MISKOLC EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VEGYIPARI GÉPEK TANSZÉKE
Szakdolgozat Feladat címe:
Sensura termék gyártási folyamatának életciklus-elemzése. Javaslatok a keletkezett hulladék kezelésére vonatkozóan Készítette: Bakos Gábor Bsc szintű, műszaki menedzser szakos Rendszertechnika szakirányos hallgató
Konzulens: Dr. Mannheim Viktória PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem Vegyipari Gépek Tanszéke
Üzemi konzulens: Kascsák Szabolcs Péter EHS mérnök Coloplast Hungary Kft.
2013/2014 TANÉV, 1. FÉLÉV
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés......................................................................................................................................... 4
2.
Coloplast Hungary Kft., mint termékgyártó cég bemutatása .......................................................... 5 2.1 Coloplast értékei és küldetése ...................................................................................................... 6 2.2.A Coloplast Kft. által gyártott gyógyászati segédeszközök ............................................................ 6 2.2.1 Sztómaterápia ......................................................................................................................... 6 2.2.2 Inkontinencia .......................................................................................................................... 7 2.2.3 Mellápoló termékek ................................................................................................................ 8 2.2.4 Sebápoló termékek ................................................................................................................. 8 2.2.5 Bőrápoló termékek ................................................................................................................. 9 2.3.
A Coloplast Hungary Kft tatabányai gyárának bemutatása..................................................... 9
2.4. Technológiai folyamatok a termék előállításában ..................................................................... 11 2.5. A termék elkészítés folyamatának bemutatása ........................................................................... 12 2.6. Elnevezések a Sensura Zárt terméken:....................................................................................... 13 3.
Mikrolin Hungary Kft., mint hulladékfeldolgozó cég bemutatása ................................................. 15 3.1.. A keletkezett hulladékok kezelési lehetőségei .......................................................................... 16 3.2. Reciklálás .................................................................................................................................... 17 3.2.1. Válogatás ............................................................................................................................. 18 3.2.2. Aprítás ................................................................................................................................. 18 3.2.3. Mosás, szortírozás ............................................................................................................... 18 3.2.4. Víztelenítés, szárítás ............................................................................................................ 18 3.2.5. Darabolás ............................................................................................................................. 18 3.3. Kémiai hulladékkezelés .............................................................................................................. 19 3.3.1.Depolimerizáció .................................................................................................................... 19 3.3.2.Szolvolízis.............................................................................................................................. 19 3.3.3.Hidrogénezés ........................................................................................................................ 20 3.4. Termikus hulladékkezelés.......................................................................................................... 20 3.4.1.Pirolízis ................................................................................................................................. 20 3.4.2.Gázosítás .............................................................................................................................. 21
4. A hasznosítás technológiája .............................................................................................................. 22 4.1. Darálás ........................................................................................................................................ 22 4.2. Keverés ....................................................................................................................................... 23
4.3. Extrudálás ................................................................................................................................... 25 4.4. Préselés, formázás ...................................................................................................................... 28 5.
Életciklus elemzés.......................................................................................................................... 28 5.1.
LCA helye a környezetmenedzsmentben .............................................................................. 28
5.2.
Környezetmenedzsment eszközei, módszerei ...................................................................... 30
5.3. Életciklus értékelés (Life Cycle Assessment - LCA) ..................................................................... 31 5.4. Hatásértékelési módszerek ........................................................................................................ 33 5.4. Életciklus-elemzés a konkrét technológiára ............................................................................... 35 5.4.1. Input-output adatok a leltárelemzéshez ............................................................................. 35 5.4.2. LCA-Plan és hatáskategória diagramok ............................................................................... 37 6.
Hasznosítható késztermékek......................................................................................................... 47
7.
A technológia gazdaságossága ...................................................................................................... 50
8.
Összefoglalás ................................................................................................................................. 51
9.
Summary........................................................................................................................................ 52
Irodalomjegyzék .................................................................................................................................... 53 Köszönetnyilvánítás ............................................................................................................................... 54
1. Bevezetés Szakdolgozatom első részében a dániai Coloplast Kft kialakulását, terjeszkedését valamint a vállalat tatabányai gyárát mutatom be. Ezen belül néhány információt szolgáltatok a különböző termékcsaládokról. A továbbiakban a Sensura nevű gyártó rész gépének termékével foglalkozom. Itt bemutatom az előállítási technológia lépéseit. A hat hetes nyári szakmai gyakorlatom során volt szerencsém a gyárat jobban megismerni az egyes gyártó területeket illetve technológiákat. Itt pontos képet kaptam az anyagáramokról, a beérkezéstől egészen az anyag hulladékká válásáig. Az itt töltött idő alatt lehetőségem nyílt különböző méréseket végeznem amelyeket később felhasználhattam a dolgozatomban, ilyenek pl. az egy műszak alatt legyártott termékek száma, valamint az ezekhez szükséges anyagok és az abból keletkező késztermékek és hulladékok adatai. Mivel szakdolgozatom főtémája a hulladékgazdálkodásra illetve a környezetvédelemre épül, ezért a továbbiakban részletesebben foglalkoztam a napjainkban használt különböző hulladékfeldolgozási technológiákkal. Emellett a szintén tatabányai székhelyű Mikrolin Hungary Kft hulladék feldolgozó üzemének segítségével egy lehetséges hulladék újrahasznosítási technológiát mutatok be, amely segítségével a Coloplast hulladékaiból a cég számára felhasználható késztermék előállítható. Ehhez kapcsolódóan egy egyszerű gazdasági, úgy nevezett megtérülési idő számítást is beiktattam. Végül az egyik legmodernebb LCA szoftverrel a termék előállítási technológián végeztem egy életciklus elemzést. Itt különböző diagramokkal szemléltetem a folyamat környezetterhelését, a különböző potenciálokra való hatását.
2. Coloplast Hungary Kft., mint termékgyártó cég bemutatása A vállalat megalakulásának története 1954-ben kezdődött, amikor Elise Sörensen látogató nővér felkereste Aage Louis-Hansen műanyaggyártót. Elise húga, Thora 32 éves korában sztóma-sebészeti beavatkozáson esett át, ami abban az időben a társadalmi kirekesztettséget vonta maga után. A sztóma betegeknek olyan eszközök álltak rendelkezésre, amelyek sem a szivárgást, sem a kellemetlen szagok szabadba kerülését nem tudták megakadályozni. Elise elhatározta, hogy segít sokat szenvedő testvérén és több éves kísérletezés és kutatómunka után kifejlesztett egy új sztóma-zacskót, amely eldobható polietilénből készült. Első hallásra Aage Louis-Hansen úgy vélte, hogy ezt az ötletet a valóságban nem lehet megvalósítani. Felesége Johanne, aki az egészségügyben dolgozott felismerte, hogy ez mennyire nagy előrelépést jelent a sztómabetegek mindennapi életben és társadalomba való beilleszkedését is nagymértékben elősegíti. Az első tasak 1955-ben jött létre, amelyet még manuális eljárással készült. A vevői kereslet nagy volt, így 1957. szeptember 4-én került sor a Dansk Coloplast A/S megalapítására. A coloplast szó jeletése a colon (angolul vastagbél) és a plast (a műanyag feldolgozásra utal) szavakból alakult ki. A vállalat a kezdetektől olyan egészségügyi és gyógyászati segédeszközöket gyárt, melyek segítségével azok az emberek, amelyek ilyen betegségekkel küzdenek, könnyebben viselhessék a mindennapok gondjait. A Coloplast 1987-ben jelent meg a dán tőzsdén és jelenleg a vállalat Dániában, Costa Ricában, Németországban, USA-ban és Magyarországon állítja elő minőségi termékeit (3. ábra). Ezek mellett 22 országban működnek kereskedelmi képviseletek és disztribútorok, melyek elérhetőséget biztosítanak világszerte [1].
1. ábra Coloplast képviseletei [1]
2.1 Coloplast értékei és küldetése „Arra törekszünk, hogy tevékenységünkben a legjobbak legyünk, ily módon biztosítunk vevőink, munkatársaink és részvényeseink számára nagyobb növekedést, kiemelkedő eredményeket”. A Coloplast olyan termékeket és szolgáltatásokat fejleszt, amelyek megkönnyítik a kifejezetten személyes, bizalmas jellegű egészségügyi problémákkal vagy fogyatékkal élők életét. Jelenleg három érték tükrözi a vállalatot:
Szoros kapcsolat, hogy jobban megértsünk másokat,
Elkötelezettség, hogy változást idézzünk elő,
Tisztelet és felelősség, hogy ezek az elvek vezéreljenek bennünket.
„Szívünkön viseljük vevőink érdekeit és igényeiket magas szinten, újszerű módon elégítjük ki,
problémáikra
színvonalas
megoldásokat
találunk.
