszüntetésére vonatkozó engedélyezési terv elkészült, az engedély rendelkezésre áll.
•
A Lillafüredi Állami Erdei Kisvasút folyamatosan pénzügyi gondokkal küzd (gyakorlatilag az Északerdő Zrt. nyereségének terhére képes csak fennmaradni). A közelmúltban pályázati támogatásból állomásfejlesztések (Lillafüred, Garadna) és eszközbeszerzések valósultak meg. 98
Célkitűzés: Alternatív közlekedési módok és feltételrendszerük kialakítása, mint kerékpárkölcsönzés, villanymeghajtású kisvonat. Így a nemzeti park terheltsége csökkenhetne, illetve megvalósulna a látogatók irányított közlekedése. További parkolóhelyek kialakítása, ill. a parkolási rendszer újragondolása. Az emeletes turistabuszok számára parkoló kijelölése még Lillafüred előtt, a turisták további szállításának, vagy gyalogos közlekedésének megoldása. A Palotaszálló függőkertjében az élményszerűbb bejárás biztosítása, a növényzet hosszú távú gondozása. A LÁÉV-vel kapcsolatban megkezdett fejlesztés folytatása. A Diósgyőri Vár fejlesztése Helyzetkép: •
A Diósgyőri Vár látogatottsága nem tudott az elmúlt években lényegesen javulni. Egyrészt a befogadó képessége meghatározott egy-egy rendezvény alkalmával, másrészt programjainak nagy része megújulásra vár. Bár már történtek lépések a látogatók élményszerűbb fogadási feltételeinek kialakítására, a további újítások elengedhetetlenek.
Célkitűzés: A Diósgyőri Vár fejlesztése egyidejűleg történik a Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központtal és a Diósgyőri Várfürdővel. A komplex fejlesztéstől a teljes városrész látogatottságának emelkedése várható. A területre egy kiemelt területfejlesztési koncepció kerül kidolgozásra, amely új tartalmakkal, nagy érdeklődésre számító programokkal töltené meg az adott kereteket. A fejlesztések első lépése a Diósgyőri Vár visszaépítéssel történő fejlesztése, melynek keretében
lovagterem,
királynéi
lakosztályok,
kápolna,
középkori
borozó
és
bemutatótermek kerülnek kialakításra. Ezzel lehetőség nyílik konferenciák, színházi és zenei rendezvények (max. 200 fő), valamint esküvők tartására.
A vár mellett felépítünk egy rendezvényhelyszínt, a Lovagi Tornák terét, amely lovas, hagyományőrző rendezvények, színházi előadások, koncertek, egyéb nagy rendezvények megtartására lesz alkalmas. Megújul a Diósgyőri Vár és a strand közötti tér, vásártér funkcióval.
További fejlesztési elképzelés a Diósgyőri Várfürdő átalakítása Királynéi Stranddá, az igényesebb közönség bevonzása érdekében. Tervezzük a Diósgyőri Vár vízi várrá való visszaalakítását a Malomárokban a lefolyás biztosításával, valamint a meglévő vízimalom 99
újraindítását. Elkészült a Kézművesek utcájának terve, ahol a régi mesterségek gyakorlati bemutatására nyílik lehetőség. Újabb parkolók kialakítása is szükséges a területen. Belváros, történelmi Avas turisztikai fejlesztése Helyzetkép: • A történelmi Avas fejlesztése régóta napirenden lévő feladat. Nagy lehetőségeket jelent egy ilyen abszolút belvárosi, több száz pincét magába foglaló hegy jelenléte. A kulturált borfogyasztásra épülő borturizmus nagyívű fejlődést mutat az utóbbi évtizedben, ezért a páratlan földrajzi fekvés hasznosítása mindenképp reális elképzelés. Célkitűzés: Kulturált infrastrukturális körülmények és városképileg a történelmi környezetbe illő beruházások kerülnek megvalósításra a belvárosi rehabilitációs programok felhasználásával. A miskolci kereskedővárosi hagyományok felelevenítésével a környező három borvidék borai fogják megtölteni a többszáz éves avasi pincéket. Borturisztikai központ valósul meg, ami szakmai rendezvényeknek és kulturális programoknak biztosít különleges atmoszférájú helyszínt. Turisztikai Desztinációs Menedzsment: Helyzetkép: • A Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) rendszer magyarországi meghonosítása több éve napirenden lévő feladat, jól működő nyugat-európai példák alapján. A desztináció menedzsment rendszer kialakítása a 2005-től 2013-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott feladat. Ennek megvalósítása a magyarországi és a miskolci turizmus versenyképességének növeléséhez kiemelt jelentőséggel bír. • Miskolc TDM munkaszervezetét 2010. áprilisában az önkormányzat a Miskolc Turizmusáért Közhasznú Egyesülettel közreműködve létrehozta és működteti. A tényleges működés 2011. április 1-jétől várható. Célkitűzés: A miskolci TDM a városunkban található turisztikai, kulturális vonzerők termékké alakítását, hálózatba szervezését, a termékek desztinációba ágyazott piac- és versenyképessége megteremtését és értékesítésének folyamatát végzi 2010. év tavaszától, melynek célja a fenntartható fejlődés megőrzése mellett a turisztikai piaci siker elérésével, Miskolc, mint turisztikai attrakció fejlődése, az itt élők jólétének növelése. 100
A TDM szakmai munkája és az Új Széchenyi Terv pályázati lehetőségei súlyozottan öszszehangolásra kerülnek.
III. 10 VÁROSMARKETING Helyzetelemzés: •
A városmarketing egy sajátos várospolitikai eszköz, melynek célja, hogy előremozdítsa a városlakók és a város érdekében munkálkodó, cselekvő intézmények, cégek, egyének kölcsönös érdekét. A városmarketing egy szintetizáló, koordináló eszköz, mely egységes arculat,
image
formájában
megjeleníti,
pozícionálja,
kommunikálja
a
várost.
Összességében a városmarketing célja nem más, mint a város versenyképességének, vonzerejének növelése, mely mind belső, mind külső célcsoportjai vonatkozásában meghatározza a fejlődési lehetőségeit. •
Az elmúlt években Miskolc városmarketing feladatait nem kellő megalapozottsággal és hatékonysággal látták el, mivel a korlátozott anyagi források mellett nem létezett egyértelmű, a város többi fő fejlesztési irányaihoz alkalmazkodó marketingstratégia.
•
Néhány marketing szempontú észrevétel: o
Évente 1-2 hazai és nemzetközi kiállításon vettek részt a város idegenforgalmi képviselői, vagy képviselet útján szerepeltek. A sajtókommunikáció is nehézkes volt, az országos sajtóhoz jóformán csak a kedvezőtlen hírek jutottak el.
o
Említést érdemel a helyi lakossággal való marketingkommunikáció is, mely elsősorban a Miskolci Televízión, a helyi rádiókon, valamint a helyi és megyei írott sajtón (Észak-Magyarország, Minap, Miskolci Műsor) és online felületeken (www.minap.hu, www.boon.hu, www.eszakhirnok.hu) keresztül történik. Érdemes lenne a helyi lakosságot jobban megszólító és célirányos marketingaktivitást folytatni, hisz a helyiek benyomásai és véleményei nagyban befolyásolják rokonaik, barátaik és ismerőseik Miskolcról kialakított képét.
o
Miskolc Város Önkormányzatának honlapja (http://www.miskolc.hu)
mind
tartalmában, mind képi megjelenésében statikus, nem felhasználóbarát, túl sok alrovat szerepel benne és bonyolult a kezelése. o
Komoly problémát jelent a tartalmak több nyelvre való lefordításának hiánya, vagy hibás fordítások.
•
Egy tudatosan építkező város stratégiai városmarketing céljainak, központi víziójának azonosnak kell lennie a városfejlesztés fő céljaival, és alkalmazkodnia kell a kulturális és 101
idegenforgalmi stratégiához. Ennek oka, hogy koncepcionális szinten ezeket a célokat nem lehet elkülöníteni; a város, a kultúra, és az idegenforgalom fejlesztésének illetve a városmarketingnek is ugyanazon elképzelt jövőképért kell összhangban dolgoznia. A városmarketing-terv a célokat marketing szempontból közelíti meg és így egy összefogott marketingtevékenységgel lehet majd támogatni a város céljait. Célkitűzés: Általánosan az alábbi feladatkörökben lehetséges és szükséges a városmarketinghez kapcsolódó célok és feladatok azonosítása: gazdaságfejlesztés, beruházásösztönzés, idegenforgalom, kultúra, oktatás, sport, önkormányzati kommunikáció, belső és külső PR. A fejezetek mindegyikében meg kell fogalmazni az egyes szakterülethez kapcsolódó városmarketing célokat, és a célok megvalósításához intézkedési javaslatokat. Az egyes fejezetek tartalmazzák majd a stratégiai, operatív terveket, valamint az egyes intézkedések végrehajtására, illetve a megvalósítás ellenőrzésére javasolt megoldásokat is. A terv szükséges, hogy javaslatot adjon a városmarketing-tevékenység folyamatosságának biztosítására,
amely
az
elkészített
dokumentum,
a
jelenlegi
projekteredmények
fenntarthatóságának biztosítéka is lesz egyben. A jelenlegi helyzet felmérésén alapuló, jövőképhez társítható városmarketing célok megfogalmazása. Például: irányító szervezet létrehozása, a célok elérését támogató és biztosító szervezeti és működési háttér létrehozását célként kell megfogalmazni. Ezen szervezet létrehozása nélkül ugyanis nem lehetnének megvalósíthatók, mérhetők és ellenőrizhetők a városmarketing - tervben megfogalmazott célok. Együttműködés civil szervezetekkel. Arculati elemek kialakítása: A hatékony és eredményes kommunikációs tevékenység elsődleges lépéseként egységes arculati elemek (logó, szlogen és színvilág) létrehozása szükséges a meglévő elemek felhasználásával, ezek megjelenítése arculati kézikönyvben. Az arculati kézikönyv elterjesztése, alkalmazása.
