te
VASÁKNAPI ÚJSÁG.
Miként
lehet
szép
női kebelt
4
SERRAVALLO
KIYALÖ EROSITOSZER. 9295
kitűnő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l á b b a d o z ó k számára. Ajánlva és használva or vosi kitínőségektől. 1:200-nal több orvosi elismerőlevél.
Farbenfabriken vorm. Priedr. B a y e r * Co. Elberfeld.
WT K i t ű n ő íz. -mi
Kitüntetve több arany és ezíst éremmel. A r a k : 7» l i t e r e s ü v e g K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e i üveg K 4.40. Kapható minden gyógyszertarban.
erősitő-szer fyenge és a táplálkozásban elmaradottaknak, ideg-, mell- és gyomorbetegeknek, beteg ágy asoknak.angol kór ban szenvedő gyermekeknek, üdülőknek, nemkülönben
Vas-Somatose alakjában a
Cs és szab. mosoviz lovak részére. üveg ára 2 korona 80 fillér. - 40 év óla az udvari istállók ban, a katonaság és magánosok nagyobb istállóiban 'hasznalatban van nagyobb munkánál elő-és ulóerösi1 tőül, liczamoknál, inak merevségénél stb., az idomitásnál kiváló munkára képesili a lovakat Csak •"ti védjegygyei valódi. Kapható Austr. — f' valamennyi gyógyszertárában — a gyógylükereské- M^smt^sm^ désében. Főraktár. Kwizda Ferencz János kerületi (rvéirvszerésr Korneuburg, Bécs mellett. Cs és kir. osztr. magyar, román királyi és bolgár lejedeimi udvari szálliló. Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r a , Király-ntcza 12 és Andrássy-nt 2 6 .
sápkórosoknak lesz ajánlva az orvosok által Vas-Somatose nem egyéb £o/o szerves Összetételű vasat, a milyen alakban a vas az emberi testben van jelen, tartalmazó Somatose. Somatose rendkívül ff e r j e s z t i az é t v á g y a t . Raktáron van az összes gyógyszertárakban és gyogyanyagkereskedésekben
MIQNOT-BOUCHER, 19, Rue Vivienné, PARIS KiphiiQ TBrSk Jonel gvogy«iertárftli«n Budaneatan.
' •
KIGYÓGYÍTOTT
^
EPILEPSIÜ
17 éves fiam születése óta borzasztó rohamokban szenved mint sokuknak Budapesten és a VII. kerületi rendörségni is ismeretes, mivel sokszor az utczan összeesett. Kigyógy tasát köszönhetem d r . B e r e g h y J ó z s e f n e k Budapes Aréna-ut 7/b. S z a l a y J á n o s u é Peterdi-uteza 11. 6 z.
KKNAPT
KNUTH KAROLY
4ií <«
szállítója.
Budapest, VII. ken., Garay-utcza 10.
5. SZÁM. 1902. Előfizetési feltételek: VA8ÁRNAPI ÚJSÁG é« POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt
Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.
ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR Budapest,
RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. V. Jcer., Ferencz József-tér
8. sz.
Kristályüveg készletek, r e m e k virágvázák és alkalmi dísztárgyak. Üzlethelyiségünk nem a Lánczhiddal szemben, hanem az A k a d é m i a m e l l e t t a Béla-utcza s a r k á n létezik.
P a r á d i üveggyár r a k t á r a GÖRÖG ISTVÁN WACHTL ÉS TÁRSA fényképészeti czikkek raktára B U D A P E S T , IV., E s k ü - ú t 6 (Klotild főh. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.
r é s z v é n y e s e i n e k B u d a p e s t e n , 1 9 0 2 . é v i f e b r u á r l i ó 3 - á n (hétfőn) d é l e l ő t t 1 1 ó r a k o r a t a k a r é k p é n z t á r I . emeleti ü l é s t e r m é b e n (VI., Anrlrássy-út 5. sz.,) tartandó
IX-ik rendes évi közgyűlésére. NAPIREND: Az igazgatóság jelentése. A z á r s z á m a d á s o k előterjesztése a f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g j e l e n t é s e kíséretében. A m é r l e g m e g á l l a p í t á s a é s a f e l m e n t v é n y iránti i n t é z k e d é s . A n y e r e s é g hováforditása iránti határozathozatal. A felügyelő-bizottság tagjainak választása és a bizottság tiszteletdijának megállapítása. 6. A v á l a s z t m á n y kiegészítése. Budapest, 1902 január 23. A z igazgatóság. Wf~ Azon t. ez. részvényesek, kik ezen közgyűlésen résztvenni óhajtanak, felkéretnek miszerint nevükre irott részvényeiket az alapszabályok 20. | - a érteimébea legkésőbb három nappal a közgyűlés előtt, tehát bezárólag 1902 január 31-ig Budapesten, a társaság főpénz táránál (VI., Andrássy-nt 5., földszint) letenni szíveskedjenek, a hol a letett részvényekről elismervényt nyernek, mely igazolási jegyül szolgál a közgyűlésen való részvételen. A közgyűlésen az alapszabályok 16 §-a szerint minden részvényest általa letett öt darab részvény után egy szavazat illeti meg, azonban 30 szavazatnál többet s e m saját, sem megbízójának nevében, s e m mindkét minőségben együtt senki sem gyakorolhat. A mérleg és a felügyelő-bizottság reá vonatkozó jelentése az alapszabályok értelmében a társulat irodahelyiségeiben közszemlére ki van téve s kívánatra minden részvényesnek egy nyomtatott példány kiszolgáltatik.
Szépség ós sgószsóg. Idegesség, Kinek vau szeplője? pattanás vagy bármi folt azarezan. az használja vérszegénység a teljesen ártalmatlan Rozsnyay-féle világhirfi
és az ebből származó bajok ellen legbiztossabban hat R o u n y a y
Vasas-chinabora,
mely saját termésű ménesi édes borral készítve, hatásában minden hasonló készítményt felül ni ul. Egy üveg ára 2 kor. 40 611., 6 üveg franco küdve 12 kor. 12 fill. 8992 aW" A t. ez. közönség tzires figyelmébe ajánljuk, hogy mindezen készítményeink tör vényeién bejegyzett védjegygyei vannak ellátva, mely az aradi szabadságszobrot ábrázolja.
kaphat*: R O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gyógytárában Arad, Szabadság-tér. valamint minden magyarországi gyógyszertárban.
udv.
Központi viz-, lég- é s gőzfűtések, légszesz- é s v í z v e z e t é k e k , csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, v i z e r ő m ű v i e m e l ő g é p e k stb. 9277
a „Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön rsasag
Leo .Nádon
József föherczeg G y á r és i r o d a :
B u d a p e s t , I V . k e r . , K o s s u t h L a j o s - u t e z a 15. s z á m . Nagy választék mindenféle ü v e g n e m e k b e n . Asztali készletek stb. igen jutányos árakon. 9122
MEGHÍVÓ
B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó s s e f és d r . E g g e r
VV-
Franczia szabadalom. A szépség titka, ideális lliatt.i feltétlenül tartós.egeszséges e s diszkrét. A O e r m a ü d i i . az arrzboinek e g é s z s é g e s e s üde szint ad. —uree : ARANYÉR*.. 1900 evi P á n - i Világkiállitám
BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK Cs. és kir. fensége
húsból készült és ennek táp- I anyagát tartalmazó Ízetlen. I könnyen oldódó Albumose I készítmény a legkiválóbb \
mely az arezbőrt rövid időn fehérré, tisztává és üdévé leszi.Egy tée. ára 1.40 kor. Egy kis tégely ára 701» 11. S e r a i l - u a p p a n egy db. 60 fill., S e r * U - k ö I g j r p o r egy dobói 1.40 kor. Kitünó és v a l ó d i E p e u a p p a n egy db.HO fill.
ÍVFOLYA*.
mérnök és gyáros.
Triesztben.
SOMATOSE
Serail-arezkenöesöt,
49.
8984
CHINA-BORA VASSAL
S e r r a v a l l ó J . gyógyszer.
1902.
GERMANDRÉE~?SfflM
elérni.
A kebel szépsége a női bájak egyik legelőkelőbbje, melynek szer elért eredmény rendszerint minden különös ápo 9á33 adományozásában a természet nem mutatja magát pazarló lás nélkül megmarad. R a t i é - f é l e P i l n l e s o r i e n t a l e s elevenítő nak. Ennélfogva a hölgyek szívesen fogják tudomásul venni, hatása által azonfelül üdébb lesz az arczbőr, szépítve egy oly teljesen ártatlan szer, melylyel a hogy létezik természet szelid módon kényszeríthető, hogy ebben a az arczvonások és megifjilva a nő egész lénye. E pilulákat mindenki beveheti ; a fejlődésben levő tekintetben kevésbé fukar legyen. E szer. mely a finom párisi hölgyvilágban már ismeretes, a R a t i é - f é l e fiatal leány ép úgy, mint a teljesen kifejlődött asszony. P I L T J L E S O R I E N T A I i E S használatából áll, Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevésbbé az mely pilulák a leghíresebb párisi orvosok által jóknak egészségre ártalmasak. (Törvényesen védve.) A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot vannak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bír nak, hogy a női kebelt fejlesztik és újra helyrehozzák, könnyű betartani, a megszokott .életmód, legesea szövetedet erősitik, a vállak csonldudorodásait elsi kélyebb változtatása nélkül Ara egy doboznak mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét tes- használati utasítással együtt K 6-45, utánvéttel K ti-75. tességet kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy a láp- (Szélküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok láléknak plasztikai anyagokká való alakulását elősegí visszautasitandők, melyeken a gyáros bélyege 'kézi'' lakásczim tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Az egy- j nincs és melyeken nem áll a következő J . R A T I E , Pharmacien, 5. Passage Verdau. Par/s.Raktár Ausztria-Magyarorsz. részére: Budapest.Török J ó z s e f gyógysz. Király-u. 12.
SZÁM.
gyógyszertáraiban,
Cs. és kir. udvari szállitók.
Kunz József és Társa BUDAPEST, V., Deák-tér 1. 94i6 Vászon-, fehérnemű- és szőnyegrakfár. — Menyasszonyi kelengyék. Kastélyok, szállodák, intézetek berendezése. "*" M o t o r e r ó r e b e r e n d e z e t t
fehérnemű
g y á r . "»•
QAVID KÁROLY ÉS FIA doboz-papíráru és szab. fémkapocsgyára B u d a p e s t , I., M é s z á r o s - u t c z a 3 8 . Telefon 91—48. Gyárt nagybani elárnsitásra következő új csikkeket V leghnomaDD családi dobozokat és d i t z b o r i t é k o k a t (levélpapírokkal és borítékokkal), névjegykártyákat, gyászlapokat, g y á s z l e v e l p a p i r t . gVásznevjegyeket. Saját gyártmányú fém sarkokkal ellátott r a j z - ^ c t ö m b ö k e t , szekrény csipke és torta ^ ^ ^ ^ ^ S papírokat, továbbá papirtányérokat. h ^ í ^ S t ó i plakátcsövekel és különféle összehajt ••*tv3í| ható dobozokat.
Állandó
kiállítás
a fenti
ezikkekből a városligeti megtekinthető.
iparcsarnokban 9307
KOTSCHY ERICH
9169
első magy. mech. szőnyeg-kiporlási^zőrmemegóyási és moly-irtási intézet
Nagy mérvben B U D A P E S T ,
HnnKftrin.fit
HIRMAM FEREKZ KÉZÁKU-GYÁItA,
Budapest, III, Csányi-nteia 9. SÍ
Franklin-Tárrolat nyomdája, (Budapesten, IV., Egyetem-utcza 4. sz.)
gőzerővel. 0 4 . -
Telefon
••.
S 0 6 .
Készít göz-, víz, és légszeszvezetékhez szük séges rézárukat, bor- és sörszivattyukat, Bor kimérő készüléket légnyomással, szénkénegezőket, peronospora fecskendőkhöz való minden egyes rézalkatrészt, hiteles kereskedelmi rézsulyokat, felirati táblákat horgany y. fémből stb.
Z I C H Y MIHÁLY. NEMZETI SZALON kiállítást ren
A
dezett Zichy Mihály művei. b ő l . Összegyűjtötte a rajzo kat, vízfestményeket, kartonokat, olajfestményeket, melyek a nagy művésztől a fővárosban találhatók. Az 1847 óta Szent-Péterváron élő művésztől pedig nagyon becses gyűjtemény van nálunk idehaza, n e m a nyilvános képtárakban ugyan, h a n e m magánosoknál, leg inkább családja tagjainál. Ebből a gazdag, és a művészt fejlődésétől kezdve minden korszakában fel tüntető gyűjteményből rendezte legújabb kiállítását a Nemzeti Sza lon. A magyar közönség sokszor találkozik Zichy Mihály geniális szellemével, mert legjelesebb köl tőink műveinek lelkes illusztrá tora és n e m szokott hiányzani o n n a n , a hol nemzeti czél, jóté konyság érdekében a művészettel hatni lehet. Albumokban, díszmű vekben sokat találhatni Zichytől: faliképekűl is országszerte elter jedtek gyönyörű rajzainak másola tai. Kiállításokban szintén talál koztunk vele, n o h a ő csak kivéte lesen, ritkán szokott kiállításokban részt venni. A képzőművészeti társulat 1885-ben egy nagy kiál lítást rendezett műveiből, máskor pedig egyes darabokat mutatott be a közönségnek. De Zichyvel n e m lehet elég sokszor találkozni, eleget foglalkozni, s eleget gyö nyörködni benne. Nekünk pedig különösen n e m lehet eléggé sze retni azt a művészt, a ki bár távol szakadt hazájától, s csak olykor térhetett haza látogatóba, lelkével, minden érzésével együtt él velünk. s híre-neve a távolban is magyar név dicsőségére szolgál. A kik a képzőművészeti társu lat Zichy-kiállítását n e m láthat ták, azok a Szalon kiállításán is merkedhetnek meg a nagy m ű vészszel, m i n t olajfestékkel dol-
BUDAPEST, F E B R U Á R 2. egéez^évre 2 4 korona félévre _ 1 2 •
egéaz évre 1 6 korona CVnpán a ÍG{ télévre ... 8 • VASÁRNAPI ÚJSÁG
^KW x V3*-
49. ÉVFOLYAM.
A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I Kgéai évre ÍO korona la Világkrónikiv.li \ félévre _ S <
Kul|..MI elSBz téMkhei a poiUilag meghataroiott viKldij i> caatolandó.
gozó festővel. Zichy a rajz, a stíl, a finom előadás és kecsesség mes tere, tele ötlettel, frisseséggel, a Imi kell, erővel. A vidámság, a tréfa, a pajzánság, a báj, az érzés, a formák szépsége kifogyhatatlan nála : a komoly tárgyaknál a gon dolatban, kifejezésben ugyanaz az előkelő lélek. És mindezt legin kább papíron adja elő, czeruzával, tollal, vékonyan színezett vízfest ményben és a p u h á n látszó barna szopiával; a nagyobb kompozicziókat fekete krétával. Ezernyi i zer ilyen rajza és képe közül a legtöbb az orosz czárok termeiIn u, képtáraiban, albumaiban van együtt. Mint a czárok udvari fes tője, öt évtized óta örökítette így meg az orosz udvari élet ünnepé lyeit, eseményeit, a czárok, nagyherczegek vadászatait. Illusztrálta a legkitűnőbb orosz költők műveit, de hazája költőit is, Petőfit, legbő vebben Arany J á n o s t és leghatalmasabban Madách «Ember tragé diáját,* melynek kartonjai a Nem zeti Múzeumban a rajzművészet mintái maradnak. Nagy termé kenységéhez mérten aránylag csak keveset festett vászonra. Nevezete sek tehát azok a művei, melyeket vászonra festett, s ezek legfeltű nőbbjei vannak itthon családjánál s láthatók a mostani kiállításon. Zichy Mihály, a ki most 75 éves, ifjú korában, 1847-ben mint egy orosz nagyherczegnő rajztanítója ment Pétervárra. 1853-ban I. Mik lós czár udvari festőnek nevezte ki, s azóta illusztrálja a Eomanov-család életét. De 1874-ben több esz tendőre eltávozott Pétervárról, több ok m i a t t ; egyebek közt azért is.mert Zichy megtartotta szelleme függet lenségét, másrészt nagyobb alkotá sok u t á n vágyott. Parisba ment tehát, s az ottani művészi mozgal mak, az új köztársaság szellemé nek hatása meglátszik itt készült művein. J ó részt itt rajzolta és fes tette politikai, társadalmi és egyéb
66
VASÁKNAPI ÚJSÁG.
5. SZÁM. 1902. 4 9 . ÉVFOLYAM.
*A birka-mztatás* is. Ez m á r Zichy önálló sajátságait mutatja, tiszta rajzot, világos elő adást s az aquarelek fényes korszakának kez detét. Szinei sokkal elevenebbek, m i n t a későbbi aquareleken. Aztán sorra szemléljük a többi képen Zichy erős művészi egyéniségének érde kességeit, sajátságait. *A boszorkány konyha* a nagyobb k a r t o n o k közül való, fantasztikus alakokkal, kik tűznél kotyvasztanak valamit, a művész ismert m o d o r á b a n krétával rajzolva, vizfestókkel és temperával festve. Megtaláljuk itt két vázlatát is a n n a k a m ú z e u m i nagy fest ménynek, mely a Deák koporsójára koszorút lei'ö Erzsébet királyné nemes lelkét hirdeti. Az egyik vázlat u t á n készült a nagy festmény. A másik vázlat (.krétarajz) egyszerűbb kompoziczió, de n e m m o n d kevesellhet, mint a nagy kép. A sokat emlegetett festmények közül való .. ,1 szirén*, h á r m a s nagy kép, s regebeli és modern szirént ábrázol. Mikor Zichy megfes tette, «Courtisan» czímet adott neki, s nem h á r m a s kép volt. F ő alakja egy vörös hajú, elegáns hölgy, a ki díszes szalonjában ül, s lábainál hevernek imádói, ott t e r ű i el egy ön gyilkos ifjú is, kit a bankjegyek, ékszerek csak nem egészen eltakarnak. De a szirén egy sor gyöngyben gyönyörködik, melyet ép most nyúj tott oda neki egy öreg börzianer. Ezt a képet a n n a k idejében a bécsi osztrák műegyesület igazgatósága n a g y o n nyíltnak találta. A művész tehát két n a p alatt két mellék képet festett hozzá a mithologiai szirénről, ki az egyiken dalolva hívogatja áldozatát, a másikon pedig már gyönyörködik az áldozat holtteste fölött. Költői eszmójű szép festménye Zichynek «A hulló csillagok*, majnem életnagyságú ala1884 évi fénykép után. ZICHY MIHÁLY,
cZélzatú képeit. Szabad szelleme, szabadságszeretete nyilvánul ezekben, sőt izgatás, úgy hogy némelyik művének kiállítása aggodalmat adott a kiállítás rendezőinek. Ezeknek a m ű veknek egy j ó részét látjuk most. Parisból Angliába m e n t Zichy s ott a walesi herczeg vette igénybe a hires művész egész tehetségét. Majd h a z a jött, de itthon n e m nyílt számára működési tér, s 1882-ben újra elfoglalta helyét a szent-pétervári udvarnál.