Elfogadjuk
és
tiszteljük
a
különbözőséget és felelősségteljesen cselekszünk mind szociális, mind környezetvédelmi, mind üzleti szempontból.” [1]
2.2.A Coloplast Kft. által gyártott gyógyászati segédeszközök 2.2.1 Sztómaterápia A Coloplast az egyik vezető sztómaterápiás termékcsalád gyártó és forgalmazó (4. kép). Azon betegek számára gyártják ezeket a termékeket, akik vizelet- vagy székletelvezető
rendszerét sebészeti beavatkozás következményeként a hasfalon keresztül vezetik ki. Sok személynél vastagbélrák vagy végbélrák következtében válik szükségessé e termékek használata. A vállalat széles választékban kínál eszközöket, segédeszközöket és kiegészítő termékeket, hogy ezzel is elősegítse a különböző egyéni életstílushoz való alkalmazkodást. A legkorszerűbb technika, szakképzett egészségügyi dolgozók és felhasználói észrevételek, tanácsok mellett történő fejlesztés segíti elő, hogy a leendő termékek megfeleljenek a felhasználói elvárásoknak. [1]
2. ábra: Sztómaterápiás termékcsalád [1]
2.2.2 Inkontinencia Ezeket a termékeket gerincsérült és idős betegek számára fejlesztették ki. A kontincia azt jelenti, hogy (nagymértékben) kontrolálni tudjuk a vizelet és székletürítésünket. Az inkontinencia azt jelenti, hogy ezt a kontrolt nagy részben vagy teljesen elvesztjük. A cél az, hogy a termékek feladatuk tökéletes ellátása mellett egyfajta önbizalmat, magabiztosságot adjon a felhasználónak. Ezért folyamatosan újítják a terméket és magát a termék külső megjelenését is. Inkontinencia termékek közé tartoznak a katéterek, gyógyászati óvszerek és a vizeletgyűjtő tasakok. [1]
3.ábra Inkontinencia termékek [1]
2.2.3 Mellápoló termékek A mellrák a 40- 60 éves nők között az egyik legelterjettebb daganatos betegség Nyugat-Európában. Ezeket a termékeket olyan nők használják, akiknél a betegségük során a mell egy részét vagy egészét el kellett távolítani. A mellprotézisek elsősorban, a rugalmassága miatt, szilikonból készülnek. Ezen kívűl a Coloplast megfelelő fehérneműt, fürdőruhát és bőrápolási termékeket is kifejlesztett a mellprotézisekhez. [1]
2.2.4 Sebápoló termékek Elsősorban a krónikus sebek kezelésére szolgálnak ezek a termékek. A nedves sebgyógyuláson alapulnak, tehát a jó sebkötés folyadékfelvétele nem túl nagy és nem túl kicsi, ez biztosítja, hogy a sebtájék elegendő nedves legyen és elősegítse a gyógyulást (5. ábra). A Coloplast sebkezelő rendszerét világszerte elismerik mind a betegek, mind az egészségügyi szakemberek és egészségügyi hatóságok. [1]
4. ábra Sebápoló termékcsalád [1]
2.2.5 Bőrápoló termékek A jó általános közérzet szempontjából az egészséges bőr rendkívül fontos, hiszen a bőr védi meg a szervezetet a külső fizikai hatásokkal szemben. A Coloplast nemcsak a bőrproblémával érintett személyek, hanem a egészségügyben dolgozó szakembereknek is nyújt nagy segítséget. Egy nővér a munkanap során átlagban 30- 100 alkalommal mos kezet, ezért a kézmosó termékek speciális hidratáló anyagokat tartalmaznak. A vállalat bőrápolási részlege innovatív bőrvédő és bőrápoló termékeket fejleszt ki szervezet legvitálisabb szervének, vagyis a bőrnek a gondozásában. [1]
2.3.
A Coloplast Hungary Kft tatabányai gyárának bemutatása.
A dán székhelyű cég magyarországi leányvállalata 2001-ben kezdte meg Tatabányán a termelést négy sztómatasakot gyártó gép és 56 alkalmazott segítségével. A Coloplast Hungary Kft először egy épületet bérelt, majd 2002 áprilisában elkészült a tatabányai gyár első csarnoka, ahol megközelítőleg 30 termelőgépen 400 fajta terméket állítottak elő (5. ábra).
5. ábra: Coloplast Hungary Kft. Tatabánya [1]
A termelés nagy részét a különböző sztóma-tasakok gyártása tette ki, de emellett a vizeletkondomok bizonyos típusaira is nagy hangsúlyt fektettek és fektetnek még a mai napig is. A minőségi termékek iránt egyre jobban megnőtt az igény és ezért szükségszerű volt a gyár bővítése. 2003 októberében adták át a második csarnokot, ahol már steril, úgynevezett „tisztateres” körülmények közötti termelés zajlik. Itt gyártják azokat a sztóma-tasakokat, sebtapaszokat és katétereket, amelyeket a frissen műtött betegek használnak, ezáltal a tisztaságnak nagy szerepe van. Megkezdődött a Wound Care, azaz a sebtapasz termékek gyártása. 2004 őszére elkészült a gyár harmadik termelő gyarnoka is, amely elsősorban a sztóma-tasakok nagyvolumenü gyártása és az Assura- új generációs sztómatasaktermékcsalád bevezetése miatt volt szükség. Jelenleg a tatabányai Coloplast Hungary Kft. mintegy 30.000 m2 alapterületen, több mint 1000 embernek ad munkalehetőséget, ápolja a tudatosan felépített image-t és jó hírnévnek örvend a felhasználók, munkavállalók és a lakosság körében [1].
2.4. Technológiai folyamatok a termék előállításában Az M-151-es gépen készült termékek az alábbi egységeken mennek keresztül:
Felső fólia lyukasztó =01T12 Felső non-woven lyukasztó = 01T13 Felső non-woven hegesztő =01E11 Baseplate hegesztő =01V12 Kontúr hegesztő =01E12 Címkeadagoló =01V13
Kontúr kivágó =01T13
Tasak kilökő =01W11 6. ábra Termékgyártás
2.5. A termék elkészítés folyamatának bemutatása A gép, 2 lánc segítségével léptet (húzza) a fóliákat és különböző műveleteket hajt végre a gép minden egyes lépésnél. A gép végétől indul a folyamat. 1.Fólia letekerő: A felső fólia található itt. Innen indul a folyamat. 2.Nyomtató egység: A felső fóliára az egység rányomtatja a szükséges feliratokat (cég logo, termékszám stb.) 3.Filter egység: Az egység ráhegeszti a filter félkész terméket a fóliára. (A filter egy másik gépen készül.) Selejt fólia keletkezik, amit a gép ellenkező oldalán ad ki. 4.Felső fólia kivágó: Kivág egy lyukat, a(z) (element) basplate helyét. 5.Non-woven letekerő: Egy bőrbarát anyagot (A fóliához hasonló méretű) nevezünk így, ami a felhasználó bőréhez érve nem okoz irritációt. 6.Non-woven kivágó: Kivág egy lyukat, ami baseplate helyét képezi. 7.Non-woven hegesztő: A fóliával összehegeszti. 8.Baseplate egység: A fóliára hegeszti a baseplate-et: Ragadós felület, amit a felhasználó a saját „kivezetésére” fog felhelyezni. Elhelyez rajta egy etikettet (Ez egy körvonalas ábrázolású méretezés, ami mentén a felhasználó kivágja a saját méretét) 9.Alsó fólia letekerő: Itt kapja meg a másik fóliát, amelyet hozzáhegeszt a felső fóliához. 10.Kontúr hegesztő: Megkapja a termék a külső alakját. A kontúrját hegeszti le a két fóliára. (összehegeszti a 2 fóliát ezen területen.) 11.Kontúr kivágó: Kivágja a gép a kontúr mentén a terméket. 12.Kilökő egység: A gép a kihordó szalagra helyezi a terméket.
A gépet 1 darabos zárt SenSura Standard sztómatasak előállítására tervezték, és kizárólag ennek a gyártására használható (7. ábra)
11 12 10. 8 9 .
7 .6 .
5
.
4 . 3
2 .
1
. 7. ábra: A technológiai folyamat [1]
2.6. Elnevezések a Sensura Zárt terméken:
Smiley termékek A legyártott termék zárt Smiley hegesztéssel. A termék a gépet így hagyja el.
A legyártott termék nyitott Smiley hegesztéssel. Az felső Smiley hegesztés elemelhető a tasaktól az alsó Smiley hegesztés nem. Mindkét smiley hegesztésnek láthatónak kell lennie, és a teljes hosszban meg kell lennie. Az alsó hegesztés és a kivágás között szabad fodornak lennie kell! A smiley hegesztésnél nem lehet tissue szál kilógás.
8 ábra: SenSura zárt termék [1]
Smiley alsófólia hegesztés
Smiley kivágás
(alsó hegesztés)
Szál kivágás
Smiley hegesztés
9.ábra: Legyártott zárt termék [1]
Smiley alsófólia hegesztés (alsó hegesztés)
Smiley felső hegesztés
10.ábra: Legyártott zárt termék [1]
3. Mikrolin Hungary Kft., mint hulladékfeldolgozó cég bemutatása A Kft. csak olyan anyagokkal dolgozik, amelyekkel a hagyományosnak tekinthető technológiák nem tudnak mit kezdeni. Fő területe a PE, PVC alapú műanyaghulladékokból újabb nyersanyag előállítása, majd ezekből különböző termékek gyártása. A cég nemcsak a régi ISO9001 illetve ISO14001-es minősítésekkel rendelkezik, hanem a 2011 júliusában az első 10 cég között szerezte meg az Európai Unió leendő szabványát is, az EuCertPlast Certificate-t Jelenleg több ipari területre is képes termékeket előállítani a vállalat. Ezen területek alatt értem az építőipart, műanyagipart és a csomagolóipart. Legjelentősebb termékeik közé sorolnám a kábelfedlapot, amely a vasúti sínek mellett futó erősáramú és távközlési kábelek csatornáiban futnak. Ezeknek a csatornáknak egy része még beton elemekből tevődik össze, ám számos hasznos tulajdonsága miatt célszerű lenne újrahasznosított hulladékból készült elemekre cserélni. Más, a csomagolóiparban használatos termékek mint a raklap és a
kalodamagasító amelyeket a jövőben a Coloplast Hungary Kft. is folyamatosan fel tudna használni. A Mikrolin Hungary Kft. a megvásárolt alapanyagokat, a Tatabánya ipar területén található 1,3 ha-os telephelyén tárolja a feldolgozás idejéig. A beérkezett hulladékok többnyire külön válogatva érkezik, amely további válogatást nem igényel. Kevert hulladékok esetén a telephelyen található szeparáló segítségével a műanyagokat frakciókra osztják. Az alapanyagok az ún. big-bag zsákokban érkeznek a Kft-hez és itt kerülnek tárolásra egészen a feldolgozásig. A termelés folyamatosságának biztosítása érdekében a cégnek szükséges egy bizonyos szintű raktározás, az esetleges szállítási problémák fellépése miatt. Az alábbi képen látható a raktározás módja [2].