102
Idegenforgalmi kutatások rendszerének létrehozása. A fogyasztói igények és vélemények legjobb megismerésének eszköze a primer kutatások végzése. Ennek rendszeres végrehajtása és eredményeinek tervezési folyamatokba való beépítése alapkövetelmény. Városmarketing – termékösszetétel: Termékportfólió kialakítása piackutatás alapján, ezek értékelése a kihasználtság, a jelentőség, a jelenlegi piaci helyzet és fejlődési képesség alapján. Piacszegmentáció: A termékekhez rendelhető adott piaci szegmensek meghatározása piackutatás alapján. Kommunikáció: - egyedi arculat (imázs) megteremtése, - kiadványok, terjesztésük külföldön és belföldön, - kapcsolt és tervezett kommunikációs akciók, - rendszeres hírlevél a sajtónak és a szakmának, - a városi honlap fejlesztése, dinamikusabbá tétele, - promóciós filmek, a termékportfólió különböző ágazataiban, - idegenforgalmi információs pontok, - kiállítások belföldön és külföldön, - műhelymunkák és együttműködés a város kreatív műhelyeivel, - a közművelődési intézmények, kreatív műhelyek és a gazdasági élet szereplőinek, kommunikációja, kapcsolatrendszere, - partnervárosi együttműködések, kommunikáció fejlesztése. Prioritások 2011 – 2014. évben 1. Értékelést kell készíteni az eddigi városmarketing tevékenység tartalmáról, eszközeiről, módszereiről:
Miskolc pozícionálása,
célcsoportvizsgálat, esetleges újradefiniálás,
városmarketing-feladatokhoz kapcsolódó szervezeti felépítés és döntési folyamat, jogkörök és feladatkörök definiálása,
városmarketing-költségvetés,
külső és belső együttműködési rendszerek,
kommunikációs vezérelv és eszközrendszer,
grafikai arculati elemek, szlogen,
tervezési és beszámolási kötelezettségek meghatározása, 103
az
átfogó
marketing-audit
továbbiakban
eredményei
alkalmazandó
alapján
eszközöket,
a
meghatározhatjuk
a
marketingtevékenység
fejlesztésének tartalmi, együttműködési és finanszírozási irányait. 2. Fel kell tárni Miskolcról - a saját lakosságában, illetve a külső célcsoportokban kialakult szubjektív képet, imázst. 3. Az eredmények alapján fel kell mérni Miskolc értékeit, adottságait, kínálati kompetenciáit, erősségeit és gyengeségeit annak érdekében, hogy megragadhatóak legyenek a város pozicionálásának, esetleges újrapozícionálásának elemei, tényezői. 4. Egységes arculatban kell megjelennie a város kiadványainak és promóciós termékeinek, saját honlapjának. 5. Együttműködés rendszerének kialakítása - szervezeti felépítés és döntéshozás. A szervezeti felépítés meghatározásánál gondosan be kell azonosítani a tervezett kommunikációs csatornák és eszközök, képviselők rendszerét, azaz meghatározni minden olyan lehetőséget, amely a Miskolcról alkotott vélemény formálására alkalmas. Ezen kommunikációs interakciók függetlenek a célcsoporttól, hiszen az alapvető üzenetet, víziót minden esetben egységesen kell képviselni: •
6. A
sajtónyilvános események, sajtóközlemények, nyilatkozatok, riportok,
•
önkormányzati belső kommunikáció,
•
közszolgálati elektronikus és print felületek, kiadványok,
•
idegenforgalmi elektronikus és print felületek, kiadványok,
•
reprezentatív kiadványok, ajándéktárgyak,
•
Miskolcot képviselő delegációk, sportegyesületek, előadók,
•
köztéri eszközök, információs és irányjelző táblák,
•
kulturális, közéleti és sportesemények,
•
minden további kommunikációs felület, lehetőség.
városmarketing-feladatrendszer
ellátásához
szükséges
szervezeti
felépítés
meghatározása során egyik fő prioritás a megfogalmazott üzenet, vízió, arculat alkalmazásának hatékony érvényesítési lehetősége. A feladatkörök és jogkörök megállapítása során tisztázni kell a releváns önkormányzati hivatali és önkormányzati tulajdonú társaságokkal, intézményekkel történő kommunikációs koordináció rendszerét: •
önkormányzat sajtóiroda, sajtószóvivő,
104
•
önkormányzat releváns osztályai, referensei: marketing, idegenforgalom (Tourinform Iroda), informatika, kultúra, sport,
•
Miskolci Kummunikációs Nonprofit Kft.,
•
önkormányzati tulajdonú társaságok,
•
önkormányzati fenntartású intézmények.
7. Helyi együttműködések A városmarketing tevékenység nem csupán az önkormányzat feladata. A marketing hatásrendszerében megjelennek a település intézményeinek, szakmai és társadalmi szervezeteinek
különböző
aktivitásai.
Az
önálló
intézményi
munkák
jól
kiegészíthetik, erősíthetik egymást. Ugyanakkor fontos - s a gyakorlatban legfőképpen ez hiányzik -, hogy az egyes eszközök, akciók között megtörténjen bizonyos koordináció, összehangolás, hogy azok hatásai ne olthassák ki egymást. Ezen koordinációs igény is megerősíti a marketing-tevékenység tudatosságának, stratégiai átgondoltságának szükségességét. Legfontosabb együttműködő szereplők: •
Helyi Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet,
•
helyi média,
•
Miskolci Egyetem Marketing Intézet,
•
helyi kulturális, rendezvényszervező intézmények,
•
helyi szolgáltatók, civil szervezetek.
8. Térségi kapcsolatok A
városmarketing-tevékenység
sikere
növekszik,
ha
tartalmában,
használt
eszközeiben építkezhet a nagyobb földrajzi, területi egységek által végzett marketing tevékenységre: •
Megyei Önkormányzat (sajtóiroda),
•
Térségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet,
•
Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatósága,
•
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,
•
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki Kamara,
•
térségi média,
•
térségi szolgáltatók, civil szervezetek.
105
III. 11
EGYHÁZ - ÉS CIVILÜGY
EGYHÁZÜGY Helyzetkép: •
Az elmúlt 8 évben nem volt hivatalos kapcsolat az önkormányzat és az egyház között. Az előttünk álló 4 évre a kinevezett egyházügyi referenst, akinek feladata: az önkormányzat és az egyház közötti kapcsolat kiépítése, a feladatok továbbítása a szakmai osztályok felé. Rendszeres találkozások szervezése, amely mindkét fél számára egy megbízható, jövőbeni együttműködés lehetőségét biztosítja.
Egyházi oktatás: Célkitűzés: Egyház és az önkormányzat között szoros együttműködés kialakítása a szociális és oktatási területen. A történelmi egyházak komoly erőfeszítésekkel vesznek részt a város értékorientált oktatási, nevelési feladatainak ellátásában. Eredményeik közösségünket gazdagították, illetve a nehéz időszakaiban segítették. Mindezekből következően a történelmi egyházak egymásra épülő oktatási, nevelési intézményeinek körét szélesítjük, többek között a szakképzés területén, hiszen Miskolcon hagyománya van az egyházi iskolák
felmenő
rendszerének.