Az ifjabb évekből való egy magyar életkép
Az idő kissé m e g b a r n í t o t t a « A kisértetek órája* czímű nagy festményt, mely a művész böl cselő képzeletének legsajátosabb kifejezése. A holdtól világított temetőben megnyílnak a sírok, kikelnek a csontvázak és folytatják az abba hagyott életet; tivornyáznak, ölelgetőznek, lakomáznak, szónokolnak, veszekednek. Haló porában is régi m a r a d az ember. Egy ép most eltemetett menyasszony bolyongva j á r a sírok közt, ez az egyetlen alak, mely n e m csontváz. A nagy kép különös tárgyával és túlvilági alak jaival sem hat riasztóan. Legfeljebb szokatlan. H a t a l m a s ós éles tanúiságot hirdet «A rombo lás géniuszának diadala.* Ezt az 1878-iki párisi kiállítás magyar osztályának festette, de tárgya miatt n e m állították ki. Koronás fejedel mek és IX. Pius p á p a is ott vannak a képen, mint a rombolás géniuszának, a démonnak engedelmes alattvalói. Magasan szállva röpül a démon a föld felett, melyet holttestek borítanakj s foly az öldöklő harcz a nemzetek közt. Balra a török-orosz háború, melyben Sándor ez ár emeli magasra a kettős keresztet, s öldösik a törököt. J o b b r a tarkoponyák fölött a pápa trónol, tiarával fején; a keresztet eldobta, s e helyett a pápaság hatalmi jelvényét, a kulcso kat emeli magasra. Mögötte a porosz királynak nyújtják a császári koronát. Leghátul á*zonban feltűnik a szeretet istene, a Megváltó. Elől egy özvegy kesereg árva fiacskájával.
A kiállításból mostani számunkban és leg közelebb is közlünk még másolatokat. De köz lünk Zichy művészetének feltűntetésére illusztrácziókat, melyekkel költőinket tolmácsolja, vagy melyeket alkalomszerűn rajzolt albumok számára s egyesületek kiadványaira. A jótékony egyesületek kérelmét Zichy min dig a legnagyobb készséggel teljesítette. A távol ból is folyton figyelemmel kiséri közéletünket, mívelődési mozgalmaink folyását, irodalmunkat, művészetünket. Arany balladái nemcsak illusz trálta, h a n e m stílszerű betűkkel le is irta az illusztrácziókhoz. Idegen földön született gyermekei visszajöt tek a hazába, családot itt alapítottak. Ezeknél, v a l a m i n t elhunyt testvére, Zichy Antal hagya tékában kincset érő művei vannak a kitűnő művésznek. A Nemzeti Múzeum képtára azon ban hiányosan mutatja az ő nagykörű és oly A 70-es években készült fénykép után metszette Bálint Benedek. ZICHY MIHÁLY.
67
VASÁENAPI ÚJSÁG.
kokkal. A csillagokat egy-egy gyönyörű női alak személyesíti. Fenlebegnek a magasban, h á r m a n összefogózva; egy m á r lehullt közülök, zuhan a mélységbe és kiséri a hulló csillagok ragyogó sávja. A h á r o m közül az egyik csillaglány önkénytelen mozdulattal kap a hulló u t á n ; de m á r az ő csillagja is halványodik, majd kiég és ő is hulló csillag lesz, valamint a többiek szin tén. A kép poétikus allegória. Nagy tetszést is aratott mindenfelé s mióta Zichy megfestette, franczia, német művészek is festettek hulló csillagokat, de egyik sem ilyen szépet és mély rehatót. A női bájak festésében Zichyvel nem sokan versenyezhetnek. A kép misztikus vilá gítása is emeli a hatást.
Gyönyörű sorozat az «Osztrák-Magyar Mon archia írásban és képben» nagy illusztrált vál lalat számára festett képek a magyar előidőkből. Aztán ismét egy izgató tartalmú nagy karton, az «Autodafé,* az eretnekek elégetése a mág lyán. «A bor hatalma,* nagy aquarel, meg lepőn komponálva. A mámor, a szerelem, a lelkesedés, ittasság kel életre a bor körűi. Alle góriákhoz kimeríthetetlen Zichy ötletessége. Szebbnél szebb aquarellek és szépiával festett k é p e k : «A művész és a halál,* «Rafael az urbinói madonnát festi,* a kaczagó «Falstaff,* a Vörös-Kereszt-egyletnek készített alle gória, stb.
Zichy n e m tartozik a nagy színező mesterek közé. Nála a rajz, az előadás, a gondolat a fő. Hires aquarel képeit is alig színezi. Az olaj fes téshez n e m is kívánta elsajátítani azt a bravouros technikát, mely m a m á r több festőnél fontosabb a l é n y e g n é l Nagy m é r e t ű olajfestésű képei n e m is szinökkel h a t n a k , h a n e m rajzbeli szépségűkkel és a merész gondolattal. Ezek sokat m o n d a n a k , sokat beszélnek, sokat magya ráznak. Alig fér el b e n n ö k az eszmebőség. Költő, filozófus, politikus, katona, pap, színész, moralista, m i n d hosszan elemezheti ezeket. A kiállítást Zichy fiatalkori művei nyitják meg. Ezeket a negyvenes években festette Bécs ben, a hol az akkor n a g y elismerésben része sült Waldmüllertől t a n u l t , a kinek modora, szentimentális felfogása, színezése meglátszik ezeken a fiatalkori festményeken. Egy p á r arczk é p - t a n u l m á n y , egy kisebb bibliai kép teszi ezt a gyűjteményt, melyben legfőbb «A mentő csónak*, az a nagyobb kép, melyet m i n d e n k i érdemesnek tartott Bécsben a Eeichel-díjra, de az utolsó ó r á b a n mégsem adták n e k i . Árvízből menekülők leptek el egy csónakot. A m e n e k ü lők izgalmát öreg, ifjú és női arczokon adja vissza a festő. Valamennyi közül pedig egy kegyes szerzetes emelkedik ki, kezében hosszú kereszttel
6. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.
Szentpétervári fénykép után. ZICHY MIHÁLY DOLGOZÓ SZOBÁJÁBAN.
dús változatú művészetét. Sokáig csak két fiatal kori festménye képviselte ; újabb művei közül csak az utóbbi időben szereztek meg néhányat. A most épülő Szépművészeti Múzeumban van helye nagy festményeinek és kartonjainak. Zichy 1842 óta fest, hat évtized óta. A festés iránya, technikája nagyot változott hatvan év alatt. Ez az idő a magyar festészetnek első kor szaka, s íme egy nagy művész emelkedik ki benne. Itthon levő képei a magyar műtörténe lem legszebb emlékei közül valók. Megszerzé sökre itt az alkalom. Mostani kiállításuk való színűleg napirendre is hozza ezt. Közöljük Zichy Mihály legújabb azezképét is. Sokat mond nekünk ez a magyar ruhás öreg úr. ki külsőben is hirdeti, hogy sem a nagy távol ság, sem a hosszú idő, sem fejedelmi kegyek, sem idegen nemzetek dicsőítése el nem szakasz tották őt tőlünk.
A VéN LEÁNY TEMETÉSE. No, Julis néne is kijött a házából -— Az igaz, most sem a maga jószántából, Két ember hozta ki az udvar középre, Oda tették szépen két nagy mosószékre, Két nagy mosószéken csendbe', nyugovóba' Fekszik Julis néne deszka koporsóba. . . . Reá kezdi szépen a vén tisztelendő : Elrepült felette szép hetven esztendő ; Hogy társa akadjon, hetven évig várta, Hetven évig búsult a fején a párta, A mi gyászt szül a föld, mind mind végig élte, Örökös árvaság, bujdosás volt élte. Mennyi könye elhullt! hány rósz napot látott! Kiérdemelte az égi boldogságot, Kegyes volt, jó is volt, akárki meglássa, Sokáig nem akad e világon mása . . . — Hej, hogyha hallaná a jó Julis néne, Ki volt ő, mi volt ő ? azon mód felkélne : S ha még életében tud valamit róla, Istenem, Istenem tán meg se halt volna! . . . Kijött Julis néne füves udvaráról — Az igaz, most sem a maga jószántából. Négy ember emeli két akáczfa rúdon, Csapják a nagy sarat kétfelé az úton. A kopasz akácz is búsongva néz rája : — Itt megyén, itt megyén a Krisztus arája . . . Előtte, utánna felhangzik az ének. Mondják telt torokkal fiatalok, vének ; Előljár mindig a nagybajuszu rektor,
Ö is szebben fújja mostan, mint egyébkor. Tele a nagy utcza mindenféle néppel. Térdig érő sárban bánatosan lépdel: Most az egész falu liive, jó barátja : Istenem be kár, hogy ő maga nem látja ! . . . Kiment Julis néne csöndes falujából Az igaz, most sem a maga jó szántából. Ugy viszik — jó néne, talán sok is lesz e' ? Nem volt még kigyelmed soha ilyen messze. Bizony nem, de más se — a temető útja Rövid, de messze jut. ki egyszer megfutja. — Kiment Julis néne csendes falujából, Rég eltűnt az utcza végén amott távol, A gyepről ide se hallik a gyász nóta, Csak a kis harang sir, cseng-bong itt azóta. Nincs az utczán senki, egész falu csendes, Köröttem csak egy-két fürge veréb repdes — Úgy elgondolkodom . . . Szemembe köny téved : Istenem, hát ennek minek volt az élet ?! . . . Nagy András.
EGY BUDAPESTI EMBER ÉLMÉNYEI A KHINAI HÁBORÚBAN. Érdekes visszaemlékezéseket közlünk alább a franczia születésű Keszler Alberttől, kinek atyja m á r régebb idő óta egyik nagy budapesti gyár élén állván, fia is itt nevelkedett fel s egész magyarrá l e t t ; ismert tagja a budapesti sportköröknek s a kerékpár-versenyeken több bajnokságot is nyert. Azonban mint franczia honosnak, hazájában kellett hadi kötelezettsé gének eleget tenni s mint franczia katona így jutott a khinai hareztérre. Most ismét vissza térve Budapestre, harczi élményeit szives volt a «Vasárnapi Ujság» számára megírni. Czikke itt következik: Meglehetős új világ tárult fel előttem, midőn nevelőhazámat, Magyarországot elhagyva, ma gyar fiú létemre franczia katonának öltöztettek fel; csak lassanként szoktam hozzá szülő nem zetemhez. A franczia hadseregben nagyjában való kiképeztetésem után tört ki a khinai boxerlázadás s én a hadügyminiszter felhívására önként jelentkeztem az expedicziós hadtestbe való felvételre. Csoportokban indítottak ben nünket útnak Marseillebe, a hol 1900 augusz tus 14-én hajóra szállva, nekivágtunk a 19,000 kilométernyi útnak. Az utazás egyhangúságát a fiúk víg kedélye élvezetessé varázsolta; ezer tréfa és móka kö zött folyt le az út, míg a Szuez-csatornába él tünk.
(,. S Z 1 M 1 1 9 0 2 ^ 4 Ö . ÉVFOLYAM:!
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
68
AZ "EMBER TRAGÉDIÁJÁ" -BÓL.
Balra az arábiai, jobbra az egyiptomi sivatag rettenetes egyformasága bilincselt le, mely a magyar alföldtől annyiban különbözik, hogy semmiféle ültetvény nincsen benne, és hogy lakói — úgy távolról — a mi czigányaink kül sejét mutatják,csakhogy még feketébbek. Kitűnő futók, olykor kilométer hosszant futottak a kes keny csatorna mentén, hajónk mellett baksis ért kiabálva; de megelégedtek egy-egy darabka száraz kenyérrel vagy kétszersülttel is, mit a katonák jókedvükben feléjük dobáltak. Hat napig tartott az átkelés, iszonyú hőség közepett a Vörös-tengeren, mely már ember áldozatot is követelt: négy emberünk halt meg napszúrásban. Az irtózatos hőség, mely tüdőt, agyvelőt egyaránt kiszárít és elperzsel, vissza jövet is félelmesebbnek tetszett a khinai boxereknél is ; szerencsénkre akkor már némi szél lengedezett, különben legyengült szervezetünk mellett sokan ott maradtunk volna. Vissza jövet is öten haltak bele. Dzsibutinál, Inger Szolimán «szultán" ha zánkfia birodalmában, a néger fiúk ügyes mód ját gyakorolták a baksis-kérésnek: patkánymódra ugráltak a tengerbe dobott apró pénz darabok után és francziá népdalokat énekeltek, miket az áthajózó expediczió hajóraj legénysé gétől tanúihattak el. Egy francziá zászlóalj tartja megszállva Dzsibutit. míg «szultán»jával csak minap találkoztam a budapesti • Pannónia* kávéházban. Az indiai óczeánon már ilyen mulatságban sem részesültünk; 17 napi utazásunk alatt víz nél és égnél egyebet nem láttunk egész Singaporeig, hol partra szállottunk a gyönyörű fek vésű városban, mely festői szikláival és palota sorával nagyon hasonlít Budapesthez. A Sárga- és a Khinai-tengert átszelve, érkez tünk meg Takvba, hol CO kilométerre a parttól vetett horgonyt hajónk Ötszáz emberenként szállítottak kisebb ágyúnaszádokra, melyek le raktak bennünket a Pei-ho folyam partjára. A háború nyomai itt már mutatkozni kezd tek A folyó torkolatánál lévő várakon kívül ép ház nem igen állott fenn. Egy pagoda búslako dott letépett szárnyfalakkal közelében, melyet keresztűl-kasúl jártak a melinit ágyúgolyók; a homokos tájékon pedig ebek csatangoltak nagy falkákban, vadászatot tartva az elesettek holt testeire; szükség esetén kiásva az eltemetett hul lákat is koporsóstól, mely utóbbit — különösen az olasz katonák — tüzelőszemek használ ták fel. Ezen az elpusztult helyen tanyázott a nem zetközi hadsereg; oroszok, japánok, németek, osztrák - magyar csapatok fogadtak bennün-
Általában a lövöldöző előőrs csak a magáéinak okoz bajt; mert a lövés hangja után határozza meg a visszahúzódó kémlelő csapat a hadállást, teljesen tájékozódva tér vissza, mig ha néma előőrsök között bujkál, kik már segítséget kér tek, elébb-utóbb elfogják őket. Ezzel a taktiká val a hadjárat folyamán nagy rakás khinait fogtak össze ; köztük veszedelmes kémeket, kik elkapatva a csöndtől, bátran nyomultak előre, míg sortüzet kaptak, avagy anélkül is a nagyobb szám láttára megadták magukat. Másnap vonatra raktak bennünket és neki indultunk a nem egészen biztosnak Ígérkező pályán az ország belsejébe. Jobbra-balra hever tek a boxerek által felszakított sinek ós összetört vasúti kocsik; mi természetesen töltött puská val kezünkben lestük folyton a támadást. Pár órai utazás után feltűntek Tientsin falai; a háború már ott is maradandó jeleke t hagyott hátra; teljesen fel volt a város dúlva, de mégis elég kényelmesen táborozhattunk. E g y khinai színházban telepedtünk le, megfőztük ebédünket és nem győztünk csodálkozni az európai szemnek oly furcsán megnyilatkozó khinai alkotásokon ós eszközökön. Csak délután folytattuk utunkat és utaztunk Jcuuj-Szúii-ig, hol vége szakadt a vasúti közlekedésnek; a Vey-hoa átvivő hidat felszakították a boxerek, megsemmisítve ez által három vasúti vonaluk legnevezetesebbjét. Egy mozdony bele is szaladt a meredek parton a vizbe és ott rozsdásodott, várva a békekötést. Most vállunkra vettük a czakkumpakot, 42 ki lót, — mert a francziá k hét kilóval visznek többet a magyaroknál — és nekivágtunk gyalogszerrel a mennyek bii odaírnának. A hosszú tétlenség után könnyedén lépdeltünk Lao-Muenthen felé,
69
VASÁRNAPI ÜJSÁG.
S. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM
ket. A szívélyes barátkozást nem sokára csereüzletek követték: többnyire pálinkájukat cseréltük be dohányért; nagy kereslet volt az osztrák-magyar katonák gulyás-konzerve után is, a mit inyencz falair gyanánt kapkodtak el. Ép fedelű házak híján sátrakban háltunk a kemény, hideg földön : de egész éjjel lövöldöztek az előőrsök; kettő az olaszok, három az oroszok közül, néhány a németekből esett áldozatul az első éjjelünkön,melyet khinai földön töltöttünk. Csak másnap tudtuk meg, hogy ekkor még néhány vár a boxerek kezében volt és hogy csak két napja is heves támadásokat intéztek ellenünk. A legyilkolt előőrsök holttestein meg lehetett állapítani, hogy a khinaiak hosszú bambusz nádra erősített késekkel szúrták le őket és pedig oly óvatosan mászva hason, valószínűleg állat bőrbe bújva, — hogy a kettesével álló előőrsök nem mindenkor védhették meg magukat ezektől a támadóktól. A francziák óvatosabbak voltak, mert afrikai háborúkból ismerték azt a cselt, hogy a benszülött kabylok olykor leveles ágakkal és gályákkal övezik körül magukat, mi által törpe cserjékhez hasonlítanak. Az előőrs nem veszi észre köze ledésüket, mert éjjel a tárgyak a puszta sötét ségében, gyakran mozogni látszanak. Ujabban ebeket alkalmaznak az előőrsöknél, melyek csak halk morgással jelzik a közelgő veszélyt; — az előőrsnek pedig ideje van szuronyával véde kezni, — mert taktikai tekintetből — lőnie nem szabad, kivéve, ha nagyobb támadást észlel. A francziá előőrsi szolgálatnál ugyanis elv : inkább feláldozni egy embert, mintsem a had állást elárulni, avagy a hadsereget fellármázni.
a hol a francziá expedicziós csapat egyik osz tályának összpontosító helye volt. Negyednap boxer-csapatot jeleztek s két szá zadunk indult ellenük; magam is köztük voltam és fáradságosan bukdácsoltunk mintegy tiz kilo méteres mocsaras vidéken. A boxerek úgylátszik meg voltak lépetve nagy számunktól s némi ellentállás után kereket oldottak tüzelésünk hatása alatt, de néhányan mégis megsebesültek közülünk; ezeknek szállítása sok bajt okozott. Ezzel az eseménynyel vette kezdetét a nagyobb szabású Paouting-fu-i expediczió, melyben már egy egész dandár vett részt, A Boillon - dandár feladata volt tovább haladni olyan vidéken, a hol európai katona még soha sem volt. Két napon át leégett falvak és feldúlt városok között haladtunk. A borzalmas romok között legfeltűnőbbek voltak előttünk a sírok. A koporsó alakjára legjellemzőbb az a körülmény, hogy minden francziá ós német katonai állomáson azokban gyúrták a kenye ret; ezek a koporsók tudniillik bárka vágj gömbölyű oláh-teknő alakúak ; vastag fáb'd készülnek, vastag fedéllel borítvák. A halot tat tetszés szerinti helyre temetik: szántó földre, kertbe, stb. Az alig 80 czentiméter mély sirra magas dombot hánynak, melyet minden évben megnagyítanak; köréje temet keznek az unokák, úgy hogy idővel elég magas halmok keletkeznek. A lakosság itt boxer-ellenes volt, minélfogva valóságos tüntetéssel fogadtak bennünket. Mielőtt azonban tovább mennénk, jó lesz előbb a boxerek mivoltáról szólani egy pár szót. Boxer, angol neve az irktuhan khinai elne-
T1VORNYA.