11. ábra „big bag zsák”
3.1.. A keletkezett hulladékok kezelési lehetőségei A folyamat végén két fajta hulladékot különböztetünk meg. Az első számú hulladék a folyamat közben kikerülő feleslegessé vált fóliák, amelyek a termék alapanyagaként szolgálnak, illetve a termék részét képező filterek és a nyomtató szalagok. A hulladék másik összetevője a késztermékekből fenn maradt selejtek, amelyek nem feleltek meg a minőségi előírásoknak. Ezeknek a száma átlagosan 184 darab/műszak.
Magyarországon az EU törvények megjelenése előtt nagy szerepe volt a hulladéklerakás módszerének. Európa nyugati részén ez már csekély jelentőséggel bír, azonban deponálandó hulladék mindig adódik, ezek lehetnek termikus vagy kémiai hasznosítás szilárd maradékai. Másrészt
a különböző országok
felkészültsége sem
egyezik,
ezért a szakszerű
hulladéklerakását is rendeletekkel szabályozzák. Azokban az országokban ahol alacsony szinten áll az újrafeldolgozási kapacitás, emellett a technológiai és a termikus hasznosítás is kezdetleges, a deponálás a számottevő, ez azonban a jövőben még hasznosításra kerülhetnek, így ez az állapot ideiglenes raktározásnak is tekinthető. A csoportosítás történhet technológiai változások szerint, így megkülönböztetünk termikus, fizikai és kémiai hulladékhasznosítási technológiákat. [3]
3.2. Reciklálás A reciklálás a hulladékanyagok termelésbe való visszafordítása, a természetvédők által legjobban támogatott eljárás. A környezetszennyezés és a hulladék-elhelyezés problémáin megelőzésének egyik eszköze. A példák közt megemlíthetjük a papír az üveg vagy a fémek újrahasznosítását. A reciklálás a legelfogadottabb szóhasznált a hulladék közvetlen vagy osztályozás utáni visszavezetése hasznosításra a termelés vagy a fogyasztás valamely más, a hulladék eredetéről eltérő területen. A folyamat több mechanikai műveletből áll, a technológiai lépések sorrendje, valamit a berendezések típusa függ a hulladéktípustól illetve a feldolgozandó anyagtól. Nem minden műanyagféleséget lehet hasznosítani visszanyeréssel. [4] A reciklálás főbb lépései: 1. válogatás 2. aprítás, darálás 3. mosás 4. szortírozás, elválasztás 5. szárítás 6. darabolás (granulálás, pellentizálás)
3.2.1. Válogatás
Az újrahasznosítás egyaránt történhet homogén vagy vegyes hulladékokból. Ha homogén módon szeretnénk végezni a folyamatot akkor elengedhetetlen a válogatás amely történet gépi vagy kézi úton. A mechanikus vagy gépi úton végzett válogatásnál a sűrűség különbség alapján történik a szétválasztás. Erre lehet példa egy vizes kádban végzett szortírozás. Manuálisan történő válogatás esetében elengedhetetlen az anyagok, termékek megfelelő ismerete, illetve szakmai tapasztalat és a legalapvetőbb vizsgálati eljárásokban való ismeret. 3.2.2. Aprítás
aprítás célja a szilárd hulladék szemcse- illetve darabméretének csökkentése, a megbontással növeljük a további kezelés hatékonyságát. Az aprítás csak gépi úton történik. Minden hulladékaprító berendezésnek meg van a legcélszerűbb alkalmazási területe, ezeknek kiválasztása függ a feldolgozandó hulladéktípusától. Ilyen berendezés lehet: aprító-, őrlő-, törő-, vagy tépőberendezés. A folyamatok végezhetőek szárazon vagy nedvesen egyaránt. [5] 3.2.3. Mosás, szortírozás
A művelet célja elsősorban a hulladék felületén található szennyeződések eltávolítása. Általában vizet vagy vizes oldatot, néhány esetben oldószert alkalmaznak. A szennyeződés a hulladék felületéről oldat, diszperzió, emulzió formájában folyadékfázisba megy át. Ezt az előkezelési módszert általában textil, műanyag és üveghulladékok esetében alkalmazzák. Vegyes hulladékfeldolgozásnál a mosással a szortírozás is elvégezhető, ugyanis néhány műanyag (PP, PE) a víz tetején marad, míg a víznél nehezebb műanyagok (vinil) nem maradnak fenn. [6] 3.2.4. Víztelenítés, szárítás
A mosást követően minden esetben el kell végezni egy szárítást a hulladékkezelési folyamatban. A műanyagok vízfelvétele csekély, mégis elengedhetetlen a víz eltávolítása, amely mechanikai úton valósulhat meg. A legegyszerűbb módja, a durvára aprított nedves műanyag görgősor közé vezetése, amely folyamatosan szűkül. Emellett alkalmazható eljárás még a centrifugálás vagy végtelenített hevederpárral történő víztelenítés. 3.2.5. Darabolás
Ahhoz, hogy az előző folyamatokon átment hulladékot megfelelően feltudjuk dolgozni valamint gazdaságosan újrahasznosítani, a műveletek után tömörítenünk kell. A leggyakrabban alkalmazott módja ennek az extrúziós granulálás.
Ezt a műveletet az extruderen végezzük. A műanyagot egy adott hőmérsékleten megömleszti, homogenizálja, ezután a granuláló szerszámon átpréseli. A kilépő ömledék melegen vagy hidegen vágható, ezt nevezzük granulátumnak. A folyamat végén lévő darab mintája és formája állítható. A darabolás teszi lehetővé a továbbiakban az egyszerűbb feldolgozást, újrahasznosítást.
3.3. Kémiai hulladékkezelés A kémiai hulladékhasznosítás esetén az elsődleges cél a nyersanyag előállítás, a különböző műanyagok újrahasznosítható anyagokra való lebontása. Annak ellenére, hogy kémiailag minden polimer lebontható, mégis csak ott célszerű alkalmazni ahol gazdaságosan kivitelezhető, egyszerűen kivitelezhető. A kémiai hasznosítás gyakran gazdaságosabb, mint a termikus, ugyanis a termikus esetében a hasznosítani kívánt termékekben lévő kötött energiaekvivalenseknek kb. a fele nyerhető vissza. A kémiai hulladékhasznosítás történhet hidrogénezéssel, depolimerizációval valamint polimerek szolvolízisével. [3] 3.3.1.Depolimerizáció
A depolimerizáció, vagy más néven dekomponálás a polimerizácó ellentétes folyamata. A nagy molekulatömegű polimer hulladékokat kisebb móltömegű komponensekre bontják, amelyet végül újra polimerizációra használnak fel a későbbiekben. A gyökös polimerizációval készülő műanyagokat három csoportba soroljuk, lebonthatóságuk alapján: -
könnyen dekomponló polimerek, például: POM, PS
-
a körülmények megválasztásával dekomponálható műanyagok: PMMA
-
nem dekomponálható, csak gyökös lánctördelődéssel bontható polimerek: PP, PE, PVC [3]
3.3.2.Szolvolízis
A polikondenzációval és poliaddicióval előállítot polimerek (PA, PET, PC, PUR, PK) fő láncai szolvolízis által visszabonthatóak a kiindulási anyagokra. A folyamat során alkalmazzuk a hidrolízis, alkoholízis, acidolízis, aminolízis és az átszerzés eljárásokat. A felsorolt folyamatok közül azonban csak a hidrolízis és a glikolízis bír ipari jelentőséggel. [3]
3.3.3.Hidrogénezés
Abban az esetben, ha a hulladékok vegyesen, töltő- és társító anyagokkal vagy egyes esetekben szennyezve fordulnak elő, akkor a legcélszerűbb eljárás a hidrogénezés. Ahhoz, hogy ezt az eljárást alkalmazzuk, eleget kell tenni az alábbi néhány kritériumnak: Őrlemény szemcseméret <10 mm Rázott fajlagos tömeg ≥ 300 kg/m3 Műanyagtartalom ≥ 90% Hamumaradék <4,5% Klórtartalom ≤ 2% Nedvességtartalom <1%
A hasznosítási folyamat 3 technológiai lépése: 1) Degradálás: A polimerláncok hasadnak, majd a fémrészek eltávolítása megtörténik. 2) Hidrogénezés: 100-250 bar nyomáson, 350-500 oC-on hidrogén atmoszférában, folyékonyan történik az eljárás. A telítetlen bomlástermékek megtelítődnek hidrogénnel, a maradék klór pedig sósavvá alakul. 3) Utókezelés: Hidrogénezéssel egybekötött raffinálás, itt állítják be a kívánt minőséget.