Évszázadokra
visszamenőleg
az
egyház
egyik
legfontosabb tevékenysége az oktatás volt, amit most is szeretnének gyakorolni. Meg kell vizsgálni azokat az egyház részéről érkező igényeket, amik óvodai, iskolai oktatásra, szociális tevékenységre vonatkoznak, ezeket támogatni kell. 2011. január 1-jétől az egyházi fejkvóta 82,6 %-al magasabb, mint az állami finanszírozás, ennek tudatában az egyház részéről érkező kérés gazdaságilag is megalapozott. A miskolci egyházi iskolák működéséből kiindulva jó a tapasztalat. A felvételi jelentkezésekből az szűrhető le, hogy óriási igény van az egyházi iskolák jelenlétére. Egyházi szociális munka: Célkitűzés: Az egyház szociális területeken is kíván tevékenykedni. Ezen a területen olyan munkát vesznek le az önkormányzat válláról, amit civilként is nagyon nehezen lehetne pótolni. Támogatni kell a Terezita nővérek napi embert próbáló, áldozatos munkáját és az egyház részéről érkező igényeket, hogy óvodákat, öregek otthonát, családi napközi otthonokat nyissanak. 106
Az etika-, erkölcsoktatás bevezetése: Célkitűzés: Az etika- és erkölcsoktatás bevezetése a miskolci általános iskolákban, kiemelten azokban az intézményekben, ahol már rendszeresen előfordulnak olyan viselkedési problémák, amit a pedagógusok és szülők közösen sem tudnak orvosolni. Az etika-, erkölcsoktatás bevezetésére fiatal papokat is bevonunk, akik ezt a feladatot szívesen vállalják. Ebben a kérdésben szorosan együtt kell működni az iskolák vezetőivel, pedagógusaival. Ki kell dolgozni egy olyan stratégiát, ahol ez az oktatási forma nem plusz óraként jelentkezik a tananyagban. Mivel ez az elképzelés a kormány tervében is szerepel, az önkormányzatnak támogatni kell az oktatás ezen formáját. Alkohol és drogprevenció: Célkitűzés: Be kell vonni a történelmi egyházak drogmegelőzéssel munkálkodó képviselőit, akik már korábban is zászlajukra tűzték a drog és alkohol elleni küzdelmet. Erre a célra elkülönített összeg áll rendelkezésre az önkormányzat részéről. Korábban civil szervezetek is foglalkoztak
drogmegelőzéssel,
a
jövőben
kialakítunk
egy
közös
projektet
Szenvedélybetegségek címmel, amibe az önkormányzat tevékenyen részt vesz, összefogja a munkát, és rendszeres találkozókat szervez az egyházi és a civil drog- és alkoholmegelőzési csoportoknak. Közmunka: Célkitűzés: Feladat-ellátási szerződést kötünk a történelmi egyházakkal, hogy a közmunka-program keretében lehetőséget kapjanak irodai munkában, templomkert takarításban, temetőkert gondozásban való foglalkoztatására. Kultúra: A történelmi egyházak részéről igény jelentkezik a kulturális élet területén való részvétel tekintetében is. A városban lévő templomok többsége kulturális és turisztikai szempontból sem elhanyagolható, ahol szakképzett idegenvezető áll rendelkezésre, akiket nem kell képezni, mert eddig is magas szinten végezték munkájukat. A kulturális élet zenei területén is részt vállalnak a város életében, a miskolci orgonahangversenyek a város zenei életének kiemelkedő színfoltjai. Támogatni kell a történelmi egyházak kulturális és turisztikai szempontból sem elhanyagolható igényét. 107
A város stratégiájához kapcsolódó egyházügyi célkitűzések: 1. Éves programtervek bekérése a történelmi egyházak képviselőitől, akik részt vállalnak a város feladataiban. 2. Bevonni az egyházakat a civil kezdeményezésekbe. 3. Támogatni az egyházak oktatásra, szociális munkára érkező igényeit, azokat átvizsgálva segíteni az együttműködés létrejöttét. 4. Támogatást nyújtani az egyház hagyományőrző kulturális programjaihoz. 5. Bevonni az egyházat Miskolc kulturális, oktatási, szociális életébe. 6. Részt venni az egyházi ünnepeken, meghívni az egyházi vezetőket a miskolci ünnepségekre, közös hagyományteremtő ünnepségeket szervezni. 7. A városi honlapon szerepeljenek az egyházi kulturális programok is. CIVILÜGY Helyzetkép: •
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a civil szervezetek kapcsolata az elmúlt időszakban nem volt teljes. A civil referens feladata volt a kiemelt közalapítványokkal és a kuratóriumi elnökökkel való kapcsolattartás. Az önkormányzat által alapított 10 közalapítványból érdemben 5 alapítvány működött. Miskolc városában és a város mindennapjaiban részt vevő civil szervezetek többségével az erre kijelölt összekötőnek nem volt kapcsolata.
•
Miskolcon a civil szektor fontosságát az adja, hogy terepet biztosít az állampolgári öntevékenység számára, ugyanakkor a szolgáltatások területén alternatívát kínál.
•
2010 októberétől civil referens tevékenykedik, aki felvette a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel is, akik nem voltak az önkormányzat látókörében, feltérképezte azokat a szervezeteket, akik részt szeretnének venni a város munkájában.
Civil műhelyek Célkitűzés: Külön kell választani feladatellátásuk szerint a szervezeteket és ennek megfelelően civil műhelyeket kialakítani. Ezen belül ki kell dolgozni egy munkatervet, ami kapcsolódik az önkormányzat szakmai bizottságaihoz.
108
Civilügyi megállapodások Célkitűzés: A civil szektor és az önkormányzat között jöjjön létre olyan feladat-ellátási megállapodás, amely mindkét fél részére hasznos. Azoknak a szervezeteknek, akik terhet vesznek le az önkormányzat válláról, anyagi, támogatói segítséget kell adni. A támogatói segítség lehet a kapcsolattartás, de támogatjuk a civil szervezetet azzal is, ha felhívjuk figyelmüket pályázatok megjelenésére, amelyre civil szervezetként sikeresen pályázhat. Civil és Egyház: Célkitűzés: Civil szervezetek és egyházi alapítványok dolgoznak szociális területen és végeznek karitatív munkát, de ezek összehangolására van szükség. Ehhez szükséges, hogy az ezen területen munkálkodó civil és egyházi szervezetek képviselőivel rendszeres megbeszéléseket tartsunk a közös cél megvalósulása érdekében. Helyiségbérlet biztosítása: Célkitűzés: Nagyon sok civil szervezet bérel 100 %-os bérleti kedvezménnyel helyiséget, akik már nem is töltik be civil szerepüket, vagy nem tudják befizetni a bérlemény rezsi költségeit, ezért a MIK Zrt.-vel közösen átvizsgáljuk a civil szervezetek által bérelt kedvezményes bérleményeket. Fel kell mérni az új igényeket, és a jövőben azok a szervezetek kapjanak MIK Zrt. bérleményt, akik munkálkodásukkal a városért, a miskolci emberekért dolgoznak. A lokálpatriotizmus szerepe a civilek életében: Célkitűzés: A városban élő emberek akár szervezetten, vagy csak miskolci lakosként részt szeretnének venni a város életében – akár a várost érintő ügyek döntés előkészítésében - akár azok megvalósításában. Kisebb utcabútorok megvásárlása előtt elindításra kerülne egy olyan program, amelybe a városban élő embereket is bevonnánk. Pár ezer forint felajánlásával megvásárolható pl. egy pad, amelyen azoknak a polgároknak a nevei szerepelnének réztáblácskán, akik azt megvásárolták.
109
A kultúra szerepe a civilek életében: Célkitűzés: A kulturális életben több ismert civil szervezet működik a városban, sokan elismert színészek, énekesek. Nem szervezeti formában, csak civilként, szintén nagyon sokan várnak arra, hogy megmutathassák művészi tudásukat. Sok pénzt költünk az emberek szórakoztatására úgy, hogy fővárosi színészeket hívunk, míg a miskolciak más városokban kapnak lehetőségeket és elismerést. Utcaszínház megszervezésével zsűrizett, de a városban élő énekesek, zenészek, színészek, mutatnák be tudásukat, ezzel szintén erősíthetnénk a lokálpatrióta érzést az emberekben. A szenvedélybetegségek elleni küzdelem: Célkitűzés: A szenvedélybetegségek megelőzésében három szervezet - ezek közül egy egyházi - vette fel a harcot, de kommunikáció hiányában eddig inkább csak önszerveződő, lelkiismeretes civilként dolgoztak. Kidolgozunk egy programot, ami a szenvedélybetegségek elleni küzdelmet segíti elő. Elsősorban az érintett felekkel, akik ennek a megelőzésében vesznek részt, létrehoztunk egy stabil, szakmai bizottságot, majd a társadalmi élet széles körét bevonva (pedagógusok, rendőrök, pszichológusok, orvosok, szórakozóhely és étterem tulajdonosok, stb.) kidolgozunk egy olyan tiltott drog és alkohol megelőző projektet, ami nem csak a droggal élő fiataloknak, de pl. a városban élő idősebb korosztály alkoholproblémáinak leküzdésében is segítségünkre lesz. A drog- és alkoholfogyasztásban Miskolc országosan a „legszennyezettebb területek” közé tartozik, ezért országos drogprevenciós kongresszust szervezünk. A szenvedélybetegségek elleni küzdelmet a város vezetése fontos feladatnak tekinti, erre a célra anyagi hozzájárulás is szükséges.
A város stratégiájához kapcsolódó civilügyi célkitűzések: •
Teret kell adni azoknak az önkénteseknek is, akik nem tagjai országos szerveződéseknek, de részt kérnek a város életének irányításában. Átvehetnek olyan feladatokat, amik a város életéhez szorosan hozzátartoznak.
•
A civilek munkáját anyagilag és más elismerésben kell részesíteni, ezáltal érezzék, hogy segítettek a város jobbá, szebbé tételében. 110
•
Be kell vonni a médiát a civil programokba, hírt kell adni a megvalósításokról is.
•
A civilek vegyenek részt az önkormányzat munkájában, a bizottsági előkészítésekben.
•
A civil szervezetek érdekében egy erős lobby tevékenységet kell létrehozni.
•
Tudatosítani kell mindenkiben, hogy egy város akkor erős, ha mellette egy stabil, elismert civil szervezetekből álló csoport dolgozik.
III.12
CSALÁDOK, TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS, ESÉLYEGYENLŐSÉG
A társadalmi béke alapeleme a biztonság, a bizalom, a kiszámíthatóság és ezt a szociális gondoskodás, a szolidaritási elven alapuló szociális védőháló kialakítása biztosíthatja. A család e békében alapvető kategória, hiszen ez a nemzet alkotósejtje. A családokat kell olyan helyzetbe
hozni
az
önkormányzati
rendeletekkel,
helyi
támogatási
rendszerrel,
foglalkoztatással, hogy megfeleljenek alapvető funkciójuknak. Feladatok: foglalkoztatás bővítése, a családban legalább egy kereső biztosítása, részmunkaidőben további munkavállalási lehetőség biztosítása. Cselekvő szociálpolitika, azaz a segélyek és passzivitásra serkentő juttatások helyett értelmes munka és annak díjazása. Arra törekszünk, hogy az országban elsőként hatékony, felzárkózást segítő programot indítsunk. Miskolcon a szociális ellátás feltételei akkor lehetnek eredményesek, ha széleskörű együttműködés bontakozik ki az önkormányzat, a kisebbségi önkormányzatok, az intézményrendszer, a civil szféra, a történelmi egyházak, valamint Miskolc város polgárai között. Kezdeményezzük az együttműködés rendszerének kialakítását. Törekvéseinkben számítunk a miskolci média segítségére.