vezósnek, eredetileg tornaegyletet jelentett. Ezek az egyletek, midőn testgyakorlatok által bizonyos önérzetes fellépést nyertek, félelmetes láb- és kézboxolókká mívelték ki magukat, mit magam is tapasztaltam, mert barátságos mér kőzésekben olykor szörnyű ütéseket kaptam tőlük. Később a boxerek politikával, és pedig nemzeti politikával is kezdtek foglalkozni s működésük utóbb már nagyon hasonlított a francziá "hazafias liga» szerepléséhez. Midőn azután nemzeti irányú törekvéseik végűi nyilt kitöréssé fajultak az európai intézmények, misszionáriusok és kereskedelmi telepek ellen, temérdek rabló csatlakozott hozzájuk, kiknek Khinában saját czóhük és jelvényeik vannak. Ez képezte azután a nemzeti hadsereget, mely velünk szemben állott, mely jobban vezetve legyőzhetlen ellenféllé válhatott volna. De vala mennyi ütközetükben legelsőben mindig a tábor nokok maguk eredtek futásnak! Négy napi gyaloglás után értünk Sang-fung nagy városba, a hol egész békés viszonyok uralkodván, először szemlélhettük az ősrégi ezredéves khinai czivilizácziónak nyilvánulását. A városon kívüli táborunkból csakis oldal fegyverrel övezve mentünk be sétálni a városba, a hol ezer és ezer khinai nyüzsgött és szoron gott egymás hátán. Nőt azonban egyetlen egyet sem láttunk. Hogy hová bújtak, vagy bújtatták őket férjeik, az rejtély maradt előttünk. Mire a város falához érkeztünk, az már körül volt rakva boxerfejekkel, mit a város elöljáró sága maga tűzött oda fel, hogy ezzel is kimutassa politikai pártállását. Ezek a fejek nádszatyo rokban voltak kiakasztva. Innen tovább masírozva, utunk megint az ünnepelt vendégek fogadtatásához hasonlított, különösen a francziák mellett tüntetett a lakos ság, mert minden községben ki volt tűzve né hány francziá zászló, éjjel pedig lampionos menetek tisztelegtek Mi csak bámultunk, hogy minő pompás parádé vált az életveszélyesnek ígérkezett expedicziónkból, habár mindig sze münk előtt lebegett Tököly ismert hátralévő fekete levese, a mit francziául «quart d'heure de Rabelais»-nek hivnak (Folytatása következik).
MONTENEGRÓ FEJLŐDÉSE.
JÓKAI A "FEGYVERTELEN" CZIMŰ ELBESZÉLÉSÉHEZ. TALPRA MAGYAR! (Petőfi „Nemzeti dal"-ához.)
ZICHY MIHÁLY ZICHY
MIHÁLY
RAJZAIBÓL.
FBSTMÉNYEIBŐL.
Több mint negyven éve immár, hogy Sikita fejedelem a vórboszú áldozatául esett Danik) fivére után 1860-ban, alig áO éves korában elfog lalta a montenegrói trónt. Hosszú uralkodása rendkívül szerencsésnek mondható. Nemcsak a szomszéd hatalmas Olaszországnak királynéját
70
VASÁKNAPI ÚJSÁG.
HULLÓ CSILLAGOK. —
mondhatja leányának s a még hatalmasabb orosz czárt bizalmas barátjának, hanem uralko dása alatt történt meg mindjárt az orosz-török háború után, hogy jóformán mások buzgóságából kimondották Montenegró függetlenségét s az ország terűletét csaknem még egyszer oly nagygyá tették, adva neki tengeri kikötőket is, melyekre oly annyira és oly régen vágyakozott. Az angolok Viktória királynőnek szokatlanul hosszú uralkodását kevesebb joggal nevezhetik el * Viktória-korszak*-n&k, mint Nikita feje delem alattvalói az ő uralkodását, mely hazájuk történetében oly nagy fontosságú s mindent átalakító időszak. Mert kétségtelen, hogy Montenegró ma már nem az a vad ország, a milyennek régibb leírá sok mondják. Teljesen átalakult ott minden: építkezés, földmívelés, ruházat, sőt a szokások és erkölcsök is. Az átalakulás oly nagy, mint a minőt az utóbbi évtizedek Kaliforniában, Japán ban, vagy akár Fidzsi szigeten teremtettek; csakhogy kevéssé ismerjük Montenegrót, talán épen azért, mivel szomszédságunkban v a n ; s talán mivel Montenegróban a közlekedés nehéz ségei miatt igen kevés ember utazik és így népé ről inkább csak a dalmát kikötőkben megjelenő hegyi lakókról alkotunk fogalmat. Csak két adatot akarunk fölemlíteni, melyek a jelenlegi átalakulást igen élesen megvilágítják. Az egyik az, hogy «a fegyverben álló monte negrói nép» képzete ma már egészen a múlté.
6. BZÍM. 1902. 49. ÉVFOLYAM.
van ugyan már a tengerparton is egy pár kikötő hely, különösen Antivari és Dulcigno, de ezek a kikötő-helyek kisszerűek s eltörpülnek Cattaro mellett, mely Montenegrónak természetes kapuja, de idegen hatalom kezében. Hosszú időkön át ezért csak az állattenyésztés lesz Montenegró főgazdagsága, a mint hogy máig is négy-öt millió koronára tehető évi kivitelében állandóan ez a főczikk. De nagy haladást találhatunk e hegyi ország ban a mezőgazdaság minden ágában. A Durmitor és Korn nagy kiterjedésű havasain ma már százezrével legel a szarvasmarha és juh, a tej gazdaság évről-évre fejlődik és legalább a déli sík területeken, hol a termőföld kedvezőbb, a szántó-vetők is nagy tevékenységet fejtenek k i Megterem e helyen a subtropikus növényzet minden faja; kitűnő a bor-, olaj-, dohány- és füge, de virágzó a selyemtenyésztés is, a konyha kertészet pedig egyes vidékeken valóban minta szerű. Az ország számos kopár vidékén még mindig nagy nehézségekkel kell megküzdenie a földművesnek, de a hatóságok egész európai módon különös gondot fordítanak a földműve lésre. Cetinjében szakértő vezetés alatt földmű ves-iskola v a n ; az állatgyógyítást az állam kezeli, s a fejedelemségben megjelenő két heti lap gyakran közöl földművelők számára útmuta tásokat. Természetes az is, hogy Montenegróban, hol néhány évszázaddal ezelőtt még állandó volt a háborúskodás : a művelődés, sőt ennek legele mibb jelensége, az irni és olvasni tudás sem lehet oly elterjedt, mint Nyugat-Európában, de szintén bámulatos gyors a haladás. 1834-ben egy, 1879-ben 22 iskola volt az egész fejedelem ség területén; ma pedig mintegy 80 iskola, köz tük egy gimnázium, egy felsőbb leányiskola, egy tanítóképezde és egy theologiai intézet"áll már fenn. Ezenkívül csaknem minden nagyobb köz ségben vannak nyilvános olvasótermek, melyek ben a legnevezetesebb szerb lapok, Cetinjében és Podgoricában ezenkívül még a kiválóbb német, franczia, orosz és török lapok is olvashatók. Évről-évre több montenegrói ifjú tanúi a kül földi egyetemeken és szakiskolákon, sőt az ilyen felsőbb tanulók közt akad már egy pár mon tenegrói nő is, a mi itt sokkal fontosabb jelen ség, mint másutt, mivel a harczias monteneg róiaknái a nők eddig meglehetős alsóbb rendű helyzetben voltak. A legfeltűnőbb haladást látjuk a közlekedés terén. A vendégfogadók és korcsmák száma mindenütt emelkedett: van már 200 kilométer nél hosszabb műút, melyek nagy részét Slade osztrák mérnök igen ügyesen készítette. Van 16 postahivatal, 600 kilométer hosszú táviró-vonallal és naponkint közlekedő postakocsikkal. Cetinje és Eicke között van telefon-összeköttetés is. Cetinjében és Danilovgradban pedig már vízvezetéket is létesítettek. Minden kerületben Zichy Mihály festménye. van továbbá a kormány által kinevezett kerületi orvos. A Skutari-tavon 1891 óta egy monteneg Megszűntek a régi hadi gyakorlatok és rabló rói társaság rendes gőzhajó-közlekedést tart hadjáratok, mind sűrűbben láthatunk monte- fenn, s közelebb megkezdik a vasútépítést is, negróit fegyver nélkül járni s Cetinjében már egyelőre 191 kilométer hosszúságban. Montenegró haladásának érdekes jelensége rendes kaszárnya is van, hol 4—6 hónapig az is, hogy Bogisics orosz egyetemi tanár, kit katonai oktatásban részesítik az ifjakat, tehát megvan az állandó hadsereg kezdete is, teljes Nikita fejedelem hívott meg Montenegróba, s ellentéte a régi állapotnak, midőn minden mon ott miniszternek is kinevezte, kitűnő törvény tenegrói katona volt s a férfiak főteendője a könyvet készített a fejedelemség számára és hadviselés. Eokon ezzel a másik átalakulás is. ezenkívül az igazságszolgáltatást is igyekezett A montenegrói-török határon évszázadokon át európai színvonalra emelni. Nem lehet azonban hallgatással mellőzni, még fölfegyverkezett emberek is csak nagyobb csapatokban járhattak bántatlanul s az idegen hogy Montenegró jövőjét politikai helyzete magában Montenegróban egy pillanatig sem nehézzé teszi, ezenkívül új területén sok az lehetett biztonságban védő fedelet nélkül. Ma albán lakos, kik természettől gyűlölik a szlávomindenütt egész bátran járhat az idegen egyedül kat. Mind a mellett már ma sok szerb néz áhí akár az erdők sűrűjében is és nem igen van rá tattal Montenegróra, mint olyanra, mely a képzelt nagy szerb birodalom megalkotására eset, hogy rablók áldozatává lenne. Igen természetes, hogy a mai Montenegrót hivatott volna. még sem tekinthetjük oly országnak, mint Nyű göt-Európa államait. Vasutak, gyárak, sőt a leg több helyen még tisztességes utak is hiányoz A SORHÚZÁS. nak. Épen a természet mostohasága, a zord Elbeszélés. (Vége.) hegyvidék nehezen járható volta okozzák, hogy a törökök betörésekor a rigómezei csatából meg Irta Mark Iwain. Angolból fordította S. V. menekült szerbek utódai félezred éven át képesek voltak magukat itt fentartani. A montenegrói A katonák a vezénylő tiszttel bevonultak. Az mészhegységekben a természet igen kevés hasz elitélt ezredes ránézett síró nejére, a kis Ada nos ásványt őriz s ezeket, valamint a tömérdek pedig alig győzte örömtől sugárzó szemeivel fát, sem lehetett eddig kellően értékesíteni oly bámulni a katonákat. helyen, hol még nagyobb folyók sincsenek s a Az apa megölelte nejét, gyermekét. terhet öszvéreken kell szállítani. Újabb időkben •— A Tower-ba; előre ! indulj — hangzott a
5. SZÁK. 1902. +9. ÉVFOLYAM.
vezényszó, és az ezredes szilárd katonai lépé sekkel elindult. Utána az ajtó becsukódott. — Ugyebár megmondtam, ;kedves mamám, hogy gyönyörűen fog végződni, mert a Tower-ba mennek s meg fogja őket látni. Ö . . . — Jer ölembe, te szegény, ártatlan terem tés! . . . Másnap a szerencsétlen anya nem volt képes felkein ; orvosok és ápolónék forgolódtak körü lötte, kik titokzatosan suttogtak egymás közt. Adának nem volt szabad a szobába jönni: mama beteg, nagyon beteg. A gyermek egy darabig az utczán játszott, de aztán feltűnt neki, hogy édes atyja oly sokáig marad a Tower-ban, holott ilyenkor otthon szo kott lenni Mi lehet az oka? — Maga fog majd utána járni. Egy órával utóbb a katonai törvényszék tagjai a főparancsnok színe elé léptek, ki őket komoly arczczal fogadta. — Azt jelentjük, — így szólt a törvényszék elnöke — hogy az elitéltek nem akarnak sor sot húzni. Hiába kértük őket: készek meghalni, de vallásuk ellen véteni nem akarnak. Cromwell arcza elkomorodott, de nem szólt semmit. Egy darabig gondolkodott, aztán azt monda: Mindannyian nem fognak meghalni. Majd sorsot húzunk helyettük mi. Küldjetek értük. Hadd jöjjenek a másik szobába. Állítsá tok őket arczczal a fal felé, hátratett kezekkel. Ha itt lesznek, tegyetek nekem jelentést. Midőn Cromwell a szobában egyedül maradt, leült és egy parancsőrt előszólítva, azt monda : Menj és hozd ide a legelső kis gyermeket, a ki erre talál menni. Alig hogy az őr kiment, már vissza is tért, a kis Adat kezénél fogva vezetve. Ada egyenesen az állam feje felé ment, kinek nevét félelemmel emlegették a föld hatalmas ságai és térdén felkapaszkodva ölébe ült. — Ismerlek uram, te a főtábornok vagy. Lát talak, midőn házunk mellett elmentél. Min denki félt, de én nem féltem, mivel nem néztél rám csúnyán. Emlékszel reám ? Piros szoknya volt rajtam, kék pántlikával. Nem emlékszel ? Én a házunk jobb oldalán álltam, tudod én . . . — Nos, te kedves kis portéka, szégyenlem magamat, de . . . A gyermek közbeszólt: — Egy szóval nem emlékszel rám. De én nem felejtettelek el. — Nagyon röstellem, de nem foglak többé elfelejteni, kedvesem; szavamat adom rá. Bocsáss meg és legyünk jó barátok, mindig és minden korra. — Igen, nem bánom, habár nem tudom, hogyan felejthettél el engem. Te nagyon fele dékeny vagy: némelykor én is az vagyok. De azért megbocsátok, mert azt hiszem, hogy jó ember vagy: de kérlek, simulj jobban hozzám, mint azt papám szokta tenni, mert fázom . . . — Szívesen, kedves kicsikém. Nekem is volt egy oly kis leányom, mint te vagy, csakhogy most már megnőtt. Éz is oly kedves, édes és üde volt mint te. ő is ölemben szokott ülni, mint te. Akkor boldog voltam, szivem a gondot nem ismerte. Hosszú idő múlt azóta; ama boldog ság emlékét te idézted vissza lelkembe. Az Isten áldjon meg érte, kedves kis teremtés! — Nagyon szeretted őt ? nagyon, igen na gyon?. . . — Ezt abból is láthatod, ha mondom, hogy ő parancsolt s én engedelmeskedtem. — Én azt gondolom, hogy te kedves vagy. Csókolj meg I Igen ? — Szívesen. íme, ezt neked, ezt meg neki Te kérted, holott parancsolhattad volna, mert most őt képviseled; parancsolj 8 én engedel meskedni fogok neked. A gyermek örömében tapsolt. E pillanatban oly nesz ütötte meg fülét, mintha katonák ki mért lépéseit hallaná. — Katonák! Katonák! Tábornok uram, Ada látni akarja őket! — Mindjárt, kedvesem, de várj egy pillana tig ; valamire kérni foglak. A tiszt belépett és magát mélyen meghajtva, jelenté : Itt vannak! A nemzet feje három kis pecsétviaszszal be vont papírlapot adott kezébe. Két lap fehér, a harmadik pedig piros papirosból volt. A piros papírlap annak halálát fogná jelezni, ki azt megkapja. — Mily csinosak - monda Ada nekem adod?
AKIKS,ADA OTT 1.ÁTTA A FAL FELÉ FORDÍTOTT lIÁROM FÉRFIT. ,,A Sorhuzás" című elbeszéléshez.
— Nem, kedvesem: ezek másoknak valók. Elmeid föl annak n függönynek szélét s menj át'a szomszéd szobába : ott három, háttal a fal felé álló embert, hátratett kezekkel fogsz látni. Mindegyik kezébe nyomj egy-egy papírlapot, aztán jöjj vissza hozzám. Ada eltűnt a függöny mögött és n protektor egyedül maradt. — Bizonyára — monda magában vallásos á h í t a t t a l - - a jó gondolatot ő adta, ki mind azokat, kik benne bíznak ás hisznek, soha el nem hagyja. Ártatlan küldöncze nem tévedhet. Az úr útjai csodálatosak. Áldassék az ő szent neve!. . . A kis tündér a függöny mögé bújva, onnan a szomszéd szobába lépett, hol osakugyan ott látta a fal felé állított bárom férfiúi éfl ezek mellett a katonák feszes alakjait. — Hiszen az egyik iiz én papám, rónájáról ráismertem — monda magában jó kedvvel, — neki adom a legszebb bárczát. És ezzel a piros bárczát kezébe nyomva, azt monda: Nézz ide, papám, mit adtam kezedbe . . . Az ezredes hátra nézve meglátta a halált hozó papírlapot. Arcza elsápadt. Most az őrség tisztje lépett elő, ki az ezredes vállát érintve monda: — Sajnálom uram, de kötelességemet teljesí tenem kell . . . — Micsoda kötelességet? — kérdé Ada. — El kell őt vinnem. Nagyon sajnálom . . . — Elvinni? Hová? — A — a Isten segélj meg — a vár egy más részébe . . . — Ezt nem teheti. Mamám beteg s én haza viszem a papát. Ezzel atyjára felkapaszkodva, átkarolta nyakát: — Ada kész, kedves papám, mehetünk — Nem mehetek, szegény gyermekem. Velők kell mennem. A gyermek lábával a földre toppantva, a tiszt hez fordult — Már megmondtam, hogy beteg a mama. Tán csak megértette ? Ereszsze el őt, akarom ! . . . — Adná Isten, Bzegény gyermekem, hogy tehetném ! Őrség! Vigyázz ! Indulj! Ada eltűnt; egy pillanat múlva Cromwell-t kezénél fogva húzva ismét visszatért. A hatal mas férfiú láttára a tiszt megállt s tisztelgett — Állítsa meg őket uram ! Mamám beteg és atyámat látni akarja. Megmondtam nekik, hogy ne bántsák atyámat,de senki sem hallgatott rám. — Ez atyád, gyermekem ? — kérdé Cromwell. — Persze hogy az: mindig is az volt Más nak nem is adtam volna a szép piros bárczát. hiszen úgy szeretem! . . . Cromwell arcza elváltozott. — Isten segélj meg! A Sátán oly bűnt akar velem elkövettetni, melyhez hasonlót ember soha el nem követett Mit tegyek ? Erre Ada boszúsan elkiáltotta magát: — Mondja meg nekik, hogy papámat ne bánt
sák. Mondja meg! Ön azt mondta, hogy paranesoljak és már először s,.m nkarja azt tenni,
unt ,n akarok ? . . .