Az eljárás után 1 t hulladékból 100 kg gáz (metán, bután) 100 kg szervetlen maradék (fém, töltőanyag, sósav) illetve 800 kg jó minőségű petrolkémiai anyag keletkezik. Az elektromos és elektronikai ipar műanyaghulladékainak hasznosítására jól alkalmazható ez az eljárás. [7]
3.4. Termikus hulladékkezelés A termikus hulladékhasznosítás legrégebbi módja az égetés, ennek a célja a hulladék megsemmisítésén kívül a későbbi energia visszanyerés volt. Mostanra ez már tovább fejlődött és több termikus eljárást ismerünk. Ilyenek lehetnek a gázosítás, pirolízis, de beszélhetünk cementipari vagy kohászati hasznosításról is. [7] 3.4.1.Pirolízis
A
pirolízis
a
műanyaghulladékoknak
olyan
hőkezelése,
amely
oxigénszegény
atmoszférában történik. A hulladék mennyiségének csökkentésével értékes motorbenzin
szénhidrogéneket nyerünk vissza. A pirolízis során a polimereket magas hőmérsékleten hevítik így a szerkezetük kisebb molekulákká bomlik. Az eljárás során két ellentétes irányú folyamat megy végbe. Beszélhetünk primer bomlásról,
amely
a
depolimerizációból,
oldalcsoportok
leszakadásából
majd
láncletörődésből áll. Valamint beszélhetünk az ellentétes irányú úgynevezett szekunder folyamatokról amely a primer bomlástermékek egymás közötti reakcióiból áll. A pirolízis hőmérsékletét tekintve három eljárást különböztetünk meg: -
alacsony hőmérsékletű pirolízis (< 550 oC) – olaj és kátrány végtermék
-
közepes hőmérsékletű pirolízis (550-800 oC) – nagy fűtőértékű gázok, kevés olaj és kátrány végtermék
-
magas hőmérsékletű pirolízis (800-1000 oC) – főleg kis fűtőértékű gázok keletkeznek. [7]
3.4.2.Gázosítás
Az elgázosítás alatt értjük a műanyagok magas hőmérsékleten történő lebontásán különböző gázosítószerek segítségével. Gázosítószerek alatt értjük az oxigén, vízgőz, szén-dioxid, levegő valamit ezek különböző keverékeit. Az elgázosításhoz a műanyagot aprítani, szárítani kell [7]. A kohászati hasznosítás során szintézis gázt állítanak elő a műanyagokból, ez a magas szén és hidrogén tartalmuk miatt valósítható meg. A műanyaghulladékok ilyen típusú hasznosításának költségei alacsonyak, valamint nem környezetszennyező. Előnyös tulajdonságaként említhető meg, hogy nem érzékeny a hulladék összetételének változásaira, szennyezettségére és más nyersanyagok kiváltását is lehetővé teszi. A vaskohászatban fémvasat állítanak elő a vasércből [7]. Napjainkban egyre elterjedtebbé válik a különböző polimer hulladékok, gumik cementiparban történő hasznosítása. Mivel erre az iparban is szigorú előírásokat kell betartani, komoly gondot okoznak a klórtartalmú műanyagok. A napjainkban meglévő tapasztalatokkal kijelenthető, hogy a nagy kéntartalmú energiahordozók,
mint
pl.
szén,
koksz
mintegy
40%-ig
kiválthatók
műanyaghulladékokkal, ezáltal jelentősen csökken a kén-dioxid emisszió, a szerves vegyületek képződése továbbra is az előírt értékek alatt marad és nem változik egyéb oxidok mennyisége sem. Továbbá a dioxid mértéke a megengedett határ alatt marad a 0,5
– 2% klórtartalmú hulladékok égetésekor, mivel a klór megkötődik a cementben, valamint a koncentráció a megengedettnek csupán a töredéke [7].
4. A hasznosítás technológiája
Az alábbi ábra szemlélteti a technológiai folyamat lépéseit. Az egyes munkafolyamatokat a továbbiakban részletesen taglalom.
Alapanyag
Darálás
Keverés
Adalékanyagok
Profilgyártás
Késztermék 12. ábra „Technológiai folyamat lépései
4.1. Darálás A hulladékok a telephelyen big-bag zsákokban kerülnek elhelyezésre. Mivel a mi hulladékunk válogatott hulladék, ezért nincs szükség további szeparáló eljárásokra. A tárolást követően a feldolgozás első folyamata a mi esetünkben a darálás lesz. Ekkor a beérkezett nagyobb méretű Polipropilén anyagot egy 22kW-tal dolgozó géppel ledaráljuk. A Mikrolinhez beérkező hulladékok 90%-a darált, tehát feldolgozásra alkalmas formában
érkezik meg. A fennmaradó 10% feldolgozatlan műanyagot itt aprítják. Ezek általában gyártás során keletkező különböző selejtek, kábelszigetelések vagy összetört rekeszek. (ábra) A szükséges adalékanyag kiválasztása után, szintén ledaráljuk a telephelyen található hozzáadni kívánt anyagot, amennyiben ez még nem került semmilyen aprító eljárás során feldolgozásra.
13. ábra hulladék raktározása big bag zsákokban
4.2. Keverés A gyártási folyamat egyik legfontosabb része a keverés. Itt alakul ki a későbbi termék, a mi esetünkben a raklap illetve a kalodamagasító anyaga és annak tulajdonságai. Minden esetben törekednek az olyan anyagok kikeverésére, amely a későbbiekben minőségi termék előállítására alkalmas. A keverét a telephelyen található bolygó csigás keverővel végzik. A keverőbe egy csigás felhordó segítségével juttatják az anyagokat. A gép garatjának a feltöltése kézi erővel történik. Az alábbi ábrán látható az említett keverő.
14. ábra Keverő berendezés, itt történik az adalékanyagok hozzáadása
A technológiai folyamat ezen részénél kerülnek az alapanyagba különböző adalékanyagok. Az adalékanyagok fajtája és mennyisége a folyamat késztermékétől függ. A termék, és a termékkel szemben támasztott követelmények befolyásolják a hozzáadott anyagokat. A pontos összetételt csak többszöri próbadarab gyártásával tudjuk beállítani. A Kft. dolgozói között vannak olyan személyek, akik már több éves műanyagtermék gyártás tapasztalattal rendelkeznek, Ők közelítőleg megtudják állapítani a keverési arányt. A pontos követelményeknek való megfelelést viszont csak mérések és vizsgálatok elvégzése után lehet megállapítani. Az alapanyagok összetételét módosítják, ha nem felel meg a termék valamely előírásnak. A módosítás után újabb próbadarabokat készítenek amelyen vizsgálatokat végeznek el. [3] A Coloplast Hungary Kft. számára készített termékek anyagainak összetételéről pontos adatok nincsenek, ezért a továbbiakban csak megközelítő számítások végezhetőek el próba gyártások nélkül. Pontos szám adatok helyett egy %-os aránnyal tudunk számolni amely 60-40%. A 60%-ot a Coloplast által képződő hulladék, a 40% pedig különböző adalékanyagok. Az ide szállított hulladék anyaga Polipropilén. A feldolgozó üzem hozzáadott anyagai között lehetnek olyan anyagok mint a PET, HDPE, PS, kaolin. Ezek a hozzáadott anyagok minden esetben az üzem területén található hulladékokból kerülnek ki.
4.3. Extrudálás Az extruzió napjainkban az egyik leghatékonyabb, legjelentősebb technológiája a polimer feldolgozásnak. A polimerből készülő termékek közel 40%-a ilyen eljárással készül. A folyamat során az extruder a polimert képlékeny állapotba hozza, ezt követően a viszkózus ömledéket homogenizálja. Következő lépésként a polimert nyomás alá helyezi, vagy más néven
komprimálja.
Egy
meghatározott
keresztmetszetű
szerszámon
az
anyagot
keresztülsajtolja. Az így kapott terméket lehűti és állandó keresztmetszetű polimer terméket gyárt tetszőleges hosszúságban, folytonos üzemben. Az extrudálás során felhasznált alapanyag por vagy granulátum, amelyhez különböző adalékanyagokat szoktak keverni, amelynek fajtája és mértéke a késztermék típusától illetve a termékkel szemben támasztott követelményektől függ. Az adalékanyagokat egy porkeverőben adalékolják, ezek lehetnek hideg illetve meleg adalékok. A granulátumot pedig az úgy nevezett granuláló-extruderben készítik. A ma használatos extruderek felépítésüket tekintve hasonlóak a korábban használt gépekhez, viszont a csiga geometriája jelentős változásokon ment keresztül. [3]
15. ábra extruder felépítése
A változás a csiga méretére vonatkozik, amelyet egy hossz/átmérő arányban 20 körüli értéknél találták a legoptimálisabbnak. Ahhoz, hogy a polimer ömledék állapotba kerüljön, szüksége van tartózkodási időre a hőre lágyuló anyagoknál. Azt, hogy a gép elérje a
megfelelő hőmennyiséget, a hengerfal körül elhelyezkedő fűtőbetétekkel biztosítják. Emellett, a kis hőingadozás biztosításához a hűtésről is gondoskodni kell. [3]
Az extruder csiga szakaszai: Az extrudercsiga három szakaszra bontható: behúzó, kompressziós valamint a homogenizáló vagy kitoló szakasz. A behúzó szakasz feladata a szilárd anyag szállítása a kompressziós szakasz felé. Egycsigás extruderek esetén alapvető feltétele, hogy a csiga és a polimer között kisebb legyen a súrlódás, mint a henger és a polimer között. A nagyobb homogenitás biztosítása érdekében kifejesztett úgynevezett kétcsigás extruderek esetén zárt térfogatban továbbítják az anyagot, azaz kényszerszállítást végeznek. Amennyiben a csigák forgásirányra azonos (együtt forgó), nem alakul ki menetként zárt térfogat, ám a szállítóteljesítmény így is megfelelő. A kompressziós szakasz kettős funkcióval bír. Az egyik az anyagnak a megömlesztése, a másik a megfelelő nyomás biztosítása az anyag extruderszerszámon történő átsajtolásához. A megömlés folyamata a melegebb hengerfallal érintkező anyagrészecskékkel kezdődik, majd a nyomás és a csigafogás következtében a csiga menetárkában cirkulációs áramlás jön létre, amely gyorsítja a polimer megömlesztését. A kompressziós zóna másik feladatát, a nyomás növelését alapvetően kétféle módon érik el. Az egyik eset, amikor a csiga magját növelik (magprogresszív), a másik eset, amikor a menetemelkedést csökkentik (szögdegresszív). Egy hamardik, ám nem elterjedt megoldás, amikor a menetszárny szélességét növelik meg. Az így létrehozott nyomás nemcsak az anyag szerszámon történő átsajtolásához szükséges, de legtöbb esetben ez biztosítja az anyagrészercskék között lévő levegő eltávolítását is. Amennyiben a feldolgozástechnológia szempontjából ez em elég, akkor külön erre a cérle kifejlesztett úgynevezett gáztalanító extruder alkalmazása javasolt. A harmadik szakasz az úgynevezett homogenizáló, vagy kitoló szakasz. Homogenizálásra nemcsak akkor van szükség, ha valamilyen adalékanyagot vagy erősítő anyagot keverünk el a polimer anyagban, hanem akkor is, ha tiszta polimert extrudálunk. Ennek az oka, hogy a megömlesztés után a hőmérséklet az anyag hengerrel érintkező felületésne (ahol a hőátadás történik) közelében nagyobb, attól távolabb kiesebb. Ha ezt a problémát nem küszöböljük ki, az a termék minőségét ronthatja. Ilyen keverőelemek nemcsak a csiga végén, hanem más szakaszán is előfordulnak. [3]
Az extruder csigaházban történő ömledék kialakulásához szükséges hőenergiát a csiga kinetikus energiája, illetve a csigaház fűtési energiája adja. Eszerint két különböző üzemmódban működő típust ismerünk.: -
politrop típus: a két energiaforrás megközelítőleg azonos irányban van jelen megömlesztésnél
-
autogén típus: a külső fűtés csak az indulási energiát szolgáltatja, a folyamatos üzemben a kinetikus energia részaránya egy nagyságrenddel nagyobb.