Családok erősítése Helyzetkép: •
Miskolc városban a szegénység nagyobb, mint az ország legtöbb térségében.
•
A munkahelyeken ritka a családbarát foglalkoztatási rendszer.
Célkitűzés: A családok egységének erősítése, beleértve a családbarát foglalkozatási rendszereket és gyermektámogatási rendszert is. 111
Itt a szociális támogatások mellett gondolni kell a családbarát munkahelyek megteremtésére, az otthonteremtés lehetőségeinek bővítésére, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására, az esélynövelő iskolarendszer működtetésére, a civil szféra és az egyházak
együttműködésére.
A
családbarát
munkahelyek
tevékenységének
népszerűsítése. Az erkölcsi nevelés elsődleges színhelye a család, itt kell biztosítani a gyermekek testi, lelki, személyiség- és jellembeli fejlődésének harmonikus alapjait. A család az erkölcsi értékek hordozója, ahol a közös emberi értékek tisztelete, az egymásrautaltság, az egymástól való függés tudata szolidaritásban egyesíti a család tagjait, tágabban értelmezve a társadalom tagjait. Miskolc városban a szegénység nagyobb, mint az ország kedvezőbb adottságú térségeiben, ezért különösen fontos olyan gyermektámogatási rendszer kialakítása, amelyben a gyermekvállalás nem jelent majd szegénységi kockázatot, hanem megfelelő támogatásokkal biztosítjuk a családok megerősödését. A gyermekvállalást elő kell segíteni önkormányzati módszerekkel: bababarát szülészeti osztályok, a szülészeti hálapénz rendszer visszaszorítása, új bölcsődei férőhelyek megnyitása, esetleg a főfoglalkozású anyaság intézményének kibővítése. Fontos a részmunkaidő és az otthoni foglalkoztatási formák megvalósítása. Növelni kell az internet hozzáférést a kötetlen munkaidőben történő munkavégzés feltételeinek segítésére. Az intézmény és az ellátási rendszer, valamint a közmunka rendszerének megváltoztatása Helyzetkép: •
A szociális és gyermekjóléti ellátási formák intézményrendszerére a széttagoltság és átláthatatlanság jellemző.
•
Hátrányos helyzetű gyermekek ellátási rendszere alacsony szintű.
Célkitűzés: Elengedhetetlen a szociális, gyermekjóléti ellátási formák, az intézményrendszer hatékonyabb működése, fejlesztése, mert a jelenlegi széttagolt rendszer átláthatatlan. Miskolc városban kiemelkedő fontosságú a hátrányos helyzetű gyermekek ellátásának javítása. Ez hatékonyabb működési formákat igényel. A jelenlegi szociális ellátásokat felül kell vizsgálni, a visszásságokat meg kell szüntetni, és igazságos támogatási rendszert kell kidolgozni. A jogosultság szigorú ellenőrzésével 112
együtt a monitoring rendszert is kidolgozzuk. A közmunka rendszerét bővíteni kell a vállalkozói szféra, a környezetvédelem, az építőipar, a mezőgazdasági termelés és a kézműipar felé. A lényeg az értelmes, értéket teremtő munkavégzés. A foglalkoztathatóság javítása, a munkaerő-piacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat jobb illeszkedésének elősegítése. Közmunkások bevonása az egyházakkal kapcsolatos munkákba.
Szociális térkép, gondozói szolgálat átalakítása Helyzetkép: •
Miskolcon a gondozói szolgálat rosszul működik.
Célkitűzés: A Miskolci Egyetem bevonásával szociális térkép készítése a városról. A megállapításokat figyelembe véve újra kell szervezni a gondozói szolgálatot, mert az nem kielégítően működik Miskolc területén. A Szociális térképet más igazgatási ágak is használhatják majd. Szociális boltokat kell biztosítani, ahol elsősorban olcsón, közvetlenül a termelőtől beszerezhető élelmiszereket árusítanak. Jól képzett és megfizetett szakdolgozókkal, orvosi ellenőrzéssel kell biztosítani az időskorúak otthoni egészségügyi felügyeletét, ezáltal nagyobb teret engedve az öngondoskodásnak. Egységes, a felzárkózásért egymással szorosan együttműködő szervezeti hálózat kiépülése, amiben az egyesített Miskolci Családsegítő Szolgálat kiemelt szerepet tölt be. A magas és növekvő esetszám miatt fontos a családsegítő megerősítése és a prevenció arányának emelése. Újra kell szervezni a gondozói szolgálatot, mert az nem kielégítően működik. Külön kell foglalkozni a fogyatékkal élők szociális helyzetével, a védelmen túl a munkához való hozzáférés lehetőségére kell hangsúlyt fektetni, prioritást élvez a foglalkoztatás, ha részleges foglalkoztatás, akkor is. Erre a civil szervezetek segítségét kell elsősorban igénybe venni. Át kell értékelni városunkban a fogyatékkal élők szervezeteivel kialakított kapcsolatokat és azokat olyan, megváltozott alapra kell helyezni, mely a társadalomba, munkába való beilleszkedést célozza. Ezzel nőhet ennek a körnek családalapítási lehetősége és teljes körű beilleszkedése egyaránt. 113
Társadalmi felzárkózás, egyenlő esélyek megteremtése Helyzetkép: •
A város kisebbségi, elsősorban a cigány társadalmat érintő politikáját eddig esetlegesség és koordinálatlanság jellemezte.
•
A város kisebbségi, elsősorban a cigány társadalmat érintő politikája alapvetően elhibázott. Az eddig ajánlott megoldások a cigányok ellenére születtek, a cigányvezetők véleményét nem kérték ki. Nem helyeselhető az, hogy a cigányok vezetésében döntő szerepet kapnak hivatalnokok, a cigányság képviselőinek mellőzésével.
•
A társadalom az egyén és közösség viszonyán alapul, vagyis mindenki felelős azért, hogy milyen társadalmat teremtünk magunk körül és fordítva, a közösség is felelős azért, hogy milyen társadalmi tagokat enged felzárkózni maga köré. Mindez az egyén szintjén: nem kap megfelelő családi nevelést, szociális-kulturális környezete nem kielégítő, nem részesül megfelelő oktatásban, nem lesz munkavállaló, passzív társadalmi lénnyé válik.
Célkitűzés: A
felzárkózásban
szerepet
vállaló
résztvevők
a
polgármesteri
hivatal
koordinálásával látják el feladatukat. Önkormányzat együttműködése az érintett szervekkel (roma szervezetek, családsegítő, védőnői és gyermekorvosi szolgálat, oktatási intézmények, civil szervezetek, rendvédelmi szervek, egyházak és a polgármesteri hivatal között). A cigányság helyzetét az ő igényeik pontos ismeretével kell megoldani. Megoldási javaslatunk több fő kérdéskört is érint: a család védelmét, az oktatást, a munkahelyteremtést, a közérdeket, a társadalmi együttélést, a kulturális élet területét, a közbiztonságot. Etnikai diszkrimináció elleni fellépés jelentős hangsúlyt kap. Egészséges életmódra való nevelés kialakítása. Esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás területén, külön részben kezelve a roma ügyet, ki kell dolgozni a terület stratégiáját. A szegregátumok sorravétele, a legsürgetőbb és a hosszabb távon megoldandó problémákra megoldások kidolgozása. Új programok beindítása, koordinálás szervezetek, már futó, és a jövőben beinduló programok között. Mások kezdeményezéseinek segítése, nyomon követése. Ez kevésbé látványos, de gyakran sokkal hatékonyabb, mint a hivatalból átvett programok.
114
Rendszeres
kapcsolattartás
kiépítése
a
Társadalmi
Felzárkózásért
Felelős
Államtitkársággal, Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, ’hangadó, befolyással bíró’ roma emberekkel, Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központtal, Egyesített Bölcsődei és Egészségügyi Szolgálattal, miskolci óvodákkal és iskolákkal, rendvédelmi szervekkel, a feladatból részt vállaló egyházakkal és civil szervezetekkel, szervezetekbe nem tömörülő önkéntesekkel és a helyi képviselőkkel. Az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, az alapvető emberi jogok és szociális feltételek biztosításának elősegítése. Fogyatékosügyi stratégia és cselekvési program kidolgozása. Drog, alkohol prevenciós kezdeményezések. Megoldási javaslatunk több fő kérdéskört is érint: a család védelmét, az oktatást, a munkahelyteremtést, a közérdeket, a társadalmi együttélést, a kulturális élet területét, a közbiztonságot. A pontok lényegi elemeit az adja, hogy az öt pont egyidejű kezelése vezet hathatós eredményhez, de mindent az alapoknál kell kezdeni. A társadalmi peremhelyzeten lévő családok esetében fontos, hogy a gyermek megszületését megelőzően kezdetét vegye az egészséges életmódra való nevelés (a szülők dohányzásról való leszoktatása, egészséges táplálkozás kritériumainak ismertetése, higiéniás ismeretek átadása), az államilag támogatott és előírt védőoltásokon túl szorgalmazni (akár önkormányzati támogatással biztosítani) az egyéb védőoltások beadását, további egészségkúrákat szervezni e gyermekek számára. A szülők részére rendszeres gyermeknevelési tanácsadást, családterápiát tartani.. Cél, hogy a csecsemőkori és korai életszakaszban lévő gyermekek egészségének megőrzése, a megfelelő lelki funkciók kialakulásának biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű gyermek is egyenlő eséllyel tudjon indulni az intézményesített (pl. óvodai) szocializáció útján.