Cromwell kezét a ki„ ZSarnok fejére téve, monda: Ldjnnk hálát Istennek, a miért neked ama meggondolatlan ígéretet tettem, de szava mat be kell váltanom, kedves gyermekem! A fogoly szabad ! Bocsánatok el!
EGYVELEG. * Embercsontból készült sakk-figurái vannak TrebelU kisasMonynak, a régebben híres énekes nőnek. Egy lirewíililt nevii lelkes sakkjátszó ugyanis leletében meghagyta, hogy kar- és lábcsontiáiból ügyet esztergályossal szép sakkílgurákat készíttessenek s ezeket ajándékozzák annak, a ki a •akkjáttaók világában a legnagyobb feltűnést kelti. E czélra tekintélyes pénzösszeget is hagyott hátra. Az örökhagyó két barátja, kiket ezzel megbízott, Trebelli kisasszonyt találta az ajándékra legérde mesebbnek. * A legdrágább kalap a világon a washingtoni nemzeti múzeumban van. 1882-ben ajándékozták a mexikóiak (iránt tábornoknak, az amerikai polgár háború egyik vezérének. Értékét 6000 koronára tartják s ez a legfinomabb mexikói sornbrero (szé les karimájú kalap), melyet valaha készítettek. * Patti Adél, a híres énekesnő életrajzában snjátszcríí keveredését találjuk a nemzetiségeknek, Madridban született, atyja Bzicziliából, Catania városából származott, anyja Rómából. Amerikában neveltette az Egyesült-Államokból való mostoha atyja. Két franczia férje volt. Nyugalomba vonulása után Walesben telepedett le s harmadszor is férj hez ment egy svéd nemeshez. Jelenleg különben angol alattvaló. * A léghajó feltalálására állítólag egy érdekes véletlen vezetett. MongiÁfier felesége egy mulat ságra akart menni. Kimosta e czélra a szoknyáját s mosás után szárítani akasztotta egy erősen befű tött kis kályha fölé. A meleg levegő felduzzasztottá a szoknyát, mely erre fölszállt a szoba mennyezetéig Az asszony elcsodálkozva behívta az urát, a ki gon dolkodóba esett a dolgon és nem sokára megcsinálta az első léghajót, mely tudvalevőleg meleg levegő vel volt töltve. * London népessége. A tavalyi népszámlálás adatai szerint Európa legnagyobb városának, Lon donnak összesen 4.536,541 lakosa van, a kik közül 135,377 idegen. * A világ legtisztább városának a hollandi Brocot tartják. E városban még lovaknak sem szabad az utczákon járni. A város 2700 lakosa főleg az ismert eidami sajt készítéséből él. * Az iszákosság Oroszországban, Az orosz kor mány a szigorú rendszabályok és a pálinkaadó fel emelése alkalmazásával sem képes az iszákosság terjedésének elejét venni. A hivatalos kimuta tások szerint kitűnik, hogy évenként átlag 4678 ember hal meg delírium tremensben. Harminca év óta 76,786 férfiút és 7341 nőt ölt meg Oroszország ban a pálinkaivás.
72-
' VASÁRNAPI ÚJSÁG.
>. szilt. 190t. 49. ÍVTOLYA*.
5. SZÁM. 19Ö2. 49. ÉVFOLYAM.
73
VASÁRNAPI ÚJSÁG. talajába ereszti gyökereit a jövő s a múlt szellemétől termékenyúl meg. Haladásunknak ezt az alapját meg kell őriznünk egész mivelddésűnkben i leg kivált irodalmunkban s ezt csak akkor tehetjük, ha a múlt nagy
szellemeinek eszmei i nmeit közönség közkincsévé válnak, gondolkozását, érzését megtöl tik nemzeti tartalommal, fogókonynyá teszik a nemzeti esz mények megértésére, a haladás özeinek feÜBmerésére,meg óvjak a káros s a magyar szellem tisztaságát, eredetiségéi ve szélyeztető idegen hatásoktól. A nagy költök, irók ismerete a legerősebb védelem n téveszmék es kóros irányok ellen : a nagy költök szellemi légkörében tisztúlt izlés a legjobb vezető a jelen irodalmi termékeinek ér tékelésében. Hogy egy jól szer kesztett és gondosad megváloga tott gyűjteményes kiadás meny nyire előmozdítja a nagy köl tök ismeretét, azt nem szüksé ges bizonyítani.
A magyar szellemi életnek legszebb virága a költészet. Semmiféle más téren oly nagy Hikerrel nem vettünk részt a művelt nemzetek kul turális versengésében; semmiféle más téren nem közelítettük meg annyira a legfejlettebb népek színvonalát. Vannak nagyjaink, a kik nemcsak a mi lelkűnkben gyújtottak világos ságot, nemcsak a mi elménkben keltettek esz méket, hanem világirodalmi magasságra emelkedve, műveik az egész emberiség közkinoBÓvó váltak s áttörve az ország határsorompóit, 1,ilönhe a nyelvek különbözőségének korlátait, bev ilagitják az egész emberiséget,hathatós munkasah á válnak az általános emberi művelődós előbaladásának. Ezek a nagy szellemek, a magyar • s és magyar gondolat eszményi képviselői, a magyar nemzet legnagyobb büszkeségének tár gyai. Kló bizonyítókai annak, hogy a magyar nemzet. :i m int egykor a harezok terén védője volt az európai mívelödésnek, a kultúra békés meze jén is méltó munkatársa tud lenni a nagy nemze teknek. H é nagyjaink ismerete, tanulmányo zása fontos nemzeti ügy, a míveltség elsőrendű követelménye'. K iMafffCűr Remekírók* válla lata ezt mozdítja elő, a mikor belefoglal kere teibe irodalmunkból mindent, a mi örök életű, a minek olvasása nemcsak szükség, hanem gyönyör is B kihagy belőle mindent, a mi az idők folyamán elvesztette a nagy közönség szá-
Koppav József b l t m t a j t . GRÓF LÓNYAYNÉ, STEFÁNIA BELGA KIR. H E R O Z E G N Ö .
KOPPAY JÓZSEF FESTMÉNYEINEK KIÁLLÍTÁSÁBÓL. Nagy érdeklődést keltettek Bécsben közelebb egy ott élő magyar származású festőművésznek, Koppay Józsefnek arczkép-festményei a bécsi előkelő társaság tagjairól, melyekből tekintélyes gyűjtemény volt a «Künstlerhaus»-ban kiállítva. Köztük volt Erzsébet főherczegnőnek, ma már Windischgraetz herczegnönek és édesanyjának, gróf Lónyay Elemérnének, Stefánia belga királyi herczegnönek arczképe is. Ezeket annál nagyobb érdeklődéssel nézték, mert a kiállítás idejével egybe esett királyunk unokájának eskü vője. Erzsébet főherczegnő képe, melyet mai szá munkban bemutatunk, az immár fiatal asszonyt ifjúsága leányos bájában tünteti fel. Fátyolszeni rózsaszín ruha födi termetét, a ruhát drága arany öv szorítja le s a keblen könnyű atlasz szalagon egy rózsa látszik. Fényes, szőke haja minden virág vagy ékszer nélkül omlik jobb vállára. Az ifjúság és üde báj megtestesülésekép van a festményen az ifjú fdberesegnd ábrá zolva. Ugyancsak Koppay müve Sir/tinin királyi herczegnő arczképe, mely őt kivágott báli ruhá ban, drága bundába burkolva ábrázolja. Mind a két kép művészi becsénél fogva is kiváló.
MAGYAR REMEKÍRÓK."
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ DEÁK FERENCZ RAVATALÁNÁL.
ZICHY
MIHÁLY
FESTMÉNYEIBŐL.
Irodalmi életünkben nagy jelentőségű ese mény a «Magyar Remekírók" czímű nagy iro dalmi vállalat megindulása, melyről a múlt év végén már megemlékeztünk. Akkor még csak a tervezet alapján méltathattuk e nagy szabású vállalkozást, most azonban örömmel jelenthet jük, hogy öt kötetből álló első sorozata már megjelent. A közönség most már közvetlenül megismerkedhetik e kötetekkel, melyek világos fogalmat nyújtanak a szerkesztés elveiről, a kitűzött czélról s azokról a módokról, a melyek kel e czélt el akarják érni. E vállalatnak az adja meg nagy fontosságát, hogy szétviszi a közönség legszélesebb rétegeibe a magyar irodalom remekeit, eltölti szellemük kel a nemzet lelkét s ezzel hathatós tényezőjévé válik szellemi életünk jövő fejlődésének. Egész séges fejlődés bármely téren csakis a folytonos ság alapján lehetséges, csakis úgy, ha a múlt
Koppay József featménve. ERZSÉBET FÖHEBCZEGNŐ LEÁNYKORI ARCZKÉPE,
74
VASÁRNAPÍ
ÚJSÁG.
ó. SZÁM. 1908. 4!). IÍV '•'OIA.UI. ."). SZÁM. 1902. 4<,
A «CONCORMA» MAI.OM AZ ÉGÉS UTÁN. — Erdélyi fényképe után.
mára való érdekességét. A mulandót elejti, hogy a n n á l inkább emelhesse szárnyain a ma radandót. A most megjelent öt kötet teljesen kielégíti azt a várakozást, melyet a tervezet alapján hozzáfűztünk. Szép formában szép ós értékes dolgokat nyújt. Az egyes kötetek m á r csinos kiállításukkal, ízléses, művésziesen ékesített s mégis egyszerű kötésükkel, tiszta, finom, kitű nően olvasható nyomásukkal kedvet keltenek az olvasásra; s a bennük levő, jól ismert művek m i n t h a új zamatot nyernének az újszerű kül sőségek között.
ben képviselve : a t á r s a d a l m i szinmű a «Proletárok»-kal, a vígjáték a «Buborékok))-kai s a tragédia a «Vasember D-I el. Az előszó ós a sajtó alá rendezés Vadnay Károly jeles munkája. Minden egyes iró m ű v e i előtt l á t h a t ó szép ki vitelű arczkópe is, valamennyi jeles művész nőnk, B. Hirsch Nelli műve. A most megjelent öt kötetet ezután szabá lyosan fogják követni félévenként a többi szin t é n öt kötetes sorozatok, míg az egész ö."> kö tetre tervezett vállalat be n e m fejeződik. A magyar közönség oly alkalmat nyer a «Magyar Bemekirók* vállalata által irodalmunk remekeinek megszerzésére és megismerésére, a milyen m é g nagyobb és fejlettebb irodalmak ban is ritkán fordulnak elő. é r t é k e és díszessége mellett igen kedvező feltételekkel lehet m e g s z e r e z n i : a 220 koronára szabott árat, a ki most, megjelenésekor rendeli meg, havi három koronás részletekben is törlesztheti. A «Magyar Bemekirók» vállalata értékes pót lékot nyer a kiadó Franklin-Társulat buzgalmá ból. E társulat újra kiadja Shakspere összes színműveit, a <(Kisfaludy-Társaság» útján ké szült, valóban klasszikái becsű fordításban. E nagyszabású vállalkozásra, m i n t ismeretes, legjelesebb költőink és műfordítóink szövetkez tek a Kisfaludy-Társaság fölhívására s a m u n kában irodalmunk h á r o m legnagyobb szelleme : Vörösmarty, Petőfi és A r a n y m u t a t t á k az utat. Alig van irodalom, mely oly kitűnő Shaksperefordítással dicsekedhetnék, mint a miénk. Shakspere m a m á r nemcsak az angol iroda lomé, h a n e m az egész világé. Az emberi mívelődés történetében p á r a t l a n u l álló nagy szelleme megtermékenyítette s termékenyíti m a is min den n e m z e t irodalmát. A mi i r o d a l m u n k r a is rendkívüli h a t á s s a l volt épen legnagyobb íróink ban s e réven mondhatjuk, hogy Shakspere drá m á i i r o d a l m u n k n a k kiegészítő részeivé váltak. Vörösmarty szerint Shakspere j ó fordítása felér a leggazdagabb irodalomnak is felével. Shaks pere ismerete az irodalmi míveltség egyik elemi követelménye s kiszámíthatatlan az a h a t á s , melylyel mívelődésünkre bírt az a szerencsés körülmény, hogy a magyar Shakspere-fordítás oly kitűnően sikerült. Mély t a n ú i s á g és párat lan irodalmi élvezet forrása nyílt meg általa számunkra, melyből nemzedékek hosszú sora fog még meríteni. Nagy baj volt, hogy e kiadás eddig n e m egy k ö n n y e n volt hozzáférhető. Az eredeti első kiadás m á r rég elfogyott a második pedig díszes, de a mi viszonyainkhoz képest igen drága volt. A Franklin-Társulat érdeme, hogy e baj most meg fog s z ű n n i : az új Shakspere h a t kötetben, csinos formában, olcsón kerül a közönség kezébe. Ára igazán olcsó : 20 korona a «Magyar Remekírók)) megrendelői számára. A kik külön veszik meg, 30 koronáért kaphatják meg.
H á r o m kötet újabb korunk legnagyobb szel lemeinek műveivel telt m e g : Vörösmarty, Arany, Tompa költeményeivel. Vörösmarty összes kisebb költeményeit itt találjuk, mély érzésű elégiáit, m a g a s a n szárnyaló ódáit, ked ves genre-képeit, bájos kisebb elbeszéléseit. A kötetet a költő életrajzának írója, a legkitű nőbb m a g y a r irodalmi életrajz szerzője, Gyulai Pál rendezte sajtó alá s kitűnő bevezetést írt hozzá, mely eszméiben és felfogásában t e r m é szetesen azonos a «Vörösmarty életraj zá»-val, művészi formájával pedig méltó Gyulai fényes irodalmi pályájához. Arany J á n o s n a k is kisebb költeményeiből az 1854-ig Írottakat kapjuk meg, a költő pályája első részének gyöngyeit. Ezt a kötetet fiiedl Frigyes rendezte sajtó alá B látta el bevezetéssel. Eiedlnek köszönhetjük az eddigelé legbehatóbb és legjobb könyvet Arany költészetéről, egyúttal újabb i r o d a l m u n k egyik legjelesebb aesthetikai művét. Az e kötet elé írt bevezetés röviden és mégis alaposan, könnyed, fordulatos, szellemes formában is m e r t e t i m e g az olvasót A r a n y életének főbb mozzanataival s költői művei szellemével. Iga zán «bevezetés» e kis t a n u l m á n y : bevezeti az olvasót abba az eszmekörbe, melyben a nagy költő nagysága nyilvánul, megismertet mind azzal, a mit a költői művek teljes megértésére és élvezésére t u d n i szükséges. Tompa Mihályt Lévay József i s m e r t e t i m e g velünk. Lévayt a finom ízlésű, n a g y szellemek t a n u l m á n y á b a n s nagy történeti korszak tanulságaiban nevelke dett író tulajdonságai mellett a költőtárs és jó barát kegyelete is képesítette feladata megol dásúm. Az életrajzi bevezetés ezáltal a közvet lenség h a t á s á t kelti s ép oly kellemes olvas m á n y , mint a mily hasznos tájékoztató. A hátralevő két kötet egyike Vörösmarty kor társát és barátját, Garay J á n o s t , a hazafias szellemű, érzelmes lyrai költőt, t ö r t é n e l m ü n k legbuzgóbb és leglelkesebb költői feldolgozóját m u t a t j a be. Kisebb költeményei j a v a részén kívül nagyobb epikai műveiből is v a n n a k önálló részletek a kötetben, mely igen jól megismerteti az olvasóval Garay J á n o s költői tehetségét. A gondos kiválogatás Ferenczi Zoltánnak, "Petőfi életrajza" szerzőjének érdeme, a kinek bevezető t a n u l m á n y a is szépen irt, alapos m u n k a . Egy kötetet töltenek be végűi Csiky Evek sora óta nem volt a fővárosban olyan Gergely színművei. A jeles drámaíró művelte nagy tűzvész, m i n t az, a mely a j a n u á r 23-ika műfajok legjelesebb példáikban vannak e kötet és 24-ike közötti éjjel a Concordia-gőzmalmot,
A CONCORDIA-GŐZMALOM ÉGÉSE.
a legnagyobb malomtelepek egyikét, csaknem teljesen elpusztította. A tűz rövid idővel éjfél u t á n kezdődött A m a l o m b a n folyt a m u n k a s c s a k h a m a r észre vették a veszedelmet. A személyzet hozzáfogott az oltáshoz és értesítette a tűzoltóságot, mely gyorsan segítségül jött m i n d e n felől. A hat emeletes nagy épületnek, melyet két tűzfal oszt három részre, középső részében, az ötödik eme leten keletkezett a tűz s ez a rósz csakhamar lángokban állott, úgy hogy megmentésére gon dolni is alig lehetett. A tűzoltóság a két szélső rész megmentésén s a többi épületek és szom szédos ipartelepek megvédésén fáradozott. Az előbbit n e m t u d t á k e l é r n i : rövid idő alatt ki gyúltak ezek is, előbb a D u n á r a néző rész, utóbb a hátsó rész is. Oltás közben több tűzoltó súlyos égési sebeket szenvedett, ketten pedig, Herczeg J á n o s ós Szmilkó József tűzoltók beleestek a tűzbe s meg is haltak. A tűzi l á r m a , a tűzoltó-kocsik robogása, a tűznek az égen pirosló s a város n a g y részét bevilágító fénye nagyon sokakat felriasztott á l m u k b ó l ; kocsin, gyalog siettek a vész szín helyére, a hol nagy n é p t ö m e g gyülekezett össze s izgatott figyelemmel szemlélte a tűz terjedé sét és a mentési m u n k á k a t . Az óriási lángokban lobogó h a t a l m a s épület, mint erről a hely szinén fölvett vázlat u t á n készült k é p ü n k is fogalmat nyújt, félelmetességében is nagyszerű látványt nyújtott. A tető gerendái egymás u t á n hullottak le nagy robajjal. A tűzoltók előre-hátra mozgó apró alakoknak t ű n t e k fel a m a g a s ormon s m i n d e n fáradozásuk h a s z t a l a n n a k bizonyult. Köröskörűi oly n a g y volt a hőség, hogy az utczán álldogáló közönség is alig t u d t a kiál lani. A főépületen kívül a kis gépház is kigyuladt c s a k h a m a r s a gépek nagy része elolvadt benne. A Concordia-gőzmalom főépülete még az éjjel teljesen leégett, csak a p u s z t a falak merednek kormosán, megrepedezve a levegőbe, mint ez egyik képünkön l á t h a t ó . A raktárépület, mely ben igen nagy m e n n y i s é g ű g a b o n a volt fel halmozva, n a p o k i g égett még, fojtó szaggal töltve be az egész Ferenczvárost. A m a l o m igazgatósága a biztosító-intézetek nél két millió 420 ezer korona k a i t jelentett be épületben, gabona- ós lisztkészletben. A tűzoltók bátorsága és önfeláldozó köteles ségteljesítése általános elismerést keltett. Az életét vesztett két tűzoltó hátramaradottadnak segélyezésére t á r s a d a l m i körökben tekintélyes összegek gyűltek össze s a m a l o m igazgatósága h á r o m esztendőn át havi ötven korona segítsé get ad nekik.