A Kft-nél üzemelő gép egy erős külső fűtéssel és közepes fordulatszámmal működő politrop típusú gép. A külső fűtésnek az indulási szakaszban van jelentősége, mindaddig amíg ki nem alakulnak a megfelelő nyomásviszonyok. Amint ez megtörtént, akkor már csak a gép hőveszteség pótlásához és mérlegen tartásához szükséges a fűtés alkalmazása. A fűtés elektromos szalagfűtőtestekkel történik, a hőmérséklet szabályozását pedig fűtőzónákkal oldják meg. A zónákban lévő hőmérséklet 200-230 oC között változik, az anyag összetételétől függően. A Mikrolin által használt gép óránként átlagosan 150 kg alapanyagokat képes feldolgozni. A MH Kft által alkalmazott gyártási folyamat a következőképpen néz ki, egy darab termék elkészítése esetén. [3] Szerszámzárás
Szerszám felhelyezése
Szerszám feltöltése
Szerszám levétele
Hűtés
A darab eltávolítása
16. ábra Gyártási folyamat lépései
4.4. Préselés, formázás Minden ilyen, vagy hasonló technológiával készülő terméknek fontos része egy formázó szerszám megléte. Mivel a Coloplast Hungary Kft. számára hasznosítható termékek (raklap, kalodamagasító) méretei a logisztikai berendezkedése miatt fixek, ezért a formázó szerszámnak is tartania kell a szabvány méreteket. Az említett méretek: -
Raklap: 1200x1000 mm
-
Kaloda magasító: 1200x200x10 mm
A Mikrolin Hungary Kft. számára nem állnak rendelkezésre a megfelelő méretű prés szerszámok, ezért egy esetleges megállapodás alapján a Coloplast Hungary Kft. megvásárolhatja a megfelelő berendezéseket. Ennek a megtérülési és gazdaságossági számításait a későbbiekben részletezni fogom.
5. Életciklus elemzés 5.1.
LCA helye a környezetmenedzsmentben
A környezeti menedzsment fogalma legegyszerűbben a környezet és a menedzsment szavak tartalmi összeolvasztásával adható meg. A ,,környezeti" megjelölés az embert körülvevő élő, élettelen térrel kapcsolatos kérdéseket tartalmazza, amelyben az ember él, tevékenykedik, míg a ,,menedzsment" az a tevékenység, amelyet egy vagy több személy végez a szervezet tevékenységeinek összehangolása vagy koordinálása céljából. Ebből adódóan a környezeti menedzsment az a tevékenység, amelyet egy vagy több személy végez, a szervezet környezettel összefüggő tevékenységeinek összehangolása vagy koordinálása céljából. Más szóval egy vállalkozás környezettel kapcsolatos felelős tevékenysége. A környezeti menedzsment általánosan elfogadott alapelveit a következőkben foglalhatjuk össze North Klaus7 nyomán:
1. A környezet védelme vállalati prioritás. A környezet védelme és az azt szabályozó környezeti menedzsment kiemelt vállalati cél. A megfelelő környezeti menedzsment meghatározó feltétele a vállalat fenntartható fejlődésének. 2. Integrált menedzsment. A vállalat a környezetvédelmi programokat és környezetbarát gyakorlatot minden üzleti tevékenységben juttassa érvényre. 3. Folytonos fejlődés, tökéletesítés. A vállalati politikára vonatkozó elképzeléseknek, programoknak és környezetvédelmi intézkedéseknek minden esetben számításba kell vennie a technikai fejlődést, a tudomány állását, a fogyasztók igényeit és a társadalom elvárásait. A vállalat ugyanazokat a környezeti normákat alkalmazza a világ minden régiójában. 4. Az alkalmazottak folytonos képzése, ösztönzése. Az alkalmazottakat oly módon kell képezni és ösztönözni, hogy tevékenységüket a környezet iránt kellő felelősséggel és elkötelezettséggel végezzék. 5. A projektek előzetes környezeti szempontú hatásvizsgálata. A környezeti hatást minden új tevékenység, projekt, illetve a gyártás megkezdése előtt értékelni kell. 6. Környezetbarát termékek és szolgáltatások. Olyan termékeket és szolgáltatásokat kell kifejleszteni, amelyek nincsenek káros hatással a környezetre, valós igényeket elégítenek ki, energia és természeti erőforrás felhasználásuk hatékony, vagy a hozzájuk kapcsolódó hulladékok ártalmatlanítása veszélytelenül megoldható. 7. A környezetkímélő használatot támogató fogyasztói tanácsadás. A fogyasztókat, a közvéleményt és a kereskedőket tájékoztatni kell, és ahol szükséges, meg kell tanítani az áru biztonságos használatát, szállítását, tárolását és a hulladék ártalmatlan elhelyezését. 8. A környezeti szempontokat már a létesítmény és a tevékenység tervezésekor érvényesíteni kell. A tervezéskor fő szempont a várható energia és nyersanyag felhasználási hatékonysága, a kimerülő és a megújuló erőforrásoknak a fenntartható fejlődés követelményeit teljesítő használata. A kedvezőtlen környezeti hatásokat és a hulladékok keletkezését a minimálisra kell csökkenteni, és meg kell oldani a hulladékok biztonságos ártalmatlanítását. 9. Kutatás. A felelős vállalati menedzsment támogassa az olyan kutatásokat, amelyek a vállalat működéséhez szükséges alapanyagok felhasználását minimalizálják, a termékek előállítására szolgáló gyártási folyamatok káros környezeti hatásait, emisszióit csökkentik.
10. A szennyezés megelőzését szolgáló megközelítés. A gyártás, forgalmazás és felhasználás során a vállalat mindig támaszkodjon a tudományos és technikai ismeretekre,
hogy
megakadályozhatóak
legyenek
az
irreverzibilis
környezetkárosodások. 11. A környezeti menedzsment figyel a vevőkre és a szállítókra is. A menedzsment célja, hogy ezeket az alapelveket a vevőik és a szállítóik körében is érvényre juttassa. Ennek érdekében ösztönzéssel - adott esetben a tevékenységük környezeti felülvizsgálatának a megkövetelésével - kell elérni a partnerek saját gyakorlatuk megváltoztatását. 12. A
balesetek
következményeinek
elhárítására
való
készenlét,
veszélyterv.
Veszélyelhárító rendszereket kell kifejleszteni és működtetni minden olyan helyen, ahol számottevő veszélyeztetés lehetséges. Vészhelyzeti tervet kell kidolgozni, fel kell készíteni a hatóságokat és a környező lakosságot a lehetséges balesetek kockázatainak mérséklése érdekében. 13. Technológiatranszfer. A jó környezeti menedzsment hozzájárul a környezetbarát technológiák és vezetési módszerek elterjesztéséhez. 14. Részvétel a közös erőfeszítésekben. Közreműködés a társadalmi környezetpolitika kifejlesztésében és megvalósításában. Az állami és nemzetközi környezetvédelmi programokból származó kötelezettségek teljesítése. A környezeti tudat fejlődésének elősegítése. 15. Nyitottság. A vállalatoknak vállalniuk és válaszolniuk kell a tevékenységük, termékeik és szolgáltatásaik hatásával kapcsolatban felmerülő környezeti problémákra, valamint hulladékaik lehetséges kockázataira, a globális problémákat is figyelembe véve. 16. Tájékozottság
és
tájékoztatás.
A
környezetvédelmi
intézkedések
hatásának
figyelemmel kísérése, a rendszeres környezeti auditálás, a tények értékelése és összevetése a követelményekkel és a jogi normákkal a menedzsment rendszeres feladata. A menedzsment folyamatosan tájékoztassa a vállalat vezetőségét, alkalmazottait, részvényeseit, a hatóságokat és a lakosságot tevékenysége környezeti hatásairól […]
5.2.
Környezetmenedzsment eszközei, módszerei
A környezeti menedzsmentnek rengeteg eszköze és módszere létezik, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabb legyen a környezeti problémák kezelése. A leggyakrabban alkalmazott módszerek: SWOT analízis
Tisztább termelés Hulladékminimalizálás Környezeti indikátorok Környezeti térképezés Életciklus-elemzés A módszerek kiválasztását több tényező befolyásolhatja pl.: környezeti gondolkodás, környezetpolitikai
célok,
környezetvédelem
szabályozása.