115
IV. INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága által kidolgozott „Városrehabilitáció 2007-2013-ban kézikönyv a városok számára (2007)” című és annak a 2009. évi, második, javított kiadás módszertani anyaga szabályozza a települések integrált fejlesztési stratégiáinak útmutatásait.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) az európai uniós területfejlesztési eszközrendszer egyik kiemelt, és hazánkban az uniós csatlakozástól számítva egyre inkább teret hódító eszköze, szociális érzékenységű, társadalmi rehabilitációs elvárásokat is szem előtt tartó, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentuma. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat is integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, társadalmi mobilitás, humán versenyképesség, szociális ellátórendszer, stb. Összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további ismérve, hogy a különböző fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási alternatíváit is összefüggéseiben kezeli, a várható lehetőségek feltárása mellett. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS), mint a városfejlesztés egy speciális területének kerete, 2013-ig tartalmazza azokat a beavatkozásokat, melyek nem elsősorban ágazati szemléletben, hanem funkcionálisan, un. integrált projektek megvalósításával tervezik az „élhető városmodell” létrehozását . Az IVS-ben megfogalmazott fejlesztési szükségleteket a megyei jogú városok kiemelt projektek formájában valósíthatják meg, alapvetően „Funkcióbővítő” ill. „Szociális városrehabilitációs” beavatkozások realizálásával. A város rövid, 2020-30-ban feltételezett összefoglaló jövőképe: „Miskolc, az élhető város” Cél, hogy Miskolc hosszú távon az Európai Unió fejlett országai polgáraival azonos életminőséget, jólétet biztosítson lakói számára. Az életminőség gazdasági, kulturális, 116
közösségi és egészségi-környezeti értelemben egyaránt ki kell, hogy teljesedjen. Miskolc lakói szeretik a várost, ragaszkodnak hozzá, hiszen infrastruktúrájával, lakókörnyezetével biztosítja a harmonikus egyéni illetve családi élet feltételeit. A város többszáz éves hagyományokat ápol: gazdag kulturális öröksége és programkínálata van. A természeti értékekben gazdag Bükk határolja nyugatról, a gazdasága jelentős termelési kultúrával rendelkezik, miközben elkötelezett, lokálpatrióta lakosság lakja. Ezen értékek az elmúlt
évtizedekben
kissé
megkoptak,
szükséges
az
újbóli
felfedezésük,
illetve
fejlesztésekkel való megerősítésük, hogy újra értékes bázisát képezze egy pezsgő gazdasági és kulturális élettel rendelkező városnak. Jövőképünkben megszűnik a város relatív elmaradottsága, a tudás-alapú gazdaság, a műszaki és gazdaságtudományi tudásbázisokra épülő high-tech ipari megoldások bázisán egészséges struktúrában fejlődik. Helyi és újonnan létrejövő, betelepülő innovációorientált nagy- és kisebb vállalkozásai integráltan együttműködnek és környezettudatos, fenntartható fejlődési elvnek megfelelő növekedést mutatnak fel. A gazdasági, a kereskedelmi, a pénzügyi, a közlekedési, a logisztikai és a humán szolgáltatások fejlettek. Miskolc város és régiója gazdasági, telephelyi vonzereje, attraktivitása nő. Jelentős – időben priorizált - fejlesztések valósulnak meg az innováció-, versenyképesség-támogató vállalkozói környezet infrastrukturális és intézményi, szolgáltatási feltételei, kínálatának bővítése terén, hiszen az itt meglévő elmaradottság alapvető akadálya lehet a város tudásalapú fejlődésének. A város a kultúra nemzetközileg is ismert, egyik hazai bázisa – amelyet kultúrtörténeti értékei, intézményei, nemzetközi színvonalú fesztiváljai, sportrendezvényei és szórakoztató központjai mellett – sokoldalú oktatási-képzési-továbbképzési rendszere, a Miskolci Egyetem
integráló
hatása,
nemzetközi
jelentőségű
műszaki,
technológiai
és
társadalomtudományi kutatási központként való működése jellemez. Miskolc sikeres szimbiózist épít ki a természettel, a Bükk-hegység, a gyógy- és termálvizek, a környező tavak a pihenés és a szórakozás nemzetközileg, országosan ismert, kedvelt bázisai. A városban erős a civilszervezetek aktivitása, számos helyi közösségi önszervező kezdeményezés működik. A város, hogy valós központja legyen tágabb és szűkebb térségének fejlesztéseit és intézményi működéseit összehangolja az agglomeráció, illetve a kistérséghez tartozó településeivel. A város az Észak-Magyarországi Régió gazdasági és intézményi központja, helyet adva a regionális hatáskörű szervezetek központjainak. 117
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. június 26-án a VI-97/13.541/2008. sz. határozatával fogadta el Miskolc Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS), a Miskolc MJV Közgyűlése által 2005 májusában a IV117/70.823/2005 sz. határozattal elfogadott 2007-13 időtávra vonatkozó fejlesztési program alapján készült. Az IVS az alábbi városrészeket határozta meg: 1. 3. 5. 7. 9. 11. 13. 15. 17.
Szentpéterii kapu - Észak-keleti városrész Martin kertváros - Szirma Avas kelet – Népkert Belváros Egyetemváros – Ruzsin Komlóstető - Vargahegy Lyukóvölgy Diósgyőr - Nyugati városrész Lillafüred-Ómassa
2. 4. 6. 8. 10. 12. 14. 16.
Selyemrét - Keleti városrész Hejőcsaba-Görömböly Tetemvár - Északi domboldal Avas dél városrész Miskolctapolca Miskolc-közép városrész Pereces Bükkszentlászló
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia által használt városrészi felosztás alapján, a településrészekre a jövőben önálló településfejlesztési program kidolgozására kerül sor, figyelembe véve a történelmi hagyományokat, a településszerkezeti sajátosságokat és az elemzéshez szükséges statisztikai adatok hozzáférhetőségét. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009 októberében támogatási szerződést kötött egy 5,7 Mrd Ft-os bekerülési költségű (4,2 Mrd Ft támogatású) nyertes projektre, a Belvárosi akcióterület rehabilitációjának I. ütemére. Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési periódusának hátralévő éveire, az ÉszakMagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács határozata alapján Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 5.266 M Ft szabad fejlesztési kerettel rendelkezik. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint, minden megyei jogú városnak kötelező megvalósítani egy szociális célú város-rehabilitációs projektet. Ezért a következő években sor kerül Miskolcon is egy olyan projektre, melynek keretében a lakáscélú beavatkozások mellett az akcióterület közterület-fejlesztésére ill. a lakosság életminőségének és életesélyeinek javítására is sor kerül (képzési, foglalkoztatási programok).
118
A funkcióbővítő beavatkozások között a közeljövőben folytatni kívánjuk a belvárosi akcióterület rehabilitációját a II. ütemben. A pályázat beadására 2011. nyarán kerülhet sor.
V. ÚJ SZÉCHENYI TERV
A nemzeti ügyek kormányának gazdaságpolitikai stratégiája három pillére épül: az egyensúly, a növekedés és a foglalkoztatás hármasára. Az új kormány a paradigmaváltás jegyében az egyensúlyt expanzív politikával, a foglalkoztatás bővítésével és a gazdaság élénkítésével, vagyis a növekedés egyidejű elősegítésével kívánja megteremteni. A gazdaságpolitikai paradigmaváltás eszközei között a középpontban az Új Széchenyi Terv a talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja áll.
Új Széchenyi Terv Talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja
Növekedés
Foglalkoztatás
Egyensúly
Kitörési Pontok és az Új Széchenyi Terv Programjai
Egészségipari Program
Zöldgazdaság –fejlesztési Program
Otthonteremtési Program
Vállalkozás - fejlesztési Program
TudományInnováció Program
Foglalkoztatási Program
Közlekedés fejlesztési Program
A kitörési pontok sajátosságai A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle, klasszikus értelemben vett iparágat integrálnak. Mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon
119
globális vagy európai léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások, vagy vállalatok megjelenéséhez vezessen. Mindegyik kitörési pont további fejlesztési piacokat nyit meg, és mindegyiküknél központi szerepet kap a magas hazai hozzáadott érték. A három átfogó kitörési pont: növekedés, egyensúly és a foglalkoztatás, melyek a tartalmas élet, a sikeres gazdasági működés általános feltételeinek javítására fókuszálnak: a sikeres munkavállalást és vállalkozást biztosító környezet megteremtését, a földrajzi adottságainak kihasználását segítő infrastruktúra fejlesztését, a lakókörnyezet minőségének javítását jelölik ki feladatként.
Új Széchenyi Terv programjai és prioritásai: 1. Egészségipari Program prioritásai 1.1. Egészségiparra épülő turizmus Az egészségiparra épülő turizmus-prioritás célja, hogy a turizmus és az egészség kapcsolatát tágan értelmezve keretet szabjon az egészségturisztikai, illetve az ahhoz kapcsolódó, a testi és lelki egészség megtartását is szolgáló egyéb minőségi turisztikai termékek és szolgáltatások, illetve az ezt kiszolgáló, koordináló intézményrendszer fejlesztésének. Az egészségiparra épülő turizmus prioritás alprogramjai: Egészségturizmus alprogram
• Természeti gyógytényezőkre épülő egészségturizmus (termálvízre alapozott gyógy- és wellness turizmus; gyógyítás mellett prevenció és rehabilitáció).
• Orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségturizmus (magas minőségi színvonalú egészségturisztikai szolgáltatások; páciensek piaci alapon, jellemzően nem a kötelező egészségbiztosítás keretében nyújtott közfinanszírozott egészségügyi ellátás keretében, magas szintű szállodai és más turisztikai szolgáltatásokkal együtt vesznek igénybe). Az
egészségturizmushoz
kapcsolódó
minőségi
(komplex)
turisztikai
kínálatfejlesztés alprogram (testi, lelki és szellemi egészség megőrzését elősegítő turisztikai termékek: kulturális-, öko-, vízi-, lovas-, kerékpáros-, bor- és gasztronómiai turizmus minőségi, integrált fejlesztése).
120
Turisztikai intézményrendszer fejlesztése alprogram •
Helyi és térségi TDM szervezetek fejlesztése a települések turisztikai szereplőinek együttműködése, önkormányzat, turisztikai szolgáltatók, turisztikai szervezetek, civil szervezetek, egyéb vállalkozások, vagy több település szereplőinek összefogását jelenti.
•
TDM informatikai rendszer beszerzése a különféle szinteken elhelyezkedő TDM szervezetek
igényeit
kielégítő
informatikai
rendszer;
ill.
internetes
szolgáltatások egy helyen történő nyújtása a turisták részére.
1.2. Termál-egészségipar A termál-egészségipar prioritás a termál-, gyógy- és ásványvizek felhasználásának lehetséges területeit, ágazati kapcsolódási pontjait, az egészségiparra épülő innovációs programelemeket, valamint az egészségipar fejlődését „kiszolgáló” háttérágazatokat határozza meg.
A termál-egészségipari prioritás alprogramjai:
Geotermikus energia egészségipari hasznosítása alprogram •
A termálfürdőinkben felhasznált termálvizek energetikai célú hasznosításának biztosítása.
•
Termálvízkészletünk fenntartható, takarékos felhasználásának biztosítása.
Növényházi kertészet alprogram •
A geotermikus adottságok, a kertészeti szaktudás és hagyományok jobb összekapcsolása.
•
Kapcsolat erősítése a biotermékek és a wellness szolgáltatók között.
•
Egészséges, hazai - ezen belül pedig kiemelten bioélelmiszerek felhasználása a vendéglátóiparban, a turizmus egyéb szolgáltatóinál.
•
Friss zöldséggel-gyümölccsel való ellátás szezonjának meghosszabbítása.
Termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása alprogram •
Szépségipar,
kozmetikumok
(a
kozmetikai
ipar
versenyképességének
javításához a K+F+I olyan szintű minőségi növelése szükséges, mely alapot szolgáltat a kozmetikai termékexport növekedéséhez).
121
•
Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás (az ásványvíz nemcsak a szervezetre gyakorolt kedvező hatása miatt fontos, hanem a termál-egészségipar alprogram egy másik elemének, a szépségiparnak is kitűnő alapanyagául szolgálhat).
Egészségipari innováció alprogram •
Gyógyszeripar
•
Orvosi műszergyártás
•
Biotechnológia, nanotechnológia
•
Balneológia
2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program prioritásai 2.1. Zöldenergia Egy fenntartható jövőt megalapozó gazdasági modellben az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása és a saját erőforrások előtérbe helyezése meghatározó jelentőségű. Ezek a logikailag egymásból következő lépések – összefüggő és következetes gazdasági modellbe ágyazva – megfelelő válaszokat adhatnak olyan kérdésekre, hogy miként fogunk szembenézni a globális klímaváltozásnak a gazdasági, társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásaival, a nem fenntartható növekedéssel, a világszerte növekvő energiaigényekkel, a fosszilis energiahordozók árának kiszámíthatatlan változásával. Az összefüggések átfogó vizsgálata,
a
nemzeti
erőforrások
feltárása,
értékelése
és
a
zöldgazdaság
eszközrendszere olyan keretet ad a formálódó új gazdasági modellnek, amelybe a zöldgazdaság-fejlesztés szervesen illeszkedik. A Zöldenergia prioritás alprogramjai: Zöld közlekedés alprogram Zöld gépjárműgyártáshoz szükséges technológiák és eszközök beszerzése (a hazai (bio)gázüzemű
buszgyártás,
valamint
hidrogén-
vagy
elektromos
üzemű
flottagyártás fejlesztése). Világítás korszerűsítése (energiahatékony, zöld közvilágítás megvalósítása). Decentralizált megújuló és alternatív energia előállításának támogatása (a megújuló
energia
költséghatékony
előállítása
a
különböző
megújuló
122
energiaforrások, köztük a vízenergia decentralizált, kistérségi alapon működő fokozottabb hasznosítására kiserőművek építésével, vagy felújításával). Agrárenergetika (a mezőgazdaságból származó megújuló alapanyagok és melléktermékek energetikai, vagy egyéb felhasználása). Környezetipar,
hulladékipar
(mezőgazdasági
és
kommunális
hulladék
hasznosítása energetikai vagy egyéb célból). Zöld mintaprojektek (know-how és jó gyakorlat bemutatása, magyar innovatív technológiákat alkalmazó komplex projektek megvalósulásának elősegítése).
2.2. Energiahatékonyság Új zöldotthon-építési alprogram (új építésű otthonokra vonatkozó támogatások célja az előírásoknál energetikailag hatékonyabb építés ösztönzése). Élhető panel-felújítási alprogram (a panellakások energetikai korszerűsítése, kombináltan az épített lakókörnyezet felújításával). Távhő hatékonysági alprogram (a távhő rendszerek energetikai auditja, valamint felújításuk hatékonyságának megállapítása). Mi otthonunk felújítási alprogram (a hagyományos építésű ingatlanok energetikai korszerűsítése, legalább 60 %-os energiamegtakarítást lehetővé tévő komplex felújítások ösztönzése, és ez által a lakóépületek energiafelhasználásának csökkentése). Megújuló közintézmény alprogram (hagyományos építésű és paneles, állami és önkormányzati tulajdonú, közfunkciójú épületek energetikai felújítása). Zöld kkv alprogram (kkv-k és gazdasági társaságok, kereskedelmi és ipari épületek energiahatékony felújítása).
2.3. Zöldoktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás Zöldfoglalkoztatás alprogram (hozzájáruljon a zöldgazdaságban megteremthető 150–200 ezer új és fenntartható munkahely létrehozásához, kibontakozási lehetőséget biztosítva a mikro-, kis- és középvállalkozások részére a gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatában, ezzel biztosítva számukra a versenyképes növekedést). Zöld szakképzési rendszer kialakítása alprogram (az oktatási intézmények számára forrás biztosítása, amely révén létrejöhet a felső- és középfokú képesítéssel, 123
szakképzéssel rendelkező fiatal – ipari, agrár, energetikai, stb. – szakemberek minőségi és gyakorlatorientált képzése). Zöld tudatformálást szolgáló tevékenységek támogatása alprogram (a lakosság megismertetése
az
energiatakarékossági,
energiahatékonysági,
megújuló
és
alternatív energiahasznosítási megoldásokról, lehetőségekről és a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodás módozatairól).
2.4. Zöld K+F+I Zöld kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzésének alapvető célja hazánk, azon belül
is
elsősorban
a
zöldgazdaság
területén
működő
vállalkozások
versenyképességének növelése, a meglévő iparágak zöldítése, a környezettudatos és fenntartható innovációs és vállalkozói szemlélet elterjesztése. Kiemelt cél annak a „gyakorlati tudás-hasznosítás” háromszögnek a megteremtése, ahol a gazdasági szereplők, a kutatói-fejlesztői társadalom és a kormányzat együttes erővel, egymást kiegészítve jelentős magyar gyakorlatorientált kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményt képesek megvalósítani.
3. Otthonteremtési Program Prioritásai 3.1. Az öngondoskodás ösztönzése, lakás-takarékpénztári megtakarítások növelése Az intézkedés célja a lakosság öngondoskodó képességének és készségének javítása a lakáscélú előtakarékoskodásra ösztönzés növelésével. A változtatások eredményeként növekszik az a megtakarított összeg, amelyet a családok lakásépítésre, vagy lakásvásárlásra fordíthatnak, és ezzel párhuzamosan csökkennek a megtakarítások felhasználását nehezítő adminisztratív kötöttségek. 3.2. A lakókörnyezet minőségének javítása, a lakásállomány korszerűsítése Az EU 2020 stratégia céljainak eléréséhez az alacsony primer energiafelhasználású, tehát magasabb energiahatékonyságú, kisebb CO2-kibocsátású, nagyobb megújuló energiafelhasználású, korszerű lakások építésével és az elavult lakások felújításával járul hozzá a program. A lakókörnyezet minőségének javítása, a lakásállomány korszerűsítése prioritás alprogramjai:
124
Lakásépítés és lakásfelújítás támogatása (Az épületek minél szélesebb körét kell bevonni az energiahatékonysági támogatásokba, ösztönözni, támogatni szükséges a lakásépítéseket és a lakásfelújításokat is. Biztosítani kell, hogy az állami, önkormányzati, uniós támogatásban részesülő bérlakásépítésekkel kapcsolatban is igényelhető legyen a komplex lakásépítési támogatás.) Városrész-rehabilitáció (Szociális típusú fejlesztések megvalósítása a városok szegregációs problémáinak kezelése érdekében, a leromlott vagy leromlással fenyegetett városrészek rehabilitációja és az ott lakók társadalmi beilleszkedésének segítése; a városok regionális gazdasági szerepének erősítése, ennek érdekében a városok, illetve városrészek központi területeinek funkcióbővítése.) Telep-rehabilitáció (Az elkülönült, hazánkban jellemzően a cigány kisebbség által lakott telepeken, mélyszegénységben élők szegregációjának megszüntetése; a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben, illetve a településen lakó hasonló társadalmi
státusú
munkanélküliek
elhelyezkedésének,
vagy
más
kereső
tevékenységben való részvételének elősegítése.) Kéményfelújítás támogatása (Célja az 1985-ig épült lakóépületek üzemelő, gáztüzelő-berendezések
égéstermékeinek
elvezetésére
szolgáló
egycsatornás
gyűjtőkémények (termofor) biztonságtechnikai felújításának támogatásával az égéstermékek visszaszivárgásának megakadályozása, és ezáltal a mérgezéses balesetek megelőzése.) 3.3 Bérlakás program A bérlakásépítés célja, hogy minőségi, olcsón üzemeltethető, megfelelő életfeltételeket biztosító lakások elérhető áron, megfelelő helyen és számban álljanak rendelkezésre. Nőjön a munkaerő mobilitása, ezzel javíthatók a lakáspiac strukturális problémái, támogatható a saját tulajdonú lakást építeni, vagy vásárolni nem képes társadalmi rétegek lakáshoz jutása. Közvetett cél a legális struktúrákból származó költségvetési bevételek növelése, az építőiparban és a kapcsolódó ágazatokban a munkahelyek megőrzése, a hazai építőipari kapacitások megtartása.