IRODALOM É S MŰVÉSZET. Műfordítások. Két kis kötet műfordításról szá molunk itt be, melyek újabban jelentek meg. Felek! Sándor, a ki az újabbkori kisebb német költőknek számos művét fordította már le, most Lénán lyrai költeményeiből adott ki egy kis füzetet. Lenauból egyet-mást sokan próbáltak már magyarra fordí tani, olykor sikerrel is, a híres «Schilflieder»-nek pedig egész sereg magyar fordítását ismerjük. Feleki fordításai nem sikertelenül sorakoznak a többi mellé s érdeméül kell tekintenünk, hogy a hazánk ban született német költő műveiből csinos bokrétát kötött a magyar közönség számára. Fordításai nem mind egyenlő értékűek, s néha az eredetinek java elvész a fordító keze alatt. A megválogatás ellen is lehetne kifogást tenni, egyes lefordított versek helyett másokat, szebbeket szeretnénk látni, — de általában véve hasznos munkát végzett a fordító s lehetővé tette, hogy Lenau szelleméhez közelebb jussanak olyanok is, a kik eredetiben nem olvashatják. A kis füzet ára 30 fillér. Mutatványul ezt a kis verset adjuk: Fonnyadt rózsa. Forgatva egyik könyvemet, Hervadt rózsához ér kezein. Számomra vaj' ki tépte azt. Bizony nem is emlékezem. Emlékezésünk szótfoszol Mint gyöngéd esti lehelet. Száll éltem is, majd nem tudom Hogy egykoron ki szeretett.
fvi-OIAVM.
YVNÁKXAI'I
ÜJSÁGf.
75
Farkas Emil, a másik fordító, »Heine és egyéb műfordítások* czímmel adta ki könyvét, melynek legnagyobb része Heine verseit tartalmazza. Heinét fordítani a legnehezebb feladatok egyike. Alig van költő a világirodalomban, a kinek müvei értékét annyira a nyelv bája, a rhythmus zengése s a hangu lat finomságai adnák meg, már pedig ezeket lefor dítani vajmi nehéz. Mutatják ezt az e kötetben levő fordítások is, melyek kétségtelenül elárulják a for dító ügyességét s gyakorlottságát, de a ki ismeri Heine költészetét, megérzi legszebb tulajdonságai nak hiányát. Sokkal jobban sikerűit az a néhány más költőkből (Björnsorn, Ibsen, Bartrina, Gabiről) vett fordítás. Ezekből mutatjuk be Björnson egy versét, miután a kötet legsikerültebb fordítása, Bartrina "Kivétel »-e lapunkban jelent meg először. Hegyi dal. Björnson.
Hegyi úton fölfelé, Ha viszed a tűszőt; —• Ne sok terhet tégy bele, Mikor összefűzöd. Bübánatod köntösét Vesd a ködös mélybe, S a szabadság énekét Zengd a szűzi légbe. Kis madárka rád köszönt Zöld sátras hónából, Hová nap hint fényözönt, Az árnyék ott távol; Gond kihal e légben itt. Szídd magadba kéjjel S gyermekkorod képeit Látod szanaszéjjel. A magánynak zengzetét Ha még ki nem lested, Hallgasd, mint zsong szerteszét, S megremeg a tested, — Csak egy patak csörgedez, Csak egy kavics koppan — S vélnéd Isten hangja ez, Ha haragra lobban. Reszkess . . . De rebegj imát Bűnid érzetében, S tán az Isten megbocsát Nagy szeretetében. Csak, ki mindig az igaz, Szent ösvényén jára, Bízó szemmel nézhet az : A menny kapujára. * Amerika (gazdasági betörése Európába»czím mel a tSerilmer's Magaziné,' Amerika egyik leg tekintélyesebb havi folyóirata, most érkezett februári számában érdekes gazdaság-politikai fejtegetést talá lunk, mely az amerikai iparnak és gazdasági életnek az európai államokhoz való viszonyát és az ó-világ s az új-világ közt kitörhető gazdasági harcz eshetősé geit tárgyalja. A hároni közleményre tervezett czikksorozat most megjelent második részében a szerző, Frank A. Vanderlip, a ki azelőtt előkelő pénzügyi tisztviselője volt az Egyesült-Államoknak, a hármas szövetség államainak ipari és gazdasági állapotait fejtegeti, amerikai szempontokból. A czikkiró a fősúlyt arra fekteti, hogy mennyiben lehet a kérdéses három szövetséges állam veszedel mes versenytársává Amerikának. Az Osztrák-MagyarMonarchia állapotairól irva, kifejti azt a nyomasztó hatást, melyet a monarchia gazdasági fejlődésére az ausztriai nemzetiségi viszály és a kiegyezés rende zetlensége gyakorol. Ezt a helyzetet egyebek közt a következőképen rajzolja: «A dualisztikus monar chia egy és mégis két részből álló állam. Ausztria népe kész arra, hogy felforgassa kormányát nyelvi előnyökért; az ország húszféle nyelvet beszél, me lyek mindegyike fölébe akar kerekedni a másiknak. A monarkhia egyik fele gazdasági akadályokat állít a másik elé; Magyarország féltékenykedik Ausz triára, Ausztria pedig nem birja megbocsátani Magyarországnak, hogy nálánál jobban virágzik.* További fejtegetése során konstatálja, hogy Magyar ország csaknem kizárólag mezőgazdasági állam lévén, az ipari versenyben csak Ausztria jöhet mint Amerika esetleges versenytársa szóba, de a politikai viszonyoknál és a termelőképességét aka dályozó egyéb tényezőknél fogva veszedelmessé nem valhatik. A politikai világ s a gazdasági ügyek iránt érdek lődők számára érdekes adatokat tartalmazó közle mény képei között ott találjuk a monarchia két vezér államférfiának: Goluchowsky gróf külügy miniszternek és Széli Kálmán magyar miniszter-
A «CONCORDIA» MALOM ÉGÉSE.
elnöknek szép kivitelű arczképét, az utóbbiét dísz magyar ruhában, kardosán. Magyar törvénytár. Most jelent meg e vállalat ban az 1901-ik évi törvényeket tartalmazó kötet, előkelő külsejű, gondos kiállításban. E kötet megje lenésével a vállalatban most már teljesen megjelen tek a törvények Szent Istvántól egész a mai napig, valamint külön a Verbőczy-féle «Hármaskönyv» és az «Erdélyi törvények" 1540—1848. Ezeket, vala mint a «Corpus Juriso-beli régi törvényeket a válla lat az eredeti latin szövegbon közli mélyreható kri tika kíséretében, párhuzamosan a latin szöveggel közölve annak hű, értelmes fordítását. A huszonöt kötet most együttvéve törvényeink összeségét adja. Fontos és szükséges segédeszköze ez nemcsak ügy védeinknek, hanem minden bíróságunknak és ható ságunknak is. A * Magyar tőrvénytári most meg jelent 1901. évi törvényeinek ára főzve négy, fél bőrkötésben hat korona, 1 többi 25 köteté 1000—1900-ig 185 korona. A Franklin-társulat kiadásában megjelent e kiadás megrendelhető minden hazai könyvkereskedésben. Francziaország szőlőművelése. írták Borost Károly és dr. Dntcker Jenő. A «Borászati Lapok* kiadása. A párisi világkiállítás alkalmával szőlészeti kongresszust is tartottak a franczia fővárosban, mely alkalommal bemutatták a hires franczia szőlőter melést és borászatot a maga meglepő nagyságában, nevezetesebb borvidékekre pedig kirándulást, illető leg tanulmányutat rendeztek. Az itt szerzett tapasz talatokról számolnak most be a szerzők, részletesen ismertetvén mind a kongresszus lefolyását,mind pedig azon értékes tapasztalatokat, melyeket a helyszínén gyűjtöttek. Francziaország kétségtelenül első helyen áll a bortermelő államok sorában, hiszen a világon levő szőlőterületek negyedrésze Francziaországra esik és ott a szőlőmíveléssel közel két millió ember foglalkozik. Nagyon sok érdekes és hasznos meg figyelést tehettek tehát Francziaországban a szer zők s csakugyan tettek is., a mint ezt kitüuően megirt könyvük bizonyítja, melyet bátran lehet ajánlani hazai borászaink figyelmébe. A terjedel mes könyvben 178 kép is foglaltatik; ára 8 korona.
Richter Aurél rajsa.
Boer földön. Irta Szig$thy Lajos. A szerző, ki előbb tiszt volt a honvédségnél, a dél-afrikai háború kitörésének hírére Transzválba utazott s huzamo sabb ideig a boerok soraiban harczolt, majd angol fogságba kerülvén, vissza kellett jönnie s itthon aztán kiadta élményeit a tBoer földön* czímű köte tében. Nem annyira a csatákról beszél, mint inkább az afrikai sajátságos viszonyokról, különösen pedig a boer nép hadi szervezetéről, szokásairól, tábori életéről. S valóban különös dolgokat olvasunk ezek ről, a melyek európai gondolkozású emberek előtt a legnagyobb mértékben feltűnők, szokatlanok, de ('•les világot vetnek a még most is folyó háború előt tünk sokszor érthetetlen mozzanataira. A Szigcthy Lajos könyve érdekes és jól megirt olvasmány; három koronáért megrendelhető Köttig Gusztáv soproni nyomdásznál. A Magyar Tudományos Akadémia kiadványai. Nyelvtudományt közlemények, szerkeszti SZÍHI/nyei .lózsef XXI. kötet. IV. füzet. Értekezések van nak benne a halni'gyi nyelvjárási szigetről, a ; gyakoritó képzőről, az il képzőről, aztán ismerteté sek és bírálatok. A füzet ára 1 korona 50 fillér. —• A bolognai jogi egyetem .V/l*, és XV. ssáaadi ttatluliiimii, Békefl Remigtől. Ara 1 korona 50 fillér. —• KmUH&eszéd Hauer Ferenez külső tag felett. Böckh János levelező tagtól. Ara 1 korona 20 fillér. — Ifathemalikai és tertnészettudotnányi értesítő. Szer keszti Kánig Gyula. XIX. kötet 5. füzet. A fü zetben Korda Dezső, Kalecsinssky Sándor, Melczer Gusztáv. Szili Aurél, Hulló* László írnak a termé szettudományok körébe vágó értekezéseket, Högyes Endre pedig a budapesti Pasteur-intézet 1900. évi működését ismerteti. Az első magyar bibliographus. Irta Idősb Seinnyei József. Kiadta a Magyar Tudományos Akadémia, ára 60 fillér. Az első magyar bibliographiát Sándor István irta meg. Id. Szinnyei József fel kutatván a rávonatkozó adatokat, most részletesen elénk tárja a derék, lelkes fórfiú egész élet pályáját. Sándor István az ősrégi szlavniczai és lukai Sán dor családból született 1750-ben Luka nevű ki faluban. Ugyané családból való volt a hi gróf Sándor Móricz is. Sándor István, ámbár anya nyelve tót volt, rendkívüli kedvvel és buzgósággal
76
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
•
1 9 0 1 . 19. ÉVFOLYAM. h. SZÁM. 1902. 49. Í.VKOLYAM.
77
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
Uargit (Olgal, Berts .Mimi (dajkájuk), \ey mini épen csak megfelelők voltak, a fiataj Gábor (a házipoéta Triquet) epizódalakja sokkal sikerültebb. Hanem a Mader igazgatta zeni ! régi erőben, pontosságban működött. £ /
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.
HORTOBÁGYI PARTI RÉSZLET. Haranghy György amateur fényképe.
foglalkozott a magyar irodalommal; munkái közül nevezetes a >Magyar könyvesház*, mely Győrött 1803-ban jelent meg. Szőlőlevelek. Irta Kálmán Dezső. Tiz elbeszélést, rajzot, apróságot tartalmaz a csinos kiállítású kötet. Tárgyait mind a vidék életéből merítette. Egyszerű magyaros nyelven, keresetlenül irja meg mondani valóit a szerző, kinek neve korábban megjelent elbeszélés-kötetei révén is ismeretes. A iSzőlőlevelek» Szegszárdon jelent meg, ára 2 kor. 20 fül. Az • Allatok világa» czímű vállalat 46-ik füzete megjelent. Benne a rhinóczerosz és tapir van ismertetve, de megkezdődik a ló érdekes leirása i s ; több szép kép van benne és egy képtábla, mely az arab lovat tünteti fel. A munka a Légrády-testvérek kiadásában jelenik meg s ára egy füzetnek 80 fillér. Előfizetés. Abrányiné-Kat&na Klementina, az ismert írónő egy kötet elbeszélést rendezett sajtó alá. A kötetre három koronával előfizetést nyit. Gyűjtőknek öt példány után tiszteletpéldányt küld. A megrendelések vagy előfizetések Budapest, József körút 2. sz. alá küldendők. Zichy-kiáilítás a Nemzeti Szalonban. A 75 éves nagy művész itthon levő képeiből rendezett kiállítást február 2-ikától fogva tekintheti meg a közönség a Nemzeti Szalonban. Előtte való napra a sajtó kép viselőit hívták meg. Wlassics közoktatásügyi minisz ter is megtekinti a kiállítást, a kinek látogatásától sokat várnak, mert mély óhajtás, hogy a szépművé szetek múzeumában Zichy Mihály méltón legyen képviselve, A kiállítás érdekében Ernszt Lajos, a Nemzeti Szalon igazgatója leutazott Somogymegyébe, Zala községbe is, Zichy Mihály szülőhelyére, hol a mű vész legutóbbi itthon léte alatt műtermet épített az ősi kúria mellé. Az ott levő képeket is fölhozták a kiállításra. Az ősrégi Ziehy-családnak ez a nemesi ága férfi ágon kihal. A művész bátyja, Zichy Antal, a jeles író, gyermektelenül hunyta íe szemét. A mes ter egyetlen fia, Miklós, tavaly virágzó korában halt meg itthon. Három leánya közül kettő férjhez m e n t ; az egyik (Zsófia) Feledi Tivadarhoz, a nem rég elhunyt festőművészhez, a másik (Olga) Tomkaházi Tomka Jenőhöz, a magyar földhitelintézet ügyészé hez. A család tagjai és Farnady József ügyvéd, Zichy Mihály bizalmasa birtokában levő képek mind láthatók lesznek a Nemzeti Szalon kiállításán, mely nek rendezésében Ernszt igazgató mellett Bubovícs Márk műtárnok és Bózsa Miklós titkár buzgólkodtak. Zirhy Mihálynak lapunk mai számának első olda lán közölt arczképére vonatkozólag érdekesnek tart juk fölemlíteni, hogy a magyar ruha a mesternek, mint czári festőnek hivatalos díszöltözete. Az orosz udvarnál mindenkinek előírt udvari gálában kell megjelenni. Az öreg magyar mesternek megenged ték, hogy udvari gála gyanánt saját nemzeti ruhá zatát használja. A czári udvari felfogást tekintve e kiváltság élénken tanúskodik a mester iránti tiszte letről és a magyar ruházat előkelőségének elisme réséről Feszty Árpád á j festménye a Műcsarnokban. Január 25-én mutatta be a Műcsarnokban Feszty Árpád új nagy képét, Krisztus temetését a meghívott közönségnek, azóta pedig minden műszerető élvez heti a nagy hármas képet. Fesztynek eddigi sikerei hez mérten is legfőbb alkotása ez. A bemutatásra az előkelő közönség közt megjelentek: Wlassics, Hegedűs és Cseh miniszterek, Apponyi Albert gróf, Andrássy Tivadar gróf, s Zsilinszky Mihály és Nagy
Ferenez államtitkárok. A vendégeket Feszty Árpád fogadta és kalauzolta. A művész őszinte és meleg üdvözlésekben részesült. * Fényképészeti kiállítás. A budapesti «HtotoKlubt kiállítása, melyről már volt alkalmunk meg emlékezni, februárban nyílik meg, s kétségkívül sok művészi kivitelű fénykép lesz ott látható. A be küldés határideje február 10-dike. A tárgyakat a klubhelyiségbe (IV. ker. Egyetem-tér 5.) kell kül deni, a kiállítás azonban a Mübarátok Köre helyi ségében (Ferencziek-tere 4.) lesz. A megnyitáson ott lesz Wlattin Gyula kultuszminiszter is. Ez úttal amateur-fényképészeink művei bemutatásá nak folytatásául Zamhoni Károlynak, az tUránia» színház jeles fényképészének fölvételei közül köz lünk kettőt. Mindkettő a tengerről készült. Az egyik pompás esti képet mutat, a másik a kelet kező bórát tünteti föl. Zamboni e nemben ké szült fényképei jóformán páratlanok. Csupán kedv telésből hónapokon keresztül figyelte a tengert ab ból a szempontból, hogy fényképfölvételeket ké szítsen, s hogy milyen sikert ért el ezen fölvételei vel, mutatja a többek közt az is, hogy a legutóbb Frankfurtban rendezett amatenr-kiállításon ép e képeivel aranyérmet nyert. Itt közlött tengeri ké peink is e kitüntetettek közül valók. Bemutatjuk ez alkalommal Haranghy György amateurnek«Hortobágy parti részlett czímű fényké pét is, mely a közelebb Kolozsvárit, dr. Bodor Antal elnöklete alatt rendezett sikerűit műkedvelői kiállí táson volt látható és első díjat nyert.' mm Operaszínház. Január 30-án az oroszok jeles zene költőjének, Csajkovszky Péternek tOnegin* operá ját mutatták be. Szövege Puskin nagyhírű s a ma gyar olvasóközönség közt négy kiadásban közké zen forgó világirodalmi hírű verses regénye után készfiit. Az opera szövegének fordítója, Várady Sándor a magyar közönség előtt ismeretlen czímet adott az operának, mert az orosz czirilbetűknek megfelelő hangzás szerint Puskin nagy műve hősé nek nevét magyarul Anyégin-nek ejtjük ki, mint ezt a költemény fordítója, Bérczy Károly is írta. Az opera szövegét maga a zeneszerző, Csajkovszky készítette a hetvenes évek végén. A magyar közön ség jól ismeri Puskin remek művét, mely az orosz társadalom elnemzetlenedő ernyedtségét oly meg ragadó és mozgalmas eseményben rajzolja. Áz ope rában aránylag kevés történik, hét képbe szorul Puskin hatalmas műve, az egyes képek olyan rövi dek, hogy nincs elég idő a hallgató elmélyedésére, egységes cselekmény helyett csak kevéssé összetar tozó jeleneteket kapunk. A szerepek sem elég hálá sak. Félő, hogy a mérlegnek ez az oldala dönti el a siker kérdését. Csajkovszky Péter elsőrangú művész; alkotott gyönyörű dallamokat (aratók kara, epret szedő leá nyok kara, Lenszki álmadozása a párviadal előtt, a befejező kettős ; kár, hogy a világhírű levél áriája közönségesen elcsépelt), de inkább a fölépítésben s főleg a bűvös szép hangszínek megválasztásában mester. A szakértő vagy szenvedélyesebb zenész többször is nagy gyönyörűséggel fogja hallgatni kissé régies stilú, néha orosz nemzeti jellegű áriáit, főleg pedig remek hangszerelését. A bemutató elő adás nagy külső sikerének főrésze Lenszki ábrázoló ját illette: liitrritm Károlyt, a cseh tenoristát, a ki ez első magyarul betanult szerepét sokkal tisztább kiejtéssel énekelte, mint magyar társai a magukét; üde, szép hangja, művészi énekelőadása és játszása ót tették az est hősévé. Anyegin szerepében Beck jelentéktelen volt, Kaezér Margit (mintTatjána) nem mindig tudott megindítani. Vilert Vilma (anyja).