A
környezetmenedzsment
alapelveiből és összefüggéseiből egyértelműen meghatározható a környezetmenedzsment legfontosabb három jellemzője: 1. Többdimenziós célrendszer (környezeti, társadalmi, piaci célok). 2. Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg. 3. Proaktív stratégia
5.3. Életciklus értékelés (Life Cycle Assessment - LCA) Az életciklus-értékelés egy alkalmazott módszer, azaz mindig valamilyen adott vállalati (vagy akár közigazgatási) probléma megoldására alkalmas. A „probléma” vonatkozhat a környezeti szempontból előnyösebb alternatívák meghatározására, a környezettudatos stratégiák meghatározására, vagy esetleg a környezeti kommunikáció hatékonyságára és megbízhatóságára. Az LCA alkalmas a potenciális környezeti hatások számszerűsítésére a teljes életciklus figyelembevételével. Gyakran fogalmazódnak meg kritikák az LCA-val kapcsolatban, miszerint ez az eljárás túlságosan időigényes, túl sokba kerül és nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok az életciklus minden folyamatáról. Az eredmények értelmezésénél is előfordul, hogy ezek nehezen illeszthetők a terméktervezés, vagy a vállalati környezetirányítás dinamikus rendszerébe […]. Az ISO 14040 szabvány alapján az életciklus-elemzés a következőképp definiálható: "a termékkel kapcsolatos környezeti tényezők és potenciális hatások értékelésének olyan módszere, amely leltárt készít a termékkel kapcsolatos folyamatok rendszerének bemenetéről és kimeneteiről; kiértékeli az ezekkel kapcsolatos potenciális környezeti hatásokat; értelmezi a leltári elemzésnek és a hatásértékelés fázisainak eredményeit a tanulmány céljainak figyelembevételével." [MSZ EN ISO 14040]
Az LCA-t eredetileg döntéstámogató eszköznek fejlesztették ki, amely környezeti szempontból tesz különbséget termékek, ill. szolgáltatások között. Ezen kívül is alkalmazható azonban a következőkre [..]: belső ipari felhasználásnál termékfejlesztésre és javításra, belső stratégiai tervezésnél és vállalati politikai döntések támogatásánál az iparban, külső ipari használat során marketing célokra, kormánypolitika alakítására, meghatározására az ökocímke és a hulladékgazdálkodás területén. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization - ISO) az
ISO
14000
szabványsorozat
keretében
határozza
meg
az
életciklus-elemzés
alkalmazásának elveit, céljait, rendelkezik a hatásvizsgálatról, illetve minősítésről, melynek struktúráját a 8. ábra szemlélteti.
Cél és tárgy meghatározás
Értelmezés, Interpretáció
Leltárelemzés
Hatáselemzés
17. ábra Az életciklus-elemzés struktúrája
Az elemzés a következő szakaszokból áll: a vizsgálat céljának és a vizsgált rendszer határainak kijelölése,
a vizsgált rendszer lényeges inputjainak és outputjainak leltárba vétele, a bemenő és kimenő anyag- és energia fajták környezeti hatásainak értékelése, a leltár és hatásértékelési szakaszok eredményeinek értelmezése, dokumentálása. Életciklus(út): egy vizsgált rendszer egymást követő lépcsőit (egységeit) magába foglaló elvi szakasz, a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrásokból való kinyeréstől az elhasznált termék végső elhelyezéséig. Az életciklus tehát a termék, a csomagolás vagy a folyamat teljes életciklusát tartalmazza, nevezhető "bölcsőtől a sírig", sőt bölcsőtől a bölcsőig megközelítésnek is. Az életciklus elemzés tehát a termék teljes életciklusának minden pontjára és folyamatára kiterjedve meghatározza az összes környezeti hatást, ehhez azonban nagy mennyiségű és sokrétű információra van szükség. Adatleltárt kell készíteni a bemeneti (környezettől felvett anyagokról) és kimenti (környezetbe kerülő) oldalról. Az életciklus leltár elkészítése után egy hatásanalízisben meg kell vizsgálni az egyes anyagféleségek felszabadulása, felvétele által keltett környezeti hatásokat. Végül a különböző környezeti hatásokat egy kisebb halmazba kell tömöríteni. A teljes elemzések (bölcsőtől a sírig) egyszerűsítéséhez lehetőség van a termék életciklusának csak egyes részeit vizsgálni, vagy csak bizonyos hatásokat vizsgálni a termék teljes életciklusát figyelembe véve. A leltár a bemenet és kimenet közötti anyagmérlegen alapul. A lényeg tehát, hogy össze tudjuk kapcsolni egy termékrendszer minden elemét az anyag- és energiaáramláson keresztül. A leltárelemzés az értékelésnek az a szakasza, amely a bemenetek és kimenetek felsorolását és mennyiségi meghatározását jelenti egy adott termékrendszerre nézve, annak teljes életciklusára vonatkozóan, azaz a termékrendszer modulok (a termékrendszer legkisebb egysége, amelyre nézve adatokat gyűjtünk) összessége, melyeket a közbenső termék árama köt össze.
5.4. Hatásértékelési módszerek A hatásértékelés módszertani lépéseit az ISO 14044: 2006 szabvány írta le. A szabvány szerinti hatásértékelésnél a leltáreredményeket először – az LCA tanulmány céljainak és kereteinek megfelelő – a hatáskategóriákhoz rendeljük. .A hatáskategóriák nem mások, mint a környezeti problémaköröket képviselő osztályok, amelyekhez a leltár eredményei hozzárendelhetők. Egy leltáradat, akár több hatáskategóriához is kapcsolható.
Minden egyes hatáskategóriára vonatkoztatva a módszer szerzői meghatároztak egy referencia egységet. Pl. 1 kg CO2 globális felmelegedésre gyakorolt hatása 1, de például a metán emissziók globális felmelegedéshez való hozzájárulását kg CO2- egyenértékben kifejezett érték adja meg (21, 25 az alkalmazott módszertől függően). Számos hatásértékelési módszer áll rendelkezésre, az elemzést a CML 2001 módszerrel végeztük el. A környezeti hatásokat a CML 2001 módszer szerint jelenleg az alábbi kategóriákba sorolják.
1. táblázat Környezeti hatáskategóriák (CML 2001, 2010. november kiértékelési módszer szerint) Hatáskategóriák megnevezése
Hatáskategóriák értelmezése
Egyenérték
Globális felmelegedési Potenciál (GWP)
A különböző üvegházhatású gázok globális felmelegedéshez való hozzájárulásának a mértéke egységnyi CO2-hoz viszonyítva.
kg CO2-eqyenérték
Savasodási Potenciál (AP)
A SO2-hoz viszonyított savasodás.
kg SO2-egyenérték
Eutrofizációs Potenciál (EP)
Az eutrofizáció mértéke.
kg Foszfát-egyenérték
Humán Toxicitási Potenciál (HTP)
Az emberi szervezetre mérgező hatású anyagokra vonatkozó, maximálisan megengedett koncentráció mértéke 1,4 diklórbenzol (DCB) egyenértékben.
kg DCB-egyenérték
Fotokémiai Ózonképződési Potenciál (POCP)
Az illékony szerves vegyületek ózontermelő képessége.
kg Etilén-egyenérték
Ózonréteg elvékonyodás (ODP)
Főként a halogénezett szénhidrogének rovására írható, referens összetevőként az R11 került kiválasztásra.
kg R11-egyenérték
Földi öko-toxicitás (TETP)
Növény és állatvilágra vonatkozó mérgező anyagok, DCB egyenértékben.
kg DCB-egyenérték
Abiotikus kimerülő források (ADP)
Magába foglalja a nagyszámú fémércet.
kg Ólom-egyenérték
Abiotikus kimerülő fosszilis források (ADP)
Magába foglalja a kimerülő fosszilis energiaforrásokat.
kg MJ
Tengervízi öko-toxicitás (MAETP) Édesvízi öko-toxicitás (FAETP)
5.4. Életciklus-elemzés a konkrét technológiára Az LCA elemzést a GaBi-5 nevű szoftverrel végezzük, amelyhez szükséges az input és output áramok megadása. Elkészítjük az LCA-Plan-t, amit a szoftver lefuttat és 11 diagram alapján bemutatja, a vizsgált technológia környezetre gyakorolt hatását.
5.4.1. Input-output adatok a leltárelemzéshez
Alsó, felső fólia Alapanyaga: 100,141 kg/műszak -
30,505 kg EVA 11,606 kg PVDC 58,03 kg PE
Ebből kész termék: -
43,74 kg PE 24,79 kg EVA 8,75 kg PVDC
Ebből hulladék: 22,861 kg/műszak -
7,33 kg EVA 2,588 kg PVDC 12,943 kg PE
Filter Alapanyaga: 28,96308 kg/műszak -
2,166 kg PET 0,08142 kg PVC 0,1221 kg PTFE 14,65258 kg PE (12,847+1,80558) 7,28 kg EVA 2,569 kg PVDC
-
2,09 kg (szén)
Ebből kész termék: -
0,9744 kg PET 1,3077 kg PE (0,2637+1,044) 0,5919 kg EVA (0,174+0,4179) 0,209 kg PVDC 0,9744 kg (szén) 0,0825 PTFE 0,05504 PVC
Ebből hulladék: 24,766 kg/műszak -
1,54188 kg PE 1,1916 kg PET 0,02636 kg PVC 0,03954 kg PTFE 6,688 kg EVA 11,803 kg PE 2,36 kg PVDC 1,1156 kg (szén)
Non-wowen:(Tissue) Alapanyaga: 31,812 kg/műszak -
31,812 kg Polipropilén homopolimer
Ebből késztermék: -
25,977 kg PP homopolimer
Ebből hulladék: -
5,835 kg PP homopolimer
Plate: Felhasznált alapanyag
64,96975 kg/műszak -
46,611 kg PP 1,5084 kg PVDC 16,6526 kg EVA 0,19775 kg PS
Ebből késztermék -
8,374 kg PP 0,7494 kg PVDC 8,27277 kg EVA 0,111 kg PS
Ebből hulladék: -
38,237 kg PP 0,7590 kg PVDC 8,37983 kg EVA 0,08675 kg PS
5.4.2. LCA-Plan és hatáskategória diagramok
A szoftver használata közben a következő plan-t kaptam. Mivel szakdolgozatomban nem teljes mértékben látható a plan, ezért külön is mellékeltem.