A Bérlakás program prioritás alprogramjai: Önkormányzati bérlakás (Települési önkormányzatok vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. Az alprogram keretében támogatható tevékenység a meglévő, nem lakáscélú épület, építmény lakáscélra történő átalakítása, valamint új 125
lakások építése. A program keretében lehetőség van lakások, adott esetben teljes épületek megvásárlására, visszavásárlására is.) Vállalkozói bérlakás mintaprojekt (A befektetési alapú bérlakásépítések ösztönzéséhez vagy a befektető részére kell támogatást adni, vagy olyan mértékű lakbértámogatásra
van
szükség,
amely
lehetővé
teszi
a
befektetői
hozamelvárásoknak megfelelő bérleti díj érvényesítését.) 4. Vállalkozásfejlesztési Program prioritásai 4.1. Vállalkozásélénkítés - a vállalkozói aktivitás növelése A kormányzat és a vállalkozók közös feladata, hogy megerősítsék a vállalkozók közötti bizalmat és a vállalkozások társadalmi presztízsét. Meg kell erősíteni a szerződések védelmét,
a
közösségre
káros
üzleti
tevékenységek
tiltását,
a
vállalkozók
megbecsülését. Vállalkozásélénkítés - a vállalkozói aktivitás növelése prioritás alprogramjai: Vállalkozásélénkítés a kisvállalkozások előrelépéséért alprogram (A vállalkozásélénkítés keretében megszerezhető uniós támogatás a korábbi években a foglalkoztatással járó terheket viselő mikro- és kisvállalkozásoknak ad lehetőséget
kisléptékű
fejlesztéseik
(egyszerű
gépbeszerzések,
egy-két
új
munkavállaló felvétele) megvalósítására úgy, hogy a támogatásokat az adózási kötelezettségeik teljesítésére fordíthatják és az elérhető támogatások a korábban foglalkoztatásra fordított kiadásaikkal arányosak.) Kisvállalkozói mikrohitel alprogram (A hagyományos banki finanszírozásban még nem, vagy csak magas költséggel bankképes vállalkozások növekedésének segítése.) Széchenyi Kártya alprogram Tőkebefektetés
vállalkozásoknak
alprogram
(Kockázati
tőke
program
(JEREMIE) a vállalkozások elindítását, az új ötletek üzleti felhasználását segítik.) Élelmiszeripari
vállalkozások
támogatása
alprogram
(Rövidtávú
– pl.
kereskedôk késedelmes fizetése miatti – likviditási problémák áthidalása); Középtávú
készletfinanszírozási
problémák
áthidalása
(Széchenyi
forgóeszközhitel.)
126
4.2. Szövetségben a vállalkozókkal a munkahelyekért A program célja az állam és a vállalkozók közötti együttműködés kialakítása, megerősítése megfelelő eszközökkel. Az állam partnere a vállalkozásoknak, az együttműködés alapja a közös kockázatvállalás és a közös siker, amit a vállalkozók részvételével létrejövő helyi- és ágazati tömörülésekkel való szövetség megkötésével kíván a kormány megvalósítani. Szövetségben a vállalkozókkal a munkahelyekért prioritás alprogramjai: Az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaihoz szükséges vállalkozói kapacitások támogatása alprogram (Célja, hogy az adott húzóágazatok teljes vertikumában megfelelő hazai kapacitások álljanak rendelkezésre, így a fejlesztések során létrejövő kereslet hazai vállalkozások számára teremtsen újabb üzleti lehetőséget.) Versenyképességi szerződések a foglalkoztatás növeléséért alprogram (A kormány a támogatási források rugalmas elérésének biztosítása érdekében versenyképességi szerződéseket kíván kötni olyan nagy foglalkoztatási kapacitásokkal
rendelkező
vállalkozói
szövetségekkel,
együttműködésekkel,
amelyekben a kormány a támogatási források rugalmas elérését biztosítja, a szerződő
felek
pedig
hitelesen
elköteleződnek
nagyszámú
munkahely
létrehozásáért.) 4.3. Üzleti környezetfejlesztés javítása E program elsősorban a szabályozás terén segít, az adminisztratív költségek lebontásával és a stabil, kiszámítható szabályozási környezet megteremtésével. A program támogatja a vállalkozók közötti kapcsolatok megerősítését szolgáló kezdeményezéseket az országon belül és a Kárpát-medencében egyaránt. Ezen alprogram megvalósításában támaszkodni kell a vállalkozói szövetségek, vállalkozói együttműködések, alapítványok segítségére. Az Üzleti környezetfejlesztés javítása prioritás alprogramja: Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet alprogram (Jelenlegi szinthez képest jelentősen növelni – lehetőleg megháromszorozni – kell a magyar gazdasági szereplők által a Kárpát-medencei makro-régióban befektetett működő tőke összegét.) 127
5. Tudomány - Innováció Program prioritásai 5.1. Horizontális prioritások Annak érdekében, hogy az adaptáció, az importált műszaki fejlesztés ne szorítsa vissza a hazai szellemi teljesítményre alapozott, K+F+I tevékenységet, szakpolitikai eszközökkel, az állami források felhasználását szolgáló fókuszált programokkal ösztönözni és segíteni kell a hazai tudásbázis és a hazai üzleti szféra összekapcsolását, hogy a hazai kutatási eredmények elsősorban hazai termékekben és szolgáltatásokban hasznosuljanak. emberi erőforrások fejlesztése, konkrét vállalkozásfejlesztési lépések a hazai innovatív cégek helyzetbe hozására, nemzetközi együttműködés, nemzeti innovációs rendszer kormányzati irányítási rendszerének átalakítása, jogszabály-alkotási lépések.
5.2. Ágazati prioritások A közvetlen jövőben a tartós növekedési előnyt biztosító tudás- és technológia-, illetve K+F+I intenzív ágazatok (mobilitás, járműipar, logisztika, egészségipar, informatika, energetikai és környezetvédelmi fejlesztések) igényeinek kell előtérbe kerülni. A meglévő eszközök hatékonysága elsősorban a rendelkezésre álló uniós fejlesztési források koncentráltabb, prioritásokra fókuszáló felhasználásával növelhető. Versenyképességi kihívásokhoz illeszkedő, kiemelt ágazati jövőképek és stratégiák. A magasabb hozzáadott értéket jelentő tevékenységek irányába történő elmozdulás. 5.3. Kreatív iparágak, kreatív gazdaság A kreatív iparágak egyre fontosabb eszközökké válnak a gazdasági jóléthez vezető úton, reneszánszuk pedig világossá teszi, hogy „az emberi kreativitás a leghatékonyabb gazdasági erőforrás”. Olyan, nemzetközi szintű, több kreatív ágazatot összefogó kezdeményezések,
128
valamint kreatív szereplők kiemelt támogatására van szükség, amelyek, illetve akik a régióban is újszerűek és megteremthetik Magyarország versenyelőnyét és nemzetközi beágyazottságát.
6. Foglalkoztatási Program prioritásai 6.1. A munkaerő-kínálat bővítése Tartós probléma Magyarországon a régiós, illetve területi foglalkoztatási különbségek magas szintje. Célja a válság következtében felduzzadt munkanélküliség kezelése; a régiós
és
területi
foglalkoztatási
egyenlőtlenségek
csökkentése;
a
fiatalok
elhelyezkedésének segítése; az idősebb korosztályok aktivitásának megőrzése. A munkaerő-kínálat bővítése prioritás alprogramjai: Munkába állást segítő támogatások és szolgáltatások alprogram (Regisztrált álláskeresők minél nagyobb hányadát kell lefedni, illetve elérni az elhelyezkedést ösztönző és segítő munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal annak érdekében, hogy foglalkoztatható munkaerő-forrást jelentsenek a vállalkozások számára.) Komplex munkaerő-piaci programok alprogram (Céljuk, hogy segítsék azon hátrányos helyzetű munkanélküliek (alacsony iskolai végzettségűek, pályakezdők, idősebb korosztályok, gyes/gyed után visszatérők, megváltozott munkaképességűek, stb.) munkába állását és munkában maradását, akik esetében a hagyományos munkaerő-piaci eszközök kevésbé lehetnek eredményesek.) Fenntartható
és
értékteremtő
foglalkoztatás
a
non-profit
szektorban
alprogram (Célja, hogy a pályázati lehetőségek és a vállalkozói attitűd erősítése révén a non-profit szervezeteket segítse a társadalmi célok megvalósításához fenntartható módon járuljon hozzá. Innovatív kezdeményezések támogatása, amelyek a gazdasági és a munkaerő-piaci változásokra reagálva újszerű megoldásokat keresnek a foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében.)