A Magyar Tud. Akadémia január 27-ikén összes ülést tartott báró Eötvös Loránd elnöklett! alatt majd zárt ülésben az Akadémia ez évi költségveté! foglalkozott. Báró Eötvös elnök az ossz.es ülésen indítványozta, hogy az Akadémia üdvözölje két külsó tagját: a* franeziák jeles költőjét Sulhf-Prudhomme-ot és Vanflloff'ot abból az alkalomból, hogy megnyerték a Nobel-díjat. Szily Kálmán főtitkár jelentette, hogy a belügyminiszter' körrendeletben szólította föl az ország valamennyi törvényhatóságát, hogy a levél táraikban őrzött Széchenyi-írásokról vagy Széche nyire vonatkozó iratokról hiteles másolatot küldje nek az Akadémia Széchenyi-Múzeumának. Kun i gróf, az Akadémia másod-elnöke, a Széche nyi-Múzeumnak ajándékozza Széchenyi Istvánnak Dobrentev Qáborhoi írt leveleit eredetiben. \ titkár ezután bejelentette a pálya-müveket, méhek beküldésének határideje deezembcr .'il-ikén járt le. Az Akadémiai új tagok választására is figyel meztette a főtitkár az ülést. Az Akadémia kebelé ben összesen huszmiut tiszteleti, rendes és levelezői tagsági hely l m ; az ajánlásokat február 28 ig Kell beadni. Kelta G$etabi történetíró munkájának 14 kötete az Akadémia anyagi támogatásával megje lent török nyelven ; a második osztály fog gondos kodni magyarra fordításáról. K/után következett a zárt ülés, a melyen Szily Kálmán főtitkár előter jesztette az 1901. évi zárószámadást. Az előirány zatnál többet vettek be 15.H19 koronával és többet adtak ki 1377 koronával, a vágjon 30,971 koroná val szaporodott. Deczember 31-én 5.401,125 korona vagyon volt, a miből a két milliót érő épület 25,000 koronát, # a többi vagyon 148,000 koronát jövedelmezett. Évenként mintegy 200,000 koronát fordítnak irodalmi és tudományos czélra. Az Aka démia könyrkituh'i-\állalata szépen fejlődik, a régi deficzitek helyett immár fölöslegek jelentkeztek. Az idei költségvetésben a kiadás 389,416 korona. A múlt évi bevétel 403,822 koronát tett. A Kisfaludy-Társaság január 29-iki ülésén, me lyen Berzee'uzy Albert elnökölt, Bérezik Árpád új társadalmi vígjátékának, a tMiniszterválságt-nak, a mely nemsokára a Vígszínházban kerül előadásra, az első fölvonását olvasta föl a nagy közönség állandó, hangos derültsége között. A iMiniszterválsági napjainkban játszik, szereplői mind országos képviselők ; maga a vígjáték a poli tikai kapaszkodás szelíden ironikus rajza. Fősze mélye Fekete Bertalan képviselő nagyralátó fele sége, Flóra, a ki urából minden áron minisztert akar csinálni. A cselekmény azzal indul, hogy mi niszterválság van, a földmívelésügyi miniszter le mondott. Színhely a Flóra szalonja ; zsúr van ; höl gyek és képviselők a politikai helyzetet s a részle ges kabinet-krízist vitatják. Flórának az a terve, hogy urát az ellenzék s a kormánypárt együttes támogatásával juttassa a kabinetbe. Az ellenzékből az ellenzék egyik vezéremberének a húgát, Pisztráng mamát nyeri meg tervének azzal, hogy még haja don sógorasszonyát Pisztráng mama fiának, a fiatal, stréber képviselőnek adja feleségül. A két asszony e paktumát keresztülhúzza Ivándy Zsolt kormány párti képviselő, maga is miniszterjelölt, a ki szerel mes Fekete Malvinba, s a ki hajlandó szerelmének ambiczióját is föláldozni. Ez a helyzet az első fel vonás végén. Fekete dühös, hogy "felesége akarata ellen a kapaszkodó hirébe hozta.' Az első felvonás vége azt sejteti, hogy a körülmények a derék, sze rény embert magukkal sodorják s hajlama ellen stréberré teszik. Hegedűt István I társaság kiadá sában megjelenő frnnezia anthológia második köte téből olvasott fel mutatványokat a saját fordításá ban. A mutatványok: Leconte de Lisle, Armand Silvestre, Baudelaire és Pierre Dupont kitűnőbb köl teményei. A tetszéssel fogadott fölolvasás után Varglm Gyula főtitkár olvasta föl Gábor Ignácz vendég jól gördülő, jellemzetes fordításában az •Eddát ősnémet hó'skölteménv egyik legszebb epi zódját, • Attila halála*-t. Záríótitkár jelen tette, hogy az üresedésben levő két helyre Gárdonyi Gézát és Fiók Károlyt ajánlották. Két kaszinó közgyűlése. Január 26-án az ország két nagy társasköre tartotta évi közgyűlését Buda pesten: Nemzeti Kaszinó és az Országos Kaszinó. A Xemzeti Kaszinónak 75-ik közgyűlését gróf Szapáry Gyula tárnokmester vezette. • ///, Mihály titkár adta elő az évi jelentést. Az elmúlt évben volt két tiszteleti tag (VH. Edvard angol királv és Jenő fÖTierczeg), 694 rendes ét öt rendkívüli tag. össze sen 701 ; évközben elhalt 22 tag. A könyvtár fejlesz tésére 3947 koronát fordítottak és 407' kötetet vet-
ZAMboni Károly amateur felvételei. BÓRA A QUARNERÓN.
ESTI KÉP A QUARNERÓRÓL.
tek ; ezzel együtt a könyvtár 21,838 kötet. A folyó évi költségvetést 315,712 korona bevételben és 312,74-8 korona kiadásban állapították meg. Időköz ben beadták a szavazatokat az igazgatóságra és a választmány kiegészítésére. Az eredményt csak a február hó 2-án tartandó folytatólagos közgyűlésen fogják kihirdetni. Akkor lesz a Széchenyi-lakoma is s az emlékbeszédet, kezében a Széchenyi-serleggel Véesey Tamás, az egyetem rektora mondja. Az Országos Kaszinó közgyűlésén báró Dániel Ernő elnökölt. A három igazgatót, Gulner Gyula államtitkárt, gróf Teleki Gézát és Wekerle Sándort újból megválasztották egyhangúlag s a választmányt is kiegészítették. A költségvetés megszavazásával a gyűlés véget ért, s a tagok lakomára gyűltek össze. Dániel Ernő báró a három igazgatót köszöntötte fel s erre Wekerle Sándor válaszolt s megemléke zett róla, hogy e Kaszinó mint társadalmi tényező egyre erősödik, mert feladatát teljesíti. Gulner Gyula, gróf Szapáry Pál, Bagályi Lajos, ifj. Hegedűs Sándor mondtak még felköszöntó'ket.
MI ÚJSÁG? Udvari bál Budapesten. A budai királyi várlak ban február 11-én udvari bál lesz. Az udvari bálon Mária Jozefa főherczegasszony fogja azoknak az udvarképes hölgyeknek és leányoknak bemutatását fogadni, a kik az udvarnál még nincsenek beve zetve. Néhai Rudolf trónörökös halálának tizenhar madik évfordulója volt január 30-ikán. A kegyelet gyász isteni tisztelettel ülte meg az emlékezést. A budai királyi palota Szent-István kápolnáját fekete lepellel vonták be s Kanter Károly apátplébános gyászmisét mondott. Bécsben már előtte való nap megjelent a kapuezinusok sírboltjában a 19-ik gya logezred tisztikarának küldöttsége, s megkoszorúzta néhai ezredtulajdonosának koporsóját. A király január 30-ikán reggel ment el a sírboltba és csön desen imádkozott Rudolf trónörökös és Erzsébet királyné koporsóinál. Lajos Viktor főherczeg és a r.nmberlandi herczeg is megkoszorúzták Rudolf főherczeg koporsóját. A templomban gyászmise volt. — A hetzendorfi kastélyban, hol a gr. Lónyaypár lakik, szintén gyászmisét tartottak, s azon részt vett gr. Lónyayné Stefánia kir. herczegnő. — A bécsi német nagykövetség egyik tagja Vilmos császár nevében koszorút tett Rudolf koporsójára. Tiz millió magyar. A legutóbbi népszámlálás adatait az országos statisztikai hivatal most dol gozza föl. Az előleges adatokból is össze lehetett állítani, hogy tiz év alatt a magyarság száma örven detesen gyarapodott. Most már ez adatok összeve tése határozottan mutatja, hogy Magyarországon, a Dráván innen a lakosság meghaladja a 19 milliót s ebből a többség magyar, és pedig 51.4 százalék, ngy hogy a szaporodás legnagyobb része a magyar ságra esik. A szaporodás leginkább a városokban s a magyar faj lakta vidéken, névszerint legelső sor ban az Alföldön történt. * Petőfi állítólagos koponyájára vonatkozólag Törökfalvi Pap Zsigmond úrtól.a költő ifjúkori barát jától Nagybányáról a következő sorokat kaptuk :
1848-ban festettem le Petőfit bristolpapirosra vizi festékkel bal arczról profilban. (Ez arczkép. melyet Törökfalvi Pap Zsigmond úr Petőfinek adott, a költő hagyatékában, sajnos, nem maradt fenn. Szerk.) Petőfi akkor 22 éves ifjú volt. Festés közben részletesen megfigyelt vonásai után Ítélve mond hatom, hogy megjelent arczképei közül híven találva volt az, melyet a költeményei első kiadásá hoz Barabás Miklós eredeti festménye után Tiroler metszett. Petőfi feje felül szélesedő, alól keskenyebb, homloka magas volt, szemöldökei között az egye nes redő a gondolkozó főt jelzetté, de a két szemív fölött sokratesi dudorodásnak nyoma sem látszott. Orra egyenes, hosszúkás és szabályosabb hajlása volt, mint Huszár Adolf érezszobrán látható. Eresz ben az Izsó által mintázott fej és arczél lehetne irányadó, mely után később Huszár némi eltéréssel, alkalmazkodva az álló szobor kívánalmaihoz, min tázta a fejet. A jellemzetes bal szemfog killebb állása származhatott a tejfogak kihullásakor egy újnak kinövése miatt, mely az ott talált előbbinek helyén kifelé ferdült. Ez a sovány arezon a beszédre vagy kaczagásra nyíló szájban feltűnő lehetett ide gen előtt is, de nem agyarszerű kiállása, hanem csak ferde kinövése miatt. Törökfalvi Pap Zsigmond ny. kir. járásbiró. Kitüntetett egyetemi tanár. A király a buda pesti orvos-egyetem tanárát, dr. Taufer Vilmost, ki a nőgyógyításban tűnt ki, magyar kir. udvari tanácsosi czímmel tüntette ki a közegészségügy terén szerzett érdemeiért. Szebenvármegye tanfelügyelője. Dr. Vértesit Gyulát, az ismert irót és költőt, a közoktatásügyi miniszter csak nemrégiben nevezte ki Szeben vár megye segédtanfelügyelőjevé, most pedig kinevezte tan felügyel őj évé. Két királyi doktor. A budapesti tudományegye temen január 28-ikán délelőtt sub auspieiis regis avattak doktorrá két kitűnően végzett hallgatót: ifj. Chorin Ferenczet a jogi, Zemplén Győzőt pedig a bölcsészeti tudományokból. Ifj. Chorin Ferenez, Chorin Ferenez volt országgyűlési képviselő fia díszmagyarban, Zemplén Győző pedig, a ki most szolgálja önkéntesi évét a tábori tüzéreknél, kato nai egyenruhájában jelent meg. A királyt Zsilinszky Mihály államtitkár képviselte az ünnepen, a melyen díszes közönség volt jelen. Dr. Véesey Tamás rektor üdvözölte a király képvi selőjét, majd Concha jogi kari dékán adta elő, hogy ifj. Chorin Ferenez mind középiskolai, mind pedig egyetemi tanulmányait kitüntetéssel végezte. A dé kán ezután ifj. Chorin Ferenczhez fordult, s öröm mel adta tudtára, hogy tanulmányai sikereiről a király is' tudomást vett, s kell, hogy a királyi nagy lelkűség rendkívüli jele erős nyomot hagyjon egész életében. Ifj. Chorin Ferenez ezután bemutatta «A magyar általános polgári törvénykönyv tervezete és a büntetőjogi czímű doktori értekezését. Most Medreczki/ Frigyes bölcsészetkari dékán méltatta Zemplén Győző bölcsészettúdor tanúimányi érde meit. Zemplén Győző is bemutatta erre doktori érte kezését • Próbamérések a gázok belső súrlódásának egy újabb kísérleténél* czímen. Zsilinszky Mihály államtitkár pedig buzdító beszéd kíséretében adta át a jelöltnek a király ajándékát, a két aranygyű rűt. Az ünnepély a király éltetésével ért véget. A hirlapirók nyugdíjintézetének sorsjátéka. A magyarországi hirlapirók nyugdíjintézete annak idején a pénzügyminisztertől engedélyt kapott na gyobb sorsjáték rendezésére. Az intézet az enge
délyt az idén fel fogja használni és a sorsjáték ren dezésére bizottságot alakított. Az intézet jótékony czéljai iránt érdeklődő közönség remélhetőleg mele gen fölkarolja a nagyértékű nyereményekkel kecseg tető sorsjegyeket.
HALÁLOZÁSOK. WONASZEK A. ANTAL, a budapesti VI. kerületi
állami főgimnázium munkás és kiváló képzettségű tanára 32 éves korában meghalt, Wonaszek nem csak mint tanár, hanem mint kiváló szaktudós is ismeretes volt a tudományos körökben. Behatóan foglalkozott a filozófiával, őre volt a kartali csillag vizsgálónak, s ugy a hazai, mint a külföldi szak folyóiratokban buzgóan dolgozott. Lapunkba is több csillagászati czikket irt. BAKAY NÁNDOR, a szegedi kereskedelmi- és ipar kamara másodtitkára, Szeged városának 1878—81ben országgyűlési képviselője, Szeged közéletének egyik becsült, tevékeny tagja, ki a hírlapírói tollat is jól forgatta, rövid szenvedés után elhunyt. KRISZTICS NIKOLA, volt szerb államtanácsos és a szerb semmitőszék volt elnöke, a ki Milán és Sán dor királyoknak kiskorúságok alatt gyámjuk volt, Belgrádban meghalt. Származására magyarországi volt, a mennyiben Mitroviczban született 1818-ban, birói pályára lépett, de 1839-ben Szerbiába költö zött, a hol szintén biró lett. 1860-tól 68-ig pedig belügyminiszter. Az utolsó negyven éven át részt vett hazája minden törvény-szerkesztésében. Nagy vagyonát végrendeletileg a szerb tudományos aka démiának hagyta. Domahidai DOMAHTDT FERENCZ, több évig a bal középpárthoz tartozó országgyűlési képviselő, majd Szatmármegyének 1875—92-ig. tizenhét éven át volt főispánja, 77 éves korában elhunyt Budapes ten. A szabadságharezot is végig küzdötte. Főispánságának tízéves jubileuma alkalmával a király a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Nyugal mazása óta teljesen visszavonult a közügyektől. Domahidy Viktor volt országos képviselő édesatyját gyászolja az elhunytban. Elhunytak még a közelebbi napokban : Dr. BACZONYI LAJOS, a debreczeni ref. főiskola jogakadémiai rendes tanára, kinek kiváló része volt a debreczeni akadémiai szervezeti munkálataiban, 51 éves korá ban. —• ZITTL RÓBERT kanonok, kalocsai plébános 58 éves korában. — Kisjókai ÁGOSTON ELEK, huszár ezredes 61 -ik évében Lussin-Piccolóban. — SZBNTPÉTERY GYULA, 48-as honvédfőhadnagy, volt nagy kőrösi járásbiró s később takarékpénztári igazgató, Budapesten 76 éves korában. — HERTELENDY ZOLTÁN nyűg. cs. és kir. hadmérnöki főhadnagy, udvari mérnök a budai várkapitányságnál, 35 éves korában. — BOGÁBOMY JÁNOS központi vizsgálóbíró, 52 éves korában Szabadkán. — Dr. PÁPAY HENRIK fővárosi orvos, a ki a himlőoltásban szakember hirét vivta ki magának, Budapesten: ifjabb éveiben mint ezredorvos szolgált a török hadseregben, részt vett az orosz-török háborúban. —• BORANOVICH FERENCZ nagybirtokos, régi honvéd őrnagy, Nagy szalontán. — RÖCZEY JÓZSEF, a dobsinai állami pol gári iskola igazgatója, kinek épen negyedszázados jubileumára készültek Dobsinán, szélhüdésben. — Dr. DANIS LAJOS, Török-Bálint községi orvosa, kinek csak nem rég hunyt el kis fia scharlachban, s ezt a betegséget ő is elkapta. Halálát azok a fővárosiak is gyászolják, kik Török-Bálinton nyaralva megis merték R derék orvost. — Mraczlini KRISANICH JENŐ kir. büntető törvényszéki jegyző 50-ik évében Budapesten. — SCHBANK JÓZSEI a "temes-bégavölgyi
78
VASÁRNAPI UJSAGh
vizszabályozó t á r s u l a t m é r n ö k e , t!) éves, K a n a k o u .
KÉPTALÁNY.
— A B E L E S ZSIGMOND g é p é s z m é r n ö k , a m . kir. á l l a m
vasutak főfelügyelője, 57 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — STATJBER JÁNOS n a g y d o r o g i földbirtokos, élete ti2-ik évében. S t a u b e r József, az «Aradi Közlöny" szerkesztője é d e s a p j á t gyászolja az e l h u n y t b a n . — BUBINT GÁBOR gyógyszerész 3 2 éves k o r á b a n . SalgóT a r j á n b a n . — Í)ÁVID FEBENCZ kir. a d ó t á r n o k 6 3 éves k o r á b a n K ő b á n y á n . — ALPÁR JÁNOS, a bolgári taka rék p é n z t á r n a k huszonegy éven á t volt igazgatója. YOI.KÓ MÁTYÁS n y ű g . m . kir. államépítészeti főmér n ö k 7 4 éves k o r á b a u , R i m a s z o m b a t b a n . — T R I BALSZKY JÁNOS m . k i r . posta t a k a r é k p é n z t á r i számta n á c s o s , 4 5 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n .