18. ábra LCA-Plan [9]
GWP 100 years - SenSura (BG szakdolgozat)
Global Warming Potential [kg CO2-Equiv.]
464,04
458
450,0 400,0 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0
0,06
5,43
0,55
0,0 Total
EU-27: Electricity grid mix PE GLO: Truck PE
EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of p...
19. ábra Globális felmelegedési potenciál
GWP - Globális felmelegedési potenciál A globális felmelegedési potenciálra az úgy nevezett üvegházhatású gázok hatnak jelentős mértékben. A technológia ennek a gáznak minimális, 1% részét teszi ki a felhasznált villamos energia, ezzel szemben az égetés közel 99%-a. Az említett üvegházhatású gázok az alábbi gázokból jönnek létre: CO2, CH4, N2O, F, C, K, V 1 kg hulladék égetése során 3,23 kg üvegházhatású gáz keletkezett. Amennyiben az égetést energia termeléssel kötöttük volna egybe akkor hasznos energia előállítható lett volna.
AP - SenSura (BG szakdolgozat)
Acidification Potential [kg SO2-Equiv.]
,064
,039
,023
,001 Total
,001
EU-27: Electricity grid mix PE GLO: Truck PE EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of pla...
20. ábra Savasodási potenciál
AP – Savasodási potenciál Az égetés következtében a kibocsátott kénsav, nitrogénsav, foszforsav az oxigénbe keveredve savasodást okoz. Az égetéskor olyan anyagok kerülnek ki amely reakcióba lép a levegővel. A szállításból adódó kibocsátás jelentéktelen, ez esetben az égetés mellett a villamos energia kibocsáta is jelentős. A csökkentés megoldható korszerűbb erőművel vagy füstgáz tisztító rendszer alkalmazásával.
Eutrophication Potential [kg Phosphate-Equiv.]
EP - SenSura (BG szakdolgozat) 8,499e-3 8,0e-3
6,942e-3 7,0e-3 6,0e-3 5,0e-3 4,0e-3 3,0e-3 2,0e-3
1,242e-3
1,0e-3
0,074e-3
0,241e-3
0,0e-3 Total
EU-27: Electricity grid mix PE GLO: Truck PE EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of ...
21. ábra Eutrofizációs potenciál
EP – Eutrofizációs potenciál Jelentősen befolyásolja a tavak elgázosodását. Jelentősebb mértékben az égetés befolyásolja ezt a potenciált, mintegy 74%-ban, emellett 25%-át teszi ki a villamos energia, a maradék 1% a szállítás illetve a felhasznált üzemanyag adja.
Ozone Layer Depletion Potential [kg R11-Equiv.]
ODP, steady state - SenSura (BG szakdolgozat) 7,486e-7 7,0e-7 6,0e-7 5,0e-7
3,938e-7 3,546e-7
4,0e-7 3,0e-7 2,0e-7 1,0e-7
0,002e-7 0,0e-7 Total
EU-27: Electricity grid mix PE EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of plastics (...
22. ábra Ózonréteg bontó potenciál
ODP - Ózonréteg bontó potenciál Az ózonréteg vékonyodását okozza. A gázok kibocsátásából származik az elvékonyodás. Ennek a potenciálnak nagyobb részét az égetés illetve kisebb mértékben a felhasznált villamos energia teszi ki. R11 egyenértékű gáz.
ADP elements - SenSura (BG szakdolgozat)
Abiotic Depletion elements [kg Sb-Equiv.]
2,582e-6 2,4e-6
2,113e-6
2,2e-6 2,0e-6 1,8e-6 1,6e-6 1,4e-6 1,2e-6 1,0e-6 0,8e-6
0,445e-6
0,6e-6 0,4e-6 0,2e-6
0,024e-6
0,0e-6 Total
EU-27: Electricity grid mix PE EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of plastics (...
23. ábra Kimerülő abiotikus források
ADP – Kimerülő abiotikus források A Föld kimerülő forrásaira van hatással. Az adatok egyenértéke ólomban mérendő, de az ólom már nem elérhető, vagy gazdaságosan nem kitermelhető közelségben van jelen a Földön. A kimerülő forrásokat ez esetben is az égetés, illetve a villamos energia felhasználása befolyásolja. Ennek csökkentése abban az esetben lenne megoldott, ha az égetés helyett valamilyen hulladék újrahasznosítási módszer alkalmazása történne.
ADP fossil - SenSura (BG szakdolgozat) 139,96
Abiotic Depletion fossil [MJ]
130,0 120,0 110,0 100,0 90,0 80,0
69,72 61,88
70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0
8,37
10,0 0,0 Total
EU-27: Electricity grid mix PE EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of plastics (...
24. ábra Kimerülő fosszilis források
ADP Fossil – Kimerülő fosszilis források Az ábra megmutatja, hogy a technológia során mi fogyasztja a legnagyobb mértékben a fosszilis energiákat. Itt is jelentős az égetés, ugyanis, az újrahasznosítással kevesebb alapanyagot, fosszilis energiát kellene felhasználnunk. Az eddigiekkel ellentétben nagyobb az értéke, 7% a dízel, mint üzemanyag fogyasztásának. A villamos energia fogyasztása itt is magas értéket mutat.
Freshwater Aquatic Ecotoxicity Pot. [kg DCB-Equiv.]
FAETP inf. - SenSura (BG szakdolgozat) ,021
,012
,007
,001
Total
EU-27: Electricity grid mix PE GLO: Truck PE EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of pla...
25. ábra Édesvízi ökotoxicitási potenciál
FAETP – Édesvízi ökotoxicitási potenciál Az édesvízbe került anyagok mértékét mutatja, ez befolyásolja a vízi élővilág kipusztulását. Itt a villamos energia felhasználása a legjelentősebb mértékű, emellett az égetéskor kikerült káros anyagok vízbe kerülése is komolyan befolyásolja a szennyezés mértékét. A kibocsátott káros anyagok által a levegőbe kerülnek különböző klór vegyületek, amelyek csapadék formájában az édesvízekbe jutnak.
HTP inf. - SenSura (BG szakdolgozat)
Human Toxicity Potential [kg DCB-Equiv.]
0,57
0,5
0,4
0,27
0,3
0,29
0,2
0,1
0,01
0
0,0 Total
EU-27: Electricity grid mix PE GLO: Truck PE EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of pl...
26. ábra Emberi szervezetre gyakorolt toxikus hatás
HTP – Emberi szervezetre gyakorolt toxikus hatás Az elve ugyanaz mint az előző ábrán említett potenciálnak, a különbség csupán az, hogy itt az emberre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Itt is, akárcsak az édesvízi toxicitási potenciál esetében a felhasznált villamos energia, valamint az égetés gyakorolja a legnagyobb hatást.
Marine Aquatic Ecotoxicity Pot. [kg DCB-Equiv.]
MAETP inf. - SenSura (BG szakdolgozat) 1 144,922 1 100 1 000 900 800 700
543,871
600
595,966
500 400 300 200 100
5,085 Total
EU-27: Electricity grid mix PE GLO: Truck PE EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of p...
27. ábra Tengervízi ökotoxicitási tényező
MAETP – Tengervízi ökotoxicitási tényező Szintén a különböző légkörbe kerülő klór vegyületek, és azok levegővel való keveredésének a hatása a tengervízekre, és a tengervíz élővilágára.
Photochem. Ozone Creation Potential [kg Ethene-Equiv.]
POCP - SenSura (BG szakdolgozat) 4,99e-3 4,5e-3
3,958e-3
4,0e-3 3,5e-3 3,0e-3 2,5e-3 2,0e-3
1,408e-3
1,5e-3 1,0e-3 0,5e-3
0,074e-3
0,0e-3
-0,449e-3 Total
EU-27: Electricity grid mix PE GLO: Truck PE EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of ...
28. ábra Fotokémiai ózonképződési potenciál
POCP – Fotokémiai ózonképződési potenciál Az ábra megmutatja, hogy melyik technológiai lépésnek van komolyabb ózonképző hatása. A teherautónak, mint szállító eszköznek ózonréteg bontó hatása van, ez az oka, hogy az az oszlop mínuszos értéket mutat. A villamos energia felhasználás, illetve az égetés során keletkezik ózonréteg. A réteg képződésének feltétele a fényjelenség illetve az oxigén, így kapunk O3-at
TETP inf. - SenSura (BG szakdolgozat) Terrestric Ecotoxicity Potential [kg DCB-Equiv.]
0,02
0,01
0,00 0,00
0 0,0 Total
EU-27: Electricity grid mix PE GLO: Truck PE EU-27: Diesel mix at refinery PE EU-27: Waste incineration of pl...
29. ábra Földre gyakorolt ökotoxicitási potenciál
TETP – Földre gyakorolt ökotoxicitási potenciál A Földre, emberi környezetre gyakorolt hatás legnagyobb részét a villamos energia felhasználás adja. Ez esetben is a levegőbe kerülő különböző klór vegyületek befolyásolják az értékeket. Az előzőekkel ellentétben itt nagyobb a szerepe az üzemanyag használatának, ugyanis sokkal közvetlenebb az emberekre gyakorolt hatása a kibocsátott káros anyagnak, mint a többi potenciál esetében. Természetesen az égetés során kibocsátott vegyületek is hasonlóan káros hatással vannak az emberi szervezetre.