6.2. A közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez A vállalkozások helyzetbe hozása a gazdaságpolitika eszközeivel, a szabályozási környezet és az adórendszer alakításával, valamint a fejlesztéspolitika eszközeivel érhető el. Ahhoz, hogy a foglalkoztatás bővülése és a gazdasági növekedés együtt járjon, olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely támogatja, ösztönzi a foglalkoztatást, kiemelt figyelmet fordítva az alacsony iskolai végzettségűek 129
elhelyezkedésének segítésére. Ennek egyik – de, messze nem kizárólagos – eszköze a munkahelyteremtés közvetlen támogatása.
A Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez prioritás alprogramjai: Munkahelyteremtő beruházások támogatása (Olyan beruházások, illetve vállalkozásfejlesztési projektek előmozdítását foglalja magában, amelyeknek közvetlen eredményeként tartósan és jelentősen növekszik a nyertes vállalkozások munkavállalói
létszáma.
A
növekedési
potenciállal
rendelkező
kis-
és
középvállalkozások támogatása, és a kiemelkedő nemzetgazdasági jelentőségű beruházást tervező nagyvállalatoknak is ad támogatást, amelyek a beruházás révén jelentős számú új munkahelyet hoznak létre, és amelyek kiterjedt beszállítói hálózatukon keresztül számos kkv termékeinek/szolgáltatásainak jelentenek biztos piacot.) A foglalkoztatási potenciál erősítése célzott támogatással (Célzás alapja: szektorális, pl. alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása biotermékek előállításában.)
6.3. A család és a munka összeegyeztetésének segítése A gyermekellátási szabályok korszerűsítése, a gyermekellátó intézményrendszer bővítése, a munkavállalási kedv növelése, a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek elterjesztése és a munkaerő-piaci kereslet élénkítése egyaránt fontos lépések lehetnek a kisgyermekes szülők problémáinak megoldása, a gyermekvállalási hajlandóság növelése felé. A család és a munka összeegyeztetésének segítése prioritás alprogramjai: Rugalmas foglalkoztatási formák (Nem hagyományos (atipikus) foglalkoztatási formák elterjesztése és az abban rejlő lehetőségek kihasználása.) Családbarát kezdeményezések támogatása (Biztosítani a családok számára a tényleges választási lehetőséget a munkavállalás és a családi élet összehangolása terén.)
130
Gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztése és kapacitásának bővítése (Bölcsődei és az egyéb, alternatív ellátási formák fejlesztése, kapacitásainak bővítése; gyermekfelügyelet helyi szinten történő, a munkavállaló igényeihez igazodó megszervezése.) 6.4. A versenyképes tudás megszerzésének támogatása A foglalkoztatottak folyamatos szakmai képzésének meghatározó szerepe van a vállalatok fejlődésében, versenyképességében. A gazdálkodó szervezetek csupán kisebb hányada támogatja azonban alkalmazottainak szakmai (tovább) képzését. A prioritás legfontosabb célja, hogy felkínálja a tanulás lehetőségét azok számára, akiknek erre ma nincs lehetőségük. Mindenekelőtt az alacsony iskolai végzettségűeknek kívánja biztosítani a lehetőséget az alapfokú végzettség megszerzésére, a kulcskompetenciák fejlesztésére és/vagy a szakképzésben való részvételre. További cél a mikro-, kis- és középvállalatok ösztönzése a saját munkavállalóik képzésére. A versenyképes tudás megszerzésének támogatása prioritás alprogramjai: Munkahelyi
képzések
támogatása
(Hozzájárulhatnak
a
munkavállalás
szempontjából hátrányos helyzetbe került, vagy a társadalmi-gazdasági változások miatt
munkahely-
és/vagy
szakmaváltásra
kényszerülő
felnőttek
foglalkoztathatóságának javításához.) Képzési lehetőségek alacsony iskolai végzettségűek számára (Célja a felnőttkori tanulás ösztönzése: az iskolai hiányok pótlása, megkopott kompetenciáknak a kor követelményeihez történő igazítása, a vállalkozások versenyképességének növelése, a felelős állampolgári magatartás kialakulásához való hozzájárulás.) Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése (Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztésének szükségessége.) 6.5 A szakképzési rendszer fejlesztése Célja, hogy a szakképzés járuljon hozzá a foglalkoztatási szint emeléséhez és a gazdasági növekedéshez, és olyan szakképzési struktúra jöjjön létre, amellyel biztosítható a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlya. A szakképzési rendszer fejlesztése prioritás alprogramja: A gazdaság igényeihez igazodó szakképzés támogatása (Kiemelt feladat a gazdaságot képviselő szervezetek szerepének további növelése a szakképzésben Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe.)
131
7. Közlekedésfejlesztési Program prioritásai 7.1. Közútfejlesztési prioritás és alprogram A közúti közlekedés területén jelentős súlypont-áthelyezésre van szükség. A fejlesztések súlypontját a főutak településeket elkerülő szakaszainak megépítésére, valamint a meglévő úthálózat fenntartási munkáira kell áthelyezni. A nemzetközi forgalmat lebonyolító gyorsforgalmi úthálózat szakaszait a környező országok elemeihez kell csatlakoztatni. Közútfejlesztési prioritás alprogramjai: Közúti
közlekedés
biztonságának
fokozása
(Elsősorban
a
hivatásos
gépjárművezetők – nevelési és oktatási módszereinek fejlesztése, pl: számítógépes szimuláció és tréning által.) Autohof rendszer kiterjesztése (Tehergépjármű pihenő helyek megfelelő
színvonalú növelése munkaügyi előírások betartása érdekében.) 7.2. Vasútfejlesztés A vasúti pályahálózat méretét a hosszú távú érdemi fenntarthatóság jegyében szükséges meghatározni. Mind a felhasznált finanszírozási eszközök, mind az alágazat gazdasági (és erkölcsi) megítélése szempontjából olyan pályahálózat-méret alakul ki, amely állami oldalról a társadalom előtt is vállalható finanszírozást igényel (elérhetőség, szolgáltatásműszaki színvonala, ütemes menetrend). A vasúti fejlesztési területen a P+R rendszerfejlesztés alprogram az elővárosi/távolsági vasúti rendszerek jobb kihasználását célozza. 7.3. Alágazatközi - horizontális fejlesztések Vezérelv, hogy a hazai közlekedési rendszer szervesen illeszkedjen az európai hálózatokba, teljesítve a korábban meghatározott nemzetközi elvárásokat. A program célja, hogy a magyar állam által támogatott közösségi közforgalmú közlekedési rendszerek mindegyike (távolsági közúti és vasúti személyszállítás, helyi közlekedési rendszerek kialakítása) ugyanazzal az elektronikus igazolással (elektronikus jeggyel) igénybe vehetővé váljék, a tarifaközösség a teljes hálózaton egységes szerkezetben valósuljon meg.
132
7.4. Vízi közlekedés fejlesztése A hajózást akadályozó gázlók és szűkületek megszüntetése az ENSZ EGB előírásainak alapul vételével. A hajóút folyamatos üzemeltetésének megoldása további járulékos előnyöket jelent társadalmi szinten: • Az árvíz- és jéglevonulási viszonyok javulnak. • A hajóút naprakész, biztonságos kijelölése megoldottá válik. • Folyamatos monitoring (mérő, ellenőrző és hírközlő) rendszerek működnek. • Az üzemeltetés intézményi (jogi, gazdasági és szervezeti) feltételei megteremtődnek. 7.5. Városi közlekedés fejlesztése A városi közlekedésben meghatározó a korszerű és jó minőségű helyi közforgalmú személyközlekedés, amely a megfelelő kínálattal és a közlekedési módok integrálásával (elsősorban a kötöttpályás hálózatok összekapcsolásával) fokozza vonzerejét. Nagytérségi közlekedési szövetségek alakulnak ki, amelyek egyszerű használatuknál és szolgáltatási színvonaluknál fogva az egyéni közlekedési módok valódi alternatíváit jelentik. • Motorizált közlekedésről történő egyszerű és biztonságos átváltást (P+R). • Integrált elektronikus forgalomirányítási, utas-tájékoztatási és tarifarendszer. • Belvárosi részeken jelentős közúti forgalom-csillapítás. • Térítés ellenében hozzáférhető kerékpár-kölcsönzési hálózatok. 7.6. Logisztikai fejlesztések A program célja a több közlekedési (szállítási) módot összefogó árutovábbítási és kapcsolódó logisztikai szolgáltatások fejlesztése. Ezáltal hazánk kedvező geopolitikai helyzetéből adódó lehetőségei jobban kihasználhatóvá válnak, miközben az alkalmazott megoldások a fenntartható fejlődés szempontjait is tekintetbe veszik. Kisvállalkozói szövetkezeti formák támogatása a logisztikában (Szakmai alapon szerveződő civil (non-profit) beszerzési és értékesítési szövetségek, szövetkezetek létrehozása, inkubációja; közös raktárbázis kialakítása logisztikai szolgáltatásokkal; közös eszközfelhasználás pl. tehergépjármű-pool kialakítása.
133
Záradék: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat 2011-2014. közötti időszakra szóló Gazdasági Programját a II-24/22.308/2011. számú határozattal a 2011. március 10. napján tartott ülésén elfogadta.
134