G á s p á r Terézia 5 2 éves k o r á b a n , B u d a p e s t e n . — Özv. H A V E L JÁNOSNÉ, szül. B a r t e k Klára B u d a p e s t e n 8 0 é v e s k o r á b a n . — K E R E K E S (PUNGUR) MIHÁLYNÉ
s e ü l Kuvesdi (Pospischl) Mariska, Micsey F. Gydrgy s z í n t á r s u l a t á n a k tagja, életének 38-ik évében D é v á n . — I d . MÁRIÁN PÉTERNÉ, szül. R o h r m ü l l e r F r a n c z i s k a 66 éves k o r á b a n Székes-Fejérváron. — MORTENSOX ADRIENNE, M a r t e n s o n E d e kir. főgymn. t a n á r s neje D o b a y A n n a l e á n y a 16-ik évében L ő c s é n . — GALL FERENCZNÉ, szül. B á n h i d y Mária, 56 éves, Kecske m é t e n . — Ozv. DARABANTH JÁNOSNÉ, szül. zythaviüi Bobest F a u s z t i n a 4 9 éves, B u d a p e s t e n . — HEMBACH GYULÁNÉ, szül. P e r s a A n n a a k ö z p o n t i v á s á r c s a r n o k főfelügyelőjének a neje, B u d a p e s t e n 41 éves k o rában.
Szerkesztői
üzenetek.
Ecsed, S. V. Az angol birodalom különféle részei ben évenként termelt arany értéke 071 millió frankra rúg. Ezen óriási összegből a most elfoglalt boerországokra 302 millió esik. Miután pedig az egész világon összesen 1230 millió értékű aranyat termel nek, kitűnik, hogy Anglia egymaga körülbelől az egész aranymennyiség felerészével rendelkezik. A vörös kendő. Elbeszélés. Az ilyes idegen t á r g y ú történetek csak nagyon jól megírva érdekelhetik a m a g y a r közönséget. E z a dolgozat pedig — mely fordításnak látszik — m á r csak túlságos hosszadal m a s s á g a miatt sem közölhető. A b á l u t á n . Bohózat. A német eredeti átdolgozása elég sikerültnek mondható, m i azonban n e m közöl hetjük. A g y é m á n t regéje. Téli k é p . Csinosan van írva mind a kettő. Az elsőben a gondolat is s z é p ; a gyé mánt, melyet a föld ős forradalma teremtett, vissza gondol múltjára, s bár királyi főkön ragyogva díszíti a koronát, inkább szeretne lenni újra az ifjú föld kebeléből magasba szökkent napba vágyó pálmafa. Kissé azonban el van nyújtva; h a e fogyatkozásán segít, a közölhetők közé sorozhatjuk.
SAKKJÁTÉK. 2259 szánra feladvány. Mackenzie A. F.-tol. (1. dijat nyert feladvány.)
T
Felelős szerkesztő : J í í l g y M i k l ó s . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Kaplony-utcza 9. t * i n m ' j | I d h K l I a mit Isten a természet által l a " " M l I d M U d l , neked ajándékozott. Ezt a következő levelek bizonyítják. (Az eredeti levelek min denki által letekinthetek.) Ezek igy szólnak: M . p o l g á r m e s t e r ú r M . - b e n . Tisztelettel ké rem, még öt csomag Pectoiát küldeni köhögés és hurut ellen. Az első szállítmány elfogyasztása titán javulás állott be. ' D e k á n B . ú r l l . - b e n . Kéiek ugyanoly szállít mányt utánvéttel a Peetorából. A tea oldja a nyálkát és jót tett a szomszédomnak. l t . G . ú r N . - b e n . B a j o r o r s z á g . Ezennel tiszte lettel kérem, szíveskedjék nekem Peetora teájából újra 10 csomagot küldeni utánvéttel, mivel ez kiváló szol gálatot tesz nekem 25 éves bajom ellen és én a teát folytatni akarom, mert régóta szenvedek asthmában és már 71 éves vagyok. G . ú r H . - b a n . Tessék nekem postafordultával 10 csomagot küldeni Peetora teájából, mert én ezt m á r 1895- vagy 98-ban használtam jó eredménynyel. Fo gadja előre is köszönetemet és üdvözletemet. Á . P . ú r P . - b e n , O b e r l a u s i t z . Kérem, tessék postafordultával nekem 5 csomagot küldeni kitűnő Pectorájából. én ezt tndőcsúcshurutom ellen akarom használni. Ugyanaz m á r múlt év őszszel az orvosok által sikertelenül gyógykezelt tüdőcsúcs hurutomnál kitűnően segített. A k i a valódi Pectorát beszerezni óhajtja, for duljon egyenesen a Diana-gyógyszertárhoz, Budapest, Károly-körut 5, mely azt csomagonként 2 koronáért szétküldi.
Jfo
A
gyógy9141
1
Ilona-créme. E o g n j a b b és orvosi s z a k t e k i n t é l y e k által is elismert, biztos hatásn k é s é s a r e z s z é p i t ő szer, eltávolít m i n d e n bortisztátlanságot és rövid használat után v a k í t ó fehérré.üdévé teszi az arezbört. F i g y e l m e z t e t é s i ~WS Készítmé nyem nagy közkedveltsége miatt h a m i s í t v á n y o k a t hoznak forgalomba ; csakis az valódi mely a doboz a l j á n aláírásommal el van látva. 1 tégely I l o n a - c r é m e 1 k o r . 1 d r b I l o n a - s z a p p a n 8 0 fillér. K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y s z e r t á r b a n . Szétküldés! rak tár : A l e x a n d e r J á n o s gyógyszertára Szolnokon. Bu dapesti főraktárak : T ö r ö k - f é l e gyógyszertár ián Király ateza U. és Audrássy-ut 29.. K e r p e l - f é l e gyógyszertár Lipót-körut 28. szám és T h a l m a y e r é s Seitz uraknál
KI GYÓGYÍTOTT E Pl LE PSIA 17 éves fiam születése óta borzasztó rohamokban szenved, a mint sokaknak Budapesten és a VII. kerületi rendőrségnél is ismeretes, mivel sokszor az utczán összeesett. KígySgyi'ását köszönhetem d r . B e r e g h y J ó z s e f n e k Budapest, Aréna-ut 7/b. Szalay J á n o s n é Peterdi-utcza 11. sz.
íj. SZÁM
1 !><>». \<). KVFOI
BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.
Budapest,
K r i s t á l y ü v e g készletek, r e m e k virágvázák és a l k a l m i dísztárgyak. Üzlethelyiségünk nem a Lánczhiddal szemben, hanem az A k a d é m i a a Béla-ntcza s a r k á n létezik.
I Kávékészlet __ __. 3.50
Étkező modern 7.25 J ***&**«™» fi?. | Jlocca platauval
hikezo rococo
4.5U
o.5U | \^ven »ves^vice ÍJSQ
kívánatra
ingyen
és
Elsőrangu.E kénes vizű gyógy föriő, páratlan gőzfürdővel é< legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásvánwiz uszodák kai, kő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve
P C D M A R|fiE>CC PORHANYÓS ÁLLAPOTBAN UCflIflMif U f f t C és TABLETTÁKBAN Franczia szabadalom. A szépség titka, ideális Illattal feltétlenül tartós.enuszséges es diszkrét. A OermanUrée az arczböi nek egészséges es üde szint ad. 19ÍJO evi Párisi Világkiállítás : ARANYEREM MIGNOT-BOUCHER, 19, Rue Vivienné, PARIS. KanhHó T ö i ö k József -*ó_'v-zftrtátá!>an Budapesten.
Világos indái s a harmadik lépésre matot mond. A 2242. sz. feladvány megfejtése Feigl M.-tól Világot. VUágot.
ia.
Sutét.
1 .. ___ d 5 - d t (b) 2. V e t - e 5 f .. Kd6-e5 : 3. Pd8—c7 mat. ^ ^ ^ ^Világot. ^^^^•w Sötét. 1. — — t. sz. 2. d 2 - d 4 stb. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten : K. J. és F. II. — Andort! 8. — Kovács J . — Csomonyán: Németh Péter. — Lipótvártt: Holfbauer Antal. — Bakonytzentlászlón: Szabó János. — Kecskeméten: Balogh Dénes. — A pesti sakk-kör.
A legjobb száj- é s fogápoló-szerek. [-Fogpor I iivejído- ] A fogak pár nap • F o g p a s z t á i bozban alatl tiszta ára : 1—1 korona. fehérek - F o g k r é m tubusban lesznek. Ára: 70 fillér. £"fgjltjM||I-SzájVÍZ kitűnő illáin szájdesinlic. Ára: 1 kor. M n U | M t | J - S z á j í z ( C a c b o u ) szájdesinficiáló, szájszaO l U i w l l i n irosiló, elegáns, kis zsebiivegcsében ára : 70 ííf 1 •'• i-. Honi gyártmány, kapható mindenütt. Előre beküldőt* 3 kor. értékű rendelést bérmentve küld a
I
SfOrtAfiN GYÁR, ZOMBÖRBM.
és Aspasia-arczporral.
Leichner-féle
E hires arezporok a IflgmagmWl liölgyküiiik és elsőrantjn inövészufik által előszeretettel lesznek használva, mivel it/ok az iirezluiiiuik lintal, viruló, rózsás szint mlnak és nem lehet látni, h o n U mez porozva viin. Csak zárt dobo zokban kapható a g y á r b M l I H e r l i n , B é h ü u e n f t n M M ! U , úgyszintén IIIÍIKICII
illats/i'rUiiobiili'slirii.
|>., Berlin, a királyi szinházak szállítója. A pályabirálók alelnöke az 1900. évi párisi világkiállításon.
I^MI'IIIH^I'
bérmentve.
SZÉNÁST, HOFFHANN é s TÁRSA
P a r á d i üveggyár r a k t á r a GÖRÖG ISTVÁN
SELYEMÁRUHÁZA
BUDAPEST, IV., BÉCSI-UTCZA 4.
B u d a p e s t , I V . ker., K o s s u t h Lajos-utcza 15. szám. Nagy választék
mindenféle üvegnemekben. Asztali készletek stb. igen jutányos árakon. 9122
WACHTL É S TÁRSA
A
fényképészeti czikkek raktára
ü Ilii
B U D A P E S T , I V . , E s k i l - ú t 6 (Klotild főn. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentre.
QAYID KÁROLY ÉS FIA doboz-papiráru és szab.fémkapocsgyára B u d a p e s t , 1., Mészáros-utcza 38. Telefon 91—48. Gyárt nagybani elarusitásra következő új ezikkeket A leghnomaDD családi dobozokai és , d i g z b o r i t é k o k a t (levélpapírokkal g"és borítékokkal), névjcjíykártyákat, .^J gyaszlapokat, g y á s z l e v é l p a p i r t . £'' gyásznévjegyekel. Saját gyárlmányu,. f é m s a r k o k k a l ellátott r a j z - r t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és torta ^ ^ ^ ^ papírokat, továbbá papirlányérokal.í*^^^^ plakátcsőveket és különféle ősszehajt-
CB
& kiállítás
a fenti
ezikk&kböl a városligeti megtekinthető.
iparcsarnokban 9307
3 cá
M & 'ca • >
KOTSCHY EBICH
«-
elB6magy.mecb..szőnyeg-kiporlási,szőraiemegóvási és moly-irtási intézet. Nayy mérvben gőzerővel. JBTJÜ.AJPEST, IIiiiiíiAríu-nt 9 4 . —T e l e f o n
IIILUÜiU KÉZÁJKU-GYÁltA, i.i i i n ii • • Í É. BUflapest, 111., ISanyi-UIOa 9.JO.
M § tel > >
mm. 5 0 6 .
Készít gőz-, viz, és légszeszvezetékbez szük séges rézárukat, bor- és sörsziTattynkat, sör kimérő készüléket légnyomással, szénkénegepyiket, peronospora fecskendőkliöz való minden egyes rézalkatrészt, hiteles kereskedelmi rézsúlyokat, felirati táblákat horgany v. fémből stb.
É t k e z ő 12 s z e m é l y r e 2 5 , 3 0 és 3 5 f r t .
OQ
T3
pq
ti
Ortner R e z s ő é s Társa Teréz-körút
Leichner-f< <' zsir-arezpor
szerezhetők be a legkitűnőbb és legmegbízhatóbb gazdasági, kerti-, vetemény- é s v i r á g m a g v a k .
. / llandó
r e n d k í v ü l i olcsó
mellett
Az arcz szépségéi és ápolását legbiztosabbnn elérhetjük a
X O T H L I N G V I L M O S magkereskedésében Hada pesten, Kálvin-tér i). sz. alatt
Kiárusítás leltározás miatt porozellán étkező-készletek csakis 1902 febrnár 7-ig. Komplett 6 személyre, dnsari aranyozott és remeit festésű : n,i ,r, , i • r i r n r Teakészlet finom _ . 3.70
V. ker., Ferencz József-tér 8. sz.
Árjegyzék
70
t^ÁRNAÍt WsXö.
32, saroküzlet.
teljes választéka raktárra érke zett. Czégílnk elve csakis « F i r s t C!lass» gyártmányok elártisitása. Cségünb az országban az egyedüli, mely Lyon és Pária legelső s leg híresebb gyárosaival közvetlen összeköttetésben á l l ; az általunk lekötött minták és minőségek k i z á r ó l a g : czégünknél szerez — hetők h« Minden
egyes
áruezikknek
föltétlen szabott ára, nyíltan, száraokkal van jelölve, ennélfogva a t ú l b e c s l é s t e l j e sen ki v a n zárva. . Minták a vidékre kívánatra bérmentve küldetnek.
a cd >
SZÉNÁST, HOFFHANN é s TÁRSA SELYEM ÁRUHÁZA
BUDAPEST, IV., BÉCSI-UTCZA 4.
Vidéki megrendelésnél kérjük a vasúti állomást.
POLGÁR SÁNDOR orvosi m ű - és kötszerésznél
téli él nyári gyógyhely.
-
Hölgyeknek
/ z a rengeteg s o kköszönőlevél ésor vosi n y i l a t k o z a t is h i t e l e s i t i , h o g y L a z Erényi-féle ICHTTOL-SALICIL teljesen elmulasztja a bőrviszketegséggel e g y ü t t fellépő söniört, ótvart, kipállott és izzadt testrészt, börkilteget, b ő r h á m lást és t ö b b é k i n e m újul. Á r a 3 korona utasítással. Szétküldi: Erényi gyógysze rész, Szabadszállás. F ő r a k t á r : T ö r ö k J ó zsef, K i r á l y - u t c z a 1 2 é s E g g e r g y ó g y t á r a , Váczi-körut 1 7 .
B U D A P E S T E N 8918
1. B b l - c l Kd6-c5 (a) 4. d 2 - d 4 f c4-di: a. Hc3—ei tnat
k a u h a t o R O P O N minden « » V - / I W l N szertárban.
Ltkezokeszler irt 5.95 \ Teakésziet rococo 470
Császáríürdö
Söut
1
A « Y a s á m a p i Ujság» 1. számában megjelent k é p talány megfejtése r A nyugalom ott kezdődik, a hol kiváltságaink végződnek.
SÖTÉT.
Vilafot.
;I l e g j o b b t á p l á l ó é s erősitő szer.
UÖVelÍ " Z e » é s s 5 8 ^ e s e k testi R O P O N 1 ' *^ • ^ ^ • ' erejét, megakadályozza a b e t e g e k e'gyöngiilését, sietteti az üdülők megerősödését " J ~ D C \ p C \ M megbecsülhetetlen mindama be" ' • * ^ - ^ ' > - ' ' " tegségekben, melyekben könynyen emészthető és bőséges táplálékra van szüksé"e a betegnek. T R O P O N nélkülözhetetlen tápláléka azért • • * ^ - ^ * >-^ • ' mindazoknak, kiknek r o s s z a g y o m r u k , b e t e g e k a beleik, g y ö n g é k a z ide g e i k , a k i k v é r s z e g é n y e k , k ö s z v é n y e s e k , tttd ő b a j o s o k , e z u k o r b e t e g e k és más olyan bajok ban szenvednek, melyek a rendes ételekkel való táp lálkozást lehetetlenné teszik. T R O P O M nemcsak a l e g j o b b , hanem a 1 r i V ^ r V ^ I N l e g o l c s ó b b fehérnyekészitmény is. Ara : Í O O g i i n . 1 k o r . 2 0 UH.
C h e r n é l Rozália 79-ik évében, B u d a p e s t e n , h o n n a n holttestét Velenczére szállították. Az e l h u n y t b a n MKSZLENYPÚI országgy. képv. édes anyját gyászolja. — Ozv. gyóni HALÁSZ PÉTERNÉ szül. T h a l y E l e o n ó r a é l e t é n e k 95-ik évében AIsó-Dabason. — Ozv. p a l lini INKEY ZSIGMONDNÉ, szül. B a t t h y á n y A n t ó n i a grófnő 75 éves k o r á b a n P o z s o n y b a n . Az e l h u n y t m a t r ó n á t g y e r m e k e i n kívül k i t e r j e d t előkelő r o k o n ság gyászolja, így az I n k e y , L ó n y a y grófi és K e n szül.
,
"
ték. — I d . ozv. .MESZLEXY LAJOSNÉ szül. c h e r n e l h á z i
—• Ozv. SZALACSY LÁSZLÓNÉ,
TROPOK TROPON
u
ötszörte táplálóbb, m i n t a hus melynek legfontosabb részét:' l ' e l i é r n y é j é t tartalmazza.
Yizeki TALLIÁN YILMOSNÉ, szül. T r a u t t e n b e r g B e t t y b á r ó n ő , e s . és k i r . t a r t . h u s z á r k a p i t á n y felesége 49-dik évében, B u d a p e s t e n . H o l t t e s t é t P á t k á r a vit
deffy-családok.
w. [909. *9. I V I . , , , ,
MEGHÍVÁS
Budapest, VII.. Erzsébet-köriit 50
a „Pesti magyar kereskedelmi bank"
, legjutányosabban beszerezhetők saját gyártmányt! m . kir. szab. sérvkötők, betegápolásic z d k k e k , k ö t s z e r e k , összes g u i u m i á r u k , valódi franczia különlegességek (óvsze 9123 r e k ) stb.
60-ik rendes közgyűlésére, mely 1902. évi február 8-án délután 6 órakor a bank helyi ségeben fog megtartatni.