6. Hasznosítható késztermékek A Coloplast Hungary Kft. évente több mint 100 millió terméket állít elő. A termékek alapanyagának illetve a késztermékek raktározásához nagy logisztikai terület szükséges. Az anyagok és a termékek tárolásának elengedhetetlen eszközei a raklapok. Emellett fontos része a raktárnak a kaloda amely több helyen is alkalmazható pl. bizonyos hulladékok raktározására. A tatabányai gyárban évente megközelítőleg 90 000 db raklap és 400 db kaloda fordul meg. Ezeknek bizonyos része kiváltható az ismertetett technológiával elkészülő raklappal és
kalodával. A hulladékból előállított termékek gyártása folyamatosan történhet ugyanis ezek a göngyölegek cserélődése is folyamatos egész éven.
Raklap/kaloda magasító Alapanyaga a cég által termelt Polipropilén hulladék, illetve a Mikrolin által hozzáadott különböző adalékanyagok, amelyek a termék anyagának szilárdságát növelik. Ilyen anyagok lehetnek PET, HDPE, kaolin, PS. A termék anyagának %-os összetétele 60% 40 %, ebből a nagyobb részt természetesen a Coloplast hulladéka teszi ki. A termékkel szemben támasztott követelmények: -
kis súlyú, könnyen mozgatható
-
újrahasznosítható, környezetbarát anyag
-
egyszerűen, gyorsan beszerelhető
-
könnyedén lebontható és újra telepíthető
-
megfelelő szilárdság
A kaloda magasító 2*5 azaz 10 darab 800*200*10 mm, szintén 2*5 darab 1200*200*10 mm illetve 2-2 darab 800*100*10 és 1200*100*10 mm-es részegységekre van szükség amelyből előállítható a képen látható magasító.
30. ábra Kalodamagasító[2]
Raklap A raklapbeszerzés a legtöbb esetben csak nehézség a cégek számára, hiszen ez egy olyan terület, ami nem kapcsolódik szorosan sem termékeikhez, sem ahhoz a céghez, akinek szállítanak. Valahogyan mégis kezelni kell az árukat, illetve a partnerekhez a termékeket eljuttatni, ehhez pedig elengedhetetlen a raklap. A raklapok anyagának összetételéről ugyanaz mondható el mint a kaloda esetében.
Az újrahasznosított raklapok előnye a fa raklapokkal szemben: -
Gombásodási hajlam nincs.
-
Mosható.
-
Nem kell speciális vegyszerekkel/termikusan kezelni, tengeren túli exportra azonnal alkalmas.
-
Speciális raklapok könnyen, gyorsan megtervezhetők, termelésbe állíthatók. (mikrolin.hu)
31. ábra Raklap[2]
Kalodamagasító gyártása A profilgyártás legfontosabb része, amely egyben az első lépés is, a profil méretének és alakjának a meghatározása, szem előtt tartva a feldolgozás sajátosságait, illetve a műanyag tulajdonságait. A gyártandó keresztmetszetet a lehető legegyszerűbben kell kialakítani, elkerülve a nagy vastagság különbségeket illetve a külső bordák alkalmazását. A méretek adottak a logisztikai berendezkedés illetve a raklapot méretei miatt, ettől való eltérés nem megengedett. A hőre lágyuló műanyagok feldolgozásának célja a műanyag formázása a kívánt előírásoknak megfelelően, vagy a fizikai tulajdonságai megváltoztatása. Az anyagot a feldolgozás során az úgy nevezett lágyulási ponton túl melegítik, ekkor ömledék állapotba kerül és így történik az alakítás. Ezután az adott formadarabot a lágyulási pont alá hűtik ami által az anyag megszilárdul. Fontos része a folyamatnak az anyag egyenletes hőmérsékletének biztosítása, ugyanis csak ilyen anyagból lehet jó minőségű termékeket előállítani. Ezt a sokrétű feladatot az anyag és az előállítani kívánt termék szerint különböző műszaki megoldásokkal lehet teljesíteni. A mi esetünkben a legkedvezőbb eljárás az extrudálás. A hőre lágyuló műanyagok esetében ezt az eljárást a legtöbb esetben extruderen végzik.
7. A technológia gazdaságossága Mint minden technológiai újításnál, így ez esetben sem elhanyagolhatóak a gazdasági szempontok, illetve a beruházások megtérülésének ideje. Természetesen egyes új alkatrészek beszerzése nagyobb összegű beruházást jelent, ez az önerő azonban könnyen előteremthető, ugyanis a vállalat év végi adózás utáni eredményei rendre pozitív mérleget mutatnak. Emellett napjainkban az Európai Unió által meghirdetett pályázatokból is fedezni lehetne a kiadások költségeit. A megtérülési idő számításához először is a jelenlegi beszerzési költségeket, majd a beruházások és az új előállítási technológiát vizsgálom meg.
Raklap Jelenleg kb. 30 000 darab olyan raklapot használ a vállalat, amelyet az újrahasznosított hulladékból készült raklapokkal ki tudnánk váltani. Mivel ezek a raklapok élettartama hosszabb, mint a most használatban lévő úgy nevezett EU fa raklapok, ezért kb. 10 000 darab raklap is elegendő lenne.
A raklap elkészítéséhez szükséges szerszám beszerzési értéke kb. 5,5 MFt
Az EU raklapok értéke:
2100 Ft/db * 30 000 = 63 MFt/év
Mikrolin raklapok:
6000 Ft/db * 10 000 = 60 MFt/év
Ez a számítás is jól mutatja, hogy kb. 2 év lenne a beruházás megtérülési ideje, minden további évben legyártott raklap már költség megtakarítás lenne.
Kalodamagasító A gyáron belül használt kalodákból jelenleg kb. 200 darab van használatban napi szinten. Ezek kopása, elhasználódása kicsit hosszabb időt vesz igénybe, de itt is beszélhetünk évente történő cserélődésről. A kalodamagasító elkészítéséhez szükséges szerszám beszerzési értéke kb. 3 MFt
A jelenleg használt kalodák értéke: 3000 Ft/db * 200 = 600 eFt/év
Mikrolin kalodamagasító értéke:
9000 Ft/db * 200 = 1,8 MFt/év
Számításaim szerint a hulladékból készülő kalodamagasító költségei magasabbak mint a jelenleg is használt kalodák, azonban ha a két szerszám megvásárlását egy beruházásként számoljuk akkor a kettő megtérülési ideje kb. 3,5 év. Az új technológia az elfogadható megtérülési idő mellett fenn tartja a vállalat környezettudatosságát is.
8. Összefoglalás Szakdolgozatom első részében bemutatom a Coloplast Hungary Kft-t, a vállalat kialakulását kezdetektől napjainkig, illetve egyes termék típusait. A következő fejezetben a Sensura gyártó terület egyik gépét és a gép által készített terméket, valamint az előállítási technológiát részletezem. A későbbiekben a gyártási technológiához kapcsolódóan kitérek az input illetve output áramokra részletesebben, amely a gyártás során egy műszak alatt keletkezik. A harmadik fejezetben a Mikrolin Hungary Kft hulladék feldolgozó céget mutatom be, illetve a napjainkban használt valamennyi hulladék feldolgozási technológiát. Ezután az általam javasolt újrahasznosítási lehetőségeket részletezem, amelyben a hulladékból valamilyen új, a
vállalat által használható termékeket lehet előállítani. Ehhez kapcsolódóan a későbbiekben egy rövid gazdasági elemzést is bemutatok. Szakdolgozatom utolsó fejezetében egy úgy nevezett életciklus elemzést végeztem az egyik legmodernebb életciklus elemző szoftverrel a GaBi 5.0-val. Ez a szoftver segítséget nyújt a gyártási technológia környezetterhelésének kielemzéséhez.
9. Summary In the first part of my thesis I described the Coloplast Hungary Kft itself, the development of the company from the beginning to these days, and the types of their products. In the next chapter I gave a detailed description of a machine which works on the Sensura shop floor. In addition I detailed production technology and the products which are made with the machine mentioned above. Furthermore, in connection with the production technology I discussed the input and output materials resulted during shift. In the third chapter I described the Mikrolin Hungary Kft, which profile is salvaging. In connection with it I exposed all the manufacturing process used nowadays. Then, I expounded my ideas about the recycling possibilities which can be used to produce a new, useful product from waste. In relation to it I showed a short economic analysis. In the last chapter of my thesis I described a so-called Life Cycle Assessment which was made with the help of the most modern life cycle analyser software, the GaBi 5.0. This software gives aid you to analyse the enviromental impact of the manufacturing process.
Irodalomjegyzék [1] Coloplast Hungary Kft. [2] Mikrolin Hungary Kft [3] Wágner Szabolcs Ákos – Természetes vizek műanyaghulladék mentesítése,
újrahasznosítási lehetőségek, szakdolgozat [4] http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Ujrafeld.htm [5] Tankönyvtár: eloszo/ch06s09.html [6] SZE [7] Hulladék Online:
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/kornyezettechnikahttp://www.sze.hu/~nagyg/hulladekgazd.pdf ? http://hulladekonline.hu/files/177/
[8] MANNHEIM, V.: LCA a hulladékgazdálkodásban. IV/9. fejezet. Hulladékgazdálkodási
tanácsadó. Kézikönyv. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. 45. aktualizálás (February, 2011). [9] GaBi-5 LCA elemző szoftver
Köszönetnyilvánítás Ezúton
szeretnék
köszönetet
mondani
mindazoknak,
akik
segítették
munkámat
szakdolgozatom elkészítésében. Kiemelném tervezésvezetőmet, Dr. Mannheim Viktória egyetemi docenst, aki segített témaválasztásomban, iránymutatást adott, kiszélesítette szakmai tudásom, és kitartóan segítette munkámat. Valamint Bodnár István PhD hallgatónak.
Továbbá megköszönném üzemi konzulensemnek, Kascsák Szabolcs Péternek, a Coloplast Hungary Kft EHS mérnökének.
Végül szeretném megköszönni családomnak azt a sok támogatást, amit az évek során kaptam tőlük. Azt is, hogy mindig kitartottak mellettem, és hittek bennem.
Kelt: Miskolc, 2013. november 22.
Bakos Gábor BSc hallgató