M T Képes árjegyzék ingyen Csodás A n ő i Szépség elérésére, tökélflegyors sitésére és fentarlására legkitSn&bb és h a t á s n . H legbiztosabb a (I0J7
MARGIT-CRÉME, mely vegytiszta, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, lel— Uilmatlan. lizen vilájrliirü arozkenőcs pár nap alatt eltávolít szeplőt, majfoltot, pattanást, borátkát (Jlitcsser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránezokat. redőkel, himlőhelyeket és az arezot hófehérré, simává és üdévé varázsolja. ara nagy tégely 3 kor., kis téiiely 1 kor., Marflit h ö l g y p o r 1 kor. -20 üli., Mártiit s z a p p a n 70 lill. Marjjit fogpép (Zalropasta) 1 kor., M a r g i t a r e z v i z 1 kor. Ilamisilványok Diróilaj; üldöztetnek. — Postán utánvétellel V.IÍV a pénz előzetes beküldése után küldi a készitő :
F Ö L D E S K E L E M E N gyógysz. A r a d . budapesti főraktár: Török József féle líyógysz. Kirily-n.ii.és Aiidrássy-út 20 Kanhaté minden (r\ó^yszerlírbau.
LeKJobb I szépítő-| szer.
S z e p s é < j é s ejjészséfj Étvágytalanság és Gyomorgyengeség
Váltóláz és Hideglelés ellen
legbiztosabb és leí.'kelU'im'st'bb >7er. kiilőiiuscn ÍÍ_\*Tgyógyítására e z r e n m e n n e k K a r l s b a d b a mekekncl. kik a keserű cliiniot máskép bevenni holott ezt a czélt otthon is elérhetik nem tudják a R o n n y a y M.-féle Rozsnyay M . Chininczukorka és Chinincsokoládé melyet a magyar orvosok és természetvizsgálók lése 18K9-ben Fiumében pályadíjjal ko használata által, mely az emésztést elő szorúzott Értéktelen hamisításoktól óvakodjunk. segíti és a gyomrot rövid időn tökéletesen Mindenki csak a ftozsnyay M.-fele palyakoszoru^•^•^•^•^•^•^•^•^•^•^g^p^p^^^^^^— ^ ^ ^ ^ ^ ^ helyreállítja i ^ i ^ l z ^ M ; ZOtt készítményt kérje és fogadja el, melynek minEgy üveg ára 2 kr. 40 fill., 6 üveg franco j den egyes csomagoló papirosán fíozsnyáy Mátyás küldve 13 kor. U fill. névaláírása olvasható. HÍIKI • • " A t. ez. közönség szivei figyelmébe ajánljuk, hogy minden készítményeink törvénye sen bejegyzett védj^gygyel vannak ellátna, mely az aradi szabadtágizobrot ábrázolja.
PEPSINBORA
Kapható: KOZSNYAY MÁTYÁS gyógyioertárábM Arad, Szabadságtér. Budapesten
T ö r ö k József é i d r . E j s a r 1.93 < N i d o r . gyógyszertáraiban, valamint minden magyar)r»záyi gyógyszertárban..
TÁRGYAK: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő-bizottság jelentése, a mérleg megállapítása, a nyere mény felosztása iránti határozat és a felmentés megszavazása. 3. Igazgatósági választások. (Az alapszabályok 36. §-a értelmében a kilépő igazgatósági tagok újból választhatók.) 4. A felügyelő-bizottság választása. 9021 B#" Az alapszabályok l'J., 20. és 21-ik §-ai értelmében minden részvényes, kinek részvényei három hónappal a közgyűlés előtt a bank könyveiben nevére be vannak jegyezve, jogosítva van a közgyűlésen részt venni, vagy magát meghatal mazott által helyettesittetni, kinek azonban szintén részvényesnek kell lennie. A szavazati jog érvényesithetége czéljából a részvények, szelvényekkel együtt, az alapszabályok 18. §•» értelmében f o l y ó é v i f e b r u á r 5-ig: a bank értékpapirpénztáránál leteendők, hol is az 1875. évi XXXVII. törvényezikk 198. §-a ét alapszabályok 45-ik §-a értelmében a megvizsgált évi mérleg a felügyelő-bizottíá^ jelentésével együtt nyolez nappal a közgyűlés előtt átvehető. Rndapest, 1902 jannár hó 25-én. A z Í< r 5lZgJlíÓí<0{f.
VASÁRNAPÍ UJSAÖ.
80
5. gzÍM. 1 9 0 1 4fl. j v r d t T A t f
5 koronáért
Legjobb é s leghirnevesebb
pipere hölgypor: a
küldök 4Vi kft— 50 drb. a Baj tolásnál kevéssé megsé rült finom, enybe, szépen szortírozott 9232
Különleges Rlztpor B I 8 M U T T A L VEGYÍTVE
pipereszappant
F A Y , ILLATSZEREM, P A R I S — 8, rn« d . 1» F a l s , 9 — PARIS-
SERRAVALLO 8984 CHINA-BORA VASSAL kitűnő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l a b b a d o z ó k számára. Ajánlva és használva or vosi kitűnőségektől. láOO-nál több orvosi elismerölevél s e r K i t ű n ő íz. ~m Kitfintetve több arany és ezüst éremmel. Á r a k I '/» l i t e r e s ü v e g K 8 . 4 0 , 1 l i t e r e i üveg K 4.40. Kapható minden gyógyszertarban. Serravalló J . gyógyszer. Triesztben.
A phys.-inechan.gyógymóiljával egészen eltávolítja a testnek k ü l ö n b ö z ő elcsufitásait és hatgerincz, kezek é s lábak elgörbülését stb. m i n don fájdalom, g é p és fűző nélkül. Gyógyszakértő
Bereghy József, Budapest, Arena-űt 7/b. szám. Részletes prospektus
ingyen.
KIYALO ERÖSITO SZER M 9 5 F a r b e n f a b r i k e n vorm. Friedr. B a y e r * Co. Elberfeld.
rózsa, méz, ibolya, rezeda, jázmin stb. illatú darabok ból összeválogatva Kami Ignácz Bécs,
FÖLDVÁRT IMRE, Budapest, férfidivat raktára Kossuth Lajos-u. 1 8 , é s K e r e p e s i - u t O. Ajánl angol oylinder, diva tos k e m é n y és p u h a k a l a p o kat, j ó s z a b á s ú férfi-ingek, nyakkendők, keztyük d ú s választékban. Á r j e g y z é k . A világ legjobb Sám fájának párja 1.50 kr.
II., Lilienbrunngasse 17.
+SoYányság+ Szép telt testidomok > ml keleti eroporanktól,1900. évi párisi arany éremmel Utflntetre 8—8 hit alatt már 30 fontnyi gyarapodásért ke zesség. Orvosi rend. sierint. Sslgornanbecsttietes.Nem szédelgés. Szamos köszönőlevél. Ara kartononként 1 kor. 50 flll. Postautalvány vagy utánvéttel. Használati utasítással. Hyg-ien. I n a t i t n t 9155
D. Franz Steiner 4 Co., Berlin, 18. Königgrátieistrasse 69. Főraktár Magyarország részére : Tőrök József, gyógysz. Király-n.12.
6. SZÁM. 1902.
SOMATOSE húsból készült és ennek táp anyagát tartalmazó Ízetlen, könnyen oldódó Albumose készítmény a legkiválóbb
erősítő - szer gyenge és a táplálkozásban elmaradottaknak, ideg-, mell- és gyomorbetegeknek, betegágyasoknak.angol kór ban szenvedő gyermekeknek, üdülőknek, nemkülönben
Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és t egész évre 2 4 korona POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt 1 félévre _ 1 2 « Kapható minden
IBOLYA | IGAZI IBOLYA ILLAT kizárólagos készilöi
,MOTSCHiUT^ BÉCS,I..LUGECK3SZ.'
Vas-Somato.se
gyógyszertárban.
RISTORI ADELAIDE.
ESZMÉNYI K E B E L érhető el a P i l n l e a o r í e n t a l e z által, Ratié gyógyszertárából Parisban, Passage Ver dean 5, az egyedüli szer, mely két hónap alat' és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l f e j l ő d é s i é t , valamint a ke bel i d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy üvegese ára használati utasítással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Budapest, Király-ntoza 12. sz. 8441
alakjában a
\Ui
ÜCSUZ
ÜKOSZVENY
Dr. GOLIS-féle emésztő-por. (1857 óta kereskedelmi
czikk.)
É t r e n d i szer, k i t ű n ő hatása v a n a k ü l ö n ö s e n n e h e z e n e m é s z t h e t ő ételek föloldására, v a l a m i n t az általános emésztésre é s i g y a test táplálására é s erősí tésére i s . N a p o n t a kétszer h a s z n á l v a , e v é s után e g y k á v é s k a n á l n y i t téve a nyelvre s a szokásos itallal leöblítve, kedvező befolyást g y a k o r o l a h i á n y o s emésztés következtében fellépő j e l e n s é g e k n é l , m i n ő k : g y o m o r é g é s , n y á l k a k é p z ö d é s , szék r e k e d é s , a r a n y e r e s b á n t a l m a k , a l t e s t i p a n g á n s stb.
Ásvány viz-gyógymódnál mint elő- vagy utókura vagy egyidejűleg a gyógymóddal kitűnő hatást fejt ki. M i n d e n doboznak dr. Gölis pecsétjével é s a bejegyzett v é d j e g y g y e i kell lezárva l e n n i s m i n d e n k o r határozottan d r . G ö l i s - l ' é l e e m é s z t ő - p o r kérendő a vétel a l k a l m á v a l .
Egy nagy doboz ára 2 kor. 52 fiiI.. kis doboz 1 kor. 68 íiII.
Dr. DEBOUT D£ST£ÉE3, CONTBEXEVILLE előírása szerint. A friss colchiflor virágból k é s z ü l t e z e n p o n t o s adagolása é s tartóssága szert képez CSÚZés Főraktár:
Török József
miatt.
gyógyszer, capsnlák alakjában Számos
megfigyelés
KÖSZVÉNY
alapján
ellen. Ára 6
specificui
kor.
gyógyszertára, Budapest, Király-ntoza 12. s z á m é s Andrássy-út 26. szám.
É v t i z e d e k óta n a g y sikerrel használtatik
csnz és köszvény ellen a legtisztább éftttytf
SMM«\5-¥ST
Bécs, I., Stefansplatz 6. (Swettlhof.) Főraktár : Török József gyógyszertára Budapest, Király-utcza 12 és Andrássy-út 26. szám.
Legtökéletesebb arcztisztitó és szépitőszerek:
REPARATOR
erős-
leghatásosabb
készítmény a KRIEGNEK-féle
A
Szt. R ó k u s - k ó r h á z b a n
136 eaet k ö z ü l 129 esetben
Kapható a gyógy szertárakban. Utánzatok
Magyarországi főraktár: T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r U V r a , Király utcza I S éa Andráaay-ut 2 6 .
a
védve!
Nagy üveg ára 2 kor. Kis « « 1 ,
tzt/óafi csah^lbnti védjegygyei. Kapható az Fű RAKTÁR ^ ^ összes gyógyszerárakban • K R E 1 S A P 0 T H E K E KORNEUBUBCi BECS mellel •
gyógyítására é s gyermekek
bitésére
É n a g y o n k e l l e m e s izü ital
ményezett.
t ÜVEC ÁRA 2 KORONA • 2 ÚVEC ÁRA 1 KORONA 20 FILLÉR
é t v á g y t a l a n s á g , sápkór,
gyenge
teljes gyógyulást ered
%r%~^ Erosiles es erömegujités cél/ától endmé ily nyel haszná/Jék az összes turisták kérik pároiók cs hveglóh naayobb tourok ezzé.
1 idegesség
KUIEGNER-féle
Törvényesen JWttlán elismert diálet-cos ?r (be^dörzsölés ex txmak^
D r . G ö l i s - f é l e egyetemes emésztő-pcr központi szétküldése:
kitűnik
ellen
törvénye
sen y é d v e .
k i v á l ó sajátságait az o r s z . E világhirü akacia-arczkenócs nem ártalmas; sem ólmot, sem higanyt nem tartalmaz; M T m i n d e n a r e z o t ü d i t , f r i s s i t é s s z é p í t . ~^stj
Törvényesen védve. Akácia-créme _ _ .. 2 korona Akácia-puder 1 « Akácia-szappan _ ; 1 «
egészségügyi
t a n á c s is
m é l t a t t a s ajánlásra a b e l ügyminisztérium
en-
gedélylyel látta el.
Hagy üveg ára 6.— kor. Kis « s 3.20 •
Főraktár: KRIEGNER GYÖRGY „Korona gyógyszertára" Budapest, VIII., Kálvin-tér Kapható
gyógyszertárakban,
d e tessék
mindig
határozottan
egyik keskeny utczájában, a Santa Marié in Monterone temp lom mellett egy dísznélküli külsejű ház ban lakik most, megérve nyolezvanadik évét, Olaszországnak s egyúttal az egész világ szín művészetének legnagyobb tragikája, Risiori Adelaide, férje révén Capranica del Grillo marquisné. Öregkora daczára is teljesen ép testi és szellemi erőben él a köztiszteletű mat róna, a ki Margit özvegy királynőnek mondhatni bizalmas barátnője. A mint egykor a művészetnek élt s ennek erejé vel bámulatba ejtette az egész világot: úgy most, élte alkonyán is mások jóvoltán fáradozik a jótékonyság terén és nincs az a jótékony mozgalom Rómában, melyhez hozzá ne járulna s nincs szűkölködő, a ki hiába fordulna hozzá segélyért.
R
sápkórosoknak lesz ajánlva az orvosok által Vas-Somatose nem egyéb ío/o szerves összetételű vasat, a milyen alakban a vas az emberi testben van jelen, tartalmazó Somatose. Somatosa rendkívül g e r j e s z t i az é t v á g y a t . Raktáron van az összes gyógyszertárakban és gyogyanyagkereskedésekben
BUDAPEST, FEBRUÁR 9
K K IE G N E K-iélét
kérni.
ÓMA KÖZPONTI részének
Most január 29-én töltötte- be nyolez vanadik évét s ez alkalomból mindenfelől a tisztelet nyilvánulásai szálltak felé, uralkodók küldöttek neki emlék-ajándé kaikat, az olasz nemzet pedig mint újabb kora egyik legnagyobb nőalakját ünnepli. Az olasz félsziget összes nagyobb szín házaiban ünnepi előadások voltak ez alka lommal, melyek jövedelmét a nagy mű vésznő saját kívánsága szerint nyomorba jutott olasz művészek segélyezésére for dították. Tömérdek album, virág-adomány és más emléktárgy között, melyeket Ristori születése napján kapott, legszebb alkalmi ajándék volt a drámai művésze tek előmozdítására alakúit társaságé: egy művéBzi ezüst babérkoszorú, mely nek minden levelére hosszú és dicső művészi pályájának egy-egy emlékezetes napja volt rávésve. Eistori Adelaide 1822 január 29-ikén szüle tett a friauli Cividaléban. Szinészcsaládból szár mazott, gyermekkorát a színpad közelében töl tötte el, mondhatni, a színpadon nőtt föl. Már három hónapos korában látta a közönség a színpadon — mint bölcsőben nyugvó csecsemőt egy bohózatban. Három éves korában egy ko moly drámában adott gyermek-szerepet. Első tapsait négy éves korában aratta egy «Pittore per amore» czímű darabban, ügyes szavalatá val Tizenkét éves korában már szerződött tagja volt Moncaloo igazgató társulatának apród- és
Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG
I egész égés |féé
évre 1 6 korona H
49. ÉVFOLYAM.
A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK f egész*evre 1 0 korona (a Világkrónikivel) \ félévre . . S
kisr leány-szerepekre, két évvel később már ő játszotta a főszerepet a cFrancesca daBimini»ben. 1837-től 1840-ig a szard királyi színtársu lat tagja volt, majd Mascherpa igazgató társu latához szegődött, a mely Mária Lujza pármai herczegnőnek volt udvari társulata. Rómában 1848-ban játszott először a Meíastesto-szinházban, néhány évvel később pedig a florenczi ATí'ccofa'm-szinházban aratott nagy sikereket. Tizenkilencz éves korában, mikor egyszer
RIST0RI ADELAIDE.
mint Stuart Mária lépett fel, akkori igazgatója, Mascherpa részvéttel mondta neki: «Edes gyer mekem, a vígjátékban még csak viszed vala mire, de a tragédiával jobb lesz, ha felhagysz.» A fiatal művésznő azonban nem csüggedt el erre a lesújtó bírálatra, sőt fokozott erővel foly tatta tanulmányait s hire csakhamar hazája határain túlra is eljutott. 1855-ben játszott először Parisban. Legouvé, az akkori legked veltebb drámaírók egyike, rábeszélte, hogy vál lalja el «Medea» czimű darabjának főszerepét, melyet az akkori legnagyobb franczia tragika.
Külföldi előfizetésekhez a poHtailag meghatárosott viteldíj is csatolandó.
Rachel, visszautasított. Eistori nehezen birta elszánni magát erre a vállalkozásra, félt, hogy felkölti vele maga ellen Rachel haragját s hogy a franczia közönség rósz néven fogja ezt venni. De végre is eljátszotta a darabot 1856 tava szán óriási sikerrel. Ezután körútra indult egész Európában, mindenütt fényes diadalokat aratva. Ekkor játszott Budapesten is, a hol még sokan vannak, a kik emlékeznek arra a lelkesedésre, melyet játékával keltett Nem [sokkal ezután Londonban lépett fel, a hol az angol közönségnek lady Macbeth szerepében mutatkozott be. Me rész kísérlete fényes sikerrel j á r t : Ristori a maga részére hódította London közön ségét. Ekkor már elismerték elsőségét a drámai művészet terén az egész világon. Megfordult Európa minden nagy városá ban, Lisszabontól Szent-Pétervárig, Gö rögországtól Norvégiáig. Csakhamar az új-világba is elvitte művészetét; 1866-tól 1869-ig Éjszak- és Dél-Amerikában ven dégszerepelt, roppant hatással, halom számra kapva a babért és az aranyat a lelkesülő amerikai közönségtől. Az 1874—75. években megismételte ame rikai útját, sőt Ausztráliába is elment. Elmondhatta tehát magáról, hogy három világrészt hódított meg művészetének Becsvágyának és szorgalmának fényes tanújelét adta 1882-ben, 60 éves korá ban, a mikor megtanult angolul s a lon doni Drury Lane színházban angol nyel ven adta elő Macbeth, Eizsébet királynő és Stuart Mária szerepeit. Kísérletét rop pant lelkesedéssel jutalmazta a londoni közönség. 1884-ben New-Yorkban vett búcsút a színpadtól, a hol egyik legked vesebb szerepét, Stuart Máriát játszotta német társulattal. Teljesen azonban még se vonult vissza, mert jótékony czélra több ször is fellépett még, — legutoljára Rómában 1896-ban Ernesto Rossi tiszteletére s a turini kiállitáson. Mind a két alkalommal Dante «Pokol»-jának ötödik énekét szavalta. Azóta visszavonultan él római palotájában emlékeinek és a jótékonyságnak, családja köré ben. Férje Capranica del Grillo marquis volt, a kivel az ötvenes évek elején kelt össze. Egy fia van, a ki az olasz királyi udvarban tölt be elő kelő tisztséget. Három unokája van, a kiket eláraszt nagyanyai szeretetével. Páratlan dia-